MEGOLDÓKULCS

Magyar nyelv és kommunikáció 9.

munkafüzet

Megoldókulcs a Magyar nyelv és kommunikáció 9. munkafüzet feladataihoz

Tisztelt Kollégák!
Ez a dokumentum azzal kívánja segíteni az Önök munkáját, hogy a feladatok egy részéhez, ahol
indokoltnak látszott, megoldási javaslatokat, ötleteket adunk. A dokumentum egyelőre
nyersanyagnak tekinthető, és nem teljes. Folytatását a tanév ütemének megfelelő előrehaladással a
későbbiekben küldjük meg, s a tanév végéig válik lezárttá, véglegesen megszerkesztetté az anyag.
Reméljük, így is segítséget fog jelenteni az Önök munkájához!

Tisztelettel:
a kötet szerkesztői

1. A beszéd és a nyelv

1. 1. felhívó
2. tájékoztató
3. gondolkodást segítő
4. kapcsolatzáró
5. kifejező

2 a)
- A legtöbb nyelvet Ázsiában beszélik, a legkevesebbet Európában.
- Sokakat meglephet, hogy a világ legnagyobb nyelve valószínűleg a kínai kb. 840 millió anyanyelvi
beszélővel (további kb. 160-200 millió ember beszéli második nyelvként). A kínai egyébként nem
egyetlen egységes nyelv, hanem egymástól igen jelentős mértékben eltérő nyelvjárások
halmaza, amelyek között nem mindig áll fenn a kölcsönös érthetőség, azonban összekapcsolja
őket a közös írott nyelv. Az angol kb. 340 millió ember anyanyelve és további kb. 160-180 millió
beszélő második nyelve. (Az adatok forrása Cseresnyési László: Nyelvek és stratégiák – avagy a
nyelv antropológiája (Tinta, Budapest, 2004.) c. könyvének 132. oldala. A Geolingvisztika: a világ
nyelvei és a világnyelv c. fejezet egyébként érdekes és hasznos olvasmány a témához.)
- A magyar nyelvet kb. 17 millióan beszélik.

1
 MEGOLDÓKULCS
Magyar nyelv és kommunikáció 9.
munkafüzet

2. b)
A beszélők száma szempontjából „átlagos” nyelv földrészenként, csökkenő sorrendben:
1. Európa: 3 066 667
2. Ázsia: 1 904 762
3. Amerika: 895 000
4. Afrika: 455 500
5. Ausztrália: 25 385
MEGJEGYZÉS: az értékeket tizedesjegyek nélkül, kerekítve adjuk meg.

2. c)
A magyar világviszonylatban – a beszélők létszámát tekintve – igen jelentős nyelvnek számít. A
világon beszélt nyelvek száma körülbelül 4-6000 lehet, ezek közül körülbelül ötven nyelvnek –
köztük a magyarnak! – van tízmilliónál több beszélője. Az egy nyelvre jutó átlagos beszélői létszám
tekintetében „átlagos” nyelv minden földrészen – még Európában is! – jóval kisebb, mint a magyar.
Annak, hogy a magyarok többsége meg van győződve arról, hogy anyanyelve kicsi és csekély
jelentőségű nyelv, többek között az az oka, hogy az Európában is beszélt nyelvek közül több (az
angol, a spanyol, az orosz, a portugál, a német és a francia) a világ tíz legnagyobb nyelve közé
tartoznak. A világ nagyobb részének nyelvi valósága azonban egészen más, mint amit saját
tapasztalataink, érzéseink, valamint a furcsa módon még mindig sokat hangoztatott „herderi jóslat”
alapján feltételezünk. A nyelvek körülbelül egynegyedének ezernél kevesebb(!) beszélője van, ezek
a nyelvek többnyire veszélyeztetettek, valószínűleg ki fognak halni. Vannak olyan nyelvcsaládok (pl.
a pápua vagy a paleoszibériai), amelyek összes nyelvét kevesebben beszélik, mint a magyart. A
magyar az uráli nyelvcsalád legnagyobb nyelve, hivatalos nyelv Magyarországon és az Európai
Unióban is. A magyar nyelv helyzete annyiban is „stabil” hogy alapvetően egynyelvű államban
beszélik, tehát viszonylag ritkán fordul elő az, hogy magyar anyanyelvét valaki egy másik nyelvre
„cseréli”.

3. a)

2
 MEGOLDÓKULCS
Magyar nyelv és kommunikáció 9.
munkafüzet

chat(el), e-mail(ezik), fájl, hardver, szoftver, internet, lájk(ol), laptop, online, offline, pendrive,
printer, (ki)printel, (be)szkennel stb.
Aláhúzással a b) feladat megoldásait jelöltük.
MEGJEGYZÉS: Fontos tudatosítani, hogy angol eredetű szó és angol szó közé nem húzható határ.
Vita tárgya lehet, hogy a talált szavak (pl. a fájl és a lájk) angol eredetű magyar szavak vagy angol
szavak-e; ezt a vitát – az átlagember meggyőződésével szemben – nyelvészeti eszközökkel
lehetetlen eldönteni. Majdnem mindegyik szót érti, sőt használja a magyar anyanyelvűek többsége
(talán az idős generáció kivételével), magyar mondatokban, magyar toldalékokkal ellátva, a
magánhangzó-illeszkedés szerint toldalékolva stb. (Érdekes például, hogy az angol igetövek – print,
save, e-mail stb. – a magyarban mindig igeképzőt kapnak, tehát nem „eredeti” formájukban
használjuk őket, hanem a magyar igékhez hasonlóbbá téve).

3. b)
Szintén nem egyértelműen megítélhető, hogy egy magyar szó pontos megfelelője-e egy újonnan
átvettnek. Fontos tudni, hogy sokan azonosnak ítélik meg két szó jelentését, és sznobizmusra,
lustaságra vezetik vissza az angol (eredetű) szavak használatát olyan esetekben is, amikor a két szó
nyilvánvalóan nem pontos megfelelője egymásnak. A lájkol például sokak fülét sérti, pedig a tetszik
egyáltalán nem azonos vele. A Lájkoltam Józsi képét és a Tetszett Józsi képe két teljesen eltérő
jelentésű magyar mondat. Hasonlóképpen: chatelni és csevegni szintén nem ugyanazt jelenti; bár a
netes chatelést lehet csevegésnek is nevezni, a kávéházi csevejt chatnek nevezni nem. A printel és a
nyomtat, az internet és a világháló esetében pontosabb a megfelelés, azonban általában az ilyen
párok sem teljesen felcserélhetők. A printel például hivatalos szövegben, a világháló egy
kamaszlány szájából meglehetősen furcsán hat. Ebből látszik, hogy az átvett, viszonylag pontos
megfelelővel rendelkező szavaknak is van szerepük a nyelvben: előbb vagy utóbb saját, a másiktól
elkülönülő jelentésre tesznek szert (ha nem rögtön valami sajátos funkcióra vesszük át őket). Ha
több szavunk van egy szóra, annak stilisztikai hasznát is láthatjuk: lehetővé válik szóismétlések
elkerülése.
A szavak átvételének ilyen „előnyein” kívül azért sem találunk ki új szavakat minden új fogalomra,
jelenségre, mert a kommunikáció során nincs időnk erre. Sokan nehezményezik az angol
térhódítását – főleg, de nem kizárólag – a számítástechnikával kapcsolatos és a szaknyelvi
kommunikációban, ez azonban nem elkerülhető. A spontán, informális nyelvhasználatnak –

