A tankönyvhöz tartozó jelen megoldókulcs még nem teljes, bővítése, szerkesztése folyamat-

ban van. Folyamatosan frissítjük. (Jó munkát kívánunk!)

MEGOLDÓKULCS A
MAGYAR NYELV 7. TANKÖNYV
FELADATAIHOZ

1. ISMÉTLÉS: MIT TANULTÁL EDDIG?

ALAPSZÓFAJOK – AZ IGE

11. oldal

1. Válogasd ki a következő szövegből az igéket, írd ki őket a füzetedbe, és állapítsd meg mind
az öt rajtuk lévő nyelvtani jelentést!
Zalán es Annamária az óvodában ismerkedtek meg. Általános iskolában szerettek
volna egymás mellé ülni, de a tanító néni Palit ültette Zalán mellé. Hamarosan
mindketten megkedvelték Palit, és elválaszthatatlan barátokká váltak. Ekkor még
nem tudták, hogy 5. osztályban érkezni fog Piroska, aki szintén a baráti körük
tagja lesz. Most mindannyian 7. osztályba járnak, sokat kirándulnak, és már ter-
vezgetik a továbbtanulást.
TÁRGY-
IDŐ MÓD SZÁM SZEMÉLY HATÁRO-
ZOTTSÁG
ismerkedtek meg múlt kijelentő többes 3. általános
szerettek volna múlt feltételes többes 3. általános
ültette múlt kijelentő egyes 3. határozott
megkedvelték múlt kijelentő többes 3. határozott
váltak múlt kijelentő többes 3. általános
tudták múlt kijelentő többes 3. határozott
érkezni fog jövő kijelentő egyes 3. általános
lesz jövő kijelentő egyes 3. általános
járnak jelen kijelentő többes 3. általános
kirándulnak jelen kijelentő többes 3. általános
tervezgetik jelen kijelentő többes 3. határozott

2. Beszéljétek meg, milyen szófajú szó a futnom!

főnévi igenév
3. Képezz igéket a következő főnevekből! Írd le őket a füzetedbe, és tedd őket felszólító mód-
ba, egyes szám, 2. személybe mindkét ragozásban!
gereblye, dob, só, dísz
IGE ÁLTALÁNOS HATÁROZOTT
gereblyéz gereblyézz gereblyézd / gereblyézzed
dobol dobolj dobold / doboljad
sóz sózz sózd / sózzad
díszít díszíts díszítsd / díszítsed

ALAPSZÓFAJOK – A FŐNÉV ÉS A MELLÉKNÉV

14. oldal

1. Alkoss mondatokat a füzetedben, használd fel a határozói esetekre példaként hozott határo-
zóragos főneveket és a melléknévképzős szavakat!
Egyéni megoldások lehetségesek.

2. Főnév vagy melléknév? Foglald az alábbi szavakat mondatba! Dolgozz a füzetedben!

GYÜMÖLCSÖS MAGYAR
Mindkét szó lehet főnév és melléknév is:
– gyümölcsös: Főnévként gyümölcsfákkal teli kertet jelent.
Melléknévként olyan dolgot jelent, amelyet gyümölccsel készítettek, vagy
amelynek a gyümölcsökéhez hasonló íze van.
– magyar: Főnévként jelentheti egyrészt a magyar nyelvet, másrészt egy magyar
embert.
Melléknévként valami a magyarsághoz vagy Magyarországhoz köthető
dolgot jelent.
Mondatok: Egyéni megoldások lehetségesek.

3. Építs ragos mellékneveket a következő szóelemekből! Írj velük mondatokat a füzetedbe!

-en szem- feketé- házi- -os -es -telen
rettentő- egyedi- -n -ül kedv- -leg -lag
Egyéni megoldások lehetségesek.
(Példák ragos melléknevekre:
szemtelen; feketén; házilag; rettentően; egyedileg; kedves stb.
Mondatok: Egyéni megoldások lehetségesek.)

4. Vajon mit jelentenek a következő szavak? Van köztük különbség? Beszéljétek meg, alkos-
satok velük mondatokat!
bensőleg–belsőleg
Jelentések: bensőleg: Érzelmileg, az értelmével.
belsőleg: Ami valaminek a belsejét illeti. Gyógyszernél: be kell venni.
Mondatok: Egyéni megoldások lehetségesek.

