Környezeti

kockázat-
értékelés

3. A környezeti kockázat típusai,

eredete és térbeli szintjei
Környezeti kockázat
 Életünk része, nem eliminálhatófoglalkozni kell vele
 Kockázatértékelés: a kockázat mértékének az
eldöntése (legyen az számszerűsíthető vagy nem)
 Kockázatok megítélése: függ a helyszíntől,
foglalkozástól, életmódtól, életkortól, nemtől, de akár
még a nemzetek között is más és más. Továbbá
nagyon dinamikus minden időskálán!
Kockázat típusai
Azonosított kockázat (Identified Risk) az a kockázat, amely különböző
elemzési technikákkal határozható meg (az elfogadható és a nem
elfogadható kockázatok összessége). (példa: közlekedés)
o Elfogadható kockázat (Acceptable Risk) az azonosított kockázat
azon része, amely további csökkentés nélkül is megengedett (igen
kis kockázata van a súlyos következményeknek vagy kissé
nagyobb kockázata a kevésbé súlyosaknak).
o Nem elfogadható kockázat (Unacceptable Risk) az azonosított
kockázat azon része, amit vagy megszüntetni, vagy csökkenteni
kell.
Nem azonosított kockázat (Unidentified Risk) az a kockázat, amit nem
határoztak meg (nagy fontosságú ismeretlen, de valós probléma,
amely így nem mérhető).
Teljes kockázat (Total Risk) az azonosított és a nem azonosított
kockázatok összessége.

Fennmaradó kockázat (Residual Risk) az, ami a teljes kockázatkezelési

folyamat után megmarad.
Kockázat típusai
- önkéntes: bizonyos előnyért vállalt – pénz, nem
anyagi is (pl. dohányzás, egy völgyzáró-gát
létesítése)

- nem önkéntes: beleegyezés vagy megelőző tudás

nélkül zajló események (pl. vízszennyezés, villámlás)

A kockázat kategóriái közötti különbség sokszor nem annyira

egyértelmű, mint elsőre látszik (pl. gazdaságilag racionális
döntés, a tudás hiánya)
kockázat

Önkéntes

Nem önként vállalt

haszon

A kockázat (Pf) viszonya a haszonnal, önkéntes és nem önként vállalt

kockázat tevékenységei szerint (veszélynek való kitettség) (Smith 2009)
 Néhány nem önkéntes kockázati szint összehasonlítása
Kockázati elem Halálozási kockázat/fő/év
• Influenza • 1: 5,000 (2×10-4) ??
• Leukémia • 1: 12,500
• Gázolás (autó) • 1: 20,000
• Árvizek • 1: 455,000
• Tornádók (US, MW) • 1: 460,000
• Földrengés (CA) • 1: 588,000
• Nukleáris erőmű • 1: 10 millió
• Meteorit becsapódás • 1: 100 milliárd

Néhány egyszerű, mindennapi „önkéntes” tevékenység, amely 1 milliomoddal

megemeli a halálozási kockázatot
• 1,4 cigaretta elszívása (tüdő- és szájrák)
• 15 km kerékpározás (baleset)
• 450 km autóvezetés (baleset)
• 1500 km repülőút (baleset)
• 1 mellkas röntgen (tüdőrák a sugárzástól)
• 150 évig élni Paks 35 km-es körzetében
Kockázat típusai
• endogén kockázat: csak a kockázat-viselő választ
önként vállalt méltánytalan (esetleg méltányos) kock.
(életmentő, a nemzet szolgálata…)
• exogén kockázat
– rendelet, parancs… (menekülés)
– adóemelés
– pl. kisajátítás (fellebbezés)
– természeti ok, kulturális akció….
A kockázatok csoportosításának szempontjai:
- méltányosság
- méltányos: a kockázat viselője közvetlenül részesül
a szóban forgó kockázatos alternatívákhoz tartozó
előnyökből
- méltánytalan: a kockázat viselője nem élvezi
közvetlenül az előnyöket
- az informáltság mértéke

Völgyzáró gát betelepítés

Régi TSZ olajszenny. Szentgotth. hull. ég. magy.

Fukusima kat. Vörösiszap kat.

Marsutazás Ipari tev. új folyamat

A kockázatok csoportosításának szempontjai:

- tervezettség

- tervezett kockázat (engedélyezett kibocsátás)

az emberi tevékenység célja: előnyök létrehozása, ennek
során elkerülhetetlen a kockázati helyzet

ELŐNY és KOCKÁZAT együttes analízise szükséges

(pl. kaszkadőr)
- baleseti kockázat
nem tervezett, véletlenszerű a kár

- helytelen tevékenységi formából eredő kockázat

szándékos, tudatlan…

Pl. atomerőművek és Csernobil

A környezeti kockázatok eredete:

• Természeti eredetű kockázat: egy természetben lejátszódó

folyamat a hátrány (pl. gazdasági, pénzbeli, emberekre ható
stb.) a kiváltója.
• Emberi eredetű és emberre ható káros hatás (ha a közvetítő
közeg környezeti).

A környezetre vonatkoztatott hatás :

- a környezetben mint ökológiai rendszerben létrejövő változás
(a veszély tehát a környezeti egyensúly megbomlása,
visszafordíthatatlan folyamat beindulása (pl. génerózió);

- vagy a környezetben létrejövő olyan változás, amelyet a

természeti környezet elviselne, az egy idő után regenerálódna,
de a létrejött változás az emberre vagy gazdasági folyamatokra
nézve hátrányos, és ezért minősül károsnak (kisebb sárfolyás,
lokális légszennyeződés, izlandi vulkanizmus, stb.);
A környezeti kockázatok
térbeli szintjei Esetleg még globális
A környezeti kockázatok
időtávlatai
 Relatív kockázat egy munkanapon
kockázat

idő