Professional Documents
Culture Documents
TÜDŐDAGANATOK
Jóindulatú daganatok
• Körülírt, tokkal körülvett, áttétet nem okozó daganatok, melyek legfeljebb helyük és
kiterjedésük alapján okoznak tünetet.
• véletlenszerűen kerülnek felfedezésre
Dg: mellkas CT, köpetcitológia, tumormarker-vizsgálat
Tünet: hörgőket szűkítve váladékpangást, következményes köhögést, lázat, gennyes, véres
köpetet okozhatnak
Th: sebészi eltávolítás
Rosszindulatú daganatok
a)Primer: ép tüdőből indul ki
b)Szekunder: áttét, máshol keletkezik a daganat és a tüdőbe ad áttétet: vese, prostata,
emlő, gyomor, pajzsmirigyrákok
Kiindulás helye szerint: • alveolusból • hörgők nyálkahártyájából
Tünet: későn • tartós köhögés, vérköpés, láz, ismétlődő pneumoniák, fogyás,
étvágytalanság Áttétet ad: csont, agy, máj
Th: műtét, sugárth, kemoterápia
1. Tünetmentesen kerül felismerésre tüdőszűrésen vagy egyéb okból készült mellkas
röntgen felvételen (5-15%)
2. Tünetek:
• Köhögés (40-70%) • Nehézlégzés (50-70%)
• Fogyás (30-60%) • Vérköpés (20-40%) • Mellkasi fájdalom (30-40%)
• Atelectasia, pneumonia (20%) • Tünetek: • Állandósult köhögés gyakori véres köpettel.
• Fokozódó kényelmetlenségérzés és fájdalom a mellkasban, vállban, karban, és ha a rák
terjed, a csontokban.
• Gyakori tüdőgyulladás és hörghurut
• Étvágytalanság, súlyvesztés és egyre növekvő kimerültség.
• Az arc és a nyak duzzanata.
• Kialakulása: • A legtöbb tüdőrák lassan fejlődik ki, gyakran húsz vagy több év is eltelik,
amíg a daganat kialakul. Ha azonban a daganat már kialakult, általában gyorsan áttétet ad a
környéki nyirokcsomókba, majd pedig az egész testre. Sajnos, mire felfedezik, sokszor már
kialakult az áttét, rendszerint a csontban, a csontvelőben, a májban vagy az agyban.
Típusai
1. Benignus:
• Epithelialis daganatok: adenoma, papilloma
• Neurogen tumorok: neurinoma, neurofibroma
• Mesodermalis tumorok: fibroma, lipoma, chondroma
2. Malignus:
• Nem-kissejtes (NSCLC) tüdőrák
• Adenocarcinoma (kb.40%)
Kivizsgálás
• Mellkas Rtg: A tüdődaganatokat csak késői stádiumban tudja kimutatni, amikor már
legtöbbször nem gyógyítható. A negatív tüdőszűrési lelet nem jelenti azt, hogy nincs korábbi
stádiumú tüdő tumora az érintettnek.
• CT: Hatékonyabb szűrési lehetőség az alacsony dózisú spirál CT, amely már korai
stádiumban ki tudja mutatni a daganatokat, ezzel jelentősen növelve a gyógyulási esélyt és
20%-al csökkentve a halálozást a röntgenvizsgálathoz képest.
• Bronchoscopia: A hörgők direkt áttekintése, sejteket lehet kinyerni szövettani
vizsgálatokhoz
• Tüdő biopszia: Pontos szövettani típus meghatározása
Kezelés
• A tüdőrák kezelése komplex folyamat, melyben nagy szerepet kap a sebészi eltávolítás, a
kemoterápia és a sugárterápia.
• Kissejtes tüdőrák esetén leggyakrabban kemoterápia jöhet szóba, nem kissejtes daganat
esetén az első három stádiumban gyakran sikeres a műtéti eltávolítás.
• A tumor elhelyezkedésétől és méretétől függően az eltávolított tüdőrészlet lehet egy vagy
több lebenyke, egy vagy két egész lebeny, de akár megtörténhet egy egész tüdőfél
kiemelése is.
• neoadjuváns kezelés: Műtét előtt, célja, hogy a daganat mérete és a tumorsejtek
életképessége csökkenjen.
• adjuváns terápia: műtét utáni kezelés, amely az esetleg a szervezetben maradt daganatos
sejtek és a rejtett metasztázisok felszámolására törekszik. Mind a neoadjuváns, mind az
adjuváns kezelés lehet sugárterápia vagy kemoterápia.