Szövegértési feladatsor

Petőfi, mindenki embere

Változnak az idők, s benne változunk mi is, tartották a rómaiak. A mondás az elvtelenség

szállóigéjévé vált. De csak erről van-e szó, amikor valaki megváltoztatja a véleményét? A
kérdés nem egyszerű, s mi sem tudjuk eldönteni, csupán egy-két érdekességet villantunk fel a
48-as forradalom néhány szereplőjéről, az azóta eltelt időszakból.
Jelszónk Petőfi – írta a népi írók egyik vezéralakja, Németh László a két világháború között.
Lobogónk, Petőfi – szónokolta 1948-ban a kommunista Horváth Márton. Íme két szerző, aki
gyökeresen másként látta a világot, s mégis mindketten Petőfit tartották eszménynek. Amíg élt a
költő, éles vitákat váltott ki, amint meghalt, mindenki megtalálta benne azt, ami igazolta nézeteit.
Erről beszélgettünk Margócsy István irodalomtörténésszel.
– Kezdjük a költő életével. A köztudatban úgy él, mint aki a végsőkig harcolt az igazáért.
– A kép valós, kritikusai egy része támadta, ám nem ő lett volna Petőfi, ha nem veszi föl a
kesztyűt. A természet vadvirága című versében egyszerűen csak hitvány ebeknek titulálja
kritikusait, akik ugatnak rá. Arról vitatkoztak, hogy szabad-e a költészetben olyan új hangot
megütni, mint az övé. Elsősorban a konzervatív hangvételű Honderűben vonták ezt kétségbe.
– Vahot Imre szerkesztő azonban kiállt mellette a Pesti Divatlapban.
– Mi az, hogy kiállt, még örült is a vitának, hiszen ezáltal jobban fogyott a lapja. Minden számban
közölte a költő egy-egy versét. Mai szóval élve: Petőfi volt a lap reklámfigurája.
– …aki egyre kedveltebbé vált.
– Petőfi a forradalom előtti időkben már elképesztően népszerű. S ami végképp új volt a maga
korában: kezdő, 25 éves költőként tíz kötete jelent meg, 1847-ben pedig kiadták az összes
költeményét. Két hónap alatt háromezer példányban fogyott el.
– Így érkeztünk el 1848. március 15-éhez.
– Ez karrierjének, ha szabad ezt a szót használnom, a csúcsa. A márciusi ifjak közül messze a
legismertebb. Jókai, Vasvári is ebből élt.
– Aztán, néhány hónap múlva, következett a lejtmenet.
– Hogyne, hiszen olyan, akkor még szélsőségesen radikálisnak számító programmal lépett fel,
amit nemhogy a szelíd Deák vagy a félénk Széchenyi nem tudott vállalni, de még Kossuth sem.
Teljes jogegyenlőséget követelt például…Nyáron pedig megírta, hogy nincsen többé szeretett
király. Na, ez végképp betette a kaput.
– Meg is bukott a szabadszállási követválasztáson.
– Akkor már röpiratok jelentek meg vele szemben. De nemcsak a királyellenessége miatt.
Érdemes beleolvasni a kortesbeszédébe is. Választóit megalkuvóknak nevezte, akiknek azonban
most alkalmuk nyílik arra, hogy jóvátegyék bűneiket… Persze az ellenfelei sem mentek a
szomszédba egy kis intrikáért, azt terjesztették róla, hogy orosz kém. Az eredmény:
majdhogynem agyonverték.

A kis-kunokhoz
Részlet Petőfi választási kiáltványából
A legjobb alkalmam volna rá most, megszerettetni magamat veletek azáltal, ha az
egekig magasztalnálak benneteket, hogy ti kunok, ti ilyen meg ilyen dicsők, páratlan,
hasonremek emberek vagytok. Ha én azt amugy hosszas kacskaringósan
kikanyargatnám, tudom, nem esnék rosszul egyikteknek sem, sőt közületek többen
megsimitanák a bajuszukat és a hajokat s azt mondanák: „ ejnye, mégis derék ember ez
a Petőfi, tegyük meg követnek.” Hanem azt korán se várjátok, hogy én titeket

1
magasztaljalak, mert akkor szemtelenül hazudnám. Becsületemre mondom, hogy ti
nem vagytok remek emberek, vagy eddig legalább nem voltatok. Március 15-éig az
egész Magyarország nagyon szolgalelkü, kutyaalázatosságu ország volt és ti ebben a
virtusban közelebb álltatok az elsőkhöz, mint az utósókhoz.

