19. A.

Magyarázza el a CT-vizsgálat során előforduló műtermékek

keletkezésének okait!
- sugárkeményedés, előfordulási helye, kialakulásának oka: - a
sugárzás átlagos energiája növekszik, csontok, eltérő mértékű
csökkenés
- mozgási műtermékek: - elmosódottság, képduplázódás
- parciális volumen hatás, kialakulásának oka: - többféle szövet,
struktúrák közel „párhuzamosak” a szelet síkjával

Az ALARA elv (A kívánt diagnosztikai eredményt az ésszerűen

elérhető legalacsonyabb sugárterheléssel kell megszerezni)
értelmében fontos az indikációnak megfelelő alkalmazás, hiszen
nagyobb sugárterhelést jelentenek. A diagnosztikus értékük viszont
ez utóbbival vethető képhibák és torzulások rontják a felvételek
minőségét és elfedhetik a diagnosztikus szempontból fontos
információt. A műtermékek elsősorban azért alakulnak ki, mert a
készülékek detektorrendszere nem, vagy csak részben képes
megfelelni a rekonstrukciós algoritmus által szabott szigorú
követelményeknek.

Artefaktumok (műtermékek):
Az artefaktumok olyan tényezők, amik a felvételen nem odaillő
objektumokat vagy torzulásokat jelenítenek meg. E műtermékek
adódhatnak mérési hibákból, géphibából, mozgástermékekből és
határfelületek területén létrejövő un. sugárkeményedésből.
Legnagyobb jelentősége talán a sugárkeményedés következtében
kialakuló műtermékeknek van, melyek esősorban fém objektumok
(fémkerámia fogpótlások, implantátumok) torzulásaként, illetve
sötét-világos csíkozódás formájában jelennek meg ezen objektumok
környezetében. Fontos szempont a műtermékek csökkentése a
rekonstruált felvételeken. Lehetőség van hardveres és szoftveres
csökkentési megoldásokra a gyártók részéről.
Mozgási műtermékek lehetnek akaratlagos pl. kooperáció hiánya,
öntudatlanság vagy nem akaratlagos pl. szervek mozgása. A beteg
együttműködésének hiánya önálló mozgás formájában jelentkezik,
ilyenkor a kép elmosódott kontúrúvá válik.
Mozgási artefaktumok:
Az adatgyűjtés közben történő elmozdulás mozgási műterméket
eredményez, ez lehet a belek, a szív mozgásából, légzésből adódóak.
A kisebb amplitúdójú elmozdulás csak elmosódottságot eredményez,
de nagyobb elmozdulás esetén képduplázódás vagy szellemkép jön
létre. Mozgási műtermék gyanúja esetén a szomszédos felvételek
értékelésével lehet megbizonyosodni vagy kizárni a műterméket, és
előfordul, hogy a vizsgálatot részben vagy egészben meg kell
ismételni.
Fém artefaktumok:
Ezek lehetnek inplantatumok vagy egyéb fémtárgyak, ékszerek.
Ezeket, ha lehetséges el kell távolítani, mert különben
értékelhetetlenné tehetik a vizsgált területet.
Az ízületi fémprotézisek, clippek, koronák jellegzetes csillag alakú
csíkokat eredményeznek.
Géphibából adódó artektumok:
A képen megjelenő kör-, gyűrű, vagy céltáblaszerű műtermékek
detektorhibákra utalnak, ezek általában a nem megfelelő kalibrálás
miatt alakulnak ki. Ugyancsak műszaki probléma okozhatja vonalak,
esetleg keskeny sávok megjelenését a képen.
Sugárkeményedés (beam hardening):
A CT egy folytonos spektrumot alkalmaz, mely kb. a 25–120 keV
tartománnyal jellemezhető. A röntgensugárzás áthatoló képessége, a
foton energiától függ - egy adott vastagságú szöveten az alacsonyabb
energiájú sugárzás attenuációja (gyengítése) fokozottabb, mint a
magasabb energiájú sugárzásé. Ezért, ahogy a röntgensugárzás a
szöveteken keresztül áthalad, úgy a spektruma folyamatosan változik,
ill. tolódik el a magasabb energiák felé, következésképpen a sugárzás
átlagos energiája növekszik (keményedik).
Természetesen azok a szövetek és anyagok, melyekben nagyobb az
attenuáció (pl. csont), fokozottabb sugárkeményedést hoznak létre,
mint az azonos vastagságú lágyszövetek A sugárkeményedés azért
okoz műterméket a CT-képen, mert egyes projekcióban eltérő
mértékű az attenuáció, mint a másokban, és ez zavart okoz a
rekonstrukciós algoritmusban. A sugárkeményedés leggyakoribban a
csöves csontok körül vagy a sziklacsont körül látható, de a
szervezetbe beépített fémek, protézisek is jelentős műterméket
idéznek elő. A csont a nagyobb átlagos rendszáma és sűrűsége miatt
fokozott sugárkeményedést okoz. Ma már a CT-készülékekben a
sugárkeményedés csökkentését szolgáló algoritmust alkalmaznak,
