Radioaktivitás és

atomenergia
 1. Radioaktivitás
• Becquerel, Curie házaspár 1903. Nobel-díj
• A radioaktív elemek atommagja nem stabil,
külső hatás nélkül elbomlanak, miközben
radioaktív sugárzás lép fel.
• Ilyen sugárzás: α, β, γ
• 1 Ci = 37 GBq
• AKTIVITÁS = bomlás / sec. (megmutatja az
időegység alatt bomló magok számát)
• Mértékegység: becquerel (Bq)
Alfa-sugárzás
Béta sugárzás
Gamma sugárzás
• Az alfa-sugárzás hélium atommagokból
áll, és akár egy vékony papír is elnyeli
őket.
• A béta-sugárzás elektronsugárzás, és egy
alumíniumlemez nyeli el őket.
• A gamma-sugárzás elnyelésére csak egy
vastag ólomlemez képes hatékonyan,
habár a sugárzás erőssége az útja során
folyamatosan csökken.
 Radioaktív sugárzás (bomlás)
• Három fontosabb fajtája van. Egyre
nagyobb áthatolóképességgel:
• Alfa-bomlás során az atommagból egy
hélium atommag (erősen kötött 2 proton
és 2 neutron) válik ki.
• Erősen ionizáló, viszont a hatótávolsága
levegőben 1 cm alatti.
 Béta-bomlás során
• az atommagban neutronból lesz proton,
elektron kibocsátása közben.
• Így a béta-sugárzás valójában
elektronsugárzás.
• Közepesen ionizáló hatású, hatótávolsága
levegőben pár tíz cm.
 Gamma-bomlás során
• energia távozik nagy energiájú fotonként.
• Az előbbiek kísérőjelensége szokott lenni.
• Hatótávolsága légüres térben gyakorlatilag
végtelen, a nagy tömegszámú elemek
(általában ólom) gyengítik csak
hatékonyan.
 A bomlás aktivitása
• Egy adott radioaktív forrás aktivitása
megmondja, hogy hány bomlás történik
másodpercenként.
• Mértékegysége a Bq (Henri Becquerel
tiszteletére),
• 1 Bq másodpercenként egy bomlásnak
felel meg.
 Régebbi mértékegység a Ci
(Curie),
• 1 Ci egy gramm
10
rádium aktivitásának felel
meg (3,7·10 Bq).
• A radioaktív bomlás teljesen véletlen
jelenség, egy adott atommagról nem lehet
megállapítani, hogy mikor fog elbomlani,
viszont az elbomlásának időbeni
valószínűsége állandó.
• Egy adott esetben a bomlások száma
tehát arányos a radioaktív magok
számával,
 A radioaktív izotópok gyakorlati
alkalmazása
• Izotópdiagnosztika
• Nyomjelzés
Hevesy György Nobel-díj
• Kormeghatározás
 Biológiai fizikai hatásai

• A fizikai hatást az ionizáció váltja ki, ami

az elektronokra hat.
• Az elektronszerkezet megváltozása
kémiai hatásként megváltoztatja a
molekulákat, amelyek megváltozva a
vegyületekben másképpen hatnak a
sejtekre.
• Ez a biológiai változás hat a szövetekre, a
belőlük felépülő szervekre, így az emberre
is.
 DNS szerkezet
• A sugárzási energia egyik hatása a DNS
lánchasadása.
• Két változata van: a közvetlen és a
közvetett.
• A közvetlen: a radioaktív részecske a DNS
valamelyik atomjával ütközik,
megváltoztatva az ezt tartalmazó nukleon
bázis kémiai szerkezetét, ami miatt a DNS
hosszú lánca megszakad, illetve a gén
szerkezete torzul.
 DNS szerkezete
• A közvetett: az eltalált atom ionizációja
szabad gyököket hoz létre a sejtmagban,
és ezek kémiai reakcióval változtatják meg
a nukleon bázist, roncsolva a DNS-t.
 DNS szerkezete
• Ha a sejt nem pusztul el, akkor a
keletkezett hibát helyrehozhatja javító
enzimekkel.
• Ha ez sikertelen, akkor az okozott mutáció
vagy életképtelen és így elpusztuló, vagy
megváltozott örökítő anyagú utódsejteket
eredményez.
 sejt pusztulása
• ha sok sejt pusztul el egyszerre, akkor az már
károsan hat az adott szövet működésére, adott
esetben teljesen leáll és/vagy elhalhat.
• Ilyen hatáshoz csak nagy dózis vezethet, amit
determinisztikus hatásnak nevezünk.
Következménye lehet a különböző fontos
biológiai hatóanyagok pl. enzimek, vitaminok
aktivitásának a csökkenése, vagy
inaktiválódása, súlyosabb esetben különböző
káros, esetleg halálos mutációk.

