BETEGSÉGEK

Készítette:Durst Péter
Corona vírus
TÜNETEK:
• láz
• köhögés
• fáradékonyság
• az ízlelés vagy szaglás elvesztése
A vírus leírása:
2019 decemberében Kínában, Vuhan városában ismeretlen eredetű kórokozót azonosítottak, mely először a SARS-CoV2 nevet
kapta. A vírusos fertőzés többek között felső-légúti betegségeket, tüdőgyulladást okoz, továbbá kardiológiai és neurológiai tünetei
is lehetnek. Kezelése egyelőre csak támogató terápiával történik.
Több, régóta ismert koronavírus is okozott már fertőzéseket a világon, a legismertebbek ezek közül a SARS (Súlyos Akut
Légzőszervi Szindróma), és a MERS ( Közel-keleti Légúti Koronavírus). A manapság egyszerűen csak „koronavírusként”
emlegetett COVID-19 koronavírus-járványt okozó vírus is a koronavírusok rendszertani csoportjának tagja, kódneve SARS-
CoV2.
Fertőzés:

A koronavírus ezen típusa cseppfertőzés útján terjed, fertőzési rátája 2-5. Ez azt elenti, hogy egy fertőzőképes beteg által
megfertőzött betegek száma valahol 2 és 5 között van. A vírus széklletből is kimutatható.
Genetikai vizsgálatok alapján a COVID-19-nek elnevezett újfajta koronavírus eredeti hordozói denevérek, vagy tobzoskák
lehettek, és a vírus feltehetőleg egy másik állatfajról került át az emberre.A koronavírus járványnál is pontosan ez történt, ott a
cibetmacskától sikerült elkapnia az embernek a vírusos fertőzést.
Influenza
Tünetek:
• megfázás
• Influenza
• mandulagyulladás
Vírus leírása:
Az influenza egy légúti fertőző betegség, amelyet az influenzavírus okoz. Európában az influenza évenkénti (szezonális)
járványokat okoz a téli időszakban. Ezen járványok során - egyes években – sok ember kerülhet kórházba és viszonylag magas
lehet a szezonális influenzával összefüggésbe hozható halálozás.
Az influenzával összefüggésbe hozható halálozás az EuroMOMO hálózatban (1) részt vevő EU/EGT országokban becslések
szerint 25 haláleset / 100 000 lakos volt a 2016/17-es és 2017/18-as influenza szezonokban (2).
Az influenzát állatok is elkaphatják. Egyes esetekben, például a madár- és sertésinfluenza esetében az állatok is átadhatják a
fertőzést az embernek.
A szezonális járványok mellett alkalmanként új influenzavírusok jelennek meg és okoznak világjárványt (pandémiát). A
pandémia egy új humán influenzavírus gyors terjedése a világban. A 2009. évi A(H1N1)pdm09 influenza pandémia világszerte
123 000–203 000 halálesetet eredményezett, és jelentős globális szociális-gazdasági terhet jelentett (3).
Influenza pandémiák akkor alakulnak ki, ha az influenzavírus új törzse jelenik meg, amely képes az embert megfertőzni, és
amellyel szemben az emberek többsége nem rendelkezik védettséggel (immunitással), valamint hatékonyan képes terjedni
emberről emberre.
Fertőzés:

A vírussal való érintkezés az, ami az influenzát okozza. A vírus a levegő által szállított fertőzött cseppek által jut
be a szervezetbe, vagy direkt módon abban az esetben, ha a bőr vagy a nyálkahártya egy fertőzött személy felső
légúti váladékával szennyezett tárggyal érintkezik.
Abban az esetben, ha még nem fertőződött meg, vagy nem oltatta be magát egy adott vírus altípusával,
nagyon valószínű, hogy valóban megbetegszik, azt követően, hogy az adott vírussal érintkezett. Még a vírus
egy adott altípusával való fertőzés sem nyújt teljes körű védelmet az influenzával szemben, de
megakadályozhatja a betegség súlyos lefolyását, abban az esetben, ha újra megfertőződik ugyanazzal a
vírusaltípussal.
Majomhimlő
Tünetek:
• fejfájás
• izomfájdalmak
• hátfájás
• láz és hidegrázás
• általános gyengeség
• fáradékonyság
• nyirokcsomó-duzzanat
• az egész testen megjelenő, pattanásokra emlékeztető, hólyagos kiütések
• a kiütések a tenyér, a talp, a fejbőr, a szájüreg és a nemi szervek környékén egyaránt megjelenhetnek
Leírás:
A majomhimlő okozója a poxvírusok családjába, az Orthopoxvirus nembe tartozó majomhimlő-vírus (MPV, MPXV). Legalább tíz
olyan poxvírust azonosítottak már, melyek az embert is megfertőzhetik, többek között ebbe a családba tartozik az évszázadokon át
rettegett himlőt okozó Variola is. A himlőt okozó vírus és a majomhimlő vírusa hasonlóak, genetikai állományuk közel 95
százalékban azonos.
A majomhimlőt okozó vírusnak több változatát (kládját) azonosították, ezeknek a fertőzőképessége is különböző, és eltérő
súlyosságú betegséget okoznak. A közép-afrikai (kongó-medencei) klád erősebben fertőz, súlyosabb tüneteket okoz, az általa
okozott betegség halálozási aránya 10-12 százalék lehet. A nyugat-afrikai klád kevésbé fertőz, enyhébb tünetekkel járó betegséget
okoz, a halálos kimenetelű betegségek aránya pedig 1 százalék alatti. A 2022-es, Európát is érintő járványt a nyugat-afrikai klád
okozza.
Fertőzés:
A majomhimlő elsősorban a trópusokra jellemző betegség, általában Nyugat- és Közép-Afrika esőerdeiben, a Kongó-medencében
fedezhető fel. A betegség hordozói főként rágcsálók, mókusok, kisebb majmok, róluk terjedhet át emberekre. Az érintett
területeken egész évben lehetnek esetek, és 15 éven aluliak nagyobb arányban fertőződnek meg.
ASZTMA

