205mm 11 205mm

Raktári szám: OH-FOL78TA

ISBN: 978-963-436-257-9

NAT
2020






275mm

A tankönyvön védőfólia elhelyezése nem szükséges,

a kiadvány borítója matt fóliabevonattal rendelkezik.
Óvjuk környezetünket!


Munkatankönyv 205x275mm 9mm gerinc

OH-FOL78TA_OH-FOL78MA Földrajz 7-8.indd 1 2022. 04. 02. 0:35
 A kiadvány 2022. 03. 24-től 2027. 08. 31-ig tankönyvi engedélyt kapott a TKV/117-7/2022. számú határozattal.

A tankönyv megfelel a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.)
Korm. rendelet alapján készült, 2020. 01. 31. után kiadott, 5–8. évfolyam földrajz tantárgy kerettantervének.

A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértő: Szegediné Gonda Zsófia

Tananyagfejlesztők: Arday István, Szőllősy László
Kerettantervi szakértő: Ütőné dr. Visi Judit
Lektor: Neumann Viktor, dr. Teperics Károly

Fotók: Shutterstock, Arday István, Cultiris, Flickr, Herman Ottó Múzeum, iStock, Mari László, Mercedes, Nagy Balázs,
NASA, Országalbum, OSZK, Pixabay, Slezák Ilona, Szőllősy László, Thinkstock, Tóth László, Wikimedia
Grafikák: Morvay Zsófia, Benedek Virág, Nagy Áron, Wikimedia
Térképek: Nagy Áron, Arcanum, Google Maps, Turistautak.hu, Wordmapper

© Oktatási Hivatal, 2021

ISBN 978-963-436-257-9

Oktatási Hivatal • 1055 Budapest, Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 374-2100 • E-mail: tankonyv@oh.gov.hu

A kiadásért felel: Brassói Sándor mb. elnök

Raktári szám: OH-FOL78TA
Tankönyvkiadási osztályvezető: Horváth Zoltán Ákos
Szerkesztő: Arday István • Grafikai szerkesztő: Nagy Áron • Műszaki szerkesztő: Széll Ildikó
Nyomdai előkészítés: Névery Tibor
Terjedelem: 28,84 (A/5) ív • Tömeg: 552 gramm • 1. kiadás, 2022

Jelen tankönyvhöz felhasználtuk a Földrajz 7. tankönyv című művet (Raktári szám: FI-506010701/1, Szerzők: Alexa Péter,
Gruber László, Szőllősy László, Ütőné dr. Visi Judit) és a Földrajz 8. tankönyv című művet (Raktári szám: FI-506010801/1,
Szerzők: F. Kusztor Adél, dr. Makádi Mariann, Pokk Péter, Szőllősy László)

A kötet megjelenését az EMMI támogatta.

Gyártás: Könyvtárellátó Nonprofit Kft.

Nyomta és kötötte:
Felelős vezető:
A nyomdai megrendelés törzsszáma:

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 2 2022. 05. 27. 15:05

 Bevezető
Földrajz, Föld-rajz …mondhatod: megtanulni a Földet
rajzolni nem nehéz, többé-kevésbé mindenkinek sikerül.
Most egy olyan könyvet tartasz a kezedben, amelyben
a tanulnivalót nem csak olvasni kell. Tanulni lehet a
tankönyv képeiből, rajzaiból, a társaiddal elvégzett
vizsgálatokból, a hozzá olvasott vagy az internetről
letöltött információkból.
Ma már az interneten keresztül pillanatokon belül
eljuthatsz a Föld bármely pontjára. Filmeket, képeket,
hangokat tölthetsz le, adatokat gyűjthetsz bármilyen
témában. Ha így teszel, a földrajz nem csupán egy
tantárgy lesz az órarendedben, hanem egy rendszeres
kitekintési lehetőség is a nagyvilágra. Hétről hétre jó
alkalom arra, hogy osztálytársaiddal mind többet és
többet tudj meg a Földről, a téged körülvevő világról.
Vannak olyan gyerekek, akik heti egy, és vannak,
akik másfél vagy két órában tanulják a földrajzot. Ezért
a tanárod dönti el, hogy mely leckét, földrajzi jelenséget,
folyamatot milyen részletességgel kell megtanulnod.
A tankönyvben számos kérdés, feladat segíti a tanu-
lásodat. A feladatok egy részét földrajzórán, más részét
otthon oldhatod meg. Azt, hogy melyeket mikor kell
megoldanod, földrajzórán dől el. A lassabban haladók
könnyebb és kevesebb, az érdeklődő tanulók több és
nehezebb feladatokat kaphatnak.
A sok-sok ábra is a megértést segíti. Egy részüket órán
beszélitek meg, más részüket otthon célszerű tanulmá-
nyoznod. Az egyszerű megfigyelések, vizsgálódások
segítik a földrajzi jelenségek megértését, ezért érdemes
OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 3
időt szánni rájuk. Járj nyitott szemmel a világban! Vedd
észre, hogy mennyi érdekesség vesz körül!
Jobban megjegyzed az órán tanultakat, ha még az-
nap – amikor földrajzórád volt – átgondolod, hogy
miről is tanultatok. Készíts egyszerű vázlatot! Írd össze
azokat a fogalmakat, amelyekre emlékszel! Rendezd
a gondolataidat! Bízunk benne, hogy a földrajztankönyv
segítségével idővel a helyére kerülnek az így szerzett
ismereteid is.
Megérted, hogy miért ott és miért úgy történnek az
események a világban, ahogyan látod és hallod, ahogyan
megtapasztalod azokat!
Fedezzük fel „ezeréves” otthonunkat, a Kárpátok
koszorúi által védelmezett Kárpát-medencét, majd indul-
junk el onnan annak szűkebb és tágabb szomszédságába!
Ismerjük meg kontinensünk gyönyörű tájait, érdekes
országait! Ismerjük meg Európát! Ezután messzi tájakon
kalandozunk. Megismerjük az ismeretlen Afrikát, rövid
kitérőt teszünk a „jég és a hó birodalma”, valamint az
„ismeretlen déli földrész”, Ausztrália felé; ellátogatunk
a „nagy vízen túlra”, Amerikába és a „legek kontinensé-
re”, Ázsiába is. Ezután összefoglaljuk a Föld különböző
éghajlatainak jellemzőit, megismerkedünk a földrajzi
övezetesség összefüggéseivel. Végül megismerkedünk
a gazdaság jellemzőivel és betekintünk a munka világába
is. Tarts velünk Te is!
Sok sikert kívánunk a Föld felfedezéséhez!
a szerzők
2022. 05. 27. 15:05
 Tartalom
Bevezető 3 IV. Helyünk Európában
 1. Európa természetföldrajzi névjegye 80
I. Tájékozódás földrajzi térben  2. Földrajzi övezetesség Európában 82
 1. A felfedezés lehetősége 8  3. Európa társadalmi, gazdasági képe 84
 2. A térképhasználat fortélyai 10  4. Az együttműködés lehetősége 86
 3. Zsebedben a világ 12  5. Részek az egészben 88
 4. Ne magolj, gondolkodj! 14  6. Összefoglalás 90
 5. Tanulj okosan! 16
V. Tágabb környezetünk
II. Lakóhelyünk a Kárpát-medencében  1. Zöld, sárga, barna 94
 1. Lakóhelyem helyzete és természeti  2. Kelet és nyugat között 96
adottságai 20  3. Keleti szomszédaink 98
 2. A település és a népesség jellemzői 22  4. Déli határainkon 100
 3. Lakóhelyem gazdasága és nevezetességei 24  5. Az alpesi országok 102
 4. Szűkebb hazánk – Projektmunka 26  6–7. Közép-Európa óriása 104
 5. A Kárpát-medence nagytájai 28  8. Összefoglalás 108
 6. A medencejelleg hatása az éghajlatra
és a vízrajzra 30 VI. Kitekintés Európába
 7. Az Alföld és a Kisalföld 32  1. Tengernyi lehetőség 114
 8. Az Alpokalja és a Dunántúli-dombvidék 36  2. Európa északi peremén 116
 9. A Dunántúli- és az Északi-középhegység 40  3. Az északi fejlődési modell 118
10. A Kárpát-medence mint társadalmi-  4. Európa keleti fele 120
gazdasági egység 44  5. Földünk legnagyobb területű országa 122
11. Összefoglalás 48  6. Európa napfényövezete 124
 7. A megosztott dél 126
III. Életünk Magyarországon  8. Dél és kelet között 128
 1. Hazánk népessége 52  9. Az atlanti partvidék 130
 2. A népesség változása hazánkban 54 10. A világtengerre nyitott gazdaság 132
 3. Települések Magyarországon 56 11. A La Manche-tól a Côte d’Azurig 134
 4. Budapest, a világváros 58 12. A sűrűn lakott nyugati hármas 136
 5. Magyarország élelmiszer-gazdasága 60 13. Összefoglalás 138
 6. Hazánk energiagazdasága 62
 7. A hazai ipar jelene és jövője 64 VII. Távoli tájakon
 8. Magyarország infrastruktúrája 66  1. Az ismeretlen ismerős: Afrika 144
 9. Hazánk idegenforgalma 68  2. Afrika, a fiatalok kontinense 146
10. Az idegenforgalom szerepe  3. Bőség és szükség 148
a gazdaságban 70  4. A kontinensnyi ország: Ausztrália 150
11. Értékvédelem Magyarországon 72  5. A jég birodalma 152
12. Hasonlítsd össze! – Forrásfeldolgozás 74
 6. Összefoglalás 154
13. Összefoglalás 76

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 4 2022. 05. 27. 15:05

 VIII. A megismert „új kontinens” X. A földrajzi övezetesség
 1. A nagy vízen túl 158  1. Milyen ruhát tegyek a bőröndbe? –
 2. Az ezerarcú Amerika 160 Gyakorlati óra 192
 3. A világgazdasági hatalom és partnerei 162  2. A trópusi esőerdőktől a sivatagokig 194
 4. Az indián kultúrák földjén 164  3. A nyári szárazság és a nyári özönvizek
 5. Összefoglalás 166 földjén 196
 4. Irány a szárazföld belseje
IX. Amerről felkel a Nap: Ázsia és a fenyőerdők világa 198
 5. Ahol a hideg irányítja az életet 200
 1. Európa nagytestvére 172
 6. Élet a magashegységekben 202
 2. Ázsia népessége és települései 174
 7. Összefoglalás 206
 3. Iránytű Ázsia országaihoz 176
 4. Japán és követői 178
 5. Az alvó sárkány ébredése 180 XI. Életünk és a gazdaság:
 6. Az ezerarcú India 182 a pénz és a munka világa
 7. Ázsia nyugati oldala 184  1. Az országok fejlettségét meghatározó
 8. Összefoglalás 186 gazdaság 210
 2. Melyik ország fejlettebb? 212
 3. A munka világa 214
 4. A piactól a tőzsdéig 216
 5. A pénz a hétköznapokban 218
 6. Hogyan működik a gazdaság? –
Gyakorlati óra 220
 7. Összefoglalás 222

Képjegyzék 224

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 5 2022. 05. 27. 15:05

 I. Tájékozódás földrajzi térben

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 6 2022. 05. 27. 15:05

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 7 2022. 05. 27. 15:05
 1.1. A földrajz révén kitárul előtted a világ
A földrajz egy csodálatos tantárgy. De talán nem is megfelelő a „tantárgy” szó használata, mert sokkal inkább egy lehetőség.
Egy nagyszerű lehetőség arra, hogy felfedezd és megértsd a körülötted lévő izgalmas, sokszínű világot. Tarts velünk!
1. A felfedezés lehetősége
A földrajz mindenhol jelen van
Ha bekapcsolod a televíziót vagy a rádiót, ha „felmész”
valamely honlapra, információk sokaságával találko-
zol…
Ha végignézed a nyári szünetben készített fényképei-
det, felidézheted a vakáció alatt megismert szép tája-
kat, érdekes épületeket, embereket…
Ha egy csendes estén felnézel az égre, a Hold és a csilla-
gok fényében gyönyörködhetsz…
Ha kora reggel az ágyból álmosan kikászálódva az ut-
cát, udvart kémleled, el tudod dönteni, hogy milyen
ruhát vegyél fel aznap…
Ha a sportot szerető osztálytársak összeülnek, előbb-
utóbb valamelyik nagy meccsről vagy világesemény-
ről kezdenek el beszélgetni…
Talán nem is gondolod, de mindegyik kis mozzanat-
nak van valamilyen földrajzi vonatkozása.
1.2. Leszállásra felkészülni!
OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 8
Egy hír, és ami mögötte van
2016 októberétől az Air India légitársaság egyik járata nem
az Atlanti-, hanem a Csendes-óceán felett teszi meg a távot
Delhi és San Francisco között. Így megdöntötte a világrekordot,
amely a leghosszabb közvetlen kereskedelmi légi járatra
vonatkozott.
Az Air India járata így most 15 300 kilométert repül, 1400
kilométerrel többet, mint az útirány megcserélése előtt.
Az indiai légitársaság természetesen nem ellensége saját
magának. Bár a Csendes-óceán felé nagyobb a távolság,
a repülési idő közel két órával kevesebb a hátszél miatt.
Nyugat felé általában 24 km/órás szembeszél szokott lenni,
míg keletre tartva 138 km/órás hátszél – magyarázta a társa-
ság egyik tisztviselője. A repülő így 14 óra és 30 perc alatt teszi
meg a távot.
E rövid hír olvasása közben is számtalan földrajzi vo-
natkozású kérdés merül fel.
1. Hol (mely földrészen, mely országban, az országnak mely
részén stb.) találhatók a cikkben említett városok?
2. Milyen érvek szólnak az Air India csendes-óceáni irány-
váltása mellett?
3. Milyen irányú szél segíti a repülést?
4. Mikor (mely napon és hány órakor) érkezik meg a re-
pülőgép San Franciscoba, ha a járat a mai napon hajnali
4:00-kor indult Delhiből?
5. Milyen a hőmérséklet a 10-12 km-es repülési magasság-
ban?
6. Mi befolyásolhatja a repülőjegy árát?
2022. 05. 27. 15:05
 1.3. Mintha a Nap járna körülöttünk 1.7. A természet ereje

1.4. Vivaldit is megihlette e gyönyörű körforgás 1.8. Ahol egykor a jég volt az úr

1.5. Csend, béke, nyugalom

1.6. Mozgásban a világ 1.9. A deltás jövevény

7. Figyeld meg a képeket, majd fogalmazz meg kérdéseket azokkal kapcsolatosan! Egyeztesd a kérdéseket, majd a válaszo-
kat a padtársaddal/osztálytársaiddal!
8. Melyik mellékvilágtáj irányában fekszik Kairóhoz viszonyítva a Nílus torkolatánál található Alexandria?
9. Amikor elindulsz az iskolába, számos földrajzi ismeretet használsz fel. Gyűjtsd össze a padtársaddal, hogy melyek ezek!

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 9 2022. 05. 27. 15:05

 Radiá
Radiá
Aziskola
Az iskolaés
éskörnyéke
környéke Aziskola
Az iskolaés
éskörnyékének
környékénektérképvázlata
térképvázlata
00 25
25 50m
50 m
ÉÉÉ

II ss kk oo ll a
1:2000
1:2 000

Ó
Ó vv o d
uddvvaarr
ÓÓvvooddaau

tt éé rr
..

a
.. uu

o d aa
A d
d yy EE
A

Á
Á ll tt a l á
IsIskkoolala--

a l á nn oo ss i s
uuddvvaarr

rnookk
rnaaccssaarn
TToorn

i s kk oo ll aa
r-
szer-
álylyaa

o l a
II ss kk o l a
SSppoortrtppá

lmisze
boltt
bol
Élelmi
Éle
PPoosstata
MMűűvv..
SSzz HHáázz rmeesste teriri
aabb PPoolglgáárm tal l
aadd RR áá dd HHivivaata
ssáá aa yy

tt éé rr
gg tt éé rr
úú t t

Lakóhely
Lakóhely
2.1. Iklad központja műholdképen Alakóhely
lakóhely
A2.2. térképe térképen
térképe
Iklad központja
00 100
100 200m
200 m
ÉÉ
Kisgyerekként biztosan téged is megigézett egy vastag, színes oldalakkal teli könyv, melynek lapjain számtalan képzeletbeli
1:8000
1:8 000
utazást tehettél végtelen óceánokon és magas hegyeken át. Ahhoz, hogy a kalandokra hívó földrajzi atlaszt ügyesen tudd
használni, ismerned kell annak felépítését.
Temető
Temető

2. A térképhasználat fortélyai
Iklad
Iklad

Partrt
Pa u.u.
tő
eemmeető
u.u. TT
uu. .

őő
emmeet
Mit hol találok? Mekkora területet milyen
e
TT
részletesen? tőfifi
PPeető
uu..

tér
tér
Iskola
Isk ola tér
tér

tér
tér
Szab
Sz abad
adsá
ság Templom
Templom Óvoda
Óvoda
A névmutató és a keresőhálózat A térkép a Föld felszínét arányosan kisebbítve ábrázol-
g .
er
. uu.
ther
yEE.
AAddy
Luth

Gyógyszertár
Gyógyszertár
Lu

Az atlasz végén találod a névmutatót. Ez ábécérendben ja. A kisebbítés mértékét a méretarányABC mutatja
ABC Iskolameg.
Iskola
sorolja fel az összes olyan földrajzi helyet, amely az Az 1 : 1000 méretarány azt jelenti, hogyPosta a valóságot
ola
Iskola
Posta Polgár-
Polgár-

Isk
mesteri
mesteri
atlaszban előfordul. A nevek után feltüntetik azt is, 1000-szeresére kicsinyítjük, vagyis ami aMűv. térképen
Műv.
hivatal
hivatal
úútt
Ház
Ház
hogy ez a hely az atlasz hányadik oldalán található. 1 cm, az a valóságban 1000 cm (azaz 10 m). Vasúti
Vasúti
megállóhely
megállóhely
Az oldalszám után találsz még egy betűt és egy számot A térképek méretaránya eltérő. A nagyobb területeket
is. Ezek az adott térképoldal egyik négyzetére utal- (pl. a földrészeket, országokat) kisebb méretarányú,
nak. Arra, amelyben a keresett helyet megtalálhatod. kevésbé részletes, csak áttekintést nyújtó térképeken
Ez a segítőnk a keresőhálózat, amely megegyezik ábrázoljuk. A kisebb területeket bemutató térképek
a torpedójáték felépítésével és logikájával. viszont nagyobb méretarányúak és részletesebbek.
Az aránymérték a térkép méretarányának megfelelő,
A földrajzi fokhálózat rajzban megadott hosszmérték. Segítségével a térképen
Egy földrajzi helyet megkereshetsz a földrajzi fok- számolás nélkül is tudunk távolságot mérni.
hálózat alapján is. Nyisd ki az atlaszodat valamelyik
világtérképnél! Azonosítsd be, hogy mely kontinen- A térkép méretaránya 1 : 9000 1 : 250 000
sen, kontinensrészen fekszik a hely! Keresd meg a tar-
a kisebbítés
talomjegyzékben azt az oldalt, amely ezt a területet kisebb nagyobb
mértéke
a világtérképnél részletesebben ábrázolja! Ezután már
csak a földrajzi koordinátákat kell figyelned. a méretarány nagyobb kisebb

A jelmagyarázat az ábrázolás
nagyobb kisebb
részletessége
A térkép nem csak azt mutatja meg, hogy egy hely hol
található. Jelrendszere révén nagyon sok egyéb informá-
2.3. A térkép méretaránya, a kisebbítés mértéke és az ábrázolás
ciót is tartalmaz. Értelmezésükben a jelmagyarázat segít. részletessége közötti kapcsolat

10

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 10 2022. 05. 27. 15:05

 1. Figyeld meg a lecke nyitóképeit (2.1. és 2.2.)! 8. Azonosítsd az atlaszod segítségével a műholdfelvételen
a) Milyen hosszú az óvodához vezető bekötőút? látható tengereket, szigeteket, félszigeteket, hegysége-
b) Milyen színű a tornacsarnok teteje? ket, folyókat! Határozd meg ezek egymáshoz viszonyított
c) Melyik napszakban kerül árnyékba az Iskola tér és az helyzetét is! A megoldás során használd a fő- és mellékvi-
Ady Endre utca sarkán álló ház udvara? lágtájak nevét!
2. Sok érdekes név található az atlaszodban. Keresd meg
benne ezeket!
Szeret • Dili • Bandar Seri Begawan • Van • Ouagadougou •
Popocatépetl
3. Mely nagyvárosok fekszenek az alábbi földrajzi koordiná-
ták metszéspontjában?
a) é. sz. 40°, k. h. 116°
b) d. sz. 33°, ny. h. 70°
c) d. sz. 34°, k. h. 18°
d) é. sz. 34°, ny. h. 118°
4. Dolgozz a padtársaddal! Keresse meg mindkettőtök az
atlaszában a két kedvenc földrajzi helyét (városát, hegy-
ségét, tengerpartját stb.) úgy, hogy a társa ne lássa meg
azokat! (Célszerű egymástól távoli helyeket választani.)
Adjátok meg az egyik hely nevét és a másik hely földraj-
zi koordinátáit! A feladatotok a szomszéd kedvenceinek
megkeresése lesz. Ha megtaláltátok, olvassatok le a tér-
képi jelek segítségével minél több információt a helyekről! 9. Mely város fekszik a Vezúv lábánál?
5. Állítsd méretarányuk szerint növekvő sorrendbe az atla-
szod 8–9., a 12., illetve 24–25. oldalán található térképeket!
a) Keresd meg valamelyik térképen a Bakonyt!
b) Miért azt a térképet választottad? Indokold meg a vá-
lasztásodat!
c) Milyen ásványkincset bányásznak Algyő térségében?
d) Ajka vagy Veszprém a népesebb település?
6. Állítsd méretarányuk szerint csökkenő sorrendbe az aláb-
bi térképeket!
a) az országot ábrázoló térkép
b) a települést ábrázoló térkép
c) az iskolaépületet ábrázoló térkép
d) a megyét ábrázoló térkép
7. Nevezd meg azon országok fővárosát, amelyek határán 10. Mely kikötővárosba tudsz a képen látható folyón elha-
a Matterhorn magasodik! józni?

11

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 11 2022. 05. 27. 15:05

 3.1. Útvonaltervek Mélykút és Velem között a Google Térkép alkalmazás felületén

Az egyik legismertebb tudományos ismeretterjesztő magazin, a National Geographic 2020-ban a világ 25 legvonzóbb utazási
célpontja közé sorolta a Magyarországon átívelő Országos Kéktúrát. Hazánk csodás tájainak felfedezését ma már számtalan
online alkalmazás segíti. Indulj el velünk, vagy találj ki egy másik érdekes utat!

3. Zsebedben a világ

Hogyan jutok el oda?  Az egyik barátod útközben szeretne csatlakozni. Érintsd

Hazánk legendás túraútvonala számtalan lehetőséget
kínál. Egyik végpontja a Dunántúl legmagasabb pontja,
az Írott-kő, melyhez a legrövidebb út Velemből vezet.
Keljünk útra mi is! Nem kell ehhez más, csak a telefonod.
 Nyisd meg a Google Térkép alkalmazást! Írd be a keresőbe
Velem község nevét!
 Érintsd meg ezután a képernyő bal alsó részén az „Útvonal-
terv” lehetőséget! Írd be a kiindulási helyet, majd válaszd a
felkínáltak közül a neked megfelelőt!
 Az útvonaltervező valószínűleg többféle lehetőséget is fel-
ajánl. Nézd meg, hogy melyik a leggyorsabb és/vagy a
legrövidebb út, melyik útvonalon kell útdíjat fizetni! (A két
helyszín közötti távolságot a felkínált útvonalat megérintve
látod.)
 Hol kell torlódás miatt lassabb haladásra számítani? Hasz-
náld a térkép jobb oldalán a nagyító felett látható jelet!
Érintsd meg a „Forgalom” lehetőséget! (Azon a szakaszon,
ahol torlódás van, az út narancssárga vagy piros színű. Az
útépítést, illetve a balesetet ikonok jelzik.)
 A csapat úgy döntött, hogy a kiadásokat igyekszik a lehe-
tő legalacsonyabban tartani. Ezért a fizetős útszakaszokat
mindenképpen szeretné elkerülni.
Érintsd meg a jobb felső sarokban található „Továbbiak”
feliratot / három függőlegesen elhelyezkedő pontot, és
válaszd ki az „Útvonalopciók” lehetőséget, majd jelöld be
a „Fizetős utak” elkerülése opciót!
meg a jobb felső sarokban található „Továbbiak” feliratot
/ a három függőlegesen elhelyezkedő pontot, majd válaszd
a „Megálló hozzáadása” lehetőséget! Írd be a csatlakozás
helyét!
Láthatod, hogy az újonnan beírt megállót a kezdő és
végpont közé át kell helyezned. Ezt a megálló mögötti víz-
szintes vonalak érintésével és a szövegdoboz mozgatásával
teheted meg.
 A túravezető Velemben a Rákóczi és a Kossuth utca ke-
reszteződésénél vár benneteket. Milyen történelmi emlék-
helyeket tudtok megnézni itt?
Nagyíts bele a térképbe! A látnivalók nevét zöld színnel tün-
tetik fel. Érintsd meg a feliratokat, majd nézd meg a látnivalók-
ról készített képeket! Keress további információt ezekről!
 Már csak a szállást kell elfoglalni. Válaszd ki a térképen feltün-
tetett szálláshelyek valamelyikét és olvasd le, hogy milyen
távolságra van az gyalog attól a helytől, ahol megállt a busz!
Töröld az eddigi útvonalat! Ehhez érintsd meg kétszer
a „Vissza” gombot!
Nagyíts bele a térképbe és keress egy szálláshelyet Velem-
ben! Érintsd meg a kiválasztott szálláshely feliratát, majd
menj az „Útvonalterv” opcióra! Válaszd az „Indulási hely ki-
választása” feliratnál a „Választás a térképen” lehetőséget!
Mozgasd a térképet addig, amíg a megjelenő piros helyzet-
jelző az útkereszteződéshez nem ér! Érintsd meg ezután az
„OK” feliratot!
Válaszd ki az ikonok közül a gyalogló embert, érintsd meg
azt, így az útvonalterv már a gyalogos lehetőséget mutatja!

12

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 12 2022. 05. 27. 15:05

 Jelzett utak turistáknak

Másnap reggel túrázni indul a csapat. A cél az osztrák–

magyar határon őrt álló Írottkő-kilátó meghódítása.
Nézzük, hogyan segíti a tájékozódást a telefonod!

 Nyisd meg a turistautak.hu oldalt!

 Érintsd meg a bal oldali sávban megjelenő Magyarország
térképet! Nagyíts bele a térképbe és keresd meg Velem köz-
séget! Ne használd a kereső funkciót, emlékezz vissza, hogy
az ország mely területén, mely város közelében fekszik!
Hogyan változott a nagyítás közben a térkép méretará- 3.2. Túraútvonalak a Kőszegi-hegységben
nya, illetve részletessége? (A méretarány a képernyő jobb
alsó sarkában jelenik meg.)
 Indulj el a Szerdahelyi-patak völgyében kijelölt túraútvo-
nalon!
a) Milyen jelzésű turistaúton haladsz?
b) Hányszor kell átkelned a patakon?
c) Milyen típusú erdőbe érsz a patakon először átkelve?
(A jelmagyarázat a képernyő jobb felső részén látható
kérdőjel érintésével nyílik meg.)
d) Igaza volt-e a túravezetőnek, amikor azt mondta, nem
fogtok szomjazni akkor sem, ha csak egy üres kulacsot
visztek magatokkal a túrára?
e) Jellemzően mely égtáj felé haladtok a túra során?
 Haladj tovább a patakvölgyet elhagyva a túraútvonalon!
a) Milyen természetes tereptárgyhoz ágazik le a piros há- 3.3. Az Írottkő-kilátó Magyarország és Ausztria határán
romszög jelzés?
b) Keresd meg a fenyőerdőben álló vadetetőt!
c) Mekkora szintkülönbséget kell leküzdenetek a túra végén a
vadetető és a kilátó közötti szakaszon?
 Keress képet a kilátóról a Google Térképen!
a) Milyen táblák találhatók a falán?
b) Mely égtáj felé néz a bejárata?
 Vizsgáld meg a turistatérképet!
a) Milyen egyéb útvonalakon érhettétek volna el a kilátót?
b) Hasonlítsátok össze az útvonalakat a látnivalók és a
túra nehézsége tekintetében!

A turistatérképeken az azonos tengerszint feletti magasságú

pontokat szintvonalak jelzik.
3.4. Turistajelzések segítik a terepen való tájékozódást

1. Nézz utána, hogy melyik turistajelzés vezet hegytetőre, csúcshoz, kilátóhoz; fő túrautakat összekötő szakaszra; főútvonalon
(3.4.)! Keress példát ezekre az Írott-kő, vagy a lakóhelyed környéki térképen!
2. Gondold át, milyen összefüggés van a szintvonalak sűrűsége és a lejtő meredeksége között!
3. Mérd meg a Google Térképen, hogy mekkora a légvonalbeli távolság az Írott-kő és Győr között!
4. Nézz utána, hogy mely hegységben található Magyarország három legmagasabb hegycsúcsa!
5. Magyarország 20 legmagasabb hegycsúcsa közül 14 a Bükkben található. A Bükk így az ország legnagyobb átlagmagasságú
hegysége. A térképet vizsgálva keress magyarázatot a Bükk „elsőségére”!
6. Az Írott-kő a Dunántúl legmagasabb hegycsúcsa. Hány méterrel magasabb, mint a Mecsek legmagasabb pontja?

13

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 13 2022. 05. 27. 15:05

 4.1. Szeged és környéke a 19. században 4.5. Szeged és környéke a 21. század elején

Egy újságot vagy internetes hírt olvasva a szöveg mellett gyakran látunk képeket, ábrákat. Ezek nagyon sok, a megértést
segítő információt hordoznak; sokszor beszédesebbek, mint maga a szöveg. Ahhoz azonban, hogy ez valóban így legyen,
tudnunk kell elemezni, értelmezni ezeket.

4. Ne magolj, gondolkodj!
Az éghajlati diagram egy terület éghajlati sajátosságairól Mit árul el az éghajlati diagram?
tájékoztat bennünket.
– Mekkora az évi középhőmérséklet?
évi évi
középhőmérséklet csapadékmennyiség
Egy adat önmagában nem sokat mond, azt érdemes
°C mm mindig egy másikhoz viszonyítani. Az évi közép-
9,9 °C 596 mm
30 150 hőmérséklet értelmezésében segít, ha tudod, hogy
20 100 hazánkban ez körülbelül  °C.
10 50 – Melyik a legmelegebb és a leghidegebb hónap?
0 0 Ebből arra lehet következtetni, hogy az adott terület
4.2. Szombathely –10 az északi vagy a déli félgömbön fekszik.
éghajlati diagramja J F M Á M J J A Sz O N D – Mekkora az évi közepes hőingás?
Azt vizsgáljuk, hogy hány °C a különbség a legme-
évi évi
°C
középhőmérséklet csapadékmennyiség
mm
legebb és a leghidegebb hónap középhőmérséklete
16 °C 556 mm között. Érdemes megfigyelni, hogy mennyire nagy az
30 150
év során a hőmérsékletet jelző piros vonal „kilengése”:
20 100
szinte egyenes vagy haranghoz hasonlít? Ebből kiderül,
10 50
hogy az éghajlat kiegyenlített vagy éppen ellenkezőleg,
0 0 nagyon szélsőséges.
4.3. Athén
–10 – Mekkora az évi csapadékmennyiség?
éghajlati diagramja J F M Á M J J A Sz O N D
Természetesen ez az adat sem mond sokat önmagában.
évi évi Jó, ha tudod, hogy hazánkban egy év alatt kb. -
középhőmérséklet csapadékmennyiség
°C
10,1 °C 1678 mm
mm mm csapadék hullik.
30 150 – Milyen az évi csapadékeloszlás?
20 100 A kék oszlopok jelzik az adott hónapban lehulló csa-
10 50 padék mennyiségét. Érdemes megfigyelni, hogy van-e
0 0
néhány hónap, amikor sok vagy éppen nagyon kevés
4.4. Wellington csapadék hullik, vagy az év során minden hónapban
–10
éghajlati diagramja J F M Á M J J A Sz O N D közel azonos-e a csapadék mennyisége.

14

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 14 2022. 05. 27. 15:05

 Mit mutat a korfa alakja? Miért lehet torz a térkép?

A korfa egy ország népességének nemek és korcsoportok A földrajzban szívesen használnak torzított térképeket.
szerinti megoszlását mutatja. A diagram közepén lévő Első látásra meghökkentőek, azonban ha alaposabban
függőleges tengelyen tüntetik fel az egyes korcsoportokat. megvizsgáljuk azokat, nagyon sok érdekes információval
A vízszintes tengelyen balra a férfiak, jobbra pedig a nők gazdagodunk.
létszámát ábrázolják korcsoportok szerint. Hogyan dolgozzunk a torzított térképpel?
Mit érdemes egy korfán vizsgálni? Keressünk a megszokottól eltérő nagyságú, alakú
Leginkább a korfa alakját. Az ugyanis megmutatja területtel ábrázolt országokat, térségeket, majd próbál-
az egyes korcsoportok arányát: melyikben vannak junk következtetéseket levonni ebből! Ha például egy
a legtöbben, illetve a legkevesebben. ország területe a torzított térképen a valósnál nagyobb,
akkor az az ország az ábrázolt mutató tekintetében az
Nigéria – 2020
(népesség: 206 140 000 fő) átlagosnál nagyobb értékkel rendelkezik.
100+
95–99
90–94
férfiak 85–89 nők
80–84
75–79
70–74
65–69
60–64
55–59
50–54
45–49
40–44
35–39
30–34
25–29
20–24
15–19
10–14
5–9
(%) 0–4 (%)
10 8 6 4 2 0 (év) 0 2 4 6 8 10
Magyarország – 2020
(népesség: 9 660 000 fő)
100+
95–99
90–94
férfiak 85–89 nők
80–84
75–79
70–74
65–69
60–64
55–59
50–54
45–49
40–44
35–39
30–34
25–29
20–24
15–19
10–14
5–9
(%) 0–4 (%)
10 8 6 4 2 0 (év) 0 2 4 6 8 10

4.6. Nigéria és Magyarország korfája (2020) 4.7. A születések száma a világ országaiban (2020)

1. Milyen változásokat tudsz leolvasni a 4.1. és a 4.5. ábra
összehasonlítása során? Használd a következő szavakat:
folyómeder, folyókanyarulat, vízzel borított terület, szán-
tóföld, lakott terület, városszerkezet!
2. Válaszolj a leckében bemutatott éghajlati diagramok alap -
ján (4.2–4.4.)!
4.6. Nigéria és Magyarország korfája (2016)
a) Mely városok évi középhőmérséklete hasonló? Mely vá-
rosé magasabb ezeknél?
b) Mely város fekszik a déli félgömbön?
c) Hasonlítsd össze a három város évi közepes hőinga-
dozását! Mutasd be Szombathely és Wellington hőmér-
sékleti adataival, miért fontos, hogy ne csak egy adat-
ból vonjunk le következtetést!
d) Hasonlítsd össze a városok évi csapadékmennyisé-
gét és csapadékeloszlását! Használd a téli és nyári
csapadékmaximum, illetve az egyenletes csapadék-
eloszlás kifejezéseket!
3. Hasonlítsd össze a két korfát (4.6.)!
a) Milyen az alakjuk? Mely korcsoportokban vannak a leg-
többen, illetve a legkevesebben?
b) Melyik ország korfájának alakja hasonlít egy piramisra?
c) Melyik országban
– magasabb az átlagéletkor;
– jelenthet nagyobb feladatot a nyugdíjak kifizetése;
– fordulhat elő a jövőben munkaerőhiány?
4. Mely országok, térségek területe nőtt, illetve csökkent
a hagyományos térképhez viszonyítva a 4.7. ábrán?
a) Mire utalnak e torzulások?
b) Mely országokban, térségekben születtek sokan 2020-
ban?

15

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 15 2022. 05. 27. 15:05

 5.1. Magyarország domborzati térképének egyszerűsített, tanulást segítő megjelenítése

A földrajzórákon a leggyakrabban elhangzó kérdés a hol és a miért. Hogyan lehet a térképen könnyen tájékozódni, hogyan
lehet egy jelenséget megérteni? Ebben a leckében ezekre a kérdésekre keressük a választ. Tegyük könnyebbé a tanulást!

5. Tanulj okosan!

Honnan tudom, hogy mi merre van? Készíts modellt!

Készíts egyszerű rajzot Magyarországról! Rajzold kör-
be az országot a lehető legegyszerűbben! Tüntesd fel
a Dunát, a Tiszát és a Balatont, hiszen ezek nagyon
sokat segítenek a tájékozódásban! Törekedj itt is az
egyszerűségre (5.1.)!
Hogyan lehet a tájak, folyók, városok stb. helyzetét
megjegyezni? Egészítsd ki a térképvázlatodat a tanulni
kívánt földrajzi helyekkel, majd próbáld memorizál-
ni azt! Könnyebben megy a tanulás, ha valamilyen
logika szerint (pl. nyugatról keletre, északról délre,
vagy az óramutató járásával megegyező irányban)
haladsz. Ha úgy gondolod, hogy már tudod a tájak,
folyók, városok stb. földrajzi helyzetét, próbáld meg
emlékezetből lerajzolni a térképvázlatot! Hasonlítsd
össze ezt a térképpel! Ha elakadsz vagy hibát vétesz,
nem jelent gondot, hiszen így megtudhatod, hogy mit
kell még gyakorolnod.
A térbeli tájékozódást segíti, ha elkészíted az adott térség
modelljét. Vedd magad elé az atlaszt, figyeld meg benne
a jellegzetes formákat, hegyvonulatokat, folyókat stb.,
majd építsd meg a modellt!
Milyen anyagokat használj? Egy tálcán összegyűjtött
kissé vizes homokot, magvakat (lencsét, babot stb.), legót
vagy bármi mást, ami a kezed ügyébe kerül. A mun-
kádnak csak a fantázia szabhat határt. A modellkészítés
során érdemes arra is figyelni, hogy a hasonló tájak,
például a hegységek ugyanolyan anyagból készüljenek.
Próbáld ki: miközben dolgozol, már meg is tanulod
a tájak, folyók stb. helyzetét.

1. Olvasd le a térképről
a) a Dunántúli-középhegység tagjait nyugatról keletre
haladva!
b) a Duna menti nagyobb városokat a folyó folyásirá-
nyában haladva!
c) a nyugati határ mentén fekvő városokat északról dél- 5.2. Modellkészítés kreatívan
re haladva!
d) a Magyarországgal határos országokat az északi szom- 2. Keresd meg a Google Térkép segítségével, hogy mely dél-
szédunktól indulva az óramutató járásával megegyező alföldi megyeszékhelyet modelleztük a sportfelszerelések-
irányba haladva! kel! Mely jellegzetességek segítettek?

16

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 16 2022. 05. 27. 15:05

 5.3. A Tapolcai-medence tanúhegyei
Hogyan érthetem meg a földrajzi
folyamatokat?
Egy jelenség, folyamat megértését segíti, ha megpróbál-
juk modellezni azt. Néhány alapvető anyag és eszköz
felhasználásával is számtalan lehetőség nyílik erre.
Próbáld ki te is!
1. A folyó munkája
Anyagszükséglet: 1 db tálca, 1 db kis méretű öntözőkanna,
enyhén vizes homok, víz
A vizsgálat menete: Építs a tálca egyik végébe egy széles
alapokkal rendelkező fennsíkot, amely a tálca belseje felé
enyhén lejt! Kezdd el lassan öntözni a fennsíkot!
Figyeld meg, hogy milyen munkát végez a folyó a maga-
sabb területen, illetve annak előterében!
Következtess! Hogyan alakult ki a Szigetköz?
2. Régi idők tanúi
Anyagszükséglet: 1 db tálca, 1 db hajszárító, 1 db kis méretű
öntözőkanna, homok, víz, néhány lapos kő vagy legódarab
A vizsgálat menete: Töltsd fel a tálcát, vagy annak egy részét
2–4 cm vastagon száraz homokkal! Helyezz el rajta elszór-
tan lapos köveket! Fújj rá óvatosan a kövekre a hajszárítóval
és/vagy locsold meg a köveket!
Figyeld meg, hogyan változott meg a felszín!
Következtess! Hogyan alakult ki a Badacsony?
3. Figyeld meg az 5.3. képet!
a) Melyik fővilágtáj felől készült a fénykép? Miből következtettél erre? Azonosítsd be a többi fővilágtájat is!
b) Fogalmazd meg a 2. vizsgálat és a fotó alapján, hogy miért nevezzük tanúhegyeknek e kiemelkedéseket!
c) Azonosíts a Google Térkép segítségével a Tapolcai-medencében további tanúhegyeket! Határozd meg ezek egymáshoz
viszonyított helyzetét a fő- és mellékvilágtájak nevét használva!
OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 17
3. Édesvíz, sós víz
Anyagszükséglet: 2 db átlátszó falú edény, 2 db tojás, víz, só
A vizsgálat menete: Töltsd meg az edényeket vízzel, majd
tedd bele óvatosan a tojásokat! Kezdj el ezután az egyik
edénybe sót adagolni!
Figyeld meg, hogyan viselkednek a tojások!
Következtess! Melyik vízben könnyebb a felszínen maradni?
4. A láthatatlan erő
Anyagszükséglet: 1 db tölcsér, 1 db pingponglabda
A vizsgálat menete: Tedd a függőlegesen tartott tölcsérbe
a pingponglabdát, majd próbáld kifújni azt!
Mit tapasztaltál?
Következtess! Milyen „láthatatlan erő” dolgozott ellened?
5. Titokzatos fogyatkozás
Anyagszükséglet: 1 db zseblámpa, 1 db kisebb golyó, 1 db
nagyobb golyó / labda
A vizsgálat menete: Sötétítsd el a szobát! Helyezd a Napot
szimbolizáló világító zseblámpa elé a Holdat jelképező ki-
sebb, majd pedig a Földet szimbolizáló nagyobb golyót!
Mit tapasztaltál? Milyen mértékben került árnyékba a Föl-
det jelképező golyó?
Következtess! Milyen jelenséget modelleztünk? A Föld bár-
mely pontjáról látnánk ezt?
17
2022. 05. 27. 15:05
 II. Lakóhelyünk a Kárpát-medencében

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 18 2022. 05. 27. 15:05

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 19 2022. 05. 27. 15:05
 1.1. Szatmárcseke főutcája 1.2. Miskolc főutcája (Széchenyi utca)

Lakóhelyedet négy lecke segítségével ismerheted meg, amihez mintát mutatunk. Három leckében két településtípus feldol-
gozásának példáját mutatjuk be, hiszen sokan laknak kis településeken, és sokan városokban. Az egyik település Szatmárcse-
ke, a másik Miskolc. A feladatok, kérdések után találod a rájuk adott rövid válaszokat. A kérdések és a válaszok segítségével
megtanulhatod, hogyan ismerheted meg lakóhelyed földrajzi jellemzőit. A negyedik lecke projektmunka megvalósításához
nyújt információt és ad ötleteket. Használd az internetet! Javasoljuk, hogy szerezz információt településed honlapjáról és
a https://tak.e-epites.hu oldalról (TAK kereső menü) is! Ehhez a kalandozáshoz jó munkát kívánunk!

1. Lakóhelyem helyzete és természeti adottságai

Földrajzi helyzete

1. Hol helyezkedik el a lakóhelyed Magyarországon (nagytáj, megye)?

2. Melyek a földrajzi koordinátái? Állapítsd meg az atlasz vagy a Google Térkép segítségével!
3. Mi a megye székhelye és milyen távol van az a lakóhelyedtől? Hogyan és mennyi idő alatt érhető el a megyeszékhely, a leg-
közelebbi nagyváros és a főváros közúton és közösségi közlekedéssel (pl. https://menetrendek.hu)? Melyek a szomszédos
települések? Hogyan lehet oda eljutni?
4. Keresd meg iskoládat és az otthonodat a Google Térképen!

Helyzete: Szatmárcseke az ország északkeleti részében az Alföl-
dön, a Fehérgyarmati járásban, Szabolcs-Szatmár-Bereg me-
gyében fekszik.
Koordinátái: é. sz. 48° 05′, k. h. 22° 37′
Megyeszékhely: Nyíregyháza (92 km) közúton, autópályán és kö-
zösségi közlekedéssel is elérhető. A menetidő autópályán 1 óra
15 perc, közösségi közlekedéssel napszaktól függően, egy vagy
két átszállással, autóbusszal 3-4 óra.
Budapesttől közúton 315 km távolságra van (kb. 4 óra 15 perc).
Közösségi közlekedéssel, 2-4 átszállással 5,5-7 óra alatt tehető
meg ez a távolság.
Közeli települések: Tiszacsécse (11 km), Fehérgyarmat (17 km),
Tiszabecs (18 km), Mátészalka (38 km).
Helyzete: Miskolc az Északi-középhegység (Bükk) és az Alföld ta-
lálkozásánál, a Szinva, Hernád és a Sajó völgyében, különböző
természeti és gazdasági tájegységek találkozásánál épült.
Koordinátái: é. sz. 48° 06′, k. h. 20° 47′
Megyeszékhely: Miskolc. A város az Észak-Magyarország régió
központja, Borsod-Abaúj-Zemplén megye és a Miskolci járás
székhelye.
Miskolc Budapesttől 180 km távolságra fekszik (kb. 2 óra az
M3-as és az M30-as autópályán). Ez a távolság vasúton 2 óra
alatt tehető meg közösségi közlekedéssel.
Közeli települések: Felsőzsolca (3 km), Nyékládháza (15 km),
Kazincbarcika (25 km), Tiszaújváros (38 km).

Domborzata, kőzetei, talajai, vízrajza

5. Jellemezd a lakóhely domborzati adottságait! Milyen a felszíne? Készíts fényképeket vagy rövid filmet a tájról!
6. Melyek a jellegzetes kőzetek a lakóhely környezetében? Vizsgáld meg azokat, a munkafüzet leírása szerint! Használd a
https://map.mbfsz.gov.hu/fdt100 oldalt is!
7. Mi a lakóhely jellegzetes talajtípusa? Állapítsd meg a https://tankonyvkatalogus.hu oldalon elérhető Középiskolai atlasz
11. oldalának talajtérképe alapján!

20

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 20 2022. 05. 27. 15:05

 1.3. Szatmárcseke síkságon terül el 1.5. Miskolc az Avasról fényképezve, balra háttérben a Bükk

 8. Vizsgáld meg lakóhelyed talajait! A vizsgálat leírását a munkafüzetben találod!

 9. Melyek a lakóhely legfontosabb természeti adottságai (pl. ásványkincs, fa)?
10. Van-e a közelben folyó- vagy állóvíz? Hogyan hasznosítja a település a vízrajzi adottságait? Mit jelent a víz a település éle-
tében? Honnan származik az ivóvíz?

Kőzet: a folyók (Tisza, Túr) által lerakott kavics, homok Kőzet: a Bükk jellegzetes kőzete a világos színű mészkő, homokkő,
Talaj: a folyók által lerakott hordalékon kialakult öntéstalaj tufák
Vízrajz: északon és északnyugaton a Tisza, keleten a Túr-csatorna, Talaj: barna erdőtalaj
délen a Túr folyó Vízrajz: Szinva, Hernád, Sajó, Hejő
Ivóvíz: a Tisza parti szűrésű vize biztosítja Ivóvíz: a Bükk karsztvize és a Hernád parti szűrésű vize biztosítja
Természeti adottságok: talaj, folyóvíz, erdők Természeti adottságok: folyóvíz, karsztvíz, termálvíz, kőzetek
(mészkő, tufák), erdők

Éghajlata

11. Mi jellemzi a lakóhely éghajlatát? Vesd össze a településed évi középhőmérsékletét és évi csapadékmennyiségét az ország
legmelegebb és legcsapadékosabb tájainak adataival! Állapítsd meg az uralkodó széirányt is!
12. Hogyan változott a település éghajlata 1961 és 2016 között? Állapítsd meg a térképek alapján (31. oldal)!
a) Hogyan változott a település és környezetének évi középhőmérséklete (1.4.)?
b) Hogyan változott az éves csapadékösszeg (1.4.)?
c) Állapítsd meg a napsütéses órák számát is!

1,5 1,6 1,7 1,8 (°C) –12 –6 0 6 12 (%) 1900 1950 2000 2050 2100 2150
Nyíregyháza Nyíregyháza Nyíregyháza
Miskolc Miskolc Miskolc

Győr Budapest Győr Budapest Győr Budapest

Debrecen Debrecen Debrecen
Szombathely Székes- Szombathely Székes- Szombathely Székes-
fehérvár Kecskemét fehérvár Kecskemét fehérvár Kecskemét

Szeged Szeged Szeged

Pécs Pécs Pécs

1.4. Az évi középhőmérsékletek alakulása (b); az éves csapadékösszeg változása (k); a napsütéses órák száma (j)

Évi középhőmérséklet: 9,6–9,7 °C Évi középhőmérséklet: 9,7 °C

Évi csapadékmennyiség: 750 mm Évi csapadékmennyiség: 533 mm
Napsütéses órák száma: 1900–2000 óra Napsütéses órák száma: 1800–1950 óra
Uralkodó szél: északi Uralkodó szél: északi
Évi középhőmérséklet: 1,5–2 °C-kal nőtt Évi középhőmérséklet: 1,5–2 °C-kal nőtt
Évi csapadékmennyiség: kissé csökkent Évi csapadékmennyiség: 6–12 százalékkal nőtt

21

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 21 2022. 05. 27. 15:05

 2.1. Kölcsey Ferenc szobra 2.3. Az átépített diósgyőri vár

2. A település és a népesség jellemzői

Lakóhelyem a múltban, a település jellemzői
1. Honnan kapta a település a nevét? Mióta lakott a történeti források szerint?
2. Nevezz meg olyan jelentősebb történelmi eseményeket, amelyek meghatározóak voltak a település életében!
3. Hogyan gazdálkodtak régen a településen élő emberek? Hogyan tartották a kapcsolatot a közelebbi és távolabbi területek-
kel? Keress olyan leírást, amely bemutatja a régi gazdasági életet!
4. Mit ábrázol a település címere?

Településnév: A legismertebb magyarázat szerint a honfoglaló
magyarok átcsetlének a Tiszán, a csetlésből lett Cseke. A nyel-
vészek szerint azonban a település egy személyről kapta a ne-
vét. A mai nevét 1908-tól használják.
Mióta lakott? Az első írásos emlékek II. Béla király idejéből szár-
maznak.
Fontos esemény: Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én itt fejezte
be a Himnuszt. Az irodalomtörténészek szerint Kölcsey ebben
a kis szatmári faluban vált igazán költővé.
2.2. A Himnusz első sorai
Címere: szemből nézve bal felső részé-
ben Kölcsey síremléke, jobb felső ré-
szében két csónak alakú fejfa, bal
alsó részében piros alapon szilva és
alma, jobb alsó részében kék alapon
fehér csónakon két keresztbe fekte-
tett evező látható
Településnév: Miskóc nemzetségről kapta nevét.
Mióta lakott? Régészeti leletek szerint már 70 000 éve is lakták.
Fontosabb események:
– Miskolcot Nagy Lajos király emelte városi rangra.
– A város a 17. században vált fontos bortermelő központtá.
– A 18. és a 19. században a gyors fejlődés mellett több csapás is
sújtotta Miskolcot (1873-ban kolerajárvány, 1878-ban pusztító
árvíz).
– I. Ferenc József osztrák császár és magyar király címeres ki-
vált ságlevelet adományozott a városnak (1909. május 11.,
a város napja).
– A 20. század közepén több szomszédos települést csatoltak
a városhoz, mai kiterjedését 1981-ben érte el.
– A kohászati múltja miatt korábban „acélvárosnak” nevezett
Miskolc az elmúlt évtizedekben jelentős változásokon ment
keresztül.
Címere: pajzsán Szent István király
mellképe látható, fölötte egyik
kezében szőlőfürtöt, másik kezé-
ben búzakalászokat tartó hajdú
látható

22

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 22 2022. 05. 27. 15:06

 5. Mutasd be a település szerkezetét! Készíts egyszerű térképet! Rajzold be a fő útvonalakat is!
6. Kutass! Hogyan alakult át a település környezete az elmúlt évszázadokban?
7. Hasonlíts össze régi térképet mai műholdtérképpel a https://mapire.eu oldalon a munkafüzet leírásai alapján! Milyen válto-
zásokat veszel észre? Megállapításaidat írd a munkafüzetbe!

2.4. Vázlatrajz Szatmárcsekéről 2.6. Vázlatrajz Miskolcról

2.5. Jellegzetes hosszanti telkek a főutca két oldalán 2.7. A beépített Avas

Lakóhelyem népessége
8. Hogyan változott az elmúlt években a település lakóinak száma? Melyek a változás okai?
9. Melyek a fő nemzetiségek, és melyek a leggyakoribb vallások? Használd a https://www.ksh.hu/apps/hntr.kereses oldalt!
(Egy személy több nemzetiséghez is tartozhat, ezért az arányok összege meghaladhatja a 100%-ot.)

Állandó népessége: 1600–1625 fő, a népességszám alakulása kis Állandó népessége: 155  400 fő, a népesség száma az 1980-as
ingadozást mutat, csökkenő (többen halnak meg, mint ahá- évek végétől folyamatosan csökken (többen halnak meg, mint
nyan születnek + elvándorlás miatt) ahányan születnek + elvándorlás miatt)
Fő nemzetiségek Fő nemzetiségek
magyar: 90,8% magyar: 84,62%
cigány/roma: 28,8% cigány/roma: 3,24%
Fő felekezetek német: 0,54%
református: 56,5% Fő felekezetek
római katolikus: 24,4% római katolikus: 29,3%
görögkatolikus: 1,8% református: 15,3%
görögkatolikus: 3,9%

23

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 23 2022. 05. 27. 15:06

 3.1. A Túr és a Tisza találkozása Szatmárcsekétől északra 3.3. Miskolc belvárosa, háttérben az avasi kilátó

[„Nyári napnak alkonyúlatánál / Megállék a kanyargó Tiszánál / Ott, hol a kis Túr siet beléje, / Mint a gyermek anyja kebelére.”
– Petőfi Sándor: A Tisza]
[„Van jó levegője: vize, melyen vannak sok malmok. Úgy rendeltettek strázsául körülte a szép halmok, / Hogy kaput is formál-
janak lakosai számára, / Kenyeret is teremjenek s légyenek borok tára.” – Szrogh Sámuel: Miskolcnak javai]

3. Lakóhelyem gazdasága és nevezetességei

Mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások

1. Hogyan hasznosítja a település az adottságait?

2. Jellemezd lakóhelyed mezőgazdaságát, iparát és szolgáltatásait! Gyűjts össze a nagyobb cégek logói közül néhányat!
3. Nevezz meg a település életében meghatározó intézményeket!
4. Melyek a gazdasági tevékenységek által okozott környezeti problémák a településen?

Mezőgazdaság: árpa, vörös here, kukorica, őszi búza, napraforgó
és gyümölcsök (alma, szilva).
A baromfit, a sertést és a lovat házaknál tartják, a szarvasmar-
hát és a juhot külterületi tanyákon, magántulajdonban lévő vál-
lalkozásokban tenyésztik.
Ipar: nincs
Szolgáltatások és intézmények: óvoda, általános iskola, idősek
napközi otthona, háziorvos, védőnői szolgálat, gyermekjóléti
szolgálat, integrált közösségi és szolgáltató tér, posta, vízmű,
magánszállások
Környezeti problémák: talaj kimerülése
Mezőgazdaság: kiskertekben, hobbikertekben
Ipar: kéziszerszám-gyártás, autókba légzsák gyártása, indító-
motorok és generátorok gyártása, gyógyszergyártás, csokolá-
dégyártás, építőipar, műanyaggyártás
Szolgáltatások: közigazgatás, víz, energia, egészségügyi, kultu-
rális, oktatás, közbiztonság stb.
Intézmények: óvodák, általános iskolák, középiskolák, művésze-
ti iskolák, Miskolci Egyetem, háziorvosok, fogorvosok, állator-
vosok, kórházak, piac, posták, bevásárlóközpontok, Miskolci
Nemzeti Színház, Művészetek Háza, mozik, DVTK stadion, für-
dők, Miskolci Állat- és Kultúrpark, szórakozóhelyek, szállások
Környezeti problémák: sok hulladék és szennyvíz, levegőszeny-
nyezés, nagy vízigény

3.2. Szántóföldek (kukorica, napraforgó) Szatmárcsekén 3.4. Miskolci cégek logói

24

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 24 2022. 05. 27. 15:06

 Látnivalók, nevezetességek, programok: az idegenforgalom alapja

5. Gyűjtsd össze településetek és környékének természeti és kulturális értékeit, látványosságait!

a) Melyek a település turisztikai vonzerői?
b) Nevezz meg a településhez kapcsolódó híres embereket is! Miért váltak ismertté?
c) Készíts osztálytársaidnak szóló utazási prospektust lakóhelyed látnivalóiról!
6. Melyek a turisták által okozott környezeti problémák a településen? Hogyan lehetne mérsékelni a problémákat?

Idegenforgalom: történelmi, irodalmi nevezetességein túl a Tisza,
és az itt élők vendégszeretete vonzza az idelátogatókat, akik-
nek különleges szatmári ételeket is kínálnak (pl. kötött tésztale-
ves, tengerikásás töltöttkáposzta).
– A faluban vannak magánszálláshelyek, a Tisza-parton kem-
ping.
– A védetté nyilvánított református temetőben különleges, fe-
kete, csónak alakú, illetve emberarcú fejfák vannak.
– Kölcsey sírhelyén a síremléket 1938-ban, halálának 100. év-
fordulójára emelték. A település művelődési házában Kölcsey
emlékszobát alakítottak ki.
– A település gasztronómiai értékeinek megőrzése céljából
rendezvényeket szerveznek (nemzetközi szilvalekvárfőző ver-
seny, cinkepuliszka-főző verseny).
Környezeti problémák: sok hulladék, nagyobb forgalom
Idegenforgalom: a város természeti és társadalmi adottságai
kedveznek az élénk idegenforgalom kialakulásának.
– Múzeumok, galériák (pl. Herman Ottó Múzeum, Magyar Or-
thodox Egyházi Múzeum, Diósgyőri vár, Miskolci Galéria, Pan-
non-tenger Múzeum, Színháztörténeti és Színészmúzeum,
Herman Ottó Emlékház stb.)
– Épített örökség: szobrok, terek, hidak, templomok, épületek
– Fürdők, wellness szolgáltatások
– Rendezvények: borfesztivál, filmfesztivál, kocsonyafesztivál,
koncertek, színházi előadások
– Lillafüred és környéke
– Miskolctapolca
– Élmény, kaland: kalandpark, állatkert
Környezeti problémák: sok hulladék, nagyobb forgalom, zsú-
foltság, levegőszennyezés

Szinva terasz Deszkatemplom

3.5. Kölcsey Ferenc síremléke (b); kemping a Tisza partján (j)

Pannon-tenger Múzeum Miskolctapolca Barlangfürdő

Lillafüred, Hámori-tó Avasi pincesor

3.6. Szatmárcseke, védett temető a csónak alakú fejfákkal 3.7. Ízelítő Miskolc és környékének nevezetességeiből

25

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 25 2022. 05. 27. 15:06

 Most kalandra hívunk – ezúttal azonban nem kell sokat utaznotok. Induljatok el gyalogosan vagy kerékpárral, és fedezzétek
fel, mutassátok be lakóhelyeteket és annak környékét! Állítsatok össze egy olyan prospektust vagy posztert, ami felkelti az
ország másik felében tanuló kortársatok érdeklődését a lakóhelyetek iránt! Legyetek ti az idegenvezetők!

4. Szűkebb hazánk – Projektmunka

1. A munka előtt
Alakítsatok 3-4 fős csoportokat! Mielőtt belevágtok
a munkába, ki kell jelölnötök a csapat vezetőjét. Ő lesz
az, aki összefogja a munkát: egyezteti és szétosztja
a feladatokat, összegyűjti az információkat, megszer-
vezi az információáramlás módját, irányát.
2. A feladat: készítsünk prospektust vagy posztert!
A feladat egy olyan prospektus vagy poszter elkészíté-
se, amely felkelti az érdeklődést lakóhelyetek és kör-
nyéke iránt.
Az elkészített anyagokat mindenki egy standon (pa-
don) fogja kiállítani. A látogatók (ez esetben az osztály-
társaitok) mint érdeklődő turisták kérdéseket tehetnek
fel, és nektek kell őket útba igazítanotok, ellátnotok in-
formációkkal. Ez azt feltételezi, hogy a prospektusban,
poszterben leírtaknál sokkal bővebb ismeretekkel
rendelkeztek a területről. Természetesen készülhettek
külön térképekkel, menetrendekkel, emléktárgyakkal;
minden olyan információval, ami segíti a tájékozódást,
a térség minél színesebb bemutatását.
3. Ötletbörze
Üljetek le és ötleteljetek! Minden csapattag mondja el
az ötletét: mit lenne érdemes megmutatni az ideláto-
gató társatoknak a településen és környékén!
4. Gyűjtés és rendszerezés
Az összegyűjtött anyagban rendet kell tenni, abban
rendszert kell kialakítani. Ne feledjétek: „a kevesebb
néha több”! A cél az érdeklődés felkeltése és a további
információszerzés lehetőségének megadása, nem pe-
dig a minden részletre kiterjedő adatközlés. Csopor-
tosítsátok a látnivalókat aszerint, hogy melyek a ter-
mészeti, a történelmi és a kulturális értékek, mik a szá-
motokra fontos különlegességek! Addig kell a rendsze-
rezést végezni, amíg össze nem áll egy logikus felépí-
tés, ami alapja lehet a prospektusnak, poszternek.
5. A megvalósítás
Ha már tudjátok, hogy milyen látnivalókat, érdekes-
ségeket szeretnétek bemutatni, meg kell írni hozzájuk
a szöveget, és meg kell tervezni az elrendezést.

A projekt előkészítése

26

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 26 2022. 05. 27. 15:06

 Poszter Magyarország gazdaságáról
Prospektus = kis méretű, képes, reklámszerű ismerte-
tőanyag
Poszter = nagy méretű, térképeket, képeket, ábrákat
tartalmazó ismertető
Mutassátok be érdekesen és tartalmasan a lakóhelyeteket!
A szövegeket képekkel, rajzokkal egészítsétek ki! Ezt A3-as
lapon érdemes készíteni úgy, hogy azt két részre hajtjátok.
Figyeljetek a sokszínűségre! Ne csak egyféle látnivalót kí-
náljatok a vendégek számára!
Mit keressünk?
Minden olyan természeti látnivalót, történelmi, kulturális
értéket, amelyre büszkék vagytok, ami érdekes lehet egy
távolról érkező számára. Érdemes olyan helyekre is gon-
dolnotok, amelyeknek a ti életetekben jelentésük van (pl.
egy kő, amire az iskolába menet rá szoktatok lépni, hogy
ne feleljetek aznap, vagy egy szobor, aminek megérintése
szerencsét hoz). Gondoljatok arra is, hogy egy messziről ér-
kező társatoknak a nektek hétköznapi jelenségek, tárgyak
is különlegesek lehetnek! A Bakonyban lakó számára isme-
retlen az Alföld végtelen látóhatára vagy porhanyós talaja,
a síkvidéki embernek szokatlan az erdő borította hegyoldal
és a hideg karsztvíz. Ha nincs elég ötlet a munkához, járjá-
tok be a területet, kérdezzetek meg felnőtteket, de a gyűj-
téshez az internetet is használhatjátok!
Ki hol, mikor mit csinál?
Ahhoz, hogy időben elkészüljetek a feladattal, érdemes
időbeosztást készítenetek. Állapítsátok meg azokat a ha-
táridőket, amikorra egy-egy részfeladattal mindenképpen
el kell készülnötök! A befejezést soha ne hagyjátok az utolsó
napra!
OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 27
Prospektusrészlet
Mivel egy másik térségből érkező társatokat szeretnétek ka-
lauzolni, érdemes őt néhány alapinformációval is ellátni:
• Lakóhelyetek földrajzi helyzete (földrajzi koordináták, ha-
zánk mely részén, melyik táján található, hogyan lehet oda
eljutni, milyen előnyei és hátrányai vannak a fekvésének).
• Természeti adottságai (domborzata, éghajlata, vízrajza,
növényzete, talaja, védett értékei).
• Társadalmi-gazdasági tényezők (népességszám, mezőgaz-
daság, ipar, szolgáltatások).
Nem is kell kimozdulni a szobából? Előbb-utóbb bizony
ki kell. A saját készítésű fotók, videók, kőzetminták sokkal
hitelesebbé teszik az ajánlatot. Az érdeklődő tudja, hogy te
már jártál ott, így biztos megfelelő információval rendelke-
zel az adott területről.
A cím legyen figyelemfelkeltő, érdekes, a megszokottól el-
térő (ami lehet akár egy kérdés is)! A címnek nem kell egyér-
telmű információt közölnie. A cél: elérni, hogy az érdeklődő
biztosan továbbolvassa az ismertetőt.
A jó szöveg rövid, tömör, lényegre törő. Az információkat
a látogató érdeklődési körének, életkori jellemzőinek meg-
felelően tálalja. Nem kell minden részletre kitérni: a szöveg
az érdeklődés fenntartását, fokozását szolgálja. Az a leg-
jobb, ha olvasás közben kérdések merülnek fel.
Különösen fontos a megjelenés: a szöveget tagoljátok több
részre képekkel, ábrákka! A munkátok legyen jól áttekint-
hető, színes, könnyen olvasható! Kerüljétek a zsúfoltságot!
27
2022. 05. 27. 15:06
 Kassa
Ungvár

á r p Bécs Pozsony Miskolc

K á Debrecen Szatmárnémeti
za t Győr Budapest
Tis Graz Nagyvárad
p ok Duna Székesfehérvár
Al Kolozsvár

o
Szeged Arad Marosvásárhely
Maribor
Pécs
Szabadka

k
Nagyszeben
Zágráb Temesvár
D Újvidék
Eszék
in t o k
ár r p á Belgrád
i- á Banja Luka Craiova
hg K
.

5.1. A Kárpát-medencét határoló hegységek (b); 10 millió évvel ezelőtt tenger öntötte el a Kárpát-medencét (a mai országhatárokhoz,
városokhoz viszonyítva) (j)

Az Alpok, a Dinári-hegység és a Kárpátok koszorúja által körülölelt medence Európa egyik legegységesebb nagytája. Hogyan
alakult ki ez a kb. 330 000 km2 kiterjedésű földrajzi egység? Melyek a nagytájai? Hogyan alakította át az ember a környezetet?

5. A Kárpát-medence nagytájai

Kialakul a Kárpát-medence Hegységek által keretezett medencék

Mintegy 25 millió évvel ezelőtt emelkedett ki a gyű-
rődéssel keletkezett Kárpátok, az Alpok és a Dinári-
hegység. A hegységképződést több helyen vulkáni
tevékenység kísérte. A magashegységek által körbe-
zárt medencét később tenger öntötte el. Elmocsaraso-
dó tengerpartjain kőszén-, medencéje fenekén pedig
kőolaj- és földgázkincs keletkezett az évmilliók során.
A környező hegységekből a medence belseje felé siető fo-
lyók nagyon sok hordalékot (kavicsot, homokot, agyagot)
szállítottak, amit a hegységekből a síkságra érve leraktak.
A tenger így lassan feltöltődött. Az egykori üledékekben
található felszín alatti vízkészlet a Kárpát-medence
egyik legértékesebb természeti kincse.
A jégkorszakban észak felől előrenyomuló jég nem érte
el a Kárpát-medence területét. A Kárpátok magasabb
részeit állandóan jégsapkák fedték a hűvösebb éghajlat
miatt. A jég csipkésre csiszolta a hegygerinceket, me-
redek csúcsokat és kisebb mélyedéseket hozott létre, ami-
ket a jég elolvadása után víz töltött ki. Ezek a tavacs-
kák a tengerszemek, ma idegenforgalmi célpontok
(pl. a Csorba-tó a Magas-Tátrában).
A gleccserek mozgása is koptatta a kőzeteket, a fo-
lyók V keresztmetszetű völgyeit U alakúvá formálta.
A Kárpát-medence belső területeinek felszínét a folyók
és a szél alakították ki. Az észak felől fújó szelek apró-
szemcsés port fújtak ki a folyók hordalékaiból a medence
belseje felé. Ebből jöttek létre a többfelé megtalálható
lösztakarók.
A Kárpát-medence nagytájait két csoportra osztjuk: hegy-
ségkeretre és medencékre. A hegységkeretet a Kárpátok,
a Keleti-Alpok és a Dinári-hegység alkotja. A Kárpát-
medence belső területeit a Dunántúli-középhegység és
az Erdélyi-középhegység (Erdélyi-szigethegység) három
részmedencére tagolja. Ezek: 1. Kisalföld a Bécsi-meden-
cével, 2. Alföld, 3. Erdélyi-medence (5.2.).
Az ember átalakította a környezetet
A Kárpát-medence arculatát az ember átformálta. A me-
zőgazdaság terjedésével új termőföldekre volt szükség,
így megkezdődött az erdők irtása.
A medence alacsonyabban fekvő területeiről (Alföld,
Kisalföld) az utóbbi néhány száz évben szinte teljesen
eltűntek az erdőségek a fa ipari felhasználása és a legel-
tetés miatt. A megmaradt erdők védelme, újak telepítése
csak az utóbbi néhány évtizedben került előtérbe. Az al-
földi futóhomok mozgását növényzet (pl. gyümölcsfák,
szőlő, akác) telepítésével gátolták meg.
Az ember másik nagy környezetátalakító tevékenysége
a vízszabályozás. Az alföldeken rendszeresen megáradó
folyók hatalmas területeket öntöttek el, megnehezítve
ezzel a mezőgazdasági termelést, a közlekedést, és ve-
szélyeztetve a településeket. Ezért az 1700-as évek óta
egyre több mocsarat csapoltak le, a kanyargó folyókat új
mederbe terelve „kiegyenesítették”, partjaikra gátakat
emeltek.

28

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 28 2022. 05. 27. 15:06

 A Kárpátok 1500 km hosszú íves vonulatát hágók választják el
gati- Észa
négy, az égtájakról elnevezett vonulatra. nyu kk
s zak el
Az Északnyugati-Kárpátokban fekszik a Kárpátok legmaga- É tok et
i- rpá
cs e Ká i-

ég
sabb tagja, a gránitból felépülő Magas-Tátra. Magassága és c ys K
en

K i s lja d é
g
he

me B
p

ár
északi fekvése miatt a hegység mai képe a jégkorszaki eljege- d özé d
l i-k

pá
sedés idején alakult ki. A délebbre fekvő Alacsony-Tátra csú- fö Észak
g.

to
h l

al
csait jég nem borította. Mai felszínét leginkább a folyók alakí- li-k

k
ntú

ok
Al p á E
tották ki. un -
élyi

Ke
ö

rd
un D rd

let
ély
E

D
d o á n t ú li- ység

i-m

i-K
m b v idék heg

f
zép

ed
Magas-Tátra Alacsony-Tátra

á r pá
ö

enc
k

to k
tok
árpá
Békás-szoros li-K

A
Dé

5.2. A Kárpát-medence nagytájai

Az Erdélyi-középhegységet az Alföldtől a Király-hágó választja
el. Rajta keresztül haladtak azok az utak, amelyek összekötöt-
ték a történeti Erdélyt Magyarország központi területeivel.

Az Északkeleti-Kárpátok szélesebb, alacsonyabb hegyeit há-
gók (pl. Vereckei- és Uzsoki-hágó) tagolják, amelyeken fontos
közlekedési útvonalak vezet-
nek keresztül. Itt erednek a Ti- Békás-szoros
sza forráságai is.
Az Erdélyi-medence felszínét tengeri és folyami üledékek épí-
tik fel. Gyakoriak az agyagos kőzetek, amelyek csapadékosabb
időszakokban veszélyes földcsuszamlásokat okozhatnak. A me-
dence keleti részén, a Kárpátok kanyarjában a székelyföldi me-
dencék sorakoznak.

Míg a Kárpátok többi részén a

Erdélyi-medence
vulkáni működés nyomai csak
részben vehetők észre, addig a
Keleti-Kárpátokban viszony-
lag épen megmaradt vulkáni
kúpokat és krátereket is talál-
hatunk. A hegységben a mész-
kősziklák helyenként szűk
szorosokat alkotnak, ahol a
függőleges kőzetfalak néhány A Déli-Kárpátok legmagasabb tagjai (Fogarasi-havasok, Retye-
méterre is megközelíthetik egy- zát) alig maradnak el a Magas-Tátrától. Hasonlítanak rá abban
mást (pl. Békás-szoros). is, hogy felszínüket a jég formálta át.

1. Milyen jellegű tájak alkotják a Kárpát-medencét? Mondd el! 6. Formáljátok meg a Kárpát-medencét homoktálcára tett
a) Mérjétek le az atlaszban a Kárpátok egyes részeinek homokban! Jelöljétek ki zsinórral a nagytájak határait!
hosszát! Használjátok az atlasz térképét!
b) Álljatok fel a tanteremben úgy, hogy megformáljátok a 7. Foglald össze az ábra alapján a Kárpát-medence kialaku-
Kárpátok ívelt vonulatát! Nyissatok kaput a vonulaton lásának fontosabb eseményeit!
egyes részeinek határánál!
2. Mely hegységek határolják a Kárpát-medencét? Keresd
meg ezeket az atlasz térképén!
25 millió éve 20 millió 5 millió 1 millió 10 000
3. Mely külső erők alakították ki a Kárpátok mai felszínét? kiemelkedik éve éve éve éve
Jellemezd a felszínformáit! a Kárpátok meg- feltöltődik a az eljege- véget ért
4. Nézd meg az atlaszban, mekkora különbség van a Magas- kezdődik Kárpát- sedés eléri az utolsó
a vulkáni medencét a Kárpátok jégkorszak
Tátra és az Alacsony-Tátra legmagasabb csúcsa között! tevékeny- borító magasabb
5. Nevezd meg a Kárpát-medence három nagy medencéjét! ség tenger csúcsait
Keresd meg ezeket az atlasz térképén! 8. Hogyan alakította át az ember a környezetet a Kárpát-me-
dencében?

29

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 29 2022. 05. 27. 15:06

 s
m
az Egyen- a tengerszint a medence

tá
ed
az óceántól

ha
lítőtől való feletti magas- közepétől
en

ce
való távolság
ce

en
távolság ság való távolság
ha

ed
tá

m
s
Felsőőr évi közép- évi csapadék-
évi közép- évi csapadék-
hőmérséklet mennyiség
óceántól való Csíkszereda hőmérséklet mennyiség
távolság Szeged

évi közepes évi közepes

m
hőingás hőingás

ed
en
s

évi napfény- évi közepes

tá

ce
ha

ha
tartam hőingás
ce

évi csapadék- évi napfény-

tá
en

s
mennyiség tartam
ed

szélirányok
m

6.1. A Kárpát-medence éghajlatára ható tényezők 6.2. A Kárpát-medence éghajlatát alakító tényezők

A Kárpát-medence éghajlata rendkívül változatos, az időjárás pedig szeszélyes. A hűvös-nedves és a meleg-száraz éghajlat
egyaránt előfordul. A medence földrajzi fekvése és a medencét övező hegységek határozzák meg az éghajlatot, de a vízháló-
zatot is. Hogyan hat az éghajlatra, a vízrajzra és más földrajzi tényezőkre a medencejelleg és az éghajlatváltozás?

6. A medencejelleg hatása az éghajlatra és a vízrajzra

A medence éghajlatát kialakító tényezők
A Kárpát-medencében az évi középhőmérsékletet
a földrajzi szélesség és a domborzat határozza meg.
A legmelegebbek a medence alacsony, déli részei,
a leghidegebbek pedig a Kárpátok magasabb területei.
A csapadék mennyisége nyugatról keletre csökken,
amit a medencehelyzet módosít. A medence belsejébe
leereszkedő levegő már szárazabb, így ott kevesebb
a csapadék. A csapadék évi mennyiségét tehát az óce-
ántól való távolság, a domborzat és a medencében
elfoglalt helyzet befolyásolja.
Bár a medence már távol fekszik az Atlanti-óceántól,
a meleg Észak-atlanti-áramlás 2,5 °C-kal emeli a terület
évi középhőmérsékletét. Nyugatról óceáni, délről pedig
mediterrán hatás érvényesül. Az átmeneti jelleg miatt
a medence időjárása szeszélyes: hirtelen változik, télen
nagyon hideg, nyáron nagyon meleg lehet, és gyakran
hosszú az aszályos időszak.
A Kárpát-medence éghajlata északnyugaton hű-
vös-nedves, ami kelet felé fokozatosan adja át a helyet
a meleg-száraz éghajlatnak.
Az Atlanti-óceán felől érkező szelek csak a hegysé-
geken át juthatnak a medencébe, emiatt sebességük
jelentősen csökken. Erősebb szelek csak a lealacsonyodó
hegyvonulatok között, a hágókon keresztül fújnak.
A gyengébb szelek miatt télen a hideg, nehéz levegő vagy
a légszennyező anyagok hosszú időre megrekednek
a medencében.
Víz a medencében
A Kárpátok vízválasztója a hegyvonulat külső ívén
húzódik, ezért a Kárpát-medence folyói a Duna, ezen
keresztül a Fekete-tenger vízgyűjtő területéhez tartoz-
nak. A Kárpát-medence folyói ingadozó vízjárásúak
(6.3.). Évente két árhullám vonul le rajtuk: tél végén,
tavasz elején a hóolvadásból származó jeges ár és tavasz
végén, nyár elején a sok eső miatti zöldár. A Murán,
a Dráván és a Száván egy őszi árhullám is megfigyel-
hető, ami a mediterrán hatás következménye.
Hazánk a medence legmélyebb részén helyezkedik
el. Itt a kis esésű folyók kevésbé alkalmasak vízenergia-
termelésre. Kedvező adottság, hogy folyóink vízkészlete
tízszeresen haladja meg az ország területén lehullott
csapadék mennyiségét. Kedvezőtlen azonban, hogy
a terület kiszolgáltatott az áradásoknak és a vízszeny-
nyezésnek. Mivel a Kárpát-medence vízkészletén több
ország osztozik, a vízzel kapcsolatos intézkedések
(pl. vízerőmű építése, folyó elterelése, védekezés az ár-
vizek ellen, vízszennyezés elkerülése) csak több ország
együttműködésével valósíthatók meg sikeresen.
kora tavasz nyár eleje ősz tél
6.3. Vízjárás a Kárpát-medencében

30

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 30 2022. 05. 27. 15:06

 1. Tanulmányozd az atlaszban Magyarország évi közép- 4. a) Fogalmazz meg hasonlóságokat és eltéréseket az ég-
hőmérsékletét ábrázoló térképet! Hol a legmagasabb, és hajlatok között a 6.4. ábra alapján!
hol a legalacsonyabb az évi középhőmérséklet? Mi a kü- b) Mi a domborzat szerepe az éghajlati elemek alakításában?
lönbség oka?
Felsőőr Szeged Csíkszereda mm
2. Tanulmányozd az atlaszban Magyarország évi csapadék- 9,6 °C 628 mm 10,6 °C 489 mm 7 °C
90
590 mm 80
mennyiségét ábrázoló térképet! Hol hull a legtöbb, és hol °C 70
30 60
a legkevesebb csapadék? Mi a különbség oka? 25 50
20 40
3. Hogyan befolyásolják az éghajlat-alakító tényezők az 15 30
10 20
egyes éghajlati elemeket? Mutasd be, hogy mely tényező 5 10
milyen irányban érvényesül! 0 0
‒5
J F M Á M J J A Sz ON D J F M Á M J J A Sz ON D J F M Á M J J A SzON D
a) Hogyan függ össze az évi csapadékmennyiség és az évi
középhőmérséklet a tengerszint feletti magassággal 6.4. Éghajlati diagramok a Kárpát-medencéből
(6.1. táblázat)?
b) Hogyan függ az évi csapadékmennyiség és az évi köze- 5. a) Hogyan változott hazánk éghajlata a 20. század máso-
pes hőingás az óceántól való távolságtól (6.2. táblázat)? dik fele óta? Hasonlítsd össze a két térképet (6.5.)!
c) Hogyan befolyásolja a medencében elfoglalt helyzet a b) Hogyan változott a meleg-száraz és a hűvös-nedves te-
csapadékmennyiséget és a hőingást (6.3. táblázat)? rületek kiterjedése?

20. század második fele

Tengerszint Évi csapadék- Évi közép-
Város feletti mennyiség hőmérséklet
magasság (m) (mm) (°C)

Szeged 84 489 10,6

Miskolc 130 533 9,6
Szombathely 216 590 9,7

6.1. táblázat. A tengerszint feletti magasság hatása

az éghajlati elemekre

Távolság hűvös-nedves közepesen

közepesenmeleg,
meleg- meleg-száraz
Évi csapadék- Évi közepes
az Atlanti- közepesen
közepesenszáraz
száraz
Város mennyiség hőingás
óceántól 21. század eleje
(mm) (°C)
(km)
Győr 1435 595 20,9
Budapest 1540 533 21,1
Szolnok 1630 495 22,6

6.2. táblázat. Az óceántól való távolság hatása az éghajlati

elemekre

Távolság
a medence Évi csapadék- Évi közepes
Város közép- mennyiség hőingás
pontjától (mm) (°C) 6.5. Az éghajlat változása az utóbbi 50 évben
(km)
6. Milyen előnyökkel, illetve hátrányokkal járhat a meden-
Szolnok 43 495 22,6
cében összefutó vízhálózat a medence belsejében, illetve
Debrecen 110 540 22,3 a peremén elhelyezkedő ország számára?
Siófok 190 557 21,9 7. Jellemezd a 6.3. ábrán bemutatott vízjárást a következő
kifejezések valamelyikével: egyenletes, ingadozó, erősen
Szombathely 302 590 20,6
ingadozó! (A Kárpát-medence éghajlatát kontinentális ég-
hajlatnak nevezik. Az éghajlat jellegzetességeiről a földrajzi
6.3. táblázat. A medencebeli helyzet hatása az éghajlati
elemekre övezetességet bemutató fejezetben olvashatsz.)

31

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 31 2022. 05. 27. 15:06

 7.1. Az Alföld egy részlete (Hortobágy) 7.2. A Kisalföld egy részlete, előtérben a Somló

„Lenn az alföld tengersík vidékin / Ott vagyok honn, ott az én világom; / Börtönéből szabadúlt sas lelkem, / Ha a rónák vég-
telenjét látom.” – írta Petőfi Sándor Az alföld című versében. Fedezzük fel a költő által megénekelt Alföldet és „kistestvérét”,
a Kisalföldet!

7. Az Alföld és a Kisalföld

A Kárpát-medence síkvidéki nagytájai az Alföld és a Kisalföld. Felszínük nagy folyók munkájával alakult ki.
Hordalékkúpok és tökéletes síkságok (árterek) mozaikjai alkotják. A lösszel vagy homokkal fedett tájakat
a társadalom az évszázadok során fokozatosan birtokba vette és átalakította. Az Alföldön főként meleg-száraz
éghajlat alakult ki, az északkeleti része hűvösebb és nedvesebb. A Kisalföldön meleg-száraz, déli peremén hűvösebb
és nedvesebb éghajlat jellemző.

1. A hegységekben a gyorsan áramló víz magával szállítja horda- A hegyek tehát a területet egykor borító üledékes kőzetréteg
lékának nagy részét. Amikor a folyó lankásabb területre ér, lelas- magasságáról tanúskodnak, úgynevezett tanúhegyek.
sul. Lecsökken az energiája, ezért a szállított hordalék nagy ré-
szét lerakja, hordalékkúpot épít. Legtipikusabb példája ennek
a Kárpát-medencében a Szigetköz és a Csallóköz, amiket az
Alpokból a Kisalföldre érkező, több ágra szakadó Duna épített. d d
öl
lf
l
a

2. Alföldjeink legmélyebben fekvő területei a folyók áradásakor

Kis

újra és újra víz alá kerültek. Az árvizek során szétterített horda-

ö

lék gyakran asztallap simaságúvá egyengette az árteret. Így

tökéletes síkságok jöttek létre (pl. a Hortobágy).
f
l

3. A jégkorszakok során az előrenyomuló jégtakaró az útjába

kerülő kőzeteket koptatta, rengeteg törmelék keletkezett, amit
A

a folyók továbbszállítottak. Az elhagyott árterekről és hordalék-

kúpokról a szél messzire hordta a finomszemű törmeléket, majd
felhalmozta azt. Ahol a füves növényzet ezt meg tudta kötni, lösz
üledékes kőzetek, bazalt bazaltsapkás tanúhegy
keletkezett, például a Mezőföld, a Körös és a Maros folyók által
határolt a Körös–Maros köze és a Nagykunság területén.

4. A Kiskunság és a Nyírség is hordalékkúp. Az egykor a terüle-

tükön kanyargó folyók homokot teregettek szét. Később folyói
elhagyták e tájat, így a szél rendezgette a homokot, buckákat
épített belőle. A gyér növényzetű területeken most is mozgás-
ban tartaná azokat, ha nem telepítettek volna rájuk akácost,
gyümölcsfákat és szőlőt.
5. A Kisalföld déli peremén vulkánkitörés során bazalttufa és
bazaltláva rakódott le. A környező üledékes kőzeteket a szél és
a víz az évmilliók során lepusztította, kivéve azokon a helyeken
(Ság és Somló), ahol a kemény bazaltsapka ezt megakadályozta.
6. Alföldjeink természetes növénytársulása az erdős puszta. Fő
jellemzője, hogy a réteket kisebb-nagyobb facsoportok szakít-
ják meg, nincs összefüggő erdő (ligetes mezőség). Az egykori lá-
pokkal és mocsarakkal már csak néhány helyen találkozhatunk.
Az ember az évszázadok során ugyanis elterelte, szabályozta
a folyókat, feltörte, művelés alá vonta a talajt, így szántók, lege-
lők vették át az uralmat. Alföldjeink nagy része a tájhasználat
következtében már kultúrtáj.

