A RADIOAKTIVITÁS

KÉSZÍTETTE: VARGA ZSÓFIA 11. OSZTÁLY

A RADIOAKTIVITÁS
FELFEDEZÉSE
• Különböző ásványok fluoreszkálását (meg-
világítás utáni fénykibocsátás) vizsgálta.
• Azt feltételezte hogy hogy ha fényhatásnak teszi ki
őket, akkor azok utóvilágítást mutatnak.
• Úgy vélte ez röntgen sugárzás mivel az minden
anyagon áthatol - fekete papírba csomagolva egy
fiókba tette fotolemezei mellé amik
https://hu.ilovevaquero.com/obrazovanie/82454-bekkerel-anri-francuzskiy-fizik-biografiya-otkrytiya.html

megfeketedtek. Henri Becquerel (1852-1896)

• Ez akkor is bekövetkezett, ha előtte nem
világította meg az ásványokat.
 A RADIOAKTIVITÁS FELFEDEZÉSE
• Megfigyelték, hogy az új sugárzás független a
sugárzó elem fizikai és kémiai állapotától.
• 1898-ban Curie felesége az uránnál milliószor https://www.britannica.com/biography/Pierre-Curie https://szinhaz.org/csak-szinhaz/csak-szinhaz-budapest/2017/11/07/radioaktiv-marie-curie/

erősebben sugárzó anyagot választott ki.

• Rádiumnak nevezte el. radius – sugár
• Másik anyagot is találtak, ez a polónium nevet kapta
Lengyelország után ahol Marie született.
• Marie Curie nevezte el ezeket az anyagokat
radioaktív anyagoknak, a jelenséget
radioaktivitásnak, a sugárzást pedig radioaktív
sugárzásnak.
• A házaspár 1903-ban megosztott fizikai Nobel-díjat Pierre Curie és Marie Curie
kaptak, 1911-ben pedig Marie kémiai Nobel-díjban
is részesült.
A RADIOAKTIVITÁS
FELFEDEZÉSE
• Ernest Rutherford a radioaktív sugárzások
tulajdonságait vizsgálta.
• Az elektromos és mágneses mezőben való
eltérülés alapján kétfajta töltéssel rendelkező
sugárzást figyelt meg. https://hu.wikipedia.org/wiki/Ernest_Rutherford

• Pozitív töltésű α-sugárzás, negatív töltésű β- Ernest Rutherford 1871-1937

sugárzás és a sugárzások harmadik komponense

a Y-sugárzás.
 Α-SUGÁRZÁS

• Nagy energiájú héliumatommagokból áll.

• Energiája: 0,8- 1,2 pJ Sebességük: 107 m/s nagyságrendű
• Nagy az ionizáló képessége, ezért rövid úthosszon elveszítik energiájukat.
• A levegőben néhány centiméter, szilárd és folyékony anyagokban 0,1 mm-nél is
rövidebb úton lefeleződnek.
• Bomláskor egy héliumatommag távozik ezért kettővel kisebb rendszámú,
néggyel kisebb tömegszámú elemet kapunk.
 Β-SUGÁRZÁS

• Elektronok alkotják.
• Energiája: fJ és pJ közötti tartomány.
• Sebességük: 108 m/s nagyságrendű.
• Ionizáló képessége közepes, így a β-sugárzás az anyagon jobban áthatol,
mint az α-sugárzás.
• Bomláskor egy elektron úgy távozik hogy közben a magban egy neutron
protonná alakul.
• A rendszám eggyel növekszik míg a tömegszám változatlan marad.
ϒ-SUGÁRZÁS

• Legkevésbé ionizáló hatású ezért nagy az

áthatóló képessége.
• Rövid hullámhosszúságú elektromágneses
hullám.
• Ebben az esetben nincs szó
magátalakulásról mivel sem a tömegszáma
sem a rendszáma nem változik.
• A természetes radioaktív sugárzásoknál a
ϒ-sugárzás mindig csak az α-sugárzás https://www.nkp.hu/tankonyv/termeszetismeret_10/lecke_03_005

illetve a β-sugárzás kisérőjeként

jelentkezik.
 A RADIOAKTÍV ANYAG AKTIVITÁSA
https://appsolute.hu/bolt/kolcsonzes-berles/geiger-muller-szamlalo/

• Egy adott mennységű radioaktív elem aktivitása

megmutatja, hogy az elem atommagjai közül
másodpercenként hány bomlik el.
• Jele: A mértékegysége: 1/s egység Jele: Bq A=
N/ t
• Egy adott mennyiségű radioaktív izotóp A aktivitása
egyenesen arányos az izotópban lévő, még el nem
bomlott atommagok N számával. Geiger-Müller-számláló
• Az aktivitás függ az elemek atommagjainak belső
felépítésétől is.
 A FELEZÉSI IDŐ ÉS A
BOMLÁS TÖRVÉNYE

• Felezési idő: az az idő ami alatt a

radioaktív elem atommagjai
lebomlanak.
• Jele: T A felezési idő állandó.
• Bomlás törvénye: N(t)=N0
(1/2)ˇt/T

http://mesterandras.hu/wp-content/uploads/2020/05/
Sugarzas_jellemzoi2020_05_13.pdf https://ertedmar.hu/cikkek/exponencialis-bomlastorveny
A SUGÁR ÉS AZ ANYAG KÖLCSÖNHATÁSA

