Gombák

Gombák jellemzése
 Növényekhez sorolás: de nem autotróf, színanyag nincs
 Sejtfal-hemicellulóz+kitin
 Állatoktól is eltér: anyagszállítás + szaporodás
 Ősi ostoros és fonalas zöldmoszatokból származnak
 Nyálkagombák törzse
 Egyedfejlődés kezdetén ostor
 Sok sejt, sejtfal nincs, sejthártya felszívódik
 Hatalmas plazmatömeg, helyváltoztató mozgás, szaprofiton, spóra
 Valódi gombák
 Gomba fonalak,hifák (kitin)-szövedéke a micélium
 Szaporodás spóra-ivartalan, ivaros folyamat endo vagy exospóra
 Életmód: szaprofita, parazita, vizi,szárazföldi
 Moszatgombák
 Spóratermő tok
 Víz-rajzóspóra
 Vizipenész, peronoszpóra
 tömlősgombák
 Spóra tömlőben
 Élesztő, egymagvú sejt-magányos sejt vagy néhány sejt füzér, magas vitamintartalom
 Micéliumos tömlősgomba-monília,ecsetpenész (antibiotikum)
 Termőtestes tömlősgomba kucsma szarvas és anyarozs gomba
 Bazídiumos gombák
 Spóra bazídiumban
 Primitív fajtái moszatgombákhoz hasonló élősködő fajok
 Termőtest kalap-tömlő vékony hártya ebből tönk alján bocskor,tönkön gallér
 Kalap alján termőrétegtartó csöves szerkezet-tinóru, lemezes szerkezet –csiperke
 Virágos növények gyökereihez kapcsolódik-mikorrhiza
 Fának víz, fától szerves anyag
 Sok víz + fehérje, szénhidrát-táplálék, gombaszakértő
 zuzmó
 Zuzmó! Egysejtű kék vagy zöldmoszat (autotróf)+tömlősgomba (heterotróf)
 Különböző szorossága az együttműködésnek
 Kocsonyás zuzmók összetevők szabadon élnek
 Kéregzuzmók moszatsejteket a gombafonalak lazán körülfogják
 Legszorosabb kapcsolat
 Moszatsejt kész szerves anyag gomba sók és széndioxid
 Ivartalan szaporodás, igénytelen, zuzmósav talaj készítés SO2 érzékeny
 Növények
 Ősi kékmoszat Vörösmoszat teleptest
Többsejt sejttársulás-sejtfonal-teleptest differenciálódás

barázdásmoszat egysejtű

sárgásmoszat fonalas
ostorosmoszat

barnamoszat teleptest

zöldmoszat szárazföld-moha
-haraszt
 vörösmoszat
 A vörösmoszatok törzsébe többnyire fejlett teleptestű algák,(de egysejt is lehet)
tartoznak. Elsősorban a meleg tengerekben elterjedtek, és csak kevés édesvízifajuk
van. Színtesteikben a klorofill mellett vörös színanyagok is vannak(fikoeritrin,fikocián),
amelyek megkötik a nagyobb vízmélységbe lehatoló (kisebb hullámhosszúságú, zöld
színű) fénysugarakat is. Ez lehetővé teszi, hogy akár 150-200 méteres vízmélységben,
a mélyebb tengerekben is megéljenek. A vörösmoszatok színanyagaiból
ételfestékeket és kozmetikai színezékeket állítanak elő. Spóra
 barázdásmoszat
 Védőpáncél
 Balaton fecskemoszat
 Sárgásmoszatok
 Egysejtű, sejtfonalas
 Színanyag xantofill, karotin
 Kovamoszat
 Ivartalan szaporodás
 barnamoszatok
 Fonalas,teleptest
 Színanyag klorofillA,B, xantofill, karotin
 Spóra ivaros folyamat
 zöldmoszatok
 Egysejtű,sejttársulás,valódi többsejtű
 Az ősi zöldmoszatok a mohák és harasztok elődei
 Színanyag klorofill A, B xantofill, karotin
 Sejttársulás-harmónikamoszat
 Fonalas-békanyálmoszat
 Lemezes-tengeri saláta
 Telepes csillárkamoszat-Balaton
 Szaporodás-ivaros és ivartalan szakasz-nemzedékváltakozás
 mohák