2
ALAPSZÓFAJOK – A SZÁMNÉV ÉS A HATÁROZÓSZÓK

16. oldal

1. Válaszd ki a következő szövegből a számneveket és a határozószókat, és írd ki őket a füze-

tedbe! Ha van rajtuk toldalék, nevezd meg azokat is!
Pali tegnap háromszor ült fel a körhintára, Annamária kétszer. Zalán gyak-
ran integetett nekik, de ő nem ült fel, mert harmadik osztályban rosszul lett
rajta. Közben Piroska hasztalan hívta őket, nem hallották. Negyed hatig en-
gedték el őket, de csak sokára értek haza.
SZÁMNEVEK HATÁROZÓSZÓK
háromszor (-szor = határozórag) tegnap
kétszer (-szer = határozórag) gyakran
harmadik (-dik = sorszámnévképző) sokára (-ra = határozórag)
negyed (-d = törtszámnévképző)
hatig (-ig = határozórag)

2. Egyet mondok, kettő lesz belőle. Mit jelent ez a szólás? Mikor mondhatjuk?
Gyűjts még olyan szólásokat a füzetedbe, amelyekben számnév szerepel!
 A szólás jelentése: Azt jelenti, hogy valami nagyon fontosat mondunk, aminek akár
következményei is lehetnek.
 További szólások pl.: Egy bolond százat csinál.
Száz szónak is egy vége.
Nem enged a negyvennyolcból.
Sok beszédnek sok az alja. stb.

ALAPSZÓFAJOK – AZ IGENEVEK ÉS A NÉVMÁSOK

19. oldal

1. Írd ki a füzetedbe a következő rövid szöveg igeneveit, névmásait! Minél pontosabban hatá-
rozd meg őket!
A kertre hajló fák ágai alatt Annamária épp valamilyen regényt olvasott, amikor
Pali átkiabált hozzá. Közben a frissen festett kerítésre támaszkodott, Annamária
már csak annyit tudott mondani: – Vigyá...zz! – Aztán Pali összekent kezeire nézve
fölnevetett: – Milyen színes egyéniség lettél! – Pali is szeretett volna valamilyen
vicces dolgot mondani, végül csak egyetértően mosolygott. Mire Annamária az ud-
var végében álló fészerből kihozta a festékoldót, Pali már a fa alatt maradt regény-
be mélyedt. – Milyen érdekes ez a kőnyv! – mondta. – Már a bevezető is annyira le-
köti az ember figyelmét! – Bizony – mondta Annamária –, akárhová is megyek, ezt a
könyvet mindig magammal viszem. De ha szeretnéd, kölcsönadom neked.

IGENEVEK NÉVMÁSOK
hajló folyamatos melléknévi igenév valamilyen határozatlan névmás
festett befejezett melléknévi igenév hozzá személyes névmás
összekent befejezett melléknévi igenév annyit mutató névmás
nézve határozói igenév milyen kérdő névmás (melléknévi)
álló folyamatos melléknévi igenév ez(t) mutató névmás
festékoldót főnévként használt bejezett akárhová általános névmás

3
 melléknévi igenév
maradt befejezett melléknévi igenév magammal személyes névmás
főnévként használt folyama-
bevezető neked személyes névmás
tos melléknévi igenév

2. Gyűjts a füzetbe olyan címeket (regény, vers, zenemű), amelyekben valamilyen igenév
szerepel!
Egyéni megoldások lehetségesek.
(Példák megoldásokra:
Victor Hugo: A nevető ember;
Jókai Mór: Az elátkozott család)
Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön;
Ady Endre: Föl-földobott kő;
Nemes Nagy Ágnes: Kiáltva;
Radnóti Miklós: Sirató;
Bartók Béla: A fából faragott királyfi;
Ligeti György: Pletykázó asszonyok;
Liszt Ferenc: Amit a hegyen hallani; stb.)

A VISZONYSZÓK

21. oldal

1. Gyűjtsd ki a füzetedbe a következő szövegből a viszonyszókat, csoportosítsd őket fajtájuk

szerint! Határozd meg, melyik szóhoz kapcsolódnak!
A két gyümölcsfa közötti függőágyban mintha aludna valaki… Biztosan Zalán az,
már az ebédnél is álmos volt. Nem fogom felébreszteni, pedig jó lenne, ha segítene
rendet tenni a garázsablak előtti tárolóban. Ráadásul ki kellene onnan hozni egy
padot is, és azt Annamáriával nem bírom el! Fölkeltsem vagy ne keltsem föl?
Hm… megvárom Annamáriát, majd együtt döntjük el.
NEM TOLDALÉKÉRTÉKŰ VISZONY-
TOLDALÉKÉRTÉKŰ VISZONYSZÓK
SZÓK
névutó- tagadó-
segéd- partiku-
névutók mellék- igekötők névelők kötőszók szók
igék lák
nevek tiltószók
fogom közötti fel- a mintha nem már
lenne előtti ki- az ha ne biztosan
el- és is
föl- majd ráadásul
meg-