3
 MEGOLDÓKULCS
Magyar nyelv és kommunikáció 9.
munkafüzet

jellegénél fogva – nem lehet célja az, hogy beszéd közben mérlegeljük egy-egy szó eredetét és az
idegenek helyett új, magyar elemekből alkotottakkal rukkoljunk elő. A nyelvművelők által sokat
emlegetett tudatosság csupán az írott (főleg formális) szövegek alkotóin kérhető számon, a spontán
beszéden, főleg a kötetlen spontán beszéden egyáltalán nem – ezekben a helyzetekben ugyanis a
partner személye, a kapcsolat, valamint az kommunikáció célja fontos, nem pedig azok az eszközök
(szavak és szerkezetek), amelyeket használunk.

4. Boksz a boxban – kiütötte kollégáját egy szerelő a lassú kerékcsere miatt.

Gizike, miért mindig akkor jön be aláíratni valami rettenetesen fontos iratot, amikor éppen
telefonálok?
Mindig lesújt, ha felszedek egy kis súlyt.
Az én ruháimat anyukám szabja és varrja sajátkezűleg. A szablya valami fegyverféle, nem?
Most játsszunk olyat, hogy nem játszunk!
A sólya hajók vízre bocsátásához és kiemeléséhez kialakított lejtő. Jucit sója jobb, mert az himalájai,
inkább abból tegyél bele!

5.
a) A beszéd a nyelv hallható formája.
b) Nem létezhet beszéd nyelv nélkül.
c) A nyelv legkisebb elemei a fonémák. (A betűk nem hangok, hanem fonémák írásbeli jelölésére
szolgálnak; a magyar helyesírás tehát precízen megfogalmazva nem hangjelölő, hanem
fonémajelölő. A hangjelölő írásokat nyelvészek használják olyan esetekben, amikor nem a
fonémákat, hanem a kiejtett alakokat kívánjuk jelölni. Ilyesmit használjuk a tankönyvben, illetve a
munkafüzetben is a hasonulások jelölésére pl. kazángyár [kazánygyár].)

4
 MEGOLDÓKULCS
Magyar nyelv és kommunikáció 9.
munkafüzet

d) A levegő a légcsövön keresztül áramlik a tüdőből a gégébe. (Toldalékcsőnek a gége fölötti

területet hívjuk.)
e) A hangszalagok a gégében/gégefőben helyezkednek el a kiáramló levegő irányára merőlegesen,
vagyis vízszintesen.
f) Az x magyar szavakban ritkán előforduló betű. (Amely két fonémát/hangot jelöl).

6.
tüdő → légcső → gégefő → garatüreg → nyelvcsap → szájpadlás → fogak → ajkak

5
 MEGOLDÓKULCS
Magyar nyelv és kommunikáció 9.
munkafüzet

2. A magánhangzók

1. a) a–á, e–é

1. b) Az a és az á egyaránt mély magánhangzók, azonban az á ajakréses és legalsó nyelvállású, míg

az a ajakkerekítéses és alsó nyelvállású. Az e és az é egyaránt magas és ajakréses magánhangzók,
azonban az e nem középső, hanem alsó nyelvállású.

2.

MEGJEGYZÉS: A sz és a s, valamint a z és a zs képzési helye természetesen nem egyezik meg (hiszen

ha megegyezne, nem észlelnénk őket eltérő hangokként). Erről igen egyszerűen meg tudunk
győződni, ha a kérdéses hangokat egymás után ejtjük, figyelve a nyelv helyzetére. Még az is
könnyen megállapítható, hogy a sz és a z képzésekor a nyelv előrébb képez szűkületet a
szájpadlással, mint a s és zs képzésekor. A tankönyvek általában didaktikai okokból eltekintetnek
ettől a különbségtől, így a tananyag szerint a feladatnak két helyes megoldása is van.

6
 MEGOLDÓKULCS
Magyar nyelv és kommunikáció 9.
munkafüzet

3. Ha idegen szavak végén o vagy ö, tehát rövid középső nyelvállású ajakkerekítéses magánhangzók
találhatók, azokat a magyarban hosszan ejtjük, pl. Oslo, Malmö.
A magyarban az ú-t és az ű-t, tehát a felső nyelvállású és ajakkerekítéses magánhangzókat legalább
két szótagú szavak végén (pl. árú, szomorú) sokszor röviden ejtjük.

4. a)
cél: célba, céltalan
szél: szélben, széllel
derék: derékba, derekas
kerék: kerekek, kerekes
eszik: eszünk, ettem
iszik: iszunk, ittam
ír (főnév): írek, írnek
ír (ige): írok, írnak
szír: szírek, szírrel
zsír: zsírok, zsírral
szív (főnév): szívek, szívnek
szív (ige): szívok, szívnak
MEGJEGYZÉSEK:
- A derék valójában nem egy, hanem két homonim, ingadozó toldalékolású tő: a testrészre
utaló mellett ma már igen ritkán használatos a (’jó’ jelentésű derék. Előbbi toldalékolása inkább
mély – derekam, derékba stb. –, utóbbié inkább magas (deréktől, derékek).
- Az ír szintén két homonim főnevet takar: a népre utaló ír mellett a gyógyír önállóan használt
utótagja is. Előbbi toldalékolása egyértelműen magas, utóbbié azonban ingadozó:
(gyógy)írral/(gyógy)írrel stb.

4. b) További nem illeszkedő toldalékolású (úgynevezett antiharmonikus) tövek:

- névszótövek: csík, csín, díj, fing, fi- (fia), gyík, héj, híd, híg, íj, ín, kín, nyíl, pír, sík, sír, síp, szíj, víg

7
 MEGOLDÓKULCS
Magyar nyelv és kommunikáció 9.
munkafüzet

- igetövek: bír, bíz- (pl. bízott), csíp, dív- (pl. dívott), fing- (pl. fingott), hig-/híg (pl. higított, hígul),
hív, híz- (pl. hízott), irt, ív- (pl. ívott), izz- (pl. izott), nyíl- (pl. nyílott), nyír, nyit, pir- (pl. pirított,
pirul), rí, ring, sik- (pl. sikított), sikl- (pl. siklott), sír, szid, szít, tilt, virít, vív
MEGJEGYZÉS: Különleges eset a féri: ennek toldalékolása a legtöbb toldalék esetében ingadozik
illeszkedés és antiharmónia (nem illeszkedés) között: férfival/férfivel, férfinak/férfinek stb.
A felsoroltakból is kitűnik, hogy az antiharmonikus tövek többnyire egy szótagúak, í-t, kisebb
számban i-t és három esetben é-t (cél, héj, derék) tartalmaznak.