 testszerveződés , anyagcsere
 A mohák a szárazföldi életmódhoz alkalmazkodott, telepes testszerveződésű élőlények. Különböző alakú és
működésű sejtjeik nem csoportosulnak szövetekbe, de nagymértékű működésmegosztás van közöttük.
Rögzítő fonalakkal kapaszkodnak az aljzatba. Levélszerű képződményeik vékonyak, többnyire egyetlen
sejtrétegűek, így könnyen átjárhatók az anyagok számára. Szilárdító és szállítószöveteik nincsenek, ezért
alacsony termetűek. Spóráik nyélen ülő spóratartóban fejlődnek.

 A mohák tápanyagfelvétele eltér a magasabb rendű, szárazföldi növényekétől, mivel teljes testfelületükön
keresztül veszik fel az életműködéseikhez szükséges anyagokat: a vizet, az ásványi sókat és a szén-
dioxidot. Sejtjeik vékony fala könnyen átjárható az anyagok számára. Csapadék híján éppen ezért könnyen ki
is száradnak, elvesztik szervezetükvíztartalmának nagy részét. Ilyenkor anyagcseréjük lelassul, de nem
pusztulnak el, hanem amikor ismét vízhez jutnak, gyorsan kizöldülnek, életműködéseik felgyorsulnak. A
mohák többsége tehát jól tűri a kiszáradást, ezért változó vízállapotú növényeknek is nevezik őket.
Valamelyest védelmet nyújt a kiszáradás ellen, hogy a mohák csoportosan, mohapárnákban élnek. A
mohapárnában a növények támasztják is egymást.
Moha testfelépítése
 Mohák szaporodása, egyedfejlődése
 A mohák szárazföldi életmódjára utal, hogy spórákkal szaporodnak. A spórák ivartalan
szaporítósejtek, amelyeket vastag sejtfal véd a kiszáradástól. Nedves környezetben
osztódnak, és létrehozzák a mohanövényrögzítő fonalakból, levélszerű
képződményekből álló részét. Ezen alakulnak ki a hím és a női ivarszervek, az
ivarszervekben pedig a hím, illetve a női ivarsejtek. Az ostoros hím ivarsejtek
vízcseppben úszva érik el, és termékenyítik meg a petesejtet. A megtermékenyített
petesejt, a zigóta osztódik, kialakul belőle a spóratartó, annak belsejében pedig a
spórák.
 Mohák rendszerezése
 A mohák képviselőit két osztályba, a májmohák és a lombos mohák osztályába
sorolják. A májmohák közé tartozó fajok telepteste lemez alakú, az aljzathoz simuló.
Spóráik nyélen ülő spóratartóban fejlődnek. Árnyas, nedves élőhelyeken fordulnak elő.
Gyakori hazai fajuk, a csillagos májmoha nyirkos talajon, források közelében gyakori.

 A lombosmohák osztályának képviselői ránézésre már sokkal inkább emlékeztetnek a

magasabb rendű növényekre. Szár- és levélszerű képződményeik vannak, amelyek
nem valódi szervek, mert csak kezdetleges szövetelemek találhatók bennük, szöveteik
nincsenek. A száracska tartja a növényt, kezdetleges szállító elemei oldatokat
továbbítanak. A levélkék feladata a fotoszintézis és a tápanyagok felvétele. A mohák
fajainak többsége a lombosmohák közé tartozik, legfejlettebb képviselőik a
szőrmohák. Gyakorlati szempontból is jelentős csoport a tőzegmoháké.
Mohák elterjedése, ökológiai jelentősége

