% Történelem 6.

&
'

A történelem során a járványos fertőző

betegségek hatalmas áldozatokkal jártak.
Olykor egész városokat és térségeket
néptelenítettek el. A 19. században az
orvostudomány fejlődésének
köszönhetően viszont az emberek
Európában és Amerikában már sikerrel
vették fel a küzdelmet sok, addig
gyógyíthatatlannak tűnő betegséggel
szemben is.

RÁHANGOLÓ

Hogyan terjednek a járványok?

Miért volt több áldozata a
járványoknak a városokban,
mint vidéken?
Kik foglalkoztak a betegek
ellátásával a középkorban?

A 14. századi pestisjárvány elterjedése

és pusztítása

Honnan indult a járvány? Mely

európai városokat érte el
legelőször? Miért?

Bete…

Tudod-e, hogy mi volt a nevük a

betegségeknek régen? Párosítsd a
régi elnevezéseket a maiakkal! A
megoldáshoz segítségként használd
az internetet!

bélpoklosság " bujakór,

vérbaj
dögvész

lepra diftéria szifilisz tüdőgyulladás

Járványok pusztítása Európában

Járványokról már az ókori forrásokban is

olvashatunk. Az Athénban dúló járványban
halt meg Periklész. A pestisjárvány a
középkorban is többször végigsöpört
Európán. A 6. században egy év alatt Bizánc
lakosságának majdnem felét, több mint 200
ezer embert ölt meg. A 14. századi nagy
pestisjárvány pedig 25 milliónál is több
ember életét oltotta ki.

1346-ban a Krím félszigeten található, és a

genovaiak kezén levő Kaffa erődjét ostromló
tatárok pestisben meghalt katonákat lőttek
be a városba katapultokkal. A holttestek által
előidézett járvány gyorsan terjedni kezdett. A
lakosság hajókon menekült el Kaffából, és a
pestis így jutott el Konstantinápolyba,
Velencébe, Genovába, Marseille-be. A
kikötővárosokból érkező kereskedők és áruk
aztán továbbterjesztették a gyilkos kórt egész
Európában.

A pestis később is többször pusztított

Európában, így hazánkban is. Ilyen járványban
halt meg Hunyadi János Nándorfehérvárnál
1456-ban, és e betegség pusztított a Rákóczi-
szabadságharc utolsó éveiben is 1708 után.
Becslések szerint az egész szabadságharcban
80 ezer ember halt meg, ezzel szemben a
járványban 410 ezer.

Miért a gazdaságilag legfejlettebb

területeken szedte a legtöbb áldozatot a
14. századi pestisjárvány?
Mi lehet a magyarázata, hogy háborúk
idején gyakrabban törtek ki járványos
betegségek?

A járványos betegségekkel
szembeni védekezés

A járványok nagy rémületet okoztak, mert az

emberek tehetetlennek érezték magukat a
fenyegető csapással szemben. A járványok
kitörését Isten haragjával magyarázták, ezért a
búcsújárásokon buzgón könyörögtek Isten
kegyelméért. Azonban minél nagyobb
tömegek verődtek össze, annál
veszedelmesebb méreteket öltött a
járvány, hiszen ilyenkor a fertőzés egyik
emberről a másikra még könnyebben és
gyorsabban átterjedhetett. Ezt felismerve
később a súlyos fertőző betegségekkel
szemben kétféleképpen védekeztek: az
egyik módszer a betegek elkülönítése volt, a
másik pedig az, hogy elmenekültek a
fertőzött településekről.

Pestisdoktor a középkorban. Az álarc

„csőrébe” gyógyfüveket tettek
Mire szolgálhatott az álarc és a bő
ruha?

Miért nőtt meg a vallásos buzgalom a

járványok idején?
Miért különítették el a betegeket?

Az 1664-es pestisjárvány idején a londoni

városi tanács a betegség terjedésének
megállítására elrendelte a fertőzött házak
őrizetét. Minden fertőzött ház elé két őrt
állítottak, egyet nappalra, egyet éjszakára. Az
őröknek arra kellett figyelniük, hogy a házakat
senki ne hagyhassa el, és senki ne mehessen
be oda. Ha az őrt a ház lakói bármilyen
megbízással elküldték, a házat le kellett
zárnia, és a kulcsot magával kellett vinnie.