– Petőfi népszerűsége tehát rövid időn belül elolvadt.

– Pontosabban vidéken nem is volt. Ekkor derült ki számára, hogy jószerivel csak Pesten ismerik,
miközben ő azt hitte, hogy az egész ország a lábai előtt hever. Aránytévesztésben élt.
– Ezért vonult be katonának?
– Ezért is. Itt kapta a következő pofont. A tábornokok sem voltak különösen érzékenyek a
költészete iránt, folyamatosan össze is veszett velük. Amikor pedig eljutott hozzá a híre, hogy a
várandós felesége nem érzi magát jól, egyszerűen hazament. Máskor kibontott inggel jelent meg
a kihallgatáson. Klapka György nem teketóriázott, két napra fogdába csukatta a szabadság
költőjét. Irodalmilag is egyre kevésbé tudott érvényesülni, a versei sem jelentek már meg, mivel
az irodalmi lapok is szüneteltek.
– Fegyverek közt hallgatnak a múzsák…
– Valóban. Ilyen körülmények között érte a halál. S szinte azonnal fordult a kocka, népszerűsége
ismét növekedett, megindult a mítoszképződés.
– Minek köszönhető a hirtelen változás?
– Talán annak, hogy tevékenysége jól jelképezte a forradalom és szabadságharc sorsát.
Fellépésével kezdődött, s akkor bukott el a nagy vállalkozás, amikor ő is elesett.
– Versei azonban úgy gondolom, egy ideig nem jelenhettek meg.
– 1851-ben próbálkoztak új kiadással, de ahogy kijött a nyomdából, be is zúzatták, mindössze két
példány maradt fenn belőle. Az összes műve nyomtatásban csak 1874-ben láthatott napvilágot.
– Ezek szerint a népszerűséghez nem szükséges mindig a teljes életmű ismerete…
– Egyáltalán nem. Szülővárosában, Kiskőrösön például már 1861-ben szobrot állítottak neki,
1874-től pedig tananyag az iskolákban. Ettől kezdve nem volt megállás.
– A Habsburg-ellenesség jelképévé vált?
– Nemcsak azzá, ekkor már minden oldalról magasztalták. 1882-ben például felavatták a pesti
Duna-parton, a Március 15. téren a híres szobrát. Az avatóbeszédet Jókai tartotta. Minden
beteljesült, amit követeltél, mondta a szónok, mindenben igazad volt, csak egyben tévedtél.
Mégis van szeretett királyunk.
– Miközben Petőfi fel akarta akasztani őket…
– Nemhogy fel akarta akasztani, hanem a verset kifejezetten Ferenc József trónra lépése
alkalmából írta… Március 15-én mindenkor hatalmas hivatalos és ellenünnepségeket rendeztek.
A hatalom a nemzeti költőt emelte ki, a szociáldemokraták a forradalomét, sőt megtették első
magyar proletárnak. A két tábor rendszeresen összeverekedett.
– A proletárdiktatúra idején hogyan viszonyultak a szabadság költőjéhez?
– Ha Petőfi élne, csakis a tanácsköztársaság lelkes híve volna, mondták, sőt az élére állna. De
előtte felhasználták a költőt a háború népszerűsítésére is. Ekkor a világháború poétája volt. S ha
másképp nem ment, kissé átírták a versét: „Szent a csata, nem harcolunk királyért”, írta ő, ám az
egyik falinaptáron ebből már „Szent a csata mert harcolunk a királyér” lett.
– S a háború után?
– Csak egy példa a helyzet komikumára: Klebelsberg Kunó miniszter 1922 végén javaslatot
terjesztett elő a költő emlékének törvénybe iktatásáról. Erre az egyik képviselő felkiáltott: Éljen
Petőfi szelleme! Éljen a népköztársaság! Persze mindenkiben a kommün réme ötlött fel, s az
ünnepi ülést a királyság hosszas éljenzésével zárták.
– A rendszer reformálására törekvő népiekhez viszont valóban közel állhatott.
– Németh László szellemi elődnek, jelszónak tartotta Petőfit, csupán származásával birkózott
nehezen… Illyés pedig gyönyörű életrajzot írt a költőről.