A mohák a legtöbb élőhelyen megtalálhatók. Számos olyan fajuk ismert, amelyek a kiszáradást hosszú ideig képesek
elviselni (változó vízállapotú növények), ezért szélsőséges viszonyok között is megélnek.
A puszta, kopár kőzetfelszíneken a zuzmókkal együtt elsőként megtelepedő kezdetleges társulások tagjai, fontos szerepük
van a talajképzésben. Leggyakoribbak nedves, páradús környezetben, ahol a fák tövében vagy törzsén telepednek meg. A
csapadék gyors felvételével és fokozatos leadásával befolyásolják élőhelyük
vízháztartását.
Mohák származása, evolúciós jelentősége
A mohák az ősi zöldmoszatokból fejlődtek ki a földtörténeti óidőben, mintegy 400 millió évvel ezelőtt, párhuzamosan
az első hajtásos növényekkel, azoktól eltérő fejlődési vonalon. Alkalmazkodásuk a szárazföldi környezethez több
szempontból (változó vízállapot, vízhez kötött megtermékenyítés) sem tökéletes. A mohák a törzsfejlődésben
zsákutcának bizonyultak, ami azt jelenti, hogy nem alakult ki belőlük fejlettebb, magasabb szerveződési szintet
képviselő növénycsoport. A szárazföldi életmódra való áttérés valóban sikeres útja a harasztok fejlődési vonalán
keresztül valósult meg.
 Hajtásos növények
 Szárazföld
 Szövetek. Majd szervek kialakulása
 Gyökér+leveles hajtás önmagát megtartja
 Első szár majd levél-korpafüvek pikkelyszerű levél
 Villás elágazások összeolvadnak-ősi lomblevél
 Harasztok-szaporodás víz, nyitvatermők, zárvatermők
 Növényi szövetek,osztódószövetek
 A hajtásos növények osztódószövetének sejtjei rendszerint aprók, sejtmagjuk nagy,
sejtfaluk vékony, sejtplazmájukban nincsenek zöld színtestek. A sejtek ugyanakkor
élénk anyagcserét folytatnak, gyors ütemben növekednek és osztódnak. Mindez sok
energiát igényel, amit a sejtlégzés biztosít. Az osztódószövet sejtjei ezért sok oxigént
vesznek fel környezetükből, és sok szén-dioxidot termelnek. Az osztódással létrejövő
sejtek kisebb része megtartja osztódó képességét, a sejtek többsége azonban a
fejlődő szerv állandósult szövetévé alakul a differenciálódás során. A test hosszanti
növekedését a gyökércsúcs, illetve a hajtáscsúcs osztódószövetei biztosítják. Az egyes
szervek, például a szár vastagodását az edénynyalábokban található osztódószövet, a
kambium okozza. A növények teste egész életen át növekedik és fejlődik, az
egyedfejlődés során újabb és újabb szervek, például levelek, virágok, gyökérágak
fejlődnek rajta. A folyamatos növekedést és fejlődést az osztódószövet teszi lehetővé.
 Állandó szövetek,bőrszövet
 A bőrszövet a hajtásos növények testének felszínét borítja. Sejtjei szorosan kapcsolódnak
egymáshoz, védik a szervek belső sejtjeit. A bőrszövet nemcsak elhatárol, hanem összeköttetést
is teremt a külvilággal, mert rajta keresztül a növény anyagokat vesz fel és ad le. A hajtást és a
gyökeret borító fiatal bőrszövet rendszerint egyetlen sejtréteg vastagságú. A sok évig élő, fás
szárú növények törzsét, ágait nem egy sejtrétegű bőrszövet, hanem vastag, többrétegű, elhalt
sejtekből álló kéreg borítja.

 A levél és a lágy szár bőrszövete átlátszó, átengedi a fényt a fotoszintézist végző alapszöveti
sejtekhez. A sejtek külső felszínén vízzáró réteg, úgynevezett kutikula található, amely aka A
hajtás bőrszövete A hajtás bőrszövete dályozza a párologtatást, védelmet nyújt a kiszáradás
ellen. A hajtás bőrszövetének jellemző részei a gázcserenyílások, ezeken keresztül történik a
gázcsere és a párologtatás. A gázcserenyílások légrését két babszem alakú zárósejt fogja közre. A
bőrszövet sejtjei közül csak a zárósejtekben vannak zöld színtestek. A zárósejtek víztartalmától
függően a légrés kinyílik vagy bezárul. Ez teszi lehetővé a növények gázcseréjének és
párologtatásának szabályozását.
 A hajtás bőrszövetének felszínén gyakran találhatók növényi szőrök. A száraz
területeken élő növények, például az ezüstfa, a molyhos tölgy stb. levelének fonákját
borító szőrök csökkentik a párologtatást. A kora tavaszi növények levegővel telt
szőrei fontosak a hőszigetelésben. A pongyolapitypang termése a bőrszöveten levő
repítőszőrök segítségével terjed. A gyapot magjának repítőszőreit a textilipar
pamutanyagok készítésére hasznosítja.

