Barokk

Zrínyi Miklós és a barokk eposz

• Az időtartama 1570 és 1750 közé tehető. A
barokk legkorább Portugáliában és
Spanyolországban jelentkezett a XVI.
század folyamán, egészében véve azonban a
XVII. századi Európa korstílusa.
• A kialakulásának első időszakában még
együtt él a reneszánsszal, ezt a stílus-
ötvözetet manierizmusnak nevezzük.
• - A kiindulási helye Spanyolország, innen
terjedt Portugáliába, Itáliába, majd egész
Európába.
A barokk a reneszánszt követő
nagy korszak egész
kultúrájának, művészetének és
irodalmának legfőbb stílusa
tehát korstílus.
Maga a barokk szó az olasz
barocco szóból származik,
bonyolultságot,
nyakatekertséget jelent, de
gyöngyöt is. A szillogisztika
egy szak szavaként is
használták.
A barocco okoskodás
bonyolultsága, nyakatekertsége
adott nevet ennek a művészi
stílusirányzatnak, amelyet a
különlegesség a normálistól
való eltérés jellemez.
 Az elnevezés eredete
Az elnevezés eredete máig vitatott:
BAROCCO
- olasz szó, jelentése: nyakatekert okoskodás
BARRUCCA
- portugál szó, jelentése: pompás szabálytalan gyöngy
BAROS
- görög szó, jelentése: súlyosság
VERRUCA
- latin szó, jelentése: szemölcs
Társadalmi háttér
• A reneszánsz időszakában a
megerősödött polgárság rést
üt ugyan a feudalizmus
rendszerén, de még nem
válik a társadalom uralkodó
osztályává.
• A XVI. századtól Európában
új folyamat figyelhető meg,
ismét a feudális rendszerek
hatalma lesz a vezető,
abszolút monarchiák
jönnek létre.
• Megindul a katolikus
egyház támadása híveinek
visszaszerzésére, ezt
nevezzük
ellenreformációnak.
• - Ennek megindítója a
jezsuita rend lesz, amelyet
1540-ben Loyolai Szt.
Ignác alapított. Ők a
református módszereket
alkalmazzák az
ellenreformáció
terjesztésére.
 A barokk mint propaganda
• Az újraszerveződő, megerősödő katolikus
egyház művészeti törekvései és
propagandája testesülnek meg a barokkban
az ellenreformáció idején.

• Céljuk: az egyszerű emberek elkápráztatása,

az "eltévelyedett báránykák" visszaterelése
az anyaegyház karjaiba.
 JELLEMZŐI

• Barokk (fr. baroque ‘bizarr’; port. barocco

‘szabálytalan’) a XVII–XVIII. század Itáliából
elterjedő stíluskorszaka
– stílusjegyek: mozgalmas, szenvedélyes,
patetikus, pompázatos díszítőmotívumokat
alkalmaz; akadémikus művészi tökéletesség
– allegorizmus és naturalizmus
– reformáció és katolikus ellenreformáció
kora, vallási világképe meghatározó
 Reneszánsz harmónia és barokk
„mozgalmasság”

Perugino: Keresztre feszítés. 1469.

Rubens: Keresztre feszítés. 1610.

 A barokk stílusjegyei
• Erő, lendület, dinamizmus Túldíszítettség
ábrázolása
Teatralitás (= színháziasság)
• Monumentalitás
Pátosz, ünnepélyesség
• Nyugtalan vonalak, Szenvedélyesség
formák
Hősiesség-kultusz
• Bonyolult, nehezen
áttekinthető szerkezet Barokk körmondat
Kedvelt műfaja: az eposz
• Realista, esetenként
naturalizmusba átcsapó
ábrázolásmód
• Erő,
lendület,
dinamizmus
ábrázolása

Rubens
Caravaggio: Dávid. 1606.
Caravaggio: Hitetlen Tamás
 A barokk freskó
• Illuzionisztikus
(‘látványcenrikus’)
festészet
• Álarchitektonikus tér
• Barokk akadémizmus:
technikai virtuozitás
• Immaterialitás
(‘anyagtalanság’: a
lebegésben ábrázolt testek
ellentmondanak a fizikai
törvényeknek)

