Professional Documents
Culture Documents
A hasnyálmirigyrák szakaszai
A hasnyálmirigyráknak öt szakasza van, köztük ( 1 ) :
• 0. szakasz: Ezt a szakaszt in situ carcinomának is nevezik. Ebben a szakaszban a
hasnyálmirigy nyálkahártyájában vannak olyan rendellenes sejtek, amelyek rá-
kossá válhatnak, és átterjedhetnek más szövetekre.
• 1. szakasz: Ebben a szakaszban a rák csak a hasnyálmirigyben található. Két
részszakasz van: 1A és 1B szakasz. Az 1A szakaszban a daganat 2 centiméter
vagy kevesebb. Az 1B szakaszban 2 és 4 centiméter között van.
• 2. szakasz: A 2. szakasznak két alfokozata van: 2A és 2B. A 2A stádiumban a
daganat nagyobb, mint 4 centiméter, a 2B stádiumban a daganat lehet nagyobb
vagy kisebb, mint 4 centiméter, de átterjedt 1-3 közeli nyirokcsomóra.
• 3. szakasz: A 3. szakaszban a rák 4 vagy több közeli nyirokcsomóra vagy na-
gyobb véredényre terjedt el.
• 4. szakasz: A 4. szakaszban a rák átterjedt a test más részeire, például a tüdőre, a
májra, a peritoneális üregre vagy más területekre.
A hasnyálmirigyrák diagnosztizálása során a stádiumba állításon túl az orvosok a következő
csoportokat veszik figyelembe, hogy meghatározzák a kezelési lehetőségeket, és meghatároz-
zák, hogy lehetséges-e a műtét ( 1 ) :
• Reszekálható hasnyálmirigyrák: Ez a rák nem nőtt erekké, így a sebész eltávo-
líthatja.
• Borderline reszekálható hasnyálmirigyrák: Ez azt jelenti, hogy a rák átterjedt
más szervekre, szövetekre vagy erekre. Előfordulhat, hogy a sebész még mindig
el tudja távolítani, de nagyobb az esélye annak, hogy csak a rákos sejteket tudja
eltávolítani, de nem az összeset.
• Helyileg előrehaladott hasnyálmirigyrák: Mivel a rák átterjedt a közeli erekre
és/vagy nyirokcsomókra, lehetetlen műtéttel teljesen eltávolítani.
• Áttétes hasnyálmirigyrák: Ez a rák már átterjedt más szervekre, és nem lehet-
séges műtéti úton eltávolítani.
• Ismétlődő hasnyálmirigyrák: Ez a hasnyálmirigyrák egy fajtája, amely a keze-
lés után visszatért. Visszatérhet a hasnyálmirigyben vagy más szervekben.
Diagnózis és hagyományos kezelések
Az Ön egészségügyi anamnézisének, családi anamnézisének és tüneteinek áttekintése, vala-
mint fizikális vizsgálat után orvosunk és orvosi csapatunk számos vizsgálatot és eljárást al-
kalmazhat a hasnyálmirigyrák diagnosztizálására és stádiumba hozására, beleértve ( 1 ) :
• Vérkémiai vizsgálatok: Az orvosok ezt arra használják, hogy ellenőrizzék a bili-
rubint és más anyagokat, amelyeket bizonyos szervek bocsátanak ki a vérbe. A
kóros (magas vagy alacsony) szint betegségre utalhat.
• Tumormarker-tesztek: Ezek a vizsgálatok vér-, vizelet- és szövetmintákat tar-
talmaznak, amelyek a CA 19-9 és a karcinoembrionális antigén (CEA) szintjét
vizsgálják, amelyek bizonyos típusú rákokhoz társulhatnak.
• Mágneses rezonancia képalkotás (MRI), CT-vizsgálat vagy pozitronemisszi-
ós tomográfia (PET): Ezek különböző vizsgálatok, amelyek daganatokat és
egyéb rendellenességeket keresnek a szervezetben.
• Hasi ultrahang: Ha nagy energiájú hanghullámokkal (ultrahang) készít felvéte-
leket a has belsejéről, ez az eljárás daganatokat és rendellenességeket keres.
• Endoszkópos ultrahang (EUS): A vizsgálat során kezelőorvosa endoszkópot
helyez be a száján vagy a végbélen keresztül, hogy megvizsgálja belső szöveteit,
és ellenőrizze a rendellenességeket.
