I éves egyetemi hallgatók számára

Botanika
II. Félév
6. Előadás
Domokos Erzsébet

Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem

Marosvásárhelyi Kar, Kertészmérnöki Tanszék
 A hajtásos növények szervei
(Organográfia)
• VEGETATÍV SZERVEK
– Gyökér
– Szár
– Levél
• GENERATÍV SZERVEK
– Virág
– Termés
– Mag
2
 I. GYÖKÉR (RADIX, RHIZA)
• A törzsfejlődésben a legkésőbb, viszont az egyedfejlődésben a
leghamarabb kialakuló szerv.
• Szimmetriája radiális.
• A földben, ritkábban a levegőben vagy a vízben növekszik.

• Szerep:
– Rögzítés.
– Felszívás, szállítás.
– Bizonyos anyagok raktározása vagy akár anyagok
kiválasztása (alkaloidok).
3
• Jellegzetességei:
– Soha sincsenek rajta levelek.
– A gyököcske csúcsmerisztémájából származik.
– Egy ortotrop szerv .
– Megjelenhet járulékosan a levelen, száron is.

Erdeifenyő
(Pinus sylvestris) magja
és csíranövénye:

A.A mag hosszmetszete:

mh-maghéj
e-embrió
sz-sziklevelek
gy-gyököcske

B. A mag csírázása

(Haraszty 2004) 4
 Gravitropizmus
(pozitív geotropizmus, negatív ortotropia)

http://botit.botany.wisc.edu/Resources/Botany/Root/+%20gravitropism
%20MC%20.jpg.html
5
1. A gyökerek alaktani típusai

(Tóth 2006)

6
 A gyökerek alaktani típusai
• Karógyökér
– A főgyökér fejlett, hosszabb és vastagabb mint a
gyökérágak (oldalgyökerek).
– Jellemző az egyéves vagy kétéves lágyszárúakra, pl.
sárgarépa (Daucus carota), lucerna (Medicago sativa),
pásztortáska (Capsella bursa-pastoris), bojtorján (Arctium
lappa), kömény (Carum carvi).
• Bojtosgyökér
– A főgyökér nem fejlődik ki vagy elhal. Nagyszámú
másodlagos vagy adventív gyökér alakul ki. Ezek fonalasak
és azonos hosszúságúak.
– Pl. fűféléknél (Poaceae), hagymás növényeknél.
7
 A gyökerek alaktani típusai
• Elágazó gyökér
– Az elsőrendű oldalgyökerek egyforma hosszúak és
vastagok mint a főgyökér.
– Pl. fáknak, cserjéknek.

8
2. A gyökér morfológiája

A. Hosszanti metszet az árpa gyökércsúcsában:

pil.-pilorhyza, gyökérsüveg, kalyptra
c.c.-központi henger
p.-periciklus
end.-endodermisz
1. Gyökércsúcs
2. Sima vagy nyúlási öv
3. Felszívó öv
B. Békalencse (Lemna minor) rhizomitrája
(gyökérgyűszűje)
(Răvăruț et Turenschi, 1973)

9
 A gyökér morfológiája

http://botit.botany.wisc.edu/Resources/Bota
ny/Root/Grass%20Root%20Tip/Whole
%20root.jpg

10
 A gyökér morfológiája
• Gyökérsüveg (kalyptra, pilorhyza)
– A csúcsmerisztémát takarja.
– Több sejtrétegű.
– Parenchimatikus sejtek alkotják.
– Külső rétegeiben a sejtek elnyálkásodnak és
leszakadhatnak, de belülről kifele újabb sejtrétegekkel
pótlódnak.

• A vízinövényeknél hosszú gyökérgyűszű vagy rhizomitra alakul

ki pl. békalencse (Lemna minor).
• A parazita növényeknél hiányzik a gyökérsüveg pl. közönséges
aranka (Cuscuta europaea).
11
 A gyökér morfológiája
• Gyökércsúcs
– Osztódási zóna-tartalmazza az iniciális sejteket
(ősmerisztéma), amelyekből az elsődleges merisztémák
alakulnak ki (dermatogén, prokambium, alapmerisztéma).
• Sima vagy nyúlási öv
– Közvetlenül a csúcs mögött a legerőteljesebb a sejtek
hosszanti növekedése.
• Felszívó öv
– Megjelennek a bőrszövet gyökérszőrei.
– Itt kezdődik el az elsődleges merisztémák
differenciálódása.
12
• A gyökérszőrök a felszívó öv
hátsó felében elpusztulnak, a
csúcs fele újrakeletkeznek.
• Érdes övezet-az epusztult
gyökérszőrök vannak itt.
• Szállító zóna-kialakulnak az
edénynyalábok.