2. Na, ne!
„Megmutatnád a házi feladatodat?” Utasítsd el a kérést anélkül, hogy használnád a nem ta-
gadószót és a ne tiltószót! Játsszátok el a jelenetet a padtársaddal!
Egyéni megoldások lehetségesek. Szóbeli megoldás.

4
3. Játssz a partikulákkal!
Mi a különbség a kétféle „persze” jelentése között az alábbi mondatokban? Érzékeltesd a
kiejtéssel is! Másold le a füzetedbe a mondatokat, majd keresd meg és húzd alá egy vonal-
lal a beszélgetést árnyaló partikulát, és jelöld két vonallal a mondatszót! Gyűjts még hason-
ló szavakat, foglald mondatba, „játszd el”!
a) Felkészültél az órára? – Persze!
b) Az órára persze már megint nem készültél fel!
További lehetséges partikulák, amelyek egyben lehetnek mondatszók is:
Egyéni megoldások lehetségesek.
(Példák megoldásokra:
 természetesen Eljössz kirándulni? – Természetesen!
Pisti természetesen megint jó jegyet szerzett.
 bizony Ő is ott volt? – Bizony!
Én bizony csak azért is megírom a házi feladatot. Stb.)

A MONDATSZÓK

23. oldal

1. Beszélgessetek párokban! Tegyetek fel egymásnak felváltva kérdéseket! A válaszba csem-

pésszetek bele egy-egy módosítószót!
Egyéni megoldások lehetségesek. Szóbeli megoldás.

2. Kreatív írás. Írjatok magatokról öt-tíz mondatot a füzetetekbe! Az önjellemzést tegyétek

érdekesebbé, hangulatosabbá különböző mondatszók alkalmazásával!
Egyéni megoldások lehetségesek.

3. Írj a megadott helyzetre egy párbeszédet a füzetedbe, amelyben kizárólag mondatszók sze-
repelhetnek! A helyzet befejezése rátok van bízva!
A szavannán az oroszlánvadászok lesben állnak egy jó prédára várva.
Egyéni megoldások lehetségesek.
(Példa megoldásra:  Íme!  Ühüm.
 Pszt!  Jaj!
 Durr!  Hurrá! Stb.)

4. Milyen hangutánzó mondatszók jutnak eszedbe az alábbi képekről?

a) b) c)

kukurikú csatt cupp

d) e) f)

hapci oá bimm-bamm

5
 2. SZÓKAPCSOLATOK, SZÓSZERKEZETEK, SZINTAGMÁK

MI A SZINTAGMA? MI NEM AZ?

28. oldal

1. Sok olyan szólása van nyelvünknek, amelyet anélkül használunk, hogy elgondolkodnánk
eredeti jelentésén.
Próbálj az alábbi szólások keletkezésére – szabadon engedve fantáziádat – magyarázatot
adni!
Nézz utána, honnan származnak! Keresd meg bennük a szintagmákat!
 sok van a rovásán:
• eredete: A „rovás” – régen vidéken – az adósság számontartásának eszköze
volt: a rossz cselekedetei miatt sokat kell törlesztenie.
• szintagmák: sok van; rovásán van
 kötélnek áll:
• eredete: A XVIII-XIX. században a szó szoros értelmében kötéllel kellett
összefogdosni a katonákat, hogy meglegyen a hadsereg létszáma:
hagyja magát rábeszélni valamire – amit mások adott esetben csak
kényszer hatására vállalnak.
• szintagmák: kötélnek áll
 nem fenékig tejfel:
• eredete: A tejfölt úgy készítették, hogy hagyták a tejet megaludni. Az aludttej
tetején lévő – zsíros – réteget nevezzük tejfölnek, de alatta ott maradt
a savó: nem csak nagyon jó dolgok vannak benne.
• szintagma: Ø
 kilóg a lóláb:
• eredete: A régi hiedelem szerint az ördögnek patás lába (lólába) van:
a tettetett jóság mögött valamilyen rossz szándék rejlik, azonban
vannak erre árulkodó jelek.
• szintagma: lóláb kilóg

