HERMAN OTTÓ VERSENY

TÖLGYFA

• Levelek széle karéjos

• Virágzata: porzós barkavirágzat
-termős: csoportokban vagy magányosan
• Megtermékenyítést a szél végzi (virágpor termős virágra viszi)
• Egylaki növény: a porzós és termős (tehát a női és hím virágok)
mind egy egyeden vannak
• Termése: makktermés
KÖZÖNSÉGES BÜKK

• Elterjedése 600m felett jellemző

• Akár 40m magasra is megnő
• Törzse egyenes, kérge szürke, sima felületű
• Egylaki növény (termős és porzós virágok)
• Szélbeporzással szaporodul
• Termése: kupacsokkal fedett makktermés
• Erdőkben lombkoronája sűrűkevés fény jut a talajra
ERDEI FENYŐ

• Örökzöld faj (levelei nem hullanak el évszakonként)

• Tűlevelei kettessével állnak, 4-6cm hosszúak
• Gyantát tartalmaz, ha megsérül ez fogja sebet elzárni
• Egylaki növény és nyitvatermő is (magkezdemények szabadon állnak)
• Egylaki (porzóleveleken termelődik a virágpor, termőlevelen a magkezd.)
CSERJESZINT ÉS GYEPSZINT VIRÁGOS
NÖVÉNYEI
• Lombkorona alatt élnek
• Fiatal fák
• Fásszárúak a cserjék, de még nincs törzsük, a talaj felett elágaznak
• Levélfakadás és virágzatuk kialakulása megelőzi a lombkoronát alkotó fákétjusson
fény
KÖKÉNY

• Cserje
• Sűrű lombozat
• 4m magasra is nőhet
• Oldalhajtásaiból ágtövisek lesznek
• Kora tavasszal virágzik-termése csonthéjas!!
• A termő a magházában zártan helyezkedik el a magkezdemény, a magkezdeményből alakul
ki a mag, a termő falából a termés Zárvatermő!!!!
• Nyitvatermőknél a magkezdemény nincs magházba zárva!!! LÁSD fenyő termőlevelein a
magkezd.
 MOGYORÓ ÉS VADRÓZSA

• Erdőszéli cserje
• Már február végén virágzik
• Szélbeporzású
• Termése:makktermés

• Színes virágzata rovarbeporzás

• Csipkebogyótermése áltermés, almaterméshez hasonlóan
• A vadrózsa hajtásainak bőrszövetéből alakúl ki a tüske, ez az ágtövissel ellentétben lepattintható!
CSERJÉK SZEREPE

• Búvóhelyek
• Tápláléktermésük
• Fészkelőhelyek
• Élőhely, rovarok, siklók, gyíkok stb.
• Széltől való védelem
• Hóviharok, hófúvás ellen ivédekezés
GYEPSZINT

• Virágos és virágtalan lágyszárúak alkotják (nem elfásodott szárú növények: kb 1-2

évesek)
HOVIRÁG:
Évelő növényhagymaként telel át
Lombfakadás előtt virágzikkapjon fényt
Zöld levélzete táplálékot készít, amit a hagyma raktároz el áttelelelni
Télire elszárad a hajtása (föld feletti rész) és a hagyma telel át (föld alatt)
 SZIMBIONTA ÉLŐLÉNYEK-ZUZMÓK

• Szimbiózisnak nevezzük azt a két élőlény közötti kapcsolatot, ahol kölcsönösen

megsegítik egymást, szüksége van a két szervezetnek egymás jelenlétére, hanem
nem tudnának élni pl: zuzmók
A zuzmókat egy alga és egy gombafaj alkotja, amelyek elterjedtek minden élőhelyen.
Rénzuzmó
Az alga/moszat fotoszintetizál, míg a gombafaj vízzel és ásványi sókkal látja el a z
algafajt
Sárga falizuzmó
Szaporodásuk: bimbózással, telepleválás, spóra
 A GOMBÁK