A pestisjárványok kora

Az egészségügy fejlődése a 19.

században

Az újkorban a himlő volt a

legelterjedtebb járványos betegség.
Angliában például alig akadt olyan ember,
aki ne viselte volna az arcán a himlő
nyomait. Európa nyugati felében több
millióan estek áldozatául ennek a
betegségnek. A megfertőzöttek 15-30%-a
nem élte túl a betegséget. Kórokozóját
nemcsak a beteg terjesztette, hanem a
környezetében lévő tárgyak, eszközök is,
amelyekhez hozzányúlt.

A fekete himlő rettegett betegség volt, de

akadtak olyan emberek is, akiknél a
betegség lefolyása enyhébb volt, és nem
okozott súlyosabb tüneteket. Egy angol
orvos, Edward Jenner (edvard dzsener) azt
hallotta egy tehenészlánytól, ő már nem
kaphatja el a himlőt, mert átesett a
tehénhimlőn. Ez a himlő enyhébb változata
volt, amit fejés közben kaptak el az
állatoktól. Az orvos arra gondolt, hogy
ugyanezt a védettséget mások is
megkaphatnák. Kísérletképpen egy, a
tudomány iránt vállalkozó kedvű fiúnak
napokig adagolta a Blossom (virág) nevű
tehén himlőhólyagjaiból származó
váladékot. Ily módon tehénhimlővel
fertőzte meg a fiút, aki viszont sikeresen
átesett a betegségen. Jenner ezután fekete
himlővel oltotta be a fiút, de a gyerek
egészséges maradt. A megoldás annyira
újszerű volt, hogy kezdetben a tudósokkal
nehéz volt elfogadtatni. Végül mégis
sikerült, és a védőoltásokat egyre több más
betegség ellen is használták és használják
azóta is. A tehén latin neve vacca, innen
ered a vakcina elnevezés.

Mit figyelt meg Semmelweis Ignác?

Miért nem volt veszélyes a himlő a
tehenészlányokra?
Miért kellett bátorság Jenner
kísérletének elvégzéséhez?
Hogyan védenek meg a védőoltások a
súlyos betegségektől?

Himlőoltásról készült kép 1807-ből

Kik láthatók a képen?
Vajon miért olyan aggódó a
nagymama arca?

A gyorsan népesedő nagyvárosokban

megnőtt a járványos betegségek veszélye.
Különösen a munkások lakta elhanyagolt és
túlzsúfolt negyedekben lehetett tartani a
járványok kitörésétől. Ennek megelőzése
érdekében javítottak a higiéniai viszonyokon.
A városokban csatornázták a házakat,
utcákat, és a vezetékes, tiszta ivóvíz is
elterjedt a településeken. Rájöttek ugyanis,
hogy a szennyezett víz, a szemét és a piszok
kedvez a betegségek terjedésének. Javult a
betegek ellátása is. Állami pénzen
közkórházakat létesítettek.

A 19. század eleji Párizs egyik főútjáról

készült metszetrajz
Figyeld meg a már kiépített csatornát
és az útburkolatot!
Mutasd be a kép alapján néhány
mondattal a korabeli nagyvárost!

Mit tettek a betegségek megelőzése

érdekében?
Miért volt mindenki érdeke, hogy a
munkásnegyedek is csatornázva
legyenek?

Az orvostudomány fejlődésének
köszönhetően sor került az első védőoltások
kifejlesztésére és tömeges alkalmazására. Az
altatás és az érzéstelenítés módszerének
( felfedezésével az addig rettenetes fájdalmakat
okozó sebészeti beavatkozások is
elviselhetővé váltak. Bevezették a
fertőtlenítést, ami nagyon sok embert életét
megmentette.

Mindezen változások és felfedezések

eredményeképpen a 19. század második
felében javultak a közegészségügyi viszonyok.

Melyek voltak a legfontosabb

felfedezések?

Korabeli rajz egy 19. századi angol kórház

kórterméről
Miként szolgálták a betegek
gyógyulását és kényelmét a kórterem
kialakítása és bútorai?