• Az anyagokban bekövetkezett változásokat elsősorban a napsugárban jelen

lévő láthatatlan ultraibolya fény nagy energiájú fotonjai okozzák.
• A sugárzások egy része vagy egésze elnyelődik az anyagban.
• Az radioaktív sugárzás és az anyag kölcsönhatása az atomok és a molekulák
ionizálásában nyilvánul meg.
• Az anyag stabil atomjai nem válnak radioaktívvá.
A RADIOAKTÍV SUGÁRZÁSOK KIMUTATÁSA,
MÉRÉSE
• Szemmel és más érzékszervvel nem látjuk
közvetlen.
• Hőhatás hiányában hőérzet sem keletkezik.
• A detektorok a sugárzások
megfigyeléséhez használják és a
sugárzások ionizáló hatásán alapszik. https://tdk.bme.hu/TTK/DownloadPaper/Nobeldijas-kiserletek-demonstracios-celu

• Az első ilyen eszköz a ködkamra volt

1912-ben. (C.T.R Wilson)
• (Glaser 1952, Nobel-díj 1960
buborékkamra.
• Az anyagokban elnyelt sugárzási energia
mérésére alkalmas mérőeszközt
doziméternek nevezik.
 A RADIOAKTÍV
SUGÁRZÁSOK
BIOLÓGIAI HATÁSA
• A radioaktív sugárzások miatt a sejtekben ionok és
szabad gyökök keletkeznek, ami miatt a sejt egyedi
működésében zavarokat okoznak.
• Ha sok sejtben következik ez be akkor tünetek lépnek
fel.
• A tünetek súlyossága annál nagyobb, minél nagyobb az http://reak.bme.hu/oktatoreaktor/dozimetria.html?view=article&id=366:dozimeterek&catid=107:sugarvedelem

élő anyag egységnyi tömegében elnyelődött sugárzási Orvosi doziméter

energia.
• Ha a DNS-molekula sérül akkor később zavarok
léphetnek fel, (rákos daganatok vagy az utódsejtekben
genetikai károsódás)
• Elnyelt dózis: A besugárzott anyag egységnyi
tömegében a sugárzásból elnyelt energia.
• Jele:Gy Mértékegysége= 1 J/kg.
 A RADIOAKTÍV
SUGÁRZÁSOK
BIOLÓGIAI HATÁSA
• Dózisegyenérték: a várható biológiai hatást
jellemzi. Jele:Sv
• Képlete: H=Q*D
• A természetes háttérsugárzás
• A környezetünkben jelen lévő természetes
eredetű sugárzás összesége.
• A sugárzás megtalálható a levegőben, a felszíni
vizekben, a testben.
• Egy része földi eredetű: radon nemesgáz,
káliumizotóp. A másik része pedig kozmikus
http://vmgfizika.x3.hu/segedanyagok/radioaktivitas.pdf

eredetű: 14C, 3H….

A TERMÉSZETES
HÁTTÉRSUGÁRZÁS

• Természetes sugárterhelésnek az éves

átlaga a Föld össznépességére 2,4
mSv/személy*év.
• Külső sugárterhelés: a testünkön kívüli
sugárzásból származó sugárdózis.
• Belső sugárterhelés: a testünkbe
bekerülő izotópokból származó
sugárdózis. https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/kornyezetvedelem-es-vizgazdalkodas/radioaktivitas/
sugarzas-elleni-vedekezes/sugarvedelmi-eloirasok
MESTERSÉGES
RADIOAKTÍVITÁS
• Első mesterséges atommag-átalakítás 1919.
Rutherford
• Mesterséges radioaktívitás: mesterséges
magreakció során olyan atommag keletkezik ami
radioaktívnak bizonyul.
• Neutronaktiváció: egy folyamat mely során
neutron befogásával az atommag radioaktívvá
válik. http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/MestRadi_.htm
SUGÁRZÁSOK
ALKALMAZÁSA A
GYÓGYÁSZATBAN
• Pajzsmirigyvizsgálatoknál a jód
izotópjait alkalmazzák.
• Hevesy György magyar kémikus
1943-ban Nobel-díjat kapott a https://www.life.hu/egeszseg/20141027-rontgen-sugarzas-karos-milyen-ertekben-nem-okoz-egeszsegkarosodast.html

radioaktív nyomjelzés ötlete miatt.

• A rákos sejtek tovább terjedése miatt is
gyakran használnak radioaktív
sugarakat.
 SUGÁRZÁSOK
ALKALMAZÁSA AZ
IPARBAN
• Anyagok rétegvastagságának mérése
• A radioaktív sugárzások sejtpusztító
hatását használják fel a csírátlanításra
és sterilizálásra.
• A szerves anyagokat tartalmazó
régészeti leletek korának
meghatározására a legkörben lévő
kozmikus sugárzás hatására keletkező
http://www.magyarregeszet.hu/wp-content/uploads/2013/07/Banffy_13Ny.pdf

radioaktív 14C izotópot használják.

 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

Szöveg
forrás:
Tankönyv