5.
Mély hangrendű Magas hangrendű Vegyes hangrendű
(szarvas)marha, túzok, mókus, csibe, csirke, pipi, lepke, szürkemarha, bika,
orángután, majom, fóka, (szén)cinege, cinke, káposztalepke, pillangó,
orrszarvú, madár(ka), kócsag fókabébi, kisfóka, rinocérosz,
mosómedve, vaddisznó,
kismadár

6.
Mély hangrendű szavakhoz Magas hangrendű, utolsó Magas hangrendű, utolsó szótagban
illeszkedő változat szótagban ajakréses ajakkerekítéses magánhangzót tartalmazó
magánhangzót tartalmazó szavakhoz illeszkedő változat
szavakhoz illeszkedő változat
-dolgál álldogál -degél mendegél -dögél üldögél
-hoz Csabához -hez Évihez -höz Ernőhöz
-kod(ik) rosszalkodik -ked(ik) rendetlenkedik -köd(ik) fésülködik
-on szamáron -en öszvéren -ön ökrön
-szor háromszor -szer kilencszer -ször ötször
-tok rosszalkodtok -tek rendetlenkedtek -tök gyűjtötök

MEGJEGYZÉS: A -köd(ik) toldalékváltozatban az ik zárójelezésének oka az, hogy az nem a képző

része, hanem önálló toldalék (az ikes igék személyragja).
8
 MEGOLDÓKULCS
Magyar nyelv és kommunikáció 9.
munkafüzet

3. A mássalhangzók

1. a)
e: magas, felső nyelvállású ajakréses, rövid
a: mély, alsó nyelvállású, ajakkerekítéses, rövid
i: magas, felső nyelvállású, ajakréses, rövid
é: magas, felső nyelvállású, ajakréses, hosszú
t: zöngétlen, foghang, zárhang, rövid
l: zöngés, foghang, réshang, rövid
m: zöngés, ajakhang, orrhang, rövid
k: zöngétlen, szájpadláshang, zárhang, rövid

1. b)
- Tövek (csak a legalább hat hangból/betűből állókra hozunk példákat): elaltat, elemel, életteli,
ellentét, elmélet, eltelik, eltemet, emelet, illeték, kellem, kikelet, kikémlel, kitelik, leemel, leitat,
letelik, melléklet
- Toldalékok (a többalakú toldalékoknak itt csak azokat a változataikat tüntetjük fel, amelyek a
megadott betűkből kirakhatók):
o -a: E/3 birtokjel j nélküli változata, pl. hasa, baj(u)sza
o -at/-et/-tat/-tet: műveltető ige képzője, pl. altat, etet, temettet
o -atik/-etik/-tatik/-tetik: szenvedő ige képzője, pl. kinyilváníttatik, betartatik
o -em: E/1 személyű igei személyrag e kötőhangzós változata (több módban, időben, ragozásban),
pl. éneklem, énekeljem, énekeltem
o -é: birtokjel, pl. Katáé, apámé
o -ék: ún. heterogén többesjel, pl. Imiék, Tóték
o -i: birtoktöbbesítő jel, pl. gyerekei, nyulai
o -i: kicsinyítő képző, pl. nyuszi, Kati
o -i: melléknévképző, pl. tatai, lengyelországi
o -i: igei személyrag magas magánhangzós változata (kijelentő mód, jelen idő, határozott ragozás,
E/3), pl. nézi, veszi
o -ik: ikes igék E/3 személyragja (kijelentő mód, jelen idő, általános ragozás), pl. mászik, hazudik

9
 MEGOLDÓKULCS
Magyar nyelv és kommunikáció 9.
munkafüzet

o -ka/-ke: kicsinyítő képző, pl. Katika, Timike

o -l/al/el: igeképző, pl. mesél, talpal, elfenekel
o -lal/-lel: igeképző, pl. hizlal, érlel
o -m/am/em: E/1 birtokjel, pl. táskám, kanalam, pénzem
o -t/-at/et: tárgyrag pl. Kingát, hasat, tehenet

1. c)
Néhány példa viszonylag hosszú (minimum 10 hangból/betűből álló) szavakra: elaltattam,
életteliekkel, ellentéteitekkel, elméleteitekkel, eltemettetik, emeletiekéit, keletiekéit, kikémleltettem,
leemeltettétek, lelkeitekkel, mellékleteikkel, tataiakéit, Timikéékéit, tételeitekkel

2. zöngés: z, ö, n, g, é
zöngétlen: t
ajak-foghang: f
foghang: n
szájpadláshang: j, s
gégehang: h
zárhang: g
réshang: s, h
pergőhang: r

3. Páratlanok: r, l, n, m, j, ny, h
Párok: v–f, g–k, b–p, d–t, z–sz, zs–s, gy–ty, dzs–cs, dz–c
HIBA: az f kétszer szerepel.

4. Megoldások: 1a, 2a, 3b, 4b.

10
 MEGOLDÓKULCS
Magyar nyelv és kommunikáció 9.
munkafüzet

5.

6.

Részleges hasonulás Teljes hasonulás Összeolvadás Mássalhangzó- Mássalhangzó-

rövidülés kiesés
beképzelt [bekébzelt] vállrándítással haladjunk vállrándítással dobj ki [dopki]
haladjunk, de [várránditással] [halaggyunk] [várránditással]
[halaggyungde] feleslegessé egyszerűen
elintézte [elintészte] [eccerüen]
dobj ki [dopki] jegyzeteit
megszületett [jeddzeteit]
[mekszületett]
rénborjú [rémborju]
kénytelen [kéntelen]
padtársam [pattársam]

11
 MEGOLDÓKULCS
Magyar nyelv és kommunikáció 9.
munkafüzet

MAGYARÁZATOK:
- A vállrándítással szóalakban két teljes hasonulás is van: a -val/-vel teljes hasonulásán kívül a váll
l-je is teljesen hasonul a mellette álló r-hez. Ugyanebben a szóban természetesen – mivel egy
hosszú mássalhangzó mellett rövid áll – rövidülés is történik.
- A dobj ki esetében a magánhangzó-kiesés által eredményezett szekvenciában végbemegy a
zöngésség szerinti részletes hasonulás is: [dopki] (nem *[dobki]).
- A [pattársam] alakban természetesen zöngésség szerinti részleges és nem teljes hasonulás van
(hiszen más szavakban a t nem hasonítja magához teljesen az előtte álló mássalhangzót!). Annak
oka, hogy egy hosszú hangot ejtünk, az, hogy a zöngésség szerinti részleges hasonulás a d
esetében éppen t-t eredményez, hiszen attól zöngésségében tér el. (Hasonló példák: kalapban,
aggkor, kiszsiráf, vízszerű.)
- Az ötcsillagos alak besorolása nem teljesen egyértelmű. Valójában nagyon hasonló dolog
történik, mint a játszik, kétség típusú összeolvadásokban; a hagyományos hangtani
terminológiától teljesen eltérőt alkalmazó fonológiai szakirodalom egyetlen jelenség
(affrikálódás, adaffrikáció, tkp. ’affrikátává válás’) aleseteiként értelmezi ezeket. A hagyományos
összeolvadás kategória tipikus eseteitől eltér annyiban, hogy két hang helyett nem egy hosszú
harmadikat ejtjük, hanem az egyiket hosszan. A hagyományos terminológiát tekintve leginkább
a részleges hasonulásokhoz hasonít, azonban azokon belül nem a képzési hely és a zöngésség,
hanem képzésmód szerint, hiszen a zárhangból affrikáta lesz.

