Felmérõlapok

a Világjáró
címû irodalomtankönyvhöz

7. évfolyam

1
2
Szintfelmérõ a tanév elején Név, osztály

Olvasás – szövegértés
Hogy zsákmányol a magyar poéta?
Fazekas Mihály, a Lúdas Matyi költõje, fiatalságában katona volt. Úgy lett azzá, hogy
mint debreceni esküdt deák, 1782 tavaszán valami mellõztetés miatt összezördült pro-
fesszoraival, s haragjában felcsapott huszárnak.
A francia háborúban1 már fõhadnagy volt. Ekkor történt, hogy ezrede megszállott egy
Rajna melléki várost. A lakosság ellenállása oly dühös volt, hogy az óbester2 büntetésül
egy órai zsákmányolást engedett a katonáinak.
Fazekas Mihály is beállított egy úri házba. A család rémülve nézte az ellenséges tiszt
jöttét; de a fõhadnagy udvariasan köszönt, s bemenve a könyvtárba, levett a polcról egy
jeles munkát, s az asztalhoz ülve figyelmesen olvasta. Mikor megszólalt a trombita, hogy
a zsákmányolás ideje letelt és mindenkit fõbe lõnek, aki még tovább sarcol3: Fazekas Mi-
hály visszatette a könyvet a helyére, s mint aki a zsákmányból jól kivette a maga részét,
meghajtotta magát és elindult kifelé.
A meghatott háziúr, szemében a hála könnyeivel, sietett utána, s nagy nehezen reátuk-
mált4 a nemes ellenségre egy értékes aranyórát.
– Hát elfogadom, és köszönöm – mondta Fazekas Mihály. – De csakis mint emléket.
A zsákmányt itt viszem a fejemben.
(Szûcs István feldolgozása)

1. Az olvasottak alapján válaszolj egy mondattal a címben feltett kérdésre!

2. Értelmezd a kiemelt szókapcsolatokat és a befejezõ mondatot!

jeles munka:
nemes ellenség:
A zsákmányt itt viszem a fejemben:

3. Jelentés kifejtése – kiemelés a szövegbõl

a) Fejtsd ki a zsákmányol ige jelentését, és állítsd vele szembe a táblázat másik
oszlopába Fazekas fõhadnagy cselekvéseit!

zsákmányol Fazekas fõhadnagy cselekvései

_______________________________ _______________________________
_______________________________ _______________________________
_______________________________ _______________________________
_______________________________ _______________________________

1 Francia háború: az ún. napóleoni háborúk és elõzményei 1792-tõl 1815-ig

2 óbester: ezredes
3 srac, sarcol: a legyõzött ellenségre kivetett bírság; a bírság beszedése; zsákmányolás
4 reátukmál (rátukmál): sok beszéddel ráerõltet valakire valamit

3
 b) Mit állapítottál meg?

Szövegszerkesztés

1. Válassz fogalmazási témát az A) vagy a B) idézethez! Címet is adj!

A) Milyen érdekes eseményt idéz a históriás ének? Röviden írd le, hogyan is
történt!
Serén vala Gergely deák dolgába, Talám ily fortélt kevés embör látott,
Hordót, kereket õ hamar hozata, Gergöly deák mint szörzé ez bölcs dolgot,
Kerék küllõit deszkákval burítá. Puskákkal, szakállasokkal nagy hordót
Töltött puskákat beléje alkota. Tölte forgácsval, kénkõt, faggyút, szurkot.
(Tinódi Lantos Sebestyén: Eger viadaljáról való ének)
B)
Ily bátran beszéle Miklós a királynak,
felnyomá rostélyát acél sisakjának:
halvány is, piros is volt az ábrázatja,
Mert bánat és öröm osztozának rajta.
Tetszett a királynak szép fiatal képe,
Azért nyájasan ily kérdést tõn elébe:
„Nemdenem a Toldi Lõrinc fia volnál?”
Miklós a fejével ráütött e szónál.
Ugye, felismerted a mûvet a részletbõl? Idézd fel a jelenetet az elõzményekkel
együtt, rövid fogalmazásban!
(A vagy B)

4
Szintfelmérõ a tanév elején II.

Versolvasás, értelmezés, verstani ismeretek

1. Többször is olvasd el a verset, figyeld meg a költõi képeket és a költemény ritmu-

sának finom lüktetését!