2. Válogasd ki a következő szövegből a szókapcsolatokat, és csoportosítsd őket a füzetedbe!

Zalán mindig szerencsés volt. Még ötödikben történt, hogy egy őszi délután Pali-
val és Annamáriával kerékpároztak. A vasúti híd alatt majdnem kilyukasztotta az
első kereket egy rozsdás szög. Meg is történt volna, de fél centivel elkerülte. Pali-
nak bezzeg nem sikerült elkerülnie a bajt!
NEM NYELVTANI NYELVTANI SZÓKAPCSOLATOK
SZÓKAPCSOLATOK (SZÓSZERKEZETEK)
pl. viszonyszós szókapcso-
viszonyszós szószerkezetek szintagmák
latok
még ötödikben híd alatt Zalán volt
egy őszi meg (is) történt szerencsés volt
és Annamáriával történt volna ötödikben történt
az első kereket sikerült elkerülnie Palival (és) Annamáriával
nem sikerült szög kilyukasztotta
a bajt kilyukasztotta (a) kereket
elkerülte fél centivel
elkerülni (a) bajt

6
3. Keress olyan összetett szavakat, melyek szintagmából alakultak ki!
Például: bút felejt → búfelejtő
Egyéni megoldások lehetségesek.
(Példák megoldásra:
kenyeret ad → kenyéradó
lopja [a] napot → naplopó
[nem] kell semmire → semmirekellő stb.)

4. Mondatbővítés. Egészítsd ki minél több elemmel a következő mondatokat úgy, hogy egy-
szerű mondatok maradjanak! Emelj ki az általad írt mondatból néhány tanult szókapcsolati
formát! Dolgozz a füzetedbe!
Elmentünk. Szánkózni fogunk.
Egyéni megoldások lehetségesek.

AZ ALÁRENDELŐ SZINTAGMÁK JELLEMZŐI, A BŐVÍTMÉNYEK TÍPUSAI

30. oldal

1. A fenti példamondat alapján ábrázold a füzetedben az alábbi mondatok bővítményeit!

 Mi később akarunk kirándulni.
ALAPTAG akarunk

BŐVÍTMÉNYEK mi később kirándulni

 Nőnapra vegyél édesanyádnak virágot!
ALAPTAG vegyél

BŐVÍTMÉNYEK nőnapra édesanyádnak virágot

 A bátrak elnyerik szerencséjüket.
ALAPTAG elnyerik

BŐVÍTMÉNYEK (a) bátrak szerencséjüket

 A tóparton egy ház várta a vendégeket.
ALAPTAG várta

BŐVÍTMÉNYEK (a) tóparton (egy) ház (a) vendégeket

31. oldal

2. Egészítsd ki a füzetedben a megadott alaptagot a fentiekhez hasonlóan!

játszik – Ki? Mit? Kivel? Hol? Hogyan? Mivel?
beszélgetünk – Ki? Mit? Kivel? Hol? Hogyan? Mivel?
olvas – Ki? Mit? Kivel? Hol? Hogyan? Mivel?
Egyéni megoldások lehetségesek.

3. Figyeld meg a következő mondatok alárendelő szintagmáit, írd le a füzetedbe, hogyan kér-
deznél a bennük lévő bővítményekre! Ezután te is írj a füzetedbe ezek mintájára mondato-
kat, írd le a rákérdezéseket, és készíts ábrákat!

7
 MONDATOK + ÁBRÁK KÉRDÉSEK

meglátogatja Ki?
Mikor?
Kit?

(nem) hallott Ki?

Miről? / Kiről?

bújt ki Mi?
Honnan

kiabált le Ki?
Hogyan
Honnan

További mondatok: Egyéni megoldások lehetségesek.

4. Találj ki egy hosszú mondatot, amelyet könnyen lehet tovább bővíteni! Írd le a füzetedbe!
Egyéni megoldások lehetségesek.

A MELLÉRENDELŐ SZINTAGMÁK JELLEMZŐI, TÍPUSAI

Nincsenek feladatok.

