Szövet: egyed alatti szerveződési szint, közös eredetű, hasonló felépítésű és azonos működési sejtek és

sejtközötti állományuk fejlődéstörténetileg kialakult rendszere.

Növényi szövetek
A növényi szöveteknek két típusát különítjük el aszerint, hogy a sejtek osztódásra képesek vagy sem. Két nagy csoport
különíthető így el:
I. Osztódó szövetek
II. Állandósult szövetek

I. OSZTÓDÓ SZÖVETEK vagy MERISZTÉMÁK

A növény állandó növekedését biztosítják (növekvő lény). (görög merizein szó osztódást jelent)
a, Csoportosításuk hely szerint:
o csúcsmerisztémák: tengely csúcsain (hajtás, gyökér), oldalhajtások
csúcsain
o maradvány- vagy oldalmerisztémák: pl: kambium, szárcsomók
osztódó-szövete (interkaláris mer.-k)
o merisztemoidok: osztódó képes sejtcsoport, állandósult szövetek
között helyezkednek el, pl: ezek hozzák létre a gázcserenyílásokat,
növényi szőröket
b, Osztódó szövetek sejttani sajátosságai:
 méretüket tekintve kis sejtek, nagy sejtmaggal, dús citoplazmával
 sejtfaluk vékony
 kicsi vakuólumai vannak (ha vannak bennük), kevés a mitokondrium és ER, sok a
riboszóma
 sejtközötti járatok nem jellemzőek, szorosan illeszkednek a sejtek
 az osztódás eredményeként létrejött két sejt egyike tartósan megőrzi osztódó
képességét, míg a másik állandósult szövet sejtjévé alakul (totális potencia: egy
osztódószöveti sejtből bármely állandósult szöveti sejt kialakulhat)

II. ÁLLANDÓSULT SZÖVETEK

Merisztémák differenciálódásából jönnek létre: bőrszövetek szállítószövetek alapszövetek
1. BŐRSZÖVET
A növény testét borítja (határol, véd, összeköt).
a, a bőrszövet típusai:
 Az egyéves növényeket, az idősebb növények fiatal szervrészleteit az elsődleges bőrszövet fedi:
o epidermisz a hajtást, rizodermisz a gyökeret borítja
o általában egy rétegben, de előfordul több sejtsoros bőrszövet is
o lapos, szorosan záródó sejtek, intercelluláris-mentes, nincs zöld színtest bennük, fényt átengedik, felületükre kutin
(kutikula) és erre viasz rakódhat, mely a vízzel szembeni átjárhatóságot jelentősen csökkenti (vízlepergető
tulajdonság)

 Másodlagos bőrszövet a növekedés és vastagodás eredménye (periderma), a többéves növényekre

jellemző Harmadlagos bőrszövet az idősebb fák kérgének kialakításához kell
b, a bőrszövet származékai:
o gázcserenyílások vagy sztómák (görög
szó: száj), zárósejtek zöld színtesteket
tartalmaznak, fiatal hajtáson, leveleken
helyezkednek el, a gyökér bőrszövetén
nincsenek (számuk 100-300 között van 1
mm2-nyi levélfelszínen)
Működés: A zárósejtek turgorállapotától
(víztartalmától) függően nyílik vagy
záródik.
magas a víztartalma: alacsony a víztartalma:

o növényi szőrök vagy trichómák:

o nem glanduláris trichómák, elhalt szőrök: fedőszőr, pikkelyszőr, papilla

o glanduláris trichómák, (élő) mirigyszőrök: rovarfogó, nektárkiválasztó, fullánkszőr, gyökérszőr

2. SZÁLLÍTÓSZÖVETEK
Vizet és a benne oldott ásványi anyagokat, illetve a szerves anyagokat, a fotoszintézis során keletkezett asszimilátumot szállítja.
A szárazföldi életre való kikerülés indukálta kialakulásukat. A szállítóelemeknek két, jól elkülöníthető csoportja alakult ki:
1. xylem, farész
a. elemei:
- tracheidák: vízszállító sejtek Harasztok és Nyitvatermők törzsére jellemző.
- tracheák: vízszállító csövek Zárvatermők törzsére jellemző.
Ezek az elemek elfásodnak, megvastagodnak, anyagok rakódnak a falába (lignin).
b. funkció: víz és ásványi anyagok szállítása, gyökértől felfelé a levelek irányába

2. phloem, háncsrész
a. elemei:
- rostasejtek Harasztokra, nyitvatermőkre jellemző.
- rostacsövek Zárvatermőkre jellemző.
- kísérősejtek: élő sejtek, raktároznak, szállítást segítik
Zárvatermőkre jellemző.
A rostacsövek falába nem rakódik semmi, ezek könnyen összenyomódnak.
b. funkció: szerves anyagok szállítása a levelektől más szervek felé

A szállítószövet sejtjei ritkán fordulnak elő magányosan, legtöbbször kötegekbe

rendeződnek, ezek a szállítónyalábok vagy más néven edénynyalábok.
Nyalábtípusok:
Egyszerű nyaláb: csak faelemekből áll - egyszerű fanyaláb
csak háncselemekből áll - egyszerű háncsnyaláb
Előfordulás: gyökerek központi hengerében

Összetett nyalábok: van benne fa- és háncsrész is, helyzetük szerint:

a. kollaterális zárt: egyszikűek, nincs kambium, szórt állású a szárban
b. kollaterális nyílt: kétszikűek, van kambium, körkörösen helyezkedik el a szárban

Fásszár: nyitvatermőkre, és a zárvatermő kétszikűekre jellemző,

hogy a szállítóelemek tömege fatestre és háncstestre különül el.
Évgyűrű: a kambium által egy vegetációs idő alatt létrehozott faelemek összessége.

Geszt: a már nem működő faelemek összessége

Szijács: a működő faelemek összessége

3. ALAPSZÖVETEK
Az összes állandósult szövet, ami nem tartozik a bőr- és szállítószövetek közé.
Bennük alapvető növényi életfolyamatok játszódnak le. Legáltalánosabb, változatos
szövettípus.
A, valódi alapszövetek, másik nevük parenchima
1. Asszimiláló, fotoszintetizáló, táplálékkésztő, klorenchima
2. Raktározó
3. Víztartó
4. Levegőt tartalmazó, átszellőztető, aerenchima
B, szilárdító alapszövetek, más néven mechanikai alapszövetek (sztereomák)
a, kollenchima: élő sejtek, nem az egész sejtfal vastagodik el
b, szklerenchima: elhalnak a sejtek, mert a sejtfal teljesen elvastagodik
C, kiválasztó- és váladéktartó alapszövetek felesleges vagy káros anyagokat különítik el a növényen belül vagy kívül.
sejten belüli: zárványok (kristályok), sejtnedvek (vakuólumok) sejten kívüli: nektár, illatanyag, vízcsepp, tejnedv, gyanta