Irodalom 7.

munkafüzet megoldott feladatai

Készítette: Radóczné Bálint Ildikó
daktilus = d spondeus = sp.

Gépjárművezető-igazolványok kiadása. Áfás számla igényét kérem, előre jelezze!

– –| – ∪ ∪| – ∪∪|– – | – ∪∪|– – – –| – ∪ ∪| – – | – ∪ ∪|– ∪∪| – –
sp. d. d. sp. d. sp. sp. d. d. d. d. sp.

Pénzadományát erre a bankszámlára utalja! Készpénz! Használt műszaki cikkeit átveszem Öntől!
– ∪ ∪| – – | – ∪∪| – – | – ∪∪| – – – –| – –| – ∪∪| – ∪∪|– ∪∪| – –
d. sp. d. sp. d. sp. sp. sp. d. d. d. sp.

Jósda a félemelet 4-ben. Csengessen erősen! Állás németül értő játékgépszerelőknek.

– ∪ ∪| – ∪ ∪|– – | – – | – ∪∪ |– – – –| – ∪∪ |– – |– – | – ∪∪| – –
46. oldal

Bessenyei György 2. Batsányi János – Kazinczy Ferenc 1.

Széchényi Ferenc 5. Széchenyi István 3. Kisfaludy Károly 4.

47. oldal

Batsányi János: a francia forradalom eszméinek a lelkes híve volt a költő, aki
Kazinczy Ferenccel (és Baróti Szabó Dáviddal) együtt alapította meg az első magyar
irodalmi társaságot (Kassai Magyar Társaság) és az első irodalmi folyóiratot (Magyar
Museum).

gyufa gőzmozdony nyakkendő

48. oldal

Kazinczy Ferenc élt és alkotott

Széphalmon. Költőkkel és írókkal
levelezett, tanácsokat adott, és
Orlai Petrich Soma: Kazinczy Ferenc és Kisfaludy Károly találkozása
véleményezte mások műveit.

199 éve. (2024-ban számítva.)

(Az első reformországgyűlés 1825-ben volt.)

23 évig.
(1825 és 1848 között.)

222 éves. (2024-ban számítva.)

(A Magyar Nemzeti Múzeum és Könyvtár 1802 óta működik.)

180 éve. (2024-ban számítva.)

(A magyar nyelv hivatalos államnyelv lett 1844-ben.)

183 éve. (2024-ban

számítva.) (A Pesti Hírlap 1841-ben jelent meg.)

● nyitotta meg kapuit (1802-ben) a Magyar Nemzeti Múzeum és Könyvtár.

● nyitotta meg kapuit (1837-ben) a Pesti Magyar Színház (a Nemzeti Színház nevet
1840-től viselte).
● ajánlotta fel (1825-ben) Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét egy
magyar tudós társaság (a későbbi Magyar Tudományos Akadémia)
megalapítására. (1865-re készült el az épület.)
49. oldal
 Petőfi
b) Mondd el, hogyan kapcsolódik a megfejtésben szereplő szó a romantikához!
Petőfi Sándor a magyar romantikus irodalom kiemelkedő alakja volt.

50. oldal
51. oldal
A szövegben aláhúztam: „egy csupa jókedvű földbirtokosokból álló, félreeső
faluba”.
c) Fejezd be a mondatot a szövegnek megfelelően!
Csokonai prédikációja olyan jól sikerült, hogy a „hallgatóság legnagyobb részének szeméből
könnyet sajtolt” / a hallgatóság közül sokan megkönnyezték a beszédét.

52. oldal
 ● Mindenét, még a nevét is eladta, hogy pénze legyen: „Neve nincsen: / Régen
eladta már aztat is a kincsen”
● Sovány az arca, még az ételre is sajnálja a pénzt: „orcája sovárgó gödrei”

c) Írjátok le, hol lakik az uzsorás! Azt is jegyezzétek le, hol lakhatna, ha nem lenne
ennyire fösvény!

Itt lakik: kunyhóban. Itt lakhatna: palotában, a Piac utcában (Debrecen főutcája).

d) Soroljátok fel, milyen költői eszközökkel mutatja be a lírai alany a zsugori ember
arcát! hasonlattal

(„Olly sárgák orcája sovárgó gödrei, / Mint aranyára vert királyok képei:
Mint a sírból feljött halott útálsága, / Amellyről minden húst a párka lerága.)

Debrecen: Ebben a városban

született 1773-ban, és harminckét
éves korában itt is hunyt el. / Itt
tanult a Református Kollégiumban.