Õszi remény
A nyár végsõ virága is lehull.
Az ég is ezt siratja: elborul.
E hervadás, e gyász úgy fáj neki!
Csak hullnak, egyre hullnak könnyei.
Fagyos mosollyal néz alá a nap,
S az égen olyan álmosan halad.
Nincs dal az erdõn, letarolt a rét;
Mért pazarolná fényét, melegét?...
De midõn a vidám szüretelõk
Felett halad, mosolygó képet ölt,
Mikéntha szólna: »Vígan legyetek,
A hervadást úgyis megéritek!«
De véget ér a végsõ vígalom;
A szél süvít be ajtón, ablakon.
Azt mondja: „Nincs virág, meghalt a nyár!
Nem lesz derûs, meleg nap soha már!”
Lesz! Mert a föld csak alszik, nem halott,
Megtérnek napsugár, madárdalok.
És akárhányszor lesz még kikelet,
Rózsás napok, napfényes ég, meleg!
Reviczky Gyula5

5 Reviczky Gyula (1855–1889): költõ, író, esszéíró

5
2. Milyen eszközökkel érezteti a költõ az õszt jellemzõ borongós hangulatot? (jelen-
ségek, történés, kettõsképek)

3. Írd ki a versbõl a „köznapi” dolgok költõi kifejezésformáját!

esik az esõ:

nem süt a nap:

nincsenek madarak:

fúj a szél:

4. Írd le a költemény címe mellé a mû üzenetét kifejezõ versmondatot!

Õszi remény: „ _______________________________________________________”

5. Írd a kiemelt sorok alá vagy fölé az idõmértékes ritmus jeleit! Melyik a jellemzõ
versláb?
Fa g y o s m o s o l l y a l n é z a l á a n a p
A szél süvít be ajtón, ablakon.

6. Állapítsd meg a következõ részlet versmértékét! Kát-három sorának a ritmusát is

jelöld meg! (A névelõk jelölésére ezúttal is különösen ügyelj!)
Óh fejedelmi Zalán! te is álmodol a siket éjben,
Bátor bajnokokat s diadalt alpári mezõdön,
És neved új fényét csillogva közelgeni látod:
Meg ne örülj; kétes nagyon a harcok birodalma:
Sok munkát, nagy erõt kíván, s van kötve halállal.
(Vörösmarty Mihály: Zalán futása – részlet)

Versmértéke (sorfajta):

6
Szintfelmérõ a tanév végén Név, osztály

Prózai szöveg

1. Olvasd el a novella elejérõl vett részletet! (A teljesebb megértéshez használd a

lábjegyzeteket!)

A hét nemes
(részlet)

Heten vannak õk, miként az õsvezérek valának. S abban is hasonlatosak az õs hét ve-
zérhez, hogy õk emelik pajzsra a választó kerület meghódítóját, a képviselõt. Lehet
õket nevezni „hét választóknak”.
Mivelhogy a magyar törvény holtigtartó választói joggal ruházta fel azon nemeseket,
akik 1848-ban születési nemességnél fogva gyakorolták a választói jogukat; a késõb-
bieket már nem. Annak pedig negyvennégy esztendeje, és így a hét nemes életkora
meglehetõsen a hetven felé jár: ha még meg nem haladta.
A legfiatalabb közülük kocsis egy földmíves gazdánál, aki büszke is rá: „nekem még
a kocsisom is választó!”
Egy másik éjjeli bakter.
A harmadik temetõõr.
A negyedik városi utcaseprõ.
Az ötödik strázsa6 a fakereskedõknél.
A hatodik és hetedik pedig szabad – napszámos, favágó, zsákhordó, hólapátoló,
ahogy jön.
De azért, hogy a sors így szétszórta az életpályáikat, az összetartozás érzülete szoros
kapcsolatot képez közöttük. Mikor a képviselõ-választás ideje elérkezik, nagy kelete
van a hét nemesnek.
A választók száma nem nagy; hét szavazat nagy sort vet benne.
Azt pedig mindenki tudja, hogy nem az a virtus7: megszerezni a szavazatokat, hanem
megtartani. Ez a tudomány.
Mert hogyha azért, hogy az ember a zöld tollat feltûzi a kalapjára, adnak egy forintot8,
egy liter bort meg egy gulyást; hát az „jó”. De ha jön a veres toll, az meg ád két forin-
tot, sert és bort is, amennyi dukál, dupla porció gulyást: az a „jobb”; akkor az ember
azt tûzi a kalapja mellé. De hogy a választás elõtt két nappal jön a háromszínû toll:
piros-fehér-zöld, hozzá három forint diurnium9, cigánypecsenye, mákosrétes, ser, bor,
fekete kávé, szivar, krampámpuli10, cigány: az a „legjobb”. Azt megtartsátok! – Így
mondja azt a szentírás.
Tehát nem az a kérdés, hogy ki tudja megnyerni a hét nemest? hanem hogy ki tudja
behozni a választás napján11?
Jókai Mór

