A fertőző betegségek eredete about:reader?url=https://criticalbiomass.blog.hu...

criticalbiomass.blog.hu

A fertőző betegségek eredete

5-6 perc

A járványok a történelem
színházának alulbecsült szereplői: ezzel a
gondolattal foglalható össze Jared Diamond
1997-es a "Háborúk, járványok, technikák" című
sikerművének egyik kulcsgondolata. A szemmel
láthatalan, de az emberi szervezetre adott esetben
végzetes kis kórokozók már az jóval a
felfedezésük előtt aktív szerepet játszottak
kontinensek meghódításában, vagy éppen

1/8 2020. 03. 09. 23:33

A fertőző betegségek eredete about:reader?url=https://criticalbiomass.blog.hu...

hódítások meghiúsulásában, mint azt Napóleon

is megtapasztalhatta az oroszországi
hadjáratának végén.
De mi ezeknek az emberi fertőző betegségeknek
az eredete, hogyan jöttek létre? Mindig velünk
voltak az őket kiváltó kórokózók, vagy csak
jóval az emberi faj kialakulása után döntöttek
úgy, hogy a Homo sapiens is megfelelő
inkubátorok lehet számukra?
A válaszok ma még nem egyértelműek, de az
említett könyv megjelenése óta eltelt tíz év során
rengeteg új ismeretre tettünk szert, ezeket
próbálja most Diamond a Nature-ben összegezni.
És úgy tűnik, hogy a talán a malária kivételével
(amelynek eredete még vitatott: bár kétségtelen,
hogy a madaraktól származik, de az még nem
tisztázott, hogy már az emberek és csimpánzok
közös ősében is jelen volt, vagy sem)
legpusztítóbb nyavajáink szinte egytől-egyig

2/8 2020. 03. 09. 23:33

A fertőző betegségek eredete about:reader?url=https://criticalbiomass.blog.hu...

állatoktól, pontosabban óvilági (Eurázsia +

Afrika) állatoktól származnak. Utóbbiak között
három nagy forrást lehet beazonosítani:
a főemlősöket, különös tekintettel az
emberszabású majmokra: bár a vadonban
ezekkel viszonylag ritkán kerülnek kontaktusba
az emberek, de a nagyfokú genetikai hasonlóság
miatt különleges nyavajáik mégis könnyen
adaptálódnak ránk (pl. HIV és hepatitis B);
a háziasított állatokat: tőlük nagy a genetikai
távolság, de mivel nagy számú, emberekkel
folyamatos kontaktusban levő közösségekben
élnek, mégis gyakran van rá példa, hogy
betegségeik "humanizálódnak" (pl. torokgyík,
influenza A, mumpsz, kanyaró, tuberkulózis,
szamárköhögés, himlő);
végül a környezetünkben élő élősködőket,
például patkányokat: a logika ua., mint a
háziállatok esetében, bár ez esetben mi nem

3/8 2020. 03. 09. 23:33

A fertőző betegségek eredete about:reader?url=https://criticalbiomass.blog.hu...

törekszünk a közelségre, sőt... (pl. kiütéses tífusz

és pestis).
Van néhány eset, ahol még nem teljesen
tisztázott az eredet: rózsahimlő, szifilisz,
tetanusz és hastífusz, de ennek ellenére a trend
elég jól látszik.
Külön említésre kívánkozik, hogy különösen a
mérsékelt égövre jellemző fertőző betegségek
ún. "tömeg-járvány megbetegedések" (crowd
epidemic disease), ahol a kórokozó
fennmaradásához nagy számú, relatíve kis
helyen élő embertömegre van szükség, ami
egyértelművé teszi, hogy ezek a betegségek nem
alakulhattak ki a mezőgazdaság megjelenése
előtt (kvázi 11,000 éve), hiszen addig nem
léteztek ilyen kritikus méretű települések (vagy
települések, úgy egyáltalán).

4/8 2020. 03. 09. 23:33

A fertőző betegségek eredete about:reader?url=https://criticalbiomass.blog.hu...

Egy-egy
betegség emberre való átterjedése azért nem
történik ripsz-ropsz, néhány pillanat alatt, ez egy
hosszú folyamat, amelynek során a kórokozó
fokozatosan sajátítja el az emberi szövetekben
való fennmaradás és szaporodós csínyját-bínyját.
Diamond szerint öt lépésre bontható a folyamat:
az elsőben a kórokozó csak állatokban él; a
másodikban már képes átterjedni az emberre, de
még képtelen emberek között terjedni (pl.
veszettség, antrax, West Nile vírus); a
harmadikban már néhány ciklust az emberekben

5/8 2020. 03. 09. 23:33

A fertőző betegségek eredete about:reader?url=https://criticalbiomass.blog.hu...

is lehúz, de igazi otthona még az állat-gazdafaj

(pl. ebola, Marburg vírus). A negyedik
szakaszban aztán már édesmindegy a pathogén
számára, hogy állatban vagy emberben van (pl.
dengue-kór, sárgaláz, Chagas kór, influenza a,
kolera, tífusz, álomkór), míg végül az ötödik
lépésben elszakad eredeti gazdájától és teljesen
az emberre specializálódik (pl. HIV, mumpsz,
kanyaró, himlő, szifilisz).
Ez az osztályozás nemcsak tudományos
szempontból érdekes (sőt, nem elsősorban
abból), hanem nagyon komoly praktikus
vonatkozásai vannak: naivság lenne azt hinni,
hogy a különböző kórokózók molekuláris
evolúciója hirtelen leállt volna napjainkban. Mint
a SARS esete is mutatta, számos kórokozó képes
továbblépni a láncban, nagyon komoly
veszélyeket hordozva egy olyan világban, ahol
New Yorkot és Szingapúrt csak egyy 11 órás

6/8 2020. 03. 09. 23:33

A fertőző betegségek eredete about:reader?url=https://criticalbiomass.blog.hu...

repülőút választja el. És számos harmadik fázisú

kórokozó képes lehet és talán lesz is tömeges
pusztítást végbevinni, ha egy mutáció révén átlép
a következő fázisba.
Ezért lenne fontos, hogy több figyelmet
fordítsunk azokra az emberekre, akik folyamatos
kontaktusban vannak az ilyen harmadik fázisú
pathogének hordozójának számító állatokkal: ők
lesznek az elsők akaratlanul is, akiken egy
esetleges új járvány jelentkezni fog. Ezen
emberek többsége fejlődő országban élő
egyszerű pásztor, vagy nomád vadász, így saját
érdekérvényesítő képességük gyakorlatilag nem
létezik. Mégis, a saját jól megfontolt érdekünk is
azt kívánja, hogy valamiképpen ők is rendszeres
szűrőviszgálatnak legyenek kitéve, mert csak így
lesz elkerülhető (vagy minimalizálható) egy
globális gebasz.
(Az első illusztráció Arnold Boecklin "A pestis"

7/8 2020. 03. 09. 23:33

A fertőző betegségek eredete about:reader?url=https://criticalbiomass.blog.hu...

c. képének részlete.)

Wolfe, ND, Panosian Dunavan, C, Diamond, J

(2007) Origins of major human infectious
diseases. Nature 447: 279-283.

8/8 2020. 03. 09. 23:33