Környezeti

kockázat-
értékelés

4. A kockázatelemzés folyamata és
módszerei
A kockázatértékelés és a kockázat-kezelés
folyamata
Főbb lépései !

1. Információ gyűjtés, a veszélyek feltárása és rangsorolása

2. A kockázati szintek meghatározása
3. A kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése

4. Intézkedési terv
5. Dokumentáció
6. Eredményesség ellenőrzés és felülvizsgálat
1. Információ gyűjtés, a veszélyek feltárása
és rangsorolása
a) A veszélyek azonosítása
Pl.: megfigyelések, mérések, adatbázisok, szakirodalom,
jogszabályok, szabványok, rendkívüli események, tervezés stb.

/tudomány fejlődésével változik: lásd Röntgen, stb.

de tapasztalattal is változhat, lásd meddőhányó ügy/

b) A veszélyeztetettek/hatásviselők azonosítása
humán hatásviselők, ökológiai hatásviselők, környezeti erőforrások

Tényleges hatásviselők
Potenciális hatásviselők (pl. közegváltás)
2. A kockázati szintek meghatározása

Dózisértékek, expozíciós paraméterek meghatározása

példák:
-LC50: közepes halálos koncentráció Az a koncentráció, amely a vizsgált élőlények
50%-át elpusztítja.
-LC100: letális dózis: az a koncentráció, amely az összes vizsgált szervezet
pusztulását okozza.
-EC: hatékony (effektív) koncentráció, ha a vizsgálni kívánt reakció nem a
pusztulás mértéke, hanem valamilyen egyéb, enyhébb tünet (pl. növekedésgátlás)
- NOEC: ártalmatlan koncentráció (NOEC – No Observed Effective
Concentration) : az az érték, amely a vizsgálati körülmények között nem okoz
(még) semmi mérhető károsodást.
- LOEC: kritikus koncentráció (– Lowest Observed Effective Concentration): az az
érték, amelynél az élőlények károsodásának első jelei jelentkeznek
Terjedési út, transzport folyamatok, természetes koncentráció-csökkenés
becslések és modellezés
A károsító hatás kimutatására alkalmas eszköz (pl. toxikológiai
vizsgálatoknál): dózis-válasz görbe

A görbe a koncenráció,
valamint a megfigyelt
hatás kapcsolatát mutatja.

A határérték az a
koncentráció, amelynél
még nincs káros hatás vagy
amely felett az
azonosítható.

A határérték fontos információ

az adott toxikus vegyi anyag
környezetbe való
kihelyezésének vagy az emberi
használatra alkalmazott Kummulatív dózis-válasz görbe jelölve a
biztonságos koncentráció LOEC, NOEC és LD50 értékeket (Connell et
mértékének meghatározásakor. al., 1999)
3. A kockázatok minőségi és mennyiségi értékelése
Minőségi (qualitative risk assessment)
Veszélyforrás-expozíció-receptor értékelése (S-P-R analysis)
Rangsorolás (ranking methods)
Esemény-fa (qualitative event trees)

Mennyiségi (quantitative risk assessment)

A kitettség mennyiségi értékelése (quantitative exposure assessments)
Számszerűsítés hibafa elemzéssel(quantitative fault-tree analysis)
Determinisztikus kockázatbecslés (simple deterministic risk estimation)
Monte Carlo módszer-sztoch.szim. (Monte Carlo simulation techniques)

Semi-qualitative methods
Rangsorolás (ranking)
Pontozás (scoring)
Indexek (indexing)
Oksági viszonyok (causal criteria)
Logikai összefüggések (logic-based systems)
(főleg ha fontossági sorrendet kell állítani)
Számos megközelítés, minősítés, alkalmazhatóság (pl. általános,
veszélyes ipari technológiák, veszélyes anyagok használata, stb.)