6 strázsa: õr
7 virtus: vitézség, hõsiesség; erény
8 egy forintot: abban az idõben komoly pénzösszeg, több egynapi keresetnél!
9 diurnium: napidíj
10 krampampuli: cukrozott, fûszeres szeszes ital; a felszolgáláskor meggyújtják
11 „behozni a választás napján”: mármint a szavazóhelyiségbe!

7
2. Fejtsd ki, mit tudsz a pajzsra emel szókapcsolatról! Mire utal az író?

3. Milyen hatást kelt az olvasóban, hogy az író „életpályáknak” nevezi a hét nemes
különféle foglalkozásait? Mi okozza a hatást?

4. Mit jelentenek a szövegben kiemelt vastag betûs részek?

nagy kelete van a hét nemesnek:

hét szavazat nagy sort vet benne:

5. Értelmezd a jön a veres toll és a jön a háromszínû toll kifejezéseket!

6. Írd le egy-két mondatban, a novella expozíciója után mit tartasz a legvalószínûbb

folytatásnak? (Nem kitalálnod kell, hanem csak az olvasott tényeken alapuló vá-
rakozásodat megfogalmazni!)

8
Szintfelmérõ a tanév végén II. Név, osztály

Vers értelmezése

1. Olvasd el a következõ két verset! Amelyik jobban tetszett, arról írd le néhány gon-
dolatodat, majd oldd meg a másik feladatot!
Már néha gondolok a szerelemre

Már néha gondolok a szerelemre.

Milyen lehet – én Istenem – milyen?
Találkoztam tán véle messze-messze,
valahol Andersen meséiben?
Komoly és barna kislány lesz. Merengõ.
A lelke párna, puha selyemkendõ.
És míg a többiek bután nevetnek,
virágokat hoz majd a kis betegnek.
Ágyamhoz ül. Meséskönyv a szeme.
Halkan beszél, csak nékem, soha másnak.
Fájó fejemre hûs borogatást rak.
És kacagása hegedû-zene.
Egy lány, ki én vagyok. Hozzám hasonló.
Különös, titkos és ritkán mosolygó.
Az éjbe nézõ. Fáradt. Enyhe. Csöndes.
Csak széttekint és a szobánkba csönd lesz...
(Kosztolányi Dezsõ: A szegény kisgyermek panaszai)

Rongyszõnyeg (120)

A hangod akkor legszebb

ha kerete a csöndnek,
a hajad akkor legszebb
ha cseléde a napsugárnak,
az arcod akkor legszebb
ha emlékszem rája sírva,
a sorsod akkor legszebb
ha elszáll mint az ének.
Weöres Sándor

Nekem a címû vers tetszett.

9
2. Írd le néhány mondattal, milyennek képzeled el a választott vers alapján azt
a „bizonyos” személyt!

