Összefoglalás

Harasztok, nyitvatermők, zárvatermők

Harasztok törzse

Általános jellemzőik:

 hajtásos, szárazföldi növények → valódi szövetek, szervek

 még csak a létfenntartó szerveik alakulnak ki: gyökér, szár, levél
 szaporodásuk: vízhez kötött nemzedékváltakozás, az ivartalan szakaszhoz
tartozó leveles növényen fejlődik ki a spóratartó a spórákkal, ivaros
szakasz: előtelep, rajta ivarszervek fejlődnek, víz segítségével történik a
megtermékenyítés
 ősi harasztok: lágy és fás szárúak pl. pikkelyfák
 ma élőek: lágyszárúak pl. páfrányok, zsurlók
 Harasztok törzse
Páfrányok osztálya
• nagy felületű leveleikkel hatékony
fotoszintézisre képesek
• spóráik többnyire a levelek fonákján
található spóratartókban képződnek
• megtermelt szerves anyagot föld alatti
raktározó szárukban, a gyöktörzsben
raktározzák el
• hazai páfrányok kis termetűek
• többnyire az erdők aljnövényzetében
élnek, árnyéktűrők
• ismert fajai: erdei pajzsika, gímpáfrány,
aranyos fodorka, struccpáfrány,
saspáfrány
Zsurlók osztálya
• levelei aprók, pikkelysze­rűek, a
fotoszintézist zöld szárukkal végzik
• spóratermő hajtásrész a növény csúcsán
helyezkedik el
• nevüket a sejtjeikben lévő
kvarckristályokról kapták, amik miatt a
zsurlókat régen súrolásra használták
• legismertebb faja: a mezei zsurló kétféle
(fotoszintetizáló-zöld és spóratartó-barna)
föld feletti hajtást képez
 Páfrányok osztálya

fiatal hajtás: pásztorbotszerű

levélfonákon: spóratartók

föld alatti szár: gyöktörzs

Erdei pajzsika

Gímpáfrány
 spóratartó szaporító hajtás

Mezei zsurló

fotoszintetizáló meddő hajtás

 Nyitvatermők törzse
Általános jellemzőik:

 virágos növények, termésük nincs

 szaporodása víztől független
 sok sziklevél
 az ősi harasztok egyik csoportjából alakultak ki
 nincsenek virágtakaró leveleik
 virágaik egy­ivarúak (vagy csak porzót, vagy csak termőt tartalmaznak)
 a fenyők legtöbbször egylakiak, vagyis egy növényen van a porzós és a termős virág is
 a termős virágok tobozvirágzatot alkotnak, a termőlevelek elfásodásával alakul ki a toboz
 a magkezdemények szabadon ülnek a termőlevél felszínén
 a porzós virágzatot a porzók tömege alkotja
 nevüket onnan kapták, hogy a virágaikban a termőlevelek nem zárulnak magházzá, a
magkezdemények nyitott helyen, a termőlevelek tövében fejlődnek maggá
 jellemzően szélbeporzásúak
 általában fásszárúak
 Nyitvatermők törzse
Fenyők osztálya
• levelek a lehető legkisebb felszínű tűlevelek vagy pikkelyszerű levelek, amelyeket vastag
viaszréteg von be
• tobozvirágzat
• általában örökzöldek
• fagyálló gyanta
• általában egylakiak
• legismertebb fajai: erdei fenyő, közönséges luc, vörösfenyő, fekete fenyő, nyugati tuja,
közönséges boróka, mamutfenyő, mocsári ciprus
Tiszafák osztálya
• örökzöld, tűlevelű, feltűnő piros magköpeny
• kétlaki, mérgező növény

Páfrányfenyők osztálya
• egyetlen képviselője a páfrányfenyő (Ginkgo biloba)
• élő kövület, kétlaki, sárga büdös magköpeny
 Közönséges lucfenyő

Erdei fenyő

Európai vörösfenyő

Közönséges boróka
Nyugati tuja
Közönséges tiszafa
Páfrányfenyő – Ginkgo biloba
 Zárvatermők törzse

Általános jellemzőik:

 virágos növények, zárt termőlevél, kialakul a magház, termés kialakulása

 szaporodása víztől független
 kettő vagy egy sziklevél
 az ősi nyitvatermők egyik csoportjából alakultak ki
 virágtakaró leveleik: sziromlevél, csészelevél, vagy lepellevél → rovarmegporzás elősegítése
 virágaik egy­ivarúak, vagy kétivarúak (mindkét ivarlevelet tartalmazza)
 A virág magkezdeményéből alakul ki a mag, a magkezdemény burkából a maghéj, a termő
vagy magház falából pedig a termés fala
 Szél- vagy rovarbeporzású növények
 ivarlevelek: termő, porzó
 Zárvatermők törzse
Kétszikűek osztálya
• két sziklevél (a magban alakul ki,
tartalék tápanyagokat tartalmaz),
• gyökere főgyökérzet,
• levelei főeresek,
• fás és lágy szárúak,
• elágazó hajtásrendszer,
• kétféle méretű és színű színes
virágtakarójuk van (csésze- és
sziromlevelek),
• a virágtakaró levelek száma sok
esetben a 4 vagy 5, vagy ezek
többszörösei.
Egyszikűek osztálya
• egy sziklevél ,
• gyökere mellékgyökérzet,
• levelei párhuzamos lefutású
mellékeresek,
• általában lágy szárúak (kivéve
pálmák),
• nem elágazó hajtásrendszer,
• Virágtakarójuk egynemű, egyforma
levelekből áll → lepellevél,
• a virágtakaró levelek száma sok
esetben 3 vagy annak többszöröse.
Kétszikűek osztálya Egyszikűek osztálya
Valódi termés: csak a termő vesz részt a termés kialakításában.
Áltermés: nem csak a termő vesz részt a termés kialakításában (pl.
a vacok vesz részt); pl. alma.
Szemtermés: maghéj és a termésfal összenőtt; pl. közönséges búza.
Hüvelytermés: a termésfal és a maghéj nem nő össze; pl. kerti
borsó.
Csonthéjas termés: külső termésfal, terméshéj, középső termésfal
(húsos, lédús), belső termésfal elfásodik (csonthéj), mag; pl. szilva.
Száraz termés: alacsony a víztartalma.
Húsos termés: magas a víztartalma, lédús.