TÜNETEI:
•Múlni nem akaró köhögés, éjjelente erősebb ingerrel
•A légzés megrövidülése
•Hangos légzés, legtöbbször sípoló,
•Szorítás érzése a mellkason
•Nehéz légzés
JELEI:

A kezdődő asztmás beteg elsőként meghüléses, hurutos problémákat észlel magán. Legtöbb esetben intenzív testmozgás során
érzékelhető a jelentkező köhögési inger, levegő utáni kapkodás, ami gyengeség érzéssel is párosul. A beteg nyugtalanabbul alszik
és főleg éjszakánként köhögő rohamok gyötrik. A fenti asztma tünetek esetén kérje tüdőgyógyász szakorvos segítségét, aki meg
tudja vizsgálni a tüteteket és a tüdő kapacitását.
Amennyiben Ön a fenti tünetek valamelyikét tapasztalja, kezeltesse magát azonnal, hogy megelőzhesse a súlyosabb asztmás
roham kialakulását!
A gyermek- és felnőttkori asztma kezelése a Tüdőközpontban tapasztalt tüdőgyógyász szakorvosok által, kellemes környezetben,
időpont előjegyzéssel történik.
•Asztma vizsgálat
•Kiegészítő terápiák asztma kezelése során
Amennyiben Ön asztmás, forduljon bizalommal a Tüdőközpont tüdőgyógyász szakorvosaihoz asztma kezelése céljából.
Asztma kezelése akkor lesz sikeres, ha szakorvosát rendszeresen, lehetőleg évente szezonális tünetek esetén a tünetek
megjelenése előtt kb. egy hónappal felkeresi.
MÁJ GYULLADÁS

TÜNETEI:
Előfordulhat, hogy a fertőzés fennállása ellenére nem jelentkeznek tünetek. Gyerekeknél az akut hepatitisek
bizonyos formái rendszerint nagyon enyhe lefolyásúak, esetenként akár teljesen tünetmentesek is lehetnek.
Korai stádiumban jellemző a fáradtság, az általános rossz közérzet, láz, émelygés, ízérzékelés megváltozása,
bizonyos élelmiszerekkel szembeni undor, jobb bordaív alatti fájdalom, mivel a máj kissé megnagyobbodott.
Jelentkezhet izomfájdalom, ízületi fájdalmak, fejfájás, illetve bőrkiütések is kialakulhatnak.
Későbbi fázisban (sárgaság) a szemfehérje elsárgul, később a bőr és a nyálkahártyák is sárgás elszíneződést kapnak.
A vizelet feltűnően sötét, a széklet is elszíneződik (rendszerint halványodik, akár fehéres színű is lehet). Fokozott
viszketés jelentkezhet. Ezzel egy időben a többi panasz alábbhagy. A sárgás elszíneződést a bilirubin adja, ami a
vörös vértestek bomlásterméke. A gyulladt máj nem képes a bilirubint megfelelő módon és mértékben lebontani,
ezért az felszaporodik a vérben.
OKOK:
Az akut májgyulladás különböző okokra vezethető vissza, ezek közül a leggyakoribb a hepatitis A-, B-, C-, D-, E-
vagy G-vírusfertőzés. Más fertőző betegségek szövődményeként is kialakulhat májgyulladás. Ilyen betegség például
a Pfeiffer-féle mirigyláz (Epstein-Barr-vírus okozza), valamint a Cytomegalovírus, a Coxsackie-vírus és más
ismeretlen hepatitis vírusok által okozott fertőzések. A baktériumok okozta betegségek közül májgyulladáshoz
vezethet a leptospirosis, a brucellosis és a szalmonellózis. Májgyulladás az amöbiázis és a malária következtében is
felléphet.
A mérgezések közül meg kell említeni az alkoholmérgezést, a gombamérgezést (pl. galócafajok (pl. fehér
gyilkosgalóca, légyölő galóca), egyéb mérges gombák), a gyógyszermérgezést, illetve a bizonyos gyógyszerek (pl.
paracetamol, illetve egyes altatógázok (halothan)) túladagolásából adódó mérgezéseket.