13. A. Foglalja össze a mellkasi CTA vizsgálat-lényegét!

- a mellkasi szervek vascularis eredetű betegségei: mellkasi aorta

aneurysma, aorta dissectio, mellkasi daganatok műteti eltávolítása
előtti érellátási viszonyok ábrázolása
- beteg előkészítése a vizsgálatra: betegtájékoztatás, az étkezésre
vonatkozó előírások, antidiabetikum, a vizsgálandó régió megfelelő
előkészítése (ruházat), betegfektetés: head-first, supinalt helyzet,
vénabiztosítás, karjai a feje fölött
- vizsgálat kivitelezése, a vizsgálati paraméterek: topogram, FOV,
sorozatok, ROI (aortaívbe) másod rekonstrukciók, virtuális
bronchográfia, lágyabb szűrő és szűk ablak; injektor használata, scan
mód, szeletvastagság, intervallum, pitch, kontrasztanyag mennyisége
és sebessége
- injector alkalmazása: kontrasztanyag előkészítése, légtelenítés,
beállítása a vizsgálathoz
CT-angiográfia:
Forradalmasította az érrendszer képalkotó diagnosztikáját. Akár az 1
mm-nél kisebb erek is megjeleníthetőek. A 3D adathalmaz
akvizíciójának (megszerzésének) köszönhetően képesek vagyunk
„angiográfiás” képek megjelenítésére, melyekkel az anatómiai
orientáció (eligazodás) megjelenítése is megkönnyíthető. A multislice
CT-kel már közel izotropikus felbontás elérése is megvalósítható,
mely a kis erek kiértékelésénél bír nagy jelentőséggel. A multislice
képalkotás miatt a CTA sokkal biztosabb módszernek tűnik.
Segítségével csökkenthető a vizsgálati idő, minimalizálhatóak a
mozgási műtermékek, és egyes esetekben kevesebb kontrasztanyag
is elegendő ugyanolyan képminőség eléréséhez. Segítségével nem
csak az erek lumene, hanem azok fala és anatómiai elhelyezkedése is
ábrázolható, akár különböző szögekből is, valamint a környező
szövetek állapota is megítélhető. Olyan akut életveszélyes
betegségekben, mint az aorta aneurysma ruptura vagy a pulmonális
embólia, a CTA a választandó vizsgálati metódus, mivel rövidebb a
vizsgálat ideje, a beteg könnyebben monitorizálható és kisebb
komplikációt jelent.
A kontrasztanyag nagy sebességű, intravénás befecskendezése
közben készült harántmetszeteken, illetve az ebből 2D vagy 3D
technikával rekonstruált képeken (CT-angiogram) jelenítjük meg az
ereket, azok kóros elváltozásait és térbeli viszonyaikat. A térbeli
rekonstrukció forgatásával az összevetülések kiküszöbölhetők.
A rekonstrukciók annál jobb felbontásúak, minél kisebb az
elmozdulás adatgyűjtés közben és minél több hasznos adatból
történik a képfelépítés – ezért a legjobb minőségű angiogramokat
gyors adatgyűjtésű CT-vel nyerhetjük. Az egyes szervek
vérátáramlását perfúzió súlyozott felvételeken lehet tanulmányozni.
A CT hátránya a komoly sugárterhelés és a viszonylag nagy
kontrasztanyag szükséglet mellett az, hogy legalább 30 másodpercnyi
teljes mozdulatlanságot igényel a betegtől.

Mellkas CT angiográfia indikációi:

Mellkasi aorta aneurysma, aorta dissectio, mellkasi daganatok műtéti
eltávolítása előtti érellátási viszonyok ábrázolása.
Trombosis, embólia:
A tüdőembólia akut, életveszélyes állapot. A klinikai tünetek
heterogenitása miatt a képalkotó diagnosztika alkalmazása
elengedhetetlen a diagnózis felállításában.
Trombózisról akkor beszélünk, ha valahol az érrendszerben vérrög
(trombus) képződik. A trombus növekszik, és előfordul, hogy egy
kisebb-nagyobb darabka leszakad belőle. Ezt a leszakadt vérrögöt
(embolust) azután a véráram továbbsodorja egészen addig, amíg
átfér az ereken. Amikor egy nála kisebb érszakaszhoz érkezik,
megakad, és elzárja a vér útját. Ekkor beszélünk embóliáról.
Az embólia keletkezésének másik - szerencsére kevésbé gyakori
forrása - maga a szív. Ha a szív bal pitvara valamilyen okból kitágul, és
renyhén vagy egyáltalán nem húzódik össze (pitvarremegés), akkor
falán trombózis keletkezhet. Az innen leszakadt vérrög a
nagyvérkörben akad el, így jön létre például az agyembólia. Itt is a
megelőzés a legfontosabb: a pitvarremegésben szenvedő betegnek
rendszeresen alvadásgátló gyógyszert kell szednie.
Amikor egy rejtett embolus-forrás hosszú időn át, apró vérrögökkel
szórja tele a tüdőt, krónikus pulmonalis microembolisatióról
beszélünk. Az embolisatióról egy lépcsőben tudunk nyilatkozni
perfúzió súlyozott CT-, esetleg MR vizsgálat alapján, melyek
szemléletesen jelenítik meg a keringésből kizárt területet.