Pest-Buda: a városba ment, hogy a

verseit kiadassa. (1795-ben)

Sárospatak: 1795-ben és 1796-ban a város kollégiumában tanult. (Jogot hallgat, de nem

kedvelte a jogtudományt. A tanulmányait nem fejezte be.)

Pozsony: Ide utazott az országgyűlésre, hogy pártfogót keressen versei kiadásához.

(1796-ban.)

Komárom: Itt ismerkedett meg Vajda Juliannával, egy gazdag kereskedő lányával.

Csurgó: Itt tanított, az 1798–99-es tanévben. (Színdarabjait elő is adták a tanítványai.)

53. oldal
 I

Idézet: „Kertem nárcisokkal Idézet: „Jaj, de friss rózsáim

Végig űltetéd” Elhervadtanak”

Klasszicizmus 1. Rokokó 3. Szentimentalizmus 2.

54. oldal
5.

2.

1.

3.

4.

Beszélgetőtárs, lelki társ: enyelgő Gyakran szomorú: szomorgó

Eljárt felettem az idő: elestvéledtem Búskomorság: melancholia
55. oldal

Szavak: lírai, verses, fájdalom, csalódás, gyász

b) Érvelj a Levéltöredék barátnémhoz című vers ismeretében amellett, hogy az alkotás

műfaja elégia! Mutasd be, miként van jelen a műfaj legalább két ismertetőjegye az
adott műben!
Egyéni megoldás.
1. érv: fájdalmat beszél el, szavaiból árad a szomorúság, a magány és a lelki társ
hiányának a fájdalma. (falusi elvonultság).
2. érv: bánatos hangulatú lírai költemény, az ősz a fiatalság elmúlását juttatja az
eszébe, / az őszi este az öregedést jelképezi.

56. oldal
Kölcsey Ferenc 1790-ben született Sződemeteren,
nemesi (középbirtokos)
polgári családban. Álmosdon töltötte
a gyermek- és ifjúkorát, tanulmányait pedig
Debreceni
a Sárospataki Református Kollégiumban
végezte. Kazinczy Ferenc
Kölcsey Ferenc (Cserna Károly rajza)
Már első verseivel elnyerte Berzsenyi Dániel
megbecsülését és rokonszenvét. Részt vett a
nyelvújítási mozgalomban, fontosnak tar-
totta, hogy ne utánzások, hanem eredeti alkotások szülessenek.
1835-ben lemondott az országgyűlési követi munkájáról. Csekére
hazatérve főleg a gazdálkodás és az írás töltötte ki az
1838-ban
idejét. 1848-ban hunyt el, negyvennyolc éves korában.

E
A
D
B
C

Kölcsey Ferenc szatmárcsekei dolgozószobája

57. oldal
Egyetlen fontos gondolatot, általános érvényű tanítást, bölcsességet,
példát megfogalmazó költemény. Jellemzője a rövidség
és a tömörség. Két szerkezeti elemből épül fel: egy elő-
készítő részből és egy csattanós lezárásból.

b) Jellemezd az epigramma két szerkezeti elemét a következő mondatok folytatásával!

Az előkészítő rész tárgya lehet egy érzés, eszme, jelenség, személy stb.
A lezáró rész egy ehhez kapcsolódó szellemes megállapítást fogalmaz meg.

A B C D E F G H
1. L E B E G Ő 1. A „rémalak” jelzője a versben.
2. D A K T I L U S 2. A hexameter ötödik verslába.
3. V E R S L Á B 3. Az időmértékes verselés alapegysége.
4. A bús szó szinonimája.
4. S Z O M O R Ú
5. „Hass, … gyarapíts”
5. A L K O S S
6. Az egyik műnem neve.
6. L Í R A
7. Ehhez az országhoz tartozik ma Huszt vára.
7. U K R A J N A
8. Napszak, amelyet „kedveltek” a romantika
8. É J S Z A K A költői.

F4 A8 E1 E2
R É G I

A3 F3 C7 C1 A5 F7
V Á R B A N

A megfejtés úgy kapcsolódik a vershez, hogy

a költő először Régi várban címmel örökítette
meg Huszt egykor büszke várában tett
látogatását. (Hat évvel később, 1831. december
29-én öntötte végleges formába az epigrammát
Csekén, immár Huszt címen.)
58. oldal

a) „Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe, s fiadnak

– – | – ∪ ∪| – – | – ∪ ∪| – ∪ ∪|– – (hexameter)
1. sp. 2. d. 3. sp. 4. d. 5. d. 6. sp.

