You are on page 1of 6

Növények kialakulása:

szeveződési formák:

sejttársulás  egysejtű szerveződés

Telepes szerveződés:

fonalas telep

teleptest

lemezes telep

Hajtásos növények valódi szövetekkel

sejttársulás:

Nincs differenciálódás: sejtcsoport, de mindenki önálló, nincs munkamegosztás

Nem növények

példák: Volvox, fogaskerékmoszat, harmónikamoszat

Telepes szerveződés:

Alaki és működési differenciálódás van

Valódi növények

Fonalas telep:

1 irányú sejtosztódással alakul ki

Differenciálódás:

alapi sejt: felszínhez rögzítés

csúcsi sejt: osztódás

- közbülső sejtek: fotoszintézis

- Típusai: egyszerű/ elágazó fonal

- Békanyál: többféle fonalas zöldmoszatot tartalmaz, melyeket a színtestek alakja alapján


azonosíthatunk

Lemezes telep:

2 irányú sejtosztódás

Példa: Tengeri Saláta


teleptest:

3 irűányú sejtosztódás

Hajtásos és szövetes:

 hajtás= leveles szár

jellemzői:

A különböző alakú és működésű sejtek szöveteket képeznek (p.: osztódószövet, bőrszövet,


szállítószövet, alapszövet)

szöveteket, szerveket alkotnak ( gyökér, szár, levél, virág, mag, termés)

Pl. Harasztok, nyitvatermők, zárvatermők

Moszatok:

Egysejtű zöldmoszatok: egysejtű eukarióták és nem növények

Növényi moszattörzsek: vörösmoszatok, barnamoszatok, zöldmoszatok

Vörösmoszatok:

Származásuk: ősi kékbaktériumok

A törzsfejlődés oldalága

Testszerveződése telepes

Színanyaguk: klorofill, karotinoidok, fikoeritrin

Előfordulásuk: melegebb tengerek, mélyebb vízrétegben, aljzathoz rögzülnek (200-250m)

Agar- agar nevű anyagot lehet kivonni belőle

Nori-lap: szusi
Barnamoszatok:

Származásuk: ősi ostorosmoszatok

A törzsfejlődés oldalága

Testszerveződésük: telepes

Színanyaguk: főleg fukoxantin (barna szín)

Előfordulásuk: hideg és mérsékelt övi tengerek, felszínhez közelebbi víz rétegekben: 25-30 m
(aljzathoz rögzül!)

Érdekességük:

Egyes fajok egyedei 200- 300 m hosszúak

Sok jód van bennük

Felhasználják takarmánynak és trágyának is

Zöldmoszatok

Származásuk: ősi ostorosmoszatok

Evolúciós jelentőségük:

Az ősi zöldmoszatokból alakultak ki a mohák ill. a harasztok (hasonló színanyagok)

Testszerveződésük: 

Egysejtű eukarióták országa: egysejtű, sejttársulásos

Növények: telepesek (békanyál, csillárka)

Előfordulásuk: édesvízek, tenger felszínén lebegnek.

Mohák

teleptestes

Nincs valódi szövetek csak szerű részeik

gyökérszerű rész: rögzít szár és levélszerű rész: fotoszintetizál

Egész testfelületen veszik fel a tápanyatok, változó vízállapot

Szaporodásuk:

vízhez kötött
Ivaros: ivarsejtek

Ivartalakn: spórákkal

spóra – előtelep – mohanövényke – ivarszervek – ivarsejtek – megtermékenyítés – zigóta –


spóratartó – spóra

Egyedfejlődésük

kétszakaszos, nemzedékváltakozás

Ivaros szakasz: ivarsejtet terlmel

Ivartalan: spórát terlmel

Rendszerük:

Májmohák osztálya:

Előfordulás: források, nedves talaj

Testfelépítés: egyszerűbb teleptest

Faj: csillagos májmoha

Lombosmohák osztálya:

Előfordulásuk: Nedves talaj, szikla, fakérgek

tesfelépítéés: tagolt teleptest

Fajok: tőzegmoha, háztetőmoha, közönséges ligetmoha…

Jelentőségük:

Pionír növányek: elsől között jelentek meg

Fontos szerepük a talaj kialakításában van

Gyök. szerű részük gyökérsavat termel ezzel málasztja a kőzeteket

tűzelőanyag

háztetők szigetelése

harasztok :

Megjelenése: 400 millió éve

Fatermetűek voltak: pikkelyfák, pecsétfák


Maradványaikból kőszéntelepek

Evolúciós újítások:

Első valódi hatásos növények

Szervek: gyökér, szár , levél

Virágtalanok

Hatékonyabban alkalmazkodtak a szárazföldhöz

Szállítószövet: hatékonyabb vízszállítás

Bőrszövet: szabályozott párolgás

Gyökér: víz és ionok felvétele

levél: fotoszint. és párologtatás

Szaporodás:

Nemzedékváltakozás (ivartalan szakasz hosszabb)

ivaros nemzedék: spóra  szív alakú előtelep  ivarszerveekivarsejtek

Ivartalan nemzedék: zigótaharasztnövényspórtartó benne spóra

osztályok:

Korpafüvek:

6 faj él magyaron, védettek

élő kövületek

szár végén spóratartó

kapcsos korpafű

Zsurlók:

négyszögletes, fotoszintetizáló szár

örvös levélállás

pl.: mezei zsurló

Páfrányok

legfejlettebb osztály

Nagy felületű levél, fonákán spórák


Gyöktörzs: földben kúszó szár

Pásztorbot: kitekeredő hajtás

You might also like