Az alkalmazhatóság minősítése szempontjából fontos:

• A megoldás valószínűsége (mekkora
problémahányad feltárására alkalmas)
• A megoldás minősége (mennyire közelíti meg az
optimumot)
• Mekkora az erőforrás/eszköz igénye

Az alkalmazhatóság körét alapvetően befolyásolja:

• Mekkora az információigénye
• Milyen bonyolult szakértelmet igényel (összetett,
különleges)
• Alkalmazhatóság általánossága (csak speciális
területeken vagy széles körben)

Mely módszert válasszam?

Kockázati mátrix
4. Intézkedési terv

- A teendők meghatározása és a szükséges intézkedések megtétele

- Tisztázandók:
- a kockázatok kontroll alatt vannak-e?
- hogyan szüntethetők meg?
- milyen teendők vannak a kockázatok csökkentésére?
- Az intézkedések fajtái:
- műszaki
- szabályozási
- információs
- szervezeti, személyi
- Időbeli meghatározás: azonnali, rövid-, közép- vagy hosszú távú
- Az intézkedések feltételeinek szükségletei: pénz, személyi, műszaki
5. Dokumentáció

A kockázatértékelés és a teendők, valamint a felülvizsgálat írásba

foglalása.

A műszaki intézkedések (megoldási alternatívák értékelése és

kiválasztása, zavarmegelőzés és -elhárítás),
• Felelősségi és irányítási rendszer egyértelmű rögzítése (ki miért
felel, hierarchia), feladatok pontos átadás/átvétel
dokumentálása (lásd pl. Csernobil egyik gondja)
• Igazgatási intézkedések (jogszabályok) betartása
• A szükséges dokumentumok folyamatos naprakészen tartása és
elérhetőségének biztosítása minden potenciális érintett számára.
(Ezzel együtt a már nem aktuális dokumentumok
eltávolítása/archiválása)
6. Az eredményesség ellenőrzése és
felülvizsgálat
- eredményesség értékelés: a kockázat-csökkentő beavatkozások
hatásosak/hatékonyak voltak-e, szükséges-e további intézkedés?
- rendszeres ellenőrzés és felülvizsgálat

Mi indokolja:
- természeti veszélyek körének lényeges változása (pl. vulkánképz.,
új tudományos eredmények)
- társadalmi jellegű veszélyeknél pl. társadalmi magatartásformák
alapvető megváltozása, az információ-áramlás szabadságának
negatív hatásai (pl. megheckelhető veszélyes tevékenységek,
terrorista célpontok kiválasztása)
- a veszélyeztettek körének lényeges változása (pl. hatékonyabb
technológiák)
- Kockázati szintek átértékelése
Szűkebb és tágabb értelmezés

Kockázatértékelés: az az eljárás, amellyel felbecsüljük a

munkahelyen a munkavégzés során fennálló
veszélyeztetésekből adódó, a munkavállalók és a
munkavégzés környezetében tartózkodók egészségére és
biztonságára potenciálisan ható kockázatokat.
(adott munkahelyen mi károsíthatja, veszélyeztetheti a
munkavállalókat, és milyen óvóintézkedések szükségesek az
egészségkárosodás megelőzésére).

De: felbecsüljük egy tevékenységéhez/folyamathoz kötődő

kockázatokat!! (pl. ipari termelés, természeti jelenség stb. )

A kockázatértékelés célja: a tevékenységhez kötődő

kockázatok azonosítása, a káros hatásuk elhárítása, illetve az
ésszerűen legkisebb mértékűre csökkentése olyan fontossági
sorrendbe rangsorolt intézkedésekkel, amelyek hatásosságát
a rendszeres visszaellenőrzések igazolják.
 Kockázati mátrix
• Egy veszély bekövetkezésének a valószínűsége
• A kiválasztott, adott kockázattal érintett elemre vonatkozó
hatások mértéke
• A kockázati szintek meghatározása (pl. kis, közepes, nagy) és
az alkalmazott kategória leírása.
A hatások
értékelésének
Meghatározás alapja:
alapja: - mi érintett a
• Történeti kárral (pl.
adatok emberi élet,
• Valószínűség
előrejelzése
anyagi kár)
• Szakértői – kockázat
vélemény mérőszáma
(pl.
halálesetek
száma,
pénzügyi kár)

Az intervallumok abszolút számok vagy leírások is lehetnek.