Aneurysma:

Aneurysma azért jön létre, mert az érfal valami miatt gyenge. Ezt
okozhatja genetikai adottság, azaz örökletesen gyenge érfal, de
eredményezheti, hogy érelmeszesedés miatt az érfal megreped, két
rétege elválik egymástól, közéjük vér kerül, ami álüreget képezve
tornyosulni kezd. Ez tulajdonképpen egy kiboltosulást okoz. A fiatalok
agyi aneurizmája lehet fejlődési rendellenesség miatt kialakuló
érkiboltosulás is. Az aneurysma legfőbb veszélye, hogy mivel ezeken a
helyeken a kiboltosuló ér fala elvékonyodott, az érben uralkodó
nyomás hatására megrepedhet, vérrel árasztva el a környező
szerveket és testüregeket. Az aneurysma rupturája, azaz az érfal
megrepedése életveszélyes lehet! A másik veszély, hogy mivel a
kitágult érszakaszban a vér áramlása lelassul, könnyebben képződik
vérrög, úgynevezett thrombus. A vérrög az érfalról leszakadva
trombózist, embóliát okozhat.

Az aneurysma (AA) egy bizonyos dilatációs méretnek felel meg:

Aorta ascendens esetén 5–6 cm (3, 6, 7),
Hasi aortánál 5 cm (8), 3 cm feletti méret rendszeres ellenőrzést tesz
szükségessé.

Aorta dissectio:

A főverőér (aorta) falának legbelső rétege megreped, melyen át az

érfal rétegei közé vér áramlik be és vérömleny képződik. Az érfal
belső rétege beboltosul a lumen felé és azt összeszűkíti, testszerte
vérellátási zavart okozva. Életveszélyes állapot. Aorta disszekcióról
(aortarepedés) beszélünk, ha a főverőér falának belső rétegein
(intima, tunica media) repedés, szakadás következik be (az ér teljes
átlyukadása nélkül). A szakadáson keresztül az érfali rétegek közé
betörő vér az érfali rétegeket hosszanti irányban és lap szerint
szétválasztja, ezáltal a főverőér rövidebb-hosszabb szakaszán kettős
ércsatorna alakul, és mind a kettőben áramlik a vér. Az aorta
disszekció a legsúlyosabb nagyér katasztrófák közé tartozik.
A tágult érszakasz elvékonyodott fala könnyen megrepedhet. A
dissectio kialakulása csakúgy, mint annak rupturája, heves
fájdalommal jár, shock is kialakulhat, ezért sürgősségi ellátásra szorul.
Betegelőkészítés:
CT-vizsgálat elvégzése előtt elengedhetetlen a beteg személyi
adatainak ellenőrzése, valamint a beleegyező nyilatkozat kitöltése és
annak aláíratása (natív vizsgálatok esetén is!). Speciális esetekben
(például gyerek, eszméletlen beteg, akut vizsgálat) a kezelőorvos vagy
a törvényes képviselő is aláírhatja a nyilatkozatot.
A beleegyező nyilatkozat aláírása nélkül a vizsgálatot nem
végezhetjük el. Amennyiben a tájékoztatás után a páciens úgy dönt,
hogy nem egyezik bele a kontrasztanyag beadásába vagy a
vizsgálatba, a nyilatkozaton ezt is jeleznie kell és aláírásával igazolnia,
hogy az elmaradásából adódó következményeket vállalja.
A legfontosabb kérdések:
– Volt-e már korábban CT-vizsgálata? Ha igen: mikor, hol és milyen
régió? Az előző dokumentáció (leletek, képanyag, zárójelentések)
bekérése, szükség szerinti archiválása.
– Kapott-e már jódtartalmú iv. kontrasztanyagot? Ha igen: tapasztalt-
e mellékhatást? Amennyiben a beteg korábban kapott jódtartalmú
kontrasztanyagot és bármilyen panaszt, szövődményt észlelt, azt
feltétlenül jeleznie kell vizsgálat előtt. A felületi jódérzékenység nem
jelent abszolút kontraindikációt, mivel a jód más kötésben szerepel a
molekulában.
A beadott kontrasztanyag a vesén keresztül választódik ki, ezért a
vese károsodásának megelőzése érdekében nagyon fontos a vizsgálat
előtti és utáni időszakban (1-2 nap) a fokozott folyadékbevitel.
Javasolt a vizsgálat előtt a vesefunkció ellenőrzése. (Az Európai
Urológus Társaság ajánlása alapján az un. eGFR értéknek legalább 45
kell lennie.)
– Tud-e gyógyszer érzékenységről?
– Fennáll-e magas vérnyomás, asthma, szívbetegség, vérzékenység?
– Terhesség, Szoptatás? (Terhes vagy szoptató anyukák vizsgálata
esetén az újszülött pajzsmirigyfunkcióját kontrollálni kell. Szoptatás
alatt alkalmazott jódos kontrasztanyag nem befolyásolja a csecsemő
további táplálását, de mivel nincs egyértelmű adat a magzati vese
károsítására, ezért lehetőleg kerülni kell az adását terhességben és
szoptatás alatt is.)
– Milyen gyógyszereket szed?
Kontraindikációk kiszűrése:
Nagyon fontos, hogy a CT-vizsgálat előtt kiszűrjük az intravénás
kontrasztanyag adás kontraindikációit
Megfontolandó, vagy tilos a vizsgálat elvégzése:
Ha a beteg nem éhgyomorral (legalább 5 órás) érkezik a vizsgálatra
(ez csak abban az esetben jelent gondot, ha a vizsgálat során
intravénás kontrasztanyagot fog kapni, mert a kontrasztanyag
hányingert okozhat).
Tájékozódni kell arról, hogy a beteg szenved-e cukorbetegségben, ha
igen milyen hatóanyag-tartalmú antidiabetikumot szed. Amennyiben
merkformin (pl. Adebit, Janumet, Meformin, Meforal) tartalmú
gyógyszert szed, annak szedését a vizsgálat előtt két nappal fel kell
függeszteni, és még további 2 napig a vizsgálat után sem szedhető.
Ha pajzsmirigy betegsége van, erről szóló dokumentációt is kell
hoznia, mivel jódtartalmú kontrasztanyag bizonyos pajzsmirigy
betegségekben a pajzsmirigyműködés átmeneti egyensúlyvesztését
okozhatja.
Kikérdezés után tájékoztatjuk a beteget a vizsgálat menetéről, a kért
együttműködés megbeszélése kooperáció képességétől függően,
tájékozódunk arról, hogy a beteg a vizsgálathoz szükséges pozíciót,
légzésvisszatartást tudja-e tartani, megkérdezzük a súlyát.

