I HH Forrásközpontú |

Száray Miklós

Történelem II. középiskolák, 10. évfolyam

J W - f c .'^ B T Z T ty & LtfZ fcr, 3 ^ ;

j ty , . r r ^ 1 C«yu»7 jö t t ' " A o ir v ll
 Tartalom

Előszó ......................................................................... 5 III. A kora ú jk o r .......................................................................... 148

2 2 . A nagy fö ld ra jzi fe lfe d e z é se k .................................... 148
I. A középkor virágzása és hanyatlása. . . . 7 2 3 . R eform áció és katolikus m e g ú ju lá s .................... 155
1. A pápaság és a ném et-róm ai császáro k 2 4 . A spanyol H absburgok felem elkedése
k ü z d e lm e ....................................................................... 7 és h a n y a tlá sa .......................................................................... 162
2. A keresztes h a d já ra to k ....................................... 14 2 5. A Tudo ro k kora A n g liá b a n .......................................... 169
3. A városok k ia la k u lá s a ....................................... 20 2 6. Polgárháború A ng liáb an
4 . A rendiség s z ü le t é s e .......................................... 26 és az alko tm án yos m o n arch ia létrejötte. . . . 175
5. V álság és fe lle n d ü lé s. N yugat-Európa 2 7 . A fra n cia a b s z o lu t iz m u s ............................................. 181
a X IV - X V . sz á z a d b a n .......................................... 33 2 8. A Ném et-róm ai Birodalo m
6. Közép-Európa I. Cseho rszág és a H absburgok dunai m o n a rc h iá ja ................ 187
és a h u s z it iz m u s .................................................... 40 2 9 . V álto zá so k Európa középső és keleti felén
7. Lengyelország és Kelet-Európa a X V I—X V II. s z á z a d b a n ................................................ 193
a X I- X V . s z á z a d b a n ............................................. 47 3 0 . M űvelő d és és életm ód a kora újkorban . . . . 199
8. A Balkán és az O szm án B irodalo m . . . 54
9 . A középko r m ű v e lő d é s e ................................ 61 IV. Magyarország a kora újkorban ................................ 205
10. Élet a k ö z é p k o rb a n .......................................... 69 31. A z ö n álló M agyar K irályság b u k á s a .................... 205
32. A kiszolgáltatott o r s z á g ................................................ 212
II. A magyar középkor..................................................... 74 33. A három részre szakad t o r s z á g ............................. 2 18
11. A m agyar királyság első s z á z a d a ............................. 74 34. A B o c s k a i- s z a b a d s á g h a rc .......................................... 225
12. A z új rend m e g szilárd ítása............................................. 81 35. Erdély aranyko ra és b u k á s a ....................................... 231
13. A k irá ly i hatalom m e g re n d ü lé s e ............................. 87 36. A k irá ly i M agyarország a X V II. század b an . . 2 37
14. A t a t á r já r á s ................................................................................ 93 37. A török kiűzése M ag yaro rszág ró l.......................... 243
15. A k irályi hatalom m e g g y e n g ü lé se ....................... 1 00 38. A török kor m é rle g e .......................................................... 249
16. I. K áro ly, a reform er k ir á ly .......................................... 1 07 39. A R á k ó c z i- s z a b a d s á g h a rc .......................................... 255
1 7. A z A n jo u k fényko ra és b u k á sa ................................ 1 15 40. M űvelő d és és életm ód a
1 8. H arcb an a t ö r ö k k e l.......................................................... 1 22 kora újkori M a g y a ro rszá g o n .................................... 262
19. H u n yad i M átyás a rendek é l é n ............................. 1 30
2 0. H u n yad i M átyás, a reneszánsz uralko dó . . . 1 36 A kötetben előforduló új fogalm ak ................................. 2 69
21. A középkori m agyar m ű ve lő d é s............................. 1 42 Szinkron időrendi tá b lá z a t .....................................................2 70
 Kedves diákok! Ezzel a tankönyvvel és a Forrásköz­
pontú történelem sorozat többi kötetével új úton indu­
lunk el fölfedezni a múlt érdekes világát. Ismereteink ja ­
varészét forrásokból, önálló m unkával vagy társainkkal
együttműködve tárjuk föl. Ha belelapozunk a könyvbe,
látni fogjuk, hogy m ilyen sokszínű a források világa: ide
tartoznak nem csak az érdekes szövegek, hanem a ké­
pek, térképek ábrák és a különböző adatokat tartalm a­
zó táblázatok, diagram ok is. Ezekkel dolgozni sokkal iz­
galm asabb, mint lexikális adatok megtanulásával tölteni
az időt. A középiskolai tanulm ányokat lezáró érettségi
vizsgán sem elsősorban tények, adatok ismeretét várják
majd el tőlünk, hanem azt vizsgálják, m ennyire hasz­
nálható az a tudás, am elyet a történelemórákon meg­
szereztünk. Képesek vagyunk-e megfelelő következte­
téseket levonni forrásszövegekből, képekből, ábrákból,
térképekből, m ilyen tényezőket veszünk figyelem be egy
esem ény, vagy például egy történelmi szem ély megíté­
lésekor, képesek vagyunk-e önálló, megalapozott vé le ­
m ény kialakítására, s vitában meg tudjuk-e védeni véle­
m ényünket. Tankö nyvünk sokoldalúan segíti ezeknek a
képességeknek a fejlődését. Felkészít az érettségi vizsgá­
ra, középszinten és emelt szinten egyaránt.
A történelem forrásokon alapuló m egism erésének
több feltétele van . Fontosak bizonyos alapismeretek:
ezek nélkül a történelm i forrás nem n yílik meg előttünk.
Sok időre, sok gyakorlásra is szükség van. M indezt b iz ­
tosítja tankön yvü nk, tartalm ával és újszerű szerkezeté­
vel.
A tankönyv négy nagy fejezetből és azokon belül
negyvenegy leckéből áll. A leckék három részre tagolód­
nak: a körülbelül másfél oldalas szerzői szöveget köve­
ti a feldolgozásra szánt forrásokat, ábrákat, vázlatos tér­
képeket és képeket tartalm azó Archívum , majd a múltba
történő „m élyfúrásokat" lehetővé tevő Nézőpontok. T e ­
kintsük át, hogy ezek a részek hogyan segítik a tanulást!
A szerzői szöveg em lékeztet leginkább a hagyom á­
nyos tankönyvekre. Itt található m indaz, amit - a tan­
tervi és az érettségi vizsgakövetelm ények értelmében -
ténylegesen meg kell tanulni. A szerzői szöveg tömören
és logikusan tárgyalja azokat a tényeket és összefüggé­
seket, m elyek elengedhetetlenül szükségesek az adott
időszak, illetve téma megértéséhez, a tém ához tartozó
források elem zéséhez. A szöveg mennyisége sehol nem
haladja meg a másfél oldalt, sőt közelebb áll az egy o l­
dalho z. A tanulást m egkönnyíti, hogy vastag betűkkel
em eltük ki a leglényegesebb összefüggéseket és az érett­
ségi követelm ényeit jelentő lexikai anyagot (évszám ok,
fogalm ak, topográfia).
Lehetnek akik úgy vé lik, hogy a szerzői szöveg keve­
sebb lexikai anyagot tartalm az, mint az elvárható lenne.
Megnyugtatásul közö ljük, hogy a közép- és emelt szintű
érettségi követelm ényeiben szereplő tananyag m aradék­
talanul megtalálható a tankönyvben. A tanulnivaló csök­
kentése nélkül viszont nem volna értelme új szerkezetű
tankönyvünknek, hiszen a sok lexikális inform áció elsa­
játítása elvenné az időt a forráselem zéstől. Hosszú taná­
ri m unkájának tapasztalatai a szerzőt lassan meggyőzték
arról, hogy a kevesebb gyakran több, ha az valóban al­
kalmazható tudássá vá lik . Nagyobb mennyiségű isme­
rethalm azból nehezebb a lényeget kiem elni, az össze­
függéseket feltárni. M egjegyzendő, hogy a történelem
iránt kom olyan érdeklődő diákoknak a szakkönyvek és
az internet bőséges lehetőséget kínál az ismeretek kiszé­
lesítésére. (M ivel az internetes anyag gyorsan változik,
feleslegesnek tartottuk linkek megjelölését a kötetben.)
A leckék legterjedelmesebb része az Archívum . E rész
szöveges forrásait, képeit, ábráit és térképeit dolgozzuk
fel a tanórákon. így fejlődhetnek a múlt megismerésé­
hez, megértéséhez fontos képességeink, s bővülnek, lé­
nyeges és érdekes részletekkel gazdagodnak a szerzői
szövegből szerezhető ism ereteink. Diákként is látnunk
kell e szép, de időigényes és bonyolultnak tűnő feladat
értelmét. Ne higgyük azt, hogy időpocsékolás források­
ból, kem ény m unkával kihám ozni egy fogalom lénye­
gét vagy egy folyam at törvényszerűségeit. Ú gy tűnik,
sokkal egyszerűbb megtanulni egy fogalom-meghatá­
rozást vagy egy folyam at leírását, de ez csak látszóla­
gos nyereség! H iszen sem az érettségi vizsgán, sem az
életben nem megyünk sokra a zza l, ha csupán vissza­
m ondjuk mások megállapításait. A z önálló gondolko­
dás eredm ényesebb. Ehhez elengedhetetlen, hogy birto­
kában legyünk az inform ációk gyűjtéséhez, feldolgozá­
sához és értelm ezéséhez szükséges képességeknek. H é­
rodotosz sokat idézett megállapítása, hogy a történelem
az élet tanítómestere, e vonatkozásban is helytálló. Aki
történelemórán megtanulja megfejteni egy évszázado k­
kal vagy évezredekkel ezelőtt készült szöveg lényegét,
szerzőjének szándékait, az megtanul többet kiolvasni
napjaink híradásaiból is. A régi épületek, szobrok elem ­
zése arra nevel minket, hogy a mai műalkotások üzene­
tét is megkeressük.
Törekedtünk arra, hogy a forráselem zés sokszínű és
érdekes legyen. A tankönyvben különböző tárgyú és ti-
6 / Előszó
pusú szöveges források, különböző fajta térképek, eltérő
témájú és m ódszerű ábrák, változatos képek szerepel­
nek. A z A rchívum anyaga - a szerzői szöveggel ellen­
tétben - első pillantásra soknak tűnik. Ne feledjük azon­
ban, hogy ez a rész nem megtanulandó anyag - arra
szolgál, hogy elem zésével árnyaltabb képet kapjunk a
tárgyalt tém ákról, és önálló vélem ényt alakíthassunk ki.
A források feldolgozását mindig kérdések, feladatok
segítik, m elyek a forrásokhoz hasonlóan csupán kínála­
tot jelentenek. A legjobb, ha mi magunk teszünk fel kér­
déseket, mert ez azt jelenti, hogy a téma érdekel ben­
nünket és igazán alkotó módon közelítjük meg.
A z A rchívum ban való eligazodást és a tanulást segí­
ti, hogy a forrásokat a szerzői szöveg alfejezetei szerint
csoportosítottuk és leckénként szám ozással jelöltük. A
sorszám ok színei a források tartalmát, a kérdésekhez,
feladatokhoz kapcsolódó kis képecskék (piktogramok)
az érettségi vizsgakövetelm ényekben meghatározott fej­
lesztési területeket je lö lik. (Erről jelm agyarázat az előszó
végén található.) A feladatok végén szögletes zárójelben
feltüntetett betűk az ajánlott feldolgozási módra utalnak.
Ezek a jelölések segítségül szolgálnak, követésük nem
kötelező. H iszen a forráselem zésben a fő szabály az,
hogy érdeklődőn és alkotó módon közeledjünk a tém á­
hoz. így nem marad el az eredm ény.
A tankönyvben alkalmazott jelölések
A források tartalmi jellemzői
p o litika-, esem ény-, állam -, jog-
és intézm énytörténet;
társadalom -, életm ód-, m entáiitás-
és m űvelődéstörténet;
gazdaság- és technikatö rténet, környezeti kultú ra;
eszm e- és vallástörténet.
A feladatok ajánlott feldolgozási módjai
[ F ] = egyéni, páros vagy csoportos tanulói
feladatm egoldás;
[ GY ] = ö n álló vagy csoportos g yű jtő m u nka;
A tankönyv térképein gyakran előforduló piktogrammok magyarázata
& = Csata
I = jelentős p o litikai esem ény
G D = Szövetségkötés, e g ye zm é n y, békekötés
•— • = Szövetséges kapcsolat, azo no s érdek
<c=# = Ellentétes v isz o n y , ellentétes érdek
A leckék harm adik egysége a Nézőpontok. Ebben
a részben a tantervi követelm ényeken tartalm ilag eset­
leg túlmutató, érdekes kérdéseket, problémákat ismer­
hetünk meg, forrásokon keresztül. A Nézőpontokban
fejleszthető leginkább az önálló és árnyalt vélem ény ki­
alakításának képessége. Leckéről leckére vitatott kér­
déseket (pl. a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatm á­
ri béke értékelése), szem élyiségeket (pl. II. András, Nagy
Lajos, Bethlen G ábor) vagy jelenségeket (pl. a középko­
ri M agyarország népei, Poroszország fölem elkedése) is­
merhetünk meg különböző m egközelítésben, vitára sar­
kalló kérdésekkel.
A nézőpontok rész mutatja leginkább, hogy m ennyi­
re sokszínű lehet egy-egy történelmi kérdés, probléma
megítélése. Ki nem szeret vitatkozni, érdekes, egym ás­
nak ellentm ondó szempontokat megismerni és azokról
vélem ényt form álni? A vitában megtanulhatjuk tisztel­
ni a m ásik vélem ényét, hiszen az nem feltétlenül rossz,
csak éppen a miénktől eltérő szem pontok, értékrendek
alapján fogalmazódott meg. S ha a vitában türelem m el,
toleránsán közelítünk társunkhoz, talán többet is elárul
önmagáról.
Szeretettel kívánok jó tanulást és minél több örömöt a
történelem felfedezésében!
Száray M iklós
Fejlesztendő kompetenciák
a források használata és értékelése;
a sz a k n y e lv a lk a lm a zá sa ;
tájéko zó d ás térben és időben;
az esem ényeket alakító tényező k feltárása.
[SZ ] = a szó b eli p rezentáció (kiselő ad ás, vita,
m egbeszélés);
[ I ] = írásb eli m unka (esszé, projekt, házi dolgozat)
"L> = O rszág g yűlés
§ = Fontos tö rvény, rendelet
IX) = Egyetem
X = Ércb ányászat
t = N eves sze m é ly h a lálán a k h e lyszín e
 A középkor virágzása
és hanyatlása
1 • A pápaság és a német-római császárok küzdelme
NYUGAT-EURÓ PA AZ ÚJ ÉVEZRED KÜSZÖBÉN
A z ezredfo rduló n szinte m inden vá lto za tla n u l fo lyta­
tódott am i a kora középkorban elkezdő dö tt: a k eresz­
tény világ kiteljesed ése, a jobbágyság k ia la ku lá sa , a
hűbéri viszo n y o k m e g szilárd u lása, a m ezőgazdasági
fejlődés kib o ntako zása. M ikö zb e n a fe lszín e n alig ­
ái ig látszottak a vá lto zá so k , az előbbi folyam ato k -
am e lye k a következő leckékben m egelevenednek
előttünk - alapvetően átrendezték Európa arculatát
és m egváltoztatták ko ntinensünk helyét a világ b an .
A kolostorokat, lovagvárakat, városokat és katedrá-
lisokat m egterem tő új kultúra egyben a mai Európa
ala p ja in a k születését is jelentette.
A NÉMET-RÓMAI CSÁSZÁRSÁG ÉS AZ EGYHÁZI
REFORM A Német-római Birodalom a XI. században
Európa legjelentősebb hatalmává vált. Ez összefüg­
gött a császári hatalom megerősödésével. A tartomá­
nyi felépítésű birodalom ban (lásd az ábrát) a bizonyta­
lan hűségű világi nagyhűbéresekkel (pl. a tartom ányok
élén álló hercegekkel) szemben a császárok hatalma két
tényezőn nyugodott: a saját tartományukon, ahol a leg­
nagyobb birtokosok voltak, és az egyházi hűbéreken.
A z érsekek, püspökök engedelmesen szolgálták az ural­
kodókat, m ivel a főpapi kinevezések jogát, az invesz­
titúrát a birodalom minden tartományában császárok
gyakorolták. A császárok egyébként döntően beleszól­
tak a pápák m egválasztásába is: beleegyezésük nélkül
senki sem kerülhetett „Szent Péter örökségébe".
A X. századra ugyanakkor az egyház tekintélye
csökkent. Főpapjai hűbérurakként viselkedtek, pap­
ja i, szerzetesei is a világi dolgok felé fordultak (m un­
ka, gyarapodás, élvezetek). Az egyház megújulását cél­
zó reformok az ezredfordulón a franciaországi Cluny
[klüni] bencés kolostorából indultak ki. A z újítás hívei
helyreállították a kolostorokban a fegyelm et, a szerze­
tesek figyelm ét ismét a hitélet felé fordították. Elvetették
az egyházi méltóságok m egvásárlásának gyakorlatát
(szim ó nia), és követelték a világi papság nőtlenségének
(cölibátus) bevezetését.
AZ INVESZTITÚRAHARC (XI-XII. század) A pápaság
az egyházi megújulást politikai tartalom mal is megtöl­
tötte: lazítani kívánta függőségét a világi (császári) hata­
lomtól. A pápák a pápaválasztást - a császárokat kizár­
va - a bíborosok kezébe kívánták adni, és a Német-ró­
mai Császárságban is maguknak követelték az inveszti­
túra jogát. A pápaság követeléseinek V II. G ergely pápa
(1 0 7 3 -1 0 8 5 ) - az egykori clunyi szerzetes - adott han­
got (1075). V II. G ergely nem csak az egyházat kívánta
megerősíteni, hanem az egyházon belül a pápák hatal­
mát is. A császárság az egyház megújulását támogatta, a
pápaság követeléseit azonban a birodalom egységének
megőrzése érdekében elutasította. A császári hatalom
ugyanis részben az egyházi nagyhűbéreseken (tehát az
invesztitúrajog gyakorlásán) alapult.
IV. Henrik császár (1 0 5 6 - 1 1 0 5 ) sze m b e szá llt G e r­
gely tö re kvé se ive l. A biro dalm i gyűlésen a h o zzá hű
ném et főpapok kö zrem ű kö désével megfosztotta G er­
gelyt a pápai méltóságtól. A pápa válaszul kiátkozás-
sal sújtotta az uralkodót. Kiközösítette a keresztények
közösségéből, s így a neki tett hűbéri fogadalm ak is
érvén yüket vesztették. A kiközösített uralko dó nak
alattvaló i nem tartoztak engedelm ességgel. A császá r
m egalázko dásra kén ysze rü lt (C ano ssa-járás, 1 0 7 7 ), a
pápa pedig a keresztény tanítások szellem éb en kén y­
telen vo lt felo ld ani az eg yházi büntetést.
A m egbocsátás után rövidesen a harco k ism ét fe l­
lángoltak. Egyik fél sem engedett a követeléseib ő l.
G e rg e ly és H e n rik utódai között a harcok váltakozó
eredménnyel folytak. 11 22-ben Wormsban a pápa­
ság és a császárság konkordátumot (a világ i hatalom
és a pápaság közötti viszo n y t sza b á lyo zó szerződést)
kötött: megosztották az invesztitúra jogát. A főpapok
eg yh á zi-le lki hatalm ukat a pápáktól kapták, de a
főpapi hűbérbirtokokba a császá r iktatta be őket. így a
biro dalom b an az egyházi vezetők továbbra is a csá­
szár hűbéresei maradtak.
A m egállapodást m indkét fél a maga ja vá ra k ív á n ­
ta fo rdítan i. Ennek következtében a harco k é vtize d e k ­
re k iú ju lta k. D öntő győ zelm et azo nb an egyik fél sem
tudott k icsik a rn i. A pápaság és a császárság k ü zd e l­
m ének eredm ényeként a katolikus Európában a pá­
paság, s e záltal az egyház megőrizte függetlenségét a
világi hatalommal szemben. Ö n á lló hatalm i tényező
m aradt, m intát ad va e zze l a későbbiekben ah h o z,
hogy más társadalm i csoportok (nem esség, polgárság)
is ö n álló hatalm i tén yező vé sze rve ző d je n e k .
A PÁPASÁG FÉNYKORA A pápaság világi hatalma,
befolyása a XIII. száza d b a n , III. Ince főpapsága idején
(1198-1 216) teljesedett ki. A z egyházfő nek azo nb an
szem be kellett nézne az egyház világ i hatalm a, g az­
dagsága e llen fellép ő m o zg a lm a kkal.
 8 / A középkor virágzása és hanyatlása
Azokat a m ozgalm akat, am elyek készek voltak együtt­
működni az egyházzal a hit megújításában, a pápa fel­
karolta. A XIII. század elején Róma támogatásával meg­
alakultak a krisztusi szegénységet hirdető koldulóren­
dek: az Assisi Szent Ferenc által alapított Ferenc-rend
és a Szent Dom onkos nevéhez fűződő Domonkos-rend.
A z új rendek tagjai, a ferencesek és a dom onkosok a nép
között, a városokban éltek, prédikáltak, tanítottak, és
valóban koldulásból tartották fönn magukat.
Azokat a mozgalmakat amelyek - az ő ske re sz­
ténységre h ivatko zva - az egyház hierarchiáját és a
fennálló társadalmi viszonyokat tagadták, eretnek­
nek nyilvánították. A z eretnek csoportok (albigensek,
va ld e n se k, bogum ilok) követelései között m egjelent a
társadalom alap é rté ke in e k, a csa lá d n a k, a tulajd o n n ak
a tagadása is. A m o zgalm ak fanatikusai ezért gyakran
az egész társadalom érd ekeivel kerültek szem be.
A pápaság 1215-ben (a IV . lateráni zsinato n) az
eretnekek „felkutatására" létrehozta az inkvizíciót.
A z egyházi bíróság - a korszak bírósági g yako rlatá­
nak m egfelelően - kínvallatást is alka lm a zo tt. A róm ai
jogfelfogással szem ben állt, hogy a k ín va lla tá sn a k k i­
tett gyanúsítottaknak kellett ártatlanságukat ig a zo ln i, s
nem a vá d ló n a k bűnösségüket.
A NÉMET-RÓMAI BIRO D A LO M A X III-X IV . SZÁ­
ZADBAN A z in v e sz titú ra k ü zd e lm e k fo ko zato san a lá ­
ásták a c sá szá ri h atalm at, és ném et fö ldö n a császári
cím névlegessé vált. A birodalom egyre több tarto­
ARCHÍVUM
A Német-római Birodalom az ezredfordulót követően
A térkép alapján határozza meg, milyen jellegű egysé­
gekre bomlik a birodalom! Hogyan befolyásolja ez a csá­
szárok hatalmát? Következtessen arra, hogy mi segítette eló' a
Clunyből kiinduló egyházi reform terjedését! Kövesse nyomon
az invesztitúraharc eseményeit a térképen! [F]
mányra esett szét, am e lye k e t egy-egy nagy hűb érú r
fe je d e lm i c ím m e l, szin te független uralko d ó ké n t irá ­
nyított. A X III. szá za d m áso d ik feléb en é vtize d e kig
g ya ko rla tilag be sem töltötték c sá szá ri m éltóságot.
A fe je d e lm e k végül Habsburg Rudolf sze m é lyé b en
o lya n c sá szá rt vála szto tta k (1 2 7 3 ), akitő l nem k e l­
lett tartan iu k, m ive l c sa lá d ja nem birtoko lt je le n tő s
területeket. R u d o lf célja éppen az v o lt, hogy a csa­
ládi birtokállomány növelésével erősítse hatalmát.
C s a lá d já n a k ad o m án yo zta az o sztrák tarto m án yo kat
(A u sztriá t és Stájero rszág o t), am e lye k a korábban ott
uralko d ó c salá d k ih a lá sa m iatt vá lta k szab a d d á . A
sz e rz e m é n y b izto sítása érdekéb en került szem b e a
területet m eghódító II. O tto kár cseh k irá lly a l (C se h ­
o rszág e kko r a N ém et-róm ai B iro d a lo m része vo lt).
R u d o lf m agyar segítséggel a morvamezei csatában
legyőzte Ottokárt (1 2 7 8 ). A H ab sb u rg -d in a sztia e z ­
zel m egkezdte több é vsz á z a d o s u ra lm á n a k k ié p íté ­
sét a térségben.
A H ab sb urgokat követően kö zel egy é v s z á z a d ­
ra a Luxemburg-dinasztiára s z á llt a csá szá ri ko ro ­
na. A Lu xe m b u rg ia k m eg szerezték a cseh k irá ly s á ­
got. IV. Károly (1 3 4 6 - 1 3 7 8 ) kiadta a Német Arany­
bullát (1 3 5 6 ). Ebben - a korábbi g yako rlato t tö rv é n y­
be fo g la lva - a császárválasztást hét választófejede­
lem jogává tette, és e fe je d e lm e ke t független u ra lk o ­
d ó kn ak ism erte el saját ta rto m án yaik b an . A z a ra n y ­
b u lla e z z e l szentesítette a N ém et-róm ai B iro d a lo m
széttagoltságát.
„M egjelent együttesen
A NEMET-ROMAI CSÁSZÁRSÁG
az egész ( ...) papság
ÉS AZ EGYHÁZI REFORM
küldöttsége is. Előadták
panaszukat és a római pápa türelmét hevesen tám ad­
ták, am iért az Isten egyházát oly sokáig engedi beszeny-
nyezni egy eretnek emberrel való közösködéssel, aki
nem mint pásztor az ajtón, hanem mint tolvaj és rabló
a sim oniakus eretnekség útján ( ...) rengeteg pénz elszó-
rásával tört be a juhok aklába; (...) aki a püspöki kated­
rát és a szent hitszónoklás szolgálatát a szent kánonok
[egyházi törvények] ellenére teljesen tudatlanul, sze­
mérm etlenül foglalta el, aki püspöksége előtt az összes
főbűnökkel és m indenféle gaztettel nevezetessé és hír­
hedtté tette magát; aki M ainz városában, ahol feln evel­
kedett, az üzérkedő és uzsoráskodó mesterséget, m ely­
be gyermekségétől fogva beletanult, miután a mennyei
talentum ok kezelőjévé tették, még szorgosabban gya­
korolja, úgyannyira, hogy az egyházm egyéjében fekvő
apátságokat és egyházakat, m elyeket rútul kaparintott
meg, a legrútabb módon áruba bocsátja (...)" (Lampert
atya, XI. század)
/ K Gyűjtse össze a szövegben előforduló panaszokat! Mi-
^ lyen előírásokat sértett meg a bepanaszolt egyházfő? A
szöveg alapján határozza meg a szimónia fogalmát! Magya­
rázza meg a felvetett panaszok hátterét! Tárja fel, hogy mely
csoportok fogalmazhatták meg elégedetlenségüket! [F ]
 A középkor virágzása és hanyatlása / 9

A Német-római Birodalom
felépítése
A Mutassa be, hogy mennyi-
.S / J ben különbözött a Német­
római Birodalom hűbéri szerkeze­
te a klasszikus hűbéri rendszertől!
Hogyan hatott ez a jelenség a
birodalom egységére és a csá­
szári hatalom erejére? Az ábra A csö&zártóJ vatt
alapján következtessen arra, hogy ► erős függte
milyen szerepe van az egyházi ► közepes függés
hűbéreseknek a császári hatalom
*• ta28 függés
alakulásában! [GY]

„1 . Egyedül a római egyházat alapította

AZ INVESZTITÚRAHARC
(XI-X II. század) maga az Ú r.
2. Egyedül a római pápát m ondják joggal
egyetemesnek [általánosnak].
3. Püspököket egyedül ő tehet le és helyezhet székükbe vissza.
4. Követe a zsinaton minden püspököt m egelőz, mégha ő maga
alacsonyabb rendű is; ugyancsak a püspökök elm ozdítására ítéle­
tet is hozhat ( ...)
7. Egyedül neki szabad a korszükségletnek megfelelően új tör­
vényeket ho zni, új püspökségeket alapítani, káptalant apátsággá
alakítan i, és fordítva, gazdag püspökségeket felosztani és szegénye­
ket egyesíteni.
8. Egyedül ő használhat császári jelvényeket ( ...)
11. A z egész világon csak őt illeti meg a pápa név.
12. Jogában áll császárokat letenni.
13. jogában áll, ha a szükség úgy kívánja, püspököket az egyik
püspöki székből a m ásikba áthelyezn i.
14. Bárm ely egyház klérikusát tetszése szerint felszentelheti egy
másik részére ( ...)
16. Rendelete nélkül nem lehet egyetemes zsinatot összehívni.
17. Tekintélyének támogatása nélkül ( ...) sem m iféle könyv nem
tekinthető kánoninak ( ...)
19. Senki fölötte nem ítélkezhet ( ...)
22. A római egyház még soha nem tévedett, az írás tanúsága sze­
VII. Gergely és IV. Henrik ábrázolása egy XV. századi
rint örökké tévedhetetlen lesz ( ...) oltárképen
25. Püspököket zsinat egybehívása nélkül is letehet vagy vissza ­
Melyik történelmi jelenetet dolgozta fel a
helyezhet." (Dictatus P ap ae, 1075)
festő? Milyennek ábrázolja a kép a pápa
Készítsen táblázatot a római egyház (a pápa) jogairól a szöveg alap­ és a császár viszonyát? Milyen eszközökkel
© ján! Állapítsa meg, hogy a szövegben szereplő pontok közül melyik érte el szándékát a festő? Hogyan viszonyult a
sérti a császár jogait! Magyarázza meg, miért! [F] kép alkotója a történelmi valósághoz? [F ]

„(...) végül is, hogy megmutassa békés és szilárd elhatározását [IV. H enrik], kevesedmagával eljött Canossa váro­
sába, melyben akkor tartózkodtunk, és ott a kapu előtt három napon keresztül minden királyi dísz nélkül, szánalomkeltő
módon, mezítláb, darócba öltözve ácsorgott, és sok siránkozással addig esedezett az apostoli könyörület támaszáért és
vigasztalásért, mígnem mindazokat, akik akkor jelen voltak, és kikhez ennek híre eljutott, oly nagy szánakozásra és kö­
nyörületes együttérzésre indította (...)" (VII. Gergely levele a német püspököknek)

*fv Gyűjtse össze, hogy IV. Henrik milyen módon alázkodott meg! Magyarázza meg, mi volt a megalázkodás oka, célja!
S l[F ]
 1 0 / A középkor virágzása és hanyatlása
Az invesztitúraharc áttekintése
, K Kövesse nyomon az ábra segítségével az eseménytörténetet!
^ Milyen következményei lettek az évszázados küzdelemnek?
Mely adatok, illetve összefüggések szerepeltetetésével lehetne az
ábrát még érthetőbbé tenni? [F]
9 ■ A PÁPASÁG FÉNYKORA
* Gyűjtse össze, hogy az egy­
e l j ház mely dogmáit és szer­
tartásait támadja a dokumentum!
Állapítsa meg, hogy mely műre
hivatkozva fogalmazzák meg az
eretnekek megállapításaikat! Ha­
tározza meg, mely tisztségek sze­
repét nem ismerik el! [F]
10
„É n , H enrik, Isten kegyelméből a róm aiak fel­
séges császára, az Isten, a szent római egyház és
C a llixtu s pápa úr iránti szeretetből, valam int lel­
kem üdvéért, Isten és Isten szent apostolai: Pé­
ter és Pál, valam int a szent katolikus egyház ja ­
vára minden gyűrűvel és pásztorbottal történő in­
vesztitúráról lem ondok, és megengedem, hogy
országom vagy birodalm am minden egyházában
kánoni választás és szabad felszentelés legyen."
(A császári oklevélből)
„É n , C a llixtu s püspök, Isten szolgáinak szo l­
gája, neked, kedvelt fiunknak, H enriknek, Is­
ten kegyelméből a róm aiak felséges császárának
megengedem, hogy a teuton királyság ama püs­
pökeinek és apátjainak választása, akik a király­
ság tulajdonához tartoznak, a te jelenlétedben,
sim onia, vagy erőszak nélkül történjék úgy, hogy
ha valam i v iszá ly tám adna, a metropolita és a tar­
tom ánybeli püspökök tanácsa vagy ítélete alap ­
ján a tekintélyesebb félnek add beleegyezésedet.
A megválasztott pedig a regálékat [királyt illető
birtok- és egyéb jogok] a jogar által tőled kapja
meg, és am ivel ezzel kapcsolatban jog szerint tar­
tozik, teljesítse." (A pápai oklevélből)
m Készítsen táblázatot a wormsi konkordátumban
kötött megállapodásokról! Ebben tüntesse fel,
hogy miben engedtek a szembenálló felek! Magya­
rázza meg a megállapodás okait! [F]
„1 . A római egyház nem egyház, hanem utálatosak csoportosulása.
2. Földi vezetőjük nem más, mint az, akiről Máté evangélium a így szól:
„N e nevezzetek senkit atyának a földön", valam int a korinthusiakhoz szóló
1. levél: „M inden férfi feje Krisztus", ezért tagadják, hogy a pápa az egyház feje,
valam int hogy hatalmában áll kötni és oldani [bűnben elm arasztalni vagy fe lo l­
d an i], mint ahogy az szent Péter hatalm ában állott.
3. A püspöki, papi és diakónusi fokozatok kivételével az összes egyházi fo­
kozatok csak az emberi hagyom ányokból erednek. ( ...)
5. A templomban folytatott mise nem isteni szolgálat, és ezért senki sem kö­
teles tem plom ba já rn i. (...)
A pápaság fénykorának
uralkodója, III. Ince
Hogyan fejezi ki az ábrázolás
az egyházfő hatalmát? [F]
 A középkor virágzása és hanyatlása / 1 1

9. A földi élet után nem vár ránk tisztítótűz.

10. A bíróságok, hatóságok nem hozhatnak halálos ítéletet an él­
kül, hogy bűnt ne követnének el.
11. Eskü nem mondható halálos bűn elkövetése nélkül. ( ...)
13. A szentatyák szava csak emberi hagyom ány. ( ...)
16. M inden igaz ember áldozhat, akár lelkész, akár nem ." (XIII.
századi eretnek irat)

,,1 .A z eretnekségben elm arasztaltakat pedig a m indenko­

ri világi hatalm ak legfőbb képviselőinek vagy azok megbízott ügy­
vivő inek kell megbüntetés céljábó l átadni, a kellő figyelm ezte­
téssel; ha egyházi rendűek, akkor meg kell fosztani őket papi
rendjüktől; az így elm arasztaltak javait pedig, ha világi szem é­
lyek voltak, el kell kobozni, ha egyházi rendbeliek, akkor azoknak
az egyházaknak kell átadni, am elyekből előzőleg javad alm aikat
kapták.

2. A zokat pedig, akiket az eretnekségnek csak gyanújával is

meg lehet bélyegezni, abban az esetben, ha a gyanú jellege és sze­
m élyük minősége szerint saját ártatlanságukat kellő tisztázással be
nem tudják bizonyítani ( ...) eretnekként kell ítélkezni felettük.
3. A világi hatalmasságokat pedig figyelm eztetni kell és rá is
kell ven ni, sőt: ha szükséges, akár rá is kell kényszeríteni arra ( ...)
akiket az egyház m egbélyegez, a legjobb tudásukkal és teljes ere­
jükkel el fogják űzni ( ...) " (A IV. lateráni zsinat az inkvizíció felállí­
tásáról - 1215)
Gyűjtse össze, hogy milyen büntetéssel járt az eretnekség! Kik haj­
ó tották végra a büntetést? Állapítsa meg, hogy a vád igazolása kinek a
kötelessége! Vesse ezt össze korunk római jogon alapuló felfogásával, és
értékelje ezt a gyakorlatot! [GY]
Szent Domonkos könyveket éget. Az inkvizíció irányí­
tását a pápa a domonkosokra bízta 11
Miért kerülhetett sor könyvégetésre? Ke­
ressen hasonló példákat a történelemből! 12
Mit sugall a kép Szent Domonkosról és a do­
monkosokról? Vitassuk meg, hogy milyen ve­
szélyei vannak annak, ha egyetlen forrás (kép)
alapján alkotunk véleményt egy csoportról,
jelen esetben a domonkosokról? [SZ]

„A lázatosan cselekednek és prédikálnak m ajd, m ezítláb járnak

m ajd, egy fillér vagyon nélkül, s m indenben az apostol példáját fog­
ják követni." (Szent Domonkos)

„A z Ú r Jézus Krisztus szent Nevéért, ne legyen soha semmi tu laj­

donotok a világon. És akárhol tartózkodjanak a testvérek, ha össze­
Gyűjtse össze, melyek a koldulórendek
találko znak, tanúsítsanak egymás iránt kölcsönös szeretetet, egyik alapvető sajátosságai! Készítsen összeha­
a m ásiknak mondja el a maga baját, mert ha az édesanya szeret­ sonlító táblázatot a kolduló rendek és a bencé­
ve szereti édes gyerm ekét, m ennyivel bensőbben kell szeretnünk és sek életét szabályozó előírásokról! (I. kötet 33.
ápolnunk lelki testvérünket. ( ...) " (Szent Ferenc regulájából) lecke 8. forrás)! [F] 13

III. Ince és Szent Ferenc találkozása.

A pápa a teljes szegénységet
hirdető Ferenc mozgalmát
szerzetesrendként ismerte el
Milyen választási lehetősége
volt III. Incének Ferenc tevé­
kenységének megítélésében? Gon­
dolja végig a pápa lehetséges dön­
téseinek következményeit! [F]
 1 2 / A középkor virágzása és hanyatlása
15
A katolikus egyház felépítése a XI—XIII. században
H. I Az ábra alapján jellemezze egy szóval az egyházszervezetet! Jellemezze ezen belül a pápa szerepét! Mi a jelentősége
I \ I ebben a rendszerben a bíborosoknak és a zsinatnak? Mely szerzetesrendek alakultak meg a korszakban? Mi volt a
szerepe az egyes szerzetesrendeknek létrejöttük időszakában? [GY]
IV. (Luxemburgi) Károly német-római császár és cseh
király. A Német Aranybulla kiadásával törvényesítette
Németország széttagoltságát
/|v Mire utalnak az uralkodó alakját körül-
^ vevő címerek? [F]
bencásafc M
ol
VI szazad
o
o*rtero*k
prcmmtrcur* m
XII szazad o
—
o
kolduló rendek
M
Xlll szazad
vi l ági papság
„M egállapítjuk és elrendeljük, hogy a
A NÉMET-RÓMAI BIRODALOM
m ainzi érsek (...) m iko ra császárnak,
A XIII-XIV. SZÁZADBAN
vagy a róm aiak királyának h a lálh í­
re a m ainzi egyházm egyében bizonyossá vá lik , a h alálhír vételétől
számított egy hónapon belül ezt az összes választófejedelm eknek
nyílt levélben adja tudtára; ha azonban az érsek ennek végrehajtá­
sában és a hír közlésében hanyag vo lna, vagy késedelm esnek m u­
tatkoznék, ugyanazon fejedelm ek saját maguktól, minden további
meghívás bevárása nélkül, három hónapon b elül, mint a fenti hatá­
rozatban erről már intézkedtünk, a sokszor említett Frankfurt város­
ába gyűljenek össze a róm aiak királyának választására, kiből egy­
kor császár lesz. A választás szavazattöbbséggel történik. A z újo n­
nan megválasztottnak azonnal meg kell erősítenie a választófejedel­
mek hűbéreit, privilégium ait, jogait és szabadságait ( ...)
A birodalm i gyűlés alkalm ával a császárnak vagy római király­
nak kézm osó v ízz e l a brandenburgi őrgróf szolgál, az első pohár
italt a cseh király nyújtja, ki azonban kiváltságai értelmében ezt
nem királyi koronával a fején cselekszi, hacsak erre magától nem
hajlandó; a rajnai palotagróf az ételt szolgálja fel, míg Szászország
fejedelm e a m arsalli tisztet tölti be, mint ahogyan ez régtől fogva
szokásos." (A Német Aranybullából, 1356)
Gyűjtsük össze, hogy mely kérdéseket szabályozza az Aranybulla!
Állapítsuk meg, hogy miként befolyásolta a rendelkezés a császári
hatalom helyzetét! Gyűjtsük össze a forrás alapján a választófejedelme­
ket! Vitassuk meg, hogy mi a jelentősége a szavazási sorrendnek! [GY]
 A középkor virágzása és hanyatlása / 1 3

A Német-római Birodalom a XIV. században

18
Hasonlítsa össze a térképet az ezred­
fordulót bemutató állapottal (8. oldal)!
Következtessen ez alapján a császári hatalom
helyzetére! Olvassa le a térképről, hogy me­
lyek voltak a birodalmat uraló császári dinasz­
tiák, és mire használták fel hatalmukat! Ho­
gyan befolyásolta Európa hatalmi viszonyait
a Német-római Birodalom szétesése? Mely
országok történetére volt ez a legnagyobb ha­
tással? [F ]

r ------- :-------- 1
A Német-római Birodalom szétesésé­
vel párhuzam osan függetlenedtek az
A lp o k vö lgyeinek lakó i. A mostoha ter­
mészeti körülm ények következtében itt
nem alakultak ki feudális viszo n yo k, s
a paraszti közösségek kantonokba (tar­
tom ányokba) töm örültek (pl. S ch w yz).
A H absburgokkal folytatott küzd elem ­
ben (am elyről Teli V ilm o s legendája is
szól) formálódott kantonok közösségé­
vé Svájc.
A svájci parasztok - a városokkal
szövetségben - legyőzték a Habsburgok
lovagi seregét. A morgarteni ütközet -
nem elsőként - jelezte a hadm űvészet
átalakulásának folyam atát.
L______ _______ J
„Szent Othm ár napján [1315. november 16.] Lipót herceg egy Készítsen összehasonlító táblázatot a
hegy és az Argerisee nevű tó között be akart törni a svájciak földjére, harcoló felek felszereléséről! Magyaráz­ 1 9
de a hegy magassága és meredeksége szándékában m egakadályoz­ za meg a lovagi sereg vereségének okait! Tárja
ta. A lovagok ugyanis zsákmányvágytól feltüzelve m indnyájan nagy fel a hadművészetben bekövetkező változáso­
kat! Magyarázza meg a változások gazdasági
merészen az első csatasorba álltak, de a hegyre felkapaszkodni nem
és társadalmi okait! [F ]
bírtak, mert még a gyalogosok is alig voltak képesek lépni vagy meg­
állni. A svájciak pedig ( ...) rejtekhelyeikből bátran és kemény szívvel
leszállának, és a lovagokat, mint a hálóban megfogott halakat, meg­
rohanják és ellenállás nélkül legyilkolják. A svájciak ugyanis szoká­
suk szerint csizm áikat bizonyos vasakkal szerelték fel, melyek segít­
ségével a legmagasabb hegyen is könnyen járhattak és megái Ihattak,
míg ellenségeik és ellenségeik lovai semmiképpen sem bírtak meg­ Hogyan hatott a térség társadalmi és gaz­
állni. Igen rettenetes gyilkoló fegyverük is volt a svájciaknak, melyet dasági fejlődésére a természeti környezet?
közönségesen alabárdnak neveztek, mellyel mint ollóval metszették Mi volt a kereskedelem szerepe a hegyvidék
és darabolták szét a legerősebb páncéllal felszerelt lovagot is. Nem életében? Határozza meg a térkép segítségé­
vel a kanton fogalmát! Kikkel szemben kellett
is volt itt csata, hanem a fent említett okból a hegylakók úgy vág­
megvédeniük a kantonoknak függetlenségü­
20
ták le Lipót herceg népét, mint a vágóhídra vezetett nyájat. " (Johann
ket? Milyen eredménnyel sikerült ez? [F]
Winterthur, XIV. század) 21
Svájc kialakulása

A morgarteni csata (1315),

ahol a svájciak legyőzték
a Habsburgokat, biztosítva
a kantonok függetlenségét
Vesse össze a leírást és a képi
ábrázolást! Melyek az egye-
c és melyek a különbségek?
Tárja fel ezek okait! Különítse el
a képen a szembenálló feleket, és
írja le ruházatukat, fegyverzetüket!
Milyen jellegű hadseregek csaptak
össze? Keressen példákat hasonló
jellegű összecsapásokra! [F]
1 4 / A középkor virágzása és hanyatlása
2 . A keresztes hadjáratok
AZ ELSŐ HADJÁRAT MEGHIRDETÉSE A középkorra
jellem ző vallási buzgalom jele volt a hit terjesztésének
igénye és a növekvő érdeklődés a szent helyek iránt. El­
terjedt a szentek és ereklyéik tisztelete. Egyre többen z a ­
rándokoltak el Krisztus sírjához Jeruzsálembe. A z utat
nehezítette, hogy a város (és a Krisztus életének hely­
színeit jelentő Szentföld) már évszázadok óta m u zu l­
mán kézben volt. A nyugati kereszténység feje, II. O r­
bán pápa 1095-ben hadjáratot hirdetett a Szentföld fel­
szabadításáért, és a résztvevőknek bűnbocsánatot ígért.
A pápa - háta mögött az erősödő Nyugat-Európával -
abban is reménykedett, hogy a m uzulm ánok által szo­
rongatott, és 1054 óta külön úton járó, bizánci székhelyű
keleti kereszténység a támogatás fejében elfogadja a pá­
paság vezető szerepét a keresztény világban.
A hadjáratok alkalm asnak látszottak arra, hogy
mérsékeljék a hűbériség és a nyugat-európai öröklési
rend miatt bekövetkező folytonos hatalmi küzdelmet,
a nyugodt életvitelt m ár szinte lehetetlenné tevő fosz­
togatásokat. Nyugaton ugyanis csak az elsőszülött fiúk
örökölték a birtokokat. A másod- és harm adszülött lo­
vagok egyre nagyobb szám ban kerestek megélhetést
a nagyhűbéresek fegyveres kíséretében, de uraik csak
egym ás jo bbágyainak, vagy a városok polgárságának
kifosztásából tudták eltartani őket. A z egyház is siker­
telenül próbált gátat vetni a folyam atos háborúskodás­
nak a z z a l, hogy a hét bizonyos napjain tiltotta a hada­
kozást (Treuga Dei - Isten békéje). A keresztes hadjá­
ratok a felhalmozódott katonai erőt kelet felé terel­
ték. A z em bereket elsősorban hitük hajtotta, de vo nzo t­
ta a mesés Kelet gazdagsága, a zsákm ány, az új földek
m egszerzésének vágya.
KERESZTES HADJÁRATOK A pápa felhívására meg­
mozdult egész Nyugat-Európa. A keresztes lovagi se­
regek egyrészt szárazföldön, a D una völgyén át Bizánc
érintésével, másrészt a Földközi-tengeren hajózva nyo­
multak kelet felé. M ár az első hadjárat eredm ényre ve ze ­
tett. A muzulmán könnyűlovasok nem tudtak ellenállni
a nyugat-európai hadászati újításnak: a páncélos lova­
goknak. (Lásd a 9. évfolyam os tankönyv 1 71. és 1 76. o l­
dalát.) A keresztesek elfoglalták Jeruzsálemet (1099), és
berendezkedtek a Közel-Kelet megszerzett keskeny part
menti sávjában.
A keresztesek sikereiben szerepet játszott a muszlim
világ megosztottsága. A z első győzelm ek után azonban
hosszú harcokra kellett felkészülniük. A muzulmán el­
lentámadásokra nyugatról újabb hadjáratot indítottak,
de ezzel csak késleltetni tudták az összeom lást. Különö­
sen veszélyessé vált a helyzet, am ikor Szaladin egyipto­
mi szultán (1 1 7 1 -1 1 9 3 ) Szíriát és M ezopotám iát biro­
dalm ához csatolta, és szent háborút hirdetett a kereszté­
nyek ellen. Csapatai legyőzték a lovagokat (1187), majd
visszafoglalták Jeruzsálemet. V álaszul a pápa újabb
hadjáratot hirdetett, ám hiába vett ebben részt több
európai uralkodó - köztük a lovagregények kedvelt alak­
ja, O ro szlán szívű Richárd angol király - , Jeruzsálem et
nem tudták visszafoglalni.
A sikertelenségek elvaku lt, fanatikus választ ered­
m ényeztek. Ú gy vélték, hogy am i a bűnös lovagok­
nak nem sikerült, azt az ártatlan gyerm ekek m egvaló­
síthatják. A „gyermekek hadjárata" (1212) term észete­
sen tragikus véget ért. A gyerekek jelentős része m ár az
út során elpusztult vagy rabszolgasorba került. A ka d ­
tak jó zan u l gondolkodó em berek is, akik sok félreve­
zetett gyerm eket megmentettek, m int például Brindisi
kikötővárosának püspöke, aki visszafordította őket.
A KERESZTES ÁLLAM OK A lovagok a meghódított ten­
gerparti területeken hazai viszo n yaik n a k megfelelően
rendezkedtek be. Hűbéri felépítésű államokat hoz­
tak létre. Elsőként a Jeruzsálem i Királyság alakult meg,
a többi keresztes állam pedig ettől hűbéri függésben
volt. A Szentföldön kibontakozó hűbériség sajátos vo ­
násokat mutatott. A folytonos háborús helyzet miatt a
hűbéres lovagok kevésbé voltak alárendelve az ural­
kodónak, és jobban beleszólhattak az államügyekbe.
A z uralkodó korlátozásának gondolata a későbbiekben
Európában is m intául szolgált az uralkodókkal szem ­
ben fellépő vezető réteg szám ára.
A folyam atos harc a fegyveres szerzetesrendek, az
ún. lovagrendek m egalakulását eredm ényezte (tem plo­
m osok, jo hanniták, Ném et Lovagrend). A lovagrendek
egyesítették a szerzetesi és a lovagi eszményeket (kö­
zösségi élet, szigorú vallási és egyéb szab ályo k, harc-
készültség). H atalm as szentföldi és európai birtokaik
jövedelm éből tartották fenn váraikat és seregeiket.
A X III. században a pápaság ösztönzésére még in­
dultak keresztes hadjáratok, azonban a helyzeten ezek
sem változtattak. A kudarc elfordította a lovagságot a
küzdelem től, s Európa uralkodóit is hatalm i harcok kö­
tötték le. A keresztesek szövetséget kötöttek az Iránt és
M ezopotám iát elö zö n lő m ongolokkal, de m ár ez sem
segített. A keresztesek nem tudták tartani magukat az
iszlám erőivel szem ben, s rövidesen elesett az utolsó
keresztény erőd is (A kko n, 1291).
A HADJÁRATOK HATÁSAI A keresztesek szállítását,
utánpótlásuk biztosítását, a m egszerzett kincsek fel­
vásárlását az itáliai kereskedővárosok - elsősorban az
egym ással is vetélkedő G en o va és V ele n ce - végezte.
A z élre törő Velence a kereszteseket gazdasági és
hatalmi céljai szolgálatába állította. Például a B izá n ­
ci Birodalom ban a XII. századig főként a genovaiak be­
folyása érvényesült. Ám V ele n ce elérte, hogy a negye­
dik keresztes hadjárat (1 2 0 2 -1 2 0 4 ) cé lja Konstantiná­
poly elfoglalása legyen. A város elfoglalásával a keresz­
tesek gazdag zsákm ányt szereztek, a ve len ce ie k pedig
átvették B izá n cn ak a levantei kereskedelem ben betöl­
tött szerepét. A B izá n c rom jain létrejövő keresztes á l­
lamot (Latin Császárság) a görögök a genovaiak segít­
ségével megdöntötték (1 2 61 ), de B izá n c nagyhatalm i
helyzete végképp megrendült.
Az itáliai városok így előbb az arab, majd a bizán­
ci kereskedőket szorították ki a Közel-Kelet és Európa
közötti levantei kereskedelemből. A keletről behozott
 A középkor virágzása és hanyatlása / 1 5

luxuscikkek (fűszerek, selyem) haszna ettől fogva az itáliai
városokat gazdagította. Nem véletlen, hogy a következő
évszázadokban Európa leggazdagabb, legnagyobb nép­
sűrűségű, városias területévé Észak-ltália vált.
A keresztes hadjáratok során az európaiak megis­
merték a keletiek - részben az ókorból örökölt - ké­
nyelmesebb, kifinomultabb életmódját. A nyugat-eu­
rópai vagyonos rétegek sok m indent átvettek ebből. A z
új szokások, az igényesebb életvitel - az öltözködéstől
a bútorzaton át a szórakozásig - piacot jelentett a keres­
kedelem és az ipar szám ára. A gazdaságra élénkítőleg
hatottak az átvett termények és módszerek, például a
rizs term esztése vagy a szélm alo m alkalm azása.
A XI. században a fejlett arab tudomány közvetítet­
te Európának az antik hagyományokat és India ku ltú­
ráját (a lk ím ia , arab szám o k). Ezáltal a hadjáratok sze ­
repet játszottak a X II. századtól m eginduló ku ltu rális
fe llen d ülésb en.

ARCHÍVUM

„M iv e l, ó Isten fiai, a szokottnál is férfiasab­

AZ ELSŐ HADJARAT
ban ígértétek meg Istennek, hogy egymás
MEGHIRDETÉSE
között a békét, az egyháznak pedig jogait
megőrzitek, érdemesnek látszik, hogy az Úrtól adott bocsánat által
megerősödve, egy m ásik, Istennel közös ügyetekre fordítsátok ja v u ­
lástokból fakadó erőtöket. Szükséges ugyanis, hogy Keleten lakozó
testvéreiteket, kiknek oly sokszor kért segítségetekre szükségük van,
sietve segélyt vigyetek. Elözönlötték ugyanis őket a turkok és az ara­
bok ( ...) M indazok pedig, akik oda elm ennek és akár szárazfö ldi,
akár tengeri útjukban, akár a pogányok ellen harcolva életüket ve sz­
tik, bűneik bocsánatát e lnyerik: Istentől ekkora hatalom m al felru­
házva, ezt engedélyezem az útra készülőknek. ( ...) A kik akárhány­
szor meg nem engedett módon a hívők ellen szoktak harcba sz á ll­
ni, induljanak most a hitetlenek ellen olyan harcba, melyet méltó
e lkezd en i, és am elyet győzelem koronáz. Legyenek most lovagok
azok, akik eddig rablók voltak. Most joggal harcolnak a barbárok
ellen azok, akik azelőtt testvéreik és rokonaik ellen küzdöttek. Most
örök jutalm at nyernek azok, akik eddig kevés pénzért csak zso ldo ­
sok voltak. Kettős bérért dolgozzanak azok, akik testük és lelkűk ká­
rára vesződtek eddig. Sőt, akik itt szom orúak és szegények, ott m in­
denben bővelkedők, itt az Ú r ellenségei, ott barátai lesznek. A kik
/ K Gyűjtse össze a forrás alapján a hadra ke-
pedig menni szándékoznak, utazásukat ne halogassák, hanem a tél ^ lés indokait! Határozza meg, mely problé­
elm ú ltával, miután minden dolgukat elrendezték, a költségeket ösz- mák megoldását remélte II. Orbán pápa a had­
szeszedték, az Ú r vezetésével vidám an induljanak útnak." (Foucher járattól! Fogalmazza meg, milyen nyereséggel
de Chartres: Gesta Francorum, 1209) kecsegtette a pápa a harcba indulókat! [F]

„Te bátor lovag ( ...) most egy veszélytelen háború előtt állsz, ahol
a győzelem dicsőséget, a halál nyereséget hoz. jó kereskedő vagy ( ...)
- én üzletet ígérek neked, vig yázz, hogy el ne szalaszd! Fogd a ke­
resztjeiét, és mindazért, amit töredelmes szívvel meggyónsz, egyszer­ Vesse össze Bernát és a pápa felhívá­
re csak bűnbocsánatban részesülsz. A z áru olcsó ( ...) és ha az ember sát! Állapítsa meg az egyezéseket és a
jámboran fizet érte, kétségkívül méltó Isten országára." (Clairvaux-i különbségeket (tartalom, forma)! Magyarázza
Bernét ciszterci apát felhívása, XII. század közepe) meg az eltérések okait! [F]

A keresztes hadjáratok okai

Elemezze az ábrát! Csoportosítsa a had­
H járatokhoz vezető' tényezőket! Tárja fel,
hogy ezek közül melyek tették lehetővé, s me­
lyek váltották ki a hadjáratokat! [SZ]
1 6 / A középkor virágzása és hanyatlása
KERESZTES HADJÁRATOK
ANGOL
KIRÁLYSÁG
é
ps
FRANCIA
KIRÁLYSÁG
* 11ŰF* 106*1
10. h»drfr«t *•
IV h*44r«t IIJO Í-U O * '
► G«»rm*4a6
Lc i m i m i I m r io ililit n
CtHtox InMbUc
t I.F r v rn M M i
A keresztes hadjáratok
il A térképvázlat alapján ha-
•*r\ tározza meg a keresztes
hadjárat fogalmát! Kövesse nyo­
mon a hadjáratok útvonalát! Mi
határozta meg ezeket az útvona­
lakat? A Forrásközpontú történe­
lem sorozat 9. évfolyamos tan­
könyvének (Száray Miklós: Tör­
ténelem I.) 178. oldala alapján
jelölje be a térképre a korabeli
felekezeti viszonyokat (katolikus,
ortodox, mohamedán)! Milyen
tényezők segítették a kereszte­
sek győzelmeit? A térkép alapján
fejtse ki, hogy miért és mennyi­
ben húztak hasznot a keresztes
hadjáratokból az itáliai városok!
Elemezze Bizánc helyzetét a
keresztes hadjáratok idején! A
Szentföldön kívül hol zajlottak
még keresztes hadjáratok a kor­
szakban? [F]
Jellemezze a szerző viszo­
(!) nyulását az eseményekhez!
Állapítsa meg, mit tart természe­
tesnek, s min háborodik fel! Tárja
fel ennek lehetséges okait! [F]
Állapítsa meg, kik voltak
az ostromlók és kik az
ostromlottak! Mi lett a sorsa a
legyőzőiteknek? Vesse össze a
szöveget Jeruzsálem bevételének
leírásával! Hasonlítsa össze a két
leírás szerzőjének az álláspontját
is! [F]
Északi
tenort
KIJEVI
len g yel
FEJEOELEMSEG
NEMET-S
KIRÁLYSÁGI,
ROMAI
b ir o d a l o m
; MAGVAR
S v w h m ; k ir á l y s á g
Z***#
rm
*■ bumc
; '*< ,*« « * ^ X ln ** '-
/ I MtniliJ
’ U k \ \
•
.. A'
s AflíuIlM <v /.
. /' •- V
1IM I
H ? IJl
v__ ftta/wr. nmiMdMn JrfoMjin
ataf^patW
* iaot
EGYIPTOM S Z A ti^ N
„Ekko r egyes szaracénok, arabok és etiópok D ávid várába m enekültek, má­
sok viszont az Ú r és Salam on tem plom ába zárkóztak. E templom csarnokaiban
is hevesen küzdöttek velük. Nem volt hely, ahol kardforgató vitézeink meg ne
találták vo lna őket. Sokan Salam on tem plom ának tetejére m enekültek fel. Innen
zuhantak alá halálos nyíltól találva. Ebben a templomban mintegy tízezer em ­
bert fejeztek le. Ha ott lettetek vo lna, bokáig vérben gázoltatok vo lna, mint mi.
M it is beszélek erről ennyit? Egyikük sem mentette meg életét, de még a nőknek
és a gyerm ekeknek sem kegyelm eztek ( ...)
Csodálatos dolgot láttatok volna ott, midőn a fegyverhordók és a szegényebb
gyalogosok, m ikor értesültek a szaracénok ravaszságáról, a megöltek hasát fel­
metszették, hogy beleikből vegyék ki a b izán ci aranyakat, am elyeket még élve
nyeltek le. Ezért történt az is, hogy néhány nap elteltével a holttesteket nagy ha­
lomba gyűjtötték és elégették, hogy a pénzt a ham vak között is m egtalálják.
Tankréd az Ú r templomába rontott sietve, és ott sok arany- és ezüstholm it
(mit pedig istentelenség volt elrabolni) és még drágaköveket is zsákm ányolt.
Azonban ezt később azáltal tette jó vá, hogy m indezeket vagy ellenértékűket
ama szentséges helynek visszaadta ( ...)
Ez öldöklés után a házakba rontottak és megszerezték m indazt, am it ott ta­
láltak, úgy, hogy az, aki elsőnek lépett a házba, akár szegény volt, akár gazdag,
minden háborítás nélkül birtokába jutott a háznak vagy palotának és m indan­
nak, ami benne található volt. A z erre vonatkozó megállapodást meg is tartot­
ták. így azután sok szegényből gazdag lett." (Foucher de Chartres leírása Jeru­
zsálem ostromáról)
„Elkezdődött az öldöklés és a fosztogatás. A kard senkit sem kím élt meg. A z
em írek parancsot adtak a kapuk bezárására, hogy senki ne m enekülhessen. N yo lc­
ezerem bert, az asszonyokat és gyerm ekeket nem szám ítva, a kastélyba m enekült.
Kérésükre megkapták puszta életüket. A kastélyba fölm envén, a szultán köteleket
hozatott. M indegyik fogolynak följegyezték a nevét és szem élyleírását. Ezeket a
szultán és az em írek osztották meg egymás között. M ásnap a szultán meghagy­
ta, hogy a zsákm ányt tegyék külön. H alom ban álltak az arany és ezüst ékszerek.
A pénzzé vert ezüstöt - m ivel nem lehetett lemérni - edényekkel osztották szét.
A fiatal férfiakat szétosztották a győztesek között. Szolga sem volt, akinek rab­
szolga ne jutott vo lna. A fiúkat tizenkét dirhem ért, a lányokat ötért adták e l."
(Tagi-al-Din M akrisi XIV. századi egyiptomi történetíró Antiochia 1268-as el­
foglalásáról)
 A középkor virágzása és hanyatlása / 1 7

Antiochia ostroma
Jellemezze és hasonlítsa össze a keresztesek és a muzulmánok fegy­
verzetét! Mi biztosított előnyt a keresztesek számára? [F ]

„A konvent minden lovagtestvérének három

A KERESZTES ÁLLAMOK
lovat és egy kísérőt kell tartania. A negye­
dik ló és a második kísérő tartásának engedélyezése a Nagymestertől
függ. V alam ennyi lovuk szám ára azonos m ennyiségű zabot kell osz­
taniuk. A lovagok fegyverei és felszerelési tárgyai páncéling, pán­
célnadrág, sisak vagy könnyű vassapka, kard, pajzs, lándzsa, török
buzogány, kabát, vá llp á n cé l, páncélcipő, három kés, vagyis egy tőr,
egy kenyérszelő kés és egy kis kés; ezen kívül lótakaró, két ing és két Templomos lovagok. A templomosok rendje a Megvál­
alsó, két pár harisnya és egy kis ing felett hordott öv. ( ...) tó templomáról kapta nevét (1118), a johanniták Szent
János jeruzsálemi kórházáról (1120), ezért nevezték
Háború esetén, ha a testvérek a szállásokon vagy a táborban tar­
őket gyakran ispotályosoknak. Mellettük még a Német
tózkodnak, és felhangzik a riadójel, nem szabad addig kivo nuln iuk,
Lovagrend tett szert jelentőségre
míg a Rend zászlajá t ki nem bontják. A m ikor a zászlót kibontották,
Vesse össze az illusztrációt az Antiochia
a lehető leggyorsabban mögéje kell so rakozniuk, engedély nélkül
ostromáról készült ábrázolással! Melyek
sem felszereln iük, sem leszerelniük nem szabad. Ha lesben álln ak, a különbségek? Mi lehet ennek az oka? [SZ]
vagy szállítm ányt ő riznek, vagy járőrbe vannak kirendelve, vagy
egyik helyről a m ásikra vo nulnak, engedély nélkül sem a zablát,
sem a nyerget nem vehetik le, s lovaiknak enni sem adhatnak ( ...)
Abban az esetben, ha a keresztény hadsereget vereség éri, amitől
Isten óvjon, amíg a kétszínű lobogó [a lovagrend lobogója] még áll,
egyetlen testvér se lovagoljon el a harcm ezőről ( ...) " (A templomos
lovagok szabályzatából)
Gyűjtse táblázatba a templomosok felszerelését! Hasonlítsa össze
© a leírást az ostromról és a lovagokról készült ábrázolásokkal! Ma­
gyarázza meg, mely tényezők miatt váltak a templomosok a szentföldi
hadseregek elitalakulataivá? [F]

A keresztes államok

□ Olvassa le a térképről, hogy melyek voltak a keresztes államok! Mi

határozta meg területi kiterjedésüket? E helyzetnek milyen hatásai
lehettek a keresztes államok felépítésére, belső életére? Milyen szerepet
játszottak az itáliai kereskedővárosok a keresztes államok életében? [F ]
1 8 / A középkor virágzása és hanyatlása
Gyűjtse össze, mit biztosí­
tott a szerződés a velencei­
eknek! Tárja fel, mely területekre
terjednek ki ezek a jogok! Érté­
kelje a szerződés alapján Velen­
ce helyzetét a Szentföldön! [F]
„A z említett királynak és minden utódjának, valam int
A HADJÁRATOK HATÁSAI
összes báróinak uralma alatt levő városokban a ve­
lenceieknek tem plom uk, egy teljes utcájuk, egy terük, fürdőjük és pékségük le­
het, am it örök jogon birtokolhatnak m indörökké és minden adókivetéstől ugyan­
úgy szabadon, mint a király a maga tulajdonát. ( ...)
Ezenkívül a velen ceiek sem m iféle illetéket sem tartoznak fizetni, amit szokás
folytán vagy más okból tőlük m egkövetelhetnénk, sem akkor m ikor m egérkez­
nek, itt tartózkodnak, eladnak, vesznek, letelepednek, sem am ikor eltávoznak,
csakis akkor, ha zarándokokat szállító hajókon érkeznek vagy távoznak, akkor
ugyanis a király szokásjoga szerint harm adrészt tartoznak a királynak adni. ( ...)
Ha pedig egy velen ceinek valam i peres ügye vagy bárm iféle e lintéznivaló ja
lenne velencei ellenében, a velen ceiek törvényszéke előtt intézzék el, úgyszin­
tén, ha valakinek velencei ellen kell panaszt em elnie, ez ugyanazon velencei
törvényszék előtt történjék. A zonban, ha egy velen cei idegennel szemben emel
vádat, a király törvényszéke elé tartozik az ügy." (Szerződés a jeruzsálem i király
és a velenceiek között , 7 124)
Arab patika
XIII. századi ábrázolása,
és egy illusztrált oldal
egy alkímiai könyvből
Miért volt fejlett a tudomány,
H így az alkímia, a „gyógy­
szerészet" is az arab világban? Mi­
lyen hatást váltott ki Európában e
tudományosság megismerése? [í]
Velence a középkorban
Mutassa be a kép alapján a
várost! Jellemezze külső ké­
pét, gazdaságát! [F]
 A középkor virágzása és hanyatlása / 1 9

-I A A.'
m a yá éi királyság

f------
F e k o te sfo n g o r
. <5, V 5/i nn
\ "V/V / WAl*5AG BŰLÜAH
Az itáliai városok és URŰOAlOM
a keresztes hadjáratok
M AHtXYl y 1303-1204
~1 Mely városok gazdagodtak KIHAL VfiAű /
A A jll
I meg a keresztes hadjáratok Sián/iní*
miatt? Milyen okokra vezethető
ez vissza? Jellemezze ezen váro­ naauAi ;
a pa i vr.Ár.
•
sok viszonyát! Melyek Itália po­ i MUmoÉ / %
litikai térképének legfontosabb
jellemzői? Milyen változások HU
A p
zajlottak le a XIV-XV . század­ ---- M ..............

ban? [F] F ö ld k ö z i- t e n g e r

„A városban [M ainz] lakó zsidók, miután értesültek testvéreik le­ F

Nézőpontok
mészárlásáról és mivel tudták, hogy oly nagy sokaságtól meg nem A zsidóság szétszóratása óta kis kö­
m enekülhetnek, oltalmat remélve Routhard püspökhöz fordultak és zösségekben élt a keresztény és a m u­
rengeteg kincset bíztak őrizetére és becsületére. Igen bíztak védel­ zulm án világ váro saib an. Megtartották
mében, lévén ő a város püspöke. A város főpapja a zsidóktól átvett ősi hitüket, am i elkülönítette és nép­
hallatlanul sok pénzt gondosan biztonságba helyezte ( ...) Azonban ként m egőrizte őket. M indkét világban
Emicho és emberei ( ...) napkeltekor nyíllal és lándzsával támadtak a megtűrték őket, de vallásu k megtartása
tetőn tartózkodó zsidókra. Betörik a zárakat és kapukat, és mintegy miatt korlátozták tevékenységüket (til­
hétszáz zsidót megölnek. A zok hasztalan próbáltak oly sok ezernyi tott foglalkozások, birtokbírhatás, lak­
ember erejének és tám adásának e llenállni. Ugyanígy halomra ölték hely stb.). Környezetüktől alapvetően
az asszonyokat, és kardélre hányták az akárm ilyen korhoz és nem­ va llá su k , s az ebből következő előírások
hez tartozó gyenge gyermekeket is." (Aacheni Alberich jeruzsálem i különböztették meg őket (étkezési tila l­
krónikájából)
16
m ak, házasodás, ruházat stb.). N y e lv i­
Idézze fel a forrásban leírt esemény főbb motívumait (pl. kik voltak leg, s részben szokásaikban is - a v a l­
$ a támadók, kiket ért és milyen sérelem)! Húzza alá a szövegben a lási tilalm ako n és környezetük rend­
kegyetlenséget megjelenítő részeket! Magyarázza meg, miért kerülhetett
szab ályain túlm enően - azonosultak
sor a mészárlásra! Nézzen utána a pogrom fogalmának! Hasonlítsa össze
környezetükkel. A fentiek következté­
a meghatározást a forrásban olvasottakkal! [SZ]
ben a katolikus Európában a kereszté­
nyek szám ára tiltott pénzváltás vált je l­
legzetes fo glalko zásukká. A pénzváltás
és a kereskedés jö ve d e lm e ző volt, ezért
sok zsidó meggazdagodott. Ez kiváltot­
ta a városi tömegek irigységét. A zsidók
iránti ellenszenvet fokozta kü lö n állá­
suk, a keresztények szám ára szokatlan
vallási szo kásaik. Szám os korlátozást
alkalm aztak velük szem ben.
A keresztes hadjáratok jelentős v á l­
tozást hoztak a katolikus Európában élő
zsidóság életében. A z egyszerű emberek
is megindultak a Szentföld felé, azonban
pénz híján nem jutottak messze. A cso­
portokba verődött tömeg fanatizm usát
és zsákm ány utáni vágyát a Rajna menti 17
zsidóságon élte ki. Ezután Nyugat- és Kö-
A zsidóság vándorlása a középkorban
zép-Európában időről id ő re -e lső so rb a n
71 Határozza meg a térkép alapján a középkorban a zsidóság által
am ikor a tömegek helyzete valam iért
jaó\ legsűrűbben benépesített területeket! Milyen jellegzetességeit ál­
romlott - fellángoltak a zsidóüldözések.
lapíthatjuk meg a zsidóság földrajzi elhelyezkedésének? Olvassa le a
térképről a zsidóság vándorlásának lehetséges okait! [F] 0 = __________________________ ___________________ J
2 0 / A középkor virágzása és hanyatlása
3 . A városok kialakulása
G AZD ASÁGI FELLENDÜLÉS A kora középkorban
m eginduló mezőgazdasági fejlődés (új e szkö zö k ,
két- és három nyom ásos gazd álkodás) az ezred fo rd u­
lót követően Európa egyre nagyobb térségeire terjedt
ki. A folyam atot segítette az éghajlat m elegebbé v á lá ­
sa, am e ly az é szakib b tájakon is javította a term elés
feltételeit. A növekvő hozamok következtében gyor­
san nőtt a kontinens népessége (a X I. száza d i 38 m il­
lióról a X III. század végére 75 m illió ra ). A m ó dsze­
rek terjesztésében jelentő s szerepet játszottak a fe j­
lett, túlnépesedő területekről kivándorló telepesek, a
hospesek (vendégek). Segítségükkel jutottak el a m a­
gasabb szintű term elési ism eretek a ritkán lakott v i­
dékekre.
M ive l a mezőgazdaságban egyre több lett a feles­
leg, ismét meghatározóvá vált a gazdasági életben
az árutermelés és a pénzgazdálkodás. Ez ösztönzést
adott az iparnak is, s a XI—X II. század b an valóságos
„technikai forradalom" bontakozott ki. Széles körben
elterjedtek a vízimalmok. A v íz energiáját azo nb an
nem csak gabona ő rlésére h aszn álták. A v íz ik e ré k for­
gó m ozgását egyenes vo nalú m ozgássá átalakító ta lá l­
m ányo kkal (pl. a bütykös tengely) lehetővé vá lt, hogy
a vízikerék erőgépként a kézm ű ve sm ű h e lyekb e n is
üzem be á lljo n : kalap ácso kat, fűrészeket mozgatott,
fújtatókat üzem eltetett.
A VÁRO SO K SZÜLETÉSE A z ókori váro sok a nép ván­
dorlás korában jó részt elp u sztu ltak. A királyi és az
egyházi központok körül ugyan sokan letelepedtek,
de e zek a települések nem rendelkeztek sem m iféle
ö n állósággal. A hűbéri társadalom ban a világ i em ber
vagy a jo b b ág yo k, vagy a nem esek közé tartozott.
M iután a távolsági kereskedelem a kora k ö zép ko r­
ban sem szűnt meg, először a távolsági kereskedők
alapítottak közösségeket sze m é lyü k és áru ik vé d e l­
me érdekében. Ezekhez, a b izo n yo s önállósággal
re nd elkező telep ekh ez csatlakoztak az áruterm elés
következtében szaporodó kézművesek. A kereskedők
vezetésével új, szervezettebb közösségeket, kom m u­
nákat hoztak létre. A kom m unák a földbirtokosokkal
szem ben p é n z z e l, s ha kellett erővel is kiharcolták
önállóságukat, a városi ö n ko rm ányzato t.
A VÁRO SI Ö N KO RM Á N YZA T A városi önkormány­
zat k iv ív á sa lényegében o lya n kiváltságok m eg­
sze rzé sé t jelentette, am e lye k függetlenítették a vá ro s­
lakó kat a fe u d á lis ren d szer jo b b á g y -fö ld e sú r kö ­
zötti kötöttségeitől. A váro s jo g ilag is e lk ü lö n ü lt
kö rn ye ze té tő l. A váro si polgárok szabadon választ­
hatták bíráikat, va g yis saját joghatóságot ho zhattak
létre. Egy összegben rótták le adójukat fö ld e su ru k ­
nak és a k irá ly n a k . M aguk vá la szth a ttá k p lé b án o su ­
kat. A nagyobb vá ro so k rö videsen csak az u ra lk o d ó ­
tól függtek. A z ö n ko rm á n yza t révén a városi polgár
köztes h elyet fo glalt el a k ö zé p ko r társa d alm á b a n :
nem volt nemes, de jobbágy sem.
A város élén a bíró vagy a polgármester állt, akit a
városi tanács választo tt. Kezdetben a tanácsban csak
a leggazdagabb réteg (p atríciu so k), a kereskedők kép­
viseltethették m agukat. A polgárság zöm ét alkotó -
h á zza l és m ű h e llye l ren d elkező - iparosmesterek a
X III. száza d ra k ivív tá k , hogy b eleszó lh assan ak a v á ­
ros irányításáb a.
A váro slakó k többségét a városi p o litikáb ól kizárt
szegények (plebs) alko tták. A lk a lm i m unkából éltek,
és soraikat folyam atosan gyarapította a jobb m egélhe­
tés rem ényében a falvakb ó l b ekö ltöző jobbágyság.
A CÉHEK A kézm űvesek szakmánként (takácso k, pé­
kek, szab ó k stb.) érdekvédelmi szervezeteket, cé­
heket hoztak létre. A céh ek teljes jogú tagjai az ö n­
á lló m ű h e llye l ren d elkező mesterek. A m esterré vá­
lás hosszú folyam at eredm énye vo lt. Elő ször évekig
kellett inasként szolgálni egy m ester m ellett, aztán le­
gényként dolgozni a m ester m ű h elyéb en . H a a legény
kitanulta a szakm a fo rtélyait, hosszú vándorúton, ide­
gen váro sok m estereinek a tudását is el kellett sa já­
títania. A mestervizsgát „remekmunka" elkészítésé­
hez kötötték, am i nagy felkészültséget igényelt. (H e ­
lyenként a kötelezően elő írt lakom a költségei is nehe­
zítették a mesterré válást.) E b o nyo lult rendszer meg­
akad ályo zta a m esterek szám án ak túlzott nö veked é­
sét, de a szakmai színvonalat is biztosította.
A céh ek term ékeinek zöm ét a város és a közvetlen
környék (a vo n záskö rze t) lakossága vásáro lta. K o rlá ­
tozni kellett a m egterm elhető áru m ennyiségét, hogy
m inden m ester meg tudjon é ln i. Igyekeztek kiküszö­
bölni a céhen belüli versenyt, ezért aprólékosan sza ­
b ályo zták a m u nkaidő t, a m unkafolyam atot (felh asz­
nált anyag ok, sze rszám o k, alkalm azo ttak szám a) és az
árakat. M in d e z szigorú minőségi előírásokat is je le n ­
tett. A céhen k ívü li ip arűzőket, az ún. kontárokat ül­
dözték. A p iac bővülését a céh ek úgy követték, hogy
az an yacé h e kb ő l kiváltak a sp e c ia lizá ló d ó szakm ák
(pl. kovácsm esterségből a tűkészítő mesterség).
A céhek fontos szerepet játszottak a város életében.
Ő riztek egy-egy városfalszakaszt, fenntartották a rendet
a városban, ünnepeken céhenként vonultak fel, tám o­
gatták a városi egyházat. Szo ciális feladatokat is elláttak,
például gondoskodtak az elhunyt céhtagok családjáról.
ÉLET A VÁROSBAN A váro sokat véd elm i célo kb ó l
fallal vették körül. (A városfal építése is a kiváltságok
egyike vo lt.) A falakkal határolt szű k területen eme­
letes házakat építettek, am e lye k között keskeny siká­
torok kanyarogtak. U g yan akko r a korszakb an nem
alkalmaztak csatornázást, az állato k és az em berek
szennyét legfeljebb az eső takarította el. A falak közé
zsúfolt lakosságot ezért járványok tized elték.
A X I. századtól a városok száma Nyugat-Európá-
ban és Itáliában gyorsan nőtt. A X III. század b an m ár
Közép-Európában is m egjelentek a váro so k. A nyuga­
ti városok elsősorban a környéküket látták el, ezért
 A középkor virágzása és hanyatlása / 21

- szem ben a Kelet távolsági kereskedelem re épült
m e tro p o liszaival - közepes méretűek vo ltak. A z át­
lagos lakosságszám 4 -5 0 0 0 körül mozgott. A távo lsá­
gi kereskedelem be is b e kapcso ló dó , árum egállító jo g­
gal ren d elkező nagyvárosok 10-1 5 0 0 0 em bernek ad ­
tak otthont. N yugat-Európában a váro sok jelentőségét
növelte, hogy m inden vid éken viszonylag egyenlete­
sen helyezkedtek el.
A KERESKEDELEM A középko rban a helyi kereskede­
lem szorosan kapcsolódott a termelőkhöz. A z é le l­
m iszereket a parasztok m aguk vitték a váro so kb a, és
árulták a helyi piacokon. A kézm ű ve se k szintén a p ia­
cokon vagy m ű helyeikb en értékesítették term ékeiket.
A z áruk ezüst- és aran ypén zekért cseréltek gazdát.
A korszak kereskedői alapvetően a távolsági ke­
reskedelmet bonyolították. Ez nagy kockázattal járt,
de busás hasznot eredm ényezhetett szám u kra. A szá ­
razföldi kö zleked és kezdetlegessége és kockázatos
vo lta miatt ahol lehetett, továbbra is v íze n szállították
az árukat. A kereskedelm i útvo nalak kia la ku lá sá h o z
jelentős m értékben h o zzájá ru ltak a zarándokútvona­
lak, am e lye kn e k szállás- és vá sá rh e lye i biztonságot és
egyben piacot biztosítottak.
A középko rban is a kelettel folytatott levantei ke­
reskedelem vo lt a legnagyobb jelentőségű. Ezt az út­
vo n alat a keresztes hadjáratok során az itáliai váro­
sok, elsősorban Velence és Genova uralták. Európa
gazdasági m egerősödését je lz i, hogy a keleti fűszerek
és luxuscikkek ellentételeként az aran y m ellett kisebb
m értékben ip a rcik ke k is m egjelentek (fegyverek, p o sz­
tó, bársony).
Jelentős kereskedelmi útvonal jött létre a Balti­
tenger térségében. A fejletleneb b é szaki és keleti
vid é ke krő l nyersanyagokat és élelmiszert (heringet,
prém eket, gabonát, via szt, kátrányt, fém eket, boros­
tyánt) vittek nyugatra. Ezen áruk ellenértékeként Eszak-
N ém etország és Flan d ria váro saib ó l iparcikkeket (p o sz­
tó, fegyverek, szerszám o k) szállíto ttak. Egyre nagyobb
jelentő ségűvé vált az A ng liáb ó l szállított g yap jú, am e ly
a flan d riai textilipar legfontosabb alap an yag ává vált.
A balti kereskedővárosok érd ekeik biztosítására szö­
vetségre léptek egymással (H a n z a szövetség, 116 1 ).
A két tengeri útvonalat (Levante, H an za ) a száraz­
földi kereskedelem kötötte ö ssze. Kezdetben az útvo­
nal m egkerülte az A lp o kat, és az áru cik k e k a Párizstól
keletre e lh e ly e zk e d ő terület, Champagne [sam pany]
vásárain cseréltek gazdát. Később, az A lp o k hágóinak
(Szent Bernát-hágó) m egnyitása után a délnémet vá­
rosok (pl. Augsburg) p iacai is m egélénkültek. Közép-
Európa szintén a ném et városokon (Bécs) keresztül
kapcsolódott a távolsági keresked elem h ez.

ARCHÍVUM

GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS

Franciaország népességének
alakulása
Olvassa le az ábráról,
hogyan alakult Francia-
ország népessége a XI—XII.
században! Mely tényezők
játszottak szerepet a népes­
ségszám alakulásában? Hatá­
rozza meg, mely, a folyamatot
befolyásoló tényezők kerül­
hetnének még rá az ábrára!
Hogyan hathatott a jelenség
a gazdaság fejlődésére? Mi a
kapcsolat az ábra és az ábrában
elhelyezett kép között? [F]

Vízimalom
A vízimalmot már az
© ókorban is ismerték. Ma­
gyarázza meg, miért csak a
középkorban terjedt el széles
körben! A vízimalmot a kohá­
szatban fújtatásra, az érc ösz-
szezúzására, a textiliparban a
posztó tömörítésre, a faiparban
fűrészelésre használták. Ehhez
azonban a forgó mozgást át
kellett alakítani. Rajzolja le,
hogyan, milyen eszköz segít­
ségével lehetséges ez! [F]
22 / A középkor virágzása és hanyatlása
Városok a középkori Európában
A térkép alapján állapítsa
meg, mi jellemezte a közép­
korban a nyugat-európai városel­
oszlást! A történelmi atlasz segít­
ségével nevezze meg a leginkább
városias területeket! Melyek vol­
tak a jellemző városlélekszámok
Nyugat-Európában? Vesse össze
Nyugat-Európa jellegzetességeit
Európa más vidékeivel, illetve az
iszlám területekkel! [GY]
Gyűjtse össze a forrás alap­
ján a kommuna jellemzőit!
Állapítsa meg, hogy kivel rokon­
szenvez a szerző! Megállapítását
szövegrészletekkel támassza alá!
[F]
Állapítsa meg, kik nyerhet­
nek szabadságot a rendelke­
zés révén! Magyarázza meg, mi a
kiváltságlevél jelentősége! [F]
Várótól
0 J* hímem
Mmfo*
„A papság, a főesperesek és az előkelők ( ...) minden
A VAROSOK SZÜLETÉSE
eszközt felhasználtak arra, hogy a közemberektől
pénzt csaljanak ki, követeik által tárgyalni kezdtek velük, és felajánlották nekik,
hogy am ennyiben megfelelő összeget fizetnek, felhatalm azzák őket kommuna
alakítására. Azonban lássátok, hogy mit értettek ezen a kárhozatos és új szón: a
lakosok, fej szerint egy bizonyos összeggel tartoznak megváltani évenként uraik­
kal szemben a szolgai állapotukból folyó rendes kötelezettségeiket, és törvénye­
sen megállapított kártérítést fizetnek abban az esetben, ha a törvényt megszegik.
Ezzel a kikötéssel teljesen szabadok lettek minden egyéb tehertől és szolgálta­
tástól, am elyet egyébként a szolgarenduekre róni szokás. A köznép megragadta
ezt az alkalm at, hogy m egszabaduljon egy sereg kellemetlenségtől és valóságos
pénzhegyeket adott ezeknek a kapzsi em bereknek, kiknek a marka olyan, mint
valam i soha be nem tölthető feneketlen mélység.
( ...) De ki tudná kellőképpen elm ondani, micsoda felháborodás támadt ak­
kor, midőn ugyanezek az em berek, kik a nép ajándékait elfogadták és bőven
osztogatták ünnepélyes ígéreteiket, meg akarták sem m isíteni azt, am inek meg­
tartására esküvel kötelezték magukat, és a régi szolgaság állapotába akarták visz-
szataszítani azokat, akik a szolgaság igájának már minden kem ény terhétől meg­
szabadították magukat.
( ...) hirtelen nagy riadalom támadt a városban. A z embertömeg ezt kiáltozta:
»Com m unia, com m unia!« A polgárok karddal, fejszékkel, íjakkal és bárdokkal
felfegyverezve, lándzsákat és gerelyeket ragadva, nagy tömegben özönlötték el
a Boldogságos Szűz b aziliká ját, majd megrohanták a püspöki palotát.
( ...) Bem ard, ( ...) felem elte fejszéjét és szétloccsantotta a bűnös, de felszen­
telt em bernek az agyát. A főpap a körülötte állók karjaiba rogyott; mielőtt azo n­
ban lezuhant vo lna, még egy másik fejszecsapást is mértek rá, m ely orrát vágta
le, ezzel kiszenvedett." (Guibert de Nogent [1153-1224] önéletrajzából)
„H a egy férfi vagy nő Brem en [Brém ai városában ( ...) egy évet és egy napot
háborítatlanul eltöltött, an n ak, aki ezután szabadságát el akarná ve n n i, h allg a­
tást p a ran cso ljan ak . Neki pedig jogában áll szabadságát m egtartani, m inthogy
az e zze l szem ben (esetleg) fe n n álló jogok az em lített idő alatt e lé v ü ln e k ."
(I. Frigyes német-római császár kiváltságleveléből)
 A középkor virágzása és hanyatlása / 23

Ónálló jogszabályalkotás egyösszegű adó

-------------- -----------------------------
/ polgármester vagy b«ró
V választás
városi ta n á c s
XI—X II. s z .

XIII-XV. sz nagyobb tanács

választás választás
polgárok
kereskedők
kézművesek A középkori város felépítése
Az ábra alapján határozza
meg a városi önkormány­
városi nép zat fogalmát! Milyen csoportok­
(plebejusok)
ra osztható a város társadalma?
Milyen jogokkal rendelkeznek
a különböző csoportok? Kiknek
a kezében van a város vezeté­
se? Nevezze meg, milyen fontos
szabad plébánosválasztás szabad bíró választás. városi kiváltságot jelenít meg az
ábrázolásmód! [í]

„Sok kiváltságos várost láttunk, ahol a szegényeknek

A VÁROSI ONKORMANYZAT
és a közrendűeknek a város korm ányzásában semmi
részük sincs. Ez ugyanis teljesen a gazdagok kezében van, akik akár vagyonuk,
akár szárm azásuk révén a polgárjoghoz jutottak. Ha egyik évben esküdt vagy
városgazda va la m e lyikü k, a következő évben testvérüket, unokaöccsüket vagy
más közeli rokonukat teszik meg ilyenné, úgyhogy tíz vagy tizenkét év leforgá­
sa alatt minden vagyonos polgár részt vesz a város igazgatásában. Ha azután a
községbeliek el akarják szám oltatni, azzal védekeznek, hogy ezt már a többiek
megtették. Azonban az ilyen eseteket nem szabad tűrni. A közvagyonról meg­ Készítsen a forrás alapján a
város társadalmát bemutató
követelt elszám olást ne azok e lle n ő rizzé k, akik maguk is elszám olásra vannak
sematikus ábrát! Az ábrán tüntes­
kötelezve. A z elszám olás a város földesurának vagy m egbízottainak és az erre
se fel az egyes rétegek beleszólási
a célra küldött községi képviselőknek jelenlétében történjék, és ha valam i visz- lehetőségét a hatalomba! Magya­
szaélést fedeznek fel, vigyék törvény elé az ügyet." (Philippe de Beaumanoir rázza meg, mely elvek érvénye­
jogszokásgyűjtem ényéből, XIII. század) sültek a város igazgatásában! [I]

A CÉHEK

A céh felépítése
J Kik szerveződtek céhekbe?
L Z J Mi a fő feladata a céhek­
nek? Mi határozza meg e feladat­
kör ellátását? Mi történik, ha nő
vagy ha csökken a város piackör­
zete? [ F ]
 24 / A középkor virágzása és hanyatlása
A Gyűjtse össze a forrás alap-
^ ján, hogy a dokumentum a
kézművesek életének mely terü­
leteit szabályozza! Tárja fel, hogy
a rendelkezések mely célok eléré­
sét szolgálják! Gyűjtse össze azo­
kat a pontokat, amelyek a verseny
11 kiküszöbölését szolgálják! [F]
Chartres [sartr] középkori városképe
7 f \ l Ismeretei alapján sorolja fel a középkori városkép jellegzetességeit (higiénia, lakhatás, állatok elhelyezése, útburkolat
^ stb.)! Ezek közül mi fedezhető föl a képen? Milyen városrészek különíthetők el a kép alapján? [SZ]
„1 . Párizsban senki sem lehet takács, csak ha ipart vásá­
A CÉHEK
rol a királytól.
2. A párizsi kerület határain belül sem takácsnak, sem másnak nem lehet
m űhelye, ha maga nem ért ipara m űveléséhez, és ha nem mesternek a fia.
3. M inden párizsi takács két széles és egy keskeny szövőszéket tarthat a há­
zában, de házon kívül egyet sem ( ...)
5. M inden takács házában tarthatja egy testvérét és egy unokaöccsét. M ind­
egyikük szám ára két-két széles és egy-egy keskeny szövőszéket tarthat a házá­
ban, hogy így testvérei és unokaöccsei a maguk kezével dolgozzanak, és m ihelyt
nem dolgoznak, a mester nem tarthat szövőszéket. ( ...)
6. Takácsm ester nem tarthat szövőszéket házán kívül fiai, testvérei, vagy
unokaöccsei szám ára ( ...)
8. M inden takácsm ester csak egy tanulót tarthat a házában, ezt is csak négy
évre és 4 párizsi livre fejében, vagy ötévi szolgálatra 60 párizsi souért, vagy hat­
évi szolgálatra 20 párizsi souért, vagy hétévi szolgálatra fizetség nélkül.
9. A takácsm ester hosszabb ideig tartó szolgálatra nagyobb fizetség fejében
vehet maga m ellé tanulót, de kevesebbért nem.
10. A tanuló m egválthatja magát a szolgálat aló l, ha a mester beleegyezik, de
csakis négy év leszolgálása után. De a mester sem tovább nem adhatja, sem meg
nem válhat tőle, ha tanulója a négy esztendőt le nem szolgálta ( ...)
17. A z atyamester és két, három vagy négy esküdt ( ...) köteles e lle n ő rizn i,
hogy a mester elegendő vagyonnal és tudással rendelkezik-e, hogy tanulót fo­
gadhasson ( ...)
23. Párizsban egy takács sem szőhet teljes [vég] posztót, csak úgy, hogy egy­
formán erősek a hosszanti és vetülékfonalak, ha a szövet teljes szélességében
legalább 1600 fonál van ( ...)
32. M inden posztónak tiszta gyapjúból kell lennie, és ugyanolyan jónak az
elején, mint a közepén. Ha nem ilyen, akkor készítője minden vég posztóért
5 sou büntetést fizet, bárm ilyen szövőszékről került is le; ennek a fele a királyt,
fele a céhmestert és az esküdteket illeti m unkájukért és fáradozásukért ( ...)
47. A fent említett céh tagjai közül senki sem kezdheti a munkát napkelte
előtt, különben a mester 12, a segéd 6 dénár büntetést fizet, ha nem forgott fenn
az a körülm ény, hogy a vég posztót be kellett fe je zn i. Ebben az esetben a segéd
[korábban] bemehet, de csak aznap ( ...)
51. A takácssegédek hagyják abba a m unkát, m ihelyt a vecsernyére hívó
harang m egszólal, bárm ely plébánia területén dolgoznak is, és a vecsernyére
szóló harangozás után be kell fe je zn iü k." (A párizsi takácsok XIII. századi céh ­
szabályzatából)
 A középkor virágzása és hanyatlása / 25

A középkori kereskedelem
J Állapítsa meg a térképről, hogy melyek voltak a fő kereskedelmi útvonalak! Milyen árukat szállítottak ezeken az
L U útvonalakon? Hasonlítsa össze a levantei és a Hanza-kereskedelmet (áruk, módszerek, nyereség, gazdaági alá- és
fölérendeltség)! Hasonlítsa össze a X-XIII. századi helyzetet a kora középkori viszonyokkal (Forrásközpontú történelem
sorozat, Száray Miklós: Történelem I., 190. oldal)! [F ]

F ----------------------------

Nézőpontok
lurtUy
A városok kialaku lása új tár­
sadalm i réteg, a polgárság lét­
rejöttéhez vezetett. A na­
gyobb városok vagy függetle­
nedtek (pl. Itáliában), vagy a
király közvetlen alárendeltsé­
gébe kerültek.
A városok belső felépíté­
se az önkorm ányzatiságnak
m egfelelően általában a kép­
X század viseleti rendszeren alapult: a
vezetőket ellenő rizték és e lszá ­
király moltatták. A X IV - X V . száza d ­
ban az itáliai városokban egy-
egy kereskedő vagy zso ldosve­
zér ragadta m agához a hatal­
mat és zsarnoki uralm at ve z e ­
tett be.
A feudális társadalom

Az ábra alapján vegye

felépítése
L____________J
számba a feudális társada­ Vitassuk meg - az ábrát is fel­
lom rétegeit! Tárja fel, mennyi­ használva - , hogyan hatott a
ben változott a társadalom a vá­ királyi hatalom helyzetére a városok
rosok megjelenésével! [F] kialakulása! [SZ] 14
26 / A középkor virágzása és hanyatlása

4 . A rendiség születése
AZ A N G O L HŰBÉRI ÁLLAM N o rm and ia hercege, a kiváltságo kkal rendelkezőket (főpapok, fő urak, m ajd
I. (Hódító) Vilmos (1 0 6 6 -1 0 8 7 ) fra n cia lovagjai élén később lovagok és polgárok) értették. Az érdekeiket
átkelt B ritan n iáb a. 1066-ban Hastingsnél [héjsztingzl érvényesíteni képes, azonos jogú, azonos érdekű tár­
legyőzte az angolszász uralkodót, m ajd fokozatosan sadalmi csoportokat rendeknek nevezzük. A ngliáb an
az egész országot m eghódította. A z elfoglalt fö lde­ a papság és a főnem esség (lordok) m ellett a lovagok,
ket a k irá ly lo vag jain ak ad o m ányo zta. A szigeten e z ­ a váro sok m egerősödését követően pedig a polgárság
zel V ilm o s meghonosította a hűbériséget. A m egis­ is érvén yesíteni tudta p o litikai érdekeit, tehát ők alko t­
mert nyugati típusú hűbéri rendszertől eltérően a zo n ­ ták a rendeket.
ban A ng liáb an nem alak u lt ki a hűbéri lá n c. M inden A m ik o r I. Ed w ard n ak (1 2 72 -1 3 0 7 ), W a le s és Skó­
v a z a llu s kö zvetlenül a királytó l kapta birtokait, s így c ia m eghódítójának pénzre vo lt szüksége háb o rú ih o z,
neki tartozott hűséggel. A hűbéresek kötelességeit az összehívta a parlamentet (1 2 9 5 ). Ettől kezdve az u ra l­
uralko dó pontosan e lő írta, így Angliában erős királyi kodó A ngliát a rendekkel együtt irányította, kialakult
hatalom jött létre. A z angol uralko dó k a főpapokból a rendi monarchia.
és főnem esekből á lló k irályi tan áccsal együtt korm á­
nyo ztak. A z o kle vé lkia d ást külön h ivatal, a k a n c e llá ­ A SZÉTTAGO LT FRANCIAORSZÁG A K aro lingo k k i­
ria végezte. A grófságokat (m egyék) a k irá ly által kine­ halása után a Capeting-dinasztia szervezte ú jjá az
vezett m éltóságok (sheriffek) irányították. egykori nyugati frank területeken a k irályi hatalm at.
Vilmos családjának kihalását követően az angol U ralm u k ténylegesen csak P árizs környékére (lle-de-
főnem esség a franciao rszág i A njo u [anzsu] tartom ány France) terjedt ki. A z ország jelentős részét alkotó tar­
grófját, II. (Plantagenet) H e n riket (1 1 5 4 -1 1 8 9 ) ism er­ tom ányokat (N o rm an d ia, Bretagne, A n jo u , C h a m ­
te el k irály án a k (p len tedzsö netl. Ezze l az angol ural­ pagne) a nagyhűbéresek ö nálló an igazgatták. B o nyo ­
kodó, m int A njo u grófja a francia király hűbérese lította a h elyzetet, hogy az angol k irályo k fra n cia tar­
lett. így az angol k irá ly belesodródott a fra n c ia o rszá ­ tom ányokat is uraltak. A Franciaország egységéért és
gi pártharco kba. A fra n cia hadjáratoktól távo lm ara­ a királyi hatalom növeléséért (központosítás) folyta­
dó hűbéreseitől pénzbeli megváltást (pajzspénzt) sze ­ tott küzdelemben a fra n cia k irály o k az angol u ra lko ­
dett, am elyen zso ldosokat fogadott (főleg íjászo kat). dókkal is szem b ekerültek.
A hűbéresek katonai szerepének csökkenése A n g liá ­ A Cap eting II. Fülöp Ágost (1 1 8 0 - 1 2 2 3 ) fegyve­
ban továbbra is fenntartotta az erős k irályi hatalm at. res erővel törte meg a nagyhűbéresek hatalmát. H a r­
cai során a k irá ly a nagyhűbéresekkel sze m b e n álló
AZ A N G O L RENDISÉG KIALAKULÁSA II. H enrik erő kre, az eg yházra és az erősödő váro sokra tám asz­
utódai - a Robin H ood történetéből közism ert - kodott. Az angolokra is vereséget mért, és kiszorította
I. (O ro sz lá n sz ív ű ) R ich árd és Fö ld n é lk ü li János e lv e s z ­ őket országából (1 2 1 4 ). D é l-Fra n ciao rszág ra pedig az
tették a család fran ciao rszág i birtokait. A fra n c ia o rsz á ­ albigens eretnekek e lle n i hadjáratban terjesztette ki a
gi vereségek a nem esség elégedetlenségéhez vezettek. királyi hatalm at.
A főnem esség 1215-ben a Magna Charta Libertatum
(N agy szabadságlevél) kiadására kényszerítette az A FRANCIA RENDISÉG KIALAKULÁSA A k irályi ha­
uralkodót (Fö ld n é lk ü li Jánost). A charta a főnemesség, talom m egerősítésének újabb lépéseként megtiltot­
a lordok számára beleszólást biztosított a hatalom­ ták, hogy a királyon kívül bárki pénzt veressen Fran ­
ba, s felruházta őket az ellenállás jogával. A k irá ly e z ­ ciao rszág ban (X III. század közep e). N ö ve k vő jö v e d e l­
után nem vethetett ki adót a k irályi tanács beleegye­ mei révén a k irá ly zsoldosokból álló testőrséget hozott
zése n é lk ü l, és a nem eseket bírói ítélet nélkül nem fo­ létre. IV. (Szép) Fülöp (1 2 8 5 - 1 3 1 4 ) a posztóipara ré­
gathatta el. vén gazdag Flandriát is meg akarta hó dítani. A fland-
A m ik o r a k irá ly - m egsértve a chartát - ö n ké n ye ­ riai városok zso ldosai azo nb an legyőzték Fülö p lo­
sen adót vetett ki, a főnemesség fellázadt (1 2 64 ) és vagjait (1 3 0 2 ).
közösen lépett fel az uralko d ó val szem ben. Összehív­ A z uralko dó jö ve d e lm e i növelése érdekében meg­
ták a parlamentet, am e ly eredetileg kis létszám ú ta­ adóztatta a fra n cia e gyházat, em iatt szembekerült a
nácsko zó testület vo lt a k irá ly m ellett. M ost azo nb an pápasággal. Szo rult helyzetében a k irá ly összehív­
valamennyi főnemes, valamint a lovagok és a pol­ ta a korábban m ár tartom ányi szinten m űködő rendi
gárok választott képviselői m eghívót kaptak. Tehát gyűlést. A ngliátó l eltérően itt a papság külön rendet
m in d azo k képviseltették m agukat, ak ik va la m ily e n k i­ alkotott a nem esség és a polgárság m ellett.
váltsággal rend elkeztek. A rendi k o rm án yzás a k irályi hatalom m egerő­
A főnem esség lázad ása elbukott, de tovább élt, és södését ered m én yezte. Franciaország a XIV. szá­
a X III. század végére megerősödött a királyi hatalom zadra Európa nagyhatalmai közé emelkedett. Ezt
korlátozásának a gondolata. Ebben szerepet játszo t­ elősegítette a Ném et-róm ai B iro d alo m hanyatlása.
tak az in ve sztitú ra kü zd elm e k és a keresztes h a d jára­ A z erős Fran ciao rszág a pápaságot is a befolyása alá
tok hatásai. A z új felfogás szerint az ország ügyei v a ­ vonta. A X IV . század elején a pápaság a fra n c ia o rsz á ­
lam ennyi „o rszág lako sra" tartoznak. „O rszá g la ko so n " gi Avignonba [avinyon] tette át székhelyét (avignoni
 A középkor virágzása és hanyatlása / 27

„fogság", 1 3 0 9 -1 3 7 7 ). A pápai trónra fra n cia pápák
kerültek, a k ik az erős fra n cia királyságra tám aszko d ­
va igyekeztek m egerősíteni az egyházon b elüli hatal­
m ukat.
A RENDI DU ALIZM U S FELÉPÍTÉSE A rendi ko rm án y­
zás lényege a hatalom megosztása a király és a ren­
dek között, a za z a rendi dualizmus. A rendi ko rm án y­
zás legfőbb szerve az országgyűlés (A ngliában a par­
lam ent) vo lt. A rendi gyűlésre a k irá ly hívta meg a ren­
deket, és a királlyal együtt hozta a fontosabb törvé­
nyeket. A rendek legfőbb joga az adómegajánlás vo lt,
s e z z e l erősen korlátozhatták az uralkodó mozgás-
szabadságát.
K ialaku ltak egy- és a kétkamarás rendi gyűlések
aszerint, hogy a rendek együttesen (egykam arás) vagy
külön (kétkam arás) tanácskoztak és szavaztak. Az an­
gol parlament kétkamarás rendszerű volt: a lordok há­
zában születésük vagy tisztségük alapján személyesen
jelenhettek meg a főnemesek és főpapok, az alsóház­
ba a lovagok és a jómódú polgárok képviselői választás
útján kerültek be. A francia rendi gyűlés egykamarás
volt: a három rend, a papság, a nemesség és a polgár­
ság ugyan külön ülésezett, de együttesen szavazott.
A végrehajtó hatalom (külüg yek, hadsereg, p é n z­
ügyek irányítása) ún. felségjogot képezett, tehát a ki­
rály irányítása alatt állt. T u d n u n k k e ll, hogy a kor­
szakb an csak felső szinten intézték ezeket az ügyeket
k irályi alka lm a zásb a n á lló h ivataln o ko k. (A néhány tu­
cat h ivataln o k döntő többségben maga is a papi vagy
a nem esi rend tagja vo lt.) A középszintű közigazgatás
a rendi irányítás alatt álló ö n ko rm án yzato k (grófság
vagy m egye, város) kezében vo lt, am i még nagyobb
súlyt adott a rendi o rszággyűlésnek.
A rendek jogilag korlátozták az uralkodókat,
ugyanakkor az u ralko d ó kn ak lehetőségük nyílt arra,
hogy a lovagokra és a polgárokra tám aszko d va vissza­
szorítsák a főnemesség és az egyház hatalmát.

ARCHÍVUM

„ím e, a leírás annak m ódjáról, ahogyan a király bá­

AZ ANGOL HŰBÉRI ALLAM
róinak a földnek kivizsgálását végre kell hajtaniuk.
T u d n iillik meg kell esketni a sheriffet [a grófságok élén álló királyi tisztviselő] a
grófság és egész hundrend [a grófság egyik közigazgatási egysége] területéről,
beleértve a bárók és szabad emberek területét is, valam int minden egyes falu
egyházi és világi elö ljáróit, valam int hat jobbágyát. Ezek vallom ása alapján ki
kell nyom ozni, hogy a birtokot hogyan n evezik, ki birtokolta Edward király [H it­
valló Edw ard, az 1066-ban legyőzött szász uralkodó] idejében, és ki birtokol­
ja most, mennyi a telkek szám a, hány ekéje van a birtokosnak, és hány tartozik A Domesday Book (= Utolsó ítélet köny­
em bereihez, m ennyi a jobbágyok, a zsellérek, a szolgák, a szabadok ( ...) szám a, ve) lapjai. A királytól függő hűbéresek
mennyi az erdő, a rét, a legelő, m ennyi a m alm ok és a halastavak szám a; m eny­ kötelezettségeit, például katonai szolgá­
latuk mértékét is pontosan megszabták.
nyi a földek szaporulata vagy vesztesége, m ennyit ért az egész együtt s m ennyit
Ennek érdekében az uralkodó - a kor­
most, m ennyije volt vagy van itt a szabad embernek? ( ...) M indezt írják fel há­
szakban egyedülálló módon - egész or­
rom szorosan, tu d n iillik Edward király idejének m egfelelően, meg am ikor Vilm os szágra kiterjedő összeírást végeztetett
király adom ányozta, s hogy most m ilyen módon b írják, s tudna-e többet adni,
Mire adott ez lehetőséget
mint am ennyit jelenleg ad ." (A Dom esday Book részlete) az uralkodó számára a
Gyűjtse össze, mely tisztségek, társadalmi csoportok, „értéktárgyak" jelennek Domesday Book? Hogyan be­
□ meg a forrásban! Állapítsa meg, hogy az élet mely területeiről kapunk fontos
adatokat a forrásból! Tárja fel, mi célból készítették az összeírást! [GY]
folyásolta ez a királyi hatalom
erejét? [F ]

A bayeux-i szőnyeg egy részlete. A szőnyeg métereken keresztül - mint egy képregény - beszéli el, hogyan foglalta el Hódító Vilmos Angliát
Jellemezze a kép alapján a normannok hajóit (forma, felszereltség stb.)! Miért beszélnek a normandiai normannok
franciául? Milyen nyelven beszélhetett a normann vezető réteg Angliában? [F ]
 28 / A középkor virágzása és hanyatlása

i Ér**** királ 1
>• ■- Hiiuh tua<aa*w}*CTi
. . . . &*r«rt3fc* *fvon»l
Hí
HH ' í .ti
í r
SKÓCIA ___ 1 W r y X
Jpgiá, u
l^ r M f * * * - ÍRORSZÁG
! j ] 1 1 a T '- v
N 1 X n a g y h ű b é r e s e k
WALES— r4(W
•)í>GnH
MTi
XII.

k far - / i
Ü t
U-
_ Lcncfan
■ • x -
*:>
v
▲Caniw^rjl
□ [□ □
v v . ^
/* « «
tF - £ □ □ m
Nonrtindw
T T í< közép- és kh^hűbéresek
}/ * .* * P.HB

A bayeux-i szőnyeg Anglia a XI—XIII. században Az angol hűbériség vázlatrajzon

Mesélje el a sző­ Olvassa le a térképről, hogy milyen politikai Mi jellemezte a király és a hűbéresek
nyeg alapján a
normannok felvonulá­
egységek léteztek a XI. században a Brit­
szigeteken! Mennyiben változott meg a helyzet
H viszonyát? Hasonlítsa össze a kon­
tinentális és a szigetországi hűbériséget!
B
—= ,
sát! Mi jellemezhette
harcmodorukat? [F]
a XIII. századra? Milyen szerepet játszott Anglia
a korabeli kereskedelemben? Következtessen
Milyen következményei lehettek a későb­
biekben az angol hűbériség eltérő felépíté­
5 a térképről arra, hogy milyen viszony lehetett a sének? Milyen politikai berendezkedéshez
francia és az angol királyok között! [F] hasonlít az angol hűbériség? [F]

„1 2 . Hadmegváltási és más adót csakis király­

AZ ANGOL RENDISÉG
ságunk közös tanácsával lehet kivetni, kivéve
KIALAKULÁSA
azt az esetet, am ikor miértünk váltságdíjat kell
fizetni ( ...)
13. London városának legyen meg minden ősi szabadsága és szabad szoká­
sa, mind a többi város, m ezőváros, község és kikötő éljen összes szabadságával
és szabad szokásával.
14. Ha nem az említett három adóról van szó, hanem más adó kéréséről vagy a
hadmegváltási adó kivetéséről, úgy a királyság közös tanácsának megtartása végett
pecsétes m eghívólevelünket fogjuk küldeni az érsekekhez, püspökökhöz, apátok­
hoz, grófokhoz és a nagy bárókhoz. ( ...) meghívásuk meghatározott napra, még­
pedig legalább negyvennapos határidőre és meghatározott helyre szóljon. M ind­
ezekben a meghívólevelekben a meghívás okát meg fogjuk jelö ln i. Ha ilyen for­
mán megtörténik a meghívás, a kitűzött napon kerüljön az ügy tárgyalásra a meg­
jelentek tanácsával, még akkor is, ha nem mindegyik jön el (...)
16. Senkit sem lehet arra szorítani, hogy a lovagi hűbér, avagy más szabad
hűbér után nagyobb szolgálatot teljesítsen, mint am ennyivel az előbbiek alapján
tartozik ( ...)
35. A z egész királyság területén csak egyféle mértéke legyen a bornak, a sör­
nek, a gabonának, mégpedig a londoni fertály. A festett kelm éknek, a közönséges
rőtszínű szöveteknek és a páncélingre való anyagnak szélessége is egy legyen, a
szélétől számított két rőf. A súlyokra ugyanaz vonatkozzék, ami a többi mérték­
iM t U t a O lL Ü l re (...)
39. Egyetlen szabad embert se fogjanak el, vessenek töm löcbe, fosszanak meg
javaitól, helyezzenek törvényen kívül vagy szám űzzenek, vagy más módon ne te­
>■ *J . t
Ijp * ■
■" gyenek tönkre, s mi sem fogunk ellene tám adni, se mást nem fogunk ellene kül­
i§ deni törvényes ítélet nélkül, melyet a vele egyenlők hoztak hazája törvényei alap­
ján.
A Magna Charta részlete 40. Igazságot és bírói ítéletet senkinek eladni, senkitől megtagadni vagy senki
szám ára elnapolni nem fogunk.
<5írásmódot!
Figyeljük meg a
[F]
korabeli
41. A z összes kereskedők épségben és biztonságban utazhatnak ki Angliából,
 A középkor virágzása és hanyatlása / 29

jöhetnek be Angliába, és tartózkodhatnak vagy közlekedhetnek bent az országban,

szárazföldön és vízen egyaránt, akár venni, akár eladni akarnak, az ősi helyes szo­
kások alapján, anélkül, hogy mindenféle jogtalan vámot követelnének tőlük ( ...)
52. Akit mi megfosztunk birtokaitól, váraitól, kiváltságaitól vagy jussától a vele
egyenlők törvényes ítélete nélkül, annak m indazt tüstént vissza fogjuk juttatni. És
ha emiatt viszály támadna, az ügyben az a huszonöt báró ítélkezzék, akikről a
béke biztosításával kapcsolatban alább történik említés. ( ...)
61. M indezeket az elmondottakat megengedtük Isten kedvéért, királyságunk
megjavítása céljábó l, valam int a köztünk és a bárók közt keletkezett viszály
kedvező lecsendesítése végett. M indörökre örvendezni kívánván ezek teljes és
szilárd tartósságának, az alább leírt biztonságot engedélyezzük nekik. T i. azt,
hogy a bárók válasszanak tetszésük szerint huszonöt bárót az országból, akik saját Gyűjtse össze az oklevél
erejükhöz képest tartoznak ő rizni, megtartani s őriztetni a békét és a szabadságo­ kiadásához vezető sérelme­
kat, am elyeket nekik adtunk és jelen oklevelünkkel megerősítettünk ( ...) És ha mi ket! Állapítsa meg, mely társa­
- vagy ha országon kívül vagyunk, a mi udvarbíránk ( ...) nem orvosolná a sérel­ dalmi csoportokat érintenek
met, abban az esetben (...) ezek huszonötén pedig az egész ország közösségével ezek! Határozza meg, hogy a
dokumentum mely ügyekben
nyugtalanítsanak és sanyargassanak bennünket minden módon, ahogyan csak bír­
korlátozza az uralkodót! Magya­
ják: vegyék be várainkat, foglalják el földjeinket, birtokainkat, amíg vélem ényük rázza meg, hogy miért tartják e
szerint az orvoslás meg nem történt. Szem élyünk, a királyné és gyerm ekeink sze­ dokumentumot az angol rendi
mélye azonban épségben maradjon. M ihelyt az orvoslás megtörtént, ragaszkodja­ kormányzáshoz vezető út első
nak ismét hozzánk, miként előbb tették." (A Magna Charta Libertatumból, 1215) állomásának! [F] 8

„A király Northamptonshire sheriffjének. Minthogy tanácskozást és értekezést

kívánunk tartani a grófokkal, bárókkal és királyságunk egyéb főuraival, hogy intéz­
kedéseket foganatosítsunk azon veszedelm ek ellen, am elyek ezekben a napokban
fenyegetik a királyságot, ez okból meghagyom nekik, hogy a Szent Márton téli ün­
nepe utáni legközelebbi vasárnapon jelenjenek meg előttünk, a W estm insterben,
hogy megvitassuk, elrendeljük és végrehajtsuk azt, am inek segítségével elháríthat­
juk ezen veszedelm et. Neked is szigorú utasítással meghagyom, haladéktalanul
rendeld el, hogy a nevezett grófságból két lovagot, ugyanazon grófság minden vá ­
rosából két városi polgárt, minden mezővárosból két lakost, olyanokat, akik legal­
kalmasabbak a feladatra, válasszanak ki és a jelzett napra és helyre küldjenek el,
úgy, hogy a nevezett lovagok a maguk és a nevezett grófság közössége nevében,
és a nevezett polgárok és lakosok a maguk és a nevezett városok és mezővárosok ~r Állapítsa meg, mely kér-
közössége nevében, azoktól távol teljes és elegendő hatalommal rendelkezzenek, désekről rendelkezik a ki­
rály! Gyűjtse össze, mely társa­
hogy mindazt megtehessék, am iről előbb szó volt, olyan módon, hogy a nevezett
dalmi csoportokat hívott meg, s
felhatalm azás hiánya miatt a megnevezett ügy semmiképpen se szenvedjen ha­ ezek hogyan képviseltették ma­
lasztást. És tenálad is meglegyenek itt a lovagok, polgárok és lakosok nevei, va la­ gukat! Magyarázza meg az ese­
mint ezen parancs." (Angol oklevél , XIII. század) 9
mény jelentőségét! [F]

Az angol rendiség
Állapítsa meg az ábra alap­
ján, hogy mely rendekbe
szerveződött az angol vezető ré­
teg? Magyarázza meg, mit értünk
azon, hogy az angol törvényhozás
kétkamarás? Kinek a kezében volt
a végrehajtó hatalom? Fogalmazza
meg e fogalom tartalmát az ábra
alapján! Olvassa le az ábráról,
hogy még hol volt fontos szere­
pük a rendeknek a rendi gyűlésen
kívül! Tárja fel, hogy a hűbéri be­
rendezkedéshez képest miben vál­
tozott a király szerepköre! Vitassuk
meg, milyen lehetőséget jelentett
a rendi kormányzás az uralkodók
számára! [F] 10
 30 / A középkor virágzása és hanyatlása

A SZÉTTAGOLT
FRANCIAORSZÁG

ATLANTI
ÓCEÁN

Franciaország a XI—XIII. században

d A térkép alapján nevezze meg a közép-
jV J kori Franciaország fontosabb tartománya­
it! Állapítsa meg a történelmi atlaszból, hogy a
széttagoltság vagy az egység volt jellemzőbb
-- kMiiydMdtlMn a korszak európai államaira! Hogyan lehetsé­
* • &mim (dUi kaiata ges, hogy az angol királynak is voltak területei
• ••• Nmu Franciaországban? Miért törekedtek a francia
^ A n g o l b«rta* királyok Champagne, majd Flandria megszer­
zésére? Milyen érdekei fűződhettek a francia ki­
rályoknak az albigensek leveréséhez? Kövesse
11 A t rilp i hatalom ttw )«t7 M cii
nyomon a királyi hatalom terjeszkedését! [F]

„ (...) A főpapok­
A FRANCIA RENDISÉG
kal és a főne­
KIALAKULÁSA
e lő k e lő k g y ű l é s e
m esekkel, va la ­
(a X IV s z végétól tagjait a király hívja m ag,
mint magunk és e királyságunk más h íve i­
együttesen ta n á csk o zn ak ) vel és igaz alattvalóival tárgyalni és dön­
teni óhajtunk szám os súlyos ügyben, am e­
lyek korántsem jelentéktelenül érintik sze­
m élyünket, magunk és királyságunk, va la ­
mint az egyházak s egyháziak, a nemesek
s a világi szem élyek, továbbá e királyság
minden egyes lakosa állapotát és szabad­
ságát.
3 Ezért meghagyjuk önnek, hogy a mi
•n •o
ez 00 részünkről parancsolja meg a ( ...) váro ­
sok ( ...) közösségeinek, hogy e közössé­
gek nagyjai és legokosabbjai közül két
vagy három ( ...) teljes hatalom m al felruhá­
zott [képviselő] által ( ...) vegyenek részt a
Párizsban virágvasárnap előtti vasárnapon
m ivelünk megtartandó tárgyalásokon és
döntéseken m indannak tudom ásulvétele,
végrehajtása és a jelzett községek ko nzul­
jai által történő jóváhagyás végett ( ...) amit
mi ezekkel kapcsolatban ( ...) elrendelünk.
Figyelm eztesse őket, hogy m áskülön­
ben - ha a parancs szerint nem jelennek
meg előttünk - ahogy a dolog m egkíván­
ja , eljárás fog m egindulni ellenük a hozan­
dó határozat értelm ében." (IV. [Szép] Fü-
12 A francia rendiség löp oklevele, 1302)
1 Mely rendek jöttek létre Franciaországban? Hogyan képviseltették T fC Foglalja össze tömören az oklevél tar­
_ U magukat a rendi gyűlésen? Az ábra alapján magyarázza meg, mit talmát! Tárja fel, mi vezette a királyt az
értünk azon, hogy a francia rendi gyűlés egykamarás volt! A végrehajtó oklevélből kiolvasható lépésre! Állapítsa meg
13 hatalom mely szintjei voltak a király, és melyek a rendek kezében? [F] a képviselet jellegét és jellemzőit! [F]
 A középkor virágzása és hanyatlása / 31

Az avignoni pápai palota. IV. (Szép) Fülöp politikai céljai

érdekében nem válogatott az eszközökben.
A pápasággal szembekerülve katonái az idős Vili. Bonifác pápát
fizikailag bántalmazták és rövid időre fogságba is vetették.
Utódául francia származású pápát választottak, aki Avignonba
tette át székhelyét. Avignon francia területen van,
de a középkorban nem tartozott a francia király uralma alá
- pápai birtok volt.
A városka 70 évig volt a pápák székhelye
Milyen lehetőségeket rejtett a francia királyi hata­
lom számára az „avignoni fogság"? Milyen stílus
jegyeit ismered fel a XIV. századi épületen? [F]

„[1 356] október 1 5-én, egy szombati napon ( ...) szá­

A RENDI DUALIZMUS
mos egyházi ember és nemes, valam int a tekintélyes
FELÉPÍTÉSE
városok sok polgára jött Párizsba; majd az ezt követő
hétfőn egybegyűltek ( ...) termében a jelen levő norm andiai herceg [a trónörö­
kös] parancsa szerint. Itt a herceg jelenlétében, Pierre de La Forest, Rouen érse­
ke és Franciaország kan ce llárja, ismertette a három renddel a király foglyul e j­ Elemezze a rendi gyűlésen
tésének történetét; ( ...) lejátszódó politikai harcot!
Hasonlítsa össze a hűbéri és a
Következett 15 nap vagy körülbelül an nyi. Sokaknak ez fáradságos volt, mivel
rendi állam élén álló királyok ha­
a három rend hosszú ideig várt e dologban a válaszadással. M égis, miután több
talmát (a király jogai, tényleges
mint tizenöt napon át tanácskoztak és üléseztek, m indenik rend képviselőket hatalom stb.)! [F ]
 32 / A középkor virágzása és hanyatlása

választott, akiket meghatalm azott a z z a l, hogy m indazt rendeljék el,

ami a királyság javát látszik szo lgálni. A küldöttek - mindhárom
rendből összesen körülbelül ötven - azt üzenték a norm andiai her­
cegnek, hogy szívesen beszélnének vele titokban. Evégett a herceg
csupán hatodmagával a m inorita barátok rendházába ment a ren­
dek m egbízottaihoz ( ...)
Először is kijelentették neki, hogy a király az elm últ időben rosz-
szul korm ányozta az országot: ezért pedig azokat kell o ko lni, akik
neki tanáccsal szolgáltak. Á ltaluk tette a király m indazt, am it tett.
Ezek a királyságot kifosztották és oly veszélyb e sodorták, hogy tel­
jesen tönkrem ent és elveszett. A zt követelték továbbá a hercegtől,
hogy azokat, akiket ők m egneveznek, fossza meg minden tisztségtől,
fogassa el és börtönözze be őket ( ...)
A herceg azt válaszolta nekik, hogy a dolgokat készségesen hoz­
za tanácsa tudomására döntés végett, de m indenképpen szeretné
tudni, hogy a három rend m inő segítséget kíván nyújtani neki. Erre
a rendi megbízottak azt felelték, hogy maguk közt megállapodtak a
következő módon ( ...) " (Grandes Chronique de Francé)

A franciaországi rendek korabeli ábrázoláson

m Melyek voltak Franciaország rendjei? Elemezze, mire utal a király

elhelyezkedése az illusztráción! [F]

r =0
Nézőpontok

H e n rik az egyházat is szilárd an kézben kívánta tartani. Ezért az ország legfőbb egyházi m éltóságába, a
canterburyi érseki székbe ivó cim b o ráját, Becket Tam ást ültette. Becket azo nb an azo no sult a rá bízott m é l­
tósággal, s sze m b e szállt a k irá lly a l, am iko r H e n rik korláto zni kívánta az egyház jogait. A k irá ly em berei az
érseket az oltár előtt ölték meg (11 7 0). A z eset egész Európában óriási felháborodást váltott ki. A pápaság
m eghátrálásra kényszerítette H e n riket: a k irá ly visszavo n ta az egyházat ko rláto zó rend elkezéseit, és n y ilv á ­
nosan ve ze k e lt Becket sírjá n á l.
L , _______________________ ______________________________________________________________________________ J
Vitassuk meg, hogy a történet milyen erkölcsi problémákat vet fel!
□ Miért azonosulhatott Becket a reá ruházott méltósággal? Keressünk
hasonló történelmi helyzeteket! [F]
t 1 i i .
1
„1 . Ha vita keletkezik laikusok [világ iak], klerikusok [egyháziak]
és laikusok vagy klerikusok között az egyházak kegyuraságát [egy
adott egyház feletti rendelkezést] ( ...) illetően, a király úr bíróságán
tárgyalják le és döntsék el. ( ...)
3. A zok a klerikusok, akiket bárm ilyen ügyben m egidéznek és
vádolnak, a királyi bíró idézésére a király kúriájába fognak jö n n i, s
ott felelnek azokban az ügyekben, am elyeket a királyi bíróság oda
tartozóknak talál és az egyházi bíróság elé fognak állni olyan ügyek­
ben, am elyek oda tartozóknak látszanak, de úgy, hogy a király bí­
rája kiküld valakit a szentegyház bíróságára, hogy meglássa: m ilyen
módon folyik a per. Ha pedig a klerikust e lítélik vagy beism erő v a l­
lomást tesz, azontúl az egyház ne védje meg őt. ( ...)
7. Sem a király közvetlen hűbérese, sem uradalm ainak
tisztviselő je nem sújtható kiközösítéssel, s az ilyenek birtokai sem
vehetők kiközösítés alá, amíg nem fordultak a királyh o z, ha az or­
szágban van, vagy fő b írájáho z, ha külföldön tartózkodik, hogy te­
17 gyen igazságot ( ...)
11. A z érsekek, püspökök és az ország minden egyházi szem é­
Becket Tamás meggyilkolása a canterburyi katedrá- lye, aki közvetlenül hűbérese a királynak, birtokait báróság módjára
lisban
bírja a király úrtól, és a király bírái meg tisztjei előtt felel értük ( ...) "
18 T f T Kimutatható-e az ábrázolásból az alkotó (A claredoni konstitúciókból, 7 164)
.S / J (illusztrátor) véleménye? Ha igen, fogal­
Értelmezze az egyes pontok tartalmát! Állapítsa meg, hogyan érin­
mazzuk ezt meg! Tárja fel az erre utaló jegye­
tették a rendelkezések az egyházat! [F]
ket! [F]

5. V á l s á g é s f e l le n d ü l é s . N y u g a t - E u r ó p a a X I V - X V . s z á z a d b a n
G AZD ASÁGI VÁLSÁG A XIV. SZÁZADBAN A XIV.
század első felében Nyugat-Európa több é vszá zad a
tartó fejlődése megtorpant, m ajd átm eneti hanyat­
lás következett be. Évről évre éhínségek pusztítottak.
A bajt több tényező együttes jelentkezése eredm ényez­
te. A népesség gyorsabban nőtt, m int a m ezőgazdasági
term elés, vagyis a föld nem tudta eltartani a n ö vekvő
lakosságot. Rontotta a h elyzetet, hogy a term elés nö­
velése érdekében gyenge m inőségű földeket is feltör­
tek, am e lye k azo nban rövidesen kim erültek. A v á ls á ­
got elm élyítette, hogy az éghajlat hidegebbre fordult.
A vá lto zá sh o z a m ezőgazdaság csak lassan tudott a l­
k alm azko d n i, rom lottak a term éseredm ények.
A z éhezéstől legyengült em berek tömegeit ragadta
el a példátlan kiterjedésű és hevességű pestisjárvány.
A gyógyíthatatlan kórt 1347-ben genovai hajósok hur­
colták be Keletről Európába, és pusztítása csak 1450-
ben szűnt meg. (A következő évszázado kban a pestis
egy-egy területen rendszeresen felütötte fejét. A népes­
ség egy része azonban védettséget szerzett, így az á l­
dozatok szám a csökkent.) A pestis - a gazdasági v á l­
sághoz hasonlóan - elsősorban Dél- és Nyugat-Európát
sújtotta, míg Közép- és Kelet-Európábán kisebb veszte­
séget okozott. Európa népessége a X IV . században 75-
80 m illió ról 55-60 m illió ra csökkent. A válságidőszakot
súlyosbították a korszak nagy háborúi.
A SZÁZÉVES HÁBO RÚ (1 3 3 7 - 1 4 5 3 ) IV . (Szép) Fü-
löp halála után nem sokkal kihalt a Capetingek férfi­
ága. A trón oldalágon a V alo is-csalá d ra [valoá) szállt.
A francia trónra - leányági ö röklésre h ivatko zva - az
angol király, III. Edw ard (1 3 2 7 —1 377) is igényt tartott.
A háború kirobbanásában a tró n viszá ly m ellett a te x­
tilip a ra révén gazdag Flandria feletti uralom kérdése
is szerepet játszott.
Az angolok Flandriában törtek előre, és legyőzték a
franciákat. A franciák sorozatos vereségeik után jelentős
területi engedm ényeket tettek. Franciaországban a had­
seregek dúlásai és a pestis elviselhetetlenné tette a vá ­
rosi és falusi szegénység helyzetét. A háborús veresége
miatt tekintélyét vesztett nemességgel szemben paraszt-
felkelés robbant ki (1358), am elyhez Párizs népe is csat­
lakozott. A felkelést kezdeti sikerek után - mint a közép­
korban m indegyiket - leverték. Az erőre kapó francia
királyság az angolokat néhány kikötő (Calais, Bordeaux,
La Rochelle) kivételével kiszorította Franciaországból.
A két fél fegyverszünetet kötött (1375).
A harcok a XV. század elején ismét fellángoltak.
A z angolok újra tám adásba lendültek, és legyőzték a
fra n cia seregeket. Elesett P árizs is, a fra n cia trónörö­
kös, a későbbi V II. K áro ly délre m enekült. A z ango­
lok m ár O rléans-t [orleanl ostrom olták, m iko r egy ifjú
p arasztlán y, Jeanne d'Arc [zsann dark] angolellenes
mozgalmat indított. Jeanne d 'A rco t látom ásai ve ze t­
ték, és isteni eredetű küldetéstudata erőt öntött a fran­
cia seregekbe. Felm entették O rleans-t, m ajd Rheim sig,
a fra n cia ko ro názó váro sig nyom ultak elő re. Jeanne
A középkor virágzása és hanyatlása / 33
d 'A rc álm a telje sü lt, V II. Károlyt francia királlyá ko­
ronázták, ám a lány rövidesen fogságba esett (1 4 3 0 ),
s az angolok kezébe került. Jeanne d'Arc, a töm egeket
m egm ozgató fanatikus kezdett kén yelm etlenné vá ln i
m ind az angol, m ind a fra n cia vezető réteg szám á­
ra. így az angolok a fra n cia egyház kö zrem ű kö désével
eretnekként máglyán megégették (R o uen, 1 43 1 ).
A fra n cia g yő zelm ek hatására az angolok francia-
országi uralma hamarosan összeomlott. A m egszülető
békében (1 4 53 ) egyedül C alais-t [kaié] tudták m egtar­
tani. A z angolok kiű zé sé ve l p árhuzam osan Károly a
helyi hatalmasságokat is megtörte. A főnem ességtől
m egvonta a katonatartás jogát, s zsoldoshadsereget á l­
lított fel. U tódai folytatták a központosítást, s újabb
területeket csatoltak Fran ciao rszág h o z (Burgundia
nyugati része, Pro vence és Bretagne).
A RÓZSÁK HÁBORÚJA (1455-1485) A nagy pestis-
járvány A ngliát is elérte, s a szigetországban is hatal­
mas pusztítást vitt végbe. A népességszám a X IV . szá­
zad végére 4 m illió ról 2 - 2 ,5 m illió ra csökkent, ami
munkaerőhiányt idézett elő. A h iányzó m unkáskezeket
a birtokosok kedvezm ényekkel biztosították. A z elnép ­
telenedett földeket a parasztok bérlőkként m űvelhették
meg. A szabadabb bérlői viszony mellett a sokak szá­
m ára még m eglevő jobbágyi függőség még terhesebb­
nek tűnt. Ráadásul a százéves háború terhei miatt a ha­
talom adóemelésre kényszerült. M ind ezek miatt Dél-
kelet-Angliában parasztfelkelés robbant ki, am ely gyor­
san terjedt az országban (1 3 81 ). A felkelést leverték. A
következő évszázadb an azonban az angol parasztság
egyre nagyobb része került jobbágyi függés helyett a
hatékonyabb m unkát biztosító bérlői viszonyba.
A háborús vereség után A ng liáb an trónharcok tör­
tek ki két hercegi d in asztia (Y o rk-h áz és Lancaster-
ház) között. A rózsák háborújában (a Y o rko k c ím e ­
rében fehér, a Lancesterekében piros rózsa volt) a v é ­
res leszám o láso k miatt sok főnem esi család kihalt. En­
nek is köszönhető, hogy a trónt végül megszerző Tu-
d o r-házb eli [tyúdor] V II. Henrik (1 4 85 -1 509) gyorsan
h elyreállíto tta a rendet, és a békére vágyó p arlam ent
tám ogatásával megerősítette a központi hatalmat.
A RECONQUISTA Évszázados harcok (reconquista)
nyom án a XIII. század végére az Ibériai-félsziget m u zu l­
mán lakóit (a mórokat) a félsziget déli részére szorították
vissza. A hosszú háborúskodás ellenére a térség a ke­
resztény és a muzulmán kultúra kölcsönhatásának szín­
terévé vált. A móroktól visszahódított területeken há­
rom királyság alakult: Portugália, Kasztília és Aragónia.
M indhárom ra je lle m ző volt az erős rendi hatalom.
Kasztíliai Izabella és Aragóniái Ferdinánd házassá­
ga megteremtette az egységes Spanyolországot (1479).
A k irályi hatalom m egerősödött, visszaszo ríto tták a
főnem eseket (pl. megtiltották a magán had se rege két).
A z új állam növekvő erejét m utatja, hogy rövidesen e l­
foglalták az utolsó m ór tartom ányt, G ranadát (1492).
 34 / A középkor virágzása és hanyatlása

GAZD ASÁGI FELLENDÜLÉS N yugat-Európa g azd asá­
ga a XV. században ismét gyors fejlődésnek indult. A
fellendülés központjává (centrum ) a távolsági keres­
kedelm i utak talá lko zásán á l fekvő Flandria vált, po sz­
tógyártása révén . (A posztó a távolsági kereskedelem
egyik fő á ru cik k e vo lt.) E folyam atot erősítette, hogy a
korszakban az A tlanti-ó ceán on keresztül tengeri ösz-
szeköttetés jött létre a Hanza és a levantei kereskede­
lem között. A z ó ceáni h ajó zás új, hosszabb utak meg­
tételét lehetővé tevő, nagy vito rla fe lü le tű , hátsó kor­
m ányos hajó (karave lla) kifejlesztését eredm én yezte.
A gazdasági fellendülést újabb találmányok megszü­
letése és elterjedése is jelezte. A puskapor még nem for­
radalmasította a hadviselést, de előkészítette átalakulá­
sát. A lassan készülő és drága, kézzel írt könyvek (kóde­
xek) csak kevesekhez juthattak el. A német Gutenberg a
könyvnyomtatás feltalálásával (M ainz, 1450) lehetőséget
teremtett az inform ációk gyorsabb áram lására.