• Egysejtű vagy többsejtű szervezetek

• Élőhelyeik: szárazföld, nedves környezet, élőlények
• Felépítésük: a gombák testét micéliumnak nevezzük, amit hosszú és vékony gombasejtek alkotnak, ezek a
hifák
• A micélium egy szervek nélküli test
• Szaporodásuk: bimbózással, telep leválással, spórákkal
• Táplálkozásuk: szerves anyagokat fogyasztanak- lehetnek lebontók (szaprófiták) vagy élősködők (paraziták)

• Megbetegedést okoznak
GOMBÁK JELENTŐSÉGE AZ
ÖKOSZISZTÉMÁKBAN
• LEBONTÓK! SZERVES ANYAGBÓL ÚJRA SZERVETLEN KERÜL A TALAJBA!!
• GOMBAFONALAKON KERESZTÜL A NÖVÉNYEK HAJSZÁLGYÖKEREIVEL
KAPCSOLATBAN ÁLLNAK ÉS A NÖVÉNYEK ÍGY TUDNAK KOMMUNIKÁLNI
EGYMÁSSAL+ SEGÍTENEK FELVENNI A TALAJBÓL A VIZET ÉS NÉHÁNY
ÁSVÁNYI ELEMET (PL: NITROGÉN)!
• KALÓRIÁBAN SZEGÉNYEK, VISZONT VITAMINT ÁSVÁNYI ANYAGOT ÉS
FEHÉRJÉKET TARTALMAZNAK!!
• GYÓGYSZERT IS KÉSZÍTHETNEK BELŐLÜK!!
ÉLESZTŐGOMBÁK

• Egysejtű gombák, erjedést idéznek előenzimek

• Pl: Sörélesztőkenyér, tészta stb. Ugyanakkor a cukrokat alkohollá és szén-dioxiddá
alakítjaezért növekedik meg a tészta
• A borélesztő a mustot borrá alakítja
PENÉSZGOMBÁK

• Mikroszkópikusak
• Falakon, nedves tárgyakon, élelmiszereken nőnek
• Fektetepenész
• Fejespenész
• Ecsetpenész-penicillin (antibiot)
Penészes sajt (kék sajt)

Verseny: ki tud penészesebb

kenyérről képet küldeni nekem!!!!!
Verseny vége Febr. 17
 KALAPOS GOMBÁK

• Micélium a talajban, a felszínen pedig a tönk található

• A fogyasztható fajták vitaminokat tartalmazhatnak (D és B)
A MOHÁK

• Telepes növények
• Valódi gyökerük és száruk, valamint levelük nincs
• Gyökérszerű fonalakkal rögzíti magát a talajban
• Vizet képesek egész testfelületükön felvenni (párás, nedves környezetben élnek)
• Fotoszintézissel táplálkoznak (mint minden zöld növény ugy-e)
• Spórákkal szaporodnak
• Jól viselik a kiszáradástha újra vízhez jutnak kizöldülnek
 PÁFRÁNYOK (HARASZTOK)

• Árnyékos, hűvősebb, páradús élőhelyet kedvelik

ERDEI PAJZSIKA
• A páfrányoknak már valódi szerveik vannak!!!
• Talajban lévő szerv: gyöktörzs (vízfelvétel, rögzítés, táplálékraktározás)
• Rügyeiből összetett levelek alakulnak kifonáki részén spóratartó tokok vannak

Spórával 1. Spórából először előtelep lesz (ezen lesz a hím és női ivarszerv)
szaporodik
2. Az előtelepből képződött ivarsejtek egyesülnek és abból lesz az új egyed
 GÍMSZARVAS

• Fák rügyeivel, kéreggel, terméssel, fűfélével, levéllel táplálkozik

• Növényevő fogazat: zápfogak felülete széles, barázdált, redős zápfog
• Kérődző!! Összetett gyomorbendőrecésgyomorfelöklendezi
Újra megrágja százrétű gyomoroltógyomorbelek
• 4 ujjban végződik végtagjapárosujjú patás (csak két középső éri a talajt)
• Jó a szaglása és a hallása
• Agancsa a szarvasbikának a homlokcsontjának a csapjából fejlődik ki
évente cseréli (egyre nagyobb lesz 10-12 évig nő az elágazások száma is)
Szarvasbőgés: párzási időszak, ilyenkor hímek összemérik ereiüket
GÍMSZARVAS

