BIOLÓGIA-Növények országa

 Növény=növekvő lény
 Növénytörzsek:
o Vörösmoszat
o Sárgamoszat
o Barnamoszat
o Zöldmoszat
o Mohák
o Harasztok (osztályai: páfrányok, zsurlók, korpafüvek)
o Nyitvatermők (fenyő, tuja)
o Zárvatermők
 Kétszikű
 Egyszikű
 Növényi sejt:
o Növényi sejtalkotók:
 Sejtfal (cellulóz
 Kloroplasztisz/színtest
 Vakólum: sejtnedvvel telt üreg
 Zárványok: fölösleges anyagai itt találhatók

 Növények testszerveződése:
Szerveződési típusok Képviselőik
egysejtűek Ostorosmoszat
Sejttársulás Gombamoszat, harmónikamoszat
Telepes: 1. fonalas békanyálmoszat
2. lemezes Tengeri saláta
3. teleptestű Csillárkamoszat, moha, vörös,- és
barnamoszat
Szövetes(hajtások): virágtalan növények Harasztok(spórás)
virágos növények Nyitva-, és zárvatermők

Növényi szövetek: hasonló alakú és működésű sejtek összessége.

 Csoportosításuk:
o Osztódó
 o Állandósult
 Osztódóból jött létre
 Bőrszövet
 Szállítószövet
 Alapszövetek
 Osztódószövet
o Sejtek: vékony sejtfal, plazmában dúsak, nagy sejtmagjuk van
o Funkció:
1. Hosszirányú növekedés
- Csúcsi: hajtás-, és gyökércsúcsban
- Köztes: lágyszárak szárcsomóiban (szalmaszál)
levél, virág, termés kialakulásakor
2. Vastagodás(kambium)
szár és a gyökér felületével párhuzamosan
3. Állandósult szövetek belőle differenciálódnak
 Állandósult szövetek
o Bőrszövet
 Általában egy sejtrétegű, kívülről
 Funkció: védelem
 UV sugárzás ellen
 Mechanikai hatások ellen
 Hideg ellen
 Párolgás ellen
 Kártevők és fertőzések ellen
 Sejtek:
 Szoros illeszkedés
 Nincs zöld színtest benne-átlátszó, átengedi a fényt
 Függelékei:
 Gázcserenyílások
o Kétszikűek: levélfonákon
egyszikűek: levél mindkét oldalán
o Gyökereken nincs soha
o Részei: 2db bab alakú zárósejt + légrés
o Funkció: kapcsolatteremtés a külvilággal
 CO2-felvétel és O2-leadása -› fotoszintézis
 O2-felvétel és CO2-leadása -› légzés
 Vízpára leadása -› párologtatás
o Babszem alakú zárósejt
o Bőrszöveti sejtek:
 Zöld színtestek helye-fotoszintézis
 Egymás felé néző oldalon sejtfalvastagodás -› légrés nyitódás
és záródás
 Növényi szőrök
o Egy-, vagy többsejtűek
o Típusaik:
 Fedőszőr-pl. Hideg ellen, párologtatás ellen)
 Mirigyszőr-váladéktermelés
 Repítőszőr-magok és termések terjesztése
 Csalánszőr-védekezés
 Kapaszkodószőr
+ van kutikula
viasz is lehet -› vízlepergetés
 Tüskék
o Védekező funkció
 o Felületi képződmény
 Gyökér bőrszövet (rizodermisz)
 Nincs kutikula
 Nincs gázcserenyílás
 Nincs zöld színtest
 Vannak gyökérszőrök
o Néhány napos élettartam
o Mm-es nagyságúak
o Nagy felszívófelületűek
o Alapszövet: Minden olyan állandósult szövet, ami nem bőrszövet vagy szállítószövet.
 Típusai:
 Táplálékkészítő
 Raktározó
 Víztározó
 Álszellőztető
 Szilárdító
 Kiválasztó
 Táplálékkészítő alapszövet
 Sejtek: zöld színtesteket tartalmaznak
 Helye: fiatal szár, levél
 Raktározó alapszövet
 Tartalék tápanyagokat raktározza
 Fénytől elzárt helyen
 Keményítő, olaj-fehérjezárványok (pl. Keményítőszemcsék)
 Kiválasztó alapszövet
 Levél, szár, virág, termés
 Káros és felesleges anyagok kiválasztása
o Gyantajárat
o Tejcsövek
o Illóolajok
o Kristálytartó sejtek
 Víztározó alapszövet
 Pozsgás növények: agave, kaktusz
 Központi vakuólumban köti meg a vizet
 Átszellőztető alapszövet
 Vízi és mocsári növényeknél
 Tündérrózsa, nád, mocsárciprus
 Fajsúlycsökkentés, gázcsere
 Szilárdító alapszövet
 Szár, termés
 Szilárdítás, tartás
 Növekedő növényi részekben
o Szállítószövet-rendszer:
Szállított anyagok szerint a szállítószövet-rendszer részre különül
FARÉSZ HÁNCSRÉSZ
Víz+ásványi anyagok Kész szerves anyagok
gyökerek-›levél(fa felé) levél -› minden szerv(lefelé)
Elemei: Elemei:
 Faparenchima  Háncsparenchima
 Vízszállító sejtek  Rostasejtek
 Vízszállító csövek(zárvatermők)  Rostacsövek
 Kísérő farostok(fa, papír)  Kísérő háncsrostok(textilipar)
 Hasonlóságok:
- Sejtek a szállítás irányában megnyílnak, kör keresztmetszetűek
- Nincs zöld színtest
- Sejtfalakat vastagodás erősítheti
 Farész elemei
- Faparenchima:
o Élő sejtek
o Egymással érintkező harántfalaik ferdék (nagyobb felület)
o Harasztok, nyitvatermők, zárvatermők
- Vízszállító sejtek
o Elhalt sejtek
o Egymással érintkezett harántfalaik lyukacsosak
o Harasztok, nyitvatermők, zárvatermők
- Vízszállító csövek
o Elhalt sejtek
o Egymással érintkező harántfalai felszívódnak -› csövek (cm/m)
o Változatos sejtfalvastagodás
o Csak a zárvatermőknél
- Összegzés:
o Kialakul az evolúció során
o Kialakulás a növény egyedfejlődése során
o Egyre nagyobb átmérő, hossz
o Egyre vastagabb sejtfal
 Háncsrész elemei
- Háncsparenchima
o Élő sejtek
o Egymással érintkező harántfalaik ferdék (nagyobb felület)
o Harasztok, nyitvatermők, zárvatermők
- Rostasejtek
o Élő sejtek
o Egymással érintkező harántfalaik lyukacsosak
a lyukakon keresztük plazmahidak (gyorsabb szállítás + nagyobb
anyagok)
o Harasztok, nyitvatermők, zárvatermők
- Rostacsövek
o Elő sejtek
o Egymással érintkező harántfalak felszívódnak -› csövek
o Csak a zárvatermőknél
- Összegzés:
o Kialakul az evolúció során
o Kialakulás a növény egyedfejlődése során
o Egyre nagyobb átmérő, hossz
o Egyre vastagabb sejtfal
 Szállítás sebessége
- Háncs: cm/h
- Fa: m/h
A fa,- és háncselemek kötegekbe
rendeződnek=szállítónyalábokat(edénynyalábokat) alkotnak
EGYSZERŰ NYALÁB ÖSSZETETT NYALÁB
Vagy csak fa-, vagy csak Fa-, és háncselemeket is tartalmaz
háncselemeket tartalmaz SZÁR, LEVÉLNYÉL, LÉEVÉL
GYÖKÉR
Összetett nyaláb
 Egyszikűek: szórtan elhelyezkedő