12
 MEGOLDÓKULCS
Magyar nyelv és kommunikáció 9.
munkafüzet

4. A kommunikáció folyamata és funkciói

1. tájékoztatás:
- A második vágányon tolatást végeznek, a vágány mellett kérjük, vigyázzanak!
- ruhacímke
- KRESZ-tábla
kifejezés:
- Jaj, ne, már megint elszúrtam!
- szív
felhívás:
- Ezt azonnal hagyd abba!
- A második vágányon tolatást végeznek, a vágány mellett kérjük, vigyázzanak!
- Tanárnő, mi az a „fatikus funkció”?
- KRESZ-tábla
kapcsolatteremtés stb.:
- Jó napot kívánok, főorvos úr!
- kézfogás
értelmezés:
- Tanárnő, mi az a „fatikus funkció”?
- mondatábra
gyönyörködtetés:
- Antanténusz, szórakaténusz, szóraka-tiki-taka-alabala-bambusz!
MEGJEGYZÉS: Fontos tudatosítani, hogy egy-egy kommunikációs aktus nem kizárólag egyféle
funkciót tölt be. A kérdéseknek többnyire felhívó funkciójuk van, hiszen válaszadásra
„szólítják fel” a másik felet, így például a Tanárnő, mi az a „fatikus funkció”? kérdés felhívó
és értelmező (a nyelvre vonatkozó információt kérő) funkciót egyaránt ellát. A megjelenített
KRESZ-tábla, valamint az A második vágányon … stb. szövegrészletben a tájékoztatás,
valamint a(z óvatos viselkedésre való) felhívás szándéka egyaránt tetten érthető.
Elképzelhetők tehát a megadott válaszlehetőségek mellett mások is (pl. az Ezt azonnal hagyd
abba! mondattal kifejezhetünk akár dühöt, felháborodást is.).

13
 MEGOLDÓKULCS
Magyar nyelv és kommunikáció 9.
munkafüzet

2. A feladatnak nincs minden esetben egyértelmű megoldása. Az emotikonok által kifejezett

érzelmek, hangulatok, állapotok többféleképpen interpretálhatók – ez azzal függ össze, hogy
ezeken csak a szem és a száj van sematikusan ábrázolva, márpedig a különböző érzelmeket a
szemek és az ajkak gyakran hasonló – de nem teljesen ugyanolyan – pozíciói jelenítik meg.
Érdemes úgy megoldani a feladat b. részét, hogy az egyes érzelmeket megjeleníttetjük
vállalkozó szellemű tanulókkal, és megfigyeljük mimikájukat, testbeszédüket.
1a. szomorú, bánatos, bús, lehangolt
1b. szájszélek kicsit lefelé ereszkedése, görnyedt testtartás, váll és fej leengedése,
homlok ráncolása, szemöldökök összehúzása
2a. komor, komoly
2b. szemöldök ráncolása
3a. vidám, boldog, elégedett, feldobott
3b. mosoly (szájszélek felfelé és hátrébb húzása), szemek külső sarka mellett ráncok,
„szarkalábak” (ez utóbbi különbözteti meg a „műmosolyt” az őszintétől), egyenes
testtartás
4a. fáradt, alvó, álmos, nyugodt, relaxált
4b. lecsukódó/lehunyt szemek, ellazult arcizmok, laza testtartás
5a. huncutság, cinkosság, játékosság
5b. kacsintás (egyik (a nem domináns) szem rövid ideig tartó lehunyása), mosoly
6a. nyűgös, frusztrált, gondterhelt
6b. összeráncolt szemöldökök, lefelé húzódó szájszélek
7a. zavarodott, tanácstalan, nyugtalan, tétova
7b. összeráncolt szemöldökök
8a. ijedt, rémült (de lehet csodálkozó is)
8b. tágra nyílt szemek, intenzívebb érzelem esetében nyitott száj, megfeszülő izmok
9a. szégyenkező, zavarban lévő, zavart, gátlásos
9b. szemkontaktus kerülése (lehunyt szem vagy lefele irányuló tekintet), végtagok
keresztezése, nyak/orr/fül/arc megsimítása, ruházat/tárgyak babrálása
10a. meglepett, csodálkozó (de értelmezhető alvásként is)
10b. nyitott száj, tágra nyílt szemek, felhúzott szemöldök, összeráncolt homlok

14
 MEGOLDÓKULCS
Magyar nyelv és kommunikáció 9.
munkafüzet

4. a) Csak néhányat adunk meg a sokféle lehetséges interpretáció közül. A tanulók

személyiségüktől, értékrendjüktől függően akár ellentétes véleményeket is
megfogalmazhatnak a képeken látható személyekről.
1. kép: gazdag, sikeres, kacér, magabiztos, öntelt, beképzelt, manipulatív, másokat
kihasználó, sokat ad a külsőségekre, felszínes, szépséggel kapcsolatos munkája van, kreatív
stb.
2. kép: sikeres, határozott, vezetői/adminisztratív pozícióban/multinacionális cégnél
dolgozik, vidám, energikus, tanult, okos, precíz, konvencionális stb.
3. kép: laza, nyugodt, kiegyensúlyozott, vidám, kreatív, vagány stb.
4. kép: lázadó, öntörvényű, bizonytalan, magabiztos stb.

4. b) Nem minden esetben egyértelmű, hogy milyen jelezéseket bocsátjuk ki szándékosan és

melyeket nem. Vita tárgya lehet például, hogy a magabiztos emberek szándékosan láttatják-
e magukat annak vagy csak spontán azok. Tekintetbe kell venni ráadásul azt is, hogy igen sok
esetben nem egyezik értelmezésünkkel az, amit a közlő szeretne kifejezni. A
magabiztosságot például egyesek önteltségként is interpretálhatják, a gazdagság jeleit
felszínességnek, értéknélküliségnek, holott elképzelhető, hogy a közlő pozitív és nem negatív
reakciót kívánt volna kiváltani partnerében.

5.

