A KÉTSZÁRNYÚAK DIPTERA rend általános jellemzése 1

- egy pár hártyás szárnyuk van, a második pár elcsökevényesedett, billérré

módosult,
- a billér egyensúlyozó szerv, tövében több érzékszerv helyezkedik el
(nyomás érz.)
- összetett szemük akár 2000 ommatidumból áll + három pontszemük van,
- a csápok szagló és egyes családok esetében halló szervek,
- az alrendek elkülönítésénél jelentősek a csáptípusok, két alrendjük:
- Fonalascsápúak (Nematocera), Rövidcsápúak (Brachycera)
- a 2. torszelvény a legfejlettebb, rajta az 1 pár hártyás szárny
- a hártyásszárnyak erezete családbélyeg,
- a lábak egyformán fejlettek, néhány faj esetében az első vagy a
harmadik lábpár fejlettebb,
- a lábfej öt ízből áll, amit a karomíz követ, rajta a páros karmok és a
páros tapadókorongok,
- az aknázólegyek combján ciripelő szervek vannak,
- a gabonalegyek lábszárán érzékelő mezők helyezkednek el,
amelyeknek a kopulációban van szerepük,
 A KÉTSZÁRNYÚAK DIPTERA általános jellemzése 2

- a potroh 11 szelvénye elő- és utópotrohra tagozódik, az utópotroh ki- és

behúzható, szelvényei részt vesznek az ivarszervek alkotásában,
- a hím ivarszerv felépítése fontos faji határozóbélyeg
- az aknázó- és fúrólegyek családjának szkIerotizált, hosszú tojócsöve van,
- váltivarúak, fejlődésük teljes átalakulás (holometamorfózis)
- a gubacsszúnyogok között szűznemzéssei szaporodó fajok is vannak,
- a nemek egymásra találásában a szexferomonoknak és az
aggregációs feromonoknak van szerepe,
- a hímek termelik a feromont
- az imágók néhány faj kivételével érési táplálkozást folytatnak, (pl az
árvaszúnyogoknak elcsökevényesedett a szájszerve, nem táplálkozik az
imágó)
- kárt a lárváik okoznak (nyüvek, vagy fejtokkal és állábakkal
rendelkező „férgek”)
(a legyek között vannak: tojásrakók (ovipara),
lárvarakók (ovovivipara): tojásrakás után azonnal kikelnek a lárvák,
lárvaszülők (vivipara),
bábtojók (pupipara): 3. lárva fokozatú vándorló egyedeket szülnek.)
Mo-n 9500 faj ismert, de az ismeretlenek száma ennek többszöröse lehet
Sátorizolátor

A talaj felső rétegében telelő rovarok (legyek, szúnyogok

többsége) előrejelzésére
Pl:máktok-szúnyog. cseresznyelégy
A fonalascsápúak alrendjének (Nematocera) jellemzése
• Köznyelv szúnyogoknak nevezi őket
• Csápízeik száma több mint 6, mely egyforma ízekből felépülő fonalas csáp
• Fejük elhegyesedő, tapogatójuk 3-5 ízű, vagy csökevényes
• Szájszervük sokszor szúró-szívó
• Karcsú testűek, toruk púpos, potrohuk megnyúlt,
• Szárnyuk keskeny gyengén erezett
• Lábaik megnyúltak, gyengék, pókszerűek
• Az imágók biztonságos határozása az ivarszerv részletes vizsgálatával
lehetséges, mely sok esetben 180o- ban el van fordulva (hát-hasi síkban)
• Az ivarszerv kialakításában a 7. szelvényt követő „utópotroh” is részt vesz
• A lárváik fejtokja jól fejlett (bársonylegyek, gyászszúnyogok), rágóik
egymástól függetlenül mozgathatók
• Lábatlan lárváikon állábak lehetnek (toron 1 pár az árvaszúny-nál, szemölcsök
a gubacsszúnyogoknál)
• 3 esetleg 4 (lószúnyogok) lárvastádiumuk van
• Többnyire fedett bábjuk van
• Imágóik betegségeket terjeszthetnek vektorként, vagy gazdaként
 Árvaszúnyogfélék cs. - Chironomidae