32

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 32 2022. 05. 27. 15:06

 Kisalföld Alföld
Teljes területe kb. 9000 km 2
kb. 100 000 km2
(ebből a magyarországi) (kb. 4000 km2) (kb. 50 800 km2)
Fekvése A Kárpát-medence és Magyaror- A Kárpát-medence közepén,
(helyzete, határai) szág északnyugati részén Magyarország középső, déli, Két terület összehasonlítását lépés-
keleti részén ről lépésre, egyszerre mindig csak egy
szempont szerint érdemes végezni.
A Kárpát-medence mélyen fekvő területei döntően feltöltődéssel Az alapvető információkat (pl. a tájak
keletkeztek. Ezeket kezdetben a tenger, majd a folyók és a szél területe, fek vése, határai) egymással
töltötte fel hordalékával. párhuzamosan célszerű bemutatni.
A) A legalacsonyabban fekvő területeket a folyók az áradások során Először a hasonlóságokat, majd a kü-
hordalékukkal töltötték fel → árterek lönbségeket mutasd be! Ezután lépj
pl. Mosoni-síkság pl. Hortobágy, Dráva menti tovább a következő szempontra (pl.
síkság (Dráva-mellék)
éghajlatuk összevetésére)! Sokszor kö-
B) A hegységekből a síkságokra kiérkező folyók esése lecsökkent → vetjük el azt a hibát, hogy összehason-
hordalékuk nagy részét lerakták → hordalékkúpokat építettek → lításként először bemutatjuk az egyik
ivóvíztárolók tájat, majd ezután térünk át a másikra.
Keletkezése
C) A jégkorszaki jég pusztító munkája során keletkezett finomszemű Ez azonban csak felsorolás, nem valódi
törmeléket a szél kifújta az árterekről, és lerakta a hordalékkúpokra összehasonlítás. A párhuzamosságot a
→ lösztakaró vázlatírás során is érdemes alkalmaz-
pl. Rábaköz pl. Mezőföld, Körös–Maros köze, nod. Így tanuláskor először az összeha-
Nagykunság, Hajdúság sonlítás szempontját, majd két oszlop-
ban egymás mellett az arra adott két
Déli területén a csapadék, a folyó- A hordalékkúpok anyagából a választ rögzítheted.
víz és a szél pusztító munkát vég- szél kifújta a homokot → fel- és
zett → tanúhegyek (pl. Marcal- áthalmozta → homokkal fedett
medencében a Ság, Somló) vidékek (pl. Kiskunság, Nyírség)
Éghajlata meleg-száraz, közepesen meleg, meleg-száraz, ÉK-en közepesen
közepesen száraz meleg, közepesen száraz

Gazdasági jelentősége homok, kavics, ivóvíztárolók, homok, kavics, ivóvíztárolók,

termálvizek, jó minőségű talaj, termálvizek, jó minőségű talaj,
folyami átkelők, ásványkincsek folyami átkelők, ásványkincsek
(szén-dioxid, tőzeg) (kőolaj, földgáz, lignit)

1. a) Járd végig a Duna és a Tisza síkvidéki útját, illetve a 4. a) Milyen talajuk van a magyarországi síkvidékeknek?
Duna–Tisza közét a leckében számozott mezők sorrend- b) Értékeld a talajokat a mezőgazdaság szempontjából!
jében, és figyeld meg a folyók munkáját! 5. Készíts prezentációt az alföldi nemzeti parkokról! A fel-
b) Keresd meg az atlasz domborzati térképén a tájakat! dolgozás szempontjai a közöttük lévő hasonlóságok és
c) Modellezzétek homokkal fedett tálcán a hegységből különbségek legyenek!
sík vidékre érő folyót! Figyeljétek meg, hogyan rakja le
a hordalékát!
2. a) Mutasd be az atlasz tematikus térképeinek segítségé-
vel az Alföld és a Kisalföld éghajlatát!
b) Készíts logikai láncot az alábbi fogalompárok felhaszná-
lásával: Kisalföld – Alföld • nyugati – déli és keleti fekvés
• jelentős – gyengülő óceáni hatás • több – kevesebb fel-
hő • több – kevesebb csapadék • egyenletes – kevésbé
egyenletes csapadékeloszlás • az évi napfénytartam
értéke kisebb – nagyobb • évi középhőmérséklet ala-
csonyabb – magasabb • kisebb – nagyobb évi közepes
hőingás • kiegyenlítettebb – kevésbé kiegyenlített ég- 6. Hasonlítsátok össze pármunkában a két tájat a táblázat
hajlat • medenceperem – medencebelső! szempontjai alapján!
3. a) Olvasd le a térképről a nagytájak fő folyóit! a) Miben hasonló az Alföld és a Kisalföld? Mi az oka a ha-
b) Hogyan alakult ki a Duna közelében a Szelidi-tó? Keresd sonlóságuknak?
meg a tavat a Google Föld alkalmazással! b) Miben különbözik a két nagytáj? Mi az oka a különbsé-
c) Hol találhatók gyógyfürdők e tájakon? geknek?

33

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 33 2022. 05. 27. 15:06

 Hangulatos városok, magyarságtudatunknak részét képező történelmi emlékek, kanyargó folyók, a végtelenség élménye…
Utazzatok velünk Ti is! Alakítsatok csoportokat! Járjátok végig az Alföld, illetve a Kisalföld legérdekesebb helyeit! Állítsatok
össze egy osztálykirándulást a kiválasztott térségbe! Utazzatok végig képzeletben az Alföldön Székesfehérvártól Gyuláig,
illetve Bajától Záhonyig, a Kisalföldön Tatától Fertődig! Jellemezd azokat a tájakat, amelyeken keresztülutaztál!

„Táj” képek
1 A folyók városa: Győr 5 Ahol minden évben elűzik a telet: Mohács
Az Audi és a Rába gyár városában találkozik a Mosoni-Duna, A télűző busójárás az UNESCO szellemi örökség reprezenta-
a Rába és a Rábca. tív listáján szerepel. A végzetes 1526-os mohácsi csata harc-
mezeje ma nemzeti emlékhely.
2 Az Öreg-tó partján: Tata
Az Öreg-tó partján álló vízi vár Zsigmond király vadászkas- 6 Vízi paradicsom a víztározónál: a Tisza-tó
télya volt. A háborítatlan „vadvízország” megmutatja, milyen volt az
Alföld természetes állapotában. Idilli csend, a nádasban
megbúvó 200 madárfaj az egyik, gyermekzsivajtól hangos
3 Ahol Joseph Haydn volt a házi zeneszerző: Fertőd strandok a másik oldalán. Mesterséges tó, a Kiskörei víz-
A Fertő közelében épült Versailles-i mintára hazánk egyik erőmű víztározója. Különleges élményt nyújt a Tisza-tavi
legszebb barokk kastélya. Ökocentrum, ahol a víz „alatt” sétálva ismerkedhetsz meg
a Tisza élővilágával.

4 Széchenyiek mauzóleuma: Nagycenk

Itt nyugszik többek között Széchényi Ferenc, a Nemzeti 7
Múzeum alapítója és fia, Széchenyi István („a legnagyobb
magyar”).
6
5 A gyógyító víz városa: Bük, Bükfürdő
Hazánk egyik leglátogatottabb gyógyfürdője.
2
1
6 Petőfi, Jókai és Deák iskolavárosa: Pápa
A legendák szerint Szent István itt találkozott a pápától
koronát hozó Asztrikkal. Innen a város neve.

7 A láthatatlan energia: a kisalföldi szélerőművek 1

4 3 7 2
A Kisalföld hazánk legszelesebb tája. Itt érdemes szélerő-
műparkot létesíteni.
5
3 6
1 Királyaink székhelye: Székesfehérvár 1
Egykori királyi székhelyünk, ma az ország egyik legfonto-
sabb gazdasági központja.
2
18
2 Az acélváros: Dunaújváros
Hazánk egyik nehézipari központja (vasmű, gumigyár, pa-
pírgyár). 3 3

3 Az atomváros: Paks
Az atomerőmű biztosítja hazánk villamosenergia-szükség-
letének közel a felét. 5 4
4
4 A halászlé hazája: Baja 5
A bajai halfőző fesztivál minden évben rengeteg látogatót
vonz a Sugovica (a Duna mellékága) partjára.

34

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 34 2022. 05. 27. 15:07

 7 A Mátyást kedvelők földje: a Matyóföld
A néprajzi táj központja Mezőkövesd. A két évszázados múltra
visszatekintő, rendkívül gazdag szín- és formavilágú matyó
hímzés 2012-ben felkerült az UNESCO szellemi kulturális
örökség listájára.
8 Nem csak délibáb: a Hortobágy
Közép-Európa legnagyobb területű füves pusztája, az emberi
beavatkozás eredményeként létrejött kultúrtáj. Az asztallap
simaságú tökéletes síkság a szürkemarha, a pej színű nóniusz
ló, a hortobágyi racka és a mangalica, valamint a házi bivaly
otthona. A Hortobágy egyik jelképe a Kilenclyukú híd. Ősszel
a melegebb területek felé tartó darvak tízezrei lepik el a Hor-
tobágyot. Vonulásuk felejthetetlen élményt nyújt a természet
szerelmeseinek.
9 A fürdőzők paradicsoma: Hajdúszoboszló
Európa legnagyobb fürdőkomplexuma: kalandmedencék,
„tengerpart” és gyógymedencék várják a vendégeket. Gyó-
gyító vizére szénhidrogének után kutatva bukkantak rá.
10 Átkelőhely a Tiszán: Szolnok
Hazánk egyik fontos közlekedési csomópontja a Zagyva és
a Tisza torkolatánál. Sziget, élményfürdő, színház, park vár.
8 16
6 nyezik.
14
12
15 13
11
7 16
8 egyik legismertebb rendezvénye a Virágkarnevál.
6 13
17
9
18
10
18
9 a Százéves Cukrászdájával, finom húsételeivel és a messze
19
20
20
19
OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 35
11 A Nyíregyházi Állatpark
Hazánk egyik leglátványosabb állatparkja.
12 Halhatatlan emlékek: Szatmárcseke
A falu temetőjében nyugszik Himnuszunk költője, Kölcsey
Ferenc. Fehérmárvány síremlékét különleges, csónak ala-
kúra faragott fejfák között érjük el.
13 A vízzel hajtott malom: Túristvándi
A ma is működőképes vízimalmot Mária Terézia korában
építették. A gabona őrlését végző malomkereket az áramló
víz által hajtott kerék mozgatta.
14 Csaroda csodája: a református templom
A 13. században épült a gyönyörű fakazettás mennyezetű
református templom.
15 Szatmár kincse: a szilva
A Tisza és a Szamos folyók közötti szatmári térségben finom-
abbnál finomabb szilvából készült ételeket, italokat kóstol-
hatunk. Innen származik az egyik legősibb magyar szilvafajta:
a nemtudom.
A könnyező Szűzanya temploma: Máriapócs
1696-ban görögkeleti templomában egy istentiszteleten arra
lettek figyelmesek a hívek, hogy a Máriát ábrázoló ikon köny-
17 Debrecen – „a kálvinista Róma”
Jelképe a Kossuth téren álló Református Nagytemplom.
1849 tavaszán itt mondták ki Magyarország függetlenné vá-
lását. A város másik büszkesége a Református Kollégium,
ahol többek között Kölcsey Ferenc, Arany János és Csoko-
nai Vitéz Mihály „koptatta az iskolapadot”. A megyeszékhely
18 Cifra palota… Kecskemét
A beszélő köntös és a cifra palota városa. Híres szülöttei:
Kodály Zoltán zenetudós, néprajzkutató és Katona József,
a Bánk bán írója.
19 Vár és fürdő a román határ mentén: Gyula
Erkel Ferenc szülővárosa, kedves utcáival, téglavárával,
földön híres gyógyfürdőjével hívja a látogatókat.
20 A Tisza szegleténél: Szeged
A várost romba döntő 1879-es árvizet követően a lakók meg-
fogadták: ha újjáépül a város, egy templomot építenek…
A Fogadalmi templom a város jelképe. (A Tisza felső sza-
kaszát ekkorra már szabályozták, így a jegesár gyorsan leért
a déli területekre. A még szabályozatlan, kanyargós részeken
viszont feltorlódott a víz: szinte állandó volt az árvízveszély.)
Szeged ismert terméke a Pick szalámi és a fűszerpaprika.
A város közelében található a Fehér-tó.
35
2022. 05. 27. 15:08
 8.1. A Kőszegi-hegység 8.2. A Dunántúli-dombvidék

A nyugati és a déli határszélen őrt álló hegységekben és az azokat övező szelíd dombvidéken folytatjuk magyarországi utazá-
sainkat. Változatos felszínű, természeti szépségekben és kulturális értékekben gazdag tájakon kalandozunk. Tarts velünk te is!

8. Az Alpokalja és a Dunántúli-dombvidék
A Keleti-Alpok nyúlványai, az Alpokalja és a Dunántúli-dombvidék változatos tájai (középhegységei, dombságai,
síkságai) átmenetet képeznek az Alpok magashegysége és a Kárpát-medence síkvidékei között. Az Alpokalja
éghajlata hűvös-nedves. A Dunántúli-dombvidéké közepesen meleg és közepesen száraz, a hegységek magasabb
pontjain hűvös-nedves.

1. A Soproni-hegység és a Kőszegi-hegység a Keleti-Alpok

nyúlványai. Gyűrődéssel keletkeztek, később az Alpok kiemel-
kedésekor újraformálódtak. Főként átalakult kőzetek építik
Soproni-hg.
alja

fel. E hegységektől keletre és délre húzódik az Alpokalja. (Keleti-Alpok részei)

Kőszegi-hg.
ok

Soproni-hegység
Alp D
u
do nántú
Kőszegi-hegység mb li-
vidék

Vasi-
hegyhát
5. A Dunántúli-dombvidék középső része (Belső-Somogy) ala-
csony, alföldi táj. Területét a folyók töltötték fel. A lerakott ho-
mok a kiemelt területeken vékony lepelként borítja a felszínt, az
egykori mélyedésekben pedig vastagon felhalmozódott.

2. Az Alpokból és annak nyúlványaiból a Kárpát-medencébe

lösz
érkező folyók (pl. Rába) a lankásabb területen hordalékkúpot
építenek a lerakott kavicsból. Az évmilliók során a medrüket folyami hordalék
többször változtató folyók felszabdalták a kavicstakarót. Így tengeri üledékes kőzetek
keletkezett például a Kemeneshát dombsága.
lösz
patak völgy
3. A Dunántúli-dombvidék alapját tengeri eredetű üledékes
kőzetek adják. Erre a folyók homokos, kavicsos hordaléka, majd homok
lösz rakódott. Később a területet törések szabdalták, amelyek
mentén egyes részek kiemelkedett. A vízfolyások a törésvona- agyagos-homokos rétegek süllyedés törési sík
lakban találtak utat, ott mélyítették a medrüket. Így egy tagolt,
hullámos dombvidék alakult ki (Külső-Somogy, Tolnai-domb- 6. A hullámos dombvidékből szigetszerűen emelkedik ki a Me-
ság, Szekszárdi-dombság, Baranyai-dombság). csek és a Villányi-hegység. E középhegységeket főként mész-
kő építi fel, de a Mecsekben gránit és vörös homokkő is előfordul.
4. A Dunántúli-dombvidékhez tartozó Zalai-dombság északi A két hegységben jellegzetes karsztformák figyelhetők meg. Kö-
része kavicstakaróval, a többi része lösszel, agyaggal fedett. zülük kiemelkedik az Abaligeti-barlang cseppkővilága.

36

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 36 2022. 05. 27. 15:08

 Alpokalja
Területe Magyarországon 1000 km 2
Fekvése Magyarország nyugati pere-
(helyzete, határai) mén, az Alpok keleti előterében a Balatontól délre
Változatos felszínű, tagolt tájak: középhegységek, hullámos
dombságok teszik mozgalmassá. A tagolt felszín a vetődés és a folyók
bevágódásának az eredménye
pl. Mosoni-síkság
Keletkezése
C) hegységek
A hegységek az Alpok gyű-
rődésekor újraemelkedtek →
átalakult kőzetek
pl. Soproni-hegység,
Kőszegi-hegység
Éghajlata hűvös-nedves
Gazdasági jelentősége ivóvíztárolók (kavicsrétegek),
ásványkincsek (szén-dioxid,
lignit, kavics)
Dunántúli-dombvidék
15 300 km2
Magyarország délnyugati részén,
Hogyan tanuljatok párban?
Mondd el a padtársadnak azokat az in-
A) alföldek: a hegységekből a formációkat, amiket a táblázatból meg-
síkságokra kiérkező folyók esése tudtál az egyik nagytájról! Társad mond-
lecsökken → hordalékuk nagy részét ja el neked azt, amit a kérdésekre adott
lerakják → hordalékkúpok
válaszok alapján tudott meg ugyanerről
B) dombságok: jégkorszakban
keletkezett finomszemű törmeléket a tájról!
a szél ideszállította és lerakta → Ezután egyikötök mondja el, amit a má-
lösztakaró sik tájról megtudott! A másikótok min-
pl. Zalai-dombság keleti része (a lösz den jellemzőt hasonlítson össze az elő-
alatt agyagos réteg → megcsúszik); ző tájjal! A közös vonásokat írjátok fel!
pl. Külső-Somogy, Tolnai-dombság, Az eltérő jellemzőkre keressetek közö-
Baranyai-dombság sen magyarázatot!
szigetszerűen emelkednek ki
a dombvidékből, főként mészkőből
állnak
pl. Mecsek, Villányi-hegység
közepesen meleg, közepesen
száraz; hűvös-nedves (Mecsek)
termálvizek, déli lejtő (szőlőtermesz-
tés), ásványkincsek (kőolaj, földgáz,
mészkő)

1. a) Járd végig a dombsági tájakat a számozott mezők sor-  
rendjében! Miért változik a domborzati kép kelet felé ha-
ladva?
b) Keresd meg az atlasz domborzati térképén a tájakat!
2. Olvasd le a térképről a Kőszegi-hegység legmagasabb
csúcsának nevét! Mekkora a tényleges magassága?  
3. Milyen problémát okozhat az agyag nagy esőzésekkor
a domboldalakon?
4. a) Miért erősen szabdalt a Dunántúli-dombvidék felszíne?
b) Mi lehet ennek a következménye?
5. Mely nagytájak határolják az Alpokalját és a Dunántúli-
dombvidéket!  
6. a) Felszíni vízfolyásokban szegény vagy gazdag a Mecsek?
Indokold meg a válaszodat!
b) Mutasd be a tájat a kép alapján!
10. Modellezzétek a homokkal fedett tálcán a Dunántúli-domb-
11. Készíts prezentációt az Őrségi Nemzeti Parkról!
7. Mi jellemzi a nyugati dombvidékek éghajlatát? Követ-
keztess a fekvéséből! Használd a következő fogalmakat:
óceáni hatás • felhő • csapadék mennyisége, eloszlása •
évi napfénytartam • évi középhőmérséklet • évi közepes
hőingás • kiegyenlített – kevésbé kiegyenlített éghajlat!
8. Hasonlítsátok össze pármunkában a két tájat a táblázat
szempontjai alapján!
a) Miben hasonló az Alpokalja és a Dunántúli-dombvi-
dék? Mi az oka a hasonlóságuknak?
b) Miben különbözik a két nagytáj? Mi az oka a különbsé-
geknek?
9. a) Alakítsátok ki homokkal fedett tálcán az Alpokalját!
b) Értelmezzétek azt az állítást, mely szerint az Alpok-
alja átmenetet képez az Alpok és a Kárpát-medence
között!
vidéket! Locsoljátok a dombokat kannából! Mit tapasz-
taltok: hogyan viselkedik a víz? Következtessetek: a domb-
ság mely részén célszerű a településeket kialakítani?

37

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 37 2022. 05. 27. 15:08

 1
Alakítsatok csoportokat! Járjátok végig az Alpokalja és 2
a Dunántúli-dombvidék itt bemutatott helyeit!

Fedezzétek fel!

1 A leghűségesebb város: Sopron

Az 1922-ben tartott népszavazáson a városlakók többsége
úgy döntött, hogy továbbra is Magyarországhoz szeretne 4
tartozni. A település ezzel kiérdemelte a „leghűségesebb
város” címet. Gyönyörű belvárosának jelképe a Tűztorony.
A városban működik hazánk egyetlen erdészeti egyeteme.
3

2 Színház a kőbánya közepén: Fertőrákos

A település határában kialakított bányának jól formázható
mészköve sok soproni és bécsi épület alapanyagául szol-
gált. A bányát ma már nem művelik, 10-12 méter magas,
hatalmas termeiben színházi előadásokat, hangversenye-
ket tartanak.

3 A hős város: Kőszeg

Jurisics Miklós 1532-ben hős katonáival feltartóztatta a
Bécs ellen vonuló török sereget. A közel százszoros túlerő-
vel érkező török a 25 napos ostrom után jelképesen kitűz- 1
hette a lófarkas zászlót a várra, de utána (11 órakor) elvo- 2
nult. Erre emlékezik a város a 11 órai harangozással. Mintha
azt üzennék: a győzelem reményét még a legkilátástala- 4 3
nabb helyzetben sem szabad feladni.

6
4 A Dunántúl legmagasabb pontja: az Írott-kő
A magyar–osztrák határon magasodik a Dunántúl legma-
gasabb pontja, a 882 m magas Írott-kő. A kilátó egyik fele 5
Magyarországhoz, a másik fele Ausztriához tartozik. 12

1
5 Ahol a nyugati határt őrizték: az Őrség 11
A honfoglaló magyarok őrzőket állítottak a nyugati határ- 12
szélre. Innen e táj neve: Őrség. Sajátos településforma ala- 10 7
6
kult ki itt, a házakat a dombok tetejére építették. Innen jól
be lehetett látni a vidéket, és elkerülték a mocsaras völgye- 3
ket, a meg-megcsúszó domboldalakat.
4 9
8

6 5 2 6
A Borostyán-út mentén: Szombathely
Minden évben légiósok sokasága veszi birtokba az egykori
Savariát. 5

5 6

38

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 38 2022. 05. 27. 15:09

 1 Bencés apátság romjai: Somogyvár
Koppány szállásterületén Szent László király alapított ben-
cés apátságot. Ma nemzeti emlékhely.
2 A legdélebbi városunk: Siklós
A Villányi-hegység lábánál fekvő város gótikus-reneszánsz
váráról, török kori dzsámijáról és a közeli máriagyűdi Má-
ria-kegyhelyről nevezetes.
3 Gyógyulás a cseppkövek között
Az Abaligeti-barlang a nagyközönség által is látogatható.
Gyógybarlang minősítése van. A 96%-os páratartalmú, kal-
cium- és magnézium-ionokban gazdag levegője enyhíti
a légzőszervi betegségekben szenvedők tüneteit.
9
8 11
3 4
2
OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 39
4 Különleges sziklák: a Jakab-hegy
Különleges formájú vörös homokkősziklák és gyönyörű
kilátás várja a túrázókat a Mecsek déli oldalán.
5 A majd’ százéves gyógyfürdő: Harkány
Az 50-70 méter mélyről felszínre törő 62 oC-os víz oldott ás-
ványi anyagokban rendkívül gazdag. Mozgásszervi, ízületi
betegségek megelőzésében, gyógyításában, csontritkulás
kezelésében hatásos. A gyógyfürdő területén egykor mo-
csár volt. 1823-ban a mocsár lecsapolásában segédkező
egyik jobbágy a feltörő meleg vízben áztatta a fájós lábát,
amitől meggyógyult…
6 Növényritkaságok az ördög szántotta hegyoldalon:
Szársomlyó
Az egyik leglátványosabb „ördögszántást” hazánkban a Szár-
somlyó déli oldalán vizsgálhatjuk. A hegy lejtőin 7 olyan nö-
vényritkaság is él, amely hazánkban csak itt fordul elő. Ilyen
pl. a magyar kikerics.
7 Lejtők nedűje a Szekszárdi és a Villányi borvidéken
A Szekszárdi és a Villányi borvidék a napsütötte déli lejtő-
kön termő szőlőt dolgozza fel. Pincesoraik, borútjaik kínál-
8
ta szolgáltatások, programok a minőségi vendéglátás egyik
fajtája.
9 Mediterrán nagyvárosunk
Pécs hangulatos utcáival, gyönyörű tereivel, épületeivel
és káprázatos kiállításaival (pl. Zsolnay Kulturális Negyed,
Csontváry Múzeum) hívogat. A 4. századi ókeresztény sír-
építmények az UNESCO világörökség része.
10 Somogy fővárosa: Kaposvár
A Kapos folyó partján épült megyeszékhely a Dél-Dunántúl
egyik fontos gazdasági, tudományos és kulturális központja.
Zalakaros
Itt van hazánk egyik legismertebb gyógyüdülője. Vizére
1962-ben találtak rá, amikor szénhidrogének után kutattak.
12 Délnyugati nagyvárosok: Zalaegerszeg, Nagykanizsa
Délnyugat-Magyarország két gazdasági, kulturális központja.
39
2022. 05. 27. 15:09
 9.1. A Dunakanyar
Sivatagos környezetben képződött homokkő, csodás barlangokat rejtő mészkővidékek, vulkáni hegyvonulatok oldalán sző-
lőültetvények, régmúlt idők bazaltsapkás tanúi… Felfedezésükhöz kalandozz velünk e lecke hasábjain!
9. A Dunántúli- és az Északi-középhegység
A Kisalföldet és az Alföldet elválasztó, délnyugat–észak-
keleti irányban húzódó középhegységek rendkívül
változatosak. A Dunántúli-középhegység döntően
üledékes kőzetekből épül fel. A futásirányára merőleges
törésvonalak rögökre tagolják. Az Északi-középhegység
nagy része a Kárpátok vulkáni koszorújához tartozik.
A Dunántúli-középhegység éghajlatválasztó, mert
a közepesen meleg, közepesen száraz és a meleg szá-
raz éghajlatú területek között fekszik. A hegység a kör-
nyezeténél valamelyest hűvösebb és csapadékosabb.
Az Északi-középhegység hazánk leghűvösebb és er-
dőkben leggazdagabb tája. Az éghajlat és a domborzat
kedvez az összefüggő erdők kialakulásának.
1. A Dunántúli-középhegység nagy részét (Keszthelyi-hegység,
Bakony, Vértes, Dunazug-hegység) és az Északi-középhegy-
ség néhány tagját (nyugati Cserhát, Bükk, Aggteleki-karszt)
tengeri üledékből lerakódott mészkő és dolomit építi fel. Tipi-
kus karsztvidékek ezek. Az Aggteleki-karsztban kiterjedt rej-
tett barlangrendszer alakult ki: a Béke- és a Baradla-barlang.
A Bükk-fennsík peremén látványos mészkőszirtek sorakoznak
(pl. Istállós-kő).
2. A Bakony déli előterében húzódó Balaton-felvidék fő építő-
köve a vörös homokkő.
3. A Dunántúli-középhegység legidősebb tagja a Velencei-
hegység. Gránitja erősen lepusztult. A hegység déli, délkeleti
előterében kialakult süllyedékben helyezkedik el a Kis-Balaton,
a Balaton és a Velencei-tó. A Balaton fő táplálója a Zala, a tó
vízszintjét a Sióval szabályozzák.
4. Az Északi-középhegységben andezites vulkanizmus hozta
létre a Visegrádi-hegységet, a Börzsönyt, a Cserhát keleti ré-
szét, a Mátrát és a Tokaji (Zempléni)-hegységet.
40
OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 40
9.2. A Bükk
A napsütötte déli lejtőkön jelentős borvidékek ala-
kultak ki (pl. Tokaji és Egri borvidék). A lombhullató
erdők alatt barna erdőtalaj képződött.
A karsztos területek felszíni vízfolyásokban szegé-
nyek, mert a csapadék nagy része a kőzetrepedések
mentén a mélybe szivárog. A felszín alatti karsztvíz
fontos szerepet játszik az ivóvízellátásban. Egy törés-
vonal mentén törnek a felszínre a Budai-hegység Duna
felőli peremén a világszerte ismert meleg vizű budai
gyógyforrások.
E középhegység is feldarabolódott, tagjait folyóvölgyek
választják el egymástól.
i- s
ég
ak y
Ész heg
köz
ép
li - g
ntú é
u ná egys
D ph
é
köz
5. A Tapolcai-medencében több jellegzetes csonkakúp alakú
bazaltsapkás tanúhegy (pl. Badacsony, Szent György-hegy)
magasodik. A bazaltmálladékon jó minőségű borszőlő terem.
A vulkáni tevékenység emlékét őrzik a Tihanyi-félsziget ba-
zalttufája és gejzírkúpjai, valamint a Balaton-felvidék szénsavas
ásványvizei (pl. a kékkúti) is.
Az Északi-középhegységben a Cserhát északi részén találunk
bazaltos területeket (pl. Salgó, Somoskő, Medves-fennsík).
2022. 05. 27. 15:10
 Dunántúli-középhegység Északi-középhegység
Teljes területe 6500 km 2
10 800 km2
Fekvése A Balatontól északra DNy–ÉK Az Északnyugati-Kárpátok déli
(helyzete, határai) irányban részén, az ország északi határa
mentén
Hogyan lehet megtanulni a Dunántú-
A felhalmozódott tengeri üledék Üledékes kőzetekből felépülő li-középhegység és az Északi-közép-
gyűrődött → kiemelkedett részei a Dunántúli-középhegység- hegység különböző kőzetekből felépü-
A hegység kéregmozgások során gel együtt keletkeztek lő tagjait? Készíts egyszerű vázlatrajzot
kialakult törési síkok mentén A hegységek között tágas folyó- a hegységek elhelyezkedéséről! Figyelj,
rögökre darabolódott → széles völgyek, vízfolyások (pl. Ipoly) hogy a hegységek egymáshoz viszo-
völgyek, árkok (Tatai-árok, által felszabdalt medencék nyított helyzete a valóságnak megfe-
Móri-árok) (pl. Nógrádi-medence) lelő legyen! Ha már biztosan be tudod
A) A felhalmozott tengeri üledékből mészkő, dolomit képződött → rajzolni egy logikus irányban a hegysé-
karsztos formakincs geket, jelöld különböző színnel, jellel
az azonos kőzetből álló tagokat!
A karsztvíz ivóvízbázis
pl. Keszthelyi-hegység, Bakony, pl. Cserhát délnyugati része, Bükk,
Keletkezése
Vértes, Dunazug-hegység Aggteleki-karszt, Bükk-fennsík,
(Gerecse, Pilis, Budai-hegység) Baradla–Domica-barlangrendszer
B) Vulkáni tevékenység →
andezit, riolit
pl. Visegrádi-hegység, Börzsöny,
Cserhát keleti része, Mátra, Tokaji
(Zempléni)-hegység
C) Vulkáni tevékenység → bazalt
pl. Tapolcai-medence tanúhegyei Cserhát (Salgó, Somoskő,
(Badacsony) + Tihanyi-félsziget Medves-fennsík)
Éghajlata közepesen meleg, közepesen nedves; magasabban hűvös-nedves
Gazdasági jelentősége karsztvíz ivóvízbázis, ásványkincsek lejtőn szőlőtermesztés, ásvány-
(barnakőszén, bauxit, dolomit, mész- kincsek (barnakőszén, andezit,
kő, bazalt, kavics), gyógyforrások mészkő, kavics, agyag)

A Visegrádi-hegységet a fekvése alapján a Dunántúli-középhegységhez kellene sorolni, azonban fejlődése és kőzete (andezit) révén a
Kárpátok vulkanikus vonulatának (így az Északi-középhegységnek) a kezdő tagja. A Börzsönytől a festői Dunakanyar (9.1.) választja el.

1. Hasonlítsd össze a Dunántúli-középhegység és az Észa- érdekes címet a vázlatrajznak! Használjátok az internetet

ki-középhegység fekvését!
a) Járd végig a hegységi tájakat a számozott mezők sor-
rendjében! Miért változik a domborzati kép kelet felé?
b) Keresd meg az atlasz domborzati térképén a tájakat!
c) Számítsd ki, mekkora szintkülönbséget kell leküzdened
a Balaton-part és a Badacsony legmagasabb pontja kö-
zött!
2. a) Hogyan változik a Visegrádi-szorosba érkező Duna se-
bessége? Hogyan változik ezáltal a folyó munkavégző
képessége? Jellemezd e szempontok szerint a szo-
rosból kiérkező Dunát!
b) Keresd meg a térképen a Szentendrei-szigetet, a Cse-
pel-szigetet és a Mohácsi-szigetet! Hogy keletkeztek?
c) Állapítsd meg, hogy honnan, milyen irányból és melyik
hegységben készült a 9.1. kép!
3. Készítsetek padtársaddal vázlatrajzot a két középhegysé-
gi nagytáj egy-egy tag járól! Tüntessétek fel rajta az adott
résztáj legfőbb ismertetőjegyeit és látnivalóit is! Adjatok
is! Mutassátok be egymásnak az ábrázolt résztájakat!
4. a) Melyik az uralkodó szélirány a Dunántúlon? Következ-
tess! Az ÉNy-i vagy a DK-i oldala csapadékosabb a Du-
nántúli-középhegységnek?
b) Válaszodat támaszd alá a munkafüzetben elkészített
magyarázó ábrával!
5. Nézz utána az interneten, milyen szélsőséges időjárási ér-
tékek kapcsolódnak az Északi-középhegységhez!
6. Hasonlítsátok össze pármunkában a két tájat a táblázat
szempontjai alapján!
a) Miben hasonló a Dunántúli- és az Északi-középhegy-
ség? Mi az oka a hasonlóságuknak?
b) Miben különbözik a két nagytáj? Mi az oka a különbsé-
geknek? Mondjátok el padtársaddal összefüggő mon-
datokban azokat az információkat, amiket a két nagy-
tájról megtudtatok a táblázat alapján! A bemutatás
során a hallgató ellenőrizze, és – ha szükséges – egé-
szít se ki az információkat!

41

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 41 2022. 05. 27. 15:10

 3 3
Alakítsatok csoportokat! Járjátok végig a Dunántúli- és az
Északi-középhegység itt bemutatott helyeit!
2

Fedezzétek fel!

1 Kastély a Balaton-parton: Keszthely

6
A 18. században épített Festetics-kastély a Balaton-part
egyik legfőbb látványossága. A közelében található a ter-
málfürdőjéről híres Hévíz (Hévízi-tó.) 8

2 Orgonasípok a hegyoldalban: a Tapolcai-medence

A Tapolcai-medence tanúhegyeinek sajátos képződményei
a bazaltorgonák. A felszínre érkező láva oszlopos formá-
ban hűlt ki és merevedett meg. Az oszlopok közötti réseket
a külső erők folyton tágítják. A medence különlegessége
a csónakkal bejárható Tapolcai-tavasbarlang. Érdemes
ellátogatni a szomszédos Káli-medence kőtengereihez és
a félbevágott vulkánhoz, a Hegyestűhöz is.

3 Gyöngyszem a Balaton közepén: Tihany

11. századi bencés apátság, 11–14. századi barátlakások, 3
gejzírkúpok, levendulások, visszhang, az egykori vulkánok
kalderájában összegyűlt Belső-tó és Külső-tó. Csupán né- 2
hány látnivaló a Tihanyi-félszigetről.
1
6
8

4 A királynék városa: Veszprém

7
Szent István feleségének, Gizellának kedvelt tartózkodási
helye volt, ma egyetemváros. Jellegzetes építménye a Szent
István völgyhíd (vagy, ahogy mindenki ismeri: a Viadukt). 5
Hangulatos belvárosa és állatkertje sok látogatót vonz. 4

3
2
5 A ciszterci rend központja: Zirc
A Bakony szívében megbúvó ciszterci apátság ritkaságok- 1
kal teli könyvtára révén ismert. Kiváló kiindulópont a Cuha- 6
patak-völgyi vagy a Kőris-hegyi túrákhoz.
7

6 A Gerecse kincse: a „vörösmárvány”

A vörös mészkövet (amit helytelenül „vörösmárványnak”
neveznek) már a rómaiak is bányászták. A vas-oxid által
vörösre festett mészkő ősmaradványokban (pl. a képen lát-
ható fejlábú ammoniteszekben) gazdag.
4
7 Marsbéli táj a Vértesben: Gánt
Az egykori bauxitbánya ma már geológiai bemutatóhely-
5
ként működik.

8 Fürdők egy vonal mentén

Budapest több Európa-szerte ismert gyógyfürdővel büsz-
kélkedhet.

42

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 42 2022. 05. 27. 15:10

 3 4
1 Vadregényes szurdok: Rám-szakadék
A Visegrádi-hegység számtalan túraútvonallal várja a ter-
mészet kedvelőit. (A képen a Vadálló-kövek láthatók.)
A hegység egyik különleges túraútvonala a Rám-szakadék,
amely a Duna-parttól Dobogókőig vezető út része.

2 A Duna „könyöke”: a Dunakanyar

A Börzsönyt és a Visegrádi-hegységet elválasztó Duna-ka-
nyar hazánk egyik legszebb természeti jelensége (amely
6 1
történelmi, kulturális látnivalókban is gazdag).

3 Világörökség a Cserhát vidékén: Hollókő

A palóc hagyományokat őrző Hollókő-Ófalu és környezete
az UNESCO Világörökség része.

4 Hazánk legmagasabb pontja: a Kékes

Hazánk legmagasabb pontja a Mátra csúcsa, a Kékes (1014 m).
10 9
5 A legnagyobb átlagmagasságú hegységünk: a Bükk
A Bükk hegység, központjában a Bükk-fennsíkkal hazánk
legnagyobb átlagmagasságú hegysége. A fennsík peremén
7 8 látványos sziklák állnak őrt. A hegység egyik fő látványos-
5
3 sága a Fátyol-vízesés.
6
4 6 Dobó vára: Eger
1552-ben Dobó István kapitány várvédőivel megalkuvást
nem ismerve harcoltak a török ellen. E hőstettnek állított
emléket Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényében.
Eger nemcsak váráról, hanem borairól is nevezetes.

9
7 A legelső magyar kőszínház városa: Miskolc
Miskolc iparmúltú város, Európa egyik legrégebben – több,
mint 70 000 éve – lakott települése. Lillafüred a Bükk egyik
kedvelt turisztikai célpontja. A várostól délre torkollik
a Hernád a Sajóba, ami a Tisza egyik mellékfolyója.

8 Tokaj „szőlővesszei”
A Bodrogköz délnyugati szélén, a Tisza és a Bodrog talál-
kozásánál fekvő Tokaj az egyik legismertebb borvidékünk
2 központja. Borkülönlegessége a tokaji aszú, melyet XV. Lajos
a „borok királyának, a királyok borának” nevezett.

9 Régi őrhelyek
Az Északi-középhegységekben a hegyek ormán számtalan
festői várromot (pl. a siroki, a boldogkői) vagy helyreállított
várat (pl. füzéri) találunk.
5 10

10 Határon átnyúló világörökség: az Aggteleki-

és a Szlovák-karszt barlangjai
A Borsodi-medencétől északra található Baradla–Domica-
barlangrendszer egyik ékessége a 911 tonna tömegű,
25 méter magas Csillagvizsgálónak „keresztelt” cseppkő-
oszlop.

43

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 43 2022. 05. 27. 15:11

 á r
p
K
Ungvár
á
Sátoralja- Munkács
Pozsony újhely
Miskolc Nagyszőlős

t
Kismarton Esztergom Tokaj Szatmár-
Vác Eger németi
Sopron Komárom Pest- Gyöngyös

o
Buda Dés
Szombathely Székes- Szolnok Nagyvárad Maros-
fehérvár Kolozsvár vásárhely
Nagykanizsa

k
Szekszárd Szeged Gyula-
Arad fehérvár
Baja Kézdi-
Pécs vásárhely
Zágráb Nagyszeben Brassó
Újvidék Temesvár
vásárvonal
sószállító,
vízi útvonal
Baja hídváros

10.1. A Kárpát-medence legfontosabb egykori vásár- 10.2. Torockó (Erdély) jellegzetes lakóépületei
és hídvárosai

„Az Európa szívében helyet foglaló Kárpát-medence földrajzi egységessége ennek a területnek minden más európai tájtól
különböző, … a természet erőinek nagyszerű harcából megszületett. Benne a különböző tájalkotó és tájformáló tényezők
… olyan egységbe olvadtak és forrtak össze, amelyhez hasonló Földünkön egy nincs.” (Bulla Béla, 1906–1962, földrajztudós)

10. A Kárpát-medence mint társadalmi-gazdasági egység

A leckében lévő leírásokban, magyarázatokban nem Fővárosunk a Kárpát-medence központjában, a Budai-

törekszünk teljességre, inkább munkába hívunk titeket.
Több feldolgozásra érdemes témát ajánlunk. Válasszatok
ki a bordó színű címmel jelölt témákból egyet, és ké-
szítsetek belőle rövid bemutatót 3-4 fős csoportokban!
Hol lakunk? – a Kárpát-medence
települései
A honfoglalást követően őseink életmódja megváltozott.
A nomád (vándorló) állattartást a letelepült (helyhez
kötött) földművelő-állattartó életmód váltotta fel. Ezzel
együtt járt a falvak kialakulása.
A települések létrejöttének egyik legfontosabb feltétele
a vásártartás lehetősége volt. Több Kárpát-medencei
település nevében is megtalálható a vásár szó. Hol
alakultak ki vásárok?
– Az eltérő jellegű természetföldrajzi területek határán,
az ún. vásárvonal mentén. Az eltérő természeti
adottságú szomszédos tájakon más-más típusú
gazdálkodás folyt. A megtermelt árut az emberek
a vásárokon tudták eladni, a hiányzót pedig be-
szerezni.
– A folyók gázlóinál, azaz azokon a helyeken, ahol
lóháton vagy gyalogosan át lehetett kelni a vízfolyá-
sokon. Általában itt építették meg az első hidakat,
amelyek körül sokfelé vásárokat tartottak.
hegység és az Alföld találkozásánál kialakult vásárvo-
nalon, a Duna partján fekszik.
Fejlődését segítette, hogy az utak és a vasutak itt futnak
össze. A Kárpát-medencében egykor a Duna, a Tisza és
azok mellékfolyói voltak a legfontosabb közlekedési,
szállítási útvonalak. Ezek a medence peremétől a belső
területeikre vitték az utast és az árut. Napjaink út- és
vasúthálózata is ezt a szerkezetet követi. Egykor egységes
rendszerét azonban a mai országhatárok megtörik.
1. Mutassátok be, hogy mely természeti és társadalmi-gaz-
dasági tényezők hatottak kedvezően a települések lét-
rejöttére! Mutassatok be konkrét településpéldákat is!
Használjátok a feladat megoldásához a Google Föld prog-
ramot! Szerkesszetek ábrákat, amelyek érzékeltetik a te-
lepülések kialakulását befolyásoló feltételeket!
2. Milyen kapcsolat van a domborzat, valamint a települé-
sek száma, területe és lélekszáma között?
A föld művelése – a mezőgazdaság
A Kárpát-medence alföldjein tápanyagokban gazdag, jó
minőségű talajok képződtek. A medencében a napsüté-
ses órák száma magas, a csapadék mennyisége általá-
ban elegendő (vagy öntözéssel pótolható). A természeti

44

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 44 2022. 05. 27. 15:11

 adottságok tehát alapvetően jó lehetőségeket biztosítanak
a növénytermesztés (szántóföldi növények, zöldségfélék,
gyümölcsök) számára. Az alföldek szántóföldi művelésre
kevésbé alkalmas területein és a hegységekben az állatte-
nyésztésé a főszerep. A jó minőségű legelőkön szarvas-
marhát, a gyérebb legelőkön kecskét, juhot tenyésztenek.
3. Mutassátok be, hogy az egyes nagytájak milyen lehető-
ségeket adnak a mezőgazdasági termelésre!
– Melyek a domborzati, éghajlati, talajtani és vízrajzi
jellemzőik?
– Ezek közül melyek kedveznek valamely mezőgazdasági
tevékenységnek?
– Melyek a veszélyeztető, kockázati tényezők?
Erdőirtás itt, árvíz ott
A hegységkeret felől érkező folyók egykoron tavasszal
és kora nyáron hatalmas területeket öntöttek el. Ez
nemcsak a lakosságot fenyegette, hanem a földművelést
is akadályozta. Az árvizek gyorsabb levonulása és a
művelés alá vonható területek növelése érdekében a 19.
században a kanyarulatok levágásával és a part mentén
védőgátak építésével szabályozták a medence folyóit.
A Kárpát-medence egységes egészként működik. Ha
a peremén magasodó hegyekben gyökerestől kivágják
az erdőt, az hatással van a medence távolabbi, alacso-
nyan fekvő területeire is: a hegyoldalról akadálytalanul
lerohanó víz lemossa a talajtakarót, és súlyos áradásokat
idézhet elő a medencében.
4. Készítsetek bemutatót a folyószabályozás folyamatáról
vagy pozitív és negatív következményeiről!
5. Mutassátok be gondolattérképen az erdőirtás okait!
6. Mutassátok be a hegységkeretben és a medencében
végzett erdőirtás következményeit!
7. Modellezzétek homokasztalon az erdőirtás negatív
hatásait! Felvehetitek videóra, amit be is mutathattok.
10.3. Tarvágás (erdőirtás) a Kárpátokban
OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 45
Bányászat és környezetkárosodás
A hegységek ásványkincseinek bányászata évszázadok
óta folyik. Ha a kitermelés helyszínén szennyező anyag
kerül a felszíni vagy a felszín alatti vizekbe, a folyók
azt továbbszállítják a medence több száz kilométer
távolságban lévő területei felé.
8. Keressetek példákat az interneten a Kárpát-medencét
ért nagy környezetszennyezésekre az elmúlt évtizedek-
ből! Érdemes ezek okát és következményét együtt be-
mutatni.
9. Gondoljátok végig, hogy a bányászat egyes formái (mély-
szinti kőszénbányászat, kőolajfúrás, felszíni kőbányá-
szat, kavicsbányászat, ércbányászat) milyen környezeti
veszélyekkel járnak! Gyűjtsetek példákat arra, hogy mi-
lyen módszerekkel, technológiákkal próbálják csökken-
teni, megakadályozni a környezetkárosítást!
Kik lakják a Kárpát-medencét?
A Kárpát-medence majdnem ezer évig a Magyar Király-
ság területe volt. Napjainkban viszont több ország és nép
is osztozik rajta. A magyarság hazánkban koncentráló-
dik, azonban a határokon túl is vannak olyan térségek
(pl. Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Délvidék, Őrvidék),
ahol – nemzeti kisebbségként – számos magyar él
(10.4.). A magyar nyelv ápolása, a hagyományok őrzése
segíti őket magyarságuk megtartásában.
10. Mutassátok be, hogy mely népek lakják a Kárpát-me-
dencét!
11. Hogyan változott a medencében a magyarság aránya,
területi megoszlása az évszázadok során?
12. Milyen történelmi oka van annak, hogy a magyarság
több környező országban is nemzeti kisebbségként él?
Melyek a legfontosabb központjaik?
magyar szlovák szlovén szerb
német ukrán ritkán lakott terület horvát román
10.4. Az egység mozaikjai: népek a Kárpát-medencében (2019)
45
2022. 05. 27. 15:11
 Néprajzi értékek Látnivalók határtalanul
A Kárpát-medencében élő magyar nép nyelve, kultúrájá- A Kárpát-medence gazdag természeti, történelmi, kul-
nak legtöbb eleme egységes. Épp ez az, ami miatt kialakult turális értékekben, látnivalókban (pl. vulkáni hegyek-
az összetartozástudat, és egy nemzetté válhattak ennek ben, tavakban, völgyekben, várakban, templomokban,
képviselői. Az egymástól kisebb-nagyobb távolságra élő múzeumokban, hangulatos falvakban, a népi építészet
népcsoportok kultúrájában azonban kisebb mértékű, csodáiban).
csak az adott területre, tájra vagy településre jellemző
vonások is megfigyelhetők (10.5.). Ezek alapján oszt- Szepesi vár
hatjuk a magyarságot néprajzi csoportokra (pl. jászok),
a Kárpát-medencét pedig néprajzi tájakra (pl. Jászság).
A magyarság összefüggő lakóterületétől távolabb, más
nemzetiségek által körülvett falvakban (az úgynevezett
nyelvszigeteken) élők kultúrája különösen változatos,
mert itt a magyar és más népek kultúrája keveredett

M edve s a l j a
egymással. Akik a magyarság többségétől régen el-
F e l f ö lbarkókd

át

ja
al
reh
szakadtak, több száz éves motívumokat is megőriztek

gy
M
át

Cse
B

He
yus
kultúrájukban (pl. moldvai csángók). Csa föld Taktaköz
Sz llókö palócok
ige z te matyók
men
t kö
z Galga l

g
lak

táplá

sá

sá
Han óal ja jászok

sz
r
ber

l
ko Tá p

Já
z
akö
lkozá

me ió -
end

So
nte

R áb
ép

t ú
c
ezé

ja
án
ítk

ö
ok
al
pt
ez

-
s

un
lső y k

es
né

en
és

Fe s é g on gy r
dís m k é Mezőföld na

k
t r Ke
mot zítő- sze Ő Ba lvi
d

r
ölté

Sá
ívum Őrség fe
épk ton kiskunok

n
ok néprajzi n
B al
a

és
f
k
ej
s
áő - Bé

csa
csoport c
Gö
He

Sárkö
n Külms o gy

hát

Kalo
elet nép
té

is mes
népv ék
u
s

Hegy
D Belső- So

z
ég

l
ás

s
né

lic
S

Somogy
ár

ps
vj

zo

e
el

Zs
k

z
ny

l
ás

Orm
ok

a
a ánság

k
v Drávag- s B
10.5. A néprajzi csoportok eltérő kulturális jellegzetességei ó szö c á n
n i a B á á t

10.6. Székely és csángó jellegzetes népviselet

13. Válassz ki egy néprajzi csoportot, és mutasd be kulturális

jellegzetességeit a 10.5. ábrán látható szempontok szerint! Újvidék
14. a) Milyen nyelvjárásbeli jellegzetességét ismered az egyes A Vajdaság közigazgatási központja.
(Vajdaság Autonóm Tartomány)
néprajzi csoportoknak? Ha nem ismered, járj utána! (Az autonómia azt jelenti, hogy törvényeket
b) Sorolj fel az egyes néprajzi tájakra jellemző zenei hozhat, jelképeket használhat, nemzetközi
vagy irodalmi emlékeket! megállapodásokat köthet és saját vagyonnal
gazdálkodhat.)

46

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 46 2022. 05. 27. 15:11

 15. Mutass be egy általad kiválasztott látnivalót a koráb-
ban megismert prospektus vagy poszter formájában!
Választhatsz az itt bemutatott látnivalók közül, de más,
kevésbé ismert érdekességet is bemutathatsz!

Kolozsvár
Erdély egyik történelmi központja,
a magyar történelem egyik kiemelkedő
városa. Itt született I. Mátyás király és
Bocskai István. Kolozsvár főterén található Tordai-hasadék
Mátyás király lovasszobra. A főtér másik
látványossága a Szent Mihály-templom.

d
z
kö
át

ja
al

og
reh

Ti s z

ók
gy

dr

Bo
Cse

He

ahát

Taktaköz d Sza
mo Munkácsi vár
shá
g

matyók
na

t
rsé

vi
l ko
Nyí

Bu M o l d v a
g

ág
sá

ok y s
llé lág Hargita
sz

e Szi csángók
Já

Érm A Keleti-Kárpátok vulkáni hegysége.

g
sé
ö
k

ző S
no

k ét z
u

gy Kalotaszeg
e

r
na é
M

k e Csík
r
Sá

e te - Kö r
F ek arosszék l y gyimesi csángók
és

k M
Bé kó f ö
ös

Aranyosszék
öl oroc Udv
l d
g y Tv i d é k e
-v

ar
E r d é l y Háromszék
he
lys
zék

Barcaság
hétfalusi csángók
B
á n
á t
Parajdi-sóbánya
Parajd a Kárpát-medence egyik legfontosabb
sóbányászati helye.

a
Dun
Torockó
Erdély egyik legszebb faluja. Torockó mö-
gött magasodik a Székelykő. A faluban áll
a történelmi Magyarország legrégebbi
faháza, 1668-ban építették.
Gyilkos-tó
1837-ben egy kőomlás elzárta több patak útját,
így felduzzadt a tó vize.
Vajdahunyad vára
Erdély legszebb vára, a 15. században
épült, a Hunyadiak tulajdonában volt.

47

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 47 2022. 05. 27. 15:11

 „Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám…” – írta Radnóti Miklós. E gyönyörű „tájékot” jártuk be az
elmúlt órákon. Felfedeztük a Kárpátok ölelésében megbúvó tájait, természeti kincseit, megismertük történelmi városait, lakóit. Jár-
tunk kis és nagy alföldön, hullámos dombságokon, barlangokat rejtő, illetve az egykori vulkánoknak emléket állító hegységekben.

11. Összefoglalás
1. a) Jellemezd a Kárpát-medence földrajzát az ábra és a megadott szempontok szerint!
Szempontok: fekvése, helyzete, kialakulása, tájai, éghajlata, vízrajza, népessége, gazdasága, környezeti problémái
b) Nevezd meg a nagybetűkkel jelölt hegységeket és a számokkal jelölt medencéket!
c) Mely hegységek tagolják a Kárpát-medencét részmedencékre?

hágók = szélkapuk nyugatról keletre és a medence peremétől annak

a medencejelleg következményei

belseje felé:
hegységkeret artézi vízkészlet
a csapadék mennyisége csökken,
nyugatról sokáig megülő eloszlása szélsőségesebb lesz
az Alpok szennyezett levegő

a felhőzöttség csökken,
délről az országhatáron a napsütéses órák száma nő
a Dinári-hegység kívülről érkező vizek
(szennyeződés,
árvíz) + belvíz az évi közepes hőingás nő
északról és keletről
a Kárpátok
B
C
+ választóhegységek
1
A
Dunántúli- Erdélyi- G
D
közép- közép- H
2 3
hegység hegység

a Duna középső folyásának vízgyűjtő területe

2. Az országjáró utazásunkra velünk tartott régi ismerősünk, Háry János is. Nagyabonyba hazatérvén nagy lelkesedéssel
számolt be hallgatóságának az élményeiről. Most sem hazudtolta meg magát: elbeszélésébe több hiba is csúszott.
a) Olvasd el a padtársaddal az elbeszélésről készült feljegyzést, és javítsátok ki közösen a hibákat!
b) Írjatok a társaitoknak ti is hasonlóan színes, de több rejtett hibát tartalmazó beszámolót egy magyarországi utazásról!

Hazánk legnagyobb átlagmagasságú hegységéből, a Mátrából indultunk útnak. Az andezitből felépülő hegység keleti oldalán
ereszkedtünk le a hegy lábához, hogy ott kenuba üljünk, és egészen a Zagyva torkolatáig evezzünk. Szolnokon aztán autó-
buszra szálltunk, és meg sem álltunk a hagymájáról híres Kalocsáig. Utunk hatalmas gabonatáblák mellett haladt. Ez is mu-
tatja, hogy micsoda jó talaj alakult ki a lösszel fedett Kiskunságon. Kalocsáról a Mecsek északi lejtőire épült Pécsre mentünk.
A mediterrán város és a csodás Baradla-barlang megtekintése után fantasztikus meglepetésben volt részünk: hőlégballonra
szálltunk, hogy a Dunántúl felett elrepülve annak legmagasabb pontján, a Soproni-hegységben magasodó Írott-kőnél fejezzük
be utunkat.

48

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 48 2022. 05. 27. 15:11

 3. Rendszerezd a tudásodat a nagytájak rövid összefoglaló jellemzése alapján! Azonosítsd a nagytájakat az atlasz térképén!

Kisalföld Dunántúli-középhegység
• Alföld (+ tanúhegyek) • Rögösödött hegység
• Nagy részét a folyók • Döntően tengeri
és a szél töltötték fel üledékekből (mészkő,
→ homokkal, lösszel dolomit) → rögökre
fedett felszín darabolódott →
• A déli részén a külső (árkok, völgyek)
erők pusztító mun- hegységek
kája → bazaltsapkás + Erősen lepusztult
tanúhegyek jelzik az üledékes felszín egykori magasságát gránit (Velencei-hegység)
• Az Alpokból érkező folyók lelassulnak → hordalékkúpok + Vörös homokkő a Balaton-felvidéken
→ ivóvízkincs + Bazaltsapkás tanúhegyek
• Gyógyhatású hévizek • Felszíni vízfolyásokban szegény
• Érezhető óceáni hatás → kiegyenlítettebb éghajlat • Jelentős karsztvízkészlet → ivóvízkincs
• A legszelesebb nagytáj → szélenergia • Gyógyhatású hévizek
• Éghajlatválasztó

Alföld
• Alföld Dunántúli-dombvidék
• A folyók töltötték fel → • Dombvidékek + hegy-
hordalékkúpok, tökéletes ségek + alföld
síkságok • Rendkívül tagolt, hul-
+ szél → homokkal, lösszel lámos dombvidékek
fedett felszín + szigetszerűen kie-
• Gyógyhatású hévizek melkedő hegységek
• Medencejelleg erőteljes + folyók által lerakott
érvényesülése homokkal fedett
• Ember által átalakított kultúrtáj alföld
• Felszíni vízfolyásokban szegény, karsztos hegységek.
Alpokalja Kisebb felszíni vízfolyásokban gazdag dombvidékek
• Hegységek, dombvidé- → tagolt felszín
kek (átmenet a magas- • Gyógyhatású hévizek
hegységi és síkvidéki • Érezhető mediterrán hatás
tájak között)
• Rögösödött hegységek
• Mára lepusztult (átala- Északi-középhegység
kult kőzetek) • Rögösödött hegységek + dombságok
• A hegyek lábánál lelas- • Vulkanizmus → andezit-riolit hegységek
suló folyók → hordalékkúpok (kavics) + karsztos hegységek
• Felszíni vízfolyásokban gazdag → tagolt felszín + folyók által szabdalt,
• Gyógyhatású hévizek fiatal üledékekkel fe-
• Érezhető óceáni hatás → kiegyenlítettebb éghajlat dett dombság
• Legcsapadékosabb nagytájunk • A hegységek között
folyóvizek által kiala-
kított széles völgyek,
medencék
• Leghűvösebb nagytáj
• Összefüggő erdőségek

49

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 49 2022. 05. 27. 15:11

 III. Életünk Magyarországon

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 50 2022. 05. 27. 15:11

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 51 2022. 05. 27. 15:12
 1.1. Szerb nemzetiség tánca 1.3. Az Esztergomi Bazilika

Fiatalok és idősek, nők és férfiak, házasok és egyedülállók, tanulók és dolgozók, vezetők és beosztottak, diplomások és szak-
munkások, vallásukat gyakorlók és felekezet nélküliek – és még számos szempont alapján lehetne csoportosítani Magyarország
népességét.

1. Hazánk népessége

Hazánkban a népesség nagyjából egyenletesen oszlik E nemzetiségen belül több csoport különíthető el, ame-
el az ország területén, de mintegy egyötöd része Buda- lyek nyelvhasználati jellemzőikben, kultúrájukban,
pesten, illetve annak vonzáskörzetében él. szokásaikban eltérnek egymástól. Főleg Budapesten
és az ország északkeleti részén (Borsod-Abaúj-Zemp-
Nemzetiségek Magyarországon lén és Heves megyében) és Dél-Dunántúlon élnek.
A falvakban gyakran a többi népességtől elkülönült
Magyarországon a népesség döntő többsége magyar. településrészeken laknak. A roma népesség iskolázott-
A lakosságnak kevesebb mint 10%-a a tizenhárom sága és foglalkoztatási aránya alacsonyabb az országos
nemzetiség valamelyikéhez tartozik, akik hosszú ide- átlagnál. Munkába állásukat gyakran előítéletek ne-
je, akár évszázadok óta részei a magyarországi tár- hezítik, ezért többnyire rossz a jövedelmi helyzetük, a
sadalomnak. A nemzetiségek tagjait nyelvük, kul- lakáskörülményeik és az egészségi állapotuk. A roma
túrájuk, közös történelmi múltjuk kapcsolja össze. fiatalok társadalmi helyzetének javítását számos képzési,
Elsősorban a szomszédos országok népei alkotják oktatási és felzárkóztatási program célozza.
e közösségeket, jellegzetesen azokon a vidékeken, A második legnépesebb német nemzetiséget (kb. 180
ahová a történelem során betelepültek vagy betelepí- ezer fő) a román, a szlovák, a horvát (20-40 ezer fő) kö-
tették őket (pl. a németek Baranya megyében). veti. A szerb, az ukrán, a lengyel nemzetiséghez tartozók
A legnépesebb nemzetiséget Magyarországon a cigá- száma 10-10 ezer fő. Néhány ezer görög, bolgár, szlovén,
nyok (romák) alkotják, mintegy 600 ezres lélekszámmal. ruszin és örmény nemzetiségű lakosa van hazánknak.
16° Gr.-től K-re

A legnagyobb nemzetiségek
18° 20° 22°
Uk
Az 1990-es évektől újabb népcsoportok képviselői
telepedtek le hazánkban, akár távoli kultúrákból is.
ra
S z l
Magyarország településein o v á k i a jn
(a 2010. évi kisebbségi önkormányzati választásnál
a
a választói jegyzékben szereplők száma alapján) Legtöbben a kínaiak, az arabok, az oroszok és a vietná-
a

48°
i

..

miak vannak, akik elsősorban a fővárost választották

r

..
..
t

új lakóhelyül. E népcsoportok nem tartoznak hazánk

z
s

nemzetiségei közé.
A u

a
i

....
. cigány (roma)
n

német Cigány vagy roma?

nia
vé

szlovák A két népnévben a kisebbséghez tartozók sem egyeznek:

á
lo

Sz
román
vannak olyan cigány csoportok, akik romának nevezik ma-
m

horvát
H

r
gukat, vannak viszont olyanok is, akik a cigány szót használ-
o

szerb
o

v 46°

á R
t o szlovén
r s
z á
S z e r b i a
ruszin
ják magukra. Ezért mindkét kifejezés alkalmazása helytálló.
16°
g 18° 20° 22°

1.2. A nemzetiségek megoszlása Magyarországon

52

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 52 2022. 05. 27. 15:12

 A vallási megoszlás
Magyarországon a hívők többsége a római katolikus
egyházhoz tartozik, központja Esztergom. Ők az ország
területén nagyjából egyenletesen oszlanak el. A református
egyház súlypontja a Tiszántúlon van, központja Debre-
cen. Hazánkban az evangélikusok alkotják a harmadik
legnagyobb történelmi egyházat. A görögkatolikusok
jellemző térsége az ország északkeleti része. A zsidó
felekezet hívei Budapesten koncentrálódnak. Elsősor-
ban a fővárosban élnek a hazánkban újnak számító
vallások (pl. buddhizmus) követői.
1. Mi alapján lehetne csoportosítani az ország népességét?
Ötletelj a padtársaddal!
2. a) Mi a népsűrűség?
b) Mely tényezők vezethettek a főváros környékének na-
gyobb népsűrűségéhez?
50 100 150 200 800 3350
Népsűrűség, 2020
(fő/km2)
1.5. Magyarország népsűrűsége
3. a) Járj utána, hogy a lakosság hány százaléka nő, és hány
százaléka férfi!
b) Mekkora a teljes népesség átlagos életkora?
4. a) Élnek a településeden (kerületedben) nemzetiségi la-
kosok? Nézz utána a történelmüknek és szokásaiknak!
Készíts belőle egy bemutató tablót!
b) Nézz utána, és sorold fel a 13 hazai nemzetiséget! Hányan
kötődnek közülük a hazánkkal szomszédos országokhoz?
5. a) Hogyan lehetne javítani a cigányság iskolázottságán?
b) Hogyan lehetne javítani a rászoruló roma/cigány csalá-
dok lakáskörülményein?
6. Milyen vallásnak vagy felekezetnek van temploma a tele-
püléseden (kerületedben)?
7. Emeld ki a példákban szereplő képzeletbeli családtagok
rövid életútjából a fő életeseményeket, és hasonlítsd ösz-
sze táblázatban azok időpontját! Ábrázold a családtagok
kapcsolatait!
Használd fel a feladat megoldásával összegyűjtött infor-
mációkat, összegzéseket a következő lecke tanulásakor!
OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 53
római katolikus
görögkatolikus
27% református
37%
evangélikus
más vallási közösséghez,
18% felekezethez tartozó
12% vallási közösséghez,
2% felekezethez nem tartozó
2% 2% nem válaszolt
1.4. Hazánk lakosságának vallási megoszlása
Lóri, 14 éves
Egy kisvárosban él Budapesttől nem
messze édesanyjával, édesapjával és
16 éves nővérével. A nagyszülei a közeli
falvakban laknak, és hétvégén gyakran
meglátogatják őket. A helyi általános
iskolába jár, órák után szeret focizni és
biciklizni a barátaival. Azt tervezi, hogy elvégzi a gimnázi-
umot is, majd érettségi után egyetemre megy. A diploma
megszerzése után 25 évesen munkába áll. Várhatóan 32
évesen köt házasságot, 34 évesen megszületik a kettő kö-
zül az első gyermeke. 65 éves korában megy nyugdíjba.
Anita, 43 éves
Lóri anyukája a középiskola elvégzése
után költözött falujából a közeli város-
ba, ahol már 19 évesen dolgozni kez-
dett. Szülei és öccse a kis faluban ma-
radtak. A városban ismerte meg a férjét,
akivel 24 évesen kötöttek házasságot.
27 éves volt, amikor megszületett a lánya, majd 29 évesen
a fia is. Teljes munkaidőben dolgozik, szabadidejében pe-
dig olvasni szeret. Férjével és gyerekeivel kirándulni is szok-
tak a hegyekben. Anita szeretne 40 év munkaviszony után
nyugdíjba menni, hogy több ideje legyen majd az unokáira.
Magdi, 64 éves
Születése óta ugyanabban a faluban la-
kik. Lóri anyai nagymamája. 19 évesen
ment feleségül a férjéhez, 21 évesen szü-
letett meg lánya, Anita, majd három év-
vel később a fia. Sokáig a helyi termelő-
szövetkezetben dolgozott, majd a saját
földjükön gazdálkodtak a férjével. Három testvére van, akik
közül kettő szintén a faluban lakik. Csak az elemi iskolát vé-
gezte el, mert már fiatalon dolgoznia kellett a családi földe-
ken. Igaz, hogy nyugdíjas, de mindennap sok munkát ad neki
a kert. Mégis, amikor csak teheti, az unokáival tölti az időt.
53
2022. 05. 27. 15:12
 SZÜLETÉSEK ÉS HALÁLOZÁSOK 1 9 6 01 9 6 0 2 0 2 12 0 2 1
Ezer fő Férfi Férfi 90-X 90-X Nő Férfi Férfi 90-X 90-X Nő
Férfi többlet 85-89 85-89 Nő többlet
Férfi többlet Nő többlet Férfi többlet 85-89 85-89 Nő többlet
Férfi többlet Nő többlet
80-84 80-84 80-84 80-84
200 75-79 75-79 75-79 75-79
70-74 70-74 70-74 70-74
65-69 65-69 65-69 65-69
150 60-64 60-64 60-64 60-64
55-59 55-59 55-59 55-59
50-54 50-54 50-54 50-54
100 45-49 45-49 45-49 45-49
40-44 40-44 40-44 40-44
35-39 35-39 35-39 35-39
50 30-34 30-34 30-34 30-34
25-29 25-29 25-29 25-29
20-24 20-24 20-24 20-24
0 15-19 15-19 15-19 15-19
1970 1980 1990 2000 2010 2020 10-14 10-14 10-14 10-14
5-9 5-9 5-9 5-9
0-4 0-4 0-4 0-4
Természetes szaporodás Élveszületés
500 400300
500 400300
200 100
2000100 00 100 0200300
100 200300
400 500
400 500 500 400300
500 400300
200 100
2000 00 100 0200300
100 200300
400 500
400 500
Természetes fogyás Halálozás Ezer fő
Ezer fő KorévKorév Ezer fő
Ezer fő Ezer fő
Ezer fő KorévKorév Ezer fő
Ezer fő

2.1. A népességszám változása Magyarországon (b); hazánk korszerkezetének változása (korfa) (j)

A társadalom folyamatosan változik. A változások irányát, mértékét a szakemberek rendszeresen kutatják. E kutatások alap-
ján szerzünk információt például arról, hogy az országban hogyan változik az időskorúak aránya, gyarapodó vagy fogyó a
népesség. Az adatgyűjtés egyik módja a rendszerint tízévente megszervezett népszámlálás.

2. A népesség változása hazánkban

A születések és a halálozások különbsége a természe- Oda megyünk lakni, ahol...

tes szaporodás (2.1.). Ha többen halnak meg, mint ahá-
nyan születnek, akkor természetes fogyásnak nevezik.
A népesség száma néhány évtizede csökken hazánk-
ban, mert évente több ember hal meg, mint ahány gyer-
mek születik (2.1.b).
A természetes fogyás a 20. század végén vált egyre
jellemzőbbé Európában, mert a párok kevesebb gyer-
meket vállaltak. A gyermekvállalási kedv csökkené-
sének számos társadalmi-gazdasági és kulturális oka
van (pl. az anyagi helyzet, a munkavállalás feltételei).
Az állam különböző kedvezményekkel (pl. adókedvez-
mény, lakástámogatás) ösztönzi a gyermekvállalást.
Az elmúlt évtizedekre jellemző alacsony születésszám
következtében a fiatalkorúak aránya csökkent az idő-
sekhez képest (2.1. j). Ez a társadalom elöregedéséhez
vezet.A korszerkezet átalakulásához a születéskor várható
átlagos élettartam növekedése is hozzájárult (2.2.). A ma
megszületett gyermekek átlagosan jóval tovább élnek,
mint fél évszázaddal korábban.
Népességvándorlásnak, migrációnak nevezzük azt a fo-
lyamatot, amikor valaki másik települést választ lakóhe-
lyéül. Az országon belüli, belföldi vándorlás során például
egyik településről a másikba költöznek az emberek (2.3.).
Gyakran egy új munkahely a költözés oka, de a fiatalok
sokszor a tanulmányaik miatt változtatnak lakóhelyet.
A vándorlás döntően a fiatalabb korcsoportokra jellemző.
A vándorlási egyenleg az országba bevándorlók és az
onnan kivándorlók számának különbsége. Ha hozzáadjuk
a vándorlási egyenleg értékét a természetes szaporodás-
hoz, megkapjuk a népességszám tényleges változását.
Az országba bevándorlók többsége a szomszéd országok-
ból érkezik, közülük is a legtöbben magyar nemzetiségűek.
A kivándorlók egy része munkavállalás céljából, illetve
sokan tanulási szándékkal költöznek rövidebb-hosszabb
időre más országba.
–21,2 –10 –5 0 10 30,5

(év)
80 78,7
75 nők
72,2
70
férfiak
65
60
55
55
60
65
70
75
80
85
90
95
00
05
10
15
20
19
19
19
19
19
19
19
19
19
20
20
20
20
20

2.2. A születéskor várható átlagos élettartam változása 2.3. Ezer lakosra jutó vándorlási különbözet (2019)

54

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 54 2022. 05. 27. 15:12

 1. a) Általában hány gyermek van egy magyar családban? 5. Olvass a 2.2. ábráról!
b) Nézz utána, miért volt magas a születések száma az a) Hogyan változott a születéskor várható átlagos élet-
1970-es évek közepén! tartam a 20. század közepétől?
2. a) Hasonlítsd össze a 2.1. ábra két korfáját! Hogyan válto- b) Mely időszakban torpant meg a férfiak várható átlagos
zott az egyes korcsoportok aránya? élettartamának növekedése?
b) Találj magyarázatot a nőtöbblet kor szerinti eltolódására! 6. a) A nők várható átlagos élettartama magasabb, mint a fér-
3. Hogyan változik az élveszületések és a halálozások száma fiaké. Miben nyilvánul meg ez a korfán (2.1.)?
a nyugati határtól kelet felé haladva (2.4., 2.5.)? Mely me- b) Beszéljétek meg, hogy mi lehet az oka a nemi különb-
gyékben a legmagasabb az élveszületések száma? ségeknek!
4. Mely tényezők és hogyan befolyásolják a gyermekvállalási 7. Miért okozhat problémákat a gazdaságnak az idősek egy-
kedvet? Elemezd a 2.6. ábrát! re nagyobb részaránya?
8. Mely okok késztetik vándorlásra a lakosságot? Csoporto-
sítsd azokat a füzetedben!
6,5 8 9 10 12 17,2
9. Hogyan változhat egy fejlett, munkaerőhiánnyal küzdő vá-
ros lakosságának korszerkezete a bevándorlás hatására?
10. A nagyvárosokból kiköltözők számára egész településré-
szek épülnek a környező településeken.
a) Milyen előnyei vannak a nagyvárosok szomszédságá-
ba való költözésnek?
b) Mi lehet az oka, hogy Magyarországon ritkábban vál-
toztatnak lakóhelyet az emberek, mint Nyugat-Euró-
pában és az USA-ban? Nézz utána az interneten!
11. a) Mely országrészekből vándoroltak el sokan 2019-ben?
2.4. Ezer 15–49 éves nőre jutó élveszületések száma (2019) Találj magyarázatot az okokra (2.3.)!
b) Mely országrészekbe vándoroltak sokan? Találj ma-
gyarázatot az okokra!
8,7 12 14 16 18 19,9 12.Elemezd pármunkában a 2.7. ábrát!
a) Hogyan változott a településtípusok vándorlási külön-
bözete? Keress okot a változásra!
b) Mely településtípus vált vonzóvá? Mi lehet ennek az oka?

(ezer fő)
25
20
15
10
5
0
2.5. Ezer lakosra jutó halálozások száma (2019)
–5
–10
jövedelmi helyzet –15
–20
2001 2005 2010 2015 2020
iskolai végzettség
Budapest Többi város Község

2.7. Belföldi vándorlási különbözet hazánkban

munkahelyi beosztás

lakáskörülmények

családi háttér

gyermekvállalási kedv

2.6. A gyermekvállalást befolyásoló tényezők

55

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 55 2022. 05. 27. 15:12

 3.1. Tanya (b); falu (k); város (Sopron belvárosa) (j)

Falun vagy városban? A legtöbben határozottan tudják, hogy melyikben szeretnének élni. Valaki a csendet és a nyugalmat, valaki
az állandó nyüzsgést keresi. A döntést talán megkönnyíti, hogy napjainkban kezdenek elmosódni a határok a tipikus falvak és
városok között.

3. Települések Magyarországon

A tanyák, a falvak és a városok településhálózatot áruházak) biztosítanak a vonzáskörzetük népessége

alkotnak, sokoldalú kapcsolatban, szoros kölcsön-
hatásban állnak egymással (3.3.). Van, ahol gyárak
működnek, máshol mezőgazdasággal foglalkoznak,
vannak fürdőknek, egyetemeknek otthont adó helységek.
Közöttük közutak és vasutak hálózatán emberek és
áruk mozognak.
Magyarország településeinek egyharmad része 500
főnél kisebb aprófalu, ahol az ország népességének
mindössze 3%-a lakik. A lakosság 70%-a városokban
él. A dombsági és középhegységi tájakon kis területű
és népességű települések vannak, míg az alföldeken
nagyobbak.
A falvak szolgáltatásai (pl. iskola, orvos, üzletek)
általában csak a helyi lakosság igényeit elégítik ki.
A városoknak központi szerepköre van, mert mun-
kahelyeket és szolgáltatásokat (pl. középiskola, kórház,
100
90
3275335 2995823 3053310 3033770
80
70
60
(százalék)
számára is. Legtöbbször a település lélekszámával együtt
gyarapodnak a feladatkörök is.
A falvak és a városok jelentős változáson mentek
keresztül az évszázadok során, különösen a 20. század
közepétől kezdve.
A falvakon és a városokon kívül tanyákon is élnek em-
berek. A tanyák néhány házból álló szórványtelepülések,
önállóan vagy kisebb csoportokban helyezkednek el.
Az elsősorban az Alföldre jellemző tanyák lakói főként
mezőgazdaságból élnek, de ma már sokan foglalkoznak
mással (pl. vendéglátással) is. Egyre több tanyát hasz-
nálnak nyaralónak. Hazánkban mintegy 170 ezer ember
lakik ezeken a szórványtelepüléseken.
Az egyes településtípusokon különböző a minden-
napi élet, ami a település típusától és földrajzi elhelyez-
kedésétől is függ.
2903949

50
5374902 5362319 5387779 5174818 5102987
40
30
20
10 2059226 2016681 1759209 1729040 1723836
0
1980 1990 2001 2011 2021
Budapest többi város község

3.2. A különböző településtípusokban élők száma és aránya 3.3. A falu és a város kapcsolata

56

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 56 2022. 05. 27. 15:12

 Magyarország területe különböző közigazgatási egységekre tagolódik: megyékre, a megyék járásokra, a járások
településekre. Az Európai Unió regionális politikájának egységei a régiók.
1. Mit gondolsz, hány település van összesen hazánkban?
Becsüld meg, majd járj utána a valós adatnak!
2. Milyen gyakran és milyen céllal szoktál a környező telepü-
lésekre utazni?
3. Milyen életmódbeli különbségeket tudsz megfogalmazni
falu és város között a táblák alapján (3.4.)?
3.4. Élet városban és falun
4. a) Hazánk mely területein jellemzőek az aprófalvak (3.5.)?
b) Milyen domborzatú tájakon alakult ki ez a településtí-
pus? Mi lehet ennek az oka?
5. Milyen domborzatú tájakon jellemzőek a tanyák (3.5.)?
Mi lehet ennek az oka?
tanyás
települések
aprófalvak
3.5. Tanyák és aprófalvak Magyarországon
6. a) Olvasd el a szemelvényeket a különböző típusú telepü-
lésekről!
b) Keresd meg a térképen a településeket, és állapítsd
meg, mely nagyobb helység vonzáskörzetébe tartoz-
nak!
c) Írd le az információk alapján a településekről, hogy…
• hová és mivel járnak a gyerekek iskolába,
• hol tudják a bevásárlást és a hivatali ügyeket intézni
az ott élők,
• milyen lehet a lakosság korszerkezete,
• van-e elég munkahely a településen,
• érdemes-e üzemet nyitnia egy 20 főt foglalkoztató
csomagoló cégnek!
OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 57
Aprófalu – Vámoscsalád (296 fő, 2019)
A főút mellett fekvő kis falu lélekszáma évtizedek óta csök-
ken, nagy az elvándorlás. A régi házak nem találnak újra gaz-
dára, sok az üres, omladozó épület. Kevés a gyerek, de sok
az egyedül élő nyugdíjas. Óvoda vagy iskola régóta nem üze-
mel helyben; a gyerekek a szomszédos faluba és kisvárosba
utaznak reggelente. Az élelmiszerbolt árukészlete korláto-
zott, a péksüteményeket, mélyhűtött árut, tejtermékeket
mozgóboltokból is árulják a faluban. Nagyobb bevásárlá-
sért 25 kilométert kell utazni a legközelebbi nagyáruházba.
A postai szolgáltatásokat mobilposta végzi. Kevesen élnek
mezőgazdaságból, jellemzően csak saját fogyasztásra ter-
mesztik a zöldséget, gyümölcsöt. A többség a környező vá-
rosokban talált munkahelyet. A kocsmán és a fodrászaton
kívül nincs más helyi szolgáltatás. A helyi közösségi élet
egyik központja a művelődési ház, másik a templom.
Nagyváros – Nyíregyháza (116 799 fő, 2019)
Legkeletibb nagyvárosunkban jól kiépítettek a helyi szol-
gáltatások, és szórakozásra is több lehetőség nyílik: mű-
ködik mozi, színház, élményfürdő, az állatkert pedig az
egész országból vonzza a látogatókat. A bevásárlást a vá-
rosszéli nagy üzletláncokban, a kis boltokban vagy a piacon
is lehet intézni. A város középiskoláiba az egész megyéből
járnak diákok, van egyeteme is. A profi és amatőr sportolók
számára stadion, fedett sportcsarnok és uszoda is létesült.
A helyi gazdaság sok munkalehetőséget kínál, ezért a mun-
kanélküliség a kedvezőtlen megyei átlagnál jóval alacso-
nyabb. A rendszerváltoztatás után több 100 főt foglalkozta-
tó külföldi cégek is letelepedtek itt. A város megyeszékhely,
a hivatalos ügyek intézésére helyben van lehetőség
Egy tanya
Az önálló tanyákon mindössze egyetlen család lakik, és
csupán néhány épület áll a birtokon, amit nagy földterü-
letek vesznek körül. A tanyák többségéhez földút vezet.
A tanyavilág társadalma és maguk a tanyák is sokszínű-
ek. Egy részükben idős, rossz anyagi körülmények kö-
zött élő emberek laknak. Sokan élnek teljesen egyedül,
azon a portán, ahová születtek, és próbálják önellátással
fenntartani magukat. Az épületek többnyire felújítást igé-
nyelnek. Sok olyan tanya van, ahová a vezetékes víz és a
villany sincs bevezetve. A segítségre szoruló tanyalakó-
kat a tanyagondnok segíti: ő viszi iskolába a gyerekeket,
bevásárol, kiszállítja a postát. A tanyák másik típusát az
újonnan vidékre költözött vállalkozók alkotják, akik jól
szervezett, gépesített mezőgazdasági munkát folytatnak
piacra termelve. Felújított birtokaikon egyre többen fog-
lalkoznak vendéglátással is.
57
2022. 05. 27. 15:12
 Országház
Budai Vár

Lánchíd

4.1. Budapest

Fővárosunk területén már több ezer éve kisebb települések alakultak ki a terület kedvező földrajzi adottságai miatt. A Bu-
dai-hegység és a Pesti-síkság találkozásánál könnyen lehetett átkelni a Dunán. Így itt keresztezték egymást a folyó mentén
haladó észak–déli és a Kárpát-medencét átszelő kelet–nyugati irányú kereskedelmi útvonalak.

4. Budapest, a világváros

Budapest alapításától az I. világháborúig gyorsan fejlő- Magyarország településhálózatának egyik problémá-

dött, világvárossá vált. Ekkor alakult ki mai szerkezete
(sugárutak, körutak, terek), és ekkor épült számos, a mai
városképet meghatározó épület is. A fővárost 1994 óta
23 kerület alkotja.
Nagyvárosi övezetesség
Bármely irányból érkezünk Budapestre, először a várost
körülvevő elővárosokon kell áthaladnunk. Itt családi
házas területek és lakóparkok váltják egymást, ame-
lyek lakói többnyire a fővárosban dolgoznak, az ottani
szolgáltatásokat veszik igénybe (vásárlás, szórakozás,
oktatás, egészségügy). Ezért e településekről reggelente
óriási autóforgalom indul a belvárosba, délután pedig
az ellenkező irányba: az elővárosok lakossága naponta
ingázik.
A főváros egykori nagy helyigényű gyárainak, raktá-
rainak, vasúti létesítményeinek nagy része a 20. század
végére elavult vagy elvesztette a szerepét. Megkezdődött
a felújításuk, új funkciójukkal bekapcsolódnak a modern
nagyváros életébe. Felújításra szorulnak a belváros
évszázados bérházai is. A felújított városrészek vonzóak,
ezért a népességszámuk nő.
A pesti oldal belvárosa, a városmag az Országház
környezetében alakult ki (4.1.). Közigazgatási, pénzügyi
és kereskedelmi szerepe mellett sok turistát is vonz.
A budai városrészek központja a Várnegyed. Közigaz-
gatási, kulturális és idegenforgalmi szerepe kiemelkedő.
ja a túlzott főváros-központúság Budapest népesség-
számban vagy gazdaságban betöltött túlsúlya nagy.
A főváros a hazánkban évente előállított termékek és
szolgáltatások értékének kb. 40%-át állítja elő. A befek-
tetések nagy része is ide irányul. A főváros pénzügyi,
kulturális és idegenforgalmi szerepe Kelet-Közép-Euró-
pában meghatározó.
Élhetőbb fővárost!
A főváros által nyújtott előnyökért cserébe a lakosságnak
számos nagyvárosi problémával kell megküzdenie.
A belső városrészekben európai összehasonlításban
kicsi a zöldfelületek aránya. A Budai-hegység és a pesti
külvárosok erdői, rétjei gyakran esnek áldozatul a la-
kóingatlanok terjeszkedésének.
Az M0-ás autópálya a városon áthaladó forgalmat
jelentősen csökkenti. A városon belüli és az elővárosok-
ból érkező autóforgalom azonban óriási terhet jelent
Budapest lakosságának. Ennek kezeléséhez a négy metró-
vonal mellett a HÉV és a városi vasútvonalak fejlesztése
is hozzájárul. A P+R parkolók a városba autóval érkező-
ket a városon belül a közösségi közlekedés igénybevéte-
lére szeretnék rászoktatni. A belvárosi közlekedési és
parkolási gondok enyhítését szolgálhatja az alternatív
közlekedési módok (pl. kerékpározás) népszerűsítése is.
A közlekedés levegőszennyezés és a zajszennyezés
fő forrása.