Tájékoztatni kell a beteget, hogy a kontrasztanyag adása a tűszúrás

kellemetlenségével jár. A beadást követően néhány percig forróság,
émelygés, fémes szájíz is érezhető, mely hamar megszűnik.
Az asszisztensnek a beteget pszichésen is fel kell készítenie
vizsgálatra. Ha szükséges meg kell nyugtatni a beteget.
A kontrasztanyagok mellékhatásai, szövődmények elhárításához a
gyógyszeres, a technikai és a személyi feltételeket biztosítjuk
(készenléti tálca). A leletben is jelezni kell, melyik kontrasztanyagra
volt érzékeny a beteg. Legközelebbi vizsgálat során más típusú
kontrasztanyag adása – fokozott elővigyázatosság mellett –
megkísérelhető.
A vizsgálati régiónak megfelelő előkészítési folyamatok:
A CT-vizsgálatok előtt elengedhetetlen bizonyos előkészületi
folyamatok elvégzése, legyen szó az alkalmazott eszközökről vagy a
betegekről. Minden esetben szükséges a fémes tárgyak/ruhák
eltávolítása a vizsgálandó területnek megfelelően.
Eszközök előkészítése: ·
Tiszta lepedő, fej-, kartámasztó ékpárnák, ha szükséges rögzítő
pántok használata nyugtalan, nem kooperáló páciens esetén.
Vénabiztosításhoz szükséges eszközök a papírvatta, branül,
strangulátor, ragtapasz, sóoldat és bőr fertőtlenítőszer.
Az injektor feltöltése és légtelenítése után a beteget rácsatlakoztatjuk
és végül a vizsgálandó területnek megfelelően pozícionáljuk.
Betegfektetés:
A beteg fejjel (head-first) vagy lábbal (feet-first) a gantry felé, hanyatt
(supine) fekszik az asztalon, kezeit feje fölé emeli. Figyeljünk rá, hogy
az a könyöke, amiben a branül van, ne legyen behajlítva.
Centrálás a gantryn lévő lézerek segítségével történik.
Vizsgálat menete:
A CT-vizsgálat során először tájékozódó (topogram) felvételeket
készítünk, AP és oldalirányban. A topogramnak mindenképpen
tartalmaznia kell a tüdőcsúcs és s phrenicocostalis szöglet közötti
mellkasi régiót. Ezen történik a konkrét vizsgálati régió (FOV)
beállítása, mely a tüdőcsúcstól a phrenicocostális szögletig tart. A
kontrasztos sorozat indítása előtt készítünk egy szeletet az aorta
gomb magasságában. Erre a szeletre helyezzük fel a ROI-t, pontosan
az aortaívbe. Ha a kontrasztanyag mennyisége elérte a megfelelő HU
különbséget (jellemzően 100 HU), akkor indíthatjuk a vizsgálatot. A
kontrasztanyag beadása után ugyanolyan sebességgel, 20-30 ml
sóoldat beadásával, meghosszabbíthatjuk a kontraszthatást. Szükség
esetén natív és vénás sorozatok készítése javasolt.
Különböző irányú (coronális és sagittális) MPR és virtuális
bronchoscopia és MIP rekonstrukciók készítése ajánlott. A felvételek
lágyabb kernellel, szűkebb ablakkal (W/C=340/30) készülnek.
CT vizsgálat paraméterei:
Scan mód spirál (helical)
Szeletvastagság: - 1,25 mm
Intervallum: - 1,25 mm
kV: - 130
mAs: - 260
Pitch: - 1,375
Kontrasztanyag mennyiség: - 90-100 ml (350 cc.)
Kontrasztanyag beadási sebesség: - 3,5-4 flow (ml/sec)
Kontrasztanyag beadás késleltetése: - smart prep (100 HU)
Pulmonalis embólia vizsgálat:
A pulmonalis embólia gyanújakor a CT-vizsgálat elsőként
alkalmazható vizsgálati módszer, főként, ha az artéria
pulmonalisokban lévő embólusra vagyunk kíváncsiak. Ma már a
subsegmentalis embólusok kimutatása is lehetséges a CT-vel, de
egyes ellátó helyeken ezekben az esetekben az izotóp diagnosztikai
vizsgálatot is alkalmazzák még.
Betegfektetés:
A beteg fejjel (head-first) vagy lábbal (feet-first) a gantry felé, hanyatt
(supine) fekszik az asztalon, kezeit feje fölé emeli. Figyeljünk rá, hogy
az a könyöke, amiben a branül van, ne legyen behajlítva.
Centrálás a gantryn lévő lézerek segítségével történik.
Vizsgálat menete:
A CT-vizsgálat során először tájékozódó (topogram) felvételeket
készítünk, AP és oldalirányban. A topogramnak mindenképpen
tartalmaznia kell a tüdőcsúcs és s phrenicocostalis szöglet közötti
mellkasi régiót. Ezen történik a konkrét vizsgálati régió (FOV)
beállítása, mely a tüdőcsúcstól a phrenicocostális szögletig tart. A