Kockázati görbe • Ha az
előfordulás
valószínűsé-
gére van
számszerűsít
hető adat
• A kockázati
görbe az
előfordulás
valószínűség
e és a
várható
veszteség
közötti
Vihar kockázat vizsgálat Németországi kapcsolatot
nagyvárosok esetén (Heneka és Ruck, mutatja.
2008, visszatérési idő és okozott kár
alapján)
 Kockázat(R-risk) a valószínűség (probability,p) és
a veszteség (loss, L) függvénye
R=p*L

Az elméleti példa azt

mutatja, hogy 95% a
valószínűsége annak, hogy
Árvizek nem lesz veszteség és 2
károkozása,
vagy városi százalék annak, hogy 50
csuszamláso ezer fontot meghalat a kár
k) mértéke.
…
Smith et al. 2009
Intenzitás és gyakoriság
 A veszélyt jelentő folyamatok mértéke és intenzitása
általában fordított kapcsolatot mutat az előfordulás
gyakoriságával.
Pl. nagy földrengések kevesebbszer fordulnak elő, mint a
kisebbek és általában a katasztrófák leginkább a
nagyobb és ritkább eseményekhez köthetőek.

 Visszatérési idő: az az idő, amely két hasonló mértékű

vagy erősségű eseményhez köthető (pl. árvízszintek,
földrengés gyakoriság)

 A valószínűségi alapú megközelítéseket is gyakran

használják az események mértékének bemutatásához,
amelyek pl. egyszer egy évben, minden 10 évben vagy
100 évben fordulnak elő (pl. 100 éves árvíz, MÁSZ).
A legtöbb extrém esemény elemzéséhez az éves maximum
vagy minimum értékek eloszlásának elemzését társítják egy
adott helyszínen (pl. legnagyobb széllökés vagy
(100+1)/20=20.1 év
legnagyobb árvízi elöntés)
Visszatérési idő (évekre):
Lehetőség van arra, hogy Tr (év) = (n + 1)/m
a visszatérési időt becsüljük m = egy adott mértéket
bármely széllökéshez vagy meghaladó események
azt a sebességet, ami egy
visszatérési időhöz tartozik.
száma
n = az összes regisztrált
esemény száma

Az eseményre vonatkozó
előfordulási valószínűség:
P (%) = 100/Tr. 100/20,1=4.9%

Éves gyakoriság(AF):
1/Tr (év) = AF
1/20.1=0.049 esemény/év
Éves maximum széllökések Tiree-nél (NY-Skócia) 1927-1985 a valószínűség és a
visszatérési idő függvényében (Source: Smith 2010)
A legelterjedtebb kockázatelemzési módszerek:

1. Hazard and Operability Studies (HAZOP): a lehetséges veszélyek

és működési problémák felderítése
(főként az iparban használatos) ~ gyenge pont elemzés
2. Failure Mode and Effects Analysis (FMEA): egy rendszer fő
hibaforrásainak azonosítására
(az USA hadserege vezette be, azóta használatos pl. az
űrkutatásban és az autógyártásban használják).
/mégis voltak „események” – pl. Discovery/
3. Health Risk Assessment (HRA): az egészségügyi kockázatok
felmérésére.
4. Event-tree Analysis (ETA): bináris logikán alapuló módszer,
melyben egy esemény vagy megtörténik, vagy nem.
(Egy nem kívánt esemény következményeinek felmérésnél
használható.)
5. Leopold mátrix
6. Ökotérképezés

Másra kitalált módszerek is alkalmazhatók.