• Endoszkópos retrográd cholangiopancreatográfia (ERCP): Ez a teszt rönt-
genfelvételt használ az epevezetékek vizsgálatára, mivel a hasnyálmirigyrák lassú
epeáramlást és epevezeték-problémákat okozhat.
• Perkután transzhepatikus kolangiográfia PTC): Ez az eljárás egy röntgen,
amely megvizsgálja a májat és az epevezetékeket, miután festéket injektáltak be-
léjük.
• Laparoszkópia: Ez az eljárás kis bemetszéseket használ a hasán, hogy egy vé-
kony, megvilágított csövön (laparoszkópon) keresztül megvizsgálja a betegség je-
leit.
• Biopszia: A biopszia kis sejteket vagy szövetdarabokat távolít el, hogy rendelle-
nességeket keressen.
A hasnyálmirigyrák hagyományos kezelése függhet a rák stádiumától és általános egészségi
állapotától. A hagyományos kezelési lehetőségek közé tartozhatnak ( 1 ) :
• Whipp eljárás: műtét a hasnyálmirigy fejének eltávolítására
• Teljes pancreatectomia: műtét a hasnyálmirigy eltávolítására
• Biliáris bypass: műtét, ha a rák elzárja az epevezetéket, ami epefelhalmozódást
okoz
• Endoszkópos stent behelyezés: stent behelyezése, ha a rák elzárja az epevezeté-
ket
• Gyomor bypass: műtét, ha a rák blokkolja a táplálék kiáramlását a gyomorból
• Sugárterápia: sugárzás vagy intenzív energianyalábok alkalmazása a rákos sej-
tek elpusztítására
• Kemoterápia: vegyszerek alkalmazása a rákos sejtek elpusztítására
• Kemosugárzás: a sugárzás és a kemoterápia kombinálása
• Célzott terápia: specifikus gyógyszerek alkalmazása a daganatsejtek megcélzá-
sára
A hasnyálmirigyrák kiváltó okai
Funkcionális orvosként mindig minden egészségügyi probléma kiváltó okát keresem. Vannak
bizonyos táplálkozási, táplálkozási, környezeti és egészségügyi tényezők, amelyek kiváltó
okként játszhatnak szerepet, és növelhetik a hasnyálmirigyrák kockázatát.
Fontos megérteni azokat a tényezőket, amelyeket ma ellenőrizhet a hasnyálmirigyrák kocká-
zatának csökkentése érdekében. Íme a hasnyálmirigyrák kiváltó okai:
Rossz étrend és túlsúly
A helytelen táplálkozás és a túlsúly növelheti a gyulladások, betegségek és rák kockázatát. A
gyulladást okozó élelmiszerek , mint például a finomított cukor, finomított olaj, glutén, ha-
gyományos tejtermékek, húskonzervek, adalékanyagok, mesterséges összetevők, élelmiszer-
allergének, erősen feldolgozott élelmiszerek és gyorsételek krónikus gyulladáshoz, emésztési
zavarokhoz, rossz bélrendszeri egészséghez és hasnyálmirigy-betegséghez vezethetnek. rák.
A hasnyálmirigyben közzétett 2018-as tanulmány szerint az elhízás a hasnyálmirigyrák foko-
zott kockázatához kapcsolódik, és a fogyás csökkentheti ezeket a kockázatokat ( 3 ) . Ha túl-
súlyos, fontos tudni, hogy a felesleges zsír fokozza a gyulladást, és nagyobb terhelést jelent a
hasnyálmirigyre.
Inzulinrezisztencia
Az inzulinrezisztencia azt jelenti, hogy a szervezet nem tud megfelelően reagálni az inzulinra,
és nem tud gondoskodni a vérben lévő összes cukorról. Növeli a prediabétesz és a cukorbe-
tegség kockázatát. Hozzájárulhat a hasnyálmirigyrák kialakulásához is. A Molecular Carcino-
genic című folyóiratban megjelent 2012-es tanulmány megállapította, hogy a 2-es típusú cu-
korbetegség a dohányzás és az alkoholfogyasztás mögött közvetlenül a hasnyálmirigyrák
kockázati tényezője ( 4 ) .
A Journal of the National Cancer Institute című folyóiratban közzétett 2013-as tanul-
mány megállapította, hogy az inzulinrezisztencia és a hipoglikémia a hasnyálmirigy-funkció
károsodásához és a hasnyálmirigyrákhoz vezethet ( 5 ) . Míg a cukorbetegség a hasnyálmi-
rigyrák kockázati tényezője, kiderült, hogy a cukorbetegség nélküli inzulinrezisztencia növel-
heti a kockázatot is. Az American Journal of Gastroenterology című folyóiratban megjelent
2020-as tanulmány megállapította, hogy az inzulinrezisztencia növelheti a hasnyálmirigyrák
okozta halálozást, függetlenül attól, hogy cukorbeteg-e vagy sem ( 6 ) .