ARCHÍVUM

GAZDASÁGI VÁLSÁG
A XIV. SZÁZADBAN

Európa népsűrűsége
a XIV. század elején
és Franciaország népességének
alakulása
Melyek voltak Európa sűrűn
lakott területei? Milyen ösz-
szefüggés van a gazdasági fejlett­
ség és a népsűrűség között?
Hogyan alakult Franciaország
népessége a XI—XIV. században?
Mely tényezők játszottak szere­
pet a népességszám változásá­ MapauruMfl Ö'
*
ban? Mely tényezők befolyásol­ H 40-nal több
ták a folyamatot? Milyen gaz­ ■ I iW -U U rtírm

dasági, társadalmi és politikai L 1 JO SOMOM

I I 10-20 karom
hatásai voltak a népességszám
I I 10-n»l k » . w h t i k m ' -M r
változásainak? [F]

Ma

A pestis pusztítása
Mennyi idő alatt terjedt el
Európában a járványos be­
tegség? Jelölje nyilakkal a térké­
pen a terjedési irányokat! Mely
tényezők határozták meg a terje­
dés irányait? Mely régiókban volt
nagyarányú a pusztítás? Milyen A piautulÉa m n l t b
okokra vezethető vissza a ragály C D 30 40H
kisebb és nagyobb mértékű pusz­ I I ÍS -3 0 S
títása? (Válaszához használja fel f ~ l 20-2i% **' *
•• .v /in la i kja’M^actatant

a népsűrűségről készült térképet l I ib-?cr* S u i a d o l d i k a i n t t i l i l i n i ul

f l D-1S% M w v » fc*ra<kna«hnm
is!) [F]
 A középkor virágzása és hanyatlása / 35

Kortársi illusztráció
az áldozatok temetéséről.
A pestis terjedésének okát - a patká­
nyok bolhái terjesztették a kórt -
a kortársak nem ismerték,
de a betegség fertőző jellegével
tisztában voltak
Hogyan kíséreltek meg véde­
kezni a hirtelen megjelenő
ragállyal szemben? [F]

„A z Ú r 1348. évében majd az egész föld területén olyan nagy halálozás

pusztított, am elyhez hasonlót alig ism erünk. A z életben maradottak alig voltak
elegendők ahhoz, hogy eltemessék a halottakat, vagy irtózattal elkerüljék őket.
O ly nagy rettegés kerítette hatalm ába az egész világot, hogy am int valakin egy
fekély vagy daganat keletkezett, általában a hónaljon vagy az ágyékon, az á l­
dozatot minden segítségtől megfosztva elhagyták, még rokonai is. A z apa e l­
hagyta betegágyon levő fiát, és fiú az apját. Senki sem csodálkozott ezen, mert
midőn egy házban valakit ez a betegség sújtott és belehalt, igen gyakran bekö­
vetkezett, hogy az összes többi lakó megfertőződött és ugyanolyan gyorsan meg­
halt; sőt borzasztó dolog még hallani is, a kutyák, a m acskák, kakasok, tyúkok
és az összes háziállatok ugyanerre a sorsra jutottak. A kik egészségesek voltak, a
félelem től fejvesztetten m enekültek. így szám osán haltak meg gondatlanságból,
akik lehet, egyébként megm enekülhettek vo lna. Sokat, akiket a betegség megtá­
madott, s azt hitték róluk, bizonyosan hamar m eghalnak, a legkisebb m egkülön­
böztetés nélkül az árokba vittek, hogy elfö ldeljék, s nagyszámban kerültek így
élve a föld alá. Ehhez a bajhoz jött még egy m ásik: az a hír terjedt el, hogy egyes
bűnözők, de különösen a zsidók megmérgezték a folyókat és kutakat, s ettől ter­
jedt el annyira a pestis. Ez az oka annak, hogy annyi keresztény és zsidó, ártat­
lanok és feddhetetlenek, megölettek, megégettettek vagy kínzást szenvedtek, hol­
ott m indez a csapás a csillagok állásábó l, vagy isteni bosszúból eredt. És a já r­
Védőöltözet pestisjárvány idején.
vány a mondott éven túl meghosszabbodott, és tovább tartott a következő két A csőrbe fűszereket, illatszereket tet­
éven át, s azokon a vidékeken is elterjedt, ahol korábban nem dühöngött ( ...) " tek, védelmül a fertőzés ellen
(Az avignoni pápák életéről)
Állapítsa meg, mely esemény leírását adja a forrás! Gyűjtse össze a pusztítás
□ különböző formáit! Hogyan védekeztek a pusztítás ellen? A lakosság miben látta
a pusztítás okát! Magyarázza meg a jelenség hátterét! Gyűjtsön hasonló példákat a
történelem más korszakaiból! [SZ]

„Ezen a szombaton reggel [1346] a francia király is

A SZÁZÉVES HÁBORÚ
elindult A bbeville-bő l, és kibontott zászlókkal lo­
(1337- 1453)
vagolt az ellenség ellen. És bizonyára szép látványt
nyújtottak ezek a nemesen felöltözött, gazdagon feldíszített urak, a lobogó z á sz­
lók és a mezőkön átlovagoló m egszám lálhatatlan csapatok. És tudjátok meg,
hogy a francia király hadseregét húszezer páncélosra, s több mint százezer gya­ Állapítsa meg, mi volt a
logkatonára becsülték, s ezek közül körülbelül tizenkétezer volt lándzsás gyalog különbség a két sereg fel­
és genuai [genovai] íjá sz. És az angol királynak [III. Edward] körülbelül négy­ építése között! Magyarázza meg,
ezer lovas vitéze, tízezer íjásza és tíze ze r w alesi és más gyalog katonája volt. hogy a seregek különböző felépí­
tése mennyiben járult hozzá a
M ikor a zivatar elm últ, a genuaiak és a gyalogkatonák, a vezér parancsára a
franciák vereségéhez! Határozza
csatasor elé állottak oly közel az angolokhoz, hogy egymásra lőhessenek. És az
meg, hol találkoztunk már a had­
angol íjászok csakham ar legyőzték és megszalasztották a genuaiakat és a gya­ viselés változásának hasonló pél­
logkatonákat; de a francia urak csapatai annyira égtek a vágytól, hogy előre nyo­ dájával! Állapítsa meg a szerző
m uljanak és az ellenséggel szem b eszálljanak, hogy senki sem ügyelt semmi pa­ viszonyulását az eseményekhez!
rancsra, s úgy rohantak előre rendetlenül és összevegyülve, hogy a genuaiakat Válaszait indokolja! [F ]
36 / A középkor virágzása és hanyatlása

egészen bezárták maguk és az angolok közé.

( ...) így a gyönge lovak a földre zuhantak, majd
az erősek is az elesettek közé hullottak, s azok,
akik hátul voltak, nem törődtek a tolongással, s
ők is azok közé zuhantak, kik a földön hever­
tek. Viszont az angol íjászo k oly sűrűn és szaka­
datlan lőttek azo kra, kik állottak, hogy a lovak a
nyílvesszőktől megsebesítve egészen m egvadul­
tak. Egyik nem akart előre m enni, a másik előre
rohant, a legtöbb egészen megvadult, mások fé­
lelm ükben a nyilaktól uraik akarata ellenére meg­
fordultak, az erősen megsebesültek pedig a földre
zuhantak. És az angol páncélos vitézek, kik gya­
log voltak fe lá llítva , előre nyom ultak, utat törtek
m aguknak a franciák között, kik sem magukon,
sem lovaikon nem tudtak segíteni, s tőrrel, csa­
tabárddal és rövid, erős karddal felfegyverkezve,
úgyszólván ellenállás nélkül ölték az embereket,
mert ezek nem segíthették egymást, és m ozdulni
se tudtak egyik a másik miatt. Soha nem esett ily
nagy vereség, és soha el nem veszett annyi de­
rék ember oly rövid idő alatt. És a franciák e nagy
szerencsétlensége é jjelig tartott, mert az éj e lv á ­
lasztotta a küzdő feleket." (Froissart krónikájából,
1400 körül)

Illusztráció a Crécy mellett lezajló

összecsapásról a háború történetét
megörökítő Froissart krónikájából
/ K Milyen fegyvernemeket fe-
.S t J dez fel a képen? Mely fegy­
vernemek felelnek meg a hagyo­
mányos lovagi hadviselésnek, s
melyek jelentettek újdonságot? A
kép alapján döntse el az új fegy­
verek hatékonyságát! [F]

A százéves háború menete

Kövesse nyomon a háború
eseményeit! Milyen ellen­
tétek robbantották ki a háborút?
Milyen szakaszokra lehet osztani
a küzdelmet? Mi volt az eredmé­
nye a háború egyes szakaszainak?
Milyen következményei voltak a
hosszú háborúskodásnak? [F]
 A középkor virágzása és hanyatlása / 37

A százéves háború kezdettől a XV. század elejéig A százéves háború befejezése

TI Kövesse nyomon a térképen a háború menetét! Mely terü­
□ lj létén kezdődtek az összecsapások? Miért éppen ott? Keres-
sen magyarázatot arra, hogy miért Párizstól északkeletre tört ki
a francia parasztfelkelés? Ismertesse a térkép alapján az angolok
és a franciák helyzetét az 1375-ös fegyverszünet megkötésekor.
Hogyan változott ez a helyzet a XV. század elején? [F]
9
Kövesse nyomon a térképen Jeanne d'Arc had­
járatát! Milyen eredménnyel zárult e hadjárat? A
háborút követően mely tartományokat sikerült a francia
10
királysághoz kapcsolni? Mi lett a háború következmé­
nye? Miért éppen délkelet Angliában robbant ki a pa­
rasztfelkelés? [F ]

„Angol királyságunk ' 4 v

A RÓZSÁK HÁBORÚJA
minden férfi és női Lancesterek
III. Etfward* ü L , * York-ház
(1455- 1485)
lakosa egyaránt ( ...)
ha testi erőben van és hatvanadik évét még nem
* (piros rúzsa)
i
V • V
(fehér rozsa)

érte el, ha nem él kereskedésből vagy nem űz

ipart, vagy vagyona nincs, am iből élhetne, vagy T "
( ...) földtulajdona ( ...) s másnak sem szolgál ( ...) ,
szolgálni köteles annak, aki őt erre felszólította.
Kapjon pedig legalább annyi ellátást, felszerelést,
zsoldot vagy bért, mint am ennyit Angliában hu­
szadik uralkodási évünkben [1 3 46 ], vagy öt-hat
m egelőző évben szokásban volt adni ott, ahol
szolgálni tartozik ( ...)
Ha egy szolga elhagyja m unkahelyét, m i­
előtt vá lla lt szolgálata befejeződött vo lna, bör­
tönbe kell vetni ( ...)
A régi béreket [a pestis előtti olcsó bért] ( ...)
kell a szolgának fizetni. Ha valaki magasabb bért
köt ki, mint am ennyi já r neki, börtönbe vetendő."
A rózsák háborúja
(III. Edward 1349. évi rendelete)
Az ábra alapján nevezze meg a küzdő feleket! Milyen jellegű
küzdelmet jelentett a rózsák harca? Ki és hogyan került ki
Állapítsa meg, miről rendelkezik a dokumentum! győztesen a háborúból? Hogyan hatott a háború Anglia belső éle­
Magyarázza meg az intézkedés hátterét! [F] tére? [ F ]
38 / A középkor virágzása és hanyatlása

A RECONQUISTA FOLYAMATA

Középkori könyvnyomda. Az első nyomtatott könyv

Európában Gutenberg 42 soros Bibliája volt. 300 pél­
A térképvázlat alapján határozza meg a reconquista fogalmát! Á l­ dányban jelent meg
lapítsa meg, hogyan alakult az Ibériai-félsziget politikai térképe a A kép alapján mondja el, hogyan működ­
reconquista folyamán! Milyen fontos társadalmi jelenségről tudósít a tér­ tek az első nyomdák! Gutenberg találmá­
kép? [F] nyáig hogyan készültek a könyvek? Mi a talál­
mány lényege és legfőbb hatása? [F]

A XV. századi Európa gazdasága

Nevezze meg a térkép alapján a XV. századi Európa legfejlettebb területeit! Sorolja fel, hogy milyen szempontok sze-
■j*\ rint választotta ki ezeket a területeket! Melyek voltak Európa legfontosabb kereskedelmi útvonalai? jellemezze ezeket
(szállított áruk, az útvonal által érintett fejlett és fejletlen területek stb.)! Vesse össze a X-XIII. századi és a XV. századi
helyzetet (lapozza fel a 3. lecke 25. oldalának térképét)! [F]
 A középkor virágzása és hanyatlása / 39

r --------------------------------------------------------- ;---------------------------------------------------- 1

Nézőpontok
Jeanne d 'A rc látomásai és tettei kortársait is állásfoglalásra késztették. Egyesek lelkesen követték, s boldo­
gan áldozták életüket az általa kitűzött célért, m ások a m áglyára küldték. A z egyszerű „tinédzser" parasztlány
csak a m áglyahalál elkerülése érdekében írta alá az eretnekségét b izo nyító okiratot. Ennek ellenére tűzhalálra
ítélték.
Rövidesen francia nem zeti hőssé vált, ezért m ár 1456-ban ártatlanná nyilvánították, majd 1920-ban
szentté avatták.
A X V . században jeanne d 'A rc vallásos hittel, az Ú r parancsára indult el az angolok e llen. A valláso s fana­
tizm us mögött azonban m ár föltűnik a nem zeti kötődés is.
L __________________________________________________ _____ __________________________________________________ J

Vitassuk meg a forrásra támaszkodva, milyen érdekek, indulatok és érzelmek ha­

S tottak a fiatal lány megítélésében! Keressünk hasonló történelmi eseményeket
(analógiákat)! [F]

Tárjuk fel a vallásos fanatizmus és a nemzeti kötődés jellemzőit! Magyarázzuk

S meg a különbségek okait, hátterét! [F]

„Ö n ö k pedig íjászo k, nemesek és közrendűek hadinépe, akik O rléans városa Húzzuk alá a szövegben
előtt állnak, Isten hírével m enjenek haza hazájukb a, mert ha nem így cseleksze­ azokat a szavakat, amelyek­
nek, úgy hírt fognak hallani a Szű zrő l, aki csakham ar meglátogatja majd önöket, kel jeanne d'Arc erőt akar mutat­
ni a királynak! Állapítsuk meg,
az önök nagy kárára. A nglia királya! Ha nem így cselekednék, tudja meg, hogy
miből táplálkozik Jeanne d'Arc
hadvezér vagyok és bárhol Franciaországban találkozom em bereivel, m eneszte­
önbizalma! Vitassuk meg, hogyan
ni fogom őket onnan, akár akarják, akár nem. Ha engedelm esek, megkegyelm e­ viszonyulhatott Jean d'Archoz a
zek nekik, de ha m akacskodnak, megöletem valam ennyit. Istennek, az ég kirá­ király! Határozzuk meg, hogy a
lyának akaratából jöttem ide, teljes szívvel és lélekkel avégett, hogy egész Fran­ fanatikus lány mely kijelentései
ciaországból kiűzzem önöket, és m indazokat, akik árulást, bajt és kárt akarnak miatt működött együtt a francia
hozni a francia királyságra. Korántse vélekedjék olyaténképpen, hogy a francia egyház az angolokkal Jeanne
d'Arc megégetésében! [F]
királyságot ( ...) el fogja nyerni. Károly [V II. Károly] király az igazi örökös, aki
éppen azért fogja bírni, mert Isten, az ég királya akarja így ( ...) Károly nagy se­
reggel vonul majd be Párizsba! Ha nem akar ön hinni Isten és a Szűz kin yila t­
koztatásának, majd m egütközünk, bárhol is találunk önre. ígéri és értésére adja
önnek a Szű z, hogy ott oly nagy m észárlást fog vég h ezvinni, am ekkorát ezer
Vesse össze a két ábrázo­
esztendő óta nem csináltak Franciaországban. Tudja meg, hogy az ég királya lást! Milyennek mutatják be 16
annyi erőt fog a Szűznek küldeni, hogy minden ellenállás hiábavaló lenne ő és a történelmi hőst? Milyen kü­
jó fegyveresei e llen. És az ütközet alkalm ával meglátjuk m ajd, vajon az ég Iste­ lönbségeket állapíthatunk meg a 17
ne oldalán-e a jog vagy az önén ( ...) V álaszo ljo n tehát: O rléans városában k í­ külsőségekben? [SZ]
ván-e békét. De ha ezt nem tenné, úgy csakham ar em lékeztetni fogom erre, az Jeanne d’Arc egy XV. és egy XIX. szá­
ön nagy kárára." (Jeanne d'A rc levele az angolok vezéréhez , 1429) zadi ábrázoláson 18
4 0 / A középkor virágzása és hanyatlása
6 . Közép-Európa I. Csehország és a huszitizmus
KÖZÉP-EURÓPA FOGALM A A történelmi régiókat
m inden korban m eghatározott társad alm i, g azd asá­
gi és kultu rális tartalm ak je lle m z ik . A hog y e ze k az
összetevők vá lto zn a k , úgy m ó do sulnak a régiók ha­
tárai is.
A középkorban Közép-Európa a Nyugat és a Kelet
között húzódó térség. Keleten és délen a katoliciz­
mus és az ortodoxia közötti választóvonal jelöli ki a
határát (a keleti lengyel és m agyar határ). E határon túl
nem fedezhetők föl a nyugati vilá g je lle m z ő i: a rend i­
ség, az ö nko rm ányzattal re nd elkező váro so k, a céh e k,
az egyetem ek, a gótika stb. Közép-Euró pa nyugati ha­
tárának m eghúzása nem ilyen egyértelm ű. A k o rsza k­
ban Cseh-, Lengyel- és Magyarország nyugati határa
a választóvonal. K özép-Európában ritkábban h e ly e z ­
kedtek el a váro so k, alacso n yab b a népsűrűség, keve­
sebb vo lt a céh és az írástudó stb. A z azo nban meg­
állap ítható , hogy e térséget szorosabb szá la k fűzték a
nyugati vilá g h o z, m int a keletih e z.
Közép-Európa a XI—X III. századi fejlődés eredm é­
nyeként a X IV . század végére egyre jobban közeledett
a nyugati modellhez (pl. városok kialaku lása, rendi­
ség). Ebben szerepet játszott az is, hogy a pestisjárvány
és az azt követő gazdasági visszaesés a térséget kevés­
bé érintette.
CSEHORSZÁG A X I-X IV . SZÁZADBAN Cseho rszág
a X I. század b an a Ném et-róm ai B iro d alo m részévé
vá lt, a cseh fejed elm ek a császárok hűbéresei v o l­
tak. A császári hatalom gyengülése következtében a
cseh fejedelmi család (Pretnysl) növelte önállóságát és
megszerezte a királyi címet. Legjelentősebb u ralko ­
d ó ja, II. O tto kár (1 2 5 3 -1 2 7 8 ) az osztrák hercegi c sa ­
lád kih alása után elfoglalta az o sztrák tartom ányokat
(A usztriát, Stájerországot, Karintiát). A z új ném et-ró­
mai császá r, H absburg R ud o lf azo nban legyőzte II.
O ttokárt (1 2 7 8 ), és elvette tőle ezeket a tartom ányo ­
kat (1. le cke , 8. o ld al).
A Prem yslek kihalását követően a ném et-róm ai
császári cím e t m egszerző Luxem burg-család tag­
jai kerültek a cseh trónra. (Ez az ország lett c sá szá ­
ri hatalm uk b ázisa.) IV. Károly (1 3 4 6 -1 3 7 8 ) - a N é­
met A ra n y b u lla kiad ó ja - uralkodása idején élte fény­
korát a középkori Csehország. A z uralko dó Prágá­
ban egyetemet alapított (1 3 4 8 ). Felgyorsult a német
telepesek (hospesek) b eáram lása, ak ik erdőket irtot­
tak k i, váro sokat alapítottak, bányákat nyitottak. E l­
terjedt a háromnyomásos gazdálkodás, a városokban
megerősödött a céhes ipar. A z Érchegységben fe lle n ­
dült a bányászat, s C seho rszág Európa legjelentősebb
ezüstterm előjévé vált.
VA LLÁ SI REFO RM TÖ REKVÉSEK A K A TO LIKU S
EURÓPÁBAN A X V . száza d e lején a pápaság hatal­
mát a m egerősödő rendi m o n a rch iák , e rkö lcsi tekinté­
lyét a keresztény e lvek ke l ellentétes anyagiassága ásta
a lá . A z „avig n o n i fogság" vége, a pápa visszatérése
R óm ába (1 3 78 ) nem javított, hanem inkább rontott
a he lyze te n . A fra n cia főpapok A vig n onb an e lle n p á ­
pát választo ttak. A nyugati világ m egoszlott a két pápa
között, am it nagy nyugati e g yh ázszakad ásn ak (1 3 7 8 —
141 7) n e vezü n k.
Im m ár egyházi körök is bírálták a pápaságot, s v á l­
tozásokat, reformokat követeltek. A ferencesek egyes
csop o rtjai ostorozták a pápák fényűzését. John W y c lif
(1 3 2 0 - 1 3 8 4 ) [viklif] angol prédikátor és oxfordi tanár
kétségbe vonta a pápaság vezető szerepét, elítélte az
egyház világ i hatalm át, gazdagságát és követelte az
an y a n y e lvű igehirdetés bevezetését.
A H USZITA H ÁBO RÚ K Cseho rszágb an Húsz János
(1 3 6 9 - 1 4 1 5 ) prágai prédikátor hirdette az új tano­
kat. H ú sz a Bibliához nyúlt vissza, s elvetette mind­
azt, amire a szent könyvben nem talált utalást. E líté l­
te az egyház és a pápa világ i hatalm át, gazdagságát.
M egkérdő jelezte a papság Isten és em berek közötti k i­
vételes közvetítő szerepét. Követelte, hogy ne csak a
papok áldozhassanak „két szín alatt", vag yis a ken ye­
ret (K risztus testét) és a bort (K risztus vérét) szo lg álják
ki a világ i hívő kn e k is. A papság kivételes helyzete e l­
leni tám adás vo lt a cseh nyelvű istentisztelet szo rg al­
m azása is. A cseh társadalom ban széles körben elter­
jedtek H ú sz e szm é i.
A ném et-róm ai uralko dó , Luxem burgi Zsigm ond
(1 4 1 0 - 1 4 3 7 ) kezd em ényezésére ö ssze ü lő konstanzi
zsinat (1 4 1 4 - 1 4 1 8 ) új pápa vá la sztá sával felszámol­
ta az egyházszakadást. Zsigm ond - aki felism erte az
egyház m egreform álásának fontosságát - azt rem élte,
hogy a zsin at a reform okra is h a jlik . Ezért bántatlansá-
got biztosító m en levelet adott H ú sz Jáno snak, hogy a
zsinaton tisztá zzá k nézeteit. A zsin at azo nb an e lz á r­
kózott a reform októl. Huszt eretneknek nyilvánították
és 1415-ben m áglyán megégették.
H alálhíre kiélezte a katolikus- és a németellenes-
séget Csehországban. H úsz követői nem voltak egysé­
gesek. A nemesség és a módosabb polgárság, az ún.
kelyhesek (az elnevezés a két szín alatti áldozás je lk é ­
pére, a kehelyre utal) mérsékeltebb nézeteket vallottak
(az egyházi vagyon elkobzása, két szín alatti áldozás, a
németek kizárása a királyi tanácsból). A városi és falusi
szegénységből toborzódó táhoriták követelései jóval ra­
dikálisabbak voltak (vagyoni és társadalmi egyenlőség,
a család tagadása stb.). A z egymással szem benálló két
csoportot Zsigm ond támadása kovácsolta egységbe.
A m ik o r Zsigmond m egörökölte a cseh trónt is
(1 4 2 0 ), a csehországi ném etekre és egyéb o rszág ai­
nak (N ém et-róm ai B iro d a lo m , M agyarország) lo va g ja i­
ra tám aszko d va, pápai jó váhag yással hadjáratot hir­
detett a husziták leverésére. 1420-tól szám os sereg
indult a h usziták e lle n , de m indegyik vereséget sze n ­
vedett. A h usziták győ zelm ét elősegítette a ko rszak­
ban m odernnek szám ító huszita harcmodor: a fegyel­
m ezett gyalogosok töm ege és a huszita sze ké rvár a l­
kalm azása.
 A középkor virágzása és hanyatlása / 41

A kudarco k hatására Zsigmond - aki ügyes d ip ­
lom ata vo lt - megegyezett a kelyhesekkel. A kelyhe-
sek elfogadták a pápa főségét. C serébe e n g e d é lyez­
ték szám ukra a két szín alatti áld o zást. A m egegye­
zést követően a táboriták teljes vereséget szenved­
tek (Lip a n y, 1 43 4 ). így Zsigm ond biztosította ö n m a­
gának a cseh trónt. A huszita háborúk gyorsították a
rendek k iala ku lásá t. A cseh nem esség megerősödött,
így a XV. század közepére Csehországban is létrejött
a rendi monarchia.

ARCHÍVUM

KOZEP-EUROPA FOGALMA { j j Hanti m q aa Dihtandwar

5^ «r-h * n Fa

ttitti ét l>ojií
ta ia i/ M itra fl hafcara

ME T
LOVAGREND

>' M A ZÖ VIA

• K utlnrforj)
CSEH KIR

.......... v
Közép-Európa V.
% ... %
A térkép segítségével hatá­
rozza meg Közép-Európa M AGVAR
fogalmát! Mutassa be a térkép •• v ♦- KIRÁLYSÁG
alapján a térség demográfiai, \ K a fin t i» /
gazdasági, vallási és hatalmi je l­
legzetességeit! [F]

CSEHORSZÁG
A XI-XIV. SZÁZADBAN

Csehország a XI-XIV. században

Milyen viszonyban állt a
cseh állam a Német-római
Birodalommal? Mely tartomá­
nyokból állt a Cseh Királyság
a XIII. és melyekből a XIV. szá­
zadban? Jellemezze a Cseh Ki­
rályság etnikai összetételét! Ho­
gyan befolyásolta ez az ország
történelmét? A cseh gazdaság
mely jellemzőit olvashatjuk le a
térképről? Állapítsa meg a térkép
alapján a XIII. századi cseh kül­
politikai törekvéseket! [F]
42 / A középkor virágzása és hanyatlása
Szent Vitus (másként: Vid) a Diocle-
tianus kori keresztényüldözés áldozata
volt. Nevéhez több csoda kötődik. Pél­
dául, am ikor kínozták, földrengés tá­
madt, s leomlottak a pogány templo­
mok falai. A középkorban többek között
a rézm űvesek, a bányászok és az ifjú­
ság védőszentjének tartották, de hozzá
fohászkodtak görcsök, epileptikus roha­
mok (vitustánc) esetén is.
Miért volt Csehországban különösen nép­
szerű Szent Vitus? [F]
Sorolja fel, milyen szerepe volt az uralko­
dó szerint a középkori egyetemnek! [F]
A Szent Vitus-templom Prágában.
IV. Károly korában Csehország virágzásnak indult
6 Mennyiben igazolja a kép azt, hogy Csehországban a XIV. század­
ban virágzott a gazdaság és a szellemi élet? [F ]
„Szívü n k vágyai és azon sürgős ügyek sorában, am elyek á lla n ­
dóan foglalkoztatják királyi elm élkedéseinket, főképp szellem ünk
vágyódása késztetett gondolkodásra ( ...) hogyan lehetne cseh ki­
rályságunkat, m elyet akár örökölt, akár szerencsésen szerzett egyéb
m éltóságainknál és birtokainknál jobban szeretünk ( ...) a mi ko­
runkban bölcs férfiak sokaságával mesterségesen feld íszíteni. Ennek
azért kell megtörténnie, nehogy királyságunk hűséges lakosainak,
akik szüntelenül éheznek a tudom ányok gyüm ölcseire, idegen or­
szágokban alam izsnáért kelljen könyörögniük, hanem hogy király­
ságunkban találjanak a vendéglátásra felkészített asztalt, és hogy
azok, akik kitűnnek velükszületett értelm i képességeik szellem es
m ivo ltával, m űveltek legyenek a tudom ányok ismerete révén ( ...)
Ezért, hogy a léleknek ilyen üdvös és dicséretesen megfo­
gant gondolata méltó tetteket szü ljö n , azt akarjuk, ( ...) hogy kies
székvárosunkban, Prágában, létrehozunk, elrendelünk és újon­
nan m egalapítunk egy generale stúdiumot, hiszen ez a város mind
a föld termésének gazdag vo ltával, mind a hely kellemességénél
fogva teljes mértékben hasznosan alkalm as ilyen nagy feladatra."
(IV. Károly a prágai egyetem alapításáról, 1348)
 A középkor virágzása és hanyatlása / 43

„A z egyházban lévő szörnyű zűr=

VALLÁSI REFORMTÖREKVÉSEK
zavar gyökere abból ered, hogy a
A KATOLIKUS EURÓPÁBAN
klerikusok [egyháziak] félnek K risz­
tus szegénységétől, és hogy a világ dolgaiba keverednek. ( ...) V i­
szont sokféle oka van annak, am iért a klerikusoknak Krisztus mód­
ján szegény életet kell éln iü k. Először az Ótestamentum szerint. »Az
Ú r szólt Á ronhoz: az ő országukban ne legyen nektek birtokotok és
ne legyen köztük örökrészetek; én vagyok a te örökrészed és a te
örökséged Izrael fiai között« (...) Ha tehát az Ószövetségben Isten
szava ilyen szigorú tilalm akat állít föl a klerikusok birtokaival kap­
csolatban, és ha Krisztus s apostolai a kegyelem törvényénél koráb­
ban éppen ezt a parancsot tartották be teljes szigorúsággal, ki len­
ne inkább eretnek vagy A ntikrisztus, mint az a klerikus, aki, e lle n ­
tétben az Ószövetség tö rvényeivel, ezen szavaknak ellentm onda­
ni akarna? (...) John Wyclif (1330-1384) angol pap és az oxfordi
Krisztus egyetlen helytartója sem tám aszthat igényt arra, hogy egyetem tanára. Lefordította angolra a Bibliát, s szem­
azt állítsa, ő a szent katolikus egyház feje; sőt, hacsak nem kapott bekerült a pápasággal. Egyeteme és a királyi udvar
először megvédte, majd távoznia kellett a katedráról.
valam ilyen különös kinyilatkoztatást, még csak nem is szabad m on­
Halála után harminc évvel eretneknek nyilvánították,
dania, hogy ő tagja ennek az egyháznak." (John W yclif, XIV. szá­ holttestét kiásták és elégették
zad)
J Mely tényezőknek köszönhette john
Állapítsa meg, mire alapozva és hivatkozva fogalmazza meg kriti­ L U W yclif, hogy életében elkerülte az egy­
<!> káját a szerző! Foglalja röviden össze W yclif elképzeléseinek lé­
házi megtorlást? Mire utalnak a halála után
nyegét! [F] történtek? [F ]

„M éltóság és év, hónap, sőt napok szerint pontos

A HUSZITA HÁBORÚK
születési sorrendben a következő három pontra
feleltek [a konstanzi zsinat résztvevői] igen vagy nem szavazattal:
1. Eretnek-e vagy nem eretnek H usztinecből való H úsz János tanításaiban és
újításaiban?
2. Jogosultak-e az egybegyűlt zsinati atyák a pápa és a király nevében bün­
tetést kiszabni Húszra?
3. M ilyen büntetést érdemel H úsz a pápa és a legszentebb titok megsérté­
se miatt?
A z első kérdésre 51 szavazatot adtak le igenlő értelem ben. A m ásodikra
ugyanannyit. A harm adik kérdésre 31 szavazatot olyan értelemben adtak le,
hogy sem m iféle büntetést nem érdem el; 10 szavazat kívánt egyházi vezeklést,
45 atya adta szavazatát H úsz halálra ítélése mellett, ha nem tagadja meg azt,
am it sok éven át mondott, és nyíltan tanított az egyház tételei ellenére.
Ezután a zsinat elnöke felszólította H uszt, hogy tagadja meg m indezeket:
de ez a cseh felem elkedve hangosan kijelentette: »Nem vagyok hajlandó eltér­
ni tanításaim tól, és Jézus Krisztus evangélium ába vetett hitem től, Isten segítsé­
gével bennem marad az ő ereje is, ha a szentírás szavaival be nem b izo n yítjá­
tok ellenkezőjét. Ha ezt bebizonyítjátok nekem , akkor én, am ennyire csak a j­
kam ereje engedi, dicsőítem az eg yh ázat.«
Zsigm ond itt sürgősen és szigorúan felszólította a csehet, hogy tagadja meg
tanítását. ( ...)
Csend támadt, ekkor H úsz a következőképpen kezdett beszélni: im á d s á g ­ TfC j Készítsen rövid jegyzőköny-
^ vet a zsinaton elfogadott do­
gal fordultam Istenhez, hogy a Szentlélek által világosítsa meg zavart lel ké­
kumentumról (a jegyzőkönyvben
mét, és nem változtatta meg elhatározásom at sem, nem mondhatok le egyetlen tüntesse fel a résztvevőket, a főbb
tételemről sem, am elyeket akár írásban, akár szóban hirdettem. ( ...) Egyébként kérdéseket, a szavazati arányokat
én megvigasztalódom az igazság más fiaival együtt, akiket ugyanúgy hazugsá­ stb.). Tárja fel, hogy a zsinaton
gokkal rágalm aztak, és elítéltek, nem azért, mert téves ítéletet alkottak az áldo­ mely kérdések megoldására tö­
zás titkáról, nem egy-vagy két szín alatti áldozásról vallott meggyőződésükért, rekedett a király! Magyarázza
még csak nem is azért, hogy a züllött papság ellen prédikáltak, hanem kizárólag meg, milyen érdekei fűződtek
ehhez Zsigmondnak! Mutassa
azért, mert a római püspök ellen szóltak, vagy cselekedtek, m egállapítva a tényt,
be röviden Húsz magatartásának
hogy az rangja szerint teljesen egyforma a többi püspökkel. Egyedül ezért kín o z­ jellemzőit! Állapítsa meg, hogy
ták meg, és ezért ölték meg őket, miként magam is ezt tapasztalom magamon a forrás szerzője hogyan viszo­
az eretnekség tanítói és a papság Rómából küldött vakbuzgó hívei ré szé rő l.«" nyult Húsz János személyéhez és
(Poggio Bracciolini a konstanzi zsinatról) tanaihoz! [GY]
44 / A középkor virágzása és hanyatlása
J Gyűjtse össze, hogy me-
k L i lyek azok a hitelvek, illetve
szertartások, amelyeket elítél a
szerző! Rendezze táblázatba a
kelyhes és a táborita követelése­
ket! Magyarázza meg, miért volt
nagyobb a társadalmi támoga­
tottsága a kelyheseknek, mint a
táboritáknak! [í]
Következtessen a forrásból
a táborita hadsereg egyik
jellemzőjére! Milyen szerepe volt
ennek a lovagi haderővel szem­
beni harcban? [F]
6 Hogyan ábrázolja a kép
Húsz kivégzését? Milyen
személyeket (nem név szerint)
és milyen eszközöket ismer fel
a képen? Milyen hatást váltott ki
Csehországban Húsz János ki­
végzése? [F]
Húsz János máglyahalála Konstanzban
(1415)
„A zt, amit nem mond meg, és nem ír le világosan a B ib lia, a keresztények
nem kötelesek hin ni, s azért nem is kötelesek megtartani (...) A misét nem szabad
sem latinul, sem más nyelven énekelni, csak a nép nyelvén (...)
M inden tem plom ot, minden szentélyt és minden oltárt, am elyet nem az Is­
ten, hanem bárm ely más szent nevének em eltek, mint a bálványozás helyeit le
kell rom bolni. (...) Senkinek sem szabad az égi szentekhez im ádkozni, hogy se­
gítsenek vagy hogy Istennél közb enjárjanak, mert ez bálványim ádás vo lna. A
szentek ereklyéit és m aradványait nem szabad sem őrizni a róluk elnevezett
tem plom okban, sem tisztelni azokat (...)
Abban az időben [Krisztus bekövetkező második eljövetelekor] nem lesznek
a földön sem királyok, sem uralkodók, sem alattvalók, eltűnnek az adók és szo l­
gáltatások, senki senkit nem kényszeríthet sem m ire, hiszen m indnyájan egyfor­
mán testvérek és nővérek lesznek.
Ahogy Tábor városában nincsen »enyém« és »tied«, hanem minden közös,
ugyanígy mindig m indennek közösen m indenkiének kell lennie, és senkinek
nem lehet külön tulajdona, aki pedig ilyennel rendelkezik, halálos bűnt követ
el (...)
Ezután nem illik királyt bírni, sem ilyet választan i, minthogy maga az Isten
akar király lenni az emberek felett, és a korm ányzást át kell adni a nép kezébe,
hogy minden uraságot, nemest, lovagot le kell dönteni, és meg kell sem m isíte­
ni, (...) hogy meg kell szüntetni minden adót, szolgáltatást és illetéket, ezekkel
együtt minden fejedelm i hatalmat és világi hatalm at, hogy meg kell sem m isíte­
ni minden fejedelm i, tartom ányi, városi és paraszti jogrendet, mint olyanokat,
am elyek emberi alkotások, nem pedig Isten művei ( ...) (Járt Pribramnak, a prá­
gai egyetem mérsékelt [kelyhes] tanárának művéből)
„Legelőször is, am időn ki akarunk vonulni valam ilyen városból, vagy ha el
akarunk m ozdulni valam ilyen helyről, midőn harcm ezőn táborozunk, senki ne
vonuljon előre a következő helyre, ne m enjen, hogy magának helyet vagy szá l­
lást foglaljon, tábort ne üssön an élkül, hogy az azon célból megválasztott és k i­
nevezett fő hetmanoktól az illető helyre vonatkozóan engedélyt vagy parancsot
kapott vo ln a ." (Zizka katonai szabályzatából)
„A seregnél tartózkodó asszonyokkal és gyerekekkel együtt táboroztak, mert
rengeteg szekérrel rendelkeztek, am elyekkel sánc és fal módjára elkerítették és
megerősítették magukat. A m ikor harcba szálltak, a szekereket két sorban állítot­
ták fel, am elyek között a gyalogosokat helyezték el, a lovasokat pedig kívü l, a
szekerek elé állították, ezektől nem nagy távolságra. A z ütközet kezdete előtt a
parancsnok által adott jelre gyorsan körülvették az ellenséges sereg valam ennyi
m egjelölt részét, ezután a szekerek ismét körbe álltak, és így az ellenség beszo­
rulva és összepréselődve a szekerek
között, nem lévén meg a lehetősége,
hogy más csapatoktól segítséget és
védelm et kapjon, vagy a gyalogo­
sok kardcsapásaiktól hullott el, vagy
a szekéren lévő férfiak és nők golyói­
tól és lándzsáitól sem m isült meg. A
lovasok a szekerek előtt küzdöttek,
ha az ellenség erős nyom ást gyako­
rolt rájuk, visszavonultak szekereik
mögé és ott védekeztek, mint v a la ­
mi falakkal megerősített városban és
ilyen módon nyertek meg szám os üt­
közetet és arattak szám os győzelm et.
A szom széd népek ugyanis nem is­
merték a hadviselésnek ezt a módját,
a cseh föld pedig tágas, sík m ezőivel
term észeténél fogva elegendő lehe­
tőséget nyújtott, hogy a taligákat és
szekereket sorba állítsák, szétszór-
 A középkor virágzása és hanyatlása / 45

va elo szoljanak velük a m ezőn, majd újból egyesítsék azo kat." (Aeneas Silvius
Piccolom ini: Csehország története, XV. század)

6 Gyűjtse össze a közölt források alapján a huszita harcmodor jellemzőit! Állapítsa

meg, hogy a források szerint mely tényezők teszik lehetővé e harcmodor alkalma­
zását! Készítse el a huszita szekérvár vázlatrajzát! [í]

„Z iz k a [zsiska] M orvaországon és Szilézián át vezetett minket M agyaror­

szágba. Míg a határt elértük, hol pár napot töltöttünk, legalább 18 ezer embert
agyonütöttünk. A testvérek [husziták] azt kívánták a vezértől, hogy vezesse őket
tovább.
Erre Z iz k a négy sorba állította szekereit, célszerűen elosztotta az ágyú­
kat és átvonultunk a hegyen, an élkül, hogy a magyarok akadályoztak vo lna.
Am int Z iz k a látta, hogy m ily hatalmas az ellenség, m ely különösen lovasságban
bővelkedik, lovasait és gyalogosait szekerek közé állította, és zárt sorokban tört
előre. A külső szekerek oldalára deszkát akasztott, ezek mögé 2-3 ágyút helye­
zett, hogy ezáltal m egakadályozza az ellenséget a szekértáborba való benyom u­
lásban. ( ...)
Huszita szekérvár egykorú ábrázolása
A harm adik napon elvonultunk a m ocsár m ellől és egy folyó mellett kellett 13
igen veszélyes állást foglalnunk. Z iz k a egy osztályt átküldött a folyón, éjjel meg A forrás segítségével értel­
mezze a képen látottakat!
a szekereket szállította át és elsáncolta magát. És m ikor az ellenség megtámad­
[F]
ta az utolsó szekereit, visszatört a sáncok mögül és sokat megölt. Azután ő is át­
kelt a folyón a megmaradt szekerekkel és hálát adott Istennek, mert ily vesze­
delm es helyzetében megsegítette." (Huszita beszám oló az 1423-as magyaror­ 14
szági betörésm i)

Rendezze összehasonlító táblázatba a husziták és a magyarok fegyvereit! Magya­

rázza meg a szekérvár alkalmazásának okait, előnyeit és hátrányait! [F ]

„M i, Jan Z iz k a ( ...) a táborita, a valóban cseh nép tisztjei és korm ányzója Is­
tent rem élve, Isten kínszenvedésére figyelm eztetünk titeket, a p lzen i, landfrid lo­
vagjait, alsóbb nem eseit, polgárait és parasztjait, hogy ne szegüljetek ellen töb­
bé az Ú ristennek és az ő szent parancsolatainak ( ...)
S nem csodálkozunk azon, hogy aki nem hű az Istenhez, nem lesz az a nép­
hez sem. S így nektek résen kell lennetek velünk szem ben, hogy árulás folytán
ne veszítsétek leikeiteket." (Jan Zizka levele a plzeni szövetséghez)
Milyen területeket érintettek
Jellemezzük a táboriták között kialakult uralmi rendszert. Hogyan lép fel a tábo­ 2 a huszita háborúk? Mely or­
B rita vezér a kelyhesekkel szemben? Milyen társadalmi csoportokhoz tartoznak a szágok erejét tudta felsorakoztatni
kelyhesek? Mire utal a levél? [F] Zsigmond a husziták ellen? Mond­
ja el a térkép alapján a huszita há­
borúk eseményeit! [F]
„Istennek nevében, ám en. Mi [cseh főnemesek] e levéllel és okirattal tudtá­
ra adjuk minden mostani és eljövendő népnek, hogy mint született csehek fáj­ Csehország a huszita háborúk korá-
dalm at és őszinte bánatot érezvén azon, hogy Isten akaratából m indnyájunk bán
bűnei miatt a dicső em lékezetű Zsigm ond király
és császár, ami mi urunk halála után, a mi C seh­
országon földjén viszályko d ás támadt, m elynek
során sok gyűlölködés támadt, s igen nagy károk
és rom lások történtek, s egyöntetű megállapodás
szerint Prága városában általános országgyűlést
tartottunk annak okából és céljáb ó l, hogy az
ilyen gyűlölködés és romlások m egszűnjenek ( ...)
A m ely gyűlésen Isten kegyelméből mi fentebb írt
főurak, lovagok nemesek és m indnyájan és Cseh
Királyság minden városai velünk és m ellettünk
békét, békességet és egyetértést tettünk ( ...) " (A
cseh rendek , 1440)

Igazolja a forrás alapján, hogy Csehországban

a a XV. század közepére kialakult a rendiség!
(Húzza alá az ezeket igazoló szavakat a szövegben!
Készítse el a cseh rendiség felépítésének sematikus
ábráját! [F]
 46 / A középkor virágzása és hanyatlása

ír =a
Nézőpontok

C se h o rszá g b a sok ném et te le p ü lt be (hosp esek). A z erd ő irtáso kkal feltört fö ld ek p arasztsága, v a la m in t
a vá ro so k polgárai és a b án yá szo k jele n tő s részben ném etek vo lta k . IV . K á ro ly idején a főnem esség, a
főpapság so raiban is tért hódított a ném etség.
A ném etek térnyerése k ié le zte a cse h e k és ném etek v isz o n y á t. H ú sz m o zg alm a összefonódo tt a C s e h ­
o rszágban k ib o n ta ko zó n é m et-cse h e lle n té tte l. Ez a sze m b e n á llá s sokban e m lé ke zte t korun k n e m ze tisé ­
gi e lle n té te ih e z. A társad alm i és v a llá si e llentéteket (p l. a m ódos p atríciu so k és a váro si szegénység , a p a­
rasztság és a nem esség, a h u szitizm u s és a k a to lic iz m u s ellentétét) C se h o rszág b an felerő sítették a nem ­
zeti e lle n té te k.

0= J
Vitassuk meg a nemzeti hovatartozás szerepét a középkorban! Vitassuk meg a
hospesek helyzetét, szerepét a befogadó országok életében! [F]

„Frigyes, Isten kegyelméből a hamburgi egyház érseke, minden keresztény

J Állapítsa meg a térkép alap-
C _ l ján, hogy mely országok­
ban, mely vidékekre érkeztek né­
met telepesek! Mely időszakban
volt a legnagyobb arányú a bete­
lepülés? Tárja fel a bevándorlás
okait és következményeit (gazda­
sági, vallási, politikai stb.)! [F]
Német betelepülés Közép-Európába
hívőnek a jelenben és a jövendőben, örökös áldásom at küldöm . A zt akarjuk,
hogy m indenki szám ára legyen ismert ez a szerződés, am elyet mi a Rajnán in­
neni em berekkel, akiket hollandoknak neveznek, kötöttünk. Ezek az emberek
felkeresték felségünket, igen erősen kérve a püspökségünk területén fekvő ed­
dig m űveletlen, m ocsaras, az ország lakói szám ára haszontalan földek átenge­
dését, hogy azt term ővé tegyék. H íve in k tanácsára úgy ítéltük, hogy ez hasznos
lenne nekünk és utódainknak, ezért nem utasítottuk el kérelm üket, hanem bele­
egyezésünket adtuk.
Egyezséget kötöttünk, am elynek értelmében a fent nevezett földbirtok m in­
den mansusáért évenként 1 dénárt fizetnek nekünk. Szükségesnek tarjuk leje­
gyezni itt a mansus kiterjedését, azért, hogy a jövőben ne legyen semmi viszá ly
a lakosság között: tehát 720 királyi vessző hosszúságú és 30 szélességű, a földön
áthaladó folyóval együtt, m elynek használatát hasonló módon átengedjük nekik.
Végül akaratunknak megfelelően elfogadták, hogy a föld gyüm ölcsének tizedét
nekünk adják, tu d n iillik a tizenegyedik kévét, a tizedik bárányt, m alacot, kecs­
két, ludat, a mézből és lenből is egy tizedet, 1 dénárral m egválthatják a Szent
Mártonig felnevelt csikót és 1 obulussal a borjút. Megfogadták, hogy m inden­
ben alávetik magukat a zsinat ítéleteinek a szentatyák dekretáliái szerint, a ká­
noni igazságszolgáltatásnak és az utrechti egyház institúcióinak. A világi törvé­
nyek szerinti igazságszolgáltatást és bíróságot illetően, azért, hogy ne szenved­
jenek idegenek részéről sérelm et, kötelezték ma­
gukat évenként minden mansus után két márka fi­
zetésére, hogy maguk között dönthessenek m in­
den pörben. Ha jelentős ügyben nem tudnak sa­
ját bíróságukon dönteni, a püspökhöz fordulnak,
hogy ítéljen az esetről. Ez alkalom ból őket ter­
heli a püspöki bíróság ellátása az ott-tartózkodás
idejére. A büntetéspénzből m egkapják a kéthar­
madot, s csak egyharmada marad a püspöknek.
Megengedtük továbbá, hogy tem plom okat épít­
senek ott, ahol szükségesnek látszik. Átengedtük
ezeknek a tem plom oknak építését ott, ahol szük­
ségesnek látszik. Átengedtük ezeknek a tem plo­
m oknak a plébános használatára a parókiából
nekünk járó tized egytized részét. M inden paró­
kiából kötelesek a pap szükségleteire átadni egy
m ansust." (1106)

Készítsen leltárt arról, hogy milyen szolgáltatá­

) sokkal tartoztak a telepesek a püspöknek! Ma­
gyarázza meg, hogy a forrásban szereplő előírások
miért voltak kedvezőbbek a szokásos jobbágyi szol­
gáltatásoknál! [I]

7 . Lengyelország és Kelet-Európa a XI-XV. században
A SZÉTTAGOLT LENGYELORSZÁG A XI. századot kö­
vetően a lengyel uralkodócsalád (Piastok) tagjai több­
ször felosztották fiaik között az országot. Emiatt Len­
gyelország tartományokra esett szét (Kis-Lengyelor-
szág, N agy-Lengyelország, M azó via stb.). A z ország
eszm ei egységét a lengyel katolikus egyház tartotta
fenn.
A széttagolt Lengyelországban a X III. század v é ­
gére kiala ku ló b a n vo lt a szabad költö zésű jo b b ág y­
ság, s m egjelentek a nyugati típusú váro so k, a c é h e k ­
kel. M indkét fo lyam atban jelentő s szerepet játszottak
a német telepesek. A nyugati perem területek (S z ilé z ia
és Pom eránia) a Ném et-róm ai Birodalo m részévé v á l­
tak, s lakosságukat is döntően ném etek alkották.
Nagy veszélyt jelentett Lengyelország független­
ségére a Balti-tenger partvidékén letelepedett Német
Lovagrend. A lovagokat az ott é lő pogány poroszok
m egtérítéséért hívták be, azo nban a lovagrend k ö z ­
pontosított kato naállam a túlzottan m egerősödött.
LEN G YELO RSZÁG EGYESÍTÉSE - A RENDISÉG
KIBO N TA KO ZÁ SA A széttagolt Lengyelországot
I. (to k ie te k ) U lá s z ló , Kis-Lengyelország fejedelme
egyesítette a XIV . század első évtizedében. A töb­
bi lengyel tarto m án y fe je d e lm e it és a főnem ességet a
kö znem ességre és a k ato liku s e g yh á zra tám aszk o d va
kén yszerítette együttm űköd ésre. D in a sz tik u s kap cso ­
latot épített ki a m agyarországi A n jo u k k a l: le án yát,
Erzsébetet I. K á ro ly m agyar k irá ly h o z adta nő ül.
Eia, III. (Nagy) Kázmér (1 3 3 3 -1 3 7 0 ) országos hi­
vatalok felállításával (k a n ce llá ria , országgyűlés) erő­
sítette meg az ország egységét. A szakkép zett h iv a ­
talnokréteg biztosítása érdekében alapította a krakkói
egyetemet (1 3 64 ). Kázmér hatalma már nemcsak föld­
birtokain, hanem a b án yajö ve d e lm e k en , vám o ko n és
egyéb adókon alapult, am i a gazdaság fejlődését tü k­
rö zi. (Ezeket a k irá ly i jogon szedett jö ved e lm e ke t re­
gáléknak n e v e zzü k .)
Kázm ért un o kaö ccse , I. (Nagy) Lajos m agyar k irá ly
követte a trónon (1 370-1 3 8 2 ). A két ország között per-
szonálunió jött létre. Ez o lyan kapcsolat, am elyb en a
k irá ly sze m é lye közös, de a két állam teljes m érték­
ben független m aradt egym ástól (m ás az ad ó zás, a tör­
vé n ye k stb.). Lajos megerősítette a lengyel nemesség
jogait (kassai p rivilé g iu m o k , 1 3 7 4 ), hogy tám ogassák
uralm át. A nem esi szabadságok (nem esi adóm entes­
ség, országgyűlés jogköre) biztosítása a lengyel rendi­
ség kibontakozásának a kezdetét jelentette.
Lajos halála után a lengyel trón kisebbik lá n yá­
ra, H edvigre szállt. A lengyel bárók a k irá ly lá n yt a lit­
ván fe je d e le m h e z, Jagelló U lá s zló h o z adták felesé­
gül. A házasság révén Lengyelország és Litvánia egye­
sült, és Európa legnagyobb területű álla m á v á vá lt. A
megerősödött Lengyelország 1410-ben Grünwaldnál
legyőzte, m ajd rövidesen fennhatósága alá vonta a
Német Lovagrendet.
A hatalm as országban a nagy létszámú nemesség
A középkor virágzása és hanyatlása / 4 7
befolyása egyre nőtt, s a rendek az uralkodót a rendi
jogok kiszélesítésére kényszerítették (1 4 5 4 ).
KELET-EURÓPA A XI—X III. SZÁZADBAN A Kelet-Eu-
rópa erdős vid ékein elterülő K ije vi Nagyfejedelem ség
a XI. században részfejedelemségekre bomlott (K ije v,
Novgorod, H a lics stb.). A Kelet-Európa területének kö­
zel felét kitevő hatalm as pusztaságokat a korszakban
nomád török népek lakták. A nom ádok M agyaror­
szágot és a kijevi fejedelem ségeket is zaklatták betöré­
seikkel.
N agyobb városok csak a távolsági kereskedelem­
mel érintkező északi területen jöttek létre. A p rém ­
keresked elem b ő l erősödött meg és vá lt ö n á lló ­
vá a H a n z á v a l keresked ő Novgorod. A gazdag
k eresked ő váro s a X III. szá za d b a n sikeresen szállt
szembe a Német Lovagrenddel (N é v a , 1 24 0 ) és a
svédekkel (C súd-tó, 1 2 4 2 ).
A M O N G O L H Ó D ÍTÁS - AZ ARANY H O RDA A XIII.
század elején B e lső -Á zsia mongol törzseit a tehet­
séges Dzsingisz kán egyesítette. A lovas nom ád tör­
zsek erejét hódításokra használta fel: Kína és Közép-
Ázsia elfoglalásával hatalmas birodalmat hozott lét­
re. A behódolt nom ád népek csatlak o zta k, s így a hó­
dítók ereje egyre növekedett. A mongol hadak rö v i­
desen rátörtek Kelet-Európára. Batu kán ve ze té sé ve l,
több csata m egvívása után elfo glalták K ije ve t (1 2 4 0 ),
m ajd M agyarországra tám adtak.
A mongol-tatárok és a velük élő nomád török né­
pek berendezkedtek a kelet-európai sztyeppvidéken. A
mongol világbirodalomról leszakadva önálló államot
hoztak létre, az Arany Hordát. A szláv fejedelemségeket
adófizetőjükké tették. A tatár uralom visszavetette Kelet-
Európa fejlődését. A z orosz fejedelem ségek erőforrásait
adóztatással vonták el, a városok nem fejlődtek. N é­
hány évszázadra az orosz vezető réteg szorosabb szá­
lakkal kötődött a m o ngo lo kho z, m int Eu ró p áh oz.
A k ü lö n b ö ző ve zé re k (kánok) ö n állóso dási kísé r­
letei miatt a XIV. században az Arany Horda egysége
meggyengült. A biro dalom bom lását felgyorsította a
T im u r Lénk vezetésével létrejött új kö zép -ázsiai m o n­
gol b irodalom tám adása. A z A ra n y H orda a XV. szá­
zad közepére három kánságra hullott szét (K a z a n y i,
A sztrah án yi és K rím i).
A M OSZKVAI FEJEDELEMSÉG FELEMELKEDÉSE A ta­
tárok által adófizetésre kötelezett o rosz fejed elem sé­
gek egym ással is folytonos harcban állta k. A X III. szá­
zad második felében kezdett kiemelkedni a Moszkvai
Fejedelemség. M o szk va urai a tatár káno kn ak segéd­
keztek a többi fejedelem ség tekentartásában. Jutalm ul
elnyerték a nagyfejedelm i cím e t, s e zze l a tatárok­
nak járó adók beszedésének jogát, am i tovább n ö ve l­
te befo lyásukat.
III. Iván nagyfejedelem (1 4 62 -1 505) feleségül vet­
te az utolsó b iz á n ci c sászá r nővérét, és B iz á n c , va-
 48 / A középkor virágzása és hanyatlása

lam int a keleti keresztény egyház védelmezőjének
n yilvánította magát. Központosított hivatalokat ho­
zott létre. Ezekben a tőle függő szolgáló nemesek te l­
jesítettek szolgálatot. A szo lgáló nem esek birtokait az
uralko dó elvehette, így h ivatalno kkén t és katonaként
is feltétlen engedelm ességet várhatott el tőlü k.
N yugati m intára m o d e rn izá lt hadseregére tá­
m a szko d va III. Iván felmondta az adófizetést a ta­
tároknak. A tatárok tám adást indíto ttak, de a Don
m entén fe lso ra ko zó két sereg nem bocsátkozo tt
harcb a (1 4 8 0 ). Az orosz állam függetlenné vált a ta­
tároktól.
Az orosz államfejlődés sajátos utat járt be. A keleti
kereszténységhez tartozás miatt kevésbé érték a nyu ­
gati hatások, e zze l szem ben a b iz á n c i, illetve a tatár
m odell közvetlen p éldaként szo lg ált. Itt nem jött létre
a hűbériség, m ajd a rendiség. Az uralkodók korlátlan
hatalommal rendelkeztek (despotizm us).

ARCHÍVUM

„ ( ...) tudomására akarjuk adni a je ­

/ K Gyűjtse össze, mely kedvezményekkel
Vw*g I ösztönözték a bevándorlókat! Magya­
rázza meg a földbirtokos érdekeit a folyamat­
ban! Határozza meg a soltészek jogállását!
Magyarázza meg, mely társadalmi változá­
sokra következtethetünk a forrásból! [F]
A SZÉTTAGOLT LENGYELORSZÁG
lenben és a jövőben egyaránt, an­
nak aki e levelünket m egszem léli, hogy a közönségesen Radlinnak
nevezett öröklött birtokunkat Staniew oinak mondott M ártonnak és
törvényes leszárm azóinak német jogon haszonbérbe adjuk, még­
pedig olyan jogon, am ilyen N ow y Targ község és lakói törvénye­
ikben b irtokolják, a következő megegyezés és forma szerint: a már
említett község lakói évente m indenik kis telek után Boldog Márton
(novem ber 11.) napján szolgáltatni tartoznak két mérő búzát, négy
mérő rozsot, hat mérő zabot ( ...) , valam int egy fertály ezüstöt; ezt
az adót pedig kötelesek elvinni a közelebb fekvő udvarházunkba.
M inden fent elősorolt kötelezettség teljesítésére vonatkozóan a fent
nevezett község lakói kilenc évre mentességet fognak kapni minden
behajtás és fizetés aló l. Nevezett Márton soltész és örökösei pedig a
telepítés fejében a hetedik telket szabadon fogják bírni minden jog­
gal és hatalom m al, m iként mi azt birtokainkon gyakorolni szoktuk.
Ezenfelül a soltész és ivadékai saját használatára saját telkéhez kap­
csolhat két kertet fentnevezett községben minden adóval és bevé­
telekkel együtt, és bárm ilyen bírósági ügyben a harm adik dénár az
övé. M egadjuk Márton soltésznek és örököseinek azt a jogot, hogy
szabadon malmot építsen, ahányat csak bír az illető örökbirtokon;
kocsm át, m észárszéket, kézi malm ot szabadon tarthat és posztót is
eladhat." (Német jogú falutelepítés Lengyelországban, 1291)

Lengyelország
a XI—XIII. században
Kövesse nyomon a lengyel
állam területi változásait!
Tárja fel az okokat! Olvassa le
a térképről a lengyel történelem
legfontosabb fordulópontjait (kül-
és belpolitikai események)! M i­
lyen hatással volt a Német Lo­
vagrend megjelenése a térség­
re? Elemezze a katolikus egy­
ház szerepét a korszakban! [ F ]
 A középkor virágzása és hanyatlása / 49

LENGYELORSZÁG EGYESÍTÉSE
- A RENDISÉG KIBONTAKOZÁSA

Lengyelország
a XIV-XV. században
Mutassa be a térkép alapján
Lengyelország területi vál­
tozásait a korszakban! jellem ez­
ze a XIV. századi Lengyelország
szövetségi politikáját! Olvassa le
a térképről a lengyel-litván unió
létrejöttének köszönhető hatalmi­
politikai változásokat! Hasonlítsa
össze a hospesek csehországi és
lengyelországi szerepét! [SZ]

„[a litván követek] M agyarország királynéjának [Nagy Lajos özvegyének] a

következőket adták elő: ( ...) Felséged, fejedelem asszony, ily hasznos házas­
ság érdekében Jagelló nagyfejedelm et fiának fogadja és Hedvig legidősebb
fejedelem nőt, az ön legkedvesebb leányát, Lengyelország királynőjét, neki tör­
vényes hitestársul adja. S hisszük, hogy ez Isten dicséretére, a lelkek üdvösségé­
re, az emberek tisztességére és az ország gyarapodására vá lik . Hogy pedig az,
am it terveztek, a célnak megfelelően fejeződjék majd be, ezért Jagelló nagyfe­
jedelem , minden testvérével, minthogy még nem keresztelkedtek meg, valam int
rokonaival, a nem esekkel, a föld népével, az előkelőkkel és a kisrendűekkel
együtt a római szent egyház katolikus hitéhez törekszik, óhajt és kíván csatla­
kozni. ( ...) Ú gyszintén ez a Jagelló nagyfejedelem megígéri és ünnepélyesen
megfogadja, hogy a lengyel királyság összes elfoglalt és hiányzó részeit, bár­
ki is idegenítette el és foglalta el, saját fáradozása és költsége árán újra egyesí­ Ismertesse az ábra alapján a
ti az országgal ( ...) lengyel rendi gyűlés felépí­
Végül a többször említett Jagelló fejedelem még azt is ígéri, hogy saját litván tését! Állapítsa meg, hogy hány
és orosz országát a lengyel királyság koronájával örökre egyesíti ( ...) " (Jagelló kamarás volt a szejm! Vesse ösz-
sze a lengyel rendi kormányzást
Ulászló litván nagyfejedelem okleveléből, 1385)
a Nyugat-Európában megismert
modellel! [F]
Röviden összegezze, miről tudósít bennünket az oklevél! Magyarázza meg
0 a megállapodás megkötésének hátterét! Tárja fel a megállapodás felekezeti von- A lengyel rendi gyűlés, a szejm felépí­
zatait! [F] tése a XV. században

„H ogy az állam a jövőben jobban korm ányoztassék, az a kívánsá­

gunk, és ezt határozatba h o zzuk, hogy sem m iféle új rendelkezést nem
lehet egyénileg ho zni, sem a jövőben nem lehet hadat üzenni az or­
szágos szejm [országgyűlés] döntése nélkül: az új ügyeket előbb meg
utján

kell vitatni, azután kell elfogadtatni a nemességhez tartozó töm egek­

kel." (A nieszawai statútumból, 1454)

Állapítsa meg, hogy a dokumentum kinek a hatalmát korlátozza! Tárja

H fel, mely állami felépítésre utal a határozat! Határozza meg, melyek a
különbségek a nyugat-európai mintákhoz képest! [F]
50 / A középkor virágzása és hanyatlása

KELET-EURÓPA
A (XI-XIII. SZÁZADBAN)

Kelet-Európa
a XI-XIII. században
A térkép alapján határoz­
za meg Kelet-Európa két,
egymástól élesen elkülönülő te­
rületét (államok, gazdaság, val­
lás stb.)! M ilyen szerepe volt az
elkülönülésben a természetföld­
rajzi adottságoknak? Tárja fel a
térkép alapján a térség kereske­
delmi kapcsolatait! Következtes­
sen ezek szerepére a térség tör­
ténelmében! Kövesse nyomon a
térképen a tatár támadást, s érté­
kelje hatásait! [F]

A MONGOL HÓDÍTÁS
- A Z ARANY HORDA

A Mongol Birodalom
Kövesse nyomon a Mongol Birodalom kialakulását! A térkép alapján magyarázza meg a hódítás irányait és ütemét!
Következtessen a térképből arra, hogy milyen hatással voltak a birodalomra a meghódított területek! [SZ]
 A középkor virágzása és hanyatlása / 51

„U gyanabban az esztendőben [1240] Batu kán a harco­

sok sokaságával K ijev alá érkezett, és bekerítette azt. A ta­
tárok hatalmas erőkkel fogták körül a várost, nem lehetett
se be-, se kijutni. A városban nem lehetett egymás hangját
hallani a [tatár] szekerek csikorgásától, a tevék bőgésétől,
a sípok és kürtök hangzásától, a lovak nyerítésétől és az
emberek m egszám lálhatatlan sokaságának kiáltozásától
és jajveszékelésétő l. Elözönlötték a tatárok az egész orosz
földet. ( ...) Batu kán a Ijacki kapu környékén K ijev város
falaihoz ostromgépeket állíttatott azért, mert itt már bo­
zótos terület következett. A z ostromgépek éjjel és nap­
pal állandóan rontották a falakat. A kijeviek elkeseredet­
ten harcoltak, sokan m eghaltak, s patakokban folyt a vér.
Ekkor Batu kán a következő üzenetet küldte Kijevbe a vá ­
roslakóknak: »Ha megadjátok magatokat, megkegyelm e­
zek nektek, ha pedig továbbra is ellenálltok, m egszenved­
tek érte, és kegyetlen halállal haltok meg.« A lakosság nem
hallgatta meg őt, hanem gonosznak mondta, és átkozta
Batu kánt. Ekkor Batu nagy haragra gyulladt, és megpa­
rancsolta, hogy a tatárok induljanak el a város bevételé­
re. A faltörő kosok sokaságának segítségével áttörték a vá ­
ros falait, és elfoglalták a várost. A lakosság szem beszállt
velük. A harc színhelyén m esszire lehetett hallani a kop­
jék rettentő recsegését, a pajzsok összecsapását, a nyilak
elhom ályosították a napot, a nyilakon túl az ég nem volt Dzsingisz kán és udvara
látható, hanem sötétség borult a földre a tatár n yilak bor­
Az ábrázolás alapján jellemezze a kán udvarát!
zalm as sokaságától. M indenütt halottak feküdtek, m inde­ Milyen hatások külsőségeit figyelhetjük meg?
nütt patakokban folyt a vér, ( ...) Dm itr hadvezért sebesül­ Mennyiben segítették ezek a birodalom kormányzását?
ten Batu kán elé vezették. Batu pedig ezt a hadvezért bá­ [F] —
torsága miatt nem ölette meg. A kán érdeklődött D an yiil 9 |10
fejedelem felő l, és megtudta, hogy a fejedelem a m agya­
rokhoz m enekült." (A Nyikon-féle évkönyvből) 11 1 1 2
Készítsen táblázatot a tatár hadsereg fegyverzetéről és
harcmodorának jellemzőiről! [SZ]

„Tudnotok kell, hogy a kán városából szám os ország­

út és egyéb út vezet a különböző tartom ányokba, egyik
az egyikbe, másik a m ásikba. M indegyik út annak a tarto­
m ánynak a nevét vise li, ahova vezet. A kivitelezés mód­
ja pedig nagyon egyszerű. A császár küldöttjei a kán váro­
sából elind ulva bármerre is akarnak m enni, útjuk minden
huszonötödik m érföldjénél egy állom áshoz érnek, m ely­
nek neve dzsam , ami annyit jelent, hogy lovasposta-állo­
más. A z állom ások m indegyikén szép és tágas épület áll a
küldöncök rendelkezésére, ahol díszes szobákban, kitűnő
selyem ből készült finom ágyakat találnak, meg minden
egyebet, ami még kell, s ellátják őket minden szükséges
dologgal. A kár a királyok érkezzenek is az ilyen posta-
állom ásra, ők is megfelelő elszállásolást kapnak." (Marco
Polo, XIII. század)
J Állapítsa meg, mely intézmény létéről és tevékenységéről
L U tudósít a forrás! Magyarázza meg ennek szerepét a biro­
dalom életében, kormányzásában! [F]

Timur Lénk hadai várat ostromolnak.

Katonái kövekből és levágott emberi fejekből raknak tornyot
Jellemezze a kép alapján a mongolok hadviselési szoká-
8 . sait! [F]
 A középkor virágzása és hanyatlása / 53

r =0

Nézőpontok
A N ém et Lovagrenddel a keresztes hadjáratok idején ism erkedtünk meg. A Szentföldről k iszo ru ló lovago­
kat 1 226-ban M a z ó v ia fejed elm e behívta a pogány poroszok m egtérítésére. A rend rövidesen függetlenítet­
te magát a m a zó viai fejed elem tő l, sőt csakh am ar m ár tám adólag lépett fel.

L J
□ Készítsünk kronológiai táblázatot a Német Lovagrend történetéről! Vitassuk meg
a térképek felhasználásával a Német Lovagrend szerepét a térségben! [SZ]

„A csatasorok összecsaptak: mintha végtelen nagy tömeg om lana össze, oly

nagy volt a recsegés és ropogás, am ikor a lándzsák összeértek és a fegyverek
egymásra csaptak. A fegyverek csattogása oly nagy lármát okozott, hogy talán
azok is hallották, akik több mérföld távolságra voltak. Láb taposott lábra, fegyver
csorbult fegyveren, és a lándzsák hegyei arcokra meredtek. ( ...) M indkét részről
a csatasorok és a fegyverek úgy összeakaszkodtak, hogy már csak kardokkal és
hosszú nyelű szekercékkel küzdöttek ( ...)
A z ütközet kezdetétől mindkét sereg fölvevé a harcot, közel egy órán át kü z­ A Német Lovagrend jelvénye rajzon
döttek an élkül, hogy a kettő közül az egyik visszavonu lt vo lna. Kem ényen küzd­
ve a győzelem ért, kétséges volt, hogy a szerencse m elyik félhez h ajlik,vag y me­
lyik fél kerül ki győztesen a csatából. Midőn a keresztesek észrevették, hogy a
bal lengyel szárnyon a küzdelem szám ukra kem ény és válságos, feladva kitűnő
csatarendjüket, erejüket a könnyebb győzelem reményében a jobb szárny ellen
fordították, ahol a litván csatasor foglalt helyet, s am ely gyenge és lomha lovak­
kal és fegyverekkel volt felszerelve: ennek az áttörésével a lengyel arcvonalat is
erőteljesebben remélték felgöngyölni. De szándékuk nem vált teljesen való ra.
Am int hevesen harcba bocsátkoztak a litváno kkal, oroszokkal és tatárokkal, a lit­
ván csatasor nem bírván az ellenséges támadást, ingadozni kezdett, és egy hold
föld távolságra vissza is vonult. A keresztesek pedig tovább nyomták a litván csa­
tasort, m ely újra és újra engedett, és végül futásnak eredt ( ...) M iután a litván
sereget megfutamították, a lengyel és a porosz seregek közt különböző helye­
ken igen heves küzdelem újult ki. ( ...) A német lovagok harcolva a győzelem ért,
A Német Lovagrend lovagjai rekonst­
U lászló n a k, Lengyelország királyának nagy zászló ját, m elynek je lvé n ye a fehér rukciós rajzon
sas volt, egy ellenséges roham mal ( ...) a földre vetették. De a legelszántabb ka­
írja le az ábrázolás alapján
tonák és veteránok, akik mellette álltak, rögtön felem elték és helyére v issz a á llí­ Ő a lovagok fegyverzetét! Mi
tották, s ezzel m egakadályozták pusztulását ( ...) biztosíthatta a lovagok fölényét a
Hogy ezt a gyalázatot és becstelenséget lem ossák, a lengyel katonák vad lengyelekkel szemben a XIII—XIV.
szenvedéllyel törtek az ellenségre, és m indaz az erő, m elyet karjuk még őrzött, században? [SZ]
most áradt, pusztított és győzött. Időközben visszatért a német
lovagoknak az a serege, m ely a m enekülő litvánokat és oroszo­
kat üldözte. M agukkal hurcolták a foglyok nagy sokaságát, és
győztesként érkeztek meg, nagy vidám sággal siettek a porosz tá­
borba. De am int látták a veszedelm es fegyverekkel és erőben v í­
vott háborút, otthagyva a foglyokat és a zsákm ányt, a küzdelem be
vetették magukat, hogy segítségére siessenek bajtársaiknak, akik
akkor már lanyhán hadakoztak. A z új harcosok érkeztével a küz­
delem a két fél között kegyetlenné vált. És ettől kezdve mind töb­
ben estek el. A német lovagok arcvonala nagy veszteséget szenve­
dett katonákban, úgyhogy csatarendje megbomlott.
A z ellenséges sereg veresége oly m érvű volt, hogy mint ism ere­
tes, maga Poroszország nagymestere U lrik , ( ...) valam int a porosz
sereg m indenféle lovagja és előkelője elestek, az ellenség többi,
elhárított tömege pedig, ha egyszer már hátat fordított, akkor b iz ­
tos futásnak eredt ( ...) " (Jan Dlugosz XV. századi lengyel történet­
író munkájából)
Készítsünk kétféle csataleírást a források felhasználásával! Az
□ egyikben a Német Lovagrend nézőpontjából, a másikban a len­
gyelek nézőpontjából mutassuk be a csata lefolyását! Vitassuk meg a
kétféle leírás, feldolgozás hasonlóságait, különbözőségeit! [I] A Német Lovagrend területei Európában
54 / A középkor virágzása és hanyatlása
8 . A Balkán és az Oszmán Birodalom
BIZÁN C HANYATLÁSA ÉS BUKÁSA A XI. század
elejére Bizánc ism ét m egerősödött. A távolsági ke­
reskedelem elegendő pénzt, a szolgálati b irtokkal
re nd elkező katonai réteg m egfelelő fegyveres erőt
biztosított e h h e z. A biro dalom kiterjesztette hatalmát
a Balkánra és Kis-Ázsia jelentős területeire.
A birodalom M ánuel c sászá r uralko dása idején
(1 1 4 3 -1 1 8 0 ) élte utolsó fénykorát. A császá r halála
után belső harco k kezdődtek. A császárváro sb an nőtt
a levantei kereskedelm et m ind inkáb b kisajátító itáliai
városok befolyása.
A keresztes hadjáratok eleinte segítséget nyújtottak
B izá n c n a k az ism étlődő m u zu lm án tám adások visz-
szaveréséb en. Velence azo nban kihasználta a keresz­
tes hadjáratokat, és az egyik keresztes hadat vette rá
Konstantinápoly elfoglalására (1 2 0 2 -1 2 0 4 ), hogy így
nö ve lje hatalm át a térségben. A K is-Á zsiáb a szo ruló
Bizánci Császárság jó fél é vszá zad m ú lva G e n o va
segítségével visszafoglalta Konstantinápolyi (1 2 6 1 ).
A város kereskedelm i szerepét - am e ly a birodalom
nagyhatalmi helyzetét biztosította - azo nban nem si­
került helyreállítani. B izá n c a jö vő ben m ár nem tu­
dott gátat szabn i a keletről jö vő török tám adásoknak
és a b alkáni népek ö n állóso dási tö rekvéseinek. A b i­
rodalom m ind inkáb b fő városa falai közé zárkó zo tt.
A BO LGÁR ÉS A SZERB ÁLLAM A bolgárok a XII. szá ­
zad végén fe llázad tak B izá n c e lle n , s m egalakították a
második bolgár cárságot. A z új bolgár állam fé n yko ­
ra id ején , a X III. században a Balkán jelentős részére
(T rá kia , M ake d ó n ja, A lb án ia) kiterjesztette hatalmát.
A belső harco k azo nban rövidesen az ország részekre
szakad ásáh o z vezettek.
Szerbia a D inári-hegység vo nulatai között, a mai
Koszovó vidékén jött létre a XI—XIII. száza d b an . A he­
gyekkel tagolt vid éken kisebb központok (zsupánsá-
gok) a lak u ltak . A kis fejedelem ség a XIII. század b an
m egőrizte függetlenségét M agyarországgal és B u l­
gáriával szem ben. Bu lgária hanyatlását k ih a s zn á l­
va a XIV . században átmenetileg jelentős területeket
egyesített. A rövid virág zást követően a szerb állam
alko tó elem eire hullott szét.
AZ OSZMÁN BIRO D ALO M FELEMELKEDÉSE A XIII.
század b an a mongol terjeszkedés elől iszlám vallású
nom ád török törzsek érkeztek K is-Á zsia nyugati terü­
letére. Eleinte más uralko dó k m egbízásából katonás­
kodtak. A harcos nép államát Oszmán vezér szervez­
te meg a X III. század végén. M egkülönböztetésül a
kö rn ye ző török népektől o szm án-tö rö kö knek n e v e z­
ték m agukat. Gyors terjeszkedésüket elősegítette a
B iz á n c hanyatlása m iatt a térségben k ia la ku lt hatal­
mi űr.
O szm á n utódai, a szultánok despotikus hatalmat
(korlátlan egyeduralm at) építettek ki. A törökök nyu­
gati és keleti irányban egyaránt terjeszkedtek. M eg­
szerezték K is-Á zsia nyugati vid é ke it, és a B alkán kis
á lla m a in a k egym ás e lle n i harcát k ih a s zn á lv a m egve­
tették lábukat Európában is (1 3 5 4 ).
A BIRO D ALO M FELÉPÍTÉSE A muszlim birodalom
ereje elsősorban állam sze rve ze té n nyugodott. A te l­
jesen központosított hatalom még a fejletlen területek
erőforrásait is a hadsereg szolgálatába tudta állítani.
Elvben a birodalom egész területe a szultán tulaj­
donát képezte. A földek egy részét a szultán saját ke­
zelésében tartotta (khász birtokok). A földek döntő ré­
szét a szultán kö n n yű lo vas kato náinak, a szpáhiknak
adta katonai szolgálat fejében. (G ya ko rla tilag ez ter­
m észetbeni zsold vo lt.) A szp áh ik feltétlen hívei lettek
az uralko d ó n ak, mert tőle függött m egélhetésük. B ir­
tokukat a szultán b árm iko r visszaveh ette, nem ö rö kít­
hették azt. A b irtokad om ány nagysága a szolgálat ará­
nyában csökkent vagy növekedett.
A török haderő elitalakulatát a janicsárok adták.
Ezt a gyalogos alakulato t jó részt átnevelt, m u szlim m á
vá lt keresztény gyerekekből sze rve zté k. A ja n icsáro k
állan d ó an katonai közösségben éltek, kem ény k iké p ­
zést és jó fegyverzetet kaptak. (Létszám uk a X V . s z á ­
zad végére elérte a 20 0 0 0 főt, s m ár felszerelték őket
p u skával.)
A szpáhi birtokok n yilvántartását, a ja n icsá ro k
zso ld já n a k előterem tését csak fejlett hivatalszerve­
zet biztosíthatta. A p énzügyeket a korabeli európai
állam o kat m essze m eghaladó szervezettségű hivatal
intézte. A z adószedők (defterdárok) tízé ve n kén t az
egész b irodalom területén felm érték a felle lh e tő jö ­
ved elm eket. A központ szám ára e zek az összeírások
szo lgáltak alap ul a szolgálati birtokok kiosztásánál és
az adók m e g állap ításánál. A b irodalom területét tarto­
m ányo kra (vilajet) osztották. A v ila je t élén beglerbég
(vagy pasa) állt.
A szultánok feltétlen hatalmát szolgálta, hogy vezető
tisztségviselővé előszeretettel emeltek fel rabszolgákat.
A jórészt idegen szárm azású embereket azután bárm i­
kor félreállíthatták. A kegyvesztettek a szultán felszó lí­
tására gyakran önként vetettek véget életüknek (am ikor
„m egkapták a selyem zsinórt"). A rendszer a vezető ré­
teg szám ára nem biztosított ellenállást a szultáni akarat­
tal szem ben.
A z iszlám országokban nem vo lt külön világ i tör­
vé n yk e zé s, a bírák (kádik) a Korán alap ján íté lk e z ­
tek. Ezért fontos, hogy a szultán a birodalom vallási
vezetője (kalifa) is volt.
A V ILÁ G B IR O D A LO M A z Oszmán Birodalom állam-
szervezete az erős hadsereg fenntartására épült ki. A z
állam sze rve ze t csak akkor működött jól, ha a hódí­
tások folyamatosak voltak. A z új területek kifosztása,
adóztatása tartotta el a hadsereget és a h iv a ta lsze rve ­
zetet, a területi növekedés növelte a kiosztható szpáhi
birtokok m ennyiségét, így a b irodalom katonai erejét.
I. Murád szultán (1 359-1 389) Rigómezőnél 1389-
ben legyőzte a szerbeket. A z é szaki szerb területen
 A középkor virágzása és hanyatlása / 55

m agyar tám ogatással tovább létező szerb fe je d e le m ­
ség sorsa ezután a m agyar-tö rö k harco k függvényévé
vá lt. A szerbek veresége után az oszmán támadások
már Magyarországot is elérték. Zsigmond magyar ki­
rály ellentám adással vá la szo lt. A z egész Európából to­
borzott lovagi serege azo nban Nikápolynál vereséget
szenvedett I. B a je zid szultán hadaitól (1 3 9 6 ). A törö­
kök m egerősíthették helyzetüket a Balkán o n .
M agyarországot néhány évtize d re T im u r Lénk ta­
tár h ad ain ak tám adása teherm entesítette (ankarai c sa ­
ta, 1 4 0 2 ). A tatároktól elszenvedett vereséget azonban
az o szm án o k gyorsan kiheverték, és folytatták hó dítá­
saikat. II. Mohamed (1 4 5 1 -1 4 8 1 ) hadai 1453-ban el­
foglalták Konstantinápolyt. Ezze l a b irodalom ázsiai
és európai fele közötti kap csolat szab addá vált, a b a l­
káni hódítások m eg szilárd u ltak.
A X V . század m ásodik felétől M agyarországra ne­
hezedett a török e lle n i véd e ke zé s teljes sú lya. K oráb ­
ban Bosznia, Szerbia és Havasalföld még ütkö ző á l­
lam okként húzódtak a két hatalom között, a század
végére azo nb an m ind eg yikük török hűbéressé vált.
Ettől kezd ve Magyarország határai közvetlen védel­
mére kényszerült. A harc kim enetelét előre vetítette,
hogy a despotikus török állam - am úgy is jó val na­
gyobb - erőforrásait jobban tudta m o zgó sítani, m int a
m agyar rendi á lla m .

ARCHÍVUM

A & > m a firodtatom BIZÁNC HANYATLÁSA

J AXI UtíHjbHI ÉS BUKÁSA

J * XXI tiáita kúMpén

[ 'i A NiUi«i CtétJánéQ

^ IV. t o r e im * todtkrM

A Bizánci Birodalom
Nfcau a XI—XIII. században

3 Kövesse nyomon a biroda­

lom területi változásait! M i­
lyen szakaszokat tudunk megkü­
", KAI A lönböztetni a változások alapján?
CSÁSZÁRSÁG Mely okokra vezethetó'k vissza a
változások? Milyen szerepet ját­
szott a birodalom életében a ke­
reskedelem? Hogyan változott a
helyzet 1204 után? Állapítsa meg,
milyen hatása volt a birodalom
összeroppanásának a szükebb és
a tágabb térségben! [F]

„ ( ...) A velen ceiek is, kiknek hajóhadát használták [a keresztesek], különösen

törekedtek arra, részint az ígért pénz rem ényében, am elyet ez a nép különleges
mohósággal kíván, részint pedig azon okból is, mert ez a város bizakodva hajói
nagy szám ában, a vezetést és az uralm at ezen az egész tengeren saját részére
igényelte ( ...) (Gunther von Paris: História Constantinapolitana , 1207-08)
Határozza meg, hogy a velenceieket mely célok vezették Konstantinápoly elfog­
lalására! Állapítsa meg a szöveg szerzőjének viszonyulását a velenceiekhez! [F]
56 / A középkor virágzása és hanyatlása
Bizánc bevétele
jellemezze a város védelmi
rendszerét! Gyűjtse ki a kép
alapján a várostromhoz használt
eszközöket! A harc mely moz­
zanatait emeli ki az ábrázolás?
Milyen szokatlan jelenetet lát a
képen? [F]
Készítsen térképvázlatot a
XII. századi Balkánról! Je­
lölje be a térképvázlaton Szer­
bia határait! Gyűjtse össze a
szövegből a szerbekre vonatkozó
társadalmi, gazdasági és politikai
vonatkozású adatokat! [í]
„M iután a várost bevették, és a keresztesek a már elmondottak szerint beren­
dezkedtek és a palotákat elfoglalták, azokban olyan temérdek gazdagságot ta lá l­
tak, hogy az minden képzeletet felülm úl. ( ...)
A zarándokok azután megnézték a város nagyságát, a palotákat és a gazdag
apátságokat, a díszes tem plom okat és a városban található nagy csodákat, me­
lyek mind ám ulatba ejtették őket. Igen álm élkodtak a Hagia Sophia-tem plom on
is, s a benne található gazdagságon." (Róbert de Clari lovag krónikájából, XIII.
század)
Állapítsa meg, mi történt Bizánccal a város elfoglalását követően! Tárja fel, ho­
H gyan befolyásolta ez a város későbbi sorsát! Határozza meg a szerző viszonyulá­
sát a leírt eseményekhez! [F ]
„Ebben az évben (1168) M anuel császár Szerbiában tar­
A BOLGÁR ÉS
tózkodott. Ez M agyarország, D alm ácia és lllyria közt
A SZERB ÁLLAM
elterülő hegyes, erdős, és nehezen hozzáférhető ország
(...) A szerbek felkeltek, bízván a ho zzájuk vezető szűk utakban és az ország­
út m egközelíthetetlenségében. Egyébiránt az egész nép m űveletlen, tudatlan,
erdőkben és hegyekben él; a földm űvelést nem ism eri, a nagyban űzött baromte­
nyésztés legfőbb gazdasága. T e j, sajt, va j, hús, méz és viasz bővében vannak. A
szerbek fő em bereiket zsupánoknak n evezik, és a görög császárnak vannak alá­
rendelve. H egyeikből és erdeikből gyakran előtörnek, és az egész környéket e l­
pusztítják, m ivel igen harciasak. A császár éppen azért, mert szom szédaikat nem
hagyták békében, vonult ellenük nagy bátorsággal és nagyszámú sereget vitt ma­
g ával." (Guillaume tyrusi érseknek a keresztes hadjáratokról szóló művéből, XII.
század)
 A középkor virágzása és hanyatlása / 57

„3 8 . M ivel gonoszsággal teli ellenségünk az egész bolgár földön * Gyűjtse össze a bogumil eretnekek jellem-
elhintette a m anicheus [perzsa elem ekkel átszőtt vallás a III. század ­ V zőit (tanok, magatartsás stb.)! Magyaráz­
tól, a világot a jó és a rossz, a fény és a sötétség harcának fogják fel] za meg a bolgár egyház viszonyát a bogumil
eretnekséghez! [F]
eretnekséget, miután elegyítette azt a m assalianus [IV. századi m oz­
galom , követői felm entve érzik magukat az erkölcsi szabályok alól]
eretnekséggel is, m indazokat, akik kezdem ényezői ennek az eret­
nekségnek, anathéma [kiátkozás] sújtsa.
39. Bogum il papra, aki Péter bolgár cár idején átvette ezt a
m anicheus eretnekséget és elterjesztette azt bolgár földön (...) koráb­
bi és most is meglevő tanítványaira, az ún. apostolokra, anathémát
m ondunk.
4 0 . És m indenkire, aki folytatja ezt az eretnekséget, fenntartja
szokásaikat, éjszakai gyűléseiket, szentségeiket és haszontalan taní­
tásaikat, valam int arra is, aki velük közleked ik, anathém a szá lljo n ."
(Az 1211-es, bogum ilellenes bolgár zsinat rendelkezéseiből)

A Balkán
a XI—XIII. században
3 Kövesse nyomon a bolgár és a szerb állam területi változásait! Mi
w _l mindenre következtethetünk a területi változásokból? Mutassa be,
hogyan változott Bizánc szerepe a térségben három évszázad alatt! Fo­
galmazzuk meg a vázlat segítségével a Balkán XIII. századi politikai hely­
zetét! [F]

„M urád [szultán] újból felkerekedett,

AZ OSZMÁN BIRODALOM
hogy hadba vo nuljon , [a d élszláv fe­
FELEM ELKEDÉSE
jedelm ek] nagy hadsereget gyűjtöttek
össze, s ugyancsak D alm áciábó l és Tribenjéből is (...) A kkor ren­
geteg török érkezett M uráddal együtt, nagy ütközet kerekedett, és
szörnyű vérontás folyt a M arica fo lyó nál. A törökök megölték a
M arica folyónál [több d élszláv fejedelm et].
Néhány év m úlva ezután [a törökök] felkerekedtek a szerb föld
ellen, s ott háború kerekedett, am elyben roppant nagy sokaság -
m egszám lálhatatlan hadsereg - pusztult el belőlük [a szerbekből],
és vérontás támadt (...) Ekkor egyébként a harcosok egyike, név sze­ 1 Készítsen térképvázatot az oszmán-törö-
rint M ilos, aki nagyon bátor volt (...) lándzsával (...) átdöfte a go­ i I kök hódításairól! Határozza meg a forrás
nosz M urádot, kiontotta lándzsájával egész belsejét és utálatos lel­ alapján a török hódítás különböző fázisainak
két. A törökök megölték Lázár szerb fejedelm et a 689 7 . [1389] év­ jellemzőit! Tárja fel a délszláv vezető réteg
ben, jún ius havában. Bajezid vette át atyja, M urád szultánságát, lehetőségeit a török hódítás időszakában! [F ]
hatalma alá hajtotta a szerb földet is,
Ai Otnmén
rákényszerítette őket, hogy adót fizes­
senek, hadsereget küldjenek neki, s MAGYAR | XfV u w i d M MM
A R A N y H
[háborúban] vele együtt vo nuljanak ki, KIRÁLYSÁG MOLDVA | j(|Y itiud tunpi
és Stefán despotát helyezte atyja trón­ i Kttf u*c*d r n im it t M «

jára, hogy uralkodjék a szerbek felett." í | - X * 1. u l n d

(HAVASALFOL^ 1 oi? A v iro * i*4

(Névtelen bolgár évkönyvből , XIV.
század)
SZERBIA
Fekete-tenger

Drtnífwdv
Az Oszmán Birodalom terjeszkedése 1371 v/ •
a XIV. században
....... n
Kövesse nyomon az oszmán hó­ &1344
5 dítás állomásait! Tárja fel a ter­ & '
jeszkedés sajátos vonásait! Állapítsa
meg, milyen tényezők segítették az
oszmánok előretörését! Sorolja fel a
térkép alapján az oszmán terjeszkedést
akadályozó hatalmakat! [F]
 58 / A középkor virágzása és hanyatlása
Számba veszik a gyermekadó (devsirme) révén
11
begyűjtött keresztény gyermekeket. A gyermekek jó
részéből janicsárt neveltek
12 Miért alkalmazhatták a törökök ezt a
rendszert? Hogyan ábrázolja a török rajz
az eseményt? [F]
Az adóösszeírást végző
török hivatalnok,
a defterdár.
Az Oszmán Birodalomban
tízévente pontos felmérést
készítettek minden
adóztatható jövedelemről
Mi tette lehetővé ezt a pontos összeírást?
ó Miért volt elengedhetetlen ez a rendszer
a birodalom működéséhez? [F]
„A m iko r m egérkezik hozzád a termán [szultáni rendelet, o kle­
vé l], tudd meg, hogy a győzelem után, am elyet Rigómezőn [1389]
Isten akaratából atyám , M urád szultán, (...) épen és egészségesen
tért vissza a harcm ezőről magasan az ég felé em elkedő sátrába;
s ekkor, am ikor a legnagyobb örömet éreztük, látván, hogy a bá­
nok levágott fejei hogyan gurulnak a lovak patái alatt, s egyesek ott
állnak összekötözött k ézze l, mások pedig átvágott izm okkal - te l­
jesen váratlanul egy bizonyos M ilos K o p ilics, aki ravaszságból és
cselszövésből azt mondta, hogy felvette az iszlám ot, arra kért ben­
nünket, hogy vegyük be a győztes hadseregbe. A m ikor megenged­
tük neki, hogy m egcsókolja a fénylő nagyúr lábát, ahelyett, hogy ezt
tette vo lna, elháríthatatlanul ruhájában elrejtett mérgezett kést szúrt
a fénylő nagyúr dicső testébe, s súlyosan m egsebezvén, megitatta őt
a mártírok serbetjével. (...) M ikor a történteket meghallottam , a vér­
tanú seregéhez siettem, de már holtan találtam ; ugyanakkor történt,
hogy bátyám, Jakub bej eltávozott az örökkévalóságba. Atyám tes­
tét megbízható em berekkel elszállítottam , hogy Brusszában temes­
sék el. A m ikor m egérkezik a holttest, temettesd el, de senkinek se
beszélj a történtekről, sőt a nép előtt mutassátok a győzelem je le ­
it, hogy az ellenség semm it se vehessen é szre." (Bajezid szultán fer-
mánjából, 1389)
Gyűjtse össze az oszmánok politikájának jellemzőit a legyőzött né­
□ pekkel szemben! Tárja fel a propaganda szerepét az Oszmán Biro­
dalomban! Magyarázza meg a forrás alapján, hogyan akadályozták meg
a trónviszályokat az Oszmán Birodalomban! [F ]
„A m iko r megindul a hadsereg toborzá­
A BIRODALOM FELEPITESE
sa, akkora készséggel és gyorsasággal
gyűlnek és jönnek össze, hogy azt hihetnéd: nem háborúba, hanem
lakodalom ba szól a m eghívás; sőt alig győzik kivárni a bevonulás
idejét, s ők maguktól jönnek a gyülekezőhelyekre, és ha o lykor-o ly­
kor úgy esik, hogy nincs éppen háborújuk, akkor nagy unalom szálI-
ja meg őket, és nem csak azok sietnek bevonulni, akiket összeírtak,
hanem önkéntesen, az összeírtaknál többen igyekeznek és szinte fut­
nak az adott helyre. Ezért aztán a török nem valam i sokat fáradozik
hadserege öszszetoborzásán, hanem csak egyszerűen kiküldi hírnö­
keit az elö ljáró kho z, kitűzi a napot és az időpontot, a h írvivők azon
nyom ban k iviszik a hírt a városokba és m ezővárosokba, és egyetlen
hónap leforgása alatt összejönnek abban a rendben, ahogyan össze-
íratásuk azt tartalm azta, mégpedig a gyalogok külön a lovasoktól,
m indegyikük a saját e lö ljá ró já va l, ugyanabban a rendben, ahogyan
a harctéren is tábort szoktak verni és harcba készülődni. (...) Ha v i­
szont a török azt látja, hogy súlyosbodik szám ára a háború, azon
nyom ban hírvivőket küld szét az egész országba, s minden negye­
dik vagy ötödik hadkötelest parancsra bevonultat az otthon m ara­
dók költségén; és ezt a hadsereget cserehornak n evezik. Ezen a mó­
don végtelen nagy létszámú hadsereget tud összegyűjteni. U gyan­
akkor m indezt akkora lelkesedéssel hajtják végre s teszik meg, hogy
egyik a m ásika helyett aján lko zik, s az, akit otthon hagynak, úgy
é rzi, igazságtalanság esett rajta. Ezenfelül: v a lljá k , hogy boldogok
lesznek, ha nem otthon, a vénasszonyok könny- és nyálfolyása kö­
zepette, hanem a csatatéren, az ellenség lándzsái és nyilai között
halhatnak meg. S azokat, akik így halnak meg, nem csak hogy nem
siratják, hanem szenteknek s győzteseknek hirdetik, példaként pré­
dikálják s em elik m agasra." (Georgius de Hungária, a törökök kö­
zött két évtizedig fogságban éló' szerző müvéből, 1458)
J Gyűjtse össze a török hadsereg fegyvernemeit! Határozza meg a
; ’ •'.! hadkiegészítés rendszerét! Magyarázza meg, mely tényezők követ­
keztében lelkesek a hadba vonuló törökök! [F ]
 A középkor virágzása és hanyatlása / 59

W o crli ifvatatofc szuttárnat.

bwofléWon neíeiök

s ű j Tk
uoéoátati brto«
n w Jtó M p « [k c «

k«r««zt6ny«k
Janicsárok
/K Miért válhattak a ja-
nicsárok az oszmán
Az Oszmán Birodalom felépítése
hadsereg legütőképesebb
egységeivé? Keressen a J Jellemezze az ábra alapján a szultán szerepét és hatalmát! Kik tartoztak az Oszmán
tankönyv írott forrásai­ L J I Birodalom vezető rétegei közé? Hasonlítsa össze helyzetüket a nyugat-európai vezető
ban olyan részleteket, rétegek helyzetével! Tárja fel az oszmán hivatalszervezet sajátosságait! Miben volt fejlettebb
amelyek a janicsárok ka­ a nyugat-európai hivatalszervezetnél, és melyek voltak a gyengéi? Hogyan épült fel az osz­
tonai szerepére utalnak! mán hadsereg? Mi volt a titka ütőképességének és nagy létszámának? Jellemezze az alávetett
[GY] tömegek helyzetét! [F]

A VILÁGBIRODALOM
„Első rohamaink eredménytelensége m i­
att - ezeket a bizánciak és az olaszok v i­
tézsége hiúsította meg oly teljesen, mert állandóan ez utóbbiak voltak
felül - a szultán igen haragosnak mutatkozott. M ivel e szégyent nem
tudta elviselni, szünet nélkül előre küldte m indazon csapatait, am e­
lyeket későbbre, tartaléknak hagyott, legjobban fel fegyverzett, legbát­
rabb, leggyőzhetetlenebb harcosait, (...) Ő k alkották a sereg élcsapa­
tát, (...) a híres janicsároké, szám szerint tizenkétezer fő (...)
Mohamed szultán azonban észrevette, hogy a védők kezdenek
eltűnni a sáncokból és a résekből, hiszen ő maga sem állt messze
a harc színhelyétől, látta, mint lopózik el ezen emberek egy része.
Megfigyelte, hogy azok, akik tovább is helytálltak, csökkenő számuk
miatt gyengébben küzdöttek. M ivel vélem énye szerint úgy tűnt, hogy
az elfutamodó védők a falat cserben hagyják, (...) élükre állt. A törö­
kök dühödt ordítással törtek előre a szultán nyom ában; rövid, elke­
seredett harc után megmászták és hatalmukba kerítették a sáncokat
és az ágyúk által összelőtt városfal romjait, miután az utolsó védőket
is menekülésbe kergették. Innen az ostromlottak egy részét a fal és
a sánc közti futóárokban szorították meg, egy mélyre ásott árokban.
Egy másik részüket visszanyom ták és azon kis kapuig üldözték, am e­
lyet a falon G iustiniani azért nyittatott ki, hogy a város belseje és
az előretolt sánc között könnyebb összeköttetést teremtsen. Itt ismét
nagy torlódásra, és a janicsárok részéről öldöklésre került sor; e hely
felé rohant ugyanis a m enekülők tömege, midőn a győztesek ujjon-
gását hallotta. Itt esett el Konstantin császár is, mialatt vitézül harcolt
hű katonái között.
A janicsárok, majd nyomukban a többi seregrészek, rövidesen
úgy zúdultak be a városba, mint a vízáradat. (...) A fal előtt, am ely­
Szpáhi
re nagy lobogóját vonatta fel, sugárzó arccal állt a szultán, és örven­ 17
"TKl Jellemezze a rajz alapján a szpáhikat
dett a látványnak: a nap most virradt fel végül teljes világossággal.
^ J (fegyverzet, ruházat stb.)! Az oldal tetején
(Kritobúlosz: II. Moham ed tette) 18
levő ábra alapján határozza meg helyzetüket az

6 Jellemezze a török hadsereg felépítését és harcmodorát! Állapítsa

meg a szerző - az ostrom után bizánci török szolgálatba álló görög
Oszmán Birodalomban! Keressen a tankönyv
írott forrásaiban olyan részleteket, amelyek a
viszonyát a legyőzöttekhez és a győzőkhöz! [F] szpáhik katonai szerepére utalnak! [GY]
 6 0 / A középkor virágzása és hanyatlása
MAGYAR
KIRÁLYSÁG MOLOVA
)&
19
r „Isten kegyelméből én, uram nak Jézus Krisztusnak szolgája II. Sándor vajda
Nézőpontok
A török elő re n yo m u lás kö­
vetkeztében a B alkán kis
népei és á llam ai a Tö rök
Birodalo m és M agyaro r­
szág ütkö ző zó n ájáb a ke­
rültek. V itassuk meg m i­
lyen lehetőségek álltak
ezen népek ve ze tő réte­
gei előtt! M ilye n m egíté­
lés alá eshet a hősi e lle n á l­
lás vagy a hódítókkal való
együttm űködés?
0=_______ J
/ K Foglalja össze röviden a
^ csata főbb mozzanatait, me­
netét! FHatározza meg, mely té­
nyezők biztosították a keresz­
tény sereg sikerét? Állapítsa meg
a szerző viszonyulását az ese­
ményhez és szereplőihez! [í]
KRÍMI
Az Oszmán Birodalom
a XV. században
\1 Az 57. oldalon levő tér-
kép felhasználásával álla­
pítsa meg, hogyan változott a
birodalom kiterjedése a XIV.
századhoz képest? Melyek a biro­
dalom terjeszkedését akadályozó
hatalmak? Vonjon le törvény­
szerűséget a hűbéres területek
elhelyezkedéséből! [F ]
m oldvai fejedelem adom tudtára ezen keresztény és szabad és nyílt oklevéllel
m indenkinek (...), hogy örök békét és keresztény egységet kötöttünk hatalm as­
ságom atyjával, János vajd ával. László király helytartójával és az egész Magyar-
ország korm ányzójával és urával, és úgy fogadtuk, hogy halálom ig fia leszek, és
hogy m indenben engedelm eskedem neki, mint igaz fia az atyjának, valam eny-
nyi bojárom m al és egész földem m el, és semm it sem teszek őkegyelm essége pa­
rancsa nélkül, és hogy őkegyelm essége parancsára megteszem és teljesítem , és
hogy feleségét úgy tekintem , mint úrnőm et halálom ig, és hogy barátainak jó ba­
rátja leszek, és ellenségeinek pedig ellensége, amíg élek. Uram és atyám János
vajda pedig szeressen m inket és védjen meg m inket minden ellenséggel szem ­
ben minden ország felől és minket és országunkat, mint minden atya fiát és a jó
uralkodó országát. (. . . )" (Sándor moldvai fejedelem szerződése Hunyadi János­
sal, 1453)
1 Foglalja össze tömören az oklevél tartalmát! Állapítsa meg, a Magyarország
L L J és Moldva között létrejött viszony jellemzőit! Magyarázza meg az egyezmény
előnyeit a két fél számára! [F]
„Ebben az időben [1475] M ohamed török császár, felfegyverezve 120 000
emberét, elküldte őket a tatár sereggel és Radu vajda havaselvi seregével együtt,
hogy m enjenek István vajda ellen. István vajda pedig 40 000 katonát állított ki,
s a 2 000 lengyellel, akiket Bucsavszki vezetésével Kázm ér király küldött segítsé­
gül, meg az 5000 m agyarral, akiket M átyás magyar királytól kapott, eléjük ment
Vasluin felül, a Magas Flídh oz, s legyőzte őket István vajda, nem annyira vité z­
séggel, mint inkább ravaszsággal. Mert nagy okosan felégette a füvet mindenütt,
úgyhogy a törökök p aripái, azok a délcegek, elbágyadtak az éhségtől. S m int­
ha csak Isten egy akaratra jutott volna az em berekkel, az isteni hatalom segített,
mert olyan köd szállott a törökökre, hogy egymást sem látták. István vajda né­
hány embert a berládi dom bokra rendelt, hogy kürtökkel és trom bitákkal csata­
jelet adva, tőrbe csalják a törököket. Ekkor a török sereg a kürtszóra megfordult,
s bár a v íz meg a hegy akadályozta, s a köd is elborította, felfelé tört a dombon
a kürtszó irányában. István vajda meg hátulról rájuk támadt csatarendbe állított
seregével, csütörtökön, január tized ikén, ott, ahol nem volt helyük rendezni so­
raikat és rendbe á lla n i, úgyhogy egymást vagdalták, és sokan odavesztek. A gya­
logosokból sokan foglyul estek, de ezeket is mind levágták, s később halm okat
raktak a holtakból. Sok pasa és bég elesett, Izsák pasa fiát pedig élve fogták el,
de m egszabadult. A z ágyúkat is elnyerték, és több száz zászlót szedtek össze."
(Ureche Gergely: M oldova évkönyvei, XVI. század második fele)

9 . A középkor művelődése
A SKOLASZTIKA A kora középko ri visszaesés után
a clunyi mozgalom hatására a sze lle m i élet is fe lle n ­
dült. Elénkítőleg hatott a középko ri sze lle m i életre,
hogy arab közvetítéssel - a keresztes hadjáratoknak
is köszönhetően - egyre többet ism ertek meg az óko­
ri filozófusok m űvei k ö zü l. Elsősorban A riszto telész
gondolatai hatottak term ékenyítőleg a középko ri tu­
d o m ányo kra.
Az ókori bölcseletén alapuló keresztény filozófia
a skolasztika. C é lja a h itelvek tudom ányos b iz o n y í­
tása, a világ ró l szerzett tapasztalok b eillesztése a ke­
resztény va llá si rendszerbe. A z e ln e ve zé s onnét ered,
hogy kezdetben a hit kérdéseivel a kolostori isk o lák ­
ban (scho lákban ) fo g lalko ztak.
A hit és a tudom ány összeegyeztetése nem volt
könnyű. Sokan a tudom ányos vizsgálódást a hit m egkér­
dőjelezésének tartották. Aquinói Szent Tamás (1 2 25 —
1274) Dom onkos-rendi szerzetes áthidalta a problé­
mát: a hittel foglalkozó tudományt, a teológiát elvá­
lasztotta a többi tudománytól. M íg a tudom ányok a
természettel fo glalko znak és eszkö zük a logikus gon­
dolkodás, addig a teológia a természetfölötti kérdéseket
vizsg álja, am elyeknél a végső m agyarázatot csak a hit
adhatja meg. Tam ás az elsőbbséget a hittudománynak
tartotta fenn. Ezzel megvédte a tudom ányokat a v a llá ­
si indíttatású tám adásoktól, és biztosította fejlődésüket.
Aquinói Szent Tamás gondolatai elősegítették a sko­
lasztika továbbfejlődését.
AZ EGYETEMEK A z egyházi és világ i (állam -) ügyek
intézése egyre több szakem bert igényelt. A z igények
kielégítésére je lentek meg a XII. század b an az egyete­
mek, a legmagasabb szintű tudást adó oktatási intéz­
mények. M inden egyetem (universitas) önkormány­
zattal rendelkezett, am elyet a tanárok által választott
rektor vezetett. A középko ri egyetem ek egyházi sze r­
vezetként m űködtek, alapításukat a pápa e n g e d é lyez­
te. A váro so kh o z hasonlóan kemény küzdelemben
vívták ki önállóságukat a helyi egyházi és világ i ha­
talo m m al szem ben, a pápaságra vagy a k irályi hata­
lom ra tám aszko d va. A z egyetem p o lgárai, a tanárok
és a d iáko k egyaránt az egyetem tö rvén yszéke alá tar­
toztak. Az egyetemi oktatók döntő többsége egyhá­
zi személy vo lt, köztük jelentő s szám ban talá lu n k do ­
m onkosokat.
Elsőként Itáliában (B ologna), m ajd P árizsb an , O x-
fordban jöttek létre egyetem ek. A X III. század b an a z ­
után sorra alaku ltak Cam bridge-ben [kem b rid zs],
Padovában és másutt is, a X IV . száza d ra pedig az
egyetem ek m ár b ehálózták N yugat-Európát, és meg­
je lentek K özép-Európában is.
A z egyetem eken egységes tananyagot oktattak,
a m e ly a tudo m ány közös n ye lve (latin) m ellett h o z z á ­
já ru lt a középko ri Nyugat- és Közép-Euró pa sze lle m i
egységéhez. A teljes egyetemet négy fakultás (egyete­
mi kar) alkotta: a szabad m ű vészetek, a teológia, az
orvosi és a jogi kar. A z első fakultás az alapo zást sz o l­
A középkor virágzása és hanyatlása / 61
gálta, elvég zése mesteri (m agisteri) cím et adott. A z
alap o k elsajátítása után lehetett a teoló giai, az o rvo ­
si vagy a jogi fakultáson továb b tanulni és doktori cí­
met sze re zn i.
A z alap o zást jelentő „hét szabad (szabad em b er­
hez m éltó) művészet" két részből állt. A trivium tár­
gyai a gram m atika (latin nyelvtan és ókori latin író k
o lvasása), a retorika (latin beszéd és fogalm azás)
és a d ia le ktika (a vitatko zás, érvelés m űvészete), a
quadriviumé az aritm etika (szám tani alap m ű veletek),
a geom etria (szerkesztések), az asztro nó m ia (c silla g á ­
szat, egyházi ünnepek idejének m eghatározása, fö ld ­
rajzi ism eretek) és a m u zsika (egyházi énekek).
A korszak tudom ányosságára még a tekintélytisz­
telet vo lt je lle m z ő . A vitákat a kü lö n b ö ző nagy te k in ­
télyű sze rző k m ű vein ek m egállapításai döntötték el.
A tudósok a tapasztalatra, az egyéni megfigyelésre
csak elvétve alapoztak.
A LO VAG I KU LTÚ RA ÉS ÉLETVITEL A p án célo s lo va ­
gi hadviselés a kora középkorban alak u lt ki, és a ke­
resztes háborúk korában élte virág korát. A X IV - X V .
század b an a tűzfegyverek és a zso ldos hadviselés las­
san kiszorította.
A lovaggá válás hosszú tanulási fo lyam at eredm é­
nye vo lt. A nem esifjak gyerm ekként ap ró d nak álltak
egy nagyúr u d varáb a, ahol elsajátították a fegyverek
használatát és a lovagi élet sza b á lya it. A fegyverhor­
dozó kam asz m ár elkísérhette urát a csatáb a. A lovag­
gá avatás ünn epélyes szertartás, am elyen a je lö lt urá­
tól m egkapta fegyvereit, és esküt tett a lovagi sza b á ­
lyo k betartására. A lovag egész élete a harc g yako rlá­
sával telt: a háborúk szüneteiben vad ászatok és lo va ­
gi tornák szo lgálták ezt a célt.
A nyugat-európai nagyúri udvaro kb an alak u lt ki a
lovagi é le tid e ál. A fő erények a h arch o z és a hűbéri
kötelékhez kap csoló d va az erő, a bátorság, az ügyes­
ség és a hűség vo ltak. A z egyház hatására e zek ma-
gasztosabb e szm ékkel is kiegészültek, például a gyen­
gék, a nők (M ária-ku ltu sz), az elesettek vé d e lm é ve l.
A lovagias vise lke d é s szab á lya i a hétköznapokban
csak ritkán é rvén yesü ltek, m égis előrelépést je lentet­
tek a nyers erő ku ltu száh o z képest. A lovagi ideálok
jelentek meg a lovagi költészetben, am e lyn e k tém ái a
hősi ö n fe lá ld o zá s, az e szm én yi hölgy szépségének és
jóság ának dicsérete.
A ROMÁN ÉS A G Ó TIKU S STÍLUSÚ ÉPÍTÉSZET
A X I—X II. század b an bontakozott ki Nyugat- és Közép-
Európában a román stílus. N eve a római hagyomá­
nyok követésére utal. A rom án építészet a róm ai m in ­
ta nyom án a félköríves dongaboltozatot alka lm a zta .
A tem plom okat, várakat tömör falak, kis lőrésszerű
ablakok je lle m e zté k . A tem plom ok szerkezete a ró­
mai bazilikákat követte: középen kie m elked ő fő hajó,
o ldalt a két alacso n yab b o ld alh ajó .
A XII. század végétől új stílus jelent meg: a gótika.
 62 / A középkor virágzása és hanyatlása

A z e ln e ve zé s a következő stílu sirán yzat, a reneszánsz
idején született, a m e ly a középko rt az ó ko rho z képest
visszaesésn ek tekintette, így m űvészetét a barbár go­
toknak tulajdonította. A födémek és a tetőzet terhét
m ár nem az egész falfe lü let, hanem csupán az épület
vázát adó pillérek és az azokat oldalról erősítő tám-
pillérek tartották. Ezáltal a falakon hatalmas ablako­
kat nyithattak.
A gótika a kerek boltozatok helyett a csúcsíves
boltozatokat részesítette e lő n yb e n . A h o m lo k za ­
tokon kedvelték a rom án stílustól örökölt rózsaab­
lakot, am e lyn e k kör alakú felületét kőkü llő k o sztják
fel. M inden felületet igyekeztek faragással d íszíteni és
sz ín e z n i. így a hatalm as ab lako kb a szín e s ó lo m ü ve ­
gek kerültek, m elyek a napfényben csodálatos („m eny-
n yei") szính atást ered m én yeztek. A gótikus épületeket
„légies" szobrok is díszítették.
A R E N E S Z Á N S Z A reneszánsz (ú jjászü le té s), am e ly új
életfelfogást és m űvészeti stílust jelentett, az antik vi­
lág újrafelfedezése nyom án bontakozott ki a X IV . s z á ­
zadi Itália váro saib an . A tú lvilág ra tekintő kö zé p ko ­
ri világ szem lélettel szem ben a reneszánsz az e világi
életre összpontosított. A z élet öröm eit bűnn ek, kísé r­
tésnek tartó, önsanyargatásra hajlam o s közép ko ri fe l­
fogást felváltotta az élet élvezetére, a földi boldogság­
ra való törekvés. A z istennel szem b eni a láza t helyett
az embert dicsőítette, az egyéni teljesítm ényeket a
m űvészetben és a tudo m ányb an egyaránt. Az embert
középpontba állító világszemléletet humanizmusnak
(hum ánus = em beri) nevezzük. A hu m an izm u s és a
reneszánsz az építészetben újjáélesztette az antik ele­
meket (kup o la, görög o szlo p o k, az épületek v ízszin te s
tagolása), a tudományban teret adott a megfigyelés­
nek, a kísérletezésnek. A művészetekben a vallási té­
mák mellett m egjelentek az antik témák (pl. a m ito ló ­
gia) és a földi (em beri) pro b lém ák.
A reneszánsz a X IV . század b an az itáliai polgár­
sággal fonódott ö ssze. A X V . száza d ra korstílusként
elterjedve Európában m ár nem hordozott társadalm i
tartalm at: polgárok, nagyurak és k irá ly o k egyaránt a
követő ivé vá ltak .

ARCHÍVUM

„Tárjan ak föl mindent a bölcsek, kutassák ki az ég maga­

Állapítsa meg, hogyan látta
Ince pápa a tudományok
szerepét! Megállapítását indo­
kolja! [F]
A SKOLASZTIKA
sát, a föld térségeit (...) mi más lesz ebből szám ukra, mint
vesződség, fájdalom és a lélek szorongattatása. Saját tapasztalatából tudta ezt
az, aki így szólt: Szívem et arra szántam , hogy megism erjek minden bölcsessé­
get és minden tudományt ( . . . ) , s csak azt tudtam meg, hogy mindebből bajlódás
(...) szárm azik, a sok tudom ányban csak sok kétséget találni (...) [A bölcs] sok é j­
szakát virraszthat át, sok bajjal és m unkával küszködhet, s alig akad még oly je ­
lentéktelen és súlytalan semmiség is, am it teljesen megérthet vagy kristálytisztán
átláthat, hacsak azt az egyet nem, s ezt teljes bizonyossággal, hogy semm it sem
tudhatunk tökéletesen (. . . )" (III. Ince: A világ megvetése)

„N ehezem re esik nekem az állatokról vitatkozni. Én arab tanítómestereimtől

Foglalja össze, mi a véle­
ménye Abélard-nak kora tu­
dományos érveléséről! Vesse össze
Ince pápa és Abélard álláspont­
2 ját! [SZ]
megtanultam , hogy az értelmet válasszam vezetőül, te viszont megelégedsz a z ­
zal, hogy rabláncon kövessél egy mesemondó autoritást [tekintélyt]. Mi másnak
nevezhetném az autoritást, mint láncnak? M iként az ostoba állatok láncon ve ­
zettetnek, s nem tudják se azt, hogy hova, se azt, hogy miért vezetik őket, s meg­
elégszenek a z z a l, hogy mennek a nyakukon lévő póráz után, ugyanígy a legtöb­
ben közületek is egy állatias hiszékenység rabjai és hagyják, hogy őket leláncol-
tan veszedelm es hiedelm ek felé vezesse a leírt szó tekintélye. (...)
A m ikor Arisztotelész szórakozni akart, hála szofisztikái ügyességének, a d ia­
lektika érveivel a hamisat is be tudta b izonyítani hallgatóságának akkor, am ikor
azok az igazságot próbálták m egvédelm ezni vele szem ben. A z ebből a tanulság,
hogy az összes többi tudom ány szilárdan haladhat, ha biztosítja magának a d i­
alektika szolgálatait, nélküle viszont tántorognak, és nem ism erik a megállapo-
dottság nyugalm át. Tudván ezt, a modernek azoktól kö lcsö nzik vitam ódszerei­
ket, akik m űvészei ennek a mesterségnek." (Abélard, XII. század)

Állapíts meg Szent Tamás
véleményét a tudományok
és a hit kapcsolatáról! Vitassuk
meg a hit és a tudomány kapcso­
latát a tudomány fejlődése szem­
pontjából! [SZ]
„Ahogyan mármost a szent tudom ány a hit világosságán alap ul, úgy a filo ­
zófia az ész természetes világosságán; ezért lehetetlen, hogy azok az állítások,
am elyek a filozó fiához tartoznak, ellentétesek legyenek a hittételekkel. (...) Ha
pedig a filozófusok állításai között olyat találunk, ami ellentétes a hittel, az nem
filo zó fia, hanem a filozófiának az ész hiányosságából fakadó hibás használata."
(Aquinói Szent Tamás)
 A középkor virágzása és hanyatlása / 63

„ ( . .. ) a m űvészetek több hallgatói Pá­

rizsban saját egyetemi karuk korlátain
túllépve néhány n yilván való és kárhoza-
tos tévedést, vagy még inkább hiú és ha­
mis esztelenséget (...) merészel az isko­
lákban tárgyalni és megvitatni. (...) Hogy
pedig ne tűnjék úgy, hogy m agukénak is
v a lljá k , am it így helyeselnek, a válaszo ­
kat úgy palástolják, hogy m ialatt Scyllát
akarják kikerülni, Charybdisbe esnek.
A zt m ondják ugyanis, hogy ezek a dol­
gok igazak a bölcsek szerint, de nem a
katolikus hit szerint, mintha két ellenté­
tes igazság vo lna, és mintha a Szentírás
igazságával szemben egy másik igazság
volna az elkárhozott pogányok mondá­
saiban. (. . . )" (Tempier püspök egy pá­
rizsi tanár művéről írt ítélőleveléből,
1277)

Határozza meg a szerző által felvázolt

„két igazságot"! Állapítsa meg a szerző
véleményét a „kettős igazságról"! [F]

Aquinói Szent Tamás diadala című

„A tapasztalás jelenségéről
freskó Firenzében. A kép központi
A megismerésnek három forrása van: a tekintély, az ész és a tapasztalás. alakja a domonkosok fekete köpenyét
A tekintély azonban nem elegendő, ha nincs meg az értelmi megalapozottsága, viselő Szent Tamás
am ely nélkül nem értünk meg semm it, csupán hisszük és elfogadjuk. A tekintély­ Jellemezze a kép alapján
nek hiszünk, de nem a tekintély által értünk. És az ész (vagy az elvonatkoztatott Aquinói Szent Tamás sze­
ítélet) egymagában nem tudja megkülönböztetni a szofizm át [álokoskodás] a va ­ repét kora tudományosságában!
lódi bizonyosságtól, ha azt nem tudja igazolni a tapasztalás segítségével. Mely motívumok alapján alakí­
A z igazság ügyének akadályairól (...) totta ki véleményét? [F]
Ezek az akadályok: hajbókolás a m egalapozatlan és méltatlan tekintélye előtt,
a huzam os hozzászokás [közism ert nézetekhez], a tömegek ítéleteinek alapta­
lan volta, s végül a [tudósok] tudatlanságának takargatása a z z a l, hogy csodálatos
bölcsességüket fitogtatják (. . . )" (Roger Bacon XIII. századi ferences szerzetes)
Hasonlítsa össze Bacon és Tempier püspök álláspontját! [F]

AZ EGYETEMEK AtAh k u ltu rilii hifim

ANüCC fe„ p ^ Kjtlchkux

M»»AlíS*G A Mimiimén_________

- * *01*09 _ J f ^ j ÚmvjiHoii
/ w * o v i <cy K IJ E V I
A TLAN U v*** , JCIRAUSAG.
K E J E D C t-E P / S E G

A középkori egyetemek u ,:0

elhelyezkedése rR Á N C A ■'V’-iut ur/

Melyik város egyete­ űjSSu* MA3Y/ & '

mét alapították a leg­ <mÁLV5^Q
korábban? Készítsen táblá­ H K W <S&
jWjP/Bél mut*
zatot a térkép alapján az
■Swfté \z
egyetemalapításokról! A táb­
lázat különítse el a ko­
rai alapításokat, a XIII. és U * 0 '? * v
a XIV. századot! Milyen
összefüggés figyelhető meg
az egyetemek terjedése és
a felekezeti viszonyok kö­
zött? [ í ]
 64 / A középkor virágzása és hanyatlása

„Senki se adjon elő Párizsban a tudományokról

életének huszonegyedik éve előtt, és legalább hat
évet hallgassa tudományát, mielőtt előadni kezde­
ne, és vállalja, hogy legalább két évet fog előadni,
hacsak elfogadható egyéb ok ebben meg nem aka­
dályozza, melyet nyilvánosan az ügyet vizsgáló bí­
rák előtt kell igazolnia; erkölcsi feddhetetlenek le­
gyenek, és mindazokat, akik elő akarnak adni, olyan
módon vessék alá vizsgának, ahogyan az rögzítve
van a Párizs érseke által kiadott iratban, am ely azt a
megegyezést tartalm azza, am ely a kancellár és a di­
ákok között jött létre, s melyet megerősített és támo­
gatott a Pápa őszentségének megbízottja. (...)
A professzorok beiktatása vagy gyűlése, illetve
az idősebb vagy fiatalabb diákok nyilvános disputái­
nak idején ne tartsanak mulatságokat. (...)
A teológusok helyzetét a következőképpen ren­
dezzük: senki se adjon elő Párizsban életének har­
m incadik éve előtt, és mielőtt legalább nyolc évig a
tárgyát nem hallgatta, és a műveket diákként alapo­
san át nem tanulmányozta, és öt évig hallgasson te­
ológiát, mielőtt nyilvánosan magánelőadásokat tar­
tana (...)" (Róbert Courcon pápai követ statútumá­
ból, 1215)

„Bizonyára tudja méltóságod, hogy a legna­

gyobb buzgalommal tanulok Oxfordban, de a
pénzhiány sok akadályt gördít előrehaladásom út­
jába. Már két hónap eltelt azóta, hogy elfogyott
a pénzem, amit küldött. A lakás ugyanis drága és
rengeteg kiadással jár: vendégeket kell hívni, meg
kell vásárolni a szükséges dolgokat, és sok minden
egyéb, amit most nem tudok felsorolni. Ezért alá­
zattal esedezem atyai jóságához, hogy az isteni jó­
ságot szem előtt tartva segítsen rajtam, hogy befe­
jezhessem , amit sikeresen megkezdtem. Ne feledje,
hogy Ceres és Bacus [így írva] nélkül béna Apollo.
Ezért hát tegye lehetővé, hogy amit közbenjárására
sikeresen megkezdtem, be is végezhessem." (Egy
oxfordi diák leveléből, 1220)

Állapítsa meg az egyetemi tanulmányok anyagi

□ oldalát! Készítsen saját szavaival beszámolót a
korabeli oxfordi oktatás jellemzőiről! [í]

fcctfágium szabad oktatás

A középkori egyetemek
felépítése
Határozza meg az ábra alapján az egyetemi auto­
nómia jellemzőit! Mutassa be a középkori egye­
tem felépítését! Vegye számba és elemezze az oktatás
szabod vezetőválasztás írná 16 Ítélkezés tartalmi jellemzőit! [í]
 A középkor virágzása és hanyatlása / 65

„A lovagságot régebben a nemesek gyülekezetének h ív­

A LOVAGI KULTÚRA
ták, am elynek feladata az ország védelm e volt (...) Spa­
ÉS ÉLETVITEL
nyolországban azonban nem csak azért nevezték lovas­
ságnak, mert lovon lovagoltak, hanem inkább azért, mert nagyobb tisztességnek
tartották lovon, mint valam i egyéb állaton ü ln i, úgyhogy azo k, akiket mint lova­
sokat kiválogattak, több becsületet élveztek, mint a többi harcos. És a lovasság
nevéből vezették le a lovag nevet (...)
(...) Erénynek azokat a jó tulajdonságokat nevezik, am elyek az em berek­
nek természettől adottak. Latinul virtusnak hívják, és minden erény közül négy
főerény van: bölcsesség, bátorság (szilárdság), mértéktartás (becsület) és igaz­ Fogalmazza meg röviden a
ság." (Bölcs A lfonz kasztíliai király, XIII. század) korszak lovagideálját! [SZ]
12

„M iko r azok az elvetem ültek [felkelő parasztok] járták az országot, akkor tért
vissza Poroszországból Foix grófja (...). A cham pagne-i Chalons-ba lovagoltak,
am ely mentes maradt a csőcselék garázdálkodásaitól; ott tudták meg, hogy Nor­
m andia hercegnője, O rleans hercegnéje, három száz más nemes hölgy (...) nagy
bajban vannak e miatt a Jacquerie miatt. A két jó lovag megállapodott, hogy e l­
megy a hölgyekhez, segít rajtuk erejéhez mérten. (...) Legott Norm andia herceg­
néje s a többi hölgy elé járultak, ezek igen örvendeztek jöttükön, mert bárm ikor
rájuk törhettek a Jacques-ok és a brie-beli parasztok, sőt úgy látszott, még a váro ­
siak is: a gazok ugyanis megtudták, hogy rengeteg asszony és ifjú hölgy és kis le­
ánygyerm ek van ott (. . . ) H allván aztán e gyülekezésről, a párizsiak is tömegestül
csatlakoztak ho zzáju k, így már vagy kilencezren voltak a gazem berkedésre e l­
tökéltek, és szám uk csak tovább növekedett. A városkapuhoz érve a benti bitan­
goknak eszükbe sem jutott kirekeszteni párizsi cim boráikat. Beözönlött a tömeg;
annyian voltak, hogy csak úgy feketéi lett tőlük az utca egészen a piactérig.
S most halljátok, mint mentette meg Isten kegyelme a hölgyeket. Mert bi­
zony m egerőszakolták, s m eggyilkolták volna mindet, ha nincsenek ott a nemes
vitézek (...) A nem eshölgyek, kik a M eaux-nak a M arne folyótól körülvett s így
jól védett piacán laktak, rettenetesen m egrém ültek, látva ezt a feléjük csörtető
néptömeget. De Foix grófja és Bucs captalja időközben felfegyverzett lovag­
ja iva l felsorakozott a piactéren, majd sarkig kitárták a kapukat, és rárohantak
erre a szedett-vedett fegyverekkel hadonászó, kis termetű fekete népségre. Ezek,
hogy észrevették a kitűnően felszerelt lovascsapatot, meglátták Foix grófjának és
O rleans hercegének zászlajá t, a captal cím erét, a lándzsákat meg a kiverésük­
/K Foglalja össze röviden a for-
re a piactér megvédésére kivont kardokat, megrettentek, nyom ban inába szállt
■
S v l rásban elbeszélt eseményt!
a bátorsága m indnek, korántsem voltak már olyan elszántak. (...) H alom ra ö l­ Állapítsa meg, mely - általunk is
ték őket, akár a birkákat; fejvesztetten m enekültek a jacques-ok a városból. A d­ tanult - történelmi eseményhez
dig kaszabolták őket a lovagok, amíg csak bele nem fáradtak, amíg azok csap a­ kapcsolódnak a történetek! Ma­
tostul bele nem ugráltak a M arne folyóba. Nos, hogy rövidre fogjam szavam at, gyarázza meg a lovagok viselke­
több mint hétezer hagyta ott a fogát e napon, de egy se menekülhetett volna désének jellemzőit, hátterét! [F]
ép bőrrel, ha lovagok rá nem unnak
végül a hajszára, ha továbbra nyo­
mukban m aradnak.
Visszatértükben a nemesek fel­
gyújtották az alsóvárost: ott veszett
minden paraszt, aki csak odaszo­
rult." (Froissart krónikájából, 1400
körül)

Lovagi torna a XII—XIII. században

Gyűjtse össze a képről a lovagok
felszerelésére és a torna lebo­
nyolítására vonatkozó információkat!
Milyen feladatokat látott el a lovagság
életében a lovagi torna? Soroljon fel
hasonló funkciójú tevékenységeket a
lovagok életében! [ í]
 66 / A középkor virágzása és hanyatlása

15 A ROMÁN ÉS A GÓTIKUS
STÍLUSÚ ÉPÍTÉSZET

A mainzi dóm Orford XII. századi és XIV. századi erőssége

Azonosítsa a képről a /K Vesse össze a két korszak várépítési módszereit (alaprajz, falak vastagsága és szere-
román építészet fő szer­ pe, a vár funkciói stb.)! [F]
kezeti és formai jegyeit! [F]

A párizsi St. Denis székesegyház üvegablakai, alul pedig a Notre-Dame a rózsaablakkal

T Mi tette lehetővé a hatalmas üvegablakok alkalmazását? Milyen szere­
l i pet játszottak a gótikában az üvegablakok? Milyen technikával készül­
hettek ezek az ablakok? Nézzen utána, mi volt e megoldásban a technológiai
kényszer! [F]

A gótikus építészet szerkezeti elemei

A rajz alapján magyarázza meg a
támív és a támpillér szerepét! [SZ]
 A középkor virágzása és hanyatlása / 67

A firenzei dóm kupolája 22

A rajz és fotó alapján ismertesse a reneszánsz épületek szerkezetét és formai jegyeit! Mondjon olyan ókori épületeket,
amelyeken ugyanezek a formai jegyek bemutathatok! [F ] 23

Leonardo da Vinci technikai kérdésekkel is fog­

lalkozott.
Érdekelte az emberi repülés, a hadászat számá­
ra harckocsit és búvárhajót tervezett. A vázlatok
alapján ezeknek az eszközöknek egy részét
később a kutatók megépítették.
Most a gépkocsi tervét és a megvalósított maket­
tet mutatjuk be
Értékelje mai szemmel a tervet! Mi
az, ami életképes, s mi az, ami más­
ként valósult meg? A gépkocsi meghajtásá­
nak megtervezéséhez Leonardo egy olyan
szerkezetből indult ki, amely már akkor is
létezett. Melyik ez a szerkezet? [F]

Leonardo da Vinci anatómiai rajza

Mi lehetett a célja Leonardónak
ezekkel az alkotásokkal? Mi a műben
az újszerű? [F ]
 68 / A középkor virágzása és hanyatlása
Mutassa be a szerző ember­
H képének jellemzőit! Állapít­
sa meg, mi az újszerű a bibliai
28 téma ábrázolásában! [F]
J Mutassa be a könyvnyom-
L _ l tatás alapvető technikai újí­
tásait! Magyarázza meg a nyom­
tatás megjelenésének és terjedé­
sének jelentőségét! [F]
r
Nézőpontok
A X IV - X V . században szá­
mos országban kibontako­
zott a központosítás, mege­
rősödött az uralkodói hata­
lom . Itáliában - m int meg­
ism ertük - néhány város­
ban szinte korlátlan hatal­
mat szereztek a zsoldos­
vezérekből vagy banká­
rokból fejedelem m é váló
vezetők. A z erős, ellenő r­
zés nélküli hatalm at fel le­
hetett használni csodálatos
alkotások létrehozására és
az alattvalók m egnyom orí-
tására egyaránt, s a két je­
lenség nem is vált el m in­
dig egym ástól. A kortársak
sem egyform án értékelték a
hatalom új jelenségeit és az
ehhez idom uló em beri m a­
gatartásokat.
IL_______ J
1 Vitassuk meg az erős ellen-
■ 3 őrzés nélküli hatalom elő­
nyeit és hátrányait! [SZ]
1 Vessük össze Erasmus és
k Z J Machiavelli gondolatait! Me­
lyek az egyezések és melyek a
különbségek! Tárjuk föl ezek
okait, hátterét! [SZ]
„N em adtunk neked, Ádám , sem határozott lakhelyet, sem saját arcot, sem
bárm inő különleges adottságot, hogy a magad akarata, a magad vélem énye sze­
rint lehessen bárm i, tetszés szerinti lakhelyed, bárm ilyen tetszés szerinti arcod,
és bírhass m indazon adottságokkal, am elyeket biztosan kívánsz m agadnak. A
többi élő lény természetét az általunk előírt törvények határozzák meg, és tartják
is korlátok között. Téged sem m iféle áthághatatlan korlát nem akad ályoz, neked
még e természetet is magadnak kell saját magad szám ára m eghatároznod, tu laj­
don szabad akaratod szerint, am elyek kezébe én sorsod letettem. A világ köze­
pébe helyeztelek, hogy onnan jól láthasd magad körül, mi minden van e v ilá ­
gon." (Mirandola: A z emberi méltóságról, XV. század)
„Rájöttek annak m űvészetére, hogy a latin ábécé minden betűjéről formát
öntsenek. E formákat m atricáknak nevezték, és segítségükkel ismét betűket ön­
töttek, bronzból vagy ónból, am elyeket már m indenféle nyom tatáshoz h asznál­
ni lehetett, régebben ezeket kézzel metszették. ( ...) azonban az első feltaláló
Fustnak akkoriban segédje, utóbb veje, okos, ötletben gazdag fő, könnyebb e l­
járást eszelt ki a betűöntéshez és a művészetet mai tökéletességére em elte. Ezek
hárman egy ideig titokban tartották, hogy m iként, mi módon megy a nyomtatás,
de ez azután a segédek útján, akiknek közrem űködése nélkül e három férfi ma­
gában nem végezhette volna a könyvnyom tatást, először a strassburgiak közt,
végül pedig minden nép körében elterjedt." (A hirsaui kolostor évkönyvéből)
„Képzeljetek csak el - mert sokszor ilyenek - egy törvénytudatlan embert, aki el­
lensége a közjónak, mert csak a maga javára ügyel, gyönyörök szolgája, esküdt ellen­
sége a tudásnak, szabadságnak és igazságnak, aki mindennel inkább törődik, mint az
állammal, és mindent szeszélyei és érdeke szerint mér. És ez az ember aranyláncot
hord, mint valamennyi erény foglalatának jelképét, drágaköves koronát, amely arra fi­
gyelmezteti, hogy mindenkit felül kell múlnia hősi erények tekintetében, továbbá ki­
rályi pálcát az igazságosságnak és romlatlan kebelnek jeléül, végül bíborpalástot a
közügyek iránti izzó szeretetének jeléül. Ha ez az uralkodó jelvényeit összehasonlít­
ja való életével, azt hiszem, szégyelleni fogja ornátusát, és félni fog, hogy olyan finom
szimatú értelmezőre akad, aki magasztos díszruháját gúny és nevetség tárgyává teszi.
Mit mondjak az udvari előkelőségekről? Nincs náluk meghunyászkodóbb,
szolgalelkűbb, sületlenebb, elvetemültebb emberfajta, mégis legelsőknek igye­
keznek látszani. De egy dologban igen szerények, megelégszenek vele, ha ara­
nyat, drágaköveket, bíbort, meg az erényeknek és bölcsességnek egyéb jelképeit
magukra aggatják Az erények után való mindennemű törekvést átengedik másoknak.
Bőven kielégíti őket, hogy a királyt uruknak szólíthatják, hogy megtanultak néhány
üdvözlő szót, és udvarias címzéseket tudnak beszédjük közé tűzdelni, mint példá­
ul Fenség, Nagyúr, nagyságod; hogy félretesznek minden szégyent, és vígan hízeleg­
nek.^"(Rotterdami Erasmus: A balgaság dicsérete, 1509)
„ (...) A z uralkodónak nem kell attól félnie, hogy kegyetlennek híresztelik, ha egy­
ségben és békességben tartja alattvalóit. Mert alig pár példa statuálása árán még min­
dig irgalmasabb lesz a fejedelem, mint némelyek, akik merő könyörületből szabad fo­
lyást engednek a rendetlenségnek, ez pedig öldöklésre és rablásra ad alkalmat. A ren­
detlenség ugyanis általában az egész közösséget veszélyezteti, az uralkodó által elren­
delt kivégzések pedig egy-egy személy ellen irányulnak. (...)
Mindebből vita származik: szeressék-e inkább az uralkodót mint féljék, vagy
ellenkezőleg. Azt feleljük, egyik is, másik is szükséges lenne, de mivel nehéz e két
dolgot összekapcsolni, biztonságosabb, ha tartanak tőle, mintha szeretik, ha a kettő
közül egyiknek már hiányoznia kell. A z emberekről ugyanis általában elmondhatjuk,
hogy hálátlanok, ingatagok, színlelők; a veszélytől visszarettennek, harácsolásra haj­
lamosak; ha adakozó vagy velük, lábad elé vetik magukat, életüket és vérüket kínálják
amikor nincs rá szükség (...) de mihelyt szorult helyzetbe kerülsz, fellázadnak ellened.
(...) A fejedelemnek mindazonáltal vigyáznia kell: csak annyira féljék, hogy a szeretet
hiánya gyűlöletnek ne legyen okozója (...) S ha valami mégis vérontást követel, úgy
járjon el, hogy tettének magyarázata és nyilvánvaló oka legyen; s mindenekelőtt a má­
sok vagyonától tartózkodjék, mert hamarabb felejtik el az emberek tulajdon apjuk el­
vesztését, mint örökségük elvesztését." (Machiavelli: A fejedelem)

10 . Élet a középkorban
A KÖZÉPKORI EMBER A középkori ember életét,
születését, m u nkáját, ünnepeit és h alálát is meghatá­
rozta a vallásos hit, a vallási előírások. A va llá s m e l­
lett az embereket jogállásuk különböztette meg egy­
m ástól: m ásképpen élt a főúr, a lovag, a polgár vagy
a jo bbágy. A képet á rn y a lja , hogy a tárgyalt korszak
öt évszázad o t ölel fel. Bár a gazdasági fejlő dés nem
gyors ütem ű, m égis egészen más körülm ényeket b iz ­
tosított a X I. száza d , m int a X V . száza d . T u d n u n k kell
azt is, hogy Európa egyes területei (régiói) között a ha­
sonlóságok m ellett jelentő sek vo ltak az eltérések.
LA KÁ SV ISZO N YO K Ezen a téren jele n tő s vá lto zá so k
fig yelhető k meg a k ö zé p ko r é v sz á z a d a i alatt. A jo b ­
bágyok félig földbe vájt kunyhói helyett e lterjed tek
a fából és kőből épült házak. A hűb ériségre je lle m z ő
b e lh á b o rú k m iatt a fő urak ig yekeztek la k h e ly e ik e t
m eg erő síteni. Ez a várépítészet fe jlő d é sé h e z vezetett.
K ezdetben csak egyetlen m agas lakótornyot e m e l­
tek, m elyb en az alsób b szin te ke n a szo lg á k , m ajd
a kíséret, s fe lje b b az úr és a c sa lá d ja élt. Később
újabb tornyok é p ü lte k, am e lye k e t falakkal kötöttek
ö ssze . A fa lak o n belül p a lo taszá rn ya ka t e m e lte k, he­
lyet ad va a főúri ud vartartásn ak.
A bútorok kö zü l még a va g yo n o sab b a kn á l is csak
a z ágy, a pad, az asztal és a karo sszé k je le n t meg.
Lád ákb an tartották ingó ságaikat, s a lád ák egyben
ü lő h e ly ü l szo lg á lta k. A bútorok term észetesen a ko r­
szak stílu sjeg ye it (ro m án , gót, m ajd re n e szá n sz) v i­
selték m ag ukon . A vastag falú vá ra ka t és k asté lyo ­
kat nehezen tudták k ifű te n i. A k a n d a lló k nem adtak
elég m eleget. Em iatt ked ve lte k vo lta k a k árp ito k, a
sző nyeg ek és a p rém ek. A világ ítá st - a z ó ko rh o z h a­
so nló an - fá k ly á k és m écsesek b iztosíto tták.
AZ ÉTKEZÉS A z élelm ezés alapvető kérdés volt a kö­
zépkorban. Egy vékon y felső réteget leszám ítva az em ­
berek még a jobb term ésű évek idején se jutottak az
ideális m ennyiségű éle le m h e z, általános volt az alul­
tápláltság. A korszakban ritkán lehetett kövér embert
látni, nem véletlen, hogy a testesebb alkat lett a szép­
ségideái. A z asztalra kerülő ételeket döntően meghatá­
rozták az évszako k (m ikor, mi termett). Téli időszakban
a kevés állat miatt kevesebb hús fogyasztottak.
A z étkezésben a jómódúaknái a hús, a jobbágyok­
nál a gabonából készült ételek vo ltak tú lsú lyb an .
A b ú za ke n yé r a korszak első felében még inkább
csak a nem esség asztalán fordult elő . A jobbágyok
étrendjében gyakori vo lt a kása, am elyet kü lö n b ö ző
gabonafélékből (köles, tö n kö ly, rozs) készítettek. (A
darált gabonát v íz z e l péppé fő zték.) Erre hús csak rit­
kán, az ünnepnapokon került. A z iv ó v ize k k e l terjedő
betegségek, az ásott kutak hiánya miatt aki tehette, v íz
helyett könn yű bort fogyasztott.
Á ltaláb an közös tálból étkeztek - a főúri aszta lo k ­
nál is - , és az e vő e szkö zö k közül ekko r még csak a
kést h aszn álták. A keresztes hadjáratok hatására ter­
A középkor virágzása és hanyatlása / 69
jedt a nem esség, m ajd a jóm ódú polgárság körében
az igényesebb étkezés. A főúri lako m ák m egszám ­
lálhatatlan fogásból á llta k, a vad félék tu catjait tá la l­
ták fel a hosszú órákig tartó re n d e zvén ye ke n . A nagy­
úri asztalo knál az ételeket fűszerekkel ízesítették, s
nem m aradtak el az édességek sem . A korszakban
édesítőszerként alapvetően a m ézet h aszn álták.
AZ ÉLET ÉS A HALÁL A középkor em bere másképpen
vélekedett életről és h alálról, hiszen az elm ú lás m in­
dennapjai részét képezte. Az átlagéletkor alacsony
volt, óriási méretű volt a csecsemő- és a gyermek-
halandóság. A gyerm ekek fele csecsem őként vagy kis­
gyerm ekként, még ötéves kora előtt m eghalt. A z asszo­
nyok jelentős hányada nem élte túl az első szülést. Sok
volt az árva gyerm ek.
A középkorban egy-egy területen gyakran pusz­
títottak járványok, am e lye k ellen az egyedüli vé d e ­
kezés a já rvá n y sújtotta terület lezárása, elszigetelése
vo lt. Nem ism erték a betegségek o kait, ezért az em b e­
rek kiszolgáltatottnak érezték m agukat. A m in d e n n a­
posnak szám ító hatalm askodás, erő szak és a g yako ­
ri háborúk következtében az em berélet nagyon o lcsó ­
nak szám ított.
Közép ko ri felfogás szerint a kegyetlen büntetések
bírtak elrettentő e rő ve l. Em iatt gyakran végeztek cso n ­
kításokat (orr, fü l, szá j, kéz stb.), kínzáso kat és k ín z á ­
sokkal egybekötött kivégzéseket (karóba húzás, kerék-
betörés stb.). A kivég zések - épp az elrettentés miatt -
n yilvá n o san zajlo ttak , s látványosságszám b a m entek.
A CSALÁD, A NŐK ÉS A GYERMEKEK HELYZETE A ka­
to liku s Euró p áb an a társad alo m alap egység e a c s a ­
lád vo lt. A család fogalm át a m a in á l szé le se b b é r­
telem b en h a sz n á ltá k : álta láb a n több nemzedék élt
együtt.
A közép ko rb an a nők a férfiak m ellett alárendelt
helyzetben voltak: nem lehettek a p o litika, a kultú­
ra sze re p lő i, és töb b nyire nem részesedtek ö n álló an a
vagyonból sem . Ez akko r is így va n , ha a korszak m á­
sodik felében b izo n yo s országokban a sajátos k ö rü l­
m ények miatt egyes nők jelentő s p o litikai szerep hez
jutottak. U g ya n akko r a kora kö zép ko rho z képest a
nők megbecsültsége nőtt: m ár nem az eredendő bűn
o ko zó já n a k tartották a női nem et, m egjelent a lovagi
n ő id eál, erősödött a M ária-ku ltu sz.
A közé p ko rb an m ásként g o ndo lko dtak a gyerme­
kekrő l is, m int n a p ja in k b a n . M ai értelem b en nem is
vo lt g ye rm e kk o ru k, m ive l egészen k icsi korban apró
felnőttként kezelték őket. Ezt jó l k ife je z i a g ye re ­
kek ru h á zko d á sa : a feln ő ttekével m egegyező , csak
kisebb m éretű ru h ad arab o kat vise lte k . A lap ve tő e n
külö n b ö zö tt a fiú k és a lá n yo k h e ly ze te , n evelteté­
se. M íg a lá n yo ka t a feleség- és az an ya s ze re p re , ad ­
dig a fiú ka t a kato n ásko d ásra, a h iv a ta lv ise lé sre vagy
a g a zd álk o d á sra készítették fe l. A z alsób b nép réte­
gek g yerm ekei m ár igen fiatal korukb an részt ve t­
70 / A középkor virágzása és hanyatlása

tek a m u n ká b an . A n e m esifja k apródként főúri u d v a ­
ro kb an, a z iparoso k gyerm ekei inaskén t, tö b b n yire a
csa lá d ju k tó l távol nőttek fe l.
A Z Ü N N E P E K A földi élet m úlandóságát naponta
átélő középko ri em berek életében nagyon fontos sze ­
repet játszottak az ünnepnapok. A jeles napok döntő
többsége a valláshoz kapcsolódott, szám u k több­
szöröse vo lt a ma szo káso sn ál. (A ma m inden d o l­
go zó nak já ró szab ad ság helyett e ze k biztosíto tták a
p ih e n ő id ő t.) Az ünnepek id ő p o n tja, az ünnepi sz o ­
káso k, e lő írá s o k és a munka ritmusa, a gazdálkodás
sajátosságai között szoros összefüggés volt. Jó példa
erre a húsvét előtti böjt, a m e lyn e k é ssze rű o ka , hogy
tak arm án yte rm e lé s h íján a tél kö ze le d té ve l az állat-
á llo m á n y jele n tő s részét évrő l é vre levág ták. A v á ­
rosok v á s á ra ih o z , a szü re th e z, a z aratásh o z eg yh ázi
ünn ep ek is kötődtek.