2
– Majd következett az újabb világégés.
– Az ellenállók Petőfi németellenességét hangsúlyozták. A háború után pedig a kommunisták
sajátították ki, Horváth Márton másod - kultúrideológus lobogónak nevezte Petőfit, s
kijelentette: az orosz nép már elzavarta a magyar forradalmat is sárba tipró cárt, szabadságunk
tehát teljes. Akkoriban egyedül Petőfi állt minden gyanú felett…
– Viszont a Petőfi-szobornál kezdődik az egyetemisták tüntetése is 1956. október 23-án.
– Sőt a korábbi Nemzeti Parasztpárt Petőfi-párt néven szerveződik újjá.
– A szobornál később a demokratikus ellenzék minden évben tartott megemlékezést.
– Petőfit a kádári évek alatt is mindenki a magáénak tartotta. A Nemzeti Múzeumnál
tartott hivatalos megemlékezés elképzelhetetlen volt a Nemzeti dal elszavalása nélkül.
Ezt követően a hallgatóság egy része átment a Március 15. térre a Petőfi-szoborhoz, ahol
ellen - megemlékezéssel próbálkoztak. A rendszerváltás idején értelemszerűen a fiatal
politikusokból álló Fideszt érezték az emberek Petőfihez legközelebbinek. A
közbeszédben lehetett hallani a petőfidesz kifejezést, vezetőit pedig hasonlították a
márciusi ifjakhoz.
– Egyetemistáktól mostanában nemegyszer hallok Petőfit elmarasztaló megjegyzése-
ket, mondván, egyetlen eredeti gondolata sem volt.
– Ezeket a megjegyzéseket én is ismerem, ám Petőfi életműve ma sem kerülhető meg, amit
mi sem bizonyít jobban, mint hogy minden jelentős költő véleményt nyilvánít róla, akár
mellette, akár ellene.
– Mégis, mintha csendesülne a Petőfi-kultusz.
– Ez igaz. Jellemző a mai időkre, hogy legjobban egy újkapitalista kapaszkodik belé.
Egyébként valójában csönd van körülötte, amit azonban én csak átmenetinek tartok. A
társadalomnak, a politikának ismét és ismét szüksége van mitologizálható személyekre, s
Petőfi Sándor élete, illetve gazdag életműve által tökéletesen alkalmas erre.

(Hardi Péter interjúja nyomán. Szabad Föld, 2008. március 14. 8-9.o.)

Feladatok
1. Olvassa el a kis-kunokhoz intézett választási kiáltvány részletét! Mennyiben volt rossz
szónok és rossz diplomata Petőfi?
………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………..
2 pont

2. Hogyan alakult Petőfi népszerűsége? Vázolja fel Petőfi népszerűségének

alakulását a szöveg alapján évszámokhoz vagy időszakokhoz kötve!

Évszám A népszerűség alakulása

3
 6 pont

3. Milyen szólásokat talál a szövegben? Értelmezze a szólást Petőfi életművére

vonatkoztatva!

Szólás A szólás értelmezése

4 pont

4. Hogyan értették félre vagy egyszerűsítették le Petőfi költészetét? Pótolja a táblázat

hiányzó adatait!

Időszak Szlogen vagy szerep A szlogent alkotó, Konkrét személy

használó csoport
A két világháború
között
Lobogónk Petőfi

A II. világháború ----

alatt
közbeszéd ----

4 pont

5/a) Petőfinek melyik életszakaszára igaz, hogy a botrány, a hangos viták növelték a
népszerűségét?
…………………………………………………………………………………………………..

5/b) Ki húzott ebből hasznot leginkább?

…………………………………………………………………………………………………..
2 pont
6. Petőfi mely nézeteit utasították el az alábbi politikusok vagy írók?

Deák Ferenc:………………………………………………………………………………….

4
Széchenyi István:……………………………………………………………………………...
Kossuth Lajos:…………………………………………………………………………………
Jókai Mór:……………………………………………………………………………………..

2 pont
7/a) Miben volt Petőfi intrika áldozata?

………………………………………………………………………………………………….
7/b) Mi lett az intrika következménye?

………………………………………………………………………………………………….

2 pont

8. Idézzen a szövegből szó szerint arra vonatkozó részt, hogy Petőfi rosszul ítélte meg a saját
ismertségét!
…………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………

2.pont
9. Miért alkalmas a Petőfi-életmű mítoszképzésre?
…………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………

3 pont

10. Idézzen fel olyan tényeket, amelyek azt bizonyítják, hogy meghamisították Petőfi
szellemiségét! Fogalmazzon meg erről négy mondatot a kik, mikor és hogyan hamisították
meg kulcskérdésekre válaszolván!

…………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………

5
 6 pont

11. Alkalmi idegenvezetőként mutassa be a budapesti Március 15-e téren levő Petőfi-szobrot
külföldi diákoknak! Bevezető mondatában térjen ki arra, ki volt Petőfi, majd elevenítse fel a
szobor történetéhez köthető emlékezetes eseményeket!