• Néhány DNS-károsodás nem érint kódoló

• Néhány DNS-károsodás nem érint kódoló
szakaszt, vagy csak inaktív marad további
sugárzásig.
• A károsodás ilyenkor csak az utódokban
jelenik meg.
 a sugárzás biológiai hatásait
• objektíven felmérhessük, megfelelő fizikai
mennyiségeket kell definiálni.
• Így vezették be a dózist, ami a
sugárzásból 1 kg anyag által elnyelt
energia mennyisége.
• Mértékegysége a gray (1 Gy = 1 J/kg).
 Kísérletileg igazolt tény,
• hogy a radioaktív sugárzás hatása élő
szervezetekre nagymértékben függ a
fajtájától és az energiájától.
• Adott energiájú alfa-részecske több kárt
okoz, mint egy ugyanakkora energiájú
elektron, vagy egy foton.
• A különbség a lineáris energiaveszteség
(dE/dx) különbözőségében rejlik.
 Például
• egy alfa-részecske az energiáját fémben 1
mikrométer alatt adja le,
• míg ehhez egy gamma-fotonnak akár több
centiméterre is szüksége lehet.
• Emiatt minden fajta sugárzáshoz egy
koefficienst rendelünk – a biológiai hatásosságot
(RBE – Relative Biological Effectivity).
• A dózis és a biológiai hatásosság szorzata az
ekvivalens dózis, aminek a mértékegysége a
sievert (Sv).
 Az érintett szerv
• A radioaktív sugárzás hatása azonban az
érintett szerv típusától is függ.
• Minden szervhez egy koefficiens tartozik,
ami nem függ a sugárzás fajtájától és
energiájától.
• Így az effektív dózis egy adott szervre
egyenlő az ekvivalens dózis és a szerv
koefficiensének szorzatával.
 Egy embert Magyarországon
• Kb. átlagosan évi 3,1 mSv természetes
eredetű dózis ér,
• ami a levegőben lévő radonból és a
kozmikus sugárzásból ered.
• Ehhez adódnak a röntgenvizsgálatok
vagy más diagnosztika vizsgálatok hatásai
 Megengedett dózis
• lakossági effektív dózisa az érzékeny
belső szervekre 1 mSv/év,
• de a végtagoknál és a bőrfelületet kívülről
érő sugárzásnál ez a határ 50 mSv/évre
emelhető.
• Sugárzó anyagokkal dolgozóknál a hosszú
távú megengedett dózishatár 20 mSv/év,
• rövidebb távon 50 mSv/év, végtagoknál és
bőrnél 500 mSv/év.
 Hevesy György
(1895-1966)
A radioaktív
nyomjelzés
felfedezője, az
izotópfogalom
kiteljesítője.
Nobel-díj (1944).
 a következőn alapszik:
• a rendszerben levő bizonyos elem egy részét
ugyanazon elem radioaktív izotópjára cseréljük.
• Ettől kezdve különböző detektorokkal lehet
követni az elem mozgását a rendszerben.
• Ily módon a pajzsmirigy működését, (a
pajzsmirigybe radioaktív jódot viszünk),
• az erek átjárhatóságát, a növények
tápanyagcseréjét (radioaktív foszforral) lehet
vizsgálni.
• a kis áthatoló képességű alfa-részecske a
levegőben lebegő szilárd részecskéken nagy
mértékben elnyelődik, így az átfolyó áram
hirtelen lecsökken.
• Az alfa-részecske kétszeresen pozitív, de
nem sugárzó izotóp.
• Az aktív izotóp bocsátja ki az alfa
részecskét, így az izotóp felezési idejétől
függően, hosszú ideig egy állandó átfolyó
áramot tart fenn.
• Ezt a tulajdonságát használják ki a
pacemakerekben, hiszen így a beteget
nem kell maximum 5-10 évente egy nyílt
mellkas műtétnek kitenni, amit egy normál
elem cseréje okozna
 A kormeghatározás alapja

Felezési idő: Az az időtartam, amely alatt a

radioaktív izotóp eredeti
anyagmennyiségének a fele elbomlik.
Másodperc töredéke < t1/2 < milliárd év
 Felezési idő

14C t1/2=5700 év
235U t =713 millió év
1/2
40K t1/2=11900 millió év=11,9 milliárd év
131
J t1/2=8,04 nap
 Jód izotóp
• A jódnak (I) 37 izotópja ismert a 108I-tól a
144I-ig, de közülük csak egy, a 127I stabil.
A jód tehát tiszta elem.
• A 131-jódot atomreaktorban, 235-uránium
hasítása során, vagy stabil telluriumból,
neutron-besugárzással állítják elő. A 131-
jód felezési ideje 8,04 nap
 2. ATOMENERGIA
A radioaktív izotópok bomlása során energia
szabadul fel

Hogyan lehetne ezt az energiát

hasznosítani?
Magreakciók: Az atommagban
bekövetkező reakciók, melyek hatalmas
energia-felszabadulással járnak.
Ezt az energiát nevezzük
ATOMENERGIÁNAK
1 g 235U maghasadása annyi energiát
szolgáltat, mint 2,5 tonna (2 500 000 g)
antracit égetése!!!!!