ÉLETMŰKÖDÉS SZABÁLYOZÁSA - 5

AZ AGYVELŐ
• A gerincvelőhöz hasonló

• sejttesteket tartalmazó -
szürkeállomány
• velőshüvelyes idegrostokat
tartalmazó - fehérállomány

• Elkülönül de elrendeződése eltér a

gerincvelőétől.
AZ AGYVELŐ TAGOLÓDÁSA:
• A szürkeállomány kétféle módon
szerveződik.

• felszínen
• pár milliméter vastag
• szürke réteg az agykéreg.
• Fehérállományba ágyazódó
• szürkeállományrészek -> a magok

• Fehérállományát - pályák a központi idegrendszer különböző

részei között létesítenek összeköttetést.
• A gerincvelő folytatásába eső agyrészek közös neve
agytörzs,
• Részei:
• a nyúltvelő,
• a híd,
• a középagy
• A híd háti oldalánál,
• hátsó, tarkó - kisagy.
• A középagyat fölfelé a
köztiagy követi,
• Ennek folytatása - nagyagy.
AGYIDEGEK:
• Az agyvelőbe befutó és a
belőle távozó ingerületek
• 2 út
• Gerincvelő: felszálló és
leszálló
• Az agy saját idegein keresztül.
• Szimmetrikusan,
• párosával lépnek ki, illetve lépnek be

• Összesen 12 pár agyidegünk van.

AGYTÖRZS:
• Szürke- és a fehérállomány nem különül el
élesen,
• Idegsejtek többsége látszólag
szabálytalanul
• Csoportokat alkot,
• Agytörzsi hálózatos állomány
• Neuronjai kapcsolatban állnak:
• gerincvelői fel- és leszálló pályák,
• a kisagyi pályák
• a nagyagyi pályák
• Szerepük van:
• az agykéreg aktív, ébrenléti állapotának fenntartása,
• az izmok működésének szabályozása.

• életfontosságú vegetatív reflexműködés központja

• szívműködés, vérnyomás, légzés, nyelés stb.
• A 12 pár agyideg közül
• 10 pár az agytörzs
területéről ered.
KÖZTIAGY:

• két nagyobb része van:

• A talamusz
• A hipotalamusz
• A talamusz feladatai:
• felszállópályák fontos átkapcsoló- és feldolgozóállomása.
A HIPOTALAMUSZ
• A vegetatív működések
• Legfontosabb agyi központja,
• agyalapi mirigy.

• együttműködnek az életműködések
hormonális szabályozásában.
• A hipotalamuszban
• egyik apró mag - > biológiai óra,
• Ritmikus életműködések legfőbb
szabályozóközpontja.
NAGYAGY:
• Az agyvelő legnagyobb része.
• Két félteke
• Felülete: bemélyedő barázdák és
kiemelkedő tekervények
• Nagy felület - óriási számú idegsejt található.
• A fehérállományába számos mag ágyazódik.
• homloktól a tarkó felé haladva lebenyekre oszthatók:
• homloklebeny,
• fali lebeny,
• halántéklebeny,
• nyakszirti lebeny
• Becslések szerint -
nagyagykéreg
• kb. 20 milliárd idegsejtet
• egymással és más neuronokkal
igen bonyolult
kapcsolatrendszereket
alakítanak ki
FELADATA:
• Minden tudatos, értelmi működés
• érzékszervekkel felfogott inger –
ha – ingerület eljut az agykéregbe.
• Minden akaratlagos működést –
parancsok
• A két agyféltekét összekötő -
a kérgestest,
• Működésüket összakapcsolja
KISAGY:
• A tarkótájékon található,
• a nagyagy nyakszirti lebenye alatt
• Felszíne barázdált
• szürkeállomány,
• a kisagykéreg
• Mozgások összerendezése
• Koordinálása

• A szervezetbe jutó alkohol az elsők

között a kisagy működését károsítja,
AZ AGY VIZSGÁLATA:
AZ AGY VIZSGÁLATA:
• Régebbi korokban az agy egyes részeinek szerepére csak
a különböző agysérülésekből lehetett következtetni.

• Megfigyelték, hogy bizonyos agyterületek sérülése a

mozgás vagy a beszéd zavaraihoz, vagy éppen
emlékezetkieséshez vezetett.
• Az orvosok vizsgálati eszköztára az utóbbi évtizedekben
jelentősen gazdagodott.
• A legtöbb ilyen eljárás nemcsak a koponya, illetve az agy
vizsgálatára szolgál, hanem segítségükkel más szervek,
testrészek elváltozásai is eredményesen
tanulmányozhatók.
A CT-VIZSGÁLAT (SZÁMÍTÓGÉPES TOMOGRÁFIA)

• Röntgensugár használatával rétegfelvételt készít, amely

az orvos számára fontos információkat ad a test belső
állapotáról.
AZ MRI A „MÁGNESES REZONANCIÁS KÉPALKOTÁS”

• Az MRI egy erős mágnes és rádióhullámok segítségével

készít részletes képet a test belső részeiről.
• Ez a vizsgálat a lágy szövetek (pl. az agy) területén
részletesebb képet ad, mint a röntgensugár.
FUNKCIONÁLIS MRI
• Ez elsősorban az agyvelő vizsgálatára szolgál.

• Az eljárással azt mutatják ki, hogy az agy egyes

területein milyen az anyagcsere intenzitása.

• Ennek alapján tehát megállapítható, hogy az agy mely

területei különösen aktívak.
AZ ELEKTROENKEFALOGRÁFIA (RÖVIDÍTÉSE: EEG).
• Régóta használt vizsgálati módszer, amellyel kizárólag az
agy vizsgálható.
• Ezzel a módszerrel az agykéregben keletkező parányi
elektromos változásokat mérik.
• Az EEG nagyszámú idegsejt elektromos aktivitásának
összegződéséből jön létre.
• Az EEG módszerének előnye, hogy azonnal mutatja az
agyműködés megváltozását, így segítségével hatékonyan
tanulmányozhatók például az alvás-ébren lét ciklus
szakaszai, illetve más agyi állapotok.
HÁZI FELADAT:

• A tankönyvben az Alvással kapcsolatos alfejezetet

elolvasni és kijegyzetelni a lényegét!
• + kérdések és feladatok: 1, 4, 6, 8.
• Faktosoknak: 2, 3, 5, 7.
• Az órai munka ami a betegségekkel kapcsolatos
szövegrészekhez tartozott házi feladat volt befejezni.
• Belekérdezhetek a dolgozatban.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!