Hőerőművek

gőzfejlesztés turbina generátor

Energiahordozók Hőenergia Mechanikai energia Villamos energia

Fosszilis energia hordozók

Atommag energiája
 Az urán előfordulása
● Az urán az aktinoidák csoportjába tartozó nehéz, ezüstfehér, fémes, radioaktív, nagy
sűrűségű kémiai elem, a periódusos rendszer 92. tagja (neve latinul: uranium,
vegyjele: U, nyelvújítás-kori magyar néven: sárgany). Fajsúlya: 19,1 kg/dm3

● A Naprendszer keletkezésekor került a Föld anyagába. A földkéregben mindenütt

előfordul, átlagos előfordulási gyakorisága 2-3 ppm (2-3 g/tonna)
● Az uránérc-előfordulások az üledékes kőzetekben a leggyakoribbak:
homokkövekben, konglomerátumokban, breccsákban, szenes agyagban, fekete
agyagpalákban, lignitben és foszforitokban.
● Az urán oxidatív környezetben jól oldódik a talajvízben, és akkor csapódik ki, ha
reduktív környezetbe kerül. A vízben oldott urán egy része a folyóvizekkel a tengerbe
kerül. Átlagos koncentrációja a világóceánokban 3,3 ppb, ami kb. 5 milliárd tonna
uránnak felel meg.
● Magyarországon Pécstől nyugatra a felső perm korú Kővágószőlősi Homokkő
Formációban találtak uránércet, amit 1955 óta mélyműveléssel bányásztak. Az érc
kis uránkoncentrációja és az egyre nagyobb mélység (500–1000 méter) miatt a
kitermelés egyre gazdaságtalanabbá vált, és a kormányzat 1997-ben a bányát
bezáratta. Összesen 16,4 millió tonna uránércet termeltek ki átlagosan 0,116%
urántartalommal. (Magyar Tudomány 2011/3)
A nyomelemek előfordulási
gyakorisága a földkéregben
 A természetes urán összetétele

U-235 0.711% , U-238 99.284% ,U-234 0.0055%.

A radioaktivitás mértéke szerint U-235 2.2%, U-238
48.6%, és U-234 49.2%.

A természetes urán nem alkalmas könnyűvizes

reaktorokban a láncreakció fenntartására vagy nukleáris
fegyverek készítésére.
 Maghasadás
Otto Hahn, Fritz Strassmann, Lise Meitner - 1938
Miért éri meg magot hasítani?
A hasadási termékek eloszlása
 A hatáskeresztmetszet mértékegysége a barn (b).
1 b = 10-24 cm2 = 10-28 m2
Az atommagok átlagos hatáskeresztmetszete ~ 1 b .
A magok hatáskeresztmetszete azonban jelentősen eltérhet a
tényleges fizikai, geometriai mérettől, és akár 100 000-szerese
is lehet a mag tényleges geometriai keresztmetszetének.

A neutronbefogás hatáskeresztmetszete nagy, gyakran eléri

a 105 barnt. Ezért annyira hatásosak a neutron kiváltotta magreakciók.

Nuklid  [ barn ]
Lassú (termikus) neutronok befogására 4
He ~0
vonatkozó hatáskeresztmetszetek 16
O 0,00018
láthatók különböző magok esetében 12
a mellékelt táblázatban. C 0,0034
238
U 2,7
235
U 678
239
Pu 1 011
10
B 3 840
149
Sm 41 011
135
Xe 2 650 000
A Oklo-i természetes reaktor
~ 2 milliárd évvel ezelőtt, U-235 >3%


A neutronbefogás indukálta magreakcióban keletkező új magok,

még gyakran instabil képződmények  pl. az ( n,  ) vagy ( n, p ) reakciók
termékei  , melyek radioaktív bomlással stabilizálódhatnak.

A maghasadáskor keletkező fragmensek többsége szintén β- -sugárzó,

és bomlási sorokon keresztül stabilizálódik.

β- 140 β- 140 β- 140 β- 140

55 Cs 56 Ba 57 La 58 Ce

235
92 U  01n  140
54 Xe  94
38 Sr  3 01n
β- 94 β- 94
39Y 40 Zr
Mekkora a felszabaduló energia?

n + 235U 2 hasadási termék + 2, 47 neutron

Hasadásonként kb. 200 MeV energia szabadul fel,

amely a hasadványok mozgási energiájaként jelenik meg

Az első mesterséges atomreaktor
 Az első mesterséges atomreaktor

A Chicago Pile 1, a chicagoi atommáglya

(Fermi, Szilárd, Zinn), 1942. december 02.

„Az olasz kormányos most kötött ki az Új Világban. A bennszülöttek barátságosan fogadták."

Fosszilis és atomerőmű műveleti ábrája
A neutronok számának időbeli és térbeli

alakulását az atomreaktorban az ún.

neutrontranszport egyenlet írja le, amelynek

zárt megoldása nem ismert. Jó közelítő

megoldásai viszont lehetségesek.

Effektív sokszorozási tényező: keff a neutronok számának relatív

változását írja le két egymást követő generációban (ciklusban)

keff = 1 kritikus

keff < 1 szubkritikus

keff > 1 szuperkritikus

Cél a kritikus viszonyok fenntartása !

