A toldalékok fajtái

- a toldalékok a mondatban önállóan nem fordulnak elő, hanem a szótövekhez kapcsolódnak

- a toldalékok feladata lehet a szó jelentésének, mondatbeli felhasználásának megváltoztatása,
módosítása és a különböző nyelvtani viszonyok kifejezése

1. KÉPZŐK
- mindig új szót hoznak létre
- nemcsak a szó jelentését, hanem annak szófaját is megváltoztathatják (pl. segít+ség=segítség)
- mindig a szótő után, az első helyen állnak
- egynél több is járulhat belőlük a tőhöz (pl. tud+atlan+ság=tudatlanság)
- előttük jelek és ragok nem állhatnak, utánuk azonban igen (levegő+z+nek=levegőznek)

2. JELEK
- egy-egy jelentésárnyalattal gazdagítják a szótő jelentését (pl. múlt idő jele, birtokviszony jele)
- a képzők után és a ragok előtt állnak
- egynél több is járulhat egy tőhöz (pl. ember+ek+é=embereké)

3. RAGOK
- feladatuk a szavak egymás közti viszonyának és mondatbeli helyének a jelölése
- a szavakat általuk tudjuk mondatokká kapcsolni
- mindig a szó végén helyezkednek el, azaz zárómorfémák
- egy szóhoz csak egy rag kapcsolódhat
A szótövek és a toldalékok között egyes szóalakokban egy rövid magánhangzó (a-e, o-ö) jelenik meg. Ez
az ún. kötő- vagy előhangzó, amely a kiejtést segíti. Általa kerüli el nyelvünk a mássalhangzótorlódást
(ház+ak, nép+ek, eltör+ök, hoz+ok).
 KÉPZŐK JELEK RAGOK
1. igeképzők 1. időjel igei személyragok:
pl. ír-ogat, önt-öz, csap- - a múlt idő jele: - alanyi ragozás:
kod, csavar-int néz-ett, fél-t lát-ok, lát-sz,
2. főnévképzők 2. módjelek lát-, lát-unk, lát-
pl. ír-ás, ir-at, nyom-da, - a feltételes mód tok, lát-nak
biz-alom jele: fut-na, néz- - tárgyas ragozás:
Igéhez
3. melléknévképzők ne, fut-ná, néz-né lát-om, lát-od,
kapcsolódnak
pl. csíp-ős, feled-ékeny, - a felszólító mód lát-ja, lát-juk,
nevel-etlen jele: mozog-j, jö-jj, lát-játok, lát-ják
4. igenévképzők fes-s, lé-gy, hi-ggy, - ikes ragozás
pl. ir-ó, ír-ott, ír-andó, ír- főz-z (nem teljes):
ni, ír-va, ír-ván esz-em, esz-ed,
esz-ik
1. igeképzők 1. birtokos 1. tárgyrag: almá-
zongorá-z(ik), kertész- személyjelek: kép- t, asztal-t
kedik, pecsét-el em, kép-ed, kép-e, 2. határozóragok:
2. főnévképzők kép-ünk, kép-etek, pl. fiú-nak, fiú-
pl. hegy-ség, leány-ka, kép-ük ban, fiú-ba, fiú-
bolt-os, felhő-zet 2. birtoktöbbesítő ból, fiú-ig, fiú-
Főnévhez
3. melléknévképzők jel: ház-ai-m, ként, fiú-vá, fiú-
kapcsolódnak
pl. kavics-os, hegy-i, könyv-ei-m, pad- val, fiú-ért,
kedv-etlen, kékszem-ű jai-m, kert-jei-m nap-onta
3. birtokjel: kutyám- 3. a birtokos jelző
é ragja: pl. Évá-
4. a többes szám nak, Péter-nek
jele: macská-k
1. igeképzők 1. fokjel: vidám-abb, határozóragok: pl.
pl. zöld-ül, fehér-ít keves-ebb, leg- három-szor, angol-ul,
2. főnévképzők gyors-abb meleg-en, tíz-en,
Melléknévhez és bátor-ság, soka-ság, 2. kiemelőjel: egyhangú-lag
számnévhez katonás-di kedvesebb-ik
kapcsolódnak 3. melléknévképzők
pl. kék-es
4. számnévképzők
pl. hat-od, harm-adik
1. a főnévi
igenévhez
kapcsolódó
személyragok:
nézn-em, nézn-
ed, nézni-e,
Igenévhez nézn-ünk, nézn-
kapcsolódnak etek, nézni-ük
2. a melléknévi
igenévhez
kapcsolódó
határozóragok:
kérdő-en,
tagadó-lag