58

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 58 2022. 05. 27. 15:12

 Budapest okos várossá fejlesztése az elmúlt évtizedben el-
kezdődött. Az okos városok jobb életminőséget biztosítanak,
ezért lakóik jobban érzik magukat. A közlekedés jól szervezett
és hatékony, az ügyintézés az internet segítségével könnyű és
gyors [pl. okos ügyintézés: menetjegyek, belépőjegyek meg-
vásárlása stb.; okos közlekedés: útvonaltervező és utastájé-
koztató rendszer (FUTÁR), kerékpármegosztó-rendszer (Mol
Bubi), autómegosztó-rendszerek (GreenGo, Mol Limo)].
4.4. Okos megoldások Budapesten

köztársasági elnök
közút- és vasút- országgyűlés élelmiszeripar
minisztériumok
vonalak
gyógyszergyártás
politikai
repülőtér

közlekedési ipari gépgyártás

nemzetközi Budapest szerepköre
vásárok kereskedelmi pénzügyi
bankok
bevásárló- oktatási-
központok múzeumok kulturális tőzsde
tudományos biztosítók

rendezvények színházak, kutatóközpontok egyetemek

operaház
4.2. Budapest országos szerepkörei

◆ Augusztus 20-i tűzijáték ◆ Sziget Fesztivál ◆ Tavaszi Fesztivál ◆ borfesztivál,

kolbászfesztivál ◆ sportesemények ◆ gyógyfürdők ◆ barlangok ◆ Központi
Vásárcsarnok ◆ Hősök tere ◆ Budai Vár ◆ Városliget ◆ Országház ◆ Andrássy út
◆ Szent István Bazilika ◆ Lánchíd ◆ Nemzeti Múzeum ◆ Duna-part ◆ Operaház
◆ Margit-sziget ◆ Nemzeti Színház ◆ Gellért-hegy ◆ Művészetek Palotája
4.1. táblázat. Budapest legismertebb turistacsalogató rendezvényei, látványosságai

új szolgáltatások nyílnak
leromlik csökkennek az ingat- diákok, művészek
fiatalok számára
az épületek állapota lanárak és bérleti díjak jelennek meg
(kávézók, bárok, stúdiók)

az ingatlanfejlesztők még több szolgáltatás a turisták felfedezik felkapott lesz

felfedezik a városrészt települ ide a városrészt a terület

megveszik a helyi szegé- a lakásokat, köztereket megnőnek beköltözik a magasan

nyebb lakosság lakásait felújítják az ingatlanárak képzett, jól kereső réteg

4.3. A belső városrészek átalakulási folyamata

1. Hasonlítsd össze a pesti és a budai oldal domborzatát!
Mely tájakon fekszenek a főváros részei?
2. Mutasd be Budapest szerepét hazánk életében a 4.2. ábra
segítségével!
3. Támaszd alá a közút- és vasúthálózat vizsgálata után,
hogy Budapest az ország közlekedési központja! Hasz-
náld az atlaszt!
4. a) Keress Budapest turistacsalogató építményeiről, ese-
ményeiről (4.1. táblázat) képeket az interneten!
b) Válassz ki egy célt, majd készíts róla rövid tájékoztatót!
5. Jó vagy rossz folyamat a belső városrészek átalakulása
(4.3.)? Értékeld a folyamatot az ott lakók, a beköltözők, az
üzlettulajdonosok, az ingatlanfejlesztők, a turisták, a mű-
emlékvédelem és az egész város lakossága szempontjából!

59

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 59 2022. 05. 27. 15:12

 erdő
rét, legelő
szántó
jó minőségű
szántó
öntözött
terület
kert,
gyümölcsös
szőlő
beépített
terület
búza
kukorica
rozs-zab-
árpa
burgonya
szarvasmarha
cukorrépa
sertés
napraforgó
juh
zöldség,
baromfi gyümölcs
ló dohány
halászat szőlő
vadászat (borvidék)

5.1. A magyar mezőgazdaság

Liszt, tojás, tej, étolaj, cukor, víz, só, lekvár: ezek akár egy hagyományos palacsinta összetevői is lehetnének. Ebben a lecké-
ben azt követjük végig, hogy a magyar élelmiszer-gazdaság mely adottságai teszik lehetővé népszerű ételeink alapanyagai-
nak megtermelését.

5. Magyarország élelmiszer-gazdasága

Az élelmiszer-gazdaság feladata az élelmiszerigények mivel elcsábítják tőlük a vásárlókat. Magyarország fontos

kielégítése, élelmiszeripari alapanyagok és élelmiszerek
termelése. Fontos szerepet tölt be a külkereskedelemben,
egyes országrészekben a népesség jelentős százalékát
foglalkoztatja, és hozzájárul a vidékfejlesztéshez is.
A mezőgazdaság hazánkban a foglalkoztatottak
4,5%-ának ad munkát.
A gazdák pályázhatnak az Európai Unió mezőgazda-
sági támogatásaira, termékeiket értékesíthetik az uniós
piacon is. Ugyanakkor bizonyos termékek esetében az
EU más országok gazdáit támogatta, ami kedvezőtlenül
hatott egyes termények termelésére. A magyar élelmi-
szer-gazdaság árucikkeinek fő vásárlója Németország.
A magyar áruk sikerei hez folyamatos korszerűsí-
tésre, a szigorú minőségi előírások betartására és ver-
senyképes árakra van szükség. Alkalmazkodni kell
az egészséges táplálkozás igényeihez (pl. bioélelmisze-
rekkel, génmódosítástól mentes termékekkel) is. Ugyan-
akkor a nagy külföldi cégekkel a hazai vállalkozások
nehezen tudnak versenyezni, a nagyvállalatok olcsó
árui pedig a magyar termelők helyzetét is nehezítik,
természeti kincse a termőföld (mezőségi és barna erdő-
talajok). Hazánkban a szántóföldek aránya magas (44%,
Dánia után ez a második legnagyobb érték Európában).
Az országnak a mezőgazdaság kedvező feltételei,
erőforrásai mellett néhány hátrányos természeti vagy
társadalmi feltétellel is számolnia kell (5.2.).
gabonafélék búza, kukorica, árpa, rozs, rizs
ipari növények napraforgó, cukorrépa, szója, repce, dohány
takarmánynö-
lucerna, zab, vöröshere, silókukorica
vények
őszibarack, kajszibarack, alma, szőlő, ribizli,
gyümölcsfélék
szilva
burgonya, zöld- és fűszerpaprika, para-
zöldségfélék dicsom, vöröshagyma, bab, káposzta,
sárgarépa
állattenyésztés baromfi, sertés, szarvasmarha, juh
5.1. táblázat. Mezőgazdaságunk legfontosabb termesztett
növényei és tenyésztett állatai

60

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 60 2022. 05. 27. 15:12

 1. Nevezz meg híres magyar élelmiszereket! Mi lehet a sike- 9. Hogyan lesz a mezőgazdaság által megtermelt alap-
rük titka? anyagból késztermék? Állapítsd meg az 5.3. ábra alapján!
2. Mi az élelmiszer-gazdaság szerepe hazánkban? Készíts gondolattérképet!
3. a) Melyek a magyar mezőgazdaság előnyös feltételei (5.2.)?
b) Azonosítsd az atlasz alapján az Alföldre jellemző talaj-
típusokat! Állítsd azokat termékenységük szerinti sor-
rendbe!
c) Melyek a mezőgazdaság szempontjából kedvező és
kedvezőtlen éghajlati jellemzők?
d) Hogyan javíthatók a mezőgazdaság hátrányos feltételei?

malomipar, liszt, keményítő,

– kedvező domborzat – talajpusztulás
gabonafélék tésztagyártás, kenyér, pékáru,
– jó minőségű talajok – szikesedés
sütőipar, söripar tészta, sör
– elegendő évi középhőmérséklet – aszály
– elegendő évi csapadék- – tavaszi fagyok
mennyiség

előnyös hátrányos
természeti természeti
feltétel feltétel

előnyös hátrányos
társadalmi társadalmi
– termelési – tőkehiány tartósítóipar, fagyasztott termékek,
feltétel feltétel zöldség- és
tapasztalatok – kisbirtokok üdítőital-gyártás, konzerv, lekvár,
gyümölcsfélék fűszerfeldolgozás, gyümölcslé, fűszerek,
– korszerű technológia túlsúlya
– gépesítettség – alacsony boripar, szeszipar bor, pálinka
felvásárlási árak

5.2. A magyar mezőgazdaság feltételei

4. Milyen szerepe lehet a hazai élelmiszeripar fellendítésé-

ben az Európai Uniónak és a külkereskedelemnek? hús, kolbász, szalámi,
takarmány-
húsipar, tejipar, felvágottak, hús-
5. a) Keresd meg az 5.1. ábrán a főbb termesztett növényeink növények
édesipar konzerv, tej, vaj,
(állattenyésztés)
(állattenyésztés)
termőkörzeteit! sajt, joghurt, jégkrém

b) Keress magyarázatot az elhelyezkedésükre! 5.3. A növénytermesztés kapcsolata az állattenyésztéssel

6. Jellemezd a zöldségfélék és a gyümölcsök termőterületét és a feldolgozóiparral
éghajlati és talajigényeik alapján (5.1.)!
7. Mi a különbség a szabadföldi és az üvegházi növényter- 10. Olvasd el a szemelvényt, majd magyarázd el az ökológiai
mesztés között? gazdálkodás lényegét!
8. Mely hónapokban lehetnek olcsóbbak, és mely hónapok-
ban drágábbak az 5.2. táblázat élelmiszernövényei? Vála- Hazánkban is terjed az ökológiai gazdálkodás (bio-gaz-
szodat indokold! dálkodás). Ez tiltja bizonyos növényvédő szerek, műtrá-
gyák, mesterséges állatgyógyászati készítmények hasz-
görögdinnye 7 8 9 10 nálatát. Az ökológiai gazdálkodással szemben elvárás,
hogy a megtermelt élelmiszer egészséges és tápanya-
hónapos retek 4 5 6
gokban gazdag legyen.
paprika 7 8 9 10

paradicsom 6 7 8 9 10 Az Európai Unióban az ökoló-

giai gazdálkodással előállított
szőlő 7 8 9 10
élelmiszereket emblémával
5.2. táblázat. Élelmiszernövények szabadföldi természetes látják el.
érési ideje (hónapok)

61

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 61 2022. 05. 27. 15:12

 6.1. Villamos energia termelése hőerőművel (b), napelemekkel (k) és szélerőművekkel (j)
A hagyományos vélekedés szerint hazánk szegény energiahordozókban. Ez azonban csak a nem megújuló energiahordo-
zókra igaz, hiszen megújuló energiaforrásunk bőven van. Hasznosításuk mégis vontatottan halad. Vajon mikor alkonyul be
a hagyományos erőműveknek?
6. Hazánk energiagazdasága
Az energiagazdaság energiával látja el a gazdaságot és
a lakosságot. Ehhez ki kell termelni és fel kell dolgozni
az energiahordozókat, a megtermelt energiát pedig
el kell juttatni a fogyasztókhoz. Az energiahordozók
olyan természetben előforduló anyagok vagy jelenségek,
amelyek átalakításával energia nyerhető. Az elsődleges
energiahordozókból (pl. kőszén vagy vízenergia) az
erőművek állítják elő a másodlagos energiahordozókat
(pl. elektromos áram, távhő), amelyeket a fogyasztók
már fel tudnak használni (6.2.).
Hazánk növekvő energiaigényét csak villamosener-
gia-behozatallal tudja fedezni. Ennek aránya elérte
a 30%-ot. A lakosság növekvő energiaigényei és az
energia drágulása miatt egyre fontosabb az energiata-
karékosság. A készülékek megfelelő használatán kívül
az épületek fűtési költségeinek csökkentésével tehetünk
a legtöbbet ennek érdekében.
Nem megújuló energiahordozók
Legfontosabb energiahordozónk a kőolaj és a földgáz.
A hazai kitermelés az igényeknek alig 20%-át fedezi,
így mindkét nyersanyagból jelentős behozatalra szoru-
lunk. Ennek forrása elsősorban Oroszország, ahonnan
a szénhidrogének csővezetékeken érkeznek.
Nukleáris energiát az 1980-as évek óta üzemelő paksi
atomerőmű állít elő, ami az ország elektromosáram-ter-
melésének kb. a felét adja. Az atomerőmű berendezéseit
modernizálták, ezért várhatóan csak 2032–2037 között
kell leállítani azokat. Az atomerőmű bővítése a 2020-as
évek végére készülhet el.
62
OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 62
Megújuló energiahordozók
Hazánk a megújuló energiaforrások arányát 2030-ig
legalább 21%-ra akarja emelni.
A szélerőmű hátránya, hogy szélcsend esetén az általa
termelt energia hiányzik a hálózatból.
Hazánkban a vízenergia hasznosítása nem jelentős.
Legnagyobb teljesítményű vízerőmű a kiskörei, amit
a tiszalöki követ. A kisebb erőművek száma meghaladja
a tizet.
A napenergia felhasználásához is kedvezőek az adott-
ságaink, ám szerepe még elenyésző. Számítások szerint
a melegvíz-használat energiaszükségletének három-
negyed részét, a fűtésének egyharmadát tudná fedezni.
A geotermikus energiahasznosítás a föld alatti magas
hőmérsékletű víz hőjének felhasználása. Termálfürdők
üzemeltetésén túl uszodák, üvegházak, lakások fűtésére
is használják. Kiemelkedő adottságaink ellenére csekély
szerepe van az energiatermelésben. Ennek oka, hogy
nagy beruházásokat igényel, és a befektetett összegek
csak hosszú távon térülnek meg.
Fontos megújuló energiaforrás a biomassza. A szer-
ves anyagok energiatartalmának kinyerése lehetséges
égetéssel is, de számos kevésbé szennyező módszer is
rendelkezésünkre áll. A bioüzemanyagok terjedésének
hátránya a nagy területigény. Ha élelmiszernövények
helyett az azok előállításához szükséges növényeket
termesztjük, csökken az előállított élelem mennyisége,
és emelkedik az ára. A biogáz felhasználásának az ener-
giatermelésen kívül a hulladékok veszélyes anyagainak
ártalmatlanításában is kulcsszerepe van.
2022. 05. 27. 15:12
 1. a) Számold össze, hogy hányféle elektromos készüléket 7. a) Olvasd le a 6.3. ábráról, hogyan változott az egyes
használsz egy nap során! energiahordozók szerepe! Értékeld a jelenséget!
b) Mennyi időn át működnek ezek? b) Az előállított nukleáris energia mennyisége minden év-
2. a) Mely elektromos készülékeket használták szüleid, ben ugyanannyi. Hogy lehet, hogy mégis nőtt az aránya?
nagyszüleid gyerekkorukban? (%)
b) Milyen következtetés vonható le ebből a háztartások 100
megújuló
energiafelhasználására vonatkozóan? 90
80
3. a) Mennyibe kerül 1 kWh elektromos áram és 1 m3 gáz?
70
Tudd meg háztartásotok villany- és gázszámláiból! 60
nukleáris
b) Tanulmányozd, mikor mennyi áramot és gázt fogyasz- 50
tott a család! 40
c) Milyen lépéseket tehetsz te magad az energiatakaré- 30
fosszilis
kosság érdekében? 20
10
4. a) Mik a hátrányai, ha túl sok villamos energiát vásárol egy
0
ország? 2000 2005 2010 2015 2020
b) Mit lehet tenni ennek csökkentése érdekében?
6.3. A hazai energiatermelés megoszlása energiahordozók
5. a) Tanulmányozd az atomenergia felhasználásának érveit alapján
(6.1. táblázat)!
b) Mely ellenérvek szólnak általában az atomenergia-be- 8. a) Hogyan keletkeztek a fosszilis energiahordozók?
ruházás ellen? b) Keress lelőhelyeket az atlasz térképein!
c) Milyen környezeti következményei vannak a bányásza-
Mellette szól Ellene szól tuknak?
• Kis helyen sok energiát • Építése sokba kerül és 9. a) Járj utána, hogy miért szorult vissza hazánkban a kő-
olcsón termel. sokáig tart. széntermelés!
• Nem bocsát ki káros anya- • A nukleáris hulladék kezelé- b) Milyen előnyei és hátrányai vannak a visszaszorulás-
gokat a légkörbe. se nem megoldott. nak?
• Növeli az ország energiater-
10. Miért elenyésző hazánkban a vízenergia szerepe?
melő képességét.
• A beruházás munkahelye- 11. Hogyan befolyásolja a medencehelyzet a szél irányát és
ket teremt. erősségét?
12. a) Mely országrészekben süt legtöbbet a nap?
6.1. táblázat. Érvek az atomenergia felhasználása mellett b) Melyik mértékegység tudja ezt kifejezni?
és ellen
13. Adj tanácsot a települések lakóinak a 6.2. táblázat ada-
6. a) Hogyan lehet villamos energiát előállítani (6.2.)? tainak átgondolása után! Mely energiahordozókra állít-
b) Melyek az előnyei és a hátrányai az egyes módszereknek? sák át az áramellátásukat?

Jellemzők Miklóshida Máriaháza

szélerőmű
hőerőmű Évi napsütéses órák száma 1850 2070
napelem Felhőborítottság (%) 62 38
Átlagos szélerősség (m/s) 5,9 3,1
Évi szeles napok száma 287 132
bioüzemanyag
vízerőmű Vízhőmérséklet 1500 m mélyen (°C) 41 78
Nem művelt termőföldek aránya (%) 24 5

atomerőmű Szarvasmarha állomány (db) 650 80

6.2. táblázat. Két kistelepülés a megújuló energia felé

6.2. A villamosenergia-termelés forrásai hazánkban szeretne nyitni

63

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 63 2022. 05. 27. 15:12

 7.1. A Mercedes-Benz (b) évek óta, a BMW (j) a jövőben lesz meghatározó vállalat hazánk gazdaságában
2020-ban Közép-Európa 500 legnagyobb vállalata között 73 magyar cég kapott helyet. Ez jól tükrözi a hazai ipar jellemzőit: a gépgyártás és
a vegyipar a jelen, a tudásipar a jövő meghatározó gazdasági ágazata. Ásványkincsvagyonunk jelentéktelen és a modern ipar sem erre épül.
7. A hazai ipar jelene és jövője
A 21. században a termék előállítását piackutatásnak és
technológiai fejlesztéseknek kell megelőznie. A szállítás,
a kereskedelem és a piacszervezés pedig segíti a fo-
gyasztókhoz eljuttatást. Hazánkban az iparban dolgozik
a foglalkoztatottak egyharmada.
A gépipar húzza a gazdaságot
A gépipar és a vegyipar napjainkra sikeres ágazatok-
ká váltak (húzóágazatok). Üzemeik részben külföldi
tulajdonban vannak, így könnyebben jutnak hozzá
a fejlesztéshez szükséges pénzhez és modern technológiá-
hoz. Ez a két ágazat adja ipari termelésünk háromnegyed
részét, az ipar kivitelének öthatodát.
A gépipari vállalatok a kereslet növekedésével gyor-
san bővítik termelésüket. A gépipar térbeli helyzete
megváltozott: Budapest korábbi vezető szerepe csök-
kent, a kedvező fekvésű, jól megközelíthető, szak-
Esztergom
Győr Debrecen
Kecskemét (tervezett gyár)
Szentgotthárd
7.2. Autógyárak Magyarországon
64
OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 64
képzett munkaerővel rendelkező vidéki városok ke-
rültek előtérbe.
Járműgyártásunk alapvetően személyautókat és
alkatrészeiket állítja elő (Opel, Audi, Suzuki, Mercedes-
Benz). A gépkocsik nagyobb része az európai piacokra
kerül, ezek hazánk legfőbb kiviteli termékei. Az ágazat
a gyárak dolgozóin kívül több tízezer embert foglalkoz-
tat: sok hazai beszállító vállalkozás gyárt alkatrészeket.
A vegyipar termékeit az élet minden területén hasz-
náljuk. Magyarország vegyiparában is meghatározó
a külföldi tulajdonban lévő nagyvállalatok szerepe, ter-
mékeik jelentős részét külföldön értékesítik. A vegyipar
működése súlyos környezeti károkat is okozhat, ezért
kiemelten fontos a szigorú környezetvédelmi szabályok
betartása.
A tudásiparban a jövő
A gyorsan változó gazdasági igényekhez úgy lehet
alkalmazkodni, ha előtérbe kerül a megújulásra
képes tudás az egyetemek, a kutatóközpontok, a tech-
nológiai vállalkozások támogatásával. Felzárkózásunk
eszközei lehetnek a tudásparkok (technológiai parkok).
Ezek olyan helyek, ahol egyetemek, kutatóintézetek és
vállalatok egymás közelében, egymást ösztönözve tud-
nak együttműködni a kutatás és fejlesztés területén. Ilyen
kezdeményezések jelenleg Budapesten, Debrecenben,
Szegeden és Kecskeméten vannak.
A tudásipar (pl. szoft verfejlesztés) legfontosabb fel-
tétele a fejlett oktatási rendszer, a kutatás-fejlesztésre
szánt összegek növelése és a befektetők jelenléte.
2022. 05. 27. 15:12
 1. a) Hasonlítsd össze a gépipar és a vegyipar feltételeit, igé- 8. a) Hol készülnek a 7.7. ábrán látható termékek? Azono-
nyeit (7.3.)! sítsd a gyártás helyét a 7.5. és 7.6. ábra segítségével!
b) Mely adottságokkal rendelkezik hazánk? b) Keresd meg a gyárak települését az atlaszban!

GÉPIPAR VEGYIPAR JÁRMŰGYÁRTÁS ELEKTRONIKAI IPAR

– szakképzett munkaerő – nyersanyag (kőolaj, földgáz)
– betanított munkaerő – energia
– felvevőpiac – víz
Opel Samsung
– infrastruktúra – kutatás-fejlesztés (Szentgott árd) (Jászfényszaru)
– tőke – tőke
Suzuki Bosch
(Esztergom) (Budapest, Hatvan, Miskolc)

Audi Flex
(Győr) (Zalaegerszeg, Sárvár)
7.3. A gépipar és a vegyipar igényei Mercedes-Benz
(Kecskemét)

2. a) A gazdaság mely területén használják a gépipar termé- VILÁGÍTÁSTECHNIKAI HÁZTARTÁSI GÉP GYÁRTÁS
ESZKÖZÖK GYÁRTÁSA
keit?
b) Jelöld a munkafüzet térképén hazánk fő gépipari köz-
pontjait!
c) Mely gépipari vállalatok szerepelnek hazánk 25 legna-
gyobb cége között? Tungsram Hajdu
(Budapest, Nagykanizsa) (Téglás)
3. a) Keresd meg az atlaszban az autóipari cégek székhelyét!
Philips
b) Milyen közlekedési lehetőségekkel rendelkeznek az (Tamási)
egyes városok? KŐOLAJ FELDOLGOZÁS GYÓGYSZERGYÁRTÁS GUMIGYÁRTÁS
4. a) Hogyan változott hazánk szerepe a régió autógyártá- 7.5. A gépipar
MOL néhány ágazataRichter
és magyarországi Hankook
vállalata
(Százhalombatta) (Budapest) (Rácalmás)
sában? Állapítsd meg a 7.4. ábra alapján!
MOL Sanofi Michelin
b) Melyek a változás okai? TVK (Budapest) (Nyíregyháza)
Tiszaújváros)
(db) Egis Apollo Tyres
1 400 000 Csehország (Budapest) (Gyöngyöshalász)
Szlovákia
1 200 000 TEVA
Lengyelo.
1 000 000 (Debrecen)
800 000 Magyaro.
600 000 Románia MŰTRÁGYAGYÁRTÁS MŰANYAGGYÁRTÁS
400 000 Szlovénia
Nitrogénművek BorsodChem
200 000 (Pétfürdő) (Berente)
0
2000 2005 2010 2020 Peremartoni Fertilizers BASF
7.4. Autógyártás Közép-Európa egyes országaiban (Berhida) (Budapest)

7.6. Vegyipari vállalatok Magyarországon

5. a) Mely nyersanyagokra van szükség az egyes vegyipari
termékek előállításához?
b) Mekkora készletekkel rendelkezik hazánk ezekből?
c) Mely vegyipari vállalatok szerepelnek hazánk 25 legna-
gyobb cége között?
6. Keress kapcsolatot vegyipari üzemeink és a kőolajvezeté-
kek futása között az atlasz segítségével!
7. Melyek az ipari parkok kialakításának előnyei és hátrá-
nyai? Olvasd el a rövid szemelvényt is!

Az ipari parkok korábbi iparterületek újrahasznosításával

(barnamezős beruházásként) vagy azelőtt ipari célra nem
használt területek beépítésével (zöldmezős beruházás-
ként) jöttek létre. Az ipari parkok tőkét vonzanak a telepü-
lésekre és munkahelyeket teremtenek. 7.7. A hazai gépipar és a vegyipar néhány terméke

65

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 65 2022. 05. 27. 15:12

 8.1. A fejlett infrastruktúra elengedhetetlen a gazdaság hatékony működéséhez
60-80 éve az emberek többsége ritkán hagyta el a lakóhelyét. Szinte csak a környezetében lakókkal találkozott, és a közelben
előállított termékeket fogyasztotta. Ma a közlekedés és a kommunikáció korábban elképzelhetetlen távolságokat hidal át.
8. Magyarország infrastruktúrája
Infrastruktúrának nevezzük a gazdaság működését
biztosító műszaki feltételeket (létesítményeket, hálóza-
tokat, hozzáférést, intézményeket). Hatékonyan működő
gazdasághoz fejlett infrastruktúrára van szükség.
2021-ben országszerte a lakások több mint 90%-át bekötöt-
ték a villany- és a vezetékes ivóvízhálózatba. A csatornázott-
ság terén még van lemaradásunk, de ennek aránya is meg-
haladja a 80%-ot. A hazánkban keletkező szennyvíz 98%-át
feldolgozzák. Ugyanakkor több mint 200 000 lakásban nincs
melegvíz-ellátás, fürdőszoba és vízöblítéses WC.
Fővárosközpontú közlekedési hálózat
Magyarországon jelentős az átmenő forgalom. Bu-
dapesten ágaznak el a Balkánra és a Közel-Keletre,
illetve a Kelet-Európába tartó közlekedési útvonalak.
A közlekedési hálózat Budapest-központú, a főváros-
ból sugárirányban haladnak a fő útvonalak a vidéki
városok felé, míg azok között hiányos az összekötte-
tés. Nehezíti a kelet–nyugati irányú közlekedést, hogy
a fővárostól délre lévő Duna-szakaszon kevés híd épült.
• közutak, vasutak, vízi utak, légi folyosók
• csővezetékek
közlekedés
• kiszolgáló létesítmények (pályaudvar, kikötő
stb.)
• hagyományos és mobiltelefon
infokom- • rádiós és televíziós műsorszórás
munikáció • internet-hozzáférés
• elektronikus szolgáltatások
• villanyvezetékek
• vezetékes ivóvíz
közmű
• vezetékes gáz
• csatornahálózat
8.1. táblázat. Az infrastruktúra elemeinek csoportosítása
66
OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 66
Földön, vízen, levegőben
Kedvező adottságai miatt a közúti közlekedésnek vezető
szerepe van az áru- és személyszállításban. Gerincét
a kb. 2100 km hosszúságú gyorsforgalmi úthálózat adja
(autópályák és autóutak).
A vasúti közlekedés hátránya, hogy kevés a kétvá-
gányú és a villamosított pályaszakasz. Folyamatos a
vonalak korszerűsítése, jelenleg nagyobb sebességre
(160 km/h) csak a Budapest–Hegyeshalom–Bécs vonal
alkalmas. Az egyvágányú, dízelvontatású mellékvona-
lak sínpárjai elavultak, a vonatok sebessége alacsony,
a forgalom kicsi.
A vízi közlekedésnek leginkább az áruszállításban
(a Dunán) és a turistaforgalomban (Balaton és Duna-
kanyar) van szerepe.
Az ország mérete miatt a légi közlekedés csak a
nemzetközi forgalomban jelentős. A budapesti Liszt
Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma meghaladta
a 16 millió főt. 2020-ban a koronavírus-járvány miatt
az utasok száma ennek az egynegyedére csökkent.
Átlagos napi forgalom (egységjármű*/nap)
50 30 20 8 5
ezer ezer ezer ezer ezer
*összevont mutatószám
a különféle járműtípusok
eltérő útterhelésének mérésére
pl. 1 személyautó = 1 egységjármű
1 kamion = 2,5 egységjármű
1 motor = 0,8 egységjármű
8.2. A főúthálózat forgalomterhelése 2020-ban
2022. 05. 27. 15:12
 Kisebb nemzetközi repülőtér üzemel Debrecenben és szállít külföldről vagy a kitermelési helyekről a feldol-
a Balaton melletti Sármelléken. A csővezetékes szállí- gozó- vagy fogyasztóüzemekbe.
tás folyékony és légnemű nyersanyagokat (földgáz, kő- A kommunikációs infrastruktúra fejlődését a 21.
olaj) és termékeket (üzemanyagok, etilén, ammónia) században már az internethasználat és a mobiltelefonok
terjedése jelzi.

A lakosság több mint háromnegyed része használja az internetet, egyharmada pedig vásárolt vagy szolgáltatást vett igénybe
a világhálón keresztül. Napjainkban az 5G hálózatok terjedésének lehetünk szemtanúi: a három nagy mobilszolgáltató 2021-
ben 95% feletti lefedettséget ért el.

1. Az infrastruktúra mely összetevőit ismered fel a 8.1. ábrán? 10. Tervezz utazást a szomszédos megye székhelyére! Hasz-
2. Mi volt a legtávolabbi hely, ahová eljutottál? Hogyan utaz- náld a www.menetrendek.hu honlapot!
tál oda? 11. a) Mely gyorsforgalmi utakkal kapcsolódik az M0-ás kör-
3. Becsüld meg, mennyi időt töltesz naponta közlekedéssel, gyűrű (8.4.)?
telefonos és internetes kommunikációval! b) Mi a körgyűrű előnye és hátránya?
4. a) Milyen közlekedési következményei vannak hazánk
11
Európában elfoglalt földrajzi helyzetének? 2 M2
M3
10
b) Milyen hatással van hazánk közlekedésére a medence- M3
helyzet?
M3 M31
5. Előny vagy hátrány az ország számára az átmenő forga- 3
lom? Vitassátok meg!
6. Keresd meg az atlasz térképén és nevezd meg a legforgal-
masabb útvonalakat! Indokold meg, miért azok! M1
7. Figyelj meg a környezetedben elhaladó autók közül 25-öt! 1
M1 M7
Számold össze, hányan utaztak bennük összesen és átla- 31

gosan! Értékeld az eredményt!

M5 M4
8. Indokold az állítást! Hazánk közúti és vasúti hálózata Bu- M7 7 M4
6
dapest-központú. M51
M6
9. a) Vizsgáld meg két Zala megyei falu példáján (8.2. táblázat) 4
7
az infrastruktúra és a lakosságszám közötti kapcsolatot! 51 5
6 M5
b) Mi a szerepe az infrastruktúrának a kistelepülések la-
kosságának megtartásában (8.3.)? 8.4. Az M0-ás körgyűrű

Elérhető internet-
megyeszékhelytől

tanuszoda építése
Kövezett út kiépí-

Bölcsőde építése
Csatornahálózat
Vezetékes ivóvíz
Buszközlekedés

ellátás helyben
gáz bevezetése
Nyolcosztályos

szolgáltatók
Tornaterem

Új óvoda és
bevezetése

bevezetése

Kábeltévé,
Háziorvosi
Távolság a

Vezetékes
Település

kiépítése

kábelnet
építése
Villany

iskola
tése

1987-től
Teskánd 5 km 1932 1948 1958 1979 1989 1995 1998 2005 2006 van van 5
új épületben
1970-es
Bucsuta 36 km 1958 1961 1959 1989 1946 – – – – nincs nincs 3
évektől nincs

8.2. táblázat. Bucsuta és Teskánd infrastruktúrája 12. Keress Budapestről induló repülőjáratot a https://www.
(fő) flightradar24.com oldalon! Figyeld meg az útvonalát!
1200 1095
1000
n d
800 675 ká
Tes
600
Bucs
400 uta
369 198
200
0
1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2011 2017
8.3. Bucsuta és Teskánd népességének változása

67

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 67 2022. 05. 27. 15:12

 1. 2.
5. 6.
8. 9.
9.1. A hivatásturizmus és a szabadidő-turizmus típusai
Az utóbbi években többször is jelentek meg hírek arról, hogy egy-egy nagy, útikönyvek kiadásával, utazási tanácsadással foglalkozó
külföldi vállalat Magyarországot vagy Budapestet ajánlja olvasóinak. Vajon tényleg ilyen népszerű hazánk a külföldiek körében?
9. Hazánk idegenforgalma
Az idegenforgalom (turizmus) a hazai lakosság ma-
gyarországi utazásait jelentő belföldi turizmusból és
a külföldiek magyarországi látogatásaiból, azaz a nem-
zetközi turizmusból tevődik össze. A legtöbb külföldi
turista a szomszédos vagy közeli európai országokból
érkezik hazánkba (9.3.). Az utóbbi időben megnőtt
a Nyugat-Európából vagy más kontinensekről érkező
turisták száma is.
A belföldi és a külföldi utazások egyre népszerűb-
bek és egyre több ember számára elérhetőek. Ennek
okai: növekedtek a jövedelmek, több lett a szabadidő
(pl. fizetett szabadság elterjedése), és gyorsan fejlődött
a közlekedés (pl. egyre olcsóbb a repülés). Magyaror-
szág földrajzi, történelmi, kulturális adottságai sok
belföldi és külföldi turistát vonzanak.
A hazai turizmus fajtái
Az idegenforgalom fontos része a hivatásturizmus.
A hazánkban megrendezett nemzetközi konferenciák
résztvevői költik el a legtöbb pénzt utazásuk során.
68
OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 68
3. 4.
7.
10. 11.
A szabadidő-turizmus legelterjedtebb formája az
üdülőturizmus, főként a folyók, tavak (pl. Duna, Bala-
ton, Velencei-tó, Tisza-tó) partján. A városlátogatások
főbb helyszínei a történelmi emlékekben gazdag tele-
püléseink (pl. Pécs, Sopron, Eger). A falusi turizmus
a nagyvárosi emberek pihenési igényeit szolgálja. Fontos
szerepe van a kistelepülések munkahelyeinek megtar-
tásában (pl. az Őrségben, a Csereháton, Szatmárban).
A kulturális turizmus is gyakran városokhoz köthető.
A múzeumok, várak, kastélyok, emlékhelyek vonz-
ereje határainkon túlra is elér. A gyógy turizmusnak
az egészség megőrzése vagy betegségek kezelése a cél-
ja. Külföldön is régóta népszerűek gyógyfürdőink
(pl. Budapest, Hévíz, Hajdúszoboszló, Gyula). Az utób-
bi években a wellness iránt is jelentősen nőtt az igény.
Elsősorban hegységekbe, nemzeti parkokba irányul
az ökoturizmus, aminek lényege a minél kisebb kör-
nyezetterhelés. A rendezvényturizmus óriási tömege-
ket mozgat meg egy-egy zenei, sport- vagy kulturális
esemény kapcsán. A bevásárlóturizmus főleg a határ
menti térségekre jellemző.
2022. 05. 27. 15:12
 1. Fogalmazd meg, mi a különbség a szabadidő-turizmus és 4. a) Mely városainkban találhatók római, középkori, török
a hivatásturizmus között! Melyik járhat hosszabb itt-tar- kori vagy barokk műemlékek?
tózkodással? Melyik esetében költenek többet a turisták? b) Mely városaink ismertek múzeumaikról, templomaikról?
5. a) Hogyan lehetséges, hogy többen vettek részt belföldi uta-
Hivatásturizmus Szabadidő-turizmus
zásokban, mint amennyi az ország lakosságszáma (9.4.)?
1. konferencia- 4. üdülőturizmus 8. rendezvény- b) Miért csökkent jelentősen a turisták száma 2020-ban?
turizmus turizmus
5. városlátogatások, (millió fő)
2. üzleti utazások körutazások 9. ökoturizmus 70
külföldiek beutazása
3. diplomáciai 60
6. falusi turizmus 10. kulturális
utazások
turizmus 50
7. gyógyturizmus
11. bevásárló- 40
turizmus 30
külföldre utazás
20
2. Indokold a 9.2. ábra alapján az állítást: a nemzetközi turiz-
mus növekvő szerepet játszik hazánk életében! 10 belföldi utazás
0
A Magyarországra tett utazások száma és az azok során eltöltött idő 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020
Utazások száma (millió) Tartózkodási idő (millió nap)
60 100 9.4. A turizmus adatai az utóbbi években (millió utazás)
45 75
30 50
15 25
6. Tervezz háromnapos programot egy hozzád látogató tá-
0 0 voli barátod számára úgy, hogy a turizmus minél több faj-
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019
Egynapos utazások száma Egynapos utazók tartózkodási ideje
tája szerepeljen benne!
Többnapos utazások száma Többnapos utazók tartózkodási ideje 7. Olvasd el a Balatoni nyaralás című szemelvényt!
9.2. A Magyarországra látogató külföldiek száma az utazás a) A szabadidő-turizmus melyik fajtáit vette igénybe a pár?
során eltöltött idő szerint Gyűjtsd ki a szövegből és a 9.1. ábráról!
b) Mely tevékenységek sorolhatók több csoportba is?
3. a) Indokold, hogy miért a 9.3. ábrán látható országokból
érkezett a legtöbb turista hazánkba! Balatoni nyaralás
b) Csoportosítsd az országokat elhelyezkedésük alapján! Egy fiatal pár egy hetet töltött a Balaton partján. Egy régi,
de szépen felújított parasztházban szálltak meg. Első nap
strandoltak, este szabadtéri színházi előadást néztek meg.
Másnap a Tapolcai-medence hegyei között túráztak, este
a badacsonyi ételekkel és borokkal ismerkedtek. A harma-
2,5 dik napot a keszthelyi kastélyban és a hévízi gyógyfürdő-
ben töltötték. A negyedik napon felkeresték a szigligeti vá-
3,5
1,8 2,6 rat, majd tapolcai városnézésen vettek részt. A következő
11,1 napon kerékpárt kölcsönöztek és bejárták a Káli-meden-
cét. A hatodik napon ellátogattak a tihanyi apátságba és
9,3
részt vettek a Csopaki Bornapokon. Az utolsó napot stran-
13,8 dolással és vitorlázással tették emlékezetessé.
1,0
8. A turizmus mely fajtái esetében vannak hazánknak kiemel-
4,1 kedő adottságai? Mivel magyarázható ez?
1,8 9. a) Gyűjtsd össze a szabadidő-turizmus lehetőségeit lakó-
helyeden és környékén! Készíts hozzájuk ajánlót!
9.3. A tíz legjelentősebb küldő országból Magyarországra b) Milyen látnivalókat ajánlanál egy külföldi turistának lakó-
tett külföldi utazások száma (millió utazás, 2019) helyed idegenforgalmi régiójában?

69

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 69 2022. 05. 27. 15:12

 10.1. A Balaton-felvidéket kedvelik a turisták (Nivegy-völgy) 10.3. A budapesti Váci utca

Az idegenforgalom fejlesztése bevételeket hoz az országnak, növeli a munkahelyek számát, elősegíti bizonyos térségek fejlődé-
sét, növeli hazánk ismertségét. A hazai lakosság számára is pihenést, a szabadidő hasznos eltöltését teszi lehetővé. Hátrányos
viszont, hogy sok helyen a turisztikai idény csak néhány hónapra korlátozódik.

10. Az idegenforgalom szerepe a gazdaságban

Az idegenforgalom gazdasági jelentőségének feltárása
nem könnyű. Közvetlen bevételeket hoz a turisták
által igénybe vett szálláshelyek és a vendéglátás, a tu-
risztikai szolgáltatások (pl. utazási iroda, belépőjegy,
kölcsönzés) díja. Ezekhez hozzáadódnak a vendégek
közlekedéséből, üzemanyag-vásárlásából vagy bevásár-
lásából származó közvetett bevételek is.
A turizmushoz jó infrastruktúra kell: jó minőségű
utakra, sok parkolóhelyre, sűrű közösségi közleke-
désre és a látogatottabb helyeken díszkivilágításra is
szükség van. A turizmus jelentős bevételeket hozhat
egy országnak, ám komoly kiadásokat, beruházáso-
kat is igényel. A kettő egyenlege határozza meg, hogy
a turizmus milyen szerepet tölt be egy ország életében.
Hazánkban az idegenforgalom adja az ország gazdasági
teljesítményének 8%-át, és a foglalkoztatottak egytized
részének ad munkát.
Magyarország idegenforgalmának hátránya az idő-
szakosság (szezonalitás): sokszor a turisztikai idény
csak néhány hónapra korlátozódik (10.6.). Épp ilyenkor
a legnagyobb a zsúfoltság vagy a környezet és a helyi
lakosság zavarása.
Kiemelt feladat a most még kevésbé vonzó ország-
részek fejlesztése, bekapcsolása a turizmusba a legláto-
gatottabb helyek (pl. Balaton, Budapest, termálfürdők)
terhelésének csökkentése céljából.

gyéb
szolgáltatások zálláshely- és
ulturális, sport -
közvetett
és egyéb turisztikai 202
közvetlen hatások teljes
szolgáltatások
hatások 9% gazdaság
206
5,9% yógyászati és 705
egészségmegőrzési
szolgáltatások 148

összes 379
munkavállaló közvetett közvetlen gyéb árucikk 303
hatások hatások özlekedés
12% 8,4%
250 116
lelmiszer, ital zemanyag-vásárlás
10.2. A turizmus részesedése az ország egy év alatt 10.4. A Magyarországra tett utazásokhoz kapcsolódó
megtermelt értékéből (2019) bevételek megoszlása (milliárd forint, 2019)

70

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 70 2022. 05. 27. 15:12

 1. Értékeld a 10.2. ábra segítségével az idegenforgalom sze- 6. a) Mi a közös a leglátogatottabb hazai településekben
repét hazánk gazdaságában! (10.1. táblázat)?
2. a) Gondold tovább a Turizmus a „világvégén”? című szemel- b) Készíts listát a városok látnivalóiról! Versenyezzetek: ki
vényt! Hogyan válhatna nyereségessé a vállalkozó? tudja a leghosszabbat összeállítani?
b) Milyen hatásai lehetnek a beruházásoknak a falu éle-
tére? Külföldi vendégek Belföldi vendégek
1. Budapest Budapest
Turizmus a „világvégén”?
2. Hévíz Hajdúszoboszló
Egy hegyek között fekvő, 200 lakosú kis faluban csak egy
3. Bük Zalakaros
bolt és egy kocsma működik. Orvos, iskola, nagyobb üzlet
15 km-re található, ahova a naponta háromszor közlekedő 4. Hajdúszoboszló Hévíz
busszal lehet eljutni. A lakosság fele nyugdíjaskorú, a fiata- 5. Balatonfüred Balatonfüred
lok vagy a 40 km-re lévő városban dolgoznak, vagy mun-
6. Sárvár Siófok
kanélküliek. Sokan közülük már elköltöztek, így rengeteg
ház áll üresen. Egy vállalkozó megvásárolta a falu halasta- 7. Győr Gyula
vát és egy nem művelt szántóföldet, ahol golfpálya és 50 8. Siófok Miskolc
férőhelyes panzió, étterem kialakítását tervezi. 9. Zalakaros Eger
10. Szeged Bük
3. a) Melyek az ország legvonzóbb területei (10.5.)?
b) Mely régiókat látogatják nagyobb arányban külföldiek? 10.1. táblázat. Magyarország legnépszerűbb turisztikai cél-
c) Mely régiókat lenne érdemes külföldön népszerűsíteni? pontjai az eltöltött vendégéjszakák alapján (2019)
A külföldi turisták száma (ezer fő) 204 108
88
és nemzetisége 7. Egy külföldi hírtelevízió az alábbi tudnivalóra hívja fel
851 751 Észak-
684 Magyarország 316
a Magyarországra látogató amerikaiak figyelmét.
897
62 58 Mit kell tudni Magyarországról?
717 81 44 17 Észak-
605 140 120 70Budapest– Tisza-tó Alföld
755 Közép- Közép-Duna- – gyógyfürdők
Dunántúl vidék Észak- amerikai
Nyugat-
Alföld bolgár – Balaton
Dunántúl 152 149
brit
Balaton 366 lengyel – tudósok, feltalálók, Nobel-díjasok
190 105 német – Liszt Ferenc
osztrák
63 61 29 Dél-Alföld román – gulyás
Dél-Dunántúl szerb
szlovák – fűszerpaprika
ukrán – tokaji borok
– sportkedvelés
10.5. A több napra érkező külföldi turisták száma (2019)
– lovas hagyományok
4. Állapítsd meg, hogy mely idegenforgalmi régiókban fek-
szenek a kiemelt üdülőterületek: Dunakanyar, Velencei-tó, a) Sorold be a tudnivalókat az alábbi kategóriák valame-
Mátra–Bükk, Sopron–Kőszeghegyalja, Mecsek–Villány! lyikébe: szabadidő eltöltése, gasztronómia, történe-
5. A turizmus mely fajtáira nem jellemző a szezonalitás? lem, életmód!
(millió éjszaka)
b) Milyen egyéb jellemzőket javasolnál egy hosszabb lis-
40 tára?
35
30 8. Budapest turizmusa főként a külföldi turistákra épül. A ko-
25 ronavírus-járvány miatt azonban 2020-ban jelentősen visz-
20
15 szaesett a fővárosba látogató külföldiek száma.
10 a) Ötleteljetek! Hogyan lehetne újra fellendíteni a főváros
5
0 turizmusát?
I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV.I. II. III.IV.I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III.
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
b) Melyek az előnyei, és melyek a hátrányai, ha egy-egy
Kiutazások Belföldi utak várost, idegenforgalmi régiót nagyon sokan látogatnak
10.6. Turisztikai célú belföldi utazás meg rövid idő alatt?

71

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 71 2022. 05. 27. 15:12

 11.1. Levendulás (b); magyar szürke marha (k); Hollókő-Ófalu (j)
Magyarország élő és élettelen természeti, több száz év alatt kialakult néprajzi értékei védelem hiányában sérülnek,
eltűnnek. Az értékek összegyűjtése a megőrzés érdekében tett első lépés. Ha ez sikeres, az utánunk jövő generációk
is megismerhetik értékeinket.
11. Értékvédelem Magyarországon
Értékes országban élünk
Hazánk védett területeinek aránya megközelíti a 10%-ot.
A legmagasabb szintű védelmet a nemzeti parkok él-
vezik.
Feladatuk a különleges növény- és állatvilág, kultúrtörté-
neti emlékek, földtani, vízrajzi vagy tájképi értékek meg-
őrzése. A nemzeti park területét sem mezőgazdasági, sem
ipari célra nem lehet hasznosítani, lehetőséget ad viszont
a tudományos kutatásra, az oktatásra és a szabadidő eltöl-
tésére.
Külön védetté nyilvánítás nélkül, a törvény erejénél fogva
védelmet élvez minden barlang, forrás, földvár, kunhalom,
szikes tó és láp. Településeink épített értékei, a műemlékek
is kiemelt szerepet töltenek be kultúránkban. Az országban
több ezer vár, kastély, templom, lakóház, gazdasági épület
vagy ipari létesítmény élvez védettséget: lebontásuk tilos,
felújításuk, átépítésük pedig csak a korszak építészeti jel-
lemzőinek megtartásával, lehetőleg eredeti anyagokból
valósítható meg.
A terjeszkedő települések, ipar, közlekedés egyre több éj-
szakai megvilágítást igényel, így csökken azon helyek szá-
ma, ahonnan az égbolt a fényszennyezettségtől mentesen
megfigyelhető. A csillagos égbolt a kulturális örökség ré-
sze, amelyet a jövő nemzedékei számára is meg kell őrizni.
A Zselici Tájvédelmi Körzet területén nyílt meg Európa első
csillagoségbolt-parkja. A földtani értékek védelme sokáig
háttérbe szorult az élő természettel szemben.
72
OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 72
Az UNESCO (az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális
Szervezete) kezdeményezésére 2000-ben jött létre az Euró-
pai Geoparkok hálózata, melynek hazai tagjai a Bakony-Ba-
laton Geopark és a Szlovákiával közös Novohrad-Nógrád
Geopark. A szakemberek által vezetett geotúrák során a te-
rület földtörténetével, kőzeteivel, ősmaradványaival lehet
megismerkedni. Hasonló szerepkört tölt be a celldömölki
Kemenes Vulkánpark is.
Magyar értékeink, a hungarikumok
A hungarikumok olyan szellemi, kulturális vagy anyagi
értékek, amelyek erősítik a magyarságtudatot, a magyar
nemzet összetartozását, és a világ rólunk alkotott képét
is meghatározzák.
Számos hungarikum (főleg élelmiszerek) elnevezésé-
ben az alapanyagok termőhelyére vagy a feldolgozás
helyére utaló földrajzi eredetmegjelölés is található.
Hamisításukkal (máshol termett, gyengébb minőségű alap-
anyagok felhasználásával készítik, de jobb minőségű ter-
mékként felcímkézve próbálják eladni) nagyon sokat árta-
nak az eredeti termékeknek. Ennek megakadályozására
szolgál az eredetvédelmi törvény, ami előírja, hogy bizonyos
földrajzi megjelölés használatakor milyen alkotóelemeket
és eljárásokat kell felhasználni (pl. villányi bornak csak az
nevezhető, amelyet a Villányi-hegységben szüretelt szőlő-
ből készítettek).
2022. 05. 27. 15:12
 1. a) Mit jelent számodra az érték kifejezés?
b) Milyen értékek fontosak a családodnak? Mit tesztek
ezek megőrzése érdekében?
2. Mely értékek lehetnek különösen fontosak az ország vagy
a világ magyarsága számára?
3. a) Mely nemzeti park vagy tájvédelmi körzet fekszik lakó-
helyed közelében?
b) Nézz utána, van-e lakóhelyeden helyi védettségű érték!
4. Miért szükséges védeni az élettelen természet elemeit
(pl. sziklákat, barlangokat) is? Érvelj mellette!
5. Alakítsatok öt csoportot! A csoportok vezetői osszák fel
egymás között a lecke tartalmait úgy, hogy minden cso-
portnak jusson nemzeti park és hungarikum (http://www.
hungarikum.hu) is! Minden csoport készítsen rövid képes
beszámolót (plakát, tabló vagy ppt-bemutató) a válasz-
tott értékekről, és ismertesse meg a többiekkel!
6. Tanulmányozd hazánk védett területeit a Természet védel-
mi Információs Rendszer térképén!
http://web.okir.hu/map/?config=TIR&lang=hu

Aggteleki Nemzeti Park Bükki Nemzeti Park

Fertő–Hanság Nemzeti Park
Alapítva: 1991
Területe: 23 891,3 ha
Székhelye: Sarród
Az Ausztriával közös nemzeti
parkot a sekély Fertő nádasai
és a Hanság már lecsapolt
egykori mocsárvidéke alkotja.
Jellegzetes madara a nagy
kócsag.
Duna–Ipoly Nemzeti Park
Alapítva: 1997
Területe: 60 676 ha
Székhelye: Budapest
A két folyó völgye és hegy-
vidéki területek (pl. Bör-
zsöny, Visegrádi-hg.) is
tartoznak ide. Leglátoga-
tottabb része a tájképi
szépségekben és kulturális
emlékekben gazdag Duna-
kanyar.
Alapítva: 1985
Területe: 20 183,7 ha
Székhelye: Jósvafő
Legfőbb értékei a felszíni és
felszín alatti karsztformák,
különösen a cseppkövek.
A Szlovákiába átnyúló
25,5 km hosszú Baradla–
Domica-barlangrendszer
hazánk második leghosz-
szabb barlangrendszere.
Az Aggteleki-karszt
és a Szlovák-karszt
barlangjai (1995)
Alapítva: 1977
Területe: 42 283,4 ha
Székhelye: Eger
Itt található a névadó fafaj
egyik legérintetlenebb hazai
előfordulása. A Bükk-fennsík
karsztjelenségekben és -for-
mákban gazdag. Kulturális
emlékei az őskortól az iparo-
sítás kezdetéig terjednek.

Fertő/Neusiedler See kultúrtáj

(2001)
Tokaj-hegyaljai történelmi
borvidék kultúrtáj (2002)

Hortobágyi Nemzeti Park

Alapítva: 1973
Területe: 80 352,3 ha
Az ezeréves Pannonhalmi Székhelye: Debrecen
Bencés Főapátság és termé- Közép-Európa legnagyobb
szeti környezete (1996) füves pusztája. Szikes területein
Hollókő-Ófalu sótűrő növényzet telepedett
és környezete (1987) meg. Gazdag madárvilága a
Tisza árterén és a halastavak
Őrségi Nemzeti Park Budapest – A Duna-part, környékén fészkel vagy vonul.
Alapítva: 2002 a budai Várnegyed és az Hagyományos állatai a magyar
Területe: 44 048,3 ha Andrássy út (1987, 2002) szürke marha és a racka juh.
Székhelye: Őriszentpéter
A Rába hordalékaiból
felépülő dombságot erdők
borítják, közöttük lápok
bújnak meg. Jellegzetes
állata a muraközi ló.
Hortobágyi Nemzeti Park –
A Puszta (1999)
Duna–Dráva Nemzeti
Balaton-felvidéki Park
Nemzeti Park Kiskunsági Nemzeti Park Körös–Maros Nemzeti
Alapítva: 1996
Alapítva: 1973 Alapítva: 1975 Park
Területe: 49 751,6 ha
Területe: 57 019 ha Területe: 50 640,9 ha Alapítva: 1997
Székhelye: Pécs
Székhelye: Csopak Székhelye: Kecskemét Területe: 51 246,5 ha
A két folyó árterén húzódó
Vizes élőhelyei a Kis-Bala- Kilenc területegysége Székhelye: Szarvas
területek közül kiemelkedik
ton, kialudt vulkánjai a Ta- homokbuckákat, füves Tizenhárom egységből
Gemenc, ahol a folyóágak
polcai-medence területén pusztákat, szikes tavakat álló területén árterek,
partján ártéri ligeterdők,
találhatók. A Tihanyi-fél- foglal magába. Néhol még mocsarak, ártéri erdők,
bennük gazdag vadállo-
sziget és a Káli-medence fenntartják a futóhomok valamint löszön kiala-
mány található. A kanyargó
kulturális és geológiai mozgását. Szigorúan kult puszták találhatók.
Pécsi ókeresztény Dráva számos zátonyt
emlékekben is gazdag. védett növénytársulása Jellegzetes madara a
sírkamrák (2000) épített.
az ősborókás. túzok.
11.2. Világörökségek és nemzeti parkok Magyarországon

73

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 73 2022. 05. 27. 15:12

 A települések
Terület Lakosság Lakosság Települések Városok
Régió átlagos népes-
(km2) (fő) aránya (%) száma (db) száma (db)
ségszáma (fő)
Közép-Magyarország
nagyrégió 6 917 3 047 318  31,2 187 53 16 295
Budapest régió 525 1 750 216 17,9 1 1 1 450 218
Pest régió 6 392 1 297 102 13,3 187 54 6 936
Észak-Magyarország 13 429 1 118 577 11,4 610 43 1 833
Észak-Alföld 17 728 1 442 660 14,8 389 68 3 708

Dél-Alföld 18 339 1 230 094 12,6 254 50 4 842

Dél-Dunántúl 14 328 874 573 8,9 656 38 1 333

Nyugat-Dunántúl 11 087 994 549 10,2 657 30 1 513
Közép-Dunántúl 11 237 1 060 755 10,9 401 40 2 645

12.1. táblázat. Magyarország régióinak területe, népessége, települései (2021)

Egy újságot, folyóiratot vagy könyvet olvasva sokszor találkozhatunk különböző ábrákkal, táblázatokkal, grafikonokkal. Azo-
kat alaposabban megvizsgálva új információkra, érdekes összefüggésekre bukkanhatunk. Vizsgáljuk meg ezúttal a hazánk
régióiról gyűjtött adatokat, s próbáljuk meg a régiókat ezek alapján jellemezni!

12. Hasonlítsd össze! – Forrásfeldolgozás

Hogyan elemzünk adatokat?
Célszerű az adatokat mindig valamihez viszonyítani. Ha
egy táblázatot vizsgálsz, először a kijelölt témához kap-
csolódó adatokat keresd meg! Ezt követően nézd meg,
hogy melyek az ehhez hasonló, illetve ettől eltérő érté-
kek! Ne elégedj meg az adatok összegyűjtésével, felso-
rolásával, próbáld feltárni a hasonlóságok, illetve elté-
rések okát is!
Például a .. táblázatból leolvasható, hogy a Nyugat-
Dunántúl régióban  település van, ezekből  város;
s hogy a régióban átlagosan  fő él egy településen.
E számokat önmagukban nem tudjuk értelmezni. Nem
tudjuk, hogy ez a településszám sok vagy kevés. Viszont
ha ezeket az adatokat összehasonlítjuk a többi régióé-
val, már láthatjuk, hogy megközelítőleg ennyi telepü-
lés van a Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon is.
A városok száma és a települések átlagos népesség-
száma között sincs jelentős eltérés. E három régiónak
tehát hasonló tulajdonsága is van. Keressük meg en-
nek az okát! Ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy a töb-
bi régióban jóval kevesebb település van, viszont azok
átlagos népességszáma magasabb. Keressünk ezekre
az eltérésekre is magyarázatot!
Alakítsatok 4 fős csoportokat! Válasszatok ki egy régiót, és jel-
lemezzétek azt! Minden szempontból viszonyítsátok a többi
régióhoz! Használjátok a tankönyvi ábrákat, táblázatokat, az
atlasz tematikus térképeit és a Központi Statisztikai Hivatal
honlapját (www.ksh.hu)! Mutassátok be a területi fejlettség-
különbségeket is!

Ismerjük meg a régiókat!

Észak-
Magyarország
Észak- A) A régiók földrajzi fekvése, természeti adottságai
Közép- Budapest Alföld
 Határozzátok meg a 12.1. ábra alapján, hogy hazánk mely
Nyugat- Dunántúl Pest
részén található az általatok kiválasztott régió! Mely me-
Dunántúl
gyék alkotják?
Dél-Alföld
Dél-Dunántúl  Melyik nagyváros a régióközpont? Gyűjtsetek érveket e város
központi szerepe mellett!
 Mely nagytájon és középtájakon fekszik a kiválasztott régió?
12.1. Magyarország régiói

74

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 74 2022. 05. 27. 15:12

  Jellemezzétek a régió természeti adottságait (domborza- Budapest 207,2
tát, éghajlatát, felszíni és felszín alatti vizeit, élővilágát és Pest 79,9

országos átlag
talajait)! Észak-Magyarország 67,5
 Mely természeti adottságaira alapozhatja a gazdaságát a Észak-Alföld 65,6
régió! Dél-Alföld 73,4
Dél-Dunántúl 69,0
B) A régiók népessége, települései Nyugat-Dunántúl 95,2
Közép-Dunántúl 90,6
 Hasonlítsátok össze a régió népesség- és településadata-
it a többi régióéval (12.1. táblázat)! Más régiókhoz képest: 0 50 100 150 200 (%)

többen/kevesebben lakják a régiót; több/kevesebb a tele- 12.2. Az egy főre jutó termékek és szolgáltatások értéke
pülés, illetve a város; van-e olyan régió, amelynek az értékei az országos átlaghoz viszonyítva (2021)
hasonlóak a választott régióéhoz?
 Következtessetek! Miként határozzák meg a természeti (%) mezőgazdaság ipar szolgáltatások
adottságok a régió településeinek számát, típusát, népes- 80
ségszámát és a régió népsűrűségét? 70
60
50
C) A régiók munkaerő-helyzete
40
 Milyen a régió foglalkoztatási szerkezete (12.3.)? Mennyiben 30
tér el a többi régióétól? 20
A foglalkoztatási szerkezet megmutatja, hogy a munkavállalók 10
milyen arányban oszlanak meg az egyes gazdasági ágak között. 0

nt -
nt t-
g
st

st

ná ép
ld

l
ld

úl
tú
 Hasonlítsátok össze a régió munkanélküliségi adatát a töb-

ná ga
zá

úl
ro k-
pe

Pe

fö

lfö

Du Köz
án
rs
ya za

Du yu
Al
da

l-A
ag És

un

N
k-
biével (12.4.)! Milyen helyzetben van a régió országos vi-
Bu

Dé
za

l-D
És

Dé
M
szonylatban?
12.3. A magyarországi régiók foglalkoztatási szerkezete (2021)

D) A régiók mezőgazdasága
(%)
 Hasonlítsátok össze a régió földhasznosítási adatait a többi
10
régióéval (12.2. táblázat)!
8
 Mely régiókban magasabb vagy alacsonyabb a termőterü- 7,1
6
letek aránya? országos átlag
4 4,9 4,5 5,1
 Hol jelentős vagy kevésbé jelentős a szántók, az erdők, 2 3,2 3,2
2,3 2,7
a gyep (legelők) aránya? Mutassatok rá a természeti adott- 0
ságok és a földterület hasznosítása közötti összefüggésekre!
nt t-

nt -
g
st

st

ná ép
ld

l
ld

úl
ná ga
tú

úl
zá
ro k-
pe

Pe

fö

lfö

Du Köz
án
rs

Du yu
ya za

 Következtessetek! Mely régió(k)ban van jelentős szerepe

Al
da

l-A
ag És

un

N
k-
Bu

Dé
za

l-D

a mezőgazdaságnak? Keressetek erre bizonyítékokat az at-

És

Dé
M

lasz tematikus térképein! 12.4. A munkanélküliek aránya hazánk régióiban (2021)

Földterület Termőterület Szántó Erdő Gyep

Régió
(ezer ha) (az összes földterület %-a) (aránya a termőterületből, %)
Közép-Magyarország nagyrégió 771,4 7,8 54,6 29,6 11,0
Budapest régió 148,3 0,8 57,7 8,0 20,7
Pest régió 623,1 7,0 54,2 32,2 9,7
Észak-Magyarország 1285,6  13,4 43,4 40,7 11,9
Észak-Alföld 1831,9  19,6 64,8 16,0 14,7
Dél-Alföld 1850,3  20,4 67,1 16,0 13,0
Dél-Dunántúl 1322,8  15,3 59,1 32,0  5,8
Nyugat-Dunántúl 1127,4  12,1 57,5 33,3  6,8
Közép-Dunántúl 1114,1  11,5 57,4 29,7  9,7
Ország: 9303 100,0 57,7 28,1 10,4

12.2. táblázat. Magyarországi régiók területhasználata (2021)

75

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 75 2022. 05. 27. 15:12

 Hazánk összekötő kapocs Európa fejlett nyugati és felzárkózni igyekvő keleti térségei között. Kedvező éghajlata, jó minő-
ségű talajai és a gazdák szakértelme révén gabonaféléket, zamatos gyümölcsöket, ízletes zöldségeket „kínál” Európa szá-
mára. A felszín alatt megbúvó gyógyhatású vizeinknek messze földről csodájára járnak.

13. Összefoglalás
1. a) Rendszerezd a tudásodat a rövid összefoglaló jellemzések alapján!
b) Azonosítsd a régiókat az atlasz térképén!

Földrajzi jellemzők
 Európa „közepén”, összekötő kapocs a kontinensrészek
között  jelentős átmenő forgalom (tranzitforgalom) 
környezetterhelés.
 Jó minőségű talajok + kedvező éghajlati adottságok 
magas színvonalú mezőgazdasági termékek (búza, ku-
korica, napraforgó, zöldség, gyümölcs)  fejlett élelmi-
szer-gazdaság.
 Gazdag vadállomány.
 Gazdag felszín alatti vízkészlet (gyógyvíz, hévíz  gyógy-
turizmus; artézi víz, karsztvíz, ásványvíz  ivóvíz).
 Kevés ásványkincs  behozatal.
 Megújuló energiahordozókban (napsugárzás, földhő,
szél) rejlő lehetőségek.
 Szakképzett munkaerő  korszerű iparágak, szolgál-
tatások + tudásipar.
 A népességszám 1981 óta csökken (természetes fogyás).
 Szűk belső piac.
 Sugaras szerkezetű közút- és vasúthálózat  „Buda-
pest-központúság”.
 Kombinált fuvarozás (vasúti–közúti, közúti–vízi) lehe-
tősége.

Budapest és Pest régió

Magyarország régióinak összefoglalása • Hazánk legfejlettebb régiója Budapest.
• Pest régióban az egy főre jutó termékek és szolgáltatások
értéke a hazai átlag 4/5-öd része, Budapesten annak
Észak-Alföld régió duplája.
• Európai viszonylatban is kevésbé fejlett. • Az európai átlagot meghaladó gazdasági teljesítmény.
• Az egy főre jutó termékek és szolgáltatások értéke ebben a • Pest régióban kevés település (Buda-
régióban a 2. legalacsonyabb. pest miatt).
• Kevés település, sok város. • A városi lakosság aránya kiemelke-
• A városi lakosság aránya igen dően magas.
magas. • Budapest vándorlási különbözete
• Jelentős az elvándorlás. negatív, Pest régióé pozitív.
• Nagy területet foglalnak el a • Pest régióban viszonylag kevés szán-
szántók és a legelők, kevés az tó, sok erdő.
erdő. • Jelentős tőkebeáramlás.
• Az országos átlagnál nagyobb • A szolgáltatások szerepe kiemelkedően magas. Budapes-
a mezőgazdaság szerepe. ten a keresők 84%-ának, Pest régióban a 2/3 részének ad
• Itt a legmagasabb a munkanél- munkát.
küliek aránya. • A munkanélküliség az országos átlag alatti.

Dél-Alföld régió Észak-Magyarország régió

• Európai viszonylatban is a ke-
vésbé fejlett régiók közé tartozik.
• Az egy főre jutó termékek és
szolgáltatások értéke jóval az
országos átlag alatt.
• Kevés település, de ezek között
sok a város, a városi lakosság
aránya magas.
• Mérsékelt elvándorlás.
• A szántók aránya itt a legmaga-
sabb az országban, az erdő kevés.
• Itt a legnagyobb az országban a mezőgazdaság szerepe.
• A munkanélküliek aránya az országos átlag közelében van.
• Európai viszonylatban is kevésbé fejlett régió.
• Az egy főre jutó termékek és szolgáltatások értéke itt a má-
sodik legalacsonyabb.
• Hegyvidéki része aprófalvas, a déli
peremén viszont óriásfalvak, átlagos
számú várossal.
• A települések átlagos lakosságszáma
alacsony.
• A városi lakosság aránya alacsony.
• Igen jelentős az elvándorlás.
• A legtöbb erdő, a legkevesebb szántó.
• A munkanélküliek aránya az országos
átlag közelében van.

76

OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 76 2022. 05. 27. 15:12

 Dél-Dunántúl régió
• Európai viszonylatban is
kevéssé fejlett.
• Az egy főre jutó termékek
és szolgáltatások értéke
jóval az országos átlag
alatt.
• Aprófalvas dombvidék,
átlagos számú várossal.
• A városi lakosság kis aránya.
• Közepes mértékű elvándorlás.
• Sok szántó, nagy fokú az erdősültség, kevés legelő.
• Jelentős a mezőgazdaság szerepe.
• A munkanélküliség átlagos.
Nyugat-Dunántúl régió
• Az ország 2. legfejlettebb régiója.
• Az egy főre jutó termékek és szolgáltatások értéke meghalaja
az országos átlagot.
• Sok aprófalu, kevés város.
• A települések átlagos lakosságszáma alacsony.
• A városi lakosság aránya közepes mértékű.
• Vándorlási különbözete pozitív.
• Nagy erdősültség, átlagos nagyságú szántóterület.
• A legiparosodottabb régió.
• Itt a legkisebb mértékű a munkanélküliség.
Magyarország megyéi, megyeszékhelyei
Bács-Kiskun megye (Kecskemét), Baranya megye (Pécs), Békés megye (Békéscsaba), Borsod-Abaúj-Zemplén megye (Miskolc),
Csongrád-Csanád megye (Szeged), Fejér megye (Székesfehérvár), Győr-Moson-Sopron megye (Győr), Hajdú-Bihar megye (Deb-
recen), Heves megye (Eger), Jász-Nagykun-Szolnok megye (Szolnok), Komárom-Esztergom megye (Tatabánya), Nógrád megye
(Salgótarján), Pest megye (Budapest), Somogy megye (Kaposvár), Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (Nyíregyháza), Tolna megye
(Szekszárd), Vas megye (Szombathely), Veszprém megye (Veszprém), Zala megye (Zalaegerszeg)
2. Mutasd be a padtársadnak röviden, hogy milyen adottsá-
gokkal rendelkezik Magyarország!
3. Készíts logikai láncot, ami a természeti adottságok, a me-
zőgazdasági termelés és az élelmiszeripar közötti kapcso-
latot mutatja be!
4. Alakítsatok 3-4 fős csoportokat! Húzzon minden csoport
egy sorszámot! A páros sorszámúak feladata, hogy egy ki-
választott energiahordozó magyarországi felhasználása
mellett érveljenek. A páratlan sorszámú csapatoknak vi-
szont ennek alkalmazása ellen kell érveket felsorakoztatniuk.
5. Milyen infrastruktúrára van szüksége…
– egy fodrászszalont nyitó vállalkozónak,
– egy autómosót üzemeltető cégnek,
– egy banknak?
6. Hazánk többek között a következő árucsoportokkal jele-
nik meg a világpiacon: elektronikai készülékek (az export-
ból való részesedése 21%), gépjárművek (12%), gyógysze-
rek (8%), élelmiszerek, italok (8%), műanyag és vegyi áruk
(6%), optikai és orvosi műszerek (6%).
a) Mit bizonyítanak az adatok? Melyek hazánk gazdaságá-
nak húzóágazatai?
b) Mely természeti és társadalmi tényezők hatására tud-
nak sikeresek lenni ezek az ágazatok?
OH_FOL78TA_1_3fej_2022.indd 77
Közép-Dunántúl régió
• Az ország 3. legfejlettebb
régiója.
• Az egy főre jutó termékek
és szolgáltatások értéke az
országos átlagnál alacso-
nyabb.
• A települések átlagos
lakosságszáma a Dunántúl déli részének kétszerese.
• A városi lakosság aránya közepes mértékű.
• A be- és az elvándorlók száma közel egyenlő.
• Átlagos erdősültség, átlagos szántóterület.
• Iparosodott térség.
• A munkanélküliség az országos átlag alatt.
7. Készíts Magyarországról országimázsplakátot! Az or-
szágimázs azt a képzetet jelenti, ami bennünk kialakul
hazánkról. Készítheted papíralapon, de digitális eszkö-
zökkel is.
8. Egy szegedi általános iskola három osztálya tanulmá-
nyi kirándulásra indul. Az egyik osztály Győrt és kör-
nyékét, a másik a Keleti-Mecseket, a harmadik pedig a
(Hódmezővásárhely melletti) mártélyi Tisza-holtágat sze-
retné felfedezni. Segítsetek az osztályoknak a szerve-
zésben!
a) Milyen közlekedési eszközökkel lehet eljutni ezekre
a helyekre? Melyiket választanátok ezek közül? Indokol-
játok!
b) Mely útvonalon haladnátok? Mennyi ideig tartana az
„odaút”? Hol iktatnátok be útközben egy rövid pihe-
nőt?
c) Mely tájakon haladnátok keresztül az utazás során?
d) Milyen mezőgazdasági tevékenységeket figyelhettek
meg útközben?
e) Mely gyár látogatását terveznétek be a programba?
f) Mely nemzeti park vagy a világörökségek sorába felvett
természeti, kulturális érték van a kirándulási célpont
közelében?
77
2022. 05. 27. 15:12
 IV. Helyünk Európában

OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 78 2022. 05. 27. 15:15

OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 79 2022. 05. 27. 15:15
 1.1. Tagolt tengerpart Norvégiában 1.2. Tagolatlan tengerpart Olaszországban

Európa neve – a leginkább elfogadott nézet szerint – az asszír „ereb” szóból származik. Napnyugtát jelent, azaz arra a területre
utal, amelynek irányában a „névadók” tapasztalata szerint le szokott nyugodni a Nap.

1. Európa természetföldrajzi névjegye

Alakítsatok 2-4 fős csoportokat! Válasszon ki minden csoport
a leckéből egy-egy témát, majd a megadott adatokat, ábrákat
stb. és az atlasz tematikus térképeit felhasználva oldja meg
a feladatokat!
Európa határai, partvonala
Egy földrésszel való ismerkedést célszerű annak leha-
tárolásával kezdeni.
Haladj az atlasz Európa domborzati térképén egy
logikus irányban, és olvasd le a kontinenst határoló
tengereket, félszigeteket, szigeteket! Figyeld meg a part-
vonal sajátosságait is (1.1., 1.2.)!
1. Olvasd le az atlasz térképéről Európa határait!
a) Milyen természetes határai vannak Európának?
b) Mely területeken nem húzható meg egyértelműen a
földrajzi határ?
c) Mely óceánok, tengerek, öblök mossák a partjait?
d) Melyek a nagyobb szigetei, félszigetei?
e) Hasonlítsd össze Európa (10,5 millió km2) és Afrika
(30,3 millió km2) területét és a partvonaluk (Európáé
37 200 km, Afrikáé 30 490 km) hosszát! Következtess
az adatokból: tagolt vagy tagolatlan kontinensünk
partvonala?
2. Jellemezd Európa földrajzi helyzetét!
a) Mutasd be a kontinens Egyenlítőhöz és a kezdő hosz-
szúsági körhöz viszonyított helyzetét!
b) Mely nevezetes szélességi körök haladnak át a föld-
részen?
c) Mekkora a nyugat–keleti, illetve észak–déli kiterjedé-
se (fokban és kilométerben kifejezve)?
d) Mely országban található Európa legészakibb, illetve
legdélibb pontja?
e) Milyen „címért” versenyezhet egymással Izland és az
Azori-szigetek?
f) Figyeld meg Magyarország földrajzi helyzetét! Mely jel-
legzetességek alapján lehet hazánkat „könnyen” meg-
találni Európa térképén?
Európa területe
Földrajzórán elkerülhetetlen, hogy ne említsünk meg
néha egy számot, adatot. Ezek önmagukban nehezen

Európa földrajzi helyzete

A határok megismerése mellett fontos, hogy kialakíts

egy általános képet a kontinens földrajzi helyzetéről is. 1.3. A Földközi-tenger bejárata: Gibraltár

80

OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 80 2022. 05. 27. 15:15

 értelmezhetők, ezért célszerű néhány, az összehasonlítást
lehetővé tevő adatot megjegyezni. Ilyen például Európa
területe, ami 10,5 millió km2 . Természetesen elég a kerek
értékre (körülbelül 10 millió km2) emlékezni.

3. Hasonlítsd össze Európa területét a többi kontinensével!

a) Hányadik a földrészek területi „rangsorában” Európa?
b) Mutassátok be a kontinensek területének egymáshoz
viszonyított arányát is! (Például Ázsia területe Európa
területének körülbelül négyszerese.)
c) Mely országok területe akkora megközelítőleg, mint
Európáé?

1.5. Európa legmagasabb tűzhányója, az Etna

Ősföldek, hegységek, síkságok

Folytassuk a földrész megismerését! Mit keressünk?

– A mai kontinensek magját képező ősi kéregdarabo-
kat, az ősföldeket (1.4. A).
– Az idősebb, a külső erők által mára lepusztított rögös
szerkezetű hegységeket (1.4. B).
– A fiatalabb, kevéssé lepusztult gyűrthegységeket
(1.4. C).
– Az aktív vulkánokat (1.5.).
– A tengerek és a folyók által feltöltött, illetve a jégta-
karó által legyalult síkságokat (1.6.). 1.6. A Pó-alföld Észak-Olaszországban

Hegységképződések Használd az 1.4. ábrát, valamint az atlaszod Európa dom-

borzata oldalát!

5. Melyik szín „foglalja el” a legnagyobb területet Európa

A B B C
1.4. Európa egyszerűsített földtani szerkezete (a színek
az azonos hegységképződési időszakban keletkezett
hegységeket jelölik)
4. Keresd meg az atlaszodban Európa legmagasabb csú-
csát, a Mont Blanc-t! Olvasd le a térképről a magas-
ságát!
domborzati térképén? Következtess! Milyen Európa
átlagos tengerszint feletti magassága a többi földrész-
hez viszonyítva?
6. Figyeld meg Európa nagytájainak elhelyezkedését! Mi
jellemzi az északi, a nyugati, illetve a keleti területeket?
(Melyik egyhangú, melyik mozaikszerűen tagolt, me-
lyikre jellemző kettősség?)
7. Mely tájak alapját képezi a Balti-ősföld (1.4. A)?
8. Melyek Európa idősebb, a külső erők által mára lepusz-
tított rögös szerkezetű hegységei (1.4. B)? Figyeld meg
az elhelyezkedésüket! Hogyan lehet könnyen megta-
nulni a helyzetüket?
9. A kontinens mely részén magasodnak a gyűrthegy-
ségek (1.4. C)? Melyik két kőzetlemez határán alakul-
tak ki? Milyen veszélyt hordozó jelenségek bizonyítják,
hogy e kőzetlemezek napjainkban is mozognak?
10. Gondolkodj logikusan! Mely síkságok kialakulásában
játszott jelentős szerepet az északról előrenyomuló jég-
takaró? Mely síkságokat töltötték fel a tengerek, folyók?

81

OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 81 2022. 05. 27. 15:15

 2.1. Európa szeszélyes vizei: amikor túl kevés és amikor túl sok a víz
Perzselő napsütés és dermesztő fagy, pusztító szárazság és romboló árvíz. E szélsőségek, csakúgy, mint a csodás éjféli nap
vagy a fehér karácsony egyaránt hozzátartoznak kontinensünkhöz. Mely tényezők alakítják a földrész éghajlatát, és mi min-
dent határoz meg az éghajlat? Járjunk utána!
2. Földrajzi övezetesség Európában
Európa legnagyobb része a mérsékelt övezetben fekszik.
Itt négy, egymástól jelentősen különböző évszak alakult
ki. Lakóinak természetes, hogy az év minden napján
felkel és le is nyugszik a Nap.
A földrész északi területei átnyúlnak a hideg övezet-
be. Ott már csak két évszakot különböztetünk meg.
A terület különlegessége, hogy nyáron vannak olyan
napok, amikor nem nyugszik le, télen pedig olyanok,
amikor nem kel fel a Nap.
A napsugarak hajlásszöge
Minél nagyobb a napsugarak földfelszínnel bezárt
szöge, annál nagyobb a felmelegedés mértéke. Mivel
a napsugarak hajlásszöge a sarkoktól az Egyenlítő felé nő,
Európában az évi középhőmérséklet északról délre nő.
Az óceántól való távolság
A nagy víztömeg hőmérséklet-kiegyenlítő (hűtő-fűtő)
hatása miatt annak közelében kisebb, attól távolabb egyre
nagyobb az évi közepes hőingadozás. Ennek megfelelően
Európában e mutató az atlanti partvidéktől a kontinens
belseje felé, azaz nyugatról keletre nő.
A nagy víztömeg erős párolgása miatt az óceán köze-
lében több a csapadék, mint a partoktól távol. Az óceán
felett kialakuló páradús, csapadékot adó légtömegeket
a nyugatias szelek juttatják el a keletebbre fekvő belső
területekre. A csapadék mennyisége így nyugatról kelet
felé csökken.
82
OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 82
A tengeráramlások
Európa éghajlatát jelentősen módosítja a nyugati partok
mentén délről észak felé lassan hömpölygő, a környe-
zeténél melegebb vizet szállító Észak-atlanti-áramlás.
Hatására az évi középhőmérséklet jóval magasabb, mint
Amerika vagy Ázsia azonos szélességi körön fekvő
területeié. A meleg tengeráramlásnak köszönhetően
az atlanti-parti kikötők egész évben jégmentesek még
a sarkkörön túl is.
A domborzat
Európa éghajlatában a domborzat szerepe kisebb,
mint a többi kontinensen. Nincsenek ugyanis ma-
gas, a tengerpartokkal párhuzamosan futó hegyláncai,
mint Amerikának vagy Ausztráliának, sem több ezer
méter magas hegyekkel közrezárt medencéi, mint
Ázsiának.
A kontinens nyitottsága ugyanakkor szeszélyessé-
get is okoz: a különböző hőmérsékletű, illetve páratar-
talmú légtömegek gyorsan nagy területeken száguld-
hatnak keresztül.
A domborzat jelentősebben csak a medencék, például
a Kárpát-medence vagy a Cseh-medence, valamint
a magashegységek éghajlatába szól bele.
Az éghajlat hatással van a folyók vízjárására, a nö-
vény- és állatvilágra, a talajra, a felszínt formáló erőkre,
valamint az adott területen élők életmódjára is.
2022. 05. 27. 15:15
 sarkköri öv hideg mérsékelt öv
Narjan-Mar °C Narjan-Mar mm °C Tampere mm
-3,6 °C 100 3,7 °C 100
445 mm 80 576 mm 80
30 60 30 60
Tampere 20 40 20 40
10 20 10 20
0 0 0 0
–10 –10
–20 –20
J F M Á M J J A SzO N D J F M Á M J J A SzO N D
Rotterdam óceáni terület mérsékelten szárazföldi terület
Volgográd °C Rotterdam mm °C Győr mm
9,6 °C 100 10,2 °C 100
Győr 782 mm 80 595 mm 80
30 60 30 60
20 40 20 40
10 20 10 20
0 0 0 0
–10 –10
J F M Á M J J A SzO N D J F M Á M J J A SzO N D
Athén szárazföldi terület mediterrán terület
°C Volgográd mm °C Athén mm
8,3 °C 100 18,1 °C 100
sarkköri hideg óceáni mérsékelten 80 80
öv mérsékelt terület szárazföldi 380 mm 397 mm
30 60 30 60
öv terület 20 40 20 40
szárazföldi szélsőségesen mediterrán magassággal 10 20 10 20
terület szárazföldi terület változó 0 0 0 0
terület övezetesség –10 –10
J F M Á M J J A SzO N D J F M Á M J J A SzO N D
2.2. Európa földrajzi övei és területei 2.3. Néhány európai város éghajlati diagramja

A folyók vízjárása A felszínformáló erők

A folyók vízjárását elsősorban a lehulló csapadék idő-
beli eloszlása határozza meg. A kiegyenlített éghajlatú
óceáni területen a folyók egyenletes vízjárásúak.
Európa más részein viszont ingadozó a vízjárásuk.
A mérsékelten szárazföldi és a szárazföldi területen
egy év során kétszer – a tavaszi hóolvadás és a kora
nyári esőzések során – áradnak a folyók. A mediterrán
területen viszont télen telnek meg a nyáron szinte kiürü-
lő folyómedrek.
A természetes növénytakaró és a talajok
Európában északról délre haladva tűlevelű, lombhul-
lató és keménylombú erdővel találkozunk. Keleten,
a szárazföldi területen hatalmas kiterjedésű füves puszta
alakult ki. Ennek rendkívül jó minőségű, termékeny
talaja a mezőségi talaj. A puszták helyét ezért ma már
szinte mindenhol szántóföldek foglalják el.
A felszínt elsősorban az aprózódás, a mállás, valamint
a folyóvíz, a csapadék, a szél és a jég formálja. Az ap-
rózódás (ami egy fizikai állapotváltozás) a gyakori
és nagymértékű hőmérséklet-változás, valamint a fagy
következménye. A mállás (ami egy kémiai állapot-
változás) a melegebb és csapadékosabb éghajlathoz
kapcsolódik.
Európa északi részén az aprózódás és a jég formálja
leginkább a felszínt, délen pedig az aprózódás és a fo-
lyóvizek. Nyugatról keletre haladva a mállás, a csapadék
és a folyóvíz szerepét egyre inkább az aprózódás és
a szél veszi át.
Az életmód
Az éghajlat hatással van az adott helyen élők életmódjára
is: meghatározza, hogy milyen ruhát hordanak, mit
esznek, hogyan építkeznek.

1. Figyeld meg a 2.1. ábrát!
a) Európa mely területein készülhettek a képek?
b) Mely évszakokban járhatunk?
2. Jellemezd az éghajlatokat a 2.2. és 2.3. ábrák alapján!
a) Értékeld az évi középhőmérséklet és az évi közepes hő-
ingadozás nagyságát!
b) Elemezd a csapadék mennyiségének és eloszlásának
jellegzetességeit!
c) Jellemezd a folyók vízjárását!
d) Mely övben, területen fagyhatnak be az év során a folyók?
e) Mutasd be röviden az egyes évszakokat!
3. A 2.3. ábrán feltüntetett városok közül melyikből érkezhetett
az alábbi üzenet?
+5–10 °C volt egész decemberben és nagyon sokat esett az
eső. Nem is vártuk, hogy hó legyen karácsonyra. Aznap az ég
majdnem egész nap felhős volt, fújt a szél és esett az eső, de
maradt a +4 °C. Úgy tűnik, ez a tél is elmúlik hó nélkül.

83

OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 83 2022. 05. 27. 15:15

 3.1. Európa éjszakai fényei 3.3. A fiatalok és az időskorúak kontinense

A 20. század elején Európa uralta a világot. Gyorsan növekvő, fiatal népessége néhány nagy állam területén élt, amelyek közül
többen óriási gyarmatbirodalmat tartottak fenn. Dinamikusan fejlődő gazdaságaik a világgazdaság centrumát alkották. Ezek
a jellemzők azonban mára megváltoztak.