Élet egy XII—XIII. századi nyugat-európai várban

Milyen funkciókat látott el a középkori vár? Milyen csoportokra oszthatjuk a vár népességét? A rajz alapján mondja el,
$ milyen feladatokat láttak el az egyes csoportok, s jellemezze életkörülményeiket! Vizsgálja meg, milyen lehetőségeket
nyújtott a vár a következőkben: pihenés, szórakozás, munka, higiéniás körülmények! [F]

Jobbágyház és gazdaság
Milyen életkörülményeket biztosított
a ház (pihenés, tárolás, főzés, higié­
nia stb.)? Milyen különbségek lehettek a
ház felépítésében, berendezésében a job­
bágyok vagyoni helyzete szerint? [SZ]

Jobbágycsalád étkezése
Figyelje meg az étkezés körülmé­
nyeit, az evőeszközöket és az el­
fogyasztott ételeket! A fenti tényezők
közül melyek jellemzőek általában a
korszak étkezési szokásaira, s melyek
sajátosan a jobbágyok étkezésére? Ké­
szítsen minderről táblázatot! [I]
 A középkor virágzása és hanyatlása / 71

AZ ÉLET ÉS A HALÁL

„Elbeszélték nekem , hogy a Le

Mans-i erdőben lovagoltában
[VI. Károly francia király] rossz
előjelet látott. Figyelm eztetésnek
kellett volna vennie, és megtár­
gyalnia főem bereivel, vajon fo ly­
tassák e útjukat, vagy visszafo r­
duljanak. A z történt, hogy elébe
állott egy em ber, hajadonfőtt és
m ezítláb, szegényes, fehér posz­
tóból készült köpenyben. Inkább
látszott bolondnak, mint ép­
eszűnek. M erészen előugrott két
fa közül, megragadta a király lo­
vának kantárát, megállította, és
így szólt ho zzá: »K irály, egy ta­
podtat se menj tovább! Fordulj
vissza, mert eláruItattál!« ( ...)
( ...) A király, aki oly közel ha­
ladt, hogy szinte a lova sarkába hágtak az apródok lovai, összerázkódott hirte­ Id. Pieter Bruegel: A Halál diadala
len, s elm éje megrendült, mert még mindig fejében forgatta az őrült vagy bölcs (részlet)
embertől a Le Mans-i erdőben hallott szavakat. Zavarodottságában úgy látta, A kép segítségével fogal­
hogy ellenségeinek hatalmas sokasága rohan rá, hogy m egölje. Ettől félve e l­ mazzuk meg a középkori
méjének zavarodottságában előrerugtatott, lovába vágta sarkantyúját, és kivont művész viszonyulását a halálhoz!
karddal apródjaira rohant ( ...) Különítsük el a kép által közvetí­
tett halálkép tipikus középkori
( ...) lovagok, íegyvernökök és fegyveresek sereglettek a király köré, s hagy­
vonásait! [F]
ták, hadd tom bolja ki magát, majd csak belefárad a rohangálásba és csapkodás­
ba. A kire rátámadt, lovagra vagy fegyvernökre, az akarattal lebukott az ütés elől
( ...) Elküldték orvosért ( ...)
Ez a G u illa u m e d 'H arse lly magister, akinek folyvást a király mellett kellett
lennie, hogy egészségi állapotát helyreállítsa, becsülettel látta el feladatát, és si­
került kigyógyítania n yavajájáb ó l. Előbb nagy lázát nyomta le, majd visszan yer­
te étvágyát a beteg, álom jött végre a szem ére, em lékezetét is visszanyerte, csak
jobb erőre nem kapott még. A tudós doktor levegőváltozást írt elő, előbb óvato­
san, majd mind gyakrabban nyeregbe ültette, vadászgatni, madarászgatni küld­
te ( ...)
E szavakkal adta át betegét öccsének ( ...) : »lstennek hála, jó állapotban van
a király. Átadhatom hát méltóságodnak, jó egészségben adom át. V igyázn i kell
rá nagyon, nem szabad szomorúságot okozni neki, mert nem ura még annyira
magának, mintsem kívánatos vo lna; de lassanként egyre jobban összeszedi majd
erejét. M indennél jobban fogja segíteni ebben a játék és az időnek m úlatása, a
mértéktartó szórakozás. A lehető legkevésbé terheljék őt méltóságotok tanács­
kozásokkal, mert lelke egy ideig még gyenge és fáradékony lesz. Nem is lehet
másként, hiszen igen súlyos betegségen esett át.« Ott akarták tartani G iu llau m e
d 'H arse lly mestert a király mellett, ígértek neki m indent, am it csak szeme-szá-
ja kívánhatott - mert az orvosoknak az a c é lja , hogy m inél jobban megtömhes­
sék erszényüket a nagyurak és a nemes hölgyek vizitálásáb ó l - , hosszasan igye­
keztek maradásra bírni. O azonban határozottan elhárította magától az a ján la­
tot, mentegetődzött erősen, m ondván, hogy öreg meg fáradt már, nem tudná e l­
látni az udvari orvosi tennivalókat, s egyetlen vágya, hogy m ielőbb viszo ntlás­
sa szülőföldjét. Látván, hogy nem mennek sem m ire, nem zaklatták tovább, e l­ Állapítsa meg, mely beteg­
bocsátották ezer aranykoronával, s négylovas hintót bocsátottak rendelkezésé­ ség támadta meg a királyt!
re, arra az esetre, ha kedve támadna mégis visszatérni a királyi palotába. Úgy Mutassa be, hogyan viselkedett a
tudom, nem látták ott többé, mert meghalt ugyanabban az évben. ( ...) D ús­ király környezete! Határoza meg,
mire vezették vissza a betegség
gazdag úrként halt meg: harm inezer franknyi vagyon maradt utána. Nem élt
okát! Ki gyógyította a beteget?
nála kapzsibb, fukarabb em ber, egész életében egyetlen szenvedélye a forintok Mit jelent magisteri címe? Milyen
gyűjtögetése vo lt." (Froissart krónikája, 1400 körül) volt a társadalmi megítélése? [F ]
 72 / A középkor virágzása és hanyatlása
Szülés a középkorban
T fT j Az ábrázolás alapján mutassa be a szü-
^ lés körülményeit! Miéit jelentett fokozott
kockázatot a szülés a középkorban? Hogyan
befolyásolhatta ez a korabeli családmocJellt?
Keressen erre példákat irodalmi élményei
alapján! [F]
írja össze, milyen elvárások voltak egy
lovaggal és egy hadvezérrel szemben!
Röviden mutassa be, hogyan udvarol a király
a hölgynek! Állapítsa meg, mire hivatkozva
6 utasítja el a királyt a hölgy! [I]
Mutassa be a forrás alapján a nők hely­
zetének jellemzőit! Magyarázza meg,
mennyiben függ össze a nők helyzete a tatár
társadalmi és gazdasági viszonyokkal! Tárja fel,
hogyan értékeli a nők helyzetét a szerző! [SZ]
„A várúrnő, miután legjobb belátása sze­
A CSALÁD, A NŐK ÉS
rint eligazította szem élyzetét, derűs arc­
A GYERMEKEK HELYZETE
cal tért vissza a még mindig gondolatai­
ba merült királyhoz [III. Edward], és így szólt hozzá: »Jó uram, min
töpreng felséged oly igen erősen? Úgy vélem , nem illik ez felséged­
hez (tisztesség ne essék szólván), hanem inkább örülnie, vigadnia kel­
lene az ellenség elűzésén, hisz be sem merte várni felségedet; a töb­
bi dologgal való törődést hagyja felséged m ásokra.« A király vála­
szolt: »Ó kedves hölgyem, mióta ide beléptem, oly nagy gond kerí­
tett hatalmába, am ilyenre nem számíthattam. Ez jár a fejemben egy­
re, és nem tudom, mi lesz még belőle, de most e gondot szívem ből ki
nem űzhetem .« »Ah, jó uram - így a hölgy - , felségednek derűs arcot
kell mutatnia emberei előtt, hogy bátorságot öntsön beléjük. Hagyja
másra a gondot, s az elmélkedést. Isten segedelmére volt felségednek
minden dolgában, megadta, hogy felséged a világ egyik legrettenete­
sebb uralkodójának mondhassa magát. Ha a skót király csorbát ejtett
is felséged becsületén, nem nehéz bármikor kiköszörülni azt, hiszen
így történt mindig is. Hagyja hát a gondokat felséged, jöjjön a nagyte­
rembe, lovagjaihoz. Tüstént tálalva az ebéd.« »Ah, szép hölgy - szólt
a k irá ly - , más az, ami szívem et nyom ja. Kecses tartásod, tökéletes v i­
selkedésed, nemességed és páratlan szépséged úgy rabul ejtett, hogy
igaz szeretődnek kell lennem. Szeretném, ha neked is kedvedre való
volna, szeretném, ha te is szeretnél, mert engem még a visszautasí­
tás sem tántoríthat el.« Megdöbbent e szavakra a derék hölgy, és ezt
mondta: »Nagy jó uram, ne gúnyolódjék velem , ne akarjon próbá­
ra tenni. El nem hihetem, nem is gondolhatom, hogy komolyan be­
szél felséged, hogy ilyen nemes uralkodónak akárcsak eszébe is jut­
hat, hogy szégyent hozzon rám és férjem re, e bátor lovagra, aki oly
híven szolgálta urát, aki még mindig fogságot szenved hűségéért. B i­
zonyos, hogy felségednek nem válnék ez becsületére, jó uram, soha
ilyen gondolatom nekem nem támadt, és nem is fog soha támadni
senki emberfiáért, ha Isten kegyes hozzám . Ha előfordulna ez ve­
lem, éppen felségednek kellene kárhoztatnia miatta, sőt nem csupán
kárhoztatnia, hanem testemben megbüntetnie, mint legfőbb uram­
n a k.«" (Froissart krónikája , 1400 körül - a történet folytatása is ott
található)
„A z asszonyok foglalkoznak az adás-vevéssel és m indazzal, am i­
vel férjüket és a háztartás szükségleteit ellátják; tartásuk a férjüknek
semmi gondot nem jelent, sőt m unkájukból igen nagy hasznot húz­
nak. Fölöttébb körültekintők a háztartás gondjainak viselésében, e l­
készítik az ételt és elvégeznek minden munkát. A férjek minden gon­
dot rájuk hárítanak, mert a férfiak mind úri életet élnek, és akárcsak
a mi nagyuraink, semmi mással nem törődnek, mint a vadászattal és
solymászattal (...)
Eledelük tej és hús, amit nyájaikból nyernek, vagy vadászaton
szereznek. M indenféle húst megesznek, beleértve a
ló-, teve- és kutyahúst is ... Italuk a kancatej vagy a te­
vetej. ( ...)
A tatároknál a következő házassági szokás dívik.
M inden férfi, ha kedve van hozzá, vehet akár száz fe­
leséget is, ha el tudja őket tartani. De mindig az első
feleséget tartják a legnagyobb tiszteletben, és neki van
a legtöbb joga; ugyanez érvényes az általa szült fiúra
is." (Marco Polo leírása , XIII. század)
Az életszakaszok középkori ábrázolása
Milyen szakaszokra osztották az emberi életet a kö-
^ zépkorban? Állapítsa meg a kép alapján a gyermek­
kor sajátosságait! [F]
 A középkor virágzása és hanyatlása / 73

„N agy ünnepet ület Foix grófja az esztendő

AZ ÜNNEPEK
minden olyan napján, am elyre kijár az ünnep­
lés, bárhol tartózkodjék is éppen ( ...)
Karácsony ünnepén lovagok és fegyvernökök nagy sokaságát le­
hetett látni udvarában, gascogne-iakat, akiket szívesen látott. ( ...)
Láttam angolországi és navarrai lovagokat, akik Lancaster akkoriban
Bordeaux-ban tartózkodó hercegétől jöttek. Nagy lakom ával várta
őket Foix grófja, s szép ajándékokkal halm ozta el mindet. Ö sszeb a­
rátkoztam akkor sok lovaggal, és hallottam sok m indenről, Kasztí-
liában, Navarrában és Portugáliában történt, krónikába illő dolgok­
ról; ( ...) .
El sem tudom mondani m ennyi igric nyüzsgött a teremben, mind
aki csak volt a grófnál meg még máshonnan valók is, és mind nagy
odaadással végezte mesterségét. Ö tszáz frankot osztott ki e napon
a gróf a m uzsikusoknak meg a heroldoknak. Touraine hercegének
zenészeit pedig finom szürkem ókus prémmel bélelt, aranyszövésű
rukákba öltöztette. Kétszáz frankra becsülték ezt a szövetet. A z ebéd
Körmenet XV. századi ábrázolása. A középkorban a va­
nona [du. két órakor vagy három órakor] után négy óráig tartott. sárnapok és a ma is ünnepelt jeles napok (karácsony,
Azért beszélek ilyen szívesen Foix grófjának udvartartásáról, húsvét, pünkösd) mellett sok egyházi ünnep volt
mert vendégeskedésem tizenkét hete alatt igen-igen jól tartottak,
Milyen szerepe volt az emberek ünnep­
és részem volt m indenben, ami csak szem- s szájnak kellem es." napjaiban az egyháznak? Milyen funk­
(Froissart krónikája ,1 400 körül) ciókat töltöttek be az ünnepek a középkori
10
ember életében? Jellemezze a kép alapján a
Milyen ünnepről esik szó a forrásban? Gyűjtse össze a szöveg alap­ körmenet külsőségeit! Milyen stílusú templo­
ó ján az ünnepségek jellemzőit (résztvevők, időtartam, külsőségek, mot lát a képen? [F]
költségek stb.)! [GY]

r “ H l

Nézőpontok
A z em berek é letkö rülm ényei - m iként korunkban is - nem egyform ák, szám os té n ye ző együttese alakítja
ki azo kat: a vagyoni h e lyze t, életko r, egészségi állap o t, la kó h e ly stb. így nehéz bem utatni egy korszak élet­
m ódját, hiszen az nagyon is kü lö n b ö ző lehet az egyes egyének szám ára.
M égis va n n a k alapvető , egy korszakra általánosan je lle m z ő ism érvek. így korunkra az ipari tevékenység
(gazdaság), a városi életm ód (település) az info rm áció s forradalom (ko m m u n iká ció ) vagy a dem o kratikus be­
rendezkedés (társadalm i és p o litikai viszo n y o k ) a je lle m z ő e k . A ddig a közép ko rra a m ezőgazdaság, a falusi
környezet, a viszo n ylag o s elszigeteltség és a feudális v isz o n y o k a je lle m z ő e k .
A középko r bem utatását nem csak az egyéni különbségek ne h e zítik meg, de a közel fé le ze r éves idő szak
belső vá lto zá sa i. Ez még akko r is igaz, ha korunk rohanó tem p ójáho z képest, a közép ko r em bere körül sok­
kal lassabban alak u lt át a vilá g , vagyis más vo lt az időről alkotott fogalm uk.
A középko r em bere szám ára ö nm eghatáro zásáb an, azonosságtudatában (identitás) alap vető vo lt az
e g yh ázáh o z va ló tartozása és a kor társadalm ában elfoglalt helye (nem es, polgár, jo b b ág y); az hogy m i­
lyen joghatóság alá tarto zik, m ilyen kiváltságai va n n a k. A vagyo ni m egkülönböztetés, az a n y a n y e lv vagy a
szü lő fö ld h ö z va ló kötődés csak ezután következett.

L_____________________ ________________________ J
Tárjuk fel és vitassuk meg, mely tényezők
S határozzák meg egy korszak emberének
életmódját! Vessük össze a középkori és a mai
ember életmódját meghatározó tényezőket!
Vesse össze az ábra segítségével a középkori és
a mai ember azonosságtudatának összetevőit!
[SZ]

A középkori ember azonosságtudata 11

 A magyar középkor
1 1 . A magyar királyság első százada
A M AGYAR EGYHÁZSZERVEZET KIÉPÍTÉSE I. (Szent)
István (9 9 7 -1 0 3 8 ) a trónért folytatott harcokban kiter­
jesztette hatalm át az egész országra, s a földek jelentős
része (közel kétharm ada) királyi birtok lett. A m élyen
valláso s István tudta, hogy M agyarországot elsősorban
a kereszténység kapcsolja Európához, ezért a trón b iz ­
tosítása után hozzákezdett a nyugati típusú (latin) egy­
házszervezet kialakításához. A kereszténység terjesz­
tése, az egyházszervezet kialakítása szorosan összefo­
nódott az új állam szervezet kiépítésével.
A z egyházmegyék (püspökségek) megszervezé­
se m ár közvetlenül István m egkoronázása után meg­
kezdődött. A király az egyházat hatalm as földadomá­
nyokkal erősítette meg, és törvényeiben biztosította a
m űködési feltételeit. Előírta a tized megfizetését, vagyis
a termés egy tizedét a püspökségek szedték be. Elren­
delte, hogy minden tíz falu építsen templomot. A po­
gány hitétől, szokásaitól nehezen elszakadó lakosságot
törvény erejével is rászorította a keresztény vallásg ya­
korlatra (böjtök, gyónás, részvétel a vasárnapi m isén).
A z esztergom i püspökséget a pápa érsekséggé
em elte, s e z z e l - István akaratának m egfelelően - a
magyar egyházszervezet függetlenné vált a ném et b i­
rodalm i e g yháztó l. A m agyar katolikus egyház élén az
esztergomi érsek állt. Később K alo csa is érseki rang­
ra em elkedett, s ezután a két érseki tartom án yho z tar­
toztak a püspökségek. (A lap ításuk v a ló sz ín ű sorrend­
je : V eszp rém , G y ő r, Pécs, Eger, G yu la fe h é rv á r, Csa-
nád, V ára d , V á c .)
A térítéssel és tanítással is foglalkozó Benedek-rend
m ár István apja, G é za idejében betelepült az országba.
A z eg yházszervezés idején sorra létesültek a bencés
kolostorok (Panno nhalm a, Pécsvárad), s István kivált­
ságokkal segítette a szerzetesi élet felvirágzását (pl. ha­
talm as területen a pannonhalm i apátság szedhette be
a tizedet).
Fokozatosan M agyarországon is létrejöttek a püs­
pöki székeseg yh ázak m ellett m űködő káptalanok.
Ezek a testületek (tagjai a kanonokok) a püspökök
munkáját segítették (szertartások leb o nyo lítása, írá ­
sos tevékenység, oktatás). M agyarországon sajátos
szerepet is betöltötték a káptalano k: az o k le v é lk ia d á s­
ban hiteles helyként a korszak „kö zje g yző sé g e iké n t"
m űködtek.
A KIRÁLYI VÁRMEGYÉK A nemzetségi-vérségi alapon
működő hatalmi berendezkedés szétzúzása után a király
területi alapon nyugvó közigazgatási egységeket hozott
létre: a vármegyéket. Ezek a hatalmát biztosító királyi
várak körül alakultak ki, először az ország középső terü­
letén, majd a királyi hatalom megerősödésével párhuza­
mosan a peremterületeken is.
A királyi várak a h o z z á ju k tartozó k irályi birtoko k­
kal alkották a várispánságokat, élükön az ispánnal.
A z ispán ren delkezésére álltak a szolgaállapotú vár­
népek és a katonáskodó várjobbágyok. (Ezek tu la j­
donképpen a vár ellátását és katonai feladatokat is
vég ző várnép ek tisztjei vo ltak .) A várisp ánságok látták
el a k irályi udvartatást is: a k irá ly időnként felkereste a
várakat, és kíséretével felélte a birtok term ényeit.
A fontosabb k irályi vá ra k lettek a vármegyék k ö z­
p o ntjai. A várm egye o lyan területi egység, am e ly a k i­
rályi birtokok m ellett m agában foglalta az egyházi és
a m agánföldesúri birtokokat is. A várm egyék élén a
megyésispánok állta k. (A m egyésipán a m egye k ö z ­
pontját je le n tő vár isp án ja.) A várm egyének nem volt
külön apparátusa, m űködését a királyi birtokok sze r­
vezete (várak, várisp ánságok) biztosította, ezért királyi
várm egyének nevezték.
Az ispánok és a megyésispánok személyesítették
meg helyi szinten a királyi hatalmat: bíráskodtak, ke­
zelték a királyi jövedelmeket (a jö ved elem harm adát
m egkapták) és katonai vezetők voltak.
Az ispánok - am ennyib en a k irá ly közeléb en tar­
tózkodtak - a főpapok mellett részt vettek a k irá ly
m u nkáját segítő legfőbb hatalm i testületben, a kirá­
lyi tanácsban. A legm agasabb világ i m éltóság a kirá­
lyi udvar isp ánja, a nádorispán volt.
A királyi hadsereg alapját a királyi várak fegyve­
resei jelentették (várjo b b ág yok, várn é p e k), akiket is­
p án juk vezetett a k irályi hadban. Rajtuk kívü l a v á r­
m egyék területén éltek o lyan szabad birtokosok, akik
nem tartoztak az ispán alárendeltségébe. Ezt a király­
nak közvetlenül alárendelt réteget vitézeknek, később
a k irá ly szo lg áin ak (szervienseknek) n evezték.
A TRÓ N U TÓ D LÁS KÉRDÉSE Szent István á lla m sz e r­
v e ző m unkáját segítette a kedvező külpolitikai hely­
zet. Keletről a nom ád besenyők tám adásai lassan c s il­
lap ultak, és egyre többször kisebb csoportokban te­
lepültek be az o rszágba. A Ném et-róm ai Birodalm at
István felesége, G iz e lla révén rokoni d in asztia ve ze t­
te. A m ik o r egy m ásik u ralko d ó h áz került hatalom ra,
német támadás érte az országot. István a „felégetett
 A magyar középkor / 75

told" taktikáját alk a lm a zta , és sikerült visszavernie a
ném eteket (1 0 3 0 ).
István állam é p ítő tevékenységét váratlan esem ény
sodorta ve szé ly b e . A trónörökös, Imre herceg vad­
kanvadászaton lelte halálát (1 0 3 1 ). Istvánnak így új
utódról kellett go ndoskodnia, o lya n ró l, aki folytatja
állam - és e g yh á zsze rve ző m u nkáját. N ővére gyerm e­
két, a V ele n cé b e n nevelked ő Orseolo Pétert jelölte ki
utódjának. A m ár nagybeteg uralko dó megvakítatta
unokatestvérét, Vazult, hogy m int uralko dásra a lk a l­
m atlan sze m é lyt, k iz á rja őt az ö rö klésb ő l. V a z u l há­
rom fia, A ndrás, Béla és Levente e lm en ekültek az o r­
szág ból. Kezdetét vette a XI. századi trónviszályok
korszaka.
TRÓN VISZÁLVO K A trónért folyó közel harm in c­
éves küzdelem során több király váltotta egym ást. A z
uralkodók, hogy táborukat biztosítsák, földadomá­
nyokkal jutalm azták híveiket. Ez csökkentette a kirá­
lyi birtokállom ányt, és h o zzájárult a földbirtokos réteg
m egerősödéséhez. A bel viszá ly o k során a szem benálló
felek külső támogatást is igénybe vettek (pl. a ném et­
római császárokét). Emiatt fennállt annak a ve szé lye ,
hogy az ország hűbéri függésbe kerül. A z új m agyar á l­
lam erejét mutatja, hogy a trón viszályo k időszakában is
képes volt m egőrizni függetlenségét.
A vezető réteg ellentétei lehetőséget kínáltak a
lesüllyedő szabadok felkelésére (1 0 4 6 ). A lázad ó k,
akiket a békési Vata vezetett, a kereszténységet a z o ­
nosították az őket függő h elyzetb e hozó új renddel,
ezért a pogányságot akarták visszaállítani. T e m p lo ­
m okat gyújtottak fe l, papokat g yilko ltak le. A pogány-
lázad ásnak áld ozatu l esett Imre herceg n e velő je , G e l-
lért Csanádi püspök is. A b e lv isz á ly n a k átm enetileg
véget vetett a Péter e llen fellép ő I. András (V a zu l fia)
trónra kerülése. A ndrás g yő zelm e érdekében fe lh a sz­
nálta a p o gánylázadás katonai erejét, a trón m egszer­
zése után azo nb an felszámolta a mozgalmat.
I. A n d rás (1 0 4 6 - 1 0 6 0 ) ö c c se , B é la segítségével
visszaverte a német támadásokat (V értes hegység:
1 0 5 1 , P o zso n y: 1 0 5 2 ). A k irá ly osztozott ö cc sé ve l a
h atalo m b an : B é la hercegségként (dukátus) m egkap ­
ta a királyság harm adát. A dukátus felállításával az
Árpádok a trónviszályokat kívánták elkerülni. A z o r­
szág p erem területein k iala kíto tt hercegségek (N y itra ,
B ih ar) elősegítették a p erem területek b enépesítését
és az á lla m h a ta lo m kiterjesztését az egész K árp át­
m e d e n cé re .
A dukátus nem vetett véget a b e lv isz á ly o k n a k , m i­
vel a hercegeket h ív e ik h arcra tü zelték, hogy m egsze­
re zzé k az országos m éltóságokat, s az e z z e l járó birto­
kokat. A nd rás és B é la, m ajd az ő fia ik (Salam o n, G é z a
és László ) között újból és újból fellángolt a trónért
folytatott küzdelem, m elyb e - az invesztitúraharc
előtt u toljára - még a Ném et-róm ai Birodalo m is be­
kapcsolódott.

ARCHÍVUM

„3 . A papok pedig és az ispánok hagyják meg

A MAGYAR EGYHÁZSZERVEZET
az összes falusi bíróknak, hogy ezek parancsá­
KIÉPÍTÉSE
ra vasárnap m indenki menjen a tem plom ba,
öregek és fiatalok, férfiak és nők, kivéve azokat, akik a tüzet ő rzik. Ha pedig va ­
laki am azok hanyagsága folytán nem őrzés végett marad otthon, az ilyet verjék
meg, és hajukat nyírják le. ( ...)
8. Ha valam ely pap vagy ispán, avagy valam ely más hívő szem ély valakit
vasárnap ökrökkel lát dolgozni, vegyék el tőle az ökröt, és adják a várnépnek e l­
fogyasztásra. Ha pedig lovakkal dolgozik, vegyék el tőle a lovat, am it gazdája,
ha akar, ökörrel megválthat (...)
10. Ha valaki hús evésével megsérti a m indenki előtt ismeretes négy böjti
időszakot, akkor egy héten át bezárva böjtöljön. ( ...)
19. A zo k, akik istentisztelet hallgatására a templomba m envén, ott a misék Állapítsa meg, mely folyama-
szertartása alatt egymás közt morm ognak, és másokat zavarn ak, haszontalan ^ tót szolgálják az előírások!
Határozza meg, kik mentesülhet­
történeteket mesélgetve és nem figyelve a szent olvasm ányokra és a lelki táplá­
tek a vasárnapi templomba járás
lékokra, ha idősebbek, dorgálják meg őket, és gyalázattal űzzék ki a tem plom ­ alól! Gyűjtse össze, hogy mely
ból, ha pedig fiatalabbak és közrendűek, e nagy vakm erőségükért a templom előírásokat kellett a szertartások
előcsarnokában m indenki szem e láttára kötözzék meg, s ostorozással és hajuk alatt betartani! Húzza alá a szöveg­
lenyírásával fenyítsék meg őket." (István I. törvénykönyvéből , 1001 körül) ben megjelenő büntetésket! [F]

„1 . T íz falu építsen egy tem plom ot, am elyet két telekkel s ugyanannyi rab­
szolgával lássanak el, lóval és kancával, hat ökörrel és két tehénnel, 30 aprómar-
hával. Ruhákról és oltártakarókról a király gondoskodjék, papról és könyvekről
a püspök. ( ...)
1 8. Ha valakin ek az Isten tizet adott egy évben, a tizedik részt adja Istennek,
J Állapítsa meg a törvény cél-
és ha valaki a tizedét elrejti, kilenc részt fizessen. És ha valaki a püspöknek e lkü ­
L U ját! Magyarázza meg a meg­
lönített tizedet m eglopja, mint tolvajt ítéljék meg, és az ebből eredő jóvátétel tel­
fogalmazott intézkedések okait,
jesen a püspöké legyen." (István II. törvénykönyvéből, 1030-1038 között) hátterét! [F]
76 / A magyar középkor

f \ f M Í J ( J Í J ( 1 f

7f ~ 7i~' 7 r n n n "
Ti/
i/'/
) Ann>
\j
\i\írn
v
oooooooooooooooooooooooooooooooooooo

A középkori magyar egyház felépítése

Helyezze el a magyar egyházat a katolikus közösségben! Elemezze e helyzet politikai vonatkozásait! Vázolja fel a
káptalanok helyét az egyházszervezetben, és szerepüket az egyház és az ország életében! Hogyan viszonyult az
egyházi hierarchia a világi közigazgatáshoz? [GY]

„1 4 . Ha valakinek a szolgája másnak a szolgáját

A KIRÁLYI VÁRMEGYÉK
megöli, a [gyilkos] szolgát adják a [megölt] szol­
ga helyébe, vagy váltsa meg [ura] és [a gyilkos] vezekeljen, ahogy mondottuk.
15. Ha valaki az ispánok közül megrögzött szívvel és leikéről megfeledkez­
ve - ami távol legyen a hűséget megtartók szívétől - felesége meggyilkolásával
mocskolja be magát, a királyi tanács határozata szerint ötven tinóval egyezzék
meg az asszony rokonaival, és vezekeljen az egyházi törvények parancsa szerint.
Ha pedig valam elyik vitéz vagy gazdagabb ember esik ugyanazon bűnbe, ugyan­
azon tanács végzése szerint a rokonoknak fizessen tíz tinót, és vezekeljen, ahogy
mondottuk. Ha pedig a népből való ember követi el ugyanezt a bűnt, öt tinóval
egyezzék meg a rokonokkal, és vessék alá az említett böjtnek ( ...)
18. Ha valaki könyöriiletességből vezéreltetve, saját rabszolgáit vagy szo l­
gálólányait tanúbizonyság mellett szabadsággal ajándékozza meg, úgy határoz­
tunk, hogy halála után azokat, irigységtől vezéreltetve, senki szolgaságba vissza­
vetni ne m erészelje." (István I. törvénykönyvéből, 1001 körül))

Gyűjtse össze a szövegben
megjelenő társadalmi cso­
portokat! Vesse össze a szövegből
gyűjtött információkat az ábrával!
Tárja fel, mennyiben egészíti ki,
illetve teszi árnyaltabbá a képet
az összehasonlítás! [F]
„2. H ozzájárultunk tehát az egész senatus [királyi tanács] kéréséhez, hogy min­
denki szabadon rendelkezzék mind saját [öröklött] vagyona, mind a királytól nyert
adományok felett, míg él - kivéve, ami a püspökséghez és ispánsághoz tartozik - , és
halála után fiai hasonló tulajdonjoggal örököljenek. És senkinek se kelljen valam ely
vétek miatt birtokainak pusztulását szenvednie, kivéve ha a király halálára vagy
az ország elárulására összeesküvést szőtt, vagy idegen országba menekült; ekkor
ugyanis javai a király birtokába jussanak. De ha valakiről törvényesen megállapítást
nyert, hogy a király halálára, vagy a királyság elárulására törekedett, az ilyen halálos
ítélet alá essék, javai azonban változatlanul szálljanak át ártatlan gyermekeire, akik
bántódás nélkül m aradjanak." (István II. törvénykönyvéből, 1030-1038 között)
 A magyar középkor / 77

Soron*
a SVÁB

L ,i>d ®öh4
/ —£ sőLo/^
Z»l»»A< T i niiuitfi r ^
MatMi ,*i»*v*i k. V _
Zd'lniS^
E >oni»eíf7T"vx*-^

ő e s e h v

VALKÓ Érclttr^i

Kifii fi
Krtifl vtmwfvM bWpűffllii

i r w j Srcincé ■•rrm^bü
• XIV tététhm kialakul ntmvfék

A királyi megyerendszer kialakulása

I H Az ország mely területein jöttek létre először a királyi vármegyék? Milyen következtetéseket tudunk ebből levonni?
I •« I Milyen folyamatokkal lehet párhuzamba állítani a vármegyék számának növekedését? [F]

Király

X
k rá ly i ta n á c s

fő p ap o k nádor ispán

e g y h á zi n a g y b irto k királyi udvar királyi várm egyék világi nagybérlők

a fold 2 ’3-a a lurátyé
magarhadscfCG magan hadsereg
a jövedelem
<' ‘ ~j ' | 2/3-a a királyé
V3-a az ispáné
l/ v
/ V 7s
tarmkn^iMkó ♦ robot

szó qa Itatásokra
P
it^ukjtklWAW.k terményedé
If lermányadO ♦ robot

szolga batasox/a
szabad krályi váqotobágyok,
kényszer itettek kényszentettek
wdganépek vámép&k
íkaakutt jobbágyadat ikiatakuo jobbágyság i

:________________n
egyházi tized

A XI. századi magyar államszervezet

Milyen szerepe volt a királyi tanácsnak a magyar állam életében? Kik voltak a tagjai? Jellemezze az ábra alapján a
S királyi hatalom erejét! Tárja fel a királyi vármegye felépítését és feladatait! [F]
78 / A magyar középkor
Foglalja össze röviden a
forrás tartalmát! Készítse­
nek kétféle korabeli jelentést a
szövegből nyert információk
alapján: az egyik Szent István
nézőpontjából, a másik Vazul
nézőpontjából mutassa be az
eseményeket! Gyűjtse össze,
mely pontokon tér el a krónika
az általunk tanultaktól! Mi lehet
az eltérés oka? [SZ]
Vesse össze a képi ábrázo­
ó szú napok után is csak alig érte meg egészsége javulását, de régi épsége nem
lást a szöveggel! Miért került
a két esemény egy képre? [F]
Imre temetése és Vazul megvakítása
a Képes Krónika miniatúráján (1358)
A királyi vármegye területi felépítése
p* I Milyen birtokok voltak a királyi vármegye területén? Álla-
U J pítsa meg az ábra alapján ezek arányait! Milyen szerepe
volt a királyi várbirtokoknak? A társadalmi szerkezetet bemuta­
tó ábra segítségével állapítsa meg, kik élhettek a királyi birtokok
jelentős részén! [F]
Królyi várbirtok j_____ ] Egyházi birtok
V'lézek brlokái és M8QénfC4<le&úri
még szabad területek birtok
„Szent István király úgy tervelte és szilárdan elha­
A TRONUTODLAS KÉRDÉSÉ
tározta, hogy az e világi dicsőség minden pompá­
ját félreveti, az ideigtartó királyság koronáját leteszi, és egyedül Isten szolgálatának
szenteli magát. Elhagyja a külső gondokat, csöndes békességben, szemlélődésben
tölti életét; a királyi fönség koronáját pedig fiának, Imre hercegnek akarta adni, aki
szentséges erkölcsökkel volt megáldva. Szent Imre herceg ifjúsága virágában volt,
isteni ajándékok a közönséges emberi természet fölé magasztalták, fel volt ruházva
az igazság, bölcsesség, vitézség, mérséklet, okosság, tudomány, szelídség, irgalmas­
ság, jóság, bőkezűség, alázatosság és türelem erényével, ékes volt a katolikus élet
meg a közügyek intézésének virtusával is, hasonlóan atyjához, Szent Istvánhoz.
Midőn tehát a szentséges atya át akarta adni fiának a korm ányzás gondját és
az országiás terhét, Szent Imre herceg hirtelen halállal meghalt. Siratta őt Szent
István király és egész Magyarország vigasztalhatatlan, nagy sírással. A keser­
ves, nagy fájdalom beteggé tette Szent István királyt, súlyos kórságba esett; hosz-
tért vissza soha többé. Gyötörte a lábfájás; szomorúság, jaj gyötörte, kivált am i­
ért atyafiságában nem látott senki olyant, aki az ő halála után keresztényi hit­
ben tartsa meg országát. Mert a magyar nemzet inkább hajlott a pogány szertar­
tásokhoz, mint Krisztus hitéhez. Ezenközben testi ereje megfogyatkozott, érez­
te, hogy nagy bágyadtság nyom ja: sietve elküldte Buda nevű
követét, Egyrőt fiát, hozza ki a nyitrai börtönből nagybáty­
ja fiát, V azult, akit a király ifjúi kicsapongása és oktalansága
miatt záratott el, hogy m egjavuljon; vezesse hozzá, hogy
mielőtt meghal, királlyá tehesse. Meghallotta ezt G iz e lla király­
né, tanácsot tartott Budával, ezzel az alávaló em berrel, és nagy
hamissággal elküldötte követét, név szerint Seböst, ugyanannak
a Budának fiát abba a börtönbe, ahol Vazult őrizték. Sebös te­
hát megelőzte a király küldöttét, kitolta Vazul szemeit, és ólmot
öntött fülének üregébe - majd Csehországba menekült. Utá­
na megérkezvén a király küldötte, látta a megvakított szeműt,
és azon módon, sebzett szemekkel vezette el a királyhoz. Lát­
ta Szent István király, milyen nyomorúságosán megcsonkítot­
ták, keservesen sírni kezdett, de nyomta a betegség terhe, és így
nem adhatta meg a gonosztevőknek méltó büntetésüket, Magá­
hoz hívta tehát unokaöccsének, Szár Lászlónak [G éza fejede­
lem öccsének, M ihálynak a fiai] fiait, Andrást, Bélát és Leven­
tét [a három fiút más források Vazul gyerm ekeinek tekintik],
s azt mondta nekik, fussanak, am ilyen gyorsan csak tudnak,
hogy megóvják életüket és testi épségüket. Ezek megfogadták a
szent király bölcs tanácsát, és Csehországba [András és Leven­
te H alicsba, Béla Lengyelországba] futottak a bajok és fájdal­
mak színe elő l." (Képes Krónika, 1358)
 A magyar középkor / 79

„A ndrás és Levente M agyarországba jöttek, s a magyarok Húzza alá a szövegben a

TRONVISZALYOK
töméntelen sokasággal tódultak ho zzájuk Pest városába. És pogány szokásokra vonat­
az ördög ösztönzésére könyörögtek, hogy engedjék meg az egész népnek po­ kozó szavakat! Gyűjtse össze a
lázadók követeléseit! Állapítsa
gány módra éln i, a püspököket és papokat m egölni, az egyházakat lerom bol­
meg András herceg és a felkelők
ni, a keresztény hitet elvetni és bálványokat im ádni; kik is megengedték nekik,
viszonyát! [ F]
hogy szívük kívánsága szerint m enjenek, és vesszenek el ősapáik tévelygései­
ben: mert különben Péter király ellen nem harcoltak volna. A visszatértek kö­
zött legelőször egy Vata nevű ajánlá magát az ördögnek, és megnyírta fejét po­
gány módra, és m indnyájan így tettek, és az ördögnek áldoztak, és kezdtek ló­
húst enni, és minden gonosz és rettenetes dolgokat tenni és gyakorolni, a papo­
kat és minden keresztényt öldökö lni, az egyházakat lerontani, s kiáltóik kezd­
ték András és Levente parancsát hirdetni, hogy a püspököket a papokkal és ba­
rátokkal együtt meg kell ö ln i, és em lékezetük is vesszen el örökre, és apáik v a l­
lását újra föl kell ven ni. Mit h allva Szent G él lért, Beztrid, Buldi, Beneta és S zo l­
nok ispán, kik a keresztények sokaságával Székesfehérvárra gyűltek, m egindul­
tak Fehérvárról Buda felé, hogy Andrást és Leventét tisztességesen fogadják (...)"
(Szent Gellért nagyobb legendájából)

„ ( ...) azután a Duna réve felé indultak. Szent G ellért pedig, minthogy ala­
csony termetű volt, és Isten szolgálatában minden erejét fölemésztette, magát
kocsin vitette. S midőn Pest révéhez érkeztek, ím e őt az istentelen Vata és c in ­
kosai, ördöggel telten, kinek ajánlották volt magukat, rárohantak a püspökre és
társaira, és őket agyonkövezték. Szent G ellért pedig azokra, akik m egkövez­
ték, szüntelen kereszteket vetett, István első vértanú m ódjára. S M agyarország
első vértanúja a földre térdepelve fönnhangon kiáltá: U ram , Jézus Krisztus, ne
vedd nekik ezt vétkül, mert nem tudják mit cselekszenek! A zok pedig ezt lát­
va, még sokkal jobban dühöngtek és rárohantak, s fölfordították szekerét a Duna
partján, s ott a szekérből kihúzva, taligára téve Kelen hegyéről leeresztették, s
midőn még lihegett, m ellét lándzsával átszúrták, és azután egy kőre vo nszo lva,
koponyáját összetörték. És így Krisztus dicső vértanúja e világ nyom orúságai­
ból az örök boldogságra átköltözött. U runk ezernegyvenhetedik esztendejében.
A Duna pedig ott kiáradt, és a kőről, m elyen Szent G ellért fejét összetörték, hét
esztendeig senki sem bírta letörölni a vért, mígnem a követ a vérrel együtt a pa­
István térítőmunkára kéri Gellértet.
pok fölvették. Következő napon a boldogságos szűz egyházában Pesten nagy sí­
(XIV. századi ábrázolás)
rás közt eltemették, azon öltözetben, m elyben vértanúságot szenvedett." (G el­
Keressen a történelemben 13
lért nagyobb legendája)
híres hittérítőket! Nézzen
Gyűjtse össze a leírásból a legendákra jellemző elemeket! [F ] utána életrajzuknak! [F]

Péter hűbéresküt tesz III. Henriknek

T fT l Milyen történelmi eseményt örökít meg a Ké-
J pes Krónika? Milyen a viszony a császár és a
magyar király között? Hogyan fejezi ezt ki a kép?
Kiket hiányolunk a képen? Ez mit fejezhet ki? [F]
A XI. századi trónharcok
Kövesse nyomon az eseményeket a térkép segítségével! Mi volt
J a dukátus szerepe a korabeli magyar történelemben? Jellemez­
ze az ország politika-földrajzi helyzetét és annak változásait! [F]
 8 0 / A magyar középkor

r ----------------------------------------------1
Nézőpontok

A X I. század i M agyarország lakói hatalm as átalakuláso kat éltek meg: pogányból kereszténnyé vá lta k , a tör­
zsi világ b ó l feud ális világ form álódott. Em ellett az ország lakói etnikailag is kü lö n b ö ztek: a honfoglaló m a­
gyarok és a ve lü k é rkező török kabarok keveredtek ö ssze az itt élő avaro kkal és sz lá v o k k a l.
Felm erül a kérdés, hogy a többféle n yelvet b eszélő népesség hogyan v iszo n y u lt egym áshoz?
Létezett-e, létezhetett-e a mai értelem ben vett nem zeti öntudat vagy ah h o z hasonló érzelm i-tudati
állapot?

L ____________________________________________ J
Vitassuk meg az egyetemes történeti ismereteinkre támaszkodva a nemzeti öntu­
dat középkori jellegzetességeit, s magyarországi előfordulásának esélyeit! [F ]

„A vendégek s a jövevények akkora hasznot hajtanak, hogy méltán állhatnak

a királyi méltóság hatodik helyén. H iszen kezdetben így növekedett a Római B i­
rodalom , így m ag asztaltalak fel és lettek dicsőségessé a római királyok, hogy
sok nemes és bölcs áradt ho zzájuk különb-különb tájakró l. Róma bizo ny még
ma is szolga vo lna, ha Aeneas sarjai nem teszik szabaddá. Mert am iként különb­
különb tájakról és tartom ányokról jöttek a vendégek, úgy különb-különb nyelve­
ket és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoztak m agukkal, s m indez az
országot d íszíti, az udvar fényét em eli, s a külföldieket a pöffeszkedéstől elret­
tenti. Mert az egy nyelvű és szokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva meg­
parancsolom neked, fiam , hogy a jövevényeket jóakarattal gyámolítsd és becs­
ben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak."
(Szent István - Imre herceg számára írt - Intelm eiből , 1031 előtt)

Határozza meg, hogy kit ért a király idegenek alatt! Magyarázza meg, mely ta­
pasztalatok érlelték meg az uralkodóban a fenti gondolatokat! Állapítsa meg,
mennyiben köthető a fenti forrás a nemzeti öntudathoz! [F]

Az esztergomi latinok pecsétje (XIII.

század). Latinoknak nevezték az olasz,
a francia és a vallon betelepülőket.
Esztergomban olasz kereskedők tele­
pedtek meg
7 K l Mire következtethetünk ab-
■S^-l ból, hogy a latinoknak kü­
lön pecsétjük volt? [F]

18
Magyarország etnikai viszonyai a XI. században
I "TI Mely népek éltek a XI. századi Magyarországon? Határozza meg települési te-
1 ~r I riiletüket! Milyen földrajzi jellegzetességei vannak az egyes népek települési
területeinek? Hogyan jelöli a vegyes lakosságú területeket a térkép? Milyen etnikai
folyamatok figyelhetők meg a térképen? [F]

1 2. A z ú j r e n d m e g s z i lá r d í t á s a
A KIRÁLYI HATALOM MEGSZILÁRDÍTÁSA A z évtize­
des trónviszályokon Béla kisebbik fia, a lovagi erényeiről
híres László lett úrrá. I. (Szent) László (1 0 7 7 -1 0 9 5 ) meg­
szilárdította az ország belső rendjét és külső' helyzetét.
Ügyesen használta ki az ország érdekében a pápaság és
a császárság küzdelm ét (invesztitúraharc). Ennek ered­
m ényeként a pápa hozzájárult István király, Imre her­
ceg és Gellért püspök szentté avatásához (1083). Ez nö­
velte az országban a kereszténység és a királyi család te­
kintélyét.
László a m egszilárduló ország erejére tám aszkod­
va - a rokoni szálakat kih aszn álva - meghódította a
Dinári-hegység északi részén elterülő fiatal királyságot,
Horvátországot (1 0 91 ). Zágráb központtal új püspök­
séget alapított. A vitéz uralkodó sikeresen verte vissza
a keletről betörő nomádokat (kunok, besenyők). Ered­
m ényei és szem élyes bátorsága rendkívül népszerűvé
tették, és alakja szám os m ondában, legendában a mai
napig tovább él.
AZ Á TA LAKULÓ TÁRSADALOM A X I. száza d végére
az egykori törzsi-nem zetségi vezető k (C sáko k, A bák)
és a bevándo rolt lovagok (H o nt, Pázm án y) leszárm a-
zottaiból - a főpapi rend m ellett - kialakult a világi
nagybirtokos réteg. A trón harcok során a hatalm as k i­
rályi birtokok rovására nö velték fö ld jeiket. A társada­
lom középrétegét a saját földbirtokkal rendelkező sza­
badok alkották, akik fö ld jeiket szo lg áikkal m űveltették
meg. V ala m e n n y i földbirtokos arra törekedett, hogy a
birtokán élőket függőségbe vo n ja . így a szabadok tö­
megei - a kikn e k nem vo lt fö ld jü k , vagy e lveszíte t­
ték azt - lesüllyedtek, szolgáltatásokra kényszerültek
(m unka és term ény).
A X I. század i m agyar társadalom ban a legfőbb v á ­
lasztó vo nal még m indig a szabado k és a szolgák kö­
zött húzódott. M egszületőben vo lt azo nban egy új
alávetett réteg, m elyet a főleg terményszolgáltatásra
kötelezett szabadok és a szolgák alko ttak. Ezek a fö l­
desúrtól használatra kapott földön g azd álkod tak. A z
átalaku lás hosszú fo lyam at vo lt, s ez idő alatt szám os
átm eneti állap o t létezett. A szabado k egy része, hogy
e lk e rü lje az alávetést, az ország perem területeire v á n ­
dorolt (kóbo rló k), ahol még nem alaku lt ki a m agán­
földesúri hatalom .
SZENT LÁSZLÓ TÖ RVÉN YEI László a kor alap vető
pro blém áit tö rvényekkel is igyekezett m ego ldani, m e­
lyeket a k irályi tan áccsal együttm űködve adott ki. Tör­
vényei kiemelten védték a magántulajdont. Erre azért
vo lt szükség, mert az új rend elől a p erem vidékekre
m en ekülő népesség, a kóborlók m egélhetésük érde­
kében lopni kén ysze rü lte k. Lá szló kem ényen fellépett
e lle n ü k . Tö rvé n yei szerint, ha a szabad em ber egy
tyúk értéke felett lopott, tettéért h a lá lla l lako lt. U g ya n ­
akko r elő írta a kóborlók befogását és letelepítését.
A z uralko dó törvényeiben erősítette az egyházat
(pl. ismét rendelkezett a tized ről) és fellépett a po­
A magyar középkor / 81
gány szokások ellen. Ez az ősi hitvilág - n yilvá n egy­
re gyengülő - jelenlétére utal.
KÖNYVES KÁLMÁN L á szló h alálát követően rövid
trónharc után (Kö nyves) K álm án szerezte meg a trónt
(1 0 9 5 -1 1 1 6). A papnak nevelt uralko dó a kor szo k á ­
sainak m egfelelően igyekezett hódításokkal g yarap í­
tani országát. M egpróbálta elfo glalni a széteső kije vi
állam nyugati tartom ányát (H a lic s ), ám uralm át a K ár­
pátok keleti o ld alán nem tudta m eg szilárd ítan i. K á l­
mán délnyugaton folytatta az előretörést, s megkezd­
te a dalmát városok (T rau , Z á ra , Spalato) hódoltatá-
sát. A z újlatin nyelven b eszélő dalm áto k nem fejtettek
ki e lle n á llá st, m ivel K álm án nem csorbította ö n á lló sá ­
gukat, de védelm et biztosított szám ukra a vetélytárs
V e le n cé v e l szem b en. A z eg yh ázsze rve zé st b efejezve
K álm án m egalapította a nyitrai püspökséget.
KÁLMÁN TÖ RVÉN YEI K álm án is törvényekkel k í­
vánta elősegíteni a belső nyugalom m egszilárdu lását.
R end elkezéseib en - Lá szló tö rvé n ye ih e z hasonlóan -
a magántulajdon védelme állt a középpontban. A v i­
szo n yo k ja vu lá sá t je lz i, hogy Kálmán enyhített László
törvényeinek szigorán. M ár „c sa k " egy négylábú állat
értékénél nagyobb vagyon ello p ásáért szabtak ki h a lá­
los ítéletet. A lesü llye d ő szab ado k szö kése, kóborlása
továbbra is gondot okozott. A m egoldást - L á szló h o z
hasonlóan - az erő szakos letelepítésben látta.
A világi vezető réteg m egerősödését m utatja, hogy
K álm án törvénye páncélos vitézek kiállítását írja elő
szám u kra. Tehát képesek vo ltak előterem teni e költsé­
ges fegyverek és felszerelés árát. U g yan akko r az u ra l­
kodó igyekezett a tró n viszá lyo k következtében meg­
csappant királyi b irto kállo m án yt p ótolni. Elrendelte,
hogy a fiúágon kih aló nem zetségek birtokai v is s z a ­
s z ó lja n a k a k irály ra (háram lási jog).
ISM ÉTLŐ D Ő TR Ó N V ISZÁ LYO K A K álm án h a lá ­
lát követő fél é vszá za d o t folytonos trónharcok je l­
le m e zté k. A kegyetlen b e lv is z á ly (m e g vakítás, tö­
meges g yilko sság o k stb.) e lle n é re az ország tovább
fejlő d ö tt. A b irto kad o m án yo k révén folytatódott a v i­
lági ve ze tő réteg m egerősödése, a szab a d o k le s ü lly e ­
dése és az ország gazdasági á ta la k u lá sa .
A belső v is z á ly o k ism ét lehetőséget adtak a külső
beavatkozásra. A z újra erőre kapó B izá n c (M ánuel
császár) átm enetileg m egszerezte a Szerénységet. A bi­
zánci befolyás erősödését az is m utatja, hogy a gyer­
m ektelen császá r (akin ek az éd esanyja Szent László
le án ya, Piroska volt) szorosabbra akarta fonni a di­
nasztikus kapcsolatot az Árpádokkal. U tó djául je lö lte ,
és m agával vitte B izá n c b a Béla herceget (11 6 3), hogy
felkészítse a császári szerep re. Á m m iután M ánu elnek
fia született, Bélát félreállíto tták. A később M agyar-
ország trónját - b izá n ci segítséggel - m egszerző
III. Béla (11 7 2 -1 1 9 6 ) uralko dó ként ügyesen felhasz­
nálta a bizánci udvarban szerzett tapasztalatait.
 82 / A magyar középkor

ARCHÍVUM

„U gyanazo n a napon [1068 - a kerlési csata] László her­

6 Gyűjtsön az iskolai könyv­
tárban Szent László életét
feldolgozó mondákat! [GY]
Hogyan mutatja be a Képes
Krónika az egymással szem­
ben álló erőket? Milyen társada­
lomra vonatkozó megállapításo­
kat tehetünk a kép alapján? [F]
A KIRÁLYI HATALOM
MEGSZILÁRDÍTÁSA
ceg látta, hogy egy pogány egy hajadont - aki igen szép
volt - maga mögé ültetett a lóra, ennek utánasiet lován,
am elyet »Zang«-nak hívtak, de a herceg nem tudta elérni a pogányt és ezért
Szent László herceg odakiált a lánynak, m ondván: fogd meg a pogányt övénél
fogva és vesd magad földre, a leány ezt tette és Szent László herceg ráveti ma­
gát a pogányra és hosszasan küzdenek egészen addig, amíg a hajadon egy har­
ci bárddal levágta a pogány egyik lábát, úgy, hogy elesett, akkor Szent László a
hajánál megragadta és a leány levágta a nyakát ( ...) " (Mügein Henrik-féle króni­
kából, XIV. század)

Géza és Salamon hadainak küzdelme

2 Pozsonynál, a Képes Krónika ábrázolá­
sán. Fehér lovon a Géza hadait vezető
3 László látható

László és a kun küzdelme a kakaslomnici templom freskóján. A Kárpát-medencében máig sok

templomban maradt fenn olyan festmény, amely Szent László életének egy-egy jelenetét ábrázolja
yK Idézze fel a legendát, és vesse össze a képi ábrázolással! Jellemezze a kun vitéz
fegyverzetét és harcmodorát! Mire következtethetünk a László életével foglalko­
zó ábrázolások magas számából? [F ]

LENGYEL KIRÁLYSÁG
AZ ÁTALAKULÓ TÁRSADALOM

|IX. század X szazad

bevándorló

V)*egrad

tdrzsWk v ité ze k
kiséf ele
m gyvA r

szabad
harcosok szabadok

( f f MORVÁT

rabszolgák,
korádban szolgák 3
Q
r-j
nt élóiu—
PAPAI ,
A LLA M 1

Magyarország Szent László korában A XI. századi magyar társadalom

Milyen okok késztették az ország népességének egy részét, hogy
elhagyja lakhelyét? Honnan hová irányult ez a mozgás? Milyen kö­
vetkezményei voltak e folyamatnak? Gyűjtse össze a térképről a László
külpolitikájára vonatkozó adatokat! Elemezze az ország politika-földraj­
zi helyzetét! Értékelje a király külpolitikai törekvéseit! [F]
Az ábra alapján nevezze meg a magyar
□ társadalom alapvető csoportjait! Milyen
jellegű társadalomra jellemző a bemutatott tár­
sadalomkép? Ennek alapján milyen változások
várhatók az egyes csoportok helyzetében? [F]
 A magyar középkor / 83

„1 . M indenekelőtt esküvel elhatároztuk, hogy ha

SZENT LÁSZLÓ TÖRVÉNYEI
főem bereknek bárm ilyen rokonát lopás bűnében ta­
lálják egy tyúk értékén túl, sem m iképpen se rejthesse el vagy védhesse meg őt
közülük senki ( ...)
4. Ha ezután valakit az egész falu tolvajnak kiált, istenítélettel vizsgálják
meg. Ha ennek folytán ártatlannak b izo nyul, a falu csupán egy penzát fizessen
a papnak. Ha pedig bűnösnek talá ljá k, minden vagyonát foglalják le a király ré­
szére, am iből negyedrészt a falubelieknek adjanak ( ...)
6. Ha a bíró a rabszolga orrát nem vágja le, vagy a szabadot nem akasztja fel,
vesszen m indene, fiain és lányain kívü l, s magát adják el.
Ha pedig ártatlant akaszt fel, száztíz pénzt fizessen, és a felakasztott szem ély
minden vagyonát adja vissza (...)
12. Ha valam ely szabadot vagy rabszolgát lopáson érnek, akasszák fel. Ha
pedig, hogy m eneküljön az akasztófától, a tem plom ba m enekül, kihozván őt a
tem plom ból, vakítsák meg. A z olyan rabszolga pedig avagy szabad, aki libát
vagy tyúkot lop, fél szemét veszítse, s am it lopott, adja vissza ( ...)
14. Ha valam ely szabad ember tíz dénár értékűt lop, akasszák fel, ha tíz dé­
nárnál kisebb értékűt lop, a lopott értéket tizenkétszeresen adja vissza, és egy
ökröt fizessen ." (László II. törvénykönyvéből)

„3 . A zoknak a papoknak, kik első és törvényes házasságban élnek, a béke

Szent László koponyatartó ereklyéje a
megóvása és a szentlélek egysége miatt, ideiglenesen engedélyt adunk, amíg ne­
XIV. század elejéről, melyet ma Győrben
künk ebben az ügyben a szentatya tanácsot fog adni ( ...) tekinthetünk meg. Feltehetőleg az ural­
11. Ha valaki vasárnapon vagy a nagyobb ünnepeken nem megy az ő kerü­ kodó vonásait őrzi. A király temet­
letének egyházába, verésekkel javítsák meg ( ...) kezőhelyén, Váradon (síremléke a tö­
22. A kik pogány szokás szerint kutak mellett áldoznak, vagy fákhoz, for­ rök korban elpusztult) a XIV. században
rásokhoz és kövekhez ajándékokat viszn e k, bűnükért egy ökörrel fizessenek." bronz lovas szobrot is emeltek
(László I. törvénykönyvéből) Miért volt népszerű Szent
László a középkori Magyar-
1 Húzza alá a szövegben a különböző társadalmi rétegek nevét! Gyűjtse ki a for-
országon? [SZ]
I I rásban előforduló büntetéseket! Magyarázza meg az előírások szigorúságának
okait! Határozza meg, hogy a vallási élet mely területeivel foglalkoznak az előírások!
Magyarázza meg, mire utalnak ezek! [F]

Magyarország a XII. században

Milyen társadalmi átalakulásra utal a térkép? Jellemezze Kálmán király külpoliti­
kai törekvéseit! [F]
 8 4 / A magyar középkor

„2 0 . M inden olyan birtok, melyet Szent István adom ányo­

10
11 Vízpróba középkori ábrázolása. A bű­
nös személy nem süllyedt el a vízben,
az ártatlan viszont többnyire meg­
fulladt. Az istenítéletnek több fajtája
előfordult, így a tüzes vas próba és a
12 párviadal is
Az igazságszolgáltatás me-
^ lyik elemének volt sajátos
formája az istenítélet? Miért ter­
jedt el, és miért szorult háttérbe a
XIV. századtól? [F]
KÁLMÁN TÖRVÉNYEI
zott, illessen meg m inden, természetes leszárm azás sze­
rinti utódot vagy örököst. A z olyan birtok azonban, am elyet más királyok adtak,
apáról fiúra szálljo n , s ha ilyenek nincsenek, örököljön a fiútestvér, s ennek ha­
lála után fiait se zárják ki az örökségből. Ha pedig az illetőnek fiútestvére nin­
csen, az örökséget a király részére vegyék át ( ...)
4 0. A z ispánok, ha falvaikban vannak szabadok, akiktől lovakat kaphatnak,
és száz pénzt gyűjthetnek össze, abból a jövedelem ből a királynak egy páncé­
lost állítsanak ki; ha negyven pénzt, páncél nélküli vitézt állítsanak ki, ha pedig
kevesebbet, tegyék félre saját használatra ( ...)
42. Aki kóborlót fogad fel a király engedelm e nélkül, ötvenöt pénzt fizessen;
és ha a felfogadott valam i lopást követ el ottlétében, ura próbával tisztítsa ma­
gát a vétekből; a kezest pedig jelentse meg, az pedig, ha bűntelennek b izo nyul,
azt a bírságot fizesse, am it a felfogadó; és ha nincs miből fizetnie, vesszék sza­
badsága ( ...)
54. Ha valaki négylábú állatot vagy ennek m egfelelő dolgot, avagy húsz dé­
nár értékű ruhát lop, mint tolvajt ítéljék e l." (Kálmán I. törvénykönyvéből)
„7 . Hogy senki se tartson meg semm it a pogány szokásokból; aki pedig ezt
teszi, ha az öregebbek közül való, negyven napig szigorúan ve ze ke lje n , ha pe­
dig a fiatalabbak közül, hét napon át [vezekeljen] verésekkel.
32. A zo kn ak, akik a szerpapságot és áldozópapságot nőtlen állapotban nyer­
ték el, feleséget venni nem szabad." (Kálmán II. törvénykönyvéből)
Gyűjtse össze, hogy a törvényekben mely társadalmi csoportok, illetve büntetések
2> jelennek meg! Készítsen összehasonlító táblázatot László és Kálmán törvényeiről
(a függőleges oszlopba a társadalmi csoportokat, a vízszintes sorba pedig az elkövetett
bűncselekményeket, illetve a hozzájuk tartozó büntetési tételeket tüntesse fel)! [í]

Varul
ISMÉTLŐDŐ TRÓNVISZÁLYOK

I András I. Béta Leven*

(1046- 1060) ( 1060- 1063)

5Salamon fTT) L Géza -

□
I------- I. (Szem) László
(1063- 1074) ( 1074- 1077) ( 1077- 1095)
:) j*..r .i?
L-S
Német-római Lengyelország
Brodatom

K á lm á n
GD Almos
Boránc
d ű li á t US
( 1096- 1116)

Lengyel- Almos megvaMása

or* rig II István
(1116- 1131) II. (Vak) Béla
• <4 ( 1131- 1141)
Arad (leszámolás
István hivervel)

A XI—XII. századi belső

M. László IV. István II Géza küzdelmek áttekintése
( 1162- 1163) (1063) ( 1141- 1162)
Mely belpolitikai eseménye­
ket azonosíthatjuk az ábra
l 1 Brzánc
alapján? Hogyan függenek össze
Ml István IM Béla
( 1162- 1172) ( 1172- 1196) ezek egymással? Milyen társa­
Harc Ili István e4er dalmi és gazdasági folyamatokat
segítettek elő ezek a politikai
n
események? Milyen külpolitikai
Imre II András összefüggések olvashatók le az
( 1196- 1204) ( 1206- 1235)
ábráról? [F]
 A magyar középkor / 85

r1091-ben Szent Lá szló m eghódította H orvátországot. Ettől kezd ve M agyarország és H orváto rszág történe­
JaC
O
te n yo lc sz á z évre összefonódott. A két ország kapcsolata az é vszá zad o k során sokat változo tt: kezdetben a
o
m agyar királyo kat horvát k irá lly á is m egko ronázták, de m ár a X III. századtól H orvátországot a m agyar koro­ Q.
50
na részének tekintették, s így a külön horvát koro názás m egszűnt. A z országot a m agyar k irály o k által k in e ­ N
'O
vezett bánok ko rm ányo zták, s M agyarországon belül k ü lö n álló igazgatási egységet jelentett, de nem rend el­
kezett nagyobb önállósággal, m int a többi bánság, s ve ze tő i, a bánok m agyar bárók vo ltak.
(k_________________________________J
a Állapítsuk meg a két ország államjogi kapcsolatát! Döntsük el, hogy perszonálunióról vagy teljes összeolvadásról
van-e szó? Határozzuk meg, mely érdekek vagy szempontok befolyásolhatják a történelmi értékelést! [F ]

Perszonálunió: az állam­
kapcsolatok egyik for­
m ája, két vagy több
állam közötti olyan
ideiglenes kapcsolat,
amelyben az uralkodó
szem élye azonos, de
az állam ok minden
ügyben (országgyűlés,
állam szervezet, köz-
igazgatás, igazságszol­
gáltatás stb.) megőrzik
különállásukat.

Horvátország területének és közjogi állásának változása a XI—XIII. században

Kövesse nyomon a térkép alapján Horvátország közjogi helyzetének változásait!
) Hogyan változott Horvátország területe? Egy földrajzi atlasz segítségével vesse össze a
középkori Horvátországot az ország mai területével! [F]

Vitassuk meg, hogy

a pápasággal való
kapcsolatok milyen sze­
repet játszottak a királyi
r-------
1083-ban szentté avatták
1
István királyt, Imre herce­
hatalom szempontjából! get és G él lért püspököt. A
Magyarázzuk meg ennek szentté avatási eljárást ek­
a pápasággal kialakított
kor m ár szab ályo zták -
kapcsolatnak kül- és bel­
politikai következményeit, szab ályo s pert folytattak le
problémáit! [SZ] - és irányítása a pápaság
ellenő rzése alá került. A fo­
lyam at így összefüggésben
állt a m agyar királyok és a
Készítsünk tablót a pápaság kapcsolatával.
magyar származású
szentekről! A tablón tün­ L_______ J
tessük fel legfontosabb
életrajzi adatokat, tevé­
kenységüket és röviden
értékeljük, hogy milyen
szerepük volt a magyar
történelemben, illetve a Az első magyar szentek:
magyarságról alkotott kül­ István, László, Imre és Gellért.
ső kép kialakításában! [I] XV. századi ábrázolás
16
 86 / A magyar középkor
f ------------------------ "----------------------1
Nézőpontok
A honfoglalással a K árpát-m edencébe é rk ező , m ajd az állam alap ítással a keresztény Euró p ához csatlako zó
m agyarság még század o ko n át több szem pontból eltért a nyugati környezettől (szo káso k, gazdasági v is z o ­
nyo k, testi adottságok stb.).
L ____________________________________________ J
Vajon mi célból ábrázolták
a XV. században, német te­
rületen ezt az eseményt? [F]
Szentgallen (St. Gálién) monostorának
égése a magyar kalandozások idején
(XV. századi német ábrázolás)
Vitassuk meg az Árpád-kori magyarságról a nyugati világban kialakított képet!
H Határozzák meg, mely tényezők hatottak a kép kialakulására! Vessük össze meg­
állapításainkat Ottó püspök I. Frigyes császár történetírójának beszámolójával, aki urát
követve a Szentföldre, átutazott Magyarországon! [F]
„Ezt a régtől Pannóniának nevezett tartományt, mivel körös-körül erdőségek és
hegyek, főként az Appenninek [Kárpátok] övezik, am elynek belseje a róna tágas
síksága, és am ely a folyók és folyamok futásától ékes, a különböző fajú vadakban
dús erdőkben bővelkedik, oly gazdagnak ismerik természettől fogva virágzó szép­
sége és földjeinek termékenysége miatt, hogy szinte Isten paradicsom ának, vagy a
hírneves Egyiptomnak látják. Am int mondtam, természettől igen ékes látvány, de
- amint ez barbár népnél szokásos - épületek és falak alig díszítik; határait inkább
roppant folyam ok folyása veszi körül, mint erdők és hegységek. ( ...)
Ezek a magyarok visszataszító külsejűek, mélyen ülő szem eik vannak, terme­
tük alacsony, erkölcseikben és nyelvükben pedig annyira barbárok és vadak, hogy
joggal lehet kárhoztatni a szerencse szeszélyét, vagy inkább csodálni az Isten tü­
relmét, amiért martalékul hagyta ezt a szép földet az emberiség e szörnyetegeinek,
akiket még embernek sem nevezhetek.
Abban mégis a körültekintést követik, hogy semmi fontos dologhoz sem fog­
nak gyakori és hosszas tanácskozás nélkül. Ámbár hajlékaik falun és városon is
a legsilányabbak, ti. nádból vannak, a fából valók pedig ritkák, kőből meg a leg­
ritkábbak, mégis egész nyáron és ősszel sátrakban tanyáznak. Királyuk udva­
rában úgy gyűlnek össze, hogy előkelőik közül ki-ki viszi magával a székét, és
nem m ulasztanák el, hogy állam uk helyzetéről tanácskozzanak és tárgyaljanak.
A dermesztő télben ugyanezt teszik otthonaikban. Fejedelm ükkel szemben azon­
ban annyira engedelmesek, hogy bárm elyikük hallatlan bűnnek gondolná őt nem­
hogy nyílt ellentmondással ingerelni, hanem akárcsak titokban súgva-búgva bele-
mardosni is. Ezért van, hogy noha az említett ország kb. 70 vagy több ispánság-
ra o szlik, az egészből a jövedelem kétharmada jog szerint a király kincstárát il­
leti, s csak harmadrész jut az ispánnak, és senki
sincs a nagy kiterjedésű országban, aki a királyon
kívül pénzt m erészkedik veretni vagy vámot szed­
ni. Ezért van, hogy ha az ispánok közül valaki a ki­
rályt akárcsak kicsiségben is megsérti, vagy ilyes­
miért előtte valahányszor csak - még ha alaptala­
nul is - gyanúba keveredik, akkor bárm elyik ala­
csony rangú törvényszolga, akit az udvarból küld­
tek, egyedül elfogja őt, még akkor is, ha csatló­
sai körülötte vannak, m egbilincseli és különfé­
le kínvallatásokra viszi. A fejedelem nem kíván­
ja azt, ami nálunk szokásos, hogy a vele [a vád­
lottal] egyenrangúak ítéljenek felette, s a vádlott­
nak nem adnak lehetőséget arra, hogy védjék ma­
gukat, hanem a fejedelem puszta akaratát m inden­
ki törvénynek tartja. Ha a király valam ikor hadat
akar vezetni, akkor mindenki ellenkezés nélkül,
mint egy test egyesül ( ...)" (Ottó freisingi püspök,
XII. század)
Állapítsuk meg, hogy a szerző miként vélekedik
□ a magyarokról! Elemezzük a szerző véleményé­
nek okait! Gyűjtsük össze a Magyarország gazdasá­
gára és társadalmra vonatkozó adatokat, s ezek alap­
ján jellemezzük az ország viszonyait! [F ]
 A magyar középkor / 87

13. A k ir á ly i h a t a lo m m e g r e n d ü lé s e

A K A N C E L L Á R IA F E L Á L L ÍT Á S A I I I . Béla bi zá n ci ta­ m értéktelenség". A királyi földbirtokok területe m ár

pasztalatait kam atoztatva megszilárdította a királyi III. Béla idejére m egcsappant (B éla ad om ányozta el
hatalmat. A z írásbeliség kiterjesztésével m o d ernizálta e lő szö r egy egész várm egye m inden k irályi birtokát),
az állam igazg atást. A k irályi o kle v e le k kiadására lét­ II. A ndrás idején azo nb an jelentős mértékben lecsök­
rehozta a kancelláriát. A z új hivatal élén a k a n c e l­ kent. Ezáltal válságba került az a Szent István óta ki­
lár állt, sze m é ly szerint általában az esztergom i é r­ alakult rendszer, amelyben a királyi hatalom a királyi
sek. A fo g alm azván yo kat a je g yző k, a szöveg tisztá­ földbirtokon (a várisp ánságokon) nyugodott. Kettős
zását az írn o ko k végezték. Béla elrend elte, hogy a k i­ problém a jelentkezett: hogyan terem tsék elő a k irá ­
rály szem élye előtt m egtárgyalt ügyeket fo g lalják írá s­ lyi udvar fenntartásához és az uralkodó h ad járataih o z
ba (1 1 8 1 ). Ezután ugrásszerűen megnőtt a kiadott ok­ szükséges anyagi ja va ka t, illetve hogyan é rvé n ye sü l­
levelek száma (peres ügyek, b irtokad om ányok). jön a k irályi akarat az ország irányításáb an.
A pénzügyi nehézségeket az uralko dó a regálék­
GAZDASÁGI FEJLŐDÉS - NÖVEKVŐ KIRÁLYI JÖVE­ ból szárm a zó b evételek em elésével kívánta m egolda­
DELMEK A XII. században az állattartással szemben ni. A k irályi jö ve d e lm e k kezelését új m éltóságra, a tár­
előretört a földművelés. (Egyelőre a legelőváltó rend­ nokmesterre b ízta. A regálék azo nb an az ország g az­
szer.) Ezzel párhuzam osan döntővé vált a letelepült dasági fejlő dése elle n é re sem tudták pótolni a birto­
életmód, létrejött néhány város és az apró falvak e z ­ kok eladományozása miatt kieső jövedelmeket. Em i­
rei. A lakosság bőségesen táplálkozhatott, mert az att a k irá ly az évenkénti p énzváltás során a pénzron­
alacso n y népsűrűség miatt továbbra is bőséggel volt táshoz folyam odott, vagyis az új pénz az e lő ző é v i­
m egm űvelhető föld, valam int a v ize k és az erdők gaz­ nél kevesebb nem esfém et tartalm azott. A biztos b evé­
dag vad állo m án ya is rendelkezésre állt. Az ország né­ tel érdekében zsidó és izmaelita (m agyarországi m o­
pessége gyorsan gyarapodott (közeledett a kétmillióhoz). ham edán) pénzembereknek adta bérbe a vámokat és
A társadalm i és gazdasági fejlődést elősegítették a a só kereskedelmét. Ezek az intézkedések széles kör­
nyugatról é rkező b eván d o rló k, a hospesek (vendégek). ben elégedetlenséget szültek.
A X II. század közepén települtek be ném et földről az Az elégedetlenséget fokozták András költséges
első nagyobb szász közösségek a Szepességbe és Er­ hadjáratai (H a lic s , Szentföld). A hadviselés azért is
d élyb e. A szászok és más hospesek alapították az egyre költségesebbé vált, mert a b irtokad om ányok kö­
első nyugati értelem ben vett, vagyis önkormányzattal vetkeztében a várkatonaságon alap u ló k irályi haderő
rendelkező városainkat (Esztergom , Székesfehérvár). válságba került. A z uralko dó ráké n ysze rü lt, hogy a
A z á svá n yk in cse k közül az Á rpád-korban a só főurak m agánhadseregeit, b an dérium ait vegye igény­
vo lt a legjelentősebb, am e lyn e k kereskedelméből az be hadjáratai során, am i a k irá ly n a k vagy p énzébe
uralkodók jelentős hasznot húztak. V o ltak arany- és vagy újab b ad om ányokb a került.
e zü stb án yáin k is. Egyre több á ru cik k e l kereskedtek a A b irto kaik, fegyveres erejük és tisztségeik révén
vásáro ko n . A távolsági kereskedelm et és a p én zü g yie ­ kiemelkedő főurak - m egkülönböztetve m agukat más
teket izm a e liták (m oham edán etniku m o k gyűjtőneve) földbirtokos rétegektől - ekkortól báróknak nevezték
és zsid ó k bonyolították. magukat.
A k irályi b irto kállo m án y csökkenése és a gazdaság
fejlődése következtében a királyi birtokok jö v e d e l­ AZ A RAN YBULLA M O ZGALO M A bárók nem egyfor­
m ével szem ben nőtt a királyi felségjog alapján sze­ mán kaptak birtokokat és tisztségeket, az idegenből ér­
dett, ún. regálé jövedelmek aránya. A regálék közül a kezett k irá ly n é , G ertrúd rokonai és kegyencei viszo n t
legjelentősebb a pénzváltásból származó jövedelem feltűnő m értékben. Ezért a juttatásokból és a méltó­
(kam ara haszna) vo lt: a régi érm éket évente új pénzre ságokból nem részesülő bárók haragja G ertrúd és
cserélték, s ezért beváltási illetéket kellett fize tn i. (A z m egjutalm azott rokonai felé irányult. A z elégedetle­
illeték esetenként 5 0 % is lehetett, tehát az új érm ékért nek a Pilisb en meggyilkolták a királynét (B ánk nádor,
az uralko dó ennyi felárat követelt.) A gazdaság, a ke­ 1 21 3 ). A k irályi hatalom m egrendülését je lz i, hogy a
reskedelem fejlődése növelte a vámokból szárm azó k irá ly csak néhány ö sszeesküvőt büntetett meg.
jö ved elm et. Elégedetlenek vo ltak a kisebb birtokosok is, mert
a k irá ly nagy b irtokad om ányai veszélyeztették s z a ­
II. ANDRÁS - AZ ÚJ BERENDEZKEDÉS III. Béla ha­ badságaikat. A k irályi várakat (várispánságokat) meg­
lála után fiai között tró n viszá ly robbant ki. Végül II. sze rző bárók ugyanis arra törekedtek, hogy az addig
A ndrás (1 205-1 235) fejére került a korona. A m ajd tíz csupán a k irály n ak alárend elt katonáskodó réteget,
évig tartó belső harco kban a h ívek m egnyerését sz o l­ a szervienseket (k irá ly szolgái) a saját szo lgálatukb a
gáló ad om ányok tovább csökkentették a k irályi b ir­ kén yszerítsék. A magánföldesúri hatalom alá kerülés
tokállo m án yt. Ám András a trón megszerzése után is veszélye még nagyobb vo lt a várjo b b ág yo k esetében.
mértéktelenül osztogatta híveinek a birtokokat. B ir­ Az ad om ányozásb ól kim aradt elégedetlen bárók
to kp o litikáját „ú j in tézked éseknek" n evezte. H a n ­ - a szerviensek és a várjobbágyok töm egeire tám asz­
goztatta, hogy „a z ad o m ányo zás legjobb m értéke a kodva - 1 222-ben a székesfehérvári „tö rvénylátó na­
 88 / A magyar középkor

pon" az érdekeiket biztosító oklevél (bulla) kiadására
kényszerítették a királyt. Ezt aranypecsétjéről A ra n y ­
b u llán ak n evezték.
Az Aranybulla megtiltotta egész várm egyék ad o­
m ányo zását, a m éltóságok halm o zását, az idegenek
b irtokszerzését és hivatalvise lé sé t. A b u lla 3 1 . c ik k e ­
lye (e llen állá si zárad ék) feljogosította a bárókat és a
főpapokat az e lle n á llá sra , am ennyiben a k irá ly meg­
szegi az o klevélb en foglaltakat. A legtöbb c ik k e ly a
m ozgalom fő erejét adó szervienseknek kedvezett.
Főbb ke d ve zm é n y e ik: adóm entességük m egerősítése,
bírói ítélet nélkül nem foghatók e l, engedélyük nélkül
még a k irá ly sem szállh a t meg b irto kaiko n, a végren­
d elke zé s szabadsága, csak az ország védelm éb en kö­
telesek hadba v o n u ln i, a határokon kívü l csak a k irá ly
költségén katonáskodnak.
Az egyház érdekei nem érvényesültek az Arany-
bullában, sőt egyes területeken sérelm ek is érték a
papságot (pl. a tized pénzben szedésének tilalm a ).
Emiatt a főpapok a b u lla m egújítására kényszerítették
az uralkodót (1 2 3 1 ). A z új o kle vé lb ő l kim aradt a ti­
zed pénzben va ló szedésének tila lm a , és az e lle n ­
állás jogát az esztergom i érsekre is kiterjesztették. A
későbbiekben azo nb an az uralkodó sem az első , sem
a m ásodik A ran y b u llá b an foglaltakat nem tartotta be,
mert egyre inkább az őt tám ogató bárói csoport befo­
lyása alá került, s tovább folytatta b irto kad o m ányo zó
p o litikáját.

ARCHÍVUM

oklevelek szórna „M inthogy az emberi ter­

1500 - * A KANCELLÁRIA
mészet gyarlósága követ­
1350 FELÁLLÍTÁSA
keztében, s az idő előre­
1200 - -
haladásával a letűnt dolgok em lékezetét köny-
nyen elragadja a feledés, illő az írás erejével
megerősíteni azt, am iben a szerződő felek egy­
900 - - más között m egállapodtak. Elogy ez az írás se­
gítségével és alkalm as férfiak tanúbizonyságá­
600 - - val sérthetetlenül és szilárdan m egm aradjon,
azért én, Béla, M agyarország dicső királya meg­
fontoltan és királyi méltóságomnak jövőjéről is
3 0 0 -- gondoskodva - nehogy bárm ilyen az én szem é­
lyem előtt megtárgyalt és megvitatott ügy fele­
désbe m erüljön - szükségesnek tartottam, hogy
0
1172 1205 1235 12701276 1290 1301 m inden, az én felséges szem élyem jelenlétében
/ előadott dolog az írás bizonyságával erősíttessék
/ / /
/
meg ( ...) " (III. Béla 1181. évi okleveléből)

Oklevélkiadás a XII—XIII. századi Magyarországon J Állapítsa meg az oklevél kiadásának legfon-

1
Milyen tendenciák figyelhetők meg a grafikonon? Mely Á •) tosabb célját! Magyarázza meg a rendelkezés
tényezők állhatnak a folyamat mögött? [F] kiadásának okait és következményeit! [F]
2

„M agyarország királysága földje terjedelm é­

GAZDASÁGI FEJLŐ D ÉS -
nek mértékében a világ legnagyobb országai­
NÖVEKVŐ KIRÁLYI JÖVEDELM EK
nak egyike; általában pedig azt m ondják, hogy
hosszában negyvennapi járóföld és szélességben ugyanennyi. Földje legeltetés­
re alkalm as és rendkívül gazdag kenyérben, borban, húsféleségben, aranyban és
ezüstben, a halak bősége pedig m eghaladja csaknem az összes országokat, k i­
véve Norvégiát, ahol kenyér gyanánt vagy kenyér helyett is halat esznek. Föld­
je általában sík, apró dombok tarkítják, helyenként pedig igen magasak hegyei.
A z erdélyi részeken hatalmas sóhegyek vannak, és ezekből a hegyekből mint
a követ, úgy fejtik a sót, és szállítják szerte az egész országba és valam ennyi
környező országba." (Francia szerzetes beszám olója a XIII. század végi Magyar-
ország állapotairól)

Húzza alá a szövegben az ország gazdagságára vonatkozó szavakat, kifejezése­

6 ket! [F]

Béla pénzei
J Milyen jellegű pénzeket veretett III. Béla? Mi határozta meg a korszakban a pénz értékét? Mi tette lehetővé a pénzgaz­
dálkodás megindulását Magyarországon? Milyen előnyök származtak ebből a királyi hatalom számára? [F]
 A magyar középkor / 89

III. Béla jövedelemkimutatása, melyet valószínűleg egy francia her­

cegnővel kötött házasságához készíttetett
1 Gyűjtse össze Béla király jövedelemforrásait! Mi-
k___ I lyen arányok figyelhetők meg közöttük? Milyen
változás történt az István-kori állapotokhoz képest? M i­
lyen folyamatok állnak a változás mögött? [F ]

Az esztergomi királyi palota kápolnája

Milyen stílusban épült a
királyi palota? Milyen fo­
lyamatokra utal a palota külső
megjelenése? [F]

„ ( ...) az erdőn túli [erdélyi] német vendégek lábaink elé járulván alázatosan Magyarország gazdasága a XII—XIII.
könyörögvén térdre borulva elpanaszolták nekünk sérelm eiket, hogy ama sza­ században
badságokat, am ellyel nagyatyánk, a legkegyelmesebb G éza király behívta őket, Vegye számba és elemezze
teljességgel elveszítették volna, ha királyi felségünk megszokott kegyességének k U az ország természeti adott­
tekintetét reájuk nem veti ( ...) a szívünkből ébredt könyörületességből vissza­ ságait! Mely tényezők határozták
adtuk nekik az egykori szabadságot mégis úgy, hogy az egész nép a Uarostól meg a kereskedelmi utak futását
és a szállított áruk összetételét?
[Szászváros] kezdvén egészen Baraltig [Bárót] a székelyek földjével, a Szebus
Milyen jellegű változásokat fi­
[Sebes] földdel és a Daraus [Daróc] földdel együtt egy nép legyen, és egy bíró
gyelhetünk meg a XI. századi
alá szám iáltasson, szűnjék meg teljességgel minden ispánság a Szebenin kívül. képhez képest? [F]
Akárki legyen pedig a szebeni ispán, ne próbáljon senkit az említett megyék­
ben [bírónak] állítani, ha az nem közöttük lakik, és ha azt, akit arra inkább alkal­
masnak látszik nem a népek választják meg. És Szeben megyében ne merjen más
valaki pénzt szedni.
 9 0 / A magyar középkor

Erdély a XIII. században

Tárja fel a térkép segítségével a XII. századi Er­
dély etnikai viszonyait! Milyen tényezőkhöz
kapcsolhatók az egyes etnikumok? Elevenítsük föl a
dákó-román elmélettel kapcsolatban tanultakat, s ves­
se össze a térképpel! [F]

T Állapítsa meg, hogy a szá-
\szók miért fordultak And­
ráshoz! Húzza alá a szövegben
előforduló etnikumokat (népe­
ket)! Gyűjtse össze a szászok által
elnyert kedvezményeket (privilé­
giumokat)! Mit kap a kedvezmé­
nyekért cserébe a király? Húzza
alá a forrásban az önkormány­
zatra utaló mondatot! Határozza
meg, hogy korunkban a szászok
10 által elnyert kiváltságot hogyan
neveznénk? NI
Kamaránk hasznára pedig ötszáz márka ezüstöt tartozzanak évente fizetni. (...)
Az országon belül és országos hadjáratra pedig ötszáz katonát küldjenek, az or­
szágon kívül pedig százat, ha a király a saját maga személyében megy. Ha pedig
az országból jobbágyot küld akár barátja megsegítésére, akár saját ügyében, csupán
huszonöt katonát tartozzanak küldeni.
Papjaikat pedig válasszák meg szabadon, és mutassák be a megválasztottakat,
és fizessenek nekik tizedet, és minden egyházi jogot illetően a régi szokások sze­
rint tegyenek (...)
A fent elmondottakon kívül az oláhok és besenyők erdejét a vizekkel együtt,
amit tudniillik az említett oláhokkal és besenyőkkel közösen használnak, nekik ado­
mányozzuk (...)" (II. András kiváltságlevele az erdélyi szászoknak, 1224)

II. ANDRÁS trónharoot

a7
HL fi i DLIltlIULLIXLIiLO
Uü RPRPMnP7irrnPC
1

£ lesüyel MAAWIA brlokadoményozáríok Qazúaeégi íeikMée

I I í ^ 1 —vA
.1 ~ ~ F ~
krAlyt birtokot r«wjAttk 1
csíák erw e növekedése
----------------- /y
vt Y/
1 &■ 14 berendez tárnoki
kortes mOftOság

SS
V/ Xa___________
tovAbM
bHlotodcfnárryaras rl pénzrontAs, wdábértel

II. András külpolitikája Az új berendezkedés politikája

d Jellemezze a térkép alapján II. András külpolitikai törekvésé­ /K Milyen okok vezettek bevezetéséhez, s milyen
ü l it! Miben folytatta elődei politikáját, s miben tért el azoktól? ^ következményei lettek e politikának? [F]
Vesse össze külpolitikai törekvéseit gazdasági intézkedéseivel! [Fj
 A magyar középkor / 91

„2. Azt is akarjuk, hogy sem mi, sem a mi utódaink va­

AZ ARANYBULLA MOZGALOM
lamely hatalmas kedvéért servienseket soha el ne
fogassanak, [azok birtokait ] fel ne dúlják, hacsak előbb meg nem idézték, és bí­
rói úton el nem ítélték őket.
3. Úgyszintén semmiféle adót, sem »szabad dénárokat« nem fogunk
szedetni a serviensek birtokai után, sem az ő házaikba nem szállunk, ha­
csak nem hívnak bennünket.
4. Ha valamely serviens fiú utód nélkül hal meg, birtoka negyed­
részét leánya örökölje, a többiről úgy intézkedjék, ahogy akar.
És ha váratlan halál folytán intézkedni nem tud, rokonai örököl­
jék, akik hozzá közelebb állnak. És ha egyáltalán semmi nemzetsége sincs, a
király fogja azokat birtokba venni.
7. Ha pedig a király az országon kívül akar hadat vezetni, a serviensek ne
tartozzanak vele menni, csak az ő pénzén, és visszatérése után rajtuk hadbírságot
ne szedjen. Ha azonban az ellenség részéről jön sereg az országba, mindnyájan egye­
temlegesen menni tartozzanak. Úgyszintén, ha az országon kívül megyünk is
haddal, mindazok, kik ispánságokat bírnak, vagy tőlünk pénzt kapnak,
menni tartozzanak (...)
11. Ha vendégek, tudniillik előkelő emberek jönnek az ország
ba, az ország tanácsa nélkül [királyi tanács] méltóságra ne emel­
jék őket (...)
16. Egész megyéket vagy bármiféle méltóságokat örök tulajdo­
nul vagy birtokképpen nem adományozunk.

17. Azoktól a birtokoktól, melyeket valaki igaz szolgálattal

szerzett, őt soha ne fosszák meg (...)
19. A várjobbágyokat a szent királytól rendelt szabadságban kell
megtartani. Hasonlóképpen a vendégeket is, bármilyen nemzetből valók,
a kezdettől nekik engedett szabadságban kell megtartani.
II. András képe és címere az Aranybul­
20. A tizedet senki se tartozzék pénzben megváltani, hanem ahogy a föld hozza la pecsétjén
a bort vagy termést, úgy kell fizetni. És ha a püspökök ellentmondanak, nem fogjuk
Azonosítsa a pecséten a ki­
őket segíteni (...) rályi hatalom jelképeit! [F ]
23. Új pénzünk egy évig maradjon használatban, húsvéttól húsvétig. És a dénárok
olyanok legyenek, amilyenek III. Béla király idején voltak.
24. Kamaraispánok, pénzverők, sótisztek és vámszedők az ország nemesei, izma­
eliták és zsidók ne lehessenek (...)
26. Birtokokat nem szabad az országon kívüli [személyeknek] adományozni. Ha
ilyeneket adományoztak vagy eladtak, meg kell engedni az ország lakóinak, hogy
azokat visszaváltsák (...)
30. Úgyszintén: e négy jobbágyon kívül - tudniillik a nádor, a bán és a király és ki­
rályné udvarbírái - senki se viselhessen két méltóságot.
Állapítsa meg, mely társa­
31. Azt is elrendeljük, hogy ha mi vagy a mi utódaink közül valaki valamely dalmi csoportok jelennek
időben ezen rendelkezések ellen akarna cselekedni, ennek az oklevélnek erejénél meg az oklevélben! Gyűjtse ösz-
fogva mind a püspököknek, mind a többi jobbágyoknak és országunk nemeseinek sze a szövegben előforduló sérel­
meket! Értékelje a 31. pontban
[a bárókat érti], együttesen és külön-külön, a jelenben és a jövőben mindörökké sza­
megfogalmazottakat! Magyaráz­
badságukban álljon, hogy a hűtlenség minden vétke nélkül nekünk és a mi utóda­ za meg, hogy az oklevél kiadása
inknak ellenállhassanak és ellentmondhassanak." (II. András 1222-es aranypecsétes mennyiben következménye And­
okleveléből, az Aranybullából) rás politikájának! [F]
„17. A nádor pedig minden ember felett különbség nélkül ítélkezzék, kivéve az
egyházi személyeket és klerikusokat, valamint a házassági és hitbérügyeket és más
egyházi ügyeket, amelyek bármely címen egyházi vizsgálat alá tartozóknak látsza­
nak (...)
J Állapítsa meg, hogy az
26. Saját akaratunkból hozzájárulván, hogy akár mi, akár a mi fiaink és a mi utó­ C 3 1231-es dokumentum mi­
daink ezt az általunk engedélyezett szabadságot meg akarnák sérteni, az esztergomi ben tér el az 1222-es bullától?
érseknek jogában álljon, hogy szabályszerű előzetes megintés után, minket és őket a Magyarázza meg az eltérés indo­
kiközösítés büntetésével fenyítsen meg." (Az Aranybulla 1231-es megújításából) kait! [F ]
 92 / A magyar középkor
Mi JS i
- i
s ■ M !
o
c = fl
II. András megítélése végle­
tesen alakult történelm ünk­
ben. A középkor és a kora
iO
N újkor folyam án az egyik
'C D
legismertebb és leginkább
tisztelt uralkodónk volt. A
XX . század m ásodik felé­
ben megítélése az ellenté­
tére fordult.
0= J dicsőséges győztes lesz. Három hónapig időzött ott. Végre a királyi kincstárat ki­
Magyarázzuk meg, hogy
egy-egy történelmi szemé­
lyiség megítélését miként befo­
lyásolja az utókor! Vitassuk meg,
mely tényezők határozzák meg
az egyes történelmi személyisé­
gek megítélését! [F]
19
20
Állapítsa meg, hogy András
uralkodásának mely esemé­
nyeivel foglalkoznak az utólagos
értékelések! Csoportosítsa a for­
rásokat aszerint, hogy pozitívan
vagy negatívan ítélik-e meg And­
rás személyiségét! Tárja fel, hogy
mi lehet a pozitív és a negatív
21 értékelések oka! [F]
„1 . Zsidókat és szaracénokat vagyis izm aelitákat ezután nem állítunk kam a­
ránk, a pénzverés, só, adók vagy más közhivatalok élére; sem valam ely csalást
nem követünk el, am ely folytán ezek a keresztényeket elnyom hatnák.
2. Ú gyszintén intézkedni fogunk, hogy a zsidókat és szaracénokat vagyis
izm aelitákat ezután bizonyos jelekkel különböztessék meg és válasszák el a
keresztényektől ( ...)
6. Ú gyszintén akarjuk és m egengedjük, hogy az egyházak szabadon szállít­
hassák sójukat a maguk egyházához ( ...) A z egyházaknak azokért a jö ved elm ei­
kért, am elyeket idáig szoktak a sóból kapni, kivéve a tizedet, tízezer márkát fo­
gunk fizetni, öt egymás után következő éven keresztül ( ...)
9. Sem m iféle adót és sem m iféle kamara hasznát nem vetünk ki vagy szedünk
be klerikusoktól és egyházi szem élyektől és azok kiváltságai ellen , ha ilyenekkel
bírnak, szándékosan nem cselekszü n k." (Az 1233-as beregi egyezm ényből)
Állapítsa meg, kiknek az érdekei érvényesülnek az egyezményben! Határozza
meg, hogy kiket és milyen alapon akarnak háttérbe szorítani! [F]
A lébényi apátsági templom.
II. András korában a meggazdagodó előkelők is építtettek templomokat.
Lébényt a Győr nemzetség tagjai alapították
Milyen stílusú az épület? Milyen folyamatot jelez a templom meg­
építése? [F ]
„Ezután András, a nagyhatalmú és híres király uralkodott. Ó ellátogatott a
Szentföldre is, ahol a keresztény hercegek egyöntetűen vezérré választották, s
a magyarokkal és a székelyekkel megfutamította a babiloni szultán seregét. Ezt
követően az asszírok és más népek a hadával együtt sokféle megtiszteltetésben ré­
szesítették, majd igen nagy dicsőséggel tért vissza M agyarországra." (Kézai Simon:
A magyarok cselekedeteiről, 1282-1285 között)
„Ezután András király a pápa parancsára meglátogatta a Szentföldet. Ezt a pa­
rancsot akkor kapta, am ikor még herceg volt, (...) O ugyanis apjának fogadal­
mát teljesítette és váltotta be. És ott, a Szentföldön, Babilónia szultánjával szem ­
ben a keresztények hadseregének kapitányává és vezérévé teszik meg, és ezután
ürítve megszerzi különböző szentek ereklyéit, (...) amit össze tudott akkor szedni."
(Thuróczy János: A magyarok krónikája, 1488)
„B éla, öregebbik fia [IV. Béla] több gondot adott neki: aki már koronás és házas
nem csak nagy udvart tartott, hanem teljes hatalommal is akara országlani. A z or­
szág két egymásra törekedő részből kezde ál lan i. A hatalmasabbak közül kiki urá­
nak nevében garázdálkodék. G yakran fegyverre kapván készülének a hazafiak a
hazafiakra átkozott példával. A nemes rend jussait kívánta vissza; a köznép az őtet
zaklató izm aelita [m uzulm án] és zsidó ellen kért segédet. E veszedelm es környül-
állásokban ném ely jó lelkűek javaslatából országgyűlést hirdetett és tartott And­
rás. Irnhol az abban hozott végzés, mely a királytól arany pecséttel megerősíttetett:
vajha meg is tartatott vo lna!" (Virág Benedek: Magyar századok, 1809)
„Endre uralkodásának első évétől nagy léptekkel haladt előre a feudális szétta­
goltság. Hogy bátyja párthíveit leszerelje, a világi nagybirtokosság jelentős részét
maga m ellé állítsa, fokozott mértékben folytatta az adom ányozási politikát. (...) A
halicsi hadjáratok, am elyekben Endre nagymértékben kényszerült igénybe venni a
nagyurak segítségét, még megkönnyítették ezt a széttagolódási folyam atot." (Szé­
kely György: Magyarország története /., 1965)
„A birtokreform [II. Andrásé] jelentősége nyilvánvaló , de sem értékelni, sem
okát megjelölni nem könnyű. András helyzetét feltehetően szilárdította, mert oda­
adó híveket szerzett általa, utódaiét azonban gyengítette, mert erős és öntuda­
tos arisztokráciát hívott életre. Hosszabb távon tehát ártott a királyi hatalomnak,
másfelől az is nyilvánvaló , hogy a világi nagybirtokos réteg megerősödésével
»nyugatiasabbá« vált Magyarország társadalmi struktúrája. Szó sem volt azonban
- mint régebbi történelemkönyvekben olykor olvasható - a hűbéri rendszer meg­
honosításáról." (Engel Pál: Beilleszkedés Európába, 1990)

14. A t a tá r já r á s
A BELPO LITIKAI HELYZET II. A ndrás h a lála után az
ap ja p o litikáját élesen b íráló IV. Béla lépett a trónra
(1 2 3 5 —1 2 7 0 ). Arra törekedett, hogy visszaállítsa a ki­
rályi hatalom tekintélyét, ezért hozzálátott az apja ál­
tal eladományozott királyi birtokok visszavételéhez.
Nem vo lt tekintettel senkire, sorra kerültek a b árók­
nak, a sze rvie n se kn e k , sőt a várjo b b ág yo knak ad o ­
m ányozott birtokok is. A vezető réteg m indegyik cso ­
portjával sze m b e ke rü lő uralkodó támasz nélkül ma­
radt. Fokozta az iránta érzett e lle n sze n ve t néhány
o lyan intézkedése, am e ly a k irályi tekintélyt fo rm á li­
san erősítette. A k irá ly i tanácsban elégettette a bárók
székeit, így a főpapok és hercegek kivételével senki
sem ülhetett le a k irá ly jelen létéb en . M íg korábban a
bárók elő zetes bejelentés nélkül a k irá ly elé já ru lh a t­
tak, Béla kérelem hez kötötte ezt.
A m ik o r Julianus barát hírt hozott a közelgő tatár
(m ongol) veszed elem rő l (1 2 3 7 ), Béla a védelem érde­
kében leállította a birto kvisszavételeket. A bárók, sőt a
sze rvie n se k jelentős része azo nban továbbra is e lle n ­
ségesen v iszo n y u lt az u ralko d ó h o z.
Fokozta a belső feszültséget, hogy a tatárok elől
menekülő kunok egy része bebocsátást kért az or­
szágba. A z u ralko dó nehéz h elyzetbe került. V is s z a ­
utasítás esetén szám íthatott erő szako s betörésükre. H a
viszo n t befogadja a kb. 4 0 0 0 0 kunt, szem be kell n é z­
nie a nom ádok és a letelepült m agyarok között esetleg
k ia la k u ló v isz á ly o k k a l. M iután az ország véd elm e é r­
dekében szüksége vo lt a kun könn yűlo vasság ra, Béla
a bebocsátás m ellett döntött. A kun k irá ly , Kötöny né­
pével együtt névleg keresztény hitre tért, és az A lfö ld
ritkábban lakott területeire vo nult. A kunok azo nb an
nom ád m ódon éltek (lo vaik lelegelték a vetést, nőket
raboltak el feleségnek), am i folyam atosan ö sszeütkö ­
zé se kh ez vezetett a m agyar lakossággal. A k irá ly a v i­
tás ügyekben - nem dönthetvén m ásként - többnyire
a kunok pártját fogta, így tovább mélyült a király és az
alattvalói közötti ellentét.
A TATÁRJÁRÁS (1241-1242) A m ik o r a tatárok Kije-
vet is elfo glalták (1 2 4 0 ), Béla segítségért fordult Euró­
pa keresztény uralkodóihoz. Ám azo kat egym ással
folytatott k ü zd e lm e ik , belső pro b lém áik kötötték le, és
nem érezték fenyegetve országukat. Egyedül az o szt­
rák őrgróf érkezett meg, kisebb erő kkel.
1241 -ben a tatárok három irányból törtek Magyar-
országra. A V ereckei-hágó n é rkező m integy 60 0 0 0
fős hadat Batu kán vezette. A jo b b szárn y Leng yelo r­
szágot, m ajd M orvaországot d ú lva északnyu g atró l,
b a lszárn y u k Erdélyen át tört az ország belseje felé.
Béla fegyverbe szólította az országot (kö rü lh o r­
do zták a véres kardot). A k irá llya l elégedetlen m a­
gyar e lő ke lő k azo nban csak lassan gyü lekeztek (bá­
rói és főpapi b an d érium o k, a várm egyék hadereje,
sze rvie n se k). Batu a Vereckei-hágónál elsöpörte a
magyar védőket, s akad ályta lan u l vo n u lt az ország
szív e felé.
A magyar középkor / 93
Eközben Pesten a tatároktól va ló rettegés töm egza­
vargásokat eredm ényezett. A nép nem tett kü lö n b sé­
get a nom ád kunok és a tatárok között. A kunokat ta­
tár kém eknek tartó tömeg leg yilko lta Kötöny királyt és
kíséretét. A kunok dél felé in d u lva , rab o lva, p usztít­
va kivonultak az országból. Emiatt tovább gyengült a
m agyar véd elem .
A tatár előőrsök Pestig törtek elő re, m ajd a Sajóig
csalták a Pest alatt ö sszegyűlt m agyar sereget. Muhi
közelében, 1241. április 11-én a tatárok megsemmi­
sítő vereséget mértek a magyar hadseregre. A z e l­
esett katonákon kívü l a csatatéren veszett el az o r­
szág ve ze tő in e k jelentő s része. A k irá ly is csak nehe­
ze n , kísérete ö n fe lá ld o zá sa árán tudott elm e n e kü ln i a
h a rcm e ző rő l. Előbb osztrák földön keresett m enedé­
ket. Á m az osztrák őrgróf, k ih a szn á lv a a m agyar u ra l­
kodó szo rult helyzetét, elvette kin cseit és néhány m e­
gye átadására kényszerítette. Béla Dalmáciába mene­
kült tovább, ahol a szigetre épült Trau váráb a z á rk ó ­
zott. A vereség és a k irá ly távozása nyom án az ország
vé d te le n ü l, kiszolg áltatva állt a tatár hadak előtt.
A nép m o csarakb an, erdőkben keresett m enedéket
az ö ld ö k lő és pusztító tatárok e lő l. A jól megerősített
kővárak (T re n csé n , P o zso n y, Kom áro m , Fülek) védel­
met nyújtottak az oda m en ekü lő kn ek. A tatárok a tél
b eálltával a D un ántúlra törtek. Központi irányítás h iá­
nyában itt is csak néhány kővár tudott e lle n á lln i (E sz­
tergom , Székesfehérvár, Pan n o n h alm a). 1242 m árciu­
sában a tatárok - foglyok tömegét m agukkal h u rco lva
- váratlanul kivonultak az országból.
A PUSZTÍTÁS MÉRTÉKE - AZ ORSZÁG ETNIKAI V I­
SZO NYAI A tatárjárás óriási em berveszteséget o ko ­
zott. Term észetesen pontos adatok nem á lln a k ren­
d e lke zé sü n kre, de a történeti demográfia 50 és 20%
közöttire becsüli a veszteséget (az ország lakossága
m egközelítette a k é tm illió főt a tatárjárás előtt).
A pusztítás a hadak vo n u lása m entén vo lt a legna­
gyobb. M ive l elsősorban a m agyarság élt ezeken a v i­
dékeken, a tatárjárás kedvezőtlenül hatott az ország
nemzetiségi összetételére (etnikai v iszo n y a ira ) is.
A népességveszteség pótlását IV . Béla jelentő s
m értékben külfö ld ie k b e h ívásával oldotta meg (m á­
sodik ho nalap ító ). A következő évszá zad o kb a n a la­
kosságon b elül a m agyarság arányát 8 0 % kö rülire be­
c s ü lik . M agyarországon m ár a tatárjárás előtt is é l­
tek nem zetiségek. A z északi hegyekben szlá vo k (a
későbbi szlo vá ko k ősei), a Szepességben és Dél-Er-
délyben szászo k . Szétszórtan keletről betelepült no­
m ádok (besenyők, kunok) h elyezked tek el, a k ik gyors
ütem ben ö sszeolvadtak a m agyarsággal. U g yanakko r
a m agyarság egyre inkább benépesítette a Kárpát-m e­
dence lakatlan szélső területeit.
A tatárjárás veszteségei m egállították a m agyarság
vándo rlását a peremterületekre. E vid é ke kre beván­
dorlókat telepítettek: északon cseheket és lengyele­
ket, Erdélyben románokat. A z A lfö ld benépesítése é r­
 94 / A magyar középkor

dekében IV. Béla visszahívta a kunokat (N agykunság, reste az e lő k e lő k k e l. A b irto k v is s z a v é te le k h elyett

K iskunság ), s ekko r települtek le a jászok a Jászság­
ban. A kunok és já szo k - a korábbi nom ád népekhez
hasonlóan - egy-két é vszá zad alatt beolvadtak a m a­
gyarságba.
BÉLA P O LITIK Á JA A TATÁRJÁRÁST KÖ VETŐ EN
IV . B é la tartott a tatáro k ú ja b b tá m a d á sá tó l, e zé rt
szak íto tt ko ráb b i p o litik á já v a l, s a m eg b ékélést k e ­
je le n tő s a d o m á n y o k a t juttatott h ív e in e k . A k o rá b ­
ban tiltott várépítés feltétele lett a birtokadomá­
nyoknak, hogy m in é l több k ő vára t e m e lje n e k . A ta­
tá rjá rá s alatt u g yan is b e b izo n yo so d o tt, hogy a v á ra k
h a té k o n y vé d e lm e t n y ú jta n a k . S v a ló b a n , töm eges
vá ré p íté s in d u lt meg a z o rszá g b a n . H a so n ló o k o k ­
ból támogatta a k irá ly a városfejlődést, s a vá ro so k
k ő fa lla l tö rtén ő m eg erő sítését (B u d a ).

ARCHÍVUM

„ ( ...) úgy történt, hogy Kötöny, a kunok királya ün­

Gyűjtse össze a király in­
tézkedéseit! Csoportosítsa
intézkedéseit! Magyarázza meg,
mely célok vezették az uralko­
dót! Értékelje a refomok társadal­
mi és politikai hatásait! [F]
1 Fogalmazza meg, mi volt
^ 3 az alapvető oka a kunok és
a magyarok rossz viszonyának!
Tárja fel, miért védte a király
inkább a kunokat! Magyarázza
meg, hogyan hatott ez az ország
közéletére ![F ]
A BELPOLITIKAI HELYZET
nepélyes követséget küldött [B éláh o z], ha őt h ajlan­
dó befogadni és szabadságban megtartani, akkor kész rá, hogy magát és övéit
neki alávesse, és rokonaival, testvéreivel és barátaival meg minden vagyonával
és ingó ja va iva l együtt M agyarországra bevonuljon, és őt a katolikus hitben kö­
vesse. ( ...)
Nem eseivel és parasztjaival kezdte a kun király bejárni M agyarországot.
Szám talan lábasjószáguk volt, ezért sok kárt tettek a m agyaroknak legelőkön,
szántókon, kerteken, növendék erdőkön, szőlőkön és egyebütt. Meg ami még
szörnyűbb, olyan vad emberek voltak ezek, hogy m eggyalázták a szegény em ­
berek lányait, s az előkelők ágyát is megfertezték, ha szerét tehették, bár az ő
asszonyaikra, mint alávaló népségre, rá sem néztek a m agyarok. Ha magyar bán­
totta meg a kunt szem élyében vagy vagyonában, m indjárt elm arasztalták úgy,
hogy nem mert többet véteni. De ha kun bántotta meg a magyart, annak ugyan
nem szolgáltattak igazságot, sőt ha nagyon sürgette, panaszáért még meg is ver­
ték. így lett gyűlölet nép és király között. ( ...)
A m ikor ennek a Béla királynak az atyja, a jó em lékű András király megfizette
tartozását a halálnak, a király az ország főem bereivel és nem eseivel tüstént Szé­
kesfehérvár városába ment, és am ikor itt - miként szokás - az esztergomi érsek
a királyi koronával m egkoronázta, bárói közül néhányat, akik vele szemben aty­
ja pártján állottak, szám űzetésbe kényszerített; másokat - akiket tudott - börtön­
be vetett; ( ...) elrendelte, hogy ha valaki a bárók közül az ő jelenlétében le mer
ülni valam ilyen székre ( ...) bűnhődjék megérdemelt büntetéssel. U gyanakkor e l­
égetette a bárók székeit ( ...)
[Béla] pedig nem csak nem adott birtokokat nekik semm it, hanem a már oda­
adom ányozott birtokokat is visszavette a saját jogkörébe és tulajdonába an él­
kül, hogy az illető polgári jogainak valam ilyen fokú elvesztésére ítéltetett vo l­
na. ( ...)
Nagyon gyakran panaszkodtak amiatt is [a nem esek], hogy a király az ország
szokásjoga ellenére és az ő elnyom ásukra saját akarata szerint elrendelte, hogy
a nem esek, bárm ily kim agasló rangúak is, nem indíthatják el peres ügyeiket az ő
udvarában, és nem m ondhatják el neki dolgaikat élő szó val, hanem kérvényeket
kell benyújtaniuk a kancellárokhoz, és tőlük kell ügyük befejezését vá rn iu k."
(Rogerius Siralmas ének cím ű munkájából. Rogerius itáliai származású váracii
kanonok a tatárjárást Magyarországon élte meg, a tatárok fogságába esett, majd
megszökött. Spalato érsekeként halt meg.)

