Professional Documents
Culture Documents
Félévi szövegértés
A Nyugat
A 20. századi irodalmunk meghatározó folyóirata, a Nyugat közel
harmincnégy éven át jelent meg. Első számát – a borítóján
feltüntetett dátummal ellentétben – nem 1908. január 1-jén, hanem
1907 karácsonyán adták ki. A folyóirat címlapján Mikes Kelemen
képe szerepelt, a Nyugat munkatársai így is tisztelegni szerettek
volna
a tragikus magyar írósors, a hűség és a hazaszeretet példaértékű
alakja előtt. A Mikes-kép egy emlékérmén szerepel, amelyet Beck
Ö. Fülöp tervezett. A kép sokaknak azt üzente, hogy „a világító
gyertyafény és a toll mindenképpen megmaradt, […] a
legzivatarosabb időkben is”1.
A Nyugat indulásakor a lap szerkesztői Ignotus (Veigelsberg Hugó), Osvát Ernő és Fenyő
Miksa voltak. 1929 és 1933 között Babits Mihály és Móricz Zsigmond, később Babits Mihály
és Gellért Oszkár szerkesztésében jelent meg. A folyóirat utolsó számát Babits Mihály halála
előtt két nappal, 1941. augusztus 1-jén adták ki.
A Nyugat rendszerint kéthetente jelent meg, bár gyakran adtak ki összevont lapszámokat
is, amelyek havonta kerültek megjelenésre. A 20. századi irodalmi megújulás egyik mér-
földkövét jelentette a folyóirat annak ellenére, hogy alacsony példányban adták ki: kezdetben
csupán pár száz, később néhány ezer darabban nyomtatták ki a folyóiratot. Csak az 1930-as
évek elején lépte át a példányszám a kétezret. Az eredeti kiadások teljes sorozatához csak
kevés helyen lehet hozzáférni, ezért is jelentős a kutatók és az érdeklődők számára, hogy
2000-ben a Nyugat minden számát digitalizálták.
Sokan azt gondolják, hogy a Nyugat előzmények nélkül jött létre. Ez nem volt így, hisz a
folyóirat elődjének tekinthető az 1890-ben indult A Hét nevű lap is, amely Kiss József
nevéhez fűződik. A folyóirat előzménye volt A Holnap című antológia (válogatás) első kötete
is, mely 1908 szeptemberében jelent meg Nagyváradon. Az antológiában Ady Endre, Babits
Mihály és Juhász Gyula versei is megjelentek.
A Nyugat irodalmi-művészeti folyóirat volt, és a klasszikus modernizmus sokféle
áramlatának a meghonosítását tűzte ki célul. Ugyanakkor a polgári irodalom liberális és
radikális nézeteinek is teret adott. A folyóiratnak nem volt egységes arculata, munkatársait
inkább a tagadás fogta össze: szembefordultak a polgári fejlődésben elmaradt ország
visszahúzó hagyományaival.
A nyugatosok közül három – más csoportosításban négy – nemzedéket szokás kiemelni.
1
1 A szöveg Kokas Károly a Nyugat folyóiratról írt ismertetője alapján készült. A fenti idézet is ebből a szövegből való.
1
2
Az ún. első nemzedékhez tartozott Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Juhász
Gyula, Tóth Árpád, Karinthy Frigyes, Móricz Zsigmond, Kaffka Margit, Krúdy Gyula és még
sokan mások. A folyóirat folyamatosan megjelent, még a világháború éveiben is.
Az 1920-as években indult a második nemzedék, az ő pályájuk a számos új irányzat
megjelenése miatt már sokfelé ágazott. Tagjai között volt József Attila, Illyés Gyula, Szabó
Lőrinc, Tamási Áron és Márai Sándor is.
A harmadik nemzedék az 1930-as években indult, közéjük tartozott Radnóti Miklós,
Weöres Sándor, Vas István és Ottlik Géza is. (Egyes irodalomtörténeti források már a
negyedik nemzedékhez sorolják Pilinszky Jánost és Nemes Nagy Ágnest.)
Babits Mihály halála után 1941. október 1-től Illyés Gyula lett egy, a Nyugat utódjának
tekinthető kiadvány szerkesztője egészen 1944. április 1-ig, de akkor már Magyar Csillag
néven jelent meg a folyóirat.
A folyóirat kiadásai alacsony példányszámban jelentek meg. (Eleinte csupán pár száz,
később néhány ezer darabban nyomtatták ki.)
A feladat a) része 6 pont, a mondatok kijavítása 2-2 pontot ér, összesen 10 pont
2
3
A feladat 1 pontot ér
3
4
jellemezheti.
Összesen: 32 pont
Megjegyzés:
Ha a korszak kifejezést megtévesztőnek érzitek, húzzátok ki nyugodtam a két, erre vonatkozó
alfeladatot.