Semmelweis (szemmelvejsz) Ignác 19.

századi magyar orvost az anyák
megmentőjeként ismerik világszerte.
Abban az időben nagyon sok anya néhány
nappal a szülés után meghalt gyermekágyi
lázban. Semmelweis a bécsi kórház
szülészetén dolgozva észrevette, hogy
kevesebben halnak meg abban a
kórteremben, ahol csak bábák dolgoznak.
Gyanakodni kezdett, hogy a gyermekágyi
lázhoz vezető fertőzést valamiképpen az
orvosok okozzák. Sok esetben a doktorok
és az orvostanhallgatók boncolások
végzése után mentek megvizsgálni a
szülészeten fekvő anyákat. Semmelweis
egyik kollégája pedig azért halt meg, mert
boncolás közben megvágta az ujját.
Ráadásul a halála előtt ugyanolyan tünetek
jelentkeztek nála, mint a gyermekágyi
lázban szenvedő anyáknál.

Mindebből a magyar orvos arra a

következtetésre jutott, hogy a
fertőzésveszélyt kell minimálisra
csökkenteni. Minden doktornak klórvizes
kézmosást javasolt, továbbá az orvosi
eszközök rendszeres tisztítását is
elrendelte. Ragaszkodott a kórtermek
állandó takarításához, a szellőztetéshez és
a gyakori ágyhuzatcseréhez is. Az
intézkedések eredményeképpen csökkent a
bécsi szülészeten a fertőzések okozta
halálesetek száma. Semmelweis
tevékenysége következtében a nők számára
a szülés végre nem jelentett halálfélelmet.

Mit figyelt meg Semmelweis Ignác?

Milyen következtetéseket vont le
ebből?
Miért nevezik az anyák
megmentőjének?

Semmelweis Ignác szobra

Budapesten
Mire utalnak a szobor
mellékalakjai?

Mine…

A forrásszöveg elolvasása után

rendezd halmazokba a járványok
okait és következményeit!

A 11. században még ritka volt az

olyan európai város, amelyben
ötezernél többen laktak. A 14.
századra Európa lakossága kb. 70
millióra növekedett, sok városnak

"

A pestisjárvány okai

egyház
hűvösebb éghajlat felkelések

Rett…

Fejtsd meg a keresztrejtvényt! A

megoldás egy 19. századi híres
magyar költő vezetékneve, aki túlélte
a himlőt. (A meghatározásokat a
sorokba kattintva olvashatod.)

# A megoldásod
K Ó R
tökéletes!
E L K Ü L Ö N Í T É S

H I M L Ő

$ V A K C I N A

Mutass hasonló feladatokat

S E M M aE L W E I S
gyakorláshoz! P E S T I S
Erre vágyik minden beteg ember.

G Y Ó G Y U L Á S

Járvá… 4/4

Ki miről nevezetes? Találd meg a

párokat!

Pestisben halt meg 1456-ban.

Úgy nevezték: „az anyák

megmentője”.

Ő találta fel a fekete himlő elleni

védőoltást.

# A megoldásod tökéletes!

Az első név szerint ismert

$ pestisáldozat az ókorban.
Mutass hasonló feladatokat a
gyakorláshoz!

ÖSSZEFOGLALÓ
VÁZLAT

Pusztító járványok az ókorban és a

középkorban.
Védekezés: menekülés és a
betegek elkülönítése.
Az orvostudomány fejlődése:
védőoltás, fertőtlenítés,
érzéstelenítés.
A járványok megelőzése:
csatornázás, vezetékes ivóvíz,
egészségügyi szabályok.

ÖSSZEFOGLALÓ
KÉRDÉSEK ÉS
FELADATOK

Mi volt az oka annak, hogy a

középkori járványok rengeteg
áldozatot követeltek?
Keress összefüggéseket az ipari
forradalom és az egészségügyi
helyzet javulása között!
Mutasd be, hogyan fejlődött az
egészségügy a 19. század
folyamán!
Ki volt Edward Jenner és
Semmelweis Ignác?

● Etika 6.
● Informatika 6.
● Informatika 6. tanulásban
akadályozottaknak
● Irodalom 6.
● Magyar nyelv 6.
● Matematika 6.
● Természetismeret 6.
● Történelem 6.