Hagyd örökűl, ha kihúnysz: A HAZA MINDEN ELŐTT.”

– ∪∪| – ∪ ∪ | – || – ∪ ∪ | – ∪ ∪ | – (pentameter)
1. d. 2. d. 3. 4. d. 5. d. sp. a 3., csonka verslábbal együtt

sp= spondeus, d.=daktilus Megjegyzés: a határozott névelő (a, az) rövid és hosszú is lehet.

b) „Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort;

– ∪ ∪| – – | – ∪ ∪| – – | – ∪ ∪ |– –
1. d. 2. sp. 3. d. 4. sp. 5. d. 6. sp.

Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!”

– – | – ∪ ∪ | – || – ∪ ∪ | – ∪ ∪ |–

1. d. 2. d. 3. 4. d. 5. d. sp. a 3., csonka verslábbal együtt

Szót emelt a jobbágyok terheinek a csökkentéséért. Az országgyűlés megnyitója (August von

A magyar nyelv hivatalos nyelvvé tételéért küzdött. Pettenkofen színezett litográfiája Borsos József
festménye alapján

1. A 15. században keletkezett (1465 körül).

2. Kölcsey 1831-ben véglegesítette a vers szövegét.
3. Műfaja epigramma. / Időmértékes verselésű,
versformája disztichon.
4. Romantikus stílusú költemény.
5. Latin nyelven keletkezett.

R O M
R É M
K É M/
R É SZ
K É SZ
B Ú S
H Ú S
H A S
H A T

V Á R
V É R
V É S
R É S

SZ É L
B É L
SZ Á L
SZ É N
B Á L
B Á N

59. oldal

A himnusz az óda egyik változata, vallásos jellegű, istent, isteni

hatalmakat vagy magasztos eszméket dicsőítő imaszerű ének.
 A), H) Egyéni megoldás.
„Nyújts feléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel”
_______________________________
B), E) Egyéni megoldás.
„Általad nyert szép hazát
Bendegúznak vére.”
„S nyögte Mátyás bús hadát
Bécsnek büszke vára.”
_______________________________
_
D), F) Egyéni megoldás.
„Most rabló mongol nyilát
Zúgattad felettünk”
„S lettél magzatod miatt
Magzatod hamvvedre”
_______________________________
_
C) Egyéni megoldás.
„Vár állott, most kőhalom,
Kedv s öröm röpkedtek,
Halálhörgés, siralom
Zajlik már helyettek.”
_____________________________
A), G) Egyéni megoldás.
„Nyújts feléje védő kart
Tengerén kínjának.”

60. oldal
Idézet: „Őseinket felhozád / Kárpát szent bércére, / Általad nyert szép hazát
Bendegúznak vére.”

b) Írd le röviden, hogy a lírai beszélő szerint mi miatt következtek be történelmünkben

a tragikus események!
Az elkövetett bűnök miatt balsors sújtotta a nemzetet.

c) Idézd fel Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzát! Másolj le legalább két okot,
melyeket a magyarság bűneiként említ az elbeszélő! Találsz-e hasonlóságot a Himnusz
című műben olvasottakkal? Ha igen, nevezd meg szóban azokat!

A keresztény hit tanait már nem tisztelik az emberek („Hogy ű szent nevének nincsen
tiszteleti”, „Szép keresztyén hütöt lábok alá nyomtak”), erkölcseik megromlottak és bűneik
megsokasodtak („Irigység, gyülölség és hamis tanácslás, / Fertelmes fajtalanság és
rágalmazás, / Lopás, emberölés és örök tobzódás.”).

d) Húzd alá a felsoroltak közül, mely szavakkal utal a beszélő a sivár jelenre! Karikázd
be a tragikus múltra utaló szavakat!
tatárjárás kőhalom halálhörgés török rabiga siralom belső viszály

Párhuzam Ellentét Ismétlés

„kőhalom”, „Vár állott, most kőhalom” Az 1. és a 8. versszakban főként.
„Halálhörgés, siralom”
Túlzás Asszonánc Sorvégi rímfajta neve
„Vert hadunk csonthalmain” „Bécsnek büszke vára.” keresztrím
„Vérözön lábainál,
S lángtenger fölette.”