FOV pontos beállítása után elkészítjük a natív sorozatot. A
kontrasztos sorozat indítása előtt készítünk egy szeletet a trachea
bifurkáció magasságában. Erre a szeletre helyezzük fel a ROI-t,
pontosan a truncus pulmonalisba. Vascularis és nyirokrendszer CT-
vizsgálata mennyisége elérte a megfelelő HU különbséget (jellemzően
80 HU), akkor indíthatjuk a vizsgálatot. A kontrasztanyag beadása
után ugyanolyan sebességgel, 20-30 ml sóoldat beadásával,
meghosszabbíthatjuk a kontraszthatást. Szükség esetén vénás
sorozatok készítése javasolt. Különböző irányú (coronális és sagittális)
MPR és virtuális bronchoscopia és MIP rekonstrukciók készítése
ajánlott. A natív sorozatokból tüdőablakos felvételeket (ablakértékek:
C/W: –500/1000) és standard kernellel készült sorozatokat (W/C:
300/50) készítünk.
CT-vizsgálat paraméterei:
Scan mód: - spirál (helical)
Szeletvastagság: - 2,5 mm
Intervallum: - 2,5 mm
kV: - 130
mAs: - 260
Pitch: - 1,375
Kontrasztanyag mennyiség: - 100 ml (350 cc.)
Kontrasztanyag beadási sebesség: - 3,5-4 flow (ml/sec)
Kontrasztanyag beadás késleltetése: - smart prep (80 HU)
Virtuális bronchoscopia:
Virtuális bronchoscopia rekonstrukció ajánlott minden mellkas és
nyaki lágyrész vizsgálata során. Segítségével könnyebben
megállapíthatóak a tracheát dislocáló, esetlegesen szűkítő térfoglaló
folyamatok. Tervezése a natív sorozatokból történik. A coronális
keresztmetszeti képeken megkeressük a tracheát, majd a pajzsporc
magasságában belehelyezzük a navigátort. Automatikus indítással a
kívánt elágazásokig levezetjük, így egy folyamatos képsorozatot
fogunk kapni.
VB indikációi:
A virtuális bronchoszkópia a trachea- és főhörgőstenosisokról minden
más vizsgálati módszernél részletesebb információt ad. A szűkületek
helye, pontos hossza, a szűkület mértéke és a mögöttes terület
állapota meghatározható, így az intervenciós bronchológiai
beavatkozások tervezése egyszerűbbé válik (lézerkezelés,
brachytherapia, mechanikus tágítás). Hasonló módon nagy segítséget
nyújt a stent-beültetéshez. Segítségével a légúti protézises beteg
ellenőrzése megoldható endoszkópos vizsgálat nélkül.
A perbronchialis biopsziák találati arányát a VB kifejezetten növeli. A
virtuális képet, mintegy térképet követve a bronchológus látja a
légutak fala mögötti képleteket
A tüdődaganatok stádiumbeosztása, a műthetőség feltételei
pontosabbá válnak, mert a légutak, a tumor, a nyirokcsomókkal és
érképletekkel való összefüggése is jobban megítélhetők.
A nyelőcsődaganatok kezelésének megtervezésekor mindig
eldöntendő a daganat és a légcső viszonya. Előzetes vizsgálati adatok
szerint ezt a kérdést a VB megbízhatóan tisztázza.
A VB alkalmas a tüdőrezekciós műtétek utáni kontrollvizsgálatokra,
követésre, különös tekintettel a hörgőcsonkok és anastomosisok
állapotára.
Gyermekek fejlődési rendellenességei (például érleszorítás,
hörgőelágazási rendellenességek, szűkületek (tracheomalacia,
bronchomalacia), congenitalis tracheo-oesophagealis fistula, invazív
beavatkozás nélkül is megítélhetők, a módszer első vizsgálatként
javasolt.
A tüdőtranszplantált betegek anastomosisainak követésére szintén
alkalmasnak látszik a VB. 
De a mozgás okozta műtermék rontja a képminőséget. A technika
fejlődésével ezek a problémák várhatóan megoldódnak. A légzési
műtermék kivédésére a spirál CT ún. egyszeri mély belégzés
technikával történik.
13. B. Foglalja össze a gerinc MR vizsgálat követelményeit degeneratív,
gyulladásos és tumoros betegségek esetén!
- a vizsgálat előkészítése: - általános előkészítés, fémtárgyak, ékszerek,
melltartó eltávolítása
- beteg pozícionálás: - hanyatt fekvő helyzet, karok, kényelmi eszközök
használata, kyphoticus beteg pozicionálása, centrálás
- gerinc MRI vizsgálat szekvenciái, paraméterei: - rutin és kiegészítő
szekvenciák, szeletvastagság, Gap, FOV, kontrasztanyag adásának indikációi,
kontraindikációi