mely az egyes sugárnyalábok relatív attenuációja alapján korrigál.
Még hatékonyabb az az eljárás, amikor első lépésben megtörténik a
képrekonstrukció, majd a különböző szövetekben megtett út
figyelembevételével korrigálja a sugárkeményedés okozta
attenuációt. A második lépésben már a korrigált értékekkel újra
rekonstruálja a számítógép a képet.
A nagy sűrűségkülönbségeket mutató határfelületek pl. csont, fém,
báriumos kontrasztanyag) a tér minden irányában szóródó
műterméket okoznak, mivel a csontok eleve hiperdenzek sokszor
eltakarják a vizsgált területet vagy csökkentik a képminőséget.
A detektorok szélességének növelésével keletkezett az un. kúpsugár
artefaktum. Ennek oka, hogy a fókuszból kilépő sugár a detektorok
felé haladva egyre szélesebb lesz, tehát a különböző helyen levő
detektorokat érő sugárnyalábok nem lesznek párhuzamosak
egymással és a vizsgálat síkjával. Ebből adódik, az hogy a cső-detektor
rendszer egy körbefordulása alatt ugyanazt a struktúrát különböző
detektorsor is láthatja, ami műtermékeket okoz a képen. A
műtermékek megjelenése növekszik a detektorok, a FOV és a pitch
növelésével.
Parciális volumen effektus (parciális térfogathatás):
A CT készülék működéséből adódik, az un. parciális volumen effektus.
A CT képen a pixelek HU értéke egy térfogategység (voxel) átlagos
sugárgyengítésével arányos. Ha a mért voxelben különböző
sugárgyengítésű szövetek találhatók, akkor azok adatai
összemérődnek, és az átlagos értékük jelenik meg a képen. Így
előfordulhat, hogy a képen megmérve egy pixel értékét olyan HU
értéket kapunk, ami abban a szövetben nem fordulhatna elő. Ezt a
jelenség gyakran szervek, szövetek határán fordul elő. A parciális
volumen hatás akkor a legvalószínűbb, ha lekerített struktúrák közel
„párhuzamosak” a szelet síkjával. A parciális volumen hatás
kiküszöbölésének legkézenfekvőbb módja a szeletvastagság
csökkentése.
A parciális térfogathatásból eredő hibák:
1. ahol az anatómiai részlet a voxelt csak részben tölti ki, ott
elmosódott ábrát látunk és a valóságtól eltérő HU értéket mérünk.
2. az összefekvő képletek határai nehezen különíthetők el.
3. a kisebb elváltozások elfedődhetnek, takarásba kerülhetnek.
4. a HU értékek nem pontosak.
19. B. Foglalja össze a nyaki lágyrész MR vizsgálat lényeges elemeit!
- vizsgálat előkészítése: - beteg előkészítése, betegtájékoztatás,
vizsgálat előkészítése
- leggyakrabban vizsgált terület, a vizsgálat indikációi: - garat, gége,
fültőmirigy, nyelv, nyelvgyök, pajzsmirigy és ezek nyirok elvezetése,
tumor, metasztázis, tumor staging
- beteg fektetés: - a beteg fejjel befelé, hátán fekszik, segédeszközök
- vizsgálati paraméterek, műtermékek minimalizálása: - vizsgálati
síkok, szekvenciák, mérési paraméterek; nyelés, pulzálás
Nyaki lágyrész MR leggyakrabban vizsgált területei:
Garat, gége, fültőmirigy, nyelv, nyelvgyök, orrmelléküregek,
pajzsmirigy és ezek nyirokelvezetései.
Leggyakoribb indikációk:
– tumor,
– tumor staging,
-metastasis kutatás,
Vizsgálat előkészítése:
MR vizsgálat elvégzése előtt elengedhetetlen a beteg személyi
adatainak ellenőrzése, valamint a beleegyező nyilatkozat kitöltése és
annak aláíratása (natív vizsgálatok esetén is!). Speciális esetekben
(gyermek, eszméletlen beteg, akut vizsgálat) a kezelőorvos vagy a
törvényes képviselő is aláírhatja a nyilatkozatot.
A beleegyező nyilatkozat aláírása nélkül a vizsgálatot nem
végezhetjük el. Fontos, hogy a vizsgálat megkezdése előtt a beteg
írásban nyilatkozzon az MR kontraindikációkkal kapcsolatosan is.
Amennyiben a tájékoztatás után a páciens úgy dönt, hogy nem
egyezik bele a vizsgálatba a nyilatkozaton ezt is jeleznie kell és
aláírásával igazolnia, hogy a vizsgálat elmaradásából adódó
következményeket vállalja.
Beteg kikérdezés:
– Volt-e már korábban MR vizsgálata? Ha igen: mikor, hol és milyen
régió? Az előző dokumentáció (leletek, képanyag, zárójelentések)
bekérése, szükség szerinti archiválása.
– Kapott-e már kontrasztanyagot? Ha igen: tapasztalt-e mellékhatást?
– Tud-e gyógyszer érzékenységről?
– Fennáll-e magas vérnyomás, asthma, szívbetegség, vérzékenység
MR kontraindikációk kiszűrése (screening):
Az asszisztens alapvető feladata a vizsgálat előtt az MR
kontraindikációk kiszűrése.