„Én a Kán [Batu], az égi király küldötte, akinek ha­

A TATÁRJÁRÁS (1241-1242)
talom adatott a földön a nekem meghódoltakat fel­
em elni és az ellenálló kat elnyom ni, csodálkozom feletted, M agyarország kirá­
lya, hogy midőn már harm incadik ízben küldtem követeket hozzád, miért nem
küldesz vissza közülük senkit, de még követeidet és válaszlevelet sem küldesz
nekem . Tudom , hogy gazdag és hatalmas király vagy, sok katonád van, és egye­
dül korm ányzol egy nagy országot. Ezért nehéz önként alám vetned magadat;
rekonstrukciója mégis jobb és üdvösebb volna neked, ha önként behódolnál nekem! Megtudtam
 A magyar középkor / 95

ezenfelül, hogy kun szolgáim at oltalm ad alatt tartod. Ezért utasíta­

lak tégedet, hogy ezeket a jövőben ne tartsd magadnál, és miattuk
ne kerülj velem szem be. Nekik könnyebb elm en eküln i, mint neked,
m ivel nem lévén házaik, sátraikkal vándorolva talán el tudnak me­
nekülni, de te, aki házakban lakói, váraid és városaid vannak, hogy
fogsz m egm enekülni kezeim közül?" (A Julianus második útjáról ké­
szült jelentésből, 1238)
Állapítsa meg, hogy milyennek látta Batu Magyarország erejét és a
( ! ) királvi hatalmat! Határozza mee. hoev mit nevez mee a szövés a
beavatkozás indokának! Tárja fel, milyen alapvető összefüggésre figyel­
mezteti az uralkodót! [F]

„És am ikor a magyarok egy bizonyos folyóhoz érkeztek, am elyet

Sajónak hívnak ( ...) m egálltak, tábort ütöttek, ( ...) A tatárok pedig a
mocsaras helyen való átkelés után a v íz körül a síkságon helyezked­
tek el. És m ivel a v íz nagy volt és m ocsaras, nem volt hihető, hogy
a hídon kívül bárki átkelhessen. A király eközben buzdította övé­
it, hogy férfiasán készüljenek a harcra; és nem kevés zászlót osztott
ki saját kezűleg a főemberek között. A magyarok pedig, bízva so­
kaságukban, mindebből gúnyt űztek, de a fentebb jelzett okok m i­
att [a király és az ország ellentétei] nem volt sem kedvük, sem lelke­
sedésük a csatához. A zt szerették vo lna, hogy vereséget szenvedjen
a király, és azután ők kedvesebbek legyenek neki, mert azt hitték,
hogy ez a csapás csak részleges, és csak egyeseket ér és nem általá­
Mongol harcos
nos lesz m indnyájuk szám ára, ahogy hallom ásból tudtak arról, hogy
M agyarországban ilyesm i már akárhányszor megtörtént. U gyanis a / K jellemezze a harcos fegyverzetét! Milyen
^ harcmodorhoz kapcsolódik? jellemezze
kunok hirtelen szoktak betörni, és az ország egy részét elpusztítot­
röviden ezt a harcmodort! [F]
ták, mielőtt a magyarok összegyülekeztek, azután pedig sietve visz-
szavonultak. És néha a magyarok ugyanezt tették Kunországgal -
ámde nem így állt a dolog! Mert ez utóbbi esem ények a legkevés­
bé sem feleltek meg az előbbieknek. ( ...) A tatárok nem messze a
hadseregtől találtak egy gázlót, és egy éjszaka alatt m indnyájan át­
keltek rajta és hajnalban a király seregét körülvéve jégesőként kezd­
ték lőni nyilaikat a hadseregre. A m agyarok, részint hogy meglep­
ték, részint hogy ravaszsággal megelőzték őket, fegyvert öltve lóra
szálltak, de a katonák nem tudták uraikat, az urak katonáikat meg­
találn i, és am ikor harcba indultak, lanyhán és egykedvűen vo n u l­
tak. A nyíllö vések oly sűrűn estek, hogy a harcosokat szinte árnyék­
ba borították, és a nyilak úgy repdestek a levegőben, mint a sáskák Értékelje a magyarok taktikáját! Mutassa be
és szöcskék szoktak szá lln i. És így, m ivel a nyilazást nem tudták a szekérvár szerepét! Vesse össze nemzet­
m egállítani, visszatértek a sereg kötelékébe. A király pedig nem volt közi példákkal! Tárja fel a tatárok taktikájának
lényegét, a megvalósítás módját és eredményét!
képes felállítani a csatarendet. És ha a magyarok a sereg egy-egy
[F]
részéből összegyűltén vonultak a harcba, a tatárok szem bejöttek
velük n yila ik ka l, és arra kényszerítették őket, hogy visszavo n u lja­ A muhi csata vázlata
nak a sereg körletébe, ( ...) a tatárok kissé félrehúzódva, önként utat
engedtek nekik maguk között minden n yíllö vés nélkül. Ezért egyre
több és több magyar vonta ki magát a seregből, felhasználva ezt az
utat. És minél többen vonultak el itt, annál szélesebb utat hagytak
nekik a tatárok. És ebben a nagy ütközetben sem lárm a, sem egy szó
nem volt közöttük. És m ikor a király azt hitte, hogy ütközetbe men­
nek, ezek inkább elszökdöstek, semhogy a harcba mentek volna.
A tatárok pedig a király csapatára várako zva, nem m ozdultak. És
am ikor több oldalon nyitva állt az út a királyi csapat előtt, a király
an élkül, hogy felism erték vo lna, utat talált az erdő felé. (Rogerius:
Siralmas ének)

Ismertesse saját szavaival a forrásból megismert eseménysort! Vesse

eb össze a csatáról készült térképvázlattal! Hasonlítsa össze a forrás
alapján a tatárok és a magyarok harcmodorának jellemzőit! Állapítsa
meg, melyek voltak a vereség okai Rogerius szerint! Készítsen korabeli
tatár tudósítást a csata menetéről a leírás alapján! [SZ]
 96 / A magyar középkor
6 nánk m egvédelm ezni, itt találhassunk menedéket. És am ikor egy napon hirtelen
■ m egérkeztek, és b izonytalanná vált a városban való tartózkodásom , nem akar­
7
Határozza meg, mi jelle­
mezte a tatár és a magyar
hadak vezetését és céljait! Á lla­
pítsa meg, mi adott menedéket a
pusztulás elől! Jellemezze a ta­
tárok viselkedését a lakossággal
szemben! [F]
A tatárjárás Magyarországon
"TI Kövesse nyomon a mongol haderő
mozgását! Milyen tényezők hatá­
rozták meg útját? Vesse össze a magyar
honfoglalással és a besenyő-kun betö­
rések irányaival! Elemezze stratégiai
szempontból a magyarok hadmozdu­
latait! Milyen külső segítséget kapott az
ország? Elemezze ennek okait! [F ]
„a tatárok ( ...) váratlanul megér­
keztek Nagyvárad városa alá. És m i­
vel a város igen híres volt M agyaror­
szágban, m indenfelől sok nemes és
asszony, mind úriasszonyok, mind
parasztasszonyok odagyülekeztek.
( ...) És a várat, am ely az egyik olda­
lon le volt rom bolva, széles fallal ki-
javítottuk, hogy ha a várost nem tud­
tam a várba vo nulni, hanem elfutottam az erdőbe; ott sokáig bujkáltam , ahogy
tudtam. Ő k azonban hirtelen elfoglalták és nagyrészt felégették a várost, a vár
falain kívül semmit sem hagytak meg, és a zsákm ány összeszedése után mind a
férfiakat, mind a nőket, közrendűeket és főrangúakat egyaránt leöldösték az ut­
cákon, házakban és m ezőkön. ( ...) Ezeknek végrehajtása után hirtelen visszavo ­
nultak innen, és visszavonultukban m indent összeszedtek, és a vártól szám ítva
az ötödik mérföldkőnél telepedtek le, és sok napon keresztül egyáltalán nem jöt­
tek a várho z, úgyhogy a várbeliek azt gondolták, hogy a vár erős volta miatt e l­
vonultak. Mert az nagy árkokkal és a falakon fatornyokkal volt m egerősítve, és
sok páncélos vitéz volt benne, és valahányszor a tatárok szem lét tartva odajöt­
tek, a magyar vitézek gyors vágtában üldözni kezdték őket. És m ivel a tatárok
több napig egyáltalán nem jöttek el a várho z, és m ivel m indenki azt hitte, hogy
egészen elvonultak, a vitézek bátorságot m erítve azok elvonulásáb ól, kimentek
a várból, és a váron kívül eső házakban kezdtek lakni. És így hajnalban a tatárok,
akikről nem tudhatták, hogy hol vannak, megrohanták őket, és nagy részüket,
akik nem tudtak bem enekülni a várba, leöldösték, és tüstént körülvéve a várat,
hét ostromgépet állítottak fel az új fallal szem ben, és éjjel-nap p al, megállás nél­
kül hajigálták a köveket m indaddig,
am íg az új fal teljesen le nem omlott.
( ...) a várat erőszakkal elfoglalták
( ...) tűzzel pusztították el az egyhá­
zat, az asszonyokat és m indazt, ami
csak volt az egyházb an." (Rogerius:
Siralmas ének)
A tatárjárás ábrázolása
a Képes Krónikában
A tatárjárás mely részleteit eme­
li ki a száz évvel később alkotó
szerző? Milyen viseletben jelennek meg
a tatárok? Vessük össze ezt a kortársak
alkotta képpel! [F]
 A magyar középkor / 97

A tatárok pusztítása a Thuróczy-krónika metszetén

(XV. század vége)
A tatár pusztítás mely oldalait mutatja be a kép?
□ Figyelje meg az ábrázolt öltözeteket, fegyvere­
ket stb.! Mutasson rá a képen az illusztrátor korának
hatásaira! [F]

A PUSZTÍTÁS MÉRTÉKE
- AZ ORSZÁG ETNIKAI VISZONYAI

„És bár ekkorra éhség gyötört ( ...) erőt merítettünk

( ...) elérkeztünk az erdő szélére. Izgatottan fel­
m ásztunk egy kim agasló fára, és szem ügyre vet­
tük a tatároktól elpusztított vidéket, am elyet jö ­
vetelünkkor még nem tettek tönkre. M icsoda fá j­
dalom ! Elkezdtük bejárni a puszta és elhagyatott
földet, am elyet elm enetünkkor pusztítottak el. A z
9 ■ 1 0 ■ 11
egyházak tornyai voltak útmutató jelein k egyik
helységből a m ásikba és ezek is borzalm as utat a [millió fő]
jelö ltek. A nyolcadik napon G yulafehérvár váro ­
sába érkeztünk, ahol semmit sem találtunk, csak
megöltek csontjait és koponyáit, a b aziliká k és
paloták szétrom bolt és aláásott falait ( ...) És a ti­
zedik m érföldkőnél ( ...) az erdőtől négy mérföld-
nyire volt egy csodálatos magas hegy, am elynek
a csúcsán megerősítettek egy sziklát, vagyis fé le l­
metes követ: em bereknek és asszonyoknak nagy
sokasága m enekült ide, és most szívesen és köny-
nyek között fogadtak ( ...) Végül fekete kenyeret
adtak nekünk, am elyet lisztből és összem orzsolt
tölgyfakéregből sütöttek ( ...) " Rogerius: Siralmas
ének)
Gyűjtse össze táblázatba a tatárok pusztításának
6 következményeit (tüntesse fel az emberi élet­
ben, a környezetben és az épületekben bekövetkező
károkat)! [í]

A tatárjárás emberveszteségei
Olvassa le az ábráról az emberveszteség számát Oí
ó és arányát! Mekkora a becsült adatokban az el­ 0 ------------------- -----------------------------------------------1------------- ►
térés? Milyen okai lehetnek a becslésekben megmu­
tatkozó különbségnek?[F] 800 900 1000 1100 1200 1300
12

BÉLA POLITIKÁJA AZ 1300 ELÓTT FELÉPÍTETT VÁflAK

A TATÁRJÁRÁST KÖVETŐEN # • *♦ *
. •$
• s“
V • J V */
i ■& e ;s * . •
•
v . •
•tO • • •
< .v * J fi* '
.« • * 0
» • t • / \ í\
• t
Várak Magyarországon i x *•
. ••
a XI—XIII. században
.
Jellemezze a várak területi elhelyezkedését!
J következtessen ebből az ország külpolitikai • Vár
helyzetére! Értékelje a katonai szempontból a várak S fSiípdg Mihály varral
elhelyezkedését! [F] ö É*Mái uéWiáv rtirai
 98 / A magyar középkor
7j\1 Milyen feladatokat láthatott
^ el az erősség? Milyen tár­
sadalmi változásokra utal a vár
megépítése? [ F ]
IV. Béla, a „második honalapító” a Ké­
17 pes Krónika iniciáléjában
Milyen tartalom köthető az
© uralkodó ábrázolásához? Mi­
re következtethetünk ebből? [F]
„M ive l a híveket kimagasló szolgála­
tikért jutalom illeti, m éltányos, hogy
a királyi bőkezűség adom ányokkal
támogassa őket. Még sokkal inkább
tartozik az uralkodó visszaadni azt,
am it talán kevésbé méltányosan e l­
vettek valakitő l. Ennélfogva minden
most élőnek és jövendőbelinek tu­
domására kívánjuk hozni e sorok­
kal, hogy megfontoltuk kedvelt hí­
vünk, Simon ispán sok dicséretes
szolgálatát, melyet kezdetben bol­
dog em lékezetű atyánknak, András
úrnak, M agyarország jeles királyá­
nak, majd nekünk, valam int az or­
szágnak teljesített ( ...) a tatár vesze­
delem idején is mind a csatam ezőn,
mind Esztergom vár védelm ével e lis­
merésre méltó, dicső szolgálatot tett
nekünk. Ezért ( ...) Csenke földet s z i­
gettel, réttel és más tartozékaival együtt, am elyet Simon ispán ugyanazon d icsé­
retes em lékű atyánk adom ányából szolgálataival kiérdem elt valaha megkapott
visszaadtuk ( ...) " (IV. Béla oklevele, 1243)
„A királyi udvarhoz híveket annál bőségesebb jutalom ban kell részesíteni,
minél inkább kitűnnek mások közül állhatatos ragaszkodásukkal és szolgála­
tukkal. Ezért (...) Pál, udvarunk főbírája, zalai ispán (...) országunk előkelői és
főemberei közé tartozzék. (...) Azután a tatárok általános pusztítása idején, m i­
kor országunk nemesei és közrendű népei együttesen m enekültek elő lük, hogy
életüket mentsék, (...) fegyveresek nagy sokaságával vonult fel a D unához (...)
a tatárok átkelését m indaddig feltartóztatta, amíg csak m indenki el tudott mene­
külni tám adásuk e lő l. A tatárok elvonulása után pedig az ország többi nemesei
közül elsőnek kelt át a Dunán, mind ezen, mind az erdélyi vidéken kiirtotta, és
igazságos ítélkezéssel felszám olta a tolvajokat és rablókat, akik e tájakon a szo­
kottnál nagyobb szám ban szaporodtak el; a szétszóródott népességet m indenün­
nen összegyűjtötte, az egybegyűltek és felleltek hűséges támogatására és fenn­
tartására megnyitotta a sóbányákat, és mindent elkövetett, am it az ország helyre-
állítása érdekében, a királyság hasznára megtehetett." (IV. Béla oklevele, 1249)
„M ivel minden király és ország hatalma egyedül övéi hűségén alap szik, s
a hűség más állam erényeknél annál inkább becsülendő, minél ritkábban talá l­
kozni vele, ezért a királyi gondoskodásra tartozik, hogy azokat, akik kivétele­
sen derék tetteikért jutalm azást érdem elnek, annál bőségesebben lássa el ked­
vezéssel és ajándékkel, m inél kom olyabbnak b izo nyuln ak érdem eik. (...) A m i­
ért is m indenki tudomására kívánjuk hozni e sorokkal a következőket: am ikor a
tatárok váratlan betörése által - a mindenható Isten engedelm ével - nagy ve sz­
teség érte országunkat, és lakói, nem esek, alacsony sornak egyaránt, nagyobb­
részt áldozatul estek a fent mondott népség öldöklésének, s kevesen maradtak
életben, ezért az ő sokasodásuk, védelm ük, egyszersm ind megerősödésük kellő
elsősegítésére, báróink közös tanácsából, királyi tekintélyünknél fogva bizonyos
erődítésre alkalm as helyeket híveinknek juttatunk, hogy várépítésre lehetőségük
és módjuk legyen. Ezek közül Baranya várm egyében fekvő Szársom ló hegyet
(...) M iklós dubicai ispánnak és általa örököseinek, valam int leszárm azottainak
adom ányoztuk, m ivel ott jó váhag yásunkkal, szem élye védelm ére és az ország
hasznára, saját költségén és erőfeszítésével várat építtet m agának." (IV. Béla ok­
levele, 1249)
1 Gyűjtse össze az oklevelekből a királyi adományokat és azok indokait! Tárja fel az
Q adományok juttatásának politikai és katonai jelentőségét! Magyarázza meg, hogy
IV. Béla mely politikai fordulatát tükrözik a dokumentumok! [GY]
 A magyar középkor / 99

r -------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 1

Nézőpontok
A tatárjárás arányaib an a m agyar történelem legnagyobb vérveszteségét követelte. Nem vé le tle n , hogy s z in ­
te m inden m o zzan ata az érdeklődés középpontjáb an á ll, s így az esem ényekrő l többféle m egközelítés és ér­
tékelés született. V itatják az áld o zato k szám át, a tatár seregek kivo n u lá sán ak o kait, a tatárok és a m agyarok
közötti tényleges erő viszo n yo kat stb. A szám os kérdés közül e m e ljü k ki IV . Béla sze m é lyé t, illetve az u ra l­
kodó értékelését!
0= J
„És m ivel még kunoknak és nem tatároknak hitték azokat [a Pest alatt pusz­ J Vitassuk meg, hogy Béla
tító tatárokat], akik most jöttek: az egész nép kiáltozott ellene [Kötöny e llen]: k Z J politikája mennyiben járult
»H aljon meg! H aljon meg! Ó az, aki M agyarország pusztulását szo rg alm azza d hozzá a tatárjárás katasztrófájá­
És a királyt is szidalm azták miatta, m ondván: »H arcoljon a királyunk, aki a ku­ hoz! Vitassuk meg az uralkodó
módszereinek jellegét és haté­
nokat a mi gyűlölségünkre h o zta .« M ások az kiabálták: »H arcoljon azokkal a k i­
konyságát! Elemezzük a források
rály, akiknek a mi birtokainkat ad om ányoztad M ivel a király gyakran hallotta e
segítségével a kortársak álláspont­
szidalm akat, elküldte egy alattvalóját Kötönyhöz a z z a l, hogy haladéktalanul jö j­ ját az uralkodóról és tetteiről! [F]
jön h o zzá. De Kötöny, aki gyakran hallotta a nép kiáltozását, bár mentes volt
a bűntől, mégis félt a büntetéstől, és azt üzente a királynak, hogy semmi esetre
sem mehet h o zzá, hacsak nem küldi érte egy olyan alattvalóját, akinek hatalma
lesz ahhoz, hogy őt hozzá vezesse, és a nép kezéből kiragadja. M ikor a hírvivő
elmondta ezt a királynak, nagy zajongás támadt a nép között: »H aljon meg! H a l­
jon meg!« És a magyarok és németek hirtelen felfegyverkezve betörtek a palotá­
ba, ahol tartózkodott, és erőszakkal hozzá akartak m enni. Kötöny pedig övéivel
együtt íjat és nyilat ragadva nem engedte, hogy ezek ho zzájuk jö jje n e k . De am i­
Foglaljuk össze tömören a
kor a nép nagy sokasága odacsődült, elfogták őket, és azon nyomban levágták forrásból megismert esemé­
a fejüket, és a palotából az ablakon keresztül a nép közé dobták. ( ...) m ondják, nyeket! Határozza meg, mi volt
hogy ez a király parancsára történt. Mégis, miután bizonyossá vált, hogy Kötöny a kun király halálának politikai
ebben a gonoszságban nem részes, azt á llítják : nem va ló szín ű , hogy a király, aki jelentősége! Magyarázza meg,
őt a keresztvízből kiem elte, és neki eskü alatt biztonságot ígért, ilyen gonosztet­ kiknek álhatott érdekében halála,
és miért sikerült a tömeget köny-
tet követett volna el.
nyen a kun király ellen fordítani!
Én ugyan nem akarom eldönteni, hogyan is történt e z; döntse el az, aki tud­
Elemezzük Rogerius véleményét
ja, és ő majd cselekedete szerint büntetéssel fog sújtani vagy kegyében részesí­ az eseményekről és az uralkodó­
teni m indenkit." (Rogerius: Siralmas ének) ról! [F] 18

„Ekko r a király úgy rendelkezett, hogy ne szanaszét, hanem összetöm örülve

üssék fel sátraikat. Úgy rendeződtek el tehát, mintha valam ilyen szűk karámban
volnának m indnyájan, körös-körül állítva szekereiket és pajzsaikat, mintegy a tá­
bor védelm éül. A sátrak tehát úgy összezsúfolódtak, a sátorkötelek úgy összefo­
nódtak, kölcsönösen úgy összebogozódtak, hogy az út teljességgel be volt há­
ló zva, a táborban nem is lehetett járn i-keln i, olyanok voltak, mintha m indnyáju­
kat valam iféle háló tartaná fogva. Ezt tartották a magyarok erős védelem nek, pe­
dig legfőképpen ez okozta vesztüket.
A kkor Batu, a tatár sereg fővezére fölm ent egy dom bra, gondosan megszem­
lélte a magyar hadsereg egész elhelyezkedését, és visszatérve ö véihez, így szólt:
„Ö rve n d e zzü n k , társaim , mert bár nagy annak a népnek szám a, mégsem me­ Vessük össze az érsek le­
nekülnek ki kezeink közül, mert rövidlátó tanács korm ányozza őket. Láttam írását Rogerius szövegével
ugyanis, hogy nyáj módjára valam iféle szűk akolba vannak berekesztve." (Ta­ (csata menete, felelősség kérdé­
más spalatói érsek, 1240-es évek) se, módszer stb.) ! [ F ]

„K álm án herceg pedig a sereg egy másik oldalán eredt útnak, és éjjel-n ap ­
pal váltott lovakon megeresztett gyeplővel sietett a már említett Pest felé, a du­
nai révhez, nem is az országúton, am elyen a magyar nem zet bukdácsolt, ha­
nem úttalan utakon. És bár a vár polgárai arra kérték, hogy maradjon ott addig,
amíg hajókat készítenek az úrasszonyok, felségeik átszállítására, mégsem tudták
őt visszatartani, sem erre rávenni; azt mondta ugyanis, hogy m indenki önmaga
gondoskodjon m agáról. A z üldözők megérkezésétől félve ugyanis azonnal át­
kelt egyedül, és Somogyba futott egy bizonyos helyig, am elynek Segesd a neve. A Határozzuk meg, hogyan
És bár Pest polgárai háznépükkel együtt siettek az átkeléssel, mégis közben meg­ mutatja be és hogyan érté­
lepték őket a tatárok, és akik nem fulladtak a Dunába, azok kard által pusztultak keli a szerző az államhatalom, a
e l." (Rogerius: Siralmas ének) vezetők tetteit! [SZ]
1 0 0 / A magyar középkor
15. A k i r á ly i h a t a lo m m e g g y e n g ü lé s e
A BÁRÓK ÉS A FAM IUARITÁS IV. Béla ad o m ányo ­
zási p o litiká ja és a várépítések a bárók jelentős meg­
erősödéséhez vezettek. K edvezett nekik az öreg k i­
rály és fia között kitört háborúskodás. A bárók egy­
re nagyobb összefüggő birtokok uraivá vá ltak . T e re ­
bélyesedő birtokaik környezetében egyes család o k
befo lyása megnőtt (C sáko k, K ő szeg iek, K áno k). A
szom szédságukban élő kisebb birtokosok (pl. a szer-
viensek) kénytelenek voltak behódolni, a báró szol­
gálatába állni. Igazgatták a nagyúr v a la m e ly ik birto­
kát, irányították bandérium át. M int kíséretének tag­
ja i, a báró családjához, famíliájához tartoztak, ezért
e rendszert fa m iliaritá sn ak n e v e z ik . F a m iliá riso k in ­
tézték a bárók országos m éltóságaiból adódó ügye­
ket is, így a magyar államszervezetet átszőtte a fa-
miliaritás.
A fa m iIia ritá s n é h á n y je lle m z ő jé b e n h aso n lít a
N yugaton m egism ert h ű b é risé g h e z, de sokban kü­
lö n b ö zik is attól. Pé ld áu l a fam iliáris birtokát a ki­
rálytól, és nem urától kapta, s a fa m iliá ris v is z o n y
nem öröklő dött.
A NEMESSÉG KIALAKULÁSA A k irályi birtokok m a­
gánkézre kerülésével a k irá ly i várm egye bom lásnak
indult, és a szerviensek nehéz h elyzetbe kerültek. A z
A ra n y b u lla ugyan m egerősítette jo g aikat, de a v á rm e ­
gyében meg kellett vé d e n iü k m agukat a bárók hatal­
maskodásával szemben. A királytól megyénként bí­
ráskodási kiváltságot szereztek (az első ilyen a Z a la
m egyei sze rvie n se kn e kn e k kiállított kehidai o k le v é l,
1 23 2 ). A báróktól függetlenül szolgabírákat („a k irá ly
szo lg á in a k ", a sze rvie n se kn e k a b írája) választhattak
peres ügyeik intézésére. Ezze l évszá zad o s fejlődés
vette kezdetét: a vármegye alapja m ár nem a királyi
birtok, hanem fokozatosan a megyében élő birtoko­
sok (nemesek) önkormányzati jogokat szerző közös­
sége le sz. A terület és feladat vá lto za tla n , de m ár nem
k irályi várm eg yérő l, hanem nemesi vármegyéről be­
szélünk.
A X III. század m ásodik felére a szervien sek jogi
helyzete m eg szilárd u lt. A z 1267-es törvényekben
m ár nem eseknek nevezték őket, és a szé ke sfe h é rvá­
ri törvénynapokon megyénként választott követeik­
kel képviseltethették magukat, am i a nem esi megye
m egerősödését je lz i. A k ia la ku ló nem ességbe „beve-
rekedte magát" a várjo bbágyok egy vé ko n yab b cso ­
portja is.
A korabeli m agyar társadalom ban jelentős azok­
nak a népcsoportoknak száma, amelyek kollektív sza­
badsággal bírtak. Nem kerültek földesúri joghatóság
alá, és kiváltság aik fejében a k irály n ak fegyveres sz o l­
gálattal, közösen m egfizetett ad óval tartoztak. Fö ld­
je ik függetlenek vo ltak a várm egyéktől, saját k ö zig a z­
gatási egységekre, ún. székekre tagolódtak. Ilyenek
vo ltak az erdélyi szászok, a tatárjárás után letelepült
kunok és jászok, va la m in t a határvédelm i szerepet e l­
látó székelyek.
A JO GILAG EGYSÉGES JOBBÁGYSÁG KIALAKULÁSA
A X III. század b an folytatódott a lesüllyedő szabadok,
a szolgák és a hospesek összeolvadása, egy új, szol­
gáltatásokra kötelezett társadalmi réteg k iala ku lása .
A tatárjárás felgyorsította ezt a fo lyam atot. A hatal­
mas em berveszteség következtében kevés vo lt a m u n­
káské z, a földbirtokosok ked ve zm é n yekke l csalogat­
ták b irtokaikra a parasztokat (többévi adóm entesség,
szabad költözés joga). így a régebben szolgai állap o t­
ban élő k is jobb feltételeket tudtak kih arco ln i m aguk­
nak. Az új réteg, a jobbágyság, nevét a le süllyed ő v á r­
jobbágyoktól kapta, és helyzete nagyjából o lyan vo lt,
m int a nyugat-európai jobbágyságé.
A jobbágy birtokosa (és nem tulajdonosa) telké­
nek. Ez után rója le szolgáltatásait (az e g yh á zn a k, a
fö ldesúrnak és az á llam n ak ). A jobbágy ura jogható­
sága alatt állt, peres ügyeit az ún. úriszéken a fö ld b ir­
tokos döntötte el. Ha el akart költözni földesura bir­
tokáról, megtehette: szolgáltatásai teljesítése után in ­
góságaival együtt szabadon távozhatott.
A TARTOMÁNYÚRI HATALOM KIBONTAKOZTÁSA
IV. (Kun) László (1 2 7 2 - 1 2 9 0 ) gyerm ekként került a
trónra, így a hatalom a bárók kezébe került. A z o r­
szágban an arch ik u s állap o to k jöttek létre. A z egym ás­
sal harco ló birtokosok fa lva ka t, városokat égettek fel.
A fe ln ö vek vő k irá ly kísérletet tett a hatalm ának visz-
szasze rzé sé re (a b árókkal szem ben az eg yházra és a
nem ességre tám aszkodott). A bárókkal szembekerülő
egyháziak a Nyugatról ism ert rendi m intát a lk a lm a z v a
akarták fe lszá m o ln i az élesedő b e lvisz á ly t. Rákos m e­
ze jé re összehívták „az országlakosok" (főpapok, bá­
rók, nem esek, kuno k, szászo k) gyűlését (1 2 7 7 ), s a k i­
rályi tekintély tiszteletben tartására kötelezték a báró­
kat. A z elfogadott tö rvényeknek azo nb an az uralkodó
nem tudott érvén yt sze re zn i.
A király számára egyedül a kunok hadereje jelent-
hett komoly támaszt. (A n yja kun leány vo lt.) 1278-
ban kun csap ato kkal - Flabsburg Rudolffal szövetség­
ben - tudta legyőzni a cseh uralkodót, O ttokárt a mor­
vamezei csatában. Győzelme m eg akad ályo zta, hogy
M agyarország nyugati határán egy erős b irodalom jö j­
jön létre.
Ú gy tűnt, a fiatal uralko dó szám ára a kunok je ­
lenthetik az egyetlen esélyt a k irályi hatalom meg­
erősítésére. A z országba é rkező pápai követ a z o n ­
ban a pogánykodó kunok erőszakos megtérítésére
kényszerítette László t. A kunok lázadását a bárók v e r­
ték le (1 2 8 2 ). A m eghasonlott Lá szló pogány szo káso ­
kat vett fe l, s rövidesen kun bérgyilko so k oltották ki
életét (1 290-b en).
A z ö rökös n é lkü l e lh u n yt uralko d ó t III. András
követte a trónon (1 2 9 0 - 1 3 0 1 ). A n d rás k irá ly i s z á r­
m azását, így jogát a magyar trónra sokan kétségbe
vonták, am i továb b gyengítette a k irá ly i te kin té lyt.
Ü gyes p o litik á va l sik e rü lt uralm át elfo g ad tatn i, és a
nagyobb b árók tám ogatását m e g n ye rn i. A k irá ly h a­
 A magyar középkor / 101

talm a azo n b a n e kko r m ár a ve le szövetséges bárói
csoporttól függött.
Egyes bárók egész o rszágrészek felett szerzetek ha­
talm at. Befo lyásuk alá vonták az itt élő nem ességet, s a
k irá ly i, egyházi és világ i birtokok egy részét m agukhoz
ragadták. U dvartatásuk, hadseregük, ö n álló k ü lp o liti­
kájuk vo lt. A hatalmukat több megyére kiterjesztő, s
területükön az uralkodói jogokat is kisajátító báró­
kat tartományú raknak, kiskirályoknak nevezzük. A
legjelentősebb tartom ányúr a Fe lvid é k északnyugati
részét uraló C sá k M áté vo lt. A tartom ányurak kezé ­
ben ö sszpontosultak az országos főm éltóságok is (n á­
dor, v a jd a , bánok).
A k irá ly i hatalom m egerősítésének folyam atát meg­
akasztotta III. A ndrás h a lála, 1301-ben. Andrással fér­
fiágon kihalt az Árpád-ház, am i m inden eddiginél he­
vesebb trón harcokat jelentett. A z ország a szétesés
szélére sodródott.

ARCHÍVUM

„Tu d ja meg atyaságtok, hogy ( ...) püspökségem

A BÁROK ES A FAMILIARITAS
Vaska nevű birtokára mentem, hogy szem ügyre
vegyem m ilyen n yilvánvaló prédálást, erőszakos m egszállást, pusztítást és rab­
lást m űveltek ott [Kőszegi] H enrik bán fiai: M ikló s, egész Szlavó nia bánja, és
H enrik ispán meg az ő csatlósaik és cin ko saik, s azt olyan elhagyottnak és el-
pusztítottnak találtam , hogy nem csak az ott lakóknak m indenét elrabolták, ha­
nem a pusztítás miatt ember is alig maradt benne. A házakból kiüldözött öt asz-
szony megfagyott a nagy hidegben, az apróbb marhát pedig, a juhokat és kecs­
kéket, am elyeket a nagy hó miatt elhajtani nem tudtak, m egnyúzták az irháju­
kért. M ikor pedig más birtokainkra mentünk, azokat ( ...) M iklós bán és H enrik
ispán által teljesen elpusztítva és lerom bolva, minden feltalálható javaikb ó l k i­
fosztva találtuk, az egyházi szabadság és a dicső magyar királyok eddig tisztelet­
ben tartott levelei e llenére." (Timót zágrábi püspök leveléből , 1281)
Értelmezze a forrás segítségével a hatalmaskodás fogalmát! Tárja fel, mit jelen­
H tett az ország számára a hatalmaskodások elharapódzása! Határozza meg, mely
szervezet volt hivatva a hatalmaskodások kordában tartására! Állapítsa meg, hogyan
viszonyult az egyház a növekvő bárói hatalomhoz! [F ]

m eghatározott időre kinevezi

bárói bárói tisztséggel

méltóság járó feladatok

•»o
oh
Intézése IV. Béla megkoronázza fiát, V. Istvánt
(a Képes Krónika iniciáléja). V. István
o
az ifjabb király címet használhatta,
N
familiárisok és önálló udvartartást vezetett, saját
te tisztségviselőkkel
yfv Tárja fel, hogy milyen prob-
n ■S v l lémákat akartak megelőzni
c azzal, hogy a fiút még apja életé­
ben megkoronázták! Milyen ve­
o
szélyei voltak e lépésnek? Említsen
az ifjabb királyéhoz hasonló köz­
10
jogi állást az Árpád-korból! [F]
JÉ

A familiaritás sematikus ábrája

Határozza meg a familiaritás fogalmát az ábra alapján! Emelje ki az azonossá­
H gokat és a különbségeket a familiaritás és a hűbériség között! Milyen szerepet
töltött be a familiaritás a magyar államszervezetben? Tárja fel a kapcsolatot a fami­
liaritás és a középnemesség renddé szerveződésének folyamata között! A familiaritás
mely tényezőit emeli ki az ábra, s melyeket hagy háttérben, mit nem mutat meg pon­
tosan? Készítsen olyan ábrát, amely az általunk felvetett kérdésekre is választ ad! [F]
1 02 / A magyar középkor
"TKl Határozza meg, mely ki-
^ váltságot szerezték meg a
királytól a szerviensek! Tárja fel,
mi indította ó'ket a kiváltság elnye­
résére! Magyarázza meg, mely
változás indult el ezzel a magyar
államszervezetben! Értékeljük az
oklevélben szereplő hivatal te­
vékenységét és hatékonyságát az
ábra segítségével! [F]
J Állapítsa meg, milyen tár-
i I sadalmi folyamatot takar a
szerviensek elnevezésének meg­
változása! Tárja fel, mely alapvető
változás kezdetéről vall a forrás!
[F]
X I. s z á z a d
előkelők
==>
—
____________
vitézek = £ > sz e rv ie n se k ^
várjobbágyok
köz ren dű ek v h o sp e se k
leisza b a d o k
----------------------------- 3
rabszo lgák ✓ sok, események és jelenségek segítették elő a
IV. Béla ezüstdénárja
„A királynak a Zalán innen és túl lakó összes szer-
A NEMESSEG KIALAKULÁSA
viensei az összes bíráknak és m ásoknak, kikhez
jelen o klevelünk eljut, üdvöt az úrban. Közönségteknek a tudomására kívánjuk
hozni, hogy - m ivel a mi vidékünkön a gonosz em berek, bűneikből kifolyólag
sok rosszat, jogtalanságot, kárt és sérelm es dolgokat követtek el, a hatalm asab­
bak közül is sokakat igazságtalanul elnyom tak, kik - távol lévén a bíróktól és sok
más akadály miatt - a maguk igazát sem m iképpen nem kereshették: urunk kirá­
lyunktól alázatosan és áhítattal az kértük, engedje meg nekünk, hogy mi magunk
bíráskodhassunk, és az elnyom ottaknak és vég nélküli sérelm eket szenvedőknek
teljes igazságot szolgáltassunk, m indazok ellen , akiknek részéről m éltánytalanul
szenvedünk. A király úr pedig kérésünket kegyesen m eghallgatva jóindulatából
kifolyólag jóságosán megadta nekünk a tőle kért engedélyt, miután azt elnyer­
tük, am ikor magunk körében a gonosz cselekedeteknek m egvizsgálásához fog­
tunk; tiszteletre méltó atya: Bertalan veszprém i püspök ( ...) O guz bánt ( ...) per­
be fogta előttünk; ( ...) Mi tehát látván ( ...) , hogy a püspök tanúinak a vallom ása
megfelel a törvénynek és jóváhagyandó, a püspököt vezettük be a perelt birtok­
ba ( ...) O guz bán ebben erőszakkal m egakadályozta őket. És így ugyanazon bán
a mi ítéletünket végképpen semm iben sem méltatta figyelem re, holott mégis an­
nak megtartására esküvel kötelezte magát ( ...) Kelt Kehidán, az Ú rnak 1232. esz­
tendejében." (Részletek a Zala megyei szerviensek okleveléből)
„M i B. [IV . Béla] Isten kegyelméből M agyarország királya és I. [V. István]
ugyanazon kegyelem által a magyarok ifjabb királya és erdélyi herceg ( ...) tud­
tára adjuk m indazoknak, akik jelen levelünket m egtekintik, hogy M agyaror­
szág összes nem esei, akiket királyi servienseknek m ondanak, hozzánk járu lván ,
tőlünk alázatosan azt kérték, hogy őket ( ...) elnyert szabadságukban megtarta­
ni kegyeskedjünk ( ...)
8. Ú gyszintén elrendeltük, hogy minden évben a szent király ünnepén, kö­
zülün k valaki tartozzék Fehérvárra jö n n i, és minden megyéből két vagy három
nemes tartozzék m egjelenni, hogy azoknak jelenlétében minden kártevésről és
jogtalanságról, bárki okozta és követte el azokat, minden panaszosnak elégtételt
szolgáltassunk." (Részlet az 1267. évi törvényekből)
XIII. s z á z a d XIII. s z á z a d
eleje vég e
bőrök
n em csck H -
> n em ese k
YZZ
várjobbágyok ”2 2 A magyar társadalom átalakulása
kialakuló a XI—XIII. században
^ polgárság
Az ábra alapján mutasson rá a társadal­
JI
mi átalakulás irányára! Vegye számba
m VI az egyes társadalmi csoportok kialakulását,
helyzetének változását! A magyar társadalom
J l
>
w
mely csoportjai alakultak át a leggyorsabban?
v
kialakuló job b ág yság
Mi ennek a magyarázata? Milyen külső hatá­
V
folyamatot? [ F]
„A királyok kiválóságára tartozik és az uralko­
A JOGILAG EGYSEGES
dók méltóságához illő annál jobban örvendez­
JOBBÁGYSÁG KIALAKULÁSA
ni az előkelőbb nép szám án, minél n y ilvá n va­
lóbb, hogy dicsőségük a nép sokaságától bőségesebben gyarapodik. Innen van,
hogy akarjuk, jelen levelünk tartalm ánál fogva m indenki szám ára ismertté v á l­
jé k, hogy mi a Berényből való vendégeinknek, és m indenkinek, aki ahhoz tarto­
z ik , ilyen szabadságot engedélyeztünk és rendeltünk: egy-egy telek után éven-
 A magyar középkor / 1 03

ként három pondust tartozzanak fizetni. ( ...) Továbbá tizedük gyanánt kepéket Fogalmazza meg röviden az
fizessenek, ( ...) Továbbá az ispán m egújításakor egy-egy telek után évenként két oklevél lényegét! Gyűjtse
össze, mivel indokolja az ok­
dénárt tartozzanak ad n i." (IV. Béla oklevele, 1264)
levél a hospesek támogatását!
„7 0 . ( ...) ha valam ely nemes parasztja vagy jobbágya akarná, ura birtokáról - Állapítsa meg, milyen jogokat
szereztek a hospesek! Magya­
engedélyt kapván és a jogos és szokásos földbért megfizetvén - m ásik nemes b ir­
rázza meg a hospesek jogállásá­
tokára, vagy bárm ilyenre, bárhová, ahová neki tetszenék, minden javával szaba­
nak következményeit a magyar
don átmehessen megtelepedés végett." (III. András törvényeiből, 1298) társadalomfejlődésre! [F ]
Állapítsa meg, mely jog biztosításáról tudósít a törvény! Határozza meg, mely
ó folyamat kibontakozását jelzi a rendelkezés! [F ]

„És m ivel semmi sincs, ami ragyogóbb fénnyel

A TARTOMANYURI HATALOM
tündökölne, mint a fejedelem ben az igaz hit, e l­
KIBONTAKOZTÁSA
ménk minden igyekezetével kívánván a krisztusi
hit sátorát növelni, s a lehetőséghez képest ugyanazon igen szent István k irály­
nak a mi ősünknek nyom dokait követni, ( ...) hogy az Ú r szérűjébe, a hit egysé­
ge alá a többiek közé a kunok népét is (am ely nép részben már az Ú r jelével van
m egjelölve s a keresztség szentségét felvette, ám bár még az erkölcsök útján bo­
lyongva já r), a többi részét a pogányság állapotából a keresztény hit m egisme­
résére a tisztelendő és igen szent atyának Fülöpnek, Isten kegyelméből fermói
püspöknek a közbenjárásával és az ő szent szolgálatával, az Ú r kegyelm ének se­
gítségével odavezetjük, hogy az égi királyság a földi által nyerjen szaporodást:
ünnepélyesen megígértük és megesküdtünk Isten szentséges evangélium ára,
ugyanazon tisztelendő atya, legátus úr [pápai követ] és az összes főpapok és az
Kun László ábrázolása a Képes Króni­
egyházi férfiak és főem bereink jelenlétében, akik akkor ott vo ltak." (IV. László kában
okleveléből)
Milyen uralkodónak mutat­
Állapítsa meg a kunok szerepét a királyi hatalom fenntartásában! Magyarázza ó ja be Kun Lászlót a Képes
S meg, miért tudták betölteni ezt a szerepet a kunok! Állapítsa meg, hogy az egyház
hogyan viszonyult a királyi hatalomhoz és annak erejéhez! Tárja fel, hogy a törvény
Krónika? Készítsen jellemrajzot
az iniciálé alapján! [F]
megszületésében milyen szerepet játszott a pápaság! [F]

A morvamezei csata egy XIX. századi festő, Than Mór elképzelése szerint. A képen a két győztes: Habsburg Rudolf és IV. (Kun) László üdvözli
egymást a vesztes Ottokár holteste mellett
Mit kívánt közölni a festő a csata kapcsán? Milyen eszközökkel hozza ezt tudomásunkra? Válaszához gondolja át a
XIX. századi Magyarország történelméről általános iskolában tanultakat! [F]
 1 0 4 / A magyar középkor
Magyarország a század második
felében
vj Kövesse nyomon a térkép­
i t vázlat alapján Magyaror­
szág külpolitikáját a korszakban!
Kövesse nyomon a magyarországi
belpolitikai folyamatokat! Tárja
fel a bel- és a külpolitika közötti
összefüggéseket! [ F ]
dnl inngr pfiaai* tTpaimit.
^>5cv boid.iu# inrcrónnir.
* iá
ij ír csr r
3 n n ú a m tu u ö v r e i n
fr n .l fa p u m a n kftm
f it attfigarttitt im g m té
•1n n iö jp c a ifo ii K a tto g
S n m u n t 3 4 m lx no h rttr
Kun László halála (Képes Krónika)
15
Hasonlítsa össze a képet
^ Imre herceg temetésének
16 ábrázolásával (78. oldal)! [F]
„1 . A z összes még meg nem keresztelt kunok
megkeresztel kedéséről.
2. A kunok állandó letelepüléséről
És határozottan kötelezték magukat, hogy el­
távozzanak és visszavonuljanak sátraikból és
nemezből készült házukból és keresztény szokás
szerint falvakban, földbe épített épületekben és
házakban fognak lakni és tartózkodni, s határozot­
tan ígérték, hogy mindenben a keresztény erköl­
csökhöz és szokásokhoz fognak alkalm azko dni."
5 Fogalmazza meg, hogy a kereszténységet a kor­
társak milyen tartalmakkal azonosították! Keres-
sen korábbi hasonló példákat! [F]
„3 . Hogy a jövőben a kunok mindenféle erősza­
koskodástól és emberöléstől tartózkodni fognak.
4. Nyomozók kiküldéséről a kunok egyes nem­
zetségeihez és nemzetségi ágaihoz.
5. Arról, hogy a kunok minden általuk elfoglalt egyházat, monostort és egyhá­
zi vagy világi birtokot vissza fognak adni."
J Állapítsa meg, kiknek állt érdekében a kunok megrendszabályozása! Határozza
h ű i meg, milyen indulatokat és okokat tudtak felhasználni ezek az erők céljaik eléré­
séhez! [F]
,,c) Ha pedig esetleg az említett kunokat az előbb mondott dolgok teljes egé­
szében való megtartására és teljesítésére sem b uzdításokkal, sem rábeszéléssek­
kel, sem érvekkel és kérésekkel nem tudnánk rávenni: magunkra vá lla ltu k, meg­
ígértük és megesküdtünk, hogy az említett országgyűlésen az említett kunok e l­
len az országunkból és az uralm unk alá tartozó tartom ányokból általános had­
felkelést hirdetünk és rendelünk el, am elyre a mi és országunk barátait is meg­
hívjuk és m eghívatjuk, hogy őket a mondott sereg által és bárm ely hasznos esz­
közzel a királyi hatalom erejével arra kényszeresünk, hogy a felm ondott dolgo­
kat teljes egészükben elfogadják, m egcselekedjék és meg is tartsák." [IV. (Kun)
László törvényeiből, 1297]
J Állapítsa meg, milyen lehetett az esélye a „dolgok teljes egészében való"
k ü megtartására! Magyarázza meg, mivel járt volna a királyi hatalom számára az
erőszakos fellépés! [F ]
„Ezt látván ugyanazon András király a Szent­
iélektől vezéreltetve őkegyességének füleit meg­
nyitotta, és a hű tanácsokra hallgatva, országos
gyűlést hirdetett avégből, hogy a főpapok és egy­
házi férfiak, valam int az ország nemesei - va la­
mennyi báró nélkül, amint az szokásos - ez or­
szágnak ( ...) segítségére jöjjenek ( ...)
1. Hogy András urat, aki királyi nemzetségből
szárm azik, úgy tiszteljük, mint az ország törvé­
nyes urát.
2. És, hogy ő személyében a királyi méltó­
ság a maga fenségének megfelelően ragyoghas­
son, minden királyi, valam int királynéi birtokot,
amit bárki - akár férfi, akár nő - jogtalanul elfog­
Ő rt” r u u ts jr g i* m o « r cw f
lalt, teljes joggal vissza kell adni.
anno m ii dntRttt*k 3. Az egyháznak és a nemeseknek birtokok­
o u r x iwnfcud rt»OTUiu
u tu m tT .u>b«n* 7 a ra, vásárhelyekre, vám okra és egyebekre vonatko­
•i&aamtó í biignnű r zó jogait, melyeket bármely időben és bárki jogta­
lud.Tnssrt U0W o m í lanul elfoglalt, teljességgel vissza kell állítani.
4. a) A bárók és más hatalm askodók a pusz­
III. András behozatala Magyarországra tításoktól teljességgel tartózkodjanak, és azok
Mire utal az esemény bemuta­ helyett, m elyeket gonoszul cselekedtek, meg­
tása (téma, kíséret, öltözet stb.)? sértvén a királyi feléséget, forduljanak a király úr
[F] kegyelm éhez, bocsánatot kérvén vétkeikért ( ...)
 A magyar középkor / 1 05

1 3. A király úrnak jelentést ezután a király úrnak az embere te­

gyen, akit erre különlegesen kiküldött, és minden megyéből négy
nemes [a szolgabírák], akiket az elm últ vagy jövőbeli fosztogatások
kinyom ozására és megtudakolására kirendeltek, ama káptalanok ta­
núbizonysága mellett, ahol ezeket az elítélésre méltó dolgokat elkö ­
vették, vagy cselekedték ( ...)
33. Úgyszintén elrendeltük, hogy a nemesek szolgálhassa­
nak, akiknek akarnak, önkéntes akaratukból. És ha valaki a hatal­
masok közül az ilyen nemeseket erőszakkal vagy hatalommal arra
[kényszeríti], hogy neki szo lgáljanak, vagy őket emiatt szem élyük­
ben vagy vagyonúkban megsérti, vagy megterhelni [m erészkedik] -
[és így] - eme rendelkezések ellen já r el, e cselekedet által azo n ­
nal a most hozott kiközösítési ítélet alá essék." (III. András 1298-as
törvényeiből) Tartományúri hatalom Magyarországon
Jellemezzék az ország belpolitikai helyzetét a törvények alapján!
□ Tárjuk fel, mely társadalmi rétegekre kíván támaszkodni az uralko­
dó! Magyarázzák meg, milyen jellegű politikai berendezkedés kiépítése
Milyen folyamat indult el Magyarorszá­
gon? Hasonlítsa össze az egyetemes tör­
ténelem során kibontakozó hasonló folyama­
rajzolódik ki a forrásból! [F] tokkal! [F ] 17

Király

A magyar társadalom és az államszervezet

KIALAKULÓ ORSZÁGGYŰLÉS fejlődése az Árpád-korban
királyi tanács országgyűlés Vázolja fel az ábra alapján a magyar

tagjai főpapok, bárók. tagjai, főpapok, bárók.

□ társadalom szerkezetét! Mely társadal­
mi csoportok tudták érdekeiket érvényesíteni
esetenként köznemese* köznemesség küldöttek utján 1
a politikában? Mely intézményeken keresztül
az országgyűlésén külön tanácskozik tudtak az egyes társadalmi csoportok beleszól­
ni a politikába? Milyen változásokat figyelhe­
tünk meg a három évszázad során? Milyen
főpapok hatalmi-kormányzati rendszer kiépülésének
(ersekek, püspöke*)
kezdetét jelzi az ábra? Melyek a korábbi rend­
§5 szerre, és melyek az új berendezkedésre utaló
<r _ " jegyek?[F ]

Jt w

Köznemesség
(megyei küldőitek útján)

jo b b á g y s á g

Csatajelenet egy XIII. századi övcsatról

Az előkelők helyzetének
mely változásáról tudósít a
csatajelenet? [F] 20
 1 0 6 / A magyar középkor
r "i
Nézőpontok
III. A ndrás h a láláva l az Á rp ád o k
házassági szerződ ést kötött A njo u
a két d in a sztia szám ára kölcsö nös
Te kin tsü k át az öröklődés és a
lógiákat!
L____________________________________________ J
Az Árpád-házi királyok
leszármazási táblája
/ K Állapítsa meg az ábra alap-
^ ján az uralkodók és utódaik
közötti rokoni kapcsolatot! Mire
21 következtethetünk ebből?
Szent Margit, IV. Béla lánya. A királyok
leányainak fontos politikai szerepük
23 volt: házasságukkal szövetségeket pe­
csételtek meg. Margit azonban a cse­
hekkel szövetségre törekvő apja aka­
ratával is dacolva visszautasította
II. Ottokár cseh király kezét
férfiágon kih altak. V . István (IV . B éla fia , uralkodott 1 2 7 0 -1 2 7 2 ) azo nb an
K áro ly nápolyi k irá lly a l, am i a kor szo kásai szerint lehetőséget biztosított
ö röklésre.
házasságok szerepét a közép ko ri Európában! Keressünk történelm i an a­
II. András magyar király 1206-1235
(ED 1 Meranl G«nrud | CCú 3 fc vir.i Utrainx
(1 ) 13.?)
IV. Béla magyar lúr&y 1235-1270
(ED LaaLEkarisz Mária
_________________ I___________________
V. István III András
magyar király. 1270-1272 magyar király.
CD Erzsofcot, kun slóknló lánya 13ÍÖ-1301
-------------- 1
MM IV László
CD Anjou II Károly magyar
rvigyar király
nápolyi király 1272-1290
Marién Károly herceg
(t 1»5)
III Vencel I Karoly (Róbert|
eseti király,
magyar király. TrönkóvetelCA
1301-1305 a XIV. az etejéo
„K áro ly [nápolyi király] az egyház összes hívének ezen nyílt levelünkkel
m indenkinek, a m ostaniaknak is és a jövendőbelieknek adjuk tudom ására, hogy
mi Isten és a Szent Római Egyház szolgálatában a hit és az Isten szent egyhá­
za ellenségeivel szemben a leghűségesebb fejedelm ekkel szövetséges viszo n y­
ra lépni törekszünk gyerm ekeink és a mondott fejedelm ek fiai és leányai házas­
sága és jegyessége révén; látjuk , hogy e világ más fejedelm einél, akikkel most
szabadon létesíthetők házassági kötelékek, kiválóbb és nem esebb, hatalm asabb,
nagyobb hitű és értékű István úr, Isten kegyelméből M agyarország ragyogó ki­
rálya, Erdély és Szlavó nia hercege és a kunok ura, a mi legkedvesebb barátunk,
szent és igen nagy királyok nemzetségéből született, hatalmas és harcias és a
keresztény hit és a Szent Római Egyház ellenségeivel szemben próbált fejede­
lem; akarjuk a mondott király úrnak ( ...) teljességgel tudtára adni, hogy, ha neki
tetszik, most és m indörökké ő és m i, a tiszteletre méltó és hívő férfiú, Bem ard,
a cassinói monostor tiszteletre méltó apátja, és a nemes A m elius de Curbanus
báró és Bem ard de Brulius mester, kedvelt tanácsosaink és fam iliárisain k böl­
csességében és hűségében, akiket kijelö lü n k, teszünk és rendelünk meghatal-
m azottaikká és különleges követeinkké fiaink és leányaink és a mondott király
fiai és leányai közötti jegyességek és házasságok m egtárgyalására, létrehozásá­
ra és véghezvitelére M agyarország mondott király urával oly módon és alakban,
am ely által kellőképpen jó l, alkalm atosán és egyenlően létesíthetők és erősen
megköthetők lesznek ( ...) (Anjou Károly okleveléből, 1269)
Foglaljuk össze röviden az oklevél tartalmát! Gyűjtsük össze a szerződésbe épí­
tett garanciákat! Tárjuk fel a szerződés megkötésének aktuálpolitikai okait! [SZ]

16 . I. K á r o l y , a r e f o r m e r k i r á ly
H A R C A T R Ó N É R T A z Á rpád-ház kihalását követően
újult erővel folytatódtak a trónharcok. A szám os leány­
ági trónkövetelő közül a nápolyi Anjou-házhoz [anzsu]
tartozó I. Károly került ki győztesen, akit a m agyar tör­
ténelem ben K áro ly Róbertként is szám on tartunk.
A kam asz A njou K áro ly a d élvidéki tartom ányurak
tám ogatásával m ár 1301-ben Esztergom ban m egkoro­
náztatta magát. Ügyes politikai érzékkel a tartom ányúri
hatalom felszám olásában érdekelt főpapokra és a ne­
mességre tám aszkodott, és - országos tisztségek fejé­
ben - néhány kiskirály is elism erte hatalm át (Aba A m a­
dé, Borsa Kopasz, C sák U grin). Később a pápa nyo­
m ására újabb tartom ányurak fogadták el uralkodónak
(Csák M áté, Kőszegi H enrik). A z 1308-ban Pesten tar­
tott gyűlés királlyá választotta, s rá egy évvel Budán
m egkoronázták. Ezután azonban még egy koronázás
következett (1 3 10 ), mert a X III. századra kialaku lt a ko­
ronázási rend szerint csak azt ism erték el egyértelm űen
királyn ak, akinek Székesfehérvárott, az esztergomi ér­
sek tette fejére a Szent Koronát.
A TARTO M ÁN YÚRI H A TA LO M FELSZÁ M O LÁ SA
I. Károly (1 308-1 342) csak fo ko zato san, a tartom ány­
úri hatalom fe lszá m o lásával tudta uralm át m e g szilár­
d ítan i. Ebben a hosszú küzdelem ben - akárcsak a ko­
rona m egszerzésében - a főpapságra, a nemességre
és néhány város polgárságára támaszkodhatott.
K á ro ly a h e ly ze th e z igazította a m ó d sze re it. A leg­
erősebb tarto m án yu ra ka t (p l. C sá k M átét) nem h á­
borgatta, v iszo n t akike t lehetett, kijátszo tt egym ás
e lle n . M áso kat rászedett (p l. Kán László tó l a va jd a i
m éltóság ígéretével sze re zte meg a koro nát). G y a ­
rapodó h íve it gazdagon m e g ju ta lm azta . H a a lka lo m
k ín á lk o zo tt, fe g yve rh e z is n yú lt. A z erősödő K á ro ly ­
hoz egyre többen csatlakoztak a tartományurak fa­
m iliárisai közül. A m ik o r a kassa iak sz e m b e k e rü l­
tek az A b á k k a l, nem habozott az uralm át egyébként
e lism e rő tarto m án yú rral szem ben a váro s m e llé á ll­
ni. A rozgonyi csatában a szász polgárokkal össze­
fogva győzte le az Abákat (1 3 1 2 ). K á ro ly fo ko za to ­
san kiterjesztette h atalm át az egész o rszág ra. Fegy­
ve rrel törte meg a K ő sze g ie k és a tiszá n tú li Borsa K o ­
pasz h atalm át. A tartományurak nem fogtak össze
ellene, ezért sorra legyőzte őket. Leg jelentő seb b e l­
le n fe le, C sá k M áté fö ld jé re azo n b a n csa k a n n ak h a­
lála után tehette rá a kezét (1 3 2 1 ).
A K IR Á L Y I H A T A L O M P O L IT IK A I A L A P JA I K áro ly
a tartom ányurak leverésével megnövelte a királyi bir­
tokállományt. U g yan akko r ad o m ányo kkal az őt tá­
mogató fa m iliáriso kb ó l új, a személyéhez hu bá­
rói réteget hozott létre (G a ra ia k , L a cz fia k ). A z új
főnem eseket nem csak a hála kötötte az u ralko d ó h o z.
A bárók jö ve d e lm é n e k nagyobbik része a k irá ly á l­
tal nekik ad om ányozott m éltóságokból (nádor, va jd a ,
tárnokm ester, bán stb.) szárm azo tt. Ezekkel a méltó­
ságokkal ugyanis együtt járt bizonyos királyi várak és
A magyar középkor / 107
földek birtoklása (ún. honor birtokok). M ivel e m éltó­
ságokat gyakran újraosztotta az uralko dó , a bárók jö­
vedelmei jelentős részben az uralkodó kegyétől függ­
tek. A hűséges bárók és K áro ly fa m iliá risa i élvezhették
a királyi udvar fényét, lovagi külsőségeit.
K áro ly erős királyi bandériumot tartott fenn hatal­
m ának biztosítására. A z ország hadereje a k irályi had
m ellett a bárói és a várm egyei b an d ériu m o kb ó l, v a la ­
m int a kun könnyűlo vasság b ól állt.
K Á R O L Y G A Z D A S Á G I R E F O R M JA I A k irályi u dvar és
a hadsereg költségei egyaránt m egkövetelték a jö ve ­
delm ek növelését. A regálékból szárm a zó bevételek
em elését az ország gazdasági fejlő dése és á s vá n yk in ­
csekben (aran y, só) va ló gazdagsága tette lehetővé.
K áro ly a nemesfémbányászat fellendítése érdeké­
ben bányászokat telepített az országba. A földbirtoko­
sokat is érdekeltté tette a bányászatban. A korábbi gya­
korlattal ellentétben földesúri birtokon is engedélyezte
ércbányák nyitását. (Régebben az terület, am elyen bá­
nyát fedeztek fel, csere útján a királyé lett.) A földbirto­
kosok így bányáikból megkapták a bányászok által fi­
zetett bányabér, az urbura (általában a kiterm elt fém ti­
zede) harmadát. (A bányabér kétharm ada továbbra is
a királyt illette.)
A legnagyobb hasznot a királyi nemesfém-mono­
pólium biztosította a k irá ly szám ára. N em esfém m el
csak a k irá ly kereskedhetett. A kiterm elt nemesfémet
ezért nyers állapotban be kellett szolgáltatni a királyi
kamarákhoz (kincstári hivatalo k), ahol vert pénzt ad ­
tak érte cseréb e. A p énzérm ékkel azo nb an jó va l ke­
vesebb (4 0 -5 0 % -ka l) nem esfém et adtak vissz a , a be-
szolgáltatottnál.
K áro ly intézkedései nyom án fellen d ü lt a b án yá­
szat a G aram m entén e lterülő váro sokb an : K ö rm ö c­
b án yán , S e lm e cb á n yá n , Be szte rce b án yán . M agyar-
ország Európa fő aran yterm elő jévé vá lt. Az uralko­
dó pedig hatalm as jö ve d e lm e kh e z jutott, s értékálló
aranypénzt (aranyforint) verethetett.
A z értékálló pénz m egjelenésével a k irá ly e lv e s z ­
tette az évenkénti pénzbeváltásból származó bevételt
(kam ara haszn a). Ennek pótlására kivetette a kapu­
adót (1 3 3 6 ), am elyet a jobbágyok portánként (kap un­
ként) fizettek (18 dénár).
A pénzben fizetendő adó bevezetését az tette lehe­
tővé, hogy a jobbágy m ár el tudta adni term énye egy
részét a p iaco n. Az árutermelés kibontakozásával és a
pénzgazdálkodás fejlődésével megerősödtek a városok
is. M agyarországon kevés nyugati típusú város jött létre
(olyan, am elyben m egjelentek a céhek). Ilyenek voltak
a nagy önállósággal rendelkező, fallal körülvett szabad
királyi városok és a bányavárosok. A városok zöm ét a
földesúri joghatóság alatt álló mezővárosok alkották.
Ezek m ezőgazdasági jellegű városok, korlátozott ö nál­
lóságuk legfőbb elem e az egy összegben történő adó­
fizetés volt.
A gazdaság fejlődése biztosította a távolsági keres­
 1 0 8 / A magyar középkor

kedelm et m egadóztató harmincadvám sikerét. A kül­
kereskedelemben a beérkező ip arcikke ké rt (szö ve ­
tek, fegyverek, egyéb fém áruk) Magyarország döntő
m értékben aranypénzzel és részben élelmiszerekkel
(élő m arha, bor) fizetett.
KÁRO LY KÜ LPO LITIKÁ JA K áro ly m egkísérelte az
Á rpádo k korában a m agyar királyságtól függő tarto­
m ányo k felett vissza sze re zn i a hatalm at. Kiterjesztette
a befolyását a D u n a menti várakra (N ándo rfehérvár),
H avasa lfö ld é n azo nban kudarcot vallo tt (1 330 ).
Igyekezett rokoni kapcsolato kat kiépíteni az euró ­
pai u ra lko d ó csa lá d o k ka l, és jó viszo n y t ápolni M agyar-
ország szo m szé d a iva l. A lengyel to k ie te k Ulászló
leányát, Erzsébetet vette feleségül. A visegrádi ki­
rálytalálkozón (1 3 35 ) m egbékítette a cseh (L u xe m ­
burg János) és lengyel (to kie te k K ázm ér) királyt: a len­
gyelek elism erték S z ilé z ia elvesztését. V isegrádon a
cseh uralko d ó val m egállapodott az árum egállító jo g ­
gal ren d e lke ző Bécset e lk e rü lő kereskedelm i útvo­
nal m egnyitásáról. A terv azo nb an jó részt m eghiúsult,
mert a kereskedelm i útvo nalak kiala ku lásá b an g azd a­
sági és fö ld ra jzi té n ye ző k, és nem a p o litikai döntések
játszottak szerepet.
D in asztiku s p o litiká ja eredm ényeként Károly biz­
tosította, hogy elsőszülött fia, Lajos örökölje a len­
gyel trónt. K iseb b ik gyerm eke, András igényét a ná­
polyi trónra házassági szerződéssel alap o zta meg.

ARCHÍVUM

„M i pedig, miután a fentiekről testvéreinkkel [a bíboro­

A Szent Korona megtalálása (Képes
Krónika). Amikor Vencel lemondott a
magyar trónról, átadta a Szent Koro­
nát kijelölt utódjának, Wittelsbach Ottó
bajor hercegnek. 1305-ben a Magyar-
országra igyekvő Ottó nyergéről leol­
dódott a csobolyóba rejtett korona,
amelyet csodával határos módon ta­
láltak meg az országút porában
1 Miért emeli ki a Képes Kró-
____ nika ezt a jelenetet? [F]
HARC A TRÓNÉRT
sokkal] szokásos vizsgálatot tartottunk, szerfelett ala­
pos megfontolás nyom án a nevezett magyar királyság helyzetét siralm asnak,
kétségbeejtőnek és b izony könnyeket fakasztó együttérzésre méltónak ítéltük
meg, m ivel a helyzete főleg az uralkodásért folyó, említett viaskodás következ­
tében egyre rosszabbá vá lik : ( ...) Köztudott s m aradandó tényként n yilvá n va ló ­
nak mutatkozott, jóllehet nem ítélőszékünk előtt volt ismert szám unkra, hogy
S z ic ília említett királynéja - atyja, M agyarország királya, a híres em lékű István
révén az elsőszülöttségi jog birtokában - néhai Lászlónak, M agyarország ki­
rályának, m indkét szülő után testvérének legközelebbi hozzátartozója, utóda
és örököse abban a királyságban, ( ...) ezért az említett cseh király és fia [II. és
III. V encel] M agyarország királyságában sem m ire sem hivatkozhat és alapozhat,
csak egyedül a választásra, am elyről azt á llítják , hogy a király fiával kapcsolat­
ban megtörtént. Ez viszont kétségtelenül különböző okok miatt, miként azt a jó ­
zan ész az első látásra is je lz i, egyáltalán nem törvényes, sőt egyenesen sem ­
mit sem ér, m indenekelőtt azért, mert - am int azt az írott kánon sora k in y ilv á ­
nítja - a M agyarország feletti uralom örökösödési jogból szárm azik, választással
történő döntésre nem bízható.
( ...) testvéreink tanácsára úgy döntünk, határozunk, nyilatko zunk és azon
akaratunkat fejezzük ki, hogy nevezett M ária M agyarország egész királyságában
s az összes ehhez tartozó részeken, mindenütt a földön M agyarország királyné-

Trónharcok Magyarországon
és a tartományúri hatalom
fölszámolása
A térkép alapján ismertesse
a trónért folytatott harc ese­
ménytörténetét! Vegye számba,
mely erők sorakoztak fel a királyi
hatalom mögött! Mi lehet az oka,
hogy a trónra pályázók közül Ká­
roly tudta ezeket az erőket össze­
fogni? Milyen módszerekkel szo­
rította vissza Károly a tartomány­
urakat? Mely tényezők játszottak
a kezére? Miért jelöli külön szín­
nel a térkép a székesfehérvári ko­
ronázást? [F]
 A magyar középkor / 1 09

já n ak, az említett Károlyt, az ö unokáját pedig királynak nevezzék, s annak c í­

m ezzék élőszóban, a közzétett iratokban és a hivatalos dokum entum okban. To ­
vábbá, hogy a már mondott M agyarország ( ...) főpapjai, papjai, bárm ilyen mél-
tóságúak, helyzetűek és állásúak is legyenek, valam int bárm ilyen rendi szerze­
tesei, továbbá ispánjai és bán jai, bárói, vitézei, polgárai, lakosai bárm ilyen le­
gyen is állásu k, tisztségük, méltóságuk és helyzetük, kötelesek M agyarország
nevezett királynéján ak s unokájának - buzgón engedelm eskedni." (Vili. Boni­
fác pápa bullája, 1303)
Állapítsa meg a pápai bulla kiadásának céljait! Fogalmazza meg, a bulla jelentő­
ö ségét Károly Róbert számára! Határozza meg, milyen eszközökkel kívánta a pá-
paság álláspontját érvényesíteni! [F]
Elemezze a bulla érvelését! Tárja fel, a pápaság elvi alapjait és magyarázza meg,
H hogy ez az érvelés hogyan kapcsolódik a korszak egyetemes társadalomfejlődéséhez
és a magyar viszonyokhoz! [F]

„A z Ú r ezerhárom száztizenkettedik évében, am i­

A TARTOMANYURI HATALOM
kor Károly király a Sarusnak nevezett királyi vá ­
FELSZÁMOLÁSA
rat - am elyet M áténak, a nagyhatalmú főúrnak a
megbízásából M iklós fia, Dem eter tartotta birtokában - saját haderejével ostro­
molta, ez a M áté, Trencséni Péter fia 1 700 lándzsás zsoldoskatonát és az egész
saját haderejét a király ellen küldte Dem eter megsegítésére, hogy a túlerővel
messze e lű zze a királyt a vár aló l. A sereg vezéréül az említett Demetert és a
Szépnek vagy Nagynak nevezett Abát jelölte ki.
A m ikor a király hallott a jö vetelükről, úgy gondolta, hogy nem tud e lle n á ll­
ni nekik, ezért visszavonult Sepesbe. A sepesiek pedig hűségesen adtak neki
lovasokat és gyalogosokat, a király ezekkel merészen megtámadta ellenségeit.
Időközben ezek a Kassának nevezett várost kezdték ostromolni Am ádé nádor ha­
lála miatt, akit Kassán a kassai ném etek, vagyis inkább szászok ártatlanul megy-
gyilkoltak. A m ikor a felderítők jelentették a király jövetelét, otthagyták a várost,
és bátran a királyi sereg elé vonultak. A király is meg ők is nagyon siettek a csa­
tára alkalm asabb terep felé, s ezt a helyet ők foglalták el előbb. ( ...)
Am azok pedig, a béke legádázabb ellenségei, fegyvereiket feltöltve egy hegy
ormáról leereszkedtek az előbb említett völgybe, a király elleni harcra készen; és
ennek a hegynek az oldalában ( ...) olyan öldöklő csatát vívtak, am ilyen a tatárok
ideje óta nem volt H ungáriában. ( ...) és még mások is sokan halálosan megse­
besülve itt vagy másutt rótták le adójukat a halálnak; és bár a király oldalán töb­
ben estek el, mégis a király nyerte el dicsőségesen a győzelm et, hisszük és v a ll­
juk, hogy ezt Isten csele ke d te ." (Képes Krónika, 1358)
Határozza meg a forrás alapján az egymással szemben álló feleket! Állapítsa meg, A rozgonyi csata a Képes Krónika
kikre támaszkodott a csatában a király! Jellemezze Károly taktikáját! Elemezze a miniatúráján
szerző viszonyulását az eseményekhez és a szereplőkhöz! [F]
IBI Milyen jellegű alakulatok
vívták meg a csatát? Von­
jon le ebből következtetéseket
a magyar társadalomtörténetre
„M i, Károly, Isten kegyelméből Magyarország kirá­ vonatkozóan! [F]
A KIRÁLYI HATALOM
lya, a jelen oklevél révén em lékezetül adjuk m in­
POLITIKAI ALAPJAI
denkinek, akit illet, hogy személyesen járult királyi
felségünk színe elé Biter fia, Péter mester ( ...) és hűséges szolgálataikra em lékez­
tetve kinyilvánították kérésüket, hogy ( ...) váraikat az azokhoz tartozó birtokokkal
együtt, ( ...) am ely várak és birtokok közül egyesek örökségképpen, mások szerzés
révén képezik tulajdonukat, néhai Trencséni Máté, a mi hűtlenünk hatalmaskod­
va, az ő kárukra és sérelm ükre elfoglalta, királyi felségünk m indezeket adja és ál­
lítsa vissza nekik. M ivel az erényt jutalom m al és a hűséget jótéteménnyel illik v i­
szonozni, megfontolván a nevezettek hűségét, valam int hű szolgálataikkal szer­
zett érdekeiket, az előbb mondott várakat és birtokokat összes hasznaikkal és tar­
tozékaikkal visszaadtuk (...)" (I. Károly okleveléből, 1321)
Magyarázza meg, miért támogatták a Balassák (Biter családja) az uralkodót! Á lla­
<5 pítsa meg, miként honorálta szolgálataikat az uralkodó! Tárja fel a hasonló intéz-
kedések következményeit a királyi birtokállomány alakulására! [F ]
1 1 0 / A magyar középkor

király
nádor bán

a tisztséggel járó várak a tisztséggel járó várak

és birtokok é s birtokok

királyi királyi
várak várak

a várakhoz tartozó
O
magánbirtok
( )( )i

a várakhoz tartozó
birtokok birtokok

vafda tárnokm ester

a tisztséggel járó várak a tisztséggel járó várak

és birtokok és birtokok

királyi
várak

a várakhoz tartozó magánbirtok a várakhoz tartozó

birtokok birtokok

A honorbirtokok rendszere
Hogyan alakult a királyi földbirtokállomány a tartományurak legyőzése után? Az ábra alapján állapítsa meg a kirá­
lyi birtokok és a bárói birtokok arányát! Határozza meg az ábra alapján a honorbirtok fogalmát! Mi a kapcsolat a
honorbirtokok és a bárói címek között?

„M i, Károly, Isten kegyelméből M agyarország

I. Károly aranyforintjának két oldala
T Mi tette lehetővé, hogy az
l ■ uralkodó értékálló arany­
pénzt hozzon forgalomba? Mit je­
lentett a korszakban az értékálló­
ság és az állandóság? Mérlegelje
a királyi hatalom szemszögéből,
hogy mely érvek szólnak az ér­
tékálló pénz bevezetése mellett,
és melyek ellene!
KÁROLY GAZDASÁGI REFORMJAI
királya, ( ...) igyekeztünk gondoskodni arról és
figyelni arra, hogy a jelenleg forgalom ban levő, tu d n iillik múlt évi, megújítandó
és örökké tartó, tu d n iillik más hasonló pénzfajtáknál alkalm asabb pénzünk által
országunk helyzetén a pénzforgalom ban jobbítani lehet, és ez a szom olnoki és
körm öci kam aráinkhoz tartozó kerületekben, megyékben és városokban Frichko
mester [budai polgár] révén javítható és reform álható.
A z ő szorgalm as hűségét elism erve, az elő ző évi pénznek újraverésére szo l­
gáló említett kam aráinknak, tu d n iillik a szom olnokinak és a körm ödnek az is-
pánságát valam ennyi m egyével, kerülettel, fa lu val, m ezővárossal és várossal,
am elyek közism erten régtől fogva ugyanezen kam arához tartoznak, ( ...) kilenc-
százhuszonöt m árkáért, hasonlóképpen a Duna másik o ldalán, tu d n iillik a po­
zsonyi és a váci résztől északra lévő ( ...) megyékkel együtt, am elyek a körm öd
kam aránkhoz tartoznak, ugyanezen Frichko mesternek hatszáz márkáért, am ely
részint Loránd vagy budai kam aránk más ispánjai által a korábbi módon verendő
forintban, részint pedig a mi szom olnoki és körm öci kam aráink szokásos helyein
ugyanezen Frichko mester által készítendő pénzben alább, az Ú r 1338. évében,
megadott időpontban nekünk fizetendő, a jelen dátumtól egy év időtartamra ad­
tuk és bérbe adtuk kezelésre, felügyeletre és igazgatásra az érseki tizeddel együtt
( ...) " (I. Károly okleveléből, 1338)
1 Állapítsa meg az oklevél alapján, hogy mit adott bérbe az uralkodó! Határozza
1 meg, mely előnyök reményében történt meg a bérbeadás! Elemezze a kamarák
szerepét az oklevél és a térképvázlat alapján! [F]
 A magyar középkor / 111

„ ( ...) m ivel azt akarjuk, hogy harm adrészig égetett [idegen fémet egyhar- J Ál lapítsa meg, mely kirá­
mad részben tartalm azó] és nagyobb szám ban kibocsátandó ezen mostani pén­ ly I lyi jövedelemtől esett el az
zünk egész országunkban változatlanul állandó forgalom ban m aradjon, és azt uralkodó az állandó értékű pén­
zek, az aranyforint, az ezüstdé­
elárassza, s hogy kam aráink tavalyi, tavaly előtti és a négy évvel ezelőtt kibo­
nár és ezüstgaras bevezetésével!
csátott dénárjai ugyanezen újakkal együtt, egyidejűleg legyenek forgalom ban,
Tárja fel, mivel kívánta pótolni
s azokat em ezekkel egyformán fogadják el - határozván elrendeltük és pa­ e kiesett jövedelmeket az ural­
rancso ljuk, hogy minden megyében, minden egyes kapu után, am elyen szé­ kodó! Magyarázza meg, mely
nával vagy gabonával megrakott szekér képes befordulni vagy azon át kijö n ­ tényezők és folyamatok tették
ni - , lakjék bár ugyanazon kapu mögött, illetve kapuval rendelkező telken há­ lehetővé a reform bevezetését!
rom vagy négy, vagy ennél több em ber, hacsak nem annyira szűkölködő és Elemezze, miért lehetett pénz­
ügyileg is kedvező az uralkodó
szegény, hogy azt sem képes m egfizetni, ( ...) kivévén a mi királyi és k irály­
számára a reform! [F ]
néi szolgáinkat ( ...) kivévén továbbá az egyházakat, városokat vagy másokat,
akik n yilván való kiváltságot, szabadságot élveznek, a kirovás megtörténte után
1 5 napon belül 18 dénárt a kam arák ispánjának a kezéhez kell szolgáltatni és fi­
10
zetn i." (I. Károly 1342. évi dekrétumából)

„ ( ...) jóllehet országunk régi és most is szilárdan megtartott szokása kívánja meg, Határozza meg, kinek a föld­
hogy mind az egyházak, mind országunk bárm ely nemese földjeinek, illetve bir­ jén lehetett Magyarországon
tokainak, am elyek területén arany- vagy ezüstbányát találnak, valam ely m éltá­ nemesfémbánya az Árpád-kor­
ban! Állapítsa meg, miben változ­
nyos csere révén a király kezéhez kell jutniu k, mégis, m ivel a királyi felségnek
tatott ezen a gyakorlaton Károly
gondosabban kell szem előtt tartania a saját és alattvalóinak hasznát, megfon­
király! Magyarázza meg a kirá­
tolva lélekben, hogy a földek és birtokok ilyenféle elvétele miatti félelem ből or­ lyi reform céljait! Állapítsa meg,
szágunk lakói révén az ország Isten által emberi használatra és nyereségre ren­ hogy a rendelkezés értelmében
delt nagy kincstára a földek m élyén elrejtve m arad, mert nem akarják feltárni, mekkora jövedelemhez jutottak a
ha csak nem jut nekik ebből m egfelelő ellenszolgáltatás. O rszágunk főpapjainak földbirtokosok! [F]
és báróinak alaposan megfontolt tanácsával egyetértőén kegyesen elrendeljük
örökre szólóan, hogyha a főpapok, szerzetesek és világi papok vagy a nem e­
sek bárm elyikének földjein és birtokán arany-, illetve ezüstbányát fognak talá l­
ni, s am ennyiben nem tagadják le azok létezését és nem tagadják meg a feltárá­
sukat, akkor ugyanők örökre é lvezzé k örvendezve azon földjeik változatlan bir­ 11
toklását, am elyeken ezek az arany- és ezüstbányák találhatók, sőt a földjükön
talált arany-, illetve ezüstbányákból szárm azó, a bányászok szokása szerint be­ 12
folyó királyi jövedelm ek harm adrészét is kapják meg teljességgel örök időkre."
13
(I. Károly oklevele, 1327)

Körmöcbánya látképe
Milyen következtetéseket tudunk levonni a kö­
□ zépkorra vonatkozóan a mai látképből? Keresse
meg a térképvázlaton Körmöcbányát! Mely fém bá­
nyászatának volt a központja? Milyen egyéb állam-
igazgatási feladatot látott el a város? [F]

I. Károly jövedelmei
Csoportosítsa az uralkodó bevételeit a követ­
6 kezők szerint: milyen jogon szedték ezeket,
pénzbeni vagy természetbeni bevételek voltak-e,
honnan származtak a jövedelmek (kiktől szedték be)!
Milyen változás figyelhető meg a jövedelmek össze­
tételében Szent Istvánhoz és III. Béla korához képest?
Mely tényezők tették lehetővé a változásokat? [F]
 1 1 2 / A magyar középkor
Foglalja össze tömören a visegrádi meg­
állapodás lényegét! Mutassa be a forrás
segítségével Károly külpolitikai törekvéseit a
térségben! Állapítsa meg, a megállapodás mö­
gött álló dinasztikus elképzeléseket! [F]
16
I. Károly veresége Havasalföldön (Képes Krónika).
A magyar király 1330-ban kísérletet tett a hűbéri
függőségből szabadulni akaró Havasalföld meghó­
dítására. Basarab vajda azonban Károly lovagjait
tőrbe csalta Posadánál egy szurdokban. A király csak
Hédervári Lőrinc önfeláldozásának köszönhette meg­
17 menekülését, aki páncélt cserélt vele
J Milyen kapcsolatban állt a Havasalföld
feletti uralom biztosítására tett kísér­
let I. Károly belpolitikájával? Milyen katonai
erőviszonyokra utal a havasalföldi vajda tak­
tikája? [F]
Magyarország gazdasága
az Anjouk korában
Mely tényezők tették lehe­
tővé a nemesfémbányászat
fellendülését? Melyek voltak a
legfontosabb ásványkincseink?
Melyek voltak a jelentősebb bá­
nyavidékek? Jellemezze az or­
szág külkereskedelmi viszonyait
(behozatal és kivitel összetétele,
földrajzi sajátosságok stb.)! M i­
lyen szerepet játszott a királyi
hatalom, a gazdaság és a min­
dennapi élet alakulásában? [F ]
„A z Ú r 1335. évében, Szent Márton ün­
KÁROLY KÜLPOLITIKÁJA
nepe körül János cseh király és fia Károly
[a későbbi IV. Károly császár], meg a lengyelek királya [III. Kázmér]
Magyarországra, Visegrád várába jött Károly királyhoz, hogy ott örök
egyezséget kössenek. (...)
M ivel Lengyelország királya adófizetője volt a csehek királyá­
nak, s mivel Károly, Magyarország királya feleségül bírta a lengyel
király nővérét [Lokietek Erzsébet]. Magyarország királya, Károly, öt­
száz márka legfinomabb aranyat adott neki, hogy megválthassa őt a
cseh királynak fizetendő adózástól. Elhatározták itt azt is, hogy ha e
királyok közül bárm elyiket vagy országukat valam i ellenség tám ad­
ná meg, a többiek kötelesek segítségére sietni. És ezt egymás között
nagy eskükötéssel is megerősítették." (Thuróczy János: A magyarok
krónikája)
Károly külpolitikája
| ' \| Vegye számba I. Károly külpolitikájának fő irányait! Állapítsa meg
l l alapvető külpolitikai célkitűzéseit! Milyen kapcsolatban álltak kül­
politikai törekvései belpolitikájával? [F]
 A magyar középkor / 113

„M i, Károly, Isten kegyelméből Magyarország királya, amidőn a kiváló és ne­

mes fejedelem m el, János úrral [Luxemburgi János], Csehországnak ( ...) dicső kirá­
lyával, a mi kedvelt fivérünkkel tanácskozást tartottunk, bizonyos engedélyek ki­
adásáról behatóbban tárgyaltunk, majd mindkét királyság hasznát szem előtt tart­
ván, a mi főpapjaink és báróink érett megfontolását követve és az ő tanácsukra
elrendeltük, hogy mind a mi kereskedőinknek, mind a csehországiaknak és más Fogalmazza meg röviden a
szomszédos országbelieknek az alább megírt országutakon és útvonalakon kell rendelkezés indítékát és cél­
járniuk és u tazn iu k... ját! Határozza meg az uralkodó
M ivel jól tudjuk, hogy még Béla király jelölte ki mind a brünni polgároknak, érdekeit az oklevél alapján! Á l­
mind a nagyszombatiaknak a vám helyeket, ezeket továbbra is törvényesnek és jo ­ lapítsa meg, hogy a korabeli ke­
reskedelem mely szabályai tették
gosnak tekintjük. Éppen ezért mi kereskedőinknek, mind a csehországi és más or­
lehetővé az uralkodók fellépését!
szágokból érkező kereskedőket hívjuk és biztatjuk, hogy ja va ikkal, áruikkal és ér­
Magyarázza meg, miért nem vált
tékeikkel békében, háborítatlanul és minden akadályoztatás nélkül vagyonuk és általánossá az új útvonal! (A vá­
szem élyük biztonságban a vám ok lefizetése után szabadon jöjjenek keresztül az laszhoz használja fel a térkép-
említett vám helyeken." (I. Károly okleveléből, 1336) vázlatot!) [F ]

„[A z a gondolata támadt] egy Z ách nem zetségbeli, Felicián nevű, már é k e ­
r

Nézőpontok
sebb, deresedő fejű nem esnek, hogy egyazon napon karddal ölje meg Károly k i­ i. K áro ly kem ény és kegyet­
rály urat és Erzsébet királyné asszonyt meg két fiát, Lajost és Endrét. Ezt a F e li­ len, vértől és árm án yko d ás­
ciánt a néhai nádor, Trencséni Máté tette naggyá, utóbb Mátét elhagyta, és a k i­ tól nem mentes k ü zd e le m ­
rályhoz tért; a király megkedvelte, szabad bejárást engedett neki, és ajtaja m in­ ben szerezte meg a hatal­
dig nyitva állt előtte. Midőn azután az Ú r 1330-ik évében, áp rilis tizenhetedi­ m at. 1330-ban C sák M áté
kén, húsvét után való szerdán a király a királynéval és a mondott két fiával a v i­ egyik vo lt fa m iliá ris a , aki
segrádi vár alatt, házában ebédelt, Felicián észrevétlenül a király asztalához lé­ so kakh o z hasonlóan a k i­
pett: kirántotta éles kardját, és veszett kutya dühével hirtelen a királyra rontott, rály m ellé szegődött, fegy­
irgalm atlanul meg akarta ölni a királyt, a királynét és fiaikat. A kegyelmes Is­ verrel tört a k irályi csa lá d ­
ten könyörületessége azonban nem engedte, hogy végbevihesse szándékát. A ra. A m erényletért az u ra l­
király jobb kezét könnyen megsebesítette ugyan - ja j, a királyné jobb kezének kodó szö rn yű bosszút állt.
négy ujját egyszeriben lecsapta: ( ...) Midőn azután az ott álló királyfiakat is meg
akarta ö ln i, rávetették magukat a gyerm ekek nevelői, ( ...) halálos sebet kaptak,
G=_______ J
míg a gyerm ekek elm enekültek. Ekkor egy jó hajlandóságú ifjú, ( ...) a k irá ly­
né alétekíogója úgy rohant Fe licián ra, mint valam i vérengző fenevadra; tőrével
kem ényen nyaka és lapockája közé csapott, átvágta és leterítette; most az ajtó­
kon m indenünnen benyom uló királyi bajvívó vitézek rémes kardjaikkal ízenként
vagdalták össze a nyom orultat, és összekaszabolták, mint egy szörnyeteget. Fe­
jét Budára küldték, kezeit, lábait más városokba; majd egyetlen növendék fiát és
hű szolgáját - akik elfutottak, de meg nem m enekültek - lófarkra kötözve em ész­
tették el: tetemüket és csontjukat kutyák falták fel az utcán.
( ...) Kivonszolták a királyi udvarban lévő Klára nevű, gyönyörű szűz leányát
f K Vitassuk meg - a forrás
is, orrát, ajkait oly kegyetlen elm etélték, hogy csak fogai látszottak, két kezéről
V segítségével - a bűn és a
is levágták nyolc ujját, hogy csak hüvelykei maradtak; félholtan utcaszerte több
büntetés viszonyát! Tanulmá­
városban lóháton hurcolták, és a szerencsétlent ilyen kiáltásra kényszerítették: nyozzuk a kortársak és az utó­
»lgy lakoljon, aki hűtlen a k irá ly h o z!« ( ...) Végül sok Felicián nem zetségbeli ne­ kor álláspontját! Tárjuk fel az
mest lem észároltak." (Képes Krónika) eltéréseket és azok okait! [SZ]
J Állapítsa meg, hogy a forrás szerint mi volt Zách Felicián tettének indítéka! Tárja
Q fel a merénylet mögötti lehetséges politikai okokat! Magyarázza meg, miért nem
kapunk erre pontos választ a forrásból! [í]

Állapítsa meg a megtorlás jellegét! Tárja fel, mely jogi elveken alapult, s melyeket
9 tagadott meg! [I]

„1 0 . A z elítéltek bűneiért fiaikat, fivéreiket, rokonaikat, nővéreiket és felsé­

güket nem szabad büntetni
És az ilyen kivégzett em bereknek a bűne miatt fiaikat, fivéreiket, rokonaikat,
9 Tárja fel, milyen összefüg­
gésben állhat a törvénycikk
a Zách Felicián merényletét kö­
nővéreiket és felségüket nem szabad büntetni, hanem békésen és háborítatla­ vető eseményekkel! Állapítsa
nul m aradjanak meg birtokaikban, házaikban és javaikb an . (Nagy Lajos törvé­ meg, milyen jogi felfogásra he­
nye, 1351) lyezkedik a törvény! [F ]
 1 1 4 / A magyar középkor

Zách Felicián merénylete a Képes Krónika

ábrázolásán és Orlai Petrich Soma XIX. szá­
zadi festményén
Hasonlítsa össze az ábrázoláso­
kat a következők szerint: a téma
megközelítése, öltözetek és egyéb
külsőségek, a kép üzenete! Hason­
lítsa össze a képeket a szöveges for­
rásokkal is!

Zách Klára halála. Freskó a XIX. század végéről

23
Állapítsa meg, hogyan viszonyul a kép alkotója Zách Klára személyéhez, tragédiájához! Idézze fel Arany jános Zách
Klára című balladáját! Hasonlítsa össze a költő szemléletét forrásainkkal!

„V é re s az ujjad , „M utató ujjam ért A más kettőért

Nem v é rz ik hiáb a: Szép hajadon lányát; V e je , lánya végét;
M it kívá n sz most, k irályi nőm , Nagy u jjam ért legény fia Piros vérem hullásáért
Fájdalo m d íjáb a?" B o rzasztó h alálát; M inden nem zetségét!"
(Arany János: Z ách Klára. Részlet)
_______________________________________

1 7 . Az Anjouk fénykora és bukása
NAGY LAJOS KÜ LPO LITIKÁ JA A trónt serdülőként
elfo glaló I. (Nagy) Lajosra (1 3 4 2 -1 3 8 2 ) hű bárókat
és telt kincstárat hagyott K áro ly k irá ly . A zo n b an m ár
uralko dása kezdetén rászakadt az atyjától örökölt di­
nasztikus politika gondja.
H atalm as összeget (6 tonna ezüst és 5 tonna arany)
kellett fize tn ie azért, hogy az avigno ni pápai udvar e l­
ism erje öccsét, Andrást a nápolyi trón örökösének.
Á m a kérdés ezután sem rendeződött, mert Andrást
felesége Itáliában meggyilkoltatta. Lajos a kor e lv á ­
rásainak m egfelelően nem hagyhatta m egtorlatlanul a
m erényletet, és a trón igényről sem m ondhatott le. Két
hadjáratot (1 347-1 3 4 8 , 1 350-1 352) indított Nápoly­
ba. C sapatai m indkét alkalo m m al elfo glalták a várost,
de a távoli tartom ányt a m agyarok nem tudták m egtar­
tani. A nápolyi örökségért folytatott küzdelem kime­
rítette a királyi kincstárat.
H osszú uralko dása alatt Lajos számos háborút vi­
selt (V e le n c e , H a vasa lfö ld , M o ld va stb.). Ezek ered ­
m ényeképpen az országot délen és keleten hűbéres
államok vették körül. A hadjáratokban a k irályi had­
erő m ellett a bárói ban dérium ok is részt vettek, így
m egerősödtek a bárói c salá d o k. U g yan akko r a bárók
Lajo sh o z haláláig teljes m értékben hűek m aradtak.
III. K ázm é r h a láláva l (1 3 70 ) Lajosra szállt a len­
gyel trón. A két ország között perszonálunió jött lét­
re: csak a k irá ly sze m é lye vo lt közö s, egyébként a két
állam m indenben ö n álló m aradt (saját főm éltóságok,
tö rvén yek, közigazgatás stb.). Lajos a lengyel bárókkal
együtt korm ányzo tt. M egerősítette a lengyel nem esség
jogait (kassai kiváltságo k, 1 3 74 ), hogy tám ogassák őt.
A z uralko dó a pápa felkérésére a Balkánon a bo-
gumil eretnekek ellen küzdött. A bogum ilok e lleni
sze lle m i h arch o z k ap cso ló d ik az első magyar egye­
tem alapítása Pécsett (1 3 67 ).
AZ 1351-ES TÖ RVÉN YEK A z eredm énytelen itáliai
hadjáratok és a katonák által M agyarországra b ehur­
colt pestis o kozta belső feszültség levezetésére Lajos
1351-ben országgyűlést hívott ö ssze. Megújították a
nemesség Aranybullában megfogalmazott szabad­
ságjogait (adóm entesség, törvényes ítélet nélkül nem
fogható el, háza sérthetetlen, csak az ország vé d e lm é ­
re köteles hadra kelni).
Egy ponton azo nban változtattak az A ra n y b u lla
rend elkezésén: a szabad örökítés (végrendelkezés)
jogát elvették. Elle n ke ző le g , a birtokot tilos vo lt e lid e ­
geníteni, az a nem zetségen belül apáról fiúra szállt.
A Lajos által törvényesített osiség védte a nemesi bir­
tok egységét, és megóvta attól, hogy esetleg bárók
kezére jusson. A fiúágon kihalt nem zetségek birtokai
a háramlási jog révén a k irály ra szállta k v issz a . így
az új rendelkezés biztosította a k irályi fö ld b irto ká llo ­
m ány folyam atos utánpótlását. A későbbiekben ez tet­
te lehetővé az uralko d ó kn ak, hogy h íveiket birtoko k­
kal ju ta lm a zz á k .
A z 1 351 -es törvények a kilenced (k ile n ce d ik tized)
A magyar középkor / 115
bevezetésével egységesítették a jobbágyok földesúri
szolgáltatását. A törvény m inden földesurat kötele­
zett a kile n ce d b eszedésére. így biztosította a nem es­
ség szám ára a jo b b ágyok m unkaerejét, m ivel ezután
a nagybirtok nem tudta ked ve zm é n yekke l e lcsáb íta­
ni jo b b ág yaikat.
K im o ndták az „egy és ugyanazon nemesi szabad­
ság" e lvét. Ennek értelm ében jogilag egyenlő lett v o l­
na báró és nem es. A rend elkezésnek soha nem tudtak
érvén yt sz e re z n i, de h o zzá já ru lt a nem esség öntuda­
tának nö veked éséhez.
A z 1351-es törvények é vszá zad o kra m eghatároz­
ták a m agyar jog fejlődését. A törvények tü krö zik ,
hogy a m agyar társadalom m ár alapvetően a nyuga­
ti m intákh o z hasonult. A papság mellett jól megha-
tározhatóan körvonalazódott a bárók és a nemesség
csoportja. Befejeződött a jogilag egységes, szabad
költö zésű jobbágyság k ia la ku lá sa .
A KIRÁLYI HATALOM M EGRENDÜLÉSE Lajosn ak
nem született fiú örököse, így a trónutódlás b izto sítá­
sa érdekében le á n ya in ak m egfelelő férjről kellett gon­
d o sko d nia. A M agyarországot ö rö klő M áriá n a k Lu­
xem burgi Zsigm ondot (IV . K áro ly fiát) szán ta. Máriát
megkoronázták, a bárók egy része azonban másik (egy
férfi) jelölt mögött sorakozott föl. A tró n viszá lyb an a
bárók érdekcsoportokba, ligákba szerveződtek, am i
jelentősen növelte erejüket. Ú j jelenség, hogy a ne­
messég is szín re lépett. Igaz még nem ö n álló erőként,
hanem az egyik bárói liga mögött fe lso ra ko zva .
A véres küzd elem b ő l végül Mária férje, Zsigmond
(1 3 8 7 -1 4 3 7 ) és az őt támogató bárók kerültek ki
győztesen. U gyan Zsigm ond elnyerte a trónt, a királyi
hatalom azo nb an jelentősen m eggyengült, mert a ki­
rályi várak nagy része a bárók örökbirtokává vált. A z
ország vá ra in ak alig 2 0 % -a m aradt k irályi kézb en.
A KIRÁLYI HATALOM HELYREÁLLÍTÁSA Zsigmond
ügyes p o litikával lépésről lépésre erősítette meg hatal­
m át. Ellenfelei egy részét erővel kényszerítette meg­
hátrálásra, másokkal szövetségre lépett. A m ik o r M á­
ria balesetben m eghalt, Zsigm ond C ilié i Borbálát vet­
te feleségül, így rokonságba került a nagy hatalm ú bá­
rói csalá d d a l. A Zsigm ondot tám ogató liga (G a ra ia k és
C ille ie k ) egységét je lk é p e zte a Sárkányos lovagrend
m egalapítása (1 4 0 8 ). Zsigm ond a háram lási jog révén
a koronára v issz a sz á lló birtokokat fe lh a szn á lva hoz­
zá hű idegeneket és magyar nemeseket emelt bárói
rangra (O zo ra i Pipó, R o zg o nyiak).
Zsigm ond a bárókkal szem ben igyekezett elősegí­
teni a nemesség renddé szerveződését. N övelte sze ­
repüket a várm egyéb en, s m eghívta kép viselő iket az
o rszággyűlésekre. A báróktól (főnem esektől) v a ló m eg­
különböztetésül ekkortól nevezik a birtokos nemese­
ket köznemeseknek.
A szabad királyi városok és bányavárosok gazda­
sági fejlődését az uralko dó szám os intézkedéssel tá-
 1 1 6 / A magyar középkor

mogatta. A z erősödő váro sokban szövetségest látott
(pl. 1405-ben tan ácsko zásra hívta k ép viselő iket). K i­
váltságokkal (árum eg állító jog, vásártartási jog), a
m értékrendszer egységesítésére tett kísérlettel igyeke­
zett erősíteni a helyzetüket. Ez a törekvése azo nb an a
városok viszonylagos gyengesége m iatt csak részsike­
reket hozott.
A X V . század b an a szabad k irályi váro sok m ellett
gyors fejlődésnek indultak a földesúri joghatóság alatt
álló mezővárosok. Ezek az elsősorban m ezőgazdasági
áruterm eléssel fo g lalko zó telep ülések a városi k ivá lt­
ságoknak csak sző kéb b körével rendelkeztek (pl. az
adót egy összegben fizették). Ez is elegendő vo lt ah ­
hoz, hogy a jobbágyi m unka eredm ényesebb legyen,
és itt fejlő d jö n a leggyorsabban a m ezőgazdasági áru­
term elés.

ARCHÍVUM

„ ( ...) Isten kegyelméből alázattal és fiúi hódolattal

Kövesse nyomon a térkép
2 alapján Lajos külpolitiká­
ját! Tárja fel az egyes területek­
hez fűződő dinasztikus, politikai,
gazdasági és egyéb érdekeket!
Jellemezze Magyarország politi­
ka-földrajzi helyzetét Lajos korá­
ban! Milyen szerepet játszottak
uralkodása idején a tatárok és az
oszmánok?
Nagy Lajos külpolitikája
nevet
tifllí!' I« LOVACWEWO
Köp.mi ut
Egr LENGYEL
.VSAXi
NAGY LAJOS KÜLPOLITIKÁJA
folyam odom hozzátok, hajlítsátok és fordítsátok
oda szívetek belsejét és elmétek minden figyelmét kegyes jám borsággal, hogy
ez a felségsértő m erénylet megkapja nagyságához méltó büntetését, s testvé­
rem gyilkosai, s akiket az ő vére beszennyez, sz ic ília i királysága és tartozékai­
ra való minden joguktól meg legyenek fosztva. - És testvérem elem észtői ezek:
testvérem özvegye, a férjgyilkos Johanna, ( ...) herceg és m indazok, akik a s z i­
c ília i koronát álnokul m egszerezni igyekeztek. M ivel pedig apostoli Szentsé­
ged tudomással bír arról is, hogy én vagyok a s z ic ília i királyi házból szárm azó
elsőszülöttnek az elsőszülöttje, fenséges és kegyelmes Szentségedhez újból hó­
dolatteljes és fiúi alázattal esedezem , hogy elkeseredett és felháborodott szív e ­
met kegyelmesen vigasztaljátok a z z a l, hogy a sz ic ília i királyságot, úgy ahogy az
tartozékaival együtt Szentségedre szállott, most feltétlenül nekem és testvérem ­
nek István herceg úrnak méltóztassatok adom ányozni ( ...) " (Lajos levele VI. Ke­
lemen pápához)
Határozza meg, miért fordult a pápához a király! Állapítsa meg, mit követel Lajos
5 a pápaságtól öccse halálát követően! Magyarázza meg, mely érdekek vezethették
a pápaságot a kérdés elbírálásakor! [F]
„Ezután a király, aki a sereg vonulásakor napokon keresztül álladóan fegy­
verzetében szokott lovagolni a katonák csapatai között, elindítván seregét, kö­
rülzárta Canosa [nem azonos az észak-itáliai Canossával] várát, és ostrommal
elfoglalta, vagyis inkább visszavette. De itt, m ikor fegyveresen igyekezett fe l­
m ászni egy létrán, kődobásoktól súlyosan talál­
va lezuhant a várárokba, és testén súlyos sérülést
szenvedett. Emiatt a bárók és lovagok szerfölött
m egszidták, hogy olyasm ibe avatkozott, ami nem
illik a királyi m éltósághoz." (Küküllei János Lajos
királyról szóló krónikája Thuróczy János A ma­
gyarok krónikája cím ű művéből)
Mennyiben felelnek meg a Lajosról olvasottak
( ! ) a kor lovagi felfogásának? Lajos tettei milyen
visszhangot válthattak ki híveiben? [F ]

„A mostani olaszok előtt csodálatosnak tűnik

fel a lovasok nagy szám a, m ely a magyar királyt
ellenségei ellen harcba kíséri. ( ...) Ő si jogszoká­
sok szabják meg, hogy valam ely báró vagy köz­
ség m ennyi lovast állítson ki a király szolgálatá­
ra, ha hadba megy vagy háborút indít, úgy, hogy
Fekete- a lovasok szám át s a szolgálat idejét illetőleg m in­
tenger denki tudja, hogy mi a kötelessége. S m ivel az
uralkodó felhívására rögtön, halogatás vagy ké­
sedelem nélkül m ozgósítaniuk kell, azért minden
község és báró kijelölte azokat, akik a hadi szo l­
gálatra ki két, ki több ló val, könnyű támadó fegy­
verekkel, vagyis íjja l, puzdráikban n yilaikkal s
ten g er szem élyük védelm ére hosszú karddal fölszerelten
 A magyar középkor / 117

állandó készenlétben tartoznak ál lan i. ( ...) fejüket

ritkán borítja sisak, hogy a nyilazásban ne akadá­
lyo zza őket"(M atteo Villani, XIV. század)
Gyűjtse össze az Itáliában harcoló magyar
ó haderő fegyvernemeit! Magyarázza meg, miért
volt a szerző számára furcsa a magyar sereg! Tárja
fel, hogy a magyar hadszervezet mely vonásaira is­
merünk rá a leírásban! Állapítsa meg, mit érthet a
szerző községeken! Határozza meg, hogy a magyar
törvények szerint kik és milyen feltételek mellett vol­
tak kötelesek követni a királyt idegenbe! [F]

Nagy Lajos harca a törökökkel

(XIV. századi táblakép)
Jellemezze a kép alapján a király szerepét a
ö harcban? Mit állítanak erről a tankönyvben
közölt írásos források? Állapítsa meg, hogy egyezik,
vagy különbözik a kép és az írásos források ítélete? [F]

„9 . Mi tehát országunk említett báróinak, előkelőinek

A Z 1351 -ES TÖRVÉNYEK
és nem eseinek a kérését királyi kegyes jóindulattal
m eghallgatván,
10. ( ...) kérésüknek eleget tenni és óhajukat teljesíteni akarván, hogy őket
hasonló hű tetteknek odaadással való véghezvitelére serkentsük, legkedvesebb
ősünknek és elődünknek, András király úrnak előbb említett, s aranypecsétjé­
vel megerősített, minden gyanútól teljességgel mentes, szóról szóra ide közbe­
iktatott oklevelét [az 1222-es A ranyb ullát], a benne leírt minden szabadsággal
együtt elfogadván, m agunkévá tévén és jóváhagyván:
11. kivéve egyedül ugyanazon kiváltságlevélből az előbb említett módon
kirekesztett egyetlen cikke lyt, azt tu d n iillik, „hogy az örökösök hátrahagyása
nélkül elhaló nem eseknek jogukban áll birtokaikat még életükben és haláluk
esetére az egyháznak vagy m ásoknak, akiknek akarják, átadni vagy hagyom á­
nyo zni, eladni vagy elidegeníteni" éppen ellenkezőleg: egyáltalán ne legyen
joguk ezt megtenni, hanem birtokaik a jog szerint és törvényesen tisztán és
egyszerűen, minden ellentm ondás nélkül legközelebbi atyafiaikra, nem zetsége­
ikre háram oljanak." (Lajos király 1351 -es törvényeiből)

6 Elevenítsük fel az Aranybullában a szervienseknek biztosított jogokat! Tárja fel,

mit jelöl a törvényben a szerviens kifejezés helyett a nemes használata! Magya­
rázza meg, kiknek az érdekeit szolgálták a törvényben rögzített változtatások! Állapítsa
meg, mely, már az Árpád-korban megismert felségjogot újít fel a törvény! Határozza
meg a háramlás mai jelentését! [F]

„1 1 . U gyanazon nem eseknek a kérésére ahhoz is ho zzájárultunk, hogy mind

az országunk határai között lakó valódi nem esek, mind pedig azok is, akik or­
szágunk határain belül fekvő hercegi tartom ányokban élnek, egy és ugyanazon Lajos király bevonulása Zárába. Dom­
szabadságot élvezzé k. bormű egy ezüstkoporsón
12. És mostantól fogva s a jövőben a „bán zso lozsm ájának" nevezett Miért fogadta el szíveseb­
nyestbőradó ügyében se zaklassák őket [a D ráva és a Száva között élő nem e­ © ben az adriai kikötőváros a
sek], hanem m iként országunk más részeinek többi nem esei, ők is teljességgel magyar fennhatóságot, mint Ve­
kivételezettek és mentesek legyenek bárm iféle más, eddig fizetni szokott adónak lence uralmát? [F ]
m indennem ű szolgáltatása aló l. ( ...)
15. A nemeseket arra se kényszerítsék, hogy útjukban a vám helyeket érint­
sék, hanem azokon a réveken, am elyeken csak akarnak, minden akadály nélkül
szabad átkelésük legyen." (Lajos király 1351-es törvényeiből)
Értelmezze a törvény 11., 12., 15. pontjának előírásait! Határozza meg, mely
ó társadalmi csoportérdekeit szolgálják elsősorban a rendelkezések! Állapítsa meg,
mely folyamat befejeződéséről tanúskodnak az előírások! Magyarázza meg, milyen
politikai célok vezették a törvény kiadóját! [F]
 1 1 8 / A magyar középkor

Nagy Lajos a trónon, alattvalói körében

(Képes Krónika)
Milyen csoportokra osztotta az illusztrá­
□ tor Lajos király alattvalóit? Tárja fel en­
nek okait! Figyeljük meg az uralkodó felség-
jelvényeit! [F]

államnak (Ötdesúmak egyháznak

„6 . Ezenkívül bárm ely néven nevezett minden szabad fa lu ­ (kincstárnak)
ban, sőt még az udvarnoki és királynéi falvakban élő valam ennyi
szántóvető és szőlőbirtokos jobbágyainktól is - kivéve a fallal öve­ kapu adó. k Ionra cl
rendkívüli ] ajándékok í hz«d
zett városokat - ezek minden term ényének és borának a kilenced hadiadó róhat
részét [a kilencedik tized] fogjuk beszedni, és a királyné asszony is
be fogja hajtani és a fent említett bárók és nem csak bárm ely birtoka­
ikon élő minden szántóvető és szőlőbirtokos jobbágyuktól hasonló­
képpen hajtsák be, és szedjék be azok minden term ényének és bo­
rának a kilencedrészét a saját szükségletükre.
És ha egyesek az imént említett behajtással kapcsolatban más­
ként járnak el, az olyan ellenszegülőknek és jelen rendeletünk meg­
hiúsítóinak a birtokain a term ényeknek és bornak ama kilenced ré­ A jobbágyi szolgáltatások
10
szét - bárm iféle mérséklés és engedm ény nélkül - a saját szükségle­ Csoportosítsa a jobbágyság terheit a
11
tünk céljaira fogjuk behajtani." (Lajos király 1351-es törvényeiből) □ következők szerint: kinek rója le, hogyan
rója le, és mi a teher kivetésének a jogcíme!
/ K Foglalja össze tömören a 6. pont tartalmát (kikre vonatkozik, kikre Milyen változásokat figyelhetünk meg a job­
^ nem vonatkozik, mely területet szabályoz stb.)! Állapítsa meg, mely bágyi szolgáltatások terén? Milyen tényezőkre
folyamat lezárultát jelzi a törvény! [F] vezethetők vissza a változások? [F]

„Lajo s király uralkodása véget érvén, fiúsarjat nem

Garai Miklós sírköve. Lajos leánya
iránti hűségével alapozta meg család­
ja vagyonát, hatalmát. Fia, akit ugyan­
csak Miklósnak neveztek, Zsigmond
idején több mint 30 évig volt nádor, s
amikor a király évekig külföldön tar­
tózkodott, ő irányította az országot
A KIRÁLYI HATALOM
hagyott maga után, csak két lányt. Egyiküket, a szü ­
MEGRENDÜLÉSE
letés rendjében az idősebbet, akit M áriának nevez­
tek, bár még nem volt kiházasítható korú, házassági szerződésben a serdületlen
- Károly római császár és cseh király fiának, még atyja életében - , azzal a kikö ­
téssel, hogy am ikor a hajadon eléri a házasulandó kort, hozzám egy feleségül, és
hitvesét teszi meg királynak.
A z ország összes nem eseinek tetszett ez a feltétel. ( ...) Ennek a leánynak élt
még az an yja, név szerint Erzsébet, ( ...) . M ellettük volt G arai M iklós is, az ország
legtekintélyesebb em bere, szárm azását, gazdagságát és birtokait tekintve egy­
aránt nem es, akit Lajos király az ország nádori tisztségének méltóságára emelt,
és csupán a királynak rendelt alá. ( ...) M ihelyt a gyöngébb nemet, ezt a hiszé­
keny asszonyt kívánsága szerint irányíthatta, kicsikarta tőle az engedélyt, és ő
gyakorolta kényére-kedvére a királynői hatalmat. ( ...)
( ...) A királynők és a nádorispán pedig ( ...) elindultak Budáról, hogy az or­
szág déli részét látogatják meg ( ...) Horváti János bán [a királynő ellenfele] ha­
talm as fegyveres csapatot gyűjtve maga köré, őrjöngve és a bosszúállás hevétől
égve megrohanja az udvari emberek csapatát. ( ...) És am ikor a királynő és a
nádorispán katonái látják, hogy az ellenség ereje m eghaladja az ő csapatukat,
megfutamodva hanyat-hom lok futásnak erednek m indazok, akik még nem es­
tek el. ( ...)
G arai nádorispán ( ...) leugrik lováról, és a királynők kocsijához tám aszkod­
va kardját villogtatja az ellenség e llen, minden erejével védelm ezi önmagát és a
királynőket. De mit használt egyetlen kéz védelm e ( ...) A testébe fúródó nyila-
 A magyar középkor / 119

kát, hogy ne akad ályozzák sújtó karját, nádként

tördeste el, és m indaddig szem beszállt az egész
csapattal, míg egy katona a királynők kocsija
alól, ahonnan nem tartott tám adástól, a lábánál
fogva ki nem rántotta, és a királynők és szolgá­
lóiknak az elkövetkezendő halál félelm étől egyre
erősödő sikoltozása közben le nem vágták a fe­
jét." (Thuróczy János: A magyarok krónikája, XV.
század)
Fogalmazza meg, hogyan kívánta rendezni
© Lajos király a trónutódlás kérdését! Állapítsa
meg, hogyan fogadta ezt az ország! Tárja fel, mely
tényezők járultak a terv meghiúsulásához! Magya­
rázza meg, a trónviszály kialakulásának következ­
ményeit! [SZ]

„M i, M ária, Isten kegyelméből M agyaror­

szág, ( ...) stb. királynő je ( ...) Budán, a már e l­
múlt m indenszentek ünnepének nyolcadik nap­
ján országgyűlést tartottunk, úgy tu d n iillik, hogy országunk egyes megyéiből Garai nádor megvédi a királynőket
egyenként négy tehetősebb nemes tartozott összegyűlni a fent mondott időre (Kovács Mihály XIX. század végi fest­
és helyre, végre a maga a határnap elérkezvén, és maguk a nemesek együtte­ ménye)
sen a fent mondott helyre felségünk rendelése szerint összegyűlvén ( ...) " (Mária Vesse össze Thuróczy János
ó szövegét és a festményt! Ha­
királynő dekrétumából, 1385)
sonlítsa össze a XV. századi króni­
kaíró és a XIX. századi festő állás­
1 Hogyan jelenik meg a forrásban a köznemesség! Magyarázza meg, mely folyamat pontját az eseményről! Ismertesse
_ U felgyorsulását jelzi a dokumentum! Ábrázolja sematikus rajzon az országgyűlés azokat az elemeket, amelyekből
felépítését és összetételét! [F] következtetését levonta! [SZ]

„1 0 . Aztán m egállapítjuk, hogy ha országlakosaink

A KIRÁLYI HATALOM
közül akárm ilyen rendű vagy rangú, a főpapoknak,
HELYREÁLLÍTÁSA
báróknak, nem eseknek vagy más rendű em bereknek
a jobbágyai vagy parasztjai ellen valam i jogi vagy keresete lesz, aziránt először
és elsősorban azoknak földesurai előtt kell törvényesen fö llép ni.
És ha e falusiak vagy parasztok urai az igazságszolgáltatást megtagadnák, Állapítsa meg, az igazság­
vagy annak eszközlésében késedelm eskednének, akkor hívja az ilyen földes­ szolgáltatás mely szintjére
vonatkozik a dekrétum! Határoz­
urakat az igazságszolgáltatás megtagadása cím én annak a megyének ispán­
za meg, kiknek a jogi ügyeit tár­
ja vagy alispánja vagy szolgabírái elé törvényesen perbe, am elyben az igaz­ gyalja, s azt hogyan szabályozza!
ságszolgáltatás megtagadása megtörtént." (Zsigmond 1405. évi, ún. nagyobb Magyarázza meg a jogalkotói
dekrétumából) szándékot! [F]

„Végre egybegyülekezésünk után, főpapjaink, báróink, valam int az ország

testét a távollevők teljes hatalm ával képviselő országos nemesek egyértelm ű ta­
nácsára, közös m egbeszélésével és beleegyezésükkel elhatároztuk ( ...)
4. És m ivel felségünk országlakosainak gyakori panaszából, sőt a kézzelfog­
ható tapasztalás tanúságából is megértette, hogy a hatalm asabb országlakók né­
m ely új birtokfoglalásokkal és hatalm askodásokkal sokféleképpen elnyom ják és
terhelik, azért ( ...) útját akarván á lln i:
H atároztuk és rendeltük, hogy ha bárm ikor és bárhol megesnék az, hogy va ­
laki birtokokat és földeket újabban elfoglal ( ...) akkor a sértettek ( ...) m enjenek
és forduljanak annak a várm egyének az ispánjához és szo lgab íráiho z, ahol az
ilyen dolgokat elkövették.
Ezek az ispánok és szolgabírák ( ...) az elfoglalt birtokokat, az e tekintetben
nekik adott hatalom nál fogva adják vissza azo kn ak, akiktől igaztalanul elvették A Sárkányos Rend jelképe. A rendet
( ...) " (Az 1435. évi II. törvényből) Zsigmond a hozzá hű bárókból hozta
1 Állapítsa meg, milyen jelenséget kíván orvosolni a törvény! Tárja fel a törvény­ létre
e i ben említett problémát! Magyarázza meg, hogyan kívánta orvosolni a gondot az Milyen lehetőségei voltak
uralkodó! Állapítsa meg, mely társadalmi folyamat tette ezt lehetővé, s mely folyamatot Zsigmondnak hozzá hű bá­
kívánt ezzel erősíteni Zsigmond! [F] rói csoportok kialakítására? [F]
1 2 0 / A magyar középkor

Bárói ligák
a XIV. század első felében
Határozza meg a térkép
segítségével a bárói liga
fogalmát! Vesse össze a ligák
és a tartományúri hatalom je l­
legét! M ilyen játéktere maradt a
királyi hatalomnak a ligák ural­
nia idején? [F]

„ ( ...) miután országunk minden megyéjéből és kerületéből a követeket, és

a királyi joghatóságunk alá tartozó városok, m ezővárosok és szabad községek
küldötteit összehívtuk, s m indnyájuknak és m indegyiküknek kéréseit, kívánsá­
gait, előadásait, vélem ényét és panaszait meghallgattuk, és pontosan megértet­
tük: országunk főpapjainak, báróinak és tekintélyesebb elő kelő inek, valam int
ama követeknek tanácsára s az e részben történt érett m egbeszélés után, az
Vegye számba a korabeli egész ország java és békességes állapota kedvéért határoztuk és rendeltük, hogy
5 Magyarország települési tí­ ném ely városokat védfalakkal kell körülvenni, ném ely szabad községeket vagy
pusait! Vesse össze az egyes típu­ m ezővárosokat a városok rangjára kell em elni, ( ...)
sokat gazdasági, jogi és politikai
1. Hogy a fonttal, mérleggel, öllel való mérés, a bornak, gabonának kim éré­
szempontból! [F]
se, s általában minden megmérhető és m ázsálható dolognak kim érése és niázsá-
A XIV. századi magyar települési hie­ lása minden városban, a m ezővárosokban, várakban, s egyáltalán országunk ha­
rarchia tárain belül mindenütt Buda városunk mértéke szerint történjék ( ...)
2. Elrendeltük azo n k ívü l, hogy az idegen
kereskedőknek bárm ely városban posztót levág­
gazdaság ni és rőfönként eladni, sőt egyszerre hat vég­
tolódon hierarchia
nél kevesebbet eladni sem m ikor, még vasárna­
pokon se legyen szabad, ha ugyan azoknak a
céhes pár. kereskedőknek van hat vagy ennél több darab
bányászat, posztójuk. ( ...)
kereskedelem,
mezőgazdaság 1 2. Ezenfelül, ha azoknak a városoknak a pol­
gárai, m elyeket újonnan létesítettünk és am elye­
ket más városok szabadságaival láttunk el, bíró­
ik és esküdtjeik ítéletében és határozatában meg­
mezővárosok
nyugodni nem akarnának, megannyian ahhoz a
mezőgazdaság
kereskedelem városhoz, am elynek szabadságaival élnek vagy
jobbágyi* tárnokm esterünkhöz fellebbezhetnek. ( ...)
21. Végezetül gondoskodni akarván a köz­
jóról és az egész ország hasznáról (...) azt is jó ­
f a iv * nak láttuk (...) elrendelni, (...) hogy egy bányász
4 se merjen vagy kíséreljen meg bárm ilyen rendű
mezőgazdaság és rangú em bernek is aranyat vagy ezüstöt n y íl­
tan vagy titokban eladni" (...) (Az 1405. évi váro­
si dekrétumokból)
Egyösszegű adó Bíráskodás Vegye sorra a dekrétum intézkedéseit! Állapít­
Fejenkénti adó Fehebbvaeii bíráskodás
< 5 sa meg, mely célból születtek a rendelkezések!
Határozza meg a városi polgárság helyét a korabeli
magyar társadalomban! [F]
 A magyar középkor / 121

BIRTO KVISZO N YO K AZ A N JO U K É S ZSIGM OND KORÁBAN

Zsigmond és
Birtokcsoport Anjou-kor
Albert kora
Király és királyné 3350 helység 1100 helység
Egyházi birtokosok 2650 helység 2650 helység
30 leggazdagabb főnemesi család 3080 helység 6300 helység
30 fő- és köznemesi család 1420 helység 2100 helység
Nagybirtokos köznem esek (240 család) 2800 helység
9550 helység
Közép- és kisbirtokos köznem esség 8600 helység

Zsigmond é s Albert
Anjou-kor
Birtok terjedelme a helysé- / K Állapítsa meg, hogyan ala-
kora
gek szám ában kifejezve -S^J kult a különböző birtokos
családok helységeik családok helységeik
szám a szám a csoportok helyzete a vizsgált idő­
500 helyséqen felül - - 2 1400 szakban! Hol történt a legna­
251-500 helvséqiq 1 260 5 1500 gyobb növekedés? Hol a legna­
201-250 helvséqiq 1 230 8 1700 gyobb csökkenés? Mely csoport ré­
151-200 helvséqiq 1 170 7 1100 szesedése nem változott? Milyen
101-150 helvséqiq 10 1200 13 1400 folyamatokra utalnak az adatok?
41-100 helvséqiq 47 2640 25 1300 Vesse össze az adatsort a 120. ol­
összesen: 60 4500 60 8000 dalon levő térképvázlattal! [F]

Értékelje az egyes korszakok Nagy Lajos-képét, és tárja fel azok indítékait, okait,
r ------------------------------------i
és vesse össze a tanultakkal! [F]

Nézőpontok
Lajost, a lovagkirályt már
„A z ország összes nem eseinek tetszett ez a feltétel. Szem ük előtt ragyog­
kortársai szerették, és a
tak még atyjának [Nagy Lajos] friss érdem ei: ugyanis sokakat paraszti kunyhó­
„nagy" je lző ve l illették. A z
ból a legnagyobb tisztségre em elt; egyeseket egyházi, másokat világi méltóság­
1351. évi törvények, vagy­
gal tüntetett ki; az udvari nem eseket, akiket helyzetük arra kötelezett, hogy a k i­
is a nem esi kiváltságok
rályi háznak különböző szolgálatokat tegyenek, minden kötelezettségük alól fel­
megerősítése révén a ren­
oldozta, és ugyanolyan szabadságjogokkal ruházta fel, mint a valódi nemeseket.
diség korában szintén nagy
M inek részletezzem ? A z ország békéjét m egőrizte, a magyarokat a külföldi nem ­
tiszteletnek örvendett. A
zetek szemében félelm etesebbé tette, mint valaha voltak, és elérte, hogy a ma­ 23
X IX . században az ébredő
gyarok világszerte elterjedő hírneve a csillagokig é rjen." (Thuróczy János: A ma­
nem zeti öntudat a közép ­
gyarok krónikája, XV. század)
kori „három tenger mosta"
„M ás okért, hatalmának és tekintélyének gyarapításáért, kis sérelmekért fegy­ nagyhatalom képviselőjét
vert fogni nem szeretett, mert a békét szom szédaival többre becsülte a háborús ünnepelte benne. A XX .
eszközökkel elérhető jogtalan előnyöknél. Célkitűzésének ez a jogi és etikai meg­ századb an a m arxista törté­
alapozása, a »történeti jogok« feltétlen tisztelete szükségszerűen avatta Lajost az netírás életm űvéből a had­
Árpádok külpolitikai koncepciójának örökösévé, a déli és keleti tartományok bir­ járatokat em elte ki, m elye­
toklásában gyökerező magyar im perializm us zászló vivő harcosává. Ez a jogtiszte­ ket károsnak minősített.
let és erkölcsi tudat avatta a hit és egyház védelmét lovagi kötelességének ismerő A z uralkodót hibáztatták a
»kegyes királyt« egyszersmind keresztes vitézzé, az egyház zászlótartójává. Ez kincstár kiürítéséért, a bá­
szerezte meg szám ára kortársainak és a kései utódoknak tiszteletét is. rók hatalm ának növeke­
Nagy Lajos külpolitikai célkitűzése, diplom áciája és hadivállalkozásai kalan­ déséért, sőt balkáni hódítá­
dosnak és irreálisnak csak úgy tűnhetnek fel, ha elfeledjük, hogy a magyar ki­ sait a török előretörés egyik
rályság a X IV . században a Német-római Császársággal és a Francia Királysággal okaként állították be.
egyenrangú, velük erőben és tekintélyben sikerrel versenyző nagyhatalom volt, s
o=________________________ J
hogy erre a rangra éppen az Anjou-királyok - I. Károly és Nagy Lajos - em elték."
(Hóman Bálint-Szekfíí Gyula: Magyar történet, 1928) 24
„Lajos déli és keleti külpolitikája igazságtalan, hódító, erőszakosan térítő há­
borúk láncolata volt. Ez a politikája átmenetileg megnövelte a balkáni magyar be­
folyás hatáskörét, de igen szerencsétlen volt következm ényeiben: ( ...) Lajos bal­
káni politikája tovább gyengítette a szomszédos országokat, am elyeket már ekkor J Hasonlítsa össze a források-
k U bán megjelenő Nagy Lajos-
fenyegetett a török veszedelem . A magyar uralkodó osztály támadó politikája volt
képet! Tárja fel, miket emelnek ki
egyik oka annak, hogy a balkáni népek nem fordíthattak kellő erőt a török vesze­
pozitív vagy negatív tényezőként!
delemre. Másfelől ez is hozzájárult Lajos idején, s évtizedekig utána, hogy erős Elemezze az értékelésekben meg­
szövetség nem jöhetett létre hazánk és a balkáni országok között a török hódítók jelenő ideológiai, hatalmi és ér­
ellen." (Egyetemi tankönyv részlete, 1965) zelmi motívumokat! [SZ]
1 2 2 / A magyar középkor
18. H a rc b a n a tö rö k k el
A TÖ RÖ K ELSŐ ROHAM A A z 1390-es évek elejétől
új ellenség jelent meg az ország déli határain, a török.
Kis portyázó csapataik pusztítottak és raboltak.
A z országot é vszá zad o k óta sikeresen m egvédő
m agyar nem esség e llentám ad ásra sarkallta az u ralko ­
dót. Zsigmond 1396-ban jelentős magyar és európai
lovagsereggel indított támadást az Oszmán Biroda­
lom ellen. A z A l-D u n á n á l, N ik á p o ly közeléb en a lo­
vagok teljes vereséget szenvedtek I. B a je zid hadaitó l.
A vereséget az o ko zta, hogy a lovagság feg yelm ezet­
lensége m iatt nem érvényesülhettek a p án célo s h a d vi­
selés elő n ye i a kö n n yű lo vas törökökkel szem b en.
Szerencsére nem sokkal N ik á p o ly után T im u r
Lénk mongol hadai legyőzték a törököket (A nkara,
1 40 2 ). A z oszm án hódítások egy időre leálltak, am i
lehetőséget teremtett M agyarország szám ára is a tö­
rök e lle n i védelem m egszervezésére.
Zsigm ond a nikáp o lyi vereségből levonta a tan u lsá­
got: a m egújuló török betörésekkel, portyákkal sze m ­
ben hatékonyabb, és folyam atos védelm et biztosító
hadseregre van szükség. A temesvári országgyűlésen
(1 3 97 ) elfogadták, hogy a nemeseknek minden 20
jobbágy után ki kell állítaniuk egy könnyűlovas ka­
tonát. E rend elkezés nagy létszámú állandó haderőt
teremtett vo ln a , a nemesek költségén. A z inté zke ­
dés azo nban m eghaladta az ország teherbíró képes­
ségét. H isze n a korszakban a M agyarországnál fe jle t­
tebb nyugati állam o k sem tudtak hasonló haderőt fe l­
á llíta n i. Később enyhítettek az elő íráso n : 33 jo b b ág y­
telek után kellett egy katonát á llíta n i, ám az ún. telek­
katonaság rendszere - hasonlóan gazdasági okokból
- nem valósult meg teljes m értékben.
A török e lle n i véd ekezés ku lcsa a déli végvári vo­
nal kiépítése vo lt. A várak építésének és fenntartásá­
nak költsége jó részt a veszélyeztetett vég vid ékre há­
rult. Ezen túl Zsigmond igyekezett befolyása alá v o n ­
ni, az országtól d élre eső állam o kat (B o szn ia , Sze rb ia ,
H avasa lfö ld , M o ld va), s így ütközőzónát létrehoz­
ni Magyarország és az Oszmán Birodalom között. A
szerbekkel va ló egyezség útján magyar kézbe került
Nándorfehérvár, am e ly erős vá rá val a déli védelem
ku lcsa lett. O stro m m al sem tudta azo nban m egsze­
rezni a töröktől a fontos dunai végvárat, G ala m b ó co t.
(Ezen a ponton a török közvetlen ü l elérte a m agyar
határt.) Zsigm ond idejében 11 új végvár épült déli ha­
tára in k n ál. A z építés és a vá ra k fenntartása hatalm as
anyagi áldozato t követelt az országtól, de a végvári
vonal egészen 1521-ig megvédte az országot az tö­
rökkel szemben.
TRÓ N H A RCO K - A RENDISÉG M EGERŐSÖDÉSE
Zsigm ond h a lála után leán ya, Erzsébet férjére, Habs­
burg Albertre szállt a trón (1 4 3 7 -1 4 3 9 ), akit a bárók
egy része támogatott (G a ra i- C ille i liga). A z új ural­
kodó a d é lvid é ki bárókat és a mögöttük felso rako zó
köznem ességet az o rszággyűlésen csak ko m o ly en­
gedm ényekkel tudta maga m ellé á llíta n i. Folytatódott
a k irá ly i várak és birtokok ela d o m án yo zá sa: a király
már csak egy volt az ország legnagyobb birtokosai
között.
A z ism ét tám adó török ellen A lb ert hadjáratot in ­
dított. Seregében vé rh a sjá rvá n y tört ki, m elynek a k i­
rály is áldozatu l esett. Ismét fellángo ltak a trón harcok,
m elyb ől a lengyel k irá ly , I. (Jagelló) Ulászló (1 4 4 0 —
1444) került ki győztesen. U lá s zló t a d é lvid é ki bárók
tám ogatták, mert a lengyelektől segítséget reméltek a
török ellen. A helyzetet bonyolította, hogy A lb ert ö z ­
vegye, Erzsébet gyerm eket szült, s a csecsem őt h ív e i­
vel V . Lá szló néven m egkoronáztatta. Ezután fiával
Bécsbe m enekült ro ko náho z, III. (H absburg) Frigyes­
hez. A Habsburgok fenntartották V. László trónigé­
nyét, s Erzsébet kezében m aradt a Szent K oro na, v a la ­
m int a k irá ly i vá ra k jelentő s része.
H U N YAD I JÁNOS TÖRÖ KELLENES H ÁBO RÚ I A ha­
vasalfö ld i nem esi családb ól szárm a zó H u n yad i Jánost
Zsigm ond em elte fe l, m iko r lovagjai közé fogadta.
Zsigm ond kíséretében m egfordult Itáliában és C se h ­
országb an, m egism erte a zso ld o s és a huszita h a rc­
m odort.
Hunyadi János Jagelló Ulászlót támogatva emel­
kedett a bárók közé: e ln y e rve a Szörényi bánságot, az
erd élyi vajdaságot, a tem esi ispánságot és a nándorfe­
hérvári kapitányságot. Tisztségei révén az ország had­
erejének jelentős részével rendelkezett. Ezek a m él­
tóságok egyben a török e lle n i véd e ke zé s ve ze tő jé vé
is avatták.
H unyadi eredm ényesen védte meg a rábízott ország­
részeket. Kitartását m utatja, hogy am ikor az Erdélybe
betörő törökkel szem ben elő ször Marosszentimrénél
vereséget szenvedett (1 4 42 ), nem adta fel a harcot.
A lakosságot is fegyverbe szó lítva útját állta a foglyok
töm egével elvo nu lni készülő ellenségnek, és győzelmet
aratott. A foglyok így elkerülték a rabszolgasorsot.
Győzelmei következtében Hunyadi népszerűsége
- különösen a köznem esség körében - rendkívül
megnőtt. A z ifjú k irá lly a l támadó hadjáratra szánták
el m agukat. 1443 őszén 35 0 0 0 fős m agyar, lengyel és
d é lsz lá v sereg indult a török főváros, D rin á p o ly felé.
A zt rem élték, hogy ősszel a török nem tudja m ozgó­
sítani főerőit. Tö b b győ zelm et arattak, de a tél b e á ll­
ta, a B alkán hágói és az egyre kem ényebb török v é ­
dekezés három hónapnyi harc után visszafordulásra
kényszerítette a m agyar sereget. (Ez vo lt az ún. hosz-
szú hadjárat.) H u n ya d i sikereit a lo vagi, a huszita és
a kö n n yű lo vas hadviselés ö tvözésének köszönhette.
Páncélo sai fegyelm ezetten hajtották végre utasításait,
ügyesen alka lm a zta a szekérvárat és a portyákat.
M ive l a török sereg K is-Á zsiáb an is le vo lt kötve,
és tartani lehetett a keresztény hatalm ak török ellenes
összefogásától, a szultán békét kért a m agyar k irály tó l.
Az 1444 nyarán megkötött béke (a szultán D rin áp o ly-
ban, U lá s z ló nagyváradon írta alá) ko m o ly eredm ényt
hozott: a török kiürítette Szerbiát.
 A magyar középkor / 123

A király és H unyadi úgy látták, itt az alkalom arra,
hogy a törököt kiszorítsák az egész Balkán ró l. A pápa
is új hadjáratra ösztönözte az uralkodót. 1444 őszén a
békeszerződést megszegve Ulászló és Hunyadi újabb
hadjáratot indított. Segédhadak híján csak kisebb erők­
kel rendelkeztek. A pápai ígéret ellenére az itáliai ha­
jók nem akad ályozták meg az ázsiai török hadsereg át­
kelését Európába. így a kétszeres túlerőben levő sz u l­
táni seregtől Hunyadi Várnánál vereséget szenvedett.
A csatában a m agyar sereg jelentős része és a király is
odaveszett.
H U N YA D I KORM ÁN YZÓ SÁGA A k irá ly h alálát köve­
tően országgyűlést hívtak egybe, ahol a Habsburg-
párti G a ra i- C ille i liga és a H u n ya d i liga egyezséget
kötött. Hunyadi elismerte V. László királyságát, ellen­
lábasai pedig - a korszak országgyűlésein töm egesen
m egjelenő köznem esség nyo m ásának is engedve -
hozzájárultak Hunyadi kormányzóvá választásához
(1 4 4 6 -1 4 5 2 ).
H u n yad i a g ye rm e kk irály m ellett szinte a teljes
uralkodói jogkört gyakorolta. K orm ányzósága ide­
jén - a többi báróho z hasonlóan - tovább gyarapította
birtokait (26 vá r és 4 m illió hold föld). Az állam és sa­
ját bevételeit (kb. 2 2 0 0 0 0 arany) azo nban az ország
védelmére fordította.
1448-ban H u n yad i újabb tám adó hadjáratot v e z e ­
tett a török e lle n . H ad ait nem sikerült egyesítenie a tö­
rök ellen fe lk e lő alb á n o kk a l, ráadásul a szerb fejed e­
lem (B ran ko vics) e láru lta. V égül három napos kem ény
csatában vereséget szenvedett Rigómezőnél.
A NÁNDORFEHÉRVÁRI D IAD AL 1453-ban II. M o ­
ham ed bevette Konstantináp o lyt. A z ezt követő é ve k ­
ben Szerb ia ism ét török kézbe került, am i je le zte a tö­
rök elő re n yo m u lás irányát. 1456-ban a szultáni sereg
Nándorfehérvárt vette ostrom alá. A z ország b else jé ­
be vezető dunai utat vig yá zó erősség a magyar véde­
lem legfontosabb láncszeme vo lt. A várat hétezer em ­
berével Szilág yi M ih á ly (H u n yad i János sógora) védte.
K ülső segítség nélkül nem tudta vo ln a tartani magát.
Hunyadi b an dérium a és a D é lv id é k nem essége
a vár felmentésére indult. Segítségükre vo lt a pápa
m egbízásából tö rö kellenes keresztes hadat sze rve ző
K ap isztrán János, o lasz ferences szerzetes. A török v e ­
szé lyt kö zvetlenül m egtapasztaló D é lv id é k népe tö­
m egesen vo nult a keresztesek z á s z la ja alá . H u n y a ­
di a D un án létesített török h ajó zárat áttörve jutott be
seregével a várb a. N éhány nap m ú lva , a keresztesek
ö tletszerű tám adását k ih a szn á lv a kitört a romos v á r­
falak k ö zü l, és legyőzte a szultáni hadat. Hunyadi a
g yő zelem után nem sokkal áldozatául esett a sereg­
ben elharapózó) pestisjárványnak. Nándorfehérvár
megvédése óriási jelentőségű, hiszen a vá r török kéz­
re kerülése védhetetlenné tette volna a déli határvo ­
nalat, s így végső soron az egész országot.

