A biológia kutatás

A kutatás módszerei

Megfigyelés Kísérlet
 Megfigyelés
• A környezet vizsgálatának
legegyszerűbb módja,
amikor nem változtatunk a
körülményeken.
Kísérlet
• A kutató a megfigyelt jelenséghez a körülményeket maga alakítja ki.
Feltételek:
- mindig mérhető legyen az adat (valódi mérték, számmal, mértékegységgel)
- a tényezőket külön-külön úgy tudja változtatni, hogy a többi tényező ne változzon
- mindig legyen kontroll (ellenőrzés), a jelenséget úgy is meg kell figyelni, hogy a
természeti tényezőket nem változtatja meg

Te milyen
megfigyelést és
kísérletet csináltál?
Kutatási eszközök, eljárások
• Mikroszkópok:
• Sztereomikroszkóp (kis nagyítás, < 100x)
• Fénymikroszkóp (max 2000x)
• Elektronmikroszkóp: elektronsugár világítja meg és képezi le a tárgyat
• Scanning: pásztázó elektronmikroszkóp
• Röntgendiffrakció: röntgensugarak szóródásából következtethetünk a
molekulák felépítésére
• Ultrahang és röntgen: belső szervekről nyújt felvilágosítást
• Kromatográfia: anyagok elválasztására jó
• Elektroforézis: töltése szerint is válogatja a molekulákat
• Radioaktivitás: kormeghatározásban segít
Sztereomikroszkóp
• Kisebb (40x) nagyításra használják
• Hasonló a mobilra szerelhető makrolencse
 Fénymikroszkóp
• Felfedezője: Leeuwenhoek (1632-1723)
• Nagyítása: okulár nagyítása X objektív
nagyítása, max 2000x
• Felbontása: mikrométeres
• Fényt bocsájtanak át a mintán (látható,
UV...) a képalkotáshoz
• A mikroszkópban csak a vékony, jól
átvilágítható, fényáteresztő minták
vizsgálhatók, ezért szükséges nyúzat,
kaparék vagy metszet (vékony réteg)
készítése.
A: szemlencse v. okulár
B: tubus
C: revorverfoglalat
D: tárgylencse v. objektív
E: tárgylemez leszorító
F: tárgylemez
G: tárgyasztal
H: kondenzor
I: tükör v. beépített lámpa
J: talp
K: élesség finombeállító csavar
L: élesség durvabeállító csavar
3. okulárok FÉNYMIKROSZKÓP

4. objektívek
5. tárgyasztal 7. makro- és
mikrométer-csavarok

8. kondenzor
2. fényforrás 6. a tárgyasztalt
mozgató csavarok

1. kapcsoló
 Elektronmikroszkóp
• Nagyítása: 250.000x
• Felbontása nanométeres
• Elektronsugarat állítanak elő,
vákumban vizsgálják a mintát a
képalkotáshoz
• Felhasználása:
• Orvostudomány
• Biológiai kutatások
• Nanotechnológia

sejt mikrobolyhok
elektronmikroszkópos képe
elektronmikroszkóp
(1931)

fénymikroszkóp
Moha spóratartó
Pók fonáltermelő mirigyei
Hangya összetett szeme
Tojáshéj pórusokkal
Só és bors
Kromatográfia
EKG - elektrokardiográf
• a szívműködéssel járó elektromos
jelenségeket mellkasra és/vagy
végtagra helyezett elektródokkal
regisztráló eszköz.
• Vizsgálható vele:
• szívizomzat működése
(egészséges/kóros, pl. szív-zörejek,
billentyűzáródási elégtelenség, stb)
• felvilágosítást ad a szív nagyságáról
és elhelyezkedéséről is.
EEG-elektroencefalográf
• Hasonló, mint az EKG,
csak az idegsejtek
működésével
összefüggő elektromos
impulzusokat érzékeli.
• Az agytevékenység, az
agyi aktivitás
vizsgálható vele (pl.
különböző
tudatállapotok, alvás-
ébrenlét agyhullámai).
Röntgen
• nagyenergiájú elektromágneses sugárzások
orvosi használata (W. C. Röntgen)
• veszélyes lehet az emberre nézve, mert ionizáló
és mutagén sugárzás, (évi 1-2 RTG vizsgálat nem
gáz)
• Mivel nagy az energiája, nehezen nyelődik el a
szervezetben, ezért sem túl veszélyes rövid
idejű besugárzás alatt.
• Felhasználás:
• csontváz vizsgálatához
• tüdőtuberkulózis kimutatásában
• bélrendszerben ragadt idegen tárgyak
felkutatásában is (pl. lenyelt szög, kulcs vagy …).
• bélrendszer kontrasztanyagos vizsgálata is gyakori,
melyet eltérő röntgensugár-elnyelő képességű
anyag, kontrasztanyag bevitelével valósítanak meg.
CT – komputer tomográfia
• röntgen vizsgálat
továbbfejlesztett verziója,
rétegekben, szeletekben
(tomográf → görög ’tomos’ =
szelet) készít felvételt az emberi
test akármely részéről.
• Kontrasztanyag vérerekbe
fecskendezésével a vérkeringés is
jól láthatóvá tehető.
Ultrahang
• a hallható hanghullám-
frekvenciatartomány (20 Hz – 20 000 Hz)
feletti (tehát 20 kHz felett) hangok az
ultrahangok.
• UH-ot a vizsgált paciens testébe bocsátva,
majd a visszaverődött hanghullámokat
felfogva képet alkothatunk az emberi test
belsejéről.
• Felhasználás:
• várandós nőknél (képalkotás a magzatról).
• hastáji vizsgálatok esetén
• terápiára is (pl. reumatológiai terápia,
ultrahangos vesekő műtét, szövetroncsolásos
Feladatok
• https://learningapps.org/watch?v=pswg5no0t18
• https://learningapps.org/watch?v=pv3cs6j3518
• https://learningapps.org/7626172
Kísérletek
Macerátum készítés
• Az érett paradicsom húsából szike segítségével egy kis lágy darabot
tegyünk tárgylemezre vízcseppbe. A bonctűvel oszlassuk szét
egyenletesen, majd tegyünk rá fedőlemezt és vizsgáljuk meg
fénymikroszkóppal.
• Ez a technika csak nagyon puha könnyen szétomló objektum esetén
alkalmazható
Kaparék készítés
• késsel lekaparjuk a vizsgálandó anyag (pl. burgonya) kis részét,
• a tárgylemezre egy-két csepp vizet csepegtetünk,
• majd rászórjuk a kaparékot.
Nyúzat készítés
• a hagyma belső húsos levelét felszakítjuk, és a rajta lévő
hártyát csipesszel lenyúzzuk,
• majd tárgylemezre tesszük, amire előbb vizet
csepegtettünk.
• Nemcsak hagymából, akár zöld levélből is készíthetünk
bőrszöveti nyúzatot.
• Vigyázni kell, hogy a vékony hártyák ne gyűrődjenek!
Metszet készítés - elemzés
• a tárgylemezre tett bármilyen
preparátum, ami megfelelően
vékonyra van vágva a mikroszkópos
vizsgálathoz.
• A szövetek struktúrájának
tanulmányozása érdekében gyakran
alkalmaznak festéseket is, melyek a
különböző sejtek valamilyen
tulajdonságának eltérőségén
alapulnak (pl. a kémhatástól függő
festékek eltérő színben festik meg a
savasabb, illetve a bázikusabb
struktúrákat).
mikrotom