• A szarvastehén nyár elején elli a borjakat

• Négy hónapos korig szoptat

ŐZ
• Cserjékkel teli erdőket kedveli (a gímszarvas a tölgyes erdőket) füves területekkel
• A hím az őzbak, a nőstény őz a suta, a májusban születő kicsi őzikék a gidák (1-2)
A VADDISZNÓ

• Sűrű cserjés erdőket kedveli

• Szeret dagonyázni (iszapos hely)
• A kan (hím) 250kg tömegű és 1.5m hosszú, 1méter marmagasságú
• Testét durva szőrzet borítja, télen puha gyapjúszörzet fejlődik alattavédi hidegtől
• Párosujjú patásneki mind a négy ujja éri a talajt főleg iszapos helyeken
• Éjjel jár táplálék utánkiváló a szaglása
• Orra megnyúlt, túrókaréjban végződikkiforgatja a talajból a férgeket, csigákat, gyökeret,
gombát, makkot stb. -Mindenevő!!! Még a dögöket is megeszi, vagy a kisebb fiókákat!!
• Mindenevő lévén zápfogai felülete gumós, szemfogaiból agyarok fejlődnek (25cm)
• Agyarok szerepevédekezés, táplálékszerzés
• A koca tavasszal 6-10 csíkos malacot hoz a világra2 hétig szoptatja őket
• Koca+ malackák által alkotott csapatok a KONDÁK (csak az öreg hímek
magányosak)
VÖRÖS RÓKA

• Erdők, mezők meredek domboldalait kedvelikotorégkot ás

• A kotoréknak több kijárata vanmenekülési útvonalak Veszettséget hordozhat
• Ma már szántófölden, parkokban is megtelepszik
• Nagyon jó alkalmazkodó képessége ezért legelterjedtebb ragadozó hazánkban!
• Szőrzete télen megvastagszik, tavasszal ezt levedli
• Ragadozó fogazat!szemfoga hegyes és hosszú, tarajos zápfogai aprításra alkalmasak
• 4-6 kölyköt hoz világra, eleinte szopnak, majd az anya által felöklendezett húst eszik
SÜN

• Cserjékben gazdag erdőket kedveli (de lakohelyeinken is megtelepszik pl. Gyümölcsös)

• Szőrszálakból átalakult, megvastagodott és elszarusodott tüskék védik testét
• Veszély esetén összegömbölyödik, bőrizomzatával kimerevíti tüskéit!
• Éjjel jár táplálkozni, főleg rovarokat fogyaszt (de csigákat, férgeket, hüllőket,
kisemlősöket is)
• Szaglása és hallása segít a táplálék megtalálásában!
• Fogazata rovarevőminden fogtípusa hegyes, hogy a kitinvázat felaprítsa
• 3-6 sünkölyköt hoz a világra (1hónapos korukig szopnak)
• Téli álmot alszik (őszi hónapokban sokat táplálkozik) üregében
KÖZÖNSÉGES ERDEI MÓKUS

• Lombkoronaszinten él
• Fenyő- és lombhullató erdőkben egyaránt előfordul
• 4-5métert is képes ugrani (ágról-ágra)
• Rágcsáló fogazata vanmetszőfogai fejlettek, élesek, folyton nőnek; szemfogai nincsenek,
zápfogai gumósak
• Magvakkal táplálkozik (néha tojással, madárfiókákkal)
• Téli időszakra élelmet gyűjt és hidegebb napokat átalussza, de életfolyamatai nem lassunak le (nem
„hibernál”), melegebb napokon felkel, falatozik a raktárábólmegszakított téli álom!!
• Évente 2x szaporodik 4-5 kicsinyét faodúban vagy fészekben hozza világra
HARKÁLYOK

• Testfelépítésük a fák kérge alatt rejtőzködő táplálék megszerzéséhez alkalmazkodott