A gerinc az egyik leggyakoribb MR vizsgálat. Egyszerűen kivitelezhető vizsgálat,

a fémek eltávolításán kívül nem igényel különösebb előkészítést.

Leggyakoribb indikációk:
– hernia,
– degenerativ elváltozások,
– csontvelőt érintő betegségek,
– gerincvelő érintettség,
– tumoros megbetegedések,
– trauma,
– műtét utáni hegesedések,
– műtét előtti tervezés,
– paravertebralis elváltozások.

• Nyaki gerinc esetén: discus hernia, trauma, spinalis stenosis, myelont érintő
folyamatok, fejlődési variánsok
• Háti gerinc: degeneráció, trauma, myelont érintő folyamatok
• Ágyéki gerinc: discus hernia, fejlődési variánsok

Intravénásan gadolinium tartalmú kontrasztanyagot adunk tumor, metasztázis,

gyulladás, tályog, sclerosis multiplex, paravertebralis térfoglalások esetén,
illetve műtét után, amennyiben a hegszövet nem különíthető el egyértelműen a
recidiv herniától.

Vizsgálat előkészítése:
MR vizsgálat elvégzése előtt elengedhetetlen a beteg személyi adatainak
ellenőrzése, valamint a beleegyező nyilatkozat kitöltése és annak aláíratása
(natív vizsgálatok esetén is!). Speciális esetekben (gyermek, eszméletlen beteg,
akut vizsgálat) a kezelőorvos vagy a törvényes képviselő is aláírhatja a
nyilatkozatot.
A beleegyező nyilatkozat aláírása nélkül a vizsgálatot nem végezhetjük el.
Fontos, hogy a vizsgálat megkezdése előtt a beteg írásban nyilatkozzon az MR
kontraindikációkkal kapcsolatosan is. Amennyiben a tájékoztatás után a páciens
úgy dönt, hogy nem egyezik bele a vizsgálatba a nyilatkozaton ezt is jeleznie kell
és aláírásával igazolnia, hogy a vizsgálat elmaradásából adódó
következményeket vállalja.
Beteg kikérdezés:
– Volt-e már korábban MR vizsgálata? Ha igen: mikor, hol és milyen régió? Az
előző dokumentáció (leletek, képanyag, zárójelentések) bekérése, szükség
szerinti archiválása.
– Kapott-e már kontrasztanyagot? Ha igen: tapasztalt-e mellékhatást?
– Tud-e gyógyszer érzékenységről?
– Fennáll-e magas vérnyomás, asthma, szívbetegség, vérzékenység?
MR kontraindikációk kiszűrése (screening):
Az asszisztens alapvető feladata a vizsgálat előtt az MR kontraindikációk
kiszűrése.

A páciensnek jeleznie kell, ha az alábbiakban felsoroltak közül bármi beültetett

fém van a testében:
-    szívritmusszabályzó, beültettet defibrillátor, pacemaker,
-    szívműbillentyű,
-    agyi ér klipp, aneurizma klipp,
-    fül implantátum, beültetett hallásjavító készülék,
-    beültetett elektromos, mágnesezhető és mechanikai készülékek, 
-    művégtag, műszem,
-    ízületi protézis, ortopédiai csavarok, kapcsok, lemezek,
Azt is jeleznie kell, ha szemébe vagy bárhol a testébe kis fémszilánk kerülhetett
valaha sérülés, baleset során. El kell hoznia a vizsgálatra a beültetésről szóló
zárójelentést, egyéb dokumentumokat.

A beültetett implantátumok antimagnetikus jellegéről pontos azonosítható kód

informál, mely vonalkód, szám formájában a termékkel együtt érkezik.
Optimális esetben a beteg ambuláns lapjába, zárójelentésébe a kérdéses kód
pontosan rögzítődik, sok esetben egy lehúzható matrica beragasztása is
megtörténik a betegdokumentációba. Ezen kód és a gyártó alapján azonosított
termék MR kompatibilitását a http://www.mrisafety.com honlapon tudjuk
szükség esetén leellenőrizni. Amennyiben a beteggel a beültetett fémmel
kapcsolatos pontos információ nem érkezik az MR vizsgálat nem végezhető el.
Amennyiben pótlólag a klinikus, a műtétet elvégző orvos a pontos típusról
informál, és az MR kompatibilisnek bizonyul, úgy az MR vizsgálat elvégezhető.
Meg kell tudni a beültetés idejét is. Alapvető szabály, hogy minden MR
kompatibilis és nem kompatibilis implantátum esetén, a beültetés idejét követő
6 héten belül kontraindikált az MR vizsgálat elvégzése.

