A radioaktivitás

A radioaktivitás felfedezése
Az urán saját magától is sugároz!

Hasonlít a röntgensugárzásra, mert ionizál

és nagy áthatolóképességű.

Az „uránsugárzás” viszont spontán módon

Henri Becquerel keletkezik, külső körülményekkel nem
1852 - 1908 befolyásolható.
 A Curie-házaspár

rádium

polónium
Marie Sklodowska Curie Pierre Curie
1867 - 1934 1869 - 1906
 A radioaktív sugárzások
• Hélium atommag távozik az anyagból
1. 𝛼 − 𝑠𝑢𝑔á𝑟𝑧á𝑠 • Áthatolóképessége kicsi
(4-7 cm levegő, vagy egy papírlap)

• Az anyagból elektron (vagy pozitron) távozik

• Áthatolóképessége nagyobb
2. 𝛽 − 𝑠𝑢𝑔á𝑟𝑧á𝑠
(több méter levegő, vagy 1-2 cm alumínium)

• Az anyagból foton távozik

3. 𝛾 − 𝑠𝑢𝑔á𝑟𝑧á𝑠 • 𝛼 vagy 𝛽 bomlás kísérő jelensége
• Áthatolóképessége óriási
 Az exponenciális bomlástörvény
Felezési idő: Az az idő, ami alatt a radioaktív részecskék száma a felére csökken
Semmilyen külső körülménytől nem függ.
Jele: T, mértékegysége: másodperc, perc, óra, év…..

Pl.: 238
92𝑈 felezési ideje 4,5 milliárd év

213
84𝑃𝑜 felezési ideje 4 𝜇𝑠

Aktivitás: Időegység alatt elbomlott részecskék száma, azaz a bomlás sebessége

Jele: A, mértékegysége: Bq (becquerel)
Az exponenciális bomlástörvény
t t
1 T 1 T
N (t )  N 0    vagy A(t )  A0   
2 2
A radioaktivitás alkalmazása
 Az első mesterséges radioaktív izotóp

30-as tömegszámú foszfor

1935 – kémiai Nobel-díj

(Ma már több mint 2000

Frédéric Joliot-Curie Irène Joliot-Curie mesterségesen előállított
1900 - 1958 1897 - 1956 izotóp létezik!)
 Az első mesterséges radioaktív izotóp
A kísérlet: Alumíniumot sugároztak be alfa-részecskékkel

A részecskék neutronokat löktek ki az alumíniumból,

emellett pozitron-sugárzást észleltek.

Bár a besugárzást megszüntették,

a pozitron sugárzás megmaradt!

Intenzitása a radioaktív bomlásnak megfelelően csökkent.

Új radioaktív elem keletkezett!!!

Kormeghatározás radiokarbon módszerrel
12C A szerves anyagok egyik legfontosabb összetevője
14C A levegő nitrogénjéből alakul ki kozmikus sugárzás hatására.
𝛽- bomlást végez 5730 év a felezési ideje
A stabil és a radioaktív szén aránya a szervezetek elhalása után
csökkenni kezd a radioaktív szén bomlása miatt.
Ebből az arányból következtethetünk egy lelet elhalásának idejére.
Pl.: Ötzi kora; a torinói halotti lepel kora….

(Urán izotópokkal meghatározható a Föld kora;

Hidrogén izotópokkal meghatározható a talajvizek kora)
Radioaktív nyomjelzés
A kémiai és biológiai folyamatokban egy elem
sugárzó és stabil izotópja ugyanúgy vesz részt.
Cseréljük ki őket!!!

Vizsgálható lesz pl. a pajzsmirigy működése (jód);

az erek átjárhatósága;
Hevesy György a növények tápanyagcseréje (foszfor)
1885 - 1966
Sugárkezelés
Nagy energiájú ionizáló sugárzás (általában 𝛾)

Tucatjával kelti az elektronokat Ionizálással pusztítják a sejteket

Az ép sejteket is pusztítja 

DE: A daganatoknak rendszerint nagyobb a sugárárzékenysége!

Ipari alkalmazások
- Rétegvastagság mérés

- Hegesztési varratok ellenőrzése

- Sterilizálás az élelmiszeriparban
A maghasadás és a láncreakció
A maghasadás felfedezése
1938

Otto Hahn Lise Meitner

Fritz Strassmann
(1879 – 1968) (1878 – 1968)
(1902 – 1980)
A maghasadás olyan magreakció, amely során egy nehéz mag két
vagy több közel azonos tömegű közepes magra bomlik.

Energiafelszabadulással jár!!!
Bohr és munkatársai:
- Az urán hasadása az urán 235-ös tömegszámú izotópjában játszódik le.

- A természetes uránban csak 0,7 % a jól hasadó 235U részaránya.

- Dúsított uránra van szükség!

Az urán láncreakciója
A láncreakció lényege, hogy a keletkező termékek a folyamatot újraindítják.

Lehetséges olyan maghasadás, amit neutronok hoznak

létre, és a hasadáskor újabb neutronok keletkeznek.

Szilárd Leó
1898 - 1964
A láncreakció fajtái
Atomreaktorban, állandóan ellenőrzött
SZABÁLYOZOTT
teljesítménnyel üzemelő láncreakció

SZABÁLYOZATLAN Atombombában, rövid idő alatt óriási

pusztító energiát felszabadítva