61. oldal
 A parainesis epikai műfaj, amely egy megnevezett

személyhez szólva erkölcsi kérdésekkel foglalkozik,

nevelő célzatú tanácsokat és bölcsességeket fogalmaz Kölcsey Ferenc arcképe

a nagykárolyi vármegyeházában

meg.

● „ismerni a jót könnyebb, mint követni”

Az intelem azt jelenti, hogy bár tudjuk, mit kellene tennünk, mégsem úgy cselekszünk.
Az én véleményem/tapasztalatom az, hogy
Egyéni megoldás.
● „Minden erény önáldozattal jár, feláldozásával pillantatnyi kényünknek”
Az intelem azt jelenti, hogy mindent nagy fáradozás révén érhetünk el. (Ehhez fel kell
adnunk a pillanatnyi nyugalmukat.)
Az én véleményem/tapasztalatom az, hogy
Egyéni megoldás.

Egyéni megoldás.
Ez a feladat nem szerepel a munkafüzetben. Az oldal nyomtatható, gyakorlásnak kiváló
lehet a szöveg. Lentebb a megoldókulcsát is közlöm.

4. Olvasd el a szöveget, és válaszolj a kérdésekre!

A Himnusz keletkezéséről
Az 1700-as években Magyarországon a Boldogasszony Anyánk és a Szent István királyhoz
című ének volt a katolikus vallásúak himnusza. A református magyarok ugyanakkor a
Tebenned bíztunk, elejétől fogva kezdetű zsoltárt tekintették nemzeti imádságuknak.
A 19. század elején – az uralkodó származása miatt – hivatalos alkalmakkor hazánkban is az
osztrák császári himnuszt játszották. Mellette (vagy épp helyette) gyakran felhangzott a
Rákóczi-nóta is, amely a magyarság kifejezőjévé, a függetlenség őrzőjévé vált. Ezért nem
véletlen, hogy az uralkodó parancsára többször is betiltották a Rákóczi-nóta nyilvános
éneklését.
Kölcsey Ferenc Himnusza a 19. század közepétől vált nemzeti imádságunkká. A költemény
1823. január 22-én Csekén nyerte el végleges formáját. (Ezért ünnepeljük ezen a napon a
magyar kultúra napját, immár 1989 óta.)
Kölcsey Himnusza először 1828 decemberében jelent meg nyomtatásban, az Aurora című
irodalmi zsebkönyv közölte a verset. Kölcsey eredeti kézírásában is fennmaradt a költemény,
az Országos Széchényi Könyvtár őrzi e becses emlékünket.
A költő halála után hat évvel, 1844-ben a Nemzeti Színház pályázatot írt ki a Himnusz
megzenésítésére. A nemes felhívásra sok zeneszerző munkába fogott, köztük Erkel Ferenc is.
A fiatal zeneszerzőt mélységesen felháborította, hogy gyermekei iskolai évzáróján az osztrák
császári himnuszt énekelték a magyar gyerekek. Mély felindultságában leült otthon a
zongorájához, és szobája csöndességében felidézte idős mestere szavait: „Mikor valami szent
zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson az eszedbe.” Hang hangot követett, és
Kölcsey feledhetetlen szavai felemelő dallammal fonódtak össze.
A bíráló bizottság Erkel Ferenc művét ítélte a legjobbnak. A nyertes pályaművet a Nemzeti
Színház mutatta be, 1844. július 2-án csendültek fel először a megzenésített Himnusz sorai.
Kölcsey versét azóta mintegy harminc nyelvre fordították le. Az elsők között olasz (1842-ben)
és német nyelvre (1854-ben), majd a 20. század második felében elkészül többek között a
japán (1955), a finn (1970) és a kínai (1999) fordítása is.

(A Szivárvány című gyermekújság 2014. évi január havi számában megjelent írás nyomán)

a) Igazak-e vagy hamisak a megállapítások? Jelöld I vagy H betűvel!

___ Kölcsey egy nap alatt írta meg a Himnuszt.
___ A költő már nem hallhatta műve megzenésített változatát.
___ Erkel Ferenc gyerekei osztrák anyanyelvű iskolába jártak.
___ A Himnusz először az Athenaeumban jelent meg nyomtatásban.
___ A vers finn fordítása később készült el, mint a német.
___ Nemzeti imádságunk megírása és megzenésítése között mintegy huszonegy év telt el.

b) Húzd alá a szövegben, melyik zsoltár volt a református magyarok nemzeti imádsága az
1700-as években!