Vizsgálat előtt minden könnyen rögzített fémtárgyat (pl. hajcsat, piercing,

karóra, szemüveg, műfogsor stb.) el kell távolítani a betegről.
A vizsgáló helységbe tilos bevinni a ruházathoz nem kapcsolódó fém és
mágnesezhető tárgyakat (pl. mankó, telefon, bankkártya). Ajánlatos az adott
ruházathoz tartozó gomb, csat, öv, melltartó, valamint ékszerek eltávolítása.

Nőbetegeknél gondolnunk kell a különböző kozmetikai sminkek esetleges

fémtartalmára (artefactumot okozhatnak), így vizsgálat előtt a sminket el kell
távolítani.

A terhesség alapvetően nem kontraindikáció, mivel a jelenlegi tudományos

adatok alapján nincsen kimutatott káros hatása az elektromos mágneses térnek
(0,1 T-3 Tesla között) a magzatra. Ettől függetlenül, figyelembe véve a szakmai
ajánlásokat, a várandós beteg MR vizsgálata kerülendő a terhesség első
trimeszterében. A terhesség 13. hetét követően lehetséges MR vizsgálat
elvégzése.
Szoptatós anyukák kontrasztanyagos vizsgálata esetén ajánlatos vizsgálat előtt
az anyatejet lefejni, és az intravénás kontrasztanyag beadást követően 24 órán
keresztül nem szoptatni.

Nem tudjuk a vizsgálatot elvégezni 200 kg-ot meghaladó testsúly és 150 cm-t
meghaladó has körfogat esetén.

Néhány betegnek bezártság érzése van a szűk térben. Ha ez enyhe fokú,

szorongást csökkentő tabletta bevétele meg szokta oldani a problémát. Súlyos
klausztrofóbia érzés esetén altatásban kell elvégezni a vizsgálatot.
Ha kontrasztanyag adására van szükség a vizsgálat során, akkor az asszisztens
feladata a kontrasztanyaggal összefüggő allergiás reakciók, valamint az ismert
allergiás reakciót elősegítő tényezők kiszűrése és ellenőrzése a vizsgálat előtt.
Ilyen lehetséges tényezők a súlyos allergiás betegek, asthmások. Az ESUR
irányelveit figyelembe véve a magas rizikójú betegek vizsgálatánál
kontraindikált az intravénás gadolínium kontrasztanyag beadása (krónikus 4. és
5. stádiumú vesebetegek [GFR <30 ml/min], dialízált betegek, csökkent
vesefunkciójúak, máj transzplantáltak vagy várományosok, akut
veseelégtelenségben szenvedők). Közepes rizikójú betegek, valamint kérdéses
eseteknél ellenőrizni kell a beteg vesefunkciós értékeit.
Beteg tájékoztatása a vizsgálat menetéről:

A vizsgáló helyiségben erős mágneses tér van, a balesetveszély miatt minden

fémtárgyat a vetkőző fülkében kell hagynia.

A helységben egy vizsgálóasztalra kell felfeküdnie.

Az asszisztens a vizsgálni kívánt testrész köré helyezi a mágneses tekercset.

Ha fél vagy szorongást érez, mikrofonon keresztül beszélhet az asszisztenssel,

aki folyamatosan hallja és egy speciális üvegablakon keresztül látja Önt.

Mozdulatlanul, egyenletesen lélegezve kell feküdnie a vizsgálat végéig.

Eközben erős berregő, zúgó hang hallható, amelynek elviseléséhez fejhallgatót

vagy füldugót kap.

Tájékoztatjuk a beteget, hogy ha szükséges a kontrasztanyag adása, az tűszúrás

kellemetlenségével jár. Iv. kontrasztanyag beadásához vénabiztosításra van
szükség.
Az általános előkészítést követően meg kell győződnünk arról, hogy a beteg a
kivehető fogpótlást eltávolította-e, kivette-e a fül-, nyak- és egyéb arc- és
testékszereket. A melltartót mindegyik gerincszakasz vizsgálatánál le kell vennie
a páciensnek. A gerinc alsó szakaszának vizsgálata eseten a nadrág levétele
szükséges.