• Karcsú testűek, fejük elölről lapított, csápjuk hosszú,

• ivari dimorfizmus: a hímek csápja több ízű és tollas, a nőstényeké
fonalas
• Szájszervük csökevényes, nem táplálkoznak
• Lábaik hosszúak (az első pár főleg) rajtuk tüskék, tövisek
határozób.
• Potrohuk keskeny, hosszú
• Lárváik hosszú vékony testűek, van kitinizált fejtokjuk és állábaik is
2 pár (1 pár a toron és 1 pár a potrohvégen)
• A sokszor vízi életmódú lárvák lakótokokat, csöveket készítenek a
nyálmirigy váladékából és az aljzathoz rögzülnek, szerepük van a
vizek anyagforgalmában, mert mikroszervezetekkel táplálkoznak
• Kevés a ragadozó, vagy kártevő köztük (rizs-árvaszúnyog)
• A legnagyobb fajszámú család Mo-on: kb 1000 fajuk él nálunk
Közönséges árvaszúnyog – Chironomus plumosus
Ivari dimorfizmus: eltérő a csáp alakja
Hímeknél tollas hím
Nőstényeknél fonalas

nőstény
 A pirosszínű lárva
állábakkal rendelkezik

Eredetileg korhadó növ.maradványokkal

táplálkozik
A lárva a rizs csíranövény csúcsát,
gyökerét,vagy az egész csíranövényt
lerághatja lakócsövébe behúzza
kiritkul az állomány

Telel: a lárva az iszapban korhadó

növényekből és talajszemcsékből
készített csövecskékben
3-4 nemzedékes, maximális
létszám április-májusban és aug.-
ban várható
Védelem: frissen feltört táblákba
ne vessünk rizst, folyékony szereket
árasztással egy időben adjuk (eseti engedéllyel),
terület lecsapolása után maradó tocsogók inszekticides kezelése
 Gubacsszúnyogok cs. - Cecidomyiidae
• Apró (1-5 mm) vékony, törékeny fajok
• Csápjuk hosszú, gyöngysorszerű, mely palackalakú ízekből áll
• Elnevezésük: a lárvák kártétele nyomán a növényeken szabályos alakú
sejtburjánzás „ gubacs” képződik (melynek alakja és mérete fajonként
jellemző), de nem minden faj okoz gubacsot
• Szárnyaik gyengén erezettek, szőrözöttek
• A potroh puha, a nőstényeknél tojócsövet visel
• Lárváik teste megnyúlt, fejtokkal nem rendelkeznek, lábatlanok, rágóik
szúrósörtévé módosultak
• A lárvák a gubacsban élnek
• Fedett bábjuk van
• Legtöbbjük növényi károsító, szűk tápnövénykörrel (többségük monofág)
• Évente több nemzedékük fejlődik ki
• Az imágók előjövetele a talajból az esőzések után hullámokban várható
 Lucernabimbó-gubacsszúnyog – Contarinia medicaginis

• tápnövény: lucernafélék
• károsít: a lárva: a bimbókat rágja, az hagyma alakú
gubaccsá torzul , majd lehull
• 3-4 nemzedékes
• telel: lárva L3 talajban, bábbölcső májusban,
16oC hőm. felett jön elő az imágó,
• peterakás: zöld bimbók csészelevelei közé 2-5-sével,
L fejlődésével képződik a gubacs, ami később lehull
a lárvákkal együtt
• kedvez: a párás idő, sűrű növényállomány. 16-17 oC
• előrejelzés: tavaszi csapadékösszeg alapján. márc-máj.
szignalizáció: hímek megjelenésének figyelése,
utánuk 1-2 héttel a nőstények is előjönnek
• védekezés: helyes termőterület (déli lejtő) kiválasztása,
korai kaszálás, inszekticidek az imágó peterakása előtt:
tiakloprid: (Biscaya), lambda cihalotrin (Lamdex Extra)
biol. véd.: Nemastar: Steinernema carpocapsae fonálféreg
Lucernabimbó gubacsszúnyog – Contarinia medicaginis
Lucernabimbó-gubacsszúnyog –
Contarinia medicaginis