Kommunikációs funkció Nyelvi kódolású üzenet Nem nyelvi kódolású üzenet

Tájékoztatás - Az interneten elővételben - telefoncsörgés

vásárolt jegyek az utazás
megkezdését megelőző nap 12
óráig válthatók vissza.
- Képzeld, Norbi megkérte a
kezemet!
Kifejezés - Annyira szeretlek!
- Nagyon jól éreztem magam!
Felhívás - Kérjük az ajtót becsukni!
- Ne izélj má’!
- közösségi oldalakon
megosztott fényképek
- :-P
- elismerést jelző füttyentés
- Fagylalttal belépni tilos! tábla
- közlekedési eszközök ajtóinak
záródását jelző hangjelzések

15
 MEGOLDÓKULCS
Magyar nyelv és kommunikáció 9.
munkafüzet

Kommunikációs funkció Nyelvi kódolású üzenet Nem nyelvi kódolású üzenet

Kapcsolatteremtés, -tartás, - Köszönöm szépen! - puszi üdvözléskor,

-lezárás - Szép időnk van ma, nem? búcsúzáskor
- ühüm-szerű helyeslés annak
jelzésére, hogy figyelünk a
másikra és egyetértünk vele
Értelmezés - Apu, hogy hívják azt a nagy Ilyen lehet például, ha
autót? nyelvtanulásban a bizonyos
- Az ilyen töveket módon viselkedő szavakat
antiharmonikusaknak nevezzük. színekkel különböztetjük meg.
A nyelvre vonatkozó vizuális
értelmező jelölések egyébként
igen ritkák; többnyire
nyelvészek használják őket.
Gyönyörködtetés - „Francia vagyok Párizs - Bartók: Concerto
városából, - Csontváry: Római híd
mely lábam alatt a piszkos Mosztarban
mélybe vész,
s most méterhosszan lógok egy
nyárfaágról,
és nyakamon érzem, hogy
seggem míly nehéz.”
- Lali, a lila ló elalél. (beéneklő
gyakorlat)

MEGYJEGYZÉSEK:
- A kapcsolatteremtés, -tartás és -lezárás terminusok a szakirodalomban fatikus vagy
társadalmi funkciónak nevezett funkciót jelölik – talán kevésbé szerencsésen, hiszen lényege
nem egy kommunikációs aktus (kapcsolat?) megkezdése, fenntartása vagy lezárása, hanem a
partner iránti jóindulat vagy legalábbis az ellenséges szándék hiányának kifejezése. Így
minden olyan verbális vagy nem verbális gesztus is ide tartozik, amelynek célja az, hogy a
másik féllel folytatott kapcsolat a lehetőségekhez képest jó legyen. Az ilyen gesztusok
hiányát általában udvariatlanságként vagy akár sértésként interpretálják. Ez egyébként
szorosan összefonódik az identitásjelölő funkcióval, hiszen az ilyen gesztusokkal célunk az,
hogy magunkról kedves, udvarias ember képét alakítsuk ki.
- Az esztétikai/gyönyörködtető funkció szintén a neve által sugalmazottnál tágabb
kategóriát jelöl: ide tartozik minden olyan nyelvhasználat is, amelynek lényege a nyelv
örömforrásként való használata, tehát a nyelvi játékok is.

16
 MEGOLDÓKULCS
Magyar nyelv és kommunikáció 9.
munkafüzet

5. A szóelemek: a tőmorfémák

1.
I A legkisebb nyelvi jel a morféma.
H A tőmorfémák mindig szabad morfémák. (Vö. lov-a, meze-je stb.)
H A tőmorfémáknak mindig van viszonylag könnyen meghatározható, önálló jelentésük.
(Vö. névutók.)
I/H A tőmorfémák alakilag önállók. (A tőmorfémák lehetnek alakilag önállók – szabad
tövek – vagy nem önállók – kötött tövek – is.)
I A tőmorfémák csoportja nyitott, szabadon bővíthető új elemek átvételével vagy
alkotásával.
H A toldalékmorfémák csak a tőmorfémák után állhatnak. (A prefixumok – pl. a magyar leg-
– például a tő előtt állnak.)
I A toldalékmorfémák zárt, a tőmorfémákénál jóval kisebb csoportot alkotnak.
H A magyarban a toldalékmorfémák az illeszkedés törvénye miatt mindig többalakúak. (Vö.
egyalakú toldalékok, pl. -ik, -ig, -ék, ért.)
I Csak tőmorfémák lehetnek szabad morfémák.
H A toldalékmorfémák között vannak önálló jelentéssel rendelkezők is.

2. cső csöv- tőbelseji időtartamot váltakoztató v-s változatú

lélek lelk- tőbelseji időtartamot váltakoztató hangejtő
HIBA: a kenyér csak egy szempontból rendhagyó (tőbelseji időtartamot váltakoztató).
Helyette feladható: hó vagy szó (hangszínt és időtartamot váltakoztató + -v-s változatú).
MEGYJEGYZÉS: A „tőtípusokat” meghatározott tulajdonságokkal rendelkező tövek alkotják,
amely tulajdonságokból bizonyos tövek többet is mutathatnak; ezek több tőtípusba is
beletartoznak. A tőbelseji időtartamot váltakoztató tövek közül például több -v-s változatú is
(ló, cső, kő, tő, fű, nyű). Téves az a hagyományos megközelítés, amely szerint a töveket
mindenképpen egy típusba kell besorolni, hiszen semmilyen módon nem eldönthető, hogy
például a lélek „elsősorban” tőbelseji időtartamot váltakoztató vagy „elsősorban” hangejtő-
e, hiszen mindkét típus sajátosságaival rendelkezik.

17
 MEGOLDÓKULCS
Magyar nyelv és kommunikáció 9.
munkafüzet

3.
kosár–kosar-, levél–level-, szekér–szeker-, kerék–kerek-, nyúl–nyul-, tehén–tehen-, ló–lov-,
szamár–szamar-, kötél–kötel-
HIBA: az egyik kép nem megfelelő: a bárány, barika, birka, juh stb. egyike sem tőbelseji
időtartamot váltakoztató.
MEGJEGYZÉS: a ló (valamint pl. a cső, kő, tő, fű, nyű) a tővégi időtartamot váltakoztató tövek
közé tartozik, bár az érintett magánhangzó csak a lov- változatban van a szó belsejében, a ló
alakban nem. Annak, hogy nem sorolhatjuk a tővégi időtartamot váltakoztató tövek közé,
több oka is van, amelyekkel fontos tisztában lenni. A „tővégi időtartamot váltakoztató” tövek
csoportját olyan szavak csoportját alkotják, amelyek egymáshoz sok szempontból igencsak
hasonlítanak, és igen jelentősen eltérnek a „tőbelseji időtartamot váltakoztatóktól”.
A tővégi időtartamot váltakoztató tövekre a következők jellemzők:
- A szabad tőalakban tartalmaznak rövid magánhangzót (nyalóka, alfa, réce, Fatime stb.).
- A tővégi rövid magánhangzó csak a vagy e lehet.
- Ha egy tő a-ra vagy e-re végződik, akkor az kötelezően tővégi időtartamot váltakoztató; a
„tővégi időtartamot váltakoztatóság” tehát a tövek szerkezete alapján megjósolható.
- Szabad tőalakjuk csak egy-két toldalék előtt jelenik meg (l. az 5d. feladathoz írottakat).
A tőbelseji időtartamot váltakoztató töveket ezzel szemben a következők jellemzik:
- Kötött változatuk nem hosszú, hanem rövid magánhangzót tartalmaz (madar-, lov-, ut-
stb.).
- Nemcsak az a–á és e–é, hanem minden hosszú-rövid magánhangzópár előfordul ilyen
tövekben (pl. madár–madar-, tél–tel-, víz–viz-, ló–lov-, kő–köv-, úr–ur-, szűz–szüz-).
- Nem minden tő belseji hosszú magánhangzó rövidül, pl. mész–meszet, de méz–mézet,
réz–rezet, de rész–részt, rúd–rudat, de rút–rútat, sár–sarat, de szár–szárat, ez tehát a
töveknek nem megjósolható tulajdonsága.
- Rövid magánhangzós változatuk csak bizonyos toldalékok előtt jelenik meg (pl. madarat,
lovat, madaram, lovam, madaracska, lovacska, madaras, lovas de madárról, lóról,
madárig, lóig, madárnak, lónak stb.)
A tőbelseji időtartamot váltakoztató terminus valójában nem szerencsés, a fonológiai
terminológiában éppen ezért végszótagi (utolsó szótagi) tőmagánhangzó-rövidülésnek