Pozzo: Loyolai Szt. Ignác megdicsőülése

Róma, Szt. Ignác templom, 1691.
 A katolikus barokk festészet

Pietro da Cortona: Az isteni

gondviselés diadala. Róma. 1639.
KÉPZŐMŰVÉSZET
• szenvedélyes mozgású,
izgatott taglejtésű,
végletes érzelmeket
hordozó alakokat ábrázol
• tobzódik a színekben,
formákban
• Allegorikusság
• a különböző művészeti
területek egymásba
olvasztása
• propagandisztikus
ÉPÍTÉSZET
• díszítő és szépítő elemek
gyakori különválása
• látványosságra való
törekvés
• görbe vonalak és körök
alkalmazása (ugyanakkor
megtörése is)
• belső dekoráció
(kagylódísz)
ZENE
• szenvedélyesség, érzelem-
telítettség
• nagy számú énekes vagy
hangszer alkalmazása
• tömeghatásra való
törekvés
• az opera, a kantáta és az
oratórium keletkezése
• a hangszeres zene
műformái: concerto, szvit,
fúga
Az irodalomban
• A művekre a
hosszúság, a
körmondatokba való
bonyolult szerkesztés
a jellemző.
• A témáiban visszatér
az Isten elvárásainak
megfelelően élő ember
figurája.
• Ezekre a
művekre a
képszerű
megfogalmazáso
k bonyolult
használata a
jellemző,
gyakran
alkalmaz
metaforákat.
• Gyakran
alkalmaz erős
érzelmi tartalmú
kifejezéseket.
• Gyakran használ
ellentéteket.
Hangvételére a
fennkölt, pátosz
a jellemző.
 A barokk körmondat
„Második dolog, mely nyilván következik, ha az pápista vallás
bálványozás, emez: tudniillik, hogy az Istennek amaz igen
szép fogadási meghamisíttatnak, melyekben azt fogadá, hogy
az Krisztustúl fondáltatott anyaszentegyház ellen az pokol
ereje diadalmat soha nem vehet, hanem mint az igazságnak
erős kőoszlopa, győzhetetlen megmarad, és mint egy nagy
hegyen építtetett város, el nem rejtezik, hanem amint Izsaiás
mondja, őbenne szüntelen megmarad az igazságnak
prédikálása, mivelhogy amint Szent Pál írja, mind világ
végezetig doktorok és pásztorok lésznek az Krisztus
jegyesében, az anyaszentegyházban, kik tanítsák az juhokat,
legeltessék az nyájat, melyet Isten őreájok bízott.”
(Pázmány Péter: Öt szép levél)
Fő irodalmi műfajai
• Epika: Eposz ez a műfaj
nagyon megfelel a barokk
stílusához, mert hosszú
terjedelmű, könnyen
bonyolítható a történet, és
mindig valamilyen
különleges embert mutat
be, mint maga a barokk is
különlegeset.
• Dráma: A fő műfajai a
komédia, a pásztorjáték
és a hitvitázó drámák.
Fő témái:
• Az idő, azaz az élet
mulandósága
• a földi ill. a túlvilági élet
összehasonlítása
• az életet az álmok
tükrében mutatja be
• az életszeretet, a
pompaszeretet
szembeállítása az
elragadtatott halálvággyal.
A kor alkotói
• Cervantes - Don Quiote
• Calderon - Élet álom,
• Lope de Vega – drámái
• Tasso - A megszabadított
Jeruzsálem
• Milton - Az elveszett
paradicsom
• Zrínyi Miklós: Szigeti
veszedelem
Magyar barokk
• 1620-as évek végén tűnik
fel,
Periódusai:
• a/ a barokk kezdetei (kb.
1600—1640 között);
• b/ a hősi barokk (kb.
1640—1690);
• c/ a kiteljesedés,a
"misztikus barokk"
(1690—1740);
• d/ a késő barokk: a rokokó
(1740—1770).
• A magyar barokk
irodalom első nagy
képviselője Pázmány
Péter, legnagyobbja
Zrínyi Miklós, a
legolvasottabb szerzője a
korban pedig Gyöngyösi
István. A népies
barokkban, pl. a kuruc kor
verseiben stíluskeveredés
jön létre. (Mikes
Kelemen)
 Műfajok
• Epika: a prédikáció és a
vitairat, ájtatossági
irodalom, memoárok.
• Líra: anyanyelvű katolikus
egyházi énekek jelennek
meg kéziratos vagy
nyomtatott könyvekben -
énekeskönyvek.
• Dráma: Hitvitázó drámák
 Pázmány, az író, a vallástérítő
Írói tehetségét, írásművészetét a hittérítés szolgálatába
állította.
• Művei:
• Prédikációk
Felelet Magyari Istvánnak
Öt szép levél Alvinci Péterhez
Keresztény imádságoskönyv (az első magyar katolikus
imakönyv)
Az isteni igazságra vezérlő kalauz (Kalauz) (A kor
legjelentősebb teológiai összefoglalója)
Kempis Tamás: Krisztus követése (fordítás) (A kor
legjelentősebb aszketikus műve)
 Zrínyi
Miklós
(1620–
1664)
Művei
• a.) Prózai művei:
• Tábori kis tracta: katonai
kézikönyv egyetlen elkészült
fejezete.
• Vitéz hadnagy: Katonai
elmélkedések laza
gyűjteménye;középpontjában az
ideális hadvezér tulajdonságainak
megrajzolásával.
• Mátyás király életéről való
elmélkedése:
Mátyást az ideális uralkodónak
tartja
• Ne bántsd a magyart! Az török
áfium ellen való orvosság
 b.) Verses művei:
1651-ben Bécsben jelent meg
az Adriai tengernek syrenaia.
A cím jelentése: Zrínyi Miklós
magyar költő.
• Tudatos kötetkompozíció:
tartalmazza első feleségéhez írt
szerelmes verseit, az ún.
idilliumokat, epigrammákat, a
Feszületre című ódát, a Szigeti
veszedelmet, s a kötetet a
Peroratio (=záróbeszéd) zárja.
Szigeti veszedelem
• (1645–46 tele)
• A megírás
körülményeiről a 9.
ének első négy
versszakában számol
be, hivatkozva arra,
hogy a műalkotáshoz
szükséges nyugalmat
állandóan megzavarja
a kanizsai török.
 A valóság és az írói szabadság
• Történelem
• A Bécs felé vezető hadjárat
része – egy közjáték – a
szigetvári ostrom csupán.
• Szulejmán halála megtöri ill.
gyengíti a törökök hatalmát; bár
folytatódnak a török harcok, a
birodalom nem nyeri már vissza
régi fényét.
• A belső vár is kigyulladt (a
szárazság miatt).
• Zrínyi halála a kitörés miatt.
• Eposz
• A kereszténység és pogányság
élet-halál harca, ahol a tét
Magyarország és Európa
megmaradása.
• Ez a mozzanat segíti Zrínyit,
hogy a tárgy megfeleljen az
eposzi konvencióknak (nagy
formátumú tárgy). Zrínyi
kezétől hal meg Szulejmán.
• A pokol tüzeként jelenik meg, a
túlvilági erők bekapcsolásával.
• Nem végezhet vele emberi kéz,
egy távoli golyó teríti le.
 A mű jellemzői
• Műfaj: eposz
• A téma: dédapjának, a
szigetvári hősnek 1566-os
várvédelmét dolgozta fel
témaként.
• A mű célja: példamutatás
• Történelmi háttér: az ország
több részre szakadt, a magyar
fõurak nem törõdtek a nemzet
sorsával, a török veszély egyre
komolyabb lett.
Mitől barokk eposz?