c) Mennyi „idős” volt Kölcsey Himnusza a legelső magyar kultúra napi megemlékezésen?
Karikázd be a helyes választ!
 hatvanhat százhat százhatvanhat kétszázhat
Megoldása:
a) Igazak-e vagy hamisak a megállapítások? Jelöld I vagy H betűvel!
H Kölcsey egy nap alatt írta meg a Himnuszt.
I A költő már nem hallhatta műve megzenésített változatát.
H Erkel Ferenc gyerekei osztrák anyanyelvű iskolába jártak.
H A Himnusz először az Athenaeumban jelent meg nyomtatásban.
I A vers finn fordítása később készült el, mint a német.
I Nemzeti imádságunk megírása és megzenésítése között mintegy huszonegy év telt el.

b) Húzd alá a szövegben, melyik zsoltár volt a református magyarok nemzeti imádsága az
1700-as években! Tebenned bíztunk, elejétől fogva

c) Mennyi „idős” volt Kölcsey Himnusza a legelső magyar kultúra napi megemlékezésen?
Karikázd be a helyes választ!

hatvanhat százhat százhatvanhat kétszázhat

Folytatás a következő oldalon.

62. oldal

a) Édesapja – idősebb Vörösmarty Mihály – gróf Nádasdy Ferenc nyéki birtokán volt
gazdatiszt. 
b) A költő édesapja és édesanyja (Csáty Anna) elszegényedett nemesi családok leszármazottai
voltak. 
c) A kis Mihály elemi iskoláit Pusztanyéken, a
gimnáziumi osztályokat pedig Székesfehérváron és Barabás Miklós: Vörösmarty Mihály
Pesten végezte.  pipa
d) Miután a családfő meghalt (1817), a Vörösmarty
család súlyos anyagi gondok között élt, és szinte
mindenüket el kellett adniuk. 
e) 1849 júliusában Vörösmarty Mihályt országgyűlési
képviselővé választották. 
e) A költőt 1855. november 19-én még meglátogatta
barátja, Deák Ferenc és Kemény Zsigmond író, majd
távozásuk után Vörösmarty örökre megpihent. 

a) K i sf a l u dy T á rs a s á g 1. b) V é d e g y l e t 3.
c) A th e n a e u m 2. d) E l l e n z é k i K ö r 4.

1. A Toldi című elbeszélő költemény keletkezésében is jelentős szerepet játszott. 2. 1842-

ben ennek a folyóiratnak a hasábjain jelent meg Petőfi Sándor A borozó című verse. 3.Tagjai
megfogadták, hogy tíz évig csak magyar árut vásárolnak. 4. Irodalom- és művészetpártoló
egyesület, Petőfi verseinek a kiadását is segítette.

Nevéhez fűződik (Toldy Ferenc és Bajza József mellett) az Athenaeum című folyóirat
kiadása is.
63. oldal

Kölcsey Ferenc: Himnusz Vörösmarty Mihály: Szózat

Keletkezése: 1823. január 22. 1836
Műfaja: himnusz hazafias óda
Hangneme: magasztos fennkölt
Szerkezete- A: 1. versszak: áldás kérése, és A: 1–2. versszak: megszólítás,
gondolatme annak indoklása. Bűnei miatt felszólítás, a rendíthetetlen
nete: már eleget szenvedett a hűség parancsa.
magyarság.
B: 2–3. versszak: a dicső múlt B: 3–7. versszak: történelmi
képei: honfoglalás, bőség, visszapillantás:
hadiszerencse, Mátyás (3–5. versszak): a dicső múlt
győzelmei. (=Isten ajándékait képei: honfoglalás, Hunyadiak
sorolja fel.) Értékgazdagság. (6–7. versszak): már a biztató
4–6. versszak: a tragikus múlt jelen képeire való utalások.
képei: tatárjárás, török 8–12. versszak: A jövő esélyei
rabiga, belső viszály, (alternatívái): az áhított jobb
bujdosók sorsa. kor vagy a nemzethalál.
7. versszak: a sivár jelen:
reménytelenség, a belső
viszály következményei. A’: 13–14. versszak: a
A’: 8. versszak: könyörgés rendíthetetlen helytállás
szánalomért. megismételt parancsa.
Költői Romantikus, túlzó metaforák: Romantikus, túlzó kifejezések:
kifejező- „Vérözön”, „lángtenger” „ezredévi szenvedés”, „az ember
eszközök: Ellentétpárok: millióinak / Szemében gyászköny
vár – kőhalom; űl”
kedv, öröm – halálhörgés, Ismétlés: „Itt törtek össze”, „itten
siralom; hordozák”
szabadság–rabság „Még jőni kell, még jőni fog”
Párhuzamok: a 2. és 3. „Vagy jőni fog, ha jőni kell”
versszak, majd a 4–6. versszak Ellentét: „Bölcsőd” – „sírod”
képei között. „Megfogyva bár, de törve nem”
„élned” – „halnod”,
„ápol” – „eltakar”, „Áldjon” –
„verjen”
Túlzás: „Egy ország vérben áll”,
„az ember millióinak”
Rímfajtája: a b a b c d c d (keresztrím) x a x a (félrím)
(asszonánc)
Verselése: szimultán: időmértékes (jambus, spondeus)
időmértékes (trocheusok) és más nézet szerint
ütemhangsúlyos is (4/3, 3/3) ütemhangsúlyos is