18
 MEGOLDÓKULCS
Magyar nyelv és kommunikáció 9.
munkafüzet

nevezik a jelenséget, mivel a hosszú-rövid magánhangzópár az ide tartozó két szótagos tövek
második, tehát utolsó szótagjában található.
További tőbelseji időtartamot váltakoztató (névszói) tövek: agár, bél, bogár, cserép, cső,
darázs, dél, dér, derék, ég, egér, elég, ér, ész, fazék, fedél, fél, fenék, fonál, fű, fűz, gyökér,
hét, ín, híd, jég, kanál, kenyér, kerék, kevés, kéz, kő, kötél, közép, kút, lé, légy, lélek, lúd,
madár, mész, mocsár, mozsár, nehéz, név, nyár, nyél, nyíl, nyű, parázs, pohár, réz, rúd, sár,
sugár, szél, szemét, szén, szűz, tél, tenyér, tér, tűz, úr, út, veréb, víz.

4.
…o…og: nyikorog, csámborog, csikorog, csorog, dolog, fintorog, forog, gomolyog,
hunyorog, korog, kujtorog, kódorog, kujtorog, kuncsorog, kuporog, mocorog, mosolyog,
morog, mozog, nyomorog, somolyog, sompolyog, sutyorog, támolyog, tántorog,
toporog, vánszorog
…e…eg: bizsereg, csepereg, didereg, enyeleg, hempereg, hentereg, kecmereg, képzeleg,
kesereg, nyekereg, nyereg, pereg, pityereg, sistereg, szédeleg, szendereg, tekereg,
ténfereg, tévelyeg, rezeg
…o…or: fodor, gyomor, kotor, sodor, szobor
…e…er: meder, seper, szeder, veder
…i…ok: gyilok, nyirok, piszok, szitok, titok
…e…el: érdekel, esdekel, kebel, kelepel, lepel, nyeldekel, perel, remekel, szerepel, térdepel,
ünnepel, vezekel
VIGYÁZAT! A hasonló szerkezetű szavak közül nem mindegyik hangejtő, pl. fodor–fodros, DE
modor–modoros, seper–sepri, DE teper–teperi, gyomor–gyomrot DE nyomor–nyomort stb.
Fontos tehát toldalékolással ellenőrizni, hogy a diákok által gyűjtött szavaknak valóban van-e
hangejtő kötött változatuk!

5. a) Tővégi időtartamot váltakoztató tövek: Alaszka–Alaszká- pisze–piszé- szűzérme–

szűzérmé-, téveszme–téveszmé-.

19
 MEGOLDÓKULCS
Magyar nyelv és kommunikáció 9.
munkafüzet

5. b) Ha egy szabad tő utolsó hangja a vagy e, akkor a tőnek van egy kötött változata is. Az a
végű tövek kötött változata a -ra, míg az e végűeké é-re végződik. A tővégi időtartamot
váltakoztató tövek végén álló kétféle magánhangzó képzésének közös tulajdonsága az, hogy
alsó nyelvállásúak.

5 c) MEGJEGYZÉS: Nemcsak az a és az e végű töveknek van hosszú magánhangzós változatuk,

hanem az a és e végű toldalékoknak is: apja – apját, keze – kezét.

5 d) Bizonyos toldalékok előtt a rövid magánhangzós változat jelenik meg, ilyen a -kor
(jövetelekor), a -ság/-ség (apaság, böszmeség), az i melléknévképző (tatai, homokbödögei). A
-szor/-szer/-ször előtt ingadozást tapasztalunk, mindkét alakváltozat használatos
(alfaszor/alfászor).

6 a) MEGJEGYZÉS: Fontos tudatosítani, hogy a helyesírás a magyarban is igen sok esetben

ellentmond a beszélők természetes ösztönének, tehát annak, ahogyan maguktól, spontán
leírnák a szavakat. A felsorolt szavaknak a beszédben (tehát a beszélők tudatában is, hiszen
az hozza létre a beszédet!) van rövid magánhangzós változatuk, azonban a helyesírás –
valójában ok nélkül! – nem vesz tudomást ezekről a változatokról, és úgy kezeli ezeket a
töveket, mintha egyalakúak lennének.

6 b)
A tizen- és huszonéves korosztály egyik kedvenc színészének szíve tegnap hajnalban állt meg.
Légy szíves, nézd meg a huszadik oldalon található színes tízes ábrát!

7 a) borja, csípeje, disznaja, erdeje, mezeje, szüleje, varja, zászlaja

7 b) Hangszínt és időtartamot váltakoztatók: csípő, disznó, erdő, mező, szülő, zászló

Véghangzóhiányosak: borjú, varjú

20
 MEGOLDÓKULCS
Magyar nyelv és kommunikáció 9.
munkafüzet

MEGJEGYZÉS: A hangszínt és időtartamot váltakoztató tövek szabad változata ó-ra vagy ő-re,
míg a véghangzóhiányosaké ú-ra vagy ű-re végződik.

7 c) A nem egyalakú tövek egyalakúvá (szabályossá) válását többnyire az alábbi tényezők

segítik:
- ha a tőtípus kevés tagot tartalmaz,
- ha a tövek kötött alakját viszonylag ritkán használjuk.
Mindkét tőtípusra igaz az, hogy meglehetősen kevés (10-20) tagjuk van. Egyes felsorolt
toldalékos alakok használati gyakorisága szintén meglehetősen alacsony, különösen ha a
városi lakosságot nézzük (a nyelvjárásokban ezek az alakok általában gyakoribbak). A kötött
tövek a hangszínt és időtartamot váltakoztató típusban szinte kizárólag az E/3 birtokos
személyjel előtt jelennek meg, ez is nyilvánvalóan hozzájárul ahhoz, hogy viszonylag ritkán
használjuk ezeket a tőváltozatokat.