A páciensnek jeleznie kell, ha az alábbiakban felsoroltak közül bármi

beültetett fém van a testében:
-    szívritmusszabályzó, beültettet defibrillátor, pacemaker,
-    szívműbillentyű,
-    agyi ér klipp, aneurizma klipp,
-    fül implantátum, beültetett hallásjavító készülék,
-    beültetett elektromos, mágnesezhető és mechanikai készülékek, 
-    művégtag, műszem,
-    ízületi protézis, ortopédiai csavarok, kapcsok, lemezek,
Azt is jeleznie kell, ha szemébe vagy bárhol a testébe kis fémszilánk
kerülhetett valaha sérülés, baleset során. El kell hoznia a vizsgálatra a
beültetésről szóló zárójelentést, egyéb dokumentumokat.

A beültetett implantátumok antimagnetikus jellegéről pontos

azonosítható kód informál, mely vonalkód, szám formájában a
termékkel együtt érkezik. Optimális esetben a beteg ambuláns
lapjába, zárójelentésébe a kérdéses kód pontosan rögzítődik, sok
esetben egy lehúzható matrica beragasztása is megtörténik a
betegdokumentációba. Ezen kód és a gyártó alapján azonosított
termék MR kompatibilitását a http://www.mrisafety.com honlapon
tudjuk szükség esetén leellenőrizni. Amennyiben a beteggel a
beültetett fémmel kapcsolatos pontos információ nem érkezik az MR
vizsgálat nem végezhető el. Amennyiben pótlólag a klinikus, a
műtétet elvégző orvos a pontos típusról informál, és az MR
kompatibilisnek bizonyul, úgy az MR vizsgálat elvégezhető. Meg kell
tudni a beültetés idejét is. Alapvető szabály, hogy minden MR
kompatibilis és nem kompatibilis implantátum esetén, a beültetés
idejét követő 6 héten belül kontraindikált az MR vizsgálat elvégzése.

Vizsgálat előtt minden könnyen rögzített fémtárgyat (pl. hajcsat,

piercing, karóra, szemüveg, műfogsor stb.) el kell távolítani a
betegről.
A vizsgáló helységbe tilos bevinni a ruházathoz nem kapcsolódó fém
és mágnesezhető tárgyakat (pl. mankó, telefon, bankkártya).
Ajánlatos az adott ruházathoz tartozó gomb, csat, öv, melltartó,
valamint ékszerek eltávolítása.

Nőbetegeknél gondolnunk kell a különböző kozmetikai sminkek

esetleges fémtartalmára (artefactumot okozhatnak), így vizsgálat
előtt a sminket el kell távolítani.

A terhesség alapvetően nem kontraindikáció, mivel a jelenlegi

tudományos adatok alapján nincsen kimutatott káros hatása az
elektromos mágneses térnek (0,1 T-3 Tesla között) a magzatra. Ettől
függetlenül, figyelembe véve a szakmai ajánlásokat, a várandós beteg
MR vizsgálata kerülendő a terhesség első trimeszterében. A
terhesség 13. hetét követően lehetséges MR vizsgálat elvégzése.