ARCHÍVUM

Török-magyar küzdelmek a XIV. század első harmadáig és a magyar végvári vonal kiépülése
I \| Jellemezze hogyan változott a Balkán helyzete a korszakban! Tárja fel a magyar védelem lehetőségeit, erényeit és gyengéit!
L-2 J Milyen természeti adottságokat próbáltak kihasználni a végvári vonal kiépítése során? Hol volt a magyar védelmi rendszer
legveszélyeztetettebb és ezért a legfontosabb pontja? Válaszát indokolja! Milyen feladatai voltak a végváraknak? [F]
 1 2 4 / A magyar középkor

„A gallok, vagyis a franciák pedig felb uz­

Galambóc vára
| * I Mutassa be a kép alapján a
I I I vár védelmi rendszerét! Be­
csülje meg, kb. mekkora védő­
sereget lehetett elhelyezni egy
ilyen várban! Meddig tarthattak
ki az ostromlókkal szemben?
Nézzen utána, hogy egy korabeli
várostrom során milyen eszkö­
zök álltak a védők és a támadók
rendelkezésére! [F]
dulva az ellenség jövetelének hírén, a király
elé járultak, és kérték: engedje meg, hogy
ők fogják fel az ütközet első csapásait, am e­
lyek a leghevesebbek és legkegyetlenebbek
szoktak lenni. A m ikor tehát feltűnt maga
a császár m indenfelől ordítozó csapatok­
tól körülvéve, és a pogányok nagy hadere­
jét a király tábora ellen vezetve, a franko­
kat féktelen harcvágy fogta el, és mielőtt az
egész királyi sereg hadirendben felállt, hogy
zászlai alatt m egkezdje az ütközetet, csatá­
ba bonyolódtak, kirohantak a táborból, és
előreszáguldva rárohantak a szemben álló
csapatokra, szokásuk szerint lóról leszállva,
gyalogosan harco lva. A két ellenfél közt ja ­
vában tombolt még a rettentő ütközet, am i­
kor a magyarok megpillantották a frankok
rendetlen futásban a király tábora felé szá­
guldó felkantározott lovait. Nem ismerték
harcm odorukat, és azt hitték, hogy az ellenség teljesen elpusztította őket. Egy­
szerre felbomlott a rend, és nagy tolongás közepette otthagyták a tábort, és ben­
ne az ostromgépeket; a mezőn m indenfelé szétszéledtek, az ellenség kím élet­
len a nyom ukban van, és futásra kényszeríti őket. Ó riási öldöklés vette kezdetét.
A magyarok közül sokan elestek, sokan fogságba jutottak. És ha a király egy ha­
jón nem lel menedéket, akkor nem az ég - miként állítólag a fejedelem e lb iza ­
kodottságában kijelentette - , hanem az ellenség fegyveres ereje zúzta volna ösz-
sze." (Thuróczy János: A magyarok krónikájában a nikápolyi csatáról)
Határozza meg, mekkora és milyen jellegű haderővel állt ki Zsigmond a törökkel
szemben! Állapítsa meg, hogy a szöveg alapján mely okok játszottak szerepet a
csatavesztésben! Értékelje a vereséget, és tárja fel annak következményeit! [F]

„M int a többi árunak, az emberek adásvételének is van külön piaca a váro ­

sokban. Ide hurcolják a láncra vagy kötélre fűzött szegény rabokat, mint a birká­
kat a vágóhídra. M eztelenre vetkőztetik és m egvizsgálják őket, az Isten képére
alkotott értelmes teremtményt fillérekért úgy ad ják-veszik, mint az oktalan bar­
mot, a férfiak és nők szem érm öket m indenki előtt megtapogatják és nyíltan m u­
/ K Állapítsa meg, hogy a tö-
togatják. Kényszerítik őket, hogy m indenki előtt m eztelenül lépkedjenek, fussa­
^ rök hódítás mely következ­
ményeiről tudósít a forrás! Ma­ nak, járjanak és ugráljanak, mert meg akarnak győződni róla, hogy beteg-e a rab
gyarázza meg a tudósításban meg vagy egészséges, férfi-e vagy nő, öreg-e vagy fiatal, szűz-e vagy megromlott. Itt
jelenő társadalmi és értékrendi az anya szem e láttára és szom orúságára adják el a fiút, a meghökkent fiút félre­
D különbségek okait! [F] tolva veszik meg az anyát ( ...) " (,Magyarországi György barát a török rabságról)
 A magyar középkor / 125

TRONHARCOK - A RENDISÉG MEGEROSODESE Hunyadi brtotai

f i 1 A Mir»yiKMo8
4 Lv sAQ
Ciliéi Borbála (2 ) Zsigmond
I
I------------
Erzsébet (J J ) Habsburg Albert 4 7 -■'I'-j é í Hp
V
I--------- l *• H V OÓÍT és
V (Utószülött|
L á sz ló
m a g yar király:
I. U lászló
m agyar király:
1440 1444
/ H l /*
1452-1458 Uj V . f e j *
<
Hunyadi János c <
kormányzó:
1446-1452 V
‘ f

G arat CiHc» lig a Ú jla k i H unyadi lig a ov°

v r MÁV
Trónharcok Zsigmond halálát követően
Hogyan hatottak az ország belső életére a Zsig­
□ mond halála uráni gyors uralkodóváltások? Mely
erők álltak egymással szemben? Elemezze a két tábor
T0 * 6 K
Ö1* 0 0 A |

erőviszonyait! Milyen szerepet játszott a török elleni A Hunyadi—Újlaki-liga által uralt területek
harc a két tábor politikájában? [F]
Mekkora erőt jelentett a Hunyadi-Új laki-liga? Ismertesse, hogy
) mely tényezőket vette számba a válasz megfogalmazásakor!
„2 . ( ...) minthogy a nádor az országlakosok
Milyen összefüggés figyelhető meg Hunyadi birtokai és a liga által
részéről a királyi felségnek, és a királyi felség
uralt területek között? [F]
részéről az országlakosoknak törvényt és igazsá­
got szolgáltat s kötelessége is azt tenni: azért az
ország nádorát ( ...) a királyi felség a főpapoknak,
báróknak és az ország nemeseinek tanácsára ve­
lük egyetértőleg válassza ki.
10. Hogy az arany és ezüst pénz ama értékét
és árfolyam át, am elyekkel eddig rendelkeztek, a
főpapok, a bárók és az ország nemeseinek taná­
csa nélkül nem fogjuk megváltoztatni (...)" (Albert
1439. évi dekrétumából)
H I Idézze fel a nádori méltóság létrejöttének főbb
1 % I állomásait! Állapítsa meg a nádor szerepének
változását a XV. században! Magyarázza meg a ná­
dor megváltozott szerepkörének hátterét! Határozza
meg, mit szabályoz a 10. pont! Tálja fel, kiknek az
érdekét fejezi ez ki! [F]

„M i, Magyarország összes főpapjai, bárói,

előkelői, nemesei és városi országlakói a mosta­
ni pesti országgyűlésen ugyanezen ország béké­
jének és közjavának megjavítása végett a jelen
országgyűlés rendje szerint tudomásra kívánjuk
hozni (...)" (Az országnagyok által meghirdetett
országgyűlés bevezetőjéből, 1445)
A forrás alapján vázolja fel a magyar rendiség
ő szerkezetét! [F]

„28. Hasonlóképpen hogy [hivassék össze] min­
den esztendőben pünkösd ünnepére az ország ösz-
szes főpapja, bárója, előkelője és nemesei, kivé-
vén a jobbágytalan vagy húsznál kevesebb jobbágy-
gyal rendelkező nemeseket és ugyanezen a helyen
[Buda] és napon maga a kormányzó kormányzósá­
ga hivatalát és a többi báró és tanácsnokok a maguk
méltóságát tegyék félre, és tárgyaljanak ugyanott az
ország ügyéről." (Az országnagyok által meghirde­
tett országgyűlés dekrétumaiból, 1447)
A magyar államszervezet fejlődése a XV. század közepéig
/ k Vesse össze a XIII. század végi és a XV. századi magyar ál-
^ lamszervezetet! Mely társadalmi csoportok kapcsolódtak be
a politikai életbe? Melyek erősítették meg szerepüket a XV. szá­
zadban? [F ]
Állapítsa meg, kik vesznek részt az országgyűlésen! Határoz­
za meg, milyen módon történik a részvétel! Vesse össze a
dokumentumot az 1447-es rendelkezéssel! Magyarázza meg, mire
utalnak az eltérések! [F]
 1 2 6 / A magyar középkor

„E z pedig [H unyadi] nem valam i nagyon alacsony

R íkI j I HUNYADI JÁNOS
rangú családból szárm azott. H unyadból, Erdély
<1409 ttvOJ} <1409 kiflii) TÖRÖKELLENES HÁBORÚI
városából felkerekedvén, a rácok fejedelm éhez
[Lazarevics István] jutott, s ennek zsoldjába szegődve ott maradt jó ideig ( ...)
.........I Hogy hát a m agyarokhoz állott, néhány embert maga m ellé véve, a király elé já ­
Vak M Rftdol rult, és azt mondta, hogy ho zzájuk jött, hogy zsoldjukba fogadják; megkapta a
(1 4 & - <14C9 (OrOI) i • iíM L.
1414 kOrd i 1419 kárul) zsoldot, és am ikor a magyarok a németekkel viszályb a keveredtek, nagy tetteket
vitt végbe ( ...) " (Laonikosz Khaikokondülasz, XV. század)
‘ “ ‘ ~ 1 Hasonlítsa össze a leírást Hunyadi családfájával! Állapítsa meg, mennyiben felel
VSbJ i Jéf»04 if Jénon S meg a görög történetíró leírása az általunk tanultakkal! [F]
|l4O 9k0fli) <1409 elöli-1456) <1419-1441|
CB)
S t 4*3 o Fr? wattal
„A nagy harcban a két hadsereg egy nap és egy éjjel szórta egymásra az ágyú-
és puskagolyókat s a nyilakat, mint az istennyilát. A z átkozott Jankó a m u zu l­
mánokat a két oldalon támadta meg s M urád szultán két szárnyát, az anatóliai
László Mátyás
<1431-1457) (1441-1493) (kis-ázsiai) és a rum éliai (balkáni) sereget visszanyom ta. így a jobb- és balszárny
m egveretvén, M urád szultán egyedül maradt, de a janicsáro k és az azábok fe­
Hunyadi János és családfája dezték őt. A z ágyú- és puskagolyó mind a két részről esőként hullott s olyan
Az ábrázolás alapján mi­ harc volt, hogy nem lehetett e lb eszélni. De M urád szultán olyan erősen állott
< 5 lyen kultúrkörhöz kapcsol­ helyén, hogy a hitetlenek serege, minden erőlködése mellett sem bírta e lm o zd í­
ná Hunyadi Jánost? A származási tani állásából.
tábla milyen etnikai származásra A z iszlám serege látta, hogy a hitetlenek tetőtől talpig vasba vannak öltözve és
utal? Tekintsük át a Havasalföld
az iszlám seregét szétszórták. M ikor tehát belátták a hit harcosai, hogy a hitetle­
etnikai viszonyairól megismerte­
nek megverik őket, s nem lehet a vasfallal szem be m enni: a hitetlenek előtt két
ket! A kép és a forrás segítségé­
vel vázolja fel , hogy a kortársak részre válva kitértek elő lük, s am int a hitetlenek áthatoltak köztük, a hit harcosai
számára mennyiben volt fontos a a gyaurok háta mögé kerülve kardal aprították őket. A gyaurok ekkor megrém ül­
hadvezér etnikai eredete! [F] tek, s a hátul levők szorították az elül lévőket. M inthogy a hitetlenek lovai m ezí­
telenek voltak, a hit harcosai részint karddal szúrták agyon, részint másképpen
ölték meg őket, s így a hitetlenek egymást gázoltatták el lo vaikkal. M ivel pedig
a gyaurok többé nem fordulhattak vissza megfutamodtak. Am int az iszlám sere­
ge ilyen állapotban látta a gyaurokat, az előbb megfutott m uzulm ánok is vissza­
tértek a környékről és a gyaurokra rohanva estig harcoltak ve lő k ." (A török N év­
telen leírása a várnai csatáról, 1486)

„Itt is, ott is törnek a lándzsák, és lándzsatörés közben sokan lebuknak a

lo vukró l; kem ényen kavarog a küzdelem . M indkét részen sokan esnek el, de
sokkal többen a törökök oldalán. Egyetlen csapatuk sem tudta feltartóztatni a

M arosskentim re^1442 G

Nándorfehérvár
1441 h ! Szendrt
14

15
f~1unyaó\ 6 S 4 ü/í Várna>
1 4 4 4 /i

/Y Ni! ^ > 2^ Szófia

Rigóm ezőI /Á
1448yf
Cl / r' Marica___ (
T Ö R ö ur Drinápoly
yQ p * — Török hadjárat ^ g - 0 (5 )1 4 4 4
| A török által 1453-ban elfoglalt terület ^ O g
A d r ia i­ 1444-ben a töröktől átmenetileg függetlenné vált terület
tenger I ^özőállambk, fög9®4grütetek _____
./ / Hunyadi tisztségeihez tar^özóTerátétek határa L—

A várnai csata térképvázlaton Hunyadi János harcai

Ismertesse a vázlat alapján a d Kövesse nyomon Hunyadi harcait! Készítsen kronológiai táblázatot az esemé-
csata menetét! Vesse össze a tér­ ^ nyékről! Külön tüntesse fel a hadjáratok céljait, eredményeit és belpolitikai ha­
képvázlatot a két csataleírással! [F] tásait! [F]
 A magyar középkor / 127

Török-magyar
összecsapás
a Thuróczy-krónikában
Jellemezze a két
szembenálló erő
fegyverzetét! Milyen
harcmodor kedvezett
az egyik, és milyen a
másik félnek? [ F]

16
magyar vitézi bátorság lendületét, sőt hirtelen hátat fordítottak, és megfutottak.
M ivel azonban a törököknek széltében-hosszában kiterjedt csapatai a magyar
sereget több mint hatszorosan múlták felül, a m agyaroknak nem sokat hasz­
nált, ha üldözőbe vették a megfutamodó sorokat, mert m ihelyt visszatértek az
üldözésből, új csapatok jöttek velők szem ben, és nagy zajjal új csatára ingerel­
ték őket.
Ebben a halálos küzdelem ben telt el a nap legnagyobb része, és mindkét e l­
lenfél szám ára ijesztő volt a holttestekkel zsúfolt csatam ező. M ikor a törökök lo­
vassága is megingott és futásnak eredt, s csupán a császári tábor állt nagy félel­
mek közepette a maga helyén, m egszám lálhatatlan gyalogos csapattal: U lá s z ­
ló király, látva, hogy az ellenséges lovasság fut, s hogy M urád császár és tábora
reszket a félelem től, a szem élyének védelm ére rendelt csapatot harcba indítot­
ta, és m iközben a vajda úr és a többiek vad küzdelem ben csatáztak, m egrohan­
ta a császár táborát, teljesen meg akarta sem m isíteni. A gyalogosok sűrű csap a­
Hasonlítsa össze a két le­
tai közé ért, azoknak a nagy sokasága rárohant, elnyom ta őt csapataival együtt:
írást! Mutassa be, melyek
elesett. És ez nem remélt győzelem hez juttatta a már legyőzött és levert ellensé­
az egyezések és a különbségek
get, am ely már egyáltalán nem reménykedett a győzelem ben." Thuróczy János: (erőviszonyok, csata menete, fegy­
A magyarok krónikája) vernemek, vereség oka stb.)! [SZ]

„1 . Hogy korm ányzót fognak választani.

HUNYADI
2. Hogy az összes főpapok és bárok, kik e háborús időben
KORMÁNYZÓSÁGA
kastélyokat, erősségeket, városokat, birtokokat és bárm ely
birtokjogokat, nem különben püspökségeket, apátságokat ( ...) és jogokat foglal­
tak le, ezeket át fogják adni, és vissza fogják adni.
3. Hogy a mostani zűrzavaros időkben emelt összes várakat, kastélyokat,
erősségeket a jelen gyűlés tartama alatt bontsák és hordják el, kivévén azokat,
m elyeket az ország végvidékein építettek.
4. És hogy a várm egyei közösségek [a várm egye nemesi testületé], am elyek­
ben azok épültek, vagyis azok, akik e várm egyékből itt vannak, addig el ne tá­
vo zzan ak, amíg azokat el nem bontják, és le nem hordatják. ( ...)
6. A m egválasztandó korm ányzót akkora hatalom fogja m egilletni,
am ekkora a királyi felséget, kivéve azt, hogy birtokokat az alább megírt mértéken
túl [harm inckét telek] örökösen nem adom ányozhat, és hogy az országlakosok Jellemezze az országban ki­
tudta és tanácsa meg kívánsága nélkül hűtlenség vétkével senki sem levelesíthet, alakult viszonyokat! Állapít­
sem pedig a jelen országgyűlésen hozandó határozat megszegése miatt hűtlenség sa meg, hogyan oldották meg a
vétkébe eső hűtleneknek és bárm ely más hűtleneknek, ugyancsak a főpapok, bá­ rendek a király kiskorúsága miatt
kialakult helyzetet! Tárja fel a
rok és országlakosok kívánsága nélkül meg nem kegyelm ezhet, de érsekségeket
kormányzói jogkör jellegzetes­
és nagyobb apátságokat sem adom ányozhat az ő tanácsosainak tudta, akarata és
ségeit és a mögöttük meghúzódó
beleegyezése n é lkü l." (A magyar rendek dekrétumai, 1446) érdekeket és félelmeket! [F]
18
1 2 8 / A magyar középkor
Wágner Sándor: Dugovics Titusz önfel­
áldozása (XIX. századi festmény)
/K Mesélje el a történetet! Mit
^ hangsúlyoz a festmény? [SZ]
7 K l A térképvázlat alapján ke-
ressen minél több érvet
amellett, hogy Nándorfehérvár
Magyarország kulcsa volt! Kö­
vesse nyomon az ostromot, ál­
lapítsa meg a küzdelem szaka­
szait! [SZ]
Nándorfehérvár ostroma 1456-ban
magya
dereglyék
„ ( ...) a törökök császára rette­
A NÁNDORFEHÉRVÁRI
netes ostrommal szállotta meg
DIADAL
Nándorfehérvárét [1456. jú liu s
3 .]. Szörnyű és nagyszám ú hadikészülettel és négyszáz-
ezernél több törökkel. A magas várfalakról szerteszét a
körüli réteken, síkokon szám lálhatatlannak látszott az e l­
lenséges sátrak orm a: áttekinthetetlen volt az ellenség tö­
méntelen szám a. Ezenfelül maga a császár vezérelt szá­
mos hajót, m elyeket tengeri hajók módjára készítettek:
ezekkel m egszállta a vár alatt folyó Duna és Száva vizét,
hogy v ízi úton senki sem vihetett segítséget a várba.
A hadigépeket a várnak a síkságra néző oldalán állítot­
ták fel. N ém elyekkel a vaskos várfalakat törték. ( ...) Ekko­
ra lövéstől megromlottak a derék tornyok orm ai, szétom-
lottak az épületek, és földdel egyenlővé lettek az em bere­
ket és várat védő magas falak.
A z ország minden részébe híre szállt az elkeseredett,
hatalmas ostrom nak. M agyarország főurai azonban tu­
nyán, mintha aludnának, nem küldtek fegyveres oltalm at
a szenvedő várnak.
Elérkezett végre a félelm etes ostromhoz a besztercei
gróf úr [H u n yad i], eme virtusra és vitézségre termett fér­
fiú. C sekély szám ú zsoldosa volt csak a nagy ellenséggel
szem ben. M agyarországbeli keresztet viselő szám os né­
pek is verődtek össze Kapisztrán János fráter alatt, hogy harcoljanak Krisztus ne­
véért. Lengyelország tájairól is jött három száz keresztes.
Utat-módot keresett [H unyadi] tehát, ( ...) Végül hajókat szedett össze, meg­
rakta keresztes népségből való fegyveresekkel, lekiildte a Duna folyón az e lle n ­
séges hajókkal szem be. ( ...) Végre hosszú, fáradságos harc után győztek a m a­
gyarok; kem ényen törtek a törökre, s heves lángra lobbantották vaslán ccal ösz-
szekötött hajóikat.
A hajók csatáján győzelm et nyervén, a gróf úr nyomban átkelt a várba, s v i­
gasztalta a csüggedt várkapitányokat [Szilágy M ih á ly], akik már csak a halált
várták.
Új vitézekkel is erősítette a várat. Nagyszám ú keresztest is vitt be oda; mint­
hogy ezek közrendű emberek vo ltak, fegyverforgatáshoz nem értettek, a gróf
hadra szoktatta őket, am ennyire lehetséges volt.
( ...) felvirradt az ostrom tizenötödik napja. ( ...) Dobpergéssel, trom bitaszó­
val, harsány kiálto zással, sziláján támadtak megrohanva a várat, és kegyetlen
öldökléssel belsejébe hatoltak. Ám bár a magyarok kevesen voltak ( ...) minden
erejükkel védekeztek. ( ...) a magyarok már hátrálni kényszerültek. A magyarok
pedig ( ...) új erőre kaptak; kard élével üldözték őket, míg­
nem a vár rom bolására hozott összes hadigép és egyéb
ágyú védők nélkül maradt.
A harc nem ért véget a nappal. Am i a vár szűk utcá­
in folyt, a tágas mezőn folytatódott nagy kegyetlenséggel,
mígnem a leszálló éj hom álya alatt maga a török császár is
megfutott táborából...
így esett a török császárnak N ándorfehérvárnál a m a­
gyarokkal vívott csatája. Fennhéjázó elm ével, gőgös szem ­
mel maga akart uralkodni az egész földkerekségen, s Isten
ítélete szerint paraszti kéztől vette vereségét, m ely inkább
kapa, mint fegyverforgatásra való. Sok trom bita, sok dob
hangja mellett vidám an érkezett, és csúnyán futott meg az
éjszaka csöndjében." (Thuróczy János krónikájából)
I Foglalja össze saját szavaival röviden a csata menetét! Tár­
ja fel Hunyadi szerepét a győzelemben! Értékelje a csata
jelentőségét! Vesse össze a krónika leírását és a csatáról készült
térképvázlatot! [SZ]
 A magyar középkor / 1 29

Nézőpontok
Erdélyben - m ely gazdasá­
gilag és társadalm ilag is fá­
ziskésében volt a nyugati
területekhez képest - a jo ­
gilag egységes jobbágyság
kialakulása a X V . század ­
ra sem fejeződött be, s még
nem voltak egységesek a
terhek. A betelepülő görög­
keleti románság helyzete is
bizonytalan volt még a ti-
zedfizetés területén. A z örö­
kös pénzhiánnyal küszködő
Zsigm ond évekig rossz m i­
nőségű ezüstpénzt veretett,
s Lépes G yörgy erdélyi püs­
pök három év után jó pénz­
ben visszam enőleg is köve­
telte a tizedet. A z elégedet­
len parasztok - a ho zzájuk
csatlakozó kisnem esekkel és
rom ánokkal - Budai Nagy
Antal vezetésével fellázad­
tak. A nemesség engedmé­
nyekre kényszerült, am it a
kolozsmonostori hiteles he­
lyen írásba is foglaltak. V á ­
Erdély a XV. század első felében
laszul a magyar nemesség, a
Tárja fel, miért alakult ki Magyarországon belül Erdély külön irányítása! Tekintse székely előkelők és a szász
át Erdély közigazgatási rendszerét! Miért alakult ki a hármas tagozódás? Vesse polgárság képviselői Kápol­
össze a rendi és az etnikai viszonyokat! Mely területekre terjedt ki az erdélyi paraszt­ nánál egyezségre léptek (ká­
fölkelés? [SZ] polnai unió) a parasztok és a

0 Vitassuk meg az etnikai tényezők szerepét a XV. században! [SZ]

török veszély ellen. A nem e­
si hadak a felkelést Kolozs­
várnál leverték. A kápolnai
„ ( ...) a jövőben a püspöki tizednek a fizetése alkalm ával 20 kepe [kévékből unió képezte az alapját a
összerakott csépeletlen gabona] után 1 forintot vagy a m indenkor forgalomban sajátos, hármas tagozódásé
levő és ezzel az aranyforinttal egyenlő értékű 100 dénárt tartoznak adni és fi­ erdélyi rendi szervezetnek.
zetni; (...) a term ényeknek és bárm iféle gabonának, illetve m agvaknak vagy bor­ A kápolnai uniót a három
nak a kilencedét pedig általában se mágnás, se nem es, sem egyházi vagy bár­ erdélyi nem zet szövetségé­
m iféle más em ber, sem a saját jobbágyaitól, sem idegen földm űvelőktől vagy nek is nevezték. A z elneve­
szőlőm űvesektől sem m iképpen se m erészelje ezentúl m egkövetelni; zés, illetve az unió értelm e­
Továbbá, m ivel kitűnt, hogy az országlakóknak minden erőszakos kizsákm á­ zése vitákra ad okot, külö­
nyolása onnan ered, hogy azokat, akik letelepedés céljából m áshová akarnak nösen a magyar és a román
történészek között.
költözni, még kifosztottan sem engedték eltávo zni, azért elrendelték, hogy az
A magyar történészek a há­
összes és minden egyes szabad állapotú em bernek, miután törvényes terrágiumát
rom nem zet (magyar ne­
[földbér] megfizette, és tartozásait kiegyenlítette, jogában álljon szabadon és ag­
messég, székelyek, szászok)
godalom nélkül oda költözni, ahová csak akar.
szövetségét nem etnikai, ha­
Elrendelték továbbá, és szigorúan megtartandónak határozták azt is, hogy a
nem rendi jellegűnek tekin­
jövőben örökre évenként m indig áldozócsütörtök előtt minden egyes faluból,
tik. A román történészek
birtokról és m ezővárosból két-két értelm esebb és szavahihető öregembert az
szerint ez etnikai szövetség
előbb említett kapitányokkal [felkelők ve zé re i], vagy legalább néhány öregebbel volt, am ely a rom ánok ellen
közülük, vagy más erre alkalom ra kinevezendő em berekkel az említett Bábolna irányult. A kérdés eldöntésé­
hegyén gyűljön össze, és ott ugyanazok a kapitányok vagy közülük vala m e lyik, hez fontos szempont annak
ugyanazon öregektől kérdezze meg és tudakolja ki, vajon uraik szabadságaik­ vizsgálata, hogy az erdé­
ban meghagyták-e őket, avagy sem ". (Az ún. elsőkolozsm onostori egyezségből , lyi parasztfelkelésben dön­
1437. jú lius 6.) tő szerepe volt-e az etnikai
ellentéteknek, vagy ebben
6 Gyűjtse össze a XIV. századi Erdélyben a jobbágyi terheket! Fogalmazza meg a
forrás alapján, mit követeltek a parasztok! Csoportosítsa a követeléseket jellegük a korban ez még nem bírt
szerint! Tárja fel, hogyan érinthették e követelések a nemességet! Milyen etnikai vonat­ ^ a g y jelentőséggel.
kozásokat tudunk feltárnia követelésekben? [i]
1 3 0 / A magyar középkor
1 9. H u n y a d i M á t y á s a r e n d e k é lé n
A TRÓN MEGSZERZÉSE H u n yad i János halála után
kiújult a hatalmi vetélkedés az V . Lá szló mögött álló
bárói liga (G a ra ia k és C ille ie k ) és a H u n ya d ia k között.
A z uralkodó nem akarta m egerősíteni „a törö kverő"
idősebb fiát, H unyad i Lá szló t ap ja m éltóságaiban,
m elyeken pedig a H u n yad i liga hatalm a nyugodott.
V á la szu l N ándo rfehérvár várában a H u n ya d ia k em ­
berei m egölték az uralko dó b izalm asát (C ilié i U lri-
kot). A király büntetlenséget ígért a H u n ya d ia k n a k , de
később, am iko r Budán tartózkodtak, ő rizetbe vetette
formjai nem változtatták meg a rendi kormányzás
a két H u n ya d i fiút. Lászlót lefejeztette, Mátyást fog­
ságban tartotta. rendszerét, de a tisztségviselők szorosabban függ­
V. L á szló M ag yaro rszág o n nem érezte magáttek a király személyétől.
b iztonságban a még m indig erős H u n ya d i lig ával
sze m b e n , ezért Prágába m ent (cseh k irá ly is vo lt).
M ag ával vitte M átyást is. Itt v á ra tla n u l m eghalt.
Ezt követően a H u n ya d i liga élén á lló Szilágyi M i­
hály (H u n y a d i János sógora) a köznemességre tá­
maszkodva elérte, hogy az országgyűlés 1458 ja ­
nuárjában királlyá válassza a Prágában raboskodó
Hunyadi Mátyást.
A cseh k irá ly (Podjebrád G yörgy) váltságd íj fe jé ­
ben és a le á n yá va l, K atalin n al kötött elje g yzé s után
hazaengedte M átyást. A m űvelt és rátermett ifjú a trón
elfo g lalását követően félreállította Szilágyi Mihályt,
akit az o rszággyűlés öt évre választo tt m ellé ko rm án y­
zó n a k . Ezután visszaverte III. (Habsburg) Frigyes
és az őt támogató bárók támadását. M átyás az első
idő szakban ad o m ányo kkal (birtokok és tisztségek)
nyerte meg e lle n fele i egy részét, a m akacsko dókat pe­
dig apja seregével verte le. A Szent Korona azonban
egyelőre Frigyes kezében maradt.
EG YÜ TT A RENDEKKEL M átyás a Hunyadi ligának és
a köznemesség támogatásának köszönhette trónját.
Ezért, kezdetben a rendekkel egyetértésben kormány­
zott, és fo lytatnia kellett apja tö rö kellenes p o litikáját.
Időközben ism ét megkezdődtek a déli végvár-
rendszer elleni török támadások. A törökök e lfo g la l­
ták Szendrőt, m ajd rátörtek a m agyar határt védő utol­
só, még nem török hűbéres ü tkö ző á lla m ra , B o szn iá ra .
A m agyar hadak Bo szn iáb a vo n u lta k, ám a kiegyen­
lített erőviszonyok miatt se a török, se Mátyás nem
kockáztatta meg a döntő ütközetet. A m agyar k irá ly
megelégedett a z z a l, hogy visszavette a töröktől Jajca
várát (1 4 6 3 ). Bo szniát kettéosztották: az északi részén
m agyar, a d élin török vég várren d szer épült ki.
A RENDEK HÁTTÉRBE SZO RÍTÁSA M átyás - hogy
te lje s jogú u ra lko d ó legyen - kiváltotta a Szent Ko­
ronát III. Frigyestől (1 4 6 3 ). (8 0 0 0 0 forintot fizetett,
hogy a koronát és Sopront v is s z a k a p ja .) M eg ko ro ­
ná zása után a k irá ly egyre kevésbé vette figyelem­
be a nemesség érdekeit. A z o rszág g yű léseken a sa­
ját akaratát kén yszerítette a rendekre (p l. új ad ók).
A z á llam ig a zg atás m eg refo rm álásako r a rendi h i­
va ta lo k sze re p é n e k csö k ke n té sé re , az egyedül tőle
függő h iv a ta lo k erő sítésére törekedett. A királyi ta­
nács korlátozása érdekéb en egyesítette a titkos és a
fő k a n c e llá riá t, s élé re a b iza lm a sá t h e ly e zte . A b í­
róságokon nö velte a szakképzett ítélőmesterek s z á ­
m át. A b árói m éltó ságnak szám ító fő kin cstartó i tisz t­
séget m egszüntette. H e ly é re köznemesi és polgári
származású kincstartókat nevezett ki, ak ik e t k ö z ve t­
lenül irányíthato tt. (A kin cstartó k kö zü l p l. Ernuszt
János budai zsid ó polgár, H an d ó G yö rg y m e ző vá ro si
polgár, N a g ylu cse i O rb á n jo b b ág y v o lt.) Mátyás re­
M átyás is alka lm a zta a Zsigm ond idején bevált
m ódszert: a bárói család o k kih alásá va l a koronára
v is s z a s z á lló birtokok e la d o m án yo zá sával új, szemé­
lyéhez hű bárói réteget próbált létrehozni (K in izsi
Pál, B áthoryak, S za p o ly a ia k).
U RA LKO D Ó I JÖVEDELM EK Te rvei m egvalósításá­
hoz M átyásnak nö veln i kellett jö ve d e lm e it. M agyar-
ország a X V . század b an sokat fejlődött, em elkedett a
népességszám (3 ,5-4 m illió fő), s különösen a m e ző ­
váro sokb an nőtt az áruterm elés. Ennek ellen ére a ki­
rályi jövedelmeket csak a parasztok adóinak jelentős
emelésével lehetett növelni. A k irályi birtokokról szá r­
m azó jö ve d e lm e k aránya jelentősen csökkent. A regá­
lé jö ved elm eken b elül is elm o zd u lá s figyelhető meg az
A n jo u -ko rh o z képest: a bánya- és vá m jö ved elm e k v e ­
szítettek jelentőségükből a jobbágyokat terhelő adók
m ellett.
M átyás a kapuadó helyett bevezette a füstpénzt
(1 4 6 7 ). Ezze l az ad óalapot a jobbágyportákról a k i­
sebb egységet jelen tő jobbágyi háztartásokra h e ly e z ­
te, így n ö velve a b eérkező adó m ennyiségét.
Legnagyobb bevételét a rendszeresen (gyakran
évente kétszer is) beszedett rendkívüli hadiadó (1 fo ­
rintot te lkenként) jelentette. (Ezt az adót a z ország-
g yű lé sn e k kellett m e g s za v a z n ia .) A k in cstá r jö v e d e l­
me a Z sig m o n d -ko ri 2 0 0 0 0 0 fo rintró l 5 0 0 0 0 0 (a
h ad iad ó kétszeres b eszedése esetén 7 50 0 0 0 ) fo rin t­
ra nö vekedett. M átyás jö ve d e lm e i euró p ai ö ssz e h a ­
so nlításb an is je le n tő sn e k szám íto ttak. A jó v a l na­
gyobb T ö rö k B iro d a lo m u ra lko d ó ja a X V . szá za d b a n
1 8 0 0 0 0 0 fo rin ttal, a fra n c ia k irá ly pedig M átyá sé ­
hoz haso n ló nagyságú b e vé te le kke l ren d elkezett.
A FEKETE SEREG M átyás jö ve d e lm e in e k e m elked ésé­
vel p árhuzam osan építette ki a később fekete sereg­
nek nevezett zsoldos haderőt. A sereg jelentő s részét
(1 5-20 0 0 0 fő) igyekezett állandóan fegyverben tarta­
ni, bár ez hatalmas költséget jelentett (egy n e h é zlo ­
vas 3 aranyat, egy gyalogos 2 aranyat kért havonta),
így a bevételek jelentő s részét a fekete sereg e m é sz­
tette fel.
M átyás a rendek által m egszavazott adókból tar­
totta el zsoldoshadseregét, de az teljes mértékben az
 A magyar középkor / 131

uralkodó irányítása alatt állt. Ez a sereg n em csak a
hódításokat szo lgálta, hanem növelte a k irá ly erejét a
rendekkel szem ben.
A fekete sereg m agját az egykori husziták alko t­
ták, akiket M átyás a zso ld jáb a fogadott. Katonáit és
ve zé re it (H a u g w itz, M agyar B a lá zs , K in iz si Pál) cse ­
hek, ném etek és m agyarok alko tták. A hadsereg m o­
dernnek szám ított a ko rszakb an , m ivel jelentős gya­
logsága is vo lt. R endelkezett ág yúkkal is, bár M átyás a
kőhajító gépeket többre tartotta.

ARCHÍVUM
______________

„2 . cikk. ( ...) M agyarországot, annak összes és bár­

A TRÓN MEGSZERZÉSE
m ely ellenségei és feldúlói ellenében a király úr saját
királyi jövedelm éből tartozik megvédeni ( ...)
1. §. Úgy tu d n iillik, hogy ha a király úr ez országot az ellenségek támadásai
Milyen stílusban készült a
ellenében saját jövedelm e segélyével meg nem védhetné ( ...) , akkor az ország­ S nagy hadvezér síremléke?
nak főpapjai és bárói és egyéb egyházi férfiai tartozzanak és legyenek kötelesek Milyen szerepet játszott Mátyás
bandérium aikat ( ...) kiállítani és fö lkelni. megválasztásában Hunyadi János
2. §. Ha pedig ezekkel sem lehetne az ellenséggel szem b eszállni: akkor az népszerűsége és az általa kialakí­
összes nemes és bárm ely más rendű, birtokos em berek tartoznak katonaként k i­ tott hatalmi rendszer? [F ]
állni ( ...) és táborba szá lln i. Hunyadi János gyulafehérvári sírem­
5. §. ( ...) sem király úr, sem Szilágyi M ihály úr, ez ország korm ányzója, léke
bárm ely okból vagy bárm ely fontos dolog miatt az
országlakosok jobbágyaitól vagy más nemesektől
soha semmi adót vagy pénzfizetést ne követelhessen
s erre joga ne legyen.
7. §. ( ...) a király úr se egyházi méltóságokat, se
más tisztségeket, hivatalokat vagy örökségeket ne
adhasson és adom ányozhasson külföldieknek.
13. §. ( ...) minden országlakosnak és birtokosnak
Pest városában minden év pünkösd napjára fejen­
ként egybe kell g yü lekeznie." (Az úri. Szilágyi féle
cikkelyekből , 1456)
Állapítsa meg, mely társadalmi csoport követelései
bZdfl fogalmazódnak meg a törvénycikkekben! Magya­
rázza meg Mátyás megválasztása és a törvények meg­
születése közötti összefüggéseket! [F]

EGYÜTT A RENDEKKEL

Magyarország
Mátyás uralkodásának első felében
Gyűjtse össze, mely erőkkel
kellett leszámolnia Mátyás­
nak, hogy megszilárdítsa hatal­
mát az országban! Mi váltotta ki
a magyar uralkodó törökellenes
fellépését az 1460-as évek ele­
jén? Milyen eredményeket ért el?
Hasonlítsa össze Mátyás és apja
taktikáját! Milyen belpolitikai
összetevői voltak a törökellenes
harcoknak? [F]
1 3 2 / A magyar középkor
Vajdahunyad vára. A törökverő hős a
családjának nevet adó várat nagymér­
tékben felvirágoztatta. A magyar várak
közül az egyik legnagyobb lovagterme
ennek a várnak van
Milyen stílusban épült ki a
vár Hunyadi János és Mátyás
korában? Milyen célokat szolgált
a nagyarányú építkezés)? [F]
Hasonlítsa össze a török és
a magyar leírást (hadmoz­
dulatok, végeredmény, a leírás
célja és módszerei stb.)! [F]
„ ( ...) az átkozott
EGYÜTT
magyar [Mátyás]
A REN D EKKEL
megtámadta Jajca
várát, némi ideig vívta s végre is elfog­
lalta. Tehát Mohamed [II. Mohamed]
( ...) ismét Jajcához ment s bár sokáig
vívta, nem bírta visszavenni.
Azonban mikor Mohamed szultán
Jajca ostromával volt elfoglalva, másik
részen az átkozott magyar hadsereggel
jött Izvornik ellen és ostrom alá fogta.
Am int tehát Mohamed szultán meghal­
lotta, hogy az átkozott magyar megtá­
madta Izvornikot, kénytelen volt ágyúit
vízb e süllyeszteni s éjjel Jajca alól föl­
kerekedni, honnan Szófiába ment s ott
megállapodott. Aztán m indenféle le­
veleket küldött szét, am elyekkel még
néhány csapatot gyűjtött és e sereggel
M ahmud pasát Izvornikhoz küldte. De
mielőtt még M ahmud pasa odaérkezett
volna s mikor Mohamed szultán Szófi­
ában volt, egy éjjel - a felséges Isten
akaratából - a gyaurok [itt magyarok]
azt híresztelték, hogy a m üszülm ánok
ide érkeztek; az átkozott király tehát
éjfélkor otthagyván a várat elfutott.
Azután a hit harcosai annyi zsákm ányt
nyertek, hogy nyelvvel nem lehet mon­
dani és rendkívül sok hitetlent hurcol­
tak fogságba." (Török leírás a boszni­
ai harcokról)
Jellemezze a két hadsereg hadmozdulatait! Állapítsa meg, milyen statégiai megfon­
tolásokra következtetünk ebből! Vonja meg Hunyadi Mátyás hadjáratának mérlegét!
Hasonlítsa össze ezt a leírás sugallta eredménnyel! [F]
„ ( ...) midőn május elseje táján alkalm asan összeállított sereggel a Duna partján
tábort ütöttem, arcai ama országrész felé fordultam, melyet az ellenség gyakori be­
töréseivel sanyargatni és pusztítani szokott, nem volt messze a török fővezér sem,
nagy és szokásához képest erős sereggel. Eleinte elég kétséges volt előttünk, merre
szándékozik fordulni seregével (...) Kémeink eltérő híreket hoztak. ( ...) Sebtében
bevonult Boszniába, kihasználva az árulást ( ...) Először is tehát ezzel az ellenség­
gel kellett megbirkóznom és ebben szerencsével jártam . ( ...) üldözésükre a Szer­
biának fordultam. Mert közben a török bevégezte dolgát, elhagyta Bosznia határa­
it és már vissza is vonult M acedóniába. ( ...)
Végül is visszatértem onnan és gondoskodtam róla, hogy a seregnek az a ré­
sze, am ely a munkában kifáradt, kicsit pihenjen, hogy a pihenéstől felüdülve, még
nagyobb feladat megoldására használhassuk. A másik, erősebbnek látszó résszel
és az összevont tartalékkal Bosznia visszaszerzéséhez láttam. ( ...) Jajca nevű vá ­
rost és annak erősségét körülzártam . A város lakói úgyszólván az első kom oly tá­
madásra megadták magukat. Betörve a városba, fegyverre mentünk a törökökkel.
A z ostrom kezdetétől számított negyedik napon ezeket is legyőztük és megöltük,
míg egy részük a várba menekült. Már csak magát a várat kellett megostromolni.
Háromhónapos ostrom alatt ( ...) győztünk.
Már körülbelül harm incat visszaadtak, ugyanannyi, vagy még több engedelme­
sen meghódoló várat át is vettem, ( ...) úgy hogy mostanra egy sem, vagy csak na­
gyon kevés maradt volna belőlük az ellenség kezén, ha az egyre nagyobb fagyok­
kal hidegedő tél a további hadműveleteknek nem állta volna útját. Ezért okosabb­
nak látszott, visszavezetni a sereget és kom oly előkészületeket tenni a jövőre."
(Mátyás beszámolója II. Pius pápának, 1464)
 A magyar középkor / 133

„Továbbá ( ...) a Szent Koronát, am it a

A RENDEK HÁTTÉRBE
néhai igen fenséges Erzsébet királynő
SZORÍTÁSA
a néhai jó em lékezetű László királlyal
együtt császárunknak, az említett Frigyesnek megbízható kezébe át­
adott és azt eddig hűségesen megtartotta és megőrizte, nehogy ide­
gen kézbe kerüljön, valam int Sopron városát a mondott M átyás k i­
rálynak, fiunknak és az ő magyar királyságának kegyesen visszaad ­
tuk ( ...)
Tovább ( ...) elhatározott és végeztetett, hogy, ha a magyar k i­
rályság megüresedik, mert az előbb mondott M átyás király ágyéká­
ból nem szárm aznak törvényes fiák vagy unokák, mi ( ...) vagy fiunk
( ...) , vagy, ha többeket hagytunk hátra, közülük az egyik, akit az
a királyság királyának választott, M agyarország ama királyságának
élére állíttatnak vagy állíttatik ( ...) " (Mátyás és III. Frigyes egyezsége Mátyás aláírása és aranypecsétje (1464)
a korona visszaadásáról, 1463)
Milyen következtetést tudunk levonni

□ Foglalja röviden össze Mátyás és Frigyes megállapodásának lénye­

gét! [F]
az uralkodóra aláírásából? Milyen jel­
képet használ pecsétjén? [F]

Vitéz János XV. századi miniatúrán. A kép a humanista Mátyás állama

főpap és politikus személyes vonásait adja vissza
Gyűjtse össze a Mátyás által bevezetett újításokat! Kinek a szerepét
Hogyan kapcsolódott Vitéz Jánosnál a
fópapság és a politikusi pálya? [F]
m növelték, és kiknek a szerepét csökkentették a reformok? Milye irá­
nyú változás fedezhető fel? [F ]

„A napokban megüresedett az esztergomi érseki szék, mert meghalt fő­

tisztelendő Dénes bíboros, érsek úr. Helyette m i, főnemeseinkkel és báróinkkal
azonos vélem ényre jutva, tisztelendő János atyát, a váradi püspököt terjesztettük
fel kinevezésre e férfiú jól ismert érdemei és erényei miatt, am elyeket nem is kell
szentséged figyelmébe ajánlanunk. Időközben már rá, mint a birtok őrére és urá­ Állapítsa meg, milyen jo­
ra bíztuk a gazdátlan egyházmegye várainak, városainak, falvainak és különféle gokra hivatkozik Mátyás
Vitéz János kinevezése kapcsán!
javainak őrizetét.
FHatározza meg, milyen szerepet
Alázattal könyörögve kérjük ezért szentségedet, méltóztassék az imént bemu­ játszott a magyar királyok, s így
tatott János püspököt Váradról áthelyezni, és az esztergomi főegyházmegye érseki Mátyás hatalmában az egyházfők
tisztébe kegyesen kinevezni. (...)" (Mátyás levele II. Pál pápának, 1465) kinevezési joga! [F]

„N em különben fizetés portánként legyen, mégpedig

URALKODÓI JÖVEDELMEK
úgy, hogy ha egy egész telken vagy ülésen - h o zzá­
értve azt a földet, m ely ehhez az egy telekhez tartozik - egy portán belül csak
egy (család) lakik, az fizessen 20 dénárt.
Ha pedig ketten kapnának egy telket és egy telek földjét egy portán belül, J Gyűjtse össze, hogy milyen
m indkettőjük fizessen egy és egy fél porta szerint. ^ 3 paraszti kategóriákat állít fel
a dekrétum! Határozza meg,
Ha pedig még többen lennének, értsd: hárm an, akkor is egy és egy fél porta
mely adónemről van szó! Állapít­
szerint fizessenek, ha négyen, akkor kettő szerint, és így tovább, bármi módon
sa meg, mekkora az adóterhelése
legyen is megosztva köztük a föld (...) egy jobbágynak! Tárja fel, meny­
A z pedig, akinek egymagának van két vagy több teleknyi földje, fizessen két nyiben változtatta meg Mátyás a
vagy több portának m egfelelően." (Mátyás király 1467. évi dekrétumából) korábbi rendelkezéseket! [F]
 1 3 4 / A magyar középkor

A MAGYAR P Ü SPÖ K Ö K JÖ V ED ELM E

XIV. század eleje 1525
Egyházmegye
magyar aranyforint
1. Esztergom 12 000 25 000
2. P écs 10 000 10 000
3. Erdély 5 000 24 000
4. Eger 2 500 22 000
5. Kalocsa 6 000 20 000
6. Várad 6 000 26 000
7. Zágráb 6 000 18 000
8. Veszprém 3 000 12 000
9. Csanád 3 000 3 000
10. Győr 2 500 13 000
11. Vác 1 500 4 000
12. Szerém 300 5 000

□ Rendkívüli hadiadó 250 ezer arany

13 6 Milyen irányú változás figyelhető meg a jövedelmek alakulásá­
ban? Állapítsa meg a jövedelmek közötti területi különbségeket!
Varosok és szászok 47 ezer arany
Tárja fel a területi eltérések mögött húzódó lehetséges okokat! Vesse □
14 össze a királyi és a főpapi jövedelmek alakulását! [F]
Só 80 ezer arany

Pénzverés és
□ 60 ezer arany
A PU SZTÁ SO D ÁS banyakamarák
Az
Koronavám 50 ezer arany
Lakat- ö sszes □
Lakott
lan telkeknek Zsidók és oléhok
telek □ 6 ezer arany
telek hány % -a ötvenede
lakatlan?
Délvidék Mátyás jövedelmei
1424. Temes m. (Veitek és más 11 helvséq) 510 153 23 Csoportosítsa Mátyás jövedelmeit aszerint,
1483. Bodrog m. (Csentes és 8 helység) 133 64 32,5 <í> hogy honnét származtak és kitől szedték be
Duna-Tisza köze azokat! Milyen változásokat figyelhetünk meg
1486. Feiér m., Solt szék (Szalk és 2 helység) 36 55 60.5 Károly Róbert korához képest? [I]
1492. Pest m. (Gödöllő és 4 helység) 124 167 57
Dunántúl
1414. Vas, Sopron m. (Csehi, Mindszent,
98 48 33
Högyész, Némedi)
1420. Tolna m. (Szentmiklós) 22 12 35
Tiszántúl
1427. Szabolcs m. (Poroszló, Tilai, Iván) 67 13 16
1437. Szabolcs m. (Dob és 6 helység) 285 40 12
1496. Bihar m. (Cséffa és 35 helység) 87 120 58
Felvidék
1489. Gömör, Borsod m. (Simony és 10
68 80 54
helvséq)
1492. Sáros m. (A makovicai uradalom) 157 990 86,3
Erdélv ■
1494. Szilágy m. (Ollostő és 16 helység) 83 122 59,5 O
Cl O
(0 n
Milyen folyamat érhető tetten az adatok alapján? Mely össze­ ■
15 ó c
tevői lehetnek a jelenségnek? Vesse össze az adatsort a Mátyás ■1' a ----Mátyás
jövedelmeit bemutató ábra adataival! [F] -o ------ Károly Róbert
<30
16

A jobbágyok állami adóterheinek változása

F*. I Milyen változás figyelhető meg a jobbágy-
L A J ság összetételében? Határozza meg az ábra
segítségével a zsellér fogalmát! Hogyan alakul­
Mátyás pénzei tak át az állami adóterhek Mátyás idején? Miben
Mi tette lehetővé, hogy Mátyás idejében is értékálló maradt a nyilvánult meg a változás? Hogyan érintette ez a
magyar aranypénz? [F] jobbágyságot? [F ]
 A magyar középkor / 135

„ ( ...) a katonaság nálunk három rendre o szlik: Ezek közül az

A FEKETE SEREG
első rendet a nehéz lovasok képezik; ezek minden negyed
évre 15 aranyat kívánnak, minden ló után és másképp nem jönnek ide. A másik
rend a könnyű lovasság, kiket huszároknak nevezünk; ezek negyedévenként 10
forintot akarnak minden ló után és másképp nem jönnek ide. A harmadik rendet a
gyalogság képezi, és pedig különféle osztályokban megkülönböztetve: Ezek közül
ugyanis ném elyek könnyű gyalogosok, mások nehéz fegyverzetünk és ismét má­
sok nehéz pajzsosok. A könnyű gyalogság évnegyedenkint egy szem élyre 8 ara­
nyat kíván, a nehéz fegyverzetünk és pajzsosok, mivel apródok és szolgák nélkül
a fegyvereket és pajzsokat nem hordozhatják és mivel e gyermekeket használati
szükségből meg kell tartaniok, a fegyverekhez és pajzsokhoz mindegyik két sze­
mély zsoldjával akarja (megtartani őket). Vannak ezeken kívül puskások, kik tud­
nak a fegyverekkel és pisztolyokkal bánni, de sem nem oly serények, sem nem oly
használhatóak a lövöldözésre, mint a gyalogság, hanem azért a pajzsosok után az
összecsapás elején ( ...) , nem különben a várak ostromára és védelem re legjob­
bak." (Mátyás beszámolója apósának , Ferdinánd nápolyi királynak , 1481)
Tj\1 Gyűjtse össze, kikből állt Mátyás hadereje! Sorolja fel, melyek voltak a fegyver-
^ nemei! Vegye számba a haderő költségeit! Vesse ezt össze Mátyás jövedelmeivel
és a jobbágyok adóterhei vei! [F]

„ ( ...) M ikor Mátyás a csapatok elé lépett, először is csendet parancsolt. Tiszte­ Gyalogsági roham egy XV. századi
hadtudományi munkából
18
lettel megtartották ezt nemcsak az emberek, de még a lovak is. ( ...) Ezután m in­
den csapat kissé előbbre vonult, s mikor a vezér jelt adott, előtte hadgyakorla­ Mely fegyvernemeket fe­
tot tartott. Ékalakba, körbe, három- vagy négyszögbe, vagy olló- és fűrészalakba dez fel a képen? Mi szá­
fejlődtek. Senki se hagyta el helyét, ügyesen, derekasan gyakorlatoztak. (Bonfini: mított újszerűnek a korszakban?
Milyen előnyei és hátrányai vol­
Mátyás király) 20
tak az új fegyvereknek? [F]
A fekete sereg mely jellegzetességéről tudósít a forrás [F]

Nézőpontok
M int m inden jelentős uralkodó életm űvéhez, M átyás király uralkodásának szinte m inden m o zzanatáho z
eltérő értelm ezések és értékelések fűző dnek. Felm erül a kérdés, hogyan hatott az ország fejlődésére a M átyás
által kiépített erős központi hatalom , és ezzel összefüggésben M átyás ad óp o litikája. A jó val népesebb és fe j­
lettebb Franciaországban kivetett adókhoz hasonló m értékű adóztatás vajon nem terhelte-e meg túlzott m ér­
tékben, s nem nyomorította-e el végképp jobbágyságunkat?____________________________________________________________

A kérdés jobb megértéséhez tekintsük át az ország demográfiai viszonyait. V izs­

H gáljuk meg a népesség számának, területi eloszlásának és etnikai összetételének
változásait! Tárjuk fel, milyen folyamatok állnak a változások mögött! [F ]

„Magyarországon sokféle nemzet lakik. A magyar nemesek harciasak és folya­

matosan fegyverforgatásban gyakorolják magukat, ha az ellenség földjén nem rabol­
hatnak, egymást fosztogatják. Szerfölött tékozlók és pompaszeretők, ha tehát saját
jövedelmükből ki nem telik, a kisebb rangúaktól rabolnak.
A németek igen szorgalmasak, kereskedelemmel, kézműiparral és bányászattal
foglalkoznak. Városaik csinosak és kőfallal vannak körülvéve. Falvakban nagyon ke­
vesen laknak közülük.
Az ország némely vidékén tatárok is laknak, akik ősi hitüket megőrizték és akiket
kunoknak neveznek. Szlávok és szerbek szintén laknak itt, ezek Szerbiából és Szlavó­
niából költöztek be ide, hol a többi lakosoktól elkülönített vidéket kaptak. Cigányok is
meglehetős számmal vannak, ezek folytonosan kóborolnak, lopásból, mindennemű
ravasz csalásból, az asszonyok pedig jövendőmondásból élnek.
Magyarország demográfiai viszonyai
Laknak még ezenkívül belgák is, akik tisztán és helyesen beszélnek franciá­ 21
Hogyan alakult Magyaror­
ul, ezek még a régi időkből maradtak itt, midőn Károly király elfoglalta az országot
szág népességszáma a
[I. András idején Eger környékén letelepült vallon telepesek, akikről Nagy Lajos korából
XIV-XV. században? Milyen össze­
is vannak adatok.]." (Roveréila pápai követ Magyarországról, 1460-as évek) tevői vannak a változásoknak?
Sorolja fel, mely népek éltek Magyarországon a pápai követ szerint! Hogyan jel­ Mekkora a minimális és a maxi­
□ lemezte a követ az egyes nemzetiségeket! Milyen szempontok vezették ítéleteit!
Hasonlítsa össze a leírás megállapításait a történelmi térképpel! [F ]
mális becslések közötti különb­
ség? [F] 22
136 / A magyar középkor
20. H u n y a d i M á t y á s , a r e n e s z á n s z u r a lk o d ó
RENESZÁNSZ UDVAR M átyás korának m űvelt uralko­
dói közé tartozott. Több nyelven beszélt, írt és olvasott,
szerette a könyveket. M ár uralkodása első felében gon­
dot fordított udvarára, jelentős gótikus építkezéseket in­
dított el Budán.
M átyás a kor szokása szerint dinasztiát szeretett vol­
na alapítani. D ip lo m áciája m indent megtett annak érde­
kében hogy - első felesége halála után - , egy régi euró­
pai uralkodóházzal kerülhessen rokonságba. Ez feledtet­
hette vo lna, hogy nem voltak király ősei. Több sikertelen
próbálkozás után végül a nápolyi király (I. Ferdinánd)
leányát, Beatrixot nyerte el feleségül (1476).
A z Itáliából érkező Beatrixnak jelentős szerepe volt
abban, hogy a magyar királyi udvarban meghonosodott
a reneszánsz műveltség és életvitel. A z udvar pom pá­
ja, a budai és a visegrádi paloták az új királyi ház fényét
hirdették. A fenntartásukra fordított költségek a hadse­
reg után M átyás kiadásainak a legnagyobb tételét jelen ­
tették. Reneszánsz építkezésekre került sor a budai és a
visegrádi palotában. A z épületeket m árvánnyal burkol­
ták, szobrokkal díszítették, s méltán váltottak ki csodála­
tot a külföldiekből. A magyar urak többsége viszont el­
lenszenvet érzett a kifinomult udvar iránt, mert Beatrix
érkezése után megszűnt az uralkodó és alattvalói kap­
csolatának közvetlensége.
Mátyás a korszak szokásaihoz képest hatalmas
(2000-2500 kötetes) könyvtárat gyűjtött össze. A m í­
ves, kézzel írt könyveket díszes kötésük után corvinák­
nak [korvinák] nevezik. M átyás az udvarába hívott szá­
mos olasz humanistát, mint V itéz János egykori iskola­
társát, Galeotto M arziót vagy Antonio Bonfinit.
NYUGATI HÓDÍTÁSOK ÉS A TÖRÖ K POLITIKA M á­
tyás a török ellen csak védekezett, nem kockáztatott
meg nagyobb támadó hadjáratot. Nem akart a török­
kel hosszú és költséges háborúba bonyolódni. A végvá­
ri rendszert megerősítette: a várakat felújították, a kato­
nák rendszeresen megkapták zsoldjukat.
A z uralkodó a török elleni hadjáratok helyett a cseh
trón megszerzéséért indított háborút (1468). Erre ürü­
gyet adott, hogy a cseh király, Podjebrád G yörgy hu­
szita (kelyhes) volt. A cseh hadjáratok váltakozó ered­
ménnyel folytak. M átyás a katolikus és német lakossá­
gú M orvaországban és Sziléziában tudta megvetni a lá­
bát, az itteni rendek cseh királlyá választották (1469).
A zöm ében csehek lakta Csehországgal azonban nem
boldogult. G yörgy halála után a csehek Jagelló Ulász­
lót ültették a cseh trónra, akivel M átyás hosszú harcok
után kom prom isszum os békét kötött (1479). M átyás és
U lászló kölcsönösen elism erték egymás cseh királysá­
gát, és az országot megosztották. Mátyásé lett Morvaor­
szág, Szilézia, Ulászló birtokolta Csehországot.
Miután a német-római császár, III. (Habsburg) Fri­
gyes - megrettenve M átyás sikereitől - nem ismerte el
cseh királynak, Mátyás megtámadta Ausztriát. (Ez volt
a Habsburgok törzsterülete.) A Frigyes elleni háború ki­
sebb megszakításokkal M átyás haláláig tartott. A fekete
sereg elfoglalta Bécset is (1485).
Mátyás kísérletet tett a német-római császári cím
megszerzésére. A hatalmától tartó német rendek azo n­
ban Frigyes mögé álltak, s annak fiát, Miksát választot­
ták német királlyá (1486).
Költséges nyugati háborúi és a rendek háttérbe szo­
rítása miatt hívei egy része is szembefordult Mátyás­
sal. így egykori nevelője, az esztergomi érseki székbe
ültetett V itéz János is ellene szervezkedett (1471). A z
összeesküvők - köztük Janus Pannonius pécsi püspök
- Jagelló Kázmért hívták meg a trónra. Mátyás az ösz-
szeesküvés vezetőinek egy részét adom ányokkal meg­
nyerte, majd a mozgalmat erélyes fellépéssel elfojtotta.
Politikáján azonban nem változtatott, és egyre inkább a
szem élyétől függő, az akaratát feltétlenül végrehajtó em ­
berekkel vette magát körül.
A magyar nemesség a cseh és osztrák háborúknál
fontosabbnak tartotta vo lna a török elleni háborút. N yo­
m ásukra, s válaszul a török betörésekre a király hadat
indított a Délvidéken. Elfoglalta a katonai szempontból
jelentéktelen Szabács várát (1476), s győzelm ét króni­
kásai hatalmas diadalként állították be. A m ikor egy na­
gyobb török had Erdélyre támadt, Báthori István erdélyi
vajda Kinizsi Pál segítségével Kenyérmezőnél visszaver­
te a betolakodókat (1479).
A török betörési kísérleteket a Mátyás-kori védelm i
rendszer a későbbiekben is ellentám adásokkal torol­
ta meg (pl. K inizsi több kisebb hadjárata). Azonban az
uralkodó szabad kezet kívánt biztosítani nyugati politi­
kája szám ára, emiatt a törökkel békére törekedett. Öt
évre békét kötött a szultánnal (1483), am it a magyar ki­
rályok egészen 1520-ig többször megújítottak. Ez ter­
mészetesen nem valódi békét jelentett, csak a nagyobb
hadjáratok szünetelését.
A TRÓNUTÓDLÁS KÉRDÉSE A z ifjú M átyás a korona
visszaszerzéséről tárgyalva (1463) még könnyedén elfo­
gadta azt a feltételt, hogy ha fiú utód nélkül hal meg, a
magyar trón Frigyesé, vagy utódáé lesz. Később azo n­
ban az utódlás egyre nagyobb gonddá, és politikájának
központi kérdésévé vált. M átyás Beatrixszal kötött há­
zassága is gyermektelen maradt. Emiatt egy bécsi pol­
gárlánytól született fia, Corvin János számára igyekezett
biztosítani a trónt. Corvin János a kor szokásai szerint
törvénytelen gyermeknek, ezenkívül alacsony szárm a­
zásúnak számított. M átyás a fiút az ország leghatalma­
sabb birtokosává tette.
Fia utódlását kívánták szolgálni az ún. nádori törvé­
nyek (1486). A nádort - fia remélt támogatóját - a ki­
rály helyettesévé tette, királyválasztáskor neki juttatta az
első szavazatot. A köznemesség megnyerése érdekében
megerősítette a szolgabírák és az alispánok szerepét a
vármegyében.
M átyás 1490-es halála után a magyar nemesség ar­
ra törekedett, nehogy hozzá hasonló uralkodó kerül­
jön a trónra. H ívei közül szinte senki sem állt a fia, C o r­
vin János m ellé. így a halálát követő trónharcból - ko­
rábbi ellenlábasa - Jagelló U lászló cseh király került ki
győztesen.
 A magyar középkor / 137

ARCHÍVUM

„M ily csodálatos figyelem m el törődik M átyás k i­ Sorolja fel, mely vonásait

A RENESZÁNSZ UDVAR
rály minden nagyobb vagy kisebb fontosságú dolgá­ emeli ki az uralkodó ifjú­
val, leginkább az b izo nyítja, hogy minden levelet, am elyet különfelé küld, vagy korának a szerző! Magyarázza
meg, mennyiben módosíthatja a
maga mond tollba vagy pedig, ha más frja, maga is átolvassa, továbbá a neki
képet, ha tudjuk, hogy a szerző
szóló leveleket, bárhonnét érkeztek, azonnal átfutja szem eivel. Mert hát igen
jeles humanista volt, s Mátyás
sok nyelvet tud: bírja a latint, mint már említettem is, kitűnően érti és jól beszéli szolgálatában is állt! Vesse össze
a bolgár nyelvet, am elyen a törökök hivatalos irataikat írják (...) a forrás sugallta képet megszer­
A király képzettségének tökéletesítését az is elősegítette, hogy atyja, János, zett ismereteivel! [F ]
(...) m ikor észrevette fia éleseszűségét, minthogy maga nem tudott latinul, ha
valam i fontos ügyet kellett e lintéznie, a pápai követekkel kellett tanácskoznia,
mindig csak fiát használta tolm ácsul, úgyhogy M átyás még egész fiatal korában
belejött a nehéz dolgok elintézésébe." (Galeotto M arzio, XV. század)

„A megérkező királyné az étkezésben és az egész életmódban kifinom ult

szokásokat honosított meg. Megvetette az alacsony házakat, nagyszerű lako­
mákat rendezett, az ebédlőket és a hálószobákat fényesen berendezte, vissza ­
tartotta a királyt a közvetlenségtől; állandó ajtónál lókat állíttatott, megszüntet­
te a könnyű bejutást; a királyi felséget rávette, hogy méltóságára többet adjon,
s arra bírta, hogy csak megállapított időben tartson kihallgatást, szolgáltasson
igazságot. A szittya szokások közé itáliaiakat iktatott be; megkedveltette az itáli­
ai étkezést. Nagy költséggel Itáliából kiváló mestereket hívatott, s meghonosított
itt addig ismeretlen m űvészeteket. Itáliából festőket, szobrászokat, vésnököket,
ezüstm űveseket, fa- és kőfaragókat, építészeket fogadott óriási fizetéssel. ( ...) Sőt
Itáliából még konyha- és gyüm ölcskertészeket is hívott, a földm űvelésben mes­
tereket, akik itáliai, sz ic ília i és gall módon készítették a sajtot, jöttek színészek
és bohócok, akiket a királyné nagyon kedvelt, meg fuvolások, dudások, hárfá-
sok. A jándékokkal csalogatott ide költőket, szónokokat, gram m atikusokat is, de
ezek rem ényükben csalatko zva szegényebben vitték vissza Itáliába m úzsájukat,
mint ahogyan elhozták.
[Mátyás király] Arra törekedett, hogy Pannónia második Itália legyen. M inde­
nünnen felkutatta, felfogadta a jeles em bereket, bármi volt a mesterségük ( ...)
A budai várat, ahol Zsigm ond nagyszerű építkezésein kívül semmi megte­
kintésre méltó nem volt, kezdte kiépíteni, különösen a belső palotát. A D uná­
ra néző részen kápolnát emelt víziorgonával és m árványból és ezüstből készült
kettős keresztelőkúttal; ( ...) Felette könyvesházat épített, dúsan rakva latin és gö­
rög könyvekkel; a könyvek kiállítása is pazar. " (Antonio Bonfini, XV. század)
„•i ■ Gyűjtse össze a Beatrix megérkezését követően Mátyás udvarában bekövetkezett
^ változásokat! Állapítsa meg a királyi kincstár kiadásaira gyakorolt hatását az új ud­
vari stílusnak! Tárja fel, hogy az új stílusról miként vélekedhettek a kor magyar előkelői!
Gyűjtse ki a forrásban szereplő mesterségeket! Nevezzen meg néhányat a Mátyás udva­
rába érkező külföldi művészek közül! [SZ]

„ ( ...) egy török követet az udvaroncok a szokásnak megfelelően a városból a

palotába vezettek, hogy megbízatását előadja, és az a kapuban, ahonnan egye­
nesen erre a függőudvarra lehet látni, kissé megállt s körülnézve megpillantotta
ezt a pom pázatos, ragyogó helyet és az udvari méltóságoknak részben a lenti,
részben a király tartózkodási helyéül szolgáló fenti udvaron elhelyezkedő mér­
hetetlen tömegét, am int selyem m el, ezüsttel, arannyal áttört ruhákban tündököl­
tek és nem kis részben (a mi szokásunk szerint) ezüstözött övékkel és kardokkal
meg aranylánco kkal voltak ékesítve, hirtelen akkora csodálat és bám ulat döb­
bentette meg, hogy elfelejtette egész követi megbízatását, s amíg a lépcsőn a k i­
rály színe elé feljutott, annak tekintete miatt, am ely nagy, s mintegy vérrel befu­
A megmaradt corvinák egyike és egy
tott szem ével rémületet keltett a ránézőben, a benne már azelőtt fogant félelem
corvina díszes borítója
mind jobban és jobban elhatalm asodott rajta o lyannyira, hogy hosszú hallgatás
után csak ennyit tudott m ondani: a császár üdvözöl, a császár üd vö zö l." (Oláh Miéit nevezték Mátyás könyv­
M iklós Hungária című müvéből)
0 tárának darabjait corvinák-
nak? A könyv számos funkciója
I V I Gyűjtsön jelzőket, melyek Mátyás udvarát jellemezték! Állapítsa meg Mátyás közül melyik megvalósítására töre­
I \ l fényűző pompájának jelentőségét az udvar külpolitikájában! [F] kedtek leginkább a corvinák? [F]
1 3 8 / A magyar középkor

Buda Mátyás korában,

és rekonstrukciós rajz
a budai királyi palotáról
Határozza meg a város és a
királyi vár, illetve palota elhe­
lyezkedését! Keressen ma is látható
épületeket, épületrészeket vagy fal­
szakaszokat az azonosításhoz! Tár­
ja fel a rekonstrukciós rajz segítsé­
gével, hogy hol építkezett a várban
Mátyás? Mit láthatunk ma ezekből
az épületekből? [GY]

Faragvány és kályhacsempe Mátyás budai palotájából Az oroszlános kút Mátyás visegrádi palotájából
Milyen stílusjegyeket tükröznek a maradványok? A töredékekből Milyen stílusjegyeket ismerünk fel az alkotáson?
tegyünk kísérletet a palota belső díszítésének jellemzésére! [í] Vesse össze a képet a szöveggel! [F]
 A magyar középkor / 139

„A király úr kedvező szerencsével intézte dolgait

A NYUGATI HÓDÍTÁSOK
Csehországban, de közben Magyarország némely
ÉS A TÖRÖK POLITIKA
urai, leginkább éppen azok, akiket az ő jóindulata
emelt magas méltóságokra, főként pedig a két János úr, az egyik az esztergomi ér­
sek [Vitéz János], a másik meg a pécsi püspök [Csezm icei János], akik alacsony,
köznemesi fedél alatt születtek Szlavóniában, hálátlan lélekkel megfeledkezve a
király jótétem ényeiről, nemcsak hogy megzavarták a királyt csehországi ügyeinek
intézésében, hanem kísérletet tettek arra, hogy magyar jogarától és királyságától
megfosszák [1479]. A király gyalázatára ugyanis Szepes földjén keresztül behív­
ták az országba Kázm ér lengyel király fiát, a lengyel fegyveres hadinépével h ival­
kodó Kázmért, és kezére adták Nyitra várát. ( ...) Mátyás király ( ...) körülvette őket
Következtessen a térképből
a fenti várban. ( ...) Kázm ér nemhogy elnyerte volna a magyar jogart, hanem aty­
Mátyás törökkel szembeni
jához visszatértében puszta életét is alig tudta megmenteni. ( ...) Végül innen visz-
politikájára! Mi az újdonság e
szatérve, kegyetlenül kemény télidőben ostrommal körülzárta és bevette a törökök politikában? Mely területeket hó­
Sabác [Szabács] nevű várát, am elyet a Száva folyó partján fából és földből nagy dított meg Mátyás nyugaton?
gonddal és kemény m unkával építettek a törökök, tornyokkal, várvédő árkokkal és Milyen érdekeket sértett ezzel,
sáncokkal megerősítettek, és katonasággal alaposan megtömték. s kikkel került szembe? Milyen
Ezután válogatott és kiváló katonákból fényes hadat szervezett, és - mivel meg­ szerepet játszott Mátyás diplo­
máciájában házassági politikája?
volt rá a jó oka - a Frigyes római császár uralma alá tartozó területeket támadta
Milyen jelentős hatalmi ellen­ 10
meg bátor kézze l." (Thuróczy János: A magyarok krónikája) tétek jellemezték Mátyás korát?
Hogyan viszonyult ezekhez Má­
Sorolja fel, kik fordultak szembe Mátyással! Hasonlítsa össze Mátyás és Hunyadi
□ János külpolitikai törekvéseit! Állapítsa meg, milyen szerepet játszhatott Szabács
ostroma Mátyás politikájában! [F]
tyás? [F]

Mátyás külpolitikája

11
 1 4 0 / A magyar középkor
Állapítsa meg, milyen elv
alapján fogalmazták meg a
trónutódlás kérdését! Tekintse át
a nádori méltóság fejlődésének
főbb állomásait! Határozza meg,
mennyiben történik változás eh­
hez képest a törvényben! Tárja fel
ennek a belpolitikai jelentőségét!
Magyarázza meg, milyen érdeke
12 fűződhetett ehhez Mátyásnak! [F]
Corvin János bevonulása Bécsbe
13
(1485)
Milyen szerepben mutatja
14
be a kép Corvin Jánost? Má­
tyás mely szándéka ismerhető fel
a képről? [F]
A nagyvázsonyi Kinizsi vár.
A népmeséi hőssé váló Kinizsi Pál
Mátyástól nyerte
a vázsonyi uradalmat.
A törökverő hős azonban
- igaz csak annak halála után -
szembefordult ura emlékével
Milyen szerepet játszottak
Mátyás államában az ala­
csony sorból felemelt emberek?
Hasonlítsa össze Mátyás és elődei
politikáját e kérdésben! [F]
„1 . Először az ősök régi intézkedésénél fogva végez­
A TR0NUT0DLAS KÉRDÉSÉ
tük és m egállapítottuk, hogy ha valam ikor a királynak
magva találna szakadni, és új királyválasztásról folyna tanácskozás, a választás­
ban, hivatala méltóságánál fogva, m indenkor a nádoré legyen az első szavazat.
2. M ásodszor: ha valam ely király kiskorú örököst hagyna maga után, a nádor
tiszténél fogva mint az ő gyám ja tartozik és köteles őt apjától rámaradt országai­
ban és uradalm aiban megtartani és hűségesen m egvédelm ezni." (Az ún. nádo­
ri cikkelyekből, 1486)
„9 . Továbbá, m ivel minden megyében olyan nemeseket szoktak szolgabírák-
ká m egválasztani, kikről köztudom ású, hogy tehetségre és vagyonosságra néz­
ve a többiek mögött állan ak, am inek következtében megesik, hogy félelem ből,
kedvezésből és fizetésért igen sok haszontalanságot követnek el. Ezért határoz­
tuk, hogy ezentúl nem ilyeneket, hanem derék és érdemes és jóm ódú em bere­
ket kell minden vármegyében az ott lakók közül m egválasztani, am int e z, köz­
tudomás szerint, a néhai Zsigm ond császár úrnak és más királyoknak idejében
is szokásos volt. ( ...)
60. Hogy az egyes megyék élére ispánokat kell tenni, és hogy ezek az ispá­
nok ugyanabból a megyéből kötelesek maguknak tekintélyes férfiakat alispáno­
kul kiválasztan i;
Továbbá rendeltük, hogy a királyi felségnek és az ő főpapjai és bárói tanácsá­
val és akaratával m indenik megyében valam ely bárót vagy más jeles és jómódú
birtokos embert, aki tu d n iillik megfelelőnek és alkalm asnak látszik, kell megyei
ispánnak kineveznie.
És ez utóbbi alispánul vagy alispánokul az illető megyéből és nem m áshon­
nan köteles valam ely jeles férfiút kiválasztan i.
A kik m indnyájan az írott esküm inta szerint esküt tartoznak tenni; az ispán a
királyi felség előtt, az alispánok pedig magának a várm egyének a színe előtt. (Az
1486. évi törvényekből)
H I Állapítsa meg, mennyiben változik a megyei igazgatás a törvény értelmében! Ha-
1 1 I tározza meg, kiknek a szerepét kívánta csökkenteni és kikét növelni a törvény!
Állítását konkrét példákkal igazolja! Tárja fel, mikor kezdődött az a folyamat, melynek
most egy fontos állomásához érkeztünk! Magyarázza meg, miként hatott a törvény a
fámiIiaritás rendszerére! [F]
 A magyar középkor / 141

Nézőpontok
H unyadi M átyás a m agyar történelem kiem elkedő, s talán legismertebb alakja. Nem véletlen, hogy m inden
korszak és politikai irányzat kialakította a maga M átyás-képét. A M átyás-portrék azért is érdekesek, mert az
uralkodót m ár életében is ellentétesen ítélték meg, m ajd egymástól nagyon távol eső hagyom ányok alakultak
ki: a népm esék igazságos M átyásától a török politikát elhanyagoló, önkényesen korm ányzó uralkodóig.

0= J
1 Vitassuk meg a történelmi szövegek és a történészi megállapítások segítségével a
I I Mátyásról kialakított képet! Magyarázza meg, miért válhatott a jobbágyokat meg­
adóztató király a népmesék hősévé! Tárja fel, miért védekezett csak a török ellen: hogy
erőt gyűjtsön az ellentámadásra vagy mert csak a nyugati politikára koncentrált! [F]

„Éltében mind az egész ország reá kiált vala M átyás királyra, hogy ( ...) felet­
te igen telhetetlen va la ; m egnyúzná és megönné az országot a sok vám okkal és
nagy rovásokkal [adókkal], mert négyször rója vala minden esztendőben az or­
szágot ( ...) De m ihelyt m eghala, minden ember ottan d icsírni kezdé őtet. Mert
m indjárt meg kezde bom lani a békesség az országban. Ottan m egelevenülének Állapítsa meg, hogyan látja
a Mátyás-kép megváltozását
a törökek is, és az ország egyik nyavajából a másikba esék. Akkoron kezdé m in­
a XVI. század második felének
den ember m egism erni, m icsoda jeles fejedelem volt volna az M átyás király. És
krónikása! Tárja fel, mennyiben
akkoron kezdének mind az emberek m ondani: de csak élne M átyás király, bár mutathatók ki Heltai véleményé­
minden esztendőben hétszer róná meg az országo t/' (Heltai Gáspár, 1575) 16
ben kora problémái! [SZ]

„A z ilyen király csinál a maga alattvalóiból is vitézeket; a maga példájával

felserkenti az alvókat és felébreszti a szunnyadókat; az ilyen alatt nevelkednek
/ K Állapítsa meg, Mátyás sze-
jók és lesznek vitézek m indennem ű és rendű emberek (...) Ezek a dolgok nem
^ mélyének és uralkodásának
minden királyoknak adatnak és legfőképpen azoknak soha nem, akik a magok
mely vonásait emeli ki pozitívum­
országát és nemzetét nem tiszta szívből szeretik s nem gyönyörködnek benne, ként Zrínyi! Vesse össze ezt Zrínyi
mint M átyás k irá ly !" (Zrínyi M iklós, XVII. század) korának viszonyaival! [SZ] 17

„A usztriai terjeszkedése: hódítás. Lényege azonban a Habsburgok fenyegető

hatalm ának visszaszo rítása, a kelet-európai állam ok függetlenségét veszélyeztető
törekvések fő bázisának szétrom bolása, am inek A usztria elfoglalása egyik leg­
fontosabb katonai feltétele volt. A német királyság m egszerzésére irányuló tö­
rekvése felújítása - ekkor - ugyanebbe a vonalba esett: siker esetén a H absbur­
gok Kelet-Európa állam ait fenyegető hatalm ának további korlátozását eredm é­
nyezte vo lna.
M átyásnak a nyolcvanas években a Habsburgokkal szemben folytatott p o li­
tikája lényegében helyes volt, fő vonásaiban a függetlenség minden oldalú vé ­
delm ének követelm ényét fejezte ki. Egyben növelte a lehetőségét annak, hogy
az ország a török ellen nagyobb erővel és huzam osabban, hátbatámadás veszé­
lye nélkül, tehát eredményesebben újíthassa meg harcát." (Egyetemi tankönyv,
1965)

„A perszonálunió form ájában m egvalósult országegyesítések azonban

nem sokat lendíthettek a törökellenes összefogás ügyén. A z egyazon főt uraló,
de belügyeiket önállóan intéző, saját törvényeik szerint élő országokat csak
nagyritkán sikerült tényleges katonai és politikai akcióegységbe kovácsolni. A
magasztos közcélok hangoztatása valójában mindig a dinasztikus érdekek lep­
lezésére szolgált.
Ez alól M átyás sem volt kivétel, olyannyira nem, hogy egyenest őt tekinthet­
jük a becsvágyó dinasztiaalapító prototípusának. A gőgösségig öntudatos, hata­
lomvágyó ifjút mérhetetlenül felbőszítette, hogy a környék régi dinasztiái n e ­
vetséges, nem nemesi szárm azású felkapaszkodottnak« minősítették, s a legdur­
vább formában utasították vissza közeledési (pl. leánykérési) kísérleteit is. V á­
laszul M átyás kidolgoztatta azt az elm életet, m iszerint a H unyadiak a római
Corvinusok leszárm azottai, vagyis: előkelőbbek akár a Habsburgoknál, akár a / K Hasonlítsa össze az 1960-as
^ és az 1990-es értékelést!
Jagellóknál. N yilván ő terjesztette azt is, hogy apja Zsigm ond király törvénytelen
Melyik a pozitívabb? Fogalmazza
fia lett volna. Ezek az összefüggések, s nem pedig egy törökellenes összefogás meg a két értékelés közötti meg­
távlati cé lja m agyarázzák M átyás orientációváltását." (Szakály Ferenc: Virágkor határozó különbségeket! Magya­
és hanyatlás 1440-1711, 1990) rázza meg ezek hátterét! [SZ] 19
1 42 / A magyar középkor
2 1 . A középkori magyar művelődés
CSATLAKOZÁS A NYUGATI KULTÚRKÖRHÖZ Szent
István állam alapító tevékenységének kulcselem e a ke­
reszténység felvétele volt. A gyors hatalmi és politikai
váltás együtt járt a korábbi magyar hitvilág és az eh­
hez kapcsolódó műveltség felszámolásával. M indez
azt eredm ényezte, hogy ma csak föltevések léteznek
az ősi magyar hitvilágról. A kereszténység előtti magyar
műveltség népi kultúrává válva tovább élt a regösök
énekeiben, majd népm ondáinkban és népm eséinkben.
A kultu rális m egújulást erősítette az egyid ejűleg
végbem ent társad alm i, települési és gazdasági m o­
d e llváltá s is.
ÍRÁSBELISÉG ÉS OKTATÁS A z állam alap ítástó l k ez­
dődően a m agyar m űvelő dés összefonódott a nyuga-
ti keresztény k u ltú rával, s ezért válto zásaib an annak
ko rszakváltásait követte. A kor kultú rája és írá sb e lisé ­
ge is a latinhoz és a katolikus egyházhoz kötődött - ez
a kapcsolat csak a korszak végére lazu lt meg.
Jelentős kultu rális szerepe vo lt a szerzetesrendek-
nek. A z állam ala p ítás körül hazán kb a é rkező bencések
után szinte m indegyik katolikus szerzetesrend m egho­
nosodott h a zán kb an , így a X II. századtól a ciszte rcie k
(Z irc , B é lap átfalva) és a prem ontreiek (C sorn a, Le le sz,
Jászó ), a X III. századtól pedig a ko ld u ló rendek (feren­
cesek és dom onkosok) is. A X IV . század b an m egjelent
egy m agyar alapítású szerzetesrend is, a páloso k.
A z Árpád-korban az írásbeliség elsősorban az okle­
velekhez kötődött (kiváltságlevelek, adom ányok, szer­
ződések stb.). Az okleveleket egyházi személyek készí­
tették, tartalm ilag az irat kiadójának akarata, formailag
az oklevélkiadás kötött szabályai szerint. A királyi kan­
cellária létrejöttétől kezdve (XII. század vége) az okle­
velek szám a egyre gyorsabban növekedett. A z okleve-
lek kiadásában és gyűjtésében kiem elkedő szerepet kap­
tak a középkori M agyarország „közjegyzőségei", a hite­
les helyek.
Szin tén e g yh á zi sze m é ly e k írták a h o sszab b léleg­
zetű m ű veket, p éld ául a szentek életét bemutató le-
gendákat (István, Im re, G e llé rt stb.). A m agyar kö­
zé p k o r je lentő s e m lé ke i a g eszták, a zo k a történe­
ti m u n ká k, a m e lye k szín e se n b e sz é lik el a „v ise lt
d o lg o kat".
A középko rban megjelent a magyar nyelvű írásbe­
liség (n ye lve m lé ke k pl. a tihan yi apátság ala p ító le ve ­
le, a H alotti beszéd, az Ó m ag ya r M ária-siralo m ), de a
kultúra latin nyelvű maradt. A reneszánsz idő szakára
a vezető rétegen belül szélesedett az írn i-o lvasn i tu­
dás, azo nban a X V . század b an a reneszánszt is a latin
je lle m e zte h azán kb an .
A z oktatás a nyugati példákat követte: kolosto-
ri és székesegyházi iskolák alaku ltak ki. Ennek kö­
szönhetően a X I. század közepétől a kultu rális és
ad m in isztra tív feladatkörökben a külfö ld ieket egy­
re inkább m agyar papok és szerzetesek válthatták fel.
A X I. századtól kezdve számos magyar diák járt külföl­
di egyetemekre: P árizsb a, Bo lognába, m ajd K rakkó b a,
Bécsb e. Több k irá ly u n k kísérletezett m agyar egyetem
lé tre h o zásával: N agy Lajos Pécsett (1 3 6 7 ), Zsigm ond
Ó b u d án (1 3 9 5 ), M átyás Po zsonyb an (1 4 6 7 ). Ezek az
alap ítások azo nb an nem tudtak m egerősödni, s így a
kö zép ko r fo lyam án nem jött létre állandó egyetem
Magyarországon.
ÉPÍTÉSZET A m agyar közép ko rb an csodálatos ép ülete­
ket em eltek, azo nb an a m agyar történelem v ih a ra i, kü­
lönösen a török hódoltság százö tven éve e zek jelentős
részét rom ba döntötte (főleg a mai o rszágterületen).
A palotákat, tem plom okat, kolostorokat, m ajd a
várakat és a p o lgárházakat is M agyarországon egyre
inkább kőből (kisebb részben téglából) építették. A XI.
:században román stílusban építkeztek, a X II. század
végétől kezdett terjedni a gótika. A reneszánsz épí­
tészet csak a korszak végén, a királyi udvarban jelent
meg, s innen áradt szét a későbbiekben.
N ap jain kb an kevés m űem lék h o rd o zza csupán
-egyetlen stílus jegyeit (pl. rom án stílusú az esztergo­
mi k irályi káp o lna, gótikus a ko lo zsvári Szent M ih á ly-
tem plom ). A z épületeket ugyanis sokszor átépítették,
bővítették, vagy elem i csap áso k, s gyakrabban hábo­
rús pusztítások után kellett ú jjáé p íte n i. G ya k ra n ta lá l­
k o zu n k o lyan tem p lo m m al, m elyn ek m agja, a sze n ­
tély X I. száza d i kis rom án körtem plom , eh h ez góti­
kus hajókat építettek, m ajd reneszánsz részekkel g az­
dagították.
Az épületekhez kapcsolódott a szobrászat és a fes­
tészet. Ezek alko tásaib ól még kevesebb m aradt fenn.
A z Á rp ád-kor festészetéről tem p lo m ainkb an csodála­
tos freskórészletek (például a Szent Lá szló m ondakört
feldo lgo zó áb rázo láso k) segítenek képet alko tn i. A bu­
dai vár m ű vészi gótikus szobrairól csak az elm ú lt é v ­
<
tized ek feltárásai után szerezhettün k tudom ást. Sajnos
M átyás u d varának reneszánsz díszítőművészetéről
(szo b ro k, m o zaiko k stb.) is csak a töredékek alapján
alko thatunk képet. A legtöbb fennm aradt alkotás az
Iország egykori - török nem járta - p erem vid ékein ta­
lálható.
TÖRTÉNETÍRÁS ÉS TÖ RTÉN ETÍRÓ K M agyarországon
az Á rpád-korban született meg a történetírás, am e ly a
kor szo kásai szerint elsősorban az uralkodócsaládok­
nak állított emléket. A z első történeti m unkák szo ro ­
san egym ásra ép ültek, az átiratokat, átfedéseket sok­
szo r csak a fo rráskritika tudja e lkü lö n íten i egym ástól.
Első történeti m ű vü n k, az ún. ősgeszta sze rző jé t
nem ism erjük. M agáról a gesztáról is csak későbbi át­
iratokból szereztü nk tudom ást, mert a török korban
-e lp usztult. A z első teljes egészében fennm aradt m u n­
ka, a Gesta Hungarorum (A m agyarok vise lt do lgai,
1 200 körül). A lko tó já n a k kiléte talányo s. A sze rző
magát P. m esterként e m líti, ezért a történetírás Anony-
m usnak (névtelen) nevezte el. Feltehetőleg III. Béla k i­
rály je g yző je vo lt, s regényes form ában dolgozta fel a
honfoglalás és a letelepedés történetét. M űvéb en kora
 A magyar középkor / 1 43

viszo n y a it vetítette vissza a honfoglalás száza d o kkal zo n ytala n . Tö b b kutató az A n jo u k udvari p ap já­
korábbi esem ényeire. nak, Kálti M árk n ak tu lajd o n ítja a m űvet. A Képes
IV . (Kun) Lá szló udvari p ap ja, Kézai Simon törté­
K ró n ika sze rző je korábbi geszták szövegét gyú r­
neti m u nkája szintén a Gesta Hungarorum cím et v i­ ta egybe, egészítette ki, így elsősorban saját korára,
seli (1280-as é ve k). A nyugati egyetem eket m egjárt a X IV . század elő felére bír kom oly forrásértékkel.
K ézai az őstörténettől Kun László ig v á z o lja fel - ko­ Szintén az A njo u-ko rb an alkotott Küküllei János,
rábbi m unkákat is fe lh a szn á lva - a m agyarok történe­ aki m egörökítette I. (N agy) Lajos k irá ly életét. M űve
tét. M űvében nyugati források és a m agyar néphagyo­ csak átiratokban m aradt ránk.
m ányo k alap já n fe ld o lg o zza a hun-magyar rokon­ A X V . század b ó l több történetírót ism erünk. K ö ­
ságot, szerepelteti a cso d aszarvas m ondát. K é za in á l z ü lü k k ie m e lked ik Thuróczy János (1 4 1 0 - 1 4 9 0 ), M á ­
m eg jelenik a nemesi öntudat, az akkori a n arch ik u s v i­ tyás bíróságának egyik ítélőm estere. Korábbi m űveket
szo nyo k között a k irá ly és a rendek együttm űködését is fe lh a sz n á lv a , főként oklevelekre és saját élményei­
tartotta id e á lisn a k. re alapozva írta meg történeti m u nkáját (C h ro n ica
A X IV . század közepén készült a színp o m p ás H ungarorum ). Tö b b forrásm ű - így a m ár em lített
m iniatú rákkal (pl. in iciá lé k ) díszített Képes Króni­ K ükü lle i-szö ve g - m ellett neki köszö nhetjük Rogerius
ka. (A m iniatúra a kó d exlap d íszíté se in e k - kis ké­ Siralm as énekén ek (X III. század ) a m egörökítését.
pek, d íszítő m o tívu m o k - összefog laló neve, az in i­ A köznem esi szárm azású T h u ró c z y m u nkáját a köz­
c iá lé a d íszes kezdő betű.) Sze rző jé n e k a kiléte b i­ nemesi öntudat hatja át.

ARCHÍVUM
______________
„Ő se in k követése foglalja el a királyi méltóságban
CSATLAKOZÁS A NYUGATI
a nyolcadik helyet. A legnagyobb királyi ékesség,
KULTÚRKÖRHÖZ
az én tudásom szerint, a királyelődök után já rn i, a
szülőket utánozni. Aki ugyanis megveti, amit megszabtak atyai elődei, az iste­
ni törvényekre nem ügyel. Mert az atyák azért atyák, hogy fiaikat gyám olítsák, a
fiák pedig azért fiák, hogy szüleiknek szót fogadjanak. ( ...) Mert nehéz lesz meg­
tartani e tájon királyságodat, ha szokásban nem utánzód a korábban királykodó
királyokat. M ely görög korm ányozta a latinokat görög módra, avagy m ely latin
korm ányozta a görögöket latin módra? Se m elyik." (István király intelmei, 1010
körül)
^ Állapítsa meg, hogy az intelmek milyen királyi magatartásformát sugallnak! [F ]
Hajkorong az életfával Sárospatakról
„M esternek mondott P, a néhai jó em lékű, dicsőséges Bélának, M agyaror­ Az ősi hitvilág életfája év­
é ) századokig tovább élt nép­
szág királyának jegyző je, ( ...) De meg a különböző történetírók példája sze­
meséinkben. Keressen további ősi
rint, az isteni kegyelem segedelmére tám aszkodva, magam is jónak láttam, hogy
motívumokat kultúránkban! [I]
m indazt utódaink legvégső nem zedékéig feledésnek ne engedjem . Tehát leg­
jobbnak tartottam, hogy igazán és egyszerűen írjam meg Neked, s így aki o lvas­
sa, tisztán láthassa, miképpen estek meg a dolgok. Ha az oly igen nemes m a­
Sorolja fel, hogy Anonymus
gyar nem zet az ő szárm azásának kezdetét és az ő egyes hősi cselekedeteit a pa­
kiket (miket) nevez meg mű­
rasztok hamis meséiből vagy a regösök csacsogó énekéből mintegy álom ban ve forrásaiként! Értékelje ezeket a
hallaná, nagyon is nem szép és elég illetlen dolog vo ln a ." (Anonymus: Gesta történelmi hitelesség szempont­
Hungarorum, 1200 körül) jából! [F]

„Látjátuk feleim
ÍRÁSBELISÉG e s o ktatás
szüm tükkel, mik
vogym uk: isá, por es homou vogym uk. M e­
nyi m ilosztben teröm tevé élévé miü isemüköt
Ádám ot, es aduttá valá neki páráadicsum ot
házoá. Es mend párádicsum ben valou
gyim ilcsektúl mondá neki é ln ie ." (Halotti be­
széd és könyörgés, 1200 körül)
A halotti beszéd első sorai
Nézzen utána, hogy milyen célból készült
ó a szöveg! Vajon miért íródott magyar nyel­
ven? Az írásbeliség milyen szintjére utal ez? M i­
ért vannak piros szövegrészek a beszédben? [I]
^ I I
facym y unuucbd S CJLTTló fm> fttffllcJtfnitn.
, vújpnir. yCi ynr'cfdxmmv uűgumr. Jlenvi Tmtafócn
ni mmtve d m tmv tfoimctrr adinnir. efodiirn v*U ndu
fwa<hfmwir r <mmd jurfchiiunbcn txalov jruntlarniT
immoA nda dmc. r)con n k n ai w r g u m l c c t v l . Cc*
mundoa moxr tra cncy*. y ü kt napim cmdul ay gtmüT
rvví.h^áncc lidLilajJ hah. badLuu cbotrar ttrumttvriftm
tvt. gr racdcvtr Cngtdr urduiig;trtttívmec, ef ercc oy riltjvr
guntllrVYl, tfoy gimiWT>Of KtLibrr cvcc. CfgumTfricc- w l
Xdcrov uáa viyc.trog; rundmcir imgc yocvy tta v o la .
hton m u jin c . ^t mcruT w fcuncc JiALdtír cvcc.
H orcguvtc líim . ef v a ív t w ty m a n u f vtfjgjbdtf. cflcvn
1 4 4 / A magyar középkor

„ ( ...) nevezetesek és csodálatot keltőek voltak Corvin M á­

tyás király könyvtártermei ( ...) két boltíves terem találko zik.
A z egyik tele van görög irattekercsekkel, am elyeket a király
o p n p irtb a íV n fríA tt* H 1* «tfo nagy gonddal és fáradsággal részint Görögország szívébő l,
l*f— a á f c y i ü k u b t i r « i M cm t:
* r T .'ir> m «n^í.i X u t a . i t i Vyfc* I o n fr««a c n m részint más, kelet vidékéről gyűjtött össze. A m ásikban, a bel­
tJc n u n t é rtim k jebb fekvőben voltak a latin nyelvű kódexek, az elem i dol­
( t t i u n o l u i w e i k u J r m c h i ^ m h h « i fcP**1'* ■
K I < g ^ » « « U B t l i O I c rill'iu m « U lti c u t c ^ n f a u goktól kezdve a tudom ányok ormáig valam ennyien, tokok és
m ik W Sí fMTt*M*MaitWj B k « t « B a w n '••^5*.
I i J a .W l> x w n m l t f ^ n » 4 * « u w » ( A i ( f m i ^ polcok által rendben elkülö nítve. M indegyiket színes, ara­
t| u <M mt i r .* u u r ll ': f i » i — <U n o r j
fttf Kln)( Ir.an & Átáf n'*' “ W* nyos selyem m el borították, és jelzetekkel voltak ellátva asze­
lircn fjr t t y r * Iw ^fTim j fr’< i^ »> c& iim >t£m fd t*r*ri
Ji IMtl rint a fajta tudományág szerint" ( ...) (Oláh M iklós leírása,
I p A U M li (vW ««w*JaM I
m tü rtiéM B ** #<*«• fV tn W » r « r t f:ü< j XVI. század)
D i b n i u i i ts ivyBfej m m r ^ c M l ^ « b M t J i k r x f ^ M
tfcjTrfiir <(ttí*'~i M AUm <rtu (m **£•• Av( • Milyen jellegű könyveket említ a forrás? Mi biztosította a
í f u * |*y*r (r f f n p W i< kM »U . A u utta hű *
iiéin ucKiUcatn fVrri«n " f f r piuiwn könyvtár egységét? [F]
fkUMuitn Kjí Uim UImfiw w i
ulw^err.p.^ n i i j^iutfao:lkr«ir^v
■

•u s c tts v i i u t s u n r t f c i w M f+ :> . n ia p * N n n
ili itimím fa/fAMii <
1*/c >í pr |4im
t n r W » « n c rr rp j it « U m « i ><*< í ( m a w c ^ A d n t u
kihintifknxu (nűn hJ i i K hui S JwV
IkMnkwjuliiflaltiui.IAaiiitqiaíkfű* V - mI
ir<W*i * piiirewi p*Ji«n
■n Itp lfaa ;4<nrm j I b iiu Kb W Bny ** b iu lrt*
u lÜ arB t
LiyaUi Ttjr |vru ir r>y»; IU« «»űg«U
* * r» ' p tírr W J f f H M lí) D
i / 4n c d i A i » j T * N SVsrse

v y

Az első Magyarországon nyomtatott könyv (Thuróczy János: A pannonhalmi konvent első oklevele
A magyarok krónikája) egy lapja
,f * Melyek voltak az Árpád-korban a leggyakoribb írásos mun-
T fT I Mikor és hol jelent meg a könyv? Mekkora ^ kák? Mi volt ennek az oka? A kép alapján állapítsa meg az
^ idő választja el a kiadványt Gutenberg talál­ oklevél anyagát! Mi lehetett a funkciója az oklevél tetején látható
mányának megszületésétől? Mit bizonyít ez a tény? félbevágott betűknek? [í]
Mely tényezők utalnak arra, hogy a könyvnyomta­
tás korai termékével van dolgunk? Hunyadi Mátyás
nem támogatta a könyvnyomtatást. Mit gondol,
miért nem? [SZ]

®l 3

Az óbudai egyetem címere

Mikor, és ki alapította az óbudai
egyetemet? Hány fakultással mű­
ködött? Milyen jelképeket találunk a cí­
meren? Mire utalnak ezek? [F]

A magasabb szintű oktatás helyzete

Magyarországon
Milyen lehetőségek álltak rendel­
kezésre a magasabb szintű képzés
megszerzésére Magyarországon? Hol
alakultak ki a káptalani iskolák? Vegye
számba és jellem ezze a magyar egye­
temalapítási kísérleteket! Hogyan és
miért változott a külföldi egyetemek lá­
togatottsága? [ F]
 A magyar középkor / 1 45

ÉPÍTÉSZET

1.
1. Őskü temploma (XI. század)

2. A jáki templom (XII—XIII. század)

3. Szalonna temploma (XI—XIII. század)

4. A zsámbéki templom (XIII. század)

5. Az esztergomi Bakócz-kápolna, Bakócz

Tamás kinagyított címerével (XV. század)

3.

Mely stílusokhoz köthetők a

könyvben bemutatott templomok?
Határozza meg a képek segítségével a
korstílusok megjelenését Magyarorszá­
gon! Hogyan, és miért fonódtak össze
egy-egy épületnél a különböző stílusje­
gyek? [F]
 1 4 6 / A magyar középkor
A történetíró ábrázolása a Képes Kró­
15 nikában
Mutassa be a kép alapján a
krónikaíró társadalmi hely­
zetét! Milyen eszközökkel végez­
te mun káját? [ F ]
^ Állapítsa meg, ki volt és mi­
lyenvégzettséggel rendelke­
zett a krónika írója! Elemezze a
történetírásról vallott nézeteit és
e tárgyban kifejtett érvelését! [F]
Tárja fel a hunok és magya­
rok közötti viszonyra vo­
natkozó részletek főbb megálla­
pításait! Vesse össze ezeket az
Anonymusnál olvasottakkal! [í]
Igazolja a forrás segítségé­
vel azt a nézetet, hogy Kézai
az öntudatra ébredő nemesség
szemléletét képviselte művében!
[SZ]
I Tárja fel, hogyan változott
C J Í meg a magyar történetírás
a - főleg olasz - humanisták (pl.
Galeotto Marzio, Antonio Bonfini
vagy Ransano) színre lépésével
17 (témaválasztás, stílus stb.) ! [SZ]
„A győzhetetlen és hatalmas harm adik László úrnak [IV.
TÖRTÉNETÍRÁS
kun László ], M agyarország legdicsőbb királyának Kézai
ÉS TÖRTÉNETÍRÓK
Simon mester, az ő papja. ( ...)
M ivel szenvedélyes vágya szívednek, hogy megismerd a magyarok v i­
selt dolgait, én pedig szándékodnak igaz ismeretére jutottam, gondom volt rá,
hogy e nép történetét, am ely Itáliában, Franciaországban, Németországban a
különböző iratokban szétszórtan és összefüggéstelenül található, e kötetbe szer­
kesszem . ( ...) Nem követem O rosiust, mert ő az Ottó császár iránti kedvezésből,
akit a különböző ütközetekben a magyarok [hunok, a szerző a két népet egy­
nek veszi] többször megszégyenítettek, könyveiben sok nem hiteles dolgot ko­
holva azt állította, hogy a magyarok parázna ördögöktől szárm aznak. ( ...) Ám
hogy állítása nyilvánvaló an ham is, arra első bizonyíték az Evangélium szövege,
hogy: »a szellem nek nincs húsa és csontja«, továbbá »ami a testből születik, az
test, ami a Lélekből születik, az IéIek«. Megítélésem szerint a dolgok term észe­
tével is ellentétes és alapvetően ellentm ond az igazságnak az az állítása, hogy
képesek nem zésre a szellem ek, akiknek nem adattak meg azok a természet sze­
rinti eszkö zök, m elyek a nem zéshez szükséges képességet és a nem zés végre­
hajtását biztosíthatnák, ( ...)
A hatodik korszakban tehát a hunok. Szkítiában lakva úgy elszaporodtak,
mint a tenger fövénye, s az Ú r 700. évében egybegyűltek, s maguk közül kapi­
tányokat, azaz vezéreket vagy fejedelm eket választottak maguknak, hogy egy
akarattal elfoglalják a nyugati országokat. ( ...) M ielőtt tehát a magyarok megke-
resztelkedtek és kereszténnyé váltak, a hírnökök a táborokban ezekkel a szavak­
kal hívták egybe a magyarok hadseregét: »Az Isten és a magyar nép szava, hogy
ezen és ezen a napon, ezen és ezen a helyen m indenki köteles pontosan fegy­
verben m egjelenni, hogy meghallgassa a közgyűlés tanácskozását és határoza­
tát^ Aki pedig a fö lhívásnak nem tett eleget, s nem tudta m egokolni, hogy m i­
ért, azt a szkíta törvény értelmében fölkoncolták, vagy törvényen kívül h e lyez­
ték, vagy egyetemleges szolgaságra vetették. így hát az ilyen vétkek és kihágások
választották el egyik magyart a m ásiktól; különben, minthogy valam ennyi ma­
gyar egy apától és egy anyától szárm azik, hogyan nevezhetnénk az egyiket ne­
mesnek, a m ásikat meg nem telennek, ha az utóbbit nem azért tartanák annak,
mert efféle bűntettek bizonyultak rá? ( ...)
A z ország főemberei és nemesei tehát, látva saját népük bajait, m elyek a tör­
vény ellenére történtek, tanácsba gyűltek és kérték a királyt [Pétert], hogy paran­
csolja meg ö véinek; haladéktalanul hagyjanak föl ocsm ány ü ze lm eikk e l." (Kézai
Sim on: A magyarok cselekedetei, 1282-1285)
Pietro Ransano
humanista, a nápolyi király
követe Mátyás udvarában.
Az 1480-as évek végén a
király udvarában élt huma­
nista Thuróczy műve alap­
ján megírta a magyarok
történetét.
Művében a Hunyadi-házat
római ősökig vezette vissza
 A magyar középkor / 147

Nézőpontok
A Szent Korona ma is á lla­
A görög korona miságunk egyik jelképe, h i­
(számítógépes
szen állam i cím erünk része.
grafika).
Tanulm ányaink során átte­
Dukász Mihály
bizánci császár kintettük, hogy a XIII. szá­
adományozta zadra m ilyen kiem elkedő
I. Géza királyunknak. fontosságot tulajdonítottak a
A görög Szent Koronának, s em lítet­
és a latin korona tük, hogy a királykoronázá­ 18
összeillesztésére
A latin korona (felülnézet). sok alkalm ával ezt más ko­
feltehetőleg 19
Lehetséges, hogy Szent István rona nem helyettesíthette.
a XII—XIII. században
kerülhetett sor király ereklyetartója volt? Elsőként vizsgáljuk meg a
nemzeti ereklyénk erede­
„A m ikor őnagysága [Albert] elkészült, hitvesével, a nemes királynéval [Erzsé­ téről született szám talan,
bet] először is Visegrádra ment, és magával vitte a Szent Koronát legkisebb leá­ sokszor egym ásnak ellent­
nyához, a hercegkisasszonyhoz, s többen vele mentek, magyar urak is, hozták a mondó elméletet. Azután
Szent Koronát, s bevitték egy bolthajtásos helyiségbe, am ely ötszögletű volt, s én, nézzünk meg egy X V . szá­
Kottanner Jánosné szintén ott voltam , karomon tartottam a hercegkisasszonyt, és zadi dokum entumot, am ely
jól láttam, hogyan, hová teszik a Szent Koronát. Aztán bezárták a bolthajtásos he­ a Szent Korona jelentőségét
lyiséget, a bolthajtásos helyiséghez vezető ajtót pedig pecséttel jól lepecsételték. ^ b izo n yítja !
( ...) nem sokkal utána a nemes király megbetegedett egy kórban, am elyet vér­
hasnak neveznek. ( ...) Neszm élynél állapota még súlyosbodott. Itt halt meg A l­ A nemzeti ereklyénk ere­
bert, a nemes király és fejedelem . ( ...) Délelőtt egy magyar nemesúr ( ...) beszélt detéről több számtalan, sok­
nagyságos úrnőnkkel, és azt mondta neki, hogy a nemes Albert király a Szent Ko­ szor egymásnak ellentmondó
ronát elvitette Visegrádról. Ez őnagyságát rögvest megijesztette. ( ...) két gróf ek­ elmélet született. Tekintse át a ko­
rona felépítését, s eredetének leg­
kor hozzám jött, beavattak bizalm ukba, s együtt mentünk az ajtóhoz, am elyen át
valószínűbb magyarázatát! Gyűjt­
a Szent Koronához lehetett jutni. Itt a pecsétek teljesen épek voltak, amit a király­
sön a korona eredetére vonatkozó
nénak rögtön meg is írtak. Őnagysága ezután maga is meg akart győződni a való ­ feltételezéseket, megállapításokat!
ságról, eljött Visegrádra, és sok magyar nemes úr jött vele, lementek a bolthajtá­ [GY]
sos helyiségbe, a Szent Koronát ládástul felhozták, s a Szent Koronát kivették tok­
jából. Sok pecsét volt ezen. Ezeket feltörték, a Szent Koronát kivették és jól meg­
nézték. Én is ott voltam . Aztán fogták a Szent Koronát, és egy ládikába helyezték.
Ebben volt a másik korona is, am ellyel a nemes királynét Magyarországon meg­
koronázták, s így volt a két korona egymás mellett egy ládában, és a ládához kö­
zel egy ágy állott, ezen feküdt a nemes királyné nehéz terhével [állapotos volt a
későbbi V. Lászlóval] ( ...) tűz támadt a szobában. ( ...) a nemesurak fölöttébb cso­
dálkoztak, s azt tanácsolták, hogy a Szent Koronát megint vissza kellene tenni a
ládába, s ismét a kincseskam rába kellene vinni, ahol addig is volt. Ez még aznap
meg is történt.
( ...) a bölcs és nemes királyné ( ...) minden gondolata és törekvése a Szent Ko­
ronára irányult, hogy keríthetné ezt a magyar uraktól a saját birtokába. Ezt abban
a hitben tette, hogy ha fiút szül, ezt ne sem m izzék ki az ország birtoklásából, ha
pedig leányt hordoz méhében, akkor még inkább szeretne a magyar urakkal meg­
egyezésre jutni. Engem pedig nagyon kérdezett, kihoznám-e szám ára a Szent Ko­
ronát. (...) A görög és a latin korona egyesítésé­
Akkor ő [az asszony segítőtársa] a lakatról levette a rápecsételt kendőcskét, vel kialakult Szent Korona
am elyet a várnagy tett oda, kinyitotta az ajtót, szolgájával együtt bement, és kemé­
Ki volt Kottanner Jánosné
nyen dolgozott a többi lakaton, úgyhogy az ütögetés és a reszelés zaja kivehetően (származás, feladatkör)? Tár­
hallatszott. ( ...) Nagyon aggódtam a lelkemért, jobban, mint az életemért. Arra ja fel a forrás alapján világszem­
kértem Istent, ha mindez ellene való volna, ha ezért el kellene kárhoznom , vagy léletét! Elemezze az emlékiratot a
pedig ebből baj szárm aznék az országra és lakóira, akkor Isten legyen lelkemnek történelmi hitelesség szempontjá­
irgalmas, és inkább hagyjon előbb itt meghalnom. ( ...) Segítőtársam fogott egy vö­ ból! Állapítsa meg, hogyan őrizték
rös bársonyvánkost, felfejtette, kivette belőle a tollak egy részét, a Szent Koronát a koronát! Sorolja fel, kik férhettek
hozzá, kik ismerhették! [F]
beletette a vánkosba, majd újra bevárta. (...)
[A korona sikeres elrablása után történt:] Majd az érsek fogta a Szent Koronát, Vesse össze a könyvünkben
szereplő magyar koronaáb­
és fejére tette a legnemesebb királynak [a tizenkét hetes Lászlónak], amint ez az
rázolásokat a Szent Koronával!
üdvös kereszténységben ma szokásos: László királyt, Albert király fiát és Zsigmond
Tárja fel a forrás alapján a Szent
császár unokáját pünkösd szent napján az esztergomi érsek a Szent Koronával Korona politikai és szakrális jelen­
Fehérvárott koronázta meg." (Kottanner Jánosné emlékiratából, 1439-1440) tőségét! [SZ]

A kora újkor
■ LU
2 2 . A n a g y f ö l d r a j z i f e lf e d e z é s e k
A LÁTVÁNYOS VÁLTO ZÁSO K KORA A kora ú jko r­
ban a kö zép ko rh o z képest felgyorsu lnak és átfogób-
bá vá ln a k a korábbi évszá zad o kb a n e lin d u ló fo lya ­
m atok. A lig két é vszá zad alatt gyökeresen átalakul az
európai társadalom és a gazdaság. A hitújítással és az
erre adott vá la szo k ka l m eg válto zik Európa va llá si tér­
képe. A korszak végére a tudo m án y és a vá lto zó v i­
lágfelfogás m ár a hitéletet is m eg ké rd ő je le zik. S m ind ­
e zek közepette Európa kiterjeszti hatalm át szinte m in ­
den kontinensre.
A VÁLTO ZÁS KÉNYSZERE ÉS LEHETŐSÉGE A X V .
század b an fejlő désnek induló nyugat-európai gazda­
ság nagy mennyiségben igényelte a nemesfémekből
vert pénzérméket. A keletről é rkező áru cik k e k fo­
gyasztása nőtt, és m ivel e zek ellentétele töb b nyire a
pénz vo lt, a Kelet szinte kisziva ttyú zta Európából a
nem esfém eket. A levantei kereskedelem költségeit to­
vább növelték a térséget uraló o szm án-törökök által
m egem elt adók. N ehezítette a h elyzetet, hogy a kor­
szakban kezdtek kim erüln i a m agyarországi és cse h ­
országi nem esfém bányák.
A gondokkal - a ren eszán szn ak is köszönhetően -
egy új, és a problémák megoldására nyitottabb Nyu-
gat-Európa nézett szembe. Fejlődött a tudom ányos
élet. Ptolem aioszt és más ókori görög fö ld ra jztu d ó ­
sokat fe lid é zv e a Földet ismét sokan gömb alakúnak
tartották (pl. T o sc a n e lli, 1 47 4 ). A levantei térség és a
H a n za közötti tengeri összeköttetés o lyan technikai
újításokat tett szükségessé, amelyek megteremtették
az óceáni hajózás előfeltételeit. Ilyenek például a jól
ko rm ányo zható , magas o ld a lfa lú , nagy vito rlafe lü le tű
hajók (k a ra ve lla ), a tájéko zó d ás új e szkö ze i (tájoló , Já­
kob botja). Nem m e llé ke s, hogy a tapasztalt, a m esszi
vize k n e k bátran nekivágó hajósok szám a is nőtt.
PO RTUG ÁL ÉS SPANYOL FELFEDEZÉSEK A portu­
gál hajósok m ár a X V . század közepétől egyre távo ­
labb m erészkedtek A frika partjai m entén az arany és a
fűszerek m egszerzésének rem ényében. Egyre d éleb b ­
re h ajó ztak az ism eretlen v ize k e n . Bartolom eo Diaz
elérte Afrika legdélibb pontját, a Jórem énység fo­
kát (1 4 8 7 ), m ajd Vasco da Gama Afrika megkerülése
után eljutott Indiába (1 4 9 8 ).
A portugálok kereskedelmi telepeket hoztak létre
Ind iáb an, m ajd keletebbre hatolva K ínában is (M acao ).
Nagyobb területeket nem vehettek birtokba, m ivel az
i-
LU
N
UJ
LU
e uró p aiak még hosszú ideig nem tudták alávetni sem
gazd aságilag, sem katonailag Á z sia népes és fejlett
országait. Ó riá si jö ve d e le m re tettek szert azo nb an a
levantei kereskedelem megkerülésével, mert így az
araboktól magukhoz ragadták a fűszerkereskedelem
hasznát. A keleti lu xu scik ke k é rt Indiában és Kínáb an
az e uró p aiak továbbra is csak nem esfém m el tudtak fi­
ze tn i.
A tudo m ány á llítása in fe lle lke sü lv e , a te ch n ika
eredm én yeit fe lh a szn á lva , a spanyol k irá ly n ő tám o­
gatásával indult el a m esés Kelet felé az o lasz tenge­
rész, Kolumbusz Kristóf. A passzátszelet k ih a s zn á l­
va két hónapos - fárasztó és egyre rem ényteleneb b ­
nek tűnő - út után, 1492-ben elérte az amerikai kon­
tinens előterében fekvő Bahama-szigeteket. To váb bi
útjai során felfedezte Kubát és H isp an io lát, m ajd a kö­
zép -am erikai partvidéket. A bban a hitben halt meg,
hogy Indiába érkezett. H onfitársa, a kontinensnek ne­
vet adó Amerigo Vespucci ismerte fel, hogy új föld­
részt fedeztek fel.
A m esés haszon rem ényében az első felfedező ket
sokan követték. A Föld első körülhajózására a fűszer-
szigetek felé rövidebb utat kereső Magellán tett kísér­
letet (1 5 1 9 - 1 5 2 1 ). A kapitányt a bennszülöttek a Fü-
löp-szigeteken m egölték, de egyik hajója A frika meg­
kerülésével visszaju to tt Európába.
Amerika felfedezése óriási jelentőséggel bírt: itt
bontakozott ki a gyarmatosítás. A z új kontinensen - e l­
lentétben A frikával - term észetes állapotban és töm e­
gesen fordultak elő a nemesfémek. H atalm as ültetvé­
nyek kialakítására alkalmas földek álltak rendelkezés­
re. (A z ültetvény nagy terület, am elyen egyféle évelő
növényt term esztenek.) S m indez az európaiak szám á­
ra - Á zsiával ellentétben - birtokba vehető volt. A z itt
található kultúrák technikai és társadalm i szem pont­
ból sokkal alacsonyab b szinten álltak (a legfejlettebbek
is csak az egyiptom i Ó b iro dalom fokán), m int az euró­
paiak. U gyanakko r fejlettebbek voltak A frika törzsei­
nél, am elyek felett a korszakban nem tudták kiépíteni
gyarmati rendszerüket a hódítók.
AZ IN DIÁN KU LTÚRÁK ÉS M EG H Ó D ÍTÁSU K A z
am erikai kontinenst a m ongolid rasszho z tartozó in ­
d iáno k népesítették be még az utolsó jég ko rszak v é ­
gén. A z indián népesség kü lö n b ö ző szin tű kultúrákat
hozott létre a kontinensen.
A közép -am erikai Yukatán-teszigeten egykor v i­
 A kora újkor / 149

rágzó maja kultúra (p iram iso k, fejlett m atem atikai és
csillag ászati ism eretek) az e uró p aiak érkezése idejére
m ár lehanyatlott.
A z aztékok a X V . század b an hozták létre a Kö-
zé p -A m e rika nagy részére kiterjedő b iro dalm ukat. In­
tenzív földművelést folytattak, k u ko ricát, babot, tö­
köt, paradicso m o t, kakaót, gyapotot és dohányt ter­
m esztettek. Fő váro su kb an, Teno ch titlán b an hatalm as
épületeket em eltek. A despotikus állam a meghódított
népektől emberadót követelt a töm egesen bemutatott
áldozati szertartáso khoz.
A z inkák az A ndo k hegyeiben teraszos, öntözé­
ses művelést folytattak. Fejlett építészettel és m atem a­
tikai ism eretekkel rend elkeztek. Á llam u k at a Nap fia ­
ként tisztelt inka vezette. A despotikus uralko dó ha­
talm as birodalm at hozott létre, de fegyvereik fából és
kőből készü ltek.
A kontinenst elsőként birtokba ve vő spanyol hó d í­
tók, a konkvisztádorok (hódítók) elsöprő katonai fö­
lény birtokában (az indiáno k nem ism erték a fém eket,
a puskaport, sőt a lovat sem) kis csapatokkal is gyor­
san elfoglalták az őslakók hatalmas birodalmait. N é­
hány évtized alatt elpusztították a magas szin tű indián
kultúrákat. C o rtez ö tszáz katonával hódoltatta az A z ­
ték B irodalm at (1 519-1 5 21 ). A z inkákat pedig Pizarro
m indö ssze 150 em berrel igázta le.
A spanyolok (és B razíliáb an a portugálok) bányá­
kat és ültetvényeket létesítettek. A kegyetlen bánás­
m ód, s még inkább az európaiak által behurcolt beteg­
ségek (ezekkel szem ben az ő slakók szervezete nem tu­
dott védekezni) az indián népesség tömeges pusztulá­
sához vezettek. A munkaerőt Afrikából elhurcolt feke­
tékkel biztosították.
A VILÁGKERESKEDELEM KIBONTAKOZÁSA A z Ú j­
világból Európába beáram ló nagy m ennyiségű nem es­
fém az arany és az ezüst leértékelődéséhez vezetett.
Több arany- és ezüstérm e került forgalom ba. M indezek
hatására emelkedtek a mezőgazdasági és az ipari ter­
mékek árai (ún. árforradalom ). A piaco k bővülése és az
árak növekedése ugyanakkor jelentős mértékben ösz­
tönözte a termelést és a kereskedelmet.
A m erikáb ó l nem esfém et és gyarm atárut (gyapot,
cu ko r, do hány) szállítottak Európába, míg az „öreg
kontinensről" elsősorban ip a rcik ke k ke l m egrakott ha­
jó k indultak vissza fe lé . Európából a cuko rb ól készített
alko ho lt és ip arcikkeket exp ortáltak A frik áb a . Ezekért
ott rabszolgákat vásáro ltak, akiket A m e rik áb a , az ü l­
tetvényekre szállíto ttak. Ez a gazdasági körforgás vált
a kibontakozó világkereskedelem m o torjává.
A z Á z siá v a l régóta folytatott kereskedelem az ó ce á­
non át szintén fe lle n d ü lt, a kap csolat lényege a z o n ­
ban nem változo tt. Európa aranyat adott a keleti fű sze ­
rekért és lu xu scik ke k é rt (kínai selyem , porcelán stb.).
A z új tengeri útvo nalak új kikötők virágzását indítot­
ták el: ilyen pl. Lisszab on és A m szterd am . A kereske­
delem m egkönnyítésére létrejöttek a tőzsdék (pl. A n t­
w e rp e n , 1 53 1 ). Ezekben az intézm ényekb en nagy té­
telben, árum inták alap ján lehetett üzletet kötni.
A levantei kereskedelem lassú hanyatlásnak in­
dult, s fokozatosan átalaku lt. A X V II. századtól a tá­
vo l-keleti fűszerek helyett m ár a K ö ze l-K e le t nyers­
anyagai vánd o ro ltak Európába, ip arcikke ké rt cse ré ­
be. A Hanza forgalma fellendült, s áruösszetétele sem
változo tt: Kelet-Európából élelmiszereket (gabona) és
nyersanyagokat (fa) szállítottak a nyugati iparcikke­
kért cserébe.

ARCHÍVUM

„A rról tudósítasz, hogy ama útra vo ­

A VÁLTOZÁS KÉNYSZERE
natkozó gyakori eszm ecserénk után,
ÉS LEHETŐSÉGE
am ely Európa és India közt kell hogy
létezzen (ez az út vélem ényem szerint sokkal rövidebb, mint
az, amit a portugálok G uinea partjai mellett hajózva, rendsze­
rint követnek), őfelsége ezen útra vonatkozólag még további fel­
világosításokat óhajt mégpedig azért, hogy az ő hajói is kipróbál­
ják azt. Jóllehet semmi kétségem sincs afelől, hogy a földkerek­
ség tanulm ányozása nem szolgáltat bizonyítékot arra vonatkozó­
lag, hogy a Föld valóban gömb alakú, mégis, hogy észrevételei­
met elfogadhatókká tegyem, úgy vélem , hogy helyén való itt egy
a tengeren használatos térképekhez hasonlatos térképet m ellékelni.
E térkép nyugat felé az Írországtól G uineáig terjedő partokat fog­
lalja magába. Ezen fö lvázolom m indazokat a szigeteket, am elyek
az én vélem ényem szerint ama útvonalon találhatók, am ely nyu­
gatról Indiába kell hogy vezessen egészen addig, ahol az ázsiai
kontinens keleti végpontja is kell legyen, m indam a szigetekkel
és kikötőkkel, am elyeket körül kell h a jó zn i." (Toscanelli levele
Fernando M artinezhez, Firenze , 1474 - feltehetőleg hamisítvány)
Gyűjtse össze az új hajótípusnak azokat
Fogalmazza meg a kortársaknak az úttal kapcsolatos félelmeinek <!> a jellemzőit, amelyek lehetővé tették az 1
< 5 okait! Határozza meg, melyik útvonal helyett merül fel a nyugat felé óceáni hajózást! Minél több tényezőt, részletet ■
való hajózás! Nevezze meg az elérendő ország(ok) nevét! [F ] vegyen figyelembe! [F] 2
1 5 0 / A kora újkor

Fra Mauro világtérképe 1459-ből és Ptolemaiosz világtér­

képének 1482-es kiadása (Ulm)
Tárja fel a térképek segítségével, milyen ké­
© pet kaptak a kortársak a Földről! Vesse össze
a két térképet, tárja fel a hasonlóságok és a különb­
ségek okait! [SZ]

A nagy földrajzi felfedezésekhez vezető tényezők

1 Csoportosítsa a tényezőket különböző szem-
L I pontok szerint (pl. technikai, tudományos,
társadalmi, szemléletbeli okok stb.)! A felfedezé­
sekhez vezető tényezők közül egy fontos csopor­
tot kihagytunk. Melyik ez? [F]

PORTUGÁL ÉS SPANYOL
FELFEDEZÉSEK

A spanyolok partraszállása
az amerikai kontinensen
Vesse össze a kép
alapján a felfedezők
és a felfedezettek kulturá­
lis, gazdasági és katonai
erejét! Mihez vezetett ez?
A képen a kapcsoltfelvétel
mely lehetséges módjait
ábrázolták? [SZ]
 A kora újkor / 151

A nagy földrajzi felfedezések kezdete

Vegye számba a felfedezőutakat és a megismert területeket! Mi minden határozta meg a felfedezőutak irányait! M i­
lyen tényezőktől függött, hogy mennyire tudtak behatolni a felfedezett területekre? [F]

„ ( ...) am ikor kiléptek a kincsek házába, mintha magu­

AZ INDIÁN KULTÚRÁK,
kon kfvül lettek volna. Minden zugot felkutattak, min­
ÉS MEGHÓDÍTÁSUK
dent maguknak akartak. A mohóság kerftette hatalmá­
ba őket.
Aztán mindent kihurcoltak, ami egyedül az övé volt, ami csak őt illette meg, az
ő saját része volt; minden értékes és becses holmit: nyakékeket nagy kövekkel, fi­
nom művű karpereceket, arany karkötőket és csuklófüzéreket, bokára való arany
csörgődfszes pereceket és királyi koronákat, valódi királyi holmikat, ami egyedül
neki [Montezumának, az azték királynak] voltak fenntartva. És a többi, számtalan
sok ékszerét.
Mindent összeszedtek, mindent birtokukba vettek, mindent elraboltak: mindent
sajátjuknak tekintettek, mindet kisajátítottak, mintha tulajdonuk lett volna. És az­
után, hogy mindent megfosztottak aranydíszétől, am ikor minden aranyat kiválogat­
tak, az összes többit egy helyre gyűjtötték, összehordták az udvar közepére, a belső
udvaron: minden tele volt drága tollal." (Indián krónika, XVI. század első fele)

„Eközben mikor az ünnepet élvezték, mikor már folyt a tánc az ének, már egy­
mást követték az énekek, mik úgy zengtek, mint a hullám verés, pontosan akkor ha­
tározták el a spanyolok, hogy leölik az embereket. Aztán erre jönnek, mind jön har­
ci fegyverzetben. (...)
Azonnal közrefogják a táncolókat, az üstdobosok felé rontanak, egy vágást mér­
tek arra, aki játszott, mindkét karját levágták. Aztán lefejezték: messze gurult levá­
Készítsen a források felhasz­
gott feje. Egyszerre vagdalkoznak mind, lándzsával leszúrják és felhasítják, kardjuk­
nálásával rövid személyes
kal sebet ütnek az embereken. Némelyeket hátulról támadtak meg, azok nyomban a
hangú úti beszámolót az indiá­
földre rogytak, széteső belekkel. Másoknak széthasították a fejét, felszabdalták a fe­ noknál tapasztalt szokásokról,
jét, egészen szétdarabolták a fejét." (Indián krónika, XVI. század első fele) életmódról! [í]
 1 5 2 / A kora újkor

Azték piramis, melynek tetején végezték az emberáldozatokat

10
Következtessen az épület alapján az aztékok gazdasági, társadalmi fejlett­
11 ségi szintjére! [F]

Cortez és az aztékok találkozása

A rajz szerint hogyan fogadták Cor-
tezt az indiánok? [F]

12

C S E N D E S -

Ó C E Á N

l I Arany

i— i Ezüst
Az indián kultúrák, és meghódításuk
Azték Birodalom Azonosítsa az indián civilizáció ­
kat! Milyen éghajlati területeken
I I Maja Birodalom
alakultak ki? Milyen természeti adottsá­
I I Inka Birodalom gokkal rendelkeztek? Kik és mennyi idő
i > a Európai telepesek által lakott alatt hódították meg ezeket a kultúrákat?
k— terület a X V II. században
Mely tényezők szabtak határt a hódítók
— Néger rabszolgák behurcolása
előretörésének? [F]
 A kora újkor / 153

„[1 5 0 4 . február] ötödik napján A lexandriából vissza­

A VILÁGKERESKEDELEM
térőben V elencébe érkezett három gálya ( ...) Ezek
KIBONTAKOZÁSA
üresen, áru nélkül érkeztek, pedig senki nem em lé­
kezett arra, hogy valaha is megtörtént vo lna, hogy egy gálya útjáról áru nélkül
térjen haza.
A z A lexand riábó l visszatért kereskedők azt is beszélték, hogy a szultán úr
nagy erőfeszítéseket tett, hogy Indiában, Kálikutban a portugálokat és gályáikat
ne fogadják be. Azt is hallották, hogy az említett karavellákat Kalikutban való ­
ban nem fogadták be, a Lisszabonba irányított árukat pedig a mórok a hajókról
és a bárkákról rabolták ( ...)
A mórok azt is mondták, hogy a szultán gondoskodni fog arról is, hogy a por­
tugál karavellák Indiába többé ne m ehessenek.
[1 5 0 6 . jú n iu s] Egy G enovából nagyon gyorsan érkezett levélből megtudtuk,
hogy a portugáliai Lisszabonba m árcius 24-én áruval megrakott négy caravella A rabszolgák szállítása
érkezett, m elyek az indiai útról tértek vissza, és rakom ányuk 25 ezer cantera [1 14
Honnan hová szállították a
cantera kb. 72 kg] bors és szantálfa volt. rabszolgákat? Mi mozgatta
U gyanígy hír érkezett igen gyorsan a flandriai Antw erpenből e hónap a rabszolga-kereskedelmet? M i­
18-án. Ez is megerősítette az újságot, annak ho zzáadásával, hogy Lisszabonba lyen szempontokat vettek figye­
öt karavella érkezett Kaiikutból árukkal m egrakva..." (Girolamo Priuli naplójá­ lembe a szállítás során? Minek
tekintették a rabszolgákat? [F] 15
ból a levantei kereskedelem helyzetéró'l)
Határozza meg, mely területek kikötőinek forgalma lendül fel a földrajzi felfede­
( ! ) zések nyomán! Nézzen utána az iskolai könyvtárban, mire használták a forrás­
ban említett termékeket, és ezek miért voltak fontosak a korabeli Európában! Rendez­
ze táblázatba az új kereskedelmi utak használatának előnyeit és a hátrányait! [GY]

'Cs* ci • '■

'SENDES-

ÓCEÁN

Az Európába érkező nemesfémek, és az

árak változása
általános rwmcsférrxtk
árindex mennyisége 16

- 30U0
nD
llflrv A i

Az európaiak által ismert terület - 1500

| A XV. századig
I | A XVI. század végéig L
- 0
a X
Kereskedelmi útvonal a XV. századig 20
Újabb kereskedelmi útvonal 1500 1550 1600 1650 17
A világkeresekedelem kibontakozása
Mely területek kapcsolódtak be a világkereskedelembe? Jellemezze az egyes térségeket (szerepük a világkereskede­
□ lemben, a szállított áruk, fejlettségük stb.)! Mutassa be részletesen a térkép alapján az atlanti térség forgalmát! Hogyan
alakult Európa szerepe a világkereskedelemben? Tekintsük át a levantei és a Hanza-kereskedelem helyzetét! [F]
 1 5 4 / A kora újkor
r
Nézőpontok
A m e rik a felfedezése m egváltoztatta a világo t. Európa fejlő désnek indult, átalakult társad alm a, s m egindult
a polgári vilá g kib o ntako zása. U g ya n akko r a két világ - az európai és az indián - talá lko zása az indián c i­
v iliz á c ió k p usztulásáho z vezetett.
G=
Vitassuk meg két egymástól gazdasági és társadalmi tekintetben távol álló, erős és gyenge kultúra találkozása
Ó
szükségszerűen vezet-e tragédiához? Tárjuk fel a források segítségével, hogyan viszonyultak e találkozáshoz a spa­
nyolok! [ F]
Foglalja össze tömören a
spanyolok viselkedésének
jellemzőit! Állapítsa meg, ho­
gyan vélekedik a spanyolok viselt
19
dolgairól a szerző! [F]
Határozza meg, milyen
szempontokból ítéli el a
spanyolok tetteit a dominikánus
atya! [F]
A vallásfejlődés melyik fokán
találkozhatunk emberáldoza­
tokkal? Kik lehettek a tömegével
feláldozott emberek? FHogyan hat­
hatott ez az Azték Birodalom hely­
20 zetére? [ F]
Azték emberáldozat kortársi ábrázolá­
21
sa. Az élő áldozat mellkasát felvágták a
kőkéssel, és kitépték a szívét. Emberál­
22 dozatokat tízezrével hajtottak végre
J
„Fegyvert ragadtak, és zsarnokaikkal szemben meg akarták magukat véd el­
m ezni [az indiánok]. A fegyverek azonban, am elyeket használtak, még arra
sem voltak alkalm asak, hogy őket m egvédelm ezzék, nemhogy ellenségeikben
félelm et keltsenek. Inkább hasonlítottak gyerm ekek játékszereihez, mint azo k­
hoz a fegyverekhez, am elyeket a katonák harcra szoktak használni. A spanyo­
lok szép lovakon ülve, lándzsákkal és karddal felfegyverkezve, az oly rosszul
felszerelt ellenséget csak megvetéssel illették. Büntetlenül követték el szörnyű
m észárlásaikat városokban és falvakb an; sem kort, sem nemet, sem asszonyt,
sem gyermeket nem kím éltek. A terhes asszonyok méhét megnyitották, hogy
magzatuk velük vesszen el. Egymás közt arra fogadtak, hogy ki tud ügyeseb­
ben egy kardcsapással egy embert kettévágni, vagy ki tudja elegánsabban a fe­
jet a nyaktól elválasztan i, vagy ki tudja ügyesebben kardját más [egy indián]
testébe döfni. A gyerm ekeket anyjuk karjaiból ragadták ki, és dühükben a sz ik ­
lához csapdosva őket, fejüket szétzúzták. ( ...) " (Las Casas 1474-1566) spanyol
domonkos szerzetes História de les Indias cím ű művéből)
„Tehát az a vélem ényünk, hogy ha a spanyolok birtokába adjuk mint
hűbérest, vagy egyéb módon a bennszülötteket, az oly ártalm as, oly mértékte­
len, oly rendkívüli és oly szörnyű szolgaság, hogy nem csupán m egkárosítja, e l­
csüggeszti, m egalázza őket, vagy a szabad emberek és teljes jogú népek állap o ­
tából az eltaposott népek és a legmegvetettebb szolgák sorába veti őket, hanem
a közönséges állati sorba taszítja őket, de még itt sem állhatnak meg, míg sem­
m ivé lesznek ( ...)
És tegyük hozzá: a mondott alávetettség és elidegenedés nem csupán az ér­
telem , a természeti törvény, az igazság és a könyörületesség ellen való , mivel
terhes, igaztalan, zsarnoki és rettenetes, ahogy a fentebb mondottakból kivilág ­
lik, hanem az Isten és törvénye ellen való is, m eggyalázása, bem ocskolása, meg-
szom orítása és elnyom ása szent hitének, m elyet m egzavar és m egakadályoz ab­
ban, hogy növekedhessék, am int azokban az emberekben növekedne, és hogy
az evangélium i törvény beteljesedjék." (Las Casas)
„Tudjátok, hogy a király, az én Uram és én abbeli ó haju nk­
ban, hogy az óceán szigeteinek és szárazföldjének minden la­
kója keresztény legyen és a mi szent katolikus hitünkre megtér­
jen, egyik levelünkben azt a parancsot adtuk, hogy senki azok
kö zül, aki rendelkezésünk folytán a nevezett szigeteken és szá­
razföldön él, ne m erészeljen bárkit ezen szigetek és szárazfö l­
dek indiánjai közül elfogni és fogságba vetni, hogy aztán e l­
hozza ide az én királyságaim ba vagy m áshová, vagy nekik más
veszteséget, kárt okozni testükön és jószágukon bizonyos, a ne­
vezett törvényben lefektetett büntetés terhe mellett ( ...) Hogy
az indiánokat még inkább meggyőzzük és arra bátorítsuk, hogy
keresztények legyenek és értelmes ember m ódjára éljenek, né­
hány helytartót küldünk ezekre a szigetekre, m elléjük papokat
adunk, akik majd prédikálnak nekik és a mi szent katolikus h i­
tünk dolgaiban oktatják őket, és hírül adják nekik, hogy a mi
alattvaló ink." (Izabella spanyol királynő 1503-as rendeletéből)
Állapítsa meg, mely célt jelölt meg a királynő az indiánokra
□ vonatkozóan! Hasonlítsa össze a királyné és Las Casas szöve­
gét! [F ]

23. R e f o r m á c i ó é s k a t o lik u s m e g ú ju lá s
EGYH ÁZ ÉS REFORM A katolikus egyház történe­
te során szám os válságot élt át. K ü lö n b ö ző m o zg al­
m ak jöttek létre az egyházi hitélet tisztaságának meg­
erősítésére (clu n y i reform , G e rg e ly refo rm jai, ko ld u ló ­
rendek). A konstanzi zsinato n (1 4 1 4 -1 4 1 8 ) ugyan si­
került fe lszá m o ln i az eg yházszakad ást, de a m é lyre ­
ható egyházi reform okat (W y c lif és H úsz) elvetették.
A X V . száza d végére a reneszánsz pápai udvar a
pompa, a fényűzés és a világi élvezetek egyik köz­
pontjává vált. X . Leó pápa a róm ai Szent Péter-székes-
egyház építési költségeit búcsúcédulák árusításával
kívánta fe d e zn i. A ném et főpapok pedig m éltóságuk
m egvásárlását kívánták ily m ódon b izto sítani. A hívek
szám ára a tisztító tűz (a bocsánatos bűnökért történő
tú lvilág i ve ze klé s) e lkerü lése érdekében korábban is
árultak búcsú-, vagyis bűnbocsátó céd u lákat. A X V I.
száza d elején azo nban n y ilv á n v a ló v á vá lt, hogy a c é ­
d ulákat csupán az anyagi haszonszerzés miatt á ru l­
já k . M in d e ze k fokozták az em bereknek a pápasággal
és az e g yh á zzal szem beni elégedetlenségét.
LUTHER MÁRTON ÉS EGYHÁZA Luther Márton
Ágoston-rendi szerzetes római zarándo klata során meg­
győződött a pápai udvar anyagiasságáról és erkölcsi
válságáról. 1517. október 31-én Wittenbergben köz­
zétette az egyház megújítását célzó elképzeléseit. A z
egyház részéről teljes elutasításban részesült, ezért a
következő években kibontakozott a Luther nevéhez
kötődő új felekezet, az evangélikus (lutheránus) egy­
ház tanítása és szervezete.
Luther reformtörekvéseiben a bibliai alapokra tá­
maszkodott. Ezért lefordította németre a Bibliát, hogy
szélesebb tömegek szám ára hozzáférhető legyen. Fel­
fogása szerint az ember egyedül Isten kegyelméből,
a hit által üdvözülhet. Ehhez nincs szükség egyhá­
zi közrem űködésre. Elvetette az egyház gazdagságát
és fényűzését. Emiatt lemondott az egyházi adókról, s
pártolta az egyházi birtokok világi kézbe kerülését (sze­
kularizáció). Tagadta a pápa különleges hatalmát és a
szerzetesrendek szükségességét. N övelni kívánta a v i­
lágiak, és csökkenteni az egyháziak szerepét a hitélet­
ben. Ezért pártolta a két szín alatti áldozást. A katoliku­
sok hét szentségéből (keresztség, bérmálás, oltáriszent-
ség, bűnbocsánat, egyházi rend, házasság, utolsó kenet)
csak kettőt (keresztség, úrvacsora) tartott meg.
A pápa kiátko zta Luthert, m ajd V . (H absburg) K á­
roly ném et-róm ai császá r is e lle n e fordult. A csá sz á r­
ral sze m b e n á lló , Luther nézeteit pártoló fejedelmek
tiltako ztak (protestáltak - innen a protestáns e ln e v e ­
zés), s a reformátor mögé álltak. Bö lcs Frigyes szász
választó fejed elem - d a co lva a pápával és a császárral
- W artburg várában o ltalm a alá vette a B ib liát fordító
Luthert. A z új tanok gyors térhódítását re n d kívü li m ó­
don elősegítette a könyvnyomtatás elterjedése.
A c sászá r és a protestáns fejed elm ek között kitört
a vallásháború. M iután a felek kim erültek az ö ld ö klő
k ü zd elem b en , megkötötték az augsburgi vallásbékét
A kora újkor / 155
(1 5 5 5 ). A z egyezség értelm ében a fejedelmek szaba­
don választhattak vallást, és alattvaló ikn ak is követ­
niük kellett őket (cu iu s régió, eius religio = akié a föld,
azé a v a llá s). A békét követően az északi és a kele­
ti ném et területeken a lutheránusok kerültek többség­
be. A z e vang élikus hit ném et földön kívü l S k an d in á­
viáb an vált u ralko d ó vá, s jelentő s p o zíció ka t szerzett
A u sztriáb a n , va la m in t C seho rszág és M agyarország
ném et ajkú lakossága körében.
A KÁLVINI REFORM ÁCIÓ A reform áció m ásik je le n ­
tős irányzatának létrehozása Kálvin János nevéhez
fűző d ik. Francia volt, de a katolikusok bírálata miatt a
Svájcb a kellett m enekülnie. Tanait A keresztény vallás
tanítása cím ű m űvében dolgozta ki (1 5 36 ). A z új val­
lási közösség (felekezet), a reformátusok hittételeit és
szervezeti felépítését Genf városának prédikátoraként
alakította ki.
K álvin - Lutherhez hasonlóan - a B ib lia tanításai­
hoz nyúlt vissza, de jelentősebb mértékben eltávo lo ­
dott a katolikus hagyom ányoktól. A fő kérdés szám á­
ra is az üdvözülés. K álvin szerint azonban ez nem a hit
kérdése, mert Isten előre kiválasztotta (predesztinálta),
hogy ki jut üdvösségre, s ki kárhozatra. (Ez az eleve e l­
rendelés, vagy predesztináció tana.) A z em berek pedig
hittel és tisztes életvitellel fejezhetik ki, hogy b íznak Is­
tenben és az üdvözülésükb en.
Kálvin szigorúan elvetette az egyházi fényűzést.
A kálvinista tem plom okat egyszerű belső jellem zi (tiltot­
ták a festményeket is). A dolgos életet megbecsülte, és
nem tiltotta a m unkával szerzett pénz kölcsönzése után
a tisztes kamat szedését (az uzsorát elítélte). A kálvini
(református) egyház nem épített ki hierarchiát. M inden
közösség önállóan tevékenykedett. A vezetésbe a vá­
lasztott világiak (presbiterek) is beleszólhattak. Kálvin e l­
fogadta, hogy az uralkodók hatalma Istentől szárm azik.
De jogosnak tartotta - a nép választott vezetői részéről -
a hatalm ával visszaélő, zsarnokká lett uralkodó elm o z­
dítását. Kálvin az ellenőrzött hatalmat tartotta kívána­
tosnak és a nép zsarnokságát is elítélte.
A kálvin izm u s Svájcb an , N ém etalföldön, M agyar-
országon, Skóciában és A ngliában többségbe került, és
elterjedt Franciaországban is.
AZ AN TITRIN ITÁRIUSO K A z újítási lázban a reform á­
ció n ak egyre több irányzata jött létre. Egy spanyol or­
vos, Servet Mihály [szervét] az őskeresztényi hagyo­
m ányokat keresve egy egyszerűbb egyistenhithez tért
vissza. Elvetette a szentháromságot, azaz Krisztus is­
teni természetét és a Szentlélek létezését. A szenthá­
romság-tagadókat antitrinitáriusoknak vagy unitáriu­
soknak ne vezzü k. Jelentősebb szerepet csak Lengyel-
országban és Erdélyben játszottak. Egyházzá Erdélyben
szerveződtek.
ELLENREFORM ÁCIÓ - KATO LIKUS M EGÚJULÁS A
katolikus egyház harcolt a refo rm áció e lle n , de h o z z á ­
 1 5 6 / A kora újkor

látott az egyház m egújításához is. A harcot és a refor­
mot együttesen jelentő m ozgalm at e lle n re fo rm á ció ­
nak vagy katolikus m egújulásnak n e v e zzü k . A z ellen-
reform ációt a pápaság m ellett a jelentős erőt kép viselő
katolikus nagyhatalmak (H absburg B iro d alo m , Fran­
ciao rszág ) tám ogatták. A m egújulás fórum a a triden­
ti zsinat vo lt (1 5 4 5 -1 5 6 3 ). A zsinato n felléptek a re­
fo rm áció által is bírált visszásságo k e lle n : betiltották
a búcsúcédulák árusítását, a vallási élethez méltó er­
kölcsi normákat szabtak a papo knak és a fő pap o knak.
Szintén a reform ációt követve iskolákat és nyomdákat
hoztak létre. Nagy gondot fordítottak a hitéletre, ismét
tisztázták a hittételeket.
Kitartottak a katolicizmus hagyományai mellett:
nem csorbították a pápák hatalm át, a szentek tiszte le ­
tét és m egerősítették a szerzetesi m ozgalm at.
Lo yolai (Szent) Ignác m egalapította a jezsuita ren­
det (1 5 4 0 ), am e ly fő feladatának a katolicizmus védel­
mét tekintette. A tagjaitól katonai fegyelm et követelő,
erősen központosított rend élén a generális állt. A re­
fo rm áció tapasztalatait fe lh a szn á lva nagy hangsúlyt
fektettek az oktatásra, és magas szín vo n alú iskolákat
hoztak létre. A képzett je zsu itá k hatására szám os k i­
rá ly, főnem es és egyszerű em ber tért át a katolikus hit­
re (kato lizált).
A katolikus egyház kem ényebb e szkö zö k ke l is élt.
A pápaság ismét életre hívta az inkvizíciót (1 5 42),
am e ly a katolikus országokban lépett fel az új tanok
hird ető ivel szem b en. Létrehozták a tiltott könyvek
jegyzékét (in d e x), s e zek o lvasása eg yházi büntetést
vonhatott maga után.
A refo rm ációval szem b eni küzdelem b en sze re ­
pet szántak a külsőségeknek, a pom pának is. A ka­
tolicizmus megújulásával együtt született meg az
új korstílus, a barokk. Ez a stílus az építészetben a
monumentális m éretekkel az em ber kiszolgáltatott­
ságát, az építtető hatalm át kívánta m eg jeleníten i. A
kép ző m űvészeti alkotások é rze lm i túlfűtöttsége, moz­
galmassága, a fények és árn yéko k m isztikus játéka jól
kapcsolódott a h ívek m egnyerését szo lg áló szertartá­
sokhoz .
A katolikus megújulás megállította a reformá­
ció terjedését. A katolikus állam h atalo m segítségé­
vel Fran ciao rszág b an , C seho rszág b an, A u sztriáb an és
részben M agyarországon ism ét a k ato licizm u sé lett a
ve ze tő szerep.

