Ehető és

mérgező
gombák
Készítette: Dömötör Boglárka
Gyakori ehető gombák
• Ízletes vargánya(tinóru)
- ősszel gyűjtjük
- a tinórufélék családjába tartozik
- előfordulása: tölgyesek, gyertyánosok és szelídgesztenyések
- az egyik legkiadósabb és legnagyobb ehető gombafajunk
- kalapjának átmérője 25 cm, és akár 15 cm magasra is megnőhet
- kalapja: zsírosan fénylő, gesztenyebarna színű, alsó fele pedig
zöldessárga színű
- tönkje: vörösesbarna színű, enyhén csíkozott
- húsának színe nyomásra sem változik
- elsősorban gombapörköltnek ideális
Gyakori ehető gombák
• Ízletes rizike
- közepes termet
- erdeifenyők körül, ősszel tenyészik, ezért erdőaljagomba néven is ismerik
- kalapja kezdetben begöngyölt szélű, közepe bemélyedő, majd szétterül
- színében egyaránt megtalálható a zöld és a narancssárga
- jellemző átmérője 4–12 cm.
- lemezei sűrűn állók, élénk narancsvörös színűek, törékenyek, nyomásra
megzöldülnek
- tönkje rövid, zömök, színe a kalapéval megegyező
- húsa narancssárga, megtörve tejnedvet enged, amely a levegővel
érintkezve megzöldül
Gyakori ehető gombák
• Fenyőpereszke
- jóízű, őszi gombafaj
- főleg fenyőerdőben, ősszel terem
- kalapja: 2–10 cm átmérőjű, fiatalon kúpos, majd laposabb, szürke,
szálas, nemezes tapintású, és néha sötét, apró pikkelyek borítják.
- lemezei közepesen sűrűn állók, fehéres-szürkék, a tönk irányában
felfelé íveltek
- tönkje rövid, 3–10 cm hosszú, színe a kalaphoz hasonló, ritkán
szálasan csíkozott
- mélyen ül az avarban.
- összetéveszthető a mérgező párducpereszkével és susulykákkal.
 Gyakori ehető gombák
• Nagy őzlábgomba
- előfordulása: leginkább füves, ligetes, ritkás erdőkben,
akácosban, bokros helyeken és erdőszéleken
- a tönkje akár 40 cm magasra is nőhet, megnyúlt, lefelé
fokozatosan vastagodó
- a kalapja fiatalon tojásdad, később esernyőszerűen
kiterülő, átmérője elérheti a 30 cm-t is, később fokozatosan
pikkelyszerűvé válik
- húsa puha, fehér, és színtartó
- leginkább rántott gombaként fogyasztják
 Gyakori ehető gombák
• Ördögszekér-laskagomba (laskagombák királya)
- a nemzetségének az egyik legnagyobb faja
- tönkje vastag, húsos és fehér színű, vagy piszkos fehér
- kalapja kicsi és barna; a fiatal példány esetében világos sárgásbarna
- növényi hulladékon is lehet nevelni, akár otthonunkban is
- nyersen alig van íze, azonban elkészítve umami ízű és kagylószerű
állagú
- a világ számos részén közkedvelt táplálék
 Gyakori mérgező gombák
• Sárga kénirággomba
- kis termetű
- telepekben terem, korhadó fatönkökön, vagy gyökereken élősködik
- lomb- és fenyőerdőkben egyaránt előfordul
- szívós gomba, a legnagyobb szárazságban is előjön
- kalapja fiatalon kénsárga, majd rozsdasárga lesz, közepén vörös színnel,
leggyakrabban púpos, az idősebb példányoké azonban szétterül laposra.
- a fiatal gomba kalapjainak szélét pókhálószerű fátyol köti össze a tönkkel.
- jellemző átmérője 4–6 cm.
- ránézésre néhány fatönkön növő, ehető gombával esetleg összetéveszthető, de
ezektől megkülönbözteti jellegzetes kellemetlen kénszaga
- elfogyasztva az emésztőrendszer megbetegedését okozza (hányást és
hasmenést).
 Gyakori mérgező gombák
• Gyilkos galóca
- kalapja 4‑15 cm átmérőjű, leggyakrabban sárgászöld, olaj- vagy
barnászöld színű, de esetenként lehet szürkés is
- lemezek: sűrűn állnak, a tönknél szabadon állók, vastagságuk 6 ‑9 mm,
nem egyforma hosszúak, fehér vagy krémszínűek, enyhe sárgás-zöldes
árnyalattal.
- A tönk bázisa gumós és fehér színű, bőrszerűen elálló, igen lágy bocskor
található rajta, ami gyakran a talajba mélyed; a gomba felszedésekor
esetleg a talajban vagy az avarban maradhat!
- a tönk felső részén lévő gallér fehéres színű, akár 3 cm széles is lehet,
hártyaszerűen lelóg, felső oldala enyhén bordázott
- összetéveszthető a zöld színű, ehető galambgombafajokkal, (ezeknek
azonban soha nincsen sem gallérjuk, sem bocskoruk) és a csiperkékkel,
(azonban ezek tönkjük tövén soha nincsenek burokmaradványok , lemezeik
pedig már fiatal korban is rózsaszínűek)
Gyakori mérgezőgombák
• Szappanszagú pereszke
- kalapja:átmérője 4–10 cm, alakja kezdetben domború majd
ellaposodik, néha középen púpos marad, széle sokáig begöngyölt
marad, majd lebenyessé válik.
- színe nagyon változatos, feketés, szürkés, olívsárgás, zöldes, sőt
még fehéres is lehet; idővel vörösödhet.
- elfogyasztva rosszullétet, hányást okoz, a nyers gombában
vörösvértesteket feloldó méreganyag (hemolizin) van.
Gyakori mérgező gombák
• Retekszagú kígyógomba
- kalapja többnyire 2–4 cm átmérőjű, ritkán megnőhet akár 7 cm-
es re is, alakja kúposan domború, de idővel ellaposodik
- színe szárazon leggyakrabban halvány rózsáslilás, nedvesen
sötétlilás, de lehet fehéres, szürkésibolya, kékesszürkés, vagy egészen
kifakuló is
- a fiatal lilás példányok hasonlíthatnak az ehető lila pereszkéhez,
de a kígyógomba egyértelműen kisebb, vékonyabb, törékenyebb
- fogyasztása emésztőszervi panaszokkal és érzékcsalódásokkal jár
Gyakori mérgező gombák
• Viaszfehér tölcsérgomba
- kalapja 3–12 cm átmérőjű, alakja kezdetben kissé púposan
domború, majd laposan kiterül, közepén kisebb-nagyobb
bemélyedéssel, széle sokszor hullámos, karéjos
- színe fehér, fehéres, krémszínű vagy szürkésfehér;
nedvesen vízfoltos, felülete viaszosan fénylő
- összetéveszthető az ehető szürke tölcsérgombával, fehér
tölcsérgombával, elefántcsont csigagombával, májusi
pereszkével, kajsza lisztgombával és zöld ánizsgombával is
Köszönöm a
figyelmet! 
Forrás: www.edenkert.hu