21
 MEGOLDÓKULCS
Magyar nyelv és kommunikáció 9.
munkafüzet

6. Az új szóbeliség jelenségei, jellemzői, a szövegköziség

1. Az új szóbeliség a kommunikáció új formája, amely átmeneti jellegű a beszélt és az írott

nyelv között.

2. A Wikipédia szembetűnően sok hivatkozást tartalmaz. A Brockhaus Riemann zenei lexikon

(Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1984.) gospel szócikkében mindössze egyetlen hivatkozás
található (a spirituálé szócikkre), míg a Wikipédia aktuális állapotában 23 (ezek közül 3 még
nem létező szócikkre utal, két hivatkozás pedig kétszer is szerepel); a későbbiek folyamán ez
a szám nyilvánvalóan jelentősen nőni fog.
A hivatkozások a lexikonok/enciklopédiák többi szócikkére mutatnak, számuk tehát függ
attól, hogy a teljes munka hány szócikket tartalmaz. A Wikipédia szócikkeinek számát –
minden nyomtatott munkától eltérően – szinte semmi sem korlátozza, míg egy átlagos
lexikon készítése során számos tényező korlátozz a produktum terjedelmét:
- az elkészítéshez szükséges idő,
- az alkotók száma,
- a nyomtatott munkák helyigénye,
- a szaklexikonok esetében tematikus szűrés,
- korábbi munkák esetében a források felkutatásához szükséges hatalmas idő és energia,
- az alkotók egyéb megfontolásai, értékrendje stb.
Ezek fényében teljesen természetes, ha a Wikipédiában az igen nagyszámú szócikkre igen
nagyszámú hivatkozás utal. Ráadásul a szaklexikonok esetében egy átlagos szócikk csak más,
szintén a lexikon anyagában található, azonos szakterülethez tartozó szócikkekre tartalmaz
utalást, a Wikipédián azonban ez a korlátozás sem érvényes: az Amerikai Egyesült Államok és
Isten is szerepel a gospel szócikk hivatkozásai között.

22
 MEGOLDÓKULCS
Magyar nyelv és kommunikáció 9.
munkafüzet

3. A közösségi média felhasználói hajlamosak elferdíteni az igazságot, főleg az okostelefonok

fokozatosan növekvő fotó- és videoszerkesztő alkalmazásainak térhódításával. A hamis és
manipulált képek valós problémát jelentenek.
Tavaly a Sandy hurrikán nagy médiavihart kavart, mert az Egyesült Államok egyik
legnépesebb partvidéke felé vette az irányt. Mivel ez egy olyan típusú vihar volt, amelyet az
utóbbi időben nem tapasztaltak a térségben, a legnehezebb feladat a hamis és félrevezető
fotók gyors kiszűrése volt. Végül a valótlan képeket eltávolították újra és újra, de továbbra is
felbukkannak még itt-ott. A hamisítványok 86%-a a Twitterről és annak megosztásaiból
érkezik.

4. Rövidségre/tömörségre való törekvés; személyesség; informális stílus/közvetlen

hangvétel (→ bakker); központozás és nagybetűk használatának hiánya.

23
 MEGOLDÓKULCS
Magyar nyelv és kommunikáció 9.
munkafüzet

7. A szóelemek: a toldalékmorfémák

1. a) Melyikből nem állhat egynél több egy szóalakban?

képző jel rag
b) Melyikkel alkothatunk új szót?
képző jel rag
c) Melyik változtathatja meg a szó szófaját?
képző jel rag
d) Melyik után nem állhat újabb toldalék?
képző jel rag
e) Melyik kötött morféma?
képző jel rag
f) Melyik állhat közvetlenül a szótő után?
képző jel rag
g) Milyen típusú toldalékot találsz a következő mondatban igéjén?
Gizi folyton ugráltat mindenkit.
képző jel rag
h) Melyek között találunk háromalakú toldalékokat?
képző jel rag
i) Melyiknek van viszonyjelentése?
képző jel rag
MEGJEGYZÉSEK:
- A g. ponthoz: az ugráltat szóalak valójában nemcsak képzőt, hanem jelet (kijelentő
mód, jelen idő) és ragot (határozott ragozás, E/3. személyrag) tartalmaz, ezek azonban zéró
(hangalak nélküli) morfémák.
- A h. ponthoz: Az, hogy egy toldalék milyen típusú, nem függ össze azzal, hogy hány
alakja lehet. Javaslom, hogy a megoldás során ezt a nézőpontot érvényesítsék. A jelek között
egyébként valószínűleg – „véletlenül”, tehát nyilvánvaló ok nélkül – nincsenek
háromalakúak; a munkafüzet végleges változatában ezért nem a három-, hanem a többalakú
toldalékokra fog vonatkozni a kérdés.

24
 MEGOLDÓKULCS
Magyar nyelv és kommunikáció 9.
munkafüzet

2.
Kijelentő mód Felszólító mód
Jelen idő Múlt idő
Általános Határozott Általános Határozott Általános Határozott
E/1. látok látom láttam láttam lássak lássam
E/2. látsz látod láttál láttad láss lás(sa)d
E/3. lát látja látott látta lásson lássa
T/1. látunk látjuk láttunk láttuk lássunk lássuk
T/2. láttok látjátok láttatok láttátok lássatok lássátok
T/3. látnak látják láttak látták lássanak lássák

3. ugr-: ugrik JR
ugrott JR
ugranék JR
ugrál KJR
ugor-: ugornék JR
ugorhat KJR
ugorj JR
ugorva K
MEGJEGYZÉSEK:
- Ahogy a megadott példák is mutatják, bizonyos igealakok esetében mindkét kötött
változat használatos (ugornék/ugranék, ugortam/ugrottam). Elképzelhető, hogy ezek közül
az egyiket kevésbé elfogadhatónak vagy inkább csak bizonyos helyzetekben használhatónak
érezzük, azonban egyik sem „helytelen”.
- Ennél a feladatnál is figyelembe veendők a zéró morfémák (kijelentő mód, jelen idő,
E/2., illetve E/3. személyragok)!

25
 MEGOLDÓKULCS
Magyar nyelv és kommunikáció 9.
munkafüzet

4. a)
Jelen idő Múlt idő
Általános Határozott Általános Határozott
E/1. tanulnék tanulnám tanultam volna tanultam volna
E/2. tanulnál tanulnád tanultál volna tanultad volna
E/3. tanulna tanulná tanult volna tanulta volna
T/1. tanulnánk tanulnánk tanultunk volna tanultuk volna
T/2. tanulnátok tanulnátok tanultatok tanultátok
volna volna
T/3. tanulnának tanulnák tanultak volna tanulták volna

4. b) tanulnék
MEGJEGYZÉS: A nyelvjárások egy jelentős részére jellemző az ún. nákolás (-nék helyett -nák
személyrag használata feltételes mód jelen idő általános ragozás E/1. személyben, pl.
Csinálnák egy kávét, te is kérsz?). Ennek oka, hogy ezekben az alakokban kivételesen hiányzik
a magánhangzó-illeszkedés. A látnák, csinálnák, tanulnák stb. alakokban a beszélők tkp. a
köznyelvi alakokból hiányzó magánhangzó-illeszkedést érvényesítik. (Teljesen téves tehát az
az elterjedt vélekedés, amely szerint a nákoló beszélők „összekeverik” a feltételes mód
általános ragozású E/1. igealakot a határozott ragozású T/3. alakkal, pl. ők látnák).