A gyökér vázlatos hosszmetszete:

cs-csúcs
ny-nyúlási öv
f-felszívó öv
sz-szállító öv

13
(Haraszty 2004)
 3. A gyökér elágazódása, a
gyökérrendszer
• Valódi gyökér: a gyököcskéből fejlődő gyökér.
– Főgyökér (primer gyökér): a magvas növények bipoláris
embriójának gyökérkezdeményéből (gyököcskéjéből) lesz.
• ortotrop módon fejlődik.
– Oldalgyökerek: a primer gyökér elágazódik (I, II., III. rendű
stb. oldalgyökerek).
• A gyökércsúcs felé (akropetálisan) fejlődnek ki.
• A főgyökér az oldalgyökereivel létrehozza a
FŐGYÖKÉRRENDSZERT (ALLORRHIZÁS GYÖKÉRRENDSZER).

14
 Főgyökérrendszer

(Tóth 2006)

15
• Hajtáseredetű gyökerek: nem a
gyököcskéből, hanem a
hajtásrendszer bármely másik
részéből keletkeznek:
– pl. egyszikűeknél.
• A hajtáseredetű gyökerek
létrehozzák a
MELLÉKGYÖKÉRRENDSZERT
(HOMORRHIZÁS
GYÖKÉRRENDSZER)

16
• Járulékos vagy adventív gyökerek: hajtáseredetű gyökerek,
sajátos helyzetben alakulnak ki (sebfelületeken,
dugványokon, hormonkezelés hatására).

indol-3-vajsav
17
• A gyökér elágazások 2 típusa ismert:
1) Dichotomikus (dichotomus-kétágú) elágazás:
– a gyökércsúcs két egymással egyenrangú villás elágazást
hoz létre.
– Korpafűfélékre (Lycopodiaceae) jellemző.

(Oroian, 2011)

18
• Monopodiális (monos-egyetlen, podos-láb) gyökér:
– A főtengelyen (F-el jelölt) I, II., III. rendű elágazások jelennek meg.
– magasabbrendű növényekre jellemző.

(Oroian, 2011)

19
 4. A gyökér szöveti felépítése
4. 1. A gyökér elsődleges szöveti szerkezete
• Minden hajtásos növény gyökere, amely egy évnél nem
idősebb, elsődleges szerkezetet mutat.
• Az egyszikűeknél, harasztoknál és egyes kétszikűeknél a
gyökér, a növény egész élete folyamán, elsődleges
szerkezetet mutat.
• A gyökér belső szerkezetében 3 koncentrikus réteg van:
a) Rizodermisz.
b) Elsődleges kéreg (Cortex).
c) Központi henger (Sztéle).

20
A gyökér elsődleges
szöveti szerkezete

(Tóth 2006)

21
A gyökér elsődleges
szöveti szerkezete

https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/novenytan-novenytan/ch02.html#id487061 22
Pirosló hunyor (Helleborus purpurascens)
23
a) Rizodermisz:
• Bőrszövet.
• Egy sejtsoros, a sejtek
szorosan kapcsolódnak
egymáshoz.
• Vékony sejtfalú sejtek,
nincs kutikula.
• Sztómák sincsenek.
http://botit.botany.wisc.edu/Resources/Botany/Root/O
• Gyökérszőrök vannak rajta ther/Monocot%20Root%20X-Sections/Smilax
%20Root/Cross%20section%20MC.jpg.html
(a vízinövényeken és a
léggyökereken nincsenek).
• Az exodermisz veszi át a
szerepét, ha felszakad.

24
 b) Elsődleges kéreg

i. Exodermisz: az elsődleges kéreg legkülsőbb

sejtsora.
– A kéregparenchimasejtek elparásodnak.
– Sejtjei szorosan illeszkednek egymáshoz.
– Kétszikűeknél egy sejtsoros.
– Egyszikűeknél több sejtsoros (kutisz).

25
Kék nőszirom
(Iris germanica)

26
 b) Elsődleges kéreg
ii) Kéregparenchima:
• Terjedelmes övezet (több sejtsor alkotja).
• Felszívó
• Raktározó funkció
• Átszellőztető
• megjelenhetnek benne mechanikai szövetek pl.
pázsitfűveknél-szklerenchimaköpeny.