Szoptatós anyukák kontrasztanyagos vizsgálata esetén ajánlatos

vizsgálat előtt az anyatejet lefejni, és az intravénás kontrasztanyag
beadást követően 24 órán keresztül nem szoptatni.

Nem tudjuk a vizsgálatot elvégezni 200 kg-ot meghaladó testsúly és

150 cm-t meghaladó has körfogat esetén.

Néhány betegnek bezártság érzése van a szűk térben. Ha ez enyhe

fokú, szorongást csökkentő tabletta bevétele meg szokta oldani a
problémát. Súlyos klausztrofóbia érzés esetén altatásban kell
elvégezni a vizsgálatot.
Ha kontrasztanyag adására van szükség a vizsgálat során, akkor az
asszisztens feladata a kontrasztanyaggal összefüggő allergiás
reakciók, valamint az ismert allergiás reakciót elősegítő tényezők
kiszűrése és ellenőrzése a vizsgálat előtt. Ilyen lehetséges tényezők a
súlyos allergiás betegek, asthmások. Az ESUR irányelveit figyelembe
véve a magas rizikójú betegek vizsgálatánál kontraindikált az
intravénás gadolínium kontrasztanyag beadása (krónikus 4. és 5.
stádiumú vesebetegek [GFR <30 ml/min], dialízált betegek, csökkent
vesefunkciójúak, máj transzplantáltak vagy várományosok, akut
veseelégtelenségben szenvedők). Közepes rizikójú betegek, valamint
kérdéses eseteknél ellenőrizni kell a beteg vesefunkciós értékeit.
Beteg tájékoztatása a vizsgálat menetéről:
A vizsgáló helyiségben erős mágneses tér van, a balesetveszély miatt
minden fémtárgyat a vetkőző fülkében kell hagynia.

A helységben egy vizsgálóasztalra kell felfeküdnie.

Az asszisztens a vizsgálni kívánt testrész köré helyezi a mágneses

tekercset.

Ha fél vagy szorongást érez, mikrofonon keresztül beszélhet az

asszisztenssel, aki folyamatosan hallja és egy speciális üvegablakon
keresztül látja Önt.

Mozdulatlanul, egyenletesen lélegezve kell feküdnie a vizsgálat

végéig.