Mondaniva- A belső viszály a magyarság A rendíthetetlen helytállás

lója, üzenete vesztét okozhatja. parancsának megfogalmazása.
számomra Isten a történelem irányítója,
tőle kapjuk ajándékba a szép
hazát.

64. oldal

a) „Ez éltetőd, s ha elbukál, / Hantjával ez takar”

b) „Szánd meg Isten a magyart / Kit vészek hányának”
c) „A nagy világon e kivűl / Nincsen számodra hely”
d) „Bal sors akit régen tép, / Hozz rá víg esztendőt”

b), d) a), c)

b) Írd le azoknak az alakoknak a nevét, akiket

Kölcsey Ferenc, illetve Vörösmarty Mihály is
megidéz a versében!
A Himnusz szövegében: Árpád fejedelem,
Mátyás király
A Szózat szövegében: Árpád fejedelem,
Hunyadi János

c) Írd le, milyen alkalmai és formái vannak a ti iskolátokban annak, hogy emlékezzetek
történelmünk jeles napjaira és nemzetünk kiemelkedő alakjaira!

Egyéni megoldás.

65. oldal
66. oldal
Vörösmarty azért ment haza Bajzáéktól, hogy magára öltötte díszes fekete atilláját
(zsinórozott, magyaros felsőkabátját) / átöltözhessen.

c) Húzd alá a szövegben, milyen verseket írt a költő Laurához! (A szövegben kiemeltem:
A merengőhöz, Laurához, Ábránd.)

Érzelmes, színes, de rendszerint nem teljesülő vágy, elképzelés; fantázia.

b) Magyarázd meg, miként fejezi ki a cím a lírai alany bizonytalanságát!

Nem bizonyos abban, hogy érzelmei viszonzásra kerülnek.

FA: a), b) KŐ: c), d), e)

67. oldal
b) Sorold fel még további jellegzetességeit a korstílusoknak!

A klasszicizmus jellemzői: Néhány a felsoroltak közül, a tankönyv 92. oldaláról.: témáját leginkább
az ókorból merítette; az általános bemutatására törekedett, nem az egyedit ábrázolta; az
értelmet helyezte a középpontba; formai tökéletességre törekedett, a műnemek és a műfajok
szigorúan elhatárolódtak egymástól. Stb.

A romantika jellemzői: Néhány a felsoroltak közül, a tankönyv 93. oldaláról.: a saját nemzeti
múltjukat kutatták, a középkori lovagvilágba menekültek; titokzatosság, a meseszerűség, az
álomszerű világ ábrázolása, szélsőséges ellentétek Stb.

68. oldal
Például:
Felfokozott érzelmek és szenvedélyek ábrázolása. A múltba való visszatekintés.
Túlzás. Túlzó metaforák.

4., 7. 1., 3., 5.

Egyházashetye Debrecen

Nikla Debrecen

2., 6. 8., 9.
Sződemeter Pusztanyék

Cseke Pest-Buda (Pest)

69. oldal
 Csokonai Vitéz A Reményhez elégia 9.,
Mihály
Berzsenyi Dániel Levéltöredék elégia 8., 10.,
barátnémhoz

Kölcsey Ferenc Emléklapra epigramma 11.

Huszt epigramma 2.,

Himnusz himnusz 3., 4.

Parainesis Kölcsey parainesis 1.,

Kálmánhoz

Vörösmarty Mihály Szózat óda (hazafias óda) 5., 7.

Ábránd dal 6.,

elégia epigramma
A Reményhez, Levéltöredék barátnémhoz Emléklapra, Huszt

70. oldal
 Csupán egyetlen kép készült.