…………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………
7 pont

6
 Petőfi, mindenki embere. Szövegértési feladatsor megoldása

1. Senki nem szereti, ha lebecsülik vagy szidják. A nyilvános szidalom különösen súlyos dolog.
Követjelölés alkalmával mások bizalmát nem lehet úgy elnyerni, hogy valaki szidja a választóit. (A
válasznak utalnia kell arra, hogy a hatásos meggyőzést kizárja a választópolgárokat negatívan
minősítő kritika.) (2 pont)

2.
Évszám, időszak
Pályakezdése
1847-1848, a forradalmat
megelőzően
1848. március 15.
1848 nyarától haláláig
Halála után, napjainkig
Napjainkban
A népszerűség alakulása
Kritikusai egy része élesen támadta.
Elképesztően népszerű.
Karrierjének csúcsa. A márciusi ifjak közül ő a legismertebb.
Túl radikális programja miatt népszerűsége csökken, a
követválasztáson pedig megbukik. Vidéken nem ismerik. A
hadsereg tábornokaival Bem kivételével rossz a viszonya.
Népszerűsége folyamatosan nő, megindul a mítoszképződés.
Minden oldalról magasztalták.
Csendesebb Petőfi-kultusz, de a Petőfi-életmű ma is
megkerülhetetlen.

3.
Szólás Magyarázat

Változnak az idők, s benne változunk Petőfi életművének megítélése sokat

mi is. változott az idők során.

Fegyverek közt hallgatnak a múzsák. 1849-ben Petőfi versei nem jutottak el a

közönséghez.

(2+2 pont, összesen 4 pont)

4.
Időszak Szlogen vagy szerep A szlogent alkotó, Konkrét személy
használó csoport
A két világháború „Jelszónk Petőfi” Népi írók Németh László
között
1945 után Lobogónk Petőfi kommunisták Horváth Márton

A II. világháború németellenes költő A II. világháború ----

alatt ellenállói
Rendszerváltás, 1990 „petőfidesz” közbeszéd ----
körül

Pontozás: minden hibátlanul kitöltött sor 1 pontot ér, 4x1 pont összesen 4 pont

7
5/a 1844 – 1846, a forradalom előtt
5/b Vahot Imre (2x1 pont)

6. Deák, Széchenyi és Kossuth a teljes jogegyenlőséget utasította el, Jókai a királyellenességet (is).
(2 pont)

7/a 1848-ban azt terjesztették Petőfiről, hogy orosz kém.

7/b Következmény: kis híján agyonverték. (2x1 pont)

8. Az 1848-as választások alkalmával azt hitte, az egész ország a lába előtt hever, holott csak Pesten
ismerték. (2 pont)

9. Gyorsan vált ismertté, közszereplő volt, márciusi ifjú, legendába illő halála volt. (3 pont)

10. A szociáldemokraták a 19. század végétől megtették első proletárnak.

A proletárdiktatúra hívei a tanácsköztársaság alatt azt állították, hogy Petőfi, ha élne,
kommunista lenne.
Háborúpárti emberek az I. világháború alatt királypártivá tették Petőfit.
Klebelsberg Kunó kultuszminiszter 1922-ben Petőfi emlékének törvénybe iktatását
javasolta, miközben a képviselők királypárti ünneplésbe kezdtek. (6 pont, ebből tartalom:
4x1 pont, nyelvi minőség: 1 pont, az adott terjedelem megtartása:1 pont)

11.
Kedves Diákok!
Petőfi Sándor, akinek a szobrát látjátok, a legismertebb és a legnépszerűbb költő volt a 19.
században. Az osztrákok ellen vívott szabadságharcban, 1849-ben, 26 évesen halt meg- illetve tűnt
el, mert csontjait nem találták meg. Élete, költészete, személyisége minden korban közérdeklődésre
tartott számot. Budapesti szobrát 1882-ben avatták fel. A tér és a szobor környezete a mindenkori
hatalom és az ellenzék konfliktusainak gyakori helyszíne. Ennél a szobornál kezdődött az
egyetemisták tüntetésével az 1956-os forradalom. 1956-ot követően, a Kádár - korszakban a
demokratikus ellenzék tartott a szobornál minden évben megemlékezést. A mindenkori kormány
ennél a szobornál mindig számíthat az ellenzék heves véleménynyilvánítására, mert ilyen a hely
szelleme.
(7 pont, ebből tartalom: 5 pont, az adott szerkezet megtartása:2 pont, nyelvi minőség: 1 pont)