3. Európa társadalmi, gazdasági képe

Európa népessége napjainkban kb. 747 millió fő. Átlagos Az öreg kontinens
népsűrűsége 73 fő/km2, de területenként nagyok az
eltérések (3.1.). A 20. század második felében az egészségügyi ellátás
Az országok többségében a születések számát meg- javulásának és az életszínvonal emelkedésének köszön-
haladja a halálozások száma, ami a népességszám lassú hetően Európában jelentősen megnőtt a születéskor
csökkenését okozza. Ezt ellensúlyozza valamelyest várható átlagos élettartam és így az átlagéletkor.
a bevándorlás. A születések száma ugyanakkor csökkent. Ennek kö-
vetkeztében Európa népessége elöregedett.
Az, hogy egyre hosszabb ideig élünk, természetesen
örvendetes. Az alacsony születésszám miatt azonban
a jövőben a fiatalok (0–14 évesek) és a gazdaságilag
aktív népesség (15–64 évesek) aránya csökken, míg az
időskorúak (65 év felettiek) aránya nő (3.3., 3.4.).
Ez komoly kihívást jelent az országok számára. Meg-
oldást kell találniuk többek között a nyugdíjrendszer
európai népesség: 1900 – 25% (%) 0–14 év 15–64 év 65–79 év 80 év felett
100 5,8 7,2 9,2 11,3 12,5 13,2 13,4 13,9 14,6
14,4
17,0
18,3 18,2 17,8 17,1 17,4 17,3 16,7
75

50 64,6
61,8 58,9 56,8 56,1 56,1 55,3 54,9 54,8

25

európai népesség: 2020 – 12% 15,2 14,0 13,6 13,7 13,6 13,6 13,9 13,9 13,9
0
2019 2030 2040 2050 2060 2070 2080 2090 2100
3.2. A világ népességszámának megoszlása és az európai 3.4. Európa korszerkezetének változása 2010 és 2100 között
népesség %-os aránya 1900-ban és 2020-ban

84

OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 84 2022. 05. 27. 15:15

 3.5. Egy norvég lány és egy spanyol fiú
hosszú távon fenntartható működtetésére, az időskorúak
egészségügyi ellátásának biztosítására, illetve a hiányzó
munkaerő pótlására is.
Az európai országok fontos feladata a gyermekvál-
lalás ösztönzése, hiszen ez segítené a negatív folyamat
lassulását, megállítását.
Szőkék és barnák…
Kontinensünk népességének döntő része az europid
nagyrasszhoz tartozik. Jellemzője a többi nagyrassznál
nagyobb testmagasság, világosbarna bőrszín, keskeny
orr és egyenes szálú szőrzet. A kontinens északi területe-
inek lakóira inkább a világosabb bőr-, haj- és szemszín,
míg a déli területeken élőkre ezek sötétebb árnyalatai
jellemzőek (3.5.).
Nyelvek és vallások
Az Európában beszélt nyelvek többsége az indoeurópai
nyelvcsaládba tartozik. Ezek közül a szláv, a germán és
az újlatin nyelvcsoport tagjai a legelterjedtebbek.
Európában a lakosság közel háromnegyed része a
kereszténység tanait, értékeit követi (3.6.). Az iszlám
1. Figyeld meg a 3.1. ábrát!
a) Melyek Európa sűrűn, illetve ritkán lakott térségei?
b) Mi lehet a nagy, illetve a kis népsűrűség oka?
c) Azonosíts az atlaszod segítségével néhány nagyvárost!
2. Értelmezd a 3.2. ábrát!
a) Hogyan változott, illetve változik az egyes kontinensek
népességének aránya 1900 és 2100 között?
b) Mondd el a padtársadnak, hogy milyen sajátosságokat
megfigyelve válaszoltál az a) kérdésre!
3. Foglaljátok össze padtársaddal 4-5 mondatban a 3.3. és
a 3.4. ábrák lényegét!
OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 85
3.6. A keresztény Európa központja, Róma
hívei nagyobb számban a Balkán-félszigeten (pl. Ko-
szovóban, Albániában, Bosznia-Hercegovinában és
Észak-Macedóniában), valamint Nyugat- és Észak-
Európa nagyvárosaiban élnek. Kontinensünkön el-
szórtan megtaláljuk a zsidó vallás követőit, valamint
a hinduizmus és a buddhizmus híveit is.
Velünk van még az erő?
Európa napjaink három nagy centrumtérségének
egyike. Közöttük azonban az Amerikai Egyesült Ál-
lamok és Japán után csak a harmadik helyet foglalja
el. Ráadásul a jövőben több feltörekvő nagy gazda-
sággal (pl. Kína, India) is meg kell küzdenie ahhoz,
hogy helyzetét megőrizze. Ez csak az oktatás, és erre
alapozva a kutatás-fejlesztés erősítésével, innovációval,
a csúcstechnológiát alkalmazó gazdasági ágazatok széles
körű elterjesztésével lehetséges. Fontos azonban, hogy
kizárólag olyan tartós, kiegyensúlyozott fejlődésben
gondolkodjunk, amely tekintettel van a természet,
a társadalom és a gazdaság egyensúlyára, amely a jövő
nemzedékeinek is biztosítja a boldogulás lehetőségét.
A fenntarthatóságot szem előtt tartó cselekvés az egyén,
a kisebb és a szélesebb közösségek felelőssége.
4. Nézz utána az interneten, hogy mely európai országokban
hivatalos nyelv a német!
5. Keresd meg a Google Térképen azt a helyet, ahonnan
a 3.6. kép készült! (A megoldáshoz bele kell nagyítanod
az utcaképbe.) Melyik folyó látható a képen?
6. Gyűjtsd össze, hogy milyen európai, amerikai, illetve ázsiai
csúcstechnológiai terméket használtok otthon!
7. Tanulmányozd az atlaszodban vagy az interneten Európa
közlekedési hálózatát! Hol a legsűrűbb a vasút-, illetve
a közúthálózat?
85
2022. 05. 27. 15:15
 4.1. Az Európai Unió zászlója 4.3. 2021-ben 25 európai országnak volt hivatalos fizetőeszköze az euró

Ismered európai közösségünk szimbólumait? A kék zászlót, rajta kör alakban a tizenkét arany színű csillaggal; Beethoven
IX. szimfóniáját és Schiller Örömódáját; az Európa-napot; az „Egyesülve a sokféleségben” jelszót?

4. Az együttműködés lehetősége

A 20. század két világégése megmutatta, hogy milyen szembekerült egymással. Megpróbálták befolyásukat
mérhetetlen szenvedéssel járnak a fegyveres konflik- minél több országra kiterjeszteni. Európa megosztottá
tusok. A második világháború után a nyugat-európai vált: nyugati része az Amerikai Egyesült Államok,
országok felismerték, hogy a gyors és békés újjáépítés a keleti pedig a Szovjetunió érdekszférájába került.
csak akkor valósulhat meg, ha félreteszik régi ellenté- Az USA abban volt érdekelt, hogy a szövetséges or-
teiket, és összefognak. szágok gazdasága megerősödjön, így támogatta azok
összefogását.
A tábor erősítése
Az elveszett piacok pótlása
A második világháború után a két győztes szuperha-
talom, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió Korábban gyarmataikra korlátlan nyersanyagforrásként
és felvevőpiacként számíthattak az európai gyarmatosító
országok. A gyarmatok függetlenné válásával azonban
ezektől a biztos, a gazdaság működését feltétlen szolgáló
Európa lehetőségektől elestek, így új piacokat kellett találni.
T: 10,5 millió km2
N: 747 millió fő
Európai Unió Piacbővítés
T: 4,2 millió km2
N: 447 millió fő Egy termék gyártása annál gazdaságosabb, minél többet
állítunk elő és adunk el belőle. A vállalatok számára
ezért nagy lehetőség, ha nemcsak egy országban, hanem
egy annál jóval nagyobb piacon értékesíthetik áruikat.

A kutatási költségek csökkentése

A tudományos kutatások, az új technológiák kifej-

lesztése igen nagy befektetést igényel. Ha több ország
közösen fedezi a költségeket, majd az eredményeket
4.2. Az Európai Unió országainak területe (T) megosztják egymással, jelentős összegeket tudnak
és népessége (N), (2021) megtakarítani.

86

OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 86 2022. 05. 27. 15:15

 A különböző erőforrások kihasználása
A kontinens országai különböző természeti erőforrá-
sokkal rendelkeznek. Átgondolt együttműködéssel,
a kereskedelmi korlátozások lebontásával ezt a maguk
javára fordíthatják, hiszen eltérő adottságaik révén
kiegészíthetik, teljessé tehetik egymás gazdaságát.
Az együttműködés lépései
A történelmi szükségszerűséget és a gazdasági előnyöket
felismerve Németország (az akkori NSZK), Franciaor-
szág, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg
1957-ben Rómában létrehozta az Európai Gazdasági
Közösséget (EGK).
Gazdaságaikat egyre nagyobb mértékben kapcsolták
össze. A szervezet 1993 óta az integráció magasabb szintjét
kifejező Európai Unió (EU) nevet használja. Az együtt-
működéshez mind több ország csatlakozott, 2021-ben 27
tagot számlált. Az összefonódó gazdaság közös valutát
igényelt: 2002-ben a tagállamok egy része bevezette az
eurót. Az euróövezethez 2021-ig 19 tagállam csatlakozott.
Emellett további 6 Európai Unión kívüli országnak is az
euró volt ekkor a hivatalos fizetőeszköze (4.3.).
Az egységes belső piac
Az Európai Unió tagállamai egy egységes belső piacot
hoztak létre. Egymás között leépítették a vámokat, ám
gazdaságuk védelme érdekében a külső országok felé
egységes, magas vámot vezettek be.
 Az áruk szabad mozgását a vámok és a mennyiségi
korlátozások megszüntetésével biztosítják.
 A tőke szabad mozgása azt jelenti, hogy az Unión
belül korlátozások nélkül lehet céget alapítani vagy
vásárolni.
 A munkaerő szabad áramlása révén a tagállamok
állampolgárai azonos feltételekkel vállalhatnak
munkát egy másik tagállamban. A szakképzett-
ségetigazoló okiratokat a tagállamok kölcsönösen
elfogadják.
1. Azonosítsd a 4.2. ábrán az EU tagállamait!
2. Mit tudunk az euróról?
a) Gyűjtsd össze, hogy mi a hivatalos fizetőeszköze az eu-
rózónán kívüli uniós országoknak!
b) Mely mitológiai jelenetet ábrázolja a görög 2 eurós
érme (4.4.)?
c) Milyen az euróérme fej- és hátoldala? Gondolkodj!
Hányféle euróérme lehet használatban?
3. Milyen EU-s támogatásból megvalósuló fejlesztéseket is-
mersz a településeden?
OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 87
4.4. A görög 2 eurós pénzérme
 A szolgáltatások szabad mozgását példázza, hogy a
telefonodat külföldön is hazai percdíjjal használhatod.
A schengeni egyezmény révén megvalósult a szemé-
lyek szabad áramlása is. Az övezethez tartozó országok
megszüntették az egymás közötti határellenőrzést,
a külső határokat viszont éppen ezért szigorúan elle-
nőrzik. A schengeni övezet nem azonos az EU terü-
letével. Az egyezmény tagja például az Unión kívüli
Norvégia és Svájc is, ugyanakkor az egyezményt (még)
nem alkalmazza például az uniós Bulgária és Románia.
Támogató segítség
Az Európai Unió célja a különböző területek gazdasá-
gi-társadalmi eltéréseinek mérséklése. Ezt a kohéziós
(vagy ismertebb nevén regionális) politika révén próbálják
megvalósítani. Ez az elmaradott régiók felzárkóztatása, a
korszerűtlen iparvidékek átalakítása mellett a városrészek
megújítását és a gazdaságélénkítő fejlesztéseket, újításokat
(azaz az innovációt) is támogatja.
Az Európai Unió jövője
Az európai gazdasági-társadalmi együttműködés jövőjét
illetően fontos kérdés, hogy a tagállamok mennyire tud-
ják megőrizni nemzeti identitásukat, hagyományaikat,
sajátos kultúrájukat.
4. Az európai együttműködés mely területét bizonyítják az
alábbi tények?
a) Egy olasz üzletember pizzériát üzemeltet Budapesten.
b) Egy magyar vállalkozás Madridban értékesíti a termékeit.
c) Egy cseh egyetemi hallgató a nyári szünetben Szlováki-
ában vállal munkát.
d) Egy portugál biológus családjával együtt Svédország-
ba költözik.
e) A határon csupán lassítani kell, útlevél-ellenőrzés nél-
kül utazhatsz át Ausztriába.
87
2022. 05. 27. 15:15
 Észak-
Európa

Kelet-
Európa

Nyugat- Közép-
Európa Európa

Délkelet-
Dél-Európa Európa

5.1. Európa térségei a térképen 5.3. Az európai mozaik darabjai

Európa hazánk tágabb környezete. A közös történelmi múlt, a keresztény vallás által közvetített értékrend a külső szemlélő
számára egységesnek mutatja a kontinenst. Pedig az valójában több kisebb, sajátos arculattal rendelkező térség együttese.

5. Részek az egészben
A történelmi-kulturális jellemzők, a természeti kör-
nyezet és a gazdasági fejlettség különbségei, valamint
a földrajzi elhelyezkedés alapján Európa országait több
csoportba rendezhetjük (5.1.). Ezek elhatárolása azonban
korántsem egyértelmű.
Ennek a leckének nem az a célja, hogy a benne leírtakat
pontosan megtanuld. Vedd elő az atlaszodat és barangolj
Európa térképén! Ismerkedj meg azokkal a térségekkel,
melyekről a későbbiekben tanulsz majd!
Észak-Európa vagy Skandinávia?
A skandináv országok Észak-Európában találhatók…
Ez az egyszerű kijelentés számtalan kérdést rejt magában.
Mely országok tartoznak Skandináviához?
 A közös történelmi múlt és az egymáshoz igen hasonló
nyelvek alapján Dánia, Norvégia és Svédország?
5.2. Tipikus skandináv utcakép
 Esetleg egészítsük ki e hármast a több évszázados
dán fennhatóság és kulturális hasonlóság okán
Izlanddal?
 Tegyük még hozzájuk a hosszú időn át svéd uralom
alatt álló, nyelvével azonban elütő Finnországot?
 Ha a skandináv országok Észak-Európában találha-
tók, feltehetjük a kérdést, hogy közéjük sorolhatjuk-e
a Dánia földrajzi szélességén, illetve attól északabbra
fekvő balti államokat, azaz Észtországot, Lettországot
és Litvániát.
Dél-Európa vagy Mediterráneum?
A mediterrán országok Dél-Európában fekszenek…
Mely európai országok tartoznak a Mediterráneum-
hoz, azaz a Földközi-tenger térségéhez?
 Logikus válasz, hogy a Földközi-tenger partvidékén
fekvő 12 ország.
 Ezek között azonban több olyan is akad, melynek
valójában csak egy szűk part menti sávja tartozik a
térséghez. Franciaországban például az Atlanti-óceán
közelsége, Szlovéniában pedig az Alpok az igazán
meghatározó elem, Bosznia-Hercegovina tengerpartja
pedig csupán 20 km hosszú.
 Dél-Európához általában a Földközi-tengerbe benyúló
Pireneusi-, Appennin- és Balkán-félszigeten fekvő
országokat soroljuk. A Balkán azonban sokszor ön-
álló térségként is megjelenik, csak Görögországot
„hagyva” a dél-európai országok sorában.

88

OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 88 2022. 05. 27. 15:16

 5.4. A végtelen síkság térsége, Kelet-Európa
Nyugat, kevés kérdőjellel
Európa nyugati partjait az Atlanti-óceán mossa, így
logikus, ha e partvidék országait soroljuk Nyugat-Eu-
rópához. A térség könnyen körülhatárolható: délen a
Pireneusok, keleten az Alpok vonulatai és a Rajna völgye
jelentik a választóvonalat Dél-, illetve Közép-Európa felé.
 Nyugat-Európához tartozik a Brit-szigetekről az Egye-
sült Királyság és Írország, valamint a velük „szemben”
fekvő Hollandia, Belgium és Franciaország.
 A Benelux államok történelmi-gazdasági egysége
révén az óceánparttal nem rendelkező Luxembur-
got ugyancsak ide sorolhatjuk.
 A második világháború utáni időszak nyugat–keleti
megosztottsága alapján néha Nyugat-Európához
sorolják Németországot, Svájcot és Ausztriát is.
Esetükben elfogadottabb azonban a Nyugat-Kö-
zép-Európa elnevezés.
Kelet, sok kérdőjellel
Természetföldrajzi értelemben Kelet-Európa a hatalmas
kiterjedésű Kelet-európai-síksággal azonosítható.
 A síkság a balti államok, Fehéroroszország (Belarusz),
Ukrajna, Moldova, valamint Oroszország területére
terjed ki.
 Természetföldrajzi vonatkozásban ide sorolhatók még
Románia Kárpátoktól keletre eső részei is.
1. Figyeld meg az 5.3. ábrát! Mely országok zászlóit ismered
fel rajta?
2. Mondd el a padtársadnak, hogyan lehet logikusan megta-
nulni az észak-európai országok földrajzi helyzetét!
3. Olvasd le a térképről a Földközi-tenger menti országokat!
Haladj logikus sorrendben!
OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 89
5.5. Közép-Európa országainak többségét a Duna köti össze
 A 20. század történelmét figyelembe véve további „je-
lentkezők” akadnak, így Lengyelország, Csehország,
Szlovákia és Magyarország. Esetükben elfogadottabb
azonban a Kelet-Közép-Európa elnevezés.
 Kérdéses a Száva és a Duna vonalától délre fekvő
térség (Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Monte-
negró, Albánia, Észak-Macedónia, Koszovó, Szerbia
és Bulgária) hovatartozása. Sokszor Délkelet-Európa
vagy Balkán névvel önálló egységként tekintenek rá,
máskor viszont Dél- vagy Kelet-Európához sorolják.
Nyugat és Kelet, Észak és Dél között
Európa „szívében” találjuk Németországot, Svájcot,
Ausztriát, valamint Lengyelországot, Csehországot,
Szlovákiát és Magyarországot.
 Ezeket az országokat két csoportra, Nyugat-Közép-
Európára, illetve Kelet-Közép-Európára osztják.
 Gyakran kiegészítik a közép-európai országok sorát
a nyugati keresztény kultúrkörhöz tartozó Szlovéniá-
val és Horvátországgal, ritkábban a balti államokkal.
 Ha választóvonalként tekintünk a Szávára és a Dunára,
illetve a Kárpátokra, hozzájuk csatlakozik még Szerbia
északi része, a Vajdaság, valamint Románia Kárpátok
vonulatain belüli területe, Erdély és a Partium.
 Svájc, Ausztria és Szlovénia területének nagy részén az
Alpok magasodik, ezért tipikus alpesi országokként
olvashatunk róluk.
4. Fogalmazd meg történelmi ismereteid alapján, miért
mondhatjuk, hogy az atlanti térség Európa kapuja!
5. Mely országok területén húzódnak az Alpok vonulatai?
6. Olvasd le a térképről, hogy mely országokon folyik keresz-
tül a Duna! Mely országcsoportokba sorolhatók ezek?
7. Összegezd az olvasottakat! Mely országok, térségek beso-
rolása kérdéses Európában? Mi lehet ennek az oka?
89
2022. 05. 27. 15:16
 Foglaljuk össze, hogy mit tanultunk a kontinensek sorában kicsinek számító, számunkra mégis oly fontos területről, ahol az
emberek, országok egymással együttműködve képzelik el a jövőjüket!

6. Összefoglalás
rögösödött hegység, síkság

nyugati rész: keleti rész:

– lekoptatott, rögökre „kétarcú” – jég által legyalult síkság,
darabolódott hegység mélyedéseiben tavak ezrei
– fedetlen ősföld
A Észak-Európa

B Nyugat-Európa C Kelet-Európa
nyugati, középső, keleti rész: északi része:
– lekoptatott, rögös szerkezetű – jég által legyalult fedetlen
hegységek ősföld;
mozaikszerűen tagolt egyhangú – síkság, mélyedéseiben tavak
ezrei
síkságok, rögös szerkezetű hatalmas kiterjedésű
hegységek, gyűrthegységek síkság
középső része:
déli pereme:
– hullámos síkság;
– fiatal gyűrthegységek
– fedett ősföld
(Mont Blanc 4808 m)
A
déli része:
a hegységek között – a folyók hordalékával és
és a tengerpartokon: a szél szállította lösz által
– feltöltött síkságok C
feltöltött síkság;
B – fedett ősföld

a Balti-ősföldhöz gyűrődött
hegységek alapja a Balti-ősföld

90

OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 90 2022. 05. 27. 15:16

 esetleg ide két kép
6.1. Az utazás Tromsø-ben kezdődik…
1. A Tengernyi élmény nevű utazási iroda már a jövő évi útjait
tervezi. Mielőtt véglegesítenék a prospektusukat, odaad-
ták azt egy szakértőnek, nézze át, és javítsa ki az esetleges
hibákat. Segítsd Te is a munkájukat! Indokold is meg az
iroda munkatársának, hogy miért szükségesek a javítások!
A) …Hajónk július 22-én napnyugta előtt egy órával (17 óra-
kor) fut ki Tromsø kikötőjéből. A szigetekkel, sziklaszirtekkel
tagolt öbölből kiérve visszatekinthetünk az akkor már gyö-
nyörűen kivilágított városra. (Több utasunk is kérdezte, ezért
szeretnénk jelezni, hogy – a téli hónapokkal ellentétben – nyá-
ron nem kell attól tartani, hogy a norvég öblök befagynának.)
B) …A következő napokon Európa nyugati partjai mellett
haladunk. Útközben az itt felsorolt kikötővárosokban állunk
meg: Hamburg, Rotterdam, Brüsszel, London. A városnézé-
sekhez kényelmes szandált, könnyű nyári viseletet javaso-
lunk. Esőre egyik helyen sem kell számítani.
C) …A La Manche-on átjutva Normandia és Bretagne tagolt,
a tenger által folyamatosan épített partvidékét csodálhatjuk
a fedélzetről. A híres francia borvidék, Bordeaux közelében a
part megváltozik: szinte nyílegyenesen fut. A hosszú homo-
kos, mély vízű part és a vele párhuzamosan húzódó dűnesor
igazán látványosan szemlélteti a tenger pusztító munkáját.
D) …Az Atlanti-óceánról az Appennini-félszigetet megkerül-
ve, a Gibraltári-szoroson keresztül érkezünk meg a Földkö-
zi-tengerre. A spanyol partok mentén hajózva igazi mediter-
rán tájjal találkozunk: összefüggő fenyőerdők kísérik utunkat.
E térségben nyáron rövid ideig szinte minden nap esik az eső.
A hőmérséklet azonban magas, így a csapadék kellemes fel-
frissülést hoz.
E) …Az út elején a Francia-középhegység csipkézett, nyá-
ron is hófödte hegycsúcsaiban gyönyörködhetünk, majd az
„Alpi-Európa” rögökre darabolódott hegyeinek széles völgyei-
ben haladunk tovább. Így érkezünk a jégkorszaki jég által
OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 91
6.2. …és Szentpéterváron ér véget
simára gyalult, mediterrán Pó-alföldre, ahol narancs-, citrom-
és olívaültetvények hívogatnak.
F) …Bécsből – Pozsony, Budapest, Szeged és Arad érintésé-
vel – a Székelyföld történelmi központjába, Székelyudvar-
helyre utazunk. A Kárpát-medencét nyugatról keletre átszelve
szembeötlő a változás: a Kisalföld gyér füvű, száraz pusztá-
ját kelet felé haladva dús legelők váltják fel, a marhacsordák
helyét kecske- és juhnyájak veszik át. A Kárpát-medence fő
folyóját, a Tiszát Szegednél lépjük át, majd jobboldali mellék-
folyója, a Maros mentén haladunk tovább.
G) …A fekete-tengeri kikötővárosban, Odesszában autóbusz
várja a csoportot, hogy onnan Szentpétervárra utazhassanak.
A 180 km-es buszút kényelmes, minden igényt kielégítő jár-
műveinkkel kb. 3 órát vesz igénybe. Útközben a Kelet-euró-
pai-síkságon haladunk keresztül. A déli területek hullámos
tája észak felé szinte asztallap simaságúvá válik.
2. Gyűjtsd össze azokat az országokat, amelyekről a tervezett
prospektusban olvashattál! Készíts halmazábrát ezekről
európai uniós tagságuk, illetve hivatalos fizetőeszközük
szerint!
3. Milyen problémákat vet fel Európa népességének elörege-
dése? Hogyan lehetne a folyamatot lassítani, megállítani?
4. Olvasd el és értelmezd az Európai Unió zöld megállapodá-
sát, amely a közösség jövőbeli terveit foglalja össze! Vitas-
sátok meg, hogy mit tehet az egyén, egy kisebb közösség,
illetve egy ország ahhoz, hogy a célok megvalósuljanak!
„Olyan növekedésre törekszünk, amely többet ad, mint
amennyit elvesz. Az új stratégia kijelöli számunkra az utat,
hogy miként alakítsuk át életmódunkat, munkamódszere-
inket, termelésünket és fogyasztásunkat úgy, hogy egész-
ségesebb életet élhessünk és innovatívabbá tegyük vállal-
kozásainkat.”
91
2022. 05. 27. 15:16
 V. Tágabb környezetünk

OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 92 2022. 05. 27. 15:16

OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 93 2022. 05. 27. 15:16
 1.1. Közép-Európa „arcai”

A Közép-Európát ábrázoló térképen a zöld, a sárga és a barna szín egyaránt megjelenik: síkságok, dombságok, rögökre darabo-
lódott és meggyűrődött hegységek változatos képét mutatva. Mi jellemzi e tájakat? Melyek a hasonlóságok és a különbségek
közöttük? Milyen szerepet töltenek be az országok gazdaságában? Ezekre a kérdésekre keressük a választ ebben a leckében.

1. Zöld, sárga, barna

Síkvidékeken – Közép-Európa alföldjei Az északon fekvő A délen fekvő alföldek
alföldek
Közép-Európa jelentős részén nagy kiterjedésű alföldek éghajlat óceáni nedves és száraz konti-
húzódnak: északon a Germán–Lengyel-alföld, déli részén (4. fejezet nentális
pedig a Kisalföld és az Alföld. A felületes szemlélő egy- 2. lecke)
máshoz nagyon hasonlónak gondolhatja ezeket. Valójában talaj közepes minőségű, jó minőségű barna
azonban több lényeges különbséget is felfedezhetünk kilúgozott barna erdőtalaj, mezőségi talaj
közöttük. erdőtalaj
Az északi területeken a jég volt a fő felszínformáló erő. növény- alárendelt szerep vezető szerep
A jégkorszak során az északról előrenyomuló jégtakaró a termesztés takarmánynövények szántóföldi növények
szállított törmelékét lerakta: ún. morénahalmokat épített, + rozs, burgonya, (búza, kukorica, napra-
amelyek hullámos felszínűvé tették az alföldet. A halmok árpa, komló forgó)
zöldségfélék (paradicsom,
közötti mélyedéseket sok-sok kisebb-nagyobb tó tölti ki.
paprika)
Így alakultak ki a tóhátságok a Germán–Lengyel-alföld gyümölcsök (alma,
északi részén. körte, szilva, meggy,
A déli alföldeket a folyók töltötték fel. Építő munkájuk cseresznye, őszi- és
eredményeként sok helyen asztallap simaságú táj, úgyne- kajszibarack, dinnye)
vezett tökéletes síkság képződött. állattenyész- vezető szerep alárendelt szerep
Az északon elterülő alföldek hűvösebb, csapadéko- tés a dús füvű legelőkön a dús füvű legelőkön
sabb tájak, mint a déliek, ahol jelentősen magasabb a szarvasmarha szarvasmarha,
napsütéses órák száma. Északon a talaj tápanyagtar- + sertés a gyérebbeken juh és
kecske
talmának egy részét a csapadék kimossa, így csak közepes
minőségű, kilúgozott barna erdőtalajok képződtek. kapcsolódó tejipar, élelmiszeripar
A déli területeken kisebb a kilúgozás mértéke, ezért ipari ágazatok húsipar, (pl. malom-, hús-, tej-,
a barna erdőtalaj itt humuszban gazdagabb. A lösszel sörgyártás konzerv- és hűtőipar)
mezőgazdasági gép-
fedett tájakon pedig még ennél is jobb minőségű, termé- gyártás
keny mezőségi talaj alakult ki.
Az alföldek a mezőgazdaság fő színterei. Ennek jellegét 1.1. táblázat. Közép-Európa alföldjeinek mezőgazdasága
leginkább a természeti tényezők befolyásolják (1.1. táblázat). és ipari kapcsolatai

94

OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 94 2022. 05. 27. 15:16

 1.2. A Ruhr-vidék régi és új arca
Lekopott rögök megújuló iparral
A Német- és Lengyel-középhegység, valamint a
Cseh-medence peremhegységei mára erősen lepusz-
tultak, rögökre darabolódtak. E hegységek ásványkin-
csekben, különösen fekete- és barnakőszénben gazdagok.
A bányák közelében jöttek létre kontinensünk legje-
lentősebb hagyományos iparvidékei: Németországban
a Ruhr-vidék, Lengyelországban a Felső-sziléziai-ipar-
vidék, Csehországban pedig az Észak-morva-iparvidék.
A bányászatra kohászat, arra pedig gépgyártás települt.
Az egykor virágzó iparvidékek a 20. század utolsó
évtizedeiben válságövezetté váltak: a bányák, üzemek
bezártak, az emberek munka nélkül maradtak, sokan
elvándoroltak. E térségek megújulása – az ipari szer-
kezetváltásnak köszönhetően – napjainkban is tart.
A hagyományos ipari ágazatok helyét modern ágazatok
(pl. autóipar, elektronikai ipar) veszik át.
A magas hegységperemek
Közép-Európa gyűrthegységei az Alpok és a Kárpátok.
A magashegységekben az erdőgazdálkodás és az erre
települő fa-, bútor- és papíripar, valamint a Föld mé-
1. Milyen tájakat mutatnak be az 1.1. ábra képei? Mely orszá-
gokban készülhettek a képek?
2. Rendszerezzétek a padtársaddal a Közép-Európa alföld-
jeiről tanultakat! Egyszerre mindig csak egy szempontot
vizsgáljatok! Először a hasonlóságokat mutassátok be,
majd azt követően emeljétek ki az egyedi sajátosságokat!
3. Mely alapanyagokkal találkozhatsz egy helyi termékeket
felhasználó észak-németországi étteremben?
4. Magyarázd el, hogy miért volt szükség a vasércre és kő-
szénre települt iparvidékeken új ágazatok megjelenésére!
OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 95
lyében rejlő ásványkincsek (pl. kősó, ércek) bányászata
a legjellemzőbb gazdasági tevékenység.
Az állattartás különleges fajtája a havasi pásztorkodás.
Ennek keretében az Alpokban elsősorban szarvasmarhát,
a Kárpátokban pedig juhot tenyésztenek. Az állatokat
télen a hegységek alacsonyabban fekvő területein talál-
ható istállókban tartják és takarmánnyal etetik. A nyári
hónapokban viszont a csordákat és a nyájakat felhajtják
a rétekre friss füvet legelni.
A hegységek gyors vízfolyásainak energiáját vízerőmű-
vek révén hasznosítják.
A hegyvidékeken kiemelkedő jelentősége van az
idegenforgalomnak, amely télen a síelőket, nyáron a
túrázókat várja.
Utak kereszteződésében
Közép-Európa fontos tranzittérség. Itt találkoznak
ugyanis a kontinens északi-déli, illetve nyugati-keleti
részét összekötő fő közlekedési útvonalak. A hegységek-
ben különösen fontos szerepe van a hegyvonulatokkal
párhuzamosan futó völgyeknek és a hegyláncokat
keresztező hágóknak. A személy- és tehergépkocsik
rendkívüli módon terhelik a környezetet.
5. Mely osztrák város neve utal a közelében bányászott kő-
sóra?
6. Keresd meg a térképen az Alpok és a Kárpátok jelentő-
sebb hágóit!
a) Európa mely térségeit kötik össze ezek?
b) Melyiknek van magyar történelmi vonatkozása?
c) Hogyan lehetne a közlekedés okozta környezetterhe-
lést csökkenteni?
7. Keresd meg a térképen Közép-Európa legmagasabb pont-
ját! Mely országban található?
95
2022. 05. 27. 15:16
 2.1. Kelet-Közép-Európa fővárosai: Prága, Pozsony és Varsó

Kelet-Közép-Európa országai, Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország az Európai Unión belül a visegrádi
négyek csoportját alkotják (V4). Az elnevezés az 1335-ös visegrádi királytalálkozóra utal, ahol a szorosabb együttműködés
reményében tanácskozott egymással a magyar, a cseh és a lengyel uralkodó. A közös érdekképviselet és építkezés igénye
az elmúlt évtizedekben új erőre kapott.

2. Kelet és nyugat között

Európa szívében egy, a nyugat- és kelet-európai sa- Az átalakulás nyertesei és vesztesei
játosságokat egyaránt magán viselő országcsoportot
találunk. A történészek e kettősségre utalva gyakran A gazdasági átalakulás legfőbb nyertesei a fővároso-
Köztes-Európának nevezik a térséget. A földrajzban kat magukba foglaló régiók. Pozsony (Bratislava),
a Kelet-Közép-Európa elnevezést használjuk. Az itt Prága (Praha) és Varsó (Warszawa) fejlett infrastruk-
fekvő országokat a történelmük, a szocialista múlt örök- túrájával, nagyszámú, képzett munkaerejével ked-
sége és az ebből fakadó gazdasági átalakulás, fejlődés velt befektetési célponttá vált (2.1.). Gazdasági telje-
folyamata egyaránt összeköti. sítményük ma már jelentősen meghaladja az uniós
átlagot, és többszöröse az adott ország legkevésbé fejlett
A rendszerváltoztatás régiójáénak (2.1. táblázat).
A külföldi működőtőke egy jelentős része az autó-
Kelet-Közép-Európa országai a második világháború gyártásba érkezett, így az ágazatnak igen fontos sze-
után a Szovjetunió érdekszférájába kerültek. A szov- repe volt a térség átalakulásában. Szlovákia autó-
jet rendszer összeomlását követően indulhatott csak gyártó nagyhatalom lett, az egy főre jutó autógyár-
meg a polgári demokrácia és a piacgazdaság kiépítése. tás tekintetében évek óta világelső. Említést érdemel
A rendszerváltoztatás során lezajló gazdasági szerke- a cseh ipar ismert képviselője, a Škoda is, melynek
zetváltás következményei minden országban hason- korszerűsítését már a német Volkswagen cégcsoport
lóak voltak. részeként hajtották végre.
 A korábban állami tulajdonban lévő gyárak, termő-
földek magánkézbe kerültek. a legfejletteb régió a legkevésbé fejlett
és annak GDP-je régió és annak GDP-je
 A korszerűtlen, veszteséges nagyvállalatokat és bá- az EU-27 átlagához az EU-27 átlagához
nyákat bezárták. Így sokan munkanélkülivé váltak. viszonyítva (%) viszonyítva (%)
 A fejlesztésekhez, a gazdasági szerkezet átalakításához,
Lengyel- Varsó 160 Varmia- 50
a versenyképesség növeléséhez tőkére volt szükség. 2.1. táblázat. A legfejlettebb és a legkevésbé fejlett régiók
ország Mazúriai régió
A külföldi működőtőke megjelenésével látványos gazdasági teljesítménye 2020-ban
Csehország Prága 205 Északnyugat- 64
beruházások valósultak meg, melyek sokak számára Csehország
biztosítottak munkalehetőséget.
Szlovákia Pozsony 162 Kelet-Szlovákia 50
 Átalakultak a külkereskedelmi kapcsolatok. Koráb- régió
ban a szocialista országok jellemzően egymással
kereskedtek. A biztos piacok azonban megszűntek, 2.1. táblázat. A legfejlettebb és a legkevésbé fejlett régiók
ezért nyitni kellett a nyugat-európai országok felé. gazdasági teljesítménye 2020-ban

96

OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 96 2022. 05. 27. 15:16

 A rendszerváltoztatás előtti korszakot a nehézipar
erőltetett fejlesztése jellemezte. Jelentős ipari centrum-
má vált ekkor Lengyelországban a felső-sziléziai-ipar-
vidéken Katowice, Csehországban az észak-morva-
országi-iparvidéken Ostrava, Szlovákia területén pedig
Kassa (Košice). E körzetek ma eltérő képet mutatnak.
Vannak sikeresen megújult térségek, ahol az elavult,
környezetterhelő vállalatok helyét kutató-fejlesztő
központok és modern üzemek vették át. Másutt vi-
szont elhagyatott épületek, fűvel benőtt vasúti sínek,
meddőhányók emlékeztetnek a múltra.
Fontos megjegyezni, hogy nem számoltak fel min-
dent, ami régi. Lengyelországban és Csehországban
a kibányászott kőszén mennyisége ugyan folyamato-
san csökken, az országok ennek ellenére továbbra is
Európa jelentős kőszénkitermelői közé tartoznak.
Turisták (majdnem) mindenütt
Kelet-Közép-Európa a turisták kedvelt célpontja. Leg-
többjük azonban csak valamely nagyvárost (a második
világháború után romjaiból újjászülető Varsót, a lengyel
koronázószékhelyet, Krakkót, a háborúktól megkímélt,
középkori városszerkezettel, impozáns épületekkel büsz-
kélkedő Prágát vagy a Kárpát-medence kapujában őrt
álló Pozsonyt) keresi fel.
Ami egyedivé tesz
Szlovákia…
Csak 1993-ban, Csehszlovákia felbomlása után lett
önálló. Az országban jelentős számú, mintegy 455 000
fős magyar kisebbség él, a legnagyobb arányban a Csal-
lóközben. Központjuk a Vág és a Duna torkolatánál fekvő
Révkomárom, illetve Dunaszerdahely.
A rendszerváltoztatást követően a nyugati ország-
rész gyors fejlődésnek indult, a keleti viszont lemaradt,
a fejlettségi különbség jelentős.
Az ország éléstára a Kisalföld Szlovákiába átnyúló
része, ahol főként búzát, kukoricát, árpát és zöldségfé-
léket termesztenek.
1. Mutasd be egy hagyományos iparvidék történetét!
2. Keress a Google Térképen prágai, pozsonyi, varsói és krak-
kói látnivalókat!
a) Melyik városban található a Wawel, illetve a Hradzsin?
b) Mely nagyvárosokban találunk magyar emlékeket?
c) Mely folyók partján fekszenek e nagyvárosok?
OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 97
Csehország…
Ásványkincseire sokoldalú feldolgozóipar települt. A ka-
olint Karlovy Vary porcelán- és kerámiaipara használja
fel, a grafitból České Budějoviceben ceruzát készítenek.
Az ország nehézipari központja, „acélszíve” Ostrava.
A gépgyártás fontosabb városai: Mladá Boleslav, ahol
a Škoda személygépkocsikat gyártják, valamint a Mor-
va-medencében fekvő, mezőgazdasági gépgyártásáról
nevezetes Brno.
Csehország behozatalra szorul a legtöbb gabonafélé-
ből és takarmánynövényből. A mezőgazdasági ter-
melés a medencékre koncentrálódik, ahol a búza és
a kukorica mellett a csehek „nemzeti italának”, a sörnek
az alapanyagait, a sörárpát és a komlót termesztik.
A sörgyártás egyik központja Plzeň.
Lengyelország…
Kelet-Közép-Európa legnagyobb területű és legnépesebb
országa. Döntő része síkvidék, ezért a mezőgazdaság
szerepe itt nagyobb, mint a másik két országban. Első-
sorban takarmánynövényeket termesztenek, amelyeket
a szarvasmarha-tenyésztés használ fel. Emellett
a földeken sok rozs, cukorrépa és búza terem. A kis
parcellákon folytatott gazdálkodás nem túl hatékony,
a termésátlagok alacsonyabbak a nyugat-európaiaknál.
A lengyel ipar alapjául a Lengyel-középhegység és a
Szudéták ásványkincsei szolgáltak. A kőszén, az ezüst-
és az ólomérc bányászata napjainkban is jelentős. Felső-
Szilézia mellett fontos kohászati központ Krakkó vá-
rosrésze, Nowa Huta is. A Balti-tenger kikötővárosa
a Visztula torkolatánál fekvő Gdansk, illetve az Oderá-
nál fekvő Szczecin.
2.2. Homokkő sziklák a Cseh Paradicsomban
3. Barangolj tovább a Google Térképen! Keress látnivalókat
a 2. kérdésben felsorolt városokon kívül! (Emlékszel? Segí-
tenek a zöld színű feliratok.)
4. Gyűjtsd össze, hogy mely városokban milyen autót gyár-
tanak Kelet-Közép-Európában!
5. Mely országok ismert vállalatai: a Bata, az Orlen, a KOH-I-
NOOR, a Zetor, a Black Red White és a LOT?
97
2022. 05. 27. 15:16
 3.1. Ukrán táj az ukrán zászló színeivel 3.2. A Törcsvári-szoros fölött őrt álló kastély

A Kárpátok Ukrajna területén lealacsonyodó hágói kiemelkedő jelentőségűek a magyar történelemben, hiszen ezeken ke-
resztül érkeztek őseink a Kárpát-medencébe. Románia Charlie Ottley szerint „a mítoszok és a legendák földje, ahol a farkasok
távoli üvöltése még ma is megrettenti az éjszakát, a medvék pedig karmaikat élezik a magas fenyőkön.” Keleti szomszédaink
ennél persze sokkal színesebb képet nyújtanak.

3. Keleti szomszédaink
A hazánktól északkeletre fekvő Ukrajna kedvező
adottságai ellenére az egyik legszegényebb ország a
kontinensen. Keleti szomszédunk, Románia ugyanakkor
jelentős gazdasági fejlődést tudott felmutatni az utóbbi
évtizedben.
Magyar kisebbségek
kristálytiszta tavai magával ragadó látványt nyújta-
nak. A hegység belseje ásványkincseket rejt, felszínén
sűrű erdők adják az erdőgazdálkodás alapanyagát.
A vadregényes táj vonzza a turistákat, bár a túraútvona-
lak kevésbé kiépítettek, mint az Alpokban. A térségben
havasi pásztorkodást folytatnak, elsősorban juhot
tenyésztenek.

Ukrajnában, Kárpátalján mintegy 140 ezer fős magyar Csökkenő népességszám

kisebbség él. Az Északkeleti-Kárpátok lábánál történel-
mi magyar városok − Ungvár (Uzshorod), Munkács
(Mukacsevo) − sorakoznak. Beregszászon (Berehove)
magyar nyelvű főiskola is működik. A kárpátaljai ma-
gyarságnak nem kedvez, hogy Ukrajna fejlettebb része
és a főváros, Kijev (Kijiv) sokszáz kilométeres távolságra,
a Kárpátokon túl fekszik.
Románia, azon belül elsősorban Erdély és a Partium
körülbelül 1,2 millió magyar otthona. Erdély délkeleti
részén, a Székelyföldön mintegy hétszázezer fős egységes
tömböt alkot a magyarság. Itt található Marosvásárhely
(Târgu Mureș). Jelentős székelyföldi település Csík-
Az utóbbi évtizedekben mind Ukrajna, mind Románia
népességszáma erősen csökkent. Ennek egyrészt a
születések alacsony száma, másrészt az igen jelentős
kivándorlás az oka. Elsősorban a munka nélkül maradt
fiatal felnőttek próbálnak szerencsét vendégmunkásként
más országokban. (Vendégmunkás az, aki külföldön
vállal rövidebb, hosszabb időre munkát.)
Bukovina
m
iu

szereda és Székelyudvarhely is. Erdély „fővárosának”

rt

Moldva
Pa

Kolozsvárt (Cluj Napoca) tekintik. A magyar határ

Erd él y
mentén fekvő Nagyvárad (Oradea) a Partium központja.
Moldvában élnek a magyarsághoz tartozó csángók. Bánság
Számuk a folyamatos beolvadás miatt egyre fogyatkozik. sa
z
ud

A Kárpátok vonulatai Havasalföld

D obr

A Kárpátok érintetlen erdői, csipkézett hegycsúcsai,

meredek falú szűk szurdokai, a magasban megbúvó 3.3. Románia történelmi tartományai

98

OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 98 2022. 05. 27. 15:16

 A kék ég és a sárga búzamező országa
A) Ukrajna lakosságának többsége ukrán nemzetiségű,
az ország déli és keleti részén azonban jelentős az oroszok
aránya, a Krím-félszigeten pedig ők alkotják a többséget.
A két keleti szláv nyelv közel áll egymáshoz, sokan kevert
ukrán-orosz nyelven beszélnek.
B) Ukrajna területének 71%-a művelhető. Ez világvi-
szonylatban is igen jelentős arány. A hatalmas kiterjedésű
Kelet-európai-síkság nagy részét lösztakaró fedi, melyen
kiváló minőségű feketeföld (csernozjom talaj) képződött.
Nem véletlen, hogy Ukrajna a világ egyik legnagyobb
napraforgó- és búzatermesztője (3.1.). Mindez azonban
nem a magas terméshozamnak, hanem a hatalmas
kiterjedésű művelt területnek köszönhető.
C) Ukrajnában a hazai kőszénre, vas- és mangánércre
épülő nehéziparnak napjainkban is igen jelentős szerepe
van. A termelés központja a Donyec-medence. Az ipar-
vidéken – külföldi működőtőke hiányában − egyelőre
nem zajlott le szerkezetváltás, modernizáció.
D) Az ország energiagazdasága a Donyec-medencében
bányászott kőszénre, a Dnyeper folyón kialakított víz-
erőműrendszerre, az atomerőművekre, valamint az orosz
szénhidrogénekre épül. Utóbbihoz a világpiaci árnál
olcsóbban jut Ukrajna, mivel az ország területén haladnak
keresztül az Oroszországból Európába tartó földgázt
szállító csővezetékek. Ukrajnában található Csernobil,
ahol 1986-ban súlyos atomerőmű-baleset történt.
E) Az ország fontos fekete-tengeri kikötővárosa Odessza.
A lehetőségek gazdasága
F) Románia természeti erőforrásokban gazdag ország.
Egyaránt adott a síkvidéki és a havasi gazdálkodás le-
hetősége. Európai viszonylatban gazdag nyersanyagkész-
lettel rendelkezik, vízenergiában bővelkedik. Tengerpart-
ja (melynek legforgalmasabb kikötővárosa Constanţa)
és a Duna vízi útja révén periférikus helyzete ellenére
is be tud kapcsolódni a nemzetközi kereskedelembe.
1. Mely, nagybetűvel (A–I) jelölt bekezdéseknek adnád a kö-
vetkező címeket?
Nyersanyagbőség • Energiagazdaság • A megújulásra
váró nehézipar • A fejlődés lehetősége • Az ország tengeri
kapuja • A feketeföld övezet • Ukránok nyugaton, oroszok
keleten • Termékeny alföldek • Természeti adottságok
széles tárháza
OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 99
G) Romániában az élelmiszergazdaság szerepe napja-
inkban is jelentős, a foglalkoztatottaknak ugyanis mintegy
ötöde a mezőgazdaságban dolgozik. Az ország éléstára
a Román-alföld, ahol a löszön képződött jó minőségű
mezőségi talajon főként búzát, kukoricát és napraforgót
termesztenek. Hasonlóan jó adottságokkal rendelkezik
a Partium is.
H) A rendszerváltoztatást követően a gazdaságtalanul
működő bányákat Romániában is bezárták. Több
helyen azonban napjainkban is folyik a kitermelés.
A Kárpátoktól délre bányászott kőolajat Ploieștiben, az
Erdélyi-medencében kinyert földgázt Marosvásárhely
és Kolozsvár vegyi üzemeiben dolgozzák fel. Említést
érdemel még a kősó, a barnakőszén, a bauxit, valamint
a színes- és nemesfémércek bányászata is.
I) Románia gazdasága a külföldi működőtőkének
köszönhetően az utóbbi évtizedben gyorsan fejlődött.
A befektetések elsősorban az elektronikai iparba, az
informatikába és az autóiparba érkeztek. A legismer-
tebb összeszerelő üzem a francia Renault tulajdoná-
ban lévő, Piteștiben működő Dacia autógyár. Fontos
gépipari központ még Arad és Brassó (Brașov). A mű-
ködőtőke kiemelt célpontja Bukarest (București) volt,
amely ennek köszönhetően elérte a kelet–közép–euró-
pai fővárosok fejlettségét. Ugyancsak jelentős tőkét
vonzott a román-szerb-magyar hármashatár közelé-
ben fekvő, nemzetközi repülőtérrel rendelkező Temes-
vár (Timișoara), mely nagy élelmiszeripari és vegy-
ipari (pl. kozmetikai ipari) cégeknek ad otthont.
3.4. A Duna-delta Románia és Ukrajna határán
2. Hogyan lehetne
– Ukrajna mezőgazdasági, illetve ipari bevételeit növelni?
– a Kárpátok turizmusát fellendíteni?
– minél több utazni vágyó magyart Ukrajnába invitálni?
3. Keresd meg az atlaszodban az Olt folyót! Hasonlítsd össze a
folyásirányát a többi, Románia területén eredő folyóéval! Fi-
gyeld meg, hogy a Kárpátokhoz viszonyítva hol éri el a Dunát!
99
2022. 05. 27. 15:16
 4.1. Zágráb ikonikus épülete, a Szent Márk templom 4.3. A világ egyik legnagyobb ortodox temploma Belgrádban

Dobar dan! – mondja a szerb. Dobar dan! – válaszol a horvát. A saját nyelvükön köszöntek egymásnak jó napot. A két nemzet
által használt nyelvet együttesen szerbhorvátnak is nevezik, Szerbia és Horvátország lakói kölcsönösen megértik egymás
szavát. Számos más dologban azonban különböznek.

4. Déli határainkon
Horvátország és Szerbia kultúrája, hagyományai elté- fejlettségű területeket tömörítő országban egyre nőttek
rőek. A különbségek a vallásban és a történelmi múltban a feszültségek. 1991-ben Szlovénia és Horvátország
gyökereznek. Horvátország római katolikus ország. is kikiáltotta a függetlenségét. Az államalakulat szét-
Több mint 800 éven keresztül állt perszonálunióban esését Szerbia katonai erővel próbálta megakadályozni.
a Magyar Királysággal. Szerbia viszont a Bizánci Bi- Az 1991–1995 közötti, délszláv háborúként ismert
rodalom befolyásának, valamint Cirill és Metód térítő fegyveres konfliktusban több százezren haltak meg,
tevékenységének hatására a keleti kereszténységhez illetve váltak menekültté (4.2.).
csatlakozott és a cirill betűs írást választotta. Mivel elsősorban a kisebbségekhez tartozók kény-
szerültek menekülni, arányuk Szerbiában és Horvát-
Délszlávok állama országban is jelentősen csökkent.
Horvátországban ma mintegy 14 000 magyar él. Kul-
Az első világháborút követően hozták létre a délszláv turális központjuk a Dráva-parti Eszék (Osijek).
népek közös államát, a Szerb–Horvát–Szlovén Királysá- Szerbia északi, Magyarországgal határos része a
got (melynek 1929-től Jugoszlávia lett a neve). A délszláv Vajdaság, amely körülbelül 250 000 magyar otthona.
államban a szerbek igyekeztek vezető szerepet betölteni, A legtöbben a határközeli Szabadkán (Subotica) élnek.
emiatt az eltérő kultúrájú népcsoportokat és különböző Fontos központ még Újvidék (Novi Sad) és a többségében
magyarok lakta Zenta (Senta) is.
Ausztria
Magyarország
Szlovénia
1991
Ország a tenger vonzásában
Horvátország Románia
1991 A Horvátország part menti sávjában északnyugatról
délkelet felé nyúló Dinári-hegység éghajlatválasztó
Bosznia- Szerbia
Hercegovina
2006 magaslat. Tőle délre a tengerparton mediterrán,
1991 a hegység északi oldalán viszont kontinentális éghajlat
uralkodik. (Az éghajlatokat a 4. fejezet 2. leckéjének
Monte-
negró Koszovó Bulgária 2.2. és 2.3. ábrái alapján tudod jellemezni.) A zömmel
2006 2008 mészkőből felépülő Dinári-hegység lejtőin megszokott
Észak- látvány a kopár sziklák képe. Az egykori természetes
Olaszország Macedónia
Albánia
1991 növényzetet, a keménylombú erdőket több térségben
Görögország
már az ókorban kivágták, a helyükön kinövő fűféléket
4.2. A jugoszláv utódállamok a függetlenné válásuk évével pedig az állatok legelték le (4.4.).

100

OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 100 2022. 05. 27. 15:16

 4.4. A horvát tengerpart hátteréül a kopár sziklák szolgálnak
Az Adriai-tenger partjának jelentős része Horvát-
országhoz tartozik. A tengerpart rendkívül tagolt.
A tiszta, átlátszó víz, a remek búvárkodási és vitorlázási
lehetőségek, a kiépített mediterrán üdülőtelepülések
és a jó minőségű szolgáltatások igen vonzóvá teszik.
A turizmus sokat lendített az ország gazdaságán: az
idegenforgalomból származó bevételek GDP-hez viszo-
nyított aránya az Európai Unión belül itt a legmagasabb.
Az ország legfontosabb tengerparti régiói az Isztriai-
félsziget (melynek nagy kikötővárosa Rijeka) és Dal-
mácia (főként Zadar, Split és Dubrovnik környéke).
A tengerpart könnyebb elérhetősége érdekében
a horvátok jelentős összegeket költöttek az ország
autópálya-hálózatának bővítésére.
A horvát ipar elsődleges központja a főváros,
Zágráb (Zagreb) és környéke. A Száva partján fek-
vő nagy múltú város a horvát kultúra és tudomány
„fellegvára”. Iparában a képzett munkaerőt igénylő
ágazatok kapnak nagy szerepet. Az ország legfonto-
sabb kikötővárosa Rijeka. A várostól nem messze indul
az Adria-kőolajvezeték, amely a Közel-Keletről szár-
mazó kőolajat szállítja tovább Magyarországra.
Déli szomszédunk, Szerbia
Jugoszlávia felbomlását és a délszláv válságot Szerbia
komolyan megsínylette. A kilábalás pedig nem ment
olyan gyorsan és nem is oly sikeres, mint Horvátország
esetében.
1. Miért ünneplik máskor a karácsonyt Szerbiában, mint Ma-
gyarországon?
2. Az egykori Jugoszlávia területén élők között sokan ma is
jugoszlávnak vallják magukat, annak ellenére, hogy hiva-
talosan ilyen nemzetiség nincs. Mi lehet ennek az oka, kik
ragaszkodnak ily módon is a múlthoz?
3. Milyen kulcsszavakat használnál egy Horvátországot be-
mutató prospektusban?
OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 101
4.5. A délszláv konyha remekei: csevap, pljeskavica, kajmak, lepény
Az ásványkincsek hasznosítására kiépült érc- és fém-
feldolgozás, valamint gépgyártás viszonylag fejletlen
technológián alapul. A külföldi működőtőke, amely
fontos szerepet játszik a modern ipari ágazatok megte-
lepedésében, csak lassan érkezik az országba.
A szerb kulturális élet és a gazdaság központja Belgrád
(Beograd). A főváros a Kárpát-medence déli peremén,
eltérő jellegű tájak határán fekszik. Az ország népessé-
gének körülbelül egyötöde él itt.
Szerbia az utóbbi években igyekezett talpra állítani a
gazdaságát és javítani a szomszédos országokhoz fűződő
kapcsolatát. Elsődleges célja az Európai Unióhoz való
csatlakozás.
4.6. Idilli folyópart a szerb fővárosban, Belgrádban
4. Mely nagytájunk „folytatása” a Vajdaság? Miért nevezhet-
jük a tartományt Szerbia éléstárának?
5. Figyeld meg a térképen Belgrád (az egykori Nándorfe-
hérvár) fekvését! Miért volt stratégiai jelentősége a vá-
rának?
6. Milyen gazdasági és társadalmi előnyökkel járna az EU-
tagság Szerbia számára?
101
2022. 05. 27. 15:16
 5.1. Felvonók a turisták szolgálatában 5.3. Szlovénia gyöngyszeme, Bled

Égbe törő, csipkézett hegycsúcsok, túrázók járta kanyargó ösvények, sebesen rohanó patakok, domboldalakon kapaszkodó
falvak, zöldellő legelőkön csendesen kérődző tehenek… Tipikus kép, mely Szlovéniában, Ausztriában és Svájcban egyaránt
fogadhatja az arra utazót. Az alpesi országok sok tekintetben hasonlítanak egymásra, de természetesen sajátos vonásokkal
is rendelkeznek. Fedezzük fel ezeket!

5. Az alpesi országok
Délnyugati szomszédunk, Szlovénia, nyugati szomszé- A kiváló minőségű tej az alapanyaga a rendkívül finom
dunk, Ausztria, valamint Svájc területének nagy részén sajtoknak, csokoládéknak.
az Alpok vonulatai húzódnak. Szlovénia és Ausztria a Említést érdemel a svájci székhelyű élelmiszeripari
Keleti-Alpok, Svájc pedig a Nyugati-Alpok területén óriásvállalat, a Nestlé, amely árbevételét tekintve a világ
fekszik. Ez több tekintetben is meghatározza az országok legnagyobb cégei közé tartozik.
arculatát.
Erdőgazdálkodás
Ami az Alpok köré szerveződik Az Alpok gazdag erdőállományára fa-, bútor- és pa-
píripar települt. Az alpesi országokban nagy hangsúlyt
Állattenyésztés fektetnek arra, hogy az erdők a következő generációk
Az alpesi országokban a mezőgazdaság vezető ágazata számára is ugyanazokat a természeti és gazdasági
az állattenyésztés. A magasan fekvő területeken a ha- előnyöket nyújtsák, mint napjainkban. Ezt nevezzük
vasi pásztorkodás a jellemző gazdálkodási forma, az fenntartható erdőgazdálkodásnak.
alacsonyabb tengerszint feletti magasságokban pedig
hagyományos istállózó állattartás folyik (5.2.). A szar- A „fehér szén” energiája
vasmarhákat a magasabb térszíneken elsősorban tejü- A hegyoldalakra hulló csapadékot és az olvadékvizeket
kért, az alacsonyabbakon tejükért és húsukért tenyésztik. gyors folyású hegyi patakok, folyók gyűjtik össze. Kifogy-
hatatlan energiájukat vízerőművek révén hasznosítják.
Az Alpok országait energiabőség jellemzi.
hóhatár
síturizmus 2400–2900 m
Idegenforgalom
alhavasi rétek
fahatár Az alpesi országok idegenforgalmi bevétele jelentős.
legeltetés
Minden évszaknak megvan a vonzereje: télen a síelni
erdőhatár
nyári
szállás 1500–1800 m vágyókat, nyáron a túrázókat és az extrém sportok
legeltetés és
istállózó állattartás kedvelőit várják. A rendezett, tiszta környezet rendkívül
fejlett infrastruktúrával párosul. Jó minőségű, sűrű –
erdőgazdálkodás
igaz, sokszor nagyon zsúfolt – úthálózat, karbantartott
istállózó állattartás feldolgozó üzemek
sípályák, illetve túraútvonalak szolgálják a turisták
papíripar bútoripar
kényelmét (5.1.). Az igényes szálláshelyeken alapvetően
5.2. Gazdálkodás az Alpokban helyi termékekből készült ételeket szolgálnak fel.

102

OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 102 2022. 05. 27. 15:17

 A természet kínálta lehetőségek mellett meg kell emlí-
teni a történelmi városokat, a kulturális rendezvényeket,
valamint a konferenciaturizmust is.
A rejtett gyöngyszem: Szlovénia
Az egykori Jugoszlávia legfejlettebb tagköztársasága,
Szlovénia az elsők között szakadt ki a délszláv államból.
2004-ben hazánkkal együtt csatlakozott az Európai
Unióhoz.
Északkeleti részén, a Muravidéken egy mintegy 4000
fős magyar kisebbség él. Kulturális központjuk Lend-
va. A támogató szlovéniai kisebbségi politika ellenére
a magyar közösség egyre fogy, beolvadása megállítha-
tatlannak tűnik.
Az ország gazdasági központja a fontos nemzetközi
útvonalak kereszteződésében fekvő főváros, Ljubljana.
A legismertebb szlovén termékek a háztartási gépek és
a gyógyszerek.
Szlovénia rövid tengerparttal is rendelkezik. A han-
gulatos, mediterrán jellegű térség sok turistát vonz.
Kikötővárosa, Koper jelentős áruforgalmat bonyolít le.
A több lábon álló Ausztria
Nyugati szomszédunk, Ausztria területe és népesség-
száma valamelyest kisebb, mint hazánké.
Magyarországgal szomszédos tartománya Burgen-
land (Őrvidék), amely a körülbelül 10 000 főt számláló
5.4. Steyr mezőgazdasági gépei Európa-szerte keresettek
1. Hasonlítsd össze a leckében bemutatott alpesi országok
területét, népességszámát Magyarország adataival! Vonj
le belőlük következtetéseket!
2. Miért nevezik a vízenergiát gyakran „fehér szénnek”?
Hasonlítsd össze a két energiaforrást (víz, kőszén)!
OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 103
magyar kisebbség otthona. A határ mentén mindkét
irányba nagy a forgalom. Az osztrákok − kihasználva
a számukra kedvező magyarországi árakat − külön-
böző szolgáltatásokat vesznek igénybe hazánkban (pl.
kozmetikai és orvosi kezelésekre vagy gyógyfürdőbe
járnak, bevásárolnak).
Ausztria gazdaságában jelentős szerepe van az alap-
anyaggyártó ágazatoknak. Ezek részben hazai (kősó,
vasérc, magnezit), részben külföldről behozott ásvány-
kincsekre épülnek.
A feldolgozásukhoz szükséges energiát a vízerőművek
biztosítják. A kohászati központok, melyekhez fejlett
gépipar kapcsolódik, a Mura völgyében és a Duna
mentén fekszenek. A legsokoldalúbb iparral a dunai
kikötőváros, Linz és a közeli Steyr rendelkezik (5.4.).
A fa-, papír- és bútoripar központja az ország második
legnépesebb városa, Graz.
A főváros, Bécs (Wien) igazi világváros, fontos kultu-
rális központ. A régmúltat idéző belvárosában számos
múzeum, képzőművészeti kiállítás és komolyzenei
hangverseny vonzza a kultúrát szerető közönséget.
Bécsben található a Nemzetközi Atomenergia Ügy-
nökség (IAEA) és a Kőolaj-exportáló Országok Szerve-
zetének (OPEC) központja.
A több évszázados semlegesség országa
Svájc a világ egyik leggazdagabb országa. Rendkívül
magas életszínvonal, jólét jellemzi.
Mivel ásványkincsekben szegény, a kevés nyers-
anyagot, de nagy szaktudást igénylő ipari ágazatokat
fejlesztették. Ezek közül a gépipar és a vegyipar (kü-
lönösen a gyógyszergyártás) a legjelentősebbek. Külön
említést érdemel a nagy hagyományokkal rendelkező
óragyártás.
Az országban kiemelkedő szerepe van a pénzügyi
szolgáltatásoknak. Svájc több évszázados semleges-
sége, a politikai stabilitás és a banktitok védelme igen
vonzó a tőke számára. A fő pénzügyi központok Zürich
és Bern.
Svájcban található számos nemzetközi szervezet
(pl. a Nemzetközi Vöröskereszt, az Egészségügyi
Világszervezet és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság)
központja.
3. Csoportosítsd az alábbi nagyvállalatokat központjuk or-
szága szerint! Gorenje, OMV, ERSTE, Stadler, Krka, Rolex,
Novartis, KTM, Logitech, Voestalpine, Möbelix.
4. A Genfi-tó és a Boden-tó területe nem sokkal kisebb, mint
a Balatoné, mégis sokkal több vizet raktároznak. Mi lehet
ennek az oka?
103
2022. 05. 27. 15:17
 6.1. A német szövetségi parlament épülete 6.2. Németország pénzügyi központja, Frankfurt am Main

Wundermannschaft – vagyis csodacsapat. Ezt mondták a német válogatottra, amikor 2014-ben negyedik alkalommal nyerte
meg a futball-világbajnokságot. Németország nem csak a sportban tett már „csodát”. Nyugati részének gazdasági fejlődése
szinte példa nélküli volt a 20. század második felében. Ma a világ gazdasági és politikai nagyhatalma.

6–7. Közép-Európa óriása

Németország Európa legnépesebb országa, az Európai Az államirányítási feladatok és a gazdasági szerep-

Unió egyik legfontosabb tagállama, Európa vezető gaz- körök megoszlanak a nagyvárosok között. Az ország
dasági hatalma, a világ negyedik legnagyobb gazdasága, pénzügyi központja például Frankfurt am Main (6.2.),
a világ egyik legnagyobb exportőre. az NSZK egykori fővárosa, Bonn pedig hat miniszté-
riumnak is a székhelye.
Újra együtt
A népességszám alakulása
A második világháború után a vesztes Németország
két részre szakadt. Az amerikai-brit-francia csapa- Németországban a születések száma évtizedek óta
tok által ellenőrzött nyugati tartományokból alakult alacsonyabb, mint a halálozásoké. Az időskorúak
meg a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK), a szov- aránya pedig folyamatosan nő. Az öregedő társada-
jet befolyás alatt álló keletiekből pedig a Német De- lom problémáit, a ter-
mokratikus Köztársaság (NDK). A két ország igen mészetes fogyást
eltérő utat járt be a 20. század második felében. és a munkaerőhi- Schleswig-
Holstein
Az NSZK-ban a fejlett nyugati országok segítségével ányt valamelyest Mecklenburg-
Hamburg
rohamléptekkel épült újra a gazdaság. A rendkívül ellensúlyozza a Elő-Pomeránia
Bréma
gyors gazdasági fejlődést „német gazdasági csoda- bevándorlás. Alsó-Szászország
ként” említik. A keleti oldalon viszont a szocialista Különösen nagy Berlin-
rendszer és a tervgazdálkodás szétzilálta a gazdasá- a török vendég- Brandenburg
Szász-
got. Az ország csak a berlini fal leomlása után, 1990- munkások Anhalt
ben egyesült. A kelet-német, úgynevezett új tartomá- száma. Észak-Rajna- Szászország
nyok felzárkóztatására hatalmas összegeket fordítottak, Vesztfália
Türingia
a nyugati-keleti megosztottság ennek ellenére napja- Rajna-vidék-
Hessen
inkban is megfigyelhető (6.3.). Pfalz

Saar-vidék
A többközpontú ország
Bajorország
Németország legnépesebb városa Berlin. A főváros Baden-
Württemberg
az utóbbi évtizedekben látványos átalakuláson ment
keresztül. Nagyszabású építkezésekkel egy modern, kb. 10 milliárd euró

izgalmas világvárost hoztak létre (6.1.). 6.3. Németország régióinak gazdasági teljesítménye (2020)

104

OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 104 2022. 05. 27. 15:17

 6.4. Németország legmagasabb pontja, a Zugspitze
Északról délre magasodó felszín
Az ország északi részén a Germán-alföld terül el,
amely természetes egységet alkot a Lengyel-alfölddel.
A jégkorszakban északról előrehaladó jégtakaró emléke
a hullámos felszín és a sok-sok tómedence. Az ország
középső harmadát a Német-középhegység változatos
vonulatai foglalják el, melyeket folyómedreknek utat
adó árkok szabdalnak. Dél felé folyamatosan emelkedik
a felszín, mígnem az Alpok országhatáron átnyúló
láncaihoz érünk (6.4.).
Magas színvonalú mezőgazdaság
A mezőgazdaság súlypontja az északi síkvidéken van.
A hűvös, csapadékos tájon a szarvasmarha- és a sertés-
tenyésztés a vezető ágazat. A földeken az állattartást
szolgáló takarmánynövények mellett elsősorban rozst,
árpát és burgonyát vetnek. A középhegységek völgyeiben
alapvetően búzát, cukorrépát és sörárpát termesztenek,
a hegyoldalakon főleg szarvasmarhákat legeltetnek.
A Felső-Rajna völgyének déli lankáin Németország
legfontosabb borvidéke terül el (6.5.). Az Alpok lejtőin
a havasi pásztorkodás a jellemző.
Fejlettsége ellenére a német mezőgazdaság az ország
GDP-jéhez kevesebb mint 1%-kal járul hozzá, és a foglal-
koztatottak közül is alig 1,5% dolgozik az agráriumban.
6.5. A folyóvölgy déli lejtőin szőlőültetvények sorakoznak
OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 105
6.6. A BMW központja Münchenben
Az ipari nagyhatalom
Németország Európa ipari nagyhatalma. A vezető ága-
zatok: a gépipar (ezen belül a személygépkocsi-gyártás és
az elektronikai ipar) és a vegyipar. A termelés súlypontja
a déli tartományokban (Bajorországban, Baden-Würt-
tembergben) és a Rajna völgyében van.
A német nehézipari körzetekben a bányászat és a kohá-
szat hosszú időn keresztül szorosan összefonódott. Leg-
fontosabb telepítő tényezőik a nyersanyagként használt
vasérc és az energiaellátáshoz szükséges kőszén voltak.
A vasércbányászat megszűnése óta a nyersvas- és acélgyár-
tás import ércen alapul. Az 1970-es évek óta tartó
acélválság miatt a termelés ugyan visszaesett, de új
technológiákra való átállással sikerült megmenteni az
ágazatot. A német acéltermelés Oroszország után a 2.
legnagyobb Európában.
A szén- és acélválság okai
• A kőszenet egyre növekvő mértékben helyettesítette más
energiahordozó (pl. kőolaj)
• Felesleg termelése miatt a szén ára visszaesett
• Az import kőszén ára alacsonyabb (olcsóbb a kitermelés
a fejlődő országokban)
• Csökkentek az alapanyagigények a technikai újítások és
a termelés hatékonyságának növekedése miatt
Megváltozott a gazdaság szerkezete
• Változatosabb lett az ágazati és üzemi szerkezet
• Képző- és kutatóintézeteket alapítottak
Hatások a társadalmi-gazdasági fejlődésre
• Megnőtt a munkanélküliek száma
• Csökkentek az adóbevételek
• Elvándorlás az iparvidékről
6.7. A szén- és acélválság okai és következményei
105
2022. 05. 27. 15:17
 6.8. Az egykori Zollverein Szénbánya ma bemutatóközpont- 6.10. A megújuló energiaforrások felhasználására kiemelt
ként működik a Ruhr-vidéken feladatként tekintenek Németországban

A német gazdaság szíve Modern húzóágazatok

A kontinens legnagyobb nehézipari tömörülése a Raj-
nai-palahegység feketekőszenére települt Ruhr-vidék.
A Rajna és mellékfolyói partján elterülő többközpontú
várostömörülés mintegy 10,5 millió ember otthona.
A népsűrűség nagyon magas, hiszen az iparvidék egy
csupán Baranya megye nagyságú területen fekszik.
A termelés a nehézipar globális válsága miatt lecsök-
kent, a terület ipari szerkezetváltáson ment keresztül.
Ennek ellenére Németország vas- és acélgyártásának,
illetve a vegyipari termelésének még mindig több mint
a fele a Ruhr-vidékről származik. A hagyományos gyár-
épületek helyét azonban egyre több korszerű üzem veszi
át a térségben.
A nyersanyag alapú ipari ágazatokat a képzett mun-
kaerőre alapozó gazdasági ágazatok váltották fel. Ilyen
a környezetvédelmi ipar, a kutatás-fejlesztés, az autó-
gyártás és a különböző szolgáltatások (pl. a logisztika).
Mindezek működését rendkívül fejlett infrastruktúra
segíti.
A térség ma már nem csak ipari, hanem kulturális köz-
pont is. Az egykori üzemek épületeiben ugyanis több helyen
is kiállítótereket, látogatóközpontokat alakítottak ki (6.8.).
A Ruhr-vidék legnépesebb városa Dortmund.
A német ipar egyik hagyományos ágazata a gépiparon
belül a személygépkocsi-gyártás. Kína és Japán mögött
Németországban állítják elő a legtöbb autót a világon.
Münchenben található a BMW, Stuttgartban a Mer-
cedes-Benz, Kölnben a Ford központja. Ismert német
autómárka még a Volkswagen, az Audi és az Opel is.
A német elektronikai cégek közül a müncheni Siemens
és a stuttgarti Bosch a legnagyobbak.
Németország vegyipari nagyhatalom. A vegyipar köz-
pontja a Ruhr-vidék, Frankfurt am Main, Ludwigshafen
(ahol a BASF székhelye található) és (a Bayer gyógyszer-
gyárról ismert) Leverkusen, valamint a keleti területeken
Lipcse. A vegyipar rendkívül sok tőkét igényel, amelyhez
a hátteret a német gazdaság adja. Gyorsan fejlődik a
bio- és géntechnológiai ipar, valamint a megújuló ener-
giaforrások hasznosításához kapcsolódó ipar is.
A keleti országrész fontos ipari és kulturális köz-
pontja az Elba partján fekvő Drezda. Cégei különösen
az elektronikai ipar és a szoft verfejlesztés területén
járnak az élen.

Ra Hamm
jn a Reckling-
Lippe hausen

Gelsen- Herne
Bottrop kirchen Dortmund
Ober-
hausen Bochum
Essen r
Moers Witten Emsc h e
Mülheim
Duisburg Ru h r
Nagyvárosok Hagen
500 ezer főnél nagyobb
300–500 ezer fő autópálya
100–300 ezer fő lakott terület

6.9. A Ruhr-vidék várostömörülése 6.11. Ismert német vállalatok logói

106

OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 106 2022. 05. 27. 15:17

 Kell egy kis energia Az utazás és a szállítás szolgálatában

Németország jelentős kőszénkészlettel rendelkezik. Németország rendkívül sűrű és fejlett közúthálózattal

Az ország annak ellenére is a világ legnagyobb kőszén- rendelkezik, amelyen hatalmas személy- és teherforga-
kitermelői közé tartozik, hogy a kibányászott kőszén lom halad. A zsúfoltságot fokozza az országon nyugat–
mennyisége folyamatosan csökken. A hatalmas mér- keleti és észak–déli irányban áthaladó tranzitforgalom.
tékű ipari termelés óriási mennyiségű energiát igényel, A környezeti károkat kombinált szállítással próbálják
ezért a hazai energiahordozó-készletek nem elegendők. enyhíteni: az alapvetően kamionokkal szállított konté-
Az energiafüggőség megszüntetése, valamint a kör- nerek az út egy részét hajón vagy vasúton teszik meg.
nyezetvédelmi szempontok miatt nagy hangsúlyt A közúthálózathoz hasonlóan igen magas színvonalú
fektetnek a megújuló energiahordozók hasznosítására. a vasúthálózat is. A német vasútvonalak többsége az
Németországban 2020-ban a megtermelt elektromos európai nagysebességű hálózat része.
áram nagyobb részét már megújuló erőforrásokat fel- Németországban fontos szerepe van a vízi szállításnak
használva állították elő (6.12.). Az ország hosszú távon is. Nyugati részén folyik végig a Rajna, amely Európa
a széntüzelésű hőerőművek és az atomerőművek bezá- legforgalmasabb hajózási útja. Összekötő kapocsként
rását tervezi. szolgál több német gazdasági központ és a torkolatánál
Az energiaellátásban fontos szerepe van az orosz épült tengeri kikötőváros, a hollandiai Rotterdam kö-
földgáznak. Ennek egy része a Balti-tenger alatt futó zött. A Rajna partján, a Ruhr-vidék bejáratánál fekszik
csővezetéken (neve Északi Áramlat) közvetlenül Orosz- Európa legnagyobb áruforgalmú folyami kikötővárosa,
országból érkezik. Duisburg. Fontos szerepük van a délről északra igyekvő
folyókat nyugat–keleti irányban összekötő csatornáknak
4,6% 2002 is (6.13.). Ezek teherforgalma vetekszik a vasútéval.
8,0% 3,3%
Külön említést érdemel a Duna–Majna–Rajna vízi út,
22,0% amely megteremti a vízi összeköttetést az Északi-tenger
és a Fekete-tenger között.
503,18 503,18
TWh TWh
30,9% Kapuk a világra
27,8% Németország gazdasági életében fontos szerepe van
2020 a tengeri kikötőknek. Az Elba északi-tengeri torkola-
3,8%
11,6% 9,7% tánál fekvő Hamburg Európa harmadik legnagyobb
7,3%
áruforgalmú kikötővárosa. Ugyancsak jelentős Bréma
és a Balti-tenger partján fekvő Rostock kikötője is.
488,7 488,7
27%
TWh TWh

16,8%

10,5%

vízenergia barnakőszén megújuló energia

biomassza feketekőszén nem megújuló energia
szélenergia kőolaj
napenergia földgáz
atomenergia egyéb
6.12. Németország villamosenergia-termelésének szerkezete
2002-ben és 2020-ban 6.13. Magdeburg vízi hídja

1. Válassz ki egy német nagyvárost, és mutasd be az osztály-
társaidnak! Vedd számba a földrajzi fekvését, gazdasági
ágazatait, egyéb szerepkörét, idegenforgalmi látványos-
ságait! Használd az internetet is!
2. Nézz utána, hogy mely autógyár központja van Ingol-
stadtban, Rüsselsheimben, illetve Wolfsburgban!
3. Gondolkodjatok el azon, hogy milyen adottságokat tud ki-
használni egy válsággal küzdő iparvidékre érkező új vállalat!
4. Hasonlítsd össze Németország 2002-es és 2020-as villa-
mosenergia-termelésének szerkezetét (6.12.)! Értelmezd
az adatokat! Beszéljétek meg, hogyan kapcsolódik az
ábrázolt folyamat a 91. oldal 4. feladatában olvasott zöld
megállapodáshoz!

107

OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 107 2022. 05. 27. 15:17

 Tarts egy kis pihenőt, és gondold át, hogy képzeletben merre jártál, mely tájakkal, országokkal ismerkedtél meg az elmúlt
órákon! Kik lakják e vidékeket, milyen étellel, itallal várják a vendégeket? Melyek a legszebb természeti látnivalóik és városaik?
Mi jellemzi a gazdaságukat? Hol találkozhatsz határainkon túl élő magyarokkal? Gyűjtsd össze, hogy mik a legfőbb hasonló-
ságok és különbségek a megismert országok között!

8. Összefoglalás
1. A földrajzórán páros munkában dolgoztak a diákok. Minden páros egy-egy ország névjegykártyáját kellett, hogy elkészítse.
Először a legfontosabb jellemzőket (fogalmak, képek, városok stb.) próbálták meg összegyűjteni, és azt tervezték, hogy
azokat rendszerezve kártyákat készítenek. Kis papírdarabokra írták fel az először eszükbe jutó ismertetőjegyeket. Azonban
a papírdarabokat egy hirtelen támadt huzat összekeverte. Segítsetek összerendezni a padtársaddal a kártyák anyagát!
Melyik papírdarabot, képet mely országhoz illesztenétek? Indokoljátok meg egymásnak a választásotokat! Milyen kártyák-
kal egészítenétek ki a „gyűjteményt”? (Lesznek olyan feljegyzések is, amelyeket több országhoz is oda tudtok illeszteni.
Mi ennek az oka?)

A 1. Az Európai B
Unió tagja

16. Ungvár, Munkács,

Ahol a víz energiáját is munkába fogják

Székelyek
kapui
Beregszász

C Ipar- és kikötőváros a Duna mentén

D
Karsztos tájakon

14. Északról délre

magasodó felszín

E
2. Kedvező fösldrajzi
fekvé 3. Erdőgazdálkodás,
havasi
pásztorkodás

12. Világszerte
ismert gép- és
vegyipari termékek Szigetek, öblök kavalkádja

108

OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 108 2022. 05. 27. 15:17

 F 7. Cirill betűs írás
5. Éghajlatválasztó
hegység
G

Sehol egy fürdőző?

4. Idegenforgalom 17. Kárpátok

nyári főszezonnal
H I. Mátyás szobra a gótikus
Szent Mihály templom előtt

6. Eszék, Rijeka,
Split, Dubrovnik

Hamarosan kész az autó 8. Duna, Tisza,

Száva

13. Török vendég- J

munkások
A sör egyik alapanyaga a komló

18. Tőkére váró hagyományos

iparvidékek

-
10. Nemzetközi szer
Amin a földgáz érkezik vezetek központja
K
11. Gdańsk, Szczecin,
Krakkó
9. Keleti-Alpok

15. Nyugat-keleti
megosztottság
Humuszban gazdag feketeföld

109

OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 109 2022. 05. 27. 15:17

 2. Keresd meg a kakukktojást! Indokold is meg a választásodat!
1. Hamburg, Linz, Rijeka, Koper, Gdańsk
2. Audi, Dacia, Volkswagen, Mercedes, Opel
3. Szerbia, Horvátország, Szlovákia, Szlovénia
4. Szlovákia, Ukrajna, Románia, Ausztria
3. Mely országok lakói ...
– értik meg egymást anélkül, hogy közvetítőnyelvet kellene használniuk?
– tudnak pénzváltás nélkül is készpénzzel vásárolni egy másik országban?
– ülhetnek ki a tengerpartra pihenni?
– tudnak nyáron a nagy meleg elől 2000 méteres tengerszint feletti magasság fölé „húzódni”?
4. Misi édesapja szakács. Ha külföldön jár, mindig betér egy-egy étterembe, hogy megkóstolhassa az ottani ízeket. Olyan
helyeket keres, ahol a környékről származó termékekből készült ételeket szolgálnak fel.
Melyik alkalommal járt Misi apukája Svájcban, Németországban, illetve Horvátországban, ha az étlapon a következő ételek
szerepeltek?

A) Marhahús párolt káposztával és B) Fondue (olvasztott sajttál)

burgonyagombóccal; rozskenyér

C) Darált birkahúsból készült húspogácsa

juhtúróval, hagymával, babbal és lepény-
kenyérrel
5. Oldjátok meg pármunkában a feladatokat!
a) Következtess Közép-Európa megismert természeti tényezői alapján! Mely területeken jellemző az állattenyésztés, illetve
a növénytermesztés? Hol tenyésztenek takarmánynövényeket? Mely állatokat tenyésztik az óceáni éghajlatú, dús füvű,
illetve a kontinentális éghajlatú, gyérebb legelőkön?
b) Készíts gondolattérképet Ausztria és Szlovénia természeti adottságairól, amelyek megalapozták gazdasági életüket!
c) Hogyan tudja még Horvátország a gazdaság szolgálatába állítani a tengerpartot a turizmuson kívül?
d) Vajdaság Szerbia éléstára. Indokold az állítást a természetföldrajzi adottságokkal! Használd a fogalmakat: Alföld, Duna,
Tisza, Száva, feltöltött alföld!
e) Hasonlítsd össze Csehország és Lengyelország iparát!