A gyökér bőrszövetét nem borítja kutikula és gázcserenyílások sincsenek rajta.

Jellegzetes sejtjei a megnyúlt, hosszúkás gyökérszőrök, amelyek nagymértékben
növelik a gyökér felszínét. A felületnövekedés azért jelentős, mert a gyökér
bőrszövetén keresztül történik a víz és a vízben oldott ásványi anyagok felvétele a
talajból.
Gyökérszőrök
A gyökérszőrök a hajtásos növények gyökerén, a felszívási öv bőrszövetében találhatók. Hosszú,
nyúlványos sejtek, sejtplazmájukban nagyméretű, sejtnedvvel telt sejtüreg van. Sejtfaluk véko ny,
könnyen átjárható a talajoldatok számára.
Nagy felületet biztosítanak a növény víz és ásványi só felvételéhez.
Gázcserenyílás
A gázcserenyílások a hajtásos növények levelének és lágy szárának bőrszövetében
találhatók. Két babszem alakú zárósejtből állnak, amelyek közrefogják az alapszövet sejt
közötti járataival kapcsolatban álló légrést. A légrésen keresztül történik a párologtatás és
a gázcsere.
A légrés nyílása és záródása a zárósejtek víztartalmától függ. Amikor a növény sejtjeinek
víztartalma magas, a sejtplazma feszítő hatást gyakorol a sejtfalra. A gázcserenyílások
zárósejtjeiben a sejtfalnak a légrés felé eső része vastagabb a bőrszöveti sejtek felé eső
résznél. Ezért a sejtek kifli alakban meggörbülnek, és a légrés kinyílik. Amikor csökken a
sejtek víztartalma, és ezzel a sejten belüli nyomás, a két sejt egymáshoz simulva bezárja a
légrést, a párologtatás csökken.
 szállítószövet
 A hajtásos növények szállítószövetének elemei a vízben oldott anyagok szállítására
alkalmas, hosszúkás, csőszerű képződmények. Felépítése és működése alapján a
szállítószövet két részre: a farészre és a háncsrészre tagolódik. A farész a vizet és a
benne oldott ionokat továbbítja a gyökértől a többi szerv felé. A háncsrész a vízben
oldott szerves anyagokat szállítja, általában a levelektől a többi szervhez. A
szállítószövet elemei a növényi szervekben edénynyalábokba rendeződnek. Az
edénynyalábok hozzák létre a levelek és a virágszirmok erezetét.
 Farész
 A farész szállító elemei, a vízszállító csövek elhalt sejtek. Fejlődésük során erősen
megnyúlnak, sejtplazmájukat és sejtmagjukat elveszítik. A sejteket elválasztó sejtfalak
egy része lebomlik, így az egymást követő sejtek hosszú csövekké olvadnak össze. A
sejtfalakba szilárdító anyagok épülnek, ezért a vízszállító csövek sejtfala nagyon
vastag, ürege pedig szűk. A vízszállító csövek a talajból felszívott víz és ásványi sók
szállítása mellett a növényi test szilárdításában is fontosak.
 háncsrész
A háncsrész szállító elemei, a rostacsövek sejtplazmával bélelt, élő sejtek. Kialakulásuk
során a sejtek erősen megnyúlnak, és az egymásra épülő sejteket apró nyílásokkal áttört
rostalemez választja el. A rostacsövek a szerves anyagok oldatait szállítják a növényben.
Az edénynyalábok háncsrészében a rostacsövekhez élő alapszöveti sejtek, ún.
kísérősejtek csatlakoznak.
 Edénynyalábok
A szállítószövet elemei, a farész és a háncsrész kötegekbe, edénynyalábokba
rendeződnek. Az edénynyalábok behálózzák a növény testét, összeköttetést teremtenek
a szervek között. Az összetett nyalábokban háncs- és farész is van, az egyszerű
nyalábokban pedig csak az egyik, vagy csak a másik típusú szállítóelem figyelhető meg.
A nyílt edénynyalábokban a szállítószövetek mellett osztódószövet, kambium is van, a
zárt edénynyalábokban nincs. Az összetett nyalábokban a háncsrész a szár felszíne, a
farész pedig a szár közepe felé néz.
Rostacső a háncsrészben
 Alapszövetek
 Az alapszövetek közös jellemzője, hogy a növényi szervekben a bőrszövet és a
szállítószövet között helyezkednek el, kitöltik a szervek belsejét. Csoportosításuk
felépítésük és működésük alapján történik. Az alapszövetek közé tartozik a
táplálékkészítő, a raktározó, a szilárdító, a kiválasztó és a víztartó alapszövet.
 Táplálékkészítő alapszövet
 A táplálékkészítő alapszövet feladata a fotoszintézis, sejtjeiben sok zöld színtest
található. A sejteket vékony sejtfal határolja, amely könnyen átjárható a gázok és az
oldatok számára. A sejtek között levegővel telt sejt közötti járatok vannak, amelyek a
gázcserenyílások légrésén keresztül tartanak kapcsolatot a külvilággal. A
táplálékkészítő alapszövet a zöld növényi részekben, főként a levelekben található.
Raktározó alapszövet
A raktározó alapszövet nagy, gömbölyded sejtjeiben sok zárvány található. A zárványokban sz
erves anyag raktározódik vízben oldhatatlan formában. A raktározott anyag leggyakrabban
keményítő, de lehet olaj és fehérje is. Fejlett raktározó alapszövet található a magvakban és a
raktározásra módosult szervekben, például a gumókban, a hagymában, a gyöktörzsben, a
karógyökérben.
Szilárdító alapszövet
A szilárdító alapszövet sejtjeinek fala erősen megvastagszik, a differenciálódott sejtek gyakran
elhalnak. Az edénynyalábokban mindig találhatók szilárdító szöveti rostok. A farész és a
háncsrész csöv eit háncsrostok, illetve farostok támasztják. A rostok erősen megnyúlt, vastag
falú, elhalt sejtekből állnak. A farostok és a háncsrostok nem a szállító szövethez, hanem a
szilárdító alapszövethez tartoznak. A rostnövények háncsrostjait a textilipar hasznosítja. A len
rostjaiból finomabb, a kenderéből durvább, de erősebb vásznat készítenek.
Kiválasztó alapszövet
A kiválasztó alapszövet a növényi anyagcsere végtermékeinek tárolására szolgál. A narancs
héjában illóolajtartók, a pongyolapitypang szárában tejcsövek, a fenyőkben gyantajáratok
tárolják az anyagcsere végtermékeit.