gubacs
 • kedvez: a hűvös, párás idő,
• sűrű növényállomány
• előrejelzés: tavaszi
csapadékösszeg alapján,
• védekezés:
Nagyon korai vetés,
inszekticidek a virágzás előtt a
borsótripsz elleni szerekkel
(cipermetrin ha.: Cyperkill Max)
Repcebecő-gubacsszúnyog - Dasineura brassicae
tápnövény: őszi és tavaszi repce, egyéb
káposztafélék
• károsít: a lárva: a becőben élő lárvák
megsértik a fejlődő magvakat és a
becő falát, a kárositott becők idő előtt
kovadnak, kihullik a félig érett mag
• 5-6 nemzedékes,
• telel: báb talajban,
• április végén a repce virágzása előtt
néhány nappal jön elő az imágó
csak szélcsendes időben rajzik
• peterakás: becőkbe csomóban, gyakran
a repce-gubacsormányos által már
„megfúrt” becőkbe,
• 10-30 lárva /becő
• előrejelzés: sárgatál-csapda,
• védekezés :táblák izolálása,
inszekticidek a virágzás kezdetén
előjövő imágók ellen méhkímélő
techn.a repceormányossal együtt:
tiakloprid, indoxakarb, deltametrin
Repcebecő gubacsszúnyog
Dasyneura brassicae
Becőben károsító lárvák
Sárguló-fonnyadó becők a táblán

Idő előtt kovadó becők

Máktokszúnyog - Dasineura papaveris
Máktokszúnyog
Dasineura papaveris
• tápnövény: mák + pipacs
• károsít: a lárva: a máktokban élő
rózsaszínű lárvák (akár 250 db), a
magokat és a tokfalat rágják,
ürülékükkel, nyálukkal szennyezik
A tok penészedik rothad
Házi kertekben veszélyesebb, 80% kár
mint a nagyüzemi táblákon 3-5% kár
• 1-(2) nemzedékes -(július)
• telel: kif. lárva talajban vagy raktárban
• a mák virágzása előtt
néhány nappal jön elő az imágó
• peterakás: máktokba csomóban, csak a
máktokormányos által már „megfúrt”
tokba tipikus másodlagos kártevő • védekezés :a máktokormányos elleni
szerekkel:virágzáskor méhkímélő
techn.:piretroidok és
tiakloprid: Biscaya, nem kell méhkímélő
Máktokormányos által egfúrt máktokok a peterakáshoz
A fiatal magvakon táplálkozó
máktokszúnyog lárvák
Málna-gubacsszúnyog – Lasioptera rubi
• tápn: málna+ szeder
• károsít: a lárva: a málnavesszőn 1-3 cm
hosszú, gömbölyded megvastagodás
keletkezik, melynek felszíne megrepedezik
A gubacs feletti részek gyengén fejlődnek,
elszáradnak
• 1 nemzedékes
• telel: lárva a gubacsokban,
• az imágók május elejétől akár aug.-ig
rajozhatnak
• peterakás: rügyek tövére, a kelő lárvák
behatolnak az epidermisz alá,
6 hét múlva létrejön a gubacs

• védekezés: a letermett, gubacsos

vesszők eltávolítása,
az elhúzódó rajzás miatt az inszekticides
kezelés nem mindig hatékony,
folyamatos szüret miatt csak rövid
várakozási idejű szerek. Pl cipermetrin
Málnavessző-szúnyog – Resseliella theobaldi

nőstény

hím
• tápn: málna+ szeder
• károsít: a lárva: a málnavessző háncsszövete
elroncsolódik, a kéreg felrepedezik, elhal,
lilásbarna foltok a farészben, a hajtás
növekedése csökken, elszáradnak a vesszők,
utat nyit gombás fert. súlyos kártevője a
málnának: vesszőelhalás. A Kisalföldön gyakori.
• 3 nemzedékes
• telel: kif. L3 a talajban,
• az imágók május végén jönnek elő akár aug.-
ig rajozhatnak
• peterakás:csak sérült, repedezett héjú
vesszőkre,
a kelő lárvák behatolnak az epidermisz alá,
ott táplálkoznak. Kif. L talajra veti magát

• védekezés: a letermett vesszők

eltávolítása és megsemmisítése,
a kéreg élettani felrepedezésének gátlása
(egyenletes vízellátás, jó talaj,
fajtaválasztás)
inszekticides kezelés rövid várakozási
idejű piretroidokkal pl cipermetrin 2-szer
Málnavessző-gubacsszúnyog
Resseliella theobaldi
Megrepedezett kérgű barna- foltos málnavesszők