Elméleti ismeretek
A) Verstan
Állapítsd meg a versmértéket, legalább két sorban a verslábakat is jelöld meg!
(Ne felejtsd el, a régi versekben a névelõ hosszú szótagnak is minõsülhetett!)
Minden öröm hangot szûl, a bú s fájdalom ismét:
A kikelet zöldjén zeng philoméla panaszt.
Ott, hol erõ, s szerelem párul, nincs messze az ének:
A nyelv dalra fakad, hogyha vezérli szived.
(Kisfaludy Károly: Dalforrás)

Versmértéke (sormértékei):

B) Mûvek, írók, mûfajok

1. Írd be a jellemzõk, az idézetek és a címek mellé az író nevét vagy a mû címét és a
mûfaját!
Huszt:
„Elõre hát mind, aki költõ”:

Március 15. „dala”:

„Egy ezredévi szenvedés / Kér éltet vagy halált:

„Egy híját esmértem / Örömimnek még:

A közelítõ tél:
Nemzeti imádságunk:
Kölcsey Kálmán a címzett:
„Nem ily magányosan daloltam:

Reszket a bokor mert...:

10
 „Már hó takará el a bérci tetõt”

Baló Borcsa is szereplõje:

Egy híd körüli bonyodalmak:
Bánk bán:
Kincs – nincs:
A tanító úr történetei:

2. Melyik mûfaj jellemzõje?

magasztos, dicsõítõ:
csípõs, humoros:
énekelhetõ:
beszédmû:
költõi hitvallás:
párbeszédes:
feljegyzés:
szomorú hangvételû:
rövid, csattanós vers:
imádságos jellegû:
nevelõ célzatú:
sokszereplõs:

Szövegalkotás
1. Olvasd el a rövid történetet, gondolkodj róla egy keveset, majd fogalmazd meg a
gondolataidat írásban is!
Információ
Tizennégy éve ül a kapubejáratban, egy kis tolóablak elõtt. Mindössze kétfélét kérdez-
nek tõle:
– Merre vannak a Montex irodái?
Erre így válaszol: – Az elsõ emeleten, balra.
A második kérdés így szól: – Hol található a Ruggyanta Hulladék Feldolgozó?
Amire õ így felel: – Második emelet, jobbra a második ajtó.
Tizennégy év óta még sohase tévedett, mindenki megkapta a kellõ útbaigazítást. Egy-
szer történt csak, hogy ablakához odaállt egy hölgy, és föltette a szokásos kérdések
egyikét: – Kérem szépen, merre van a Montex?
Erre õ kivételesen elnézett a messzeségbe, aztán így szólt: – Mindnyájan a semmibõl
jövünk, és visszamegyünk a nagy büdös semmibe.
A hölgy panaszt tett. A panaszt kivizsgálták, megvitatták, aztán elejtették.
Tényleg, nem olyan nagy eset.
(Örkény István: Egyperces novellák)

11
Szintfelmérõ a tanév végén III. Név, osztály

2. Mielõtt írni kezdesz, eldöntheted: értelmezed a mûvet, vagy hozzáteszed a vélemé-

nyedet az elbeszélt furcsa helyzethez, netán elmélkedsz a „miért”-ekrõl. A címed
a megoldási módhoz igazodjon!

12
A feladatokhoz az alábbi könyvekbõl használtunk fel részleteket:

Balázs Dénes (szerk.): Magyar utazók lexikona

Panoráma Kiadó, Budapest, 1993.
Élet és Tudomány LV. évfolyam 16. szám
Fekete István: Hajnal Badányban.
Móra Ferenc Könyvkiadó. Budapest. 1965.
Híves Márta: Nem árulok zsákbamacskát.
Móra Ferenc Könyvkiadó. Budapest. 1990.
Járainé Komlódi Magda: Legendás növények. Gondolat Kiadó. 1987.
Jókai Mór: A kõszívû ember fiai. Móra Ferenc Könyvkiadó. Budapest. 1962.
O. Nagy Gábor: Mi fán terem? Gondolat Kiadó. Budapest. 1979.
Frieder Sauer: Szárazföldi madarak.
Fordította és magyar vonatkozású kiegészítésekkel ellátta:
Schmidt Egon. Magyar Könyvklub. Budapest. 1995.
Szabó Magda: Álarcosbál. Unikornis Kiadó. 1997.
Széchenyi Zsigmond: Ünnepnapok. Szépirodalmi Könyvkiadó. Budapest. 1965.
Székely Dezsõ: Süt a nap, süt a pék. Móra Ferenc Könyvkiadó. Budapest. 1979.
Sue Townsend: A 13 és 3/4 éves Adrian Mole titkos naplója.
GABO Könyvkiadó. 1986.

13