Erős alkoholfogyasztás, dohányzás, peszticidek/gyomirtó szerek és szénhidrogének
Az erős alkoholfogyasztás, a dohányzás és a peszticideknek, gyomirtóknak és szénhidrogé-
neknek való erős kitettség növelheti a hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázatát. A Panc-
reasban közzétett 2020-as tanulmány megállapította, hogy a dohányzás növeli a hasnyálmi-
rigy ductal adenocarcinoma (PDAC) kockázatát és kimenetelét, amely a hasnyálmirigyrák egy
formája ( 7 ) .
Négy éven át 484 eset áttekintése után az American Journal of Indian Medicine című folyó-
iratban megjelent 2001-es összehasonlító tanulmány megállapította, hogy a foglalkozási pesz-
ticid-expozíció növelheti a hasnyálmirigyrák kockázatát ( 8 ) . Az International Journal
of Cancerben közzétett 2009-es kohorsz-tanulmány 89 000 résztvevővel azt is megállapította,
hogy a mezőgazdasági peszticidek hozzájárulhatnak a hasnyálmirigyrák kialakulásához ( 9 ) .
A Molecular Carcinogenesis - ben megjelent 2012-es áttekintés megállapította, hogy a foglal-
kozási tényezők, beleértve a klórozott szénhidrogén-vegyületeknek, peszticideknek, policiklu-
sos aromás szénhidrogéneknek (PAH-oknak), fémeknek, nitrozaminoknak, sugárzásnak és
különböző levegőben lévő részecskéknek való kitettséget, növelhetik a hasnyálmirigyrák koc-
kázatát ( 10 ) . A Cancer Causes & Control című folyóiratban 2015-ben közzétett 14 éves
klinikai eset-kontroll tanulmány azt is megállapította, hogy a környezeti vegyszerek és a ne-
hézfémek expozíciója növelheti a hasnyálmirigyrák kockázatát ( 11 ) .
D-vitamin hiány
A D-vitamin nélkülözhetetlen vitamin az immunrendszer, a csontok, az izmok, a szív egész-
sége, az emésztés és az agy egészségéhez. A Frontiers in Physiology című folyóiratban meg-
jelent 2016-os tanulmány szerint a D- vitamin fontos a bélmikrobióma szempontjából és javít-
ja az anyagcserezavarokat. A D-vitamin hiánya bélrendszeri diszbiózist, elhízást és metaboli-
kus szindrómát okozhat, amelyek a hasnyálmirigyrák kockázati tényezői ( 23 ) .
A Cancer, Epidemiology, Biomarker és Prevention folyóiratban megjelent 2006-os tudomá-
nyos közlemény megállapította, hogy a D-vitamin hiánya növelheti a hasnyálmirigyrák koc-
kázatát ( 24 ) . A kutatók két kohorszvizsgálatot és egy 16 évvel későbbi nyomon követést
végeztek a legalacsonyabb D-vitamin-szintet a hasnyálmirigyrákban szenvedő betegeknél. Az
Oncotargetben közzétett 2017-es metaanalízis megállapította, hogy a D-vitamin-hiány össze-
függésbe hozható a hasnyálmirigyrák kockázatával és halálozási arányával ( 25 ) .
Folsav hiány
A folsav esszenciális B-vitamin, amely segíti szervezetét a vörösvértestek termelésében. A
folsavhiány szintén hozzájárulhat a hasnyálmirigyrák kialakulásához. A PLoS One- ban köz-
zétett 2018-as klinikai vizsgálat szerint a folsavszint, más tápanyaghiányok mellett, összefüg-
gésbe hozható a hasnyálmirigyrák kockázatával ( 26 ) .
A Közegészségügyben közzétett 2013-as áttekintés megállapította, hogy a folsav-kiegészítés
védelmet nyújthat a hasnyálmirigy karcinogenezisével szemben ( 27 ) . Míg egy 2014-es
szisztematikus áttekintés és kilenc tanulmány metaanalízise azt találta, hogy a folsavhiányok
növelhetik a gyomor-bélrendszeri rák kockázatát ( 28 ) .