• Kúszólábuk van (két ujj előre, kettő hátranéz)
• Faroktollai erősektámasztják őket a fa törzsén
• Nyelvük hosszú, kiölthetővége ragadóz
• Üregekben rakják tojásaikatodúkat készítenek, amit ha elhagynak más madár is fészkelhet
• Csőrük erősfák kérgét és törzsét könnyen áttöri
• Főként rovarevők, de télen magokkal is táplálkoznak (fenyő, mogyoró, dió)
 CSUSZKA

• Fák törzsén, vastag ágakon kúszva szerzi meg táplálékát

SÁRGARIGÓ
• A hím citromsárga fekete szárnytollakkal, a nőstény (tojó) enyhén zöldes
• Hernyókkal és kifejlett bogarakkal táplálkozik, illetve érett gyümölcsökkel
• A fészket ágvillára függeszti és mintegy zsák olyan az alakja, ebbe 3-4 tojást
rak.
• Költöző madár (télire elhúz melegebb vidékre, Afrikába)
• Májusban érkezik, augusztusban indul vissza
ÖRVÖS LÉGYKAPÓ

• Vonuló fajunk
• Repülő rovarokkal táplálkozik
• Erdőszéleken, tisztásokon él

BARÁTPOSZÁTA
• Sűrű tövises, tüskés cserjésekben gazdag erdőkben fészkel
• Rovarokkal táplálkozik
• Hímnek fekete tollsapkája van, tojónak barna
• Vonuló madárfaj
FEKETE RIGÓ

• Lombhullató erdők faja (ma már településen, parkokban is jól megvan)

• Itt telelnek
• Férgeket, csigákat, rovarokal fogyaszt, amelyeket avarban keresi
• Nyáron és ősszel gyümölcsöt is fogyaszt (illetve télen kizárólag)
RAGADOZÓ MADARAK

• Látás, hallás, szaglás fejlett

• Rejtő színezetük van (beleolvadnak a környezetbe)
• Horgas, hegyes csőrük van
• Lábuk erős markolóláb, hegyes karmokban végződik
• Bélcsatornájuk rövidebb, hús emésztése könnyebb, mint növényeké
• Csúcsragadozók (táplálkozási lánc végén állnak)
• Ökoszisztémákban fontosak, mivel ők szabályozzák a populációt!
 A HÉJA

• Fás élőhelyeket, kisebb erdőfoltokat kedvelő ragadozó madár- állandó (télen-nyáron)

• Nappal vadászik
• Táplálékai: egerek, pockok, énekesmadarak, galambok, fácánok, nyulak, fiatal rókák stb
• Gyors repülését fejlett szárnymozgató mellizmai bizosítják
• Faroktollával változtatja az irányt
• Fészkeiket magas fák lombkoronájába rakják, 2-4 tojást rak a tojó, a hím eteti kotlás
Ideje alatt, fiókákat mindketten etetik
 ERDEI FÜLESBAGOLY

• Nevét fején található fülszerű tollazatáról kapta

• Erdőszéleket, ligetes facsoportokat, ártéri erdőket kedveli
• Télen csoportoba verődnek (ilyenkor szokták őket számolni)
• Kisemlősöket, rágcsálókat és énekesmadarakat zsákmányol
• Naponta 4-5 egeret is elfogyaszt
• Kiváló hallása, látása és zajtalan repülése (más madarakkal ellentétben a szárnycsapásai
csendesek a bagolyféléknek)
• 4ujja közül egyiket előre és hátra is képes mozgatni (vetélőujj)
• Táplálék emészhetetlen részeit (csont,szőr stb.) gombócokban felöklendezi (köpet)
ÍZELTLÁBÚAK

• Föld leggazdagabb állatcsoportja

• Szélsőséges körülményeken kívül mindenhol megélnek
• Erdőkben is számos faj él (talajban, avarszinten, kérgen, fák kérgében, lombkoronában)

GYAPJASLEPKE
• Három pár ízeltlába van
• Testét három részre oszthatjuk (fej-tor-potroh)
• Testét kitin fedi
• Lárvája (hernyó) hatalmas mennyiségű levelet fogyasztkopárra rághatják erdőrészeket
• Hernyók 6cm hosszúak, sörteszerű szőrzet boríja őket, nyár elején bebábozódnak
SZARVASBOGÁR

