A KURUC KOR IRODALMA (1670-1740)

A kuruc kor világi lírája

A kuruc kor világi lírája by Ágnes Gyarmati (prezi.com):

https://prezi.com/p/pwcrbnsfb4kd/a-kuruc-kor-vilagi-liraja/

Kurucnóták:

 Thököly, majd a II. Rákóczi Ferenc-féle függetlenségi harcok eseményeit és híres

személyiségeit bemutató epikus-lírai alkotások.
 műfajai: keservek, bujdosóénekek, panaszénekek, jeremiádok, katonadalok és
táncdalok
 keservek: népi líra, mély lelki fájdalomból fakadó panaszdal
 bujdosóének: kuruc kor lírai műfaja; száműzöttek, menekülők sorsát bemutató
költemény, énekvers
 jeremiád: Jeremiás próféta siralmait idéző, elégikus hangvételű, panaszos költemény

Közös jellemzőik:

 énekes előadású versek

 szerzője ismeretlen
 műdalok (nem népköltészeti alkotásokról van szó)
 fennmaradásuk: szájhagyomány útján, kéziratos énekeskönyvekben
  a maguk idejében országszerte ismert és tömegek által énekelt alkotások voltak

A műfajok utóélete:

 Ady kurucversei
 Kölcsey: Himnusz, Zrínyi-versek
 Liszt-Berlioz: Rákóczi-induló

Rákóczi-nóta

 Rákóczi-szabadságharc bukását elsirató panaszdal

 műfaja: jeremiád/gyászdal
 idő- és értékszembesítő szerkezet: +múlt, - a jelen, jövő
 hangvétel: panaszos: jajszó, változó mondatmodalitás (?!), érzelmi telítettség
 1.vsz.: a magyar népet jellemzi (múlt idejű és dicsőséges tartalmú, metaforák)
 2.vsz.: a bukott szabadságharc nemzeti hőseit siratja, majd a magyarság szenvedései
(halmozások)
 3. és 4.vsz.: E/1 --> T/1 (magyarsággal való teljes lelki-szellemi azonosulás)
 az ország rabsága, a nyomor, a kilátástalanság, a reményvesztettség, a halál és
a nélkülözés
 5.vsz.: az osztrákok magyarokat sújtó sarcait, katonai elnyomását és részvétlen
könyörtelenségét sorolják
  6.vsz.: könyörgés Istenhez: tőle várja a nemzet megmentését, régi hírnevének
visszaállítását
 nemzeti énekként tekinthettek rá a 18. században
 költöi képek, alakzatok: metaforák, hasonlatok, halmozás

Őszi harmat után

 Balassinak tulajdonították a verset, ami a bujdosást állítja középpontba

 műfaja: bujdosóének
 elégikus hang (búcsúzás)
 évszaktoposz (ősz, tél: elmúlás)
 hazától való elszakadás, honvágy, hontalanság érzete

Szerzők: névtelen szerzők: iskolmester, diák, prédikátor

Művek terjedése: szájhagyomány útján, kéziratos énekeskönyvben maradtak fenn

Elnevezés: lat. crux = kereszt

Kurucok: Dózsa keresztes vitézei

Jellegzetes műfajok:

1. Korai kuruc költészet: táncdalok (Csínom Palkó)

2. Kései kuruc költészet: bujdosóénekek (Rákóczi-nóta)

3. Levél: Mikes Kelemen: Törökorszégi levelek