110

OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 110 2022. 05. 27. 15:17

 Németország – Deutschland (D)
– Európa gazdasági és politikai
nagyhatalma, a világ egyik veze-
tő gazdasága
– Nyugat–keleti történelmi és
gazdasági megosztottság
– Az államirányítási és a gazdasági
szerepkörök megoszlanak a
városok között
– Öregedő társadalom, természe-
tes fogyás, bevándorlás
– Magas színvonalú, gépesített
mezőgazdaság
▷ alföld: szarvasmarha, sertés,
takarmánynövények + rozs,
árpa, burgonya
▷ középhegységek völgyei: búza,
cukorrépa, sörárpa + szarvas-
marha + a déli lejtőkön szőlő
▷ magashegység: erdőgazdál-
kodás, havasi pásztorkodás
(szarvasmarha)
– A szén- és acélválság után
megújulás
– Gazdasági szerkezetváltás a
Ruhr-vidéken
– Világszerte ismert nagyvállalatok
(autógyártás, elektronikai ipar,
vegyipar)
– Energiafüggőség, melyet a meg-
újuló energiaforrások előtérbe
helyezésével csökkentenek
– Rendkívül fejlett közút-, vasút- és
csatornahálózat
– Nagy áruforgalmú kikötők
Ausztria – Österreich (A)
– Hazai nyersanyagok – kősó,
vasérc, magnezit
– Az alapanyaggyártó ágazatok
jelentősége
– Kiépült feldolgozóipar (Linz, Graz)
– Semleges ország – nemzetközi
szervezetek (OPEC, Nemzet-
közi Atomenergia Ügynökség)
központja
Svájc – Suisse / Schweiz /
Svizzera / Svizra (CH)
– Rendkívül magas életszínvonal
– Kevés nyersanyagot, de nagy
szaktudást igénylő ipari ágazatok
– Pénzügyi szolgáltatások
– Semleges ország – nemzetközi
szervezetek (Nemzetközi Vörös-
kereszt, Nemzetközi Olimpiai
Bizottság) központja
OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 111
Csehország – Česko (CZ)
– A kitermelt ásványkin-
csekre épülő, napjainkban
megújuló feldolgozóipar
(észak-morvaországi ipar-
vidék – Ostrava + Plzeň,
Karlovy Vary, Brno)
– Kőszénbányászat
– A legfőbb turisztikai célpont
Prága
Szlovákia – Slovensko (SK)
– Gyorsan fejlődő nyugati
(Pozsony), leszakadó keleti
országrész (Kassa)
– Fejlesztések a beáramló
külföldi működőtőke révén
(különösen a személygép-
kocsi-gyártásban)
– A mezőgazdaság fő színtere
a Kisalföld
PL
D CZ
SK
A RO
CH
SLO HR
SRB
Horvátország – Republika
Hrvatska (HR)
– Éghajlatválasztó Dinári-hegység
– Az idegenforgalom rendkívüli
jelentősége – mediterrán ten-
gerpart, fejlett autópálya-hálózat
(Rijeka, Split, Dubrovnik)
Szlovénia – Slovenija (SLO)
– Volt jugoszláv tagköztársaság
– Kedvező földrajzi fekvés
– Háztartásigép- és gyógyszer-
gyártás
– Jelentős idegenforgalom a hegy-
vidékeken és a tengerparton
– Központ Ljubljana, kikötő Koper
Lengyelország – Polska (PL)
– A kitermelt ásványkincsekre
épülő, napjainkban megúju-
ló feldolgozóipar [felső-
sziléziai iparvidék – Katowice
+ Krakkó (Nowa Huta)]
– Kőszén-, ezüst- és ólomérc-
bányászat
– Kisparaszti gazdaságok (ala-
csony hatékonysággal)
– Fontos kikötők: Szczecin,
Gdańsk
Ukrajna – Україна (UA)
– Etnikailag megosztott ország
– Természeti adottságai révén
Európa éléstára lehetne –
hatalmas kiterjedésű alföld,
feketeföld – rajta búza, kukori-
ca, napraforgó – de alacsony
terméshozamok
– Bőséges ásványkincskészletre
alapozott hagyományos,
fejlesztésre váró nehézipar
(Donyec-medence)
– Vízerőműrendszer (Dnyeper),
hazai kőszén, a világpiaci árnál
olcsóbb orosz földgáz
UA
Románia – România (RO)
– Termékeny alföldek (Román-
alföld, Partium)
– Természeti erőforrásokban
gazdag
– Fejlesztések a beáramló külföldi
működőtőke révén (Bukarest,
Temesvár, Brassó)
– Kiaknázásra váró turisztikai
lehetőségek
Szerbia – Србија (SRB)
– A kitermelt ásványkincsek feldol-
gozása fejletlen technológiával
(a fejlesztésekhez szükséges
külföldi működőtőke hiányzik)
– Cél az Európai Unióhoz történő
csatlakozás
– Az ország „éléstára” a Vajdaság
(búza, kukorica, napraforgó)
111
2022. 05. 27. 15:17
 VI. Kitekintés Európába

OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 112 2022. 05. 27. 15:17

OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 113 2022. 05. 27. 15:18
 1.1. Konténerszállító hajó
Európában tíz emberből négy valamely tengerparti település lakója. A tengerpartok a földrész legnépszerűbb utazási cél-
pontjai: a nyaralók mintegy kétharmada választja a „végtelen kékséget” vakációja helyszínéül. A nyílt vízen a teherhajók
roppant tömegű árut szállítanak, a halászflották pedig újra és újra kivetik hálóikat... A tenger meghatározó szerepet játszik
Észak-, Nyugat- és Dél-Európa lakóinak életében.
1. Tengernyi lehetőség
Észak-, Nyugat- és Dél-Európában a tengerhajózásnak
évezredes hagyományai vannak. Az öblökkel tagolt
partvidék kiváló kikötési és ezáltal közlekedési lehe-
tőséget biztosított az ott élők számára.
Áruk cseréje
A világtenger már az ókortól meghatározó szerepet tölt
be a kereskedelemben. Napjainkban sincs ez másként:
a globális kereskedelemben résztvevő áruk jelentős ré-
szét vízi úton szállítják. Elsősorban nagy tömegű és
nem romlandó rakománnyal töltik fel a hatalmas
hajókat.
Ahol minden a hajózás körül forog
Egy-egy tengerpart szomszédos városainak kikötésre
specializálódott részei egymással összekapcsolódva egy
sajátságos övezetet alkotnak. Ez a kikötőövezet.
1.2. A tartályhajókon érkező kőolajat a kikötőkben finomítják
114
OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 114
1.3. A konténereket a kikötőkből kamionokkal szállítják tovább
A kikötőövezet több, egymástól elkülönülő részből áll.
A) A kikötőkbe érkező árukat a dokkokban rakják ki.
A nagyobb áruforgalmú helyeken a dokkokat fel-
osztják: mindegyikben csak egyféle áru (pl. zöldség-
gyümölcs, egyéb élelmiszerek, iparcikkek, vegyi
anyagok) be- és kirakodását végzik.
B) Mivel a kikötő egyben országhatár is, itt kellett ki-
alakítani az áruk ellenőrzését, nyilvántartását végző
szervek (pl. a vámhatóság) telephelyeit. Mellettük
különböző cégek (pl. biztosító társaságok) irodaházai
sorakoznak (1.6.).
C) A kikötőkbe nagy tömegben érkező nyersanya-
gok továbbszállítása drága, célszerű azokat inkább
helyben feldolgozni. Ezért lett tipikus kikötői ága-
zat – a hajógyártás és -javítás, valamint a halfel-
dolgozás mellett – a kohászat és a kőolaj-finomítás
(1.2.).
D) Az áruk többsége hatalmas fémládákban, konténe-
rekben érkezik a kikötőkbe (1.1.). Praktikus szállí-
tási mód ez. A szabvány méretű konténereket a da-
ruk könnyen mozgatják és rakják át a konténer-
kikötőben várakozó vasúti szerelvényekre vagy ka-
mionokra (1.3.). Az áruk továbbszállításában fontos
szerepe lehet – szállítási útvonalként – a tengerbe
torkolló nagyobb folyóknak is. A kikötő tehát na-
gyon fontos elosztóhely, ahol jól kiépített infra-
struktúra (pl. raktárak, autópálya, vasútvonal) segíti
az áruk mozgatását.
E) A kikötők elengedhetetlen része még: a hajójavító
üzem, a halászkikötő, a személykikötő és sok esetben
a jachtkikötő is (1.4.).
2022. 05. 27. 15:18
 1.4. Jachtkikötő Monacóban
Tengernyi, de nem korlátlan lehetőség
A világtengerben van az emberiség jövője? – teszik fel
gyakran a kérdést. A növekvő számú népességnek egyre
több táplálékra, ásványi nyersanyagra és energiafor-
rásra van szüksége. A Föld felszínének 71%-át elfoglaló
világtenger ezek jelentős részét biztosítja számunkra.
Felelősen kell azonban élni ezzel a lehetőséggel. A
táplálékforrások ugyanis nem állnak korlátlanul a
rendelkezésünkre; az ásványi nyersanyagok kitermelése
pedig komoly környezeti károkkal járhat.
Sokan gondolják úgy, hogy a tenger halállománya
kimeríthetetlen. Az elmúlt fél évszázadban azonban
sokkal több halat fogtak ki a tengerekből annál, mint
amennyi ez idő alatt az ikrákból ki tudott bújni. A hal-
állomány így drasztikusan csökkent. E káros folyamat
a túlhalászás.
1.5. A túlzott mértékű halászás komoly probléma
1. Keress az atlaszodban tagolt és tagolatlan partvidéket
Európában!
2. Olvasd le a térképről, hogy mely kikötővárosok fekszenek
a Temze, a Rajna, a Weser, az Elba, az Odera és a Visztula
torkolatánál!
Mely természeti jelenség teszi lehetővé, hogy e kikötővá-
rosok a szárazföld „belsejében” is hatalmas óceánjáró ha-
jókat tudnak fogadni?
OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 115
1.6. Irodaházak Oslo kikötőjében
A tenger vonzásában
Észak-Európában háborítatlan természet, kristálytiszta
levegő, csend, nyugalom várja a látogatót. Dél-Európában
a nyüzsgő strandok, a parttal párhuzamosan sorakozó
szállodák, mögöttük éttermek, szórakozóhelyek hívják
a kikapcsolódásra vágyókat.
1.7. Nyáron tömegek keresik fel a tengerpartokat
1.8. A fürdőzők sok szemetet hagynak maguk után
3. Milyen kép tárul eléd egy tengerjáró hajó fedélzetéről a szá-
razföldet kémlelve egy mediterrán, illetve egy skandináv
hajóúton?
4. A svédországi Kirunában bányászott vasércet nyáron a Bot-
teni-öböl partján fekvő (svéd) Luleåba, míg télen a nor-
vég kikötővárosba, Narvikba szállítják. Keressetek termé-
szetföldrajzi magyarázatot a szállítás irányának évszakos
változására!
115
2022. 05. 27. 15:18
 2.1. A varázslatos sarki fény… 2.3. … és az éjféli nap

A sarkkörön túli területek különleges élményeket kínálnak. Télen sarki fényre „vadászhatunk”. A legtöbbször zöld vagy lila
színben pompázó misztikus fény Arisztotelész szerint akkor keletkezik, amikor a levegő folyékony tűzzé változik. Nyáron az
éjféli napot csodálhatjuk. Európa északi szegletében akár 77 nap is eltelhet anélkül, hogy a látóhatár alá bukna a Nap.

2. Európa északi peremén

Észak-Európához a leginkább elfogadott nézet szerint a A Skandináv-hegység nyugati és keleti oldala sok tekin-
Skandináv-félsziget országait, Norvégiát, Svédországot tetben különbözik egymástól.
és Finnországot, valamint Dániát és Izlandot soroljuk.
A nyugati oldal
A kétarcú Skandináv-félsziget  meredeken emelkedik ki a tengerből,
 vízfolyásai rövidek, nagy esésűek, vízesésekkel ta-
A Skandináv-félsziget nyugati oldalán az átlagosan goltak,
1000-1500 méter magas, de néha 2000 méter fölé is  igen csapadékos (2000–3000 mm/év),
emelkedő Skandináv-hegység húzódik. Keleti részén  az évi közepes hőingás kicsi.
viszont jégtakaró által formált hullámos síkság terül el.
A keleti oldal
A Skandináv-hegység  enyhébb lejtésű,
A Skandináv-hegység döntően Norvégia és Svédor-  vízfolyásai hosszabbak, kisebb esésűek,
szág területén található. Az évmilliók során lealacso-  kevésbé csapadékos (400–600 mm/év),
nyodott rögök felszínét az utolsó eljegesedés alaposan  az évi közepes hőingás nagy.
átformálta. A „megfiatalodott” hegységben a jég által
legyalult fennsíkokkal és látványos magashegységi Az ÉK–DNy irányban húzódó hegység tehát fontos víz-,
formákkal egyaránt találkozhatunk (2.2.). és éghajlatválasztó.

2.2 A „megfiatalodott” Skandináv-hegység 2.4. Az ezer (kétszáz-ezer) tó országa, Finnország

116

OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 116 2022. 05. 27. 15:18

 2.5. Jég által lecsiszolt vidék
A Balti-ősföld
A Balti-ősföld kontinensünk ősi magja. A területén
egykor magasodó hegységek mára teljesen lepusztul-
tak, emléküket a néhol kibukkanó kristályos kőzetek
őrzik. Felszínét a jégtakaró hullámos síksággá formálta.
A puhább kőzetsávokba mélyedéseket vájt, melyeket
napjainkban (pl. a Finn-tóvidéken) tavak töltenek ki.
A keményebb, ezért ellenállóbb kőzetsávok helyén pedig
hullámos felszínű sziklahátak, úgynevezett vásottsziklák
maradtak vissza (2.5.).
Ahol 171 méter a legmagasabb pont
Dánia a Jylland-félszigetre és a tőle keletre fekvő csak-
nem 500 szigetre települt. A terület egykor összefüggött
a Skandináv-félszigettel, attól a legutóbbi jégkorszak
után megemelkedő tenger választotta el. A hullámos
felszínű síkság átlagos tengerszint feletti magassága
csupán 30 méter.
A tűz és a jég szigete
Izland az Atlanti-hátság vízszint fölé emelkedő ré-
sze. Különleges hely, hiszen az egymástól távolodó
észak-amerikai és eurázsiai kőzetlemez határán fekszik.
A kőzetlemezmozgások következtében a szigeten gya-
koriak a földrengések és a vulkánkitörések. A vulkáni
tevékenység és a jég együttes munkája különleges
szépségű tájat eredményez.
Izland belső részén több nagykiterjedésű jégtakaró
is található. Ezek alatt vulkánok szunnyadnak. Ha a
1. Gyűjts össze a padtársaddal minél több Észak-Európára
vonatkozó kettősséget!
2. Figyeld meg a Google Térképen Észak-Európa országai-
nak partvonalát! Mondd el néhány mondatban a legfőbb
jellemzőket!
Hogyan befolyásolja mindez a közlekedési lehetőségeket?
OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 117
2.6. Jellegzetes észak-európai település
tűzhányók aktívvá válnak, a roppant jégtömeg hirtelen
megolvad, elsöprő erejű árvizet okozva.
A tipikus „észak”
Hosszú nappalok és hosszú éjszakák. Az északi sarkkö-
rön, így például a finnországi Rovaniemiben, ahol a Miku-
lás él, a nyári napfordulón nem megy le, a téli napfordulón
pedig nem kel fel a Nap. Minél északabbra megyünk, annál
hosszabbak lesznek ezek a különleges időszakok.
Színes házak. Észak-Európában alapvetően fából
építkeznek. A fát, hogy az minél ellenállóbb legyen,
speciális festékkel kezelik. A pirosra, sárgára vagy kékre
festett házak idilli képet nyújtanak (2.6.).
Időjárás, ruházkodás. Nincs rossz idő, csak rossz
öltözet – tartja a norvég mondás. A megfelelő ruházat
megvéd minket a szeszélyes időjárástól. Nem csoda
hát, hogy a ruhaválasztásnál északon a célszerűség az
elsődleges szempont.
Békés természet. Az „északi ember” nyugodt, kiegyen-
súlyozott. Nem siet, ha gyalogol, de akkor sem, ha autót
vezet. Alapvetően távolságtartó, de ha megszólítják,
nagyon szívesen segít.
Ritkán lakott területek. A Skandináv-félszigeten a né-
pesség nagy része a kellemesebb éghajlatú déli részen él.
Az északi területek népsűrűsége rendkívül alacsony.
Izland belseje gyakorlatilag lakatlan. Népessége a néhány-
ezer fős óceánparti városokban, és a Nyíregyháza népes-
ségszámával megegyező nagyságú Reykjavíkban lakik.
Dánia népsűrűsége ugyanakkor nagy, valamelyest
meg is haladja az európai átlagot.
3. Miért nem fagynak be télen sem Norvégia kikötői?
4. Keress az interneten skandináv lakberendezéssel foglalko-
zó oldalakat! Mik a benyomásaid, melyek a legfőbb jellem-
zői a skandináv otthonoknak?
5. Nézz utána, mikor és hol érdemes sarki fényre „vadászni”!
117
2022. 05. 27. 15:18
 3.1. A Geiranger-fjord Norvégia egyik leglátogatottabb
turisztikai célpontja
Volvoval indultunk a hétvégi házunkhoz. Útközben a Nokia telefonommal a Telenor hálózatát használva felhívtam a test-
véremet, hogy ne felejtsen el Tikkurila festéket venni. Egy hirtelen fékezésnél sajnos a Lurpak vajjal megkent szendvicsem
ráesett a közeli H&M üzletben vett új ruhámra. Jobb lett volna, ha az úton végig a Fjällräven hátizsákomban tartottam volna,
a Tetra Pak doboz mellett.
3. Az északi fejlődési modell
Észak-Európa kontinensünk egyik legfejlettebb térsége.
Az országok egy főre jutó GDP-je a legmagasabbak
között van a világon. E gazdasági teljesítmény magas
életszínvonallal, kiemelkedő jóléttel párosul.
Észak-Európa népessége
Az országcsoport lakosságát – Finnország kivételével –
egymással közeli rokonságban álló észak germán népek
alkotják. A közös történelem, a kulturális összefonódás
és a rokon nyelvek hatására sokoldalú együttműködés
alakult ki az országok között.
Finnország népességének mintegy 5%-át a svéd ki-
sebbség teszi ki. Tagjai fontos kapocsként szolgálnak a
skandináv népek felé.
Északon, az országhatárokon átnyúló Lappföldön
mintegy százezer, rénszarvastenyésztéssel foglalkozó,
nomád életmódot folytató számi él.
Az 5+1 erőforrás
A szántóföldek
A Skandináv-félszigeten csak a déli területek alkalmasak
növénytermesztésre. Izlandon alig van bevethető föld-
terület. Norvégiában, Svédországban és Finnországban
a szántóföldek aránya nem éri el az ország területének
10%-át sem. Ezzel ellentétben, Dániában igen magas
(körülbelül 60%) az arányuk.
118
OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 118
3.2. Svédország és Finnország a legjelentősebb fakitermelő
országok közé tartoznak
A jelentős különbség az eltérő talaj- és éghajlati
adottságokkal magyarázható. A déli területek talaja
termékenyebb. Az északi részek ráadásul nyáron vize-
nyősök, láposak, télen pedig fagyottak, ami ugyancsak
korlátozza a növénytermesztés lehetőségeit. A mező-
gazdasági művelésre alkalmas időszak hossza is nagy
eltérést mutat: annak értéke délről észak felé haladva
jelentősen csökken.
Az észak-európai országok a déli területeiken elsősor-
ban búzát és cukorrépát, valamint az állattenyésztést
támogató takarmánynövényeket termesztenek. Észak
felé haladva ezeket a rozs és a burgonya, majd pedig az
árpa váltja fel. Az országok mezőgazdaságában fontos
szerepe van az állattartásnak. Délen, különösen Dániá-
ban a szarvasmarha- és sertés-, északabbra és Izlandon
a juhtenyésztés a jellemző.
A dán mezőgazdaság és az arra települő élelmiszeripar
nemzetközi viszonylatban is számottevő. A korszerű,
gépesített gazdaságok családi kézben vannak. A nagyobb
kiadással járó tevékenységeket, például a vetőmagok
beszerzését, a gépek vásárlását, a raktárak bérlését és
az értékesítést viszont a gazdák szövetkezetekbe tö-
mörülve közösen intézik. Az összefogás révén ugyanis
csökkenteni tudják a költségeiket.
Az erdők
Az erdők aránya pont fordított, mint a szántóké: Dáni-
ában alig találni erdőségeket, Svédország és Finnország
2022. 05. 27. 15:18
 3.3. Olajfúró platform az Északi-tengeren
viszont bővelkedik bennük. A hatalmas kiterjedésű észa-
ki fenyőerdők a papír- és cellulózgyártás alapanyagául
szolgálnak (3.2.). A délebbre fekvő vegyes és lombhullató
erdők fáját a gyufa- és a bútorgyártás hasznosítja.
Finnország papír-, Svédország pedig gyufa- és bú-
torgyártó nagyhatalom. Az országok fenntartható
erdőgazdálkodást folytatnak.
A tenger adta lehetőségek
Az észak-európai népek történelmük kezdete óta rá
vannak utalva a tengerre. A meleg Észak-atlanti-áramlat
hatására az „atlanti oldalon” télen sem fagynak be az
öblök. A kis sótartalmú Botteni-, illetve Finn-öbölben
azonban ekkor már jégtörőkre van szükség.
Fontos turistalátványosságok Norvégiában és Izlandon
a fjordok (3.1.). Ezek a jégkorszaki gleccserek által for-
mált, U keresztmetszetű, hosszú, keskeny és mély öblök,
amikbe a jég elolvadása után nyomult be a tengervíz.
Izland, Norvégia és Dánia jelentős halászflottával
rendelkezik. A korábban meghatározó hajóépítés szerepe
napjainkra jelentősen csökkent. Helyére Norvégiában
az Északi-tengeren zajló szénhidrogén-kitermeléshez
kapcsolódó fúrószigetek és gyűjtőtartályok gyártása
lépett.
Előtérben a megújuló energiaforrások
Norvégiának hatalmas kőolaj- és földgázkészletei
vannak az Északi-tenger aljzatában. A kitermelés
helyét a fúrószigetek mutatják (3.3.). A kibányászott
energiahordozókat szinte teljes egészében expor-
1. Gyűjtsd össze az egyes észak-európai országok jellemzőit!
2. Igazold az atlasz alapján, hogy az észak-európai tenger-
partok kiemelt terepei a népességnek és a gazdaságnak!
3. Támaszd alá az energiagazdaság példáján, hogy az észak-
európai országok nagymértékben alkalmazkodtak a ter-
mészeti adottságokhoz!
OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 119
3.4. Szélerőműpark Koppenhága közelében
tálják, a villamosenergia-termelés ugyanis nem
ezekre, hanem a vízre épül. A hegyekből lezúduló
sebes folyókra számtalan vízerőművet telepítettek.
Ezek adják Norvégia energiatermelésének 95%-át.
Az olcsón előállított elektromos áramra energiaigényes
ágazatok (pl. alumíniumkohászat) települtek.
Az észak-európai országok energiagazdaságában a
megújuló energiaforrások aránya jelentős. Norvégi-
ához hasonlóan Svédországban és Finnországban is
nagy szerepet kap a víz-, Dániában pedig a szélenergia
(3.4.). Izland az elektromos áramot kizárólag megújuló
energiaforrásokból állítja elő. Döntő többségét a víze-
nergia szolgáltatja, a többi pedig a Föld belső hőjéből,
a geotermikus energiából származik.
Az ércek
A helyi adottságokon alapuló ipari ágazatok közé tartozik
a svéd acélgyártás, amely az országban bányászott vasér-
cet dolgozza fel. Ehhez kapcsolódva épült ki Svédország
változatos gépipara. A modernebb ipari ágazatok a
szaktudásra, a magasan képzett szakemberekre építenek,
ugyanakkor kevés alapanyagot igényelnek. A svéd ipar
exportorientált, vagyis elsősorban a világpiacra termel.
A munkaerő
Az észak-európai országok gazdasági sikereinek alap-
jául a szakképzett, rugalmas, azaz a változásokhoz,
igényekhez alkalmazkodni tudó munkaerő szolgál.
A térségben ugyanakkor munkaerőhiány lépett fel,
amit vendégmunkások alkalmazásával próbálnak
ellensúlyozni.
4. Érvelj a megújuló energiaforrások minél szélesebb körű
felhasználása mellett!
5. Mely észak-európai országokban és azokon belül mely
városokban található a bevezetőben említett nagyválla-
latok székhelye?
119
2022. 05. 27. 15:18
 4.1. A végtelen orosz sztyepp 4.3. Gabonatábla a sztyeppén

A Kelet-európai-síkság széles átmeneti sávja összeköti Európát és Ázsiát. Sokszor még Magyarországról nézve is nehéz úgy
tekinteni erre a térségre, mint Európa szerves részére. Pedig ha a kontinens természetföldrajzi határait vesszük figyelembe,
akkor e síkvidék a földrésznek csaknem a felét teszi ki. A hatalmas, 4,5 millió km2 kiterjedésű táj közel sem annyira egyhangú,
mint ahogyan azt gondolnánk.

4. Európa keleti fele

A Kelet-Európa fogalom természetföldrajzi értelemben
a kontinens keleti felén elterülő hatalmas síkvidéket,
a Kelet-európai-síkságot jelöli. Társadalomföldrajzi
értelemben azonban leginkább a Magyarországtól ke-
letre fekvő területeket értjük a kifejezés alatt, de sokan
használják az elnevezést az egykori szocialista országok
összességére is.
A hatalmas síkvidék mozgalmas múltja
A Kelet-európai-síkság alapját a Balti-ősföld alkotja.
Az ősföld kőzetei csak elvétve bukkannak a felszínre.
Ennek az az oka, hogy az ősföldnek ez a része megsüly-
lyedt, a mélyen fekvő területet pedig tenger öntötte el.
Az évmilliók során vastag tengeri üledékréteg fedte
be az ősi kőzeteket. Az ilyen típusú ősföldet fedett
ősmasszívumnak nevezzük.
A síkvidék számos ásványkincset rejt. Fontos szerepet
tölt be Oroszország gazdasági életében a Volga vidékén
kitermelt kőolaj, a Kaukázus és az Urál előterében bá-
nyászott földgáz, valamint a Kurszk környéki vasérc.
Ukrajna területén a kőszén-, a vasérc- és mangánérc-
készletek a legjelentősebbek.
DÉL
f h
Az utolsó eljegesedés emlékei
A síkvidék északi részét – nagyjából az északi széles-
ség 48. fokig – az utolsó eljegesedés során északról
előrenyomuló jégtakaró átformálta. A táj északi, észak-
nyugati részén kialakult mélyedésekben számtalan
tó jött létre. A jégtakaró a maga előtt tolt hordalékot
sáncokba halmozta. Ezek mögött, a jégtakaró déli
határán nagy vízfelületű tavak születtek. Ilyen pél-
dául Európa legnagyobb területű tava, a Ladoga-tó.
Délebbre hosszan elnyúló hátságok tagolják a tájat.
A hátságokat a folyóvizek erősen felszabdalták, változa-
tos, dombvidéki jellegű tájjá formálva azokat.
A déli területeket lösz borítja. Hogyan keletkezett
e kőzet? A jégtakaró előtti területek homoknál is ap-
róbb szemű poranyagát a szél felkapta és akár több-
száz kilométerre is elszállította. A szálló port a délebbre
fekvő területek növényzete kötötte meg. A felhalmo-
zódott porból pedig az évmilliók során lösz képző-
dött (4.2.). A löszön nagyon jó minőségű, humuszban
gazdag mezőségi talaj alakult ki.
ÉSZAK
ta ar

a r t r r r a
4.2. A lösz keletkezése

120

OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 120 2022. 05. 27. 15:18

 Óriásfolyamok földje
A Kelet-európai-síkság nem csak tavakban, de folyókban
is gazdag. A dél felé futó Volga, Urál, Dnyeper és Don
kontinensünk leghosszabb vízfolyásai. (A földrész öt
leghosszabb folyója közé még a Duna tartozik.)
A Volga Európa leghosszabb folyója. A Kaszpi-mély-
földön mintegy 500 ágra szakadva deltatorkolattal ömlik
a Kaszpi-tengerbe. A folyón óriási víztározókat létesí-
tettek. Így tudják a szélsőségesen ingadozó vízjárását
kiegyenlítetté tenni.
A folyó vizét ipari vízként, illetve a vízerőművek által
energiaforrásként hasznosítják.
Távol az óceánoktól
toztatás után létrejött kisgazdaságok felszereltsége,
gépesítettsége, termelésszervezése jócskán elmarad
a nyugat-európai szinttől.
Az átformált táj
Annak ellenére, hogy a Kelet-európai-síkság nem sű-
rűn lakott terület, a táj képét a gazdasági hasznosítás
jelentősen átformálta, így kultúrtáj jött létre (4.1., 4.3.).
Az egykori sztyeppék helyén ma gabonatáblák terülnek
el, a folyók medrét víztározókkal és gátakkal alakították
át. Az elhagyott bányák után felszabdalt hegyoldalak és
meddőhányók maradtak hátra. Sok helyen szennyezett
a felszín alatti víz és a levegő.

A Kelet-európai-síkság nyugatról és keletről is nagy

távolságra fekszik az óceánoktól. A kontinentális fek-
vés meghatározza a természetföldrajzi adottságokat.
A mérsékelt övezetben uralkodó nyugatias szelek hosszú
utat tesznek meg az Atlanti-óceántól idáig, itt viszont
nem ütköznek számottevő akadályba. A síkvidék nagy
részén a természeti jellemzők és ezzel együtt a mező-
gazdasági termelés is szabályos, nyugat–keleti sávokba
rendeződtek (4.4.).

A végtelen sík kínálja

A Kelet-európai-síkságon északról délre haladva ha-

talmas kiterjedésű, összefüggő fenyő-, vegyes és lomb-
hullató erdőkkel, majd pusztákkal (vagy ahogyan ott
nevezik: sztyepp) találkozunk.
A Kelet-európai-síkság északi és középső részének fátlan tundra erdő- takarmány-
hatalmas erdeit a papír- és a bútoripar hasznosítja. Ezt erdős tundra
gazdálkodás növény
azonban nem fenntartható módon teszik. rozs len
tajga
burgonya cukorrépa
A sztyepp adottságai lehetővé teszik, hogy a legfőbb vegyes erdők
napraforgó kukorica
gabonafélék mellett takarmány- és ipari növényeket lomhullató erdők
búza árpa
is nagy mennyiségben termesszenek az itt élők. A tér- erdős sztyepp
köles rizs
sztyepp
ségben gyakoriak az aszályok. Azért, hogy ezt ellen- gyapot szőlő
száraz sztyepp
súlyozzák, hatalmas víztározókat és öntözőrendsze-
félsivatagi növényzet szarvasmarha baromfi
reket építettek ki. magashegység sertés juh kecske
Kelet-Európában a mezőgazdasági termelés haté-
konysága alacsony. A szocialista idők örökségeként 4.4. A természetes növénytakaró és a mezőgazdaság övezetes
fennmaradt nagyüzemi gazdaságok és a rendszervál- elrendeződése a Kelet-európai-síkságon

1. Keresd meg a térképen a Valdaj-hátságot!
Mely nagy folyóknak van itt a forrása?
Hova torkollanak ezek a folyók?
2. Miért fagymentes Murmanszk jeges-óceáni kikötője té-
len is?
3. Olvasd le az atlaszod tematikus térképéről, hogy mely
földrajzi övekben terül el a Kelet-európai-síkság!
Beszéld meg a padtársaddal, hogy hogyan változik a Fe-
hér-tengertől a Fekete-tengerig haladva
– az évi középhőmérséklet,
– az évi közepes hőingás,
– az évi csapadékmennyiség!

121

OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 121 2022. 05. 27. 15:18

 5.1. Moszkva egyik szimbóluma: a Kreml 5.2. Az orosz vidék

Oroszország területének nagyjából háromnegyede Ázsiában fekszik, de a népesség és a gazdaság súlypontja az Uráltól nyu-
gatra, az ország európai részére esik. Az orosz kultúra, nyelv, vallás és történelem is Európához köti Oroszországot.

5. Földünk legnagyobb területű országa

Oroszország a Föld legnagyobb területű országa. Terü- A kétarcú Oroszország

lete hazánkénak közel száznyolcvanszorosa. A hatalmas
ország területén 11 időzóna halad keresztül. Az országon
belüli viszonyításhoz a moszkvai időt használják.
Oroszország büszkélkedhet a világ leghosszabb vas-
útvonalával, a Moszkvát Vlagyivosztokkal összekötő
Transzszibériai vasútvonallal. Hossza meghaladja a ki-
lencezer kilométert.
A hatalmas ország fővárosa Moszkva, Európa legné-
pesebb települése.
Ez a kontinensnyi méretű ország 14 országgal határos.
A legrövidebb szárazföldi határszakasz Észak-Koreával,
a leghosszabb Kazahsztánnal közös.
Európa és Ázsia határán
Oroszország területén megközelítően észak–déli irány-
ban fut végig az Urál hegység. Az általánosan elfogadott
nézet szerint e hegységet tekintjük Európa és Ázsia
természetföldrajzi határának.
Oroszország területének körülbelül egynegyede tar-
tozik Európához, háromnegyede Ázsiához. Az ország
lakosságának mintegy 80%-a az európai országrész-
Oroszország népességének háromnegyede városokban
él. A kis és közepes népességszámú városok többségében
azonban hiányzik a korszerű infrastruktúra, ezért a
városias életforma sem jellemző rájuk. A városok sorából
kiemelkedik Moszkva és Szentpétervár. A főváros az
ortodox kereszténység egyik vallási központja. Politikai,
pénzügyi, kulturális és oktatási szerepe egyaránt jelen-
tős. A modern metropolisz Szentpétervár gyönyörű
műemlékeiről, kulturális látnivalóiról nevezetes.
Oroszországban a falusi és a városi életkörülmények
között rendkívül nagy a különbség. A falvak lakói
jellegzetes faházakban élnek (5.2.). Ezek többségében
nincs vezetékes ivóvíz és nem építették ki a szenny-
vízhálózatot sem. Gyakran hiányzik a közvilágítás is.
Az utak nagyrésze földút, ezért még a közeli városokat
is igen nehéz megközelíteni. Az orosz falvakból nagyon
jelentős az elvándorlás.
Anadir
Murmanszk
Szentpétervár
km
m

7300
630 k

ben él, a népesebb nagyvárosok többsége is itt talál- 6800 km

Moszkva 1
ható. Az ázsiai részen elsősorban a déli területek na- 40
0k 44
gyobb gazdasági központjaiban összpontosul a lakos- m 00 Petropavlovszk-
Kamcsatszkij
ság. A népesség területi eloszlása tehát rendkívül Krasznodar Jekatyerinburg km 60
00
km
egyenlőtlen.
Jelentősen különbözik a két országrész gazdasági Irkutszk
arculata is. Az európai területen a szolgáltatások és a fel-
Vlagyivosztok
dolgozóipar a domináns, az ázsiai részen viszont a
kitermelőipar a meghatározó. 5.3. Oroszország az óriási távolságok országa

122

OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 122 2022. 05. 27. 15:18

 Oroszország népessége
Oroszország népességszáma az elmúlt évtizedben
stagnált. A születések alacsony számát meghaladta a
halálozások száma. A természetes fogyást a Szovjetunió
felbomlását követően az országhatáron kívül maradt
orosz nemzetiségű lakosság anyaországba történő
visszaáramlása ellensúlyozza.
Annak ellenére, hogy Oroszország a Föld egyik legné-
pesebb országa, a népsűrűsége nagyon kicsi, körülbelül
8 fő/km2.
A népesség mintegy 20%-a valamely nemzetiséghez
tartozik. A legnagyobb létszámú nemzetiség a tatár és
az ukrán.
Az egykori és a mai nagyhatalom
A 20. század második felében a Szovjetunió az Ame-
rikai Egyesült Államok mellett a világ vezető katonai,
politikai és gazdasági hatalma volt. Az államalakulat
1991-ben azonban szétesett, jogutódja Oroszország lett.
Kapcsolatai az egykori szocialista országok többségével
jelentősen meggyengült. A volt szovjet tagköztársaságok
ugyanakkor ma is szoros szálakkal kötődnek hozzá.
Oroszország a világ legnagyobb gazdaságainak
egyike. Az egy főre jutó GDP tekintetében azonban
csupán a közepesen fejlett országok közé tartozik. En-
nek ellenére világpolitikai és világgazdasági szerepe
jelentős. Ezt a 20. században betöltött szerepe mellett
a hatalmas ásványkincs-készleteinek, különösen kőolaj-
és földgáztelepeinek köszönheti.
Az energiahordozók kitüntetett szerepe
Oroszország természeti erőforrásokban rendkívül gaz-
dag. A hatalmas országban szinte minden ásványkincs
megtalálható. Kiemelkedő a fosszilis energiahordozók
jelentősége. Eladásukból származik ugyanis az ország
exportbevételének több mint fele. Az orosz gazdaság sé-
rülékeny, mivel a bevételeket nagymértékben befolyásolja
az energiahordozók aktuális világpiaci ára. Az orosz
szénhidrogének legfőbb vásárlója az Európai Unió.
Oroszország energiagazdaságában a hazai kőolaj,
földgáz és kőszén mellett fontos szerepet játszanak az
atomerőművek és a vízerőművek is. Utóbbira példa a
Volgán épített volgográdi vízerőmű.
1. Készítsd el Oroszország európai részéhez tartozó gazda-
sági körzetek névjegyét! Tüntesd fel ezeken a természet-
földrajzi és a népességföldrajzi jellemzőket, valamint a
mezőgazdaság és az ipar fő vonásait!
OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 123
Az Urálon „innen”
Oroszország európai részén több, sajátos gazdasági
szerkezettel jellemezhető körzetet lehet elkülöníteni.
Az Északnyugati Gazdasági Körzet központja az ország
második legnépesebb városa, Szentpétervár. A körzetet
a hagyományos és a modern ipari ágazatok együttes
jelenléte jellemzi. Az itteni nagyvállalatok többek között
hajót, tengeralattjárót, vasúti- és metrókocsikat, valamint
mezőgazdasági gépeket gyártanak. Az elektronikai és az
informatikai cégek szoros együttműködést alakítottak
ki a helyi egyetemekkel, kutatóintézetekkel. A körzet
fontos kikötővárosa Murmanszk.
A Központi Gazdasági Körzet központja Moszkva.
A körzet az ország legsűrűbben lakott, legvárosiasodot-
tabb térsége. Jól kiépített közúti és vasúti hálózat jellemzi.
A körzet legfontosabb telepítő tényezői a szakképzett
munkaerő, a nagy fogyasztópiac és a kedvező közleke-
désföldrajzi helyzet. A textil- és az élelmiszeripar mellett
a vegyipar, a fogyasztási cikkek és a közlekedési eszközök
gyártása a meghatározó a térségben. A csúcstechnológiát
az űripar képviseli. A körzetben kiemelt szerepe van a
szolgáltatásoknak.
A Volga mentén iparvárosok sorakoznak. A Volga-
menti Gazdasági Körzetben fekszik Nyizsnyij Nov-
gorod, az orosz hadiipar egyik legjelentősebb bázisa.
A szárazföldi és légi harci járművek gyárai mellett itt
működik Oroszország egyik nukleáris kutatóközpontja
is. Volgográd kohászatáról, gépiparáról, illetve a Volga és
az Urál között bányászott szénhidrogéneket feldolgozó
vegyiparáról nevezetes.
Az Uráli Gazdasági Körzet fő profilja a nyersanyagok
kitermelése és feldolgozása. A kohászat és a gépipar
jelentős központja Jekatyerinburg és Cseljabinszk.
5.4. Moszkva üzleti központja
2. Gyűjts érveket amellett, hogy Oroszország a világ vezető
hatalmai közé tartozik!
3. Tegyél virtuális sétát a Google Térképen Szentpétervár
kulturális látnivalói, műemlékei között!
123
2022. 05. 27. 15:18
 6.1. Jellegzetes tengerpart Dél-Európában 6.3. Mediterrán utcarészlet

Szikrázó napsütés, a hullámzó kék tenger végtelensége és a fenségesen suhanó jachtok világa hívogat. Az önfeledten fürdő-
zők zsivaja a tenger gyümölcseit kínáló éttermekben és a szűk sikátorokban is hallatszik. Kicsit távolabb régi korok csodás
emlékeit vagy az erdeitől megfosztott kopár szirteket csodálhatjuk. Dél-Európában járunk.

6. Európa napfényövezete
Dél-Európához a kontinens három nagy félszigetét,
a Pireneusi- (Ibériai), az Appennini és a Balkán-fél-
szigetet soroljuk.
Vadregényes tájak
Dél-Európa legidősebb hegyvidékei a Pireneusi- és
a Balkán-félsziget középső részén találhatók. A dom-
borzatot azonban sokkal inkább a fiatal gyűrthegységek
vonulatai határozzák meg: a Pireneusok, az Alpok
és az Appenninek, valamint a Dinári-hegység és
a Balkán-hegység. Nagyobb síkságok, medencék főként
a folyók, például a Tajo, az Ebro és a Pó mentén, valamint
a tengerpartokon találhatók.
Az Appennini- és a Balkán-félszigeten gyakoriak a
földrengések. Ez, és az aktív dél-olaszországi vulkánok,
a Vezúv, a Stromboli és az Etna arra utalnak, hogy a
hegységek kialakulásához vezető folyamatok még ma
is tartanak.
Dél-Európa nagy szigetei: Szicília, Szardínia, Ciprus,
Korzika és Kréta.
Heraklion (Görögország - Kréta)
évi középhőmérséklet: 19,2 °C évi csapadékmennyiség: 469 mm
°C
30
25
20
15
10
5 20
0 0
J F M Á M J J A Sz O N D
6.2. A görögországi Heraklion éghajlati diagramja
A mediterrán dél
Dél-Európában a Pireneusi-félsziget óceánparti részei
és a magashegységek kivételével mediterrán éghajlat
alakult ki. A nyár forró és száraz, a tél pedig enyhe
és csapadékos (6.2.). Az éghajlat jelentős hatással van
a hétköznapokra.
A nyári forróság ellen a napfényt csak ritkán beengedő
szűk sikátorokkal, árnyékot adó árkádokkal védekez-
nek. A házfalakat sok helyen fehérre meszelik, emellett
gyakran alakítanak ki növényekkel díszített, hűsítő hatású
tetőteraszokat is (6.3.). Kora délután az üzletek, de néhol
még a közhivatalok is bezárnak pár órára, elkezdődik
a szieszta. Az emberek visszahúzódnak az épületekbe,
várják a hőség múlását. Késő délután aztán újraindul,
és késő estig pezseg az élet. Naplemente után is sokan
sétálnak az utcákon, vagy ülnek be egy-egy hangulatos
étterembe vacsorázni. Az üzletek sokáig nyitva tartanak.
A reggel és a délelőtt viszont ismét csendes.
A mediterrán területeken élő emberek kevés húst és
nehéz ételt fogyasztanak, helyettük jellemzően friss
gyümölcsöt és zöldséget esznek. A mediterrán konyha
jellegzetes alapanyaga az olíva (6.4.).
mm
120
100
80
60
40
6.4. A görög konyha jellegzetes alapanyagai

124

OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 124 2022. 05. 27. 15:18

 6.5. Üdülőövezet az Adriai-tenger partján
Az átalakított természet
A mediterrán éghajlatú tájak természetes növényzetét,
a keménylombú erdőket már csak elvétve lehet megta-
lálni. Helyükön szúrós, örökzöld bozótos, a macchia nő.
Az erdők kiirtása miatt a talaj könnyen lepusztul, külö-
nösen a karsztos felszíneken. Az intenzívvé váló, exportra
termelő mezőgazdaság, az építkezésekhez, hajóépítéshez
használt fák kitermelése és a települések sűrű hálózata
a Földközi-tenger térségét kultúrtájjá változtatta.
A hagyományos mediterrán gazdálkodásban a síkvi-
dékeken búzát és egyéb gabonaféléket, a dombvidékeken
kialakított teraszokon pedig olajbogyót és szőlőt ter-
mesztenek. A meredekebb hegyoldalakon főleg kecskét
és juhot legeltetnek.
A mediterrán mezőgazdaságra a földbérleti rendszer
a jellemző. Ez azt jelenti, hogy nem a tulajdonos műveli
a földet, hanem bérbe adja azt a terménye egy részéért
cserébe. A hagyományos mezőgazdaság mára azonban
jelentősen átalakult.
A birtokosok a korábbi száraz művelésű (öntözés
nélküli) szőlő- és olajfaültetvényeiket kivágták, helyü-
kön öntözéssel gyümölcs- vagy zöldségféléket ter-
mesztenek. Mivel ezek jóval korábban érnek be, mint
Európa más részein, a termelők biztos felvevőpiaccal
számolhatnak. A földeken jellemzően kelet-európai
és afrikai vendégmunkások dolgoznak.
1. Készítsd el Dél-Európa szerkezeti vázlatát! Vázold fel egy-
szerűen a félszigeteket, szigeteket! Rajzold be a hegyvonu-
latokat, a folyókat és a működő vulkánokat is!
2. Mely ókori kultúrák kapcsolódnak a Földközi-tenger part-
vidékéhez? Miért mondhatjuk, hogy a Mediterráneum az
európai kultúra bölcsője?
3. Beszéld meg a padtársaddal, hogy mely szolgáltatások
kapcsolódnak az idegenforgalomhoz!
OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 125
6.6. Turisták tömege a velencei Szent Márk téren
Turisták tömegei – tömegturizmus
A mediterrán térség Európa legnépszerűbb úti céljai közé
tartozik. Nyáron a kiszámítható időjárás, a kellemesen
hűs tenger kínál önfeledt kikapcsolódási lehetőséget.
A sajátságos hangulatú, kulturális emlékekben rendkívül
gazdag városok is rengeteg látogatót vonzanak. Az idegen-
forgalom a dél-európai országok egyik húzóágazata (6.6.).
Az üdülőövezetek a mediterrán partok mentén hosszan
húzódnak, a szárazföldbe viszont csak 1-2 kilométerig
nyúlnak be. A keskeny tengerparti sáv a fürdőzőké:
napozóágyak és napernyők erdeje terül el a homokon.
Közvetlenül mögöttük sorakoznak a szállodák és
az apartmanok. A szálláshelyek sávja után éjszakába
nyúlóan nyitva tartó éttermeket, üzleteket találunk (6.5.).
A Dél-Európába látogatók száma folyamatosan nő, ez
pedig egyre nagyobb terhet jelent a helyi lakosságnak
és a környezetnek egyaránt.
A turizmus révén A turizmus hozzá-
foglalkoztatot- járulása a GDP-hez
tak aránya (%) (%)
Spanyolország 16,6 14,6
Olaszország 14,9 13,2
Görögország 25,9 20,6
6.1. táblázat. A turizmus szerepe a dél-európai országok
gazdaságában (2019)
4. Az év mely időszakában érdemes tengerparti üdülést, il-
letve városlátogatást tervezni földrészünk mediterrán tér-
ségébe? Mit csomagolnál a bőröndbe az utazáshoz?
5. Melyek a mediterrán konyha legfontosabb alapanyagai?
Milyen jellegzetes spanyol, olasz, illetve görög ételeket is-
mersz?
6. Nézz körül a közeli élelmiszerboltban! Milyen „mediterrán”
árucikkeket tudsz ott vásárolni?
125
2022. 05. 27. 15:18
 7.1. Az antik világ egyik jelképe, a római Colosseum
Megéheztél? Ennél egy finom olasz pizzát, friss paradicsomszósszal, mozzarellával, bazsalikommal és leheletvékony,
ízes sonkával? Vagy inkább gyrost választanál, tzatziki öntettel és görögsalátával? Esetleg a spanyolok kedvelt rizs étele,
a paella, vagy finom falatkái, a tapas mellett döntesz? Bármelyiket is rendeled meg, az ételfutár hamarosan kiszállítja azt.
Vajon spanyol Seattal vagy olasz Fiattal érkezik?
7. A megosztott dél
Az olasz és a spanyol gazdaság kontinensünk legna-
gyobbjai közé tartozik, csupán Németország, az Egyesült
Királyság és Franciaország gazdasága állít elő egy év alatt
nagyobb értéket náluk. Megítélésük azonban korántsem
egyértelmű, ugyanis e meggyőző teljesítmény magas
államadóssággal és munkanélküliséggel párosul. Ha-
sonló problémák jellemzik a közepes méretű gazdasággal
rendelkező Görögországot is.
Dél-Európában az országokon belül igen jelentős fej-
lettségbeli különbségeket tapasztalhatunk. A legjobban
teljesítő országrészek Európa élmezőnyéhez tartoznak,
a kevésbé fejlett régiók ugyanakkor elmaradnak az
európai átlagtól is.
A spanyol és a görög gazdaság
Spanyolország a világ vezető olívatermesztői közé tar-
tozik. Az országban nagy hagyománya van a szőlő-,
a déligyümölcs- és a zöldségtermesztésnek is. A fő
termőterületek az ország déli részén találhatók. Az ön-
tözött kertekben (spanyol nevük huerta) évente kétszer,
háromszor is be tudják takarítani a termést. Az öntö-
zéshez szükséges vizet a folyókra épített víztározókból
nyerik.
Spanyolországban a gazdasági teljesítményt tekintve a
főváros, Madrid és környéke, valamint Katalónia – mely-
nek székhelye Barcelona – szerepe kiemelkedő. A két
térség gazdasági ereje hasonló, együttesen közel 40%-kal
járulnak hozzá az ország GDP-jéhez. Ugyancsak fejlett
az Ebro folyó völgyét és az atlanti partvidéket magába
126
OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 126
7.2. Olaszország pénzügyi, kereskedelmi központja, Milánó
foglaló terület. A legfontosabb ipari központ itt Bilbao.
A helyben bányászott vasércre települt egykori nehéz-
ipari központ ma már sokoldalú iparral rendelkezik.
Görögország gazdasági életének centruma Athén.
Az ország GDP-jének közel felét a főváros régiója adja.
Némi ellensúlyt csupán az északi kikötőváros, Thesz-
szaloniki képez.
Görögországban európai mércével mérve magas a
mezőgazdaságban dolgozók aránya. Az ipar gerincét
a mezőgazdasági termények feldolgozását végző élelmi-
szeripar és a könnyűipar adja. Az ország a világ egyik
vezető mazsolatermesztője. Az idegenforgalom mellett
fontos bevételi forrást jelent a tengeri bérfuvarozás is.
A görög kereskedelmihajó-flotta az egyik legnagyobb az
Európai Unióban. Sok nemzetközi nagyvállalat bérel gö-
rög hajót azért, hogy áruit a megrendelőkhöz szállíttassa.
Az olasz észak és dél
Olaszország északi tartományai Európa legfejlettebb
területei közé tartoznak. A délieket ugyanakkor magas
munkanélküliség, jelentős elvándorlás jellemzi (7.5.).
A gazdasági megosztottság csökkentése, a déli terüle-
tek felzárkóztatása az olasz gazdaságpolitika egyik fő
feladata. A tőkeerős külföldi és észak-olaszországi nagy-
vállalatokat az elmúlt évtizedekben kedvezményekkel
ösztönözték arra, hogy leányvállalatokat hozzanak létre
délen. Fontos szempont volt, hogy a megjelenő vállalatok
minél szélesebb körű együttműködést alakítsanak ki
a helyi vállalkozásokkal, ezzel segítve a térség moder-
2022. 05. 27. 15:18
 7.3. A Pó-alföld az ország éléstára 7.4. Észak-Olaszország gyöngyszeme, Velence

nizációját. Ennek köszönhetően a „dél” egyre inkább világcég központja. Torino elsősorban járműiparáról
bekapcsolódott az ország gazdasági vérkeringésébe. nevezetes. Emblematikus vállalata a Fiat és az Alfa
Lemaradása azonban, az „észak” dinamikus fejlődése Romeo. Az ipari háromszög számára szükséges nyers-
miatt, érdemben mégsem csökkent. anyagok Genova kikötőjébe érkeznek. Az érceket és a
kőolajat a város kohászata, kőolajfinomítója dolgozza
A mezőgazdaság fel. Az adriai partvidék városai közül a műemlékekben
Olaszország északi részének természetföldrajzi adott- gazdag Velence, és a forgalmas kikötőváros, Trieszt
ságai sokoldalú mezőgazdasági tevékenységet tesznek emelkedik ki (7.4.).
lehetővé. Az Alpok hegyoldalain a havasi pásztorkodás Róma egyfajta átmenetet képez „észak” és „dél” között.
jellemző. A szarvasmarha-tenyésztésre fejlett tej- és A főváros politikai és idegenforgalmi központ (7.1.).
bőripar települt. Az Alpok déli lejtőin szőlőt, almát A déli országrészben magas a munkanélküliség, elván-
termesztenek. A magashegység előterében terül el az dorlás jellemzi. Meghatározó városa Nápoly.
ország egyetlen nagy kiterjedésű síksága, a Pó-alföld,
GDP/fő (euró) – 2019
ahol főként búzát, kukoricát és rizst termesztenek (7.3.).
40 000 – 48 000
A terület az olasz élelmiszeripar központja. Délen szán- Milánó
tóföldi művelésre alkalmas területet csak a keskeny ten- 35 000 – 40 000
Torino 30 000 – 35 000
gerparti sávban, illetve néhány folyóvölgyben találunk.
Genova 25 000 – 30 000
Az ipar 20 000 – 25 000
Olaszország ásványkincsekben szegény ország, ezért 17 400 – 20 000
nyersanyag nélküli ipari nagyhatalomnak is szokták
Róma
nevezni. Az ipar megtelepedését az országban ezért
elsősorban a hiányzó nyersanyagok pótlását lehetővé tevő Nápoly
kikötők, a szakképzett munkaerő és a fogyasztópiac
segítették. A korszerű ipar a Torino–Milánó–Genova
ipari háromszögben koncentrálódik.
Olaszország „gazdasági fővárosa”, pénzügyi, keres-
kedelmi központja Milánó (7.2.). A városban működik
az olasz tőzsde. Milánót gyakran a divat fővárosának
is nevezik, a városban található ugyanis több ruházati 7.5. Olaszország tartományainak egy főre jutó GDP-je (2019)

1. Rendszerezd az Észak-, illetve Dél-Olaszországról tanulta-
kat!
2. Mely országban, illetve városban található a következő
nagyvállalatok központja: Barilla, Seat, Ferrari, Telefónica,
Armani, Festina, Lavazza, Olivetti, Mapfre?
3. Hasonlítsd össze a dél-európai és az észak-európai orszá-
gok gazdaságát!
4. Barangolj a Google Térkép segítségével a dél-európai kul-
turális emlékek között!
Mely város nevezetessége az Akropolisz, a Dózse-palota,
a Sagrada Familia, a Prado, az Uffizi Képtár?

127

OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 127 2022. 05. 27. 15:18

 8.1. A Kotori-öböl Montenegróban 8.3. Gyűrt mészkőrétegek a Durmitor Nemzeti Parkban

A Balkán olyan, mint egy mozaikkép: nemzetiségek, nyelvek, vallások keverednek egymással. Országai között vannak régebbi
és újabb európai uniós tagállamok, valamint csatlakozásra várók; fejlettebbek, felzárkózók és elmaradottak. Többségük ten-
gerrel határos. A domborzat erős tagoltsága miatt a Balkán-félszigeten még az éghajlat is rendkívül változatos.

8. Dél és kelet között

Dél- és Kelet-Európa határán található a Balkán-félsziget
(8.2.). Természetföldrajzi értelemben a Száva és a Duna
vonalától délre fekvő területeket értjük alatta. A félszi-
getet nyugatról az Adriai- és a Jón-tenger, keletről pedig
a Fekete- és az Égei-tenger szegélyezi. Ázsiától csak két
keskeny tengerszoros, a Dardanellák és a Boszporusz
választja el.
Társadalomföldrajzi értelemben Horvátországot,
Bosznia-Hercegovinát, Szerbiát, Montenegrót, Koszovót,
Albániát és Észak-Macedóniát a Nyugat-Balkánhoz,
Romániát és Bulgáriát pedig a Kelet-Balkánhoz soroljuk.
A Balkán-félsziget déli részen fekszik Görögország,
amelyet azonban dél-európai államnak tekintünk.
Horvátország, valamint Románia és Bulgária az Eu-
rópai Unió tagja. A többi balkáni ország célja, hogy az
európai együttműködéshez csatlakozzon.
Szá
va
szág
t Hr
o Románia
S
Horvá
Barangolás a félszigeten
A Balkán-félszigeten több magas- és középhegység
is húzódik. A vonulatokat szurdokok, folyóvölgyek
szabdalják fel. Síkságokat alig találni, azok leginkább
a nagyobb folyók, például a Duna és a Marica mentén,
valamint a tengerpartokon alakultak ki.
A Balkán-félszigeten két éghajlatválasztó hegység
is húzódik. A Dinári-hegység és a Balkán-hegység
feltartóztatják az északról érkező, hűvösebb légtömege-
ket. Így a félsziget déli, tengerparti területeire kellemes
mediterrán éghajlat jellemző.
A Balkán-félsziget hegységeinek fő építőkőzete a mészkő.
Jellegzetes karsztvidék. A felszínen víznyelőket, illetve
kerekded mélyedéseket, dolinákat láthatunk. A felszín
alatt több helyen is cseppkőbarlangokat csodálhatunk.
A terület felszíni vízfolyásokban szegény, mivel a csapadék
a kőzetek repedései mentén gyorsan a mélybe szivárog.

ze
Bo egov
er

na
c
sz ina

Du
rb
nia

Ad Fekete-
-

ri
nte-
ia

ai
-t Moegró B ulgária tenger
n Koszovó
ak-
en

Albánia

Észdónia
ge

ce
Ma
r

Égei-
Jón-
tenger
tenger

8.2. A Balkán-félsziget országai 8.4. A Hét-tó völgye Bulgáriában

128

OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 128 2022. 05. 27. 15:18

 8.5. A mostari Öreg híd Bosznia-Hercegovinában 8.7. Jellegzetes albán utcakép

A soknemzetiségű Balkán A Balkán térségéből nagy a népesség elvándorlása,

sokan indultak el Jugoszláviából Nyugat-Európába
A Balkán hosszú évszázadokon keresztül a Török Bi- munkát keresni, és azóta is nagyon sokan próbálnak
rodalom fennhatósága alá tartozott. Ezért csak későn vendégmunkásként boldogulni.
alakultak ki a balkáni népek független nemzetállamai.
Nincs még egy olyan területe Európának, ahol olyan Európa „végén”
nagymértékű a különböző nemzetiségek keveredése,
mint a Balkán-félszigeten. Bosznia-Hercegovina a leg- Az Európa gazdasági súlypontjától távol eső Balkán-fél-
összetettebb ebből a szempontból: bosnyákok, horvátok szigeten vannak a kontinens legszegényebb országai.
és szerbek is élnek a területén (8.6.). Gazdaságukat a szocializmus évtizedei és a háborús
A Balkán-félsziget lakóinak többsége a szláv népcso- konfliktusok is szétzilálták. A külföldi tőke csak óva-
portba tartozik, de még ha nyelvük hasonló is, vallásuk tosan jelenik meg a térségben.
sokszor eltérő (8.8.). A nyugati és a keleti kereszténység Nagy lehetőség rejlik az idegenforgalomban, hiszen
hívei mellett több országban is találkozhatunk az iszlám az európai utazók többségének ismeretlen területen
követőivel. sajátos kultúrát, érdekes műemlékeket, sokszor érintetlen
A nemzetiségek keveredése sok problémát okozott tájakat és csodás tengerpartokat kínálnak az országok.
a térségben, az 1990-es évek elején a délszláv háború A sikerhez azonban elengedhetetlen az infrastruktúra
kirobbanásának is az egyik fontos tényezője volt. fejlesztése.
albán bolgár
görög román
török magyar
Zágráb
Zágráb
Bukarest
Belgrád
Bukarest Szarajevó
Belgrád
Szófia
Szarajevó Podgorica Priština
Szkopje
Podgorica Szófia
Kereszténység Tirana
Priština
katolikus
horvát Szkopje protestáns
bosnyák Tirana
szerb ortodox
montenegrói szlám
macedón szunnita

8.6. A Balkán nemzetiségei 8.8. Meghatározó vallások a Balkán egyes területein

1. Járd be a Google Térkép segítségével a Balkán-félszigetet! 2. Elemezd a 8.6. és a 8.8. ábrát! Foglald össze a legfőbb in-
Nézz körül a tengerpartokon, a városokban! Meséld el a formációkat a padtársadnak!
benyomásaidat a padtársadnak! 3. Gondolkodj el azon, hogy milyen gazdasági lehetőségeket
hordozhat a nemzetiségek keveredése!

129

OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 129 2022. 05. 27. 15:18

 9.1. A Pennine (hegység) lankái Angliában
Nyugat-Európa országai évszázadok óta az európai gazdaság és kereskedelem súlypontjai. Itt találjuk a földrész leggazdagabb terü-
leteit, világvárosait. Az Atlanti-óceán partjánál fekvő térség Európa kapuját jelenti a tengerentúlról érkező emberek és áruk számára.
9. Az atlanti partvidék
A Brit-szigeteket is magába foglaló Nyugat-Európa
határai a szárazföldön jól kirajzolódnak: délen a Pirene-
usok, keleten az Alpok gyűrt hegyvonulatai, majd a
Rajna völgye jelentik a választóvonalat a kontinens
többi része felé. Nyugat-Európa területén az Egyesült
Királyság és Írország, valamint a Benelux államok és
Franciaország osztoznak.
Változatos felszín
Nyugat-Európa peremét a rögökre darabolódott hegy-
ségek uralják. Közülük a Brit-főszigeten az észak–déli
irányban húzódó Pennine, Franciaország középső-déli
részén a Francia-középhegység, illetve a főként Belgi-
umban magasodó Ardennek a legjelentősebbek (9.1.).
A partvidékeken a folyók és a tenger által feltöltött
síkságok terülnek el. Az Északi-tenger partján fekvő
Holland-mélyföld a tengerszintnél mélyebben fekszik (9.2.).
A Brit-szigeteket a sekély La Manche választja el
Európa „törzsétől” (9.4., 9.6.). A csatorna az utolsó jég-
korszak után, a jégtakaró olvadását követő jelentős
tengerszint-emelkedés során került víz alá.
Esőkabát, vízálló cipő…
A Brit-szigeteknek és a kontinens nyugati partvidéké-
nek kiegyenlített óceáni éghajlata van. Az évi közép-
hőmérséklet értéke megközelítően akkora, mint Ma-
gyarországon, a nyár azonban hűvösebb, a tél pedig
enyhébb, mint hazánkban. Az éghajlatot befolyásolja
a partok mellett elhaladó meleg Észak-atlanti-áramlás
is. A térségben egy év alatt átlagosan kétszer, háromszor
130
OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 130
9.2. Tengertől elhódított terület a Holland-mélyföldön
annyi csapadék hullik, mint Magyarországon. A bőséges
csapadék egyenletesen oszlik el az év során. A nyu-
gat-európai időjárás igen változékony: a heves záporok
és a napsütéses időszakok gyorsan váltják egymást.
Az égbolt gyakran borult, gyakori a köd. A táj egész
évben zöld. A dús legelőkön szarvasmarhát, a zordabb
területeken juhot tenyésztenek.
A folyók és az óceán találkozásánál
A folyók fontos szerepet töltenek be a tengeri és a száraz-
földi kereskedelem kapcsolatában. A Rajna, a Szajna és
a Loire az Atlanti-óceán, a Rhône pedig a Földközi-ten-
ger felé jelent vízi kijáratot. Egész Európa legfontosabb
vízi „folyosója” a Rajna. A Brit-fősziget nagy folyója a
Temze, amely tölcsértorkolattal ömlik az Északi-tengerbe.
A folyók torkolatánál épült kikötővárosoknak igen
jelentős szerepe van. Kiemelkedik közülük a Rajna
torkolatánál fekvő Rotterdam, amely kontinensünk
legnagyobb áruforgalmú kikötővárosa (9.3.).
9.3. Az Europoort, Rotterdam kikötője
2022. 05. 27. 15:18
 9.4. A Brit-főszigetet tenger alatti csatorna kapcsolja össze
a földrésszel
Kedvező közlekedésföldrajzi helyzet
Nyugat-Európa fejlődésében komoly szerepet játszott
az Atlanti-óceán közelsége. Amerika felfedezése után,
a gyarmatosítás időszakának kezdetével Európán belül
egyre inkább az atlanti partvidékre tolódott a gazdaság
súlypontja. A tengerparton kikötővárosok sora nőtt
naggyá, ezek váltak az ipari termelés fő központjaivá.
A meghódított gyarmatokról ide áramlottak az olcsó
nyersanyagok, amiket az egyre gyarapodó gyárakban
dolgoztak fel. Az ipari termékeket aztán Európa többi
részén és a gyarmatokon adták el.
Az ipari forradalom bölcsői
A 18. században kibontakozott ipari forradalom Nyu-
gat-Európából indult ki. A nyersanyaglelőhelyek mellé
telepített kohók és az alapanyagokat feldolgozó gyárak
kiterjedt iparvidékekké olvadtak össze.
A világ első nehézipari körzete a Közép-angliai ipar-
vidék volt. Hasonló iparvidék alakult ki Belgium déli
részén az Ardennekben, illetve Franciaország északkeleti
részén, Lotaringiában.
vasérc 18. század 19. század
faszén vasérclelőhely mellé kőszénlőhely mellé kohók mellé, tengerpartokon
kőszén pl. Lotaringia pl. Fekete-vidék
víz pl. Dunkerque (Franciaország)
kohó
acél- és
hengermű
9.5. A vas- és acélipar letelepedését meghatározó tényezők változása
1. Repülj végig képzeletben a skóciai Glasgow-tól a francia-
országi Marseille-ig! Mely tájak fölött vezetett az utad?
2. Hasonlítsd össze a 4. fejezet 2. leckéjében található 2.3.
ábra segítségével Rotterdam és Győr éghajlatát!
3. Keresd meg a térképen a leckében szereplő folyók torko-
latánál fekvő kikötővárosokat!
OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 131
9.6. A La Manche-on áthajózókat Dover fehér sziklái fogadják
A 20. század utolsó harmadában a nyugat-európai
hagyományos iparvidékeken ipari szerkezetváltás zajlott
le (9.5.). A nehézipar szerepe csökkent, a modern, kevés
alapanyagot, de sok szaktudást igénylő ágazatoké pedig
nőtt. Sokan találtak munkát a szolgáltatásokban.
A kőszén helyett
A kőszén gazdaságtalanná vált kitermelése után a nyu-
gat-európai országoknak új energiahordozók után kellett
nézniük.
Az energiatermelésben Franciaországban, az Egye-
sült Királyságban és Belgiumban jelentős az atom-
energia szerepe. Az európai atomreaktorok csaknem
fele Franciaországban működik. Az Északi-tengeren
a 20. század második felében fellendült a kőolaj kiter-
melése. Az Atlanti-óceán partján a nyugatias szelek
energiáját hasznosítva sokfelé szélparkok turbinái
termelik az elektromos áramot. A tengervíz rendszeres
emelkedéséből és süllyedéséből, az árapály jelenségéből
fakadó energiát a világon először a francia partoknál,
a St. Maloi-öbölben hasznosították egy árapályerő-
műben.
20. század 20. század vége
nemzetközi munkamegosztás alapján fejlődő országok,
vagy folyók partján fejlett országok, pl. Venezuela, Dél-afrikai Köztársaság,
IJmuiden (Hollandia)
fejlődő országok fejlett, ipari országok
Venezuela
Brazília
Dél-afrikai Közt. Hollandia
4. Csoportosítsd a folyókat torkolattípusuk (delta-, tölcsér-
torkolat) szerint!
5. Értelmezd a padtársaddal a 9.5. ábrát! Mivel magyarázod
a letelepedést meghatározó tényezők szerepének válto-
zását? Hogyan hatottak ezek a változások a hagyományos
iparvidékekre?
131
2022. 05. 27. 15:18
 10.1. Loch Ness Skóciában 10.2. Tipikus táj „zöld” Britanniában

Az autók az út bal oldalán közlekednek, a megtett távolságot mérföldben számolják. Az étteremben az italt pintben mérik,
a teát tejjel isszák, a hőmérsékleti értékeket Fahrenheitben jegyzik. A taxik olyan magasak, hogy keménykalappal a fejeden is
kényelmesen elférsz bennük. Hol találjuk Európában ezt a különleges helyet?

10. A világtengerre nyitott gazdaság

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága… Sokszínű népesség
Az ország hosszú, hivatalos nevében két országrész is
szerepel. Nagy-Britanniát a Brit-főszigeten fekvő Anglia, Az Egyesült Királyság népessége rendkívül sokszínű.
Skócia és Wales alkotja. Hozzájuk kapcsolódik az Ír- A négy országrész egyesüléséből adódóan eleve több
sziget északkeleti részén található Észak-Írország (10.3.). nemzetiség élt együtt. Emellett a hatalmas kiterjedésű
Az Egyesült Királyság gazdasága a világ tíz legnagyobb- gyarmatbirodalom sokszínűsége is nagy hatással volt
jának egyike. Teljesítménye Franciaországéval vethető össze. a brit népességre, kultúrára. Az ország már az 1950-es
években a bevándorlók célpontja lett. Ekkor elsősorban
Szerteágazó kapcsolatok az éppen függetlenné vált gyarmatokról (pl. Indiából,
Pakisztánból) érkeztek a betelepülők. A 20. századi
Az Egyesült Királyság a 18–19. század során hatalmas bevándorlási hullámnak köszönhetően a század végére
gyarmatbirodalmat épített ki. A gyarmatok többsége igazi multikulturális társadalom jött létre az Egyesült
a 20. század második felében függetlenné vált. A gyar- Királyságban. Különösen a nagyvárosokban él együtt
mattartói múlt azonban napjainkban is érezteti hatását. sokféle kultúra.
Az Egyesült Királyság szoros kapcsolatot tart fenn Az országban sok Kelet- és Közép-Európából érkezett
egykori gyarmataival. Erre példa a Nemzetközösség, ami vendégmunkás dolgozik. Ők főként a fővárosba költöz-
azon államok szövetsége, amelyek függetlenedésük előtt nek, ahol a külföldön születettek már a lakosság több
a brit korona fennhatósága alá tartoztak. Tagjai közül mint egyharmadát teszik ki. A bevándorlást az elöregedő
16 ország (így például Kanada, Ausztrália és Új-Zéland) brit társadalom, a gazdaság nagymértékű munkaerőigé-
a mindenkori brit uralkodót ismeri el királyának. nye és a magas munkabérek gerjesztik.
A több évszázados múltra visszatekintő nemzetközi
kapcsolatok is hozzájárulnak ahhoz, hogy az Egyesült Terület Népesség GDP
Királyság gazdasága nem kötődik oly szorosan Euró- % % %
pához, mint a kontinens többi országáé. Az ország Anglia 54,0 84,0 87,0
legfontosabb politikai, gazdasági partnere az Amerikai
Egyesült Államok. Észak-Írország 5,5 3,0 2,0
Az Egyesült Királyság 1973 és 2020 között tagja volt Skócia 32,0 8,0 8,0
az európai integrációnak. A kilépésről – melynek nem-
Wales 8,5 5,0 3,0
zetközileg elterjedt elnevezése a brexit – népszavazás
döntött. 10.3. Az Egyesült Királyság országrészei

132

OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 132 2022. 05. 27. 15:18

 10.4. A Feketevidék régi gyárépületei ma már múzeumok
Magas és zöld, alacsony és sárga
A Brit-főszigetet két tipikus térségre oszthatjuk. A kép-
zeletbeli határt közöttük a Pennine-hegység jelenti.
Az északnyugati részt „magas” Britanniának neve-
zik, mivel a területen rögös szerkezetű hegységek és
felföldek húzódnak. Ezeket nagy mennyiségű, egyenle-
tes eloszlású csapadék öntözi. A dús füvű, egész évben
zöld legelőkön tejelő szarvasmarhatartás folyik (10.2.).
A gyérebb legelőkön, különösen a Skót-felföldön juhot
tenyésztenek.
A délkeleti részt „alacsony” Britanniának nevezik,
mivel a térségben termékeny talajjal fedett síkságok
terülnek el. A melegebb éghajlatú és kevésbé csapadé-
kos táj a búzatermesztés fő színtere. A déli tengerpar-
ton úgynevezett városellátó övezet alakult ki. Ez a Lon-
doni-medence lakóit látja el friss zöldséggel, tojással.
A világ műhelye egykor és ma
Egykor Anglia volt a „világ műhelye”. Innen áramlot-
tak ki a világ minden tájára az ipari termékek és az új
technológiák (10.4.). A szén- és acélválság jelentősen
átalakította az Egyesült Királyság gazdasági szerkezetét.
A kilábaláshoz a hagyományos iparágak (főleg Ázsiába
történő) kiszervezése, a modern ipari ágazatok bete-
lepítése, illetve kutató-fejlesztő központok kialakítása
vezetett. Mindezek következtében a termelőágazatok
szerepe az országban erősen lecsökkent, a GDP igen
nagy részét ma már a szolgáltatások állítják elő.
1. Melyik ország, országrész útlevelét „kaphatná meg” a
Loch Ness (Ness-tó) szörnye?
2. Milyen szerepe van az Egyesült Királyságban az uralkodó-
nak?
3. Olvasd le a térképről az Egyesült Királyság országrészei-
nek fővárosait!
OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 133
10.5. London belvárosa (City of London)
Az országrészek legfőbb jellemzői
Anglia gazdasági súlypontja délkeleten, London tágabb
térségében és a Pennine déli lábánál, a Közép-angliai
iparvidéken található. Utóbbi központja Birmingham.
Ugyancsak jelentős gazdasági szereppel rendelkezik
a nyugati részén fekvő Manchester (logisztika) és
Liverpool (kikötői ipari ágazatok) is.
Skócia a nehézipar válságából a csúcstechnológiai
ágazatok letelepítésével próbált kilábalni. Az országrész
tudásalapú központja Glasgow. A keleti parton fekvő
Aberdeen városába érkezik az Északi-tenger talapzatából
nyert kőolaj. A vegyipar mellett a kőolaj-kitermelést
szolgáló berendezések gyártása érdemel itt említést.
Wales és Észak-Írország az Egyesült Királyság kevésbé
fejlett országrészei.
Az európai világváros
A Temze partján fekvő London igazi világváros. Az itt
működő bankok, elemzőközpontok, brókerházak, bizto-
sítótársaságok és médiaközpontok révén joggal tekint-
hetünk úgy a városra, mint a világ egyik vezető pénz-
ügyi, kereskedelmi és szolgáltató központjára. Érték-
tőzsdéje Európában a legnagyobb forgalmat bonyolítja.
A vállalatok székhelyei a belvárosban koncentrálódnak
(10.5.). A City gazdasági erejét jelzi, hogy az egy főre
jutó GDP egész Európában itt a legmagasabb. A fővá-
ros az Egyesült Királyság első számú idegenforgalmi
célpontja.
4. Melyik, a leckében szereplő városhoz vagy annak környé-
kéhez kapcsolódik a The Beatles, az Old Trafford stadion,
a Celtic és a Rangers futballcsapat és a Black Country
Living Museum?
5. Értelmezd a „Magas és zöld, alacsony és sárga” fejezetcí-
met!
133
2022. 05. 27. 15:18
 11.1. Párizs látképe az Eiffel-toronnyal 11.2. Franciaország nagy kikötővárosa, Marseille

Ha megkérdeznénk ismerőseinket, melyik várost szeretnék feltétlenül látni életükben, biztosan sokan választanák Párizst.
Így van ezzel további sok millió ember is – nem véletlen, hogy ez a világ egyik leglátogatottabb városa. Persze Franciaország
a fővároson kívül is számtalan érdekességet kínál, az Atlanti-óceántól a Földközi-tengerig.

11. A La Manche-tól a Côte d’Azurig

Franciaország évszázadok óta Európa egyik vezető gaz- Ezek sok esetben a feldolgozást is maguk végzik, így
dasági és politikai nagyhatalma. Napjainkban a világ tíz például konzervgyárat működtetnek. Mellettük a kis-
legnagyobb gazdaságának egyike. birtokok a dán típusú szövetkezetekhez hasonló össze-
Franciaország a gyarmatosítás korában kiterjedt bi- fogás révén tudnak érvényesülni.
rodalmat épített ki. A gyarmatok többsége a 20. század A francia mezőgazdaság erősen specializálódott, az
második felében függetlenedett, de néhány terület to- éghajlati és domborzati viszonyokhoz nagymértékben
vábbra is a francia állam szerves részét képezi. Ezek az alkalmazkodott (11.3.).
úgynevezett tengerentúli megyék. A Franciaországtól A hűvös, csapadékos északnyugati országrészben
többezer kilométerre fekvő területek az Európai Unió az állattenyésztésé a főszerep. A szarvasmarha- és a
részei, hivatalos fizetőeszközük az euró. juhtartásra épült tejipar elsősorban vajat és sajtot állít elő.
Franciaországban több száz különböző sajtfélét készí-
Változó összetételű népesség tenek. Mivel a szőlő ebben az országrészben nem terem
meg, a bor alapanyagául itt az alma szolgál. Az alma-
Az elmúlt évtizedekben a tengerentúli megyékből és bor (franciául cidre) Európa-szerte kedvelt ital.
az egykori gyarmatokról, különösen Afrikából sok
bevándorló érkezett Franciaországba. Becslések szerint szántóföldi
gazdálkodás
az ország népességének mintegy 10%-a Franciaországon (gabonafélék,
ipari növények)
kívül született. A folyamat társadalmi feszültséget okoz. Sza
jna vegyes
A bevándorlók aránya Párizsban és a déli területeken gazdálkodás
(szántóföldek,
ennél jóval nagyobb. Loir
e
állattenyésztés)

kert-
gazdálkodás
Európa mezőgazdasági nagyhatalma (szőlő, gyümölcs)

intenzív
állattenyésztés
Franciaország az Európai Unió mezőgazdasági nagy- (szarvasmarha,
sertés, baromfi)
hatalma. A aktív keresőknek ugyan csak kevesebb, mint Ga
ron tejtermelő
R h ô ne

n
3%-a dolgozik a mezőgazdaságban, Franciaország mégis e gazdálkodás
(szarvasmarha)
az első helyen áll az EU-ban a mezőgazdasági termények, kevert
termékek kivitelében. állattenyésztés
(szarvasmarha,
A mezőgazdasági termelés jellemzően korszerű tech- juh)

nológiát alkalmazó közép- és nagybirtokokon folyik. 11.3. Franciaország mezőgazdasági körzetei

134

OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 134 2022. 05. 27. 15:18

 11.4. A Francia Riviéra kisvárosa, Villefranche-sur-Mer 11.5. Chambord, a Loire menti kastélyok egyike

A középső, illetve délnyugati területeken, a szántó-
földeken búzát, kukoricát és napraforgót termeszte-
nek. A napsütötte folyóvölgyekben és medencékben
szőlő díszlik. A francia borok a világ legjobbjai közé
tartoznak, de igencsak kedveltek a szőlőből készült
borszármazékok (a pezsgő, a likőr és a konyak) is. A leg-
fontosabb borvidék Champagne, Burgundia és Bordeaux
környéke.
A mediterrán délen a szőlő mellett az olajfa és a citrus-
félék, valamint a parfümgyártás alapanyagául szolgáló,
illóolajban gazdag növények díszlenek. A magashegy-
ségekben a havasi pásztorkodás jellemző.
a város. A kutatás-fejlesztés központja – többek között
– a Párizsi-medence és a Francia Riviéra (Cote d' Azur).
Franciaországban nagy hagyománya van a divatcik-
kek, kozmetikumok gyártásának.
A vendégcsalogató ország
Franciaország a turisták kedvelt célpontja. Párizs roman-
tikája, a Loire menti kastélyok szépsége (11.5.), Bretagne
vadregényes tájai, a Riviéra derűje (11.4.), az Alpok
fenséges jégvilága (11.6.), valamint a francia konyha
remekei sokakat vonzanak.

A széttelepített ipar

A francia ipari termelés sokáig Párizsban és környékén

(a régió francia nevén Île-de-France-ban) összpontosult.
Az utóbbi évtizedekben azonban sok gyár települt át az
ország különböző nagyvárosaiba, így a termelés többköz-
pontú lett. A széttelepülésre jó példa a gépkocsigyártás.
A párizsi központok mellett ma már számos olyan város-
ban is működik autóalkatrész-gyártó vagy -összeszerelő
üzem, ahol korábban nem volt jellemző a gépgyártás.
Többközpontúvá vált a repülőgépgyártás is. Toulouse,
Bordeaux és Marseille a legfontosabb telephelyei. Utóbbi
az ország legnagyobb áruforgalmú kikötővárosa (11.2.).
Franciaország egyik legfontosabb iparvárosa Lyon.
A modern ipari ágazatok mellett számos, interaktív játé-
kok készítésével foglalkozó vállalkozásnak is otthont ad 11.6. Fogaskerekű vasút szállítja a turistákat az Alpokban

1. Párosítsd a tengerentúli megyékhez a hozzájuk kapcsoló-
dó információt!
Megyék: Martinique, Francia Guyana, Réunion
Információk: űrközpont, Montagne Pelée, Roland Garros
2. Barangolj Párizsban a Google Térkép segítségével!
3. Mely geometriai alakzathoz hasonlít leginkább Franciaor-
szág határvonala?
4. Nézz körül a boltok polcain! Milyen Franciaországból szár-
mazó termékekkel találkoztál?
5. Indokold meg, hogy miért előnyös az ipari termelés szét-
telepítése egy országon belül!
6. Gyűjts össze minél több, franciaországi székhellyel ren-
delkező nagyvállalatot!

135

OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 135 2022. 05. 27. 15:18

 12.1. Amikor Brüsszel főtere virágba borul 12.2. Klasszikus holland táj: tulipán és szélmalom

Európa nyugati peremén három kis területű, nagy népsűrűségű ország fekszik: Belgium, Hollandia (hollandul Nederland) és
Luxemburg. Neveik rövidítéséből alakult ki az országcsoport általánosan használt „Benelux” elnevezése. A gofri és a finom
csokoládé hazája, Belgium, a tulipánok és a fapapucs országa, Hollandia, valamint a legnagyobb területű európai miniállam,
Luxemburg sajátos részét képezik kontinensünknek.

12. A sűrűn lakott nyugati hármas

A Benelux államokra az európai integráció előfutára-
ként tekintenek. A második világháború után ugyanis
Belgium, Hollandia és Luxemburg megszüntette egy-
más között a vámokat, emellett szabaddá tette az áruk,
a munkaerő és a tőke mozgását. Az országok az Európai
Gazdasági Közösség (EGK) alapítói között voltak,
ma tagjai az euróövezetnek és a schengeni övezetnek
egyaránt. Több európai uniós intézmény székhelye
található Brüsszelben, illetve Luxembourgban.
Kedvező földrajzi helyzet
A Benelux államok a három legnagyobb európai gaz-
daság, Németország, az Egyesült Királyság és Fran-
ciaország közé ékelődnek. A nagy népességszámú és
jelentős gazdasági erőt képviselő szomszédok komoly
kereskedelmi lehetőséget jelentenek Belgium, Hollandia
és Luxemburg számára.
Ugyancsak fontos az Atlanti-óceánra nyitott ten-
gerpart és az óceánba torkolló folyók szerepe. A nagy
kikötővárosok, a holland Amszterdam, Rotterdam,
illetve a belga Antwerpen évszázadok óta összeköttetésül
szolgálnak a világgazdaság távoli szereplőivel.
Rotterdam, valamit a királyi székhely, Hága. Az ország
népességének etnikai összetétele igen változatos. Negyede
Hollandián kívül született, Európából, Törökországból,
illetve az egykori holland gyarmatokról (különösen
Indonéziából és Suriname-ból) származik.
Belgium népsűrűsége is magas, mintegy három-
szorosa hazánkénak. Legnépesebb városai: a főváros
Brüsszel (12.1.) és Antwerpen. Az ország északi részén
(Flandriában) flamandok, déli részén (Vallóniában)
pedig vallonok laknak. A flamand a holland, a vallon
pedig a francia nyelvhez hasonlít. A nyelvi határ mentén
fekvő Brüsszel kétnyelvű város. Belgium lakosságának
is körülbelül a negyede érkezett más országból.
Luxemburg a francia és német nyelvterület határán
fekszik. Lakosságának alig több mint fele született az
országban.

Belgium, Hollandia és Luxemburg

népessége

Hollandia Európa egyik legsűrűbben lakott országa.

Népsűrűsége körülbelül négyszerese hazánkénak.
Legnépesebb városai: a főváros Amszterdam (12.3.), 12.3. Jellegzetes amszterdami utcakép

136

OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 136 2022. 05. 27. 15:19

 Brüsszel és Luxembourg lakosságának számottevő
részét teszik ki a diplomaták és a munkájukat segítő
apparátus. A hivatali negyedek kisebb városokként
működnek. A szolgáltató szektorban (pl. az étkeztetés,
a takarítás, a biztonsági szolgálat vagy a szállítás terén)
jellemzően vendégmunkások dolgoznak.
Holland sajátosságok
A polderek
Hollandia területének mintegy negyede mélyföld. Az or-
szág lakói gátakat építettek, a gátak mögül pedig szél-
malmok segítségével kiszivattyúzták a vizet. A védetté
vált területet ezt követően feltöltötték, majd fokozatosan
művelés alá vonták. Ez a folyamat a polderesítés. Nem
véletlen a mondás, mely szerint „a tengert isten, a partot
a hollandok teremtették”.
A mezőgazdasági hatalom
Hollandiában nagyszámú tejelő szarvasmarhát tenyész-
tenek. Az erre épülő tejipar termékei (pl. a friss tej,
a sűrített tej, a tejpor, a vaj és a sajtok) világszerte ismer-
tek. A növénytermesztés sajátos ágazata a kertgazdál-
kodás. A nagyvárosok peremén hatalmas, földgázzal
fűtött üvegházak találhatók. Ezekben egész évben
zöldségféléket, illetve vágott virágot, virághagymát
termesztenek. Ezek Hollandia fontos exporttermékei.
A patkó alakú városhalmaz
Hollandia nyersanyagokban szegény ország, így azok
többségét külföldről szerzi be. Az atlanti partvidék kikö-
tői évszázadok óta hatalmas forgalmat bonyolítanak le.
A beérkező nyersanyagot vagy a két nagyvárosban, Amsz-
terdamban és Rotterdamban, vagy a csatornákon, illetve
utakon könnyen elérhető közép-holland városokban
dolgozzák fel. Ezek a települések mára összefüggő város-
halmazt alkotnak. A városhalmazt – alakjára utalva –
Randstadnak (Patkóvárosnak) nevezik.
Jelentős városok
Amszterdam – főváros, pénzügyi, kereskedelmi központ,
gyémántcsiszolás
1. Nézz utána, hogy mely országban, illetve városban talál-
ható az alábbi vállalatok székhelye! SPAR, Philips, AGFA,
Euronics, RTL
2. Hasonlítsd össze Hollandiát és Belgiumot! Melyek a két
ország közös, illetve egyedi jellemzői?
3. Mely európai uniós intézmények székhelye található
Brüsszelben, illetve Luxembourgban?
OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 137
Rotterdam – az Europoort Európa legnagyobb árufor-
galmú kikötője, logisztikai csomópont
Hága – királyi székhely, a Nemzetközi Bíróság székhelye
Eindhoven – a kutatás-fejlesztés központja
Belga jellegzetességek
Kétarcú táj
Belgium északi-északnyugati része síkvidék. A terület
délkelet felé fokozatosan emelkedik: a dombvidéket a
rögös szerkezetű Ardennek követi.
Főszerepben az ipari növények
Belgiumban hangsúlyos az ipari növények szerepe. A len
az északi országrész, Flandria nagy hagyományokra
visszatekintő textiliparának a nyersanyaga. A sörárpa
és a komló a világhírű belga sör alapanyagául szolgál.
Vallónia, „a vas és acél völgye”
Az Ardennek ásványkincseire épült Vallónia hagyo-
mányos iparvidéke. A feketekőszén- és vasércbányák
mára már kimerültek, a szükségszerű szerkezetváltás
lezajlott. A modern ipari ágazatok mellett az import
nyersanyagot feldolgozó nyersvas- és acélgyártás azon-
ban napjainkban is számottevő.
Jelentős városok
Brüsszel – főváros, EU intézmények, NATO központ
Antwerpen – kikötőváros, vegyipar, gyémántcsiszolás
12.4. A belga csokoládé sokak kedvence
4. Nézz körül a boltok polcain! Milyen Franciaországból szár-
mazó termékekkel találkoztál?
5. Tegyél virtuális sétát a Google Térkép segítségével Belgi-
um egyik legszebb városában, Bruges-ben / Brugge-ben!
Milyen benyomásaid vannak a városról?
6. Nyiss meg egy online szótárat! Mire utal Amszterdam és
Rotterdam nevében a „dam” végződés?
137
2022. 05. 27. 15:19
 Hosszú európai utazásunk végére értünk. Először a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység által körülölelt Kárpát-medence
szívében megbúvó, nekünk oly kedves tájakon barangoltunk. A medencét elhagyva először szomszédainkat, e fejezet révén
pedig a hazánktól távolabb eső európai területeket ismerhettük meg.