A SZINTAGMACSOPORTOK

35. oldal

1. Határozd meg, hogy a következő mondatok milyen szintagmacsoportokra állítanak példát,

majd elemezd is a példákat aszerint, hogy mi az alaptag, és mi az ahhoz kapcsolódó bővít-
mény!
 Annamária mostanság rákapott a rejtvényfejtésre. = szintagmabokor
ALAPTAG rákapott
BŐVÍTMÉNYEK Annamária mostanság (a) rejtvényfejtésre

8
  A keserűen síró kislányt vigasztalja. = szintagmalánc
ALAPTAG vigasztalja
BŐVÍTMÉNY (a) kislányt ALAPTAG
ALAPTAG síró BŐVÍTMÉNY
BŐVÍTMÉNY keserűen
 Piroska keserűen, szívszaggatóan sírt. = szintagmabokor + szintagmasor
ALAPTAG sírt
BŐVÍTMÉNYEK Piroska keserűen  szívszaggatóan
 Nagy lendülettel a sarokba dobta a táskáját. = szintagmabokor + szintagmalánc
ALAPTAG dobta
BŐVÍTMÉNYEK lendülettel (a) sarokba (a) táskáját ALAPTAG
nagy BŐVÍTMÉNY

2. Keress minél több olyan könyvcímet, amely egyben szintagmasor is!

Pl.: Büszkeség és balítélet
Egyéni megoldások lehetségesek.
(Példák megoldásra: Amode Martin: Isztria Cres, Losinj, Krk és Rab szigetekkel
Buber Martin: Én és Te
Alciato, Alessandro: Gondolkodom, tehát játszom. Stb)

9
 3. MONDATOK, MONDATTAN

A MONDATTAN ALAPJAI I.

39. oldal

Figyeld meg az alábbi példamondatokban a viszonyszós szószerkezetek és a viszonyszós szó-

kapcsolatok jelölését, valamint a mondat ábrázolásának módját! (Az első két ábrában a
szaggatott vonalak azt jelzik, hogy az ábrába került szavak lehetőleg a mondat megfelelő
részei fölé kerüljenek!)
Szóbeli megoldás.

A MONDATTAN ALAPJAI II.

43. oldal

1. „Egyetértés” játék. Dolgozzatok párban a füzetetekbe!

 Fogalmazzatok meg két kijelentő mondatot a mai óráról!
 Fogalmazzatok meg két kérdést a léggömbbel kapcsolatban! (Próbáljatok olyan
kérdéseket kitalálni, amely másoknak nem jut eszébe!)
 Fejezzétek ki két felkiáltó mondattal jelenlegi hangulatotokat!
 Írjatok két óhajtó mondatot, amelyekben a vágyaitokat fogalmazzátok meg!
Egyéni megoldások lehetségesek.

2. A bezzeg szó segítségével állapítsd meg a következő mondatok topik-komment szerkezetét,

a füzetbe lemásolva jelöld őket úgy, ahogy a leckében láttad! A hangsúlyozástól függően
egy mondatnál több megoldás is lehet.
T[ / A mondatban] bezzeg K[fontos a szavak sorrendje].
T[A mondatban] bezzeg K[a szavak sorrendje fontos].
K[Fontos] T[a szavak sorrendje a mondatban].
T[ / A szavak sorrendje] bezzeg [fontos a mondatban].
T[A vonat] bezzeg K[az alagútból kiért a nyílt pályára].
T[A vonat] K[az alagútból ért ki a nyílt pályára].
K[A nyílt pályára] T[ért ki a vonat az alagútból].

AZ ÁLLÍTMÁNY
AZ ÁLLÍTMÁNY FOGALMA, SZÓFAJI JELLEMZŐI

45. oldal

1. Alakítsd át a mondatot úgy, hogy az ige más módban és más időben legyen! Írd le a füze-
tedbe! Zalán úszkál.
Kijelentő mód, múlt idő: Zalán úszkált. Feltételes mód, múlt idő: Zalán úszkált volna.
Kijelentő mód, jövő idő: Zalán úszkálni fog. Felszólító mód: Zalán úszkáljon!
Feltételes mód, jelen idő: Zalán úszkálna.

10
2. Alakítsd át a mondatot úgy, hogy a segédige más módban és más időben legyen! Írd le a
füzetedbe! Zalán úszó.
Kijelentő mód, múlt idő: Zalán úszó volt. Feltételes mód, múlt idő: Zalán úszó lett volna.
Kijelentő mód, jövő idő: Zalán úszó lesz. Felszólító mód: Zalán legyen úszó!
Feltételes mód, jelen idő: Zalán úszó lenne.