• Segélykérés, invokáció
nem a Múzsához szól,
hanem Szűz Máriához
• Zrínyi Miklóst, Szigetvár
kapitányát a költő a
barokk eszmének
megfelelően mint Isten
katonáját mutatja be, aki
tudatosan vállalja a harcot.
(Athleta Christi)
• Monumentális képek, pl.:
a hadsereg bemutatásában
• Alá- és fölérendeltség
ellenére érvényesülő
harmónia
• A cselekmény bonyolult
és mozgalmas
• Tapasztalatain alapuló
barokk realizmus,
naturalizmus, pl.:
halálnemek
• Leírásokban megjelenő
túldíszítettség /pl.: Zrínyi
ruhájának bemutatása /
• Az eposzban keresztény
világkép jelenik meg
• Az eposz monumentális
képei, hasonlatai, jelzői,
barokkosan gazdag, színes
nyelvhasználata
(fegyveres erdők,
oroszlánok, sasok,
hihetetlen erők mozognak
• Érzelmek nagy erejű
ábrázolása: barátság, szerelem
hűség, hit, hősiesség
• Tükörsorsok
• Csodás elemek állandó jelenléte
(látomások, túlvilági jelenetek)
• Költői túlzások, Zrínyi öli meg
Szulimánt
• Zrínyi Miklós nemcsak
hazájáért, hanem a
kereszténységért is küzd
• Zrínyi és seregének
mennybemenetele tipikusan
barokk motívum