13. Összefoglalás
Jóléti államok a hűvös Észak-Európában

• A Skandináv-félsziget nyugati oldala: Skandináv-hegység – víz- és éghaj-

latválasztó, a jégtakaró „megfiatalította”
• A Skandináv-félsziget keleti és déli része: hullámos síkság
• Izland: két kőzetlemez határán – jégtakaró, vulkanizmus
• Hosszú nappalok, illetve éjszakák
• Jóléti államok
• Az országok egy főre jutó GDP-je a legmagasabbak között van a világon
• Sok vendégmunkást foglalkoztatnak
• A Skandináv-félsziget országaiban és Izlandon kicsi a szántóterületek
aránya → állattenyésztés
• Dániában nagyon magas a szántók aránya → növénytermesztés ← dán szövetkezetek
• Nagyfokú erdősültség Svédországban és Finnországban → gyufa-, bútor- és papírgyártás
• Tengerparti országok → hajógyártás, szénhidrogén-kitermeléshez kapcsolódó ipari ágazatok, halászflotta
• Energiabőség: Norvégia – szénhidrogének exportja; megújuló energiaforrások: víz (különösen Norvégia, Izland), szél (Dánia),
földhő (Izland)
• Svédországban helyben bányászott vasércre épülő acélgyártás → sokoldalú gépipar
• Kevés alapanyagot, de nagy szaktudást igénylő ipari ágazatok ← exportorientált termelés

1. Ildikó édesapja repülőgép-pilóta. Szinte állandóan úton van. Leginkább az észak-európai országokba repül. Ha megérkezik a cél-
állomásra, rövid sms-ben jelzi a családnak, hogy minden rendben van. Melyik országból küldhette az alábbi üzeneteket?
– „Szerencsésen megérkeztem a fjordok országába!”
– „Üdv a LEGO és a szélerőműparkok hazájából!”
– „Ki hinné: szénhidrogéneket bányásznak, mégis a vízből nyerik az energiát…”
– „Kék doboz, rajta sárga felirat. Olyanok a bútoráruház színei, mint az ország zászlajáé.”
– „Megérkeztem a bauxitot ugyan nem bányászó, de azt az alumíniumkohókban feldolgozó országba!”
– „Indulok a Mikuláshoz! A rénszarvasszán már megérkezett.”
– „A reptérről a fővárosba Saabbal, vissza pedig Volvóval utaztam. Már csak egy Gripen hiányzott…”
– „A levegő hőmérséklete kb. 12 oC. A víz, amelyben áztatom magam, viszont eléri a 38 oC-ot. Mindez egy bazaltfennsík kellős
közepén! Igazán pazar!”

Európa keleti felén, Kelet- és Délkelet-Európa

Kelet-Európa
Kelet-európai-síkság
• Jégtakaró formálta északi, lösszel fedett déli rész
• Ásványkincsbőség
• Folyamóriások; a Volgán vízerőművek, víztározók
• Nyugat–keleti övekbe rendeződő mezőgazdaság

138

OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 138 2022. 05. 27. 15:19

 Oroszország
• Hatalmas terület, nagy népességszám, kis népsűrűség
• A város és a vidék kettőssége
• Gazdasági, politikai nagyhatalom
• Az energiahordozók kitüntetett szerepe, a gazdaság sérülékenysége
• Gazdasági központok (Szentpétervár / Moszkva / a Volga menti térség / Urál)

Délkelet-Európa
• Rendkívül tagolt felszín, döntően közép- és magashegységek
• Karsztvidékek
• Éghajlatválasztó hegységek (Dinári-hegység, Balkán-hegység)
• Megkésett függetlenség, nemzetiségek, vallások, kultúrák keveredése →
konfliktusforrás
• Tőkehiány → lemaradó országok → kivándorlás (← a felzárkózás lehetősége
az idegenforgalomban)
• EU-tag: Szlovénia (2004), Románia (2007), Bulgária (2007), Horvátország (2013)

2. Konferenciát szerveznek „A Kelet jövője – a jövő Keletje” címmel. A tanácskozáson a résztvevők több kisebb csoportot alkotva
próbálják megfogalmazni azokat a lehetőségeket, amelyek segíthetik Kelet- és Délkelet-Európa jövőbeni felzárkózását. Milyen
javaslatokkal lépnétek fel padtársaddal e konferencián?
3. Folytasd a sort! Indokold is meg a válaszodat!
– Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina…
– albán, görög, macedón, szerb, magyar…
– római katolikus, ortodox keresztény…
4. Beszéld meg a padtársaddal, hogy milyen tényezők befolyásolhatják egy-egy energiahordozó világpiaci árát!
5. Utazz végig képzeletben az atlaszod segítségével Európában a k. h. 35° mentén északról délre haladva! Jellemezd a tájakat,
amelyek „fölött” áthaladsz!

A derűs megosztottság térsége, Dél-Európa

• A mediterrán éghajlat meghatározza a hétköznapokat is

• Kiemelkedő jelentőségű az idegenforgalom → szolgáltatások
• A tengerpart övezetes hasznosítása
+ strand – kikötő, szállodasor, közút – vasút, szolgáltató egységek ←
üdülőövezet
• A Földközi-tenger partvidéke ma már kultúrtáj
• Exportorientált zöldség- és gyümölcstermesztés ← vendégmunká-
sok
• Jelentős fejlettségbeli különbség az országokon belül
• Fejlett térség
+ Spanyolországban Madrid és környéke, Katalónia (Barcelona), az
Ebro folyó völgye és az atlanti partvidék (Bilbao)
+ Olaszországban „észak” (Torino–Milánó–Genova ipari háromszög)
+ Görögországban Athén és környéke
• Olaszországban észak-déli megosztottság
+ „Észak”: nagy területű alföld / „Dél”: keskeny, partmenti síkságok, szűk folyóvölgyek
+ „Észak”: Torino – járműgyártás, Milano – pénzügyi, kereskedelmi központ, divat, tőzsde, Genova – behozatali kikötő, kikötői
ipari ágazatok, Velence – műemlékváros, Trieszt – kikötőváros / „Dél”: északi és külföldi leányvállalatok, Nápoly + Róma „köz-
tes” helyzete

139

OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 139 2022. 05. 27. 15:19

 6. Andris évek óta nagy lelkesedéssel vesz részt a néptáncegyüttes próbáin. Példaértékű munkájának, hozzáállásának köszönhe-
tően beválogatták abba a csoportba, amely nyáron egy stockholmi és egy trevisoi (Olaszország) fesztiválra is meghívást kapott.
Nagy izgalommal készül a számára még ismeretlen helyekre. Több olyan képet is kapott már a barátaitól, amik e városokat és
környéküket ábrázolják. Segítsd rendszerezni ezeket!
Beszéljétek meg a padtársaddal, melyik kép készülhetett Svédországban, illetve Olaszországban!

140

OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 140 2022. 05. 27. 15:19

 Az Atlanti-óceán partvidéke, Nyugat-Európa

• Kontinensünk legfejlettebb térségei közé tartozik

• Az itt fekvő országok gyarmatokkal rendelkeztek
• Az egykori gyarmatokkal napjainkban is szoros a kap-
csolat
• Sok bevándorló → multikulturális társadalmak
• Kiegyenlített óceáni éghajlat → takarmánynövények
termesztése, legeltető szarvasmarha-tenyésztés (tej, sajt, hús)
• Az Egyesült Királyság kétarcú mezőgazdasága
+ Magas ÉNy: „zöld” = legelők, állattenyésztés
+ Alacsony DK: „sárga” = gabonatermesztés + városellátó
övezet a Londoni-medencében
• Franciaország az EU legfőbb élelmiszer-exportőre
+ az éghajlathoz alkalmazkodó, specializálódott
mezőgazdaság
• Hollandia sajátos termékei
+ tengertől elhódított területek (polderek)
+ zöldségfélék, virágkertészet
• Belgium ipari növényei
+ len, sörárpa, komló
• Az Egyesült Királyságban alakult ki Földünk első hagyo-
mányos iparvidéke = „Fekete vidék” (feketekőszén
+ vasérc → vaskohászat → gépipar) → válságba került
→ ipari szerkezetváltás, ma már a szolgáltatásoké a
főszerep; hasonló folyamat Lotaringiában és Vallóniában
← Vallóniában a nyersvas- és acélgyártás napjainkban is
jelentős
• Franciaország: széttelepített ipar; atomerőművek;
kozmetikumok, női divat
• London és Párizs: világvárosok kiterjedt agglomerációval
(a nagyvárost körülvevő, azzal szoros kapcsolatban álló
településhalmaz)
• Brüsszel és Luxembourg az Európai Unió intézményeinek
székhelye

7. Keresd a párját! Alkoss szópárokat az alább felsorolt fogalmak felhasználásával! Igazold egy-egy mondattal a választásodat!
Több megoldás is lehetséges!
megújuló energiahordozók ◆ kozmetikumok ◆ nyersvas- és acélgyártás ◆ gyors fejlődés ◆ ipari szerkezetváltás ◆ kikötő ◆ kör-
nyezetterhelés ◆ külföldi működőtőke ◆ élelmiszer-exportőr ◆ atomerőmű ◆ tölcsértorkolat ◆ hagyományos iparvidék ◆ virág-
kertészet ◆ idegenforgalom
8. Készíts logikai láncot, ami bemutatja a hagyományos iparvidékek történetét a kezdetektől napjainkig!
9. Gyűjtsd össze azokat a társadalmi-gazdasági sajátosságokat, melyek az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia és Bel-
gium egykori gyarmattartó szerepéből következnek!
10. Keresd meg a térképen a felsorolt topográfiai fogalmakat! Fogalmazz meg rájuk vonatkozó kérdéseket!
Mont Blanc, Genfi-tó, Francia-középhegység, La Manche, Rajna
11.Európa legfejlettebb térségét, gazdasági centrumát „kék banánnak” is nevezik.
a) Mire utal vajon az elnevezés?
A megoldásban segít, ha a térképen megkeresed a hozzátartozó térségeket: a Közép-angliai-iparvidéket, a Londoni-me-
dencét, a Randsadot, a Ruhr-vidéket és az olasz ipari háromszöget.
b) Melyik, az Európai Unióhoz nem tartozó ország része a „kék banánnak”?

141

OH_FOL78TA_4_6fej_2022.indd 141 2022. 05. 27. 15:19

VII. Távoli tájakon

OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 142 2022. 05. 27. 15:20

OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 143 2022. 05. 27. 15:20
 1.1. Afrika legmagasabb hegysége, a Kilimandzsáró 1.3. Ahol Afrika „szétszakad”: a Danakil-mélyföld

Afrika sokszínű természeti képéről a régmúlt utazói rendszeresen készítettek feljegyzéseket naplóikban. Áthatolhatatlan,
fajokban gazdag esőerdőkről, végeláthatatlan füves szavannákról, hatalmas sivatagokról, fortyogó lávakatlanról és az
Egyenlítő mentén magasodó, hófödte hegységről szóltak a beszámolóik.

1. Az ismeretlen ismerős: Afrika

Afrika területe mind az északi és a déli, mind pedig
a nyugati és a keleti félgömbre kiterjed. A kontinenst
Európától a Gibraltári-szoros és a Földközi-tenger,
Ázsiától a Szuezi-csatorna és a Vörös-tenger választja
el. Nyugati partjait az Atlanti-óceán, a keletit az Indi-
ai-óceán mossa. Partvonala tagolatlan, annak mentén
csak néhány öböl, félsziget, illetve sziget található.
Nagyobb öble a Guineai-öböl, szigete Madagaszkár
és a Kanári-szigetek.
Afrika különleges ismertetőjegye a sok medence és
fennsík (pl. a Kongó- és a Kalahári-medence, illetve az
Etióp-, a Kelet-afrikai-, és a Dél-afrikai-magasföld).
Afrika földtörténeti naplója
Afrika nagy részének alapját az Afrikai-ősföld képezi
(1.4.A). A kristályos kőzetekből álló ősi terület az év-
milliók során többször is megsüllyedt, és elöntötte a
tenger. Az ősföldön így nagy vastagságú tengeri üledék
halmozódott fel (1.4.B).
A terület később kiemelkedett, a kontinens nagy része
pedig üledékrétegekkel fedett táblás vidékké formálódott
(1.4.C). A rétegek nagy mennyiségű szénhidrogént és
vizet tárolnak. Táblás vidék például a Szahara, valamint
a Szudán.

A A

ősföld

B tengerelöntés

süllyedés

C
üledék

kiemelkedés

medence
D vetődések

fennsík
Afrikai- B
árokrendszer

1.2. Afrika a fennsíkok, medencék és árkok kontinense 1.4. Afrika felszínének fejlődése

144

OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 144 2022. 05. 27. 15:20

 Afrikát később törések darabolták fel, egyes kőzettestek
kiemelkedtek, mások lesüllyedtek. A vetődések eredmé-
nyeként árkok, medencék, sasbércek és lépcsős vidékek
alakultak ki (1.4.D). A legmélyebb árkokat ma tavak töltik
ki, a törésvonalakat a folyókon látványos vízesések jelzik.
A kontinens fiatal gyűrthegysége az északnyugati
részén magasodó Atlasz.
Mozgékony kőzetlemezek
Az Atlasz hegység az Eurázsiai- és az Afrikai-kőzet-
lemez közeledése során emelkedett ki. Az Afrikát és
Ázsiát elválasztó Vörös-tenger ugyanakkor az Afri-
kai- és az Arab-kőzetlemez távolodásának eredménye.
Igen különleges terület az Afrikai-árokrendszer, ahol
egy óceán születésének kezdeti eseményeit figyelhet-
jük meg. Az árokrendszer egyre mélyül és szélesedik
(1.3.). Mintegy 10 millió év múlva az árokrendszerbe
benyomul majd a Vörös-tenger. Ennek eredményeként
az Afrikai-kőzetlemezről le fog szakadni annak keleti
irányba kinyúló szárazföldi része, „Afrika szarva”,
a majdani Szomáliai-lemez.
azok éveken keresztül szárazak maradnak. Afrika terü-
letének jelentős része belső lefolyású; vízfolyásai nem
feltétlen jutnak el az óceánig vagy a tengerig.
Afrika nagy folyói az Egyenlítő térségében erednek. A leg-
bővizűbb közülük a Kongó. Óriási vízenergia-készlettel
rendelkezik. Hajózásra, a sok zuhatag miatt, csak sza-
kaszosan alkalmas.
A Nílus a Föld második leghosszabb folyója. Két forrá-
sága van. A Fehér-Nílus a Kelet-afrikai-magasföldön
ered, és átfolyik a földrész legnagyobb területű taván,
a Viktória-tavon. Egész évben sok vizet szállít. A Kék-
Nílus, mely az Etióp-magasföldről indul útjára, csak
nyáron bővízű. A folyó a két ág egyesülése után átszeli
a Szaharát, majd hatalmas deltával a Földközi-tengerbe
torkollik. A Nílus energiáját Egyiptom az asszuáni
Nagy-gát, Etiópia pedig a Nagy Reneszánsz-gát révén
hasznosítja.
Afrika fontos folyója a Guineai-öbölbe ömlő Niger,
és az Indiai-óceánba érkező Zambézi is.
1963
1963 1973-ban 26 000 km2
1973
1973
NigerNiger CsádCsád

Az Afrikai-árokrendszer mélyebb részeit hosszú,

keskeny, mély tavak töltik ki. Ilyen például a Föld má- Nigéria
Nigéria

sodik legmélyebb tava, a Tanganyika-tó. Az árokrendszer Kamerun

Kamerun

peremén vulkánok magasodnak. Közéjük tartozik 1973

1973
a magyar földrajztudósról, Teleki Sámuelről elnevezett
NigerNiger CsádCsád
Teleki-vulkán, és a kontinens legmagasabb hegysége,
a Kilimandzsáró is. Utóbbi legmagasabb csúcsa a Kibo.
Nigéria
Nigéria

A térítők mentén Kamerun

Kamerun

1997
1997 2013-ban 1 500 km2
2013
2013
A Szahara a Föld legnagyobb kiterjedésű sivatagrend- NigerNiger CsádCsád

szere. Megközelítőleg akkora, mint Európa. Felszínét

leginkább a szél és a nagy napi hőingás okozta aprózódás Nigéria
Nigéria

formálja. Jelentős része szikla- és kavicssivatag. Kamerun

Kamerun
A kontinens déli félgömbi részén, a Baktérítő szé- 2013
2013
lességén alakult ki a magas homokdűnéiről ismert
Namib-sivatag. NigerNiger CsádCsád

Hömpölygő folyamok, kiszáradt medrek Nigéria

Nigéria

Kamerun
Kamerun

A térítők mentén fekvő sivatagokban csak időszakosan 1.5. A kiszáradás által veszélyeztetett Csád-tó területének
van víz a vízfolyások medrében, de az is előfordul, hogy csökkenése

1. Határozd meg Afrika földrajzi helyzetét! „Utazd körbe” a
kontinenst!
2. Járd végig az 1.2. ábra A–B vonalát! Mely tájakat érintet-
ted?
3. Mondd el a padtársadnak az 1.4. ábra segítségével Afrika
felszínfejlődésének történetét!
4. Tedd sorrendbe az 1.5. ábra segítségével az alábbi esemé-
nyeket!
a) Afrika „szarva” le fog válni a kontinensről.
b) Az Afar-síkság a Vörös-tenger medencéjének a folytatása.
c) Az Afar-síkságot el fogja önteni a tenger.
d) Az Afar-síkság egyre süllyed.
5. Mely folyón alakult ki a Viktória-, illetve a Livingstone-vízesés?

145

OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 145 2022. 05. 27. 15:20

 2.1. Johannesburg üzleti negyede
Afrikát gyakran „fekete kontinensnek” nevezik. Az olimpiai játékok lobogóján is a fekete karika jelképezi a földrészt. Sokan
gondolják úgy, hogy Európa déli szomszédságában csak fekete afrikaiak laknak. Valóban ennyire egységes a kontinens?
2. Afrika, a fiatalok kontinense
Az első fejezetben megismerted egy afrikai ország,
Nigéria korfáját (1. fejezet 4.5.). Az leginkább egy pira-
mishoz hasonlít: széles az alapja, felfelé pedig gyorsan
keskenyedik. Az ilyen alakú korfa a fiatalodó társadal-
makra jellemző.
Nyelvek kavalkádja
Észak-Afrika nyelvileg egységes: a lakosság döntően
arabul beszél. A Szaharától délre fekvő Trópusi-Afriká-
ban az egymástól sokszor elszigetelten élő népcsoportok
mindegyike a saját nyelvét beszéli. Egy-egy országban
akár száznál is több népcsoport élhet. Ahhoz, hogy
ügyeiket intézni tudják, valamilyen közvetítő nyelvre
van szükségük. Ez általában az egykori gyarmatosítók
nyelve (leginkább az angol és a francia).
Vonalzóval húzott országhatárok
Az újkor hajnalán lezajló tudományos expedíciókat Af-
rikában a rabszolga-kereskedők, majd a gyarmatosítók
követték. A 19. század végére az európai nagyhatalmak
szinte az egész kontinenst uralmuk alá vonták. A földrész
országai csak a második világháború után nyerték el
a függetlenségüket.
Az afrikai országokat többnyire íróasztalnál meg-
húzott mesterséges határok választják el egymástól.
A „rajzolók” nem vették figyelembe az egyes népcsoportok
elhelyezkedését és azok vándorlási útvonalát sem. Számos
törzset egy államba fogtak össze, másokat viszont éppen
ellenkezőleg, megosztottak. Afrikában a belső meg-
osztottság miatt nem tudnak erős államok kialakulni.
146
OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 146
2.2. Nyomornegyed Johannesburg peremén
Népes és lakatlan vidékek
Afrika népessége rendkívül egyenlőtlenül oszlik el.
A Nílus völgye és deltája, a Földközi-tenger és a Guineai-
öböl partvidéke, valamint a magasföldek termékeny
talajjal borított területei milliók számára adnak letele-
pedési lehetőséget. Dél-Afrikában a kellemes éghajlat
mellett a fejlett ipar által biztosított munkalehetőségek
is hozzájárulnak a magasabb népsűrűséghez.
A hatalmas kiterjedésű sivatagok és az áthatolhatatlan
esőerdők ugyanakkor szinte lakatlanok.
Vidékről a városba
Az afrikaiak többsége falvakban él, a városi lakosság
aránya azonban folyamatosan nő. A vidék nem képes
eltartani az egyre nagyobb számú lakosságát, ezért a
fiatalok többsége valamely nagyvárosban próbál sze-
rencsét (2.1.). A beköltözők jó része azonban szegény és
képzetlen, ezért nem találnak megfelelő lakást és munkát
sem, így a többmilliósra duzzadó városok peremén,
valamely nyomornegyedben élik tovább életüket (2.2.).
A fiatal népesség
Afrika a fiatalok kontinense. A földrész kb. 1,4 milliárd
fős népességének ugyanis mintegy 40%-a 14 év alatti
gyermek (2.3.). Így talán nem meglepő, hogy a lakosság
átlagéletkora rendkívül alacsony, nem éri el a 20 évet
sem. Sok afrikai országban egy anyának 4-6 gyermeke
is születik. A népességszám ezért rendkívül gyorsan
nő, körülbelül 30 évenként megduplázódik.
2022. 05. 27. 15:20
 2.3. Afrika a fiatalok kontinense 2.5. Iskola valahol Afrikában

A fiatal népesség gondjai Elégtelen infrastruktúra, egészségügy

Élelmezési válság
Afrikában a népességszám növekedésével nem tud lé-
pést tartani az élelmiszertermelés. Élelmezési probléma,
éhínség lép fel. A megfelelő mennyiségű élelmet újabb
területek művelésbe vonásával próbálják előteremteni. Ez
azonban sokszor komoly környezeti problémákat okoz.
Elégtelen oktatás
Az afrikai országok bevételeik nagy részét kénytelenek
az élelem beszerzésére fordítani, emellett sokat költenek
katonai célokra is. Így nem jut elég pénz az oktatás
működtetésére, fejlesztésére (2.4.).
Afrikában több millióan nem jutnak egészséges ivó-
vízhez, elektromos áramhoz, minimális orvosi ellátás-
hoz sem. Számos térségben rendszeresen pusztítanak
járványok. Az afrikai országok egy részében magas
a gyermekhalandóság.
A globális világ perifériatérsége
Az afrikai országok gazdasági problémáik orvoslására
gyakran vesznek fel hitelt. Azok felhasználása azon-
ban nem mindig hatékony, ezért a kölcsönöket csak
újabb kölcsönökből tudják kifizetni. Ez a folyamat az
eladósodás.

csak pillanatnyi megoldás környezeti problémák

(túllegeltetés → elsivatagosodás, esőerdők kiírtása) kevésbé tudatos életmód képzetlen munkaerő
segélyek
újabb területeket vonnak művelés alá az analfabéták száma nagyon magas
élelmezési problémák
elégtelen oktatás
a vidék nem tudja népességrobbanás
eltartani a népességet (fiatal népesség - piramis alakú korfa)
elégtelen egészségügy
a szegény, képzetlen emberek a városba özönlenek

nem lesz megfelelő lakásuk, munkájuk magas gyermek- járványok alacsony a születéskor
halandóság (pl. AIDS, ebola) várható élettartam
nyomornegyedek

2.4. A fiatal népességű afrikai országok problémái

1. Az Afrika-Kupán hat ország – Algéria, Egyiptom, Ghána,
Etiópia, Angola és a Dél-afrikai Köztársaság – csapata vett
részt.
a) Mely nagyobb népcsoportokból kerülnek ki a mérkő-
zések játékosai?
b) Mely országok sportolói értik meg egymást tolmács
nélkül is?
c) A résztvevő országok közül melyiknek a legnagyobb
a népsűrűsége?
d) Mely országokban szélsőséges a népesség területi el-
oszlása?
e) Mely országban található 10 millió főnél is népesebb
város?
2. Gyűjtsd össze a leckéből azokat a tényezőket, amelyek
miatt nem tudtak igazán erős, jól szervezett államok lét-
rejönni Afrikában!
3. Érveljetek a születésszám csökkentésének szükségessége
mellett, illetve ellen!

147

OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 147 2022. 05. 27. 15:20

 3.1. Afrika meghatározó ágazata a bányászat
Minden bizonnyal te is szereted a csokoládét, és tudod, hogy a legfontosabb alapanyaga a kakaó. De azt tudod-e, hogy
Elefántcsontpart, Nigéria, Ghána és Kamerun adja a világ kakaótermésének körülbelül 70%-át? Kivételes ez a példa? Vagy
vannak más termények is, melyeknek jelentős hányada e kontinensről származik? Hol és hogyan termesztik ezeket?
3. Bőség és szükség
Az afrikai országok gyarmatként ásványkincsek és
mezőgazdasági termények forrásaként szolgáltak.
Függetlenné válásuk után, a fejlődés elindításához
fel kellett volna számolniuk ezt a rájuk kényszerített
egyoldalú gazdasági szerkezetet. Az országok több-
ségében azonban napjainkban is a kitermelőipar és
az ültetvényes gazdálkodás a meghatározó.
A mezőgazdaság két „arca”
Afrika területének csak kevesebb mint 10%-át műve-
lik. A lakott kontinensek között ez a legkisebb érték.
Ugyanakkor a földrész lakosságának több mint a fele
a mezőgazdaságban dolgozik.
A mezőgazdasági termelést kettősség jellemzi: az
önellátásra törekvő hagyományos és a piacra termelő
modern gazdálkodási formát egyaránt megtaláljuk.
Afrikában a lakosság többsége apró parcellákon, kez-
detleges eszközökkel műveli a földet. Egyszerre többféle
növényt termesztenek. E hagyományos gazdálkodási
forma célja kizárólag az önellátás. Sokszor azonban
még ez sem teljesül. E helyeken a földek jellemzően
a faluközösség vagy a törzs tulajdonában vannak.
A tengerpartokon és a jobb minőségű utak mentén
nagy területű parasztgazdaságok, illetve ültevé-
nyek találhatók Afrikában. E modern gazdaságok-
ban csupán egy-kétféle növényt termesztenek (ez az
ún. monokultúra), amelyet a piacon értékesítenek.
Ezekben az árutermelő gazdaságokban a földek ma-
gántulajdonban vannak (3.2.). Áruik (pl. a kakaó,
a kávé, és a vanília) megtalálhatók a magyarországi
148
OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 148
3.2. A kakaófa termése a csokoládé alapanyaga
üzletekben is. A sivatagos területek jellegzetes gazdál-
kodási formája az oázisgazdálkodás. A víznyerőhelyek
mentén önellátás céljából zöldségféléket, kölest, a világ-
piacra pedig datolyapálmát termesztenek.
Vándorló milliók
Afrika népeinek egyik legfőbb jellemzője a folytonos ván-
dorlás. A Szahara vándorai a tuaregek. Tevecsordáikkal,
juh- és kecskenyájaikkal mindig újabb és újabb legelők
után kutatva vándorolnak. Az állatok azt eszik, amit
a természetben találnak. Ez az ún. nomád pásztorkodás
vagy vándorló állattenyésztés (3.4.). Az állatok tejet, húst,
zsírt és gyapjat biztosítanak gazdáik számára, kiszárított
trágyájukat pedig fűtőanyagként hasznosítják.
A forró övezetben a földművelők is vándorolnak. A tró-
pusi talajok ugyanis tápanyaguk nagy részét néhány
év alatt elveszítik, kimerülnek. Ilyenkor a földművelők
új helyre vándorolnak. Először felégetik a természetes
növényzetet, majd a hamuval borított talajt ásóbottal
vagy kapával fellazítják. Ez a gazdálkodási forma az
égetéses-talajváltó gazdálkodás.
Éhségövezet a Szahara déli szegélyén
A Szaharának nincs éles határa, szinte észrevétlenül
megy át a száraz szavannák világába. Ez az átmeneti
peremvidék az ún. Száhel-öv. E térségben a sivatag
évről évre újabb területeket hódít el. Ez a folyamat
az elsivatagosodás. Hogyan alakult ki Földünk egyik
legszegényebb, éhínséggel sújtott területe?
2022. 05. 27. 15:20
 3.3. Tevekaraván a Szaharában
Az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent az évi
csapadékmennyiség a Száhel-övben. Emiatt az élelme-
zésben fontos szerepet játszó cirokból és kölesből egyre
kevesebb termett. Ráadásul a csapadék időbeli eloszlása
is egyre szélsőségesebbé vált. A kevés csapadék sokszor
heves záporok formájában hullik. Így a talaj nem tudja
elraktározni az esővizet, az gyakran a talajt is magával
ragadva folyik el. Az utánpótlás hiánya miatt a felszín
alatti vizek egyre mélyebben raktározódnak. A kutak
ezért sokszor elapadnak.
A Száhel-öv növekvő számú népessége újabb és újabb
területek művelésbe vonását igényelte. Emiatt a termé-
szetes növényzet nagy részét kiirtották. A megmaradt
fákat, cserjéket pedig kunyhók és kerítések építésére
használják fel (3.5.), vagy tűzifaként elégetik. Ezzel
a sivatag terjeszkedését gátló növényzetet szinte telje-
sen felszámolták.
Ráadásul a Száhel-övben élő nomádok egyre több
állatot tartanak. Ennek nem csak a népességszám növe-
kedése az oka. E népeknél a tekintélyt az állatállomány
nagysága adja. Míg a fejlett országokban a ház, az autó
stb. árulkodik a tulajdonosa anyagi helyzetéről, addig
itt az állatok száma az értékmérő. A csordák és nyájak
lelegelik a gyér növényzetet. Ráadásul mivel sokan
vannak, a növényzet pedig kevés, nem hagynak elég
időt ahhoz, hogy a lelegelt területen a fű újrasarjadjon.
E folyamat a túllegeltetés.
1. Egy operatőr egy afrikai filmsorozat forgatása során el-
jutott többek között Egyiptomba, Csádba, Etiópiába és
Kenyába. Melyik országban készülhettek az alábbi filmek?
– Az éhség földje: a Száhel-öv
– Az esőerdő hamuja: irtásföldek az Egyenlítőnél
– Az oázisok mézédes aranya: a datolya
– A magasföld fekete kincse: a kávé
OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 149
3.4. A megmaradt növényzet építőanyag a Száhel-övben
Ásványkincsbőség
Afrika ásványkincsekben rendkívül gazdag, a kontinen-
sen ezért meghatározó jelentőségű a bányászat (3.1.).
A tőke- és szakemberhiány miatt az ásványkincsek
többségét feldolgozatlanul értékesítik. Ez komoly prob-
léma, hiszen a nyersanyag ára jóval alacsonyabb, mint
az abból készült félkész vagy készterméké.
Afrikában a legfontosabb befektető napjainkban Kína
és India. A feltörekvő nagygazdaságok e tőkekihelyezések
révén jutnak hozzá a fejlődésükhöz nélkülözhetetlen
ásványkincsekhez. A globalizáció nyertesei is lehetnek
akár azok az afrikai országok, ahol az új technológiák
gyártáshoz szükséges ritkaföldfémeket bányásszák.
A földrész legfejlettebb országa a Dél-afrikai Köztár-
saság. Gazdasági központja Johannesburg. Az észak-af-
rikai országok gazdasági mutatói jelentősen meghaladják
a Szaharától délre fekvő (Trópusi-Afrika, szubszaharai
Afrika) országainak teljesítményét.
A turizmus lehetősége
Az afrikai országok számára a felemelkedés lehetőségét
nyújtja az idegenforgalom. Marokkót, Tunéziát, Egyipto-
mot és Kenyát már ma is sok turista keresi fel. A csodás
nemzeti parkok és az egzotikus tengerpartok mellett
izgalmas városok (pl. Kairó, Fokváros, Alexandria)
várják a látogatókat.
2. Alkoss a zárójelben bemutatott példa alapján ok-okozati
párokat a Száhel-övről (csökkenő mennyiségű csapadék -
kevesebb termés)!
3. Hasonlítsd össze minél többféle szempont szerint Észak-
Afrikát és Trópusi-Afrikát!
149
2022. 05. 27. 15:20
 4.1. Az Uluru a Föld legnagyobb egy tömbben álló sziklája 4.2. A Nagy-korallzátony csodás élővilága

Látogassunk el a kenguruk földjére! A hagyomány úgy tartja, hogy a kenguruk nevüket Cook kapitány első partraszállása-
kor kapták. Amikor meglátták az európaiak e furcsa, ugrándozó állatokat, megkérdezték a bennszülöttektől, hogy mik ezek.
Ők pedig azt válaszolták, hogy „kangaroo”, azaz „nem értem”. Ettől kezdve mindenki csak így nevezte az erszényeseket.
Az izgalmas történet John B. Haviland nyelvész szerint azonban tévhit…

4. A kontinensnyi ország: Ausztrália

A legkésőbb felfedezett lakott kontinens, Ausztrália
eredeti neve „Ismeretlen Déli Földrész” (latinul „Terra
Australis Incognita”). Északkeleti partja előtt körülbelül
2000 km hosszan a Nagy-korallzátony húzódik (4.2.),
délkeleti „csücskénél” Tasmánia szigete emelkedik ki
az óceánból. A kontinens alapja a Nyugat-ausztrá-
liai-ősföld, ami egy hatalmas kiterjedésű táblás vidék.
Területéből több helyen is ősi hegységek lekopott rögei
emelkednek ki (4.1.). Belső részeit sivatagok, félsivatagok
borítják. Az Ausztráliai-alföld egy hatalmas medence-
rendszer. Ennek része a Nagy-Artézi-medence. A na-
gyobb mélyedéseket sós tavak töltik ki. A földrészt
keleten a rögös szerkezetű Nagy-Vízválasztó-hegység
szegélyezi. Ausztrália legjelentősebb folyója a Murray.
Ahol nyáron van karácsony
az örökzöld babérerdő, ahol hatalmas eukaliptuszfák
tornyosulnak az ég felé.
A déli félgömb, így Ausztrália évszakai is féléves elto-
lódásban vannak az európaihoz képest. A karácsonyt
itt a legnagyobb forróság közepette ünneplik.
Népes és lakatlan vidékek
Az egyetlen országot felölelő kontinens őslakóinak
száma mára igencsak megfogyatkozott. Ausztrália mai
lakosságának többsége Európából származó bevándorló.
Amennyiben az Antarktisztól eltekintünk, Ausztrália
a legritkábban lakott földrész, népsűrűsége nem éri el
a 4 fő/km2-t sem. A népesség nagy része a kellemesebb
éghajlatú délkeleti tengerpart nagyvárosaiban össz-
pontosul (4.3.).

Ausztrália legnagyobb része a forró, kisebb része a

mérsékelt övezetbe tartozik. A Baktérítő nagyjából kö-
zépen „szeli ketté” a kontinenst. A csapadék mennyisége
a tengerpartoktól a szárazföld belseje felé haladva
fokozatosan csökken, ennek megfelelően változik
a természeti környezet is.
A kontinens belsejét sivatagok, só- és szárazságtűrő
növényekkel fedett félsivatagok uralják. A földrész két-
harmad része belső lefolyású terület. A száraz térségek-
ben a vízhiányt artézi kutak révén próbálják pótolni,
azok vize azonban a magas sótartalom miatt legtöbbször
ihatatlan. A keleti partvidék jellegzetes növényzete 4.3. Ausztrália legnépesebb városa, Sydney

150

OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 150 2022. 05. 27. 15:20

 A juhok hazája
Ausztráliában a mezőgazdaság vezető ágazata az állat-
tenyésztés. Itt található a Föld egyik legnagyobb juhál-
lománya. A csapadékosabb vidékeken szarvasmarhát
tartanak. Ausztrália a világ legnagyobb gyapjú-, búza-,
és cukorexportőrei közé tartozik.
Az ércek földje
Ausztrália földtani adottságainak köszönhetően ásvány-
kincsekben rendkívül gazdag, e téren igazi nagyha-
talomnak számít. A bauxit és vasérc bányászatában is
a világelsők között van, de ugyanez elmondható a színes-
fémércek, a nemesfémércek, az uránérc és a gyémánt
kitermeléséről is. Az ország legfontosabb energiahordozója
a Nagy-Vízválasztó-hegységben bányászott kőszén.
Ausztrália ipari termelése a legnépesebb város, Sydney
és a pénzügyi, kereskedelmi központ, Melbourne köré
csoportosul. Az ország fővárosa, Canberra gazdasági
súlya nem számottevő. A délnyugati országrész egyetlen
nagyvárosa Perth.
A Föld legnagyobb szigetvilága, Óceánia
Óceánia a Csendes-óceán hatalmas, több ezer kisebb-
nagyobb szárazulatból álló szigetvilága. Három nagy
szigetcsoportja: Melanézia (nevének jelentése: „a fekete
4.4. Új-Zéland csodás tájakkal várja a turistákat
1. Gyűjtsd össze a padtársaddal, hogy melyek Ausztrália és
4.4. Ausztrália legnépesebb
Afrika közös vonásai! városa, Sydney
2. Gyűjts össze néhány ausztrál jellegzetességet! Hogy hív-
ják például az őslakosok azon fegyverét, ami ha nem ér
célba, visszatér a gazdájához?
OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 151
szigetek világa”), Mikronézia („a kis szigetek világa”)
és Polinézia („a sok sziget világa”).
A Melanéziához tartozó Új-Zéland (fővárosa Wel-
lington) két nagy és több kisebb szigete a déli mérsé-
kelt övezetben fekszik (4.4.). Az északi sziget vulka-
nikus jelenségekben bővelkedik, ezért a „tűz szigeté-
nek” is nevezik. A déli sziget látványos, jég formálta
hegyvonulataival hívja fel magára a figyelmet. A „jég
szigeteként” is említik. Új-Guinea Földünk 2. legna-
gyobb területű szigete. A forró övezetben fekszik, nagy
része áthatolhatatlan esőerdőkkel fedett hegyvidék.
Polinézia és Mikronézia sok ezer apró szigetből áll.
Az utóbbi térségben találjuk a Föld felszínének legmé-
lyebb pontját, a Mariana-árkot. Két óceáni kőzetlemez
közeledésének és egyikük alábukásának helyén alakult
ki e mélytengeri árok. Az alábukás következménye az
a vulkáni tevékenység, melynek során a feláramló lávából
szigetívek épültek. A szigetek tehát a tenger mélyéből
kiemelkedő vulkáni hegyek. Ezek peremén korallok
telepedhetnek meg, így a szigeteket egy idő után korall-
gyűrű ölelheti körbe. Ha a vulkáni kúpot a külső erők
lepusztítják, a tengerszint felett már csak a gyűrű alakú
korallszigetet láthatjuk. Ez az úgynevezett atoll (4.5.).
A Polinéziához tartozó Hawaii-szigetek csoportja is
vulkanikus eredetű. Négyezer méter fölé nyúló tűz-
hányói a ma is aktív Mauna Loa, és a már szunnyadó
Mauna Kea. A szigetcsoport egyike a Föld legcsapadé-
kosabb helyeinek.
4.5. Atollok a repülőgép ablakából
3. Ausztrália a világ legfejlettebb országai közé tartozik, ex-
portcikkei között mégis számos feldolgozatlan áru (ás-
ványkincs és mezőgazdasági termény) szerepel. Mi lehet
ennek az oka?
4. Az ausztrál filmek kedvelt témái a repülőorvosok. Ha baj
van, nem szirénázó mentőautókat, hanem kisrepülőre
szálló orvosokat mutatnak. Mi lehet ennek az oka?
151
2022. 05. 27. 15:20
 5.1. Az Antarktisz jégtakarójának pereme 5.3. „Előttem van észak”: Kutatóállomás az Antarktiszon

Míg 2002 decemberében honfitársaink zöme az utolsó karácsonyi ajándékokért állt sorba, egy hét fős magyar expedíció tagjai
a zord Antarktiszon nélkülözhetetlen eszközöket szereztek be. Szó szerint a jég hátán éltek három hónapig. Volt, aki a globális
felmelegedés antarktiszi jeleit vizsgálta, más a fókákkal barátkozott, vagy a miniatűr zuzmó- és mohaerdőket térképezte fel.

5. A jég birodalma
Sarkvidéknek a Föld azon régióit nevezzük, amelyek Az extrém jégsivatag
az égitest forgástengelyéhez közel esnek. Különleges
területek, merőben eltérnek a bolygó más részeitől. Az Antarktisz a Föld legextrémebb kontinense.
A napsugarak itt csak kis hajlásszögben érik a felszínt,
sőt vannak olyan időszakok, amikor napokon vagy A legszárazabb
hónapokon keresztül fel sem kel a Nap. Az Antarktisz igazi jégsivatag. A földrészen ugyanis
sok helyen évente 50 mm-nél is kevesebb csapadék
A téli álmot alvó Nagy Medve földje hullik.

Az Északi-sarkvidék (Arktisz) központi része szigetekkel A leghidegebb

és víz alatti hegyláncokkal tagolt óceáni terület. Nevét a
Nagy Medve (Arktosz) csillagképről kapta. A Jeges-óceán
nagy részét a tengervíz megfagyásával létrejövő jég
borítja, a benne terpeszkedő szigeteket pedig vastag,
hótömörödésből keletkező jégtakaró fedi.
Az Antarktisz belső területein állandó a fagy. Itt mér-
ték a Föld hőmérsékleti minimumát (–93,2 °C) is.
A partvidékeken is csak néhány héten át emelkedik
0 °C fölé a hőmérséklet. A kontinens felszínének 95%-át
(2000-4000 m) vastag jégtakaró borítja.

Az Arktisszal szemben A legszelesebb

Az Antarktiszon szinte állandóan erős, rendkívül hideg
A Déli-sarkvidék (Antarktisz) a déli szélesség 60. fokától szelek fújnak.
délre fekvő térség. Nevének jelentése: „az Arktisszal
szemben” („Ellenarktisz”). A kb. 14 millió km2 területű A legmagasabb
Antarktikát, valamint az azt körülölelő hideg vizű Az Antarktika 2000 m-es átlagmagasságával a legma-
Déli-óceánt és annak kisebb szigeteit foglalja magába. gasabb földrész.

Mt. McKinley Transz-

(6194 m) Vinson Massif antarktiszi- Déli-sark
Északi-sark (5140 m) hegység
Északi-fok
Barents- Prudhoe
tenger Spitzbergák Bay
Szentpétervár J e g e s - ó c e á n Beaufort- Anchorage
Déli- A n t a r k t i s z Déli-
tenger óceán óceán
Alaszka

5.2. Az Északi-sarkvidék 5.4. A Déli-sarkvidék

152

OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 152 2022. 05. 27. 15:20

 Lakatlan kontinens, az ember jelenléte a kutatóbá- A mai felmelegedés hatására a kontinens csökkenő
zisokra szorítkozik. A földrész belsejéből a tenger felé jégborításából származó olvadékvíz lassan megemeli
vándorló jégtakaró leszakadó darabjai táblajéghegyként a világtenger vízszintjét.
sodródnak tovább (5.1.).

nincsenek települések,
görög szó, jelentése: csak kutatóállomások
az Arktisszal szemben
partvidéki
évente kb. 40 ezer
halászat
turista

kb. 14 millió km2 mostoha néhány rovar- és

körülmények madárfaj

pingvin, fóka,
bálna, tintahal

nincsen állandó
népesség

évente ezer-ötezer fő
a kutatóállomásokon

5.6. Az Északi-sarkvidék
csúcsragadozója a jegesmedve
a Déli-sark körül, felfedezése az 1820-as 1821: első
a d. sz. 60°-tól délre években partraszállás

legmagasabb földrész, 1959: Antarktisz-egyezmény,

a kontinens csak békés
a felszín 95%-a vastag
célokra használható
jégréteg alatt

jégsivatag
Argentína Ausztrália Belgium Chile

évi csapadék
200 mm alatt Dél-afrikai Egyesült Egyesült Francia-
leghidegebb, legszelesebb, Köztársaság Államok Királyság ország
legszárazabb kontinens

Japán Norvégia Szovjetunió Új-Zéland

5.7. A Déli-sarkvidék jellegzetes állata
5.5. Infografika az Antarktiszról a császárpingvin

1. Miért nevezzük a legészakibb és legdélibb pontokat a Föl-
dön sarkoknak, ha gömbön vannak?
2. Miért a sarkvidékek a Föld leghidegebb területei?
3. Milyen változásokat eredményez a sarkvidékeken a klíma-
változás?
4. Hasonlítsd össze az Északi- és a Déli-sarkvidéket!
5. Elemezd az 5.5. ábrát! Miért van szükség szerinted Antark-
tisz-egyezményre? Miért ezek az országok írták alá?
6. Milyen nehézségekkel kell megküzdeniük az Antarktisz
kutatóállomásain dolgozóknak?
7. Vitassátok meg, hogy mely indokok szólnak az antarktiszi
turizmus fejlesztése mellett, illetve ellen!

153

OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 153 2022. 05. 27. 15:20

 Egy hosszú, számunkra oly távoli területeken tett utazás végére értünk. Ennek során megtudhattad, hogy milyen rokonság van
a „fekete” és a „legkisebb” kontinens között; kik lakják e földrészeket és hogyan élnek ők; mi jellemzi az „ismeretlen déli föld-
részt” és a Csendes-óceánban elterülő szépséges szigeteket, illetve az Arktisz és az „Ellenarktisz” jégbe fagyott világát.

6. Összefoglalás

FEKVÉS

Afrika Ausztrália
30,3 millió km2 7,7 millió km2
56 ország 1 ország

területe valamennyi félgömbre kiterjed a déli és a keleti félgömbön fekszik

közel Európához és Ázsiához (Ázsiát kivéve) távol a többi kontinenstől

tagolatlan partvidék Tasmánia

Kanári-szigetek, Madagaszkár
(csupán néhány nagyobb sziget) + Nagy-korallzátony

TÁJAK

Afrikai-ősföld ásványkincsekben gazdagok Nyugat-ausztráliai-ősföld

bányászat bányászat és feldolgozás

ősi kristályos kőzetek (pl. gránit)

táblás vidék
a külső erőknek ellenálló, keményebb kőzetekből felépülő szigethegyek (lábuknál törmeléklejtővel)

+ medencék és fennsíkok (Kongó-, Kalahári-medence; + egy nagy kiterjedésű medencerendszer

Etióp-, Kelet-afrikai-, Dél-afrikai-magasföld) (Ausztráliai-alföld, Nagy-Artézi-medence)
+ árokrendszer (Afrikai-árokrendszer) + a keleti oldalon észak–déli irányban húzódó rögös
+ vulkánok (Teleki-vulkán, Kilimandzsáró) szerkezetű hegység (Nagy-Vízválasztó-hegység)
+ az északnyugati részén fiatal gyűrthegység (Atlasz)

154

OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 154 2022. 05. 27. 15:20

 NÉPESSÉG

Afrika Ausztrália

1,4 milliárd fő 26 millió fő

rendkívül gyorsan nő kismértékben nő
a népességszám 28 év alatt duplázódott meg a népességszám 53 év alatt duplázódott meg
átlagéletkor: 19 év átlagéletkor: 37 év
a gyermekek aránya: 40% a gyermekek aránya: 19%

rendkívül sokféle népcsoport az őslakosok nagyon kevesen vannak

döntően európai bevándorlók leszármazottai
lakják

1. Hasonlítsd össze Afrikát és Ausztráliát a gondolattérképek
segítségével!
2. Mutasd be Afrika, illetve Ausztrália gazdálkodási formáit a
képek alapján!
3. Az „Afrika közelről” nevű filmes csoport érdekes feladatot
kapott: az afrikai gyerekek hétköznapjait kell bemutatni-
uk. A megbízók azt kérték, hogy a műsor minél színesebb
legyen; sokféle környezetről, életkörülményről tudósít-
son. Segíts a filmeseknek! Mely területekre utazzanak el
ahhoz, hogy a megbízók kérését teljesítsék? A válaszadás-
ban segítenek az alábbi képek. Válassz ki egy képet! Me-
séld el a padtársadnak, hogy milyen lehet a képen látható
gyermekek egy-egy napja!

155

OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 155 2022. 05. 27. 15:20

VIII. A megismert „új kontinens”

OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 156 2022. 05. 27. 15:20

OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 157 2022. 05. 27. 15:21
 1.1. Az Appalache lekoptatott rögei
1492. október 12-én kötött ki hajójával Kolumbusz Kristóf a Bahama-szigetek egyikén. Az őt fogadó helybelieknek az indián
nevet adta, mert azt hitte, Indiába érkezett. Abban a hitben hunyt el, hogy megtalálta az ázsiai országba vezető új útvonalat.
Kortársa, Amerigo Vespucci Dél-Amerika partjai mentén hajózva állapította meg, hogy a Kolumbusz által elért szárazföld
valójában az európaiak által még nem ismert „új” kontinens.
1. A nagy vízen túl
Amerika a nyugati félgömb kontinense. Ázsiától a
Bering-szoros választja el. Három részre osztjuk:
Észak-Amerikára, Dél-Amerikára, valamint az eze-
ket összekötő Közép-Amerikára. Utóbbihoz soroljuk
nemcsak az Észak- és Dél-Amerika között húzódó
földhidat, hanem az Antillák szigetvilágát is. A földhíd
legkeskenyebb része a Panamai-földszoros. Itt építették
meg a Csendes- és az Atlanti-óceánt összekötő mester-
séges vízi utat, a Panama-csatornát. Természetföldrajzi
tekintetben Amerikához tartozik a Föld legnagyobb
területű szigete, Grönland is.
A kontinens naplójából
Az ősföldek
Észak-Amerika legősibb területe a Kanadai-ősföld.
Hullámos felszínét az utolsó eljegesedés jégtakarója
formálta. Jégvájta mélyedéseit tavak ezrei töltik ki.
Keleti, fedetlen részén nehéz-, színes- és nemesfémércek
halmozódtak fel. Ezek a felszín közelében találhatók, így
könnyen bányászhatók. Az ősföld nyugati, fedett része
szénhidrogénekben gazdag.
Dél-Amerika legidősebb területei a Guyanai-hegy-
vidék és a Brazil-felföld. A két ősföldet a felszínen az
Amazonas-medence választja el egymástól. Különösen
bauxitban és vasércben gazdagok.
A rögös szerkezetű hegységek
Észak-Amerika keleti oldalán a lekoptatott, rögös
szerkezetű Appalache (epelecs) húzódik (1.1.). Vele
158
OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 158
1.2. A Sziklás-hegység megfiatalodott vonulata
egy időben keletkezett a nyugati oldalon magasodó
Sziklás-hegység (1.2.). Utóbbi formakincse mégis a fiatal
gyűrthegységekét idézi. A Sziklás-hegység ugyanis a
Kordillerák kialakulásakor újraemelkedett, így felszínét
a magashegységi jég jelentősen átformálta. Tulajdon-
képpen „megfiatalodott”.
Az Appalache és a Sziklás-hegység medencéiben ha-
talmas kőszéntelepek találhatók. A Sziklás-hegységben
emellett színes- és nemesfémérceket is bányásznak.
A fiatal gyűrthegységek
Amerika nyugati oldalán fiatal gyűrthegységek maga-
sodnak: Észak- és Közép-Amerikában a Kordillerák,
Dél-Amerikában az Andok. Az észak–déli irányban
húzódó, egymással párhuzamos hegyvonulatok között
medencék és nagy kiterjedésű fennsíkok (pl. a Mexikói-
fennsík) sorakoznak. A kőzetlemezek határán több
millió éve kezdődött hegységképződési folyamat nap-
jainkban is tart. Ezt jelzik a gyakori földrengések és
vulkánkitörések. A vulkanizmushoz színes- és nemes-
fémérc-képződés kapcsolódik.
Az alföldek
Amerika belső részein hatalmas kiterjedésű alföldeket
találunk. Ilyen Észak-Amerikában a Mississippi-alföld,
Dél-Amerikában az Orinoco-medence, az Amazo-
nas-medence és a Paraná-alföld.
A Sziklás-hegység és a Mississippi-alföld között terül
el a Préri. Az Orinoco-medence és a Préri szénhidro-
génekben gazdag.
2022. 05. 27. 15:21
 1.3. A Niagara-vízesés
A féloldalas vízhálózat
Amerikában a vízválasztók közvetlenül a nyugati part
mentén húzódnak, ezért a vízhálózat rendkívül félolda-
las. Különösen szembeötlő ez Dél-Amerikában.
Észak-Amerika fő folyója a Mississippi, amely delta-
torkolattal ömlik a Mexikói-öbölbe. A kanyargó fo-
lyót számtalan morotvató kíséri. A Colorado folyó a
csodálatos Grand Canyonon folyik keresztül. Vizét
energiatermelésre és öntözésre használják.
Dél-Amerika folyamóriása az Amazonas. A Föld
leghosszabb és legbővizűbb folyója. Az Egyenlítővel
„párhuzamosan” folyik, ezért „látható Egyenlítőnek” is
nevezik. A kontinensrész másik nagy folyója a Paraná,
amely széles tölcsértorkolattal éri el az óceánt. A torkolat
neve La Plata. A Paranán épült a világ egyik legnagyobb
vízerőműve, az Itaipu-gát.
Az öt nagy tó
A Kanadai-ősföldet délről öt nagy területű tó határolja.
A Nagy-tavak (a Felső-, a Michigan-, a Huron-, az
Erie- és az Ontario-tó) medrét az utolsó jégkorszak jég-
takarója mélyítette ki. Az Erie- és az Ontario-tó között
alakult ki a Föld egyik legnagyobb vízhozamú vízesése,
a Niagara-vízesés (1.3.). Az Ontario-tó vizét az Atlanti-
óceánba tölcsértorkolattal ömlő Szent Lőrinc-folyó
vezeti le.
1. Jellemezd Amerika helyzetét az Egyenlítőhöz, illetve a
kezdő hosszúsági körhöz viszonyítva!
2. Mely kontinens fekszik a legközelebb Amerikához?
3. Mely hegység területén fekszik a Föld első nemzeti parkja,
a Yellowstone Nemzeti Park? Mire utal a park neve?
4. Keresd meg a térképen a Mount St. Helens, a Popoca-
tépetl, a Mont Pelée és az Ojos del Salado vulkánokat!
OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 159
1.4. A tornádó pusztító tölcsére
Nyitott kapuk északról és délről
Észak-Amerikában a hegyvonulatok a partvonallal
párhuzamosan futnak, ami nyugat–keleti zártságot,
illetve észak–déli nyitottságot eredményez.
A zártság miatt az óceánok éghajlat-kiegyenlítő hatása
csak mérsékelten érvényesül. A csapadék évi átlagos
mennyisége a Csendes-óceán partjától távolodva nagyon
gyorsan csökken, majd körülbelül a nyugati hosszúság
100. fokától kelet felé haladva emelkedik.
Az észak–déli nyitottság miatt az északi hideg, illetve
a déli meleg légtömegek betörését Észak-Amerikában
semmi nem akadályozza. Amikor az eltérő hőmérsékletű
légtömegek a szárazföld fölött találkoznak, a levegő
hevesen feláramlik és pusztító erejű forgószél, tornádó
keletkezik (1.4.). A tölcsér alakú légörvény porszívóként
szippantja fel az útjába kerülő tárgyakat.
Az észak–déli nyitottság miatt gyakoriak a gyors és
jelentős hőmérséklet-változások is.
Észak-Amerika déli-délkeleti partvidékén egyre
gyakrabban pusztítanak a meleg vizű trópusi tengerek
fölött képződő hurrikánok. Az erőteljesen felmelegedő,
nagyon alacsony légnyomású területek minden irányból
„magukhoz szippantják” a környékbeli légtömegeket.
A hurrikánokban hatalmas pusztítást okozó viharzóna
alakul ki, ami özönvízszerű esőzéseket okoz.
A legtöbb hurrikán augusztus végén, szeptember
elején képződik.
5. Nézz utána, hogy melyik amerikai tűzhányó, folyó vagy
vízesés magyarra fordított neve: „Füstölgő hegy” • „Nagy
folyó” • „Mennydörgő víz” • „Sós szemek”!
6. A La Plata torkolat 220 km széles. Képzeld el, hogy a te-
lepülésed a torkolat egyik oldalán fekszik! Melyik város
lenne a szemben lévő oldalon?
Melyik két főváros fekszik a La Plata partján?
Mi e fővárosok nevének magyar jelentése?
159
2022. 05. 27. 15:21
 2.1. New York üzleti negyede
A Kolumbusz által 1492-ben felfedezett Újvilág valójában csak nekünk, európaiaknak számított újnak. A földrészen már jóval
az európaiak megjelenése előtt fejlett indián kultúrák léteztek. A felfedezések és a gyarmatosítás szinte teljesen átformálta a
kontinens arculatát, népek és kultúrák kavalkádját hozva létre.
2. Az ezerarcú Amerika
Amerika őslakói az indiánok és az inuitok (2.4.). Őseik
az utolsó jégkorszak végén, a Bering-szoros helyén húzó-
dó földhídon keltek át Ázsiából Amerikába. Fokozatosan
terjeszkedtek dél felé, több ezer év alatt benépesítve az
egész kontinenst. A 16. században kibontakozó nagy
földrajzi felfedezések során megindult Amerika gyar-
matosítása és az európaiak bevándorlása.
Angol- és Latin-Amerika
A gyarmatosítás következményeként Amerika kulturális
tekintetben két részre osztható. A Mexikó északi határát
képező Rio Grande folyótól északra elterülő Angol-Ame-
rikán két állam, az Amerikai Egyesült Államok (USA)
és Kanada osztozik. A Közép- és Dél-Amerika jelentős
részét meghódító spanyolok és portugálok az újlatin
nyelvcsaládba tartozó nyelvüket is magukkal hozták.
Innen ered a terület országainak összefoglaló elnevezése:
Latin-Amerika.
2.2. A híres inka romváros, Machu Picchu (Peru)
160
OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 160
2.3. Jellegzetes latin-amerikai városközpont
Kanadában az angol nyelv mellett a francia is hivatalos.
Az Amerikai Egyesült Államokban nincs hivatalos nyelv,
de a bevett gyakorlat alapján az angolra mégis ekként te-
kinthetünk. Az országban az elmúlt évtizedekben folya-
matosan nőtt a spanyol anyanyelvűek aránya.
Latin-Amerika lakóinak többsége spanyolul beszél.
A legnépesebb ország, Brazília hivatalos nyelve azonban
a portugál.
Az USA lakói
Az európai hódítók terjeszkedésük során egyre nyu-
gatabbra szorították az őslakos indiánokat. Elvették
földjeiket, majd rezervátumokba kényszerítették őket.
Az USA déli államaiban található ültetvényeken
Afrikából behurcolt rabszolgákat dolgoztattak. Leszár-
mazottaik az afroamerikaiak.
2.4. Amerika őslakosai az indiánok
2022. 05. 27. 15:21
 A 20. század közepéig a bevándorlók többsége Európából
érkezett az USA-ba. Napjainkban a Latin-Amerikából
bevándorló spanyol ajkúak, valamint az Ázsiából érkezők
aránya nő dinamikusan.
Latin-Amerika sokszínű népessége
Latin-Amerikában különösen jellemző a nagyrasszok
keveredése. A spanyol és portugál gyarmatosítók le-
származottai, a kreolok mellett az úgynevezett kevert
rasszok (meszticek, mulattok, zambók) alkotják a
lakosság jelentős részét.
A mongolid eredetű őslakosok csak Bolíviában alkotnak
többséget. Argentína népességének ugyanakkor szinte
teljes egészét az európai bevándorlók utódai alkotják.
Óriásvárosok és magányos települések
Az amerikai népesség több mint háromnegyed része
városlakó. A városfejlődés (közismert nevén: urba-
nizáció) nagyon gyors a kontinensen. Ez együtt jár a
városok területének terjeszkedésével, a falusi lakosság
városokba költözésével, ezáltal a városlakók számának
gyarapodásával, azaz a városodással.
A vidéki településeken is terjed a városi életmód,
fejlődik a lakosságot kiszolgáló infrastruktúra, egyre
sokrétűbbek a szolgáltatások. Azaz a vidék egyre váro-
siasabbá válik. Ez a városiasodás folyamata.
A városfejlődés jellege nagyon különböző a két kon-
tinensrészen.
2.5. Tipikus előváros az USA-ban
1. Hasonlítsd össze Angol- és Latin-Amerika népességét!
2. Keress olyan latin-amerikai országot, amelynek nem spa-
nyol, illetve portugál a hivatalos nyelve!
3. Mely térségekben alakult ki az azték, a maja, illetve az inka
kultúra? Milyen emlékek maradtak fenn ezekből?
4. Nézz utána! Kik a meszticek, a mulattok és a zambók?
OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 161
Észak-Amerika nagyvárosainak központjában az üzleti
negyed (city) található (2.1.). Az utcák itt sakktábla-
szerűen helyezkednek el, mindenütt felhőkarcolók ma-
gasodnak, napközben nagyon nagy a népsűrűség. A bel-
várost sokszor leromlott állagú, vagy a közelmúltban
felújított házakból álló lakóövezet veszi körül. Ezt a na-
gyobb területet igénylő üzemek, raktárak, pályaudvarok
öve követi. A városokat laza beépítettségű, kertvárosias
jellegű elővárosok szegélyezik (2.5.).
Az atlanti partvidék északi részén, Bostontól Washing-
tonig a nagyvárosok és elővárosaik egy összefüggő
városhalmazt, úgynevezett mamutvárost (idegen szóval
megalopoliszt) alkotnak. A BosWash területén több
mint 50 millióan élnek.
Az észak-amerikai kontinensrész településhálózatának
jellegzetes elemei a magányos települések, a farmok.
Központjukban lakóházak és gazdasági épületek állnak.
Általában egy-egy család tulajdonában vannak, akik
saját ellátásukon túl eladásra is termelnek.
A latin-amerikai nagyvárosok központjában gyarma-
tosítás korabeli épületek, barokk stílusban épült temp-
lomok állnak (2.3.). A városkép itt Dél-Spanyolországra
emlékeztet. A város peremén ugyanakkor hatalmas
nyomornegyedek alakulnak ki (2.6.). A szegényebb vi-
déki területekről óriási tömegek áramolnak a városokba.
Sokan pénz és munkalehetőség híján csak összetákolt,
víz és csatorna nélküli viskókban tudnak letelepedni.
2.6. Nyomornegyed (favela) Rio de Janeiroban
5. Készíts egyszerű ábrát egy észak-amerikai nagyváros szer-
kezetéről!
6. Miért alakultak ki kertvárosias elővárosok Észak-Ameriká-
ban? Milyen előnyökkel, illetve hátrányokkal kell számol-
nia annak, aki ott lakik?
7. Beszéld meg a padtársaddal: milyen lehetőségei vannak
egy nyomornegyedben felnövő gyermeknek!
161
2022. 05. 27. 15:21
 3.1. A Mississippi torkolatánál fekvő kikötőváros, New Orleans
Coca-Cola, Pepsi, McDonald’s, Ford, Apple, Nike, Google, Facebook, Microsoft… Hosszasan sorolhatnánk azokat a világcé-
geket, amelyek termékeivel nap mint nap találkozunk az utcán, az interneten, a reklámokban vagy a háztartásban. Talán
eszünkbe sem jut, hogy van bennük valami közös: valamennyien „amerikaiak”.
3. A világgazdasági hatalom és partnerei
A mindenki által ismert „amerikai” óriásvállalatok és
világmárkák jelképezik talán a legkézzelfoghatóbban
az Amerikai Egyesült Államok (USA) gazdasági erejét
és világgazdaságban elfoglalt helyét.
Az Amerikai Egyesült Államoké napjaink legsokolda-
lúbb, legfejlettebb gazdasága. Az USA állítja elő a világ
GDP-jének mintegy negyedét, az országban költik el
a világon kutatásra és fejlesztésre fordított összeg
körülbelül 40%-át. A nemzetközi pénzvilág legjelentő-
sebb központja a New York-i Értéktőzsde (3.2.).
Az Amerikai Egyesült Államok gazdasági elsősége
hosszú évtizedeken keresztül megkérdőjelezhetetlen
volt. A dinamikusan fejlődő Kína azonban mára az
USA komoly vetélytársává vált.
A szolgáltatások és a tudás kiemelt
szerepe
Az USA gazdaságának vezető ága a szolgáltatások.
Az aktív keresők körülbelül 80%-a ebben a gazdasági
ágban dolgozik, és innen származik az ország GDP-jének
is mintegy 80%-a.
Az USA gazdasági fejlődésének alapjául kezdetben
a természeti erőforrások (a föld- és nyersanyagbőség)
és a jellemzően Európából érkező bevándorlók szol-
gáltak.
A fejlődés ma már elsősorban azokhoz a kutatóköz-
pontokhoz kapcsolódik, ahol a tudósok, mérnökök
folyamatosan egyre korszerűbb termékek és szolgál-
tatások kialakításán dolgoznak. A nyersanyagigényes,
hagyományos ipari ágazatok helyét egyre inkább az
162
OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 162
3.2. A New York-i Értéktőzsde épülete a Wall Street-en
új, csúcstechnológiát alkalmazó ipari ágazatok (pl. az
elektronikai ipar, a szoft vergyártás, a biotechnológiai
ipar, az atomipar vagy az űripar) veszik át.
A „tudásgazdaság” minden negyedik dolgozója az
Amerikai Egyesült Államokon kívül született. Ők alap-
vetően a jobb kutatási feltételek és a magasabb fizetés
miatt hagyták el az országukat. Ezt a folyamatot nevezik
agyelszívásnak.
A kutató-fejlesztő központok egyik jellegzetes pél-
dája az a Kalifornia államban San Francisco közelében
kialakult technológiai park, amelyet a világ csak Szilí-
cium-völgyként ismer. Innen indult világhódító útjára
többek között a mikroprocesszor (chip) és a személyi
számítógép. Az Amerikai Egyesült Államokban ma
már több mint 100 hasonló technológiai park működik,
hozzájárulva a tudásalapú társadalom kialakulásához.
Nyersanyagéhség
A világon kitermelt ásványi nyersanyagok egynegyedét
az Amerikai Egyesült Államok fogyasztja el. E rendkívüli
igény miatt a hazai készletek mellett fontos szerepe van
a külföldről behozott nyersanyagoknak is. Az érceket
elsősorban Kanadából és Latin-Amerikából, a kőolajat
Kanadából, Mexikóból, Venezuelából, Brazíliából és a
Közel-Keletről szerzi be az USA.
Az energiát az atomerőművek, a vízerőművek, va-
lamint az Appalache-ben bányászott kőszénnel fűtött
hőerőművek biztosítják. Mindemellett kiemelt szerepe
van a Mexikói-öbölben, a Prérin és Alaszkában kitermelt
hazai, valamint az importált szénhidrogéneknek is.
2022. 05. 27. 15:21
 Gazdasági térségek
Az Amerikai Egyesült Államok első iparvidékei az
Atlanti-óceán partján és a Nagy-tavak környékén ala-
kultak ki. Ezek arculata mára jelentősen megváltozott.
A hagyományos nehézipari ágazatok és a gépkocsigyár-
tás helyébe új, csúcstechnológiát alkalmazó ipari ágaza-
tok települtek. Az Észak-atlanti-partvidék legfontosabb
városai: a főváros, Washington, a világ pénzügyi, ke-
reskedelmi központja, az ENSZ székhelye, New York,
valamint a kutatás-fejlesztés egyik fellegvára, Boston.
A Nagy-tavak térségében fekszik a fontos közlekedési
csomópont, Chicago, valamint az autógyártás egykori
fellegvára, az utóbbi évtizedekben hanyatlásnak induló
Detroit.
Az Amerikai Egyesült Államok déli államai az 1960-as
években indultak látványos fejlődésnek. A Mexikói-öböl
fontos nyersanyaga a kőolaj és a földgáz, melyekre
modern vegyipar települt. Az USA déli területe „kö-
zel” fekszik Latin-Amerikához, ezért kiemelt szerepe
van az onnan érkező ásványkincsek és mezőgazdasági
termények fogadásában és feldolgozásában. Az ország
legnagyobb áruforgalmú kikötővárosa a Mississippi
torkolatánál fekvő New Orleans. A déli térség egyik
kiemelkedő ipari, pénzügyi központja a világ egyik leg-
forgalmasabb repülőterével rendelkező Atlanta. Dallas
korszerű vegyiparáról ismert. A NASA kutató-fejlesztő
központja Houstonban található. Itt képzik ki az űr-
hajósokat is. Az űreszközök indítását azonban nem
innen, hanem a Floridai-félszigetről végzik. A kellemes
éghajlat miatt az USA déli területét napfényövezetnek is
hívják. Sok turistát és kényelmes életmódot kereső idős
„amerikait” vonz. Kiemelt turisztikai célpont Miami.
Az USA nyugati része a második világháborúban
vált kiemelt jelentőségűvé. A Kordillerák és a Szik-
lás-hegység érceire alumínium- és színesfémkohászat
települt, ehhez az energiát vízerőművek biztosítják.
A kiterjedt erdőségek a fa- és papíripar alapjául szol-
gálnak, Alaszka és Kalifornia szénhidrogén-bányászata
pedig a vegyipart élteti. A nyugati tengerparti sáv (Seattle
környéke, illetve a San Francisco és Los Angeles kö-
zötti térség, benne a Szilícium-völggyel) ma leginkább
kutató-fejlesztő intézeteiről nevezetes. Los Angeles
(Hollywood) a filmipar kiemelkedő központja, emellett
fontos kikötőváros.
1. Készíts egyszerű térképvázlatot az Amerikai Egyesült Álla-
mokról! Jelöld be ezen a leckében szereplő városokat!
2. A Nagy-tavak vidékét gyakran nevezik rozsdaövezetnek.
Mi indokolja ezt az elnevezést?
OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 163
erdőgazdálkodás gabonatermesztés
(búza, kukorica)
rizstermesztés
gyümölcs- és
rét- és legelőgazdálkodás
tej- és kertgazdálkodás,
tavaszi búza termesztés
zöldségtermesztés
déligyümölcs,
takarmánytermesztés őszi búza termesztés zöldségtermesztés
városellátó gazdálkodás vegyes gazdálkodás terméketlen terület
3.3. A mezőgazdasági termelés övei az USA-ban
Szakosodott mezőgazdaság
Bár a mezőgazdaság az USA munkavállalóinak kevesebb
mint 2%-át foglalkoztatja, az Amerikai Egyesült Államok
a világ legnagyobb élelmiszer- és takarmányexportőre.
Ez a legmodernebb technológia alkalmazásával elért
magas terméshozamoknak köszönhető. A nagy területű
farmokon folyó mezőgazdasági termelés a természeti
adottságokhoz igazodva övekbe rendeződött (3.3.).
Az országhatár két oldalán
Az Amerikai Egyesült Államok szoros gazdasági együtt-
működést épített ki szomszédaival.
Kanada elsősorban természeti erőforrásai révén
kapcsolódik be az együttműködésbe. A világ második
legnagyobb területű országa ércekben és erdőkben rend-
kívül gazdag. Ásványkincseinek és újságpapírjának
legfontosabb vásárlója az USA. Az ország gazdasági
központja Toronto és Montréal. A főváros, Ottawa
inkább csak közigazgatási szerepet tölt be.
Az USA déli szomszédja, Mexikó (fővárosa Mexikóváros)
elsősorban olcsó munkaereje révén vesz részt a gazdasági
együttműködésben. Az „amerikai” cégek Mexikó északi
határa mentén számos leányvállalatot – elsősorban
gépjármű-összeszerelő üzemeket, vegyipari cégeket és
varrodákat – létesítettek.
3. Keress összefüggést a 3.3. ábra és az atlaszod Földrajzi és
éghajlati övezetesség térképe között!
4. Melyik USA-beli város beceneve
„Nagy alma” • „Babváros” • „Angyalok városa” • „Vágóhidak
városa” • „Bűnös város” • „Smaragd város”?
163
2022. 05. 27. 15:21
 4.1. Uradalmi központ Mexikóban 4.3. A világ egyik legszebb fekvésű városa, Rio de Janeiro

Amerika első felfedezőit a 16-17. században kalandorok sokasága követte. Céljuk a mesés gazdagságáról híres Eldorádó fel-
kutatása, kincseinek megszerzése volt. Az európaiak a legendás országot soha nem találták meg, mégis arannyal, ezüsttel és
drágakövekkel roskadásig megrakott hajókkal tértek haza. Megmaradt-e vajon napjainkra is a térség gazdagsága?

4. Az indián kultúrák földjén

Latin-Amerika mai államai a 19. század első felében
jöttek létre. A gyarmati sorból felszabadulva hamarosan
a gazdaságilag egyre erősebbé váló Amerikai Egyesült
Államok befolyása alá kerültek. A térség az elmúlt
évszázadokban mindig valamely nagyhatalom „háttér-
országaként” működött: nemesfémekkel, zöldségekkel,
gyümölcsökkel, ipari nyersanyagokkal látta el azokat.
Piacra termelő ültetvények
Latin-Amerikában az egykori gyarmatosítók hatalmas
ültetvényeket alakítottak ki, amelyek napjainkig fennma-
radtak. Az ültetvények terményeit (pl. a kávét, cukornádat,
szóját, banánt, kakaót, kaucsukot, gyapotot) a világpiacon
értékesítik (4.2.). A bevétel azonban nagymértékben függ
az aktuális világpiaci áraktól.
Az utóbbi évtizedekben – az esőerdők rovására –
jelentősen megnőtt a szójabab vetésterülete.
E magas olajtartalmú növény felhasználása széleskö-
rű: takarmányként és élelmiszerként, kozmetikumok
alapanyagaként, valamint biodízelként is hasznosítják.
A világ szójababtermésének fele Brazíliából és Argen-
tínából kerül ki.
A közép-amerikai földhídon hatalmas területeken ter-
mesztenek banánt (4.4.). Hosszú időn keresztül szinte
kizárólag ennek eladásából származott bevétele az itteni
országoknak. Napjainkban a kávé, a cukornád és a kakaó
termesztésével, valamint a turizmus fejlesztésével meg-
szűnt a korábbi egyoldalúság, de a banán szerepe
továbbra is meghatározó. Ezért ezeket az országokat
„banánköztársaságoknak” is nevezik.
Múlt a jelenben – bérbe adott parcellák
A világon Latin-Amerikában a legnagyobb a földkoncent-
ráció. Ez azt jelenti, hogy hatalmas kiterjedésű földbir-

4.2. A kaucsukfa nedve a gumi alapanyaga 4.4. Latin-Amerika egyik jellegzetes exportcikke a banán

164

OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 164 2022. 05. 27. 15:21

 tokok vannak egy-egy család vagy vállalat tulajdonában
(4.1.). A földet kisebb parcellákra osztják és bérbe adják.
Sok esetben a munkaruhát és az eszközöket is a tulajdonos
bocsátja a bérlők rendelkezésére, akik ezekért nemcsak
pénzzel, hanem a termés egy részével is fizetnek.
Nyersanyagok kivitelre
Az egykori gyarmatosítók, majd az Amerikai Egyesült
Államok is egyfajta nyersanyag-termelőként tekintettek
Latin-Amerikára: nemcsak arany- és ezüsttárgyakat,
hanem az ipar alapanyagául szolgáló érceket is hatalmas
mennyiségben szállítottak el a térségből.
A nyersanyagok bányászata és kivitele napjainkban is
jellemző. Az ércek mellett a 20-21. század legfontosabb
energiahordozóját, a kőolajat is külföldre szállítják. A leg-
nagyobb kitermelők: Brazília, Venezuela és Mexikó.
Fontos lenne, hogy az országok ne a kitermelt nyers-
anyagokat értékesítsék a világpiacon, hanem az azokból
készült feldolgozott termékeket, hiszen ezek sokkal
magasabb áron adhatók el.
Gazdagok és szegények
Latin-Amerikában rendkívül magas a városi lakosság
aránya. Ráadásul a népesség többsége csupán néhány
nagyvárosban összpontosul. E városok elegáns köz-
pontját nyomornegyedek veszik körül. A latin-amerikai
országokban rendkívül nagy a különbség a jómódúak
és a szegények jövedelme, életformája között. Ez komoly
társadalmi feszültséget okoz.
A feltörekvő nagygazdaság, Brazília
Brazília a feltörekvő nagygazdaságok egyike, Latin-
Amerika legfejlettebb országa. Fővárosa – 1960-tól –
a világhírű építészek által tervezett Brazíliaváros, ami
az ország belső területeinek fejlesztése céljából vette át
e szerepet az óceánparton fekvő Rio de Janeirótól.
Vizsgáljuk meg, hogy mely tényezőknek köszönheti
Brazília gazdasági sikereit!
Brazília mezőgazdasági termelése sokáig igen egyoldalú
volt. A gyarmati múlt örökségeként csupán néhány
1. Keress összefüggést a fogalompárok tagjai között!
– Latin-Amerika – spanyol, portugál
– ültetvény – világpiaci áringadozás
– szegénység – földkoncentráció
– kitermelőipar – feldolgozóipar
– vidék – város
OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 165
4.5. Külszíni rézércbánya az Andokban
termékét (a kávét, a cukornádat és a kaucsukot) ismerte
a világ. A termékskála ma már ennél jóval szélesebb.
Mivel a világ élelmiszerigénye folyamatosan nő, a brazil
mezőgazdasági termények iránt nagy a kereslet.
Brazília számos ásványkincs (pl. a vasérc, a mangánérc és
a bauxit) kitermelésében a világ legjelentősebb országai
közé tartozik. Ezek legfontosabb felvásárlói Kína és az USA.
Brazília gazdaságában ma már jelentős szerepet tölt be
a feldolgozóipar is. A Brazil-felföldön kitermelt érceket
a bányák közelében dolgozzák fel. A legfőbb kohászati köz-
pont Belo Horizonte. A többi ipari ágazat a Rio de Janeiro
és São Paulo közötti tengerparti sávban összpontosul. São
Paulo egész Latin-Amerika legfőbb ipari, kereskedelmi és
pénzügyi központja. A legfőbb húzóágazat az autógyártás.
São Paulo kikötővárosa, Santos Brazília „kapuja”. Kikö-
tőjén keresztül bonyolódik le a brazil áruforgalom közel
egyharmada. A mezőgazdasági termények azon részét,
amely nem kerül kivitelre, a termőkörzetekben kiépült
élelmiszer-, textil- és cipőipar dolgozza fel.
Brazília szerteágazó gazdasági kapcsolatokkal ren-
delkezik. Ezért – a legtöbb latin-amerikai országgal
ellentétben – gazdasági teljesítménye kevésbé függ az
Amerikai Egyesült Államoktól.
A gazdasági fejlődés hatására az elmúlt években sok új
munkahely jött létre Brazíliában. Az emberek többsége
dolgozik, fizetést kap. Pénzüket a helyi üzletekben költik
el, ezzel is növelve a keresletet a brazil termékek iránt.
2. Milyen előnye, illetve hátránya lehet annak, ha nagy terü-
leten csak egyféle növényt termesztenek?
3. Nézz utána!
Melyik latin-amerikai országot nevezzük „ezüstországnak”?
Mely latin-amerikai országok fontos kiviteli cikke a rézérc,
az ónérc, a bauxit, illetve a lítium?
165
2022. 05. 27. 15:21
 Alig telt el néhány évtized azt követően, hogy Kolumbusz Kristóf egy ismeretlen földre lépett, és hogy Waldseemüller bizony-
talan vonalakkal feltüntette térképén az „Amerikának keresztelt” új kontinenst, újabb és újabb rajzolatok készültek a „nagy
vízen” túli földrészről. Az előző leckékben a felfedezőket követve te is megismerkedhettél a nyugati félgömb kontinensével.
Ismételd át, hogy mit tudtál meg róla!

5. Összefoglalás

– lösszel fedett táblás vidék – jégtakaró által legyalult

– rögös szerkezetű hegység,
ami a Kordillerák kiemelkedé-
sekor „megfiatalodott”
– víz- és éghajlatválasztó
hegység
– színes- és nemesfémércek,
uránérc
– nagy esésű folyók (vízenergia)
→ alumínium- és színesfém-
kohászat → gépipar
– nagy kiterjedésű erdők →
fa- és papíripar
– füves puszta (préri)
– legeltető állattenyésztés
– búza
– szénhidrogének
ősföld tavak ezreivel
– ércekben gazdag + szén- – Földünk legnagyobb
hidrogének területű szigete
– jégvájta medencében kiala-
kult 5 nagy tó
– vizüket a Szent Lőrinc-folyó
vezeti le + Niagara-vízesés
– körülöttük városellátó övezet

– fiatal gyűrthegység (Kordillerák)

– vulkanizmus (Mt. St. Helens)

– rögös szerkezetű hegység

– mediterrán öntözéses – feketekőszén
gazdálkodás – nagy esésű folyók →
energiabőség
– lombhullató erdők

– a Kordillerák vonulatai
között húzódó fennsík
– fémércekben gazdag

– gyapot, tea, cukornád,

– az ország „éléstára”
dohány
– farmgazdálkodás
– napfényövezet → turizmus,
– kukorica öv, sertéstenyésztés
„nyugdíjas városok”
– szója, földimogyoró, gyapot,
– rakétaindító bázis
élelmiszeripar
– folyókon vízerőművek
– szállítási útvonal
– vegyes gazdálkodás (a növény-
termesztés és az állattenyész-
tés együttesen van jelen, azok
egymást kiegészítik)
– farmgazdaság (jól gépesített, – szénhidrogének → vegyipar
piacra termelő, általában – kapocs Latin-Amerika felé
specializálódó árutermelő
gazdaság)

1. Atlanta: kereskedelmi-pénzügyi központ, a belföldi légiközlekedés
elosztóvárosa, repülőgépgyártás, textilipar, Coca-Cola, CNN
2. Boston: az USA egyik legrégebbi városa, kutató-fejlesztő központ,
biotechnológiai ipar
3. Chicago: közlekedési csomópont, mezőgazdasági gépgyártás,
árutőzsde, húsfeldolgozás, a Boeing székhelye
4. Dallas: a szénhidrogén-lelőhelyekre épült korszerű vegyipar
5. Detroit: az autógyártás (Ford) egykori fellegvára, ma hanyatló
ipari központ
6. Houston: űrkutatás (NASA), rakétagyártás
7. Los Angeles: filmgyártás, konténerkikötő
8. Miami: a napfényövezet turisztikai központja
 9. Montréal: francia nyelvű város, Kanada egyik gazdasági központja
10. New Orleans: a Latin-Amerikából behozott áruk feldolgozása
és továbbítása az ország belseje felé
11. New York: a világ egyik legjelentősebb pénzügyi, kereskedelmi
és kulturális központja, az ENSZ székhelye
12. Ottawa: Kanada fővárosa
13. San Francisco - Szilícium-völgy: kutatóközpont, mikroelektronikai
ipar
14. Seattle: repülőgép- és hajógyártás, szoftverfejlesztés
15. Toronto: Kanada keleti részének fő gazdasági központja
16. Vancouver: Kanada Csendes-óceán-parti gazdasági központja
17. Washington D. C.: főváros

166

OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 166 2022. 05. 27. 15:21

 – a Csendes- és az Atlanti-óceánt – folyóvízi hordalékkal feltöltött
összekötő mesterséges vízi út egykori tengeröböl
– esőerdő → fakitermelés

– ősföld
– magmás ércek, bauxit
– trópusi ültetvények
(monokultúra)

– fiatal gyűrthegység
– vulkánosság –› színes- és
nemesfémércekben gazdag
– függőleges földrajzi
övezetesség
– víz- és éghajlatválasztó
hegység
– indián kultúrák
– jellegzetes teraszos
földművelés

– folyóvízi hordalékkal feltöl-

tött egykori tengeröböl
– a Paranán és mellékfolyóin
vízerőművek
– füves puszta (pampa) →
legeltető állattenyésztés →
hús- és bőripar
– búza, kukorica

18. Brazíliaváros: Brazília „új” fővárosa

19. Buenos Aires: Argentína fővárosa
20. Caracas: Venezuela fővárosa
21. Havanna: Kuba fővárosa
22. Mexikóváros: Mexikó fővárosa
23. Rio de Janeiro: Brazília egykori fővárosa, turisztikai célpont
24. Santiago: Chile fővárosa
25. São Paulo: Brazília első számú gazdasági központja (pl. járműipar)

167

OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 167 2022. 05. 27. 15:21

 1. Olvasd le a térképről, hogy melyik ország területén található az Alaszkai-, a Kaliforniai-, a Floridai- és a Labrador-félsziget!

2. Az amerikai kontinensen több nyári és téli olimpiát is rendeztek.

A nyári olimpiák helyszínei: St. Louis (1904), Los Angeles (1932, 1984), Mexikóváros (1968), Montreal (1976), Atlanta (1996),
Rio de Janeiro (2016)
A téli olimpiák városai: Lake Placid (1932, 1980), Squaw Valley (Carson City környékén) (1960), Calgary (1988), Salt Lake City
(2002), Vancouver (2010)
a) Állapítsd meg a Google Térkép alapján, hogy
– mely amerikai országok nyerték el a felsorolt nyári és a téli olimpiák rendezési jogát!
– melyik rendező ország fekszik az északi és a déli félgömbön egyaránt!
– mely „olimpiai” városok fekszenek síkvidéken, illetve hegységekben!
– az „olimpiai” városok közül melyik főváros!
– melyik „olimpiai” város fekszik a legközelebb az Egyenlítőhöz!
– mely „olimpiai” városok lakosságának anyanyelve a spanyol, a portugál, az angol, illetve a francia!
– mely városok lakosságszáma haladja meg az 5 millió főt!
b) Minden olimpiának megvan a hivatalos jelképe. Melyik amerikai olimpia jelképe lehetett volna
– egy azték épület?
– valamilyen sóval kapcsolatos szimbólum?
– a Cukorsüveg-hegy?
– egy filmfelvevő gép?
– egy ismert üdítőital piros-fehér színű doboza?
– két nagy folyó találkozását szimbolizáló kép?