26
 MEGOLDÓKULCS
Magyar nyelv és kommunikáció 9.
munkafüzet

5.
Toldalék Előhangzó o-s alak e-s alak ö-s alak a-s alak
típusa nélküli alak
Főnévi hely- -n -on -en -ön –
viszonyrag Budán Budafokon Kecskeméten Gödön
E/2. -d -od -ed -öd -ad
személyű DVD-d kalapod képed köntösöd ágyad
birtokos
személyjel
A többes -k -ok -ek -ök -ak
szám jele ajtók ablakok kémények küszöbök falak
Igeképző -l -ol -el -öl -al
(főnévből) kaszál Skype-ol gépel füstöl nyakal
Melléknév- -s -os -es -ös -as
képző sárgás maszatos kékes előnyös színvonalas
A tárgy ragja -t -ot -et -öt -at
villát polcot széket tükröt kanalat

MEGJEGYZÉS: Az -on és -an változatoknál előkerülhetnek a már említett antiharmonikus

tövek is, amelyekre sok példát hoztunk 2. lecke 4b. feladatánál. Az ilyen tövek magas
magánhangzót (i-t, í-t vagy é-t) tartalmaznak, toldalékolásuk azonban kivételes módon mély
magánhangzós toldalékváltozatokkal történik: hídon, nyilat, gyíkok, csíkos stb.

27
 MEGOLDÓKULCS
Magyar nyelv és kommunikáció 9.
munkafüzet

8. Az internetezés alapszabályai

1 a) Ennél a feladatnál fontos, hogy a tanulók saját reflexióikat mondják el, tehát itt nem
adunk „megoldást”. A feladat célja, hogy a tanulók tudatosítsák azt, hogy ami számukra
esetleg vonzó vagy humoros, az mások szemében nem feltétlenül; nem elkerülendő, hanem
kifejezetten jó tehát, ha a tanulók körében nem teljesen egységes a felhasználónevek
megítélése.

1 b) A munkafüzet szerzőjének véleménye szerint leginkább semleges és informatív, tehát

informális helyzetekhez legjobban illeszkedő a név minél változatlanabb formában való
megadása, tehát a kovacs.edit.helga, illetve ennek variációi. Természetesen más megoldások
is elfogadhatók. Kevésbé szerencsés viszont – mivel nem megbízható és/vagy felnőtt ember
benyomását keltik – a mokuci, a totalhawaii és a partyguru.

1 c) A munkafüzet szerzője szerint másoktól erősen függő, tehát nem eléggé önálló
személyiség benyomását kelti.

2. A feladat célja a pontos meghatározás nehézségeinek tudatosítása, a formális

megfogalmazás gyakorlása, nem pedig informatikai szempontból helytálló definíciók
kitalálása.
Adathalászat: emberek adatainak, azonosító kódjainak jogosulatlan megszerzése az
interneten keresztül, melynek célja a megszerzett információkkal való visszaélés.
Internetes zaklatás: egyének, csoportok vagy szervezetek nyilvános megalázása,
rágalmazása, nevetségessé tétele az internetet vagy más telekommunikációs eszköz
felhasználásával.
Közösségi oldal: internetes portál, melynek célja változatos témájú tartalmak megosztása
emberek ismeretség vagy közös érdeklődés, szakma révén szerveződött csoportjaiban.
Felhasználónév: a felhasználók azonosítására szolgáló karaktersor számítástechnikai vagy
telekommunikációs rendszerekben.
Internet: számítógépeket összekapcsoló világméretű hálózat.

28
 MEGOLDÓKULCS
Magyar nyelv és kommunikáció 9.
munkafüzet

3. 1. a) DVD-n b) DVD-én
2 a) Google-el b) Google-lel
3. a) internetfüggő b) internet-függő
4. a) Foursquaren b) Foursquare-en
5. a) Facebook profil b) Facebook-profil
6. a) PIN kód b) PIN-kód
7. a) USB kábel b) USB-kábel

4. A feladat célja a közösségi oldalak jótékony hatásainak és veszélyeinek tudatosítása.

Fontos, hogy a tanulók elmondhassák személyes tapasztalataikat, véleményüket. Itt sem
„megoldást” adunk meg, hanem néhány szempontot a téma megvitatásához a teljesség
igénye nélkül.

Előnyök Hátrányok
kisgyermekeit - szociális izoláció feloldása, kapcsolattartás - a gyerekekkel való érzelmi vagy akár fizikai
otthon nevelő barátokkal, kollegákkal stb. törődés elhanyagolása
anya - meg tudja osztani a nehézségeit, tanácsokat tud - a házimunka elhanyagolása → konfliktusok
kérni hasonló helyzetben lévőktől
- tanácsokat tud adni hasonló helyzetben lévőknek
→ hasznosnak érezheti magát,
pozitív visszajelzéseket kaphat
túlhajszolt, - állandóan rendelkezésre álló lehetőség a feszültség - a szabadidőt nem a családjával, hanem
családos férfi levezetésére, kikapcsolódásra, feltöltődésre közösségi oldalakon „pihenve” tölti →
- barátokkal való kapcsolattartás lehetősége gyerekekkel való törődés elhanyagolása, családi
konfliktusok
szerelmi - lehetőség hasonló gondolkodású, érdeklődésű, - téves elképzelések a partner személyiségéről
kapcsolatot párt kereső fiatalok megismerésére (akár tudatos megtévesztés áldozata is lehet)
kereső fiatal
bizalmas - meg tudják osztani másokkal boldogságukat - nevetségessé válás
tartalmakat - mások csodálatának, irigységének kivívása - a megosztott tartalmak a kapcsolat
megosztó megszakadása esetén később kellemetlenek
szerelmespár lehetnek
önmagáról túl - mások csodálatának, irigységének kivívása - bűncselekmény (rablás, zsarolás) áldozata lehet
sokat eláruló
gazdag férfi
kisiskolás - kapcsolattartás a barátokkal - tanulás elhanyagolása
gyermek - magányosság érzésének csökkentése - testmozgás elhanyagolása
- kellemes, mindig rendelkezésre álló, nem - offline tevékenységek, hobbik hiánya,
pénzigényes szabadidős elfoglaltság hanyagolása
- iskolával, tanulással kapcsolatos információkhoz - offline barátságok kialakításának hiánya →
való hozzájutás magányosság
- felnőttség illúziója - bűncselekmény áldozata lehet

29