Eközben erős berregő, zúgó hang hallható, amelynek elviseléséhez

fejhallgatót vagy füldugót kap.
Tájékoztatjuk a beteget, hogy ha szükséges a kontrasztanyag adása,
az tűszúrás kellemetlenségével jár. Iv. kontrasztanyag beadásához
vénabiztosításra van szükség.
Beteg fektetés:
A vizsgálat során a beteg fejjel befelé, a hátán fekszik. A nyaki
lágyrészek MR vizsgálata történhet nyaktekerccsel és neurovascularis
tekerccsel. Mindkét tekercsfajta phased array tekercs jellegű, a
gyártótól függően 4-12 csatornás tekercseket jelent. (Ha szükséges,
pl. orrmelléküregi tumorok esetén a jobb minőség érdekében a
nyaktekercs mellett koponyatekercset is alkalmazhatunk.)
Centrálás a (nyak) tekercsen lévő jelzésre történik. A betegfektetés
során figyelnünk kell arra, hogy a beteg középvonalának tengelye az
asztal tengelyével megegyezzen, hogy a céltérfogat legyen a
homogén mágneses tér centrumában (a gégénél a pajzsporcra, a
pajzsmirigynél a pajzsmirigy régiójára centráljunk). A mozgási
műtermék kiküszöbölése végett a beteg fejét párnákkal rögzítjük, és
felkérjük, hogy a vizsgálat ideje alatt ne mozogjon, illetve lehetőleg
minél kevesebbszer nyeljen. A kivehetetlen műfogsorból származó
fém artefaktokat spin echo (SE) vagy STIR szekvencia alkalmazásával
csökkenthetjük.
Vizsgálati síkok:
A három fősík közül a keresztmetszeti anatómia az axiális síkon
ítélhető meg a legkönnyebben, ezért ezt alkalmazzuk a legtöbb
esetben. Az axiális felvételeket a kemény szájpadtól az aortaívig
terjedően a sagittalis és coronalis síkú képekre tervezzük rá a test
középvonalával párhuzamosan, illetve arra merőlegesen.
A coronalis és a sagittalis sík alkalmazása a vizsgált régiótól és a
vizsgálat indikációjától (például a tumor terjedésének irányától) függ.
Így a garat, gége és pajzsmirigy vizsgálatánál másodikként coronalis
síkot válasszunk, melyet az os hyoidtól (vagy az elülső nyaki
bőrfelszíntől) a processus spinosusig nyitunk ki. Felső határa a
kemény szájpad, alsó határa az aortaív.
A nyelv, nyelvgyök patológiájának megítéléséhez a sagittalis sík az
elengedhetetlen. Ezt az axialis és coronalis méréseken a nyak
középvonalára igazítjuk.
Szekvenciák:
A nyaki lágyrész vizsgálatoknál a leghasznosabb szekvencia a STIR
metódusú mérés, melyen a tumoros térfoglalás, a gyulladás és az
egyéb kórfolyamatok hyperintenzek és jól elkülönülnek a környező
szövetektől. A STIR szekvenciát helyettesíthetjük T2 súlyozott
zsírelnyomásos mérésekkel. Kontrasztanyag adása után T1 súlyozott
zsírelnyomásos méréseket végzünk.
Ajánlott szekvenciák:
– STIR axiális,
– STIR coronalis,
– T1 TSE axiális,
– T2 TSE sagittalis,
– kontrasztanyagos T1 FS axiális,
– kontrasztanyagos T1 FS coronalis,
– kontrasztanyagos 3D T1 VIBE FS axiális.
Mérési paraméterek:
– Szeletvastagság: 4-6 mm
– Gap: 0,4-1,2 mm
– FOV: 20-25 cm
Ajánlott protokoll:
• T1 FSE Ax.
• T2 FSE Ax. FS
• T2 FSE Cor. STIR
Amennyiben kontrasztanyag adására is szükség van:
• T1 FSE Ax. FS
• T1 FSE Cor. FS
• T1 FSE Sag. FS
Nyaki lágyrész műveleti leírása:
1. T1-súlyozott FSE axiális
2. T2-súlyozott FSE+FS axiális
3. T2-súlyozott FSE coronalis STIR
4. Gd+T1-súlyozott SE+FS axiális
5. Gd+T1-súlyozott SE+FS coronális
6. Gd+T1-súlyozott SE+FS sagittalis
Megjegyzés:
•A keresztmetszeti anatómia az axiális síkon ítélendő meg.
•Minden esetben szükség van a coronalis sík beállításra is.
•A középvonali laesiók a sagittalis képeken ábrázolódnak legjobban
•Kiemelendő a T2 zsírelnyomású sorozat alkalmazásának
szükségessége.
• Natív és kontrasztanyag adás utáni T1-es sorozatok is készülnek.