3. Keresd meg a felsorolt észak-amerikai fogalmak (táj, folyó, város) latin-amerikai párját! Indokold is a választásodat!
(Egy-egy esetben nem találsz párt. Melyek ezek a fogalmak?)
– Appalache – Aconcagua
– Kanadai-ősföld – Amazonas
– Kordillerák – Andok
– Mississippi – Brazíliaváros
– Mt. Denali – Guyanai-hegyvidék
– Mount St. Helens – Mexikói-fennsík
– Ottawa – Popocatépetl

4. Hajózd körbe képzeletben Amerikát! Vezess hajónaplót az út során! Jegyezd fel benne, hogy...
– hogyan változott a hőmérséklet!
– hogyan változott a tengervíz hőmérséklete!
– mely tájak mellett haladtál el!
– mennyire volt tagolt a partvidék!
– mely nagyobb kikötővárosokban tudtál kikötni!

5. A következő rövid leírások mindegyike a földrajzi ismeretek hiányáról árulkodik. Magyarázd meg, hogy miért!
A) Los Angelesben járva nem felejtettük el felkeresni a közeli Szilícium-völgyet sem.
B) A St. Louis-ban élő ismerőseim igazán szerencsésnek mondhatják magukat. Már több pusztító erejű hurrikán is végig-
söpört a városon, de nekik a hajuk szála sem görbült.
C) A karib-tengeri hajóutunk egyik legnagyszerűbb élménye az volt, amikor megpillantottuk Havannát.
D) Az utóbbi időben több újságcikk is foglalkozott az esőerdők felelőtlen pusztításával. A magam módján én is próbálok
tenni ez ellen: az osztálytársaimmal összefogva Brazíliaváros peremén „örökbe fogadtunk” egy félhektárnyi esőerdőt.
E) Tegnap a boltban több Amerikából származó gyümölcsöt is vettem. Legjobban a chilei szőlő, a dominikai banán és
a kaliforniai narancs ízlett. A testvérem viszont az Atacama-sivatag oázisaiban termesztett datolyát kedvelte meg.

168

OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 168 2022. 05. 27. 15:21

 6. Egy nagyszabású amerikai diákcsereprogram szervezői azt kérték a jelentkezőktől, hogy küldjenek be a központba egy-
egy olyan képet, amely bemutatja, hogy milyen tájon laknak, honnan érkeznek. Melyik képet küldték az egyes tanulók?
– A Bolíviai-fennsíkon élő kisdiák
– A Kanada északi részéről érkező tanuló
– A Közép-Amerikából érkező kisdiák
– Az argentin pampán gazdálkodó család gyermeke
– A Floridában lakó tanuló
– A Mexikói-öböl partján élő kisdiák

169

OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 169 2022. 05. 27. 15:22

IX. Amerről felkel a Nap: Ázsia

OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 170 2022. 05. 27. 15:22

OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 171 2022. 05. 27. 15:22
 1.1. Az Urál hegység lekopott rögei
Ázsia Földünk legnagyobb területű (44,54 millió km2) kontinense. E földrész büszkélkedhet bolygónk legmagasabban
(Csomolungma – 8848 m) és legalacsonyabban (Holt-tenger árka – 430 m) fekvő szárazföldi pontjával, legmélyebb tavával
(Bajkál-tó – 1642 m) és mélytengeri árkával (Mariana-árok – 10 920 m). Tartogat-e további különlegességeket ez a kontinens?
1. Európa nagytestvére
Ázsiát északról, keletről és délről óceánok határolják.
Nyugati „végei” azonban csak megállapodás alapján
húzhatók meg, Európával ugyanis földtanilag, földrajzi-
lag is szerves egységet alkot. A két földrészt együttesen
Eurázsiának nevezzük. Szétválasztásuk társadalmi-
politikai alapon történik.
A kontinens naplójából
Az ősföldek
Ázsia legősibb kéregdarabjai szétszóródva helyezkednek
el. Észak-Ázsia „magja” az Angara-ősföld, Kelet-Ázsiáé
pedig a Kínai-ősföld. Dél-Ázsia legidősebb darabjai
az Arab- és a Dekkán-ősföld.
Az ősföldek felszíne igen változatos. Az Angara-ősföld
területén a hatalmas kiterjedésű Közép-szibériai-fenn-
sík terpeszkedik. A Kínai-ősföld az évmilliók alatt
rögökre darabolódott, majd egyenetlenül kiemelke-
dett a Dél-kínai-hegyvidékben. Az Arab-félsziget
magját alkotó Arab-ősföld nagy részét tengerek üle-
dékéből képződött kőzetek fedik. A táblás vidék nagy
mennyiségű kőolajat és földgázt rejt. A Dekkán-ősföld
a Dekkán-fennsík alapja. Nyugati részére a Föld egyik
legnagyobb kiterjedésű bazalttakarója borul.
A rögös szerkezetű hegységek
Ázsia ősi kéregdarabjai között tengerek hullámoztak.
Medencéikben hatalmas mennyiségű üledék halmozódott
fel. A kőzetlemezmozgások hatására az üledéktömegek
az ősföldek pereméhez gyűrődtek, majd kiemelkedtek.
172
OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 172
1.2. A Föld legmagasabb pontja, a Csomolungma
Így keletkezett például Ázsia nyugati határán az Urál,
Közép-Ázsiában pedig a Tien-san hegyvonulata.
Az Urál erősen lekopott, rögökre darabolódott hegy-
ség (1.1.). A Tien-san formakincse viszont a fiatal gyűrt-
hegységekét idézi, mivel egy későbbi hegységképző-
dési időszak során „megfiatalodott”.
A gyűrthegységek
Ázsia „derekán” nyugat–keleti irányban döntően üle-
dékes kőzetekből álló magas hegyvonulatok húzód-
nak. Az egymással párhuzamosan futó gyűrt hegy-
láncok hatalmas területű fennsíkokat fognak közre.
Ezek egyike a Föld legnagyobb kiterjedésű fennsíkja,
Tibet. A Himalája a Föld legmagasabb hegysége. Itt
található a bolygó legmagasabb csúcsa, a 8848 méteres
Csomolungma (Mt. Everest) (1.2.). A Kaukázus Euró-
pa és Ázsia határán húzódik.
Ázsia keleti peremén észak–déli irányú, döntően
magmás kőzetekből álló hegyvonulatok húzódnak.
A több millió éve tartó hegységképződési folyama-
tok még nem értek véget. Ezt bizonyítják a gyakori
földrengések, és a Csendes-óceán peremén ma is
aktív tűzhányók. Közülük az egyik legismertebb
a Szumátra és Jáva között található Krakatau.
Az alföldek
Ázsia hatalmas kiterjedésű alföldjeit, a Nyugat-szibé-
riai-, a Kínai-, a Hindusztáni- és a Turáni-alföldet,
valamint Mezopotámiát a hegységekből a tengerek
felé siető folyók töltötték fel hordalékukkal.
2022. 05. 27. 15:22
 Szárazság és vízözön
Ázsia területének legnagyobb része a mérsékelt övezet-
ben fekszik. Északi területei azonban már a hideg, déli
félszigetei és szigetei pedig a forró övezetbe tartoznak.
Az óceánoktól távol
Ázsiában hatalmas területek fekszenek nagy távolságra a
világtengertől. Az óceánok mérséklő hatása a kontinens
belseje felé haladva folyamatosan gyengül. A nyár egyre
melegebb, a tél egyre hidegebb, a csapadék mennyisége
csökken, eloszlása pedig szélsőségessé válik. Röviden:
a földrész belseje felé erősödik a kontinentális jelleg.
Belső-Ázsia medencéit magas hegyvonulatok ölelik
körbe. A hegységek felemelkedésre kényszerítik a világ-
tenger felől érkező levegőt. Abból a vízgőz kicsapódik,
így a hegységek óceán felőli oldalán csapadék hullik.
A hegységek túloldalára, a zárt medencékbe viszont már
csak a vízgőztartalmát vesztett, száraz levegő érkezik.
Ezért ott csapadékra csak elvétve számíthatunk. E szélső-
ségesen szárazföldi területeken alakultak ki a mérsékelt
övezeti sivatagok (pl. a Takla-Makán és a Góbi).
A nyári özönvizek
Dél-, Délkelet- és Kelet-Ázsiában az év során kétszer
jelentősen megváltozik az uralkodó szél iránya. Ez
az évszakosan irányt váltó szélrendszer a monszun
szélrendszer. A nyári monszun vízpárával telt „tengeri”
légtömegeket szállít a szárazföldre, és ott csapadékos
időjárást okoz. A hatalmas esőzések komoly árvizekhez,
földcsuszamlásokhoz, jelentős talajpusztuláshoz vezet-
hetnek. A szárazföld belsejéből induló téli monszun
viszont szárazabb levegőt szállít, ezért télen csak kevés
csapadék hullik.
A délkelet-ázsiai szigetvilág és partvidék gyakori láto-
gatói a már Amerikánál megismert trópusi légörvények,
amelyeket itt tájfunnak neveznek.
Ázsia vizei
Vízbőség és vízhiány
Ázsia leghosszabb és legbővizűbb folyói Közép-Ázsia
hegyvidéki területein erednek. A Jeges-óceánba Szibéria
nagy folyamai, az Ob, a Jenyiszej és a Léna torkollanak.
E folyamokra hatalmas vízerőműveket építettek.
A turisták által kedvelt Maldív-szigetek területének 80%-a
legfeljebb 1 méterrel emelkedik a tengerszint fölé. A globá-
lis felmelegedés okozta tengerszint-emelkedés a szigetek
eltűnésével fenyeget.
OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 173
A Csendes-óceán vízgyűjtő területéhez tartozik Ázsia
leghosszabb folyója, a Jangce, valamint a Sárga-folyó.
Utóbbi rendkívül sok hordalékot szállít, erre utal a
neve is.
A Hindusztáni-félsziget legjelentősebb folyói, az
Indus és a Gangesz az Indiai-óceánba ömlenek.
Az ókori mezopotámiai kultúrák éltető vízfolyásai,
a Tigris és az Eufrátesz közös torkolattal érik el a Per-
zsa-öblöt.
A sivatagos területeken időszakos vízfolyások száraz
medreit fedezhetjük fel.
Tengermaradványok és árkos tavak
Belső-Ázsia belső lefolyású területein sós tavak ala-
kultak ki. Ázsia (és egyben a Föld) legnagyobb terü-
letű tava a Kaszpi-tenger (371 000 km2), ami csupán
kiterjedése és sós vize miatt érdemelte ki a „tenger”
elnevezést, hiszen nem áll kapcsolatban a világtengerrel.
Fő táplálója a Volga. A Kaszpi-tenger és a kiszáradás
határán lévő, szintén sós vizű Aral-tó régi tengerek
maradványai. Az Aral-tó pusztulását a beleömlő folyók
vizének elöntözése idézte elő (1.3.). Ázsiában találjuk
a Föld legmélyebb tavát, a Bajkál-tavat. Mélysége és
hosszanti formája egyaránt arról tanúskodik, hogy vize
vetődéses árokban gyűlt össze. Ázsia tavaihoz soroljuk
a kontinens nyugati peremén fekvő Holt-tengert, ami
bolygónk egyik legsósabb állóvize.
1987 2014
1.3. Az Aral-tó zsugorodása
1. Keresd meg a térképen Ázsia nagyobb félszigeteit: az
Arab-, a Hindusztáni-, az Indokínai- és a Koreai-félszigetet!
2. Azonosítsd a leckében előforduló vízrajzi elemeket atla-
szodban!
3. Nézz utána, hogy mely ipari növény termesztése céljá-
ból öntözték el az Aral-tavat tápláló folyók vizét! Miként
hasznosítják a növény virágát?
4. Mely ókori folyami kultúrák kapcsolódnak Ázsia nagy fo-
lyóihoz?
173
2022. 05. 27. 15:22
 2.1. Pillanatkép Japán fővárosából, Tokióból
Ázsia a sokszínűség szinonimája. Különböző népek, vallások színes kavalkádja, az egyre csak növekvő milliós nagyvárosok és
a végtelen síkságok csendjében magányosan megbúvó hajlékok világa. Ázsia az a kontinens, ahol a vallások különösen nagy
hatással vannak az emberek életmódjára, az öltözködésre és sok esetben a népek egymás közötti viszonyára is.
2. Ázsia népessége és települései
Ázsia 4,6 milliárd fős (2020) lakosságával a legnépesebb
kontinens.
A 20. század második felében a születések száma
jelentősen meghaladta a halálozásokét a földrészen.
Az ázsiai országok gazdasági fejlődése nyomán javult az
élelmezés és az egészségügyi ellátás minősége, ennek kö-
szönhetően az emberek egyre magasabb életkort éltek meg.
A népességszám ugrásszerűen emelkedett. Joggal illették
e folyamatot a népességrobbanás kifejezéssel.
Ázsia nagy részén ma már csökken a születések száma.
Zsúfoltság és néptelenség
Ázsia a legsűrűbben lakott földrész. A népesség azonban
nagyon egyenlőtlenül oszlik el a kontinensen.
Dél- és Kelet-Ázsiában vannak olyan népességtömö-
rülések (például a Hindusztáni- és a Kínai-alföldön),
ahol 1000 főnél is többen élnek km2-enként. Az ókorban
öntözéses mezőgazdasági kultúrák virágoztak ezeken
a tájakon.
A hatalmas embertömeg ellátása érdekében itt ma is
minden talpalatnyi földet megművelnek, és a kedvező
éghajlati adottságokat kihasználva évente kétszer-há-
romszor is vetnek és aratnak. A 20. század második
felében a kelet-ázsiai országokban (Dél-Koreában és
Japánban) a gyors ipari fejlődés újabb sűrűn lakott
térségek kialakulásához vezetett (2.1.).
Ázsia belső, sivatagos, félsivatagos területei és magas-
hegységei ugyanakkor szinte lakatlanok. A zord Szibéri-
ában a lakosság jellemzően egy-egy ásványkincslelőhely
közelében épült városban összpontosul.
174
OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 174
2.2. Belső-Ázsia nomád népeinek jurtája
A városok arculata
Ázsia lakóinak mintegy fele városokban él. A városi
népesség aránya rohamosan nő. 2020-ban a világon
45 város népességszáma haladta meg a 10 millió főt, eb-
ből 30 ázsiai volt. Az ázsiai városok többsége a termékeny
folyamvölgyekben, illetve a tengerpartokon fekszik.
Ázsia települései változatos képet mutatnak. Belső-Ázsi-
ában az állandó települések mellett a vándorló nomád
népek jurtái is a táj megszokott képéhez tartoznak csakúgy,
mint az Arab-félsziget felhőkarcolókkal teli nagyvárosai
közelében a nomád beduinok sátrai (2.2.). A délnyugat-
ázsiai, történelmi nagyvárosok (pl. Bagdad és Teherán)
központjai megőrizték hagyományos arculatukat, kö-
réjük azonban modern városnegyedek épültek.
Kína, Dél-Korea, Tajvan és Japán modern nagyvárosai
az észak-amerikai „társaik” képét idézik. Japán össze-
függő városhalmaza a Tokaido megalopolisz.
Dél-Ázsia városaiba a túlnépesedett mezőgazdasági
területekről nincstelenek százezrei özönlenek munkát és
jobb megélhetést remélve. A városok azonban nincsenek
felkészülve a tömegek fogadására. A többmilliós nagy-
városok lakosságának jelentős része a peremterületek
nyomornegyedeiben alkalmi munkából tengeti az életét.
Vallási sokszínűség
Az egyistenhívő (ábrahámi) vallások
A kereszténység, az iszlám és a zsidó vallás közös
gyökerekkel rendelkeznek. Mindhárom vallás szent
helye Jeruzsálem.
2022. 05. 27. 15:22
 2.3. Minden hithű muszlimnak életében egyszer el kell
zarándokolnia Mekkába, a Kába szentélyhez
A kereszténység
A kereszténység a legnagyobb világvallás. Elterjedése
Ázsiában elsősorban az európai gyarmatosítóknak kö-
szönhető. A Szibériát birtokba vevő, főleg orosz telepesek
magukkal hozták keleti keresztény (ortodox) hitüket.
A Fülöp-szigeteken a gyarmatosító spanyolok terjesz-
tették el a katolikus vallást.
Az iszlám
A legfiatalabb világvallás az iszlám. Hívei a muszlimok.
A vallás előírásai a mindennapi életet is meghatározzák.
Az ázsiai iszlám országok rendkívül sokszínűek, sokféle
vallási irányzatot, népet, kultúrát foglalnak magukba.
Ez gyakran szül ellentétet az egyes országok között, vagy
akár egy országon belül is. Az iszlám legszentebb városa
Mekka. Itt található a Kába-szentély. A muszlim hívők
– a világ bármely pontján is tartózkodjanak – naponta
ötször e szentély felé fordulva imádkoznak. Az iszlám
szent könyve a Korán.
A zsidó vallás
Az egyistenhívő vallások közül a zsidó vallás (judaiz-
mus) alakult ki a legrégebben. A több mint 3000 éve
létező zsidó vallás és nép története szorosan összefonó-
dott. A vallási törvények erősen szabályozzák a zsidók
mindennapi életét. Az étkezési szokásokra, a szombati
munkavégzés tilalmára, az ünnepek rendjének szigorú
megtartására, az öltözködésre és a társas érintkezésre
vonatkozó vallási előírások napjainkban is erősen élnek
a zsidó közösségekben.
1. Csoportosítsd Ázsia alább felsorolt nagyvárosait aszerint,
hogy azok folyóvölgyben vagy tengerparton fekszenek!
Bagdad, Mumbai, Delhi, Kolkata, Kanton, Vuhan, Tokió
2. Milyen kapcsolatot találsz Ázsia egyes területeinek népsű-
rűsége és természeti jellemzői között?
OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 175
2.4. Buddhista szentély a délkelet-ázsiai Mianmarban
A keleti vallási-filozófiai rendszerek
A többistenhívő hinduizmus
A hinduizmusnak az előző vallásokkal ellentétben
nincs alapítója, hosszú folyamat során alakult ki. A hin-
duizmus India fő vallása.
A hinduk szerint a világot a mindent átfogó egyetemes
világtörvény irányítja. Ez nem más, mint a teremtés és
a pusztulás örök körforgása, amelyet a három főisten
(a teremtő Brahma, a megtartó Visnu és a pusztító
Siva) is kifejez. A hinduizmus alapvető tanításai közé
tartozik a lélekvándorlás tana, amely közvetve a fennálló
társadalmi rend elfogadására nevel. Eszerint változás-
ra csak a halál után, az újjászületéskor van lehetőség.
A vallás hatására alakult ki Indiában a kasztrendszer.
A zárt társadalmi csoportokra, kasztokra tagolódó merev
társadalmi szerkezet vidéken a mai napig fellelhető.
A nagyvárosokban a gyors gazdasági átalakulás, az okta-
tási rendszer fejlődése ugyanakkor fokozatosan lebontja
a kasztrendszer által állított társadalmi korlátokat.
A buddhizmus
A buddhizmus Buddha (a „megvilágosodott”) tanításain
alapul. A hinduizmusra adott válaszként elveti a kaszt-
rendszert. A buddhista hit szerint az ember a vágyakról
való lemondással, a lélekvándorlásból kiszakadva jut el a
teljes megnyugvás, a nirvána állapotába. A buddhisták
jellemzője a szeretet, az önzetlenség minden élőlény
iránt. A buddhizmus a fő vallás például Tibetben és
Thaiföldön.
3. „Nézz körül” a Google Térképet használva Ázsia nagyváro-
saiban! Meséld el a látottakat!
4. Milyen helyen imádkozna: egy bangkoki kereskedő, egy
haifai üzletember, egy manilai orvos, egy damaszkuszi pék,
egy mumbai gyári munkás és egy jekatyerinburgi tanító?
175
2022. 05. 27. 15:22
 3.1. Ázsia régiói az ENSZ felosztása szerint 3.2. A Boszporusz-híd Isztambulban

Valóban Ázsia közepén fekszenek a közép-ázsiai országok? Tényleg közel van a Közel- és távol a Távol-Kelet? Mely országok
tartoznak a kistigrisek és melyek a feltörekvő nagygazdaságok közé? Melyik öböl mentén fekszenek az öböl menti országok?
Sok-sok kérdés, melyek mindegyike Ázsia országairól, országcsoportjairól szól. Keressük meg együtt a válaszokat!

3. Iránytű Ázsia országaihoz

A történelmi-kulturális jellemzők, a természeti környe-
zet és a gazdasági fejlettség különbségei, valamint
a földrajzi elhelyezkedés alapján Ázsia országait több
csoportba rendezhetjük (3.1.). Ezek elhatárolása azon-
ban – ahogyan ezt korábban Európa esetében is lát-
hattad – korántsem egyértelmű.
Európa és Ázsia határán: Törökország
Törökország döntően Ázsiában fekszik, egy kis része
azonban átnyúlik Európába is. A két országrészt ten-
gerszorosok, a Boszporusz és a Dardanellák választják
el egymástól.
Törökország népességének nagy része iszlám vallású.
Az ország hivatalos nyelve a török.
Délnyugat-Ázsia
Délnyugat-Ázsia országait több csoportba sorolják.
A Perzsa-öböl (Arab-öböl )mentén fekvőket öböl menti
országoknak is hívják. Szűkebb értelemben Kuvait,
Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek, tágabban
értelmezve pedig még Irak és Irán tartozik közéjük.
Az öböl menti országok lakosságának nagy része az
iszlám vallás valamely irányzatát követi. Az egyes irány-
zatok képviselői között gyakran éles ellentét húzódik.
A térségben – Irán kivételével – az arab a hivatalos nyelv.
Iránban perzsául beszélnek. Az öböl menti országok
legfőbb kiviteli cikke a kőolaj, ezért gyakran kőolaj-
exportáló országokként is említik ezeket az országokat.
Izrael vallási alapon szerveződött ország. Hivatalos
nyelve a héber. Népességének mintegy háromnegyed
része zsidó vallású, jelentős azonban az iszlám híveinek
aránya is. A zsidók és a muszlimok együttélése konflik-
tusokkal terhelt.

Délnyugat-Ázsia egy földrajzi fogalom: Kis-Ázsiát,

a Tigris és az Eufrátesz folyók által feltöltött síkságot,
Mezopotámiát, az Arab-félszigetet és Irán területét
foglalja magában.
Délnyugat-Ázsiát gyakran szokták a Közel-Kelet-
tel azonosítani. A Közel-Kelet azonban egy politikai-
történelmi fogalom: szűkebb értelemben a Földközi-ten-
ger és a Perzsa-öböl között húzódó térséget, tágabb
értelemben viszont Délnyugat-Ázsiát és Észak-Afrika
arab országainak összességét értik alatta. Az elnevezés
a térség Európához viszonyított helyzetére utal. 3.3. Ázsia országai

176

OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 176 2022. 05. 27. 15:22

 Közép-Ázsia
Közép-Ázsia a kontinens azon belső szárazföldi területe,
amely nem határos a világtengerrel. Országai, például
Kazahsztán egykor a Szovjetunió tagköztársaságai vol-
tak. Közép-Ázsiában az iszlám a legelterjedtebb vallás.
Közép- és Dél-Ázsia határán fekszik Afganisztán.
Észak-Ázsia
Észak-Ázsia alatt az Urál-hegységtől keletre eső orosz
területeket értik. A térséget jellemzően Szibériával azo-
nosítják, az Észak-Ázsia elnevezést ritkán használják.
Kelet- és Délkelet-Ázsia
Kelet-Ázsiához Kína, Tajvan, Mongólia, a Koreai-fél-
szigeten fekvő Észak-Korea és Dél-Korea, valamint
Japán tartozik.
E térséget az Európától való nagy távolsága miatt
Távol-Keletként is említik. A fogalom alatt azonban
gyakran Kelet- és Délkelet-Ázsiát együttesen értik.
Délkelet-Ázsia országa például Thaiföld, Malajzia,
Szingapúr, Indonézia és a Fülöp-szigetek.
A kelet- és délkelet-ázsiai országokat gazdasági fejlődé-
sük jellemzői alapján több csoportra osztják.
Japán a világgazdaság három nagy gazdasági centru-
mának, az úgynevezett Triádnak az egyike. (A „hár-
mashoz” az Amerikai Egyesült Államok és az Európai
Unió magterülete tartozik még.)
3.4. Japán fővárosa, Tokió (háttérben a Fudzsival)
1. Azonosítsd a 3.3. ábrán szereplő országokat!
2. Mondd el a padtársadnak, hogyan lehet logikusan megta-
nulni a Kelet- és Délkelet-Ázsiában fekvő országok földraj-
zi helyzetét! Olvasd le a térképről az Indiai-óceán partján
fekvő ázsiai országokat! Haladj logikus sorrendben!
OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 177
Japánban a második világháború után néhány évtized
alatt igen látványos gazdasági-társadalmi átalakulás
ment végbe. A „japán csodának” nevezett gyors gazdasá-
gi felemelkedés mintául szolgált más országoknak, térsé-
geknek is. Japánt először Dél-Korea, Tajvan, Hongkong
és Szingapúr követte. Ezeket a médiában gyakran „kis
tigriseknek” nevezik. Körülbelül egy évtizeddel később
újabb országcsoport – Thaiföld, Malajzia, Indonézia és
a Fülöp-szigetek – indult el az iparosodás útján.
Kína, a Dél-Ázsiában fekvő Indiával (valamint Brazí-
liával, Oroszországgal és a Dél-afrikai Köztársasággal)
együtt a feltörekvő nagygazdaságok közé tartozik.
A nagy területű, nagy népességszámú ország gazdasága
rendkívül dinamikusan fejlődik.
Dél-Ázsia
Dél-Ázsia országai zömmel az Indiai-óceán partján
fekszenek. Ilyen például Pakisztán, India és Banglades.
Pakisztán és Banglades lakosai az iszlám vallás tanításait
követik, míg Indiában a legtöbben a hinduizmus hívei.
3.5. Dél-Korea fővárosa, Szöul „régi és új arca”
3. Mely országok területén húzódnak a Himalája vonulatai?
4. Olvasd le a térképről, hogy melyik országban ered a Tigris és
az Eufrátesz! Melyik ország területén fekszik Mezopotámia?
5. Összegezd a leckében olvasottakat! Készíts halmazábrát
az ázsiai országcsoportokról!
177
2022. 05. 27. 15:22
 4.1. Az autógyárban a munka javát robotok végzik
Egy ősi japán legenda szerint a négy fő szigetből és több mint 6800 kisebb szigetből álló ország területe az istenek drágakö-
vekkel díszített lándzsájáról lehulló vízcseppekből keletkezett. A japánok szülőföldjüket az óceánból reggelente felemelkedő
Nap látványa miatt a napistennő országának, Nipponnak is nevezik. Az egykor csodás gyorsasággal fejlődő országnak szá-
mos követője akad.
4. Japán és követői
A 20. század végén a világ vezető gazdasági hatalmai-
nak egyike Japán volt. Komoly vetélytársak tűntek fel
azonban Ázsiában: a japán felemelkedés mintáját követő
Dél-Korea, Tajvan, Hongkong és Szingapúr, valamint
a merőben más adottságokkal rendelkező feltörekvő
nagygazdaságok, Kína és India.
Az ország, amely utat mutat: Japán
Az elzárkózástól a világgazdaság csúcsáig
Japán évszázadokon keresztül tudatosan elzárkózott a
külvilágtól. A szigetország így nem vált valamely euró-
pai ország gyarmatává. A 19. század közepén amerikai
hadihajók kikötői megnyitására kényszerítették Japánt,
amely ezután sorozatos reformokkal a modernizáció
útjára lépett. A szigetország nyugati mintára, de a hagyo-
mányokat őrizve alakította ki államszervezetét, oktatási
rendszerét és hadseregét. A 19. század végén hódításokba
kezdett, hogy modern iparának nyersanyagszükségletét
biztosítsa. A II. világháború után a romokban heverő
ország gazdaságát szinte a semmiből kellett felépíteni.
Az 1950-es évektől példátlanul látványos gazdasági fel-
emelkedést ért el, amit „japán csodaként” emlegetnek.
A dinamikus fejlődést az amerikai tőke beáramlásának
és a fegyelmezett, szakképzett munkaerőnek köszön-
hette. A fejlődést a legmodernebb technikák átvétele,
alkalmazása, a kutatásfejlesztésbe fektetett jelentős hazai
tőke is segítette. A gyors fejlődés az országot rövidesen
Ázsia vezető hatalmává emelte.
178
OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 178
4.2. A hagyományos Japán: pagoda és kimonó
Az 1990-es években a japán gazdaság növekedése
lelassult, ettől függetlenül a szigetország ma is a világ
vezető gazdasági hatalmai közé tartozik.
Kevés termőföld
Japán területének nagy része hegyvidék, ezért csak
12%-át vonták művelés alá. A termőföldek főleg a
keskeny tengerparti síkságokon húzódnak. A néhány
hektáros kisparaszti gazdaságok sok műtrágya, növény-
védőszerek és kisgépek használatával magas termésát-
lagokat érnek el. Japán legfőbb terményei: a rizs, a búza,
a zöldségfélék és a tea. A déli országrészben az éghaj-
lati adottságok révén évente akár kétszer-háromszor is
aratnak. Japán halászflottája a világ élvonalába tartozik.
A lakosság szívesen fogyasztja a tengeri halakat és
a „tenger gyümölcseit”. Ennek ellenére a szigetország
élelmiszerből behozatalra szorul.
Ipari nagyhatalom ásványkincsek nélkül
Japán ásványkincsekben roppant szegény, ezért a vi-
lág egyik legnagyobb nyersanyagvásárlója (4.3.).
A külkereskedelem az ország számára létfontosságú.
A szállításokat hatalmas tengeri kereskedelmi flotta
végzi. A japán kikötők óriási forgalmat bonyolítanak le.
Japán gazdasági tengelye a Honshu sziget délkeleti
partján húzódik. A Tokió-Jokohama városegyüttes
az ipari termelés egyharmad részét adja. A második
legnagyobb ipari tömörülés az Oszaka–Kiotó–Kóbe
háromszögben alakult ki. Az ország fővárosa Tokió.
2022. 05. 27. 15:22
 Oroszország
Kanada
Japán USA
Közel- India
Kelet
Indonézia
Ausztrália
vasérc kőolaj kőszén fa gyapot
4.3. A Japán számára nélkülözhetetlen nyersanyagok forrásai
Az ipar meghatározó ágazata a gépgyártás, ezen belül
a személygépkocsi- és a hajógyártás. Japán élen jár a
robottechnika kifejlesztésében, alkalmazásában (4.1.).
A japán iparban alapvetően a kis anyagigényű, de nagy
szaktudást igénylő ágazatok dominálnak.
Az 1980-as évek elején indult technopolisz-program
keretében a fejlődésből kimaradt középső és nyugati
térségekben külön városokat építettek a tudományos ku-
tatások, a csúcstechnológiát alkalmazó ipari ágazatok
fejlesztésére. Kezdetben a kevésbé fejlett országrészek
gazdasági életének fellendítése volt a cél. Napjainkban
ezek a városok a technológiai fejlesztések központjai.
Az öregedő Japán
Japán társadalma öregedő. Az egészséges táplálkozásnak
és a fejlett egészségügynek köszönhetően a világon itt
az egyik legmagasabb a születéskor várható átlagos
élettartam. A 80 évesnél idősebbek aránya néhány éven
belül eléri a 10%-ot. A születések száma ugyanakkor
egyre alacsonyabb, ennek következtében Japán népes-
ségszáma csökken.
Japán követői
Japán bevált „receptjét” követve rendkívül gyorsan emel-
kedett a Föld legfejlettebb gazdaságai közé Dél-Korea,
(Koreai Köztársaság) Hongkong, Tajvan és Szingapúr.
Előretörésük a nagymérvű iparfejlesztés eredménye.
Az országcsoportot a média gyakran „kis tigrisekként”
említi. Nincsenek nagy, művelhető földterületeik és
számottevő ásványkincseik sem, gazdaságuk a 20. század
második felében mégis gyorsan fejlődött.
1. Melyik országban található a következő vállalatok köz-
pontja? Nikon, Kia, Canon, Honda, Samsung, Flex, Toyota,
Fujitsu
2. Készíts folyamatábrát Délkelet-Ázsia országainak fejlődé-
séről!
OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 179
Brazília
élelmiszer
4.4. Thaiföld csodás tengerpartja november és február között
rengeteg turistát vonz
A „kis tigrisek” kezdetben a nagy számú és olcsó mun-
kaerőre épülő termékekkel (pl. textíliákkal, egyszerű
iparcikkekkel, játékokkal) jelentek meg a világpiacon.
Az oktatás fejlesztésének köszönhetően azonban né-
hány évtized múltán ezeket a szakképzettséget igénylő
áruk (pl. személygépkocsik) váltották fel. A gyorsan
fejlődő, mintául szolgáló Japán üzemek létesítésével
és a modern gyártástechnológia áttelepítésével járult
hozzá a gazdasági fejlődéshez. Ezáltal olyan gyárak
épülhettek, amelyek kialakítására nem lett volna lehe-
tőségük ezeknek az országoknak. Az ilyen folyamatot
nevezzük technológiai átvitelnek.
A „kis tigrisek”igen forgalmas kereskedelmi út-
vonalak mentén fekszenek, így adott volt számukra
az intenzív kereskedelem lehetősége. Ezt bizonyítja
Szingapúr, amelynek kikötője az egyik legnagyobb
áruforgalmú a világon.
A 20. század végén újabb ázsiai országok eredtek Japán
(és a „kis tigrisek”) nyomába: Thaiföld, Malajzia, Indo-
nézia és a Fülöp-szigetek. Fejlődésük valamelyest eltér
a „kis tigrisekétől”. Mindegyikük rendelkezik ugyanis
néhány, világviszonylatban is jelentős mezőgazdasági
terménnyel, illetve ásványkinccsel. Ezek értékesítése
mellett elsősorban beszállító-összeszerelő munkát
végeznek, de jelentős az idegenforgalom szerepe is (4.4.).
Legfontosabb exportcikkek:
Thaiföld: rizs, kaucsuk, ónérc
Malajzia: pálmaolaj, szénhidrogének
Indonézia: pálmaolaj, szénhidrogének, rézérc
Fülöp-szigetek: banán, kókuszpálma, nikkelérc
3. Gondold át és következtess Japán példáján keresztül! Mit
jelent a nyitott gazdaság kifejezés?
4. Hasonlítsd össze a Japán példáját követő kelet- és dél-
kelet-ázsiai országok két csoportját az országok területe,
földrajzi helyzete és természeti adottságai alapján!
179
2022. 05. 27. 15:22
 5.1. A modern Kína (Sanghaj belvárosa) 5.2. A vidéki Kína

Az emberiség történetének legkorábbi civilizációi a termékeny folyóvölgyekben alakultak ki. Az öntözéses gazdálkodás meg-
követelte a jól szervezett társadalmak, államok létrejöttét. Ezek közé tartoztak a Sárga-folyó, illetve a Jangce mentén kiala-
kult királyságok, melyeket Csin Si Huang-ti, az első kínai császár a Kr.e. 3. században egyesített.

5. Az alvó sárkány ébredése

Kína a Föld negyedik legnagyobb területű országa. A mezőgazdaság

Csaknem akkora, mint Európa. A feltörekvő nagygaz-
daságok közé tartozik. Fővárosa Peking. Kína munkavállalóinak mintegy negyede a mezőgazda-
ságban dolgozik, arányuk azonban folyamatosan csök-
A múlt és a jelen ken. Az ország területének alig 10%-át használják növény-
termesztésre. A hegyvidékeken teraszokat alakítanak ki,
Kína a 20. század első felében a Föld egyik legelmaradottabb a szárazabb területeken öntözőrendszereket építenek,
agrárországai közé tartozott. Az 1949-ben születő Kínai ahol lehet, évente kétszer-háromszor is vetnek és aratnak.
Népköztársaságban a gazdaság állami irányítás alá került. Az elmúlt évtizedek látványos fejlődése következtében
Az 1970-es évektől megkezdődő modernizáció és nyitás Kína élelmezési gondjai megoldódtak, sőt napjainkban
látványos változásokat hozott. A központi irányítás mezőgazdasági termékeket is exportál.
mellett teret engedtek a magánvállalkozásoknak és a Nyugat-Kínában a mezőgazdaság vezető ágazata
külföldi befektetőknek. Kína ezáltal látványos fejlő- a nomád állattenyésztés. A havasi legelőkön juhot és
désnek indult, és ma már mint a világgazdaság egyik jakot, a medencékben kecskét, juhot és tevét tartanak.
legmeghatározóbb szereplőjeként tekinthetünk rá. Kelet-Kína sűrűn lakott, termékeny síkvidékein,
a Kínai-alföldön és a Mandzsu-medencében, valamint
A legnépesebb ország
Kína – GDP/fő (2018): országos átlag feletti
18 400 USD tartomány
Kína népességszáma 1960 és 2005 között megduplázó- országos átlag alatti
tartomány
dott, napjainkra azonban sikerült mérsékelni a növe-
kedés ütemét. Az előrejelzések szerint a 2020-as évek
végén a népességszám már stagnálni fog, azt követően
Peking Tiencsin
pedig enyhén csökkenni kezd. Nyugat-Kína
terület: 57%
A népesség területi eloszlása Kínában hatalmas népesség: 6%
egyenlőtlenségeket mutat (5.3.). Napjainkban intenzív Sanghaj
vándorlás zajlik az országon belül nyugatról keletre,
illetve vidékről a városok felé. Ezzel egyidőben évente
Népsűrűség (fő/km2)
kínaiak tízezrei hagyják el az országot, hogy a világ Kelet-Kína
terület: 43%
különböző pontjain letelepedve munkát és megélhetést 50 100 250 500 1000 Hongkong népesség: 94%

találjanak. 5.3. Kína nyugati és keleti térsége

180

OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 180 2022. 05. 27. 15:22

 5.4. Hagyományos nehézipari központ Kínában
a Sárga-folyót kísérő löszvidéken minden talpalatnyi
földet megművelnek.
Kína a Föld legnagyobb gabonatermelői (búza, rizs, ár-
pa, kukorica) közé tartozik, de szója- és repcetermesztés-
ben is az elsők között van. Sertés- és baromfiállománya
a legnagyobb a világon. A tengeri és a folyami halászat
is fontos szerepet tölt be a népesség élelmezésében.
Szédítő tempójú gazdasági fejlődés
Kína gazdasági teljesítménye és kivitelének mértéke
az elmúlt két évtizedben rendkívüli ütemben nőtt.
A gazdasági siker a feldolgozóipar viharos fejlődésének
köszönhető. Alapja eredetileg a rendkívül olcsó, képzett
munkaerő volt. Az 1980-as évektől a legnagyobb világcé-
gek sorra hozták létre leányvállalataikat a keleti partvidék
városaiban. A külföldi tőkével együtt modern techno-
lógia is érkezett az országba. A betelepülő cégek váltak
a kínai export motorjává. Kezdetben ezek csak rész-
egységek előállításával és alkatrészek összeszerelésével
foglalkoztak. A kínai vállalkozások a nagy világcégek
modern termékeit, technológiáját megismerve később
saját fejlesztésekbe kezdtek. Így emelkedett fel a kínai
elektronikai- és számítástechnikai ipar, de az energeti-
kaiberendezés- és a járműgyártás is. A tömegtermékek
(pl. ruhák, játékok, műanyagáruk) gyártása mellett
napjainkban ezek a gazdaság húzóágazatai.
Kína ma már a világ legnagyobb exportőre, termékei
a világon mindenhol jelen vannak.
Kína dinamikus fejlődése fokozott környezetterheléssel jár. A jövő szempontjából meghatározó, hogy Kína a fenntarthatóságot
szem előtt tartva fejlődjön tovább.
1. Nézz utána, hogy mely ”találmányokat” köszönheti az
emberiség a kínai kultúrának!
2. Vizsgáld meg az atlasz népsűrűségi térképén, hogy me-
lyek Kína sűrűn, illetve ritkán lakott térségei! Mivel magya-
rázható a szélsőséges népességeloszlás?
OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 181
5.5. Az olcsó ruházati termékeken túl…, a 21. századi Kína
Kína ugyan a Föld ásványkincsekben egyik leggaz-
dagabb országa, készletei mégsem képesek kielégíteni
a gazdaság növekvő igényeit. Az ország napjainkra
az ércek, az energiahordozók és az egyéb ásványi
nyersanyagok egyik legnagyobb vásárlójává vált.
Kína energiagazdasága leginkább a széntüzelésű hő-
erőművekre épül. Az energiaéhség enyhítése érdekében
a folyók energiáját is kihasználják. Ennek látványos
példája a Jangcére épített Három-szurdok-gát.
Egy ország, két világ
Kínában a gyors gazdasági növekedés csak tovább fo-
kozta a már korábban is meglévő területi különbségeket
(5.1., 5.2., 5.3.). Mandzsúriában és a Jangce völgyében
(pl. Vuhanban) a helyi ásványkincsekre vaskohászat,
acélgyártás és gépipar települt. A tengerparti nagy
kikötővárosok a külföldi tőkebefektetések fő célpont-
jai. Peking „tengeri kapuja” Tiencsin, a Jangce torko-
latánál fekvő Sanghaj és a Hongkonggal „szemközti”
Sencsen a legmodernebb ipari ágazatok sokoldalú
központjai. Hongkong kikötővárosának különleges
a helyzete Kínán belül. Közel száz évig a britek bérelték,
de Kínához való visszacsatolása után is viszonylagos
önállóságot élvez.
Ezzel szemben Nyugat-Kína az előzőekhez képest
alacsonyabb fejlettségi fokon áll. Különösen igaz ez a
nagyobb városoktól távoli, nehezen megközelíthető
területekre és a távoli Tibetre.
3. Hasonlítsd össze Nyugat- és Kelet-Kína természeti, társa-
dalmi-gazdasági jellemzőit a következő szempontok sze-
rint: domborzat, éghajlat, népsűrűség, településhálózat,
mezőgazdaság, gazdasági fejlettség!
181
2022. 05. 27. 15:22
 6.1. Az indiai városok két arca 6.3. A vidéki India

„Ma India négyszázmillió önálló férfi és nő, és minden ember más, mint a többi, mind a gondolatok és érzések egyedi univer-
zumában él. Valami mégis összekötötte, s ma is összeköti őket. India földrajzi és gazdasági egység, bár változatos, de egysé-
ges kultúrájú ország. Ellentmondások halmaza.” (részlet Dzsaváharlál Nehru India fölfedezése című, 1940 körül írt művéből)

6. Az ezerarcú India
India a Föld hetedik legnagyobb területű országa. Né-
pességszáma megközelíti az 1,4 milliárd főt. A népes-
ségszám-növekedés ugyan mérséklődik, India lakossága
azonban évente így is 12-15 millió fővel nő. Várhatóan
néhány éven belül a Föld legnépesebb országa lesz.
India a feltörekvő nagygazdaságok közé tartozik.
Fővárosa Újdelhi.
A múlt öröksége
Az ősi indiai kultúrák az Indus és a Gangesz völgyében
jöttek létre. A 16. századtól a britek fokozatosan terjesz-
tették ki a hatalmukat a térségre. India évszázadokon át
a brit gyarmatbirodalom legértékesebb tagja volt. Az
ország az angol textilipar nyersanyagtermelőjévé és az
olcsó angol iparcikkek felvevőpiacává vált. India 1947-
ben nyerte el a függetlenségét. Az egykori „brit India”
területét vallási alapon osztották fel a hinduk (India)
és a muszlimok (Pakisztán és Banglades) között (6.2.).
Az ország népessége
India rendkívül sűrűn lakott ország (6.4.). Népsűrű-
sége meghaladja a 400 fő/km2-t. Európában Hollandia
népsűrűsége hasonló ehhez.
Bár a városfejlődés „hulláma” mára már Indiát is
elérte, a lakosságának mégis alig több mint harmad része
él városokban. A legnépesebb város Delhi és Mumbai,
melyekben tízmilliónál is többen élnek. A modern vá-
rosközpontok körül kialakult nyomornegyedek sajnos
megszokott részei az indiai városoknak. Jól mutatják az
országra jellemző kettősséget (6.1.).
Indiában a szegénység hatalmas tömegeket érint.
Ugyanakkor széles rétegek élnek jómódban vagy akár
kirívó gazdagságban is.
Az indiai lakosság kb. egynegyed része analfabéta,
különösen a nők között magas az írni-olvasni nem
tudók aránya. Az írástudatlanság visszaszorítása érdeké-
ben egyre nagyobb összegeket fordítanak az alapfokú

6.2. Váránaszi, a hinduizmus egyik szent városa 6.4. Átlagos hétköznapi forgalom Mumbaiban

182

OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 182 2022. 05. 27. 15:22

 6.5. Vidéki iskola Indiában
iskoláztatás fejlesztésére (6.5.). Az oktatás ezáltal egyre
nagyobb tömegek számára válik elérhetővé, és a szín-
vonala is emelkedik.
Az indiai felsőoktatás ma már világszerte elismert.
A kreatív, szakképzett munkaerő egyre inkább India
védjegyévé válik.
Egy ország, két világ
India munkavállalóinak majdnem fele a mezőgazda-
ságban dolgozik. Az országban egyszerre van jelen a
hagyományos és a modern mezőgazdaság. Az élelmi-
szertermelés általában apró parcellákon folyik. Ezeken
kezdetleges eszközöket alkalmaznak (6.3.). A termés
éppen csak az önellátásra elegendő. Az exportra termelő
nagybirtokokon, ültetvényeken ugyanakkor a legkor-
szerűbb gépekkel és módon termelnek.
India legfontosabb élelmiszernövénye a rizs. A csapa-
dékosabb tájakon teát, cukornádat és jutát termesztenek
még. A juta rostjaiból zsákot szőnek és kötelet készítenek.
A szárazabb vidékek fő terményei a búza, a köles, a
gyapot, a dohány és a földimogyoró. Az ország déli
részén és a környező szigeteken fűszernövényeket (pl.
borsot, szegfűszeget, szerecsendiót) termesztenek.
Indiában az állattenyésztés kisebb szerepet játszik
a mezőgazdaságban annak ellenére, hogy az ország
szarvasmarha-állománya a világon a legnagyobb.
1. Rajzold le a lehető legegyszerűbben Indiát! Milyen síki-
domhoz hasonlít leginkább a területe?
2. Miként lehetséges, hogy míg a „vidéki” Indiában napjaink-
ban is él a kasztrendszer, a „modern” Indiában viszont már
nem?
3. Gyűjtsd össze az Indiára vonatkozó kettősségeket!
OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 183
6.6. Bengaluru, India tudásközpontja
Az indiai púpos marhát, a zebut a hinduk szent állatként
tisztelik, a húsát nem fogyasztják.
A megújuló India
India életében mély nyomokat hagyott a gyarmati ura-
lom. A britek a hagyományos kézműipart leépítették,
a textilipar kivételével az ipart alig fejlesztették. Az ipa-
ri (pl. gyapot) és az élvezeti növények (pl. tea, fűsze-
rek, dohány) termelése jórészt a gyarmatosítók igényeit
szolgálta. Emiatt a gabonafélék termesztése visszaszo-
rult, ami gyakori éhínséget idézett elő.
A függetlenség kivívása után az élelmezési helyzet
megoldása és az ország bőséges nyersanyaglelőhelyeire
építve a nehézipar fejlesztése vált elsődlegessé.
Az 1990-es években indított reformok nagymér-
tékben átformálták India gazdaságát és társadalmát.
A hatalmas piac és az olcsó, de jól képzett, kreatív
munkaerő vonzotta a tőkét Indiába. Napjainkban
a pénzügyi és üzleti szolgáltatások adják India gazdasági
teljesítményének közel negyedét. Rengeteg indiai cég
végez könyvelést, működtet telefonos ügyfélszolgálatot
külföldi megrendelésre. Ezért Indiát gyakran a „világ
háttérirodájának” nevezik. Az ország a vezető szoft-
vergyártók közé tartozik. A kutatás-fejlesztés központ-
ja, az „indiai Szilícium-völgyként” is emlegetett Ben-
galuru (6.6.).
4. Keresd meg és javítsd ki a hibákat az alábbi szövegben!
A francia gyarmati múlt megszűnése óta India sokat vál-
tozott. A többségi társadalmat alkotó hindik a hindu nyelv
mellett az angolt is széles körben használják. Az indiai nők
hagyományos viselete a kimonó, melyet a homlokukra
festett piros pöttyel (indiai nyelven bindivel) egészítenek
ki. Az indiai konyha alapanyagát a marhahúsból készült
ételek adják.
183
2022. 05. 27. 15:22
 7.1. Dubaj kikötőjének egy részlete
A sivatag „közepén” egész évben működő fedett sípálya, légkondicionált buszmegálló, nyolcsávos autópálya, melyen luxus-
autók hada suhan tova… Melyik részén járunk a világnak? Miből telik e fényűző pompára? Vajon a térség minden országában
hasonlókat tapasztalhatunk?
7. Ázsia nyugati oldala
Délnyugat-Ázsia a két kontinens határán fekvő Török-
ország, a vallás tekintetében különálló Izrael és a „fekete
aranyhoz” valamilyen formában kapcsolódó országok
színes elegye.
A Boszporusz két oldalán
Törökország legnépesebb városa, Isztambul Európa és
Ázsia határán, a Boszporusz partján fekszik. A főváros,
Ankara az ország ázsiai részén található. Törökország
legfontosabb exporttermékei a személygépkocsik és az
autóbuszok. Az országnak jelentős bevétele származik
az idegenforgalomból. A Földközi- és a Fekete-tenger
közötti vízi összeköttetést biztosító tengerszorosokon,
a Dardanellákon és a Boszporuszon jelentős nemzetközi
hajóforgalom bonyolódik.
A „fekete arany” térsége
A Perzsa-öböl mentén fekvő országok tudhatják ma-
gukénak a világ ismert kőolajkészletének mintegy
7.2. A jólét alapja, a kőolaj a pénzérméken is megjelenik
184
OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 184
7.3. A mesterséges Pálma-sziget Dubajban
felét, földgázkészletének egyharmad részét. Mivel a
szénhidrogének napjaink legfontosabb energiahordozói,
az öböl menti országok a világgazdaság meghatározó
szereplői (7.2.).
A kőolaj zömét exportálják; óriási tartályhajók-
kal (úgynevezett tankerekkel) juttatják el a világ kü-
lönböző pontjaira (7.7.). A nyersanyag feldolgozása
a fogadó kikötőkben történik. A kőolaj kisebb részét
csővezetékeken továbbítják a Vörös-, illetve a Föld-
közi-tenger kikötőibe (7.4.). Az öböl menti országokban
a kőolaj kísérőgázával, a földgázzal fűtik az elektro-
mos áram előállítását végző hőerőműveket és működ-
tetik a tengervíz-sótalanító üzemeket. Az utóbbiak
révén tudják a sivatagi környezetben élő lakosságot
ivóvízzel ellátni.
A kőolaj biztosította lehetőségekből az öböl menti
országok nem egyformán részesednek (7.5.).
Az egy főre jutó kőolaj-kitermelésben a világranglista
élén álló országok
 Ilyen ország például Szaúd-Arábia, Kuvait, Katar és
az Egyesült Arab Emírségek (7.1., 7.3.)
 Az uralkodó társadalmi réteg fényűző luxusa
 Magas életszínvonal, jóléti államok
 Rendkívül fejlett infrastruktúra, modern nagyvárosok
 Az iparban jobbára külföldről érkező vendégmun-
kások dolgoznak
 A helyiek főként a közigazgatásban és az üzleti életben
dolgoznak
 Fontos bevételi forrás az Egyesült Arab Emírségek
esetében az idegenforgalom
2022. 05. 27. 15:22
 7.4. A kőolaj egy részét csővezetékeken szállítják 7.5. Nyers kőolajat szállító tartályhajó (tanker)

Az egy főre jutó kőolaj-kitermelésben a világ élvonalába
tartozó, népesebb országok
 Ilyen ország például Irak és Irán
 Az egy főre jutó bevételeik jelentősen elmaradnak az
előző csoportétól
 A kőolajból származó bevételeiket a korszerű mező-
gazdaság és ipar kiépítésére fordítják
Számottevő kőolajkészlettel nem rendelkező országok
 Ilyen ország például Omán, Jemen, Libanon, Szíria
és Jordánia
 A területükön áthaladó kőolajvezetékekért szállítási
díjat (úgynevezett tranzitdíjat) szednek, a kőolajat a
világpiaci árnál olcsóbban kapják
 A népesség egy része vendégmunkásként a kőolaj-ki-
termelő országokban dolgozik
 Mezőgazdasági terményekkel és ipari nyersanya-
gokkal látják el a kőolaj-kitermelésre épülő gazda-
ságokat
A vallási alapon szerveződött állam
Izrael vallási alapon szerveződött ország. 1948-ban
alapították a világ minden tájáról érkező zsidó beván-
dorlók. A társadalom összekötő eleme a zsidó vallás és
a héber nyelv.
Izrael a világ fejlett országai közé tartozik. Komoly ösz-
szegeket fordít a kutatás-fejlesztésre. Az országba – főleg
az Amerikai Egyesült Államokból – jelentős mennyiségű
külföldi tőke érkezik. Gazdaságában a csúcstechnológiát
alkalmazó ipari ágazatok a meghatározóak. Legfőbb
exportcikkei az elektronikai termékek, az orvosi ké-
szülékek és a gyógyszerek, valamint a drágakövek és
a nemesfémek. Izrael hadiipara rendkívül fejlett.
Izrael nagy része sivatagos terület. Ennek ellenére a
mezőgazdaság a hazai szükségletek mintegy 95%-át fedezi.
Izrael nemzetközileg elfogadott fővárosa Tel Aviv–
Jaffa. Forgalmas kikötővárosa Haifa. Az élénkülő
idegenforgalom legfőbb célpontja Jeruzsálem.

Kőolaj-kitermelés
Egy főre jutó GDP
helyezés a világ- (ezer hordó helyezés a világ- (USD)
(ezer hordó / nap)
ranglistán / nap / fő) ranglistán
Szaúd-Arábia 11 039  3. 317  3. 20 110
Irak  4 159  5. 103 10.  4 157
Egyesült Arab Emírségek  3 657  7. 370  2. 43 103
Irán  3 084  9.  37 18.  2 282
Kuvait  2 686 10. 629  1. 32 373

7.1. táblázat. Néhány öböl menti ország adata (2020)

1. Járd végig Dubaj, Abu-Dzabi vagy Kuvaitváros utcáit a
Google Térkép segítségével! Mit tapasztalsz! Meséld el
a padtársadnak!
2. Keress az interneten minél több, a Perzsa-öböl mentén
fekvő országokhoz kapcsolódó különlegességet!
3. Rendszerezd a Délnyugat-Ázsia országairól tanultakat!
Építsd be a munkádba a fejezet 3. leckéjében olvasottakat is!
4. Értelmezd a 7.1. táblázatot!
5. Hogyan készülnek az öböl menti országok arra az időre,
amikor a gazdaságuk alapját képező kőolaj elfogy?

185

OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 185 2022. 05. 27. 15:22

 Ázsia a legnagyobb területű kontinens. Az eső- és monszunerdők, a végeláthatatlan fenyvesek és sivatagok, a rendkívüli
magasságokba törő hegycsúcsok földrésze. A csúcstechnológiával dolgozó üzemek és a mindennapi falatért kezdetleges
eszközökkel küzdő milliók kontinense, a világvallások gyűjtőhelye.

8. Összefoglalás

Japán

kevés termőföld szigetország a Föld egyik legjelentősebb

gazdasága

kis területű, modern hatalmas tengeri flotta ásványkincsekben szegény

kisparaszti gazdaságok, magas
termésátlaggal

rizs halászat nyersanyagimport

tea kereskedelem

kevés nyersanyagot,
nagy szaktudást igénylő
Japán-szigetek
termékek gyártása
– vulkáni szigetívek
– legmagasabb hegye a Fudzsi
– gyakori földrengések (földrengésbiztos épületek,
a védekezés gyakorlása)
– gyakori vulkánkitörések kutatás-fejlesztés
– cunami robotizáció
– Japán (Keleti)-tenger csúcstechnológia

186

OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 186 2022. 05. 27. 15:22

 A Japán példáját követő országok
első hulláma

kis területű, ásványkincsekben, termőterületben szegény országok

nagyszámú, exportösztönző gazda-

japán technológiaátvitel kedvező földrajzi fekvés
olcsó munkaerő ságpolitika, iparosodás

gyors gazdasági fejlődés

Dél-Korea Hongkong Szingapúr Tajvan

A Japán példáját követő országok

második hulláma

nagy területű, néhány ásványkincsben, illetve mezőgazdasági terményben gazdag országok

nyersanyagok exportja

beszállító-összeszerelő üzemek

Thaiföld Malajzia Indonézia Fülöp-szigetek

(Bangkok) (Kuala Lumpur) (Jakarta) (Manila)

187

OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 187 2022. 05. 27. 15:22

 Feltörekvő nagygazdaságok

nagy terület, nagy népességszám, hatalmas fogyasztópiac

India Kína

népesedési problémák

kettősség

duális jellegű gazdaság

(elavult, régi / modern, új együttes jelenléte) Nyugat- és Kelet-Kína (népességeloszlás,
a gazdaság fejlettsége)
hagyományos, zárt / modern, nyitott
társadalom

gyors gazdasági növekedés – nagymértékű környezetterhelés

a Perzsa-öböl térsége

az egy főre jutó kőolaj-kitermelés az egy főre jutó kőolaj-kitermelés számottevő kőolajkészlettel nem
kiemelkedő magas rendelkező országok

luxus, tranzitdíj
a bevételekből korszerű ipar,
vendégmunkások vendégmunkásokat bocsátanak ki
mezőgazdaság
mezőgazdasági termények

pl. Szaúd-Arábia, Kuvait,

pl. Irak, Irán pl. Jordánia, Libanon
Egyesült Arab Emírségek

188

OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 188 2022. 05. 27. 15:22

 1. Milyen mezőgazdasági termelési módokat ismertél meg Ázsiában? Jellemezd ezeket fejlettségük szerint! Nevezd meg azo-
kat a tényezőket, amelyek az egyes termelési módok elterjedését befolyásolják!
2. Mely környezeti problémákra utalnak az alábbi képek?

3. „Üdvözlet Ázsiából” címmel nyílt meg egy érdekes kiállítás. Ennek fotói jellegzetes ázsiai pillanatokat örökítenek meg.
Hol készülhettek a képek? Indokold is meg a válaszodat!

Szorgos kezek A társadalom peremén A szent folyó partján

Házikedvenc A végtelen sztyeppén A „fekete arany” hazája

4. A világtörténelem valaha volt legna-

Ob Lé n a
gyobb területű egybefüggő államala-
kulata az egykori Mongol Birodalom. Moszkva Irti Am
s ur
Figyeld meg a térképet, majd ismere-
Dnye

ga

Kijev
teidet (és az atlasz megfelelő oldalait) pe
Vol

r MONGOL BIRODALOM
felhasználva válaszolj a kérdésekre! Karakorum Khanbalik
-folyó (Peking)
– Ázsia mely részeire terjedt ki a biro- Szamarkand
á rga

dalom? Buhara S
Aleppó
Bagdad
– Melyek voltak a birodalom termé-
Damaszkusz Iszfahán
szetes határai? ce
ng
us

Ja
– Mely nagytájakat vonták ellenőrzé-
In d
Níl

G a ngesz
sük alá a mongolok?
us

– Milyen természetes akadályoknak üt-

köztek India felé a mongol hódítók?

189

OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 189 2022. 05. 27. 15:23

X. A földrajzi övezetesség

OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 190 2022. 05. 27. 15:23

OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 191 2022. 05. 27. 15:23
 ÉSZAKI-SARK

jég

sarkvidéki öv H
I DEG
ÖVE
sarkköri öv ZET

tajga M
hideg É
mérsékelt öv R
lombhullató

S
füves puszta

É
erdő

K
E
valódi

LT
mérsékelt öv

Ö V
sivatag

E Z
E T
sivatag
meleg
mérsékelt öv

FOR
szavanna térítői öv

RÓ Ö
esőerdő átmeneti öv

VEZET
egyenlítői öv

Jól kiépített autópályákon suhanó autókkal, száguldó vonatokkal vagy a levegőt hasító gépmadarakkal juthatunk el a világ
egyik szegletéből a másikba. De milyen ruhát vigyünk magunkkal az útra? Ahhoz, hogy jól állítsuk össze a bőröndünk tartal-
mát, ismernünk kell a meglátogatott terület éghajlatát is.

1. Milyen ruhát tegyek a bőröndbe? – Gyakorlati óra

Mely tényezők határozzák meg egy terület hőmérsékletét? A válaszadásban segítenek az alábbi feladatok. Vizs-
gálódjatok! Írjátok a tapasztalataitokat a munkafüzetbe!

A. A napsugarak hajlásszöge és a megvilágított B. A napsugarak hajlásszöge és a felszín felmelege-

terület nagysága közötti kapcsolat (1.1. b)
Eszközök: 1 db fekete kartonlap, 1 db erős fényű lámpa, 1 db
kréta, vonalzó
Feladat: Tartsatok különböző (kb. 90o, 45o és 20o) szögben egy
erős fényű lámpát kb. 5 cm távolságra egy fekete kartonlap fölé!
Rajzoljátok körbe krétával mindegyik esetben a lámpa által
megvilágított területet! Mérjétek meg a szélességet, és jegyez-
zétek fel az adatokat!
dése közötti kapcsolat (1.1. j)
Eszközök: 3 db hőmérő, 3 db gyurma, 1 db erős fényű lámpa
Feladat: Olvassátok le a hőmérőkről a hőmérsékletet! Fektes-
sétek le a hőmérőket az asztalra úgy, hogy a mérőfejük egy-egy
„gyurmaágyban” legyen rögzítve! Világítsátok meg ugyanakko-
ra távolságról, de (az első feladathoz hasonlóan) eltérő szögből
a hőmérőket!
Olvassátok le 2-3 perc múlva a hőmérők által mutatott hőmér-
sékletet! Az adatokat jegyezzétek fel!

1. a) Melyik esetben világította meg a legnagyobb, illetve a
legkisebb területet a lámpa?
b) Fogalmazzátok meg a tapasztaltak alapján az ösz-
szefüggést a beérkező fény hajlásszöge és a meg-
világított terület nagysága között!
2. a) Mit tapasztaltatok? Melyik esetben nőtt a legna-
gyobb, illetve a legkisebb mértékben a hőmérséklet?
b) Fogalmazzátok meg a megfigyeléseitek alapján az
összefüggést a beérkező fény hajlásszöge és a felme-
legedés mértéke között!

192

OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 192 2022. 05. 27. 15:23

 1.1. A napsugarak hajlásszöge és a megvilágított terület nagysága közötti kapcsolat (b); a napsugarak hajlásszöge és a felmele-
gedés kapcsolatának (j) vizsgálata

C. A napsugarak hajlásszöge, a megvilágított terület nagysága és a hőmérséklet közötti kapcsolat

3. Figyeljétek meg és értelmezzétek az 1.1. és 1.2. ábrákat! Keressetek összefüggést a földrajzi szélesség és a napsugarak hajlás-
szöge között az ábrák alapján az előző két feladatban tapasztaltak felhasználásával!

10°
Északi
10° sarkkör 40°
Északi
megvilágított napsugarak
sarkkör terület 40° Ráktérítő beesési
nagysága szöge
megvilágított napsugarak
75°
terület beesési
nagysága Ráktérítő Egyenlítő szöge90°
75°

Egyenlítő
90°

1.2. A napsugarak hajlásszöge, a megvilágított terület

–40 –35 –30 –25 –20 –15 –10 –5 0 5 10 15 20 25 30 °C
nagysága és az évi középhőmérséklet közötti kapcsolat

D. A napsugarak hajlásszöge és az árnyék hossza közötti összefüggés 1.

4. a) Hasonlítsátok össze a képeken látható állatok árnyé- –40 –35 –30 –25 –20 –15 –10 –51 0 5 10 15 20 25 30 °C
kának hosszúságát! Északi sarkkör
2
b) Milyen összefüggést fedeztek fel az árnyékok hosz-
sza, a földrajzi szélesség és a napsugarak hajlásszöge Ráktérítő 2.
között? 3
napsugarak

c) Nevezzétek meg a különböző színű övezeteket (1.3.)! Egyenlítő

d) Mely szélességi körök jelölik ki az övezetek határait?
e) Jellemezzétek az egyes övezeteket a napsugarak haj- 3.
lásszöge és a hőmérséklet alapján! Baktérítő

Összefoglalva: a napsugárzás, a földrajzi fekvés, a dom- Déli sarkkör

borzat, a szélrendszerek, a tengeráramlások alakítják
ki az éghajlati övezetességet. 1.3. A napsugarak hajlásszöge és az árnyék hosszúsága
Földrajzi övezetességnek nevezzük az éghajlat, közötti összefüggés (a képek azonos időben delelő
a természetes növényzet, az állatvilág, a talaj, a felszín- napálláskor készültek)
formáló folyamatok, az emberi tevékenység övezetes
megjelenését.

193

OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 193 2022. 05. 27. 15:23

 mm a növényzet fejlődési időszaka 365 nap °C

hőmérséklet
2000

mennyiség
Északi sarkkör őmérséklet

csapadék-
évi középh 30
Ráktérítő 1000 évi 20
csa
padé 10
kmennyis
Egyenlítő ég
0 0
0° FORRÓ ÖVEZET 23,5°
Baktérítő
száraz hónapok
Déli sarkkör nedves
hónapok

egyenlítői átmeneti térítői passzátszél

öv öv öv

2.1. A forró övezet és övei 2.3. Az éghajlati jellemzők változása a földrajzi szélességgel

Háromból egy szupermarketben vásárolható termék közvetve hozzájárul az esőerdők kiirtásához. A délkelet-ázsiai esőerdők
helyét döntően pálmaolaj-ültetvények veszik át. A pálmaolajat csokoládé, chips, samponok gyártásához használják fel.

2. A trópusi esőerdőktől a sivatagokig

Ahol a legmelegebb van Az egyenlítői övben

A forró övezetben a napsugarak nagy hajlásszögben
érik a felszínt, ezért egész évben erőteljes a felmelege-
dés. Az évi közepes hőingás kicsi. Az övezet éghajlatát
a passzátszélrendszer alakítja.
Az Egyenlítőnél a nagy felmelegedés miatt könnyűvé
váló levegő felszáll, majd a térítők irányába áramlik.
A magasban lehűl, nehézzé válik, ezért a térítők térsé-
gében leszáll. Az eltérő (a térítőknél magas, az Egyen-
lítőnél alacsony) légnyomás miatt a felszín közelében
egy állandó légáramlás jön létre. Ez a passzátszél (2.2.).
Szinte állandóan fúj, iránya és sebessége alig változik.
A forró övezetet három övre osztjuk: egyenlítői, átme-
neti és térítői övre (2.1.).
Indiai-óceán
Földközi-tenger Vörös-tenger
É sát, az ún. talajeróziót. Gyakori jelenség a földcsuszam-
NY
Az egyenlítői övben egyenlítői éghajlat alakult ki, ahol
a hőmérséklet egész évban magas. A passzátszelek ál-
landó szembeáramlása és a levegő felemelkedése miatt
egész évben viszonylag egyenletesen sok csapadék hul-
lik. Az erőteljes párolgás miatt a levegő vízgőztartalma
magas.
A vízhálózat sűrű, a folyók bővizűek és egyenletes
vízjárásúak. A nagy meleg és a sok eső állandóan zöld
trópusi esőerdőt éltet (2.4.).
Az erdő alatt humuszban szegény, vörös színű talaj
képződik. Az egyenlítői övben az erdő felégetésével vagy
kivágásával jutnak termőföldhöz. A fakitermelés, a bá-
nyászat és különböző építkezések miatt is irtják az eső-
erdőt. A fokozódó erdőirtás elősegíti a talaj lepusztulá-
K
D lás is, amely egész településeket is maga alá temethet.

zél
passzáts

magas légnyomás
Guineai-öböl alacsony légnyomás

2.2. A passzátszélrendszer működése Afrika példáján 2.4. A trópusi esőerdő egy részlete

194

OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 194 2022. 05. 27. 15:23

 z l ség és
gy m lcs élé
2.5. A füves szavanna egy részlete 2.6. Datolyaültetvény vízellátása az oázisban
Esős évszak – száraz évszak
Az átmeneti övben szavannaéghajlat alakult ki: száraz
és esős évszak váltakozik. Az esős évszak hossza és a
csapadék mennyisége az Egyenlítőtől távolodva egyre
csökken, a száraz évszaké ennek megfelelően nő (2.3.).
Az öv természetes növényzete a szavanna, aminek fái
a térítőkörök felé haladva egyre ritkábban állnak.
Az átmeneti öv a forró övezet sűrűn lakott része.
A térségre a vándorló (nomád) állattartás jellemző.
A pásztorok nagyszámú állatból álló csordáikat, nyája-
ikat rendszeres időközönként más-más legelőre terelik.
Az állattartásnak túllegeltetés a következménye, ami a
szavanna elsivatagosodásával jár.
A szavannaéghajlatra emlékeztet a csapadékeloszlása
miatt a forró övezeti monszunéghajlat. Nevét az év-
szakonként eltérő irányból fújó szélről, a monszunról
kapta. A forró övezet peremén (pl. Hindusztáni-félszi-
get, Észak-Ausztrália) alakultak ki a sűrűn lakott mon-
szunvidékek, amelyek a rizs, a cukornád, a gyapot és a
tea fontos termőterületei.
1. Mutasd be, hogyan változnak a természeti adottságok az
övezetben észak–déli irányban! Használd a 2.3. ábrát!
2. Olvasd el az egyenlítői öv időjárásának jellemzését, majd ha-
sonlítsd össze az öv éghajlatának jellemzőivel (2.3.)! Milyen
kapcsolatot veszel észre az időjárás és az éghajlat között?
Az erős felmelegedés miatt a gyorsan felmelegedő leve-
gőben már délelőtt megkezdődik a gomolyfelhők képző-
dése, amelyekből kora délutánonként gyakran felhősza-
kadásszerű zivatar alakul ki. A levegő állandóan párás,
fülledt. Tehát a légkör tulajdonságai néhány óra alatt so-
kat változnak.
3. Nevezz meg az esőerdőben élő jellegzetes fajokat!
4. Értékeljétek az egyenlítői öv természeti adottságait a me-
zőgazdasági termelés szempontjából! Készítsetek táblá-
zatot: mi segíti és mi nehezíti a mezőgazdaságot!
OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 195
ga ona élé nt z csato ná
l é s z t
pl omo
t tala z a zta t z t n
z szt z t
Ahol szinte soha nem esik az eső
A térítői övben alakultak ki Földünk trópusi sivatag-
jai. A térség egész évben a passzátszélrendszer leszál-
ló ágának uralma alatt áll. Mivel a leszálló légáramlat
felhőoszlató hatású, ezért nagyon kevés csapadék esik.
A nagy napi hőingás miatt a kőzetek gyorsan aprózód-
nak. Ebből születik a sivatagi homok, amit a szél szállít
tovább. A csapadék hiánya miatt sok helyen csupán idő-
szakos vízfolyások vannak. A növényzet rendkívül gyér,
ezért is csak terméketlen talajok alakulhatnak ki.
A térítői öv Földünk legritkábban lakott területei
közé tartozik. Állandó települések csak az oázisokban,
ritkábban a nagy folyók (pl. Nílus) mentén alakultak ki.
Ezek a területek bolygónk legnagyobb datolyatermő
vidékei (2.6.), egyébként csak igénytelen állatokat (juhot,
kecskét, Afrikában és az Arab-félszigeten egypúpú te-
vét) tartanak. Mivel a trópusi sivatagok területén a leg-
magasabb az évi napsütéses órák száma, a Nap szinte
kimeríthetetlen energiaforrást jelent. Egyre több ország
fedezi fel a napenergiában rejlő lehetőségeket.
5. Hogyan járulhatsz hozzá ahhoz, hogy mérséklődjön az
esőerdők irtása?
6. Vitassátok meg, milyen következményekkel járhat a sza-
vannaéghajlaton a termelésre és a talajra a népesség-
szám gyors növekedése!
7. a) Nevezd meg az egyes kontinensek legnagyobb trópusi
sivatagjait az atlasz segítségével!
b) Magyarázd meg a 2.2. ábra alapján a passzátszélrend-
szer és a forró övezeti sivatagok kialakulása közötti ösz-
szefüggést!
8. Alakítsatok hat csoportot! Két-két csoport válassza a forró
övezetnek ugyanazt az övét! Minden öv egyik csoportja
gyűjtse össze, hogy miért jó ott élni! A másik csoport gyűjt-
se össze, hogy melyek lehetnek az ottani élet nehézségei!
Mutassátok be az öveket érintő környezetkárosítás okait
és következményeit is!
195
2022. 05. 27. 15:23
 Északi sarkkör °C mm °C mm
200 200
Ráktérítő 100 100
Egyenlítő 40 80 40 80
30 60 30 60
Baktérítő
20 40 20 40
10 20 10 20
Déli sarkkör
0 0 0 0
–10 –10
meleg valódi hideg nyugatias J F M Á M J J A Sz O N D J F M Á M J J A Sz O N D
mérsékelt mérsékelt mérsékelt szelek
öv öv öv
3.1. A mérsékelt övezet és övei (b); Róma (k) és Peking (j) éghajlati diagramja

Ebben a leckében a forró övezet és a mérsékelt övezet határán kialakult meleg mérsékelt öv világába pillantunk be. A meleg és
évszakonként eltérő mennyiségű csapadékban részesülő tengerpartokon, a mediterrán területen és a monszunterületen járunk.

3. A nyári szárazság és a nyári özönvizek földjén

A mérsékelt övezetet a nyugatias szélrendszer ural-
ja. A térségben négy évszak váltakozik. Az évszakok
hossza az egyes övekben különbözik egymástól. A me-
leg mérsékelt öv a forró övezettel határos, míg a hi-
deg mérsékelt öv a hideg övezet felé mutat átmenetet.
A kettő között a valódi mérsékelt öv helyezkedik el.
Az olajfák és a turizmus földjén
A meleg mérsékelt öv két területre különül: a száraz-
földek nyugati felén a mediterrán terület, a keleti felén
a monszunterület helyezkedik el. A mediterrán terü-
letek kiterjedése bolygónkon a Földközi-tenger (latin
eredetű szóval Mediterráneum) vidékén a legnagyobb.
A mediterrán éghajlatot a forró, száraz nyár és az eny-
he, csapadékos tél jellemzi. A folyók vízjárása szélsősé-
gesen ingadozik: ősszel és télen áradnak, nyáron viszont
a legnagyobb folyók kivételével csaknem kiszáradnak.
A mediterrán területek természetes növényzete a ke-
ménylombú erdő. Az erdők legnagyobb részét mára
kivágták, helyüket bozótosok foglalták el. Alattuk ala-
csony termőképességű, fahéjszínű vagy vörös talajok
képződnek. Az erdőirtások következtében jelentős a
talajpusztulás. Az olajfa, a szőlő és a füge jellegzetes
mediterrán kultúrnövények, amelyeket ún. szárazmű-
veléssel, azaz öntözés nélkül termesztenek. A citrusfé-
léket (citrom, narancs stb.) viszont nyáron öntözni kell.
Az állatok közül főként az igénytelenebb juhot, kecskét
és szamarat tartják. Mivel ezek az állatok szinte min-
dent lelegelnek, sok helyen siettetik a talajeróziót.
Az európai mediterrán tájak kellemes éghajlatukkal,
szép fekvésű tengerpartjaikkal, történelmi emlékeikkel,
boraikkal és különleges konyhájukkal turisták töme-
geit vonzzák.

l g lt t
Földközi-tenger állatt nyésztés
sz l t ola a
m sztés lg t
szállo aso lt s
st an t m z gaz aság t asz
zl t

3.2. A mediterrán partok hasznosítása

196

OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 196 2022. 05. 27. 15:23

 3.3. Száraz folyóvölgy a mediterrán területen (b); kínai életkép (k); teraszos művelés Ázsiában (j)
A nyári özönvizek földjén
Dél-, Délkelet- és Kelet-Ázsiában az év során kétszer
jelentősen megváltozik az uralkodó szél iránya (3.4.).
Ez az évszakosan irányt váltó szél a monszun. A nyári
monszun vízpárával telt légtömegeket szállít a száraz-
földre és ott csapadékos időjárást okoz. A szárazföld
belsejéből induló téli monszun viszont szárazabb leve-
gőt szállít, ezért télen csak kevés csapadék hullik. A mér-
sékelt övezeti monszunéghajlatot hűvös, száraz tél és
csapadékos, forró nyár jellemzi. A szárazabb vidéke-
ken közepes tápanyagtartalmú vörösföld, a nedvesebb
vidékeken sárgaföld képződött. A monszunterületeken
rizst, cukornádat, teát, szóját, gyapotot termesztenek,
baromfit, sertést, bivalyt tenyésztenek.
1. a) Mely nevezetes szélességi körök között húzódik a mér-
sékelt övezet (3.1.)?
b) Magyarázd meg az atlasz térképe alapján, hogy miért
terpeszkedik jóval nagyobb területen a mérsékelt öve-
zet az északi félgömbön, mint a délin!
2. a) Mi lehet az oka az övezet övekre tagolódásának?
b) Olvasd le a 3.1. ábráról a meleg mérsékelt öv elhelyez-
kedését!
c) Nevezz meg az atlaszod segítségével tájakat, amelyek
a mediterrán, illetve a monszunterületen fekszenek!
3. a) Jellemezd a mediterrán éghajlat hőmérsékleti és csapa-
dékviszonyait! (3.1.)
b) Állapítsd meg az éghajlati jellemzők évszakos különb-
ségeinek lehetséges következményeit a diagram segít-
ségével!
4. a) Hogyan alkalmazkodott a forró, száraz nyárhoz a ke-
ménylombú erdő?
b) Melyek a mediterrán területeken elterjedt fafajok? Nézz
utána az interneten!
5. Melyik évszakban készültek a 3.3. képek? Állapítsd meg
a 3.1. ábra éghajlati diagramjainak elemzése alapján!
OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 197
nyáron
nyári monszun
Kínai-alföld Sárga-tenger
Ny K
télen
téli monszun
Kínai-alföld Sárga-tenger
Ny K
3.4. A mérsékelt övezeti monszun kialakulása
6. a) Nézz utána bolygónk legnagyobb szőlő- és bortermelő
országainak! Miért ezek az országok állnak a lista élén?
b) Jellegzetességeik, különlegességeik teszik egyedivé a ti-
pikus tájakat. Ilyen a mediterrán területek üdülőöveze-
te (3.2.). Gyűjtsd össze a mediterrán táj turistacsalogató
jellemzőit! Készíts arról gondolattérképet!
7. Magyarázd el, hogy miért csapadékos a nyár, illetve száraz
a tél a monszunterületeken! Elemezd a 3.4. ábrát!
a) Olvasd végig a szöveget úgy, hogy a dőlt betűs szavak
közül csak a megfelelőt használod!
b) Készíts ugyanilyen logikai láncot a téli évszakra is!
Nyáron a szárazföld/a tenger kevésbé melegszik fel, mint
a szárazföld/a tenger. Ezért a szárazföld/a tenger fölött
magas, a szárazföld/tenger fölött pedig alacsony lesz a
légnyomás. Mivel a levegő a magasabb/az alacsonyabb
nyomású hely felől a magasabb/az alacsonyabb nyomású
hely felé áramlik, nyáron a szél a tenger felől/a szárazföld
felől a tenger/szárazföld felé fúj. A szél ezért ebben az év-
szakban párás/száraz levegőt szállít, a nyár így csapadé-
kos/száraz.
197
2022. 05. 27. 15:23
 n
á

e
c
- ó
t i
Rotterdam E u r á z s i a
a n

Győr Volgográd
A t l

Kizilorda

Rotterdam (Hollandia) Győr (Magyarország) Volgográd (Oroszország) Kizilorda (Kazahsztán)

°C évi évi évi évi évi évi évi évi mm
közép- csapadék- közép- csapadék- közép- csapadék- közép- csapadék-
hőmérséklet mennyiség hőmérséklet mennyiség hőmérséklet mennyiség hőmérséklet mennyiség 100
9,6 °C 782 mm 10,2 °C 595 mm 8,3 °C 380 mm 10,2 °C 151 mm
80
30 60
20 40
10 20
0 0
–10
J F M Á M J J A Sz O N D J F M Á M J J A Sz O N D J F M Á M J J A Sz O N D J F M Á M J J A Sz O N D
óceáni éghajlat nedves kontinentális éghajlat száraz kontinentális éghajlat mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat

4.1. A valódi mérsékelt öv Eurázsiában rajzolódik ki a leglátványosabban

Gyapjúpulóver és póló, télikabát és fürdőnadrág, bundás cipő és szandál! Egy pillantás a szekrényünkbe és rögtön tudatosul
bennünk, hogy Földünk olyan térségében élünk, ahol nagyon változatos és változékony az időjárás. A valódi mérsékelt övben já-
runk. Miután megismerkedtünk az öv jellegzetességeivel, ellátogatunk a tűlevelű erdők birodalmába, a hideg mérsékelt övbe is.

4. Irány a szárazföld belseje és a fenyőerdők világa

Az óceánparttól a sivatagig Irány a kontinens belseje

A valódi mérsékelt öv széles sávban fogja át a száraz-
földeket a meleg és a hideg mérsékelt öv között. A nyu-
gatias szelek uralma alatt áll, amelyekkel a kontinensek
belseje felé egyre kevesebb csapadék érkezik. Így az
éghajlata az övön belül alapvetően a szárazföldek nyu-
gati oldalán levő óceánoktól való távolságától függ. Ez
alapján az övön belül négy földrajzi területet különí-
tünk el (4.1.).
Óceánparti üde zöld rétek
A szárazföldek nyugati partvidékén, az óceáni terüle-
ten óceáni éghajlat alakult ki. Tele enyhe, nyara hűvös,
és egész évben viszonylag sok a csapadék. Ez kedvezett
a lombhullató erdők (főként bükk) kialakulásának.
Helyüket azonban napjainkra szántóföldek, legelők
foglalták el. A szántókon főként a hűvösebb éghajlatot
kedvelő burgonyát, rozst, árpát és a szálastakarmányo-
kat termesztik. A télen is zöldellő legelők kedveznek az
állattenyésztésnek (szarvasmarha, juh). A tengeri halá-
szat is fontos az itt lakók életében.
A kontinensek belseje felé haladva az óceáni területeket
fokozatosan felváltják a mérsékelten szárazföldi, majd
a szárazföldi területek. Egyre gyengülnek az óceáni és
egyre meghatározóbbá válnak a szárazföldi vonások.
A mérsékelten szárazföldi területeken a nedves konti-
nentális, a szárazföldi területeken a száraz kontinen-
tális éghajlat jellemző. A folyók ingadozó vízjárásúak
mindkét területen.
A mérsékelten szárazföldi területek természetes nö-
vényzete a lombhullató erdő (tölgyesek, magasabban
bükkösök). A belső területek felé haladva ezt erdős te-
rületek, majd füves puszták váltják fel. Az erdők alatt
humuszban gazdag barna erdőtalaj fejlődik. A füves
pusztákon bolygónk legtermékenyebb talaja, fekete me-
zőségi talaj képződött.
A mérsékelten szárazföldi területek erdőségeit mára
jórészt kiirtották, helyüket szántóföldek és legelők fog-
lalják el. A vegyes szántóföldi növénytermesztés főbb
terményei a búza, a kukorica, a napraforgó és a cukor-
répa. Mindezt zöldség- és gyümölcsfélék termesztésé-
vel egészítik ki.

198

OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 198 2022. 05. 27. 15:23

 4.2. Táj az óceáni területen (Írország); mérsékelten szárazföldi terület hazánkban; füves puszta Ázsiában; mérsékelt övezeti
sivatag (Kara-kum)

A földrész közepén, hegyek ölelésében A hideg mérsékelt öv

A kontinensek belsejébe már csak kevés párával telt le- A szárazföldek elhelyezkedése miatt a hideg mérsékelt
vegő jut. Itt a forró nyarat egy rövid átmeneti időszak öv csak az északi félgömbön alakulhatott ki.
után hideg, fagyos tél követi. A szélsőségesen száraz- Tajgaéghajlata van, aminek tele hosszú (6-9 hóna-
földi területeken mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat pos) és zord, nyara rövid és a viszonylag kevés csa-
jellemző. A sivatagok és félsivatagok azonban nemcsak padék ilyenkor hullik (4.4.). A folyókat az év jelentős
az óceántól való hatalmas távolság miatt alakulhatnak részében jég borítja, hóolvadáskor áradnak. Az öv
ki, hanem azért is, ha hegyvonulatok állják útját a nyu- természetes növényzete a tajga, amely bolygónk leg-
gatias szeleknek (4.3.). nagyobb fenyőerdősége (4.4.).
Az évi csapadékmennyiség kevesebb mint 250 mm, A hideg mérsékelt övben megtelepedett gyér lakos-
ezért a folyók vízjárása erősen ingadozó. A terület víz- ság főként erdőgazdálkodással, illetve prémes állatok
folyásai időszakosak. Ahol öntözni tudnak, gyapotot és (nyérc, hermelin stb.) tenyésztésével és vadászatával
rizst termesztenek. A gyér népesség elsősorban vándorló foglalkozik. A fakitermelés miatt az erdők területe
(nomád) állattenyésztésből él. Főként juhot, kecskét és gyorsan csökken. évi Verhojanszk (Oroszország) évi
középhőmérséklet csapadékmennyiség
kétpúpú tevét tartanak. °C
-15,2 °C 175 mm
mm
20 40
10 20
0 0
-10
-20
-30
-40
-50
J F M Á M J J A Sz O N D

4.3. Sivatagok kialakulásának egyik oka a mérsékelt övezetben 4.4. A tajga világa

1. Mutasd be a 4.1. ábra és atlaszod segítségével, hogyan vál-
tozik az éghajlat, a folyók vízjárása, a természetes növény-
zet, a talaj és a felszínformálás az óceántól a kontinens
belseje felé haladva!
2. a) Nevezd meg az atlasz segítségével azokat az ázsiai tája-
kat, amelyeknek mérsékelt övezeti sivatagi éghajlata van!
b) Milyen hasonlóságokat figyelhetsz meg a fekvésükben?
3. Hogyan alkalmazkodik a növénytermesztés és az állat-
tenyésztés a valódi mérsékelt övezet különböző éghajla-
taihoz?
4. Indokold atlaszod alapján, hogy miért hiányzik a hideg
mérsékelt öv a déli félgömbön!
5. Az elenyésző mennyiségű csapadék ellenére a hideg mér-
sékelt övben nincs szárazság és a vízellátás sem okoz gon-
dot. Miért?
6. Mutasd be, milyen lehet az élet a tajgán! Próbáld olyan
történetbe szőve elmondani, ami érzékelteti az ott lakók
mindennapjait!
7. Nézz utána, hogy a hideg mérsékelt öv mely országai tar-
toznak bolygónk legnagyobb fakitermelői közé!