ARCHÍVUM

„A templomban felállított búcsúkereszt a pápa cím erével

EGYHÁZ ES REFORM
ugyanolyan erővel bír, mint Krisztus keresztje.
Továbbá, ha Szent Péter most jelen vo lna, áldása és hatalma nem vo lna na­
Ismertesse a középkorban gyobb a pápáénál.
B az egyházat élt válságokat
és jellemezze azok megoldását!
Továbbá, ő [a pápa] nem cserélné el helyét Szent Péterrel a m ennyben, mert
a búcsúk által több lelket mentett meg, mint Szent Péter a prédikálással.
Mennyiben tért el a XV. századi Továbbá, ha valaki a perselybe tesz pénzt a tisztítótűzben szenvedő lelke­
helyzet a korábbiaktól? [F]
kért, am int a pfennig leesik a m élybe, a lélek azonnal a m ennybe száll. A búcsú
Válság és reform a középkori egyházban áldása különben még az áldás is, am ely kibékíti az embert Istennel.
Továbbá, ha m egveszik a bűnbocsánatot, ille ­
tőleg a bűnbocsánatot hirdető levelet, akár a jövő
válságjelenségek m egoldási kísérletek idő
bűnökért sincs szükség a bűnbánatra, magába
szállásra vagy bűneink fölötti fájdalom ra." (Tetzel
szimónia, tételeiből , 1517)
clunyi reform XI. sz.
laza erkölcsök I \ I Határozza meg a búcsúcédula funkcióját! Álla-
I \ I pítsa meg, mely hitelveket sértett Tetzel fellépé­
se! [F ]

XII. sz. /K Bizonyítsa be, hogy a karikatúra a búcsúcédu-

eretnekmozgalmak
Iák árusítását gúnyolja ki! [F]

Kortárs karikatúra a búcsúcédulák

árusításáról.
kolduló rendek A képen látható szerzetes Tetzelt,
eretnekmozgalmak XIII. sz.
inkvizíció az árusítást elrendelő
német érseket mintázza

egyházszakadás konstanzi zsinat (XV. sz.)

XIV. sz.
Wycliff / Húsz pápai hatalom megerősítése

reneszánsz életvitel
inkvizíció XV. sz.
és erkölcsök
 A kora újkor / 157

A római
Szent Péter-székesegyház,
a Szent Péter térrel.
A kereszténység második
legnagyobb templomának építése
a XVI. század elején kezdődött,
és az építkezés nemzedékeken át
tartott (mintegy 120 évig).
A székesegyház
belső hossza 211 méter,
kupolájának magassága
132 méter, alapterülete több
mint 15 000 m2.
60 000 embert tud befogadni
Milyen stílusjegyeket ismer
S fel a székesegyházon? A
templom mérete és kialakítása
milyen terheket jelentett az
egyház számára? [F]

„5 . A pápa nem akar elengedni s nem is engedhet

LUTHER MARTON ES EGYHAZA
el sem m iféle büntetéseket, mint am iket ő saját be­
látása szerint, vagy az egyházi szabályok értelmében kirótt ( ...)
21. Tévednek tehát m indazok a búcsúhirdetők, akik azt á llítjá k , hogy a pá­
pai búcsú folytán az ember minden büntetéstől megszabadul - üdvözül ( ...)
36. M inden igaz, bűnbánó keresztyén elnyeri a büntetéstől és a bűntől való
teljes feloldozást, s ebből ő a bűnbocsátó cédulák nélkül is részesül ( ...)
37. M inden igaz keresztyén - akár él, akár már halott - részese a Krisztus és
az egyház minden lelki javán ak, m elyeket Isten ugyancsak bűnbocsátó cédulák
nélkül adott ( ...)
4 3 . Fel kell világosítani a keresztyéneket, hogy jobb dolgot művel az, aki a
szegénynek alam izsnát ad vagy a nyomorgót segíti, mint az, aki búcsút vásárol.
4 4 . U gyanis a szeretet gyakorlása által növekszik a szeretet, s az ember jo b ­
bá lesz; míg a búcsú csak a büntetés alól menti fel, s nem teszi jobbá az em ­
bert ( ...)
82. Ilyen például: ha a pápa a Szent Péter székesegyház felépítéséhez szü k­
séges nyom orult pénzért - ami gyenge indoklás - szám talan lelket vált ki a
tisztítótűzből, akkor miért nem üríti ki a tisztítótüzet a szentséges szeretetre és
a lelkek iszonyú gyötrődésére való tekintettel - ami pedig m indennél igazságo­
sabb indok lenne ( ...) " (Luther 95 pontjából, Wittenberg, 1517. október 31.) Karikatúra Lutherről (1525)
Húzza alá a kiáltványból a kor konkrét problémáihoz kapcsolódó kifogásokat! írjon szöveget a karikatúrá­
□ Gyűjtse ki a katolikus hitelveket tagadó részeket! Állapítsa meg, miben kívánja meg­
változtatni Luther az egyház szerepét! Vesse össze Luther gondolatait Wyclifével! Magya­
hoz! jellemezze a kibonta­
kozó reformáció és a reformáció
rázza meg, miért váltott ki a korabeli katolikus egyházfőkből éles ellenállást Luther ellenfelei közötti küzdelem új for­
alaptétele: „a hit által való üdvözülés" tana! [F] máit! [í]

„Ekképpen ez a szentség, am elyet a kenyérben és borban veszü nk, nem

egyéb, mint hogy ennek a közösségnek, a Krisztussal és az összes szentekkel
egy testté válásnak bizonyos jegyét vesszük. A kárcsak ha egy polgár valam ilyen
okm ányszerű jegyét vagy bizonyságát adja annak, hogy ő a városnak polgára, a
közösségnek tagja. Ilyen értelemben mondta Szent Pál: M indnyájan egy kenyér
és egy test vagyunk, akik ez egy kenyérből és egy kehelyből részesedünk.
Ez a közösség abban áll, hogy Krisztusnak és szentjeinek minden lelki ja v á ­
ban részesül s ezeket velük együtt birtokolja az, aki ezt a szentséget ve szi, v i­
szont minden szenvedés és bűn is velük közössé vá lik . Ekképpen a szeretet sze-
retetet ébreszt és eggyé tesz ( ...)
M ásodszor, a gonosz lélek kísért m inket szüntelenül sokféle bűnökkel és kel-
 1 5 8 / A kora újkor
;.v -• ET n
n ii
PaoiiVMc
gmincgdiijc Sd*
' riftt
m m . tru tfr.
Voictaubari.
3kgn«ííunu Kiírj
hiintictvnu JvitLüa*
trcifcm
U<í>rci1it C»;rif»?.T!i.*X .
A Luther Márton által Wartburg várá­
ban németre fordított Biblia
Miért tartotta fontosnak Lu­
ther az anyanyelven olvas­
ható Bibliát? Mi tette lehetővé
elgondolása megvalósulását? [F]
Értelmezze a szöveg alap­
ján az eleve elrendelés fo­
galmát! Tárja fel Kálvin érvelésé­
nek logikai alapjait! Nézzen utá­
na lexikonban, mennyiben jelent
eltérést a katolikus felfogástól az
eleve elrendelés tana! [F]
10
11
lem etlenségekkel. H arm adszor, a világ, am ely telve van gonoszsággal, ingerel és
üldöz m inket, s nincs benne semmi jó . Végül a saját lelkiism eretünk kísért m in­
ket az elkövetett bűnökkel: úgyszintén a halál félelm e és a pokol kínja. M ind­
ezek együttesen felm orzso lják erőnket és ellenállásunkat, ha nem keresnénk és
nem nyernénk erőt ebben a közösségben.
Aki tehát csüggeteg, akit bűnös lelkiism erete erőtlenné tesz, vagy a halál ré­
m íti, vagy akinek szívét bármi terheli - ha mindentől szabadulni akar, az já ru l­
jon örvendezve az oltáriszentséghez, helyezze nyomorúságát a közösségre, s
keressen segítséget a lelki test egész közösségénél." (Luther szentségekről írott
prédikációjából)
Nézzen utána lexikonban, hogyan értelmezi a katolikus felfogás az áldozás szent­
□ ségét! Állapítsa meg, mennyiben téréi ettől Luther! Igazolja a szövegből vett idé­
zetekkel, hogy Luther szerint a hit minden ember számára megnyugvást hozhat! [GY]
„H ogy a vallásszakadás dolgában a béke, am elyet az előbb említett és felho­
zott okoknál fogva, a német nem zet római szent birodalm ának nagy ínsége meg­
kíván, a római császári felség - mi - , a német nem zet római szent birodalm á­
nak választófejedelm ei, fejedelm ei és rendjei között létrejöjjön, m egvalósuljon
és m egm aradjon, sem m i, a római császári felség, sem a szent birodalom vá la sz­
tófejedelm ei, fejedelm ei és rendjei a birodalm i rendek közül senkit az augsburgi
hitvallás, tanítás okából vallása és hite miatt erőszakos módon m eggyőzni, meg­
sérteni, vele hatalm askodni, vagy más módon lelkiism erete, tudása és akara­
ta ellenére ettől az augsburgi hitvallástól, vallástól, hittől, egyházi szokásoktól,
rendtartástól és cerem óniáktól, am int ezek fejedelem ségeinkben, tartom ánya­
inkban és uradalm ainkban jelenleg érvényben vannak vagy lesznek, elkénysze-
ríteni, vagy ugyanezért bántalm azni vagy gyalázni nem fogunk. Ellenkezőleg,
ezen vallásnál és hitnél, egyházi szokásnál és cerem ón iáknál, továbbá vagyo­
nok, ingó és ingatlan ja va ik , tartom ányuk, alattvalóik, uradalm aik, joghatósá­
guk, kiváltságaik és jogaik birtokában nyugodtan és békén megm aradhatnak ( ...)
Azonban m indazok, akik a fent említett két vallásho z nem tartoznak, ebbe a bé­
kébe bele nem értetnek." (Az 1555-ös augsburgi vallásbéke)
Állapítsa meg, mely kérdéseket rendezte a megállapodás! Foglalja össze, hogyan
(í> szabályozták a vallásgyakorlás módját! Határozza meg, kikre vonatkoznak az
elfogadott pontok! Állapítsa meg, mely csoportok dönthették el a vallásbéke alapján
szabadon, hogy mely felekezethez csatlakoznak! [F]
„A k ik az eleve elrendelést fürkészik, az isteni böl­
A KÁLVINI REFORMÁCIÓ
csesség legbelső rejtekébe hatolnak, s ha valaki gon­
datlanul és vakm erőén ront be ide, nem nyeri el, am ivel kíváncsiságát jó lla ­
kathatná, hanem olyan útvesztőbe lép be, am elynek nem találja majd a k ijá ­
ratát. Mert nem is illő dolog, hogy az ember büntetlenül vizsgálhassa azt, amit
az Isten önmagában akar elrejteni. Igéjében kijelentette akaratának azokat a
titkait, am elyekről azt tartotta, hogy velünk közölni kell, s csak annyit tartott
közlendőnek, am ennyiről látta, hogy szám unkra fontos, és nekünk használ.
A z eleve elrendelésről másféle ismeretet keresni, mint ami Isten igéjéből ki­
bom lik, nem kisebb esztelenség vo lna, mint ha valaki olyan helyen akarna járn i,
ahol nincs út, vagy sötétben akarnak látni. Ne is szég yelljük, ha ebben a dolog­
ban valam it nem tudunk, itt a tudatlanság is valahogyan bölcsesség.
Eleve elrendelésnek pedig Istennek azt az örök elhatározását n evezzük,
am ellyel önmagában elvégezte azt, hogy akarata szerint mi történjék minden
egyes em berrel." (Kálvin: A keresztény vallás tanítása)
„A királyságból könnyű a zsarnokságba átsiklani, de nem sokkal nehezebb
az előkelők uralm ából a kevesek párturalm ába, s még ennél is könnyebb a nép­
uralom ból a lázongásba jutni ( ...) A z emberek bűne és hibája idézi elő ( ...) azt,
hogy biztosabb és tűrhetőbb, ha a korm ányzatot többen tartják kezükben, hogy
egyik a m ásiknak kölcsönösen támogatója legyen, hogy egymást tanítsák és int­
sék, és ha valam e lyik a kelleténél tovább megy, többen legyenek bírák és mes­
terek szenvedélyének megfékezésére ( ...)
 A kora újkor / 159

alapelvek hittételek egyházszervezet

w
a> Z n
Luther Márton •# 10 két szentség
t i -n>
{lutheránus) — isi N -O Ikeresztseg. úrvacsora) laza szervezet
evangélikus • Q) w ro a hit altat való üdvözülés
o o*
c N ro
T>
V) +*
01
ro C
o
* >-
Kálvin j a nos xz * az úrvacsora csak megemlekezes
t ro Ónálló közösségek
(kálvinista} • predesztináció
ro > {presbiterek)
református •3 zsamóköAesj elmelet
JÉ hl
o •ro
>.
c o >.
C Oí>
o ■* o
Szervét Mihály E
> o hl
{unitárius) o a Szentháromság tagadása ónálló közösségek
anttrinitanus — >» o *
GB
• N «,
ro
>1 JC no
c»
c *
ID
© >
Mim/er Tamás X> C ©
>%. felnóttkon kereszteles önálló közösségek
anabaptista
jQ
c
tQ 10
n
m

A reformáció irányzatai
Adjon címet az ábra oszlopainak! Gyűjtse össze a reformáció szinte minden irányzatára jellemző, közös jegyeket!
□ Magyarázza meg az azonosság okait! Gyűjtse össze az irányzatok eltérő vonásait is! Milyen összefüggés mutatható ki
a reformáció irányzatainak jellegzetességei és az irányzatok társadalmi támogatottsága között? [F]

Ám de - bárm iként ítéltessenek is meg az emberek cselekedetei - az Ú r még­

is azok által egyformán saját művét hajtotta végre, akik a fennhéjázó királyok
véres korm ánypálcáját összetörték, és tűrhetetlen uralm ukat megsemmisítették.
H allják meg ezt a fejedelm ek és rettegjenek! Nekünk pedig a legnagyobb mér­
tékben óvakodnunk kell attól, hogy a felsőség tiszteletes méltóságának azt a tel­
jes tekintélyét, am elyet az Ú r a legszigorúbb parancsokkal szentesített, még ha
m éltatlanabbaknál látjuk is, ( ...) megsértsük ( ...) Mert ha vannak most a néptől
szerezve bizonyos felsőbbségek, am elyek a királyok önkényének korlátozására
vannak fe lállítva (am inők hajdan a lakedaim oniaknál a királyok ellenőrzésére
rendelt ephoroszok voltak, vagy a római konzulokkal szem beállított néptribu-
nok, vagy az athéniek senátusával szemben a dém arkhoszok, és am inő hata­
lommal talán a mostani viszonyok közt m űködik az egyes országokban a há­
rom rend, m ikor országgyűlést tartanak), annyira nem vagyok az e llen, hogy
ezek kötelességszerűleg közbelépjenek a királyok dühöngő önkényével szem ­
ben ( ...) " (Kálvin: A keresztény vallás tanítása, 1536) 13
P I Határozza meg, mely kormányzati rendszert tart jónak és rossznak Kálvin! Álla- Kálvin János (1509-1564)
I__L J pítsa meg, hogy Kálvin szerint mi korlátozhatja az uralkodót! Értelmezze a forrás Állapítsa meg, milyen tár­
alapján a „zsarnokölési elméletet"! Vesse össze Kálvin nézetét Machiavelli és Erasmus sadalmi rétegre utal a re­
gondolataival! [F] formátor öltözete! Milyen képet
közvetít a kép Kálvinról? [F]

„A z Isten értelmes lélek, bölcs; hatalm as, kegyel­

AZ ANTITRINITARIUSOK
mes, m indenható, igaz, tiszta, m ennynek és földnek
teremtője, a mi U runk Krisztusnak szent A tyja. Istentől az emberbe oltott ter­
mészetes ism eretek, isten igéje, a tapasztalat, mind megerősítenek abban, hogy
Isten szám szerint egy, ki forrása és eredete m indeneknek, ( ...) Ő , m ivelhogy
szám szerint egy, többfelé nem osztható, mert azokat a dolgokat, am ik az ő tu­
lajdonai s am ikből azt akarta, hogy Ó t m egism erjük és minden teremtménytől
m egkülönböztessük, senkivel nem közölte. Ő ugyanis önmagától való teremtője
 1 6 0 / A kora újkor
Állapítsa meg, mely kérdé­
sekben tértek el az anti-
trinitáriusok a reformáció korábbi
irányzataitól! Magyarázza meg,
mivel indokolja hitének igazát a
kor kimagasló unitárius szemé­
lyisége, Dávid Ferenc! [F]
14
ELLENREFORMÁCIÓ
- KATOLIKUS MEGÚJULÁS
Mely területeken lépett a
reformok útjára a zsinat?
Miben nem engedtek a katoliku­
sok? [F]
A reformáció és a katolicizmus elterjedése a XVI—XVII. században
Tárja fel, hogy a reformáció egyes irányzatai mely területeken hódítottak teret! Derítse fel a területi elhelyezkedés
) okait! Mely területeken nyerte vissza pozícióit a XVII. században a katolicizmus? Tárja fel ennek hatalmi és kulturális
összetevőit! [F]
és megtartója m indeneknek, ki megigazít, üdvözít, örökéletet ad ki, azt akarja,
hogy terem tm ényei őt tiszteljék és segítségül hívják, aki volt, van és lesz m ind­
örökké. ( ...)
Istenről, Pál apostollal ezt va llju k : az egy Atya Istenen kívül több Isten nin­
csen ( ...) Nekünk igaz keresztényeknek csak egy Istenünk van, a mindenható
A tya, akitől m indenek vannak. Igaz és szilárd alap ez, m ely a próféták és aposto­
lok írásaiból és ezzel egyenlő vallástételekből való , melyet soha senki meg nem
ham isíthat, sem fel nem bonthat ( ...) Nem találju k sehol a szentírásban, hogy az
Isten háromság vagy négység vo lna, vagy pedig lényeg, avagy szem élyes, hanem
hogy egy és egyedülvaló." (Dávid Ferenc munkáiból, XVI. század)
___________A TRIDENTI ZSINAT (1545-1563) A LAPVETŐ HATÁROZATAI
® A pápa szerepének megerősítése.____________________________________________________
® A püspökök kötelesek állandóan egyházmegyéjükben tartózkodni.______________
® A püspökök kötelesek a rájuk bízott papság erkölcseire és feladatteljesítésére
felügyelni.________________________________________________________________________________
® Szemináriumok (papnevelő intézetek) felállítása.___________________________________
u) Eltörölték a búcsúcédulák árusítását.________________________________________________
® Eltiltották a jövedelmek és a tisztségek halmozását az egyházon belül._________
ít) Megerősítették a gyónás szentségét, a tisztítótűzről szóló dogmát és a szen­
tek tiszteletét.
® Az index (a tiltott könyvek listájának) felállítása._____________________________________
 A kora újkor / 161

„B árki, aki társaságunkban, melyet Jézusról kívánunk elnevezni, a kereszt lo­

bogója alatt Isten harcosa kíván lenni, és csak az Urat és annak földi helytartóját,
a pápát akarja szolgálni, az ünnepélyes szüzességi fogadalom után lélekben le­
gyen felkészülve arra, hogy olyan társaság tagja lesz, melynek célja a lelkeknek a
keresztény élet és a keresztény tanok szerinti gondozása, a hit terjesztése n yilvá­
nos prédikációk útján, Isten igéjének szolgálata, lelki gyakorlatok és a gyermekek
és a kereszténységet nem ismerők tanításában és a gyóntatásban megvalósuló sze­
retetszolgálat révén, illetve a keresztények hitben való megerősítése." (A jezsuita
rend alapszabályzatából, 1540)
Határozza meg, mely célokat tűztek ki maguk elé a jezsuiták! Magyarázza meg,
miért tudták eredményesen felvenni a harcot a reformációval! [F ]

Az II Gesü, a jezsuiták római temploma az új stílus,

a barokk építészet első jellegzetes épülete
T k I Készítsen a kép alapján vázlatrajzokat a barokk stílus legjellemzőbb elemeiről!
■S^J Mennyiben szolgálta a barokk a katolikus megújulást? Lapozzon vissza a Szent
Péter-székesegyház képéhez (157. oldal)! Melyek az építészeti alkotás barokk stílus­
jegyei? [í]

Vitassuk meg ismereteink és a források segítségével, a reformáció és a különböző

F— :----- 1

Nézőpontok
társadalmi csoportok, mozgalmak kapcsolatát! [F] A reform áció az emberek
alapvető viszonyulásait v á l­
toztatta meg, ezért a hittéte­
„ ( ...) Nézzétek csak az uzsora, a lopás, a rablás fő okai urunk és fejedelm eink, lek megújításával párhuza­
akik minden teremtményt tulajdonukba vesznek. H alak a vízb en , madarak a mosan a felszínre tört a tár­
levegőben, a növény a földön, minden az övék kell hogy legyen (Izaiás 5.). M ind­ sadalm i elégedetlenség is. A
ezek felett még a szegényeknek isteni parancsként hirdetik és m ondják: »lsten pa­ reformáció egyik irányzata,
rancsolta, hogy ne lo pj!« De mire jó ez nekik? Hiszen ők maguk késztetnek m in­ az anabaptizm us. A z ana­
denkit arra, hogy a szegény parasztot kézművest és m indenkit, aki csak él, nyo- baptisták (újrakeresztelők) 17
morgasson és kiszipolyozzon. ( ...) én a fejedelm eknek világosan bebizonyítottam, azt hirdették, hogy az em ­
hogy a kard hatalma az egész közösséget illeti meg, hasonlóképpen az oldás kul­ ber csak felnőtt fejjel dönt­ 18
csa is. Továbbá Dániel 7., Jelenések 6 ., Róm. 13, 1., Kir. 8. alapján azt is meg­ het arról, csatlakozni akar-e
mondtam, hogy a fejedelmek a karnak nem urai, hanem szolgái. (...) Krisztus egyházához, felka­
M ikor, milyen paranccsal adott Isten a fejedelm eknek olyan hatalmat, hogy rolták a társadalmi elégedet­
nekünk szegény embereknek minden derült napot földesúri robotban kell tölte­ lenséget. V ezetőjük, M ünzer
ni, a magunk földjén pedig csak esőben, verítékezve dolgozhatunk?" (Münzer Ta­ Tam ás radikális társadalmi
más, zw ickaui lelkész, 1525) programot képviselt: az ál­
Foglalja össze tömören Münzer elgondolásait! Állapítsa meg, mely szándékok lamhatalom megszüntetését
< 5 vezetik megszólalásaiban! Tárja fel, miként kapcsolódik érvrendszere a reformá­
és vagyonközösséget. H íve ­
cióhoz! [F]
ivel nézeteiket erőszakosan
kívánták m egvalósítani. A
„H árom féle gyalázatos, Isten és ember ellen való bűnt idéznek fel magok­
jobbágyok tömegei követ­
ra ezek a parasztok, amiért különböző módon halált érdemeltek ki testükre s lel­
ték őket Németországban,
kűkre.
ami a német parasztháború
Először azt, hogy felsőségüknek hűséget és engedelmességet esküdtek, hogy
kitöréséhez vezetett (1 5 2 4 -
alattvaló és engedelmesek lesznek, mint ahogy az Isten rendeli, mikor így szól:
1526). A tartom ányonként
»Adjátok meg a császárnak, ami a császáré!« ( ...)
kirobbanó m ozgalm at a fe­
Másodszor azt, hogy lázadást szítanak, rabolnak s gonosztevők módjára pusz­
jedelm ek leverték.
títanak kolostorokat és várakat, am elyek nem övéik, hogy mint nyilvános úton-
Felm erül a kérdés, hogy
állók és gyilkosok csupán ezért kétszeres halált érdemeljenek testen és leiken; de
a re fo rm áció, am e ly a la p ­
már a lázító ember is, akire ezt rá lehet bizonyítani isteni és császári átok alatt áll,
vetően hitújítás vo lt, m en y­
úgyhogy az első ember, aki teheti megölheti, amit helyesen és jól cselekszik. (...)
nyiben kapcsolódott a tár­
H arm adszor azt, hogy ezt a rettenetes és gyalázatos bűnt az evangélium m al
sadalm i m ozgalm akhoz, fel-
takargatják. Keresztény testvéreknek nevezik magukat, elfogadnak esküt és hódo­
fogható-e az alsóbb nép­
latot és kényszerítik az embereket arra, hogy ily gonosz tettekben velük tartsanak.
rétegek vagy - kivá lt a kál-
( ...) (Luther Márton kiáltványból, 1525) 19
v in iz m u s - a polgárság
Vesse össze Luther és Münzer gondolatait! Állapítsa meg, mely szempontok alap­ m o zg alm ának.
ján állítható szembe Luther Miinzerrel! ni 0 = ___________ ___________________J
20
1 6 2 / A kora újkor
24. A s p a n y o l H a b s b u r g o k f e le m e l k e d é s e é s h a n y a t lá s a
A SPANYOL ABSZOLUTIZMUS KIALAKULÁSA A Kasz-
tília és A ragó nia egyesülésével (1 4 79 ) létrejövő ren­
di felépítésű Spanyolország Amerika felfedezésével
nagyhatalommá vált. N agyjából ebben az időszakban
lett egy látványosan gyarapodó családi birodalom ré­
sze is. A X V . század vége óta - főleg házassági po­
litikával - egyre újabb tartom ányokat és országokat
m egszerző H absburgok eg yike, K áro ly ugyanis ö rö k­
lés útján a spanyol koronát is a fejére tehette.
I. Károly (1 5 1 6 -1 5 5 6 ) A m e rik a aranyábó l fényes
udvart, az uralkodótól függő zsoldossereget és flot­
tát hozott létre. Erre az erőre ala p o zva visszaszorí­
totta a rendeket. Á llam áb a n a döntéseket az uralkodó
által kinevezett titkárok készítették elő , a végső szót
azo nban az uralko dó m ondta ki. Ezze l új kormány­
zati rendszer jött létre, az uralkodó feltétlen hatal­
mán alapuló abszolutizmus. A katolikus egyház - és
az in k v iz íc ió - tám ogatta a protestantizm ussal sze m ­
ben fellép ő uralko dó törekvéseit, de m egőrizte p o liti­
kai önállóságát.
BEÁRAMLÓ GAZDAGSÁG - ÖSSZEOMLÓ G A ZD A ­
SÁG Spanyolországba özönlött a gyarm atok kin­
cse, köztük az arany. Ez az európai átlagnál maga­
sabbra emelte a spanyol árszintet. Emiatt célszerűbb
volt behozni (importálni) a termékeket, m int hely­
ben e lő állíta n i. így a gazdagság nem a fejlődés, hanem
a gazdasági hanyatlás forrásává vált. A főnem esek a
szántóföldekből juhlegelőket alakítottak ki, ahol a kitű­
nő gyapjat adó juhok legeltek. A feldolgozatlan gyap­
jút Ném etalföldre vitték ki (exportálták), ahonnan
textilipari készterm ékeket im portáltak, magas áron.
A megélhetésüket vesztett parasztok és váro slakó k tö­
megei vándoroltak ki a gyarm atokra.
A Habsburgok birodalma kiterjedése és nagyhatal­
mi helyzete révén szinte minden európai háborúban
érdekelt volt. K áro ly hadseregének fenntartására még
a gyarm atok kincsei sem b izo n yu lta k elegendőnek.
Ezért magas adókkal sújtották a lakosságot, am i fe l­
gyorsította a hanyatlást. A z adóem elésben az u ra lko ­
dót m ár nem tudták korláto zni a rendek. Az abszolu­
tizmus Spanyolországban rontotta a gazdaság hely­
zetét.
A H A BSBU RG -VALO IS PÁRHARC A H absburgok
tekintélye miatt Károlyt a Német-római Birodalom
császárává is megválasztották (ezen a trónon
V . K áro ly, 1 5 1 9 -1 5 5 6 ). A kezében összpontosuló
óriási kiterjedésű birodalom félelm et váltott ki szo m ­
szé d a ib ó l. Kezdetét vette az európai nagyhatalmi ve­
télkedés új ko rszaka. K áro ly e lő szö r I. (V alo is) Ferenc
(1 5 1 5 -1 5 4 7 ) fra n cia uralko d ó val került szem b e, a k i­
nek országát a H absburg-területek (N ém etalföldtől
Spanyolországig) gyűrűbe zárták. A Habsburgok és
a Valois-k [valoák] elsőként Itáliában csaptak össze.
A spanyol zso ldosok legyőzték a lovagi hagyo m ányo ­
kat ő rző fra n cia sereget.
A Habsburgok további terjeszkedésétől tartó ha­
talmak (Franciaország, V ele n ce , M ilán ó , Firenze és a
pápa) szövetséget kötöttek (cognaci liga, 1526). Fran­
ciao rszág Spanyolországgal szem ben még a m uzulm án
Török Birodalom m al is kapcsolatot keresett. A szultán
ugyan megtámadta a Habsburg-területeket (elsősorban
M agyarország felő l), de ez nem segített a franciákon:
a X V I. században alulmaradtak V . K áro llyal szem ben.
Kiszorultak Itáliából, bár néhány várost m egkaparintot­
tak a Német-római Birodalom ból (pl. V erdun).
II. FÜLÖP A BSZO LU TIZM U SA V . K áro ly nem tudta
m egvalósítani álm át, az egységes, katolikus Európát.
Sőt a refo rm áció terjedésével Európa (s benne a N é­
met B irodalo m ) még m egosztottabbá vált, így Károly
lemondott trónjáról. Fia, Fülöp (1 5 5 6 - 1 5 9 8 ) örököl­
te a spanyol trónt, Itáliát és a gyarmatokat. (A ném et­
róm ai császári cím és a dunai tartom ányok ö ccsére,
I. Ferdinándra szá llta k.) Fülöp abszolút hatalmát a ta­
nácsokon keresztül gyakorolta: e ze k ügykörök szerint
vagy területenként felállított központi h ivatalo k v o l­
tak. M u n káju kat az állam ta n á cs hangolta ö ssze, am e­
lyen az uralko dó eln ö kö lt. M inden ügyet írásban in­
téztek. Fülö p uralko dása alatt Spanyolország vitatha­
tatlanul Európa legerősebb katonai hatalmává vált.
S p a n yo lo rszág a Fö ld kö zi-te n g e r m e d en céjéb en
felvette a harco t az o sz m á n o k k a l. A lepantói csatá­
ban (1 5 7 1 ) a pápasággal és V e le n c é v e l szövetségben
megállították a török előretörést a tengeren. F o ly a ­
m atos háborúi m iatt Fülö p is m agas ad ó kkal sújto t­
ta a lakosságot, am i egyre jo b b an aláásta a spanyol
gazdaság he lyze té t.
H O LLA N D IA LÉTREJÖTTE N ém etalföld m ár a X III.
század óta Európa egyik legfejlettebb területe vo lt.
A nagy földrajzi felfedezések tovább erősítették a tér­
ség gazdaságát. A rendi ö nko rm ányzattal bíró tartom á­
nyok közül a d éliekb en a főleg a latin (francia) n ye lvű
vallonok, míg az északia kb a n a germ án eredetű fla-
mandok vo ltak többségben. N ém etalföld a X V . század
végén Habsburg fennhatóság alá került, am i b izto sí­
totta a terület egységét. A tartom ányok ha szo n élve ző i
lettek a spanyol u ralo m n ak, m ivel a Sp anyo lo rszág ­
ba irán yu ló export révén ide áramlott a gyarmatokról
érkező nemesfém.
A spanyol hatalom és a ném etalföldi tartom ányok
v iszo n y a akko r rom lott meg, m iko r az udvar nagym ér­
tékben emelni kezdte az adókat. T o vá b b m élyítette az
ellentéteket, am iko r a protestáns (főleg flam and) tarto­
m ányokban megkezdték az in k v iz íc ió b evo násával a
katolicizmus terjesztését.
A z elégedetlenség letörésére Fülöp Á lb a herceget
küldte N ém etalföldre (1 5 6 7 ), aki katonai eszközök­
kel kívánta letörni az ellenállást. A spanyol zso ldosok
szám os városban vérfürdőt rendeztek. A kegyetlensé­
gek egységbe kovácsolták a spanyol uralo m m al sze m ­
ben a tartom ányok lakosságát.
 A kora újkor / 1 63

A z elégedetlenség élére Orániai Vilmos herceg Az ipar is lendületesen fejlődött, különösen a k i­

állt. Vezetésével a felkelők szárazföldön védekeztek,
a tengeren támadtak. A veszteségek nyom án a spa­
nyo lo k engedm ényeket tettek. Ezért a déli - jó részt
va llo n és katolikus tartom ányok kiegyeztek Fülö p p ei.
Az északi kálvinisták tovább harco ltak, s megkötötték
az utrechti szövetséget (1 5 7 9 ). N ém etalföld kettésza­
kadt: a déli részen megerősödött a spanyol uralom,
északon viszo n t egy új, független államszövetség fo r­
m álódott ki, am elyet a legerősebb tartom ányról H o l­
la nd iának neveztek el.
M iután az angolokkal is szem b ekerü lő Fülöp h a­
jó had a vereséget szenvedett (a nagy arm ada p usztu­
lása, 1 5 8 8 ), a gyengülő Spanyolország elismerte Hol­
landia függetlenségét (1 6 0 9 ). Spanyo lo rszág a tenge­
ri hatalm aktól (A ng lia és H o llan d ia) elszenvedett v e ­
reségek és a folytatódó gazdasági hanyatlás kö vetkez­
tében lassan elvesztette nagyhatalm i szerepét.
H O LLAN DIA FELEMELKEDÉSE Ném etalföld északi ré­
szén fejlett mezőgazdaság bontakozott ki. A tengertől
elhódított földeket a parasztok is m egvásárolhatták, így
ezeken feudális kötöttségek nélkül term eltek. Parasztok
és nem esek egyaránt bérmunkát alkalmazva belterjes,
sok munkát igénylő, de nagy hasznot hajtó termelésre
tértek át (pl. zöldségek, gyüm ölcs, tulipán).
vite lre term elő ágazatok (pl. textilip ar) és a hajóg yár­
tás. A term elés bővítését a k ad ály o zó céh ek helyett
befektethető p én zzel (tőkével) ren d e lke ző v á lla lk o ­
zók bérmunkásokat alkalmazó, és új munkaszerve­
zési formákat bevezető üzemeket (m anufaktúrákat)
hoztak létre. így m ind a m ező gazdaság b an, m ind az
iparban feud ális kötöttségektől m entes, v á lla lk o zá so n
alap u ló rendszer bontakozott ki.
N ém etalföld ipara angol és spanyol gyapjút, kelet­
európai fát, lent és kendert dolgozott fö l, tehát a hajó ­
zás m indig is fontos vo lt a gazdaság szám ára. A fejlett
hajóépítés és a tapasztalt hajósok miatt a független­
né vált kis ország vezető szerepet játszott a közvetítő
kereskedelemben. A más országok áru iva l megrakott
ho lland hajók gyakran m egfordultak a portugál, az
angol és a ném et kikötőkben.
H o lla n d ia a világtengereken is előre tört. A X V II.
század b an a ho lland hajósok sorra hozták létre gyar­
mataikat. A H o llan d Kelet-in diai Társaság az Indo­
néz szigetvilágban terjeszkedett, Észak-A m erikáb an
m egalapították Ú j-A m szterdam ot (a mai N e w Y o rk),
s megvetették lábukat A frik a déli csü cské b e n , Fo kfö l­
dön. A világtengereken azo nb an H o lla n d ia rövidesen
egy m ásik feltörekvő tengeri hatalo m m al, A n g liá va l
került szem be.

ARCHÍVUM

„ ( ...) arra kell elsősorban megtanítani a fejedelm et,

A SPANYOL ABSZOLUTIZMUS
hogy ism erje meg országát. Ezt pedig főleg három
KIALAKULÁSA
dologgal érheti el: ha tanulja a földrajzot, a törté­
nelm et, és ha gyakran látogatja a tartom ányokat és a városokat. Törekedjék te­
hát megismerni a tartom ányok és városok fekvését, eredetét, jellem ét; intézm é­
nyeit, szokásait, törvényeit; m últját és kiváltságait. Senki sem tudja meggyógyí­
tani a testet, ha nem ismeri a testet. Senki sem tudja helyesen megm űvelni a fö l­
det, ha nem ismeri a földet ( ...)
M ásodszor: szeretni kell azt az országot, am elyen uralkodik. Szeresse úgy,
am iként a jó földm űves szereti az ősi birtokot, vagy am iként a derék ember sze­
reti a családját. Elsősorban arra törekedjék, hogy a kapott országot majd jobb á l­
lapotban adja át az utódjának. ( ...) A fejedelem lelkületét jobban megismerhet­
jük beszédéből, mint öltözetéből. Ejtsen ki bármit a száján, a tömeg úgy fogadja,
hogy ezt a fejedelem mondta. Ezért nagyon vig yázzo n , hogy amit mond, az eré­
nyes legyen, és a jó fejedelem hez méltó szellem et képviselje ( ...)
A m ennyire csak lehetséges, újítással a fejedelem ne változtasson meg sem­
mit. Mert ha még jobbra is változtat valam it, az újítás akkor is bántó. Felzúd u­
lás nélkül sohasem lehet megváltoztatni az ország állapotát, szokásait vagy e l­
fogadott törvényeit. Ezért ha valam i olyan még, hogy el lehet vise ln i, ne válto z­
tassuk meg, hanem viseljü k el, vagy tegyük esetleg elviselhetőbbé. Ha viszont
már nem lehet e lviselni valam it, akkor azt változtassuk meg, de akkor is okosan
és fokozatosan ( ...)
A jó fejedelem sohasem indíthat háborút, kivéve, ha megkísérelt már m in­ *fv Mutassa be a humanista Eras-
dent, és sem m iképpen sem tudja elkerü ln i. Ha így gondolkozna m indenki, alig­ ^ mus uralkodóideálját (célok,
ha törne ki valahol is háború. Ám ha nem lehet elkerülni ezt a szörnyű veszedel­ módszerek, érzelmi kötődések
stb.)! Vesse össze az általa jónak
met, akkor a fejedelem nek az legyen a legfőbb gondja, hogy övéinek a lehető
tartott uralkodó képét Machiavelli
legkevesebb kárával, minél kevesebb keresztény vér kiontásával dúljon a há­ eszményével! Állapítsa meg, me­
ború, s am ilyen gyorsan csak lehet, fejeződjék is be ( ...) " (Rotterdami Erasmus: lyik kép áll közelebb az abszolút
A keresztény fejedelem neveltetése) uralkodó modelljéhez! [I]
1 64 / A kora újkor

M erész K áro ly III. F rig y e s

(1 433-1477) 41433-1477^

U /7
M á ria ------- -H ab sb urg M iksa
(1457-14321 (1459-1519)

Aragóniái 1496
(örült) Joóanru rg> Szép Fulop
(1479-1555) (1478- 1506)

1521
V. K a ró b t I. F e rd ln a n d — •.!£•—
( 1500-15>58) (1503- 1564) Ö -154I

SPAN YO L AG 1700-ig O SZ TR Á K AG 1740-ig o rszág onként eltérő tem ek, eltérő felekezeti arányok

A Habsburgok térnyerése A kibontakozó spanyol abszolutizmus

Készítsen az ábra alapján táblázatot a Habsburg-család
1 térnyeréséről (időhatárok, megszerzett területek stb.)!
Jellemezze a térkép alapján a Habsburgok hatalmi helyzetét
Európában (erőforrások, konfliktuslehetőségek)! [I]
Milyen erőkre támaszkodhatott hatalma megerősí­
tésében a spanyol uralkodó? Mely területen szorí­
totta vissza a rendeket a kiépülő abszolutizmus? Mi tette
lehetővé a változásokat Károly számára? Tárja föl a spa­
nyol király hatalmának korlátáit! [F]

Ismertesse a táblázat alapján „B á r a spanyolok uralm a alatt vannak azok a földek,

( ! ) a spanyol arany- és ezüstbe­ BEÁRAMLÓ GAZDAGSÁG
ahonnan oly nagy bőségben nyerjük az aranyat és
hozatal alakulását! Honnan szár­ - ÖSSZEOMLÓ GAZDASÁG
mazott a nemesfém? Más európai ezüstöt, mégis kevesebbjük van belőlük, mint más
országok számára mennyiben vol­ népeknek. Ez a tény is azt mutatja, hogy az aranybányák nem gazdagítják oly
tak adottak ezek a lehetőségek? mértékben az országot, mint a kereskedelem ( ...) Úgy látszik, hogy Spanyolor­
Milyen lehetőségeket biztosított a szág hanyatlásának egyedüli oka az, hogy elhanyagolja a kereskedelm et és nem
beáramló nemesfém a politikának létesített nagy szám ban manufaktúrát a hozzá tartozó országok hatalmas terü­
és a gazdaságnak?[SZ] letén.
Külföldi eladásaink és vételeink óriási aránytalanságából, valam int egyéb,
A spanyolországi nemesfémbehozatal
növekedése. A táblázatban levő vo­ m indenki előtt ismeretes okokból arra következtethetünk, hogy Spanyolország­
nal egy új ezüstfinomítási eljárás, az ból évente átlag 15 m illió piasztert aranyban és ezüstben visznek ki ( ...)
amalgánozás megjelenését jelöli Egy 24 évvel ezelőtt őfelségének benyújtott jelentés szerint Nyugat-lndia
felfedezése után, 1492-től 1595-ig Nyugat-lndiából 2 m illiárd pezeta aranyat
és ezüstöt hoztak be Spanyolországba, te­
S P A N Y O LO R S Z Á G I N E M E S F É M B E H O Z A T A L hát 103 év alatt átlag 20 m illió t évente, s
Év Ezüst (tonna) Arany (tonna) m egközelítőleg ugyanekkora nem n yilvá n ­
1503-1510 - 4,97 tartott összeget és az egész m ennyiségből
1511-1520 - 9,15 Spanyolországban nem maradt több, mint
1521-1530 0,15 4,89 200 m illió pezeta, 100 m illió pénzben, 100
1531-1540 86,19 14,47 m illió ingóságban." (Ustariz, XVIII. századi
1541-1550 177,57 24,96 spanyol gazdasági szakíró)
1551-1560 303,12 42,62
7 K l Mi a véleménye a szerzőnek az országba
1561-1570 942,86 11,53
^■^1 áramló hatalmas arany hatásairól? Állapít­
1571-1580 1118,59 9,43
sa meg, miben látja a problémákat! Határoz­
1581-1590 2103,03 12,10 za meg, mely fontos tényezőkre nem tér ki a
1591-1600 2707,63 19,45 szerző ebben a rövid részletben! [F ]
 A kora újkor / 1 65

A spanyol gazdaság helyzete

a XVI—XVII. században
Milye szerepet játszott a
gyarmatosításban Spanyol-
ország? Mely tényezők miatt
áramlott ki az arany az ország­
ból? A térkép alapján tárja fel,
hogy milyen kapcsolat van a
gazdasági és a politikai folyama­
tok között! [F]

Miért került szembe egy­

mással a két uralkodóház?
Mely érdekek hozták össze a
cognac-i liga tagjait? Milyen sze­
,,[A Francia Királyság] püspöki és érseki egyháza­ repet játszott a vallás a szövet­
A HABSBURG-VALOIS
iban, ha ezek megüresednek most vagy a jövőben, ségben? Milyen érdekellentétek
PÁRHARC
kezünkbe és az utánunk kánon szerint következő ró­ fedezhetők föl a liga résztvevői
mai pápák kezébe tett önkéntes lemondás révén a káptalanok és kanonokjai nem között? [F]
választhatnak vagy kérhetnek főpapot a jövőben, hanem üresedés esetén az ak­ Habsburg—Valois párharc a XVI. szá­
kor uralkodó francia király nevezzen meg nekünk s a minket követő római pá­ zadban
páknak vagy a nevezett szentszék­
nek a megüresedés időpontjától szá­
MaMbug
mított hat hónapon belül egy neves
teológiai magistert vagy licentiatust
[mindkét cím egyetemi rangfokoza­
tot jelent] a mindkét jogból vagy az
egyik jogból, híres egyetemről és sz i­
gorú vizsga után, aki legalább 27.
évét betöltötte, és máskülönben is a l­
kalm asnak mutatkozott, hogy a ki­
rály által ily módon kijelölt szem élyt
mi, vagy utódaink, vagy maga a
Szentszék javadalm ába bevezesse."
(I. Ferenc francia király és X. Leó pápa
f ff.
konkordátumából, 1516)
5
Mely engedményt ér el a szerződés­
ben a francia király? Melyek a pápa­
ság eredményei a szerződésben? Milyen
érdekeik fűződtek a feleknek a megegye­
zéshez? [F]
1 6 6 / A kora újkor
II.Fülöp (1554/56-1598)
Miért jelölhetjük két év-
V számmal Fülöp uralkodásá-
nak kezdetét? Jellemezze a fest­
mény alapján az uralkodót! Mi­
lyen külső és belső tulajdonságait
emelte ki a kép alkotója? [GY]
Milyen következtetéseket
vonhatunk le a palota felépí­
téséből II. Fülöp személyiségére
és a spanyol abszolutizmusra vo­
natkozóan? [SZ]
II. Fülöp palotája, az Escorial, amely
egyszerre volt lakóhely, könyvtár, fo­
gadások színtere, templom és temető
„A katolikus király hajóhadát M essinába irányította féltest­
II. FÜLÖP
vére Don Juan d'Austria vezetésével. H o zzá csatlakozott a
ABSZOLUTIZMUSA
G enovai G ianandrea D oria is, ugyanazon király szolgála­
tában álló g ályáival, valam int M arcantonio Colonna pápai ad m irális, a pápa gá­
lyá ival, valam int Sebastiano V eniero a velencei köztársaság tengernagya.
M ikor szem lét tartottak, látták, hogy az egyesült hajóhad a pápa 19, a spa­
nyol király 81 gályájából 20 egyéb hajóból és a velen ceiek néhány nagyobb
teherhajójából 103 máltai hajóból és a savoyai herceg 3 gályájából á ll. ( ...)
A török flotta Lepantóból indult ki A li tengernagy T unisz és A lgír vezérpasájának
parancsnoksága alatt ( ...) A török hajóhad alig érkezett a Cursolariai sziget fo­
kához, am ikor szem betalálta magát az ellenséggel. Ekkor m indkét fél csatasorba
állt, m indegyik három félhold alakú sort alkotva. ( ...)
M ár négy órája küszködtünk a megátalkodott pogánnyal és az igen elkesere­
dett küzdelem még mindig nem hozott eredm ényt ( ...) Ekkor a legnagyobb gá­
lyák, am elyek így az élre kerültek ágyújukkal tüzelni kezdtek az ellenség sűrűn
álló hajóira, és több török hajót el is süllyesztettek ( ...)
Most az ellenség a mi hajóinkba igyekezett csáklyáival belekapaszkodni, és
az ezután bekövetkező küzdelem ben kellett bebizonyítani, hogy m elyik fél a vi-
tézebb ( ...)
A küzdelem tovább folyt, am ikor egyszerre azt láttuk, hogy a pogányok ha­
jói m egfordulnak, és igyekeznek tőlünk eltávolodni. Azt történt ugyanis, hogy
A li vezérpasát, a törökök tengernagyát csata közben megölték, fejét levágták és
lándzsára tűzve diadalkiáltások közt mutogatták a m ieink ( ...) " (Saranzo Alvizar,
1571)
A Határozza meg, mely államok hajóhada aratott győzelmet a török felett! Mutassa
be, hogy a leírás szerint mely tényezők biztosították a győzelmet a keresztények-
Értékelje a lepantói csatát keresztény és török nézőpontból egyaránt! [F]
„A spanyol király arm adája Portugáliából indult 135 vitorlással ( ...) jú liu s
5-én érkezett az Arm ada Corunába, onnan pedig Flandriába készült, ( ...) aztán
pedig Anglia alá [érkezett], ahol 4-5 napig csetepatézott az angol arm adával. Ez
alkalom m al az angolok két hajót elfogtak ( ...) V ih ar miatt Anglia alatt négy hadi­
gályát elvesztettek ( ...) Calais-ban akarták a pármai herceget m egvárni. Ez azo n­
ban tudatta velük, hogy egy hét előtt nem tud e lkészü ln i. A z adm irális erre azt
válaszolta, hogy ismét Spanyolországba szándékozik vito rlázn i.
Ezenközben az angolok néhány égő tűzhajót futtattak a spanyol hajóhad
e llen, mire ez kénytelen volt elvágni horgonyköteleit és elsietni onnét. A kkor
m indegyik hajó két horgonyt hagyott ott, és a hatalmas óriásgályák közül négy
C alais előtt megfeneklett és összetört.
M ásnap nyolc órakor a két armada
megint összeütközött, és nyolc órán
keresztül erősen lőtt egym ásra. (...)
A C alais előtti csatában a spanyolok,
mint a foglyok á llítják , ezer embert ve­
szítettek, köztük a nápolyi és a se vil­
lai lovasság generálisát. Ekkor állítólag
még 120 hajójuk volt a spanyoloknak
( ...) Ezek után e lvito rláztak, és az an­
golok öt napig üldözték őket egészen
Skócia partjáig. Ott átszámoltatták
a katonaságot, és úgy találták, hogy
már n yo lcezer embert vesztettek. ( ...)"
(A Fuggerek újságából)
Kövesse nyomon a térképen az Ar­
□ mada által bejárt útvonalat! Gyűjtse
táblázatba a spanyol hajóhad veszteségeit!
Határozza meg, mely tényezők okozták a
spanyol Armada pusztulását! [í]
 A kora újkor / 167

„A z egész világ szám ára csodának látszik, hogy ilyen

HOLLANDIA
kis ország, am ely kisebb, mint két jobb grófság nálunk,
LÉTREJÖTTE
am elynek kevés természeti kincse, élelm iszerkészlete, er­
deje, vagy más, háborúhoz vagy békéhez szükséges tartaléka van, ennek e lle ­
nére olyan rendkívüli bőségben rendelkezik m indezek felett, hogy a saját szü k­
ségletein kívül (am elyek igen nagyok) másokat is el tud látni, és valóban el is lát,
más állam oknak hajókat, tüzérségi fegyvereket, felszereléseket, gabonát, puska­
port, golyót stb. ad el és mindent, mit szorgalm as kereskedelm ük révén a hol­ / K Határozza meg, hogy a holland
landusok a világ minden sarkából összeszednek. E tekintetben ezek épp oly ká­ ^ gazdaság mely tényezőjét
emeli ki a szerző! Állapítsa meg,
rosak mások (különösen Anglia) szem pontjából, akiket kiszorítanak a piacokról,
mely tevékenységüket tartja ve­
mint am ilyen gondosak a maguk helyzetének megerősítésében. Pedig ahhoz,
szélyesnek Angliára nézve! Ma­
hogy m indezt elérjék, és még ennél is többet elérjenek, kevés eszköz állott ren­ gyarázza meg, mely okokra vezet­
delkezésükre a halászaton k ív ü l." (Thomas Mun, XVII. századi angol gazdasági hető vissza a holland gazdaság
13
szakember Hollandiáról) fejlődése! [F]

„V áltóüzleteket kötnek, és Itália szám os helyére állítanak ki váltókat ( ...)

A váltók kiállítása a következő módon értendő. Ha egy kereskedőnek A ntw er­ Értelmezze a szöveg alap­
penben pénzre van szüksége, egy másiktól váltó útján annyit vesz fel, am ennyire ján a váltó fogalmát! Ma­
gyarázza meg, miért kedvező a
szüksége van; a váltólevélben pedig megm ondja, hogy egy koronáért ( ...) m eny­
váltó a kereskedőknek, és álta­
nyi garast vett fel, és hogy azt Itália vagy más ország kereskedőhelyein ugyanab­
lában az egész gazdaságnak! Á l­
ban az értékben kifizetteti. így tehát adnak és vesznek, az összeget azonban más­ lapítsa meg, hogy a váltóüzletek
hol fizetik meg, ezért nevezik ezt sajátosan váltón ak." (Ludovico G uicciardini: léte milyen gazdasági és társadal­
Németalföld leírása, 1567) mi viszonyokat feltételez? [F]

„M inden egyes tartom ány, önálló város, hűbérbirtokos hiány nélkül birtoká­
ban marad különleges és sajátos kiváltságainak, szabadságának, kivételes hely­
zetének, jogainak ( ...) Sőt ellenkezőleg meg fognak tenni mindent, ( ...) hogy
minden alkalm as és lehetséges eszkö zzel - ha szükséges életükkel és vagyonuk­
kal is - egymást tám ogassák, és egym ásnak segítségére legyenek. Egymást meg­ Sorolja fel, kik léptek szövet­
ségre, és kik maradtak ki a
védik, erősítik, o ltalm azzák m indenki ellen - bárki legyen is az aki akaratuk
szövetségből! Állapítsa meg, mely
ellenére uralkodni akar rajtuk ( ...)
jogokat biztosított a szerződés az
Ami pedig a vallási ügyeket illeti, ( ...) egyes tartom ányokban el kell tehát há­ egyes tartományoknak! Magya­
rítani még az akadályokat, am ik a vallásszabadság útjában álln ak. M indenki ma­ rázza meg, mi a jelentősége a
radjon meg vallásában, és senkit vallása miatt ne háborgassanak." [Az utrechti szerződésnek a függetlenségi harc
szerződésből, 1579) szempontjából! [F]

15
V. KÁROLY ÉVI
JÖ VED ELM EIN EK 16
Ö SSZ EG E
BIRODALMÁNAK
17
E G Y E S R ÉSZEIB Ő L

Spanyolországból
1/2 millió forint

Idézze fel, milyen szere­

pet játszott Németalföld Olaszországból
a középkori Európa gazdaságá­ 1 millió forint
ban! Elemezze a térség gazda­
sági adottságait (mezőgazdaság,
Újvilági birtokairól
ipar, kereskedelem)! Mi volt a
1/2 millió forint
szerepe a térség gazdaságában
a spanyoloknak és gyarmataik­
nak? Hogyan változott meg Németalföldről
Németalföld jogi helyzete a 2 millió forint
szabadságharc győzelme után?
Miért vált ketté a térség? Tár­
ja fel a szomszédos hatalmak Birodalmának mely részéből
németalföldi szabadságharccal származtak Károly legna­
kapcsolatos érdekeit! [F] gyobb jövedelmei? Milyen politi­
kai következményeket olvashat ki
Németalföld a XVI—XVII. században az adatsorból? [F]
 1 6 8 / A kora újkor

„Am szterdam ból kö ziik velünk, hogy két kereske­

HOLLANDIA FELEM ELKEDESE
delm i hajó érkezett oda B razíliáb ó l cuko rral. A zok

8 Állapítsa meg, milyen jelle­

gű kereskedelmet folytattak
a hollandok! Nézzen utána az
atlaszban és gyűjtse össze, hol
alakultak ki holland gyarmatok!
Magyarázza meg, hogyan hatott
a függetlenség megszerzése a
holland gazdaságra! [GY]
hozzák a hírt, hogy B razíliáb an maradt az az öt hadihajó a két élelm iszert és fe l­
szerelést szállító hajóval, am elyek az elm últ m árciusban indultak el Kelet-Indiá­
ba. Ott ezek a hajók a cuko rszállító hajókat rabolták ki, 4 ezer láda cukrot zsák­
m ányolva rajtuk, azo n kívü l, hogy az egész parti lakosságot kirabolták.
Mintegy hat hétig maradtak a szárazföldön, és elhatározták, hogy a Bahia
nevű helységben várat építenek, és ezt a területet továbbra is birtokukban tart­
já k. (A Fuggerek újságjából, 1604)

r =0
Nézőpontok

A spanyol ab szo lu tizm u s az in k v iz íc ió v a l karöltve az eretnekek m ellett elsősorban a m u zu lm án időkből

Spanyo lo rszágban m aradt, s addig kevésbé háborgatott zsid ó k és a m órok (a Pireneusi-félszig eten é lő ara­
bok) ellen lépett fel. Kezdetben áttérésre kötelezték, m ajd a X V I. száza d m ásodik felétől a X V II. század
e lejéig több h u llám b an e lü ld ö zté k őket a félszig etrő l. V ag yo n u k elko b zása az állam szám ára rövid távon
jö ved elm et jelentett, azo nban hosszú távon e lépés h o zzá já ru lt Sp anyo lo rszág gazdasági han yatlásáh o z.
A m ó ro knak fejlett vo lt a fö ld m ű velésü k és a k ézm ű ip a ru k, míg a zsid ó k jelentő s szerepet játszottak az ip ar­
ban és a pénzügyietek leb o nyo lításáb an.
0=_______________ J
Tekintse át a középkori zsidóságról eddig tanultakat! Idézze fel, milyen alapon érte őket támadás a keresztes hadjára­
ó tok idején! Magyarázza meg, mennyiben jelentett eltérést a spanyol abszolutizmus fellépése! [SZ]

A zsidóság vándorlása
a középkori Európában
Gyűjtse ki a térképről a zsi­
dóságot „kibocsátó" és befo­
gadó területeket! Milyen tényezők
határozták meg ezeket a népesség-
mozgásokat? Mely tényezők bizto­
sították a toleránsabb környezetet
a zsidóság számára? Hasonlítsa
össze a térképet a 2. leckében levő
hasonló témájú térképpel! Milyen
változás figyelhető meg a korszak­
ban? [F]

A M O RISZKÓ K K IÜ LD Ö Z É SE SPA N YO LO R SZÁ G B Ó L, 1609

Valenciából 117 000 fő

A moriszkók kiüldözése
Katalóniából 4 000 fő
Spanyolországból
Nézzen utána, kik voltak a Aragóniából 61 000 fő
moriszkók! Milyen alapon
üldözték ki őket Spanyolország­ Murciából 14 000 fő
ból? Milyen érdekek húzódtak
Andalúziából 32 000 fő
meg az üldözés hátterében?
Milyen módok kínálkoztak a
Kasztíliából 45 000 fő
moriszkók számára a menekülés­
re? Milyen okai lehettek a mene­ Az uraik által megvédett, s így nem
kültek számában mutatkozó tar­ 200 000 fő
20 kiüldözött moriszkók becsült szám a
tományi eltéréseknek? [GY]

2 5 . A Tudorok kora Angliában
A TŐKÉS TERMELÉS KIBO N TAKO ZÁSA A nagy fö ld­
rajzi felfedezések jelentős fejlődést idéztek elő A ng ­
liáb an . Az árak növekedése és a piac bővülése a ter­
melés felé irányította a tőkét, vagyis a befektethető
pénzeket, hiszen nagyobb nyereséget lehetett rem élni
a term elésbő l, m int a k ö lcsö n ü zle tekb ő l.
A z átalaku lás a m ezőgazdaságban indult meg, m i­
vel megnőtt az igény az élelmiszerek és a te x tilip a r­
nak nyersanyagot adó gyapjú iránt. A ju h ten yésztés­
nek - m elynek kedvezett az ó ceáni éghajlat - A ng ­
liában régi hagyom ánya vo lt: m ár a X III. század b an
szállíto ttak gyapjút Fla n d riá b a. A nagyobb haszon re­
m ényében a földbirtokosok egyre több helyen a kö­
zös földek (pl. legelők) és a bérlők parcelláinak egyre
nagyobb részét saját kezelésükbe vették. A fo lya m a­
tot bekerítéseknek n e v e zzü k (elkerítették a fö ld jeiket).
A bekerítéseket elősegítette, hogy A ng liáb an a jo b b á­
gyi kötöttségek m ár korábban bérlői visz o n n y á a la ­
kultak. (A jobbágyot törvényesen nem lehetett e lű zn i
fö ld jé rő l, a bérleti v isz o n y ellenben m egszüntethető.)
M ive l a nem esség is adózott, a parasztok e lű zé se miatt
az állam o t nem érte kár, ezért az uralko dó nem gátol­
ta a folyam atot.
A bekerítések a fejlettebb délkelet-angliai területe­
ken kezdődtek, s onnan terjedtek el. A tőkés gazdaság
kib o n tako zásáh o z hasonlóan a X V I. század b an in d u l­
tak meg, s egészen a X V III. század végéig tartottak,
tehát hosszú történelm i fo lyam atró l b eszélhetünk.
Az árutermelésbe bekapcsolódó nemesi réteg, az
újnemesek (dzsentrik) és a földjeiket megtartó jómódú
parasztok bérmunkásokat alkalm aztak. Vagyis tőkés
vállalkozókká váltak. A bekerítések miatt egyre kisebb
terület maradt élelm iszer-term elésre, ezért a szántóföl­
deken egyre term elékenyebb módszereket alkalm aztak.
Az iparban is jelentő s válto záso k játszó dtak le.
A kereslet növekedése nyom án a textilip arb a befektető
v á lla lk o z ó k a váro sokban m űködő céh eket m egkerül­
ve a parasztok o lcsó m unkaerejét akarták k ih a s zn á ln i.
N yersanyaggal látták el az otthonaikban dolgo zó pa­
rasztokat, s a készterm éket értékesítették. (Ez az ún.
kiadási és felvásárlási rendszer.) A piac bővülésével a
vállalkozók m ű helyeket, ún. manufaktúrákat hoztak
létre, ahol bérmunkásokat alkalmaztak. A m unkaerőt
a városi szegények és a bekerítések során a m egélhe­
tésüket elvesztő parasztok biztosították. A m anufak­
túrában a munkafolyamatot apró részekre bontották
fe l, s m inden részm unkát m ás-m ás m unkás végzett.
A részm u nkákat eg yszerű volt m egtanulni, így nem
vo lt szükség hosszú idő alatt m egszerezhető sz a k ­
tudásra, ugyanakkor nőtt a termelékenység. A nagy
töm egben - igaz, a céhes term ékeknél gyengébb
m inőségben - e lő állíto tt áruk olcsóságuk miatt ver­
senyképesnek b izo n yu lta k.
A KIRÁLYI HATALOM M EGSZILÁRDÍTÁSA A ró­
zsák háborúját követően létrejött erős k irályi hatalm at
V ili. Henrik (1 5 0 9 -1 5 4 7 ) tovább növelte. Fő h iva ta l­
A kora újkor / 1 69
nokait ala cso n y sorból em elte fel (hentes, szegkovács
stb.). A személyétől függő vezetők feltétlenül végre­
hajtották akaratát, s ha kellett, kö vetkezm ények nél­
kül m egszabadulhatott tőlü k.
A ng liáb an tehát sajátos abszolutizmus alak u lt
ki. M indig a k irá ly akarata érvé n ye sü lt, de a ren­
di intézmények (parlam ent, grófságok) is z a v a rta la ­
nul működtek. Az uralkodót a parlam entben egyre
nagyobb teret nyerő újnemesek támogatták. A z á l­
lam ugyanis nem gördített akad ályt a bekerítések elé.
A fö ld jeikrő l elűzö tt, csavarg ó vá vált parasztokat a
törvények szigo rával kényszerítette m u n ka vá lla lásra ,
am i a m anufaktúratulajdon oso kn ak kedvezett. Ang­
lia, szigetország lévén , nem kényszerült fenntartani
költséges szárazföldi hadsereget, s így nem is terhel­
te magas adókkal az alattvalókat.
V ili. Henrik, am iko r a pápa nem hagyta jó vá v á lá ­
si szán dékát, elszakad t Róm ától, és önálló angol egy­
házat (anglikán egyház) hozott létre (1 5 3 4 ). Az ang­
likán egyház feje a király lett. (A főem bereknek erre
esküt kellett ten n i, e lle n k e ző esetben eretnekként k i­
végezték őket.) Egyebekben m egm aradt a régi egy­
házi h ie ra rch ia (püspökségek). A z an g likán o k a ka­
tolikus hitelvektől és külsőségektől kezdetben nem
távolodtak el túlságosan, bár elvetették a szentek tisz­
teletét és a n ya n ye lvi igehirdetést vezettek be. F e lo sz­
latták a szerzetesrendeket, s e zek földjét, vagyonát k i­
árusították.
I. ERZSÉBET URALKO DÁSA V ili. H e n rik le án ya, I. Er­
zsébet (1 558-1 603) uralko dása alatt kibontakozott az
angliai ká lv in istá k , a puritánok mozgalma. A puritá­
nok meg akarták tisztítani a va llá si tanokat a katolikus
m aradványo któl (a szó latin jelentése: m egtisztítani),
és a hierarchikus püspökségek helyett egyházi önkor­
mányzatokat akartak. A k irály n ő nem tám ogatta a pu­
ritánokat, de a vezetése alatt á lló anglikán egyház -
részben a puritánok hatására - eltávolodott a katoli­
cizmustól, és rögzítette saját hitelveit.
Erzsébet a parlamenttel egyetértésben kormány­
zott. Ezt részben a k irályi hatalom és a vezető réteg
gazdasági érdekszövetsége biztosította. A királynő
monopóliumokat adott különböző kereskedelmi tár­
saságoknak. A m onopoljog kizáró lag os kereskedelm i
jogot jelentett egy-egy területen, például ilyet kapott
D é l-Á zsiá b an a Brit Kelet-indiai Társaság (1 6 0 0 ). Ez
a k irályi udvar szám ára bevételt, a kereskedőknek pe­
dig a hatalom védelm ét nyújtotta gazdasági te vé ke n y­
ségükhöz.
Erzsébet külpolitikája megfelelt a tőkés vállalko­
zók gazdasági érdekeinek. Anglia tengeri hatalmát
akarta erősíteni a versenyt (kon kuren ciát) jelentő spa­
n yo lo kkal és fra n ciá k ka l szem b en. A z angol h a jó h a­
dat jó részt v á lla lk o z ó k szerelték fel. A spanyol hajó ­
kat fosztogató kalózok királyi felhatalmazással, „tis z ­
tes kereskedőként" tevékenykedtek (D rake kap itány).
Z sá km án yu k egyaránt gyarapította a kincstárat és a
 1 7 0 / A kora újkor

„v á lla lk o z ó k a t". M iután az angolok e lle n fele i kato li­
kusok vo ltak, a tengereken fo lyó küzd elem va llá si s z í­
nezetet is kapott.
A k aló zo k tám adásai nyom án II. Fülöp tám adás­
ra szánta el magát. A spanyol flotta (a Nagy A rm ada)
azo nban 1588-ban vereséget szenvedett a D rake ka­
pitány vezette m o zgéko nyabb angol flottától. Anglia
ezt követően tengeri nagyhatalommá vált.
A X V I. században A ng lia gazdasága gyorsan fe jlő ­
dött, nőtt a népesség (három ról négym illióra). Á tala­
kulóban volt az ország társadalm a. A fejlettebb déli te­
rületeken m ár a tőkés vállalkozók és bérmunkások a l­
kották a lakosság jelentős részét. A fejlődés központja,
London több százezres nagyvárossá nőtt. U gyanakko r
északon még szinte érintetlen volt a feudális je lleg ű tár­
sadalm i szerkezet.
A Tudor-kor fejlődése az életmódban és a kultú­
rában is észrevehető. V id é ke n pom pás nem esi u d var­
h ázak épültek, de a parasztok házai is kén yelm eseb ­
bé vá ltak . Javult a lakosság tá p lá lko zása : több húst
és zöldséget-gyüm ölcsöt ettek. Nőtt az iskolázottság
szin tje , még a fa lu sia k körében is. A z iskolákb an (e l­
lentétben a szerzetesi isko lákkal) g yako rlatias ism e­
reteket oktattak. Egyre többen olvastak könyveket.
A Tudo ro k kora Shakespeare [sékszpír] kora is. H í­
res londoni szín h á zá b a n , a G lob e-b an Iglób] kétez­
ren is nézhették az elő adáso kat, de más váro sokb an is
m űködtek sz ín h á z a k .

ARCHÍVUM

„Ő legkegyelmesebb Felségének, a királynak. Felsé­

A TŐKÉS TERM ELES
ged most megnevezett igen szegény alattvaló i, ők és
KIBONTAKOZÁSA
e birtokon elődeik a kúriai jegyzőkönyvből vett má­
solat szerint és a birtok szokásjoga alapján em berem lékezet óta örökbérlők vo l­
tunk, és a birtok földjein éltünk békében, nyugalom ban és háborítatlanul. Bérle­
teinket pedig a birtok szokásai szerint békében használhattuk. Nemrégiben egy
bizonyos John Pomer Felségedtől csere útján megszerezte ezt az egész birtokot.
Miután tulajdonába vette, Felséged szegény alattvalóit m indenféle ürüggyel go­
noszul elnyom ja, nyugtalanítja és zaklatja, am int az alábbiakból kitűnik.
Először John Pomer, aki mint hisszük igen kegyetlen em ber, m ihelyt birtok­
ba jutott, erőszakkal elvette és elrabolta az ön szegény alattvalóitól azokat a
legelőket, am elyeket használtak. Ezeket bekerítette, és nemrégiben ezekhez sö­
vénnyel még más földeket is hozzávett, és az egészet saját szem élyes hasznára
és javára vette birtokába. Nem sokára ezután az Ö n szegény alattvalóinak lakó­
házait, földjeit, am elyek a bérlethez tartoztak, a gyüm ölcsösökkel együtt elvet­
te. H ázaik közül néhányat lerombolt és elhordatott, a gerendákat elvitette, néhá­
nyat pedig felgyújtott. A z Ön szegény alattvalói közül néhányat
a nyersanyag
felvásárlása jé
e birtok területéről ki is űzött." (Földjükről elűzött angol parasz­
3 tok panaszos levele a királyhoz)
Magyarázza meg, miért nevezik a szövegben szereplő folyama­
■o
a tot bekerítéseknek! Állapítsa meg kiktől, mit és hogyan szerez­
tek meg a földbirtokosok! Határozza meg, mely jogokra hivatkozva
védekeznek a parasztok! Fogalmazza meg, mely lehetőségek áltak az
elűzött parasztok előtt! [F]

01
o
JÉ
I Tekintsük át az angol társadalmi viszonyokról tanultakat! A XIV.
0 ^ 3 századi válság után milyen átalakulás bontakozott ki a jobbágyi
viszonyokban? Hogyan alakultak az angol nemesség adózási viszo­
N nyai? Tárja fel az ezen változások és a bekerítések közötti összefüg­
01 géseket! Magyarázza meg, az állam miért nem próbált gátat vetni a
aj bekerítések folyamatának! [GY]

aj
CL
Értékesítés
A kiadási és felvásárlási rendszer
Mely tényezők tették lehetővé, hogy kibonta­
kozzon az ábrán látható rendszer? Elemezze
az ábrát! Ki végzi a termelést? A termeléshez szük­
séges dolgok közül mivel rendelkeztek a termelést
végzők? Miért érte meg a tőkés vállalkozónak ez a
rendszer? [F]
„ ( ...) III. Ha valakit, akit e törvény is csavargónak vagy
m unkakerülőnek m inősít, a legközelebbi húsvét elteltével ala­
m izsnakéregetésen, csavargáson és semmittevésen érnek - e ki­
rályság vagy W ales bárm ely helyén vessék börtönbe. ( ...) Azután
pedig, ha a békebíró ( ...) jónak látja, övig m eztelenítsék le, n y il­
vánosan korbácsolják meg, míg a hátán a vér ki nem serked.
M ajd pedig plébániáról plébániára küldjék, míg végül - ha a
kérdéses plébániák bebizonyították, hogy a bűnös nem terüle­
tükön született - születési helyének plébániájába el nem jut ( ...)
 A kora újkor / 171

Ha pedig ez nem lehetséges, akkor küldjék abba az egyházközségbe, ahol e l­

ítélése előtt legalább egy esztendeig tartózkodott. Ezen a helyen más tisztessé­ „E háznak van egy tágas terme,
ges em berekhez illő foglalkozás után lásson, és do lgo zzék." (I. Erzsébet 1597-es Kétszáz szövőszék áll benne.
rendeletéből) Kétszáz férfi, nem kevesebb,
Tárja fel, miért vált társadalmi problémává a csavargás a XVI. század végi Ang­ Dolgozik rajta eleget.
H liában! Állapítsa meg, hogy a törvény kit tekint munkakerülőnek! Magyarázza
meg, mi a célja a törvényhozónak a rendelkezéssel! Határozza meg, mely társadalmi
M indegyiknél egy szép gyermek
Vidám an orsót tekerget.
csoportok érdekeit fejezi ki a törvény! [F] Egy másik helyiségben pedig
Százan a gyapjút fésülik.
„A kárm erre jársz is, mindenütt ott találod a kapuban az asszonyokat, gyere­ Száz asszony, erősek, vígak,
keket és cselédeket, am int fonnak vagy kártolnak ( ...) D allal m unkájuk jól halad.
A királyságból kivitelre kerülő áruk főként közönségesebb ruhaanyagok m in­ A mellettük lévő kamrában
denféle színben, továbbá karton, abaposztó, pokróc, ón, gyapjú ( ...) , valam int Kétszáz derék, szorgalmas lány
ólom , bőr stb. Ezeket a különböző kikötőkben hajózzák be partjainkon, onnan van.
szétviszik a világ minden tájára, ahol vagy más árura cserélik át, vagy készpén­ Szoknyájuk vörös, mint a vér,
zért eladják, m iáltal kereskedőink nagy nyereségre és árubőségre tesznek szert. Fej kendőjük meg hófehér.
Am íg régente kereskedelm ünk főleg csak Spanyolország, Portugália, Francia- Ez a kétszáz szép ifjú lány
ország, D ánia, Norvégia, Skócia és Izland felé irányult, manapság, m ivel ezek Csak gombolyít, de nem szól
az utak már nem elégítenek ki bennünket, felkutatták a keleti és nyugati Indiá­ ám.
kat, s nem csak a Kanári-szigetekre és U j-Spanyolországba tesznek utazásokat, És fonás közben úgy dalol,
hanem Kathájba [Kínába], M oszkoviába, Tatáriába és más, arrafelé fekvő o rszá­ Mint csalogány a lomb aló l."
gokba, ahonnan - állítólag - árukkal gazdagon megrakodva térnek haza ( ...)" (Takácsok balladája,
(W. Harrison XVII. század eleji leírása) XVI. század)
Fogalmazza meg röviden, kik és milyen formában állítják elő Angliában a textí­
$ liákat! Tárja fel, milyen szerepe van az angol kivitelben a textíliáknak! Sorolja fel,
mely területekkel kereskednek az angolok! [F] r * I Állapítsa meg, mely folya-
L A J matot ábrázolja a ballada!
Határozza meg, hogy kik és mi­
„Ez a megye [Sussex] tele van vasbányákkal és kohókkal; rengeteg fát em ész­ lyen módon végzik a munkafo­
tenek fel évente. Szám os patakot egyetlen csatornába tereltek, rengeteg rétet lyamatot! Vesse össze a balladát
tóvá változtattak, hogy zsilipe k segítségével hajtani tudják a m alm okat, am elyek az ábrával! [F ]
a vasat verő kalapácsot m ozgatják, és éjjel-nappal állandó lárm ával árasztják el
a környéket. A vas azonban, am elyet itt állítanak elő, nem mindenütt egyforma
jó minőségű, és általában törékenyebb, mint a spanyol, ami vagy természetéből
következik, vagy összetételéből és edzettségi fo­
kából. M indenesetre a bányatulajdonosok ágyúk
és más egyebek öntésével nagy hasznot húznak
belőle; de hogy m indez az országnak is előnyére
szolgál-e, azt majd csak a következő kor tudja
eldönteni. Üveghuták sem hiányo znak ebből a
megyéből, az üveg azonban - nem tudni, hogy
az anyag vagy a készítésm ód miatt - nem valam i
tiszta és átlátszó, így csak kevésbé tehetős em be­
rek használják ( ...) " (William Camden XVII. szá­
zad eleji leírása)
Gyűjtse össze, mely iparágak indultak fejlő­
(!) désnek? Határoza meg az iparban alkalmazott
energiaforrást! Állapítsa meg, a szerző véleményét az
angol ipar termékeinek minőségéről! [F]

A manufaktúra
Mutassa be a manufaktúra működését! Milyen
ó összefüggés van a bérmunka, a munkameg­
osztás és az olcsó tömegárú között? Vesse össze a
manufaktúrát a kiadási és felvásárlási rendszerrel és
a céhekkel (tulajdonviszonyok, eszközök, minőség,
termelés mennyisége, jogi keretek)! [SZ]
172 / A kora újkor
Vili. Henrik. Falánksága miatt gyorsan
elhízott, így idős korában már állni
sem tudott. Kedvelte és támogatta a
művészeteket, és saját dalait szívesen
játszotta lanton. Részt vett korának
hitvitáiban, Luther ellen is írt vitairatot
J Állapítsa meg, miről rendel-
> I kezik az elfogadott törvény!
Foglalja össze röviden a rendel­
kezés indokati! Tárja fel a szöveg­
ben rejlő ellentmondást az indok
és az intézkedés között! [F]
A Tudor- és a Stuart-ház
Milyen családi kapcsolatban
6 álltak a Tudorok és a Stuar­
tok? Milyen dinasztikus okok ját­
szottak szerepet Vili. Henrik há­
zassági politikájában? Miért volt
veszélyes Stuart Mária Erzsébetre
nézve? [F]
„B á r a király őfelsége az angol egyháznak
A KIRÁLYI HATALOM
egyébként is jogszerűen és törvényesen feje,
MEGSZILÁRDÍTÁSA
kell is, hogy az legyen, és el is ismeri őt annak
zsinatain ezen ország papsága, mégis ennek megerősítésére és meg­
szilárdítására, a Krisztus vallásában való erényesség növelésére ez
országon b elül, valam int minden itt eddig felbukkant tévelygés, eret­
nekség és más rendellenesség és visszaélés elnyom ása és kiirtása ér­
dekében, a jelen országgyűlés hatalm ából iktassék törvénybe, hogy
a király, felséges urunk, örököseivel az ezen országban őt követő k i­
rályokkal együtt bírjon teljes joggal és hatalom m al arra, hogy időről
időre megtekintsen, elnyom jon, kiigazítson, m egreform áljon, rend­
be szedjen, helyesbítsen, korlátozzon és kijavítson minden és bár­
m iféle olyan tévelygést, eretnekséget, visszaélést, kihágást, szabály-
sértést és rendellenességet, am elyet egyházi hatalom nak és hatóság­
nak törvényesen kell és lehet reform álnia, elnyom nia, rendbe szed­
nie, orvosolnia, kiigazítania, korlátoznia és kijavítan ia, a M indenha­
tó Isten tetszésének m egfelelően, a Krisztus vallásában való erényes­
ség növelése, valam int a béke, egység és nyugalom megőrzése kedvéért ez or­
szágban: minden ezzel ellenkező szokás, idegen törvény, idegen hatalom , ren­
delkezés, vagy bármi más dolog vagy dolgok ellenére." (Vili. Henrik 1534. évi
törvényéből)
/K Határozza meg, milyen hatalmat biztosított a törvény az angol király számára!
Állapítsa meg, a változás a hitélet mely területére terjed ki! Hasonlítsa össze
V ili. Henrik törekvéseit a kortárs európai uralkodókéval! [F]
„M ivel sok kisebb apátságban, perjelségben és szerzetesek, kanonokok és
apácák más rendházaiban, ahol az egyházi szem élyek gyülekezte nem haladja
meg a 12 főt, leplezetlenül bűnös, romlott és parázna élet fo lyik, ( ...) erre tekin­
tettel lévén a K irály Őfelsége, aki itt a földön Isten után az anglikán egyház feje,
és aki naponta - csupán Isten örök dicsőségére és a bűnök, vétkek kiirtása és e l­
pusztítása érdekében - azon fárado zik, hogy növelje, terjessze és gyarapítsa a
mondott egyház igaz tanításait ( ...)
Ennek érdekében a mondott főrendek és közrendűek alázatosan arra kérik
Ó királyi Felségét, hogy a jelen parlam ent hatalm ával iktassa törvénybe: M ind­
örökre Őfelsége és örökösei birtokolják és é lvezzé k az összes olyan kolostort,
perjelséget és más konventet, káptalant és apácazárdát - függetlenül attól, hogy
m ifélék, m ilyen szokásokat, rendszabályokat és rendet követnek, és m ilyen né­
ven neveztetnek - , am elyek nem bírnak évi tiszta 200 font értéket meghaladó
földeket, ingatlanokat, bérleti díjakat, tizedet, más term ényjáradékokat és v a ­
gyontárgyakat. (A parlament törvénye, 1536)
Tudor (VII.) Henrik
(1485-1509)
i
Tudor (Vili.) Henrik Margit (Q ) Stuart (IV.) Jakab
_____________ (150<M547)___________ skót király
ŰD Jane G D Bo*eyn (2 ) Aragóniái
Seymour Anna Katalin
I I I
VI Edward Erzsébet Mária V Jakab
(1547-1553) (1558-1603) (1553-1558) skót király
4 - 4 - 4 - I
Mária
skót királynő,
E r z s é b e t kivégezteti
I Jakab
skót, ma)d angol király
(1603-1625)
 A kora újkor / 173

„Tekintve, hogy különböző fentebb meg­

I. ERZSEBET
nevezett szem élyek ( ...) uralkodónőnknek,
URALKODÁSA
Ő felségének, a királynőnek előzetesen ki-
esdekelt beleegyezésével, hazánk dicsőségéért és az Angol K i­
rályság kereskedelm i kapcsolatainak fejlesztésére kifejezték azon
szándékukat, hogy a vállalko zásban való részesedésük méreteivel
összhangban és az általuk jegyzett és saját kezűleg aláírt pénzösz-
szegeknek megfelelően v á lla ljá k , hogy a jelen esztendőben ha­
jót indítanak Kelet-lndiába és más hozzá közel fekvő szigetekre
és országokba, és ott kereskednek olyan árukkal, am elyekre ( ...)
ezekben az országokban szükség van, illetve o ly árukat, értéke­
ket stb. vásárolnak és cserélnek, am elyekben ezek az országok
bővelkednek. ( ...)
A jelen gyűlés a következő 15 szem élyt választja ki az uta­
zás felelős vezetőinek és igazgatóinak, ( ...) hogy vezessék a gaz­
dálkodást, rendelkezzenek és intézzék az utazással kapcsolatos
ügyeket, valam int a célb ó l, hogy forduljanak Ő felségéhez azzal
a kéréssel, ( ...) ruházza fel a lehető leghosszabb időre privilégium okkal, v a la ­ I. Erzsébet. Trónra lépése idején végleg
mint olyan jogokkal, vám kedvezm ényekkel, más kivételezésekkel és engedé­ hátérbe szorult a katolicizmus Angliá­
lyekkel, am ilyeneket csak meg lehet kapni." (A Kelet-indiai Társaság alakuló ban. Uralkodása alatt Anglia vallási
viszályoktól dúlt, közepes jelentőségű
jegyzőkönyvéből, 1599)
hatalomból tekintélyes tengeri nagy­
Határozza meg, mely szervezetet hozták létre az angol kereskedők 1599-ben!
□ Magyarázza meg, miért volt ez számukra előnyös! Tárja fel, mi a szerepe és érde­
ke az államnak a folyamatban! [F]
hatalommá vált

„A m i a véneket [presbiterek] illeti, nem csak tisztségük, de nevük is végleg

eltűnt az anglikán egyházból. A z volt a feladatuk, hogy az egyházat a lelké­
szekkel együtt közösen vezessék; hogy figyelm eztessenek minden hibára, ami
a gyülekezet állapotát illeti, hogy m egtanácskozzák és orvosolják azokat. Ehe­ Hasonlítsa össze az egyes
lyett a pápa bevezette, mi pedig máig megtartottuk egyetlen szem ély felügyele­ uralkodók külpolitikai tö­
tét, am ely több tem plom ra kiterjed, sőt néha, több megyére is. Korábban a vé ­ rekvéseit! Mely kérdésekkel függ­
nek, m ivel nem voltak túlterhelve, szem élyesen tettek eleget minden hivatali kö­ tek össze a különböző külpoli­
14
tikai lépések? Mely társadalmi
telességüknek, és nem alkalm aztak helyetteseket. A mi püspökeinknek már he­
csoportok érdekeit fejezte ki ez a
lyetteseik vannak: a segédpüspökök, a kancellárok, a főesperesek, a hivatalno­ 15
külpolitika? Hol mutatkozik törés
kok, m eghatalm azottaik s hasonlók szem élyéb en .( ...) A z ősegyházban a döntés az angol külpolitikában? [F]
sok ember kezében volt; most egy valaki határoz a kiátko zásró l." (A puritánok
16
[angol kálvinisták] intése az angol parlamentnek , 1572) Az angol külpolitika
Gyűjtse össze, mit követelnek a puritánok!
6 Állapítsa meg, mely rendszert kívánják szét­
zúzni! Tárja fel, mi képezi érvelésük elvi alapjait!
[F]

„A törvény célja az, hogy könnyebben

fel lehessen fedezni és meg lehessen fékezni
m indazokat a veszedelm es áruló összesküvése-
ket és cselszövéseket, am elyeket naponta ter­
veznek és szerveznek gonosz és zendülő em ­
berek legkegyesebb uralkodónk, a királynő fel­
séges szem élye és az ország rendje e lle n ; ezen
összeesküvők, akik magukat katolikusoknak
nevezik, valójában kémek ( ...) akik Őfelsége
királyságában születtek, és akik utálatos és ör­
dögi céljaik at a vallás és a lelkiism eret örve alá
rejtve titokban bejárják és bebarangolják e bi­
rodalom vidékeit, hogy megrontsák és bűnbe
vigyék Őfelsége alattvalóit, és zendülésre és lá­
zadásra uszítsák őket." (Törvény a katolikusok
ellen , 1595)
Hogyan ítéli meg az uralkodó a katolikuso­
kat? Mi lehet ennek a politikai oka? [SZ]
 1 7 4 / A kora újkor

r = d

A ng liáb an a Tudo ro k uralko dása idején jelentősen megerősödött a k irályi hatalom . A Tu d o r k irály o k u ra l­
mát a történetírás - a kortársaktól kezd ve - eltérően ítéli meg. Beszélhetünk-e angol ab szo lu tizm u sró l vagy
sem? A kérdés eldö ntéséhez meg kell vizsg á ln u n k az intézm ényrend szert, és azt, hogy van-e, s m ilyen
jogkörű a parlam ent? A parlam ent a k irá lly a l szem ben való b an m indig e lle n zé k e t je le n t, vagy a k irályi a k a ­
ratot hajtja végre? Ig ye ke zzü n k több o ld alró l m egkö zelíteni a kérdést, s árnyalt képet alko tni!

0= J
Vitassuk meg az ábra és a kép segítségével a királyi hatalom jellegét, s annak változását a XVI—XV II. században! [SZ]

Az angol rendek ábrázolása Az angol állam felépítése a XVI—XVII. században

/K A kép alapján jellemezze Az ábra alapján állapítsa meg, hány kamarás volt az angol parlament! Mely társa­
az alkotó által ideálisnak Ő dalmi rétegek érdekei jelenhettek meg a parlamentben? Bizonyítsa állítását! Tárja
tartott berendezkedést! [F] fel, hogy milyen szerepe volt a királynak az államrendszerben! Nevezze meg az ábra
alapján az adót fizető rétegeket! [F]

London lakosságnövekedése Katolikusok üldözése Angliában

19
Állapítsa meg, mikor volt legnagyobb /K Milyen sors várt a katolikusokra Angliában? Hogyan változott hely-
arányú a város lakosságnövekedése! zetük? [SZ]
20 Milyen okokkal magyarázható a lakosságnö­
vekedés? [F]

26. P o lg á r h á b o r ú A n g liá b a n é s a z a l k o t m á n y o s m o n a r c h i a lé t r e jö t t e
A STUARTOK KORA Erzsébet halálát követően a skót
Stuartok kerültek A nglia trónjára (I. Jakab, 1 6 0 3 -1 6 2 5 ,
I. K áro ly 1 6 2 5 -1 6 4 9 ). Kísérletet tettek a parlament
mellőzésére. A z udvar - francia és spanyol tám aszt ke­
resve - közeledett a kato licizm u sh o z, am i alattvalóik
többségének az ellenszenvét váltotta ki. A puritánok
szemben álltak a Stuartok abszolutisztikus törekvé­
seivel, s így a vallási ellentétek politikai tartalom m al
telítődtek meg.
A Stuartok önkényesen kormányoztak, de újabb
adókat a parlam ent jóváhagyása nélkül nem vethettek ki,
így folyamatosan pénzügyi nehézségekkel küszködtek.
Jövedelmeiket monopóliumok árusításával és a koráb­
ban feledésbe merült királyi haszonvételek (regálék) fel­
újításával próbálták növelni. A z elégedetlenség tovább
nőtt (mert pl. a monopol jogok emelték az árakat), de a
pénzügyi problémákat nem sikerült m egoldani. A m ikor
I. Károly újabb adók megszavazását kérte, a parlament
a helyzetet arra használta ki, hogy megerősítse saját jo­
gait (1628). Határozatban rögzítették (Jogok Kérvénye),
hogy csak a parlam ent által engedélyezett jövedelm ek
törvényesek, és csak törvényes bírói ítélet alapján lehet
bárkit lefogni. I. Károly ezt követően hosszú ideig nem
hívta össze a parlamentet.
AZ A BSZO LU TISZTIKU S KORM ÁNYZÁS CSŐDJE
I. K áro ly ö nkényes korm ányzása miatt egyre fe sz ü l­
tebbé vált a b e lp o litikai h elyzet. Ekkor skót alattvalói
fellázadtak e lle n e . K á ro ly n a k hadseregre vo lt szü ksé ­
ge, hogy leverje a lázad ó kat. Ez pénz nélkül lehetet­
len vo lt, ezért kénytelen volt összehívni a parlamen­
tet (1 6 4 0 tavasza). A kép viselő k azo nban e lő szö r sé­
relm eik orvo slását követelték, m ire K áro ly dolgavé-
gezetlenül felo szlatta a parlam entet, m ajd kényszer-
helyzetében ism ét ö sszehívta (1 6 4 0 ő sze). A p arla­
ment ekko r kim ondta felo szlathatatlanságát, és a par­
lam entnek felelő s korm ányt, a m o no p ólium o k eltör­
lését, va la m in t a puritán gyü lekezetek teljes szab ad ­
ságát követelte.
A POLGÁRHÁBORÚ KORA (1642-1648) I. Károly az
ellenszegülő parlamenttel szem ben erőszakhoz folya­
modott: le akarta tartóztatni a hangadó képviselőket.
London népe azonban a parlament mellé állt. A király
menekülésre kényszerült és elhagyta a fővárost (1642).
Megkezdődött a polgárháború az uralkodó és a parla­
ment között.
Károly Eszaknyu gat-A nglia gazdaságilag fe jle tle ­
nebb, hagyom ányos társadalm i felépítésű vid é ke ire
tám aszko d va indította meg a harcot. Kezdetben győ­
zelmet aratott. A parlam entben a k irá lly a l k ieg yezés­
re törekvő m érsékeltek (jórészt a vagyonos kereskedők
és az új nem esek) a vereségek következtében háttér­
be szo rultak. A nyílt harcot v á lla ló radikális puritá­
nok (jórészt a jóm ódú parasztság és a városi kö zép ré­
teg) O livér Cromwell [krom vel] vezetésével fanatikus
hadsereget szerveztek (vasb o rd ájúak). C ro m w e ll jó
A kora újkor / 175
h ad vezérnek b izo n yu lt, a p arlam enti erők legyőzték
a királyt. A k irá lly a l m egegyezni kész m érsékelteket
- C ro m w e ll nyo m ására - kizárták a p arlam entb ő l. A
testület m egszavazta a k irá ly kivégzését (1 6 4 9 ). Ang­
lia köztársaság lett.
CRO M W ELL KÖZTÁRSASÁGA Cromwell a k irá ly
kivégzését e líté lő m érsékeltekkel és a további v á l­
tozásokat (pl. a jogegyenlőség teljes kiterjesztését,
vagyonközösséget) követelő rad ikális csoportokkal
szem ben csak a hadseregre támaszkodó diktatúrá­
val tarthatta fenn hatalmát. Felszám o lta a diktatú rá­
val szem b eszegülő parlam entet.
Cromwell diktatúrája végső soron a vállalkozó cso­
portok gazdasági érdekeit szolgálta. A z angol kereske­
delm et védte a hajózási törvény (1 6 51 ), am ely kim ond­
ta, hogy A ngliába csak angol hajók, vagy a saját o rszá­
guk term ékeit szállító hajók szállíthattak árut. Ezzel k i­
iktatták a holland közvetítő kereskedelm et. A törvény
miatt kitörő tengeri háborúban Anglia legyőzte Hollan­
diát, s e zze l a legerősebb tengeri hatalom m á vált.
C ro m w e ll elfoglalta Skóciát és véres harco k árán
Írországot, m egvalósítva az angol uralm at a szigete­
ken. A hódítás óriási lehetőséget teremtetett az angol
v á lla lk o z ó k szám ára. A z írek kisajátított fö ld jeit angol
ü zletem b erek olcsó n fe lvásáro lták, nyom orba döntve
az Ir-sziget lakóit.
AZ ALKOTM ÁNYO S M O N ARCH IA MEGSZÜLETÉSE
C ro m w e ll h a lála véget vetett a köztársaságnak. A po l­
gárháborús idők és egy kisebbség erő szakos uralm a
után a tőkés v á lla lk o z ó k biztonságra és nyugalom ra
vágytak. Ezért a k irályi tekintélyb en b ízva visszahív­
ták a Stuartokat (restauráció ). A Stuartok ígéretet tet­
tek a parlam enttel va ló együttm űködésre. Ezt kezdet­
ben be is tartották, azo nb an később - fra n cia tám oga­
tásban b íz va - ismét kísérletet tettek az abszolutiz­
mus bevezetésére és a k ato licizm u s szerep ének nö­
velésére.
A z angol vezető réteg a királyság h o z ragaszkodott,
de az ab szo lu tizm u st elutasította. A p arlam ent e lle n ­
szegült, és az uralkodót megfosztották hatalmától. A
trónra a holland protestáns Orániai Vilmost (1 6 8 8 -
1 702) hívták meg. A d inasztiaváltást dicsőséges forra­
d alo m nak n e v e zik (1 6 8 8 ). A z új u ralko dó val a p arla­
ment elfogadtatta a Jognyilatkozatot (1 6 8 9 ). A Jognyi­
latkozat biztosította a polgári szabadságjogokat (sze­
m é ly i, g yü le ke zé si, va llá s-, sajtó- és szó lásszab adság
stb.), s rögzítette a parlament ellenőrzését a végre­
hajtó hatalom felett. Ezze l m egszületett a tö rvén yh o ­
zó testület által ellenő rzö tt k irályi hatalom , az alkot­
mányos monarchia.
A következő évtized ekb en alak u lt ki az alko tm á­
nyos ko rm ányzás gyako rlata. A z uralko dó kö zve tle ­
nül nem szólhatott bele a hatalo m gyako rlásb a („a k i­
rály u ra lko d ik , de nem k o rm án y o z"). A törvényeket
a választott képviselőkből álló parlament hozta (tör­
 1 7 6 / A kora újkor

vé n yh o zó hatalom ), és az uralko dó által kinevezett, de
a parlamentnek felelős kormány hajtotta végre (vég­
rehajtó hatalom ). A parlam ent tagjait (a képviselőket)
azo k választhatták meg, akik m eghatározott vag yo n­
nal rendelkeztek (ce n zu s). A k ép viselő k p o litikai cso ­
portokat (pártokat) alkottak. A parlam ent és a korm ány
jó együttm űködése érdekében gyakorlattá vá lt, hogy
a korm ányt a k irá ly a parlam entben többségben levő
csoport je lö ltje ib ő l választotta ki. A z uralko dó p o liti­
kai lehetőségeit is törvények sza b á lyo ztá k: fe lo szla t­
hatta a parlam entet, új választást írt ki és aláírta (sze n ­
tesítette) a törvényeket.
A z alko tm án yos m o n arch ia rendszere a polgári
szabadságjogok m ellett biztosította a v á lla lk o z á s s z a ­
badságát. így elősegítette az angol gazdaság fejlődését
és a társadalom polgárosodását.

ARCHÍVUM

„a presbitérium [a presbiterekből álló zsinat - az angol

A STUARTOK KORA
kálvinisták fő követelése] úgy viszonyul a királysághoz,
mint Isten a Sátánhoz. Összeröffen Jack, Tóm meg D ic k , és kedvük szerint fe­
lülbírálnak engem, a Tanácsot és m indazt, am it cselekszün k. ( ...) Kérem az ura­
kat. Legalább hét esztendeig ne is hozakodjanak elő e zze l. Ha majd a hét év le­
pereg, és belőlem kifogyott az erő, elhájasodtam és az asztmától bedugult a lég­
csövem , nos, talán akkor meghallgatom ezt a kívánságot." (I. Jakab a puritánok­
kal folytatott tárgyalásokon, 1604)
Elemezze a szöveg hangnemét! Állapítsa meg, hogy az uralkodó késznek mutatko­
zik-e megállapodás, kompromisszum megkötésére! Indokolja megállapításait! [F]

A Jogok Kérvényének (1629) fő célkitűzései:

§ A parlamenti törvény nélkül nem lehet senkit adó, kölcsön, ajándék, jótékonyko­
dás vagy egyéb hasonló címen megterhelni.

§ Szabad embert törvényes eljárás nélkül nem lehet börtönbe vetni.

§ A hadsereg nem szállásolhatja el magát önkényesen a polgárok házaiban.

§ Tilos rendkívüli bíróságokat felállítani.

Mely alapvető jogokat kívánta biztosítani a Jogok Kérvénye? Hogyan viszonyul-

\ nak a pontok az angol rendi alkotmányossághoz? Mely alapvető dokumentumra
hivatkozhattak a kérvény megfogalmazói? [F]

„I. M inthogy ennek az országnak a törvényei és sta­

I. Károly portréja, szintén Van Dyck
2 műve
■ T f T Milyen benyomást kívánt
3 ^ kelteni önmagáról a kép
megrendelője, a király? Hason­
lítsuk össze a festmények által
sugallt képet a Károlyról tanul­
takkal! [F]
, K Határozza meg, mely prob-
^ lémák megoldásáért harcolt
a parlament! Állapítsa meg, hogy
melyek voltak a legfontosabb új
előírások, és ezek mennyiben lép­
□ nek túl a hagyományokon! [F]
AZ ABSZOLUTISZTIKUS
tútumai szerint a parlam entet minden évben legalább
KORMÁNYZÁS CSŐDJE
egyszer össze kell hívni a sérelm ek orvoslása végett,
időpontjának és helyének kijelölése azonban mindig is Őfelségének vagy kirá­
lyi elődeinek joga volt és kellett is hogy legyen; és minthogy tapasztalatból is­
meretes, hogy parlam entnek ezek szerinti megtartásának elm ulasztása különféle
súlyos bajokat és kellem etlenségeket okozott Ő felségének, a K irályn ak, az Egy­
háznak és a Birodalom nak; ezért az ilyen bajok és kellem etlenségek jövőbeni
m egelőzése végett:
II. Iktassék törvénybe, ( ...) hogy abban az esetben, ha nem hívnak össze par­
lamentet Anglia nagypecsétjével ellátott p aranccsal, és az nem gyülekezik össze
és nem tartják meg ( ...) akkor ( ...) a parlam entnek össze kell gyűlnie és azt meg
kell tartani a szokásos helyén, a W estm insterben, ( ...)
A IV . szakasz rendelkezik a helyi küldöttek m egválasztásának rendjéről arra
az esetre, ha a pecsét alatti idézést nem bocsátanák ki. Elrendeli, hogy a vá la sz­
tók spontán ülései válasszák meg a küldötteket ( ...)
V I. Törvénybe iktatik továbbá, hogy ezentúl sem m iféle összeült parlam entet
nem lehet feloszlatni vagy elhalasztani összeülésétől szám ított, illetve az erre ki­
jelö lt időponttól számított 50 napon b elül, hacsak az Ő felségének, örököseinek
vagy utódainak és az összeült parlam ent m indkét házának jóváhagyásával nem
történik." (Az angol parlament törvénye, 1641)
 A kora újkor / 177

A POLGÁRHÁBORÚ KORA

„N in cs kétség, ki vagyok választva,

és a gondviselés bélyege lesz m in­
den tettemen ( ...) " (O livér Crom well
hivatásáról)

„Egyike ő a mi Izráelünk Meg­

váltóinak, mert Isten csodálatos mó­
don benne n yilvánult meg. (Korabeli
újságcikkből)

„És ne járjatok annak a népnek

rendtartása szerint, a melyet kiűzök
én előletek. M ivelhogy m indezeket
cselekedték, ezért megutáltam őket.
Nektek pedig mondom Ti ö rököl­
ni fogjátok az ő földeiket, mert én
néktek adom azt örökségül, azt a tej­
jel és m ézzel folyó földet. Én vagyok
az Ú r, a ti Istenetek, aki kiválasztotta­
lak titeket a népek közül" (M ózes III.
I. Károly lefejezése 1649-ben. Az uralkodót az a parlament ítélte halálra, amelyből Cromwell
könyve - Crom well katonái, a „vas-
előzőleg kiszorította a mérsékelteket
bordájú szentek" zsoltárokat zengve
Magyarázza meg, miért volt alapvető választóvonal a parlamenti csopor­
törtek rá az ellenség soraira) <í> tok között a király sorsát eldöntő ítélet! Vitassuk meg, milyen hatással volt
Állapítsa meg, hogy mely tényezők a politikai helyzetre az uralkodó halála! [SZ]
biztosították Cromwell katonáinak
erejét! [F]
idő törvényhozás állam­ politikai
forma események politikai ellentétek

1640 rövid parlament

1642 király ^►parlament

_>% csaták
-03 presbiteriánusok
1644
1645 o) Cromwell
o bevonul
Londonba independensek - levellerek
1648 I. Károly independensek
1649 kivégzése
hajózási törvény
levellerek
1651 csonka
parlament

1653 independensek
jS *03
szentek = <D
parlamentje |2 Cromwell
Eo S
1658 Ö
csonka parlament Cromwell halála
1660
király parlament
A polgárháború áttekintő ábrája
Milyen jelentős korszakokra oszt­
gavallérok
ható Anglia történetének 1640-től parlamentje
1689-ig tartó időszaka? Milyen alapon
különíthetjük el e korszakokat? Milyen
társadalmi-politikai csoportok követték
1689
egymást a hatalomban? (Lásd a 180.
oldal táblázatát is.) Meddig tartott a ra- jognyilatkozat
dikalizálódás folyamata? Gyűjtse össze
parlament
•aj e.
azokat a tényezőket, amelyek megha­ király c d parlament
tározták a különböző csoportok közötti o o
^ E
hatalomváltást! [F] ro
 1 7 8 / A kora újkor
Olivér Cromwel (1599-1658). A folyton
9 változó erőviszonyok miatt hatalmát
csak katonai diktatúrával tudta fönntar­
10 tani. Királlyá akarta koronáztatni önma­
gát, de a befolyását féltő hadsereg ezt
nem támogatta. A polgárháború vezető
egyénisége végletes hatást váltott ki az
emberekből: hívei istenítették, ellenfelei
el akarták pusztítani. Négy merényletet
kíséreltek meg ellene. Minden éjszaka
más szobában aludt. Személyiségének
ellentmondásos megítélésére világít rá
a róla készült két portré
Hasonlítsa össze a két kora­
beli festményt! Melyik állhat
közelebb a valósághoz, s melyik
ahhoz a képhez, amelyet hívei al­
kottak róla? [SZ]
Anglia a XVII. században
Jellemezze a térkép alapján
a XVII. századi angol gaz­
daságot! Az állam milyen szere­
pet játszott ebben a folyamatban?
Milyen gazdasági és társadalmi
okai vannak a polgárháborúban
szembenálló csoportok területi
elhelyezkedésének? Készítsen a
térkép alapján táblázatot Anglia
terjeszkedéséről! [F]
„A kereskedelm i flotta növelése és a nem zeti ten­
CROMWELL KÖZTÁRSASÁGA
gerhajózás ösztönzése érdekében ( ...) a jelen
parlam ent és az ő hatalma által elrendeltetik, hogy 1651. decem ber havának
1 -jétől és ezt a dátumot követően, a jövőben sem m iféle termék vagy áru, am ely
Á zsiáb an, Afrikában és A m erikában, vagy pedig ezek részeiben, vagy a ho zzá­
ju k tartozó szigeteken termett vagy állíttatott elő ( ...) nem hozható vagy szállít­
ható be az Angol Köztársaságba vagy Írországba, vagy más országokba, szige­
tekre, ültetvényekre és területekre, m elyek e köztársasághoz tartoznak vagy bir­
tokait képezik, sem m iféle más [nem angol] hajón vagy ( ...) v ízi járm űveken ( ...) ,
[csak] am elyek tényleg és valóban e köztársaság vagy gyarmatai polgárainak
mint tulajdonosoknak és jogos birtoklóknak a tulajdonát képezik s am elyeknek a
kapitánya és matrózai szintén ezen köztársaság polgárai lesznek; mind ama áru
elkobzásának és elvesztésének terhe alatt, am it jelen törvény ellenére fognak be­
ho zni, valam int a hajó elkobzásának terhe alatt, am elyen a nevezett áruk vagy
termékek behozatnak vagy szállíttatnak. A z elkobzott érték egyik fele a köztár­
saságot illeti, másik fele pedig mindam a szem élyt vagy szem élyeket, akik az áru­
kat vagy termékeket elfogták ( ...)
A fent említett hatalom továbbá elrend eli, hogy sem m iféle termék és áru,
am ely Európában vagy annak bárm ely részén termett és állíttatott elő, 1651. de­
cem ber havának 1. napjától nem hozható és szállítható be az Angol Köztársa­
ságba vagy Írországba, vagy más országokba, szigetekre, gyarmatokra és terüle­
tekre, m elyek e köztársasághoz tartoznak vagy birtokait képezik, sem m iféle más
hajón vagy ( ...) v ízi járm űveken, kivéve azokat, m elyek tényleg és valóban csu­
pán e köztársaság polgárainak mint tulajdonosoknak és jogos birtoklóknak a tu­
lajdonát képezik s am elyeknek a kapitánya és m atrózai szintén ezen köztársaság
polgárai lesznek; mind ama áru elkobzásának és elvesztésének terhe alatt, amit
jelen törvény ellenére fognak b ehozni, valam int a hajó elkobzásának terhe alatt
( ...) " (Navigation A ct - Hajózási törvény , 1651)
1 Foglalja össze tömören a törvény lényegét! Tárja fel, mely célok vezették a tör-
L J vényalkotókat! Határozza meg, kik voltak az angolok legjelentősebb tengeri ve-
télytársai! Állapítsa meg, mely társadalmi csoportok érdekét szolgálta a törvény! [F]
J Angliához csatolt területek
— Cromwell támadása
Marston Moor
16440 X
O & 1645
Naseby
parlament
Londono
Calais
fo rg a t
 A kora újkor / 179

„A z itteni korm ányzat csak azért tűnik m onar­ Mutassa be a restauráció el­
AZ ALKOTMÁNYOS MONARCHIA ső időszakának viszonyait!
chiku snak, mert az országnak van királya. De
MEGSZÜLETÉSE Magyarázza meg, milyen érte­
A nglia aligha királyság. A parlam ent tagjai azt
lemben nincs királyság a követ
m ondanak am it akarnak. A kár a legmagasabb rangú szem élyeket is pörbe fog­
szerint! [FJ
hatják." (XIV. Lajos francia király követének jelentéséből)

„Tö rvén y az alattvalóknak szabadságjogaik jobb védelm éről és a tengerentú­

li bebörtönzések m egakadályozásáról. (!) Magyarázza meg a törvény
kiadásának okait! Foglal­
A sheriffek, börtönőrök és egyéb tisztviselő k, akinek bűncselekm ények elkö ­ ja össze röviden a legfontosabb
vetésére vagy ennek gyanúja miatt őrizetére bízattak a király ném ely alattvalói, rendelkezéseket! [SZJ
gyakran halogatták a ho zzájuk intézett Habeas Corpus [„legyen tied a test"] pa­
rancsok visszaküldését, ( ...) megszegve kötelességüket és az ország ismert tör­
vényeit. Ily módon a király alattvalói közül sokakat börtönben fogva tartottak
és tarthatnának eztán is, holott a törvény szerint óvadék ellenében szabadláb­
ra helyezhetők. ( ...) Hogy ezt meggátoljuk, és gyorsabban könnyíthessünk m in­
den, bűncselekm ény elkövetésért vagy ennek gyanúja miatt bebörtönzött sze­
m ély helyzetén, iktattassék törvénybe, ( ...) hogy valahányszor bárm elyik she-
riffhez vagy sheriffekhez vagy börtönőrhöz vagy egyéb tisztviselőhöz Habeas
Corpus parancsot intéznek, bárm ely, az őrizetükben lévő szem élyre, ( ...) az át­
adástól számított három napon belül ( ...) kötelesek az ilyen parancsot vissza­
küldeni és az őrzött vagy fogva tartott fél testét elő állítani vagy előállíttatni ( ...)
azon törvényszék bírája vagy bírái elé, am ely a mondott parancsot kibocsátotta Vegye számba a törvényho­
5 zás, a király és a kormány
( ...) s egyúttal a mondott fél őrizetbe vételének vagy letartóztatásának igaz oka­
szerepét! Hasonlítsa össze az al­
it is elő ad ni." (A Habeas Corpus törvény, 1679)
kotmányos monarchiát a rendi mo­
„ (...) 1689. február 13-án őfelségéik jelenlétében ( ...) egy írásbeli nyilatkozatot narchia működésével! Értelmezze
adtak ki, melyet a felső- és az alsóháznak összes tagjai fogalmaztak, amint az itt kö­ az ábra alapján azt a közismert ki­
vetkezik: jelentést, hogy a király uralkodik,
I . Hogy a bitorolt hatalom, ti. a törvényeknek ideiglenesen hatályon kívül helye­ de nem kormányoz! [I]
zése vagy a törvények végrehajtásának megakadályozása, csupán királyi tekintély
Az alkotmányos monarchia rendszere
alapján, a parlament hozzájárulása nélkül, törvénytelen (...) Angliában
3. Hogy az egyházi törvényszékeknek és más
hasonló bizottságoknak vagy törvényszékeknek el­
rendelése, illetőleg felállítása, törvénytelen és ve­
szedelmes.
4. Hogy a korona céljaira való pénzfelvétel bár­
m ily ürügy vagy kiváltságok alapján a parlament
hozzájárulása nélkül, hosszabb időre és más mó­
don, mint ahogyan a megajánlás megszabta vagy m egnykja ét berekeszti
a parWTMtnt űlftsAt
meg fogja szabni, törvénytelen. felc«lathatja a partamertel,
5. Hogy az alattvalóknak joguk van a király­ szentesíti a törvényeket független
birúsáű
hoz folyamodni és az ilyen kérelmezések miatt való
ellenőrzi ^ ------
minden elfogatás és üldözés törvénytelen.
6. Hogy az országban béke idején, a parlament
hozzájárulása nélkül állandó hadsereg felállítása és
tartása törvénytelen. felsóház
J
7. Hogy azok az alattvalók, kik protestánsok, sa­ (személyes alsóház
részvétel
ját védelmükre fegyvert viselhetnek (...) születési jogok Iképviselők)
8. Hogy a parlamenti választások szabadok. és királyi kine­
9. Hogy a szólás, vitatkozás és tárgyalás szabad­ vezés alapján)
ságát, a parlamenten kívül semminemű hatóság,
semmiféle helyen kérdés tárgyává nem teheti (...)
I I . Hogy az esküdteket szabályszerűen kell
t
választás körzetenként
meghívni és elbocsátani, és hogy esküdtek felség­
sértési pörökben csak szabad birtokosok lehetnek."
(Jognyilatkozat, 1689)

H Rendezze táblázatba az uralkodót és a parla­

mentet megillető jogokat! Magyarázza meg, mi­
ért van szükség a protestánsok védelmére! Ismertesse, lakosság szavazati jog nélkül
milyen szabadságjogokat biztosítanak a rendelkezé­
sek a polgároknak! Nézzen utána lexikonban, hogy
mit jelent az esküdtbíróság kifejezés! [F]
 1 8 0 / A kora újkor

r
Nézőpontok

A ng liáb an a X V II. század b an vih aro s esem ények zajlo ttak le. A történtek je lle m zé sé re a történetírásban a
polgárháború és a forradalom is h asználatos. Felm erül a kérdés, mit szám ít az elnevezés? Több szem p o nt­
ból is jelentő s lehet: a történelm et a gyors, erő szakos vagyis forradalm i vá lto zá so k v is z ik elő re, vagy a sze r­
v e s fejlő d és, vagy a kettő összjátéka?_______________________________________________________________________________________

Vizsgáljuk meg mi változott meg alapvetően Angliában (gazdaság, tulajdonviszonyok, állam felépítése, szemlélet
□ stb.)! Készítsünk leltárt, hogy mi alakult át kisebb vagy nagyobb mértékben, illetve melyek azok az elemek, melyek
csak a korábban megindult úton fejlődtek! [SZ]

Politikai-társadalmi irányzatok
p o litik a i tá rs a d a lm i vagyoni
á lla m fo rm a irá n y z a to k a XVII. századi Angliában
m ó d sze re k h á ttér v is z o n y o k
Az angol politikai-társadal­
alkotmányos presbi- mi csoportok mely jellegze­
mérsékeltek nagypolgárok vagyonosok tességeit emeli ki az ábra? Miért
monarchia teriánusok
nem lehet egyértelmű párhuza­
mot megállapítani a társadalmi
indepen- és a politika csoportok között?
középpolgárok
densek Melyek voltak az angol társadal­
mi és politikai berendezkedés „új
elemei"? [F]
köztársaság radikálisok levellerek kispolgárok kistulajdonosok
H

„A város [Kleve - német fejedelem ség a Rajna mentén] kicsi, s nem nagyon
r -------------------------- 1
Nézőpontok

A X V I- X V II. század Euró­
pájában előtérbe kerültek
a felekezeti ellentétek. Lát­
tuk, hogy a társadalm i és
p o litikai m ozgások is rész­
ben a v a llá si kérdéseken
keresztül je lentek meg, il­
letve re n d kívü li m értékben
hatottak kölcsönösen egy­
m ásra. Például az angol
polgárháború idején a ra­
17
d ik á liso k va llá si és társa­
dalm i program jukban is
ra d iká lisa k vo ltak. A kor­
szakban a türelem , a m ásik
fél tiszteletben tartása, a to­
le ra n cia háttérbe szo rult, s
csak egy-két terület m uta­
tott példát a jö vő n e k.
L _______ __________ J
Vitassuk meg ismereteink és
a források segítségével a
fanatizmus és a tolerancia lehe­
tőségeit és egymáshoz való vi­
szonyát! [SZ]
18
népes, se nem különösebben csinos. ( ...) A város vallásában sem mutat nagyobb
egységet, három bevett felekezet van: a református, mint a lutheránus, katolikus
pedig több mindkettőnél (de a pápisták nem viselhetnek hivatalt) ezenkívül van
még egynéhány anabaptista, de ez nem bevett felekezet. A z egyháziak közötti
távolság azonban nem tükröződik a m indennapi életben. A z emberek csöndben
ráhagyják egym ásra, hogy ki-ki m egválassza a szám ára üdvözítő utat. Én ma­
gam nem tapasztaltam közöttük sem m ilyen ellentétet vagy vitát, am elynek v a l­
lási oka lett vo lna. Ez a békés egymás mellett élés részben az erőskezű városi
önkorm ányzatnak, részben pedig az emberek belátásának és jó term észetének
köszönhető. O k ugyanis (mint ezt megtudtam) eltérő vélem ényen vannak ugyan,
de an élkül, hogy ezt bárm inem ű titkos gyűlölség vagy rosszakarat táplálná ( ...)"
(John Locke levele, 1665)
7K~| Mutassa be röviden a német fejedelemségben kialakult felekezeti viszonyokat!
^ Magyarázza meg, hogy a szerző miben látja a békesség okait! [SZ]
„H ogy őszinte legyek, a katolikus vallás egészen m ásm ilyen, mint ahogy azt
mi Angliában kép zeljük, és most már másképp gondolkozom felőle, mint oda­
haza, ahol tele vagyunk előítéletekkel, és bizonyos dolgokat csak szóbeszédből
ism erünk. Még sosem találkoztam olyan szíves és udvarias em berekkel, mint a
katolikus papok, akik sok olyan kedvességben részesíttek, am elyekért mindig
hálás leszek. Ám hogy áttérjek a jó term észetű katolikusokról testvéreinkre, a
kálvinistákra, vallásuk alig különbözik a mi angol presbiteriánusainkétól. N em ­
rég véletlenül találkoztam egy tejfeles szájú lelkésszel, aki nagyon sokra tartot­
ta magát, és úgy viselkedett, mint valam i kóbor lovag, akit eskü kötelez arra,
hogy m egküzdjön minden útjába kerülő idegennel. Először udvariasan köszön­
tött, de am ikor a kölcsönös üdvözlésen túl voltunk, ádázul nekem rontott, és ér­
veinek teljes súlyát rám zúdította. M ivel sejtettem, hogy semmi olyat nem mond­
hatok, ami megingathatná önhitt tudatlanságában, csak néha-néha szúrtam visz-
sza neki kérdés form ájában. Ezen a pártusi módon védtem magam, míg a végén
a hevülettől el nem fáradt és ki nem fulladt; így megszabadulhattam tőle." (John
Locke levele, 1665)
/K Foglalja össze röviden Locke különböző vallási felekezetekről szerzett tapaszta-
^ latait! Készítsen saját tapasztalatairól egy rövid írásbeli beszámolót! [SZ]

27. A f r a n c i a a b s z o lu t i z m u s
A KIRÁLYI HATALOM ÁTMENETI M EGRENDÜLÉSE
A X V I. század e lejére több évszá zad o s küzdelem
eredm én yeként Franciao rszág b an erős, központosí­
tott királyi hatalom jött létre. Ezze l p árhuzam o san,
a tartom ányok beo lvasztásával erősödött Franciaor­
szág egysége.
I. (V alo is) Ferenc (1 5 1 5 -1 5 4 7 ) hódító törekvései
Itáliában a spanyol H absburgok e lle n á llá sá n elb uktak.
A külpolitikai kudarcok m egrendítették a k irályi hatal­
m at. A központi hatalom ellenes fellépések összekap­
csolódtak a reformáció térnyerésével. Tö bb évtizedes
vallásháború vette kezdetét (1 5 6 2 -1 5 9 8 ) a kato liku ­
sok és a fra n cia ká lv in istá k , a hugenották között.
A k á lv in i refo rm áció elsősorban a városi szeg ény­
ség körében va la m in t a déli országrészekben ter­
jedt el. A k álvin isták élén a Bourbon [burbonl család
állt. A küzd elem rend kívü l kegyetlen vo lt. A legvére­
sebb esem ényekre - több e ze r hugenotta legyilko lásá-
ra - Bourbon H e n rik esküvő jén került sor, Párizsb an
(Szent Bertalan é jsz a k á ja , 1 5 7 2 ).
A vallásh áb o rú során kihalt a V a lo is-h á z. A k irá ­
lyi család d al oldalágon rokon Bourbon H enriket v á ­
lasztották Fran ciao rszág k irá ly á v á . IV. Henrik (1 5 8 9 -
1610) a trón elnyerése érdekében áttért a katolikus
vallásra („P á riz s megér egy m isé t!"), és véget vetett a
vallási küzdelmeknek. A nyugalom érdekében türel­
mi rendeletet adott ki (nantes-i ed iktum , 1 59 8 ). Eb­
ben m egerősítette a katolikus egyház helyzetét, de
korlátozottan biztosította a hugenották szám ára a v a l­
lásgyakorlás lehetőségét.
A fran cia k irályi hatalom jó részt a parasztság adóin
nyugodott (a nem esség adóm entességet élvezett), ezért
H e n rik m egakadályo zta a parasztok - a n g lia ih o z ha­
sonló - elűzését fö ld je ik rő l. így a föld nem válhatott
tőkés tu lajd o n n á. A mezőgazdaságban nem indult el
a tőkés átalakulás, s ez akad ályo zta az ipar fejlődését
is. Az abszolutizmus kiépítésére törekvő királynak
ugyanakkor szüksége vo lt a jö ve d e lm e k nö velésére,
ezért támogatta a gazdaság fejlesztését, így a m an u ­
faktúrák alapítását. M iután a nem esség képezte a leg­
nagyobb vásárlóerő t, a lu xu sip ar indult fejlő d ésnek.
XIII. Lajos (1 6 10 -16 4 3) állam m iniszterére, Richelieu
[risöliő] bíborosra tám aszko d va tovább erősítette a
k irá ly i hatalm at, és 1614-től már nem hívta össze a
francia rendi gyűlést. A fra n cia ab szo lu tizm u sb an a
h ivatalvise lé s sajátos fo rm ája jött létre: a hivatalokat
megvásárolták. így az álla m n a k a hivataln o ki kar fiz e ­
tése nem csak kiadást, hanem jö ve d e lm e t is jelentett.
A francia polgárság a vá lla lko zá so k b ó l nyert pénzét
szívesen fektette be hivatalok vásárlásába. A befekte­
tés nyereségét a h ivatallal elnyerhető ja v a k és az alatt­
va ló k által fizetett ken ő p énzek jelentették. A főbb h i­
vatalo k vise lő i életük végéig nem esi rangot is nyertek
(taláros nem esség).
A NAPKIRÁLY URALM A XIV. Lajos (1643-1715)
nagykorúságát követően közvetlen irányítása alá von­
A kora újkor / 181
ta az államügyeket. A feladatok végrehajtása m in is z ­
terei, állam titkárai kezében összpontosult, de minden
lényeges döntést a király hagyott jóvá. H e lyi (tarto­
m ányi és városi) szinten az igazgatás a rendek k e zé ­
ben m aradt, de a királyi küldöttek (intendánsok) é rvé ­
nyesítették a k irá ly i akaratot. A központi hatalom te­
hát vidéken is e lle n ő rizte a rendi je lle g ű kö zig azg a­
tást.
A z országot néhány ezer emberrel irányító X IV . La­
jos a p árizsi töm egtől biztonságos távolságra, de a
főváros köze lé b e n , V ersailles-b an [verszájb an] hatal­
mas palotaegyüttest építtetett. Versailles nem pusztán
fényűző en berendezett ép ü le tko m p le xu m , hanem ha­
talm i központ, a francia politikai és társasági élet köz­
pontja lett. Lajos a fé n y ű ző k irá ly i udvaron keresztül
m agához lánco lta a fra n cia ariszto kráciát. Szem m el
tartotta, s költséges életm ódra szorította, am it királyi
ad o m ányo kkal tám ogatott. (M ivel tőle eredt m inden
hatalom , rang és dicsőség, N a p kirá lyn ak nevezték.)
A N a p kirá ly pártolta a m űvészeteket. U d va rán ak
pom pája a hatalm át vo lt h ivatva hirdetni külföldön
és belföldön egyaránt. Európa uralko dó i és főnem esei
sorra építtették a V ersailles-t utánzó palotákat.
X IV . Lajos az állam egysége érdekében visszavon­
ta a nantes-i ediktumot (1 6 8 5 ). A protestánsok kátóli-
zá lta k , vagy elhagyták az országot. A protestáns iparo­
sok kiván d o rlása jelentő s gazdasági veszteséget o ko ­
zott F ra n ciao rszág n ak, s élénkítette a befogadó N é­
m etalföld és Poroszország gazdaságát.
G A ZD A SÁ G PO LITIKA , HADSEREG A z ab szo lút á l­
lam az udvar és a hadsereg fenntartása érdekében a
gazdaság fejlesztésére törekedett. A korszakb an az á l­
lam lehetőségei nagyon korlátozottak: csupán vá m o k ­
kal, ad ó k e d ve zm é n ye kk e l, sze ré n y m értékű tám oga­
tásokkal befolyásolhatta a gazdaságot. Lajos m in is z ­
tere, Colbert [kolber] magas vámokkal védte a ha­
zai ipart a külföldi versenytársaktól, ugyanakkor ala­
csony vámokkal segítette az exportot. A n yersan ya­
gok esetében éppen e lle n k e ző le g járt e l. A la c so n y be­
ho zatali vá m o kkal biztosított a hazai ipar szám ára o l­
csó nyersanyagokat, s magas vá m o kkal érte el, hogy a
hazai nyersanyagok az országban m arad jan ak. G a z ­
daságp o litikai elkép ze lé se it a gazdaságtörténet mer­
kantilizmusnak n e v e zi.
Az állam kölcsönökkel is támogatta a manufaktú­
rák létesítését. A gazdaság élénkítése érdekében fej­
lesztették az infrastruktúrát: pl. a szállítást m egkönnyítő
csatornákat építettek. A haderő biztosítását szolgálta,
hogy adókedvezm ényben részesítették a többgyerm e­
kes családokat.
Lajos az állam nö vekvő b evételeire tám aszko d va
új típusú, ún. reguláris hadsereget hozott létre. Ez á l­
landó hadsereg, hivatásos tisztekkel és folyamatosan
toborzott legénységgel. A katonák nem kaptak magas
zso ldot, s hosszú idejű szolgálatra kötelezték őket. A
legénységet (közkaton ák) kikép ezték a harcra, szigo ­
 1 8 2 / A kora újkor

rú fegyelem alatt tartották, egyenruhába öltöztették, és
kaszárnyákb an szálláso lták el. A tisztek szám ára fegy­
vern em enkén t tisztiisko lá ka t sze rve zte k, ahol magas
szintű képzés folyt. A z új töm eghadsereg állan dóan
készenlétben állt, fegyelm e és kiképzettsége lehetővé
tette a fegyvernem ek összehangolását. Ezáltal a regu­
láris hadsereg fölénybe került a hagyományos zsol­
dos hadsereggel szemben.
NAGYHATALM I PO LITIKA A nagy népesség, az erő ­
forrásokat összpontosító ab szo lú t k irályi hatalom és
a reguláris hadsereg Franciaországot a kontinens
legerősebb nagyhatalmává tette. Európában főleg a
széttagolt Németország rovására terjeszkedett (E l­
z á sz , Lotaringia). Lajos c é lja a term észetes határ, va g y­
is a R ajn a elérése vo lt. A ném etországi területfogla­
lásokat az osztrák H absburgok próbálták m egakadá­
ly o z n i. A fra n ciák a Habsburgokkal való hatalmi ve­
télkedésben - am e ly később a m egüresedő spanyol
trónért is folyt - felh a szn á ltá k az O szm án Birodalm at
is. A H absburgok azo nb an szövetségesre leltek a fran ­
c ia hatalm i tú lsú ly (hegem ónia) e llen fellé p ő tenge­
ri hatalm akb an.
X IV . Lajos Fran ciao rszág a részt vett a gyarmato­
sításban is. A fra n ciá k megvetették lábukat K an ad á­
ban és a M ississip p i vö lgyéb en , am elyet Lajos után
Lo u isiá n á n ak [lu jzián a] neveztek el. A X V II. sz á z a d ­
ban kezdődött meg a fra n cia behatolás Ind iáb a.
Franciaország szám ára azonban a legjelentősebb
kereskedelmi haszon a hagyom ányos levantei keres­
kedelemből származott, m ely az O szm án Birodalo m ­
mal kialakított baráti viszo n yn ak volt köszönhető. A
Közel-Keletre francia iparcikkeket szállítottak, nyers­
anyagok és nem esfém ek ellenéb en. A francia kor­
m ányzat nagyobb fontosságot tulajdonított a levantei
térségnek, mint a hosszú távon nagyobb jövedelm eket
és jelentősebb hatalm i helyzetet biztosító távoli gyar­
m atoknak.