71. oldal
b) Jegyezd le, A magyarok krónikája szerint kinek és milyen célból csináltatta Petőfi
a képet!

Felesége (Szendrey Júlia) számára készíttette, és ajándéknak szánta.

c) Tegyél egy X jelet azoknak a neve mellé, akiket a fotográfia alkotóinak vélnek!

Egressy Gábor X Strelisky Lipót X Belinczai Imre Escher Károly

d) Húzd alá a szövegben, melyik család tulajdonában volt a lemez évtizedekig!

(Sárgával jelöltem: a Belinczai család tulajdonában.)

A Petőfi család háza Kiskunfélegyházán

Hogyan hívták Petőfi Sándor édesapját? Mi volt a

foglalkozása?
Petrovics István, mészáros és kocsmáros volt.

A verset Kiskunfélegyházán írta Petőfi, noha a költő

nem ebben a városban született. Mikor költözött
a család Kiskunfélegyházára, és hány évig éltek ott?
1824-ben költöztek a városba, hat évig (1830-ig)
éltek ott.

Orlai Petrich Soma: Petőfi a szüleinél

b) „Egész uton hazafelé –

Azon gondolkodám:
Miként fogom szólítani
Rég nem látott anyám?”
(Füstbement terv)
Mi volt Hrúz Mária foglalkozása férjhezmenetele
előtt?
Cselédlány volt.

Hogyan hívták Petőfi testvérét?

Petrovics Istvánnak hívták a testvérét.

72. oldal
Petőfi szülőháza Kiskőrösön
2. Ha a halmaz betűit a megfelelő sorrendben összeolvasod, a költőhöz kapcsolódó hét
település nevét kapod megfejtésként.
a) Írd le a szavakat, majd válassz ki közülük hármat, és fogalmazd meg egy-egy mondatban,
hogyan kapcsolódnak Petőfi Sándor életéhez!

K O L T Ó U D T 1. Koltó
R Á V S E G E S 2. Segesvár
S A D E F H B E 3. Pápa
A K I S A P Á P 4. Kiskőrös
S Ö R Ő K S I K 5. Aszód
6. Sopron
K A S Z Ó D C L 7. Pest
V Z M H L R E L
B S O P R O N Ú

Kapcsolódások: Egyéni megoldás.

Koltó: Miután Petőfi 1847. szeptember 8-án házasságot kötött Szendrey Júliával, a
mézesheteket Teleki Sándor gróf koltói kastélyában töltötték. (Itt írta meg a Szeptember
végén című versét is.)
Segesvár: 1849. július 31-én a segesvári csatában tűnt el Petőfi örökre. Fejéregyháza
közelében látták utoljára.
Pápa: 1841 októberétől itt tanult, itt ismerkedett meg Jókai Mórral is.
Kiskőrös: Petőfi születésének a helye, 1823. január 1-jén itt született. Egy éves koráig élt
itt Petőfi, a család 1824-ben Kiskunfélegyházára költözött.
Aszód: Pest után ebben a városban tanult.
Sopron: Másfél évig volt itt katona, 1841-ben egy jóindulatú orvos leszerelte a vékony
testalkatú fiatalembert.
Pest: Itt is tanult, majd 1844 februárjától itt élt. (1841 februárjában Pestre indult, hogy
kiadassa a verseit.)
b) Keresd meg a megfejtésként kapott települések nevét a tankönyv 122. oldali térképén!

DESTIL PAVITAP: Pesti Divatlap.

1844-ben itt kapott állást, itt jelent meg a János vitéz is.

LENDREY SZALÚI: Szendrey Júlia.

A költő felesége, 1846-ban ismerkedtek meg egy megyebálon,
majd egy év múlva házasságot kötöttek
Erdődön.

TÖRÖMVARSY HÁLYMI: Vörösmarty Mihály A János vitéz első kiadásának

Petőfi 1842-ben kereste őt fel, aki pártfogásába vette Petőfit. a címlapja

73. oldal
 Szendrey Júlia Petőfi Zoltán Szendrey Ignác Bem József
(felesége) (fia) (apósa) (seregében szolgált)

1. Feleségek felesége 2. Négy nap dörgött az ágyú

3. Minek nevezzelek? 4. Föltámadott a tenger

74. oldal
 a) A költemény 1846 szeptemberében, a mézeshetek
idején keletkezett Koltón.
b) Az első versszak a lírai alany tűnődését írj le,
párhuzamba és ellentétbe állítva az évszakokat és az
emberi életkorokat.
c) A második versszak első sora is ellentétre épül,
majd a feleséghez intézett kérdéseit írja le a lírai alany.
d) A harmadik versszak egy látomásos képpel indul, A szerelmesek szobra a koltói kastély
azt követően a beszélő az intelmeit fogalmazza meg. A udvarában

költemény egy romantikus stílusú szerelmi

vallomással zárul.
Javítás: 1847, párhuzamra

Párhuzamok: 1., 4.