199

OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 199 2022. 05. 27. 15:23

 Északi sarkkör évi Chesterfield (Kanada) évi
középhőmérséklet csapadékmennyiség McMurdo kutatóállomás
°C mm (Antarktisz)
–11,3 °C 248 mm évi évi
Ráktérítő középhőmérséklet csapadékmennyiség
20 40 °C mm
–16,9 °C 203 mm
Egyenlítő 10 20 10 20
0 0 0 0
Baktérítő
–10 –10
Déli sarkkör –20 –20
–30 –30
–40 –40
sarkköri sarkvidéki sarki J F M Á M J J A Sz O N D J F M Á M J J A Sz O N D
öv öv szelek
5.1. A hideg övezet és övei (b); a tundraéghajlat (k) és az állandóan fagyos éghajlat (j) diagramja

Az elefánthoz hasonló külsejű gyapjas mamutok valaha Eurázsia északi tájain és Észak-Amerikában barangoltak. A mára ki-
pusztult állatok maradványait megőrizte az állandóan fagyott talaj. Napjainkban is több helyen kerülnek elő mamutcsontok.
A maradványok gyakran a feketekereskedelem áldozataivá válnak.

5. Ahol a hideg irányítja az életet

Bolygónk legzordabb időjárású területei a sarkkörökön
is túlnyúló hideg övezetben fekszenek. Itt egész évben
a gyakran viharos, keleties sarki szelek uralkodnak.
A sarkkörökön a Nap nyáron egy napon nem nyugszik
le, illetve télen egy napon nem kel fel. A sarkpontok felé
haladva egyre nő az „állandó” nappal és az „állandó” éj-
szaka hossza (5.2.). „Állandó” nappalon és éjszakán azt
az időszakot értjük, amikor a Nap több napon, héten,
hónapon keresztül nem kel fel, illetve nem nyugszik le
(5.3.). Az Északi- és a Déli-sarkon féléves nappal vál-
takozik féléves éjszakával. A hőmérsékleti viszonyok
alapján a hideg övezetben a sarkköri és a sarkvidéki
övet különítjük el (5.1.).
A rénszarvasok földjén
A természetes növénytakaró a tundra. Legjellemzőbb
növényei az apró méretű cserjék (pl. törpe nyír, sarki
fűz), a mohák és a zuzmók (5.4.). A zuzmó a rénszarva-
sok kedvelt csemegéje. Az övben tápanyagban szegény
köves tundratalaj képződik.
A felszínt elsősorban a fagy formálja, repeszti a kőze-
teket, amelyek felaprózódnak. A felszín alatt (akár több
száz méteres mélységben is) a kőzetek fagyottak lehet-
nek. A nyári napsütés a felső talajréteget felolvasztja.
Mivel a talaj alsó rétegei fagyottak, a víz nem tud le-
szivárogni, a sarkköri övben hatalmas mocsárvidékek
alakulnak ki (5.4.). Az olvadást fokozza az éghajlatvál-
tozás is.
A sarkköri övben megtelepedő inuitok és a számik kü-
lönleges módon alapozott házakban élnek. Az inuitok

A sarkköri övben tundraéghajlat uralkodik. Itt két év-

szak változik: a hosszú és zord tél, illetve a rövid és hű-
vös nyár. A csapadék általában hó. A folyókat az év nagy
részében jégpáncél borítja.

Ész Ész
aki aki
sark sark
kör kör
Egy Egy
enlí enlí
tő Nap tő

Dél Dél
i sa i sa
rkk rkk
ör ör

június 21. december 21.

5.2. A Föld megvilágítása június 21-én és december 21-én 5.3. Éjféli napsütés a norvégiai Északi-fokon

200

OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 200 2022. 05. 27. 15:23

 5.4. A tundra nyáron hatalmas mocsárvidékké válik
régebben jégkunyhókban (iglu) laktak és hagyományos
eszközöket használtak a vadászat és halászat során (5.4.).
Ma már motoros szánokon közlekednek, és a legmoder-
nebb sátrakat viszik magukkal a vadászatra.
A szibériai tundra lakóinak egyik fő tevékenysége
a rénszarvastenyésztés. Nyáron a tengerparton legel
a jószág, a zord télen pedig a csordák délre vándorol-
nak, a tajga határvidékére. Itt elviselhetőbb a hideg és
a tüzelőanyagot, élelmet is könnyebben tudják biztosí-
tani maguknak a pásztorok.
1. a) Hol helyezkedik el bolygónkon a hideg övezet?
b) Földünk mely tájai fekszenek a hideg övezet egyes öve-
iben?
2. Az év mely napján van egész napos éjszaka a déli félgömb
hideg övezetének teljes területén? Ugyanekkor hány órás
a nappal az északi félgömb hideg övezetében?
3. Az év hány napján nem nyugszik le a Nap a sarkkörökön?
4. Hasonlítsd össze a tundraéghajlat területének kiterjedé-
sét az északi és a déli félgömbön! Mi a különbség oka?
5. Hogyan hatnak az éghajlati jellemzők a természetes nö-
vényzetre és a folyók vízjárására al sarkköri övben?
1900 körül
állam
s g tség
sz mé
la ása
z tés és
á an ságo
liszt
cuk r
só
5.5. Az inuitok életmódja napjainkra jelentősen megváltozott
OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 201
5.6. A hó és a jég világa
Ahol a fagypont már melegnek számít
A sarkvidéki övet az állandóan fagyos éghajlat jel-
lemzi. A több hónapig tartó hideg, sarkvidéki éjsza-
ka után az enyhébb hónapokban is általában fagypont
alatt marad a hőmérséklet. A felszínt vastag jégtakaró
borítja. Az állandóan fagyos környezet főként algák és
egyéb élőlények élettere. A sarkvidéki övet az ember
lakatlanul hagyta. Csupán kutatóállomások és katonai
bázisok találhatók a jég birodalmában.
6. a) Hogyan jönnek létre az ingoványos területek a tundrán?
b) Keress az atlasz térképein ilyen vidékeket!
c) Milyen problémákat okozhat az emberek számára a
nyári elmocsarasodás?
7. a) Mutasd be, hogyan változik a középhőmérséklet az év
során az állandóan fagyos éghajlaton!
b) Melyik éghajlatéhoz hasonló az állandóan fagyos ég-
hajlat évi csapadékmennyisége?
8. Melyik globális környezeti probléma következménye lát-
ható az 5.6. képen?
9. Hasonlítsd össze az inuitok
és nap a n an régi és mai életmódját (5.5.)!
napjainkban
201
2022. 05. 27. 15:23
 hó és
jég
szikla-
havasok

havasi
rétek

fenyő-
erdők

lomb-
hullató
erdők

szántó-
földek

6.1. Az Alpokra jellemző magassági növényzeti övek 6.2. Magassági övek az Alpokban (Magas-Tauern)

Ismerkedjünk meg a hegységek világával! Alaposan készüljünk fel a túránkra, mert a hegységekben az időjárás változékonysága
meglepetéseket okozhat! Fontos, hogy a ruházatunk legyen kényelmes, védjen minket a hidegtől, a széltől és a víztől.

6. Élet a magashegységekben

A hegységekben felfelé haladva csökken a hőmérséklet nak az energiatermelés számára. Vízerőműveket ott
és az évi közepes hőingás, nő a csapadék mennyisége. érdemes építeni, ahol egyenletesen nagy a folyók víz-
A magasság növekedésével csökken a légnyomás és a hozama, és jelentős a folyók esése.
levegő oxigéntartalma, ami határt szab az ember meg- Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbak a
telepedésének. csuszamlások, gyorsabban zsugorodnak a gleccserek,
A Földön nemcsak az Egyenlítőtől a sarkok felé vál- csökken a téli sportolásra alkalmas „hóbiztos napok”
tozó vízszintes földrajzi övezetesség jellemző, hanem száma. Az erdőirtás talajpusztuláshoz vezet.
a tengerszint feletti magasságtól függő, úgynevezett A magashegységek hófödte csúcsairól hirtelen lezú-
függőleges földrajzi övezetesség is (6.1., 6.2.). duló nagy mennyiségű hótömeg a hegymászókat rette-
A hegységekben felfelé haladva előbb megszűnik gésben tartó lavina (6.3.).
az összefüggő erdő. A zárt erdőségek felső határa az
erdőhatár. Feljebb, a fahatár a magányosan álló fák A felmelegedés következtében az összeroskadt hó alsó ré-
előfordulásának felső határán húzódik. Azután az tege megolvad, ezért lecsúszik. Erős szélben könnyebben
megindul a hótömeg a lejtőn. Ez akkor is könnyen megtörté-
egyre kisebb termetű növényeket, a ritkuló növényze-
nik, ha rövid idő alatt nagyon sok hó hullik, ami ránehezedik
tet felváltja a hó világa. az alatta lévő rétegekre. A lavinák jelentős részét az ember
A hóhatár a hegységekben az a magasság, amely fölött okozza (pl. a síelők mozgásával).
egész évben megmaradhat a hó és jéggé tömörödhet.
A hegységek jelentősen módosíthatják az egyes föld-
rajzi övek kiterjedését. Útját állhatják a csapadékot
szállító szeleknek, a part mentén húzódó vonulatok
korlátozhatják a tengerek, óceánok éghajlatot kiegyen-
lítő hatását. Az úgynevezett éghajlatválasztó hegysé-
gek éles választóvonalat jelentenek a különböző olda-
laik éghajlata között. A hegyvidékeken a természeti
adottságok változatos feltételeket kínálnak az emberek
számára. A hegységek természeti erőforrásaira számos
gazdasági tevékenység épül (6.5.). A hegyvidékek bő-
vizű, nagyesésű folyói kedvező feltételeket biztosíta- 6.3. Lavina az Alpokban

202

OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 202 2022. 05. 27. 15:23

 6.4. A hegyvidék minden évszakban nyújt sportolási lehetőséget

1. Milyen szerepet játszik a gyűrődés és a vetődés a hegysé- K o

gek szerkezetének kialakításában? m m

2. Mely külső erők formálják a hegységeket?

állan
3. Hogyan változik a táj látványa egy magashegységi túra so-
rán felfelé haladva? Mitől függ? a nz
m
4. Mely gazdasági ágak, ágazatok hasznosítják a hegyvidé- m
ket? Foglald táblázatba, hogy mely adottságokat hogyan
hasznosítják! sz lás ég

vízerőművek, közlekedés idegenforgalom

m
hegyvidéki táj szépsége, tiszta
levegő, sportolási magas gy s
folyók és
oz tos
völgyeik lehetőségek

hegységek m

termőtalaj, erdők
legelők ásványkincsek faállománya s

övezetes mezőgazdaság, fa- és papíripar,

élelmiszeripar bányászat, építőipar m
energiatermelés,
ká
építőipar, élelmiszeripar
6.5. A hegyvidékek természeti erőforrásai bab

5. a) Hogyan változik a magassággal a környezet a forró és

m banán
a mérsékelt övezet hegységeiben? Hasonlítsd össze!
szar as ar a
b) Magyarázd meg a hasonlóságot és a különbséget! b za kuk rica
szizál
6. a) Keress példát éghajlatválasztó hegységekre! szá az sza anna

b) Mely éghajlatok húzódnak e hegységek két oldalán?

7. Indokold meg, miért nem szabályosan futnak az egyes
öveket elválasztó határvonalak a hegységekben!
8. a) Mitől függ, hogy egy hegység függőleges övezetessége
melyik övből (területből) indul?
b) Nézz utána! Ki volt az a magyar felfedező, aki először
jutott el a Kilimandzsáró hóhatárához, ezzel is bizonyít-
va, hogy a trópusi hegységekben is kialakulhat „örök
hó”?
9. Hogyan alakulnak ki a lavinák? Miért veszélyesek?
6.6. A forró övezeti hegységek növényzeti övei Afrikában
10. a) Mely sportok láthatók a 6.4. képeken? Mondj példát más,
hegyvidékekhez köthető szabadidős tevékenységre is!
b) Hogyan változtathatja meg az éghajlatváltozás a hegy-
vidéki turizmust?
c) Melyek a tömegturizmus káros hatásai?
d) A fenntarthatóság azt jelenti, hogy az ember a társa-
dalmi-gazdasági tevékenységével nem károsítja a kör-
nyezetet, nem éli fel a nyersanyagokat, nem veszélyez-
teti a jövő nemzedékek életfeltételeit. Keress példát
a hegységek fenntartható turizmusára!

203

OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 203 2022. 05. 27. 15:23

 Mérsékelt övezet – valódi mérsékelt öv – Hideg övezet – sarkvidéki öv
óceáni terület – állandóan fagyos éghajlat:
– óceáni éghajlat: 4 évszak (hűvös nyár, enyhe több hónapos nappal, illetve éjszaka
tél, nagy mennyiségű, egyenletes eloszlású – állandó jégtakaró
csapadék), kiegyenlített éghajlat, kicsi évi – talaj nem alakult ki
közepes hőingás – a felszínt a jég formálja
– bővizű, egyenletes vízjárású folyók – kutatóállomások
– lombhullató erdő
– barna erdőtalaj
– a felszínt a csapadék, a folyóvizek és a mállás
formálják
– rozs, burgonya, árpa, legeltető állattenyésztés
(szarvasmarha)

É s za k i s a
rkkör

Ráktérítő

Egyenlítő

Mérsékelt övezet – valódi mérsékelt öv –

mérsékelten szárazföldi terület Baktérítő
– nedves kontinentális éghajlat: 4 évszak (az óceáni
éghajlatnál melegebb nyár, hidegebb tél, kevesebb
csapadék, tavaszi és nyár eleji csapadékmaximummal), az
évi közepes hőingás nagyobb, mint az óceáni éghajlaton
– ingadozó vízjárású folyók (jeges ár, zöldár)
– lombhullató erdő
– barna erdőtalaj
– a felszínt a folyóvizek és a szél, az aprózódás és a mállás
formálják
– búza, kukorica, napraforgó, takarmányozó állattenyésztés Forró övezet – térítői öv r Forró övezet – átmeneti öv
kö
Déli sarkéghajlat:
– forró övezeti sivatagi – szavannaéghajlat: 2 évszak
2 évszak (forró, illetve hűvös, (forró száraz, meleg csapadé-
Mérsékelt övezet – meleg mérsékelt öv – mediterrán nagyon kevés csapadékkal), az kos), az évi közepes hőingás az
terület évi közepes hőingás az átmeneti egyenlítői övinél nagyobb
– mediterrán éghajlat: 4 évszak (forró nyár, enyhe tél, övinél nagyobb – ingadozó vízjárású vízfolyások
őszi-téli csapadékmaximum), szélsőségesen ingadozó – időszakos vízfolyások – szavanna
vízjárású vízfolyások – szárazságtűrő növények – vörösföld, fekete szavannatalaj
– keménylombú erdő, bozótos – sivatagi talaj – a felszínt a csapadék, a folyóvi-
– vörös talaj – a felszínt a szél és az aprózódás zek és a szél, a mállás és az
– a felszínt a szél és a csapadék, az aprózódás és a mállás formálják aprózódás formálják
formálják – oázisokban datolyapálma, gyapot, – ültetvényeken kávé, gyapot,
– citrusfélék, szőlő, olajfa, füge, szelídgesztenye, legeltető nomád állattartás (teve, juh, földimogyoró, nomád állattar-
állattenyésztés (juh, kecske) kecske) tás (juh, kecske, zebu)

204

OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 204 2022. 05. 30. 13:02

 Hideg övezet – sarkköri öv Mérsékelt övezet – hideg mérsékelt öv
– tundraéghajlat: 2 évszak (hosszú, hideg – tajgaéghajlat: 4 évszak (hosszú, igen hideg tél;
tél és rövid, hűvös, csapadékos nyár), rövid nyár, viszonylag kevés csapadékkal), igen
nyári olvadás, mocsárvidék nagy évi közepes hőingás
– a folyók csak nyáron jégmentesek – a folyók csak nyáron jégmentesek
– mohák, zuzmók, alacsony cserjék – tűlevelű erdő (tajga)
– tundratalaj fagyott altalajjal – szürke erdőtalaj (podzol talaj)
– a felszínt az aprózódás és az olvadékvizek – a felszínt a folyóvizek és az aprózódás formálják
formálják – erdőgazdálkodás, prémes állatok tenyésztése
– rénszarvastenyésztés, halászat, vadászat

Mérsékelt övezet – valódi mérsékelt öv –

szárazföldi terület
– száraz kontinentális éghajlat: 4 évszak (meleg
nyár, hideg tél, kevés, egyenlőtlen eloszlású
csapadék), az évi közepes hőingás nagy
– szélsőségesen ingadozó vízjárású folyók
– füves puszta
– kiváló minőségű fekete mezőségi talaj
– a felszínt a szél és az aprózódás formálják
– gabonafélék
– takarmányozó, legeltető állattenyésztés (sertés-,
szarvasmarha- és juhtenyésztés)

Mérsékelt övezet – valódi mérsékelt öv –

szélsőségesen szárazföldi terület
– mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat: 4 évszak
(forró nyár, hideg tél, igen kevés csapadék),
az évi közepes hőingás nagy
– időszakos vízfolyások
– szárazságtűrő növények
– sivatagi talajok
– a felszínt a szél és az aprózódás formálják
– oázisokban rizs, gyapot, nomád állattartás
(juh, teve)

Mérsékelt övezet – meleg mérsékelt öv –

Forró övezet – egyenlítői öv
– egyenlítői éghajlat:
1 évszak (forró, fülledt, nagy mennyi-
ségű, egyenletes eloszlású csapa-
dékkal), az évi közepes hőingás kicsi
– bővizű, egyenletes vízjárású vízfo-
lyások
– trópusi esőerdő
– trópusi vörösföld
– a felszínt a folyóvizek és a mállás
formálják
– gumós növények, ültetvényeken
banán, kakaó, kávé, kaucsuk
monszunterület
– mérsékelt övezeti monszunéghajlat:
4 évszak (forró nyár, hideg tél, nyári csapa-
dékmaximum), az évi közepes hőingás nagy
– ingadozó vízjárású vízfolyások
Forró övezet – monszunvidék – babérlombú erdő
– forró övezeti monszunéghajlat: – vörösföld
(enyhe, száraz tél, rövid, forró, száraz tavasz, – a felszínt a csapadék és a folyóvizek, a szél,
meleg, fülledt, esős nyár nagy mennyiségű az aprózódás és a mállás formálják
csapadékkal), az évi közepes hőingás az – ültetvényeken: rizs, tea, gyapot, cukornád
átmeneti övinél nagyobb
– erőteljesen ingadozó vízjárású vízfolyások
– monszunerdő, mangrove
– vörösföld
– a felszínt a csapadék, a vízfolyások és a
mállás formálják
– rizs, tea, cukornád, juta

205

OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 205 2022. 05. 27. 15:24

 A fejezet elején azt a kérdést tettük fel, hogy mit kell egy-egy utazás alkalmával a bőröndbe csomagolni. A leckék által képzelet-
beli utazást tehettél Földünk különböző vidékein. Ha kellően figyelmes voltál, most már meg tudod mondani, hogy mit célszerű
a bőröndbe csomagolni.

7. Összefoglalás
40 200
Tedd próbára megszerzett tudásodat!

csapadékmennyiség (mm)
(minimum) (maximum)
30

hőmérséklet (°C)
150
20
100
10
1. 80 nap alatt a Föld körül 2. Utazz velünk!
Jules Verne (zsül vern) regényének főhőse, Phileas Fogg Egy utazási kiállításon0 az egyik iroda feltűnően olcsón 50
–10
arra vállalkozott, hogy a London – Szuez – Bombay (ma kínálta az útjait. Olvasd el a hirdetéseit! Mi lehet az ala-
0
J F M Á M J J A Sz O N D
Mumbai a neve) – Hongkong – San Francisco – New York csony árak oka?
40 200 40 200

(mm) csapadékmennyiség (mm)

csapadékmennyiség (mm)
– London útvonalon 1920 óra alatt körbeutazza a Föl-

(minimum) (maximum)
(minimum) (maximum)

30 30

hőmérséklet (°C)
det. Fogg kalandos útja során összegyűjtötte az érintett
hőmérséklet (°C)

150 150
20
nagyvárosok éghajlatára vonatkozó legfontosabb ada- Újdonság! A Föld déli20 sarka 100
100 10 érintetlen világát!
10
tokat. Ezekből éghajlati diagramokat szerkesztett, azon- Ismerje meg az Antarktisz
0
ban elfelejtette rajtuk feltüntetni a városok nevét. Segíts Az utazás időpontja:
50 július0 2−16. 50

Pihenjen Thaiföld csodás tengerpartján!0

–10
neki kiegészíteni a diagramokat a városnevekkel (7.1.)! –10
0
J F M Á M J J A Sz O N D J F M Á M J J A Sz O N D
40 Indulás: július 5-én!
200
40 200 40

(maximum)
40 200

(mm)
(mm) csapadékmennyiség (mm)
csapadékmennyiség (mm)

1400

(maximum)
30
(minimum) (maximum)
(minimum) (maximum)

Fedezze fel150 a tűz és a jég

30 országát!

(°C)
150

csapadékmennyiség
30 30 1200
(°C)
hőmérséklet (°C)
hőmérséklet (°C)

150

(mm) csapadékmennyiség
20
20
London
20 Tíznapos körutazás Izlandon.20 1000 hőmérséklet
hőmérséklet
100
New York 100 Az utazás időpontja:
100 január
10 12−22. 800 (minimum)
10 San 10 10
(minimum)
Francisco Szuez 600
Hongkong 0
Hódítsuk meg együtt Afrika tetejét!
Mumbai 50
0 50(Bombay) 0 50 0 400
–10
–10 –10 –10 Kalandtúra a Kilimandzsáróra. 200
0
0 J F M Á M J J A Sz O N D 0
J F M Á M J J A Sz O N D
0
J F M Á M J J A Sz O N D Az utazás
J F M Á M J J A Sz O N D 4.
időpontja: június 28 − július
40 200 40 200
40
Csak nálunk! Kéthetes30körutazás a mesebeli Indiában
40
(maximum)

40 200

(mm)
(maximum)

csapadékmennyiség(mm)
(mm) csapadékmennyiség (mm)

350
(maximum)

1400
(minimum)(maximum)
(minimum) (maximum)

30
(°C)

150
(°C)

30

csapadékmennyiség
30 30 150
Helyek már csak
1200 korlátozott számban foglalhatók! 300
(°C)
hőmérséklet(°C)
hőmérséklet (°C)

150

(mm) csapadékmennyiség
(mm) csapadékmennyiség

20
hőmérséklet

20 250
20 20 Indulás: július1000
15-én. 20
hőmérséklet
hőmérséklet

100 100
10 800 10 200
(minimum)

100 10 10
10
600 Afrika mediterrán szeglete: Fokváros
(minimum)
(minimum)

0 150
0 50 50
0 0 400 0 100
–10 Az utazás időpontja: július 10−20.
50
–10 200 50
–10 –10 0 –10 0
0 J F M Á M J J A Sz O N D 0 J F M Á M J J A Sz O N D 0
J F M Á M J J A Sz O N D J F M Á M J J A Sz O N D
40 J F M Á M J J A Sz O N D 200 40 200 40
40 200
1400
(maximum)

40
(maximum)

40 (mm)
(maximum)

csapadékmennyiség(mm)
(mm)

(maximum)

30 1400 350 30
(minimum)(maximum)
(maximum)

30 1200
(°C)(°C)

(°C)

150
(°C)

30
csapadékmennyiség

csapadékmennyiség

30 30 150
(°C)

1200 300
hőmérséklet(°C)

150
1000
(mm) csapadékmennyiség

20
(mm) csapadékmennyiség

20
(mm) csapadékmennyiség
hőmérséklet

hőmérséklet

20
20 1000 20 250 20
hőmérséklet

800
hőmérséklet
hőmérséklet

100 100
10 200 10
(minimum)

800 10
(minimum)

100
600
10 10 10
(minimum)
(minimum)
(minimum)

0 600
50 150 0 400
0 50
0 400 0 100 0 50
–10 –10 200
200
0 –10 50
–10 –10 0 –10 0
J F M Á M J J A Sz O N D 0 J F M Á M J J A Sz O N D 0 J F M Á M J J A Sz O N D 0
J F M Á M J J A Sz O N D J F M Á M J J A Sz O N D J F M Á M J J A Sz O N D
40 200 40 40
40 200
350
(maximum)

40 200
(maximum)

40
(mm)

1400
(maximum)

csapadékmennyiség(mm)
(mm)

(maximum)

30 350 30
(minimum)(maximum)
(maximum)

30 300
(°C)(°C)

(°C)

150 1200
(°C)

30
csapadékmennyiség

csapadékmennyiség

30 30
(°C)

300
hőmérséklet(°C)

150 150
250
csapadékmennyiség (mm) csapadékmennyiség

20
(mm) csapadékmennyiség

20
(mm) csapadékmennyiség

1000
hőmérséklet

hőmérséklet

20
20 250 20 20
hőmérséklet

200
hőmérséklet
hőmérséklet

100 800
10 10
(minimum)

200 10
(minimum)

100 100
150
10 10 600 10
(minimum)
(minimum)
(minimum)

0 150
50 0 100
0 400
0 100 0 50 0 50
–10 200 –10 50
500 –10
–10 –10 0 –10 0
J F M Á M J J A Sz O N D 0 J F M Á M J J A Sz O N D 0 J F M Á M J J A Sz O N D 0
J F M Á M J J A Sz O N D J F M Á M J J A Sz O N D
40 J F M Á M J J A Sz O N D 40 40 200
1400
(maximum)

40 200
(minimum) (maximum)

40 200 350
7.1. Éghajlati diagramok
(maximum)

csapadékmennyiség(mm)
(mm)

30 30
(minimum)(maximum)
(maximum)

1200 30
(°C)(°C)

hőmérséklet (°C)

300 150
(°C)
csapadékmennyiség

30 30
hőmérséklet(°C)

20 1000
150 150
m) csapadékmennyiség

20
)m) csapadékmennyiség

250
hőmérséklet

20
20 20
206 800
hőmérséklet
hőmérséklet

10 200 100
10
(minimum)

100
600 10 100
10 10 150
(minimum)
(minimum)

0 400 0 0 50
100
0 50
200 0 50
–10 –10 50 –10
–10 0 –10 0 0
J F M Á M J J A Sz O N D 0 J F M Á M J J A Sz O N D 0 J F M Á M J J A Sz O N D
40 J F M Á206
OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd M J J A Sz O N D J F M Á M J J A Sz O N D 40 200
2022. 05. 27. 15:24
40 200
m)

350
m)

m)

40 200
)
 3. Képrendezés
Az egyik osztálytársad segített a szüleinek rendet rakni a padláson. A pakolás közben rábukkantak édesanyja rég elfeledett
képeslapgyűjteményére. Szebbnél szebb tájakról készültek a képek. Nézd meg te is ezeket! Mely földrajzi övekből, terüle-
tekről küldhették az egyes képeslapokat? Indokold is a válaszodat!

A B

C D

E F

G H

207

OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 207 2022. 05. 27. 15:24

XI. Életünk és a gazdaság: a pénz és a munka világa

OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 208 2022. 05. 27. 15:24

OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 209 2022. 05. 27. 15:24
 1.1. Modern tejgazdaság (b); külszíni bányászat (k); küldemény átvétele egy postán (j)
Ha végigsétálunk egy nagyobb település főutcáján, üzletek sora kínálja a különféle termékeket, szolgáltatásokat. Nem is gondolunk
arra, hogy ezeken keresztül a gazdaság működését és a gazdaság egyes ágainak tevékenységét ismerjük meg.
1. Az országok fejlettségét meghatározó gazdaság
Mindennapi életünkben gazdálkodunk az idővel, a
pénzzel, megtermeljük vagy beszerezzük a megélheté-
sünkhöz szükséges élelmiszereket, termékeket. Az üz-
letek között találhatunk zöldségest, élelmiszerboltot,
de vásárolhatunk ruhát vagy szerszámokat is. Máshol
írószereket, bútort vagy éppen mobiltelefonokat kínál-
nak. A postán vagy a bankban elintézhetjük különböző
teendőinket: feladhatjuk a levelet, pénzt fizethetünk be
vagy vehetünk ki. Ezek a tevékenységek hozzátartoznak
a mindennapjainkhoz.
A gazdaság állítja elő az egyes országok, illetve az ott
élő emberek számára fontos termékeket (élelmiszere-
ket, gépeket stb.). Emellett megteremti a mindenna-
pi élet szempontjából elengedhetetlen szolgáltatások
(pl. közlekedés, orvosi ellátás, oktatás, kereskedelem)
feltételeit, működteti azokat.
A gazdasági élet két fő folyamata a termelés és a fo-
gyasztás. A termelés az emberek vagy a gazdaság szá-
mára szükséges termékeket, szolgáltatásokat hozza
létre. A fogyasztás ezeknek a termékeknek, szolgáltatá-
soknak a megvásárlása, felhasználása és igénybevétele.
Gazdasági ágak és szektorok
A gazdaságra sokféle tevékenység jellemző. Az anyagi
javakat előállító és a szolgáltatásokat biztosító tevé-
kenységeket hagyományosan három nagy csoportba,
gazdasági ágba soroljuk (mezőgazdaság, ipar, szolgál-
tatások) (1.1.).
Csoportosíthatjuk a gazdasági tevékenységeket az
előállított termékek jellege szerint is. A nyersanya-
gokat az első szektor állítja elő, amelyeket a második
210
OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 210
szektorban feldolgoznak. A szolgáltatások a harmadik
szektorhoz, a kutatás, a fejlesztés, az információáram-
lás a negyedik szektorhoz tartoznak (1.1. táblázat).
Az egyes gazdasági ágakban előállított termékek,
illetve a szolgáltatások értéke jelenti egy ország gazda-
sági bevételét.
Nyersanyagok előállítása
Mezőgazdaság (növénytermesztés, állat-
tenyésztés, erdőgazdálkodás, halgazdál-
Első szektor
kodás, vadgazdálkodás) + a természet-
ben található nyersanyagok kitermelése
(bányászat).
Feldolgozó tevékenységek
Nyersanyagokból alapanyagok gyártása
(pl. kohászat).
Második szektor Az alapanyagok feldolgozásával a meg-
vásárolható késztermékek előállítása (pl.
élelmiszeripar, gépipar vagy gyógyszer-
ipar).
Szolgáltatások
Nem hoznak létre új terméket, hanem
a fogyasztók igényeit elégítik ki
Harmadik szektor
(pl. kereskedelem, pénzügyi szolgálta-
tások, távközlés, egészségügy, oktatás,
turizmus, közlekedés).
Kutatás, fejlesztés, információáramlás
Tudáshoz tartozó tevékenységek tar-
Negyedik szektor toznak ide (pl. szoftverfejlesztés, mes-
terséges intelligencia, géntechnológia,
gyógyszerkutatás, üzleti tanácsadás).
1.1. táblázat. A gazdasági szektorok tevékenységei
2022. 05. 27. 15:24
 1.2. A szolgáltatások néhány típusa
Vásárláskor azt tapasztaljuk, hogy például 1 kg liszt
olcsóbb, mint az abból készült 1 kg kenyér. Ez a kü-
lönbség a termelésben is megmutatkozik. A nyersanya-
gokért kevesebb pénzt kapnak az előállítók, mintha fel-
dolgozott, késztermékeket adnának el. Mivel a kevésbé
fejlett, alacsonyabb jövedelmű országok elsősorban
mezőgazdasági termékeket és különféle nyersanyago-
kat állítanak elő, ezek eladásából lényegesen kevesebb
bevételhez jutnak, mint a fejlettebbek. Minél fejlettebb
egy ország gazdasága, annál inkább a nagy szaktudás-
sal készülő, korszerű termékek előállítása jellemzi.
A fejlett országokban a kereső lakosság háromnegyed
része a harmadik és negyedik szektorban dolgozik.
1. Mi a gazdaság? Hogyan befolyásolja a gazdaság működé-
se az életünket?
2. Mi a mezőgazdaság feladata?
3. Sorolj fel ipari termékeket! Keress szempontokat, ame-
lyek alapján csoportosíthatók e termékek!
4. Magyarázd meg, hogy miért kerül többe a feldolgozott ter-
mék, mint a nyersanyaga!
5. a) Gyűjtsd össze, mely szolgáltatások érhetők el a lakóhe-
lyeden!
b) Kérdezd meg a nagyszüleidet vagy a közeledben élő
idős embereket, mely szolgáltatások voltak elérhetőek
akkor, amikor ők voltak fiatalok!
6. Mely szolgáltatásokat vehetjük igénybe a postán?
7. Állítsd időrendbe a napi tevékenységeidet! Készíts naplót
a munkafüzetbe! Jegyezd fel azt is, hogy mely szolgáltatá-
sokat veszed igénybe!
8. Gyűjts példákat az internet segítségével igénybe vehető
szolgáltatásokra!
9. Hogyan kapcsolódik egymáshoz az első és a második gaz-
dasági szektor?
10. Miért váltak életünk nélkülözhetetlen részeivé a szolgálta-
tások?
11. Mely szempontok szerint csoportosíthatjuk a szolgáltatá-
sokat?
OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 211
Rohamosan fejlődő szolgáltatások
Ma már természetesnek vesszük, hogy üzletbe me-
gyünk, ha szeretnénk valamit vásárolni, vonattal vagy
autóbusszal utazhatunk, és ha szükséges, felkapcsoljuk
a villanyt. Okostelefonon cseveghetünk, vagy azonnal
megoszthatjuk azzal élményeinket. Az emberi tudás
bővülésével, a technika fejlődésével mind többféle szol-
gáltatás válik elérhetővé. A világháló segítségével újabb
lehetőségek nyíltak meg: például online felületen ren-
delhetünk színházjegyet, webáruházakból vásárolha-
tunk könyvet, ruhát, de pénzt is átutalhatunk akár még
külföldi ismerősünknek is.
12. a) Tudtad, hogy az interneten is megvásárolhatod a vo-
natjegyet? Mi ennek az előnye?
b) Látogass el a mavcsoport.hu oldalra és nézd meg, ho-
gyan tudsz vonattal eljutni a lakóhelyedről Budapestre
vagy a közeli nagyvárosba! Mennyibe kerül a vonat-
jegy? Mennyi idő alatt jutsz el a fővárosba?
13. a) Melyik gazdasági ágba és melyik szektorba sorolható
az 1.3. képen látható két tevékenység?
b) Milyen alapvető fejlettségbeli különbség van a képe-
ken ábrázolt gazdasági tevékenységek között?
1.3. Különböző gazdasági tevékenységek
211
2022. 05. 27. 15:24
 magas jövedelmű országok közepes jövedelmű országok alacsony jövedelmű országok
(16000 USD/fő felett) (4500–16 000 USD/fő) (4500 USD/fő alatt)
2.1. Az egy főre jutó GDP a világ országaiban 2020-ban

Mi alapján állapíthatjuk meg, hogy melyik ország a fejlettebb? Ebben segítenek a gazdaságra jellemző különböző adatok, azaz mu-
tatók. Ebben a leckében megismerkedsz néhány gazdasági mutatóval.

2. Melyik ország fejlettebb?

Az országok gazdasági fejlettsége eltérő. Vannak a vi- ságban vagy a bányászatban talál munkát, és ott ala-
lág gazdaságában vezető szerepet betöltő, magas jöve- csony szaktudással fizikai munkát végez. A legfejlettebb
delmű fejlett országok, és olyan alacsonyabb jövedel- országokban a foglalkoztatottak 60-80%-a különböző
mű országok is, amelyek gazdasága kevésbé fejlett. szolgáltatásokban dolgozik.

Vegyünk sorra néhány gazdasági mutatót:
 Bruttó hazai termék: egy országban egy adott év
alatt előállított új termékek és szolgáltatások érté-
ke. Leggyakrabban angol nevének kezdőbetűiből
GDP-ként jelölik. Értéke akkor hasonlítható össze
a különböző országokban, ha az ország lakosságszá-
mával elosztva, egy főre vetítve (GDP/fő), általában
amerikai dollárban adják meg.
 A gazdasági szerkezet: megmutatja, hogy melyik
gazdasági ág (vagy gazdasági szektor) milyen arány-
ban járul hozzá a GDP előállításához. A fejlett or-
szágokban a szolgáltatások aránya a legnagyobb a
gazdasági szerkezeten belül.
 A foglalkoztatási szerkezet: kifejezi az egyes gazdasági
ágakban dolgozók arányát. A kevésbé fejlett gazdaságú
országokban a munkavállalók nagy része a mezőgazda-
Vannak olyan, az emberek életkörülményeire jellem-
ző adatok, amelyek alapján szintén következtethetünk
a gazdasági fejlettségre. Ilyen például a felsőfokú isko-
lai végzettséggel rendelkezők vagy az írni-olvasni nem
tudók aránya. Árulkodó az 1000 lakosra jutó orvosok
száma vagy a születéskor várható átlagos élettartam
is (2.2.).
A gazdaság teljesítménye jól tükröződik az emberek
mindennapjaiban, befolyásolja életkörülményeiket, fo-
gyasztási szokásaikat.
Az elérhető, igénybe vehető szolgáltatások száma,
minősége szorosan összefügg a gazdasági fejlettség-
gel. Az alacsonyabb jövedelmű országokban a lakos-
ság jelentős hányada az alapvető szolgáltatásokat (pl.
az egészséges ivóvíz biztosítása, az orvosi ellátás vagy
az oktatás) sem tudja igénybe venni.

212

OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 212 2022. 05. 27. 15:24

 80 év felett 70–80 év 60–70 év 50–60 év 50 év alatt

2.2. A születéskor várható átlagos élettartam a világ országaiban 2020-ban

1. a) Tanulmányozd a 2.1. térképet, majd nevezz meg cso- 6. Elemezzétek pármunkában a 2.1. táblázatban szereplő or-
portonként 1-1 országot! Melyik csoportba sorolhatjuk szágok adatait és válaszoljatok a kérdésekre!
hazánkat? a) Mire következtettek az egy főre jutó GDP adataiból?
b) Miért árul el többet az egy főre vetített GDP értéke, mint b) Melyik országnak legnagyobb a GDP-je?
a teljes GDP? c) Melyik ország tekinthető a legfejlettebbnek és melyik
2. Hasonlítsd össze a születéskor várható átlagos élettarta- a legkevésbé fejlettnek a foglalkoztatási szerkezet alap-
mot ábrázoló térképet (2.2.) az egy főre jutó GDP-t ábrázoló ján?
térképpel (2.1.)! Mit tapasztalsz? Keress rá magyarázatot! d) Melyik országnak legjobb az egészségügyi ellátása?
3. Hogyan következtethetünk a gazdasági fejlettségre a meg- Miből következtettetek erre?
ismert mutatókból? e) Melyik országot tartjátok a legfejlettebbnek az adatok
4. Vitassátok meg, hogy a mutatók alapján élenjáró országok elemzése után?
vajon minek köszönhetik a fejlettségüket! f) Melyik diagram hasonlít leginkább a hazai foglalkozta-
5. A gazdasági növekedés értékét úgy kapjuk meg, ha az adott tási szerkezethez?
év GDP-értékét az előző évi GDP-értékéhez viszonyítjuk.
Szempontok A ország B ország C ország
Hasonlítsd össze a három ország gazdasági növekedését
a 2.3. ábra segítségével! Népesség (millió fő) 37 23 12,2

(%) Kína USA Japán Születéskor várható

15 73,5 79 84,5
átlagos élettartam (év)
10
GDP/fő (USD) 17 790 30 680 42 180
5

0
Internethasználók
aránya (%) 51,8 67,4 86,1
–5

–10 Orvosok száma

1,2 1,8 5,2
2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014 2016 2018 2020 (orvos/1000 lakos)

2.3. A gazdasági növekedés 2.1. táblázat. Országok gazdaságának összehasonlítása

213

OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 213 2022. 05. 27. 15:24

 3.1. Különböző foglalkozások

A magyar nyelv értelmező szótára szerint a munka tágabb értelemben testi és szellemi erőkifejtést kívánó céltudatos, tervszerű,
a társadalomra nézve hasznos emberi tevékenység. A mindennapi életben a munka világa ennél azonban összetettebb tevékenység.

3. A munka világa

Ki kicsoda? A munkavállaló munkaszerződés alapján munkát végző

A szakemberek munkaképes korúnak a 15–64 éves
(van, ahol a 15–74 éves) korú népességet tekintik.
A munkaképes korúak lehetnek gazdasági szempontból
aktívak és inaktívak. Az aktívak között vannak foglal-
koztatottak és munkanélküliek.
A munkanélküliek dolgoznának, de nincs állandó
munkájuk. Az inaktív munkaképes korúak egy részének
van jövedelme (pl. gyermekgondozást segítő ellátás, azaz
gyes; nyugdíj), a másik részének nincs (pl. gyerekek,
háztartásbeliek) (3.2.).
személy, aki az elvégzett munkájáért meghatározott
munkabért kap. Munkáltatónak nevezik azt a vállalko-
zást, szervezetet vagy magánszemélyt, amellyel/akivel
a munkavállaló munkaviszonyban áll.
A gazdaság állapotáról a foglalkoztatottság és a mun-
kanélküliek aránya sokat elárul. A foglalkoztatottság
vagy foglalkoztatási ráta a foglalkoztatottak százalékos
arányát fejezi ki a teljes munkaképes korú népességhez
viszonyítva. A munkanélküliségi ráta a munkanélküliek
százalékos aránya a teljes munkaképes korú népességhez
viszonyítva.

Gazdaságilag aktív népesség, Mi a munka?

akik munkát végeznek, vagy munkát keresnek
aktív kereső Általában azt a tevékenységet nevezzük munkának,
munkanélküli
(foglalkoztatott) rendelkeznek amelyért fizetést kapunk. Munkának tekintjük azokat
képesek dolgozni,
és keresnek munkát
munkahellyel, munkájukért a tevékenységeket is, amelyekkel különböző szükség-
bért kapnak leteinket elégítjük ki (pl. háztartási munka, élelmezés,
Gazdaságilag nem aktív népesség,
gyermeknevelés, ház körüli munka). A háztartási munka
nem végeznek bérrel járó munkát és a ház körüli munka nagyon fontos, de azért nem
kapunk fizetést. Ha háztartási vagy ház körüli munkát
nem aktív kereső
eltartottak végzünk, akkor a jövedelmünkből kevesebbet költünk
nem dolgoznak foglalkoz-
nem rendelkeznek bérrel vagy (pl. ha magunk készítjük el az ételt).
tatottként, de rendszeres
jövedelemmel, megélhetésük-
jövedelemben részesülnek
ről mások gondoskodnak
Ha valamelyik civil szervezet, közösség (pl. állatmen-
(pl. gyesen lévő anyák, hely, idősotthon) munkájába bekapcsolódunk, akkor
(pl. tanulók)
nyugdíjasok)
önkéntes munkát végzünk, a háztartási munkához
3.2. A népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint hasonlóan ezért sem kapunk fizetést.

214

OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 214 2022. 05. 27. 15:24

 Mitől olcsó és mitől drága?
Az alacsony jövedelmű, kevésbé fejlett gazdaságú or-
szágokban olcsóbb a munkaerő, mint a magas jövedel-
mű, fejlett gazdaságú országokban. Ennek az az oka,
hogy a kevésbé fejlett országokban általában sokan
vannak a munkaképes korúak és kevesebb a munka-
hely. Ezt használja ki sok nemzetközi vállalat: ezekben
az országokban gyárakat építenek, ahol a helyi lakos-
ság alacsonyabb bérért dolgozik, mint egy fejlettebb
1. Mivel foglalkoznak a családod tagjai? Érdeklődj, hogy mi a
végzettségük és szakképzettségük!
2. Nevezd meg a 3.1. ábrán látható személyek foglalkozásait!
Melyikhez szükséges általában diploma? Válaszodat indo-
kold! Mit jelent a betanított munka?
3. Hogyan csoportosíthatjuk a munkaképes korú népességet
munkavégzés szerint?
4. Egy országban 4,7 millió fő tartozik a 15–64 éves korosz-
tályba, közülük 4,5 millióan dolgoznak. Számítsd ki a mun-
kanélküliségi rátát!
5. Olvasd el a szemelvényt, majd válaszolj a kérdésekre!
Dél-Koreában az 1960-as évek gazdasági intézkedései
ösztönözték az ország belső megtakarítását, támogatták
a tömeges olcsó munkaerőre épülő és exportra termelő
textilipar fejlesztését. A koreai gazdaság felemelkedése az
1970-es években amerikai és japán összeszerelő üzemek
termelésével kezdődött. A nagyvállalatok fejlesztését ked-
vező kölcsönökkel és adókedvezményekkel ösztönözték.
3.3. Különböző foglalkozások, különböző körülmények
OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 215
országban. Az alacsonyabb bérköltség miatt az itt elő-
állított termékek olcsóbbak. A szakképzett munkaerő
a nagyobb szaktudása miatt általában többet keres.
Földünkön legalább 40 milió ember (28 millió nő, 10 millió
gyerek) él kiszolgáltatottan, embertelen körülmények kö-
zött: egyharmad részük kényszerházasságban él, kéthar-
mad részük kényszermunkát végez. Az utóbbiak rendszerint
mostoha munkakörülmények között, alacsony bérért napi
16-20 órát dolgoznak. Ezt nevezik modernkori rabszolga-
ságnak.
a) Milyen szerepe volt Dél-Korea gazdasági fejlődésében
– az olcsó munkaerőnek?
– az amerikai és japán összeszerelő üzemeknek?
b) Miért állt rendelkezésre tömeges olcsó munkaerő?
c) Nevezz meg napjainkban gyártott dél-koreai termékeket!
6. Olvasd el a középiskolai tanulók közösségi szolgálatáról szó-
ló szemelvényt, majd fogalmazd meg, hogy milyen típusú
önkéntes munkát végeznél szívesen! Válaszodat indokold!
A középiskolai nappali képzésben részt vevő tanulóknak
az érettségi vizsga megkezdése előtt 50 óra közösségi szol-
gálatot kell teljesíteni. Ez lehet: egészségügyi, szociális és
jótékonysági, oktatási, kulturális és közösségi, környezet-
és természetvédelmi, katasztrófavédelmi, közös sport- és
szabadidős tevékenység.
7. Mutasd be, milyen körülmények között dolgoznak a 3.3.
képeken látható emberek!
215
2022. 05. 27. 15:24
 4.1. A piac lényege: áru, eladó, vevő
Amikor a piacon járunk, gyönyörködünk a hegyekbe halmozott piros almában, illatos szőlőben vagy a sokféle zöldségben. Van, aki
az ékszerüzlet kirakata előtt csodálja a szebbnél szebb ékszereket, van, aki a sportcipőbolt kínálatában gyönyörködik. Azonban ma
már az online térben történő vásárlás is sokak számára elérhető. Nézzünk körül a gazdaság világában most egy kicsit más szemmel!
4. A piactól a tőzsdéig
Mi történik a piacon?
Figyeljük meg, hogyan működik a piac, hogyan zaj-
lik a kereskedelem! Az árusok célja, hogy egy meg-
határozott összegért eladják a termékeiket, a vásárlók
pedig igyekeznek minél kedvezőbb áron hozzájutni
a portékához. Végül eladó és vevő egymásra talál, az
áru gazdát cserél, és pénz ellenében a vásárló kosarába
kerül (4.1.).
Az egyes termékek, így az alma ára is sok tényezőtől
függ. Figyelembe kell venni az előállítás és az értékesí-
tés költségeit, azaz a ráfordítást.
Például az almatermesztő költsége az almáskertben
végzett munkáért, a fák metszéséért, a permetezésért,
a gyümölcs leszedéséért kifizetett összeg. Pénzbe kerül
az alma megfelelő szállítása és tárolása, sőt a piaci áru-
sítóhelyért is fizetni kell. Mindezek a kiadások megje-
lennek az alma árában, amelyet a vásárlónak kell majd
megfizetnie (4.3.).
A termelő úgy határozza meg az árat, hogy az fedezze
a ráfordítás költségeit, és legyen haszna is.
Az alma árának alakulását a piacon az is befolyásol-
ja, hogy mennyi gyümölcsöt szeretnének eladni, és a
vevők mennyi almát akarnak megvásárolni. Az eladás-
ra szánt árut nevezzük kínálatnak, a vásárlási szándék
pedig a kereslet.
Ha sokan szeretnének almát vásárolni, de csak kevés
árusnál van szép gyümölcs, akkor azok drágábban is el
tudják adni a portékát. Másképpen megfogalmazva: ha
nő a kereslet egy termék iránt, de kicsi a kínálat, akkor
az árak emelkedni fognak.
216
OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 216
4.2. Ez is egy piac: a New York-i tőzsde
A kereskedelem juttatja el a fogyasztókhoz a termé-
keket és a szolgáltatásokat. A külföldi termékek beho-
zatalát importnak, az áruk kivitelét más országokba
exportnak nevezzük. Ahol nagy az áruválaszték, ott
az üzletek polcain nagy számban találunk távoli or-
szágokból érkezett árukat is. Ezeknek a termékeknek
az árában általában szerepel egy sajátos tétel: a vám.
A vám a külföldről behozott árukat terhelő pénzösszeg.
A tőzsde olyan összetett piac, ahol mezőgazdasági
termékekkel, ipari nyers- és alapanyagokkal (pl. ne-
mesfémekkel), pénzzel, értékpapírokkal kereskednek.
A világ legnagyobb forgalmú tőzsdéje a New York-i ér-
téktőzsde (4.2.).
A globális világgazdaság
Napjainkban egyre több terméket tudunk megvásá-
rolni, mert az egyre olcsóbbá váló tömegtermelés ezt
lehetővé teszi. Ez hatással van a fogyasztói szokásokra
is. A termelők és a kereskedők minél több terméket sze-
retnének eladni, ezért igyekeznek fogyasztásra ösztö-
nözni az embereket. A fogyasztás ösztönzésének egyik
hatékony eszköze a reklám.
Ma már széles körben elterjedt az online vásárlás is,
amely kényelmes ugyan, de sok kockázattal jár.
A technológiai fejlődés (pl. internet, gyors pénzügyi
utalás, közlekedés) lehetővé tette az információ, a pénz
gyors áramlását a világ különböző területei, régiói között.
E folyamat meghatározó szereplői a nemzetközi óriás-
vállalatok. A gazdasági folyamatok világméretűvé válá-
sát globalizációnak nevezzük. E folyamat következtében
2022. 05. 27. 15:24
 olyan világtermékek jelennek meg, amelyek szinte bár-
hol megvásárolhatók a világon. A globalizációval együtt
járt a Földünk egészét érintő globális problémák kiala-
kulása is. Amikor közép-amerikai banánt vagy spanyol
paradicsomot vásárolunk, tudnunk kell, hogy a szállítá-
suk során nagy mennyiségű olyan szennyező anyag (pl.
szén-dioxid) került a levegőbe, amely felelős az éghajlat-
változásért.
Előfordulhat, hogy hibás terméket vásárolunk, vagy nem
úgy néz ki, esetleg nem úgy működik, ahogy azt megvétel-
re hirdették, akkor a kereskedőnek az uniós jog értelmé-
ben meg kell javíttatnia vagy ki kell cserélnie azt, illetve
árengedményt kell adnia, esetleg az egész vételárat vissza
kell térítenie. Az interneten megrendelt, illetve a más mó-
don nem üzletben vásárolt (pl. telefonon vagy postai úton
rendelt) termékek és szolgáltatások esetében a vásárlónak
14 napon belül joga van bármilyen okból, indoklás nélkül
elállni a vásárlástól.
4.3. Az alma útja a gyümölcsöstől a piacig
1. Mi lehet az oka annak, hogy egyszer 350, máskor 200 forint
ugyanannak az almafajtának a kilónkénti ára?
2. a) A piacon 1 kg alma ára 250 Ft. Hogyan osztanád fel ezt az
összeget, mennyit juttatnál belőle a végzett munkájuk, a
munka fontossága alapján azoknak, akik dolgoztak érte?
b) Vitassátok meg, hogy ki miért és mennyit adna az egyes
munkaműveleteket végzőknek!
3. Hogyan befolyásolja a piaci folyamatokat, ha a nyári eső-
zések miatt a gazdák a tervezettnél jóval kevesebb búzát
tudtak betakarítani egy évben?
4. a) Hogyan alakulnak az árak azon a piacon, ahol csak egy
eladó kínál almát? Válaszodat indokold!
b) Hogyan változik az alma ára ezen a piacon, ha több el-
adó árusít almát? Válaszodat indokold!
c) Hogyan változik az alma ára, ha kevés eladó kínál al-
mát, de sok vásárló keresi ezt a gyümölcsöt?
d) Hogyan változik az alma ára, ha kevés vásárló akar al-
mát venni? Válaszodat indokold!
OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 217
Az olcsóbbá váló légiközlekedéssel egyre több ember
számára vált lehetővé, hogy elutazzon akár a világ távo-
li tájaira is. A világméretűvé váló tömegturizmus kör-
nyezetszennyező hatása is világméretűvé vált. Az óce-
ánokban sok műanyagot sodornak a hullámok, nagy
mennyiségű hulladékot hagyunk magunk után, több
energiát és vizet fogyasztunk, jellemző az élelmiszer-
pazarlás is.
A zöldre mosás (greenwashing) az az értékesítő szemléletmód
(marketing), amikor egy vállalat a technológiájában, nyers-
anyagfelhasználásában nem kellően környezetbarát, azon-
ban környezettudatosnak hirdeti magát. Sokszor egy termék
leírásának igazságtartalmát nehéz megállapítani (pl. az ener-
giatakarékosnak nevezett izzók hatékonyságát nem lehet el-
lenőrizni). A vásárlókat megtévesztheti az is, ha a termelők,
kereskedők olyan kifejezéseket használnak, amelyek semmit-
mondóak (pl. egy újrahasznosított anyagokból készült ter-
mékről nem ismert, hogy a termék, a termék valamelyik ösz-
szetevője vagy csak a csomagolás készült újrahasznosított
anyagból).
 5. a) Melyek az online kereskedelem elterjedésének felté-
telei?
b) Melyek az online vásárlás előnyei és hátrányai, illetve
veszélyei?
c) Hogyan informálódhatnak az emberek online vásárlás
előtt egy weboldal hitelességéről?
 6. Nevezz meg világtermékeket! Minek köszönhetik ezek a
termékek a népszerűségüket?
 7. Gyűjtsetek furcsa, hihetetlennek tűnő reklámokat, rek-
lámszlogeneket! Magyarázzátok meg, hogy mivel csábíta-
nak vásárlásra!
 8. Járj utána, hogy mi az értékpapír!
 9. Járj utána, hogy hol vannak a világ legnagyobb forgalmú
tőzsdéi! Mivel kereskednek ott?
10. Gyűjtsetek olyan példákat, amelyekben valamely vállal-
kozás környezetbarátnak hirdeti magát, azonban több jel
figyelmeztet arra, hogy az csak reklámfogás! Választáso-
tokat indokoljátok meg!
217
2022. 05. 27. 15:24
 5.1. Bankjegyek és pénzérmék 5.2. Valutaváltás a bankban

A pénz hozzátartozik mindennapi életünkhöz. Fizetünk vele, azaz kiadjuk, amikor vásárolunk. Mi kapjuk a pénzt, ha eladunk vala-
mit. A pénzünket elkölthetjük vagy éppen ellenkezőleg, összegyűjthetjük. A pénz önmagában vagy a pénz, amit aduk egy áruért,
tükrözi az egyes áruk értékét is. Az is előfordulhat, hogy kevesebb van belőle, mint amennyire éppen szükségünk lenne.

5. A pénz a hétköznapokban
A piacon az áruért általában készpénzzel fizetünk.
A megvásárolt termék értékének megfelelő bankjegyet
vagy érmét adunk az eladónak (5.1.). A bankban folyó-
számlát nyithatnak az állampolgárok. Erre a számlára
érkezhet a fizetés, erről utalhatják például a víz- és csa-
tornaszolgáltatás díját, de szükség esetén készpénzt is
fel lehet venni róla.
A legtöbb üzletben már bankkártyával fizetnek a ve-
vők. Ilyenkor nincs szemmel látható és kézzel fogható
pénzmozgás, a háttérben számítógépek segítségével
kapják meg az eladók a vételárat.
Ha a bevételeink meghaladják a kiadásainkat, akkor
megtakarításunk keletkezik. Ha a kiadásaink nagyobbak,
mint a bevételeink, akkor a különbséget kölcsönnel vagy
hitellel lehet fedezni.
Ha lakást vagy autót szeretnénk vásárolni, előfordul,
hogy nem áll rendelkezésre a megfelelő pénzösszeg.
Ilyenkor hitelt vehetünk fel. A hitelt a bank nem adja
ingyen, ennek ára a kamat. Az adósnak a felvett hitel
összegénél többet kell majd visszafizetnie.
A bank a kamaton kívül egyéb díjakat is felszámol
(pl. hitelbírálati díj, folyósítási jutalék), amelyek szintén
növelik a törlesztőrészletet.
A futamidő alapján a kölcsön lehet néhány hónap
alatt visszafizetendő rövid, de akár 10-15 éves futamú,
hosszú lejáratú is. A kamatozás szempontjából pedig
fix vagy változó kamatozású lehet a kölcsön. Az első
esetben nem változik a kamat mértéke a futamidő
alatt, az utóbbiban azonban akár jelentősen is meg-
változhat, így a törlesztőrészlet nagysága is nőhet vagy
csökkenhet.
A bankok különféle lehetőségeket kínálnak megtaka-
rított pénzünk gyarapítására is.
A vállalkozások a saját pénzforrásaik mellett értékpapír
kibocsátásával vagy hitellel juthatnak további pénz-
hez. A felvett hitellel fejlesztéseket hajthatnak végre, új
technológiákat vásárolhatnak. Ha a vállalatok a bevéte-
leikből tudják fizetni a felvett hitelt, akkor a hitelfelvétel
segíti a vállalkozások működését. A gazdaságba áramló,
a vállalatok működését segítő pénzösszegeket működő-
tőkének nevezzük.
Valutaváltás
A valuta az egyes országokban használt hivatalos pénz,
fizetőeszköz. Hazánkban ez a magyar forint. Itthoni rövi-
dítése Ft, a nemzetközi forgalomban azonban HUF-nak
írják. Az Amerikai Egyesült Államok valutája az ame-
rikai dollár (USD), Csehországban a fizetőeszközt cseh
koronának hívják, Németországban eurónak. Az euró
azért különleges fizetőeszköz, mert az Európai Unió 19
tagországának közös valutája. Hivatalos rövidítése EUR,
jele: €.
Mit jelent az árfolyam kifejezés? Amikor például a
szomszédos Ausztriába utazunk, szükségünk van eu-
róra, mert ott azzal tudunk fizetni az üzletekben. Ilyen-
kor eurót vásárolunk, azaz a forintunkat átváltjuk erre a
fizetőeszközre. Azt, hogy mennyit kell fizetnünk 1 euró-
ért, az árfolyam mutatja meg. Ha például 359 Ft-ot, ak-
kor éppen ez a forint-euró árfolyam, másképp fogalmaz-
va: ez az euró forintban kifejezett ára. Más valutáknak
is van árfolyama. A valuták árfolyama gyakran változik.

218

OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 218 2022. 05. 27. 15:24

 Amikor családi költségvetést készítünk, akkor összegezzük
a háztartásunk adott időszak alatt (pl. egy hónap) keletke-
ző bevételeit és kiadásait. A kiadásaink tervezésekor először
azokat a költségeket kell számításba vennünk, amelyek a lét-
fenntartásunkhoz szükségesek, a mindennapi életvitelünket
biztosítják (pl. rezsiköltség, élelmiszer, közlekedés). Célszerű
naplót vezetni a bevételeinkről és a kiadásainkról. Ha több
bevételünk van a kiadásainknál, akkor megtakarításunk ke-
letkezik, ha viszont több a kiadásunk a bevételeknél, akkor
hiányunk lesz. Csökkenthető a hiány a kiadásaink visszafogá-
sával (pl. takarékoskodunk az energiával, a vízzel).
A takarékoskodás néhány példája:
– csak annyi vizet forralunk a vízforralóban, amennyire szük-
ségünk van,
– előnyben részesítjük a zuhanyozást a fürdéssel szemben,
1. a) Szervezzetek 6 fős csoportokat! Állítsatok össze egy
csomagot 6 kis tárgyból (pl. radír, toll, tükör), amelynek
szerintetek örülnének egy másik csoport tagjai! Osszá-
tok ki sorsolással a csomagokat a csoportok között!
b) Értékeljétek tíz fokú skálán, hogy mennyire vagytok elé-
gedettek a kapott ajándékkal!
c) Próbáljátok növelni az elégedettségeteket cserével!
Minden csoport elcserélhet két tárgyat az egyik csoport-
tal. A cserék után újból fejezzétek ki számmal az elége-
dettségeteket!
d) Ezt követően rendezzetek egy nagy piacot, ahol minden
csoport mindenkivel cserélhet 2-2 tárgyat! Ismét érté-
keljétek az elégedettségeteket!
e) Végül beszéljétek meg a csere tanulságait! Hol van ha-
sonló példa a gazdasági életben?
2. a) Melyik valutáért (5.1. táblázat) kell a legtöbbet fizetni
100 egységnyi vásárlása esetén?
b) Nézz utána az interneten, hogyan alakult az elmúlt hó-
napban a forint-euró árfolyam!
Valuta Árfolyam (Ft)
USD (amerikai dollár) 307,99
GBP (angol font) 419,5
EUR (euró) 359,2
JPY (japán jen)   2,77
CHF (svájci frank) 331,7
5.1. táblázat. Valutaárfolyamok 2021 szeptemberében
3. a) Mi a szerepük a bankkártyán található információknak?
b) Milyen biztonsági szabályokat kell betartani a bankkár-
tya használatakor?
c) Mi a teendő a bankkártya elveszítésekor?
d) Hogyan vásárolhatunk biztonságosan az interneten
bankkártyával?
OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 219
– nem vásárolunk palackos vizet (így műanyaghulladékot
sem termelünk);
– nem vásárolunk leértékelt árut csak az alacsonyabb ára mi-
att, ha nincs szükségünk rá,
– lekapcsoljuk a villanyt abban a helyiségben, ahol nem tar-
tózkodunk;
– autó helyett a közösségi közlekedést vagy a kerékpárt vesz-
szük igénybe.
A családi költségvetést szükség esetén hitellel is kiegészíthet-
jük, azonban a törlesztőrészleteket a jövőben ki kell gazdál-
kodnunk. Amikor a hitel törlesztőrészleteit az adós nem tudja
fizetni, akkor eladósodhat.
Vásárlási döntéseink előtt választ kell adnunk ezekre a kérdé-
sekre! Valóban szükségünk van-e arra a termékre! Célszerű-e
annyi pénzt adni azért az áruért, mint amennyibe kerül?
4. Oldd meg a feladatokat a szemelvény elolvasása után!
Tomi 10 000 forintot kap minden hónapban a szüleitől.
Szüleinek az a kérése, hogy ebből a pénzből vegyen magá-
nak tízórait. Nézzük meg, mit is jelent ez! A 10 000 Ft nem
más, mint Tomi rendszeres bevétele. Ez az az összeg, ami-
ből gazdálkodhat. Tomi tudja, ha az iskolában naponta át-
lagosan 500 Ft-ot költ el, akkor pontosan kijön a pénzéből.
A bevétel felhasználását, különböző célokra történő kifi-
zetését hivatalosan kiadásnak nevezzük. Ha Tomi keve-
sebbet költ, mint napi 500 Ft, akkor a hónap végén még
marad pénze, amit félretehet. Ha rendszeresen túllépi a
napi keretét, akkor már a hónap vége előtt elfogy a pénze.
A fiú odafigyel a kiadásaira és takarékoskodik, így rend-
szerint marad pénze. A megtakarított pénzt összegyűjti,
és időnként megkéri szüleit, hogy tegyék be ezt a bank-
ba, ahol betéti kamatot kap a pénzére. Tomi célja, hogy
a megtakarított pénzéből új kerékpárt vegyen magának,
és együtt túrázhasson a barátaival. Az egyik barátja meg-
kérdezte tőle, miért nem kér inkább kölcsön a bátyjától,
aki már dolgozik, így azonnal megvehetné a kerékpárt.
Tomi azt válaszolta, hogy a kölcsönt egy bizonyos időn
belül vissza kell fizetni, és erre nem futna a havi pénzből.
Eszébe jutott azonban, hogy a garázsban porosodik a régi
síléce és rollere, amelyeket már kinőtt. Elhatározta, hogy
bátyja segítségével eladja azokat az interneten. Ha sike-
rül, akkor már elég lesz a pénze, és megveheti a kerékpárt.
a) Hogyan takarékoskodhat Tomi úgy, hogy közben oda-
figyel az egészséges táplálkozásra is? Fogalmazz meg
javaslatokat!
b) Készítsd el a saját költségvetésedet! Használd a sze-
melvényben kiemelt fogalmakat!
219
2022. 05. 27. 15:24
 6.1. Piaci körkép
Az előző leckékben már sokat megtanulhattál a gazdaság működéséről, a pénz szerepéről, az együttműködés fontosságáról.
Vizsgáljuk meg, hogyan is működik mindez a hétköznapi életben!
6. Hogyan működik a gazdaság? – Gyakorlati óra
A feladatokat az osztállyal vagy kisebb csoportokban,
de akár önállóan is megoldhatod. A kérdésekre adható
válaszokat, a tapasztalataidat jegyezd fel a munkafüzetbe,
és beszéljétek meg osztálytársaiddal a földrajzórán!
A) Piaci körkép
 Látogass el egy lakóhelyed közelében lévő piacra!
a) Melyik gyümölcs- és zöldségfélékből van a legnagyobb
kínálat? Mit gondolsz, miért?
b) Melyik a legdrágább, melyik a legolcsóbb termék? Vajon
miért?
c) Válassz ki egy terméket (pl. burgonya, vöröshagyma, szil-
va)! Nézd meg, hogy van-e különbség az árában az egyes
árusoknál! Mi lehet ennek az oka?
d) Egy hét elteltével sétálj újra körbe a piacon! Milyen vál-
tozásokat tapasztalsz az előző héthez képest? Mi lehet
ennek az oka?
B) Látogatás egy üzletben
 Látogass el egy közeli üzletbe!
a) Mi az üzlet specialitása? Jellemezd az üzlet árukínálatát!
b) Kaphatók-e világtermékek az üzletben? Véleményed sze-
rint mely jellemzők alapján állapítható meg egy termék-
ről, hogy az világtermék?
c) Járj utána, hogy melyek az üzlet legnépszerűbb termé-
kei! Tudd meg azt is, hogy miért!
d) Kérdezd meg, hogy mi alapján változtatnak a legnépsze-
rűbb termékek árain!
220
OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 220
6.2. Látogatás egy pénzintézetben
C) Látogatás egy pénzintézetben
 Látogass el egy lakóhelyed közelében található pénzinté-
zetbe!
a) Mely szolgáltatásokat vehetjük igénybe a pénzintézet-
ben?
b) Érdemes-e a megtakarított pénzt a pénzintézetben elhe-
lyezni? Válaszodat indokold!
Milyen befektetési lehetőségek vannak a pénzintézet-
ben? Mire kell odafigyelni?
c) Milyen hiteleket kínál a pénzintézet?
Mire kell figyelni a hitel felvételekor?
d) Milyen külföldi valutát válthatunk (vásárolhatunk) ebben
a pénzintézetben? Mennyi az aktuális euró-forint árfo-
lyam? Mekkora a különbség a vételi és az eladási árfo-
lyam között?
 Több bank tevékenységéhez biztosítási szolgáltatás is kap-
csolódik.
e) Mi a biztosításkötés lényege? Miért jó a biztosítónak, és
miért jó a biztosítottnak?
f) Járj utána, hogy milyen típusú biztosításokat vehetünk
igénybe!
g) Miért célszerű utazás előtt biztosítást kötni?
h) Nevezz meg biztosítókat!
2022. 05. 27. 15:24
 6.3. Közösségben a közösségért 6.4. Állatmenhelyen

D) Hogyan működik egy civil szervezet? F) Tervezzük együtt!

 Keress fel egy, a lakóhelyeden működő civil szervezetet,  Képzeljétek el, hogy az osztályotok részt vesz a decemberi
amely számodra is érdekes tevékenységet végez! karácsonyi piacon! Gondoljátok át, hogy mivel tudtok hoz-
a) Beszélgess el a szervezet vezetőjével, és szerezz választ zájárulni ehhez!
az alábbi kérdésekre! a) Mit árusítanátok? Esetleg valamilyen szolgáltatást kínál-
– Miért és mikor jött létre a szervezet? Mi a célja a műkö- nátok (pl. karácsonyi képeslap vagy falinaptár tervezése
désének? számítógép segítségével)?
– Hány tagja van a szervezetnek? Ki lehet a tagja? b) Tervezzétek meg a tevékenység költségvetését! Ehhez
– Milyen programokat, rendezvényeket szerveznek? adunk egy kis segítséget, a palacsintasütés pénzügyi ter-
– Hogyan lehet megismerni a munkájukat? vezésének bemutatásával (6.1. táblázat).
– Milyen pénzügyi lehetőségeik vannak az egyes progra- c) Mutassátok be az ötleteket! Kinek a tervét valósítanátok
mok szervezésére, lebonyolítására? meg? Mi alapján döntöttetek?
b) Milyen tevékenységeket végeznek a civil szervezetek d) Ha lehetőség lesz rá, valósítsátok meg a terveket! El-
(6.3., 6.4.)? lenőrizzétek, helyes volt-e a költségvetés! Ha nem, akkor
miben tévedtetek és miért?
E) Tervezz vállalkozást! e) Kiszámoltátok, hogy hány forintba kerül egy palacsin-
 Képzeld el, hogy egyéni vállalkozóként egy termék gyártá- ta elkészítése. Mi lehet az oka annak, hogy egy büfében
sával keresed a kenyeredet! Egy hónapban 620 darab ter- vagy étteremben ennél drágábban vásárolhatod meg?
méket állítasz elő. Havi költségeidet a táblázat tartalmazza:
Felhasznált anyagok Költségek
Költség Érték (forint/hó)
3 db tojás 168 Ft
Bérleti díj (helyiségbérlet) 50 000 Ft
1 kg liszt 170 Ft
Összes bérköltség és járulékai 300 000 Ft Palacsinta készítése
1 liter tej 210 Ft
Anyagköltség 70 000 Ft
1 liter étolaj 570 Ft
Szállítási költség 50 000 Ft
Költségek összesen … Ft
Rezsi (energia, telefon, internet 60 000 Ft
stb.) költségek 1 db palacsinta ára … Ft
Reklámköltség 30 000 Ft Tervezett bevétel … Ft

Tervezett haszon … Ft
a) Határozd meg, hogy milyen terméket készítesz!
b) Mennyiért kell eladnod 1 db terméket, hogy a havi bevé- 6.1. táblázat. A palacsintasütés pénzügyi tervezése
teled éppen fedezze a felmerült költségeket?
c) Tervezd meg a vállalkozásod logóját!
d) Találj ki hangzatos szlogent a termékednek!
e) Adj nevet a vállalkozásodnak!

221

OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 221 2022. 05. 27. 15:24

 7.1. Gazdasági ágak

Reméljük, hogy a fejezet felkeltette érdeklődésedet a világ társadalmi, gazdasági folyamatainak, jellemzőinek megismerése iránt.
Az összefoglaló feladatok segítségével próbára teheted megszerzett tudásodat.

7. Összefoglalás
5%
1. Gazdasági ágak
a) A gazdaság mely ágaihoz kapcsolhatók az egyes képek
(7.1.)? Írd le a megoldást a füzetedbe! 23%
b) Beszéljétek meg a megoldást! Van-e olyan kép, amelyet 30%
több gazdasági ághoz is kapcsolhattál? Van-e olyan kép, 50%
65%
amelyet az osztálytársaid más ághoz kapcsoltak, mint te? 27%
Miért?

2. Gazdasági mutatók mezőgazdaságban dolgozók a mezőgazdaság hozzájárulása

a) Mely gazdasági mutatókat ábrázolják a kördiagramok
(7.2.)?
b) Melyik diagram ábrázolja egy fejlett ország adatait? Miből
következtettél erre?
c) Hasonlítsátok össze pármunkában két, általatok kiválasz-
tott ország gazdaságát a megismert gazdasági mutatók
alapján! Megállapításaitokat írjátok a füzetbe készített
táblázatba!
iparban dolgozók a GDP-hez
az ipar hozzájárulása a GDP-hez
szolgáltatásban dolgozók a szolgáltatások hozzájárulása
a GDP-hez
7.2. Országokra jellemző diagramok
3. Valutaváltónál
a) Hamarosan síelni utazol Ausztriába. Hány Ft-ot kell fizet-
ned, ha 100 eurót szeretnél vásárolni?
b) Most érkeztél haza Németországból, és a megmaradt 100 eu-
ródat szeretnéd visszaváltani. Mennyi forintot kapsz ezért?

222

OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 222 2022. 05. 27. 15:24

 4. Hogyan alakulnak az árak?
Fejezd be a piacról érkező híreket!
A) Egyre több szőlőt árulnak a piacon. Mivel ebben az évben
a sok eső miatt nem elég édes a gyümölcs, csak kevesen
vásárolnak belőle. Ezért a szőlő ára …
B) A húsvéti ünnepek közeledtével egyre többen keresik a
tanyasi tojást. A termelők azonban állják a rohamot, és
folyamatosan érkezik a tojás a piacokra. Ennek is köszön-
hető, hogy a tojás ára …
C) A hétvégi vihar és jégeső nagy kárt okozott az ősziba-
rackosokban. Ezért az idei nyáron az őszibarack ára …
D) A régi étkezési hagyománynak megfelelően Márton nap-
ján sok családban libahúsból készült ételek kerülnek az
asztalra. Ez érezhető volt a piacon is. A hétvégén nagy volt
a kereslet a libahús iránt, ezért a libacomb ára…
5. Miből vegyem meg a kedvenc játékomat?
Elhatároztad, hogy szeretnél vásárolni egy játékot, de nincs
még elég pénzed rá.
a) Gyűjtsd össze a lehetőségeidet és a legfontosabb teen-
dőidet!
b) Készíts mérleget! Mennyi pénzből gazdálkodhatsz egy
hónapban? Ellenőrizd a havi kiadásaidat! Hogyan tudnál
takarékoskodni?
6. A pénz
a) Nézz utána, milyen címletű bankjegyek és pénzérmék
vannak forgalomban hazánkban!
b) Mely nemzeti szimbólumokat, ismert épületeket, illetve tör-
ténelmi személyiségeket ábrázolják az egyes címletek (7.3.)?
c) Hogyan történik egy bankkártyás fizetés? Mire kell ügyel-
nünk az ilyen fizetéseknél?
d) Mi a szerepük a bankkártya egyes információinak és ele-
meinek?
e) Milyen biztonsági szabályokat kell betartani a bankkártya
használatakor?
f) Mi a különbség, ha egy pénzváltóban felváltjuk vagy át-
váltjuk a pénzt?
g) Hány forintot kell fizetned 100 euróért, ha a valuta árfolya-
ma 355 Ft?
7.3. Bankjegyek
OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 223
7. Egy hibás döntés következményei
Olvassátok el a szemelvényt, majd pármunkában válaszoljatok
a kérdésekre!
A vietnámi Vi egy olyan céggel írt alá szerződést, amely mun-
kát ígért neki az Amerikai Egyesült Államokban, havi 408 dol-
láros fizetésért. 6000 dollár kölcsönt vett fel, amit odaadott
a közvetítőcégnek, hogy elvigyék az Amerikai Egyesült Álla-
mokba és munkát szerezzenek neki. Azonban nem az ígért
helyre, hanem helyette Amerikai Szamoára, a Csendes-óce-
án déli szigetvilágába vitték. Amikor megérkezett, az útleve-
lét elvették és egy gyárba küldték, ahol 19 órát dolgoztatták
a hét minden napján, fizetség nélkül. Végül a munkások ta-
láltak olyan ügyvédeket, akik segítettek nekik, hogy a gyártu-
lajdonost bíróság elé állítsák embercsempészet és rabszol-
gatartás vádjával. Tartozását Vi-nek azóta is fizetnie kell.
a) Keresd meg a Google Térképen Vietnámot és Amerikai Sza-
moát! Hány kilométerre vannak egymástól légvonalban?
b) Milyen közlekedési eszközökkel juthatott el Vi Vietnámból
Amerikai Szamoára? Mennyi ideig tarthatott az út?
c) Mi a vietnámi valuta neve? Mennyi vietnámi valutának meg-
felelő pénzt keresett volna Vi mai árfolyamon számolva?
d) Mennyi a felvett kölcsön törlesztőrészlete havonta ameri-
kai dollárban számolva, ha Vi a kölcsönt 5 éves futamidő-
re vette fel (feltételezve, hogy csak a kölcsön összegét kell
visszafizetnie)?
e) Mely gazdasági ágak szereplői jelennek meg a szemel-
vényben?
f) Hogy nevezzük a szemelvényben olvasható jelenséget?
Miért vették el Vi útlevelét?
g) Mit rontott el Vi? Hogyan kellett volna másképpen csele-
kednie, hogy ne kerüljön bajba?
8. Fogalmak képeken
Mely tanult fogalmakhoz kapcsolhatók az egyes képek (7.4.)?
Magyarázd meg, hogy miért!
7.4. Képek a gazdaságból
223
2022. 05. 27. 15:24
 Képjegyzék

Rövidítések: f = felső; b = bal; j = jobb; k = közép; a = alsó Herman Ottó Múzeum: 25 (Pannon-tenger Kiállítóépület, Dinók
Földjén - MezoZOOikum c. állandó kiállítás – Miskolc)
Fotók
iStock: 29/bf; 42/2-3, 7; 52/1.1; 43/5-6; 45/10.3; 47/bf; 50/bf; 56/3.1.b;
Shutterstock ebből szerkesztői: 6/ba (freeject.net), bk (Blogelo);
65/7.7.bf, ja; 68; 73/Hollókő, Aggtelek; 85/3.5.j; 190/k; 194/2.4.;
7/ba (CherylRamalho); 9/1.5. (Dace Kundrate), 1.6. (DedMityay);
201/5.4.; 204/Bolíviai fennsík; 205/trópusi monszun; 207/H; 208/
18/bk (AJSTUDIO PHOTOGRAPHY); 20/1.2. (posztos); 24/3.4.bf (pixi-
bk; 209/bf, jf; bk, jk; 210/1.1.b; 211/1.3.; 222/7.1.b; 223/7.4.j
noo), jf (Michael Vi), jk (360b), ba (Felipecbit), ja (multitel); 25/3.7.jk
(AJSTUDIO PHOTOGRAPHY); 35/9 (Jana Janina); 38/3 (Karl Allen Lug- Mari László: 204/sivatag
mayer); 38/6 (Attila JANDI); 42/8 (posztos); 43/6 (Alizada Studios);
Mercedes: 64/7.1.b; 77ja
46/10.6.b (Angyalosi Beata), j (salajean); 47/Munkácsi vár (Volody-
myr Baleha), Parajdi-sóbánya (Iryna Savina), 50/bk (overcrew); 51/bf Nagy Balázs: 200/5.3.
(Bokehboo Studios); 59/4.4.b (majorstockphoto); 64/7.1.j (Best Auto
Photo), 70/10.3. (Tupungato); 73/11.2.a (Pecold); 76/ jf (overcrew), NASA: 145/1.5.; 173
ja (AJSTUDIO PHOTOGRAPHY); 77/jf (Vera Petrunina); 78/jf (Darios); Országalbum: 38/5 (István 1949/CC-BY-4.0); 39/4 (CC BY 4.0); 43/4
85/3.6. (Darios); 91/6.2. (spaxiax); 92/bk (alfotokunst); 93/bk (meu- (mukkshow/CC-BY-4.0)
nierd), ba (Lukassek); 95/1.2.b (alfotokunst); 103/5.4. (Trambitski);
105/6.6. (meunierd); 106/6.8. (Lukassek); 112/bf (Sheila Fitzgerald), OSZK: 22/2.2.
jf (zaferkizilkaya), bk (Viacheslav Lopatin); 114/1.1. (Sheila Fitzge- Pixabay: 7/bf; 51/jf, ja; 61/5.3fk, bk, ba, ak, ja; 66/8.1.bk, jk, j; 201/5.6.
rald); 115/1.4. (Drozdin Vladimir), 1.5. (zaferkizilkaya), 1.6. (Vladi-
mir Mucibabic), 1.7. (Eliyahu Yosef Parypa); 117/2.6. (Tupungato); Slezák Ilona: 39/8
119/3.3. (Arild Lilleboe); 123/5.4. (Viacheslav Lopatin); 125/6.6. (Ja- Szőllősy László: 16/5.2.; 26
roslav Moravcik); 129/8.7. (leszczem); 130/9.3. (VanderWolf Images);
133/10.4. (Bern James); 136/12.1. (emperorcosar), 12.3. (Harry Beu- Thinkstock: 8/1.2.; 19/bf; 35/20; 61/5.3.jf; 73/Pannonhalma; 186;
gelink); 138/f (Tupungato); 139/f (leszczem); 140/bf (rafastockbr), 191/jf, bk, ba; 195/2.5.; 196/3.2.b, j; 197/3.3.j; 199/4.2.b, bk; 202/6.2.,
fk (Filmbildfabrik); 142/bk (Sunshine Seeds), ba (Dietmar Temps); 6.3.; 203/6.4.; 204/óceáni éghajlat, pálmafa, szavanna, trópusi eső-
143/bf (bmphotographer), jf (Tooykrub); 147/2.3. (sandis sveicers), erdő; 207/A, G; 211/1.2.jk; 221/6.3; 222/7.1.ja
2.5. (Dietmar Temps); 148/3.1. (Sunshine Seeds); 150/4.1. (bmphotog- Tóth László: 27
rapher), 4.3. (Tooykrub); 155/fk (giulio napolitano), bk (Aleksandar
Todorovic), ja (Joseph Sohm); 157/jk (Javen), ba (SL-Photography), Wikimedia: 35/13 (Szemes Elek/CC BY-SA 3.0); 18 (CC0); 38/6
ja (Robert Hoetink); 160/2.4. (Anton_Ivanov); 162/3.2. (Javen); (Meneerke bloem/CC BY-SA 3.0); 39/3 (Kopoltra/CC BY-SA 3.0);
164/4.1. (Sherry V Smith); 169/bf (Robert Hoetink), bk (SL-Pho- 43/1 (Zerind/CC0)
tography); 170/k (Sony Herdiana); 171/jf (ESB Professional),
bk (sladkozaponi); 175/2.3. (Sony Herdiana); 176/3.2. (Lepneva Iri- Grafikák
na); 177/3.5.f (wittaya photo), a (PKphotograph); 178/4.1. (Bandit Morvay Zsófia
Chanheng); 180/5.1. (ESB Professional), 5.2. (Grigvovan); 181/5.5. Benedek Virág: 57/3.4.; 69/9.4.; 102/5.2.; 120/4.2.; 131/9.4.; 152; 192;
(Sorbis); 182/6.1. (Kattiya.L), 6.2. (Mazur Travel), 6.4. (sladkozapo- 194/2.2.; 195/2.6.; 196/3.2.; 199/4.3.; 201/5.5.; 202/6.1.; 203/6.6.; 217
ni); 183/6.5. (bodom); 189/jf (freeject.net), jk (CherylRamalho),
kk (Yury Birukov), ba (Ned Snowman); 191/ja (Daniel J. Rao); Nagy Áron: 14; 15/4.6.; 31; 56/3.2.; 75; 83; 84/3.4.
197/3.3.k (Pav-Pro Photography Ltd); 208/bf (DedMityay), jf (Arild Wikimedia: 22
Lilleboe); 211/1.2.j (1000 Words); 215/3.3.ja (Charly Morlock); 216/4.2.
(Bart Sadowski) Térképek
Arday István: 20/1.1.; 21/1.3., 1.5.; 22/2.1.; 23/2.5; 24/3.1-3.3.; 25/3.5., Nagy Áron (térképalapok: Shutterstock, Stiefel)
3.6., 3.7.bf, jf, ja; 35/6; 49/bk, ba, ja; 59/4.4. Arcanum: 14/4.1.
Cultiris: 10/2.1. (Somogyi-Tóth Dániel) Google Maps: 12/3.1.; 14/4.5.
Flickr: 196/k (Eric Huybrechts/CC BY-ND 2.0), 205/tundra (ADialla/ Turistautak.hu: 13/3.2.
CC BY 2.0); 215/3.3.jf (FotoGrazio/CC BY-NC-ND 2.0); 220/6.1. (ma-
ciej.latallo/CC BY 2.0) Wordmapper: 15/4.7.; 84/3.2.

224

OH_FOL78TA_7_11fej_2022.indd 224 2022. 05. 27. 15:24