Anyagismeret

Bioanyagok:

Organizmusok (élő szervezetek) által előállított kémiai vegyületekből állnak. Ezek a szerves molekulák
polimerek, vagyis a molekulaláncok egy-egy "aktivált" vegyület(molekula), mint monomer
többezerszeres ismétlődései.
Az élő szervezeteket alkotó anyagok nagy fokban polimerizált szerves vegyületek néhány
alaptípusából épülnek fel: ilyenek a a nukleinsavak (DNS, RNS), a a fehérjék (proteinek), a lipidek
(zsírok, olajok, szteroidok, viaszok, kaucsukok, növényi festékanyagok), a poliszacharidok (összetett
szénhidrátok).

Polimerek: A polimerek természetes vagy mesterséges eredetű óriási láncmolekulákból álló szerves
anyagok.

A polimerek tulajdonságai:

- Jó kémiai ellenállás, kis sűrűség, jó alakíthatóság.

- Rossz hő- és elektromos vezetőképesség, alacsony alkalmazhatósági hőmérséklet.

- Az alapanyag előállítása a formaadással együtt történik.

Kerámia: Mai felfogás szerint minden anyag kerámia, ami nem fém és nem szerves.

A kerámiák tulajdonságai:

- Közepes, ill. nagy szilárdság és hőállóság, jó korrózióállóság.

- Nagy ridegség, kis alakíthatóság.

- Rossz hő- és villamos-vezetőképesség.

- Az alapanyag előállítása általában a formaadással együtt történik.

Fémek és fémötvözetek:

A fémek a periódusos rendszer fémes elemei, amelyek fémes vagy nem fémes elemekkel ötvözeteket
alkotnak.

A fémek tulajdonságai:

- Jól alakíthatók, jó elektromos- és hővezetők.

- Szilárdságuk és szívósságuk széles tartományban változtatható.

- Érceikből állíthatók elő, de újra feldolgozhatók, így nem terhelik a környezetet.

Kompozitok:

Két vagy több anyag tudatos társításával létrehozott anyagok.

Az alap mátrix: fém, polimer, vagy kerámia,

A töltőanyag: szemcsés, szálas, réteges.

A kompozitok tulajdonságai:

- Több komponensből tudatosan felépített szerkezetű anyagok. Eredő tulajdonságaikkal egyik

alkotóelemük sem rendelkezne önállóan.

- Az előre gyártott komponensek „összedolgozásával”, a formaadással együtt történik az előállításuk.

Kristályrács szerkezetek:

Térrács: a periodikus rendezettség három térbeli irányába mutató transzlációs egységvektorok.

Kristályrács: térrács + bázisok.

A bázisok az atomok, ionok, molekulák

transzlációs szimmetriával építik fel a kristályrácsot, a szilárd anyag szemcséit.

Kristályhibák:
Roncsolásmentes anyagvizsgálat:

 Felületi hibák kimutatására:

o Vizuális megfigyelés
o Penetráló folyadékos vizsgálat
o Mágneses repedés vizsgálat
o Örvényáramos vizsgálat
 Anyag belsejében lévő hibák kimutatására:
o Röntgen vizsgálat
o Ultrahangos vizsgálat
o Radióaktív izotópos vizsgálat

Folyadékbehatolásos vizsgálat:

1. Felület előkészítése, tisztítása

2. Jelzőfolyadék felvitele (5 perc várakozás
3. Felesleges jelzőfolyadék eltávolítása
4. Előhívőszerrel való befújás -> ha színes lesz a fehér folyadék akkor repedés van
Mágnesezhető poros vizsgálat:

 A repedés miatt a mágneses erőtérben folytonossági hiány lép fel ami miatt a vaspor a
repedésnél besűrűsödik
 A felületvizsgálat céljából felmágnesezett alkatrész vagy szerkezeti elem felületére felszórt
hibakimutató segédanyagok sűrűsödnek a hibahelyen.
 Csak mágnesezhető anyagokon használható a vizsgálat.
 A vizsgálat után demagnetizálni kell az anyagot

Örvényáramos vizsgálat:

 egyszerű és gyors vizsgálat, akár gyártásközi ellenőrzéskor is használható

 Az elektromosan vezető anyagokban a változó mágneses tér indukció útján örvényáramot
gerjeszt. Az örvényáram maga is gerjeszt mágneses teret, mely a külső mágneses térrel
ellenkező irányú.
 A két mágneses tér összegződik, mely eredő erőtérhez vezet és amelyet mérni és értékelni
lehet, változásaiból, viselkedéséből különböző anyaghibákra vagy anyagtulajdonságokra lehet
következtetni.

Ultrahangos vizsgálat:

 az ultrahang a fémekben jól terjed, azonban határfelülethez érve visszaverődnek.

 Határfelületnek minősül minden akusztikailag más keménységű közeg, pl. a darab belsejében
lévő hibák és a darab hátlapja.
 az ultrahangot peizoelektromos kristállyal keltjük

impulzusvisszhang módszer:

 egy fejben van az adó és vevő, így meghatározható a hiba helye is

 anyag-vastagság mérésére is alkalmazható

átsugárzásos módszer:

 külön fejben van az adó és vevő rész, a hiba helyét nem lehet kimutatni, csak hogy hiba van.

Röntgenvizsgálat:

 A darab belsejében lévő eltérések kimutatására alkalmas módszer.

 Az anyagon áthaladó sugárzás gyengül, a sugárzás elnyelődés a rendszámmal arányos.
 Egy anyagon áthaladó sugárzás intenzitását a mögé helyezett filmmel lehet meghatározni.
 Ha az anyag hibátlan és egyenletes vastagságú, a film feketedése egyenletes lesz, ha hibát
tartalmaz a hiba helyén nő vagy csökken az intenzitás, tehát feketébb vagy fehérebb folt
jelenik meg a filmen.

Fénymikroszkópi vizsgálat:

 szövetszerkezeti vizsgálat
 fényesre kell csiszolni a felületet
 a fény más szögben verődik vissza a szemcsék különböző tulajdonságainak hatására

Keménységmérés:
Ütve hajlító vizsgálat:

 a nagy méretű, hidegben üzemelő, dinamikusan igénybevett szerkezetek tervezésekor

szükséges a vizsgálat
 a rideg törési hajlamot növeli a hőmérséklet csökkenése, alakváltozási sebesség növelése,
feszültségi állapot
 elridegedési hőmérséklet megadása, szívóssági sorrend felállítása

ütőmunka: KV vagy KU -> m*g*(H0-H1)

TTKV: elridegedési hőmérséklet, ez alatt ridegen felette szívósan viselkedik az anyag. Ahol a függvény
második deriváltja nullával egyenlő.

KCV: fajlagos ütőmunka -> KV/ a*b (próbatest keresztmetszete)

folyáshatár: rugalmasság és képlékenység határa

 a 300 mPa-nál kissebb folyáshatárú anyagoknak ott van az átmeneti hőmérséklete, ahol 27J
munkával el lehet ütni
 a 300 mPa-nál nagyobb folyáshatárú anyagoknak ott van az átmeneti hőmérséklete, ahol 40J
munkával el lehet ütni