Betegfektetés:
A beteg a hátán fekszik, karjai a test mellett. A test tengelye a középvonalban
legyen. A vállak érintsék a tekercs szélet. Azzal, hogy a beteg térde alá ék alakú
párnát teszünk, kényelmesebb pozíciót érünk el, illetve a lumbalis lordosist is
egyenesebbé tesszük. Kyphoticus betegeknél a fej magasabbra kerülhet, mint a
megszokott, így távolabb esik a gerinc a tekercstől. Ennek következtében nyaki
gerinc vizsgálatnál nem kapunk megfelelő minőségű képeket.
Törekedni kell ebben az esetben arra, hogy a beteg háta, dereka alá is tegyünk
párnát, ezzel a nyaki régió a terccsel érintkezik. Ha a thoracalis vagy ágyéki
gerincet vizsgáljuk, a kyphosisos beteg feje alá tehetünk párnát.
Centrálás a nyaki gerinc vizsgálatnál a jugulumra, a háti gerinc vizsgálata esetén
a sternum közepére centrálunk, míg a lumbális vizsgálat esetében a két
csípőlapátot összekötő felezővonalra vagy a köldökre.
Attól függően, hogy mi a vizsgálat indikációja, különbözhet a vizsgálat
kivitelezése.
Gerinc tekercsek:
A gerinc tekercsek phased array jellegű, többcsatornás felületi
tekercsrendszerek, vagy a vizsgáló asztalba építettek, vagy önálló tekercsek.
Lehetővé teszik a háti és az ágyéki, valamint a keresztcsonti gerincszakasz
vizsgálatát. A gerinc tekercsek a jobb felbontású képek érdekében általában 6,
8, 12 csatornásak – ezáltal a gyors, parallel képalkotásra is lehetőséget
teremtenek.
Gerinctekercs:
Gerinctekercs: hat, sorba rendezett tekercsből áll, ezek mérete egyenként 12
cm. A vizsgált régiótól függ, hogy melyiket használjuk:
Nyaki gerinc: 1-2-3 tekercsek
Háti gerinc: 2-3-4 tekercsek
Lumbális gerinc: 4-5-6 tekercsek
Vizsgálati paraméterek, síkok beállítása:
Az egyes gerincszakaszok vizsgálati metodikája hasonló, de a szakasz hosszától,
a csigolyatestek és porckorongok nagyságától függően mindegyik szakaszt más-
más szeletvastagsággal és FOV-val vizsgáljunk. A nyaki, háti, lumbális
területekről külön sorozatokban készítünk felvételeket.
• C gerinc vizsgálata esetében 3 mm szeletvastagság az optimális, 1 mm-es
léptetéssel, sagittalisan és coronalisan 26-28 cm-es, axiálisan 23 cm-es FOV-val.
A sagittalis és coronalis mérések esetében a vizsgálati mező a kisagy tetejétől a
TH II-V. csigolyáig terjed általában.
• Th gerinc esetében 4 mm szeletvastagság és 1 mm léptetés mellett a FOV 32-
36 cm, a vizsgált régió a C.VII.- L.II. szakaszt foglalja magába.
• L gerinc esetében szeletvastagság 4 mm, léptetés 1 mm, FOV 28-32 cm, a
vizsgált terület a Th X.-től a sacrumig (S. IV-V).

Nyaki gerinc vizsgálat paraméterei:

A sagittalis képeken a tentoriumtól a thoracalis II.-III. csigolyáig ábrázolódjon a
gerinc, így a csigolyák könnyen leszámolhatóak.
Szeletvastagság: 3 mm
Gap: 1 mm
FOV: 22-26 cm
A leképezés jobb-bal irányú.
Az axiális szeleteket mindegyik nyaki porckorongra felhelyezzük, a szeletek
számát az esetleges elváltozások nagysága határozza meg.
Szeletvastagság: 3 mm
Gap: 1 mm
FOV: 22 cm
A leképezés cranio-caudalis irányú.

A coronalis szeleteket a myelon lefutásával párhuzamosan döntjük.

Szeletvastagság: 3-4 mm
Gap: 12 mm
FOV: 22-26 cm
A leképezés antero-posterior irányú.

Thoracalis gerinc vizsgálat paraméterei:

A háti gerinc vizsgálatát egy úgynevezett „leszámolós”sagittalis sikú sorozattal
kezdjük. Ez 5-7 képből álló, nagy FOV-val végzett T2 súlyozott szekvencia, kb. 1
perces mérési idővel. Magába foglalja a teljes nyaki és háti gerincet, ezzel
elősegítve a háti csigolyák leszámolását. A Th gerinc sagittalis képeken a C. VI.-
VII. csigolyától a L. I. csigolyáig ábrázolódjon.
Szeletvastagság: 3-4 mm
Gap: 1 mm
FOV: 30-38 cm a beteg magasságától függően.
A leképezés jobb-bal irányú.
Az axiális szeleteket mindegyik háti porckorongra felhelyezzük, a szeletek
számát az esetleges elváltozások nagysága határozza meg.
Szeletvastagság: 3-3,5 mm
Gap: 1 mm
FOV: 20 cm
A leképezés cranio-caudalis irányú.

A coronális szeleteket a háti kyphosis miatt nem tudjuk a myelon lefutásával

párhuzamosan beállítani, ezért arra a területre döntjük, ahol a legkifejezettebb
az elváltozás (sérv, daganat).
Szeletvastagság: 4-5 mm
Gap: 1 mm
FOV: 36-38 cm
A leképezés iránya antero-posterior.

Lumbális gerinc vizsgálati paraméterei:

A sagittalis képeken az ágyéki gerinc a Th. X. csigolyától a sacrumig (S. IV-V.)
ábrázolódik.
Szeletvastagság: 4 mm
Gap: 1 mm
FOV: 28-36 cm a beteg magasságától függően.
A leképezés jobb-bal irányú.

Az axiális szeleteket mindegyik ágyéki porckorongra felhelyezzük, a korongok

dőlés szögének megfelelően. A szeletek számát az esetleges elváltozások
nagysága határozza meg.
Szeletvastagság:4 mm
Gap: 1 mm
FOV: 20 cm
A leképezés iránya cranio-caudalis irányú.

A coronális szeleteket a gerinccsatorna lefutásával párhuzamosan döntjük, a

szeletek tervezése a sagittalis sorozaton történik.
Szeletvastagság: 4-5 mm
Gap: 1 mm
FOV: 28-36 cm a beteg magasságától függően.
A leképezés iránya antero-posterior.
Szekvenciák, protokollok indikációja, alkalmazása:
Elsősorban sagittalis és axiális szeletek a lényegesek, azonban a coronális
felvételeken a gyöki kilépések ábrázolódnak kitűnően, valamint a
paravertebralis terület ítélhető meg pontosabban. A rutin vizsgálat során T1 és
T2 súlyozott sagittalis, T2 coronalis mérést követően T2 súlyozott axiális
felvételek ajánlottak.
Térfoglalás, metastasis gyanúja esetén hasznos kiegészítő a sagittalis vagy
coronalis STIR felvétel. Az axiális szeleteket a sagittalis képre tervezzük az
intervertebralis réseknek megfelelő szögfelező síkjával párhuzamosan úgy,
hogy a vizsgált résnek megfelelően elhelyezkedő forament a szeletek teljesen
lefedjék – ez discusonként 5-7 szeletet jelent általában. Extrudálódott korong
fragmentum, sequester esetén annyi szeletet kell felhelyezni, amennyi a
cranialis vagy caudalis irányba fragmentálódott porckorong darabot lefedi. A T1
súlyozott felvételeken vérzést, csont metastasisokat, illetve az általános
anatómiát látjuk. STIR felvételen a degeneratív eredetű oedemát, esetleges
csont metastasisokat diagnosztizálhatjuk. Kontrasztanyag adása után T1
súlyozott képek készülnek, optimális esetben zsírelnyomással. Kiegészítő
felvételek, ha szükséges FLAIR és DWI, STIR, postkontrasztos, esetlegesen in
phase / out of phase felvételek.
Ajánlott szekvenciák:
– T2 sagittalis,
– T1 sagittalis,
– STIR sagittalis,
– T2 axiális.
Kiegészítő szekvenciák:
– T1 axiális,
– T2 coronalis,
– i.v. kontrasztanyag adás után T1 sagittalis es axiális mérések megismetlese
szukseg eseten zsírelnyomással és coronális síkban is,
– 3D T2 coronális, ha a betegnek súlyos scoliosisa van,
– DWI,
– FLAIR,
– T2 GRE haemorrhagias és vascularis malformatio esetében.

Degeneratív elváltozások gyanúja:

Indikációi: leginkább a porckorongot érintő, canalis szűkületet okozó
degeneratív elváltozások gyanúja.
Műveleti leírás:
1. T2-súlyozott FSE sagittalis
2. T1-súlyozott SE sagittalis
3. T2-súlyozott axiális az indikációnak illetve a sagittalis méréseknél látottaknak
megfelelő magasságban
Kiegészítő mérések:
5 . MR-myelográfia (T2-súlyozott SSFSE) coronális és sagittalis.
6. T1-súlyozott SE coronalis
7. Gd + T1-súlyozott SE sagittalis posztoprativ hegesedés elkülönítésére.
8. Gd + T1-súlyozott FS SE axiális.
Megjegyzés:
•A natív T1-súlyozott SE helyett más, a liquor-myelon kontrasztot javító
szekvenciák is használhatók.
•Az axiális T2-súlyozott mérésekre a nyaki szakaszon általában a GE, míg a háti
és lumbális szakaszon a FSE alkalmasabb.
•A lumbális szakaszon – általában géptől függően – axiális síkú mérésekre a T1-
súlyozott SE is alkalmas.

Csont metasztázis gyanúja:

Indikációi: csigolya metasztázis gyanúja, csigolyák compressziós törése
Műveleti leírás:
1. T2-súlyozott FSE sagittalis
2. T1-súlyozott SE sagittalis
3. T2-súlyozott FS FSE sagittalis
4. T1-súlyozott SE axiális az indikációnak illetve a sagittalis méréseknél
látottaknak megfelelő magasságban
Kiegészítő mérések:
5. MR-myelográfia (T2-súlyozott SSFSE) coronális és sagittalis.
6. T1-súlyozott SE coronalis
7. Gd + T1-súlyozott SE sagittalis lágyrész érintettség esetén.
8. Gd + T1-súlyozott FS SE axiális.
Megjegyzés:
•Az extradurális daganatok főleg a csont metasztázisok magas víztartalmúk
miatt kitűnően ábrázolódnak STIR szekvenciával ezért a sagittalis T2-súlyozott
FS FSE helyett STIR FSE is alkalmazható.
•Metasztázis gyanújánál minimálisan az 1., 2., 3. mérést a gerinc teljes
hosszában el kell végezni.

Spondylitis:
Indikációi: gyulladásos gerincbetegség gyanúja.
Műveleti leírás:
1. T2-súlyozott FSE sagittalis
2. T1-súlyozott SE sagittalis
3. T2-súlyozott FS FSE sagittalis
4. T1-súlyozott SE axiális az indikációnak illetve a sagittalis méréseknél
látottaknak megfelelő magasságban.
Kiegészítő mérések:
5. MR-myelográfia (T2-súlyozott SSFSE) coronális és sagittalis.
6. T2-súlyozott FSE coronalis
7. Gd + T1-súlyozott SE sagittalis.
8. Gd + T1-súlyozott FS SE axiális.
9. Gd + T1-súlyozott FS SE coronalis.
Megjegyzés:
•A sagittalis T2-súlyozott FS FSE helyett STIR FSE is alkalmazható.