Ellentétek: 2., 3., 5.

Egyéni megoldás. Például: Az élet elmúlása az elhulló virág képével szép és kifejező. Az
eliramlik szó választása is igen kifejező, a rövid szótagok a gyorsaságot fejezik ki. A lágy
mássalhangzók szerepe.

b) Vizsgáld meg a magánhangzókat és a mássalhangzókat! Mely hangok adnak lágy, illetve

pergő hatást a verssornak?
lágy: l pergő: r

75. oldal

Mikor keletkezett?
Mi a műfaja?
Milyen a hangulata?
Milyen a verselése?
Milyen rímfajta jellemzi?
Reszket a Szeptember végén
bokor, mert…
1846. november 20. után 1847. szeptember
dal elégia
vidám, meghitt fájdalmas, bánatos
ütemhangsúlyos szimultán, az időmértékes
kétütemű hatos sorok, 3|3 verselésben meghatározó az
anapesztusok (UU – ) lüktetése
keresztrímek és félrímek keresztrímek (a b a b c d c d)

Egyéni megoldás.
Szendrey Ignác és felesége Gálovics Anna, valamint
Petrovics István és felesége, Hrúz Mária szeretettel meghívja kegyelmeteket gyermekeik,
Júlia és Sándor házasságkötésére.
Ideje: 1847. szeptember 8.
Helye: Erdőd
76. oldal

5. Szeptember végén (1847. szeptember) 3. Egy gondolat bánt engemet… (1846. december) 1. János vitéz (1844 vége)
4. Szabadság, szerelem (1847. január 1.) 2. Reszket a bokor, mert… (1846. november 20. után)

Petőfi Sándor honvéd őrnagy

(ismeretlen alkotó)

eget F Ö L D E T
elszórt C S O N T O M A T
Legyek K Ő S Z I R T
Egy GONDOLAT
fátyolos Z Á S Z L Ó K
piros ZÁSZLÓKKAL
üres S Z O B Á B A N

Megfejtés: fokozás

● Az ellentétes képek megválasztásával: a passzív

halál és az aktív halál ellentétével
Hegedüs László: Petőfi Sándor halála
Segesvárott
 Például: „Ágyban, párnák közt halni meg! – Ott
essem el én, / A harc mezején”
● A dinamizmus, a mozgalmasság váltakozásával: lassú halál: (ágyban, fekve,
cselekvés nélkül; virág elhervadása, amelyet a féreg lassan pusztít, gyertyaszál
lassú elégése) – gyors halál: a világszabadságért folyó harcban meghalni
Például: „Lassan hervadni el, mint a virág,/ Amelyen titkos féreg foga rág; / Elfogyni
lassan, mint a gyertyaszál,/ Mely elhagyott, üres szobában áll.”
● A lírai alany választásaival: a lassú halált elutasítja, az aktív halált választja,
amikor egy eszméért, a világszabadságért áldozhatja az életét.
Például: „Ne ily halált adj, istenem,/ Ne ily halált adj énnekem!”

77. oldal

1. Ismétlődő sor(ok) a vers végén. REFRÉN

2. Az ütemhangsúlyos verselés másik neve. MAGYAROS
3. „Hol … domborulnak” SÍRJAINK
4. A vers strófáinak a száma. HAT
5. „Rabok legyünk, vagy …” SZABADOK

Megfejtés: RAJTA

3. Az emberi életnél is fontosabb a haza becsületének a visszaállítása.

4. A költemény csúcspontja: a láncok eldobásának és a fegyverbe hívásnak, a
 buzdításnak a képe.
5. „A magyar név megint szép lesz”, megtisztul a gyalázattól.
1. Már a versfelütésben tettre buzdítja a lírai alany a magyar népet.
2. Az ősapák még szabadon élhettek, de nyugodni már nem tudnak a „szolgaföldben”.
6. Az utókor mindörökké tisztelni fogja a hazájukért életüket áldozó embereket.

Egyéni megoldás. Lásd a következő oldalon a 12 pont szövegét.