ARCHÍVUM

Állapítsa meg, hogy az ural­
kodó mire kívánta felhasz­
nálni a leszámolást! Tárja fel,
hogy a kálvinisták melyik elmé­
lete adott lehetőséget az összees­
küvés vádjára! Állapítsa meg, mi
jellemzi a forrás szerzőjének vé­
leményét! Vesse össze a szöveg­
ben és a képen megnyilvánuló
eseményeket! [F]
„A kko r a navarrai királyt [a későbbi IV. H enrik
A KIRÁLYI HATALOM ÁTMENETI
király] és a Condé hercegeket a királyho z ve ­
MEGRENDÜLÉSE
zették, aki őket látva azt mondta nekik, hogy k i­
rályságában ezentúl csak egy vallást hajlandó megtűrni; ezért azt akarja, hogy
elődeik m ódjára éljenek, vagyis misére m enjenek, ha életük és ja va ik valam it ér­
nek szám ukra. A navarrai király, bár an élkül, hogy elfogadta volna a király ja va s­
latát, igen alázatosan felelt neki; Condé herceget, aki kissé nyersebb term észetű,
révén, kissé nyersebben válaszolt, a király nem kevesebbel, mint fejvesztéssel fe­
nyegette meg arra az esetre, ha meg nem változtatja a vélem ényét három napon
belül, am elyet a király haladékul szabott elé, nyakasnak, konoknak, lázadónak
és a lázadók fiának nevezve őt.
A Louvre épületében található többi hugenotta, akinek pénz vagy imádság
m indaddig megmentette életét, megígérte, hogy mindent megtesz, amit a ki­
rály parancsol ( ...) A zonnal megkongatták a palota vészharangját, hogy most a
városban élő többi hugenottára tám adjanak, nemre és rangra való tekintet nél­
kül. Ürügyül az az általuk terjesztett hír szolgált,
hogy összeesküvést fedeztek fel a király, anyja és
fivérei e llen, s hogy ezt a hugenották szőtték, ( ...)
am ire a király úgy rendelkezett, hogy egyetlen
hugenottának sem szabad m egkegyelm ezni.
A z udvaroncok és a királyi őrség katonái v o l­
tak azok, akik a kivégzést a nemeseken végrehaj­
tották, vassal és zűrzavarral zárva le azon pere­
ket (mint mondották), am elyeket a toll, a papír és
az igazságszolgáltatás m indaddig nem tudott e l­
in tézn i." (Théodore de Béze leírásából)

A Szent Bertalan-éj Párizsban (F. Dubois festménye).

1572. augusztus 24-ére virradóan Navarrai Henriknek,
a francia kálvinisták vezérének esküvőjén a katolikusok
2-3000 hugenottát gyilkoltak le Párizsban.
Ezt követően vidéken is mészárlásokra került sor.
A kortársak mintegy 30 000 áldozatról beszéltek,
de ez a szám valószínűleg túlzó
Mi jellemezte Franciaország vallási összetételét?
(í>
Milyen eszközöket alkalmaztak? Mire használ-
;l a leszámolást? [SZ]
 A kora újkor / 183

„Ezze l az ediktum mal örökre és vissza­

vonhatatlanul mondottuk, kijelentettük és e l­
rendeltük ( ...)
1. Hogy m indazoknak a dolgoknak az em ­
léke, am elyeket az egyik vagy a másik fél tett,
1585 m árcius havának kezdetétől egészen
koronázásunkig, valam int az azt megelőző és
az akkor támadt más zavarok idején - men­
jen feledésbe, és tűnjék el a jövőben, mint
olyan dolgok em léke, am elyek meg se történ­
tek (...)
3. Elrendeljük, hogy a katolikus, apos­
toli és római vallás engedélyeztessék, és
helyreállíttassék királyságunk és fennhatósá­
gunk alatt álló országok valam ennyi helyén
és helységében, ahol gyakorlása megszakadt,
hogy [ezentúl] háborítatlanul és szabadon
gyakorolják (...)
6. És hogy alattvalóink közt ne maradjon semm inem ű alkalom a zavarkeltésre
IV. Henriket meggyilkolja egy fanatikus
és az ellentétekre, megengedtük és megengedjük az úgynevezett reformált vallás katolikus. A király ellen már korábban
híveinek, hogy királyságunk és fennhatóságunk alatt álló országok valam ennyi vá­ is számtalan merényletkísérlet történt
rosában és helységében élhessenek és tartózkodhassanak anélkül, hogy kikérdez­ Mennyiben veszélyeztette a
nék, megnyomorítanák, bántanák őket. Ne kényszerítsék őket vallási dolgok ked­ katolikusok érdekeit a nantes-i
véért olyanok megtételére, am elyek ellentm ondanak lelkiism eretüknek. Ne kutas­ edictum? Értékelje a kor gondolko­
sanak utánuk házakban és helységekben, ahol lakni fognak (...) dásának ismeretében a fanatikus
9. merénylő magatartását! [F]
Ugyancsak megengedjük a [reformált] vallás híveinek vallásuk [szabad] gya­
korlatát és a gyakorlat folytatását a fennhatóságuk alatt álló mindazon városokban
és helységekben, ahol vallásukat bevezették és nyilvánosan gyakorolták ( ...)
13. A leghatározattabban tilalm azzuk a mondott [reformált] vallás híveinek
vallásuk bárm inem ű gyakorlatát, am ennyiben ez a vallás kérdéseiben a gyere­
keknek és másoknak nyilvános vezetését, nevelését, fegyelmezését vagy oktatá­
sát jelenti királyságunkban ( ...) , kivéve a jelen ediktum által engedélyezett és ki­
jelölt helyeket.
14. Nemkülönben [tiltjuk] a nevezett [reformált] vallás gyakorlatát udvarunk­
ban és kíséretünkben, hasonlóképp a hegyeken túli területeinken és országaink­
ban, ugyancsak városunkban, Párizsban és annak öt mérföldnyi körzetében (...)
27. ( ...) az úgynevezett reformált vallás követői valam ennyien alkalm asak
minden (rendi) állapot, méltóság, tisztség és közhivatal betöltésére és gyakorlásá­
ra ( ...) " (A nantes-i ediktumból, 1598)

Állapítsa meg, mely vallás gyakorlását támogatja az uralkodó! Mely vallást enge­
o délyezi, és milyen megkötéseket tesz ebben! Gyűjtse össze, mely jogokat biztosítja
a rendelet a protestánsoknak! Tárja fel a szövegben rejlő ellentmondásokat! [F]

„M ikor Felséged elhatározta, hogy meghív a királyi tanácsba és hogy b izal­

mával megajándékoz ügyei intézésében, bátran mondhatom, hogy a hugenották
megosztották Felségeddel az állam ot, hogy a nagy urak úgy viselkedtek, mint­
ha nem is alattvalók lettek volna, a leghatalmasabb tartom ánykorm ányzók pedig
mint valam i szuverének a hivatalukban.
Mondhatom, hogy mind az egyik, mind a másik rész rossz példája oly káros
volt az állam ra, hogy a legrendezettebb intézmények is kiváltak rendezetlenségük
által, és hogy az alattvalók igen sok esetben kisebbítették Felséged törvényes te­ Richelieu bíboros, XIII. Lajos politiká­
kintélyét, hogy a saját magukét az ész által megszabott határokon felül em eljék. jának irányítója. Ebben a korszakban
(...) több alkalommal is volt magas rangú
Megígértem, hogy minden tevékenységemet és a nekem adott tekintélyt a hu­ pap az államügyek irányítója. IV. Hen­
rik jobbkeze Sully [szülli] bíboros volt,
genotta párt tönkretételére, a nagyok gőgjének m egalázására, összes alattvaló­
az ifjú XIV. Lajos helyett pedig Mazarin
inak kötelességükre szorítására és arra fogom felhasználni, hogy nevét az ide­ [mazaren] bíboros intézte az ügyeket
gen nemzetek előtt oly polcra em eljem , am inő megilleti (...)" (Richelieu politikai
Értékelje, hogy ez a jelen­
végrendeletéből)
ség az egyház vagy a kirá­
, K I Állapítsa meg, mely csoportokkal szemben lépett fel a bíboros! Tárja fel céljait! lyi hatalom elsőbbségét mutat­
y j[F ] ja-e! [F]
1 84 / A kora újkor
XIV. Lajos. A festmény kiemeli lábik­
ráit, amelyek szépségére az uralkodó
különösen büszke volt.
Mennyiben fejezi ki a fest­
mény a Napkirály minden-
hatóságát? [ F ]
/fv Fogalmazza meg, milyen
.S^J szerepeket szánt az udvar­
nak és az udvari pompának az
uralkodó! Állapítsa meg, meny­
nyiben járult hozzá az udvar az
abszolút hatalom biztosításához!
Tárja fel, milyen eszközöket al­
kalmazott az uralkodó céljai
megvalósításához! Magyarázza
meg, milyen hatással volt az if­
júkora óta uralkodó Lajos szemé­
lyiségére a hatalom! [F]
Kézművesek mutatják be műveiket a királynak. Korabeli gobelinkép
Milyen szerepet játszott a pompa XIV. Lajos udvarában?
Mely iparágakat fejlesztett a fényűző udvari élet? [SZ]
„Cham pagne tartom ányunkba egy ennek a megbí­
A NAPKIRÁLY URALMA
zásnak méltóképpen megfelelni képes szem élyt ne­
ve zzü n k ki. A z önnek adott eddigi m egbízatások alkalm ával nekünk tett szo l­
gálatai révén m egbizonyosodtunk, hogy választásunk nem eshetne önnél a lk a l­
masabb szem élyre, bízván képességeiben, tapasztalataiban, feddhetetlenségé­
ben, megfontoltságában, körültekintésében, hűségében és szolgálatunk iránt ta­
núsított különleges odaadásában. ( ...) Vegyen részt az említett tartom ány és ott
lévő csapataink általános helytartói, valam int a városok korm ányzói által szolgá­
latunk előm ozdítására tartott tanácskozásokon, am ennyiben jelenléte ott szü k­
ségesnek látszik. Gyorsítsa meg nevezett tartom ányunkban bevételeink, mind a
rovásadók, mind a term észetbeni és más köteles szolgáltatások behajtását, meg­
akad ályozva a sarcolást és sikkasztást, m elyek előfordulhatnak az említett be­
hajtás során, és általában tegyen meg mindent az előbb említett dolgokban ( ...)
Ezek megtételére hatalm at, megbízást és különleges parancsot adunk Ö nnek je ­
len levél által és a jelen dolgokban; parancsba adjuk azért nevezett tartom á­
nyunk és az ott tartózkodó hadseregünk általános helytartóinak ( ...) és minden
más alattvalónak, hogy ism erjék el Ö nt és engedetlenség vádjának terhe alatt en­
gedelm eskedjenek Ö nnek említett m inőségében, m ivel így tetszik nekünk." (In-
tendánsi m egbízólevél, 7642)
T Gyűjtse össze a forrás alapján az intendáns feladatkörét! Határozza meg, mely
» szempontok szerint választott az uralkodó intendánst! Állapítsa meg, milyen
lehetőségei voltak az intendánsnak a helyi szervekkel szemben! [F ]
„Versenyt dicsérték, és ezzel elrontották. Ezek a dicséretek, azaz helyeseb­
ben szó lva hízelgések, annyira megnyerték tetszését, hogy még a legesetleneb­
bet is szívesen fogadta, a legdurvábbat is észrevehetően élvezte ( ...) Ez a hibá­
ja egyre nőtt. Végül is hihetetlen méreteket öltött, annak ellenére, hogy nem volt
ostoba, és élettapasztalatokkal is rendelkezett. (...)
Rendkívüli tekintélyük és befolyásuk [volt] azo knak, akik állandóan ott lehet­
tek a király szem élye körül. A m iniszterek például nap nap után a király elé já ­
rulhattak. ( ...)
Szerette m indenben a pompát, a nagyszerűséget, a pazar bőséget. ízlését
kiszám ítottan és szándékosan terjesztette el egész udvarában. Aki meg akar­
ta nyerni jóindulatát, mindenét eltékozolta az asztal öröm eire, ruhára, fogatok­
ra, kastélyokra, szerencsejátékra. Ilyesm ire gyakran fel is szólította egyiket-má-
sikat. És m iközben a luxust, a pazarlást valósággal becsületbeli kérdéssé, sokak­
nak egyenesen kötelességévé tette, sorra tette tönkre a főnemesi családokat, míg
végül egyes-egyedül csak az ő kegyétől és irgalmától függtek. Gőgjét és becs­
vágyát kielégítette ez a ragyogó, tündöklő udvar. ( ...) " (Saint Simon herceg em­
lékirataiból)
„M i, Lajos stb. D icső em lékezetű ősünk, Nagy
H enrik király, elejét akarván ven ni, hogy az alatt­
való inak szerzett békesség a hosszan tartó belső
és külső háborúk okozta szenvedések után az úgy­
mond reformált vallás miatt, miként elődei uralko­
dása alatt többször is előfordult, m egzavartassék,
1598 áprilisában Nantes-ban kibocsátott edik-
tum ával szabályozta az említett vallás híveivel
szemben követendő magatartást. ( ...) M indezt an­
nak érdekében tette, hogy elhatározása szerint m i­
nél jobb feltételek között m unkálkodhasson m ind­
azok visszatérésén, akik oly könnyelm űen távo­
lodtak el az egyháztól. ( ...) Jelenleg úgy látjuk,
hogy ( ...) fáradozásainkkal elértük a magunk elé
kitűzött célt, m ivel az úgymond reformált vallást
követő alattvalóink jobb és nagyobb része kato­
likus hitre tért. S m ivel ennek következtében a
nantes-i ediktum és m indannak teljesítése, ami az
úgymond reformált vallásúak előnyére rendelte-
 A kora újkor / 185

A versailles-i kastély és parkja (korabeli ábrázolás). A manzárdtetős épületet részben

Mansart tervezte, a franciakertet Le Notre

Milyen funkciókat látott el a kastélykomplexum? Miért nem Párizs­

□ ban épült meg a királyi palota? Fogalmazza meg a kép alapján a
franciakért alapvető jellemzőit! [ F ]

12
tett, feleslegessé vált, úgy ítéljük meg, hogy királyságunkban e ham is vallás ter­
jedése által okozott zűrzavaro k, felfordulás és bajok em lékének eltörlése érde­
kében semmi jobbat sem tehetünk, mint ( ...) a nates-i ediktum teljes visszavo n á­
sát. (XIV. Lajos rendelete, 1685) 13

Állapítsa meg hogyan ítéli meg XIV. Lajos a nantes-i ediktum célját, és a reformá­
□ tusok szerepét a francia történelemben! Vesse ezt össze ismereteivel! Magyaráz­
za meg, mely célokat szolgál az uralkodó érvelése! [F]
Erőfeszítéseket kell tenni arra,
hogy Le Havre-ban legyenek ha­
jók, am elyek képesek árut szállíta­
ni [spanyol] G alíciáb a, Portugáliá­
ba és Spanyolországba, s biztosíta­
„Colbert minden más országnál gazdagabbá ni kell őket, hogy a király hadiha­
GAZDASÁGPOLITIKA - HADSEREG -
akarja tenni Franciaországot ( ...) , s egyetlen jókat fog adni elkísérésükre. Fon­
NAGYHATALMI POLITIKA
lehetőséget sem m ulaszt el, hogy Franciao r­ tolóra kell venni Derier és Gélét
szágban meghonosítsa a más országbeli iparágakat... Hogy elkerüljék a p é n zvál­ intendáns urakkal együtt azt is, ho­
tással járó kellem etlenségeket, Franciaországba kell küldeni a pénzt, Colbert tel­ gyan lehetne könnyen hajózható­
jes megelégedésére, aki csak arra törekszik, hogy Franciaországot gazdagítsa e z ­ vá tenni a Scarpe folyót, megte­
á lta l." (A velencei követ jelentése Colbert gazdaságpolitikájáról) remteni a hajózást Douai-tól L ilié ­
ig, s alkalm assá tenni a kocsiuta-
kat a szállítás megkönnyítésére."
„A hollandok iparcikkeket szállítanak nekünk, hogy cserébe a szükséges (Colbert utasítása, 1667)
nyersanyagokat megkapják tőlünk. Ehelyett nálunk is m anufaktúrákat kell fe lá l­
lítani, hogy ne csak a saját szükségleteinket elégítsék ki, hanem kivitelre is ter­
m eljenek. Ezzel pénz áram lana be az országba, ami a kereskedelem legfőbb, sőt Röviden fogalmazza meg, 14
egyetlen célja ( ...) A nagyobb m ennyiségű készpénz mellett az is a m anufaktú­ mit tekintett alapvető cél­
nak Colbert! Határozza meg, 15
rák előnye lesz, hogy egym illió m unkanélküli keresheti általuk a kenyerét. To ­
melyik gazdasági iskola elveihez
vábbá a hajókon és a kikötőkben szám osán találhatnak munkát. A hajók szá­ kapcsolhatók Colbert intézkedé­
m ának növelése hasonlóan em eli az állam nagyságát és erejét. Ezek azok a cé ­ sei! Határozza meg, mely módon
lok, am elyekre a népét szerető, jóérzésű királynak törekednie k e ll." (Colbert vett részt az állam a gazdasági
előterjesztése a királynak , 1664) életben! [F ]
 1 8 6 / A kora újkor

vezető réteg
X.
önm agukat fegyverezik fel
lovagi fegyelm ezetten
XI.
hiKtviscWis
id ő leg esen h a szn álh a tő
.1/ állam s / á rn á r a n em
XII
költség es

különböző rétegekből
XIII.
önm agukat fegyverezik fel
fegyelm ezetten
XIV. zso ld o s­
h a d se re g idő leg esen , d e bármikor
ha szn álh a tő
XV. a z állam sz á m á ra je le n ­
tősen k öltség es

XVI alsö bb rétegekből

fe lszerelést kap

Katolikusok
X V II. fegyelm ezett
Hugenották folyam atosan h a szn álh a tó
| \ h A harmincéves háborúban
r ■' megszerzett területek jelentős költségét igenyel

Franciaország a XVI—XVII. században A hadseregek változása Nyugat- és Közép-Európában

Milyen kérdésekkel fonódott össze a katolikus-hugenotta el­
□ lenétét? Milyen gazdasági hatásai voltak a hugenották kiüldö­
zésének? Mely területekkel kereskedett Franciaország? Jellemezze
az ország egyes térségeinek jellemzőit (a térség jelentősége, jelleg­
zetes árucikkei, hatása a francia gazdaságra stb.)! [F]
Gyűjtse össze, hogy milyen típusú hadsere-
L L J gek követték egymást Európában a középkor
kezdete óta! Milyen kapcsolat figyelhető meg egy
állam hadserege és társadalmi-gazdasági viszonyai
között? [ F ]

Vauban [voban] márki erődítési rendsze­

re. Vauban (1633-1707) francia hadmér­
nök megújította az erődépítési technikát
Miért volt szüksége XIV. La­
ó jos korában új erődökre Fran-
ciaországnak? A rajz alapján fogal­
mazza meg az újításokat! [F]

r r
A z ab szo lu tizm u so k - mint
O'
-i—
c láttuk - m inden országban
o külön böző képpen jöttek
Q.
50 létre, és nem egyform án
N
‘O tudták kisajátítani a hatal­
mat. M égis az a b szo lu tiz ­
m us m eghatározásában a
korlátlan hatalom k ife je ­
zést a lk a lm a z z u k . U g ya n ­
akko r az eddigiek alap ján
is látju k, hogy az abszo lút / K Tárja fel az ábra segítségével mely területek és milyen mértékben álltak az ab-
hatalom a hadsereg k ié p í­ ^ szolút uralkodó ellenőrzése alatt, s melyek rendelkeztek még Franciaországban
tése m ellett még szerény is bizonyos önállósággal! Vesse össze az abszolút és a despotikus uralkodók hatalmát
állam apparátussal rend el­ és lehetőségeit! [SZ]
kezett, és az élet szám os Hasonlítsa össze a spanyol, az angol és a francia uralkodók viszonyát a rendekkel
területét nem e lle n ő rizte . és az egyházzal! Elemezze, milyen hatással volt az abszolút hatalom ezekben az
G=_______ J országokban a gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésre! [í]

2 8 • A N é m e t - r ó m a i B ir o d a lo m é s a H a b s b u r g o k d u n a i m o n a r c h i á j a
AZ OSZTRÁK H ABSBU RG O K A H absburg-ház a X V I.
század b an m ár é vszá zad o k óta birtokolta A u sztriát,
és a német-római császári cím többnyire a családon
b elül öröklődött. V . K áro ly ö ccse , I. Ferdinánd 1526-
ban - korábbi házassági szerző d és révén - m egsze­
rezte a cseh és a magyar koronát. A m agyar koro nával
azo nban a török elleni védekezés terhe is a H ab sb u r­
gokra szá llt. M agyarország egész területét nem tudták
m egvédeni, de - nem kis anyagi áld o zat árán - m egál­
lították a török előretörést, és tartós véd ekezésre ren­
dezkedtek be.
V . Károly lemondása után a Habsburg-ház ketté­
szakadt: II. Fülö p , a spanyol ág alap ító ja örökölte a
nagyobb és gazdagabb részt (a sp anyo l, az itá lia i, a
ném etalföldi területek, va la m in t a gyarm atok). I. Fer­
dinánd és az osztrák ág a dunai országok és a ném et­
róm ai császári cím birtokába jutott.
I. Ferdinánd (1 5 2 6 -1 5 6 4 ) egy b iro d alo m nak alig
nevezh ető országegyüttest ö rökölt: m inden o rszág á­
ban, tartom ányában virágkorát élte a rendiség, és a k i­
rályi hatalom tekintélye a m élypontra jutott. Ferdinánd
és utódai igyekeztek egységes birodalommá szervez­
ni országaikat, és növelni a királyi hatalom szere­
pét. Ferdinánd az egész biro dalom ban hatalom m al
ren d e lke ző központi hivatalokat hozott létre (U d vari
K a n c e llá ria , U d vari K am ara, U d vari H ad ita n ács). A z
ala cso n y k irályi bevételek (am in ek oka részben a g az­
daság fejletlensége) nem tették lehetővé erős állan d ó
hadsereg fenntartását, így a tartományok rendi külön­
állása sértetlen maradt. A X V I. század b an a H ab sb u r­
gok a rendi hatalommegosztás szab ályai szerint u ra l­
kodtak. U g ya n akko r sikerült egyben tartani kö zé p ­
európai b iro d alm ukat, sőt a török elő re n yo m u lásn ak
is gátat szabtak.
A katolikus Habsburgok országaikban támogatták az
ellenreformációt, m e rt- v a llá s i m eggyőződésük mellett
- a központi hatalom erősítésének eszközét látták ben­
ne. A bszolutizm usra való törekvésükkel szemben a ren­
dek a reformációt is fegyverül használták.
A HARM INCÉVES H ÁBO RÚ (1 6 1 8 - 1 6 4 8 ) A X V II. szá ­
zad „v ilá g h á b o rú já n a k " kitöréséhez többféle é rd e k e l­
lentét vezetett. Egyrészt szem ben állta k egym ással a
H absburgok és b iro d alm uk protestáns rendjei (pl. cse ­
hek, o sztráko k, m agyarok). M ásrészt a H absburgok
és a Ném et-róm ai C sászárság protestáns feje d e lm e i.
H arm ad részt a H absburgok és a Ném et-róm ai C s á ­
szárság m eggyengítésében érdekelt szo m szédo s ha­
talm ak (D á n ia , Svédország, Fran ciao rszág ). A hábo­
rút alapvetően hatalmi ellentétek robbantották ki, de
szerepet játszottak a va llá si ellentétek is, ezért - kü­
lönösen az e lején - vallásháborúról is beszélhetünk.
A háborút zsoldosseregek vív tá k , m elyek iszonyatos
pusztítást végeztek, hiszen utánpótlás h íján az álta­
luk m egszállt terület kirablásábó l fedezték szü kség le­
teiket. A háború fő hadszíntere, N ém etország e lv e s z í­
tette lakosságának közel a felét.
A kora újkor / 187
A háború első, cseh szakaszában a csehek megta­
gadták az ab szo lu tizm u sra törekvő II. Ferdinánd meg­
koronázását (1 6 1 8 ), és rendi korm ányzást vezettek
be. Egy ném et protestáns fejedelm et választo ttak meg
cseh k irá ly n a k . 1 620-ban azo nb an a cseh rendek Prá­
ga k ö zeléb en , Fehérhegynél vereséget szenved tek a
császári zso ldosoktó l. Felszám o lták a rendi intézm é­
nyeket, a protestantizm ust, és Csehország a Habsbur­
gok örökös tartományává vált.
A m ásodik szakaszb an a dán k irá ly avatkozott be
a protestáns ném et fejed elm ek o ld alán . A dán szakasz
ism ét a H absburgok győ zelm ét hozta, jó részt a zse ­
n iá lis h a d ve zé rn e k, W a lle n ste in n e k köszönhetően.
A háború harm ad ik, svéd szakaszáb an II. G u sztá v
A d o lf svéd k irá ly ért el sikereket p arasztokból tobor­
zott, reguláris hadseregével. A k irá ly azo nb an elesett
egy csatáb an, s ezután úgy tűnt, a svédek is e lv e s z í­
tik a háborút.
A m ik o r a harco ló felek p énzügyileg m ár k im e rü l­
tek, a háborúba bekapcsolódott Fran ciao rszág (negye­
d ik, fra n cia szak asz), am e ly N ém etország széttagoltsá­
gában vo lt érdekelt, és európai ve ze tő szerepre (hege­
m óniára) törekedett. R ich e lie u - a hatalm i érdekekért
félretéve a k a to licizm u s ügyét - a protestáns fe je d e l­
m ek o ld alán avatkozott be, és ez eldöntötte a háború
kim enetelét. A H absburgok békére kén yszerü ltek. A
háborút lezáró vesztfáliai béke (1 6 48 ) megerősítette
az augsburgi vallásb é ké t, biztosította a ném et fe je d e l­
m ek önállóságát, s e záltal szentesítette a Német-ró­
mai Birodalom széttagoltságát. Fran ciao rszág újabb
területeket ragadott el Ném etországtól (Svédország is
jelentős területeket kapott).
Ném etországban a H absburgok hatalm a névleges­
sé vált. U gyanakko r a Habsburg Birodalomban a hábo­
rú a rendek vereségével zárult. A usztriában és Cseho r­
szágban kiépülhetett az abszolutizmus, am ely biztosí­
totta a dunai m o narchia nagyhatalm i helyzetét.
A SPANYOL ÖRÖKÖSÖDÉSI HÁBORÚ (1701-1714)
A harm incéves háborút követően XIV. Lajos Francia­
országa folytatta az előretörést a Rajna mentén, s
ez szinte folyamatos háborúskodáshoz vezetett. Elő­
fordult, hogy a Habsburgok dunai m o narch iája két­
pontos háborúra kényszerült a franciák és a franciákkal
szövetséges O szm án Birodalom szorításában. A XV II.
század végére azonban megerősödött a Habsburg ab­
szo lutizm us, m egszervezték a reguláris hadsereget és
kiűzték a meggyengült törököket M agyarországról. Ez­
által a Habsburgok ereje megnövekedett, s a franciák
m ár nem szám olhattak a török tám ogatással.
A H ab sb urg-dinasztia spanyol ágának kihalása
után (1 7 00 ), mind XIV. Lajos, mind az o sztrák H ab s­
burg Birodalo m élén á lló I. Lipót (1 6 5 7 -1 7 0 5 ) a sa­
ját jelöltjét kívánta a spanyol trónra ültetni. Spanyol-
ország és Franciaország egyesülésének lehetősége, a
fra n cia hegem ónia ve szé ly e Angliát és Hollandiát a
Habsburgok mellé állította.
 1 8 8 / A kora újkor

Ismét egész Európát lángba borító háború robbant
ki: Spanyo lo rszág , spanyol N ém etalföld, a N ém et­
róm ai B irodalo m és Eszak-ltália fö ldjén dúlt a harc.
A H absburgok szám ára nehézséget okozott, hogy M a­
gyarországon kitört a R ákó czi-szab a d sá g h arc, am e­
lyet X IV . Lajos term észetesen támogatott.
A sp anyo l ö rökösödési háború kezdetén a fra n c ia
seregek törtek elő re a b ajo ro kk al szö vetségb en. Ám
a höchstádti csatában (höhstett, 1 7 04 ) az osztrák és
angol csapatok győzelme m egfordította a hadi h e ly ­
zetet. H o sszú , kieg yenlített k ü zd e le m után a fran­
ciák végül k im e rü lte k , és döntő vereséget szenved­
tek (1 7 0 9 ).
A háború ideje alatt elhunyt I. Lipót, m ajd fia I. Jó­
zsef is. így az egyetlen trónra ültethető H absburg, K á ­
roly egyszerre lett a spanyol és az osztrák örökség v á ­
rom ányosa. A tengeri hatalmak (A nglia és H o llan d ia)
nem akarták, hogy az osztrák és a spanyol biroda­
lom egy kézbe kerüljön. Em iatt a m egszülető b ékék­
ben (1 7 13 ) XIV. Lajos unokáját ismerték el spanyol
királynak, a z z a l a kikö téssel, hogy Spanyolországot
nem egyesíthetik Fran ciao rszág g al. Anglia ug yanak­
kor birtokba vette Gibraltárt és a rab szolga-kereske­
delem m o no p ólium át.
A z osztrák H absburgok egy é vve l később (1714)
kötöttek békét a fra n c iá k k a l. A spanyol örökségből
Ausztria megszerezte spanyol Németalföldet, M i­
lánót és Nápolyt, de Fran ciao rszág é m aradt E lzá sz.
A N a p kirá ly röviddel élte túl álm ai ö sszeom lását, az
európai fra n cia hegem ónia kudarcát.

ARCHÍVUM

AZ OSZTRÁK HABSBURGOK

1
I. Ferdinánd, az osztrák ág megalapí­
tója
Gyűjtsük össze, hogy milyen
események köthetők Ferdi­
nánd nevéhez! Melyik az a térség
számára fontos feladat, amelyet a
Habsburgok birodalma jól-rosz-
szul ellátott? Vitassuk meg, sike­
res vagy sikertelen uralkodó volt-e
2 Habsburg Ferdinánd! [GY]

AZ O SZTRÁ K H ABSBU RG-ÁG URALKODÓI A Flabsburgok dunai monarchiája a

XVI—XVII. században
(AZ U RA LKO D Ó K SO R SZÁ M A É S U RALKO D ÁSI ÉV E M AGYAR KIRÁLYKÉN T)
Rokonság az előző Készítsen táblázatot a Habs­
Uralkodó Uralkodási idő burgok országairól és tar­
uralkodóval
tományairól! Tüntesse föl a táb­
I. Ferdinánd 1526-1564 lázatban, hogy mikor, és milyen
XVI. század I. Miksa fia 1564-1576 jogcímen szerezték meg a Habs­
I. Rudolf fia 1576-1608 burgok ezeket! Csoportosítsa a
II. Mátyás ö ccse 1608-1619 tartományokat a királyi hatalom
II. Ferdinánd unokaöccse 1619-1637 helyzete (ereje) alapján! [F]
XVII. század
III. Ferdinánd fia 1637-1657
I. Lipót fia 1657-1705
Jellemezze a táblázat alap­
I. Jó zse f fia 1705-1711
XVIII. század ján a Habsburgok közötti
III. Károly ö ccse 1711-1740
öröklési rendet! [F]
 A kora újkor / 1 89

A Habsburgok dunai birodalmának felépítése

Milyen erőkkel álltak szemben országaikban a Habsburgok? Hogyan alakult a XVI. században Közép-Európában a
□ rendek és a királyi hatalom viszonya? Milyen lépéseket tettek a Habsburg uralkodók az egységes birodalom kiépítése
érdekében? Milyen eredményeket értek el? [F]

„A lovasok legelső tennivaló ja az volt, hogy istálló­

A HARMINCÉVES HÁBORÚ
ba kötötték a lovakat. Azután pedig valam ennyinek
(1618-1648)
megvolt a maga különleges m unkája, s ezek m ind­
egyike romlással és pusztulással volt egybekötve. Mert habár egyesek állatokat
vágtak, forráztak, sütöttek, mintha vidám lakom ára készülnének, mások ezalatt
pincétől padlásig felforgatták a házat, még a félreeső hely sem volt előlük b iz ­
tonságban ( ...) N ém elyek a szénát meg a szalm át szurkálták át kardjukkal, m int­
ha nem lett volna elég szúrni való juh és disznó; egyik-m ásik a tollat szórta ki
a dunyhákból, hogy szalonnát, szárított húst és más holm it tömjön a helyébe,
minthogy úgy jobban esnék rajta az alvás. M ások a kem encét döntötték be meg
az ablakot verték ki, mintha örök nyarat hirdetnének; a réz- és cinedényt ösz-
szevissza verték, az elgörbült, tönkrement darabokat pedig elcsom agolták; az
ágyat, asztalt, széket, padot mind felégették, holott sok öl száraz fa állt az udva­
ron. Végül minden fazéknak és tálnak pusztulnia kellett, vagy azért, mert jo b ­
ban szerették a sült ételt a főttnél, vagy mert csak egyetlen étkezésre készültek
ezen a helyen.
Cselédlányunkat az istállóban oly módon traktálták, hogy onnan már ki sem
tudott menni többé, am it még hírül adni is szégyen. A bérest gúzsba kötve a föld­
re fektették, száját fával felpeckelték, hogy egy sajtár ronda trágyalevet öntöttek
Zsoldosok garázdálkodása
belé, am it ők svéd italnak neveztek. Ezzel kényszerítették, hogy egy járőrt e lve­
zessen m ásvalahová, ahol embereket és jószágokat raboltak, és mind a mi ud­ Hasonlítsa össze a szöveg
varunkba hurcolták. " (A svéd zsoldosok tetteiről az esem ényeket m egszenvedő és a kép híradását a zsol­
dosok viselkedéséről! Mennyi­
Grimmelhausen leírása , 1669)
ben változtathatott a helyzeten
Sorolja fel, mely célok vezették a zsoldosokat! Magyarázza meg, milyen következ­ a reguláris hadseregek megjele­
ményei lettek a zsoldosok dúlásainak az évtizedeken át húzódó háború során! [F] nése? [F]
 190 / A kora újkor

Ellentétek és szövetségek
a harmincéves háborúban
S v é d o rszá g
1 Gyűjtse össze az egymással szem-
• - z,J benálló birodalmakat és más po­
litikai erőket! Tárja fel a közöttük levő
D á n ia it >
• ellentéteket! Csoportosítsa ezeket az
ellentéteket jellegük szerint! Ismertesse,
É sz a k n é m e t hogy milyen alapon szerveződtek a szö­
feledetem ségek;
vetségek! [F]

„Legyen keresztény, egyetemes és

örökös béke, igaz és őszinte barát­
ÖMh ság ő szent császári felsége, az oszt­
rendek rák ház összes szövetségesei és hí­
vei, m indegyikük örökösei és utó­
magyar dai, főként pedig a katolikus király
rendek
Fra n cia o rsz á g (a spanyol király), a birodalom vá ­
lasztófejedelm ei és rendjei között
H absburi
Birodalor egyrészt; ő szent királyi felsége és a
svéd királyság, szövetségesei és hí­
vei, m indegyikük utódai és örökösei,
D elnem et főként pedig a legkeresztényibb ki­
fejedelemséged rály (a francia király), illetőleg a bi­
rodalom választófejedelm ei, fejedel­
mei és rendjei között m ásfelől. ( ...)
V II. 1. O császári felsége, s a bi­
rodalom összes rendjei egybehangzó
1— 1 P ro testán s hatalm ak á s területek Hatalmi ellentét vélem énye alapján jónak találtatott,
Katolikus hatalm ak é s területek Vallási ellentél
hogy ugyanazt a jogot és kedvezést,
□
—
am it a császári rendeletek, a vallásb é­
S zö v e tsé g A z uralkodó é s a
rendek ellentéte ke, a jelen nyilvános m egállapodás,
valam int a hozzá tartozó kiegészítő
rendelkezések a katolikus rendek­
nek és alattvalóiknak éppúgy, mint az
Ágostai H itvallás követőinek b iztosí­
tanak, azokra is kiterjesztik, akiket re-
form áltaknak neveznek (...)
V II. 2. [A birodalom fejedelm ei]
a birodalom ügyeit érintő minden ta­
nácskozáson elvitathatatlan szava­
zati joggal rendelkeznek, különö­
sen, ha törvényeket hoznak vagy ér­
telm eznek, háborút üzennek, adót
vetnek ki, katonaállítást, vagy be­
szállásolást rendelnek el. To váb ­
bá, ha közérdekből a rendek birto­
kain várakat építtetnek, vagy a már
meglevők őrségének megerősítéséről
tárgyalnak. Ha béke, vagy szövetség
kötéséről, vagy más ezekhez hasonló
ügyről van szó. Ilyen és más ezekhez
hasonló ügyek tárgyalásra és döntés­
re ne kerüljenek a birodalom összes
A becsült
rendjei szabad gyűlésének h o zzájá­
népességveszté! rulása és vélem ényének m eghallgatá­
mértéke
sa nélkül. M indenekfelett pedig a bi-
| | 15% alatt

A háború hatása Németország népességére

Hogyan hatott a háború a népesség
Hadmozdulatok a háború idején
alakulására? Alapvetően mi volt az
oka a változásnak? [F ]
 A kora újkor / 191

rodalom összes rendjeinek szabadon és m indörökké jogában álljon egymás kö­ Miként szabályozta a béke
$ a császár és a fejedelmek
zött és az idegenekkel védelm ük és biztonságuk érdekében szövetségeket köt­
viszonyát! Mennyiben érvényesül
ni, feltéve, ha ezek a szövetségek nem irányulnak sem a császár, sem a biroda­
ebben a szomszédos államok,
lom e llen, sem a közbéke, sem pedig főként ezen megállapodás ellen, valam int,
Svédország és Franciaország érde­
ha nincs bennük olyan dolog, ami azon esküvel ellentétben állan a, am ely m ind­ ke? Vesse össze a protestánsokra
egyiküket a császárhoz és a birodalom hoz fű z i." (Az osnabrücki békeszerződés vonatkozó rendelkezéseket az
cikkelyeiből, 1648) augsburgi vallásbékével! [F]

„M inthogy a legdicsőbb em lékezetű II. Károly, Spa­ Készítse el a szerződés alap­

A SPANYOL ÖRÖKÖSÖDÉSI
nyolország királya nemrégiben gyermekek hátraha­ ján a szövetségben részt
HÁBORÚ (1701-1714)
gyása nélkül halt meg, s ő császári felsége [I. Lipót] vevők listáját! Magyarázza meg,
mely érdekek hívták létre a szö­
kijelentette, hogy az elhunyt király utáni trónöröklés, az ő országai és tartomá­
vetséget! Foglalja mindezt táblá­
nyai törvényesen saját dicső uralkodóházát illetik meg, a legkeresztényibb király
zatba! [í]
[XIV. Lajos] pedig ugyanazon trónöröklést unokája: az angers-i herceg [V. Fülöp]
szám ára igyekezvén m egszerezni, azzal az érvvel hozakodott elő, hogy a herceg­
nek ehhez való joga az elhalálozott királynak valam iféle végrendeletéből szár­
m azik, és az imént említett herceg szám ára meg is kaparintotta az egész örökség,
vagyis a spanyol m onarchia birtoklását, megvalósította azt, hogy Franciaország és
Spanyolország olyan szorosan egyesüljenek és összeolvadjanak, hogy ezután már
csakis egyetlen országnak lehessen őket tekinteni, úgyannyira, hogy ha ellenintéz­
kedésekre nem kerülne sor, máris eléggé nyilvánvaló lett az hogy, ő császári fel­
ségének fel kell hagynia minden reménnyel igényének bármikori teljesítéséről, a
Szent Római Birodalom pedig elvesztené az itáliai és a spanyol-belgiumi hűbéres
tartom ányokhoz való jogát, az angol és a holland hatalmaknak a föld közi-tenge­
ri, valam int az Indiákra és másfelé irányuló szabad hajózása és kereskedelme vég­
képp sem m ivé válnék; H ollandia elvesztené azt a biztonságát, ami eddig megvolt
neki a közte és Franciaország közt fekvő spanyol-belga ( ...) tartományok által; vé­
gül pedig az ennyire egyesült franciák és spanyolok rövid idő alatt mindenki más
szám ára annyira veszedelm esek lennének, hogy rövidesen kivívhatnák a maguk
szám ára az egész Európa feletti uralmat. (...)
1. Legyen és maradjon érvényben ő szent császári felsége, továbbá Nagy-Britan-
nia szent királyi felsége, valam int H ollandia rendjei között állandó, örökös és sért­
hetetlen barátság és kölcsönös kapcsolat, s legyen köteles egyikük a másikuk érde­
Savoyai Jenő (1665-1736). Az ala­
keit előm ozdítani, a bajokat és ártalmakat pedig képességük szerint elhárítani (...) 10
csony és vézna Jenő herceg felaján­
10. Minthogy pedig azokon a területeken, melyeket a szövetségesek - úgy re­
lotta szolgálatait XIV. Lajosnak, ám az
mélik - el fognak foglalni, bizonyos vallási viták keletkezhetnek, a vallásgyakorlat külső adottságai miatt durván visz-
dolgában is külön meg fognak egyezni a fentebb említett időben." (A dunai Habs­ szautasította. A herceg ezután Lipót
burg Birodalom, Nagy-Britannia és Hollandia szövetsége, 1701) császár szolgálatába állt, s a Habsburg 11
uralkodó legtehetségesebb hadvezé­
révé vált. Elérte a birodalom legma­
S7&P Fulrtp
_______I_______ gasabb katonai méltóságát: az Udvari
Haditanács elnöke lett
V. Karoly I. Fordinnnri Milyen hagyományok és szo­
— '---------- 1 _________________
1 kások alapján döntött Lajos?
1 Milyen változások tették lehetővé,
Mnna ) Miksa hogy Jenő herceg sikeres hadve­
;___________________ .____J ... .—1' zérré válhasson? [F]
Fulop- <n> -Anna II. Mátyás Rudolf

II. Ferdinánd

ív. r uiöp Mária Anna Ferdinánd

»
XIV. Lajos ( © Terézia Károly Margit (TT) I. Lépőt A spanyol trón öröklése
_____ i____
T Milyen jogalapja volt a Habs­
v burgoknak, s milyen a Bour­
Fülöp III Károly I. József
bonoknak a spanyol trón öröklésé­
trónkövetelő 170 1 spanyol OrOkOsC háború tráwkOvetelő
re? Mi jellemezte a kor dinasztikus
spanyol Ag osztrák ág kapcsolatait? [F]
 192 / A kora újkor

r =0
Nézőpontok

Poroszországot a Hohen-
zollern-dinasztia hozta lét­
re, s tette nagyhatalommá.
A kis német fejedelemség
urai a XV . századtól - a töb­
bi fejedelemséghez hason­
lóan - újabb területek meg­
szerzésére törekedtek. A
H ohenzollerek a XV I. szá­
zadban a reformáció révén
megszűnő, s világi állam m á
váló Német Lovagrend terü­
letének, Brandenburgnak a
megszerzése után em elked­
tek ki. Vallási toleranciájuk­
ról voltak nevezetesek (erről
Locke beszám olójában már
olvashattunk). A Német-ró­
mai Birodalomban általuk
birtokolt számtalan terüle­
ten lutheránusok, kálvinisták
és katolikusok éltek. Vallási
türelmüknek köszönhették,
hogy az üldözött hugenották A spanyol örökösödési háború menete
közül sokan menekültek Po­ Vegye számba a két szövetséges tábort! Jellemezze az erőviszonyokat a háború
roszországba. A hugenották különböző időpontjaiban! Ismertesse a békekötések utáni területi változásokat! [F]
szerepet játszottak az ipar és
az oktatás fellendítésében,
de több család nem zedé­ 'mrgreno
keken át a porosz hadsereg
tisztikarában szolgált.
A H ohenzollerek a har­
m incéves háborúban a svéd A Porosz Királyság
lambui
hódítókkal szemben értek kialakulása
el részleges eredményeket evangélikus
Berlin Mely eseményeket kihasz­
a Habsburgok támogatásá­ területed
^ d e^ n nálva növelték a porosz
val. A spanyol örökösödési XV. sz.(
uralkodók országuk területeit!
háborúban szintén a Habs­ Elemezze a felekezeti viszonyo­
burgok oldalán vettek részt kat és a vallásháborúk hatását a
a franciák ellen, s így biz­ toleráns Poroszországra! [F]
tosították a porosz uralko­
„Ő királyi felségének Poroszország (...) királyának kegyelmesen kibocsátott
dók maguknak a királyi cím
legújabb hadi törvénycikke az altisztek és közkatonák számára a gyalogságnál és
megszerzését (1701).
a dragonyosoknál csakúgy, mint a lovasságnál és a tüzérségnél.
L J . ___________________________ j 1. Minden katona és bárki, aki az ezredeknél (...) szolgál, keresztényi és
istenfélő életet éljen, tartózkodjék a kicsapongó és megbotránkoztató megnyilvá­
nulásoktól (...) Isten szent nevének és szentségeinek szidalm akkal és esküdözé-
Csoportosítsuk, hogy kato­
sekkel való gyalázásától börtön, karóba húzás, vesszőfutás és más büntetések ter­
nák és a hadsereg életének
mely területeit szabályozza a ren­ he mellett (...)
delkezés! Tárjuk fel, mi volt az 7. Am elyik katona azonban a főtisztek vagy esetleg az altisztek hivatali paran­
alapvető cél, s elsősorban minek csának ellenszegül - puszta szavakkal, vagy okoskodik - , azt a sértett fél pozíció­
a révén, s azt milyen eszközökkel ja szerint és a körülményeknek megfelelően harmincszori vesszőfutásra kell ítélni.
kívánták megvalósítani! [F] Aki pedig kardját is előrántja, vagy más fegyverhez folyamodik, azt le kell lőni.
Alkossunk képet a porosz 10. A szerencsejáték ( ...) vesszőzés terhe mellett tilos. ( ...)
hadseregről! Tárjuk fel, mi­ 18. Azt a katonát, történjen csatában, csatározások, rohamok alkalm ával, vagy
lyen jellegű hadsereggé kívánták bármely más esetben, az ellenséggel szemben először a menekülést választja és
átalakítani a rendszabályok se­
posztját (...) elhagyja, (...) irgalom nélkül halálra kell ítélni (...)
gítségével! Állapítsuk meg, hogy
34. Ha pedig a zsold vagy a kenyér nem érkezne meg időben, ő királyi felsé­
az ilyen típusú francia, angol stb.
hadseregek szabályzata mennyi­ gének katonái akkor is készségesen teljesítsék szolgálatukat, (...)" (Frigyes Vilmos
15 ben térhetett el a porosztól! [SZ] porosz király katonai szabályzata, 1713)

29 • V á l t o z á s o k E u r ó p a k ö z é p s ő é s k e le t i f e lé n a X V I - X V I I . s z á z a d b a n
A CEN TRU M TÓ L KELETRE A nagy fö ld ra jzi felfede­
zéseket követően Európa középső és keleti területei
fokozott m értékben kapcsoló dtak be a keresked elem ­
be, é le lm isze r- és n ye rsan y ag szá llítása ik ka l. Ez a n ya ­
gi haszon nal járt, ugyanakkor a tőkés v á lla lk o z á s o k
itt nem tudtak k ib o n ta ko zn i, s az ipar nem fejlődött.
(A váro sok fejletlensége miatt a céhes ipar sem vo lt
erős.) A z alapvető társadalm i és gazdasági viszo n y o k
vá lto za tla n o k m aradtak. A térség lem aradt a g azd a­
sági és társadalm i fejlő dés kö zp o ntjává (centrum ává)
vá ló N yugat-Európától. Perem területté (perifériává)
vá lt, am e ly a „ce n tru m " é le lm isze r- és nyersanyag el­
látója, illetve ip a rcik ke in e k fo gyasztó piaca lett.
LEN GYELO RSZÁG HANYATLÁSA Lengyelországban
a nö vekvő Nyugatra történő élelmiszer- és nyers­
anyagszállítások első számú haszonélvezője az erős
rendi jogokkal rendelkező nemesség volt. A z áruter­
m elésbe b ekapcso ló dó birtokosok úgy jutottak több
te rm é n yh e z, hogy a közös fö ld ek, sőt részben a jo b ­
bágytelkek rovására megnövelték majorságaikat (sa­
ját kezelésű birtokaikat). Az eladásokból szárma­
zó pénzt azo nban nem fektették be, nem fordítot­
ták birtokaik korszerűsítésére, hanem inkább fe lé l­
ték. Fö ld jeiket bérmunka helyett a jo b b ág yaikkal
m űveltették meg: em elték a robotmunka m e n n yisé ­
gét. A m ezőgazdaságban felhalm ozo tt pénzek jó m ó ­
dot teremtettek a lengyel nem esség szám ára, de nem
indították el ezt a réteget a polgárosodás útján.
A nem esi áruterm elés így a jobbágyi kötöttségek
megszilárdulásához vezetett, m ivel a robotterhek elől
m en eküln i akaró jobbágyságot megfosztották a sza­
bad költözés jogától (örökös jobbágyság).
A m ezőgazdasági áruterm elésből meggazdagodó
fő- és köznemesség tovább erősödött a királyi hata­
lommal szemben. A Jagelló-ház kihalása után (1572)
kiszélesítették a rendek alkotmányos jogait: szabadon
választhattak királyt, az uralkodó rendszeresen össze­
hívta országgyűlést és a rendek határozhatták meg az
adók m ennyiségét.
A rendek Báthori István erd élyi fejedelm et v á ­
lasztották meg k irály n ak (1 5 7 5 -1 5 8 6 ). A z erős kezű
Báthori együtt tudott m űködni a rend ekkel, s v is s z a ­
verte a B altiku m b an tám adó oroszokat.
A X V II. században a rendi jogok további bővítése
anarchikus viszonyokhoz vezetett. Az állam és a
törvényhozás működését leginkább a szabad vétó
(lib erum vető) jo gának felújítása akadályozta. E jog é r­
telm ében törvényt csak az o rszággyűlésen részt ve vő
összes nem es egyetértésével lehetett elfo gad ni. B ár­
m e ly ik nem es m egvétózhatta a tö rvén yjavaslato kat.
A nagy területű országot m ind inkáb b a nem esség
belső harcai kötötték le. Ezekbe so kszo r beavatkoz­
tak az abszolút hatalmat kiépítő szomszédok: Svéd ­
ország, O ro szo rszág , A u sztria és Po ro szország. A s z á ­
zad m ásodik felében m ár jelentő s lengyel területek
kerültek orosz fennhatóság alá .
A kora újkor / 193
O RO SZO RSZÁG N A GYH ATALO M M Á VÁLÁSA
IV. Iván (1 5 3 3 -1 5 8 4 ) a szolgálati birtokok rendszeré­
re tám aszkodva tovább erősítette a központi hatalmat.
Kím életlenül fellépett az ősi nemesi birtokosok (bo­
járok) ellen. A z ország belső területein fekvő fö ld je i­
ket elvette, és a szolgáló nem eseknek adta. Kegyetlen
despotikus hatalm át gyakori kivégzések, ö nkényeske­
dések jelezték. Felvette a császári (cári) címet (1 547),
am i kifejezte, hogy hatalm i és vallási téren is B izá n c
örökösének tekinti birodalm át. Kijáratot akart szerez­
ni a Balti-tengerhez, ám hódításait Báthori István a své­
dekkel és a dánokkal szö vetkezve visszaverte. A tatá­
rokat legyőzve a birodalom hoz csatolta Kazanyt, majd
A sztrahányt. Ezzel O roszország megszerezte a Vol­
ga medencéjét, területe m egkétszereződött. M egin­
dult a kegyetlen elnyom ásban élő orosz földm űvesek
m enekülése az újonnan elfoglalt pusztákra. E folyam at
eredm ényeként vált O roszország hatalm as területű és
népességű birodalom m á.
A z Iván h alálát követő zavaro s belső viszo n yo ko n
a Romanov-dinasztia lett úrrá (1 6 1 3 ). Folytatódott a
terjeszkedés U kra jn á b an és S zib é riá b an . I. (Nagy) Pé­
ter (1 689-1 725) felismerte, hogy Oroszország hatal­
mát csak a nyugat-európai minták átvételével bizto­
síthatja. K ím életlen m ó d sze re kke l, a hagyom ányokat
figyelm en kívü l hagyva látott h o zzá az ország á ta la k í­
tásáh o z. Külföldi mesterembereket hívott az ország­
ba, manufaktúrákat alapított (ezek egy részében a
jo bbágyok robottal dolgo ztak), erős flotta és korszerű
hadsereg fejlesztéséb e fogott. D espotaként nem érde­
kelte, hogy alattvaló i egyetértenek-e c é lk itű z é se iv e l.
A bojárokat is engedelm ességre kényszerítette. A ne­
m esek és a kish ivataln o ko k gyerm ekeit oktatásra kö­
telezte. Reform jai eredm ényeként az o rosz nem es­
ség szo ká saib a n , ö ltözködésben hasonlítani kezdett a
nyu gatiho z. Még jobban e lm é lyü lt a szakad ék a fran ­
ciás m űveltségű vezető réteg és az ország többségét
alkotó jobbágyság között.
Péter k ü lp o litiká já n a k egyik célja volt, hogy O ro s z ­
ország szám ára fagymentes, egész évben használható
kikötőket szerezzen. Ennek érdekében nem riadt visz-
sza a hódítástól, idegen népek leig ázásátó l. A dél felé
irán yu ló hadjáratokkal az orosz-török háborúk hosz-
szú sorát indította el. Nem sok eredm ényt ért e l, így
végső c é lja , a földközi-tengeri kijáratot jelentő tenger-
szorosok (B o szp o rusz és a D a rd an e llák) m eghódítása
h a lálak o r még igen távo lin ak tűnt.
A fontos balti-tengeri kereskedelm i útvonaltól a
X V II. század b an Svédország zárta el O ro szo rszág o t.
A balti térségben hegem óniát k iala kító svédeket az
északi háborúban (1 7 0 0 -1 7 2 1 ) győzte le. Ez tette
lehetővé, hogy a N éva torkolatában megalapítsa és
forgalm as kikötővé fe jle ssze Szentpétervárt (1 703 ).
AZ OSZMÁN BIRO D ALO M FÉNYKORA ÉS H A­
NYATLÁSA A z O szm án B irod alo m a X V I. száza d e le ­
jén M ezo p o tám ia, S z íria és Egyiptom e lfo g lalásával
 194 / A kora újkor

m egkétszerezte területét. M ekka m egszerzése után a
szultán o k felvehették a kalifa cím et. A terjeszkedés ré­
vén m egvám olhatták a levantei kereskedelm et, és nőtt
a kiosztható szpáhi birtokok m ennyisége, így a biro­
dalom gazdaságilag és katonailag is rendkívüli mér­
tékben megerősödött.
A fénykort I. (Törvényhozó) Szulejmán uralko dása
(1 5 2 0 -1 5 6 6 ) jelentette. A szultán az európai hatalm i
harco kba b eavatko zva meghódította Magyarország
középső részét. Ezután másfél é vszá zad o n át m agyar
földön ütközött meg a török és a H absburg B iro d alo m .
A m agyarországi védekezést m egkönnyítette, hogy a
törökök gyakran kétfrontos háborúra kén yszerü ltek:
keleten folyamatos harcban álltak a perzsákkal.
A levantei kereskedelem h anyatlásával a török á l­
lam jö ved elm ei is csökkentek. A z Európával folytatott
kereskedelem átalaku lt, az O szm án B irod alo m a N yu ­
gat n ye rsan y ag szá llító jává , és készterm ékeinek p ia­
c ává vá lt. A nem esfém ek kiáram lottak a b iro d alo m ­
ból. A törökök kereskedelmi kedvezményeket adtak
e lő szö r a fra n c iá k n a k , m ajd a v e le n ce ie k n e k és az a n ­
g o loknak. A kereskedelem ben végül a franciák sze­
rezték meg a vezető szerepet. A török despotizm us
(pl. m agánföldtulajdon hiánya) akad ályo zta a g azd a­
sági fejlődést, így a fejlő d ő Euró p ához képest a b iro ­
dalom egyre gyengült.
A X V I. száza d m ásodik felében lezárultak a hó­
dítások (1 5 7 1 , Lepanto). A terjeszkedés megakadá­
sa alapjaiban rengette meg a birodalmat: az új fö l­
dek h ián ya és az elm aradt zsák m á n y m iatt a hadse­
reg és az állam sze rve ze t m ár nem m űködött o la jo zo t­
tan. A gazdasági válság kö vetkezm ényei a hadsereg­
ben is je le n tke zte k: nem fizették a zsoldot, la zu lt a fe­
gyelem . A válságon átm enetileg az albán szárm azású
Köprülü M ehm ed n a g yve zír kegyetlen m ódszerekkel
lett úrrá (m egszilárdította a fegyelm et, helyreállíto tta a
szolgálati birtokok rendszerét). A hanyatlás fo lya m a ­
tát azo nb an nem tudta m eg állítan i. A Habsburgok a
X V II. század végén felszabadították Magyarországot.
A z O szm án Birodalo m helyzetét súlyosbította, hogy
ekko r m ár nem csak a H ab sb urgokkal, hanem O rosz­
ország hódító törekvéseivel is szem be kellett nézne.
A birodalom egyre inkább csak vé d e ke zn i tudott, s
lassan elvesztette nagyhatalmi helyzetét.

ARCHÍVUM

„A plebejus fiatalság szabadosságáról, valam int

LENGYELORSZÁG HANYATLÁSA
a birtokok elnéptelenedéséről tanácskozva e l­
határoztuk ( ...) , hogy faluhelyről csak egy fiú hagyhassa el apját, ha szo lgálni, de
különösen, ha tanulni vagy mesterségre megy ( ...) Ha pedig távozni akar, meg
kell szereznie a birtok urától az engedélyt és a bizo nyítványt, am ellyel mint fe l­
szabadított jobbágy az iparba vagy szolgálatba léphet (...) M inthogy szám os lai­
kus távozik aratás idején S zilé zia és Poroszország területére, am inek következ­
tében lengyel földön nem könnyű munkást vagy szolgálót talá ln i, ezért elren­
deljük, hogy m indezeket (...) büntetlenül tartóztassák fel, és adják át m unkára a
földbirtokosoknak (...) Elhatároztuk, hogy (...) polgárok és plebejusok nem vá­
sárolhatnak (...) birtokot (...) örökös vagy
X I-X V . sz a z a d zálogjogon.
[Elhatároztuk, hogy] az összes telepe­
sek és jobbágyok, mind a m i, mind bárm e­
lyik rendhez tartozó alattvalóink falvaib an,
akik azelőtt nem dolgoztak egy napot a hé­
ten nekünk vagy földesuruknak, kötelesek
minden telek után egy napot dolgozni a hé­
ten." (Lengyelországi törvények, 1496-ból
és 1521-bó'l)
Fogalmazza meg röviden, hogyan kíván­
B ják szabályozni a jobbágyok helyzetét!
Magyarázza meg, mely gazdasági folyamat
húzódik meg e törekvés mögött! Határozza
meg, mely társadalmi csoport érdekeit fejezi ki
a rendelkezések! [F]

A jobbágyság helyzetének változása

Kelet-Közép-Európában a XVI. században
7 k l Fogalmazza meg, hogy melyek a válto-
zás alapvető jellemzői! Hogyan változott
ezáltal a jobbágyok élete és jogi helyzete? M i­
lyen folyamatok idézték elő a változást? Ho­
gyan alakult a nemesség gazdasági helyzete a
rendelkezések nyomán? [F]
 A kora újkor / 195

„1 . A koronatanácsok, a Lengyel Korona és a litván nem zet s a koronához Báthori István orosz küldöttséget fogad.
tartozó összes más állam ok lovagjai és m indennem ű rendjei ezt biztosították Elődje, Valois Henrik kiszélesítette a ren­
m aguknak. És mi úgy határoztunk, hogy örök jogul akarjuk, hogy a mi életünk­ dek jogait, majd néhány hónapos ural­
kodás után Franciaországba menekült,
ben mi és az utánunk következő lengyel királyok ( ...) se ne nevezzünk ki, se
és átvette a francia trónt. Az őt követő
ne válasszunk, sem bárm ilyen választást ne tétessünk semmi módon, sem m ifé­
Báthori átmenetileg megszilárdította a
le kitalált ürüggyel, hogy az állam királyát, utódunkat trónra ültessük. Ezt pedig királyi hatalmat
azért, hogy m indig, örök időkig a mi halálunk és a mi utódaink halála után a k i­
rály szabad választása megmaradjon az összes koronarendeknek. ( ...)
3. S a koronaügyekben, m elyek a mi szem élyünket és a mi méltóságunkat
6 Hogyan változott meg Len­
gyelország hatalmi helyzete
a XVI—XVII. század során? Bizo­
fogják illetni, követségek idegen országba való küldetésére és külföldi követ­
nyítsa válaszát! [SZ]
ségek meghallgatására és elküldésére is, bárm ilyen hadsereg, avagy katonaság
gyűjtésére vagy fogadására, mi és utódaink sem ­ Lengyelország a XVI. és a XVII. században
mit kezdeni és cselekedni nem fogunk, mindkét i^ p i A XVII. században
l— 1 elveszített területek
nem zet koronatanácsának vélem énye nélkül, a
\ / / \ Kozákok
Szejm re [országgyűlés] tartozó ügyeket sem m i­
ben sem sértve. ( ...)
4. Háborút vagy általános felkelést nem fo­
gunk kezdeni valam ennyi rend Szejm jének en­
Moszkva
gedélye nélkül, ( ...)
6. G yakran előfordulhat az is, hogy oly sok
szenátor közt az álláspontok, vélem ények és vé­
lekedések különbözők lehetnek, s nem minden
ügyben megegyezők: ezáltal mi és utódaink, sa­
ját hatalm unkkal semmit ne döntsünk el, hanem
a lehető legbuzgóbban igyekezzünk, hogy m in­
dent egy vélem ényre hozhassunk, ( ...) " (Henrik
lengyel király törvényeiből, az ún. Henrik-féle
cikkelyekből, 1573)

Gyűjtse össze, hogy a rendek mely jogait erő­

ó sítik meg a cikkelyek! Állapítsa meg, hogy a
dokumentum szerint milyen szerepet tölt be a király
Lengyelországban! Készítsen a forrás alapján vázlat­
rajzot a lengyel állam működéséről! A forrás mellett
ehhez még milyen ismeretekre van szüksége? [I]
 196 / A kora újkor

„Meghallgattuk Felséged levelét, szeretett nővérünk,

OROSZORSZÁG
Erzsébet királynő. Kedves Nővérünk, rendelje el
NAGYHATALOMMÁ VÁLÁSA
nagykereskedőinek és minden kereskedőemberének,
hogy jöjjenek országainkba, minden kikötőnkbe. Holmogorba és Nyikolába
és Kólába régebbi engedélyokiratunk alapján, am elyet szám ukra kibocsátot­
tam, s ne legyen afelől kétségük, s rendelje el nagykereskedőinek, s minden
kereskedőemberének, hogy óvatosan, hadihajók kíséretében hajózzanak, mert a
dán király, aki dán királyi elődjeinek és saját magának velünk kötött egyezségét és
feszületre tett esküjét megszegte, új bajt kever, am ilyen még nem volt sohasem ."
(IV. Iván levele I. Erzsébet angol királynőhöz)
Határozza meg, kik és miért akarták megakadályozni az angol-orosz kereskedel­
ő met! Sorolja fel, mik voltak a Hanza kereskedelem legfontosabb termékei! Jelölje
be a térképen, mely útvonalat javasolta az uralkodó az angol kereskedőknek! [GY]

IV. (Rettegett) Iván trónszéke
Milyen jellegű volt az
! 1 orosz uralkodók hatalma?
Mi korlátozta hatalmukat? [F]
Határozza meg a forrás
alapján a cári hatalom jel­
legét! Vesse össze a nyugat-eu­
rópai abszolutizmusokkal! [F ]
„A m oszkvaiaknak sem m ilyen körülm ények között nem engedik meg, hogy
külföldre utazzanak, kivéve azokat, akiket a cár parancsára vagy kereskedés vé­
gett útlevéllel küldenek külföldre. És még abban az esetben is, am ikor kereskedők
üzleti ügyben utaznak külföldre, előkelő és tekintélyes szem élyeknek írásban hi­
telesített oklevelet kell kiállítaniuk, melyben biztosítékot adnak arra, hogy a kül­
földre utazó kereskedők áruikkal nem maradnak idegen földön, hanem visszatér­
nek. Ha pedig valaki, legyen az fejedelem , bojár, vagy bárki más, titokban, a cár
tudta nélkül idegen országba menne vagy fiát, vagy testvérét oda küldené, haza­
árulással vádolják meg, vagyonát és birtokait jobbágyaival együtt a cár javára el­
kobozzák. ( ...) Ha valaki fiát, testvérét vagy pedig unokaöccsét küldené külföld­
re, úgy őt m egkínozzák, hogy kiszedjék belőle, miért küldte őket idegen földre, s
vajon nem az-e a terve, hogy idegen seregeket küldet M oszkva ellen, hogy magá­
nak szerezze meg a hatalmat; avagy miféle más gazságot tervezett és ki bujtotta fel
erre." (Kotosinin feljegyzése, 1666-1667)

Orosz paraszti
> 'DevándoNás /jsr\
Orosz hódítás irányai
- / a XVII. sz.-tól ^

Nystadt
1721OQD
V- . -e,, .
Tobolszk
•étervár Turinszk
o____Tyumeny

Moszkva Kazany
XO-I552
Szimbirszk

Tambov
r Kurszk ° |1636
° ____ , oVoronyezs
y mm [isssi
h Poltava
Az Orosz Cárság
1533-ban
IV. (Rettegett)Jyán
hódításai
A Romanovok
hódításaifa XVII. s?í-ban
I. (Nagy) Péter i
hódításai

Oroszország a XVI. és a XVII. században
d Mely területeket hódította meg IV. Iván? Mi volt a hódítások
_ v _ l célja? Mely célok vezették Nagy Pétert hódító háborúiban?
Milyen etnikumú területeket hódított meg? Mi tette lehetővé sike­
reit? Elemezze, miért vált a XVI. századtól kedvezővé Oroszország
10 politika-földrajzi fekvése! [F]
A volgai tatár állam fővárosának, Kazanynak a bevétele 1552-ben
I \| Keresse meg Kazanyt a térképen! Mi volt a
l a l jelentősége a város elfoglalásának? Milyen
eszközök biztosítottak az oroszok számára fölényt
a tatárokkal szemben? Honnan származtak ezek az
eszközök? [F]
 A kora újkor / 197

Szentpétervár egy évszázaddal az alapítás után. A város képe a masírozó csapatokkal Péter szel­
lemét idézi
Keresse meg Szentpétervárt a térképen! Miért itt, az ellenség torkában hozta létre új
□ fővárosát az uralkodó? Az épületek és a katonák milyen törekvést jelképeznek? [F]

„És am ennyiben külföldi O roszhonba érkezik, híres és nálunk, Oroszhonban

nem ismert kézművesség mestere, házat kell neki adni és helyiséget tíz ember ok­
tatására vagy még nagyobbat is, és szigorú szerződést kell kötni vele, hogy ezeket
a tanítványait szorgalmasan és előttük semmit sem titkolva tanítsa.
És am ennyiben szorgalmasan fog tanítani, és am ennyiben megtanítja őket
mindarra, amit tud, akkor meg kell adni neki a szerződésben kikötött fizetséget és
még jutalm at is azért, hogy a tanítást semmit el nem titkolva végezte, és tanítvá­
nyait gyorsan megtanította a mesterségre, és haza kell engedni tengeren túlra be­
csülettel, hogy látva megjutalmaztatását, jöjjenek hozzánk más mesteremberek
is, és mindenféle mesterséget terjesszenek O roszhonban." (Poroszkov: Könyv a
szegénységről és a gazdagságról)
Állapítsa meg milyen szerepet szánt Péter az idegen mestereknek! Magyarázza
a meg, hogyan viszonyulnak Péter módszerei a kívánt változások jellegéhez! [F]

„A m i öltözködésüket illeti, a ruha, am elyet az oroszok általában viseltek,

hosszú öltözékből állott, am ely lábszáruk közepéig ért, oldalt ráncokba volt
szedve, és külsőre kicsit különbözött a női szoknyáktól.
Ennek következtében a cár elhatározta ennek az öltözéknek m egváltozta­
tását, és először kiadta a parancsot, hogy minden bojárja és az udvarhoz kö­
zel álló k, akik tőle fizetést kaptak, kegyvesztés terhe mellett öltözzenek an­ Péter rendelete alapján levágják a
gol divat szerint, ezüsttel vagy arannyal kivarrt vékony posztókaftánba, an ya­ bojárok szakállát. Aki ragaszkodott a
gi helyzetüktől függően. Ezek után M oszkva valam ennyi kapujára kifüggesztette hagyományos viselethez, annak adót
kellett fizetnie
ezt az angol posztóm intát, és kihirdette, hogy m indenki [a városba árut és é le l­
m iszereket hozó egyszerű parasztok kivételével] köteles magának ruhát varrat­
ni erre a m intára, és hogy m indenki, aki nem engedelm eskedik ennek a parancs­
6 Miért nem tűrte Péter az
orosz előkelők szakái Iviselé-
sét? Hasonlítsa össze a két kép ál­
nak, és a város kapuit hosszú kaftánban lépi át, köteles lesz ( ...) fizetni, vagy le
tal mutatott módszert! Melyik volt
kell térdelnie a város kapuinál, hogy elvágják a kaftánját, és olyan hosszú darab­
inkább jellemző Péterre? [F]
bal m egrövidítsék, ami termetéhez mérve feleslegesnek m utatkozik, ha így tér­
den á ll." (Perry angol kapitány feljegyzéseiből)

Állapítsa meg miért tulajdonított Péter ilyen nagy jelentőséget

a ruhaviseletnek! Határozza meg, milyen módszereket alkal­
mazott céljai megvalósítása érdekében! Tárja fel, milyen hatást
válthattak ki a rendelkezések! [F]

Ábécéskönyv, melyből a nősülni vágyó nemes ifjak tanulhattak.

Péter csak az írni-olvasni tudó nemeseknek engedélyezte
a házasságkötést
w Vitassuk meg e rendelet pozitív és negatív vonásait! [SZ]
 198 / A kora újkor
A z O szm án Birodalom
gyors ütemben és szinte fo­
lyamatosan terjeszkedett a
X V I. század közepéig. Ek­
kor - mint láttuk - a hódí­
tások leálltak, majd lassú
hanyatlás kezdődött. A fo­
lyam atnak szám os oka volt
(az európai fejlődés, a török
rendszer stagnálása stb.), s
16
nyilvánvalóan ezek összjá-
téka okozta a változásokat.
A különböző tényezők kö­
zött szerepe volt a földraj­
zi tényezőknek is, bár ezek
jelentőségét a tudom ány
eltérően ítéli meg. A z ún.
hatósugár-elmélet szerint a
17 birodalom hanyatlásában
jelentős szerepet játszott a
18
földrajzi távolság.
19
20
6 Tárjuk fel közölt források
alapján a hatósugár-elmélet
lényegét! [F]
J „
ixuscikk Róma
Török hódítás
[ ■ ) 1512-ig
I I 1520-ig XVI. századi kereskedelem
I I 1571-ig XVII. századi kereskedelem
I I 1675-ig Kereskedelmi szerződések
Buda
IX. 9.
Pétervárad
°^ Zim o ny
Nándorfehérvár Szendi
oDrinápoly
„A janicsárok szám a, akiket a császár állandóan az
AZ OSZMÁN BIRODALOM
udvarában tart, tíz- vagy tizenkétezer. Ezek a leg­
FÉNYKORA ÉS HANYATLÁSA
jobb emberei, akiket minden fegyver forgatására
kioktatnak, és begyakorolnak: puskára, íjra, szablyára, dárdára stb. ( ...) Keresztény
országokban, keresztény szülőktől született, rablással szerzett katonaság ez. Nincs
senki az egész népben, aki szabadabb volna a janicsároknál. Senki nem szegülhet
velük szembe, sem szóval, sem tettel. Zsoldjuk eleinte alacsony, de azután egé­
szen heti nyolc akcséra növekszik, a császár három havonként fizeti őket. M ind­
egyiknek ruhát adat és nadrágot közönséges posztóból, hozzá két inget és gatyát
is. Fegyverekkel is ellátja őket már szolgálatuk elején (...)" (Haris Dernschwam
Törökországi úti naplójából)
T fT l Állapítsa meg, milyen jellegű haderőt képviseltek a janicsárok! Jellemezze a jani-
^ csárok helyzetét! Magyarázza meg, miért rejt veszélyeket a janicsárság a szultáni
hatalomra nézve! f F ]
„Később a csatától [M ohács] távolabb táborozó rabszolgakereskedőkhöz vit­
tek, akik M acedóniába, ennek is G a llip o li nevű városába hurcoltak. ( ...)
Miután - mint valam i rossz pénzt - im m ár harm adszor kerültem vissza a
rabszolgakereskedőkhöz, lehordták haszontalanságom ért, s azzal fenyegettek
meg, hogy ha nem viselem magam jobban, étlen-szom jan börtönbe vetve fogok
elp usztulni. A zt mondtam, rágalm akkal halm oztak el, holott derék szolgaként
teljesítettem kötelességemet. ( ...) " (Georgievics Bertalan: Egy fogoly útja Török­
országban 1526-1539)
Jellemezze a török gazdasági és társadalmi viszonyokat! [F ]
Az Oszmán Birodalom a XVI—XVII. században
TI Mely hatalmak állták az útját az oszmánok-
w l nak a XVII. században? Jelölje be a térkép­
re a birodalom XVII. századi területveszteségeit!
Mikor és hol szenvedett először komolyabb katonai
vereséget a birodalom? Mennyiben járultak hozza
a gazdasági folyamatok az Oszmán Birodalom ha­
nyatlásához? Mennyiben változott meg az Oszmán
o Damaszkusz Birodalom politika-földrajzi helyzete a XVIII. szá­
Jeruzsálem zad elejére? [F]
Medina A TÖ R Ö K H A D SER EG HATÓSUGARA
Menet
Aktív
Viszonylat
Menetnap
+ harc
Távolság
harcok
(km)
idő­
időtar­
tar­
tama
tama
(nap)
(nap)
Az Oszmán Isztam bul-
Birodalom 1000 60 60 120
Függő Nándorfehérvár
területek
Nándorfehérvár-
; sereg 460 31 30 60
vonulása
Buda
B u d a-B é cs 240 16 15 30
Ö sszesen 1700 113
< Mennyiben függött össze a távolság és a végvá­
rak ellenálló ereje? Következtessen a távolság
és a hadjárat költségei közötti összefüggésre! [F]
A török haderő hatósugara
Jellemezze a török főerők felvonulását (hol
Filippopoli Isztambul gyülekeztek a csapatok, mennyi időbe telt a
felvonulás a magyar területek ellen, milyen útvona­
^ Gallipoli lon haladtak stb.)! Milyen összefüggés van a hadjárat
megszervezése és a szpáhirendszer között? Hogyan
hatottak a térképről leolvasható stratégiai sajátossá­
gok a szultáni politikára? [F]

30 • M ű v e l ő d é s é s é le t m ó d a kora újkorban
A TUDO M ÁNYOK ÉS A VILÁGKÉP VÁLTOZÁSA A
X V -X V II. századi változások és a tudományos eredm é­
nyek hatására a korábban m egkérdőjelezhetetlennek
vélt igazságok meginogtak. A világkép megváltozásában
élen járt a csillagászat a térképészet. Ezek nélkül nem
bontakozhattak volna ki a nagy földrajzi felfedezések.
Kopernikusz (1 4 7 3 -1 5 4 3 ) lengyel csillag ász a Föld
(geocentrikus világkép) helyett a Napot tekintette a vi­
lágegyetem központjának (heliocentrikus világkép).
M űvét kortársai alig ism erték, a későbbi csillagászo k
és fizikuso k azonban szám ításokkal igazolták á llítá­
sait. A z olasz G a lile o Galilei (1 5 6 4 -1 6 4 2 ) kísérletei­
vel (szabadesés, ingam ozgás, bolygók mozgása) bizo­
nyította Kopernikusz felfogását. Ezzel kihívta maga e l­
len az in k vizíció t, am ely elgondolásai visszavonására
kényszerítette. (Ennek ellenére szállóigévé vált m ondá­
sa: „És mégis m ozog a Föld!")
Kiem elkedő jelentőségű volt az angol Isaac Newton
(1 6 4 3 -1 7 2 7 ) [ájszek nyúton] m unkássága. N ew ton az
általános tömegvonzás és a mechanika törvényeinek
megalkotásával nem csak értelmezett több korábbi fel­
ismerést (pl. a bolygók m ozgását), de m atem atikailag
leírhatóvá tette a term észet fontos jelenségeit (pl. m o z­
gások). A mechanika (a testek m ozgásával és egym ás­
ra hatásával foglalkozó tudom ány) egységes rendszer­
be foglalásával óriási hatást gyakorolt a természettu­
dományokra és a filozófiára. A világ nagyot változott,
a vallási ellentétek kora lezárulóban volt. Newton A ng­
liában m ár szabadon fejthette ki gondolatait.
VÁLTOZÓ TÁRSADALOM- ÉS ÁLLAMKÉP A változó
világban az állam szerepéről vallott nézetek is m egvál­
toztak. Machiavelli (1 4 6 9 -1 5 2 7 ) a fejedelemi hatalom
mindenhatóságát hirdette, s az emberek korm ányzá­
sában a hideg szám ítást, az érdekek mérlegelését v é l­
te célravezetőnek. Elvetette az erkölcsi megfontolásokat,
és azt vallotta, hogy a cél szentesíti az eszközt. M ás ala­
pon, a hatalom isteni eredetére és katonai szem pontok­
ra hivatkozva indokolta a királyi hatalom korlátlanságát
X IV . Lajos nevelője, Bossuet (bosszüe, 1627-1 704)
A korszakban - akárcsak az ókorban Platón - szá­
mos szerző' próbálta meg leírni az ideális államot és
társadalmat. K iem elked ik e m unkák közül M orus T a ­
más (1 4 7 7 -1 5 3 5 ) U tó piája (Seholnincs ország), Cam -
panella (1 5 6 8 -1 6 3 9 ) N apállam a és Francis Bacon
(békn, 1 5 6 1 -1 6 2 6 ) Ú j A tlantisza. Ezekben megvalósít­
hatatlan álm okat (utópiákat) olvashatunk. Sze rző ik, m i­
közben egy-egy problém át orvosolni akartak (tulajdon,
elosztás), olyan merev rendszereket találtak ki, am e­
lyek - a m egfogalm azott cél ellenére - a végletekig, és
sokszor em bertelenül korlátozták a szabadságot.
A ngliában és H o llan d iáb an , ahol a gyors társadal­
mi és gazdasági változásokkal egy-két nem zedék alatt
lehetővé vált a szabad vá lla lko zá s és megszületett az
ellenőrzött hatalom , a gondolkodók a kialakult viszo ­
nyok értelm ezésére, javítására vá lla lko ztak .
A holland Hugó Grotius (gróciusz, 1 5 8 3 -1 6 4 5 )
A kora újkor / 1 99
úgy vélte, hogy a közösség tagjai lemondanak jogaik
egy részéről az együttélés kedvéért, e zze l mintegy
szerződést kötnek egym ással. V élem énye szerint a ha­
talom forrása a szerződést kötő em berek akarata.
Thom as Hobbes (hobz, 1 5 8 8 -1 6 7 9 ) szerint az ál­
lamot az emberek társadalmi szerződéssel hozták lét­
re, hogy legyőzzék a kezdetekre jellemző anarchiát
(„m indenki harcát m indenki e lle n "). V élem énye szerint
az em berek ö nzők, akiket csak az érdekeik m ozgatnak
(„em ber az em bernek farkasa"). Emiatt legjobb az ab­
szolút állam, ahol a polgárok a hatalom ra ruh ázzák jo ­
gaikat. A z állam joga eldönteni mi a jó , és mi a rossz,
mi a különbség a va llá s és a babona között. U g yanak­
kor a hatalom megvédi az alattvalókat a tám adásoktól
és jogsérelm ektől.
John Locke (lak, 1 6 3 2 -1 7 0 4 ) - a dicsőséges forra­
dalom A ngliájáb an - állam elm életében az alkotmá­
nyos monarchiát állította példaképül. Felfogása szerint
minden ember rendelkezik veleszületett természetes
jogokkal, melyek egy részéről lemond a társadalom
m űködőképessége érdekében (társadalm i szerződés).
A z állam nak cserébe biztosítania kell az alapvető em ­
beri jogokat (jog az élethez, a szabadsághoz és a tu laj­
donhoz) és azt, hogy a polgárok ellenő rizhessék a ha­
talm at. H a az uralkodó a társadalm i szerződést sem m i­
be ve szi, a népnek jogában áll felbontani a szerződést,
s elm ozdítani őt.
Locke a szerződést nem tartotta kötelezőnek az
egyénre nézve. Abban a korban még valóban lehetőség
nyílt a „kilép ésre" a társadalom ból: az em ber kivándo ­
rolhatott hazájáb ó l, vagy visszavonulhatott a term é­
szetbe. így tett - igaz, nem önkéntesen - a kor híres re­
gényének hőse, Robinson Crusoe.
ÚJ JELENSÉGEK A M INDENNAPOKBAN A kora újkor
rengeteg új kihívást jelentett: pl. felfedezték A m erikát,
új növények jelentek meg, vallási ellentétek osztották
meg az em bereket, átalakulóban volt. a társadalom és a
gazdaság. M indezek a jelenségek azonban kezdetben
csak a fejlett területeken voltak tapasztalhatók, és a
korszak végére is csak Európa területének töredékét ha­
tották át. A kontinens nagy részén a lakosság a koráb­
bi életét élte, megpróbálta átvészelni a háborúk p usz­
tításait, vagy a X V II. században az éghajlat lehűlésével
(„kis jégkorszak") beköszöntő újabb éhínségeket.
A fejlődés élére Nyugat-Európa (Anglia, H ollandia)
került (centrum). A z iparosodó területeken a jogi kü­
lönbségek helyébe fokozatosan a vagyoniak léptek.
Növekedni kezdtek a városok. 1500-ban még csak négy
100 0 00 főnél népesebb város volt Európában, míg száz
év m úlva már tizenkettő. Átalakulóban volt a városi
élet. A z építőanyagok közül a fa helyett előtérbe került a
kő és a tégla. Egyre több helyen burkolták az utakat és a
járdákat. Elterjedt a kém ények építése, m elyekkel a fűtés
nagyobb meleget adott és biztonságosabbá vált.
A z ókor óta letűnt várostervezés ismét előtérbe ke­
rült, melyet a városok gyors növekedése kényszerített
 2 0 0 / A kora újkor

ki. A zegzugos utakat néhol átvágták, az óvárosokban
egész városnegyedeket bontottak le. Ezt a nagyobb ka­
tasztrófák (pl. a londoni tűzvész) is elősegítették, miután
a városfalak továbbra is szűkre szabták a teret.
A nyom tatás és a p ap írip ar fejlő d ésével jelentős
m értékben emelkedett a kiadott könyvek és újságok
száma. A m űvelő dés és a szó rako zás összefonódott,
kávéházak n yílta k, egyre több sz ín h á z m űködött. A z
új jelenségek elő n ye it leginkább a felső , és részben a
középrétegek élvezhették.
A tisztálkod ás (higiénia) szerepét a tudo m án y is
csak részben ism erte fe l, a m egvalósítás feltételei pe­
dig még h iá n yo zta k. A z em berek továbbra is ritkán
tisztálko d tak, a városokat sze n n y borította el. A né­
pességet éhínségek és járványok tizedelték; a lako s­
ság fele továbbra sem érte meg a felnőtt kort.
A korszak azért is sajátos, mert sok válto zás (pl. a
környezet átalakítása, a hadsereg m egú julása, az erős
állam kiépülése) éppen csak elkezdő dö tt ekko r, és a
következő század b an vált je lle m z ő v é .

ARCHÍVUM

„A k ik elm élyedtek a tudom ányokban, vagy

A TUDOMÁNYOK
em pirikusok voltak, vagy dogmatikusok.
ÉS A VILÁGKÉP VÁLTOZÁSA
A z em pirikusok egyre csak gyűjtenek,
mint a hangya, és felélik, am it gyűjtöttek: a racionalisták önm a­
gukból szőnek fonalat, akár a pók. Pedig a méh választja kette­
jük között a helyes utat, mert a kert és m ező virágaiból hord­
ja össze anyagát, de saját képességeinek megfelelően alakít­
ja át és rendezi el. Ehhez hasonlít a filozófus m űhelye is,
ha jól van berendezve: nem csupán és nem is elsősorban
az elm e erejére tám aszkodik, de a term észettudom ány és
a m echanikai kísérletek anyagát sem raktározza el tel­
jes egészében em lékezetébe, hanem értelm ével feldolgoz­
za és rendszerezi. A kísérleti és értelmi adottságok (eddig
hiányzó) szorosabb és szilárdabb egységére kell tehát remé­
nyeinket alap ítan unk." (Francis Bacon: Nóvum Orgánum)
* Sorolja fel, melyek a tudományos megismerés alapvető út­
jai a korszakban! Határozzák meg a szöveg segítségével az
empirikus és a racionális megközelítés lényegét! Magyarázza meg,
miben látja Bacon az empirikusok és a racionalisták hibáit! [F]

Kopernikusz (1473-1543) lengyel csillagász világképe

T fT l Mi az alapvetően új Kopernikusz világképében? [F]

Rembradt (1606-1669)
Anatómialecke
Milyen változást figyelhe­
tünk meg az orvostudo­
mány fejlődésében? Alkossunk
képet a korabeli higiénés vi­
szonyokról! [F]

Galileo Galilei olasz csillagász. Művé­

ben Kopernikusz felfogását átvéve
népszerűsítette a napközpontú fel­
fogást. Hiába próbálta az új gondo­
latokat vita formájában, a föld- és a
napközpontú felfogás párharcaként
ábrázolni, a római inkvizíció nézetei
megtagadására kényszerítette
 A kora újkor / 201

„M inden csak dísz és sallang. Valóságos különb­

VÁLTOZÓ TÁRSADALOM-
ség nincsen m iköztünk. Ahogy a komédiások egyik
ÉS ÁLLAMKÉP
percben császári vagy hercegi maszkot öltenek, a
másikban pedig már szolgák, vagy szánandó teherhordók, az elóTrt szerep sze­
rint, a császárral is éppen így áll a dolog. N yilvános pompája kápráztat, de a füg­
göny hasadékán át figyelve, igen közönséges ember őkelm e is, néha még közön­
ségesebb, mint a legutolsó alattvalója. Ő is m eghunyászkodik, bosszús, irigy, mint
akárki más, gondok és félelm ek szorongatják torkát, ha seregei közepén halad.
Vagy azt hiszed, hogy őt kevésbé kerülgeti a guta, mint téged? Lázas fájdalm ai kü­
lönbek és királyibbak, mint a tiéd? És ha öregség dönti meg a hátát, megszabadít­
ják-e testőríjászai ettől a tehertől? Ha borzong a halálfélelem től, megnyugtatja-e
/ K Határozza meg, mit figu-
majd az udvari emberek jelenléte? Ha féltékeny, ha dühöng, megszelídíti-e a mi ^ ráz ki Montaigne! Állapítsa
hízelgésünk? Még az égbolt minden csillagával és gyöngyös díszével kivarrt meny- meg, mi az alapvetően új gondo­
nyezetes ágy sem használ neki, ha elfogja a hasgörcs!" (Montaigne: Esszé, 1580) lat okfejtésében! [ F]

„A z embert (aki természettől fogva szereti a szabadságot és a mások feletti

uralmat) azoknak az önkorlátozó intézkedéseknek bevezetésére, am elyek közt,
mint látjuk, az állam ban él, végső soron csakis az az ok, cél és szándék készteti,
hogy ily módon önfenntartásáról és élete zavartalanabb folyásáról gondoskodjék.
Vagyis szabadulni akar abból a nyomorúságos hadiállapotból, am ely (...) az em ­
ber természetes érzelm einek mind ez ideig szükségszerű következm énye, amíg
nincs valam ilyen látható hatalom, hogy kordában tartsa a büntetéstől való félelem
eszközével, és a ( ...) természeti törvények megtartására kényszerítse.
Mert a természeti törvények, vagyis az igazságosság, méltányosság, szerény­
ség, megbocsátás, egyszóval az a törvény, hogy ne tégy másoknak olyat, amit ma­ Határozza meg, milyen prob­
gadnak nem kívánsz, önmagukban - azaz ha megtartásukra semm ilyen hatalom­ lémát elemez Hobbes! Fo­
galmazza meg, mit tart az ember
tól való félelem nem kényszeríti az embereket - ellenkeznek természetes érzelm e­
alapvető természetéről! Magya­
inkkel, am elyek részrehajlásra, büszkeségre, bosszúra és más hasonlókra késztet­ rázza meg, minek a létét igazolja
nek m inket." (Thomas Hobbes Leviatán, 1651) 6
ezzel! [F]

„A z ember teljesen egyenlőnek és szabadnak született. Megvan a joga, hogy

békésen és zavartalanul éljen azokkal a jogokkal, melyeket a természeti törvény
neki nyújt. A természet nemcsak hogy arra ad jogot, hogy megvédje javait: azaz
életét, szabadságát és vagyonát a mások jogtalansága vagy merénylete ellen, ha­
nem arra is, hogy ítéljen és meg is büntesse azokat, akik a természeti törvényt meg­
sértik. Ha pedig rendkívül nagy bűnről van szó, még halállal is sújthatja a vétkest.
Ámde az állam ban ez nem lehetséges. Ennélfogva az állam ban az emberek meg
vannak fosztva természeti jogaiktól. E jog az állam ra van átruházva, m ellyel ez
a szükséghez képest intézkedik, de az intézkedések (törvények) úgy tekinthetők,
mintha a polgárok maguk hozták volna. A magánbíráskodás megszűnésével a szu­
verenitás [főhatalom] az állam ra száll. Törvényeket fognak hozni. M ásrészt a kö­
zösség megbíz egyeseket a törvények végrehajtásával. Ezek az emberek megszün­
tetik a polgárok közt fölmerülhető ellentéteket, és a törvényben megszabott bün­
tetéssel sújtják azokat, akik a társadalom egésze vagy annak egyes tagjai ellen vé­
tenek. A következőkből azonban ki fog derülni, hogy a korlátlan uralom, melyeket
ném elyek úgy szeretnek feltüntetni, mint az egyetlen lehetséges kormányformát, John Locke az angol alkotmányos
valójában összeférhetetlen a polgári társadalommal és általában nem polgári kor­ monarchiát tekintette ideálisnak
mányform a. A polgári társadalom célja ugyanis az, hogy megszüntesse a termé­
szetes állapottal járó azon kellemetlenségeket, melyek az önbíráskodásból szár­
m aznak. O lyan fennhatóságot akar teremteni, hová mindenki föllebbezhet, hol
mindenki oltalmat talál a jogtalanságokkal szemben. Oda fordul, ha pőre van, és
engedelm eskedik az ítéletnek is. ( ...) S mivel a hatalom kihasználására amúgy is
hajlamos emberi gyarlóság túl nagy kísértésnek van kitéve, ha ugyanazok az em ­ Sorolja fel, melyek az embe­
berek tartják kezükben a törvényhozó hatalmat, mind a törvények végrehajtásá­ rek alapvető jogai! Állapítsa
nak hatalmát, megfelelően rendezett állam okban, ahol úgy veszik figyelembe az meg, mi jellemzi egyén és közös­
egész érdekét, ahogy kell, a törvényhozó hatalom külön szem élyek kezébe van le­ ség viszonyát! Határozza meg,
téve, akiknek, ha megfelelő módon összegyűlnek, hatalmuk van arra, magukban mely államberendezkedés védhet
meg az önkénytől? Fogalmaz­
vagy másokkal együtt, hogy törvényeket alkossanak, de miután megalkották, eze­
za meg a szöveg alapján Locke
ket elkülönítik tőlük, és ők maguk is alá lesznek vetve az általuk hozott törvények­
alapvető tanának, a társadalmi
nek." (Locke: Értekezés az emberi értelemről) szerződésnek a lényegét! [F] 8
 2 0 2 / A kora újkor

ÚJ JELEN SÉGEK
A MINDENNAPOKBAN

A városok fejlődése
Milyen tendenciák állapít­
hatók meg a városok lélek-
számára vonatkozóan? Milyen re­
gionális különbségek figyelhetők
meg a térképen? [ F]

„A londoni hidat joggal szám ítjuk a világ csodái közé, ha meggondoljuk,

hogy mennyi hozzáértéssel vetették meg alapját a huszonegy kőpilléren az á l­
landóan áradó és apadó v íz fölött." (Fynes Morison)

„A kocsik és a szekerek úgy dübörögnek minden utcán, mintha maga a világ-

Mutassa be a forrás alap­
ján a XVII. századi London
képét! Gyűjtse össze a régi és az
új vonásokat! Magyarázza meg,
milyen értelemben nevezhetjük
már modern nagyvárosnak Lon­
dont! [SZ]
egyetem robogna kerekekre szerelve; a férfiak, a nők és gyerm ekek olyan sűrű ra­
jokban verődnek össze minden sarkon, hogy a házakat póznákkal kell megtámo­
gatni, mert különben ledöntenék a tülekedésben. Ráadásul itt kalapács dong, ott
vödör csöröm pöl, emitt fazék kong, amott vizestartályokat görgetnek. Hordárok
verejtékeznek terhük alatt, kalm ár pénzeszsákot c ip e l. A házalók (akár a legyek
után kapkodó békák) egyik boltból ki, m ásikba be. A kereskedőknek (mint v a la ­
mi táncos kedvű legényeknek) folyton já r a lábuk, nincs egy pillanatnyi nyugtuk.
Úgy sürgölődnek, akár a falusi ügyvédek a törvényszéken." (Thomas Dekker)

— Anglia és Wales — Itália

— Írország Spanyolország
— Hollandia Ausztna és
— Német területek Csehország
— Franciaország — Lengyelország

Londoni kávéház. A gyarmatokról származó kávé élvezete és az új típusú ven­ Európa népessége a XVI—XVII. században
12 déglátás a XVII. század második felében, a puritán diktatúra bukása után terjedt
TfGl Hogyan alakult Európa össznépessége a
el Angliában
^ korszakban? Milyen regionális különbsé­
J Milyen gazdasági, társadalmi és politikai változások tették lehe­ gek figyelhetők meg? Mely folyamatokkal lehet
13 l j tővé a kávéházak elterjedését? [F] összefüggésbe hozni a népességszám alakulását?
 A kora újkor / 2 03

A londoni nagy tűzvész a pestisjárvány

után tört ki (1666)
Mely tényezők idézhették
elő, hogy a tűz szinte az
egész várost elpusztította? Mi tud­
ta útját állni a tűzvésznek? [F] 14

„ ( ...) A tűz egész éjjel folytatódott ( ...) és még csak szította az erős keleti szél,
és elősegítette a száraz évszak. Elgyalogoltam a tegnapi helyre, és láttam, hogy
lángokban áll a Cheapside-tól a Tem zéig a belváros egész déli része, és végig a
Cornhill mentén (mert most már a szél ellen és annak irányában is szabadon ter­
jed a tűz), (...) Most már a Szent Pál-templomra is átterjedt; a templom fel van á ll­
ványozva, ami nagyban segíti a tűz terjedését. A tűzvész olyan nagy kiterjedésű, Soroljon fel néhány ténye­
zőt, amiért szinte az egész
és az emberek annyira megbénultak, hogy az elején nem is tudom, miféle csügge-
város elhamvadt! Fogalmazza
dés vagy átok ült rajtuk: alig m ozdultak, hogy eloltsák a lángokat, így semmi mást
meg, milyen hatással lehet egy
nem lehetett hallani, mint kiáltásokat és jajveszékelést. M indenki fejvesztetten ro­ fejlődésben lévő városra egy tűz­
hangált, és a döbbenet annyira megbénította az embereket, hogy meg sem próbál­ vész vagy természeti katasztrófa!
ták javaikat m enteni." (John Evelyn naplójából) [SZ] 15

„Jómagam a városban maradtam egészen addig, míg egyetlen héten több

mint 7400 ember meg nem halt, ebből több mint 6000 pestisben, addigra már
a lélekharangok zúgásán kívül alig lehetett zajt hallani a városban; addigra
már úgy végig tudtam sétálni a Lombard utcán, hogy alig több mint húsz em­
berrel találkoztam , és ötvennél is kevesebbel a tőzsdén; addigra már egész csa­
ládokat, tíz-tizenkét embert együtt söpört el a betegség; már orvosomat, magát Készítsen leltárt arról, hogy
mekkora volt a pestis pusz­
dr. Burnetet is elvitte a pestis, pedig korábban ( ...) túl is élte az egy hónapos vesz­
títása! Sorolja fel, hogyan tudtak
tegzárat saját házában; addigra már az éjszakák, bár egyre hosszabbodtak, túl rö­ ellene védekezni! Miről tanúsko­
vidnek bizonyultak arra, hogy fátylat borítsanak azok temetésére, akik előző nap dik a forrásban megismert utca­
pusztultak el a betegségben." (Sir Georg Carteret levele feleségének , 1665) név? [ í ]

r =0
Nézőpontok

A X V I—X V II. század b an a fejlő dés é lvo n a láb a kerülő területeken az élet korábbi a la p p illé re i, az értékek, az
állam szerepe, a tu lajd o n viszo n yo k stb. m ind gyors ütem ben alaku ltak át. A régi helyett felép ülő új sokszor
kegyetlen arcát mutatta, s Itáliától A ng liáig szám os gondolkodó a letűnt és az új világ b ajaira orvosságot ke­
resett. A gondolat világ áb an ezért keresték az id eális világ o t, a társadalom hibáktól mentes szervező dését.
A zo n b a n , m int m inden mesterségesen kitalált világ ké p , a célpontba állított hibákat k ikü szö b ö lte, ugyanak­
kor még több problém át teremtett.

L J
I Tárja fel, mely problémát kívántak megoldani az utópiák szerzői! Elemezzük a megoldásokat! Milyen új problémákat
teremtenek a spekulatív úton született elképzelések? Melyek a hasonlóságok és a különbségek Utópia és Napállam
között? [SZ]
Vizsgáljuk meg az ember szerepét, szabadságát az elképzelt világokban! Miben bízva látják működőképesnek rend­
szereiket a szerzők? Mit feltételeznek - a képzelt világban - az emberekről? [I]
 2 0 4 / A kora újkor

„O tt, ahol magántulajdon van, ahol m indenki mindent pénzzel mér fel,
ott a közügyeket aligha intézhetik valaha is igazságosan és m indenki szám ára
kedvezően, hacsak azt nem valló d , hogy igazság uralkodhatik ott, ahol a gaz­
emberek kaparintanak meg minden jót, hogy boldog élet lehet ott, ahol a javak
kevesek között oszlanak meg, akik m indenből hasznot húznak, s ahol a többség
teljes nyom orban él.
Em lékezetem be idézem Utópia lakóinak bölcs és elism erésre méltó intézm é­
nyeit: náluk néhány törvény van csupán, de olyan sikeresen intézik a közügye­
ket, hogy bár m indenki megkapja, ami érdem szerint já r neki a javak egyenlő e l­
osztása folytán, m indenki bővében van azo knak. ( ...)
A törvény m egszabhatja például, hogy m indenkinek csak bizonyos megha­
tározott kiterjedésű földje és meghatározott nagyságú pénzösszege lehet; tör­
vény biztosíthatná, hogy az uralkodó ne legyen túlontúl hatalm as, a nép pedig
szerfölött féktelen, és ha a hivatalvadászat m egszűnnék, a hivatalok nem lenné­
nek adásvétel tárgyai, és viselésük nem járna oly nagy költségekkel, akkor nem
adódnék alkalom arra, hogy gazdagok töltsék be a tisztségeket; am elyeket pe­
dig inkább tehetséges em bereknek kellene betölteniük" (Morus Tamás: Utópia,
Morus Tamás (1477-1535). Vili. Henrik
1516)
angol király kancellárja volt. Szembe­
fordult az anglikán egyház létrehozá­
sával, ezért az uralkodó kivégeztette „Ezek az emberek - köztük sok filozófus - Indiából jutottak oda, a tatárok és
más fosztogatók meg zsarnokok elől m enekülve; ekkor elhatározták, hogy a filo ­
zófia tanításai szerint közösségben fognak éln i, és bár a nőközösség nem szokás
Kövesse végig az ábra gon­ ama vidék népei között, ők mégis bevezették, és most így élnek. M inden dolguk
dolatmenetét! Vesse össze közös; tisztviselők kezében van letéve őrzésük és elosztásuk joga, úgyhogy nem ­
a szövegekkel! Keressen még csak az élelm ezés, hanem a tudom ányok, tisztségek és szórakozások is mind kö­
olyan tényezőket, amelyekkel ki­ zösek, de oly módon, hogy senki semm it nem tud eltulajdonítani.
egészíthető az ábra! Melyek az utó­
A zt m ondják, a magántulajdon úgy jött létre, hogy az emberek különálló csa­
piák pozitív és negatív összetevői?
ládokat alkotnak, feleséget vesznek és gyerm ekeket nem zenek, s ez önzést, ön­
Mely tényezők határozhatják meg
a kérdésre adott választ? [F] szeretet szü l, mert, hogy gyerm ekeiket gazdaggá tegye, méltóságra em elje, vagy
hogy örökséget hagyhasson rájuk, m indenki, aki nem fél és hatalm as, a köz raga­
Az utópiák
dozójává lesz, akinek pedig nincs ha­
talm a, az zsugorivá, árm ánykodóvá és
az emberek az ú) rend képmutatóvá vá lik .
gyarlósága visszásságai De ha m egszűnik az önérdek, ak­
kor megmarad a közösség. ( ...)
A tisztviselőket a négy vezető vá ­
lasztja ki a céhek m estereivel együtt,
akik nagyon tudják, ki a legalkalm a­
sabb azokra a mesterségekre, am elyek­
ben m űködnie kell; javaslatot tesznek
utópiák
a tanácsban, és m indegyikük elmond
mindent, am it a jelöltekről tud. De
Nap csak az lehet, aki ismeri az összes
az emberek megvál­
végletes egyes problémák népek történetét, szokásait és szertar­
toztathatóságának
megoldások megoldása tásait, az összes állam form ákat, a mes­
Aúziója
terségek és törvények feltalálóit. ( ...)
Nagyon bizonyosak vagyunk mi
abban, hogy egy ilyen tudós ember tud
élet idegen, korm ányozni, bizonyosabbak, mint ti,
a szabadság más gondok
leegyszerűsített akik fel magasztaljátok a tudatlanokat,
korlátozása jelentkezése
válasz
alkalm asnak tartván őket a korm ány­
zásra csak azért, mert úrnak születtek,
vagy mert a hatalm asok pártjai segítet­
ték őket uralom ra. Ezzel szemben a mi
Napunk lehet, hogy szerencsétlenül
fog korm ányozni, de sohasem lesz ke­
gyetlen, sem gonosz, sem zsarnok az
olyan em ber, aki oly sokat tud. ( ...) "
(Campanella: A Napváros, 1602)
 Magyarország
a kora újkorban
3 1 • Az önálló Magyar Királyság bukása
A KIRÁLYI HATALOM ÖSSZEOMLÁSA II. (Jagelló)
Ulászló (1 4 9 0 -1 5 1 6 ) úgy nyerte el a koronát, hogy
a m agyar rendek körülbástyázták jo gaikat: az u ra lko ­
dó nem szedhetett re n d kívü li hadiadót, megfogadta,
hogy saját költségén védi meg az országot és a ren­
dekkel együtt ko rm án yo z. Nem csupán a k irá ly erély-
telenségén m úlott, h o g y - e lő d e iv e l ellentétben - nem
tudta megerősíteni a királyi hatalmat. M átyás uralm át
követően egyetlen társadalm i csoport sem vo lt igazán
érdekelt ebben. M átyás magas adói pedig kim erítették
az ország gazdaságát.
A királyi jövedelmek rövid idő alatt 2 0 0 0 0 0 a ran y­
forintra apadtak (m ely önm agában is kevés lett vo ln a
a végvári rendszer fenntartására), a királyi birtokok te­
rülete tovább csökkent. A fekete sereget nem tudták
e ltartan i, így a zsoldos haderő felbomlott.
A RENDI KORM ÁNYZÁS A k irályi hatalom tám oga­
tásában korábban érdekelt köznem esség - b ízva sa­
ját erejében - az o rszággyűléseken ö n álló erőként
lépett fel a bárókkal szem b en. A bárók a királyi ta­
nácson keresztül irányították az országot. M egsze­
rezték a re n d kívü li hadiadó beszedésének jogát, és
jelentő s bandérium okat állítottak fel. A köznemes­
ség a vármegyékben és a jó részt Rákos m ezején tar­
tott országgyűléseken próbálta ellensúlyozni a bárók
hatalmát.
A köznem esek egyik ve ze tő je , az ítélőm esterségből
nádorságig em elked ő W erbőczy István jogi m u n ká­
já b an , a Hármaskönyvben (Tripartitum , 1514) össze­
foglalta a szokásjogot és korának rendi jogfelfogását.
M űve alap vető jogforrásként szo lgált egészen 1848-
ig. W e rb ő c z y a nem esi szabadságjogokat az A ra n y ­
b u lla és az 1351-es törvények alap ján fo g alm az­
ta meg. Felfogása szerint az országot a Szent Koro­
na testesíti meg, melyet a rendek és az uralkodó kö­
zösen alkotnak (Szent Korona-tan). Sajátos társadalm i
szerző d ésnek é rte lm e zi, hogy a rendek lemondtak jo­
gaik egy részéről a k irá ly ja vá ra , de m egm aradt a jo ­
guk a törvényalko tásra és a szabad kirá ly vá la sztá sra .
A rendi küzd elm ekb en a köznemesség egy nép­
szerű báró, Szapolyai János mögött sorakozott fel.
Sza p o lyai az ország legnagyobb birtokosaként és er­
d élyi vajd akén t igényt tartott a koronára. M iko r a k i­
rályt szélütés érte, az országgyűlés Sza p o lyai érd eké­
ben elfogadta a rákosi végzést (1 5 0 5 ). Ebben kim o n d ­
ták, hogy csak magyar születésű királyt emelnek a
trónra. Ulászló és a bárók S za p o ly a iv a l szem ben a
Habsburgokhoz kö zeled tek. A két u ralko d ó h áz há­
zassági szerződést kötött (eszerint Jagelló A n n a H ab s­
burg Ferd in án d d al, H absburg M ária Jagelló Lajossal
lép házasságra).
A DÓZSA-FÉLE PARASZTH ÁBO RÚ, 1514 A bárók
és a köznem esek ereje kioltotta egym ást, em iatt az
o rszággyűlési határozatok nem va ló su ltak meg, az o r­
szág ko rm án yzása egyre nehezebbé vált. A k ö zn e ­
messég egyedül a jobbágyság rovására tudott ered­
m ényeket e lé rn i. A jóm ódú áruterm elő parasztság jö ­
vedelm ét kívánták m egcsap oln i, m iko r bevezették a
mezővárosokban is a fejenkénti adózást. A parasztok­
nak előírt vad ászati és halászati tilalo m pedig a jo b ­
bágyság legszegényebb rétegeit sújtotta. Kísérletet tet­
tek a szabad költözés korláto zására is.
A nemesek korlátozó törekvései gyorsították a
jobbágyság helyzetének folyamatos romlását. A M á­
tyás idején jelentősen m egem elt adók ugyanis az u ra l­
kodó h a lála után sem csökkentek szám o ttevő en, csak
m ár nem a k irá ly i udvar bevételeit gyarapították.
Ilyen viszo n y o k között hirdette ki Bakócz Tamás
esztergom i érsek a pápai felhívást keresztes hadjárat­
ra. A rendek elle n e zté k a tervet, mert féltek a paraszt­
ság felfeg yverzésétől, m ásrészt nem látták id ő szerűnek
a török m egtám adását. Érdekellentéteik miatt a z o n ­
ban nem tudtak hatékonyan fellép n i a keresztes had
toborzása e lle n .
A g yü le ke ző keresztesek élére nem állítottak te kin ­
télyes, e lő ke lő szárm azású vezért. A török e lle n i har­
cokb an kitűnt egyszerű végvári katonát, Dózsa Györ­
gyöt nevezték ki a keresztesek vezérének. A gyorsan
nö vekvő létszám ú és egyre elégedetlenebb tömegtől
m egrettenve a nem esek leállították a szervezést, de
m ár késő vo lt. Az Alföld mezővárosaiban a hangu­
lat egyre inkább a nemesség ellen fordult. A p arasz­
tok nem esi ud varh ázakra törtek. A keresztes hadjárat­
ból jobbágyfelkelés lett. A jo bbágyok elle n sze g ü lé sé ­
nek va llá si oka is vo lt: úgy érezték az urak m egakadá­
ly o z z á k , hogy tegyenek va la m it az üdvö zülésért, a m i­
kor fel akarták o szlatni a keresztes hadat
A jobbágyok főseregét Temesvárnál a főúri párt
ve zé re , Báthori István verte le, p o litikai e lle n lá b a ­
sa, Szapolyai János segítségével. A felkelés vezetőit
k ín h a lálra ítélték. M egtorló tö rvényekkel sújtották
az egész jobbágyságot: elvették szabad költözési és
 2 0 6 / Magyarország a kora újkorban

fegyverviselési jogát, és heti egy nap robotra köte­
lezték őket.
A VÉGVÁRI VO N AL ÖSSZEOMLÁSA A török közel-
keleti térnyerése felborította a m ár korábban is inkább
az O szm án B irod alo m ja vá ra b ille n ő erőegyensúlyt a
déli határvid éken. To váb b rontotta a helyzetet a m a­
gyar k irályi hatalom m eggyengülése: em iatt a végvá­
rak állaga egyre romlott, és a fizetetlen katonák szét­
széledtek.
Ulászló közeledése a Habsburgokhoz nem biztosí­
tott védelm et a törökkel szem ben. Sőt m ivel a szultán is
csatlakozott a Habsburg-ellenes hatalm i szövetséghez,
inkább veszélyt jelentett Magyarországra. A ddig, am íg
a Tö rök Birodalm at a keleti terjeszkedés kötötte le, por­
tyákon kívül nem érte tám adás az országot, és a M átyás
idejében kötött békét többször megújították.
A gyerm ekként trónra kerülő II. (Jagelló) Lajos
(1 516-1 526) udvara az állan d ó su lt a b elp o litikai z ű r­
zavarb an nem fordított kellő gondot a török veszély
diplomáciai elhárítására (a békét sem újította meg).
I. Szulejmán tám adott, és hadai elfoglalták Nándor­
fehérvárt (1 5 2 1 . augusztus 2 9 .). A z ország nyitva állt
a török előtt.
A m agyarok egyetlen hatásos véd elm i intézked é­
sét az jelentette, hogy Tömöri Pál kalo csai érseket k i­
nevezték a D é lv id é k („A lsó -M ag yaro rszág ") fő ka p i­
tán yává . A harcos főpap kisebb sikereket elért, ám a
katonai helyzetet nem tudta megfordítani: sorra ke­
rültek török kézre a d é lvid é ki végvárak (pl. O rsó vá ,
Szö ré n y, Pétervárad).
1526-ban Szulejmán 60 0 0 0 katonával ismét tá­
madást indított. A k irá ly harcb a hívta az ország ne­
m eseit, de a bárók és a köznem esség csak lassan gyü­
lekezett. A mohácsi síkon Tö m ö ri Pál vezetésével a
20-25 0 0 0 fős m agyar sereg - nem vá rva be a horvát­
országi és a cseh segédhadakat és Sza p o lyai Szeged­
nél állo m áso zó seregét - kísérletet tett a török meg­
állításá ra. 1526. augusztus 29-én a csata néhány óra
alatt a magyarok teljes vereségével végződött. A ka­
tonai veszteségeken kívü l a magyar bárók és főpapok
jelentős része is elesett a harcb an. A király m en ekü­
lés közben a Csele-patakba veszett.
Szu lejm á n a csatát követően bevonult a véd tele­
nül hagyott Bu dára. C sap atai a várat kirab o lták, a v á ­
rost felégették. A törökök útjába kerülő nép fejvesztve
m enekült. M ive l Buda megtartása költséges, és kato­
nai szem pontból ve szé ly e s lett vo ln a (a szultán tudott
pl. Sza p o lyai seregéről), Szu lejm á n még ebben az é v ­
ben e lvo n u lt, foglyok tíz e z re iv e l. Az ország azo nb an
k irá ly és végvári vonal híján kiszolgáltatottan állt a
török hódítással szemben.

ARCHÍVUM

Tárja fel a forrás alapján a
magyar rendek szándékait!
Magyarázza meg, hogy hogyan
hatottak a rendelkezések a királyi
hatalom helyzetére! [F]
„2 . ( ...) ez ország ( ...) alattvalóit és lakosait régi joga­
A KIRÁLYI HATALOM
ÖSSZEOMLÁSA
ikban és jóváhagyott szo ká sa ik b a n ... meg fogjuk tar­
tani, úgy, hogy [amit ( ...) néhai M átyás király úr tet­
te] az ő ártalm ukra és elnyom ásukra, valam int e régi szokások ellenére ( ...) sem ­
mi újítást nem fogunk behozni, azokat pedig, am elyeket a néhai igen dicső M á­
tyás király úr hozott be, eltöröljük, adót, vagy egyforintos taksát semmi esetre se
hajtsunk be, hanem kötelesek legyünk megelégedni a régi ( ...) királyi jö ved el­
m ekkel." (II. Ulászló választási feltételei , 1490)

M aradna tehát, hogy a köznemességgel próbál­

2 jük az országgyűlésre küld. A harm adik részt a köztiszteletben álló és gazdag ne­
Báró XV. századi kártyalapon. Ulászló
uralkodása alatt iktatták törvénybe azo­
kat a bárói családokat, melyek örökíthet­
ték a bárói címet. E családok felnőtt fér­
fitagjai személyesen és meghívás nélkül
jelenhettek meg a Királyi Tanácsban, és
bandériumot tarthattak
Hogyan módosultak a tör­
vény hatására a rendek kö­
zötti erőviszonyok és a magyar
rendi állam felépítése? [F]
A RENDI KORMÁNYZÁS
junk rendet csin á ln i. Uraságod m agyarázza meg
őszentségének, hogy a nemesség kezében van az egész ország, s hogy e nem es­
ség három részre o szlik. A z első rész katonáskodik, s az urak zsoldjában a vége­
ken hadakozik, s ezek érnek valam ennyi közt a legtöbbet. De ezek teljesen az
uraktól függenek, nem tesznek mást, mint amit patrónusaik parancsolnak nekik,
s másra nem is kaphatók. A másik rész azokból a nemesekből á ll, kik falusi bir­
tokukon élnek, ott gazdálkodnak, kereskednek, sohasem jönnek be a városok­
ba, nem járnak a diétára, csak leszavaznak azokra a követekre, kiket várm egyé­
mesek alkotják, akik a közéletben szerepet viszn e k, s akik őszintén óhajtják ha­
záju k javát. Ezek közt van valam i nyolc vagy tíz em ber, mint W e rb ő czy István,
( ...) és mások, akik a többinek vezérei, igen finom em berek, de ezek is teljesen
az uraktól függenek.
M aguk a nemesek nem jönnek össze rendszeresen, csak a megyék köve­
tei tartanak gyűléseket Isten szabad ege alatt egy m ezőn, Pest mellett, melyet
Rákosnak hívnak. Ezekre az országgyűlésekre minden nem esem bernek joga
van eljö n n i, ha akar, még ha nem is követ; az urak pedig azokon a nem ese­
ken k ívü l, kik állandóan szolgálatukban állan ak, a diéta idejére felfogadnak any-
 Magyarország a kora újkorban / 2 0 7

A Szapolyai család
birtokai
Állapítsa meg, hogy
milyen gazdasági
adottságú területeken he­
lyezkedtek el a Szapolyai-
ak birtokai! A jövedelmek
mellett miért biztosított
jelentős politikai befolyást
a nagy birtokállomány?
Milyen erőt jelentett a
Szapolyaiak bárói méltó­
sága? [F]

nyi nemest, am ennyit csak tudnak, s azokat aztán felvonultatják a Rákoson. A z Szapolyai István síremléke. A Szapo-
országgyűlésen m indenki arról beszél, am iről jó le sik , ö sszevissza minden rend lyaiakat Mátyás emelte fel, hogy tá­
mogassák fia trónigényét. Szapolyai
nélkül, a nemesek azt kiab álják, amit uraik parancsolnak nekik, s csak olyan tár­
István fia, János már az ország leg­
gyakról tanácskoznak, am it az urak az őket szolgáló és felfogadott nem eseiknek nagyobb birtokosa és a köznemes­
kiadtak. A z ilyen országgyűlés, törvényeik szerint, nem tarthat tovább 15 nap­ ség vezére volt. Az 1505-ös rákosi
nál. Ez alatt a két hét alatt az urak kim erítik a szegényebb nemeseket, akik a 15 országgyűlésen az ő érdekében fogad­
nap elteltével, minthogy semmi kom oly dologban nem határoztak, Isten hírével ta el a köznemesség, hogy csak nem­
hazam ennek, s otthagyják maguk helyett azt a 8-10 embert, kik az ő vezéreik, zeti királyt választanak
felhatalm azva őket arra, hogy nevükben minden dologban határozzanak, amit Hogyan válhatott egy báró
a diétán letárgyalnak. Ezek a megbízottak aztán megegyeznek a korm ánnyal, s a köznemesség - vagyis a
így az megy törvénybe, am it a korm ány akar." (Burgio pápai nuncius jelentése bárókkal ellentétben álló rend -
vezéralakjává? Keressen hasonló
Sadoleto pápai titkárnak, 1525)
példákat! [F ]
Foglalja össze a jelentés lényegét! Készítsen a jelentés alapján vázlatot a korabeli
□ magyar társadalomról! Húzza alá a szövegben a rendi kormányzásra vonatkozó uta­
lásokat! [í]
„II. cím 1. És habár a lelkiekkel foglalkozó szem élyeket, akiket U runk és Meg­
váltónk az emberek üdvösségét szolgálni rendelt, m éltóbbaknak tartják a világi
szem élyeknél, m indazáltal e M agyarországnak minden főpap, egyházfő és báró
CORI’US JÜRIS
urai és a többi mágnásai, nemesei és előkelői nemességükre és világi javaikra H U N G A R ICI.
stt v
nézve a szabadság, kivételesség és adómentesség egy és ugyanazon előjogát é l­ }) I ( ' A K T U M (; |£RA LE
ve zik ; nincs is valam ely úrnak nagyobb és valam ely nemesnek kisebb szabadsá­ IN C LTTI
ga. Innen, egy és ugyanazon törvénnyel és szokással és a törvényszéken szintén K K G N I H U N G Á R IA .
I'mmtpc i4it menni,
ugyanazzal a törvénykezési eljárással is élnek, egyedül csak a vérdíj m ennyisége In I r o Timii.** diltiikdh>ni» imnc
tekintetében különböznek egymástól ( ...) nrrvAm, iWAlwimi NOVfUj S.