27
 b) Elsődleges kéreg

iii) Endodermisz:
• Az elsődleges kéreg legbelső sejtsora.
• Körbeveszi a központi hengert.
• Lehet:
– Elsődleges-Caspary-féle csík (szuberin vagy para és lignin
szalag).
– Másodlagos-a sejtfalak szuberinnel (para) egyenletesen
megvastagodnak.
– Harmadlagos-U és O alakú megvastagodás-a parára és
ligninre cellulóz rétegek rakódnak.
• Áteresztősejtek-egyes sejtek fala vékony marad-a
fanyalábok fele keletkeznek.
28
 Elsődleges endodermisz-szuberinsávos vagy parasávos
sejtjei (Caspary-féle csík)

(Haraszty 2004)
29
 Elsődleges endodermisz-szuberinsávos vagy parasávos
sejtjei (Caspary-féle csík)

Salátaboglárka
(Ficaria sp.)
 Hosszú zsurló
(Equisetum giganteum)

30
Endodermisz típusok

(Haraszty 2004)
31
U alakú sejtfal vastagodás az egyszikűek endodermiszében

Kék nőszirom
(Iris germanica)

32
 Egyszikű növényfaj-Smilax sp.

http://botit.botany.wisc.edu/Resources/Botany/Root/Other/Monocot%20Root%20X-
Sections/Smilax%20Root/Phloem%20xylem%20endodermis.jpg.html
33
A kukorica (Zea mays) gyökerének endodermisze

áteresztősejt

34
 c) A központi henger (Sztéle)

• Alapszövet és szállítószövet alkotja:

– Periciklus (perikambium): a központi henger legkülső
parenchimatikus sejtsora.
• Egy vagy több sejtrétegű lehet.
– A gyökér szállítószövete egyszerű edénnyalábokba
rendeződik: külön a xilém és külön a floém.
• A szállítónyalábok sugarasan helyezkednek el,
egymással váltakozva (actinostele):
– Di-, tri-, tetra-, pentarchikus és poliarchikus
szerkezet.
– Bélsugárparenchima: a szállítónyalábok között van.
– Bélparenchima: a központi henger alapszövete.
35
 c) A központi henger periciklus

protofloém

protoxilém
metafloém
metaxilém

áteresztősejtek endodermisz
http://botit.botany.wisc.edu/Resources/Botany/Root/Ranunculus/Mature/Va
scular%20cylinder.jpg.html 36
A pirosló hunyor (Helleborus purpurascens) központi hengere
37
A kék nőszirom (Iris germanica) központi hengere 38
 c) A központi henger
• Bélparenchima
– az egyszikűeknél szklerenchimává alakul. A kétszikűeknél
a xilém (legútóbb keletkezett xilém) foglalja el a helyét.

(Tóth 2006)
39
 c) A központi henger

• A sztéle lehet:
– Kétszíkűeknél:
• Káposztafélék (Brassicaceae)-diarch
• Pillangósvirágúak (Fabaceae) (borsó-Pisum
sativum, lencse-Lens culinaris)-triarch
• Veteménybab (Phaseolus vulgaris)-tetrarch
• Boglárkafélék (Ranunculaceae)-pentarch
– Egyszikűeknél-poliarch.

40
A gyökér hisztogenézise

41
 4.2. A gyökér másodlagos szöveti szerkezete

• másodlagosan vastagodik a fásszárúak- és a többéves

lágyszárú kétszikűek gyökere.
• a másodlagos merisztémák okozzák a másodlagos szövetek
megjelenését a gyökérben vagyis a másodlagos vastagodást.
• a gyökér vastagodásáért a kambium és a fellogén
(parakambium) a felelős.

42
A gyökér másodlagos szöveti szerkezete
a) A kambium

43
44
 a) A kambium

• Kambium keletkezése:
– a parenchimatikus sejtek dedifferenciálódnak a központi
hengerben:
• a háncsnyalábok belső oldalán
• a fanyalábok és a háncsnyalábok között
– a protoxilémmel szemben fekvő periciklus sejtjei is
dedifferenciálódnak.
• Együttesen osztódva létrehozzák a zárt kambium palástot.
• Eleinte hullámos majd kör alakúvá valik.
• A nyalábok legtöbbször koncentrikusan fognak jelentkezni
(évgyűrűk formájában).

45
 a) A kambium

A kambium kétféle sejttípust tartalmaz:

• fuziform iniciálisok: orsó alakúak, másodlagos
szállítóedényeket és szilárdítórostokat képeznek.
– hosszanti irányban osztódnak, dipleurikus módon;
– a fa idősődése során nő a számuk és a hosszúságuk;
• bélsugár-iniciálisok: izodiametrikusak, parenchimasejteket
(másodlagos bélsugarakat) hoznak létre.