• Egyik legnagyobb ízleltlábú állatunk, rovarokon belül bogarakhoz tartozik

• Hímek hossza rágóstól 8-10cm (szarv)
• Hasonlóan három testrészre osztható, 3 pár ízeltláb, hártyás szárnyait kitin szárnyfedő védi
• Hímek rágói agancsszerűen megnőnekkifejlett egyedek a sérült fák nedveivel táplálkoznak
• Nőstény a korhadó fákba rakjai petéit, ebből a kikelő lárvák a kérget rágják majd.
• Öt évig fejlődnek a lárvák, majd bebábozódás során fejlődésük teljes átalakuláson megy
áta kifejlett egyed már nem hasonlít a lárvára
 KORONÁS KERESZTESPÓK

• Erdő különböző szintjeiben mindenütt megtalálhatók a pókok

• A keresztespók ragadozó, hálójába ragadt zsákmányt fogyasztja
• Négy pár ízelt lába van
• Teste csak két részből áll: előtest (fejtor) és utótest (potroh)
• A háló a szövőmirigyekben képződik, az itt termelt anyag a külvilágban megszilárdul
• A háló remegése jelzi a pók számára, hogy valamit fogott
• Csáprágója segítségével sebzi meg áldozatát, méreg bejut, a nyálmirigy által termelt enzimek
Előemésztik a zsákmányt, majd ezt felszívja külső emésztésnek nevezzük ezt
• Petéit csomókba helyeziburkot sző
• Petecsomók neve kokon
• Kikelt egyedek hasonlítanak felnőtt egyedre
Átalakulás nélküli fejlődés
KULLANCSOK

• Pókok rokonai
• 1-2mm nagyságú állatok
• Gazdáikra kapszkodva sajátos súrószájszervük segítségével kiszívják a vért
• Vérmennyiségtől függően testméretük 10x esére is nőhetnek
• A hím kullancs hátát teljesen páncél fedi, míg nőstényén kisebb
• A nőstény kullancs ami jellemzően vért szív kedvenceinken és rajtunk
KIS SZÍNJÁTSZÓLEPKE (APATURA ILIA)

• Eurázsia mérsékelt övi erdős vidékeit kedveli

• Hernyója puhafás ligeterdőkbe teszilevelek táplálék
• Nappali faj, szárnyai írizálnak (kékek), ezeket pikkelyek borítják
• Kifejlett lepkével (imágó) tavasztól-őszig találkozhatunk
• Kicsorgó növényi nedvekkel táplálkoznak (nyalogatják)
• Párosodás után a nőstény a fűz és nyárfajok levelére helyezi petéket
• Az augusztus végén lerakott peték bábként telelnek át, felnőttekkel ellentétben
2022 ÉV FAJAI!!!!
A BODORKA
(RUTILUS RUTILUS)
• 15-20cm nagyságú, koratavasszal már aktív
• Európában elterjedt
• Jól viseli az élőhelyeinek változásait (zavarását), nagyobb sodrású vizeket kerüli
• Háta zöldes, zöldes-kékes, míg hasi oldala ezüstös
• Tegzeslárvákkal, bolharákokkal, vándorkagylókkal táplálkozik (rovarok, puhatestűek)+ algát
• Három-négy évesen válik ivaréretté: április-májusban van az ívás 10-17fokos vízben
• Csukának jellegzetes tápláléka
A HOMOKI GYÍK (PODARCIS TAURICUS)

• Szárazságtűrő faj, homokpusztai gyepek lakója (Balkán fsz. elterjedt

• Nappal aktív, kánikulában visszavonul föld alá, vagy árnyékbaesős időben vagy téli álom
• Toroktájékon megnagyobbodott pikkelysor húzódik
• Teshossza rövid: 6-11.5cm
• Futáshoz alkalmazkodott karcsú alkata
• Testhőmérséklete függ a környezettől!
• 2-6 apró tojást rak a fűcsomokbaljúliusban kelnek ki (nap melege kelti ki)
• Rovarokkal táplálkozik (sáskák, szöcskék, pókok)
A TÖRPEEGÉR (MYCROMYS MINUTUS)

• Testmérete 10-15cm, testtömege 5-10gr.