 Kétszikűek: körben elhelyezkedő

 Nyaláboknál MINDIG
o Belül a farész
o Kívül a háncsrész
o Előfordulhat köztük kambium is
 Van -› nyílt nyaláb
 Nincs -› zárt nyaláb
EGYSZIKŰ KÉTSZIKŰ LÁGYSZÁRÚAK KÉTSZIKŰ FÁSSZÁRÚAK
Van kambium(fajra jellemző Van kambium  van kambium a növény
vastagság eléréséig, aztán (a szállítónyaláb fa-, és egész élete során
eltűnik) háncsrésze közt, a növény egész  nyalábok közt
életében megmarad) kambiumgyűrű
 kifelé: egységes
háncsgyűrű képzés
 befelé: egységes
harántgyűrű képzés
 Kétszikű fásszárúak:
o Egységes kambiumgyűrű(nyalábokban és köztük is)
o Minden évben
 Kifelé egységes, háncsgyűrűt hoz létre-›háncstest
 Befelé egységes fagyűrűt hoz létre-›fatest
háncsgyűrű kambium fagyűrű
nyilak az osztódás irányát jelzik
 Háncstest jellemzése:
o Kambium minden évben új háncsgyűrűt hoz létre
o Legidősebbek nekiszorulnak a héjkéregnek eltömődnek, elhalnak, nem működnek, részt
vesznek a hajkéreg felépítésében
 Fatest jellemzése:
o Sötétebb belső része=geszt(lignin, csersav, festékanyagok rakódnak bele)
o Világosabb külső része=szíjács
o Nem minden fa gesztesedik
o Tavasszal nagyobb átmérőjű sejtek jönnek létre(világosabb színű)-›tavaszi pászta
o Ősszel kis átmérőjű faelemek képződnek(sötétebb színű)-›őszi pászta
o Évenként kialakult tavaszi és őszi pászta a fatesten jól felismerhető évgyűrűt alkot
 Csak, ahol évszakos váltakozás van
 Nincs pl. Az egyenlítői éghajlaton
Speciális anyagcsere típusok:
 Szimbionta növény (+-+ együttélés)
o Gyökérgumó
o Pillangósvirágú növények(lucerna, szója, bab, borsó)

Szerves anyag

Nitrogéngyűjtő baktériumok(növény gümőjében)

 Mikorrhizza: gyökérhez kapcsolt gombák
 Parazita növények
o Fagyöngy: vizet+ionokat vonja el a fától (de félparazita: képes a fotoszintézisre)
o Aranka
o Szádorgó
o Vicsorgó
 Rovaremésztő növények: nitrogénszegény talajon élnek
o Rovarfogás(fehérjék+nukleinsavak)
o Kereklevelű harmatfű (szőcei tőzegmohaláb)
 Mirigyszőr: ragacsos -› vonzás
o Kancsóka
o Vénusz légycsapója