Reaktivitás : ρ = keff – 1/ keff

 Négyfaktor formula
Tegyük fel, hogy egy végtelen kiterjedésű reaktorban n termikus neutron van. Mivel a rendszer végtelen nagy, ezért minden neutron
befogódik előbb vagy utóbb, de a meglévő neutronoknak csak f hányada fogódik be hasadóanyagba (f neve: termikus
neutronhasznosítási tényező). Az üzemanyagba befogódott neutronok átlagosan η gyorsneutront hoznak létre. Megjegyezzük, hogy η
(neve: termikus neutronhozam) mindig kisebb, mint a hasadásonként kilépő neutronok száma! Ennek két oka van: egyrészt a fűtőelem
nem csak 235
U-ból áll, (pl. a 238
U elnyeli a termikus neutronokat és nem hasad el), másrészt pedig a 235
U sem mindig hasad el, ha befog
egy termikus neutront. A neutronciklusnak ebben a szakaszában tehát n·f·η gyorsneutronunk lesz. A rendszer mindig tartalmaz 238
U-at is.
Ez, és az 235U is bizonyos (nem túl nagy) valószínűséggel a gyorsneutronok hatására el tud hasadni. Ezáltal újabb gyorsneutronok jönnek
létre. Ezért ezt a hatást egy Є (gyorshasítási) tényezővel vesszük figyelembe. Gyorsneutronjaink száma tehát n·f·η·Є. A ciklus
befejezéséig a gyors neutronoknak le kell lassulniuk, hiszen a ciklust termikus neutronoktól indítottuk. Lelassulásuk közben azonban
veszteség is van, mert a szerkezeti anyagok – és különösen a U – nagy valószínűséggel fog be epitermikus energiájú neutronokat,
238

hiszen ott a befogási hatáskeresztmetszetnek rezonanciái vannak. Ha a gyors neutronoknak csak p-ed része lassul le a termikus
tartományig (rezonanciakikerülési tényező), akkor a ciklus végén meglévő termikus neutronok száma: n·f·η·Є·p.

Végtelen méretű reaktorban: k∞ = ϵpηf

Véges méretű reaktorban: k = ϵpηfP

Véges méretű reaktornál figyelembe kell venni azt is, hogy a neutronok része a reaktor széleinél eltávozik, és így csak a P-ed része
marad bent a reaktorban (P neve: kilépési tényező). Ezért véges mértékű reaktorra az effektív sokszorozási tényező k.
Izotópdúsítás: célja az U-235 koncentrációjának növelése 0,72% > 90%

Alapelve: Az U-235 és U-238 atomok tömegkülönbsége felhasználása. Ehhez

Az U3O8 sárga sárga port vagy sárga pogácsát UF6 gázzá alakítják,

a fluornak ugyanis csak egyetlen természetes izotópja van.

Megvalósítás: Gázcentrifuga vagy gázdiffúzió

Paducah, Kentucky, USA gázdiffúziós urán dúsító

http://en.wikipedia.org/wiki/File:Paducah_enrichment_plant.jpg
Sárga por - U3O8
 Moderátor

Feladata: A maghasadásban keletkező gyors neutronok lelassítása,

azaz termikussá tétele. (A gyors, tehát nagy energiájú neutronok csak
kis valószínűséggel hoznak létre maghasadást, vagyis gazdaságos
üzemhez igen nagy dúsításra lenne szükség.)

Követelmények: Kis rendszám, kis neutron elnyelési valószínűség

Anyagok: könnyűvíz (H2O), nehézvíz (D2O), szén (grafit), berillium

 Hűtőközeg

Feladata: Az aktív zónában keletkező hő elszállítása

Anyagok: könnyűvíz (H2O), nehézvíz (D2O), gáz (He, CO2), fém (Na)
A moderátor és a hűtőközeg lehetnek ugyanazon anyagok, de

különbözhetnek is egymástól, és térben is elkülönülhetnek!

 Az atomreaktorok típusai

A főbb típusok a következőek,

technikai megvalósítástól függően átfedések lehetnek
Forralóvizes reaktor (BWR): moderátor és hűtőközeg egyaránt könnyűvíz

Nyomottvizes reaktor (PWR): moderátor és hűtőközeg egyaránt könnyűvíz

Nehézvizes reaktorok (HWR): moderátor és hűtőközeg egyaránt nehézvíz.

A nehézvíz elforrása nem megengedett, ezért PWR is.

Gázhűtésű reaktorok (GCR): moderátor grafit, hűtőközeg gáz (CO2,He)

Nyomottcsöves reaktorok: Lehet HWR is ilyen (pl. CANDU),

RBMK (grafit moderátor, könnyűvíz hűtőközeg – pl. Csernobil)
A paksi atomerőmű

4 db VVER-440/213 típusú reaktor

Az atomreaktor elvi működési sémája
Üzemanyag kazetták
A paksi reaktor blokk
A paksi reaktorblokk keresztmetszete
Összehasonlításul: forralóvizes (BWR) reaktor

Figyeljük meg! Nincs szekunder kör!

Gőzfejlesztő és térfogat kompenzátor