!|)
A H 114 (11.14. .fu » ■< é . _
III. cím 6. M iután a magyarok a Szentlélek kegyelm ének ihletéből, szent k i­
rályunk közrem unkálása által az igazságnak felism eréséhez és a katolikus hitnek T O M I S IM M M U s f e ?
n » M IM M»
vallásáh oz jutottak, és őt önként királyukká választották és meg is koronázták:
pus
a nem esítésnek s következésképpen a nemeseket ékesítő és a nem nemesektől |JI KIS GON.Sl KTt IMNARII
iiüi'AitirruM.
megkülönböztető birtok adom ányozásának jogát s teljes hatalmát az uralkodás­
sal és országlással együtt a közösség a maga akaratából, az ország szent koro­
nájának joghatósága alá helyezte, és következésképpen fejedelm ünkre és kirá­
lyunkra ruházta; ettől fogva őtőle ered minden nemesítés és e két dolog mintegy
viszonos átruházásnál és a kölcsönösségnél fogva annyira szorosan függ egym ás­
tól m indenkor, hogy egyiket a másiktól különválasztani és elszakítani nem lehet,
A Hármaskönyv, aTripartitum címlapja.
s egyik a m ásik nélkül nem történhetik ( ...) Werbőczi István törvénygyűjteménye a
7. Mert a fejedelm et is csak nem esek választják, és a nemeseket is csak a fe­ magyar joggyakorlat alapjává vált a
jedelem teszi azo kká, s ékesíti nemesi méltósággal ( ...) " (W erbőczi István 1458- következő századokban
1541: Hármaskönyv) Mely tényezők tették lehe­
Állapítsa meg, milyen társadalmi-politikai törekvést fejez ki a törvény! Határozza tővé, hogy egy ilyen munka
H meg a szöveg alapján, hogy minek a jelképe a Szent Korona! Állapítsa meg, mikor
találkoztunk már a korona hasonló értelmezésével! Gyűjtse össze a nemesi jogok sza­
megszülessen? Miért volt olyan
nagy hatása a műnek a magyar
bályozásának legfontosabb dokumentumait! [F] nemesi társadalomban? [F]
2 0 8 / Magyarország a kora újkorban
1 Idézze föl, hogy mikor sza-
L Z J bályozták már ezt a kérdést!
Állapítsa meg, miért és kiknek az
érdekében született az újabb sza­
bályozás! Tárja fel, miben tér el
a korábbiaktól, s ez a parasztság
mely csoportjának az érdekeit sér­
tette! [F]
* A jobbágyság melyik alap-
V vető jogát korlátozta a ren­
delkezés? [F]
Állapítsa meg, a jobbágyság
mely rétegeinek érdekeit sér­
tik a cikkelyek! Magyarázza meg,
a nemességnek mely gazdasági
érdekei fűződtek a törvényekhez!
Határozza meg, mely országban
találkozhatunk hasonló jelenség­
gel egyetemes történeti tanulmá­
nyaink során![F]
Dózsa György kivégzése egy kortárs
német metszeten
A kép szerint hogyan végez­
ték ki Dózsát? Tekintsük át,
mit tudunk a korszak kivégzési
szokásairól! Vessük össze ezek­
kel az ábrázolást! ÍGY]
Buda
Gubac
Mezőtúr' Várad
X /X
Apátfalva oPcr-
w i^ a
Temesvár
\T
^AJnNándorfehérvár
„ ...a z összes, bármi néven nevezendő, nagyobb
A DÓZSA-FÉLE
és kisebb királyi és királynői községben lévő m in­
PARASZTHÁBORÚ, 1514
den szántóvető és szőlőbirtokos királyi jobbá­
gyunktól (kivéve a kőfallal körülvett városokat) minden gabonatermésük és bo­
ruk kilencedrészét be fogjuk szedetni és a királyasszo ny is be fogja szedetni ( ...)"
(Az 1492. évi dekrétumból)
„ ( ...) ezentúl a jövőben senkinek sem szabad m ásnak a jobbágyát szabadsá­
golni, hanem , ha annak a várm egyének a szolgabírája útján, ahol az a jobbágy
la kik ." (Az 1504. évi dekrétumból)
„M inthogy a főpap és báró uraknak és az egyéb nem eseknek szám os paraszt­
ja és lakosa a szőlők és szántóföldek m űvelését elhanyagolja, és csaknem ab­
bahagyta, csupán vadászattal és m adarászattal foglalkozik - sőt annyira, hogy
nem csak köznapokon, de még vasárnap és más szentek ünnepein, és b izony ka­
rácsony szent napjain is vadásznak, am ivel vétkeznek Isten ellen ( ...)
Hogy tehát e kelletlenségnek a szükséges ír megadassék, határozat Ion, mos­
tantól fogva senki paraszt vagy jobbágy ez országban ne m erészeljen bármi mó­
don és bármi eszkö zzel szarvasra, őzre, nyúlta, vadkanra vadászni avagy fácá­
nokra és köznyelven úgynevezett császárm adárra m adarászni" (Az 1504. évi
dekrétumból)
„Á m bár a term észet szerint való urai ellen felkelő összes parasztokat áruló
m ódjára főbenjáró büntetéssel kellene sújtani, mégis, hogy annyi vér ne fo lyjék,
s teljesen ki ne vesszen a parasztság, m ely nélkül a nemesség nem sokat ér.
1. Elhatároztuk, hogy minden kegyelem nélkül, mindenütt meg kell ö ln i, és
ki kell irtani az összes kapitányokat, századosokat, tizedeseket és a parasztság
kolom posait, valam int a nemesek n yilván való gyilkosait, továbbá azokat, kik
szüzeken, asszonyokon erőszakot vettek.
2. A többi parasztok azonban térítsék meg a fenti károkat, fizessék a vérdíjat,
azután m aradjanak szem élyükben sértetlenek.
3. M égis, hogy árulásuk em léke fennm aradjon és tartós büntetése maradé­
kaikra átszálljo n, s tudják meg minden nem zedékek, m ily nagy bűn fölkelni az
urak ellen , ezért azután az országban bárhol lakó összes parasztok hűtlenségük
vétke miatt veszítsék el arra való szabadságukat, hogy egy helyről másra költöz­
zenek, legyenek uraiknak feltétlen és örök szolgaságra vetve, kivéve a szabad
és fallal kerített városokat, m elyek a királyi felséghez hívek maradtak, és kivéve
azokat is, am elyek uraik és az ország Szent Koronája mellett hűségükben kitar­
tottak, és más bűnös parasztokkal ebben a lázadásban részt nem vettek. ( ...)
15. Továbbá a nős parasztok: telkesek, házbirtokosok, zsellérek egyaránt,
minden évben fejenként egy arany forintot kitevő
I I A felkelés által érintett területi. száz dénárt tartoznak fizetni földesuraiknak ( ...)
— A felkelők hadai 1 6. Kötelesek továbbá uraiknak hetenként egy
— A nemesek hadai egész napot szo lg áln i." (Az 1514-es törvények­
ből)
Gyűjtse össze, milyen megszorításokat alkalmaz­
ó nak a törvények! Állapítsa meg, mi jelenik meg
benne hangsúlyozottan: a megtorlás, a megbékélés
vagy a gazdasági érdek! Hasonlítsa össze a jobbágyság
új helyzetét a felkelés előtti állapottal! Tárja fel a térkép
és a szöveg segítségével, mi történt a kunokkal és a já­
szokkal! [F]
oKolozsvái
oGyulafehérvár
A Dózsa-féle parasztháború
Kövesse nyomon a térképen a felkelő seregek
mozgását! Hasonlítsa ezt össze a magyar tele­
püléshálózatot bemutató térképpel! Állapítsa meg
/ az összefüggést! Mennyire volt egységes a felkelés?
\ Szörényvár
Mely erők verték le Dózsa seregét? Melyik politikai
tényező nem vett részt az összecsapásban? Mire utal
ez? [F]
 Magyarország a kora újkorban / 2 0 9

„Nemzetes úr és nekünk tisz­

teletre méltó barátunk. (...)
Kérte továbbá tőlünk, hogy
most küldjünk valami pénz­
összeget részére. Tudja meg
Uraságod, hogy mi nem érte­
sültünk, és nem is hallottunk
Őfelsége ilyenforma szándé­
káról, de hogyha ilyesmiről
hallanánk, Ön is értesülni fog
róla. Ami pedig az ellátást ille­
ti, tudja meg Uraságod, hogy
mi egészen annyira szenve­
dünk pénzhiányban, hogy
Őfelsége kisebb ügyeit is alig
tudjuk ellátni. Budáról, Szent
Imre herceg ünnepe utáni
szerdán, az Úr 1520. eszten­
dejében." (Várdai Pál kincs­
tartó levele Kasztellánffy János
udvari huszárnak) 13

A végvári vonal összeomlása

és I. Szulejmán 1526-os hadjárata
Miéit volt alapvető jelentő­
sége Nándorfehérvár elesté-
nek? Mit tudott tenni a magyar
védelem 1521 után? Mohács után
hol találkozott ellenállással a szul­ 14
táni sereg? Mire utal ez? [F]

m ohácsi csata nemzeti tragédiáink egyike. N em csak azért, mert húszezer lelket vesztettünk, s n e m c s a k ^

Nézőpontok
ezért, mert a királlyal együtt elesett a magyar főpapság és a bárók jelentős része, hanem mert a csata véglege­
sen lezárta M agyarország középkori virágzásának korszakát, s az eljövendő nem zedékekre halál, pusztulás,
rabság és megaláztatás várt. Lezárult az a hősi korszak, m elyben az ország közel másfél századon át hősiesen
védte magát az oszm án hódítással szem ben.
M oháccsal jelentőségénél fogva nem zedékek sora, s a modern történetírás is kiemelten foglalkozott, és
szám os kérdést vetett fel: szükségszerű volt-e a katasztrófa, jól választották-e ki az időpontot és a helyet, tehet-
|j séges vagy rossz hadvezér volt-e Töm öri, Szapolyai elkésett vagy oda sem érkezhetett volna. j

Vitassuk meg és elemezzük a források és ismereteink alap­

ján a Moháccsal kapcsolatos kérdéseket! [SZ]

Kopjafák a mohácsi csata emlékpark­

jában
Milyen szerepet játszott és
játszik ma a magyar közgon­
dolkodásban Mohács? [SZ]

A mohácsi tömegsírok egyike

Miért lehetett a magyar sereg
embervesztesége ilyen nagy?
Nézzünk utána és ismertessük a
tömegsírok feltárásának körülmé­
nyeit! Gyűjtsük össze, milyen tör­
ténelmi kérdésekre adhat választ
a tömegsírokban talált leletanyag
alapos vizsgálata! [SZ]
15
 2 1 0 / Magyarország a kora újkorban
Állapítsa meg, mely problémára utal a
ó szerző! Magyarázza meg, miért vett részt
az ifjú uralkodó személyesen a hadjáratban
és a csatában! Értékelje a szerző véleményét
(véleménye a kérdésről, a felelősség kérdése
stb.)! [F]
A mohácsi csata
17
Kövesse nyomon a csata lefolyását!
Milyen lehetőségei voltak a magyar
haderőnek? Milyen szempontokból volt sze­
rencsés, s melyekből szerencsétlen a csatahely
18
kiválasztása? Kísérjük végig a király mozgását,
s vonjunk le belőle következtetéseket! [F]
„N in cs kihez könyörögnöm, nincs kit kér­
lelnem , hogy idejöjjön, mert felséged az egész
országot Tolnára és Eszékre hívta. Átmehettek
volna ettől a gázlótól Eszékre, s itt is megvéd-
hették volna ágyúkkal a gázlót, sőt felszabadít­
hatták vagy legalább megsegíthették volna a vá­
rakat is. De itt nincs más fegyverforgató, csak
az esztergomi úr száz huszárja, ugyanennek a
tisztelendő esztergomi úrnak száz lovasa és a
pécsi úr nyolcvanhét lovasa. Pétervárad, 1526.
július e le je "
(Tömöri Pál királynak írt leveléből)
19 Állapítsa meg, hogyan értékelte Brodarics
a magyar haderő teljesítményét! Tárja
fel, mennyiben használta ki a két hadsereg
haderejének sajátosságait! Vesse össze a kor­
társ leírását a hadtörténészek által rekonstruált
rajzzal! [F]
„Látom , hogy m indenki csak az én szem élyem ben keres magá­
nak kibúvót és mentséget. (Szó szerint idézzük a király szavait.) Sze­
m élyesen jöttem el ebbe a nagy veszedelem be azért, hogy az ország
megmentésére és a ti jólétetekért a saját életemet a szerencse m in­
den változásának kitegyem. Hogy tehát senki se találhasson az én
szem élyem ben mentséget a saját gyávaságára, s hogy engem sem ­
m ivel se okolhassanak, a mindenható Isten segítségével holnap és
magam szem élyesen fogok elm enni veletek oda, ahová mások nél­
külem menni nem akarnak." (Brodarics István a m ohácsi vészről)
„ ...A napnak legnagyobb részét ezután az ellenségre való vá ­
rakozásban töltöttük. A z ellenség kisebb csapatokat bocsátván
előre, akik a m ieinkkel csatároztak, még mindig a dombok mö­
gött tartózkodott; nem tudni, hogy azért tette-e ezt, hogy bennün­
ket kedvezőtlen helyre csaljo n, vagy azért, hogy a csatát m ásnap­
ra halasztva éjjel váratlanul lepjen meg bennünket a táborban, ami
katonáinak és ágyúinak nagy szám a mellett nem is lett vo lna neki
nehéz - vagy inkább azért, hogy az ütközetre való várakozással
kifárasszon bennünket. ( ...)
Am int a támadásra jelt adtak, az első csatarendben állók heve­
sen összecsaptak az ellenséggel; elsütötték összes ágyúikat. A tá­
madás nem sok kárt okozott az ellenségben, bár sokkal hevesebb
volt, mintsem katonáink szám ától várni lehetett vo lna; az ellenség
részéről többen estek el, mint a mi részünkről. Végre is az e lle n ­
ség vitézül küzdő katonáink elől hátrálni kezdett, vagy azért, mert a
m ieink tám adása visszaszorította őt, vagy azért, hogy közelebb c sa l­
jon bennünket ahhoz a h elyhez, ahol ágyúi voltak felállítva. Ek­
kor sebes vágtatva érkezett a királyho z Báthori A ndrás, és jelentet­
te, hogy az ellenség meghátrált, a m ienk a győzelem . Előre kell nyo­
m ulni, és támogatni kell az ellenséget üldöző csapatokat. Erre ár-
kon-bokron át mi is elősiettünk, s m ikor arra a helyre értünk, ahol
kevéssel előbb folyt a harc, ott láttuk a m ieink közül sokaknak, az
ellenség közül még többnek a holttestét a mezőn szerteszét heverni;
ném elyek még életben voltak s leheltek. V itézeink még mindig ke­
ményen helytálltak, s hősiesen küzdöttek az ellenséggel. ( ...)
Bár a király serege, am int mondottuk, erősen m egzavarodott, s
futásnak eredt, még azután is tovább folyt a harc, de már nem azon
a széles síkságon, hanem közvetlenül az ágyúk előtt; ezek már any-
nyira közel voltak ho zzánk, hogy alig tíz lépésnyi távolság vá la sz­
tott el bennünket tőlük. Ekkor azután nem csak a rém ület; hanem az
ágyúk füstje következtében is, am ely mindent betöltött, s a látást is
akadályozta, a sereg nagy része kénytelen volt az említett m ocsarak
mellett elterülő völgybe ereszkedni, míg a többiek vitézül küzdöttek
tovább az ágyúk előtt. M ikor azonban azo k, akik a völgybe húzód­
tak, ismét visszatértek s harcolni kezdtek, az ágyúzás és a füst an n yi­
ra elviselhetetlenné vált, hogy a sereg nagy része futásnak eredt, s az
ágyúknál harcolók is kénytelenek voltak elm en eküln i. Egytől egyig
m indegyik futásban keresett tehát menedéket, futott, ki merre látott,
jobbára azokon a helyeken át, am elyeken az imént győzelm et re­
m élve jöttünk, s a tábor helyén keresztül, am elyet az ellenség any-
nyira feldúlt és elpusztított, hogy csak romjai m aradtak, szerteszéjjel
hevertek azok holttestei, akik a táborban maradtak vissza.
M ikor az ellenség futásunkat látta, azt hitte, hogy ez csak cselből
történik, ezért, vagy talán mert a harc kifárasztotta őket, sokáig csa­
tarendben maradtak, s az éj sötétjének leszállta előtt tartózkodtak az
üldözéstől." (Brodarics István krónikája a m ohácsi csatáról)
 Magyarország a kora újkorban / 211

A mohácsi csata török miniatúrán 21

, K Vesse össze a képet a csata leírásával! Hogyan ábrázolja a kép a különböző' fegyvernemeket? Milyen erőviszonyokat
^ J ábrázol a kép? [F]

„M egszállás az alávaló hitetlenek tábora előtt. Ma a reggeli ima

idején az egész győzelm es sereg lóra ülvén megindult s lassan-las-
san, majd m egállva, majd m enetelve, ikindi [délután 2 körül] előtt
megérkezett a mohácsi m ezőre, a haszontalan gyaurok tábora elé.
( ...) A feslett életű hitetlenek néhány ágyúgolyót lőttek el, m elyek­
nek egyike a jobbszárnyon esett le; s táboruk előtt álltak több harc­
vonalba fe lá llítva . De a mi részünkön nyugodtak m aradtak, mivel
még nem érkezett el az alkalm as idő, s ember és állat fáradt volt.
M ikor éppen azt határozták el, hogy majd reggel kezdődjék a harc: a
délutáni ima idején az alávaló hitetlenek egyszerre m egm ozdultak,
és errefelé jöttek. Ekkor a m ieink is m egindultak, és tüzelni kezdtek
az ágyúkkal, de nem tudtak ártani. Am azok seregüket három rész­
re osztották. A z egyik tömeg - am ely tetőtől talpig vassal volt födve,
s vasnyársat tartott kezében - az ellőtt puska- és ágyúgolyókkal tel­
jességgel nem törődve, a legkisebb félelem nélkül vágtatott Ibrahim
pasa rum éliai beglerbég felé. M ivel pedig a rum éliai hadtest még
szét volt szóródva, nem bírt e lle n á lln i, s egy része az uralkodó felé
futott. A m ásik csapat ( ...) kettészakította csatarendjüket. A gonosz
22
m ívű király pedig többi nyom orult katonaságával a felséges uralko­
dóra és az anatóliai seregre rohant. A janicsáro k hadosztálya össze­ II. Lajos a XVI. század közepén készült festményen
sen három szor-négyszer támadta meg puskatűzzel, s igyekezett visz- A festmény alapján jellem ezze a korabeli
szaszorítani az alávaló gyaurokat. Végre a felséges isten és a pró­
féta segélyével erőt vevén az iszlám népe, visszafordította a gono­
□ öltözetet! [F ]

Állapítsa meg a tüzérség szerepét a csa­

szokat, s m ikor már nem volt erejük újabb tám adásra, úgy aprítot­
ta őket, mint a kutyát. O lyan heves harc és öldöklés volt, hogy nem
lehet leírn i. A gyaurok közül 4 000 lovas és mintegy 50 000 gyalog
költözött a pokolra." (Szulejmán naplójából)
□ tában! Tárja fel, mely tényezők tették
lehethővé a magyarok kezdeti sikereit! Állapít­
sa meg a magyarok és a törökök legerősebb
fegyvernemeit! [F]
23
2 1 2 / Magyarország a kora újkorban
32. A k is z o lg á lt a t o t t o r s z á g
AZ ORSZÁG KETTÉSZAKADÁSA II. Lajos utód n é l­
kül halt meg, de a m agyar trónra több je le n tke ző is
akadt. Először Szapolyai János szerezte meg a koro­
nát (1 5 26 -1 5 4 0 ), a rákosi végzésre h iv atko zva , a k ö z­
nem ességre, saját hadára és birtokaira tám aszko d va.
Majd a bárók megválasztották I. (Habsburg) Ferdi-
nándot (1 5 2 6 -1 5 6 4 ). D öntésüket az is befo lyásolta,
hogy a H absburg uralkodótól külső segítséget rem él­
tek a török e lle n .
I. Ferdinánd a bátyjától, V . Károlytól kapott segé­
lyen zso ldosokat toborzott és S za p o lyait Lengyelor­
szágba űzte. Á m a pénz elfogyott, Ferdinánd zso ld o ­
sai szétszéled tek, Sza p o lyai pedig visszatért Erdélybe.
Az ország kettészakadt. Szapolyai a töröktől kért és
kapott támogatást. A m agyar történelem ben elő szö r
fordult elő , hogy a belső harc során az egyik tel a tö­
rökhöz fo rdul. A szultán beavatkozása a magyar bel-
ügyekbe megerősítette az ország kettéosztottságát.
A HATALMI EGYENSÚLY TERHE ALATT Szulejmán
1529-ben hadjáratot indított Ferdinánd ellen. A hűbé­
resévé vált Szapolyainak átadta az elfoglalt budai vá­
rat. Ezután sikertelen kísérletet tett Bécs bevételére. A
következő török hadjárat ismét Bécs el len irányult (1532).
V . Károly ekkor Ferdinánd segítségére sietett, s jelentős
birodalm i erők gyülekeztek Bécs alatt (100 0 00 zso l­
dos). Szulejm án nem mert megütközni a császári had­
dal. Egy hónapon át ostromolta Kőszeget, am elynek vá­
rát Jurisics M iklós és m aroknyi katonája védte hősiesen.
Károly zsoldosai nem m ozdultak Bécs alól.
A z 1532-es hadjárat egyértelművé tette, hogy a két
nagyhatalom nem bír egymással. Nem képesek kiszorí­
tani egymást M agyarországról. A harc állandósult.
A bárók és a köznemesség alkalm azko d o tt a h e ly ­
ze th ez: hol az egyik, hol a másik vetélkedő fél pártjára
álltak attól függően, hol látták b iztosítva a jö vő jü k e t.
A két k irá ly , I. Ferdinánd és Szapolyai János Váradon
megállapodást kötött (1 5 3 8 ). Ebben elism erték egy­
más királyságát. U g yan akko r Szapolyai az utódai ne­
vében lemondott a hatalomról, hogy az ország egye­
sülhessen a H absburgok jogara alatt. A m egállap o ­
dás titkos vo lt, hiszen a szultán nem fogadta volna el,
hogy a H absburgok egyesítsék M agyarországot.
AZ ORSZÁG HÁROM RÉSZRE SZAKADÁSA Szapolyai
János halálát követően hívei, Fráter G yörgy és Török Bá­
lint az elhunyt uralkodó fiát, a csecsemő János Zsigmon-
dot választották királlyá. Ferdinánd a váradi egyezség­
re hivatkozva magának követelte az egész országot. Is­
mét fellángoltak a harcok. Ferdinánd hadvezére Budát is
megostromolta, de a török segítség közeledtére elvonult
(1541). A vár alá érkező Szulejmán nem bízott abban,
hogy a csecsem ő király és hívei hosszú távon meg tud­
ják tartani az országot, ezért 1541. augusztus 29-én se­
rege megszállta Budát. Az ország középső része közvet­
len török uralom alá került. János Zsigm ondnak a szul­
tán átengedte a Tiszától keletre eső országrészeket. Ma­
gyarország három részre szakadt.
KÍSÉRLETEK AZ O RSZÁG EGYESÍTÉSÉRE - A VÁ R­
H Á BO RÚ K Bu da eleste a „tö rö kö s" p o litiká t folytató
m agyar ve ze tő k ku d arcát je lentette. Legjelentő seb b
k é p v ise lő jü k , a z ország keleti felét irán yító Fráter
György m enteni pró b álta a h e lyze te t. A z t remélte,
hogy a m ásik utat kö vetve , a Habsburgokra támasz­
kodva helyreállíthatja az ország egységét. Ennek é r­
dekéb en m egállap odo tt a nyugati és é szak i te rü le te ­
ket b irto kló Fe rd in á n d d a l a keleti o rszág ré sz áta d á­
sáról (g yalu i e g ye zm é n y, 1 5 4 1 ). Feltételként Buda
vissza fo g la lá sá t szab ta. A m e n n y ib e n Ferd in án d erre
képes, úgy a keleti o rszág részt is meg tudja tartani
a tö rö kkel sze m b e n . Ferd in án d hadai azo n b an v e re ­
séget sze n ve d te k , sőt a török fo glalt el egy sor várat
(Esztergom , S zé k e sfe h é rvá r).
Egy évtized m últán Fráter G yö rg y - feltételét fe l­
adva - mégis megkezdte a keleti országrész átadá­
sát. Ferdinánd azo nb an ekkor sem tudott megfelelő
erőket felvonultatni. Fráter G yö rg y ezért lep lezn i pró­
bálta terveit a török előtt. Ferdinánd zso ldosai ezt áru ­
lásnak vélték, és m egg yilkolták őt.
Fráter G y ö rg y h a lálát követően rövid időre Fer­
dinánd irányítása alá került a keleti országrész.
A szultán ebbe nem nyugodott b ele, s hadjáratot in­
dított a török uralom visszaállítására. A törö k haderő
1552-ben a Tiszántúlt kívánta elfoglalni, hogy jo b ­
ban e lv á la s s z a egym ástól a nyugati és a keleti te rü le ­
teket. A h ad járat jó ré szt elérte c é ljá t: török kézb e k e ­
rült N ógrád m egye (p l. a Szo n d i G yö rg y védte D ré ­
g ely), a T e m e sk ö z (a L o so n c z y István védte T e m e s­
vár) és a T is z a kö zép ső v id é k e (S zo ln o k ). Csak Eger
hős védői tudták Dobó István vezetésével a török
sereg támadását visszaverni. A vé d ő k ö n fe lá ld o z á ­
sa sehol sem vo lt h iá b a v a ló . A török fő erő k a nagy
távolság m iatt M ag yaro rszág o n korláto zo tt ideig h a­
d a ko zh atta k, így m inden v á rv ív á sra fordított nap nö­
ve lte a kö ve tk e ző vá r esélyét az e lle n á llá s ra , és m in ­
den v á r m egtartása egy kiseb b o rszág ré sz m egm ene­
külését jelentette.
AZ ÁLLA N D Ó SU LT EGYEN SÚLY A z 1552-es h a d já­
rat után - kisebb tám adásokat követően - 1566-ban
indított hadjáratot a török a m agyarországi h a d szín ­
téren. A z egyik sereg Gyula ellen vonult, a fősereggel
pedig S zu lejm á n a m o csarak által védett Szigetvárat
zárta ostromgyürűbe. A várat Z rín y i M ikló s horvát
bán hősiesen védte, s csak hosszú ostrom után került
török kézre. Zrínyi hősi halált halt, de az ostrom ide­
je alatt elhun yt az idős szultán is.
Szulejmán halálával lezárult az Oszmán Biro­
dalom nagy hódításainak kora. Utóda belátta, hogy
nem képes kiszo rítani az országból a H absburgokat,
így a két nagyhatalom megkötötte a drinápolyi békét
(1 5 6 8 ), am e ly szentesítette M agyarország m egosztott­
ságát, és a fe n n álló katonai e rő viszo n yo ka t. A H ab s­
burg u ralko dó nak azo nb an a békességért évi adót k e l­
lett fize tn ie a szu ltán n ak.
 Magyarország a kora újkorban / 2 13

ARCHÍVUM

„H ogy jános vajda pártütésének a fejeit, a kik még

AZ ORSZÁG
nem javultak meg és Ő felsége szerencsés megko-
KETTÉSZAKADÁSA
ronáztatására eljönni vonakodtak, Ő felségének az
ő első, ti. pozsonyi m egválasztatásakor az összes rendek részére adott levele ér­
telm ében, m egkegyelm ezés és jó útra térítés végett Ő felségére b íz z á k ." (1527.
évi II. törvénycikk)

„A z ez idő szerint való és jövendő nádornak is joga legyen a bíróságban és

a tanácsban egyéb dologban, a mi tisztségéhez tartozik, tárgyalni és végrehaj­
tást eszkö zö lni.
7. §. Határozták továbbá, hogy a nádort az ő tisztségétől nem erőszakkal
vagy más úton és egyszerűen, hanem törvényesen kell megfosztani.
2. §. Még pedig olyan bűntény miatt, hogy ne csak tisztségét, hanem fejét is Szulejmán koronát ad át Szapolyai Já­
veszítse. nosnak a mohácsi síkon, 1529-ben
3. §. Különben a nádor tisztsége mindig élethossziglan tartson. Mennyiben fejezi ki a török
4. §. És a királyi felség m éltóztassék ez iránt levelet adni, a melyet megőrzés miniatúra a magyar király
helyzetét? Értékelje a találkozó
végett a szent korona m ellé helyeztessen e l." (Az 1526. évi XXII. törvény)
helyszínének kiválasztása mögött
Határozza meg, hogy a két király közül melyik adta ki a törvényeket! Elemezze a
H rendek és a király viszonyát az előírások alapján! Tárja fel a kettős királyválasztás
következményeit az ország helyzetére! [F]
meghúzódó szándékokat! [F]

„(...) Néhány ezer asszony és leány, ifjú és gyermek Fogalmazza meg röviden,
A HATALMI EGYENSÚLY
és velük együtt sok öreg is jött össze e városba, hogy m hogy Jurisics hogyan ítélte
TERHE ALATT
elkerüljék a törökök szörnyű zsarnokságát és a ha­ meg a törökök stratégiáját! Ves­
lált, én pedig m egkíséreltem , hogy ezt a gyenge várost megvédjem az olyan ke­ se össze megállapításait a lecké­
ben találhatókkal! Állapítsa meg,
gyetlen és hatalmas ellenségtől, a törökök császárától és az ő erejétől, am ellyel
mi késztette a törököt az ostrom
a várost szem élyesen körülzárta. Nem azért tettem, mert úgy gondoltam, hogy megindítására! Magyarázza meg,
hatalm ával szemben tartani tudom magam, hanem hogy őt itt egy darabig kés­ miért nem támadtak a császári
leltessem, amíg Felséged a róm aiak legkeresztényibb császárával (...) együtt a csapatok! Tárja fel Magyarország
törökökkel szem betalálkozhatik és annak a legjobb és legnagyobb Isten segítsé­ és Kőszeg földrajzi, geopolitikai
gével ellenállhat. helyzetét! [F]
Ha felséged tudni akarja, hogyan vagyok ellátva, és m ilyen katonáim van ­
nak a városban, Felségednek elm ondhatom , hogy itt szerény állásom hoz mér­
Vesse össze a két leírást a
ten, ahogyan a házigazdához illik , szegényes életet éltem , 1 0 nehéz fegyverzetű rekonstrukciós rajzzal! M i­
lovasom és 28 huszárom volt. Úgy határoztam , hogy ezekkel a következő na­ lyen helyet foglalt el Kőszeg a
pon, am int a törökök császára várakozásom szerint valam ennyi seregével a vá ­ magyar védelmi rendszerben?
ros mellett elhalad , Felségedhez megyek, hogy mint hűséges híve Felséged­ Mennyiben feleltek meg a ha­
nek a harcm ezőn szolgálhassanak, a várat pedig, am ely az én szegénységem ­ sonló erősségek a hadászat új
hez mérten eléggé el volt látva, egy jó és becsületes nem esnek akartam átadni kihívásainak? [F]
megőrzésre. ( ...) A kőszegi vár rekonstrukciós rajza
Aki csak ezt a várost és a benne levő gyenge népet ismeri, világosan látja,
hogy legkegyesebb megőrzőnk, Krisztus a maga könyörületéve! tartott
minket eddig meg. Legkegyelmesebb Királyom ! Felséged egyes bé­
csi tanácsosainak jeleztem , hogy meggyőződésem sze­
rint a törökök császára nem fog Bécsbe menni,
és úgy vélem , hogy most sem fog valam it is
elfoglalni, hanem az ország határa
mentén egészen Szlavóniáig egyes
mezővárosokat és megerősített he­
lyeket portyázóival megtámad, így egy
ideig itt állom ásozik és a földeket kö­
rös-körül dúlja, és azzal kérkedik, hogy
Felséged ellenében dicsőséget aratott,
am enynyiben hangoztatni fogja, hogy közben
senki sem mert vele megütközni." (Jurisics Miklós levele
I. Ferdinándhoz, 1532. augusztus 28.)
 2 1 4 / Magyarország a kora újkorban

x0d serege 1527 X 1527 J P ,

:eg Budai
Székesfehérvár/
1 5 2 6 ,W °ro oVárad
1527 S GD1538

Gyulafehérvár Magyarország
1526 és 1540 között
Milyen célok vezették I. Fer-
dinándot? Mitől függött Sza-
polyai hatalma? Mennyiben volt
kedvező a kialakult helyzet a tö­
Koronázás
idorfehérvár rök számára? Kövesse nyomon a
•rsova ■— Török portyák
szultáni hadjáratokat, s értékelje
hatásukat! [F]

„M iko r a pasa ő fensége elé világbírói szokás szerint előőrsül rendelt neve­
zett bég a szendrői vitézekkel elül járt és a tévhitben élő, feslett erkölcsű gyaurok
[hitetlenek] közé tartozó Kőszeg nevű nagy vár elé érkezett: a gyaurvadászó ret­
tenthetetlen seregből egy csapat vitéz a vár közelébe ment, az alávaló hitetlenek
lovassága pedig kijött a várból, és a vár előtti mezőn igen heves harcot vívtak.
Milyen választási lehetősé­ A szüntelenül elvonuló m uzulm ánokra zarb uzáno kkal [kisebb ágyú] lövöldöz­
B geket mutat az ábra? Mi ha­
tározhatta meg a magyar nemesek
tek a vár faláró l; mert bíztak váruknak erősségében és ezért ellenkeztek. V aló ­
ban a nevezett erősség egy nehezen járható hegy lábánál épült nagy vár, am ely­
döntéseit? Mit nem ismert fel a ne­ nek fala terjedelm es, mint az egész világ, a levegőbe nyúló bástyái magasabbak
messég egészen a XVI. század má­
az égi H al csillagzatnál és olyan erősek, hogy nem lehet leírni. Árkának m élysé­
sodik harmadáig? Mely tényezők
gét és szélességét az okosak éles esze sem bírná megm érni. ( ...)
nehezítették meg ezt a felismerést
a kortársak számára? [F] M ivel a győzelm es harcosoknak a harcban tanúsított rettenthetetlen v i­
selkedésük félelem m el és aggodalommal töltötte el a gyauroknak félénk s z í­
A magyar vezető réteg választási lehe­ vét s ezért m akacs életüknek képét a megsem misülés tükrében látták: ennél­
tőségei a XVI. század első felében fogva az említett hónap 26. napján [augusztus 28.] a vár em írje, a M ikolas
nevű hitetlen [Jurisics M ikló s], kegyelemért
Habsburg-pártiak törökpártiafc kiabálva m egalázkodással és megtöretve kijött a
külső w külső várból, s az irgalmas pasa közbenjárásához fo­
támogatás Mohács lÉ R M g riÉ lyam odva kegyelmet kért a világ m enedékhe­
1526 lyeként szereplő padisah győzelm es udvarától."
(Dzselálzade Musztafa kortárs szemtanú Kőszeg
&écs ostroma
1529 ostromáról)
Hasonlíta össze Jurisics levelét a kortárs török
Kőszeg A leírással! Elemezze a kétféle megítélés közötti
1532 különbségeket! Tárja fel a szerzői szándékok mögötti
mozgatórugókat! [F ]
váradi béke
ül 1538

Pesl sikertelen „Ezentúl a császári felség és mi [V. Károly

1541 j B u d a elfoglalása
ostroma
császár és I. Ferdinánd] leveleinkben s mindenütt
1551 átad ási kísértetek másutt felséges János királyt testvérünknek és M a­
gyarország, D a lm á cia , Horvátország stb. királyá­
Fráter G yörgy halála
V
várháborúk
nak fogjuk írni és nevezni, s ő is ezt teszi a csá­
szári felséggel, velünk s mindkettőnk fiaival és
(1552. 1666) örököseivel. ( ...)
Ami M agyarország állapotát és korm ányzatát
Kjrályi Magyarország hódoltság Erdélyi Fe je d e le m sé g illeti, megegyeztünk és elhatároztuk, hogy min-
a két nagyhatalom denik közülünk az ország s a neki alávetett tar­
eg yen sú lya tom ányok azon részét, am elyet most tényleg bír,
 Magyarország a kora újkorban / 2 15

szabadon, a királyi hatalom teljességével bírja és birtokolja ( ...) Szlavó nia H or­
vátországgal és D alm áciával a mi kezünkben marad, Erdély pedig életfogytiglan
a felséges János király hatalm ában.
M inthogy pedig felséges János királynak most sem felesége, sem gyermekei
nincsenek, ha Isten kiszólítaná ez árnyékvilágból, még ha volna is akkor fia, az
ország és a keresztény világ üdvére való tekintetből, am elyet ebből a békéből és
szövetségből Isten segítségével bizton rem élünk, ( ...) beleegyezett abba, hogy
halála után, még ha volna is fia, az egész magyar birodalom összes országaival,
tartom ányaival s alávetett részeivel s a királyi jog egész teljességével mi reánk,
vagy ha mi időközben m eghalnánk, fiunkra szálljo n és m aradjon, akit az ország
köteles lesz közös megegyezéssel királlyá választani, és ha az is elhalna, az ő
törvényes s a fiaitól vagy azoknak törvényes örököseitől leszárm azó ( ...) 1 Foglalja össze röviden a vá-
L U radi megállapodás lényegét!
Ha pedig az említett örökösödésre kerül a sor, mi vagy fiunk ( ...) kötelesek a
Elemezze, hogy miért volt elfo­
magyar királyok szokása szerint ünnepélyesen m egesküdni, hogy szabadságait, gadható mindkét fél számára a
törvényeit, szokásait m egtartják." (A váradi egyezségből, 1538) megállapodás! [F]

„ ( ...) kinyilvánították [Szulejm án] abbeli akaratát,

AZ ORSZÁG HÁROM
hogy a császár kezébe akarja kapni Buda várát. Né­
RÉSZRE SZAKADÁSA
hány érvet is felhozott e tette indoklására; mégpedig:
az urak közti viszályko dást, elégtelenségüket Buda m egvédésére, gyengeségü­
ket az ellenséggel szem beni e llenállásra. Azt mondta, hogy ő hihetetlenül nagy
költségek árán jött ide, a hadinépével nem képes folyton ezeknek az országré­
szeknek a védelm ére felvonulni an élkül, hogy ez övéinek ne lenne nagy vesz­
teségére és kárára; ( ...) Eközben belépett a császár sátrába a janicsáraga, a ja n i­
csárok parancsnoka, aki midőn a sátorba lépve meghallotta a császár parancsát,
egyetlen szót sem szólt, de a karjával adott jelre csapatostul rohantak a ja n ic sá ­
rok s a testőrök is Buda elfoglalására. ( ...) csapatonként nyom ultak be a város­
ba, m egszállták az összes őrhelyeket; a szem bejövőket bezavarták saját h á zaik­
ba, ők maguk két napon át a polgárok házai előtt tanyáztak, tele volt velük a p i­ / K Foglaljuk össze a kortárs for-
actér, zsúfolásig töm ve az utcák; a királyné őfelsége fiát visszatartották a többi ^ rás alapján Buda elfoglalá­
sának történetét! Vegyük sorra az
úrral együtt a sátorban, s nem is engedték korábban haza csak már akkor, am i­
elfogás kapcsán Szulejmán érveit!
kor a császár megbízott emberei visszajöttek és jelentették: Budát a császár aka­ Vesse össze a vár csellel történő
rata szerint, e llenállás nélkül bevették." (Izabella királyné servitorának levele megszerzésének történetét Gár­
Verancsics Antalhoz) donyi ismert leírásával! [F]

„Célom tulajdonképpen az volt, hogy a rossz úton járó tévelygők m enedék­

helyeként szereplő dölyfös királyt m egalázzam , és megtörjem, de m ikor e tarto­
m ány jeles bégjeitől tudakozódtam e dologban, azt válaszolták, hogy már rövid
az idő. Rem élem , hogy az idők folyam án a kedvező alkalm at kivárva, végrehajt­
ható lesz bosszúm . Ez okból most hadjáratom kantárszárát visszafordítom kalifa-
ságom székhelye felé, hogy a győzhetetlen sereg kipihenhesse magát, és vissza ­
térhessen otthonába." (Szulejmán Isztambulba küldött győzelm i jelentéséből,
1521)
„A vár tehát elfoglaltatott, de m ivel a közte és a m uzulm án birodalom között
lévő óriási távolság miatt nem lehetett közvetlenül birtokba venni, és őrséggel
ellátn i, ( ...) a nevezett Jánosnak ajándékoztam ." (Szulejmán győzelm i jelenté­
se, 1529)
„A z elm últ években A llah kegyelm ével és győzedelm es kardom segítségével
meghódítottam M agyarországot és fővárosát, Budát. A kkor M agyarország k irály­
ságát János királyra ruháztam , aki adófizetésre kötelezte magát érte. H alála után I. Szulejmán, akit Fenségesnek és Tör­
vényhozónak is neveztek
pedig országát fiának ajándékoztam . A szom szédos Ferdinánd is szeretett vo l­
na azonban király lenni, ezért testvérének, Károlynak szövetségével óriási hadat Állapítsa meg, hogyan lát­
gyűjtött össze. Ezekkel bejött, és hatalmat szerzett magának M agyarországon, s ta Szulejmán a magyar hű­
béres királyság helyzetét! Tárja
ostrom alá vette Buda városát. Én ekkor hős vezérem et, Mehmed pasát Buda felé
fel a különböző időpontokban
küldtem . Célom tulajdonképpen az volt, hogy Budát az iszlám egyik házává te­
megfogalmazott jelentések kö­
gyem, és M agyarországot birtokomba vegyem . János király fiát, ki Budában volt, zötti különbségeket! Magyarázza
m egajándékoztam Erdély bánságával, M agyarországot pedig az O szm án Biroda­ meg a szultán álláspontjának vál­
lom hoz csatoltam ." (Szulejmán győzelm i jelentéséből, 1541) tozásait! [F]
11
 2 1 6 / Magyarország a kora újkorban
# — ( A drinápolyi békében
* rögzített határ ^
Török előrenyomulás
| | 1541-ig
t~ ~ l 1547-ig
I I 1552-ig B écs
^_15A2^
Esztergom
1529
I I 1566-ig
Veszprém
Hatvan
' ^Szigetvár
A várháborúk
Milyen stratégiai céljai vol­ hogy Felségeddel még nem rendezte el jól ügyét, akkor nagyon félek attól, hogy
tak a törököknek az 1540-es
években? Mi váltotta ki az 1552-
es hadjáratot, s mi volt a célja?
Kövesse nyomon az 1566-os ese­
ményeket! Mi volt a cél, és mi lett
az eredmény? Miért váltak a várak
a harcok döntő színtereivé? [F]
Szigetvár ostroma
14
Állapítsa meg a kép alap­
ján, hogy milyen természeti
viszonyokat használt ki Sziget­
vár védelmi rendszere! Milyen
jellegű védművekkel rendelke­
zett a vár? Értékelje Szigetvár
jelentőségét a magyar végvári
rendszerben! [F]
KÍSÉRLETEK az o rszág
EGYESÍTÉSÉRE - VÁRHÁBORÚK
„ ( ...) ahogyan csaknem minden eddi­
gi levelemben könyörögtem Felséged­
nek, hogy tisztességgel rendezze a ki­
rályné őfelségével [Izabella] és fensé­
ges fiával [János Zsigmond] való kap­
csolatát, éppúgy - ha lehet, még alá­
zatosabban - most is azért esedezem,
y Alvinc hogy én is szabadabban szolgálhas­
Temesvár 1551 ,
sak Felségednek. A török ugyan szép
szavakat mond, de nem szabad meg­
bízni benne, hiszen e tetszetős szavak
nyomán már sok országot végrom lás­
ba döntött. A királyné őfelségét tehát
nem hagyhatom itt a nyilvánvaló ve­
szedelem ben, hanem valam ely biztos
helyre kell vinnem . Ha viszont a királyné őfelsége úgy távozik el az országból,
az egész ország átpártol a törökhöz. (...)
Am int pedig semmi sem lehet kedvesebb és kellemesebb az életnél, éppúgy
minden bizonnyal semmit sem kívánok szívesebben, mint azt, hogy megtörtén­
hessen végre az életemben felségeddel való találkozásom ( ...) mégsem látok most
lehetőséget az utazásra, minthogy ( ...) ha a török észrevenné, hogy elutaztam fel­
ségedhez - amit titkolni semmiképpen sem lehetne - , soha jobb alkalm at még fel­
kínálni sem lehetett volna neki arra, hogy megtámadja az országot.
írtam egyébként a legszentebb és katolikus császári Felségnek [V. Károly] is ar­
ról a háborús lehetőségről, am elyről előzőleg már Felségedet is tudósítottam. Kö­
nyörgöm tehát Felségednek, hogy az Isteni irgalomra, az egész kereszténység üd­
vére, az ártatlan gyermekek és özvegyek könnyeire, az öregek mélyről felszakadó
sóhajtásaira s a szerencsétlen nép rettegésére tekintettel, méltóztassék ő szent csá­
szári Felségét arra buzdítani: ne tűrje azt, hogy ezt az országot, am elyet elődeink
vérük hullásával őriztek meg, s am elyről mindenki úgy vélekedett, hogy ez az
egész kereszténység elővédbástyája, a keresztények legnagyobb kárára, a leggalá-
dabb ellenség kezébe kaparintsa; most ugyanis olyan alkalom kínálkozik felségtek
szám ára az ország megvédésére, am elynél sem nagyobb, sem hasznosabb nem
is lehet; ezzel az országgal kapcsolatban pedig Felségteknek meg kell fontolniuk
azt, hogy ha ezt az alkalm at elm ulasztják, az ellenség csak ebből az országból ki­
indulva, könnyedén meghódíthatja magának az egész keresztény világot." (Fráter
György levele I. Ferdinándhoz, 1543)
Foglalja össze röviden, hogyan látta Fráter György Magyarország és Erdély
H helyzetét! Elemezze, mennyiben mérte fel rosszul Magyarország mozgásterét a
szerző! [F]
„Tizenharm adszor: Azt is elhatároztuk, hogy ha
AZ ÁLLANDÓSULT EGYENSÚLY
akár a m i, akár a törökök császára hadvezéreit, ka­
tonáit, szolgálattevőit, alattvalót - legyenek azok bármilyen rendű, rangú és állású
emberek - a békekötés után a felek bárm elyike foglyul ejti s szolgaságba hurcol­
ja, azokat azonnal, minden nehézség s anélkül, hogy a váltságdíjról alkudoznánk,
szabadon kell bocsátanunk és övéihez kell visszaengednünk őket. ( ...)
Tizenötödször: ( ...) minthogy azon törökök miatt, kik őnagysága [a szul­
tán] különböző tartom ányaiból, különösen azonban az anatóliai részekről, nagy
számban jönnek Magyarországra, hogy itt foglyokat vásároljanak, az egész ha­
tár mentén nemcsak a mi területeinket, hanem őnagysága területét is nagy vesz­
teségek érik; ugyanis részben a bégek és katonák, részben pedig más, határ menti
tisztségviselők mindkét fél e határmenti területein békében is, fegyverszünet ide­
jén is, nagy számban rabolnak el mindenféle korú embereket, de különösen ser-
dületleneket őket lopva és titkon eladják az efféle felvásárlóknak. ( ...) éppen ezért
 Magyarország a kora újkorban / 2 1 7

elhatároztuk, hogy a jövőben az ilyen felvásárlókat nem szabad engedni Magyar-

ország határaihoz s ezeknek ott tilos emberkereskedelmet folytatni. ( ...)
Huszonötödször: A béke tartamát nyolc esztendőben szabtuk meg s az jelen
békeszerződés és egyezség keltével kezdődik. És mindaddig, amíg csak ugyan­
ezen béke a felek között erős, ( ...) mi a törökök ugyanazon legfelségesebb csá­
^fv Tárja fel a béke következ­
szárát, ami szövetségesünket: évente 30 000 arany dukát tiszteletteljes ajándékkal n é l ményeit az ország lakossá­
fogjuk felkeresni külön megbízottaink útján, ugyanúgy, ahogyan azelőtt is tettük, gára! Állapítsa meg a két biroda­
minden esztendő vége felé." (Az 1568-as drinápolyi béke pontjaiból) lom közötti jogi viszonyt! [F]

„A magyar történetírásnak érdekes és több történészgeneráció felfogását je l­

lem ző következetlensége, hogy azt a lehetőséget, melyet a töröknek M agyaror­ F ------------- : ----------- 1

Nézőpontok
A magyar történetírás is
szággal szemben követett politikája kínált, ti. az ország állam i és területi egysé­ többféle magyarázatot adott
gének, valam int bizonyos korlátozások mellett önállóságának megtartása - ezt a arra a kérdésre, miért csak
lehetőséget Erdély esetében elism eri, de egész Magyarországra vonatkoztatva ta­ 1541-ben rendezkedett be
gadja. Persze a lehetőség Erdély esetében megvalósult ( ...) , míg Magyarország Szulejm án Buda várában,
esetében nem, ez azonban még nem indokolja, hogy magát a lehetőséget is két­ m ikor már 1526-ban és
ségbe vonjuk, annál is inkább nem, mivel a történeti adatok tömege bizonyítja, 1529-ben is hatalmába ke­
hogy fennállt, és Szulejm án kezdetben az országot régi állapotában akarta hagy­ ríthette vo ln a véglegesen.
ni, két feltételt szabván csupán: A tudom ány nem a ténye­
1. az ország nem választhat Habsburg-házból uralkodót: 2. külpolitiká­ ken vitatkozik, hanem azon,
ja törökbarát, azaz Habsburg-ellenes legyen. Hogy ez a szulejm áni ajánlat lé­ hogy m ik lehettek a török
tezett, az a múlt században felszínre hozott és publikált levéltári anyag alap­ indítékai, s ezek ismereté­
ján kétségtelenül megállapítható, s ha történetíróink döntő többsége figyelmen ben álltak-e más alterna­
kívül hagyta is, az egyik legnagyobb, Horváth M ihály igen határozottan állítot­ tívák az ország előtt vagy
ta. Ezt írta Fráter György életrajzában: »Szulejm ánnak akkoron (ti. 1526-ban - törvényszerűen rohant a
P. G .) még nem volt vágya meghódítani Magyarországot. Ő a Dunát és a Szávát pusztulásba?
tűzte ki roppant birodalma határaiul, melyeken túl nem szándékozott terjeszked­
L _________ _______________J
n i.« ( ...) Történetíróink, túltéve magukat a konkrét történeti adatokon, és kiindul­
va egy irracionális, gátlástalan és parttalan török hódításvágyból, úgyszólván fi­ 1 Elemezze a problémát a
gyelemre sem méltatták turkológusaink vélem ényét, sőt semm ivel sem indokolha­ * 5* történészek segítségével!
tó fölényességgel lekezelték. Ezt a mondhatnék hivatalos felfogást tükrözi Kosáry Figyelje meg a téma megközelíté­
Domokosnak Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába c. műve is, sének különböző lehetőségeit!
Magyarázza meg a tények csopor­
melyben vitába szállva Thuryval, ezt írja: »Általában Magyarország és a török ha­
tosítása és a következtetések kö­
talom viszonyát kissé idillikusán és túlzott optim izmussal ítéli meg Thury József,
zötti összefüggéseket! [SZ]
aki tanulm ányaiban túlságosan készpénznek ve sz i« az általa fordított »török szö­
vegeket^ A z, hogy Szulejm án eleinte nem gondolt volna területi hódításra - foly­
tatja Kosáry - »csak annyiban áll, hogy M ohács után nem mert a hódítás gyakorlati
keresztülviteléhez fogni, évszázados török tapasztalatok alapján alighanem túlbe­
csülve az ország akkori tényleges védelm i erő it.«" (Perjés Géza: A z országút szé­
lére vetett ország, 1975)
J Fogalmazza meg, mi Perjés Géza szerint a szulejmáni ajánlat lényege! Tárja fel,
L L 4 mennyiben ismeri el és mennyiben tagadja Kosáry Domokos a szulejmáni aján­
latot! Vesse össze Horváth Mihály és Kosáry Domokos álláspontját! [SZ]

„A z 1526. december 6-án néhány főúr által királlyá választott Ferdinánd ural­
ma (1 5 26 -15 6 4) mindössze néhány nyugati városra és híveinek birtokaira terjedt
ki, az ország túlnyom ó része a leggyengébb tényező: Szapolyai kezén volt. A Por­
ta ennél kedv ezőbb helyzetről nem is álmodhatott, hiszen itt is a Balkánon oly
jól bevált lépcsőzetes hódítási módszert kívánta alkalm azni, am elyhez szüksége
Perjés Géza könyve
volt olyan politikai csoportra, am ely csak az ő támogatásával maradhat hatalmon,
és cserében legalizálja az ő jelenlétét is. Bár János egyelőre a Habsburgok nyu­ J Milyen szerepet játszanak a
L J történettudományban az új­
gati ellenlábasai segítségével igyekezett kitörni elszigeteltségéből, a szultán türel­
szerű, sokszor meghökkentő felve­
mesen terelgette őt azon felismerés felé, hogy csakis a Portától várhat effektív tá­ tések? [F]
mogatást. I. János végül is csak akkor vállalkozott erre a végzetes lépésre, am ikor
1 527-1 528-ban a Habsburg-hadak Erdélybe, majd Lengyelországba űzték, s Fer­ J Magyarázza meg, miben
dinánd 1527. november 3-án „szabályszerűen" megkoronáztatta magát. A z 1528. Q látja az okát a szerző, hogy
1526-ban a török nem szállta
január 27-i isztambuli szerződésben I. Szulejm án a saját, fegyverrel meghódított
meg az országot! Állapítsa meg,
tartományának tekintett Magyarország egyetlen uralkodójának ismerte el Jánost, s
hogy a szerző megállapítása sze­
segítséget ígért neki a Habsburgok kiveréséhez." (Szakály Ferenc: Virágkor és ha­ rint mennyire volt tudatos a török
nyatlás 1440-1711, 1990) külpolitika! [SZ]
2 1 8 / Magyarország a kora újkorban
33. A h á ro m ré sz re sza k a d t o rszá g
A H Ó D O LTSÁG A z ország középső , törökök által
m egszállt területét hódoltságnak n e v e zzü k . E terület­
re a törökök kiterjesztették saját törvényeiket és köz-
igazgatásukat (v ila je te k , szan d zsáko k). A hódoltság
élén a budai vilajet vezetője, a budai pasa állt, aki
m ozgósíthatta a többi m agyarországi v ila je t katonai
erejét. A hódoltságot a török végvári vonal m integy
30-40 e ze r katonája védte. E vá rre n d sze r a török s z á ­
m ára is óriási m egterhelést jelentett, m elyet a magyar-
országi bevételek (adók stb.) nem fedeztek.
A z elfoglalt területeken - a m agyar nem ességet
e lű z v e - szpáhi szolgálati birtokokat hoztak létre. Az
Alföld gazdag mezővárosai (K ecskem ét, N agykőrös
stb.) khász birtokként a szultán tulajd o n áb a kerü l­
tek: ez a h elyzet védelm et és kiszám íth atóbb adózást
jelentett. A m agyar jobbágyság terheinél fig yelem ­
be vették a korábbi ad ó viszo n yo kat. A z ad ózásról az
ad ószedő k - a b irodalom más területeihez hasonlóan
- pontos nyilvántartást vezettek.
Magyarországot - ellentétben a B a lkán n al - a tö­
rökök nem tudták a saját képükre formálni. Ennek
egyik o ka, hogy a hódoltság háborús terület m aradt,
ahol állan d ó a k vo ltak a kisebb nagyobb ö ssze csap á­
sok (bár a béke miatt ezt hivatalosan tiltották). A ma­
gyar lakosság nem tért át tömegesen az iszlámra.
A m agyar parasztok peres ügyeiket a török bíróságok
helyett jó részt a magyar végvárakba húzódó várme­
gyéknél vagy az általu k létrehozott ö nvédelm i sze r­
ve ze te kn é l, a parasztvárm egyéknél intézték. A m a­
gyar álla m h o z va ló kötődést erősítette a kettős adó­
zás is. A hódoltságból elűzö tt nem esség a végvári vité ­
zekkel m essze délen is beszedette korábbi járan d ó sá­
gainak egy részét. így a vid é k m agyarsága e lkü lö n ü lt
a töröktől, csak kevesen álltak török szo lgálatb a. A vá­
rak és városok váltak csak törökké a biro dalom b ól ide
telep ü lő , vegyes ö sszetételű lakosság révén. A török
népesség jelenlétét fürdők, d zsá m ik és m inaretek je ­
lezték - e ze k néhány váro sunkban ma is á lln a k .
AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG Erdély a központtól való
távolsága m iatt m ár a középkori magyar királyságban
különálló tartomány vo lt, amelyet a k irá ly által k in e ­
vezett báró, a vajda irányított. 1 437 óta sajátos ren­
di szerkezettel bírt (m agyar m egyék, szé ke ly és szász
székek).
A z országrész nem esett a török hódítás fő irá n yá ­
ba. Em iatt a török megelégedett a szám ára o lcsó b b ,
állan d ó török őrséget nem igénylő hűbéres viszony­
nyal. Ele lyze te hasonlított H av asa lfö ld h ö z és M o ld vá ­
ho z, de a két dunai fejedelem ségnél az erdélyi na­
gyobb önállósággal bírt. A z erd élyi fejedelm eket nem
a török választo tta, csak m egerősítette m éltóságukat,
és évi adót rótt ki a tartományra.
Erd é ly élén kezdetben János Zsigmond á llt, aki
rendezte v isz o n y á t a H ab sb u rg o kkal (speyeri sz e r­
ző d és, 1 5 7 0 ). Lemondott választott magyar kirá­
lyi cím éről, cserében elismerték Erdély fejedelmé­
nek. H a lá la után a hatalm at m e g szerző Báthori Ist­
ván (1 5 7 1 - 1 5 8 6 ) m ár fe je d e le m ké n t u ralko do tt Er­
d é lyb e n .
Az erdélyi fejedelmek jelentős hatalommal bír­
tak. A z erd élyi főnem esség birtokai kisebbek vo ltak a
m agyarországi főúri b irto ko kn ál, és az erdélyi eg yhá­
zi birtokok is a fejed elm ek kezéb e kerültek a reform á­
ciót követően. N övelte a fejed elm ek erejét, hogy az
erd élyi rendek m egosztottak vo ltak (három nem zet) és
a gyakran összehívo tt o rszággyűlésen a fejedelem á l­
tal m eghívottak többségben vo ltak a választo tt kö ve ­
tekhez képest. így az erdélyi országgyűlések nem ké­
peztek a m ag yarország ih oz hasonló erős ellensúlyt a
fejedelmi hatalommal szemben.
A KIRÁLYI M AGYARORSZÁG A X V I- X V II. sz á za d ­
ban az A driátó l Erdélyig félkörben h ú zó dó , a m agyar
k irályo k fennhatósága alatt á lló területet királyi Ma­
gyarországnak nevezték. A Habsburgok formálódó
dunai monarchiájában M agyarország szerepe egyre
inkább a török tám adások visszave ré se lett.
A török feltartóztatása érdekében új végvári vona­
lat építettek ki a hosszú határ m entén (K a n iz sa , G yő r,
Eger). A várép ítések hatalm as anyagi terheit csak a k i­
rályi udvar tudta v á lla ln i. A védelem kö zp o ntjait az
egy-egy nagyobb várra tám aszkodó főkapitányságok
jelentették.
A H absburg uralko dó k nagy b irodalm at irá n y í­
tottak. így a magyar királyság hivatalai elvben füg­
getlenül m űködtek, de a m agyar k irály o k a b iro d a­
lom veze tő iké n t döntéseiket a központi hivatalok
közreműködésével hozták. Jól p é ld á zza ezt a m agyar
pénzügyek irányítására Po zso n y központtal létreho­
zott M agyar K am ara. Jogilag nem vo lt a láre n d e lve az
U d vari K am arán ak, azo nb an g yako rlatilag mégis így
m űködött. Egyedül a hadügyek központi irányítására
tudtak az egész birodalomra kiterjedő hatáskörű hi­
vatalt felállítani, az U d vari H ad itanácso t.
A m agyar rendek a törökkel szem ben rá szo ru l­
tak a b irodalom más országaiból szárm a zó p énzse­
gélyekre, így hajlottak az együttm űködésre. U g yan ­
akko r ragaszkodtak a Jagelló-korban kivívott rendi jo ­
g a ikh o z. A z o rszággyűlés és a várm egyék jelentősége
nem csökkent, ezáltal a királyi Magyarországon ér­
vényesült a rendi dualizmus rendszere. Sőt a fo lyto ­
nos háborúk következtében a nem esség (különösen a
főnem esség) katonai jelentősége és p o litikai b efo lyá­
sa megnőtt.
A REFORM ÁCIÓ M AGYARORSZÁGON A reform á­
ció lutheri irányzata 1517-et követően hamarosan
m egjelent az országban. Elsősorban a szász városok­
ban és néhány bárói udvarban. Német jellegénél fog­
va kezdetben a nemesség zöme ellenszenvvel fogadta.
Később a szász városokon kívül a Felvidék m agyar és
német lakossága csatlakozott a lutheri tanokhoz.
A magyarság jelentős része a kálvini reformáció hí­
 Magyarország a kora újkorban / 2 1 9

vévé vált. A kálvini egyház önkormányzati felépítése
közel állt a magyar rendi gondolkodáshoz. A heves hit­
viták hatására Luther hívei közül később többen a k á lv i­
ni irányzat követőivé váltak. A hódoltságban is zöm m el
a kálvini (református) vallás terjedt el. M agyarországon
D ebrecenben (kálvinista Róm a) alakult ki jelentős re­
formátus központ, itt tevékenykedett a m agyar reform á­
ció kiem elkedő a lak ja, M éliu sz Juhász Péter.
Erdélyben a felekezeti m egoszlás részben követte
a rendi tagoltságot. Erdély és a h o zzá tartozó Partium
(a M agyarországtól elfoglalt részek) magyar megyéi a
kálvinizmushoz csatlakoztak, sőt teret hódított közöt­
tük az unitárius (antitrinitárius) irán yzat is. A szászok
a lutheri tanokat követték, míg a székelyek jelentős
része hű m aradt katolikus hitéhez. A görögkeleti v a l­
lásé rom ánokra nem terjedt át a refo rm áció egyetlen
irányzata sem .
Erdélyben a felekezetek töb b nyire békében é l­
tek egym ás m ellett. Ennek hátteret adtak az erdélyi
o rszággyűléseken több alkalo m m al is elfogadott tör­
vények a vallási türelemről. A rend elkezések az ún.
bevett vallások (kato liku s, e va n g é liku s, k álvin ista,
unitárius) szám ára biztosították a szabad va llá sg ya ­
korlatot, s tiltották a felekezeti ellenségeskedést.

ARCHÍVUM

„A nevezett szandzsákokban [a járásnak megfelelő köz-

A HÓDOLTSÁG
igazgatási egység] ( ...) fekvő városok és falvak rájái, ha va ­
gyonuk 300 akcsét [kism éretű aranypénz] ér, 50 akcse harádzsot fizetnek. Ha
egy házban 3-4 testvér lakik, vagy még ennél is több együtt lakik, m indegyik
testvér külön szám ít, és ha 300-300 akcsényi vagyonnal rendelkeznek, külön-
külön fizetik az 50 akcse harádzsot. „Fizetőképesnek" azt m ondják, aki házán,
szőllején és földjén kívü l, m arháiban és a házon belül lelhető holm ijában és a
hordáiban levő borában 300 akcse értékkel rendelkezik. A z ilyen szem élyen 50
akcse harádzsot kell behajtani. Aki azonban annyival nem rendelkezik, azon
Sorolja fel a hódoltságban
semmi sem hajtatik be.
élő jobbágyok szolgáltatá­ 1
A kik „képesek" harádzsot fizetni, azok szpah ijuknak reszmi kapu [kapuadó] sait! Állapítsa meg, hogy ez
fejében H iz ir Eljász napján [ápr. 24.] 25 akcsét és Kaszim napján [okt. 26.] 25 mennyiben tér el az Oszmán Bi­
akcsét fizetnek. De Buda és Pest rájáira reszmi kapu, m ivel ezek a királyok alatt rodalom más területeinek szoká­
2
nem szokták fizetni, az új defterben sem íratott e lő ." (Az esztergomi szandzsák saitól! Határozza meg, mire utal
e z ! [F] 3
összeírásából, 1570)

„ ( ...) a török országunk egyes

Határok
részeit ugyan elfoglalta, de inkább 1568-ban,
csak háta mögött hagyta, mint meg­ a drinápoíyi béke idején
Változás 1606-ban,
hódította, hiszen saját hivatalait, sa­ a tizenöt éves háború végén
ját törvényeit behozni nem bírta; Változás 1664-ben,
a vasvári béke idején^. x — -
kénytelen eltűrni, hogy azok a m a­
guk szervezetében m aradjanak, és
hogy a maguk alkotm ányával é lje ­
Fülek!
nek." (Balassa János, Balassa Bálint
édesapja, bányavárosi főkapitány, Érsekújvár

1555)
v Visegrád
Határozza meg, miként ítéli meg
H a főkapitány a török berendezke­
désének lehetőségeit! Tárja fel a jelen­
|^)otPest

Várad 1
ségek okát! [F] :ehérvár O }
v|V ^Kecskemét l/á r a d '
Kanizsa
11600 <

A hódoltság területe Temes'

Kövesse nyomon a magyarországi
török uralom térnyerését! Mutassa
be a magyarországi török közigazgatást
és a török végvári vonalat! Mely terüle­
tek voltak a szultán saját kezelésében?
______ Khasz birtokok
Milyen szerepet játszott a magyar tarto­
mány az Oszmán Birodalom életében? 2 Kettős (török-magyar) adóztatás
Mekkora teher lehetett a török végvári
1b Dzsámi, minaret, fürdő
vonal fenntartása? [F]
 2 2 0 / Magyarország a kora újkorban

török „ ( . . . ) e z után is o lta lm a zh a ssa m agát feg yverrel az községh,

khász
á llam i a d ó
birtok
és ha v a la m e ly káros va g y megh kínoztato tt em b er p an aszá ra az
<7 p araszt k a p itán y o k , H ad n ag yo k és T iz e d e se k p araszt V árm egyét
hird etnek ( ...) " (Pest várm egye határozata , 1660)
török
álla m i a d ó
c „Item a nem es várm e g ye paraszt tisztje i k ap itán y o k , h a d n a­
török g yo k, b írák sz e m é ly e it fizetésre ne s z á m lá ljá k , e sze rin t m arhá-
földesúri szpáhi
adó birtok jo ka t is befogásra ne k é n ysze rítsé k , m ivel ő k, a z o n k ív ü l is, a ne­
<7 m es vá rm e g yé n e k eleget szo lg á ln a k , több jó szág a ik tú l m in d a z o n ­
közm unkák portyák, által a falu kö zé fize tn i ta rto z z a n a k ." (H eves várm egye határo­
(váróöltés. h a d jára to k zata, 1691)
fu v ar) terhei
>r =>
„ A z e d d ig való co n cu rsu sa a sze g é n ye k n e k, m elyet ők p a­
raszt vá rm e g yé n e k n e v e zte n e k, so ka kn a k m eg n yo m o rítására
adó a m agyar szo lg ált, m inth ogy egym ás között tö rvényt té vé n , g yakrab b an
tö ld e su rn a k
ö nnö nm ag o kat he lyte le n büntetésekkel e n e rv á ltá k , azért az
ilyen co n cu rsu so k s paraszt várm e g ye g yű lések ab szo lú te meg
V nem engedtetnek" (N ógrád várm egye határozata , 1734)
A jobbágyság terhei a hódoltságban
Hogyan változott az adózás a török uralom I * I Gyűjtse össze a forrás alapján a parasztvármegye jellemzőit! Tárja
alatt a korábbi állapotokhoz képest? Milyen 1A 1fel feladatait, kapcsolatrendszerét! Értékelje a parasztvármegye létét
új, jellegzetesen a korszak viszonyaiból követ­ a török berendezkedés szempontjából! Magyarázza meg, miért változott
kező terhek sújtották a magyar parasztságot? [F] meg a vármegyék hozzáállása a parasztvármegyékhez! [F ]

Kövesse nyomon a fejede­
lemség kialakulását és terü­
letének változásait! Milyen előz­
ményekből fejlődött ki az önálló
erdélyi államiság? Értékelje a
fejedelemség politika-földrajzi
helyzetét! Hogyan jelenik meg
a térképen Erdély rendi tagozó­
dása? [ F]
Az Erdélyi Fejedelemség kialakulása
_ s e>V‘ *
<*° V sZM MÁR
„Elő szö r is, minthogy azon cím ről támadt vita ő
AZ ERDÉLYI FEJEDELEM SÉG
legszentebb császári és királyi felsége s a fensé­
ges fejedelem között, ( ...) abban egyeztek meg, hogy a fenséges fejedelem le­
mond „M agyarország stb. választott királya" cím éről és ezzel kapcsolatos m in­
den igényéről, s azzal a cím m el, m ely alább következik, ő is, leszárm azottai és
utódai is m egelégszenek,
Fenséges fejedelem János úr, a néhai felséges János királynak, M agyaror­
szág, D alm á cia , Horvátország stb. királyának fia, Isten kegyelméből Erdély és
magyarországi Részek fejedelm e. E cím et ő legszentebb császári és királyi fel­
sége, valam int utódai mindvégig meg fogják őrizni a fenséges fejedelem és utó­
dai szám ára. Ettől függetlenül - különböző veszé­
lyek elhárítása céljából - ama levelekben azo n­
Szász székek '-i
ban, m elyeket esetleg a törökök császárához kel­
Székely székek
Erdélyi vármegyék
lene írn ia, ő szent császári és királyi felségének
____ ! Partiumj(A részek)
kára nélkül, szabadon használhatja a „választott
< király" cím ét.
Továbbá, ugyanazon fenséges fejedelem , va ­
lam int gyerm ekei, utódai, fiági leszárm azottai az
egész Erdélyt és az általa ez idő szerint birtokolt
magyarországi Részeket békésen bírhatják és bir­
tokolhatják mint szabad fejedelm ek, a javak ado­
m ányozásának és átruházásának szabad és teljes
T ü n * >\ jogával, a peres ügyek m egítélésének és az íté­
■ v
letek végrehajtásának jogával s más olyan tény­
J^e-ő7Síf. rT kedésekkel egyetemben, m elyek a szabad fejede­
lem hatalmát és tekintélyét m egilletik." (A speyeri
szerződésből , 1570)
Állapítsa meg János Zsigmond közjogi helyeztét!
Határozza meg Erdély közjogi helyzetét a
szerződést követően! Tárja fel, hogy mely nemzetkö­
zi gyakorlatot követi a szerződés! Magyarázza meg,
miért volt előnyös a Habsburg-dinasztia számára a
Izabella királysága
szerződés megkötése! Tárja fel, hogy mely területe­
Erdély határa 1570 után
ken hagy a megegyezés rendezetlen viszonyokat! [F]
 Magyarország a kora újkorban / 221

külügyek \
fe je d e le m

_______
háború és béke engedélyezése
választás f elnök évi adó
kincstartó o rs z á g g y ű lé s

A i
Á/ \ <
királyi
megbízott _
küldöttek T "v 'sJ<uldóttek
Partium
magyarországi erdélyi magyar székely szász
noegyék vármegyék székek székek
nemesség
nemesség nemesség (lófök) patríciusok

adó

jobbágyok jobbágyok jobbágyok parasztok

Az Erdélyi Fejedelemség államszervezete 10

yfT| Milyen jellegű volt az erdélyi állam? Értékelje az ábra alapján a fejedelmi hatalom
U helyzetét! Mutassa be az erdélyi rendi társadalmat! Jellemezze az országgyűlés és
a középfokú közigazgatás felépítését! [F]

„M iután a támadó háborút Ó Felsége is m ellőzni

A KIRÁLYI MAGYARORSZAG J Állapítsa meg, hogyan vál-
kegyeskedett, a meghívott tanácsosok és urak nem
L J tozott meg Magyarország
is foglalkoztak vele kim erítően; azonban mégis gondoltunk egy eshetőségre. M i­
szerepe a Habsburg Birodalom­
után részünkről sohasem lehet tudni, meddig tarthat a védő háború és m ikor­
ban a XVI. század első feléhez
ra halasztja el a halálos ellenség Felségedet erőszakkal megtámadni ( ...) m ialatt képest! Tárja fel a változások kö­
O Felsége a védő háborúról gondolkozik, arra is gondoljon, hogy támadó hábo­ vetkezményeit! Magyarázza meg,
rút is vezethessen, ha arra kerül sor. ( ...) mert ha M agyarországot elveszítjü k és miként befolyásolták a változások
védelm ünk német parasztjainkra háram lana, akkor szabadulásunk sokkal bajo­ az uralkodó és a rendek viszo­
sabb lesz." (A Haditanács 1577-es előterjesztéséből) nyát! [F]

„3 2 . A mi pedig a jobbágyok költözését illeti, ám bár az ország rendei és karai

azok költözését az utóbbi nagyszombati országgyűlésen [1547] bizonyos m ódo­
zatok mellett és föltételek alatt szabaddá tették; m indazonáltal, m ivel tudva van,
hogy a jobbágyok már ez alatt a rövid idő alatt is nagy engedetlenséget tanúsí­
tottak uraik iránt s föllázadtak,
7. §. Ennélfogva, úgy ebből az okból, mint más jó tekinteteknél fogva ha­
tározták, hogy ez a költözés ez idő szerint a jö vő közönséges országgyűlésig
szűnjék meg, és a jobbágyok ne távozhassanak uraik fekvő jószágairól másho­
vá, hanemha az alább következő m ódon. Állapítsa meg, mely kér­
2. §. Hogy azonban ez által az uraknak és országlakosoknak vagy más birto­ dést taglalnak a törvények!
kos em bereknek a szerencsétlen jobbágyokon való zsarnokoskodásra hatalmat Gyűjtse össze, mikor és hogyan
ne adjanak, határozták: hogy a jobbágyokat az ő szabadságaikban meg kell tar­ szabályozták ezt a kérdést ko­
tani és az igazság, tisztesség és tűrhetőség határain túl nem szabad megadóztat­ rábban Magyarországon! Magya­
rázza meg, miért kellett a kérdést
ni, sanyargatni vagy javaitól m egfosztani." (Az 1548. évi pozsonyi országgyűlés
törvényeiből)
újraszabályozni! [F] 12

„6 . §. A z ország karai és rendei azonfelül elhatározták, hogy a véghelyeknek

a megerősítésére (a mi kiválóan szükséges) az összes urak, nemesek és más bir­
tokosok a jobbágyaikat, a mondott adóra nézve tett összeírás szerént hat napi in­
gyen m unkára (csak is az aratás és a szüret idejét véve ki) kibocsássák és kiküld-
Állapítsa meg, milyen jelle­
jé k, a kik is a közelebbi országgyűlésen, erre nézve meghozott végzés szerént,
gű szolgáltatást vezettek be!
azokon a napokon át, folytonosan dolgozni tartoznak." (Az 1557-es pozsonyi
Magyarázza meg, miért volt szük­
országgyűlés törvényeiből) ség erre az intézkedésre! [F]
 2 2 2 / Magyarország a kora újkorban

Tata végvára és az olaszbástyás

védelmi rendszer előnyei
A kép alapján vázolja fel,
hogyan kellett átalakítani a
magyar várakat, hogy megfelel­
jenek a XVI. századi hadi köve­
telményeknek! Az ábra segítsé­
gével fogalmazza meg az olasz­
bástyás rendszer és a fülesbástya
előnyeit! Jelölje be a képen, hogy
a tatai vár mely részein alakítot­
14 tak ki ilyen rendszert! [F]

„M agyarországnak a jelen országgyűlésre egybese-

reglett főpapjai, bárói, nemesei és a többi rendei, m in­
denekelőtt örökös hálaköszönetet m ondanak a királyi
szent felségnek, legkegyelmesebb uruknak és királyuknak
az irántuk való kegyességéért és atyai jóságáért:
1. §. Először is, hogy a miképpen ezelőtt több ízben,
úgy a közelebbi télen is, a Régensburgban tartott birodalm i
gyűlésen, végre annyi sok fáradozás után, M agyarország­
nak a megtartására és felszabadítására nem megvetendő
segítséget szerzett, és ugyanazt a csehországi és más tar­
tom ánybeli híveitől is kieszkö zölte; kegyelmesen megígér­
vén azt is, hogy híveinek a javára szem élyesen ő maga
és fenséges gyermekei is mindenütt helyt fognak á lla n i."
(1557. I. törvénycikk)

"TfTj Milyen jellegű volt a XVI. századi Magyarország állami berendezkedése? Jellemezze a magyarországi kormányzati
^ hivatalok és a központi birodalmi szervek viszonyát! Hasonlítsa össze az erdélyi (221. oldal) és a magyarországi
országgyűlés felépítését, működését! Értékelje a két országgyűlés érdekérvényesítő képességét! [F]
 Magyarország a kora újkorban / 2 23

„A z Újszövetségen egészen elvégeztük végre az utolsó si­

A REFORMÁCIÓ
mítást, s kérjük, fogadja azt Nagyságos Uraságod kegyes „M ivel tartoznak az alattvalók
MAGYARORSZÁGON
szív ve l, és am int mondani szokták: érte kinyújtott kéz­ a hatóságoknak
ze l. Ám mutogassák mások büszkélkedve Nagyságos U raságodnak, szerencsés Tisztelettel, félelemmel, adó­
gyarapodása je lé ü l, a barázdákat, istállókat és halastavakat s más ilyeneket, én val és illetékkel bérökből és jó­
m indezeknél sokkal dicsőbb művet mutatok fel. Mert azok Nagyságos U rasá­ szágaik jövedelméből; engedel­
god és törvényes örökösei után más és más úréi lesznek, ez azonban nem szűnik mességgel, hűséggel az Úr szerint
meg Nagyságos Uraságodé lenni, miután egyszer az övé lett. Ezért ugyanis U ra­ mindenekben. Mindazokban, mi­
ságodnak dicsőség, dicséret s az örökkévalóság já r, m ivel oly igen szentséges ket csak az Isten ellen nem paran­
szent mű alkotója lett népénél. M agunkat csak méltatlan szolgának va llju k . A csol a hatóság, engedelmeskedni
többi népek néhány év előtt gúnyoltak bennünket, hogy jó llehet az oroszoknak kell. De ha valamit a természeti
is van saját nyelvükön evangélium uk, a m agyaroknak nincsen. De ezután nem ­ törvény, avagy az Isten dicsősége
csak hogy nem fognak gúnyolódni ezért rajtunk a keresztény népek, hanem még és törvénye ellen parancsol: ab­
irigykednek is a nyelv szépsége miatt, am elyet utánozni sem képesek. M elyik ne ban a hatóságnak sem kell enge­
csodálná a külföld népei közül, hogy valaki a görög és latin után magyar n yel­ delmeskedni. Mert inkább kell fél­
ven is képes m indenfajta verset írni? Ki gondolná, hogy a trópusokat [szóképe­ ni Istentől, mint az emberektől."
ket], versm értékeket és a tekintélyes, súlyos kifejezéseket bárki is m egszólaltat­ (A debreceni hitvallásból, 1562)
ná ezen a nyelven? Éppenséggel senki ( ...) " (Sylvester János levele Nádasdy Ta­
máshoz, Magyarország későbbi nádorához, 1541)
Foglalja össze, miről számol be a levélben Sylvester János! Határozza meg, ho­ Határozza meg, hogy Kál­
ő gyan tekint művére, milyen szempontból tartja fontosnak! Állapítsa meg, hogy 18
vin mely tana szerepel a
mire utal az, hogy Sylvester tevékenységét Nádasdy támogatta! Tárja fel, hogy a refor­ debreceniek hitvallásában! [F ]
máció mely vonatkozásaira ismerhetünk rá! [F] 19
„És minthogy mi és fenséges fiunk a vitézlő urak állhatatos kérésére kegyesen
beleegyeztünk, hogy ki-ki tartsa meg azt a hitet, am elyet akar, az új és a régi szer­
tartásokkal, megengedjük, hogy hitük ügyében azt tegyék, ami nekik tetszik, de
bárkinek a sérelme nélkül. A z új hit követői ne zaklassák a régi vallást, vagy an­
nak követőin valam i módon jogtalanságot ne kövessenek e l." (Az 1557-es tordai
országgyűlésből) 20
„A zonkívül mivel a vallás ügyében, különösen az úrvacsora osztásáról állan­
dóan különféle viták, perlekedések, civódások, vélem ények voltak a kolozsvári
magyar nemzetiségű és a szebeni szász nemzetiségű egyház superintendensei és
lelkipásztorai között, az ilyen egyenetlenségek megszüntetésére, mindkét fél lel­
kiismeretének megbékítésére és az ország lakóinak nyugalmáért úgy döntöttek:
mostantól kezdve a jövőben mindkét félnek szabadságában áll, hogy akár a ko­
lozsvári, akár a szebeni egyház vallását és felfogását kövesse." (Az 1564-es tordai
országgyűlésből)

„U runk ő felsége miképpen ennek előtte való gyűléseibe országával közön­

Tárja fel, hogy mi jellemez­
séggel az religió dolgáról végezött, azonképpen mostan és ez jelen való gyűlésbe te Erdély rendi, etnikai és
azont erősíti, tudniillik hogy midőn helyükön az prédikátorok az evangéliomot felekezeti viszonyait! Hogyan
prédikálják, hirdessék, ki-ki az ő értelme szerént, és az község ha venni akarja, viszonyult egymáshoz e három
jó, ha nem penig, senki kénszerítéssel ne kénszerítse az ü lelke azon meg nem tényező?[ F ]
nyúgodván, de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő nékie tetszik. Ezért
Erdély rendi, etnikai és felekezeti vi­
penig senki az superitendensök közül, se egyebek az prédikátorokat meg ne bánt­ szonyai
hassa, ne szidalm aztassék senki az religióért
senkitől, az elébbi constitutiók [intézke­
dés] szerént, és nem engedtetik ez senki­
nek, hogy senkit fogsággal, avagy helyéből
való priválással [megfosztással] fenyögessön
az tanításért, mert az hit Istennek ajándé­
ka, ez hallásból lészön, mely hallás Isten­
nek igéje által vagyon." (Az 1568-as tordai
országgyűlésből)

I T J Sorolja fel a bevett vallásokat Erdélyben!

Állapítsa meg, mi jellemezte a feleke­
zetek egymáshoz való viszonyát Erdélyben!
Magyarázza meg, mely tényezők tették ezt
lehetővé! Hasonlítsa össze az erdélyi helyzetet
a korabeli európai jellemzőkkel! [F]
 2 2 4 / Magyarország a kora újkorban

Többségében Többségében
katolikus evangélikus
Többségében Többségében
református mohamedán
Többségében U n itári«s^ __.
görögkeleti Vizsoly közösségeid
UJ Iskola °O H l
Sárospatak
| ft] Könyvtár
Buda Debrecen
CQO
, r Török-O " Ö Kolozsvár m
Ráckeve szentmiklós Várad cdo mii
Tordao
Tolna
Gyulafehérvár
Pécs^ o ffln
Temesvár
on
N agyszebeni;

A debreceni kollégium
A XVI. századi Magyarország felekezeti viszonyai
Hogyan hatott a reformáció a
ó magyar oktatásra? Miért ter­ I ”Y| Mely felekezetek és vallások voltak jelen a XVI. századi Magyarországon? Milyen
jedtek el a kollégiumok? Hogyan I -r I etnikai, gazdasági és politikai tényezőkkel lehet összefüggésbe hozni a felekezeti
tükrözi az épület funkcióját? [F] viszonyokat? [F ]

F 1
Nézőpontok

A reform áció mozgásba hozta az embereket. A hitújítás vágya sokakat magával ragadott, s folyamatosan az egy­
re alakuló újabb és újabb irányzatokhoz csatlakoztak. Ism erjük meg ezt a jelenséget a kor kiem elkedő szem élyi­
sége, D ávid Ferenc életén keresztül!
D ávid Ferenc kolozsvári szász polgárcsalád gyerm eke volt, s 1526-ban Hertelként látta meg a napvilágot. Né­
metországi egyetemeken (Wittenberg) ismerkedett meg Luther tanaival. 1550-ben hazatért, s lutheránus tanító és
lelkész. 1557-ben az erdélyi lutheránus magyarok püspöke, majd két évvel később csatlakozott a kálvinista irány­
zathoz. 1564-ben a magyar kálvinisták püspöke, s János Zsigm ond fejedelem orvosa Giorgo Blandrata támogatá­
sával a fejedelem udvari prédikátora lesz. Blandrata révén megismerkedett Servet M ihály tanaival, maga is unitá­
rius lett, s szám os hitvitában vívta ki felekezete elism erését. M ajd az unitárius tanok továbbfejlesztésén dolgozott,
ám ekkor szem bekerült Báthori István fejedelem m el és az unitáriusok egy részével is, köztük Blandratával. D ávid
Ferenc nem volt hajlandó a kom prom isszum ra, így D éva várába zárták, ahol 1579-ben meghalt.

„Sem kettős, sem hármas Istent nem valló k, hanem egyet, ki a mi Urunk a ná­
záreti Jézus Krisztusnak szent A tyja. A z egész szentírás csak az egy Istenre vezet
minket. ( ...)
H iszünk egy Istenben ki az az Atya akitől mindenek vannak és mi ő benne.

R Ö V I D / JV7 ‘£,V*
T - j Z
Ő egyedül fő, felséges és magasságbeli. Egyedül láthatatlan, bölcs és hatalmas.
Egyedül mindenekfelett való Isten, egyedül igaz Isten, egyedül Atya, kinél több
9't ÍM&*'/ nincsen. A mi megigazulásunk egyedüli kútfeje. Ő a világosság Atyja, m inden­
(> «» f t> kinél nagyobb; Krisztusnak Istene és Atyja. Ő benne, az egy magasságbeli Isten­
1/ ben, Krisztusnak Atyjában, m ennynek és földnek teremtőjében erős hittel hiszünk,
először azért, hogy csak O egyedül, véghetetlen irgalmasságával üdvözített m in­
t S A I Al IIfi. ket az újjászületés, a keresztség és a szentlélek megújítása által. (...)
ii ii.ii I i h i | n Irfi ~ n 11 ‘ 1*f " st -fr" Nincs olyan keresztény, kinek az Isten annyi lelket nem adna, hogy a szent­
írásból meg nem érthetné, mi szükséges az ő üdvösségére. Csak a szentírást meg
■ u rM lu c f l ci IftilW
M l n e j r n i i I w i t f f i a i t •, ne vesse, mert igaz a Krisztus ígérete: Keressetek és találtok, zörgessetek és meg-
I •^ ^ t t x w t v II ilcvt
U iu k ir ^ r nyittatik néktek.
Elég a mi üdvösségünk útjának megkereséséhez a próféták, evangélisták és az
/ X c r j m tJ L T M E frU A F . apostolok írása. Gyönyörűséges és mennyei étel az evangélium a hívek szívében,
m elyhez ha valaki hozzátesz valam it mindjárt méreggé válik. ( ...)" (Dávid Ferenc
t_Jmm b t / V L jt + íi.
műveiből)
Mutassa he a forrás alapján, hogy a reformáció melyik irányzatához tartozott
Dávid Ferenc Rövid útmutatás című ;
26 művének címlapja
Dávid Ferenc! Ismertesse az irányzat jellemzőit! Tárja fel, hogy ezen irányzat
képviselőit Európa protestáns országaiban hogyan fogadták! Magyarázza meg, hogy
mely tényezők tették lehetővé, hogy Dávid Ferenc tanait háborítatlanul hirdetehesse
27 Erélyben! [SZ]

34. A B o c s k a i- s z a b a d s á g h a r c
A TIZEN Ö T ÉVES HÁBO RÚ (1591-1606) A drinápo-
lyi békét (1 5 68 ) követően a végvári vo nal mentén á l­
landósultak a kisebb összecsapások. Ezek a rajtaüté­
sek (portyák) egyre gyako ribbá vá ltak , am i a hábo­
rú kirobbanásához vezetett. A z ún. tizenöt éves há­
ború a török tám adásával kezdődött, m ire vá la szu l
H absburg R ud o lf (1 5 7 6 -1 6 0 8 ) kísérletet tett a török
kiűzésére M agyaro rszágról.
A keresztény erők első sikereit a m agyar végvári
katonaság érte el. Felszabadították a nógrádi várakat
(Fü le k, D rég ely, N ógrád). A rég nem látott győ zelem
óriási lelkesedést váltott ki. Belépett a háborúba
Báthori Zsigm ond erd élyi fejedelem is. A z erdélyi ren­
dek, félve a török b o sszújátó l, csak a fejedelm i kén y­
szer hatására egyeztek bele a döntésbe. A z erdélyi ha­
dak fő ve zé re , Bocskai István legyőzte a fejedelemség
megbüntetésére érkező török sereget (G yu rg ye vó ,
1 59 5 ).
Fordulatot hozott a háborúban, hogy a törö­
kök rövid ostrom ot követően bevették a jó l fe lsze ­
relt, és ném et zso ld osokkal is megerősített Eger vá­
rát (1 5 96 ). M ajd az egyesített k irályi és erd élyi haderő
Mezőkeresztesnél összecsapott a török fő erő kkel.
A véres csatában e lő szö r a keresztény had m egfutam í­
totta a törököt. Á m am iko r a m agukat m ár győztesnek
h ívő keresztény katonák fosztogatni kezdtek, a v is s z a ­
térő törökök győzelmet arattak.
A vereséggel a török kiűzésének terve kudarcot
vallott. A ko ráb b iakho z képest az erő viszo n yo k a
H absburg B irodalo m ja vá ra m o zdultak e l, de ez még
kevésnek b izo n yu lt a g yő ze le m h e z. A vá ltak o zó sze ­
rencsével fo lyó , s még sokáig elhúzódó háború iszo­
nyatos pusztítással járt, egész vid é ke k néptelenedtek
e l. A földönfutóvá váló nép egy része zsákm án yért
harco ló , rabló, pusztító zso ld o sn ak, hajdúnak állt, to­
vább nö velve e z z e l a lakosság szenved éseit.
A vereségek hatására az e rd é lyie k ki akartak lépni
a háború ból. C é lju k a t m egnehezítette a határozatlan
Báthori Zsigm ond fejed elem , aki többször lem ondott,
m ajd visszatért a trónra. Erdély kiválását a háborúból
a császár megakadályozta. M egbízásából e lő szö r V i­
téz M ih á ly havasalföld i va jd a , m ajd Basta császári ge­
nerális csapatai döntötték rom ba a fejedelem séget.
A SZABADSÁGHARC KIRO BBANÁSA A z e lh ú zó d ó
háborúban a Habsburg kormányzat m inden anyagi
forrása kim erült. A z U d vari Kam ara a - török ellen
harco ló - magyar főurak vagyonának megszerzésé­
vel próbált enyhíteni anyagi gondjain. Tö bb m agyar
főúr e llen indítottak felségárulási pert, am e ly fő- és jó ­
szágvesztéssel fenyegette a perbe fogottat. Ezze l pár­
huzam osan az udvar erőszakos ellenreformációba
kezdett, sorra vették el a protestánsok tem plo m ait. A z
országgyűlésen a rendek tiltako ztak, m ire R udo lf meg
akarta a k ad ály o zn i a va llá si kérdések országgyűlési
tárgyalását. E lépésével az egész m agyar rendiséget
szem beállította a p o litik á já v a l.
Magyarország a kora újkorban / 2 25
A fegyveres felkelés akko r robbant ki (1 6 0 4 ), m i­
kor a T iszá n tú l legnagyobb birtokosát, Bocskai Istvánt
is le akarták fogni. Hajdúkat küldtek elfogására, ám a
kálvin ista zso ldosok átálltak a főúr oldalára. M e g vál­
toztak az e rő viszo n yo k.
Bo cskai Á lm o sd nál váratlan u l döntő győzelm et
aratott a csá szá ria k fölött, és néhány hét m ú lva sorra
m egnyitották kap uikat hadai előtt a Fe lvid é k várai és
vá ro sai. A következő év nyarán m ár Bécs körül por-
tyáztak Bo cskai hajd ú i.
BOCSKAI FEJEDELEMSÉGE ÉS A BÉKÉK Rövidesen
Bocskai ellenőrzése alá került Erdély és a királyi Ma­
gyarország jelentős része, s a rendek mindkét ország­
ban fejedelmükké választották. Bo cskai hozzálátott
az ország égető p ro b lém áinak m ego ldásához.
Véget kellett vetni a pusztító háborúnak. Ehhez a
két nagyhatalm at rá kellett bírnia a békére. A török
kezdettől Bocskai mellé állt, hiszen szám ára kedvező
volt, hogy korábbi ellenfelei egym ásra tám adtak. Bo cs­
kainak is szüksége volt a török tám ogatására, de tar­
tott attól, hogy ennek fejében területeket kell majd át­
adnia a töröknek. Ezért elutasította a szultán által kül­
dött - hűbéri függést jelentő - koronát Rákos m ezején.
Döntését az is indokolta, hogy a H absburgok sohasem
nyugodtak vo ln a bele m agyarországi fejedelem ségébe,
am i állandósította vo lna a háborút.
M ivel a Habsburg Birodalom is kim erült, Bocskai kö­
vetei M átyás főherceggel megkötötték a kölcsönös en­
gedményeken alapuló (kom prom isszum os) bécsi békét
(1606). A felkelés lezárult. Bocskai lemondott magyar fe­
jedelm i cím éről. A z udvar pedig a büntetlenségen túl ga­
rantálta a rendi jogok tiszteletben tartását, Erdély korábbi
helyzetének visszaállítását, a nemesség, a polgárság és a
végvári katonák szabad vallásgyakorlatát.
Ezután Bo cskai közvetítésével megszületett a
Habsburgok és a törökök közötti béke is (zsitvatoroki
béke, 1 60 6 ), am e ly a fe n n álló viszo n y o k at (status
quo) szentesítette. Fontos eredm én y, hogy a H ab sb ur­
gok ezentúl nem fizettek évi adót a szu ltán n ak.
A béke érdekében orvosolni kellett a hajdúk ügyét,
mert pusztításaik miatt a nem esség m ár kiirtásukat
követelte, míg a fejed elem nek szüksége vo lt a kato­
nai e re jü kre . B o cska in a k sikerült hosszú távú meg­
oldást ta lá ln i. A békés m indennap okb ól kiszakadt,
elűzött em b ereknek lehetőséget adott a társadalom­
ba való visszailleszkedésre. E katonaréteget együtte­
sen - a szé ke ly szabadsághoz hasonlóan - fe lsza b a d í­
totta a jobbágyi állap o tb ó l, közös (ko lle ktív) nemessé­
get adományozott nekik. Jelentős részüket letelepítet­
te p usztává vált b irto kain. Ezze l nem csak a fosztoga­
tó elem ek szám át csökkentette, hanem - m ivel a k o l­
lektív szabadságért katonáskodniuk kellett - jelentős
haderőt is biztosított magának.
A RENDISÉG FÉNYKORA A Bocskai halálát követő idő­
szakban a Habsburg-udvarban szokatlan módon trón­
 2 2 6 / Magyarország a kora újkorban

viszály robbant ki. Rudolf ugyanis ismét a török ellen
készülődött és a protestánsok jogainak csorbítására tö­
rekedett, veszélyeztetve ezzel a békék eredm ényeit.
M átyás főherceg a magyar hajdúk fegyveres erejét fel­
használva arra kényszerítette bátyját, Rudolfot, hogy le­
mondjon a magyar és az osztrák trónról (1608). II. Má­
tyás (1 6 0 8 -1 6 1 9 ) a magyar nemesség megnyerése érde­
kében az országgyűlésen megerősítette a rendek jogait.
A bécsi béke megújításán túl az országgyűlés ismét ná­
dort választhatott az uralkodó által jelölt két katolikus
és két protestáns magyar főúr közül. A magyar rendiség
a fénykorát élte, az uralkodó a rendek jóváhagyásával
kormányozta az országot.
A nemesi társadalom átalakulóban volt. A X V II.
század ele jé re m egszűnt a fa m iliaritá s. A főnem esség
ügyeit intéző nem esek m ár fizetséget kaptak, s la­
zu ltak a köznem ességet a fő urakho z kap csoló köte­
lékek. A válto zást több tén yező idézte elő , például
jelentős szerepe vo lt ebben a köznem esség gazdasági
m egerősödésének.

ARCHÍVUM

„ ( ...) Budához nem m essze, három helyön, az hajó­

/ K Mutassa be a két szemben
^ álló végvári katonaság vi­
szonyának jellemzőit! Magya­
rázza meg, mire utal az, hogy a
budai pasa a főhercegnek vádol­
ja be a magyar vitézeket! [F]
A TIZENÖT EVES HÁBORÚ
kat fölverék, elsüllyesztették, az benne valókat sok
m arhákkal e lvivé k , és szám talan károkat m ívelének. ( ...)
A z füleki tisztváltozás között, Szabadka nevű kastélyra rohanának, az
m ieink utánnok lévén, lesre vöttek, és két tizedest, sok bestiákat, kit levágtak,
kit elvittek. ( ...)
lm ez minapon ismég Hasszán pasa hogy tisztiben Fülekbe ment, onnét va ­
lami jó röndön való szolgáit hátra bocsátotta, az hatalmas császár parancsolat­
ja szerint, kikkel valam i öszvéreken jó rézm arháját hátra küldi volt Ü jszászn ál,
az egriek és az környül valók reájok ütöttenek, két vajd ájával együtt öszvéröket
és szép drága ezüstös aranyos m arhákat vittenek e l." (Musztafa basa Ernő
főhercegnek , 1576)

„M i a m uzulm án népet mostanáig olyan doboznak tartottuk, am elyet elődeink

/ K Állapítsa meg, milyen maga-
^ tartást fejeznek ki a győztes
hadvezér sorai! Hasonlítsa össze
Pálffy gondolatait Musztafa (bu­
dai pasa) levelével! [F]
nem mertek felnyitni, mert azt mondták, hogy telis-tele van kígyókkal, százlábú
férgekkel, skorpiókkal, s ha ezt a dobozt felnyitnánk, ezek országunkra kiárad­
nak, s a népet elpusztítják, m egölik. Most azonban szükséges lévén, mi kinyitot­
tuk, és a doboz teljesen üres, éppen semmi sincs benne. Kár, hogy ilyen hiede­
lemben tartottuk mostanáig életünket." (Pálffy M iklós)

„Éppen így a szabad hajdúkra

nézve a huszonharm adik cikke lyt, az
ezerötszázkilencvenö tödik évi har­
m incegyedik és harm inckettedik c ik ­
kelyekkel együtt m egújítják.
7. §. Mert, hogy az em berek­
nek ez a fajtája, mindenütt m eny­
nyi kárt teszen, azt kim ondani sem
lehet, és még a győzelm ek alkalm á­
val is, magát a fosztogatásra adva, a
győzedelm eknek a kiaknázását meg­
akad ályo zza." (1597. évi XXIII. tör­
vénycikk)

„A szabad hajdúk kiirtására néz­

ve az előző évek végzéseihez tartják
magukat.
7. §. Egyszersm ind szigorúan
elrendelik, hogy ilyeneket ne csak
a magyar, hanem a német kapitá­
nyok se m erészeljenek tartani;
akik ellenkezőleg cselekszenek, a
A tizenöt éves háború első szakasza
hűtlenség bűnébe essenek.
Kövesse nyomon a hadi eseményeket! Értékelje a szemben álló erők ál­
□ tal elért eredményeket! Miért volt kimagasló jelentősége a mezőkeresztesi
csatának? Mi volt a stratégiai és katonai jelentősége Erdély hadba lépésének? Mit
2. §. És ezeket a b árm ily név alatt
bujdokló hajdúkat, ha akárhol fog­
kockáztatott a hadba lépéssel a fejedelemség? [F] ságba ejtették, minden embernek
 Magyarország a kora újkorban / 2 2 7

szabadságában á lljo n , úgy a magyar,

mint a német területen büntetlenül
megölnie.
3. §. A jö vő hadjáratra azonban
szabadságukban álljo n , hogy magu­
kat a mezei hadsereg katonái közé
fölvétessék és zsoldért szolgálhassa­
nak.
4. §. Hogyha ezt tenni nem akar­
nák és a bujdokláson őket rajta kap­
nák; ellenük az előirt módon kell e l­
já rn i/ ' (1598. évi XXIX. Törvénycikk)
Gyűjtse össze a források alapján
a hajdúk jogi helyzetének jellem­
zőit! Állapítsa meg, hogyan viszonyult a Török pusztítás ábrázolása korabeli metszeten. A 15 éves háború során történt meg az a
pusztulás, amely a török korhoz kötődik az utókor gondolkodásában 5
nemesség a hajdúkhoz! Tárja fel ennek
lehetséges okait! [F] ■
Mutassa be a kép alapján a lakosság helyzetét háborús időben! Tárja fel
minél sokrétűbben e helyzet következményeit! [F] 6

Pálffy Miklós (1552-1600) páncélja.

A tizenöt éves háború sikeres hadvezé­
re volt, akinek nevéhez többek között
a nógrádi várak és Győr visszafogla­
lása fűződik. Jutalmul az uralkodó a
A tizenöt éves háború második szakasza főnemesek közé emelte
Milyen eredményeket hozott a háború második szakasza a hadviselő feleknek? Milyen fegyvernem élén
Milyen hatásai voltak az elhúzódó háborúnak? [F] harcolt Pálffy Miklós? [F]

A SZABADSÁGHARC
KIROBBANÁSA

A Bocskai-szabadságharc
Ismertesse Bocskai hadműveleteit!
J Mely tényezők tették lehetővé
Bocskai sikereit? Jellemezze Bocskai és
a török viszonyát! [ F ]
 2 2 8 / Magyarország a kora újkorban
T fT j Foglalja össze tömören a
^ törvénycikk tartalmát! Emel­
je ki a lényegi változásokat! Ha­
tározza meg, hogy a változások
kinek az érdekeit fejezi ki! Tárja
fel annak következményeit, hogy
ezt a törvénycikket a rendek jó­
váhagyása nélkül adták ki! [F]
10
11
,fv Milyen jellegű katonaelem
- volt a hajdú? Vesse össze
12 az ábrát a forrással! [F]
Hasonlítsa össze a rendtar­
tás tartalmát és a korszak­
ban hajdúkról kialakított képet!
Foglalja össze a Bocskai által
eszközölt változtatásokat! Ma­
gyarázza meg, mely célokból
törekedett ezekre! Nevezze meg
Bocskai intézkedéseinek európai
13 előzményeit! [F]
Sorolja fel, mivel indokolja
Bocskai az adományozást!
Állapítsa meg, miért éppen ezen
a módon hálálta meg szolgálatai
kát! Tárja fel, mely tényezők tet­
ték ezt lehetővé, s mi volt távlati
célja! Állapítsa meg, mely ko­
rábbi jogi formát tekintett mintá­
nak a hajdúszabadság kiadásakor
14 Bocskai! [F]
„9 . És hogy ezutánra, főképpen az ország közönséges gyűlésein és ennek fon­
tos tárgyalásain, senki a vallásügyet a közös tárgyalások késleltetésére és félbe-
szakftására, bárm ely szfn és ürügy alatt büntetlenül napirendre ne hozhassa, ke­
gyelm esen megáilapftotta és kom olyan elhatározta, hogy az ilyen nyugtalanko-
dók és új dolgok után kapkodok ellenében, a felséges néhai magyar királyo k­
nak törvényeiben és cikkelyeib en megszabott büntetés szerint azonnal e ljá rja ­
nak, és azokat m ásoknak való példaadás végett m úlhatatlanul m egbüntessék."
(1604. XXII. te.)
„M ennyi nyom orúság és mennyi szerencsétlenség, pusztulás és romlás érte az
utolsó években nem a német császár ho zzájárulása nélkül, sőt éppen az ő kato­
nái révén M agyarországot, úgy gondoljuk nem szükséges sok szóval előadnunk,
m ivel az ország minden lakosának em lékezetében napnál világosabban él. M a­
gyarország már alig árnyéka önm agának, és ahogy kapitányainak viselkedéséből
m indenki láthatta, a császár azon m unkálkodott, hogy elpusztítsák, s még a m a­
gyar nyelvet is eltöröljék. De minthogy m indez világi dolog és m úlandó, talán
elviselhető lett vo lna, ha a legutóbbi országgyűlésen az országlakosok akarata e l­
lenére a többi törvényhez csatolt utolsó törvénycikk alapján a legutóbbi napok­
ban Barbiano Jakab János, Belgiojoso grófja, a császár magyarországi főkapitánya,
ez a rosszindulatú em ber, meg nem kezdte volna igaz és tiszta keresztény v a l­
lás üldözését." (Lippay Balázs és Némethy Balázs hajdúkapitányok kiáltványá­
ból, 1604)
/K Állapítsa meg a vallás szerepét a hajdúk állásfoglalásában, és a Bocskai-felkelés
^ menetében! [F]
„Ú rn ak, nemes embernek, papoknak, iskoláknak az
BOCSKAI FEJED ELEM SÉG E
vitézek házokra és majorokra ne szálljanak. Aki meg­
ÉS A BÉKÉK
próbálja, fejével érje meg. A z, ki az malmot elvag­
dalná, az kezét levágják érette; mivelhogy közönséges jóra való; az malomban
vivőket is az ki megháborítaná, megbüntessék.
A z kik erővel szüzeket törnek, asszonyállatokat akaratjok ellen rontanak,
fejőkkel érjék meg. Item valaki megtolvajol valakit úton vagy háznál, az kapitány
tiszti vesztése alatt mint tolvajt megölhessen afélét törvénnyel. Ha nem m ívelné
az kapitány, ő felsége büntesse meg az kapitányt törvénnyel." (Bocskai István ha­
di rendtartásából, 1606)
„Ezért figyelembe véve ilyen és annyira dicső, örök emlékezetre méltó érde­
meiket, hajdú vitézeinket összességükben és egyenként mint régi szabadságunk
bátor megmentőit ( ...) az 1605. évi november hó 10. napjára Korponára kitűzött
országgyűlésen összegyűlt, magyarországi karok és rendek közös állásfoglalása és
helyeslése alapján, úgy döntöttünk, hogy valam ennyiüket külön-külön és kifeje­
zetten, nevezetesen pedig jelen levelünkkel szám szerint kilencezerkétszázötvenn
égyüket ( ...) a paraszti és nem nemes állapotból és helyzetből, am elyben szület­
tek és eddig voltak, kegyesen ki kell emelnünk és Magyar- és Erdélyországunk igaz
nemeseinek társaságába és sorába kell szám olnunk, sorolnunk ( ...) mindkét nem­
beli összes örököseiket és leszármazottaikat igaz, született és kétségtelen nemes­
nek kell tartani és tekinteni.
Hogy pedig említett katonáink szétszórtan és bizonytalan lakóhelyükön el ne
kallódjanak, vagy mások igazgatása alá ne kényszerüljenek, hanem mindenkor
és minden időben meghatározott helységben, kerületben, állandó lakóhelyen egy
tömbben - Erdélyben lakó hűséges székelyeink szokása szerint - minél alkalm a­
sabban, hasznosabban és gyümölcsözőbben szolgálhassanak, készenlétben és fel­
készültek legyenek, Szabolcs megyében levő, azelőtt tokaji várunkhoz tartozott
( ...) említett 9254 katonáknak, örököseiknek és mindkét nembéli összes leszárma-
zottaiknak azzal a feltétellel adtuk, ( ...) hogy más adományos nemesek szokása
szerint parancsunkra vagy utódaink parancsára jó fegyverekkel és hadieszközök­
kel felszerelten m indenfajta, vagyis általános és részleges hadfelkelésben kötele­
sek és tartoznak jelen lenni, és hűségesen szolgálni." (1605. decem ber 12.)
 Magyarország a kora újkorban / 2 2 9

Bocskai a hajdúk élén. Bocskai István

(1557-1606) tiszántúli magyar nagy-
birtokos volt. Gyermekkorát Bécsben
és Prágában töltötte, ifjúként a csá­
szár testőre volt. Erdélybe hazatérve
a fejedelemség kulcsának, Váradnak
a főkapitánya lett, majd Báthori Zsig-
mond tanácsadója, aki a török elleni
háborúba lépésre ösztönözte urát. A
fejedelem sikeres hadvezére, később
diplomatája a prágai udvarban. Miután
ellene is elfogató parancsot adtak ki,
a felkelés élére állt, s győzelemre vitte
azt. Életműve csúcsán sikeresen orvo­
solta a háború által okozott sebek egy

Keressen olyan korabeli ma­

gyarfőnemeseket, akik Bocs­
„ ( ...) Bizon dolog az, hogy az békességnél [Habsburgokkal való békénél] sem­ kaihoz hasonló életpályát jártak
mi nem volna jobb, mert az terek ha felséged erejével meggyőzi is a németet, Bé­ be! jellemezze a hajdúk felsze­
cset megveszi, és felől változik Magyarországon, az sem leszen jó az magyarok­ relését! Milyen céllal készült a
kép? Hogyan mutatja be a met­
nak, mert az törek nem tartja meg hütit, és ő másnak országot nem vészén, társot,
szet Bocskai és a hajdúk viszo­
szabadságot nem szenvedhet; ha pedig az győzelem az németé leszen, egy ma­
nyát? [ F ]
gyart sem hadnak éln i; legjobb lenne talán, ha az törökkel is és felségeddel is meg­
alkudnának [Habsburgok], ne omolna keresztén vér, ne pusztulna az föld, nevet­
Állapítsa meg, mit tartott
hetne az köröszténség is felségedre." (Illésházy István levele Bocskaihoz, 1605)
alapvető fontosságú kérdés­
nek Illésházy! Magyarázza meg,
„I. Am i tehát a vallás ügyét illeti: erre nézve most a közönséges végzések, sőt mely megfontolásokból sürgette
még az ezerhatszáznegyedik évi legutolsó törvénycikkely sem állván ellent, m i­ a fejedelmet a békekötésre! [F]
után ez az országgyűlésen kívül és az országlakók beleegyezése nélkül volt hoz-
záadva és ezért el is törlik, elhatározták: Mely területeken értek el
1. §. A karokat és rendeket, a kik csak M agyarországnak a határain belül élnek,
összesen és egyenként, úgy a mágnásokat és nemeseket, mint közvetlenül a ko­
S eredményeket a rendek? Fo­
galmazza meg röviden az ered­
ronához tartozó szabad és kiváltságolt városokat; továbbá a magyar véghelyeken mények lényegét! Mely rendszert
levő magyar katonákat, az ő vallásukban és hitükben soha és sehol megháborítani erősítette meg a béke? Fogalmaz­
nem fogja, sem mások útján háborgattatni és gátoltatni meg nem engedi. za meg a pontok végrehajtásának
biztosítékait! [F]
II. A korábbi egyezkedés végzése megmarad, hogy a m agyarokkal és törö­
kökkel a békesség és kibékítés egyszerre történjék.
Összességében mit állapít­
III. A nádort a legközelebbről tartandó első országgyűlésen a maga m éltósá­
ga fenntartásával a régi bevett szokás szerint meg kell választani. B hat meg a háború hatásai­
ról? Állapítson meg regionális el­
2. §. Ezért megállapították és elvégezték, hogy ő felségének, a magyarországi
téréseket a falvak pusztulásában!
ügyekben Ő felségétől a végett nem oly régen nyert teljes felhatalm azásánál fog­
Tegyen kísérletet az eltérések
va, a nádor és a magyar tanácsosok útján, a kihallgatásra, előterjesztésre, bírás­ okainak feltárására! [F]
kodásra, végezésre, intézkedésre és rendelkezésre nézve, m indazokban a do l­
gokban, a m elyek M agyarországnak a fenntartására, meg az országlakók nyu­ A falvak pusztulása Magyarországon
galmára és javára szükségesek­
nek látszanak, az a teljes hatal­
ma és joga legyen, mintha éppen
Ő felsége személyesen jelen lenne.
A mi Bocskai úr szem élyét és
az ő kielégítését illeti Erdélyhez,
a magyarországi részekkel, am e­
lyek Báthory Zsigm ond birtoká­
ban vo ltak, átmegy Tokaj vára
is, ennek a mostani összes tarto­
zé ka iva l, meg a Tiszán innen és
túl levő két egész várm egyével:
U gocsával és Bereggel együtt;
hasonlóképen Szatm ár erőssége
is a régi határaival és ugyanezen
Szatm ár várm egyével együtt." (A
bécsi béke pontjaiból, 1606)
 2 3 0 / Magyarország a kora újkorban
A sárospataki vár Perényi-szárnya
19
/K Milyen szerepet játszhattak
a XVII. századi Magyaror­
szágon a főúri udvarok? [F]
20
Hogyan rendezték a feleke­
zeti kérdést? Melyek voltak
a nádorválasztás feltételei? M i­
21 lyen folyamatot jeleznek a törvé­
nyek?
r
Nézőpontok
M inden em ber szám ára saját kora le g jellem ző b b vo n á sain ak az áttekintése, s az ebből levonandó helyes
döntések m eghozatala a legnehezebb. Letűnt korokról a történelm i távlat, a folyam ato k lezárulta és eredm é­
nye után m ár könnyebb vé lem é n yt fo rm á ln i. Különösen nehéz vo lt megérteni a viszo n y o k at a három rész­
re szakad t M agyaro rszágo n, a tizenöt éves háború végén.
G=_______________
Elemezzük, hogyan látta Erdély helyzetét a kor két szereplője! Vitassuk meg, mennyire ismerték fel a korszak alapvető
Bocskai koronája, melyet a szultántól
kapott, de visszautasított. Ma Bécsben
őrzik
Miért utasította vissza Bocs­
kai a török által felajánlott
koronát? Csoportosítsa az okokat
aszerint, hogy rövid vagy hosszú
távon kellett számolni azokkal! [F]
Fogalmazza meg röviden, a
szerzők miként látták Erdély
szerepét a XVII. századi hatalmi
politikában! Elemezze, hogy a
két nagyhatalom jelenléte miként
befolyásolta a magyar rendiség
helyzetét! Magyarázza meg, hogy
miért javasolja a székely szabad­
ság megtartását Bocskai! [SZ]
„1 . §. Hogy a vallás gyakorlata, úgy a báróknak, mág­
A RENDISÉG FÉNYKORA
násoknak és nem eseknek, mint a szabad városoknak
és az ország összes karainak és rendéinek, úgy a maguk, mint a fiscus fekvő jó ­
szágaiban; valam int a magyar katonáknak is, az ország véghelyein kinek-kinek
a maga vallása és hite szerint; nem különben a m ezővárosoknak és faluknak is,
ha azt önkéntesen és kényszerítés nélkül elfogadni akarják, mindenütt szabad le­
gyen; és annak szabad élvezetében és gyakorlatában senki senkit meg ne akadá­
lyo zzo n ." (1608. évi I. törvénycikkből)
„A m i pedig a nádort illeti, ugyanazok a karok és rendek szintén elhatá­
ro zzák, hogy a király Ő felsége a római katolikus státusból két szem élyt és az
evangélium i hitfelekezet státusából ugyanannyi szem élyt, nekik minél előbb
m egnevezzen és előterjesszen, akik közül am elyiket ezen tisztnek a viselésére
alkalm asabbnak ítélnek, annak az isteni végzés segítségül hívása mellett a meg­
választását elm ulasztani nem fogják.
1. §. A ki ha váratlanul hamarább elhalálo znék (a mi emberi dolog), a helyé­
be m ásiknak a m egválasztására nézve, méltóztassék a királyi felség azt a módot
követni, hogy egy évnek a leforgásán belől az új nádornak a m egválasztása c é l­
jából az országban külön közönséges országgyűlést hirdessen és tegyen k ö zzé ."
(1608. évi III. törvénycikkből)
J
„V alam eddig pedig a M agyar Korona ott fenn nálunknál erősebb nem ­
zetségnél, a németnél lészen, és a M agyar Királyság is a németeken forog,
m indenkor szükséges és hasznos egy magyar fejedelm et Erdélyben fenn­
tartani, mert nékik is oltalm okra, javokra lészen. Ha pedig Isten azt adná,
hogy a M agyar Korona, M agyar O rszágban magyar kézhez kelne egy koro­
nás királyság alá, úgy az erdélyieket is intjük, nem hogy attól elszakadnának,
vagy abban ellent tartanának, de sőt segéljék tehetségek szerént, és egyenlő
értelemből azon Korona alá a régi mód szerint adják magokat. M ely dolog­
ról ha valaha hittel való Confederatio lehet közöttük, felette igen ja va lju k .
Intyük a nemes országot Erdélyt, mint édes hazánkat, sőt m egm aradások­
nak örökségéért az Istenre kénszeríttyük az egy dologból. Látván mind je le n ­
való , mind következendő állapottyokat, hogy a Székely Nemzetséget a mi
tőlünk nékik adott szabadságokban tartsák meg, és successorunkat is intjük,
erre légy en fő gondja. így mind az országnak, s mind magának a birodalm a
örökösebb lehet. A székelységet pedig mint kedves híveinket intyük fejenként,
szolgáljanak híven hazájo knak, és az országban szép egyességgel alkuván,
igyekezzenek az egész M agyar Nemzetségnek m egm aradására. Többé ma­
gyar vérbe fertőzni, és a nemesség rom lására ne igyekezzenek; hogy minden
nemzetségek előtt dicsérete jó hírek, nevek fenn m aradhasson." (Bocskai Ist­
ván politikai végrendelete , 1606. decem ber 17.)
„M inthogy im már mind a boldog em lékezetű Ferdinánd és M axim ilián
[M iksa] császár eléggé megpróbálták és kísértették azt, ha megtarthatnák-e
Erdélyt fegyverrel, de minthogy Erdély igen oda be vagyon, Buda, Esztergom,
Fejérvár és a több török végházak mind előtte fekszenek, nem vihették vég­
hez soha, hogy megtarthaták vo lna. ( ...) U tolszor Őfelsége Rudolphus császár
urunk is kezébe vévé. Mi következék belőle? A z, hogy szinte a bécsi kapura
hozák mind a törököt, s mind a tatárt, és csak az Úristen oltalm aza meg ben­
nünket, hogy egész hazánk törek birodalm a alá nem esék." (Illésházy István
levele Rákóczi Zsigm ond erdélyi fejedelemnek, 1607)

35. E r d é ly a r a n y k o r a é s b u k á s a
BETHLEN GÁ BO R FEJEDELEMSÉGE Erdélyben a bé­
csi békét követően Báthori G áb o r foglalta el a fe je ­
delm i széket. Nem vett tudom ást az ország és a nagy­
hatalm ak békevág yáró l, s hódításba kezdett (H avasal-
földön). M iután a zab o látlan fejedelem főem berei v a ­
gyonát és feleségeit sem kím élte, korábbi h íve , Beth­
len G áb o r török segítséggel félreállíto tta.
Bethlen Gábor (1 6 1 3 -1 6 2 9 ), aki trónját a s z u l­
tánnak köszönhette, részben engedett a török köve­
telésnek: visszaad ta a tizenöt éves háborúban fe lsz a ­
badított két vá r egyikét, Lippát. Lépése Erdélyben e l­
lenállást váltott ki, ugyanakkor e zze l megszerezte a
török feltétlen támogatását m ind bel-, m ind k ü lp o li­
tiká ja szám ára.
Bethlen szilárd korm ányzatot, erős fejedelmi hatal­
mat hozott létre. Biztosította a belső nyugalm at: visz-
szaadta a szászo knak a Báthori G áb o r által elfoglalt
Szeben városát. Visszavette az eladom ányozott fejedel­
mi birtokok egy részét. A fejedelm i hatalom erősítése
érdekében növelte az adókat. Intézkedéseivel igyeke­
zett segíteni a gazdaság fejlődését. Bányászokat hívott
be a Felvid ékrő l, habán mestereket fogadott be C seh o r­
szágból (ez egy sajátos protestáns csoport), vámokkal
védte a hazai termelést. U gyanakkor a legjelentősebb
termékek (szarvasm arha, m éz stb.) kivitelére állami
monopóliumot vezetett be.
G yu lafe h é rváro tt fényes udvart alakított ki, jelentős
é p ítke zé se kk e l. Palotájában m ű vészeket és tudósokat
gyűjtött maga köré. U d va rán ak pom pája - H u n yad i
M átyáshoz hasonlóan - fejedelm i hatalm át és gazdag­
ságát is je lk é p ezte .
BETHLEN A HARM INCÉVES HÁBO RÚBAN Bethlen
a cseh és a m agyar rendek kérésére bekapcsolódott
a harm in cé ve s háborúba. A szultán feltétlen hívének
tekintette, és engedélyezte hadjáratát. Bethlen gyor­
san meghódította a Felvidéket, mert a vá ra k m agyar
őrsége csatlako zo tt h o z z á . A magyar rendek kirá­
lyukká választották (B e szte rce b án ya, 1 62 0 ). Bethlen
azo nban tisztában volt azzal, hogy nem egyesíthe­
ti Erdélyt és a királyi Magyarországot, mert ezt sem
a törökök, sem a H absburgok nem tűrték vo ln a el.
Sze m b e sü ln ie kellett a zza l is, hogy a m agyar rendek
nem csak a H absburgok, hanem az ő központosító tö­
rekvéseivel is sze m b e szá lln á n ak .
A csehek fehérhegyi vereségét követően Bethlen
békét kötött a Habsburgokkal (N iko lsb urg , 1 62 1 ).
Lem ondott m agyar k irályi cím é rő l, cserébe meg­
erősítették a bécsi békét, s élete végéig megkapott hét
kelet-magyarországi vármegyét. Bethlen még kétszer
kapcsolódott be a harm in cé ve s háborúba, s a harcok
lezárásaként m in d an n yiszo r m egújították a bécsi bé­
két. Hadjáratai biztosították a magyar rendek jogait.
Ez nagy eredm én y, mert a harm in cé ve s háború során
az ab szo lu tizm u s kiépítésére törekvő H absburgok du­
nai m o n a rch iáju k más tartom ányaiban visszaszo ríto t­
ták a rendeket.
Magyarország a kora újkorban / 231
I. RÁKÓ CZI G YÖ R G Y Bethlen G áb o r h a lála után
h ad vezére, a Partium legnagyobb fö ldb irto ko sa, I. Rá­
kóczi György (1 6 3 0 - 1 6 4 8 ) szerezte meg a fejedelm i
cím et. A buzgó kálvin ista fejedelem lényegében foly­
tatta Bethlen politikáját. A békés viszo n y o k között a
fejedelem ség tovább erősödött.
R ák ó czi kapcsolata a törökkel hűvösebbé vált,
mert többször kitért a szultán hadba hívó parancsa
e lő l. A z óvatos fejedelem a harmincéves háborúba is
csak a protestáns uralkodók kérésére, a török jó v á h a ­
gyásával lépett be. H adi sikereit látva a török az enge­
délyt visszavo n ta , így R ák ó czi megkötötte a linzi bé­
két (1 6 4 5 ). Ebben ism ét m egerősítették a bécsi békét,
de kiterjesztették a vallásszabadságot a jobbágyokra
is. A m egállapodás jelentőségét az a d ja, hogy a rendi
jogok és a vallásszab ad ság kiterjesztésére akko r került
sor, am iko r a H absburg B irod alo m nyugati felén m ár
kiépült az a b szo lu tizm u s, és az elle n re fo rm áció fe l­
szám o lta a protestantizm ust.
A fe je d e le m v á sá rlá ss a l, házasság kö tésével és a
lin zi béke által biztosított ad o m án yo k révén m egkét­
sze re zte a R ák ó czi-b irto k o k területét. A Rákócziak
Magyarország legnagyobb birtokosaivá váltak. I. R á­
k ó c zi G y ö rg y ud vara külső ségeib en sze ré n ye b b vo lt,
m int B e th le n é , de a k á lv in ista isk o lák fe jle szté sé re
nagy gondot fordított.
Bethlen G á b o r és I. R á k ó c z i G yö rg y u ralko d ása
E rd é ly a ra n y ko ra vo lt. A virá g zó gazdaságú és k u ltú ­
rájú fe jed elem ség a k ü lp o litik á b a n is m ind nagyobb
ö n álló sá g ra törekedett.
A FEJEDELEMSÉG BUKÁSA A p ja h alálát követően
II. Rákóczi György (1 6 4 8 - 1 6 6 0 ) zökkenőm entesen
vette át a hatalm at. V irág zó fejedelem sége erejére tá­
m aszko d va úgy érezte, a töröktől független, önálló
politikát folytathat. Szultáni engedély nélkül tett k í­
sérletet a lengyel trón megszerzésére (1 6 5 7 ). Had­
járata azo nb an kudarccal végződött. Sőt az erdélyi
hadsereg tatár rabságba került, Erdély katonai erő n é l­
kül m aradt.
A Köprülü n a g yve zírek idején átm enetileg meg­
erősödő Oszmán Birodalom bosszúhadjáratot indí­
tott. R ák ó czi nem ism erte fe l, hogy a fejed elm i cím rő l
va ló lem ondása m egbékíthette vo ln a a törököt. Em i­
att évekig tartó háború kezdődött, m e ly ism ét rom ­
ba döntötte Erdélyt. Elesett Várad (1 6 6 0 ), s e zze l a
Partium jelentős részét is a hódoltsághoz csatolták.
A török kegyelm éből végül a közép b irtokos Apa­
fi Mihály (1 6 6 1 - 1 6 9 0 ) került a fejedelem ség élére.
A területének közel a felét e lvesztő , hadak által feldúlt
Erd ély élén A pafi csak szűk belső és külső mozgás­
térrel rendelkezett. Ennek következtében tartózko­
dott a k ü lp o litika i b o nyo d alm aktó l. Erdély nem vál­
lalhatta tovább azt a szerepet, amelyet Bethlen és a
Rákócziak idején betöltött: nem lehetett erős tám asza
a m agyarországi rendeknek, és nem válhatott M agyar-
ország jö vő b eni egyesülésének kiin d u ló p o n tjává.
 2 3 2 / Magyarország a kora újkorban
ARCHÍVUM
Hogyan változtak a fejede­
lemség határai a tizenöt
éves háborúban? Mely területeket
ért jelentősebb pusztítás? Mivel
szerezte meg Bethlen a török fel­
tétlen bizalmát? Értékelje Bethlen
lépését Erdély szempontjából!
Hogyan ítélték meg Bethlen dön­
tését a kortársak? [F]
Erdély a XVII. század első felében
„[B átho ri G ábor kalandor politikája miatt] az orszá­
BETHLEN GÁBOR
got kétfelől d úlják, pusztítják, égetik, prédálják vala,
FEJED ELEM SÉGE
és ahol mit kaphatnak, minden kím élés nélkül az
oláhok H avasalföldibe takarítják vala. ( ...) A magunk nemzetsége is, kikkel egy
nyelvünk, egy hitünk [magyar hajdúk], azon irgalm atlanul dúltak prédáltak, az
hova érkeztek, sőt talán szörnyebben, minta az oláhok ( ...) " ( Hídvégi M ikó Fe­
renc históriájából)
Sorolja fel a tizenöt éves háború és Báthori Gábor politikájának következménye­
o it! [F]
„Bethlen G ábor, am int a fejedelem séget elnyerte, az ország megcsendesí-
tésére, békességnek, törvénynek helyreállítására, végházainak, várainak épít­
tetésére fordítá elm éjét ( ...) , s az országot a sok kóborlóktól, nyúzó-fosztóktól
( ...) m egtisztította. A zo n n al, hogy tárháza valam it gyarapodni kezde ( ...) , szé­
kes helyén [G yula] Fehérvárott, ( ...) nagy, friss, fejedelm i pompás építésű há­
zakat építtetett vala, a végházaknak minden külső-belső szükséges épületjüket,
fogyatkozásukat nagy szorgalmatossággal dicséretesen igyekezvén h elyreállítani,
m egorvosolni. A fiscus [kincstár] jószágaiban való m ajorkodásra, gazdálkodás­
ra ( ...) jó gondviselőket, udvarbírákat állíttatván m indenütt, a sóaknák, arany-,
ezüst-, kéneső [higany]- és rézbányáknak m íveltetéseket jól helyben állíttatta,
és azoknak míveltetésére messzünnen is nagy költséggel azokhoz jól értő tudós
főmestereket hozatott vala.
De m indenekelőtt ( ...) nagy szorgalmatossággal igyekezte az hazában scho-
lákat építtetni, azokban deák széptudom ányokat taníttatni, a belgium i, angliai
akadém iákban tudós ifjakat nagy költséggel szakadatlanul feljáratni és taníttat­
ni; a hazát református tudós keresztyén tanítókkal, tudós professzorokkal meg­
ékíteni fő gondja volt ( ...)
Bibliothecát, különb-különb tudom ányokhoz tartozó gyönyörűséges jó köny­
vekkel rakottat, olyat szerzett vala azon kollégium szükségére [gyulafehérvári],
am elyeknek is m egszerzése sok ezer tallérba kerülhetett ( ...)
Ezek alatt naponkint erősödvén, és tárháza is épülvén, a fejedelm i házakat és
udvart itt is székeshelyén nagy friss és pom­
pás épülettel, kívül o lasz m ódon, belül kü­
lönbnél különb szép képírásos aranyos és
mész m etszésbeli mesterséges m ennyeze­
tekkel, és azokat sok ezer tallér-érő különb­
nél különb velencei drága kárpitokkal meg­
ékesítvén, m elyekben holm i római és Jú li­
us császár históriái voltak csudálatos szép
mesterséggel szövetve ( ...)
A z országban idegen országokból nagy
költséggel m indenféle jó mesterembere­
ket, tudós fundálókat, kőm íveseket beho­
zat vala, M orvaországból az új keresztyé­
nek [anabaptista habánok] közül majd két­
százig való m indenféle jó mesterembere­
ket." (Szalárdi János Siralmas magyar kró­
nikája , 1662)
Gyűjtse össze Bethlen gazdasági jellegű
■ intézkedéseit! Határozza meg, melyek
voltak Bethlen gazdaságpolitikai céljai! Á lla­
pítsa meg, mely gazdaságpolitikai elmélethez
hasonlíthatjuk intézkedéseit! [F]
Sorolja fel, milyen intézkedéseket tett a fe­
Ö jedelem az oktatás színvonalának emelé­
séért! Tárja fel Bethlen gyulafehérvári udvarának
jellemzőit! Magyarázza meg az udvari fényűzés
céljait! [F]
 Magyarország a kora újkorban / 2 33

„ (...) tudom Felségednek

kegyes indulatját, mellyel
(...) ez a mi rendünköt
amplectálta [fölkarolta], mint
kitetszik sok elmés ifjaknak
Németországban való pro-
motiojokból [támogatásá­
ról]. (...) Remélem azért,
hogy Felségedben meg nem
fogyatkozván, ez könyvecs­
ke is többek között meg nem
utáltatik, hanem inkább örö­
mest vétetik" (Pataki Füsüs
János, 1626)

Bethlen Gábor tudósai körében.

XIX. századi festmény
Az uralkodó mely vonásait
□ emelte ki a festő? Jellemezze
a kép alapján a tudósok és a feje­
delem viszonyát! [ F]

„Ezt csak azért kelle ily hosszú frással ez leve­

BETHLEN A
lemben behoznom , hogy értse kegyelm ed, hogy
HARMINCÉVES HÁBORÚBAN
az követség csinált hitelt nálam , az urak sok ese-
dezésének, ( ...) s az kegyelmed biztatása bátorftott, az magyar nem zetnek ak­
kori veszedelm es állap o tá b an való segítségére in persona [szem élyesen] hogy
m enjek. A z minthogy minden rettegtető, megtörténhető s fejünkre árvízk ép ­
pen omolható félelm es gondolataim at m eggyőzvén, ( ...) szem élyem et, élete­
met, fejedelem ségem et, nem zetemet kockára és az szerencsének állhatatlan és
változó kereke forgása alá bocsátván, ( ...) bízván, az magam kicsiny seregé­
vel és értékecském m el m egindulék segítségekre, ( ...) az mint mellettem kez­
dettek vala fogni minden rendek az dolgot, ha úgy bátor csak két észtén
deig continuálják [folytatják] vala is, nagy reménységem lehetett volna
az Ú ristenben, hogy az németnek igája alól az egész magyar nem zet 1^ /5
felem elkedik, és minden állapotja restituáltatik [h elyreállíttatik]. Mert
azt mint kegyelmed maga jól tudja, egy em berhalál nélkül Dunán in­
nét való erősségek magukat megadák, magok nem zetével nem akar­
ván vérhullás által tusakodni. ( ...) De mi következik csakham ar nagy
véletlenül, csudálatra méltó, és minden nem zetnek abból való ta­
nulásra egy acéltükör helyett lehet. Mert az nagy fervor [lelkesedés]
nagyhirtelen m egváltozék az em berekben, az hadakozást megúnák,
az úri és nemes rend m indjárt látván és vévén ezekben, hogy nem egy­
két hét alatt mehet végben hazájuknak egy római császár keze alól való
szabadítása, nem az német idejében szokott forma szerint kell hadakoz
niuk, zsoldosok állatások által, hogy maguk hon nyughassanak, hanem sze­
m élyekben való praesentiájokat [m egjelenésüket] kívánják az hadakban, és nem
akkor mehetnek haza, am ikor akarnak, fáradságot, nyughatatlanságot, sőt vérek
ontását is kelletik hazájukért netalán szenvedni - m egsokallák, bokrosán kezde­ Bethlen Gábor aranypénzei
nek tanácsot tartani, de annál inkább elrém ülének, m eghallván a prágai szeren­ A Milyen tényezők tették lehe­
csétlen ütközetet [utalás az 1620-as fehérhegyi csatára], elrém ültek igen sokan, tővé a jo minőségű pénz
és ném elyek keresett szín alatt házakhoz kezdének búcsúzni ( ...) " (Bethlen Gá­ kibocsátását? Milyen jelképeket
bor A lvin czi Péternek írott leveléből, 1627) látunk Bethlen családi címerén
(nyílvesszővel átlőtt nyakú haty-
Határozza meg, kik és miért kérték Bethlent a Habsburgok elleni hadjárat megin­
□ dítására! Sorolja fel a szöveg alapján a hadjárat megindításának okait! [F]
tyúk) kívül az érmén? Mire utal
e z ? [ F]
 2 3 4 / Magyarország a kora újkorban

Kassa, a Felvidék legjelentősebb ma­ „A fejedelem úr a királyi cím et, valam int M agyarország egész igazgatását, kor­
gyar városa m ányzását és jelvén yeit őszintén és teljesen leteszi, egyúttal róluk örökre lemond;
/ K Mely tényezők növelték meg és soha semmi szín alatt sem fog az ország igazgatásába és korm ányzásába avat­
^ Kassa szerepét a XVI—XV II. kozni s elegyedni, jelen szerződés erejénél fogva a fejedelem úrnak átengedett
században? Mely, ma is álló épü­ [terület] kivételével. ( ...)
leteket azonosíthatunk a metsze­ Ezenkívül ő felsége a mondott fejedelem úrnak az ország Tiszán túl és T i­
ten? [F]
szán innen fekvő hét egész megyéjét, úgymint: Szatm árt, a hasonnevű erősséggel,
Szabolcsot, Ugocsát, Bereget, Zem plént, Borsodot, ( ...) és A baújt Kassa városá­
val, összes régi területükkel és határaikkal, a teljes bírói és igazgatási hatalom ­
Gyűjtse össze Bethlen sike­
m al, de mégis az alább következő feltételekkel élete végéig átengedi, hogy az
reit az első hadjáratában! Ér­
tartsa és birtokolja.
tékelje az elért eredményeket! Tár­
ja fel a megállapodás jelentőségét A fejedelem úrnak átengedett említett hét vármegyében a katolikus vallás és
az európai viszonyokhoz kapcso­ az egyházi hatóság mindenütt békén m egm aradjon, és szabadon gyakorolható le­
lódóan! [F] gyen. ( ...) " (A nikolsburgi béke pontjaiból , 1621)

I. RÁKÓCZI GYÖRGY I. Rákóczi Györgynek R a k o c z i- b irto k o k

a linzi békében átadott
hét vármegye I. Rákóczi György
szerzeményei
[VncziGyörgy

>°1$36ö
^Nagyszalonta
I. Rákóczi György hadjáratai
és családi birtokai
Mi jellemezte I. Rákóczi
György külpolitikáját? M i­
lyen eredményeket ért el? Ho­
gyan alakult a Rákócziak családi
10 birtokállománya? [F ]
 Magyarország a kora újkorban / 2 35

„Elő szö r: Am i a vallás ügyét illeti, az 1608. évben, a koronázás előtt kiadott
1 . cikke lyn e k és a királyi hitlevelek 6 . feltételének és az e tárgyban később kelt
más országos törvényeknek erőben hagyásával és az eddig előfordult különböző
akadályok és m agyarázatok m ellőzésével, kijelentettük és határoztuk: hogy az
ország összes karai és rendei és a szabad városok, nem különben a kiváltságolt
m ezővárosok és az ország határszélein levő magyar katonák vallásukat, a temp­
lom ok, harangok és temető szabad használata mellett, mindenütt szabadon gya­
korolják, és senkinek sem szabad bárkit is az ő vallásán ak szabad gyakorlásában
bárm ely módon vagy bárm ely ürügy alatt zavarni és akad ályozni.
M ásodszor: Arra nézve, hogy a parasztok az ő vallásukban nem gátlandók és
nem háborítandók, kijelentjük és határoztuk, hogy az ország jó békéje és nyu­
galma kedvéért, az előbb érintett cikk e ly és föltétel erejénél fogva, őket sem sza­
bad vallásuknak a fentebbihez hasonló szabad gyakorlásában, használatában és
követésében, ( ...) ne kényszerftsék. ( ...)
N yo lcadszo r: Hogy ezt a közönséges országgyűlést pedig ő császári és királyi
felsége a jelen egyezkedés befejezésének és az oklevelek kicserélésének napjá­
tól szám ftandó három hónapon belül (miután az erdélyi fejedelem m el folyt há­
borúk megszűntek) kegyesen kihirdetni és minden további halasztás vagy elodá­
zás nélkül megtartani m éltóztatik, úgy hogy m indazok, kiket az 1608. é vi, koro­ I. Rákóczi György (1593-1648). Beth­
názás után kelt 1 . cikk e ly értelmében az országgyűlésre meghívni szokás, ott ba­ len hadvezére majd 1630 és 1648
rátságosan m egjelenhessék és az országgyűlésnek régtől fogva szokásos szabad­ között Erdély fejedelme. Szorgalmas 11
birtokgyarapító és az egyik legna­
ságával tárgyalhassanak. ( ...) " (A linzi békéből, 1645. decem ber)
gyobb magyarországi birtokos volt
Állapítsa meg, miként szabályozza a felekezeti viszonyokat a törvény! Határozza 12
S meg, mely területek alattvalóira érvényesek a rendelkezések! Tárja fel, miben
lépett túl a linzi béke a korábbi rendezéseken! [F]
Hogyan befolyásolta Rá­
6 kóczi György politikáját,
hogy a királyi Magyarországon
is jelentős birtokai voltak? [F ]

„Kanót [kanóc] már

A FEJED ELEM SEG BUKASA Kettős adóztatású terület
semmi nem volt, ru­ sereg tatár rat
U Tatár pusztítás hurcolása
hájukból csináltak volt magoknak az gyalogok,
tarackokban golyóbis helyett letört darab lánco­ Elvesztett terület

kat, ón szerszám okat verettem; az [puska]por is

már m indenfelé elfogyott; az lovashad között egy
kopja nem találtatott. ( ...)
Én életben, de csak rajtam valóban, pogány
kézben vagyok, kéntelenségből kelletvén hinnem
hiteknek, az defensióra [védelemre] való minden
alkalmatosságok már elfogyván, néhány napi har­
cok után az tracta alatt az tábor ruináltaték [tönk­
rement]. Vélem vadnak az alább írattak élet­ portyák/
nr—m
ben. Szabadulások reménlhető valaha másoknak 1 66 0 |P ^
X@ Vár<
sáncon [sarcon, vagyis váltságdíj fejében], né­
kem nem, uram s hazám képében terhet viselvén.
Ha az fejedelem él és uralkodik, Isten úgy áldja
meg, az mint vélem s hozzám tartozókkal cselek­ Gyulafehérvár
szik, mert én őnagyságának az háládatlanságért,
böcstelenségért hűséggel s rabsággal fizettem. Temesvár
Nemzetem mellől pedig ha el akartam vo l­
na ál lan i, magamat salválhattam [megmenthet­
tem] volna, érettek s vélek szenvedtem. Ha Isten
megmarasztotta az hazát, abban gyermekimet,
testamentumom szerint éljenek jószágaim ból,
egyéb javaim at tartsák, ha arra menne dolgom,
sáncom ra. Szolgálják az Istent és hazájukat. (...)"
(Kemény János levele a tatár fogságból, 1657)
Fogalmazza meg röviden, mi történt a Lengyel- II. Rákóczi György hadjárata és következményei
(!) 13
országban harcoló sereggel! Mire utal az, hogy a Milyen változást nem érzékelt a hadjáratot megindító fejede­
sereg vezére, Kemény János is fogságba esett? Tárja fel ) lem? Ismertesse az erdélyi sereg útvonalát! Milyen hatással
a hadsereg pusztulásának következményeit! [F] volt a hadjárat kudarca Erdélyre? [F] 14
 2 3 6 / Magyarország a kora újkorban
F ------------; ------------------- =
Nézőpontok
Bethlen G ábor begyógyítot­
ta Erdély sebeit, megvédte
a magyarországi rendek jo ­
gait, s felvirágoztatta Er­
dély gazdaságát és kultúrá­
ját. Ugyanakkor a nagy feje­
delem sem hagyhatta figyel­
men kívül a két nagyhata­
lom, a „két m alom kő közt"
őrlődő magyarság helyze­
tét. Bethlen az egyik utat;
a törökkel történő együtt­
működést választotta.
L _______ ___________J
1 Vitassuk meg Bethlen politi-
K J kai koncepciójának a konk­
rét korszakhoz kapcsolódó és az
elméleti problémáit! [SZ]
Tárjuk fel, hogy a fejedelem
és a kortársak hogyan értel­
mezték a török politika lényegét
és ellentmondásait! [SZ]
Állapítsa meg, mely vá­
m dakkal szemben védekezik
Dajka! Hogyan érvel a fejedelem
védelmében? Határozza meg,
kikkel szemben kellett védekez­
nie! [F]
J Mutassa be a