HAZOP
Hazard and Oprability Analysis

- funkcionális egységek
- eltérések a normál
működéstől
- az eltérés okozhat-e
zavart vagy veszélyt
- a veszélyekre
Potenciális veszély és preventív/javító
működési problémák (pl. ipar) intézkedések
FMEA – Failure mode and effects analysis

Egy rendszer fő hibaforrásainak azonosítására

HRA - Health Risk Assessment

Egészségügyi kockázatok felmérése

ETA- Event-tree analysis – Döntési fa

előny

hátrány
bizonytalansági kockázat
Bináris logikán alapul tényező

döntési pont
 Leopold mátrix
Oszlopaiban a hatáskeltők, soraiban pedig a hatásviselők vannak feltüntetve.
A KHV kezdeti szakaszában +-? jelekkel jelölik a várható pozitív, negatív vagy
nem becsülhető hatásokat.
Később sor kerül a hatások becslésére, és két szempont szerinti
számszerűsítésére (pl. Leopold mátrix minden celláját két részre osztva):
- a hatások mértéke minősítve (pl. 1-10-ig, ahol az 1-es a legkisebb, a
10-es a legkomolyabb hatást jelzi).
- a hatás fontossága (szintén skálán értékelve).
Egy gépipari vállalat modellje: a működő technológiák környezeti hatásai

veszélyes-ség

Ökoszisztéma
Hatás

mennyiség
Szenny-víz

Hulladék-

Hulladék-

Összesen
Egészség
A mátrixban alkalmazott
Talajvíz
levegő

Bűz
Zaj

Tevé- skálabeosztás:
0 = nincs érzékelhető környezeti hatás
kenység
1 = alig érzékelhető környezeti hatás
2 = a hatás közepes
Fémfeldolgozás 1 0 1 3 1 2 3 2 0 13
3 = a hatás erős
Forgácsolás, öntés 4 1 1 3 1 4 2 2 0 18 4 = a hatás kritikus mértékű

Műanyag 2 0 0 3 3 3 3 1 0 15
feldolgozás
Galvanizálás 3 3 4 1 1 4 4 4 1 25

Festés 3 1 2 1 3 3 3 3 1 20
Kovácsolás 1 1 1 4 1 3 2 2 1 16
Pontozásos elemzés veszélyei
Zsírtalanítás 4 2 2 1 4 2 4 4 1 24
Összesen 18 8 11 16 14 21 21 18 4
Leopold mátrix
MINTÁK
Ökotérképezés

Cél: környezeti veszélypotenciálok

feltárása
- aránylag egyszerű térképes forma,
- tematikus térképek egyesítése

/környezeti menedzsmentnél
is jól használható – azaz
nemcsak veszély, hanem
hatékonyság értékelésére is/

Az ökotérképezés a környezeti
kockázatértékelés mellett a környe-
zettudatos irányítást is segíti.
-a problémák és a napi gyakorlat leltára
-a telephely környezeti átvilágításának szisztematikus módszere
-az adott helyzetet mutató információ összegyűjtése képek
alkalmazásával
-munkaeszköze, egyben a környezeti tudatosságot fejlesztő technika
- kisvállalatoknál önállóan is használható eljárás
- a dolgozók bevonásának hasznos kelléke
 HULLADÉK

ZAJ
Az egyik szakirodalom (Cseh G). 51 darab módszert minősít
A kockázatelemzés megközelítései:

1. valószínűségi (probabilistic risk assessment)

2. determinisztikus (nonprobabilistic/deterministic risk assessment)

valószínűségi
Potenciális
vészhelyzetek/veszélyek
bekövetkezésének
valószínűségét vizsgálja
Befolyásoló tényezőket értékel
determinisztikus
Ok-okozati (logikai)
összefüggésen alapul
Rendszerelemzéssel fel kell tárni
a sikeres beavatkozásokat
megakadályozni képes hibákat
és azokat a logikai feltételeket,
amelyek fennállása esetén a
funkcióvesztés fellép.
1. A valószínűség meghatározása történhet:

• történeti-statisztikai módszerrel,
• analógiák alkalmazásával,
• folyamatelemzéssel,
• heurisztikák (új igazságok) segítségével

objektív valószínűség : az a szám, Példa:

amely körül a relatív gyakoriság Földrengés forrászónák,
ingadozik valószínűségi kockázat-becslés
ismételt mérések alapján
szintetikus valószínűség: egy esemény
valószínűségét nem közvetlenül mérik,
hanem modellezik és becslik
szubjektív valószínűség: egy, avagy
néhány megfigyelésre, vagy csupán
sejtésre alapozott

Következmény: objektív, szubjektív,

megfigyelhető Forrás: Zsíros alapján Mónus et al.
2. Determisztikus megközelítés

- feltételezi, hogy a vizsgált folyamat a jövőben ugyanolyan lesz, mint

a múltban; a módszerek erősen függnek a múltbéli adatok
ismertségétől

- a kockázatértékelés a veszélyek feltárásán kívül bizonyos biztonsági

intézkedések, védelmi rendszerek és feltételek meglétét ellenőrzik,
illetve a referencia eseményláncokat és következményeket
elemzik, azok valószínűségeinek számítása nélkül

- Példa: földrengés kockázat-becslés: a determinisztikus módszer

elsősorban olyan helyeken használható, ahol a földrengés-
tevékenység jól meghatározott vetődéses szerkezetekhez köthető,
és az egyes szerkezetek rendszeresen hasonló jellegű
(karakterisztikus) rengéseket generálnak.
A kockázatbecslés időbeli irányát
tekintve két lehetséges módon történhet
- prediktív
- retrospektív

a prediktív (megelőző) kockázatbecslés egy stresszor (általában egy

feltételezhetően toxikus folyamat vagy anyag) környezeti elemre ill.
rendszerre gyakorolt jövőbeni hatását írja le.
Prediktív kockázatbecslést kell elvégezni pld. növényvédő szerek
vagy GMO forgalomba hozatalát illetően (Gond lehet a
megbízhatóság – pl. Contergan)
A kockázat értékelése ebben az esetbe a piacrakerülést is
befolyásolhatja, fontos az alkalmazott módszerek minőségbiztosítási
követelmények szerinti reprodukálhatósága.
A kockázatbecslés időbeli irányát
tekintve két lehetséges módon történhet
- prediktív
- retrospektív
A retrospektív kockázatbecslés a már meglévő szennyezett
környezet vizsgálatából és méréséből indul ki.

Három fő típusa van:

forrásból kiinduló
hatásból kiinduló
expozícióból kiinduló

A retrospektív kockázatbecslés jelentősége napjainkban egyre

inkább előtérbe kerül, oka az, hogy a prediktív kockázatbecslés nem
képes felmérni egy már régebben fennálló káros hatást.
Eddigi tanulmányok:

KÖRNYEZET IRÁNYÍTÁSI RENDSZER

HATÁSTANULMÁNYOK
SWOT-analízis
Humánegészségügyi kockázat becslése
MODFLOW
HEC-RAS

HEC-HMS

Vízgyűjtő modellezés, árvíz kockázat

MIKE SHE and MIKE FLOOD

Domingo et al. 2010

Právetz et al. 2015 Lefolyás modellezés

WATEM

Művelés-erózió
Klíma modellek
Sok módszer, sok lehetőség… melyiket célszerű?

o A legkönnyebb és leggyakorlatiasabb módszert

Nem baj, ha egyszerű!

o Célszerű átgondolni, mielőtt belevágunk

o a komplex eszközök/modellek hasznossága és

relevanciája
o a technológia/folyamat erősségei-korlátai
o szabályozók-jogi rendszer
o a kockázat-kezelő kompetenciái