AZ ÁLLÍTMÁNY SZERKEZETE ÉS SZERKEZETI TÍPUSAI

47. oldal

1. Ábrázold ágrajzzal a lecke példamondatait a füzetedben! A rajzokban még ne használd az

Á rövidítést!
 Pali és Zalán egész délután beszélgettek.
beszélgettek.
Pali – (és) Zalán délután
egész
 Annamáriáék pihentek volna.
pihentek volna.
Annamáriáék
 Ti délelőtt fogtok beszélgetni?
fogtok beszélgetni?
Ti délelőtt
 Beszélgessetek inkább délután!
Beszélgessetek
inkább délután!
 Szeretnétek most beszélgetni?
Szeretnétek
most beszélgetni?
 Akkor beszéljétek meg a feladatokat!
beszéljétek meg
Akkor (a) feladatokat!
 Legyetek ötre otthon!
Legyetek
ötre otthon!
 Annamária mindig óvatos Ø.
óvatos Ø.
Annamária mindig

11
  Annamária mindig óvatos volt.
óvatos volt.
Annamária mindig
 Azok a biciklik sokkal szebbek Ø.
szebbek Ø.
(a) biciklik sokkal
Azok
 Azok a biciklik sokkal szebbek lesznek.
szebbek lesznek.
(a) biciklik sokkal
Azok
 Ők fáradtak Ø?
fáradtak Ø?
Ők
 Ők fáradtak lettek?
fáradtak lettek?
Ők
 Pali olvas és ír.
olvas  (és) ír.
Pali
 Annamária bátor Ø, de felelőtlen Ø.
bátor Ø ↔ (de) felelőtlen Ø.
Annamária
 Zalán fut, tehát izzad.
fut → (tehát) izzad.
Zalán
 Piroska beteg Ø vagy elutazott.
beteg Ø ~ (vagy) elutazott.
Piroska

2. Miért csalafinta a történet? Keresd meg a hamisságokat, majd az állítmányokat!

De jó (is) volt a nyári kajaktúra! Kora reggel szálltunk vízre Baján, estére lecsurogtunk Du-
naújvárosig*. Útközben gyönyörködtünk a tájban. Különleges növényzetet láttunk a Duna
és a Tisza összefolyásánál**. Vacsorára a Dunából frissen kifogott tonhalból*** készítettünk
halászlét. Nagyon finom volt. Délután elhajóztunk Dobó István vára mellett****. Úgy elfá-
radtam, hogy hiába vettem elő este a sátorban Fekete István Kincskereső kisködmön*****
című könyvét, az első két oldal után elaludtam. Jó lenne jövő nyáron is útra kelni!

12
 *
Dunaújváros „feljebb” van a Dunán Bajánál.
**
A Duna és a Tisza összefolyása jóval délebbre, Titelnél, Szerbiában van.
***
A tonhal tengeri hal.
****
Dobó vára: Eger.
*****
A Kincskereső kisködmön Móra Ferenc regénye.

AZ ÁLLÍTMÁNY ELEMZÉSE

50. oldal

1. Mikszáth köszöntője
A mosolygó élet kísérje léptedet
távol legyen tőled a gyászemlékezet
minden mi jó vagyon hogy szívedbe’ légyen
kerüljön de nagyon a keserv és szégyen!
 Mikszáth Kálmán ezt az Újévi köszöntőt küldte egyszer barátainak. Sokan megsértődtek.
Volt rá okuk?
Ha a sorokat végig olvassuk (pl. Mosolygó élet kísérje léptedet…), akkor nem. Ha viszont
versszakként értelmezzük az egymás alatt lévő sorokat, akkor igen (pl. A mosolygó élet tá-
vol legyen tőled…)
 Ábrázold ágrajzzal a füzetedben a köszöntő első mondatát!
kísérje távol legyen
élet léptedet élet tőled
Mosolygó Mosolygó

2. Szócsere
Fejezd ki a megadott szavakat egy rokon értelmű szóval! Dolgozz a füzetedbe!
Fiatal fa csak e-vel: csemete
Kevély, önhitt csak ö-vel: gőgös
Lézeng csak e-vel: cselleng
Beszél csak e-vel: fecseg / cseveg
Etet csak á-val: táplál
Hegycsúcs csak o-val: orom
Étel csak e-vel: eledel
Válassz ki három szót, és foglald mondatba! Az egyik mondatodnak készítsd el az ágrajzát
is a füzetedbe!
Egyéni megoldások lehetségesek.
Példa ágrajzra:
Annamária és Zalán ma sokat csellengnek és csevegnek.
csellengnek  (és) fecsegnek

Annamária  (és) Zalán ma sokat

13