• Legkisebb termetű emlősfa (európában)j, rágcsálófaja
• Háta vörhenyes barna, oldala világosabb, hasa fehér, egész Eurázsiában elterjedt
• Jó mászóképessége van, fészket építcserjés erdőszéleken, tavasztól-őszig használja
• Szereti a lassú folyású vizeket, nádas, sásas partokat.
• Fészkét 20-50cm magasan építi, növényekből, levelekből, növényi repítőszőrrel béleli
• Fontos helye a táplálékláncban (baglyok fő táplálékabagolyköpetből kimutatni)
• Bogyókkal, gyümölcsökkel, apróbb rovarokkal táplálkozik, illetve magvakkal (gabona)
IVADÉKGONDOZÁS
IVADÉKGONDOZÁS (NEM GONDOZÁS)

• Jellemző az, hogy nem godnozzák utódokat (lerakják és otthagyják, cső), hamar ivarérettek
• Ha nincs ivadékgondozás több utód mer tnagyobb az esély hogy elpusztulnak (rovarok, férgek,
halak, békák)
IVADÉKGONDOZÁS (NEM GONDOZÁS)

• Azok az állatok amelyek nem gondozzák ivadékaikat több utódot hoznak létre, és az
egyenként beléjük fektetett energia kevésgyengébb utód, de egy pár az ezerből csak
túlél
• Mindenhol van kivétel: pipabéka (bőrébe ágyazva vigyáz petékre), bölcsőszájú halak
(szájukban keltik ki, vagy kikelés után itt védik utódokat)
IVADÉKGONDOZÁS!

• Kevesebb utód, később válnak ivaréretté!!!

• Nagyobb befeketett energia
• Jobb minőségú utód
• Kevesebb utób, de nagyobb túlélési arány (pl: 4 széncinke túlél a 7-8 tojásból)
• A szülők kikelés/megszülés után még gondozzák (etetik, szoptatják, melegítik) őket
Különböző állatosztályok szaporodásának jellemzői

Osztály Halak Kétéltűek Hüllők Madarak Emlősök

Megtermékenyítés Külső Külső Belső Belső Belső

Embrionális fejlődés Tojásrakó Tojásrakó Tojásrakó/eleventojó Tojásrakó Elevenszülú, tojásrakó

Utódgondozás - - - + +

Fajok
 Fióka/fészek
Gyakoriság

Fészekalj mérete

• Fészekhagyó fiókák (kacsa, tyúk, vadréce stb) fejlettebben születik!

• Ha pár mindkét tagja neveli fiókat nagyobb a túlélés! (monogámia vs poligámia)
• Minden állat betudja lőni, hogy mennyi fiókát tud felnevelni, hogy azok nagy része
egészséges legyenha nem akkor jövőre javít az arányon (pl: egyik évben 9 tojást rakott
a cinke, de ebből4 alultáplált maradt életbe, akkor jövőre 6 ot fog, ha azok mind jó
kövérek lesznek és marad energiája jövőre 7-8 al bepróbálkozik, amíg megfelelő lesz!)
SZAPORODÁSI STRATÉGIÁK (R ÉS K
STRATÉGISTA)
• R-reprodukció:
-sok utód, gyenge utód, nem nagyon gondozza, nagyon hamar ivarérett lesz, keveset
él,általában nem válogat kaja szempontjából, termete is kicsi: rágcsálók, rovarok (egerek
egy-két havonta kipottyantanak 8-10 utódot, amik ugyancsak nagyon hamar
szaporodóképesekké válnak és klb 1-2 évet élnek)
• K-Konstans:
-nagy termetű, kevés utód, lassan lesznek szaporodóképesek (ivarérettek), általában egy
élelemre specializálódik (pl sas: rágcsálók), sokáig él (pl: medvék).