Víztartó alapszövet
A száraz helyeken élő növények szára, levele gyakran tartalmaz víztartó alapszövetet. A sejtekben a
vizet erősen kötő nyálkaanyag található. A kövirózsák húsos levelében, a kaktuszok vaskos szárában
nyálkaanyagokhoz kötve nagy mennyiségű víz raktározódik. A kis mennyiségű, rendszertelenül
érkező csapadék felhasználására és tárolására szolgáló víztartó alapszövettől duzzadt szerveket
pozsgásnak nevezik. A kövirózsának tehát pozsgás levele, a kaktusznak pozsgás szára van.
 Növényi szervek
 Gyökér-gyököcske,korlátlan növekedésű
 Rögzítés vízionok felvétele
 Működési zónái
 Felszívási zóna gyökérszőr
Cím és tartalom listával
 Első listaelem helye
 Második listaelem helye
 Harmadik listaelem helye
Cím és tartalom diagrammal
6

0
Kategória 1 Kategória 2 Kategória 3 Kategória 4

Sorozat 1 Sorozat 2 Sorozat 3

Tartalom táblázattal
 Első listaelem helye Csoportba Csoportba
foglalás 1 foglalás 2
 Második listaelem helye
1. osztály 82 95
 Harmadik listaelem helye
2. osztály 76 88

3. osztály 84 90
Cím és tartalom SmartArt-ábrával
Feladat

1. lépés címe
leírása
Feladat

2. lépés címe
Feladat leírása
leírása Feladat

3. lépés címe
Feladat leírása
Feladat leírása Feladat

4. lépés címe
leírása Feladat leírása
Feladat leírása
leírása Feladat
leírása
Kép beszúrásához kattintson az ikonra