46
dipleurikus jellegű osztódás

47
 b) A fellogén (parakambium)

– dipleurikusan osztódva létrehozza:

• kifelé az elparásodó falú sejteket (paraszövetet-
phellom);
• befelé a paraalapszövetet (phelloderma);
• a fellogén és az általa létrehozott phellom és phelloderma
alkotják a peridermát (másodlagos bőrszövet).
• képződhet dedifferenciálódásssal az epidermiszben
(ostorménfa-Viburnum lantana), az elsődleges kéregben
(akác-Robinia), a háncsban (ciprusfélék-Cupressaceae,
hangafélék-Ericaceae);
• a peridermát létrehozhatja a periciklus is.

48
 A másodlagos kéreg (periderma)

phellom (paraszövet)
fellogén (parakambium)
phelloderma (paraalapszövet)
dipleurikus jellegű osztódás
49
(Radu, 1974)

4.2. A gyökér másodlagos

szöveti szerkezete
1. oldalgyökér
2. paraszövet
3. fellogén periderma
4. paraalapszövet
5. elsődleges háncs
6. háncsrost
7. másodlagos háncs
8. kambium
9. másodlagos fa
10. kálcium-oxalát tűkristály köteg
11. másodlagos bálsugárparenchima
12. elsődleges fa
13. bélparenchima.

A szőlő (Vitis vinifera) gyökerének

másodlagos vastagodása
50
Az orvosi szappanfű (Saponaria officinalis) másodlagosan megvastagodott gyökere 51
 Gyökérmódosulások
1. Léggyökerek:
• Hajtáseredetű vagy járulékos
gyökerek.
a) Valódi léggyökerek:
– A levegő vízpáráját
abszorbeálják.
– Pl. epifita növények -
orchideák gyökere-
velamen radicum
(gyökérburok) van a
gyökér szerkezetében.

52
b) Kapaszkodó léggyökerek:
 Közönséges borostyán
Erdei iszalag Hedera helix
Clematis vitalba

53
c) Táplálékszállító léggyökerek:
– A gyökerek elérik a talajt és
a magasba emelkedő
hajtásba szállítják a vizet az
ásványi sókkal.

Filodendron
Monstera deliciosa
54
d) Légzőgyökerek (pneumatofórák):
• Alulról fölfelé, a levegőbe nyomuló átszellőztető gyökerek.

Mocsárciprus
Taxodium distichum 55
e) Támasztó léggyökerek:

Bengáliai szent fügefa póznagyökerei

Ficus bengalensis 56
 Pandanus vandermeerschii
támasztó léggyökerei

Pandanus tectorius
támasztó léggyökerei

57
A Mangrove támasztó léggyökerei

58
f) Koronagyökerek:
• Kukorica (Zea mays)

59
2. Szívógyökerek:
• Hausztóriumoknak nevezzük.
• Parazitákra vagy szemiparazitákra jellemző.

Aranka
Cuscuta europaea

60
• Gyökérélősködők
hausztóriuma:

Vicsorgó (Lathraea squamaria).

Szádorgó (Orobanche)
61
• Szemiparazita növények hausztóriuma:
– Fehér fagyöngy (Viscum album).

62
3. Raktározó gyökerek: Cukorrépa
Beta vulgaris
• raktározó főgyökér :
– Cukor-cukorrépa
– Beta-karotin-sárgarépa

Raktározó főgyökerek

Sárgarépa
Daucus carota

63
• raktározó mellékgyökér:
– Inulin-Dahlia gyökérgumói

A Dahlia gyökérgumói
raktározó mellékgyökerek
64
 (Sárkány,1969)

• mogyorós gyökér:
– Salátaboglárka (Ficaria
verna)-raktározó és felszívó
gyökerek egyazon növényen

65
4. Gyökérgümők:
• Rhizobium (nitrogénkötő) baktériumok
behatolnak a pillangósvirágúak
(lucerna, Trifolium sp.) gyökerébe és
szimbiózisban élnek a növénnyel.
• Zöldtrágyázás.

(Sárkány,1969)

66
5. Mikodomáciumok (gombalakások):
• Frankia nitrogénkötő baktériumok (félrevezető
megnevezéssel sugárgombák)
– Pl. mézgás éger (Alnus glutinosa), homoktövis (Hippophaë
rhamnoides), ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) esetében

67
6. Mikorrhizák (mykes-
gomba, rhiza-gyökér):
• A növények gyökerei
gombafonalakkal társulnak.
• Ektomikorrhizák:
– erdőalkotó fajok pl.
tölgy, fenyő

68
• Endomikorrhizák:
– szinte minden ma élő
növényfajjal képesek
kapcsolatot létrehozni
– ide tartoznak az orchideák
endomikorrhizái is
– ide tartozik az ericoid
mikorrhiza is:
 hegyvidéki vagy alföldi
szegényes talajon,
tőzegen élő fajok pl.
hanga (Erica sp.), áfonya
(Vaccinium sp.), csarab
(Calluna sp.)

69