Orrmelléküregek MR vizsgálat:
Az orrmelléküregek vizsgálatának legfontosabb síkjai az axiális és a
coronális síkok. Lényeges kiegészítő szekvenciák a STIR és az FS
mérések – amennyiben a tér homogén az FS-t kell alkalmazni, ha az
FS képek inhomogének, akkor a zsírszövet jelszegénységét STIR-rel
kell elérni.
Ajánlott protokoll:
• T1 FSE Cor.
• T1 FSE Ax.
• T2 FSE Cor. FS vagy STIR
• T2 FSE Ax. FS vagy STIR
Kontrasztanyag adása után:
• T1 FSE Cor. FS
• T1 FSE Ax. FS
Térfoglalás esetén kiegészítőleg kontrasztanyag adása is szükségessé
válhat – ilyenkor törekedjünk a CSI felvételek alkalmazására, mert
csak a CSI FS mérésekkel érhetünk el zsírelnyomott szép
posztkontrasztos felvételeket, mivel a STIR esetében a rövid inverziós
idő nem csak a zsír, hanem a halmozás jelét is csökkenti, lévén azok
relaxációs ideje hasonló.
Gége MR vizsgálata:
A gége vizsgálata során mindhárom sík ábrázolása elengedhetetlen.
A coronalis képalkotás segít a ventriculus laryngis kötelező ábrázolása
mellett a supraglotticus tumorterjedés megítélésében is. A sagittalis
középvonali felvételeken a gége elülső összeköttetései ábrázolódnak
kitűnően. A zsírelnyomás itt is nagy segítségünkre van – nélküle a
tumort a praepiglotticus és paraglotticus zsírszövet szigetektől
biztonsággal elkülöníteni nem tudjuk. A gége vizsgálata esetében
különösen fontos kihangsúlyozni a gyors spin echo szekvenciák
alkalmazásának szükségességét megfelelő beállítási paraméterek
mellett (ET, TE).
Ajánlott protokoll:
• T1 FSE Ax.
• T2 FSE Ax. FS vagy STIR
• T2 FSE Cor. FS vagy STIR
• T1 FSE Cor.
• T1 FSE Sag.
Szükség esetén kontrasztanyag adása:
• T1 FSE FS Ax.
• T1 FSE FS Cor.
• T1 FSE FS Sag
Pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy MR vizsgálata:
A pajzsmirigyek vizsgálati logikájának minden esetben ki kell elégíteni
az esetleges mediastinalis terjedést, tehát az alap axiális síkot ki kell
egészíteni coronalis esetleg sagittalis felvételekkel.
A mellékpajzsmirigyek száma, mérete és lokalizációja nagyfokú
egyéni variabilitást mutat – a legfontosabb mérések a T2 súlyozott
axialis és coronalis felvételek a mirigyek ábrázolása során.
Ajánlott protokoll:
• T1 FSE Ax.
• T2 FSE Ax. FS vagy STIR
• T2 FSE Cor. FS • T2 FSE Sag. FS
Szükség esetén kontrasztanyag adása:
• T1 FSE FS Ax.
• T1 FSE FS Cor.
• T1 FSEE FS Sag.
Glotticus régió és pajzsmirigy MR vizsgálatának jellegzetességei:
A glotticus régió kiemelten fontos síkjai a sagittalis és a coronalis
síkok. Ezeken a szekvenciákon különösen jól megfigyelhető az egyes
glotticus folyamatok cranialis, vagy caudalis irányba történő
kiterjedése. Az axiális mérések a környezeti infiltráció pontos
megítélését teszik lehetővé. Kontrasztanyag adása után minden
esetben zsírelnyomásos T1 súlyozott felvételeket készítsünk. A
pajzsmirigy vizsgálatának fontos síkjai az axiális és a coronális
felvételek. A mellékpajzsmirigy keresésére a legoptimálisabbak a
zsírelnyomásos T2 súlyozott, vagy STIR coronális mérések.
Mellékpajzsmirigyek keresése során minden esetben szükséges a
felső mediastinum vizsgálata is, tekintettel arra, hogy ectopiás
mellékpajzsmirigy-sziget is állhat a tünettan (pl. mellékpajzsmirigy
túlműködés) hátterében, az viszont gyakorlatilag a trachea bifurcatio
síkjáig a mediastinumban is elhelyezkedhet.
Epipharynx (nasopharynx) régió MR vizsgálata:
Az epipharynx régió már a rutin koponya MR vizsgálata során is
ábrázolódik, azonban MR vizsgálata a nyirokelvezetés miatt a nyaki
lágyrész MR vizsgálata során valósul meg. Fontosabb síkok az axiális
és a sagittalis síkok, azonban minden estben törekedjünk arra, hogy
mindhárom síkban történjenek felvételek.
Mesopharynx (oropharynx) régió MR vizsgálatának jellegzetességei:
Az mesopharynx régió (felső határa a lágyszájpad, alsó határa az
epiglottis) a nyaki lágyrész MR vizsgálata során valósul meg.
Fontosabb síkok az axialis és a sagittalis síkok, azonban minden
estben törekedjünk ezen régió vizsgálata során is arra, hogy
mindhárom síkban történjenek felvételek. Ebben a régióban lehetnek
a legkifejezettebbek a kivehetetlen fém fogpótlások által okozott
artefactok. A retro- és parapharyngealis tér ábrázolása és megítélése
miatt fontos zsírlenyomásos T2 súlyozott és STIR szekvenciák mellett
a natív (!) és postkontrasztos zsírelnyomásos felvételek készítése is.
A sagittalis képeken a retropharyngealis tér érintettsége mind
gyulladások (tályog), mind tumoros infiltráció esetében pontosan
megítélhető – ez különösen fontos, tekintettel arra, hogy ezek a terek
összeköttetésben vannak a mediastinummal. A gyulladások
mediastinitis okozhatnak, valamint térfoglaló folyamatok során a
daganatsejtek direkt terjedése is kialakulhat a mediastinum irányába.
Ezen régióban helyezkednek el a nyelvgyök és kétoldalt a tonsilla
pharyngeák, melyek pathológiás eltérései is képezhetik a vizsgálat
indikációját.
Hypoharynx régió MR vizsgálatának jellegzetességei:
Az hypopharynx régió (felső határa az epiglottis, alsó határa az
oesophagus kezdete) ugyancsak a nyaki lágyrész MR vizsgálata során
valósul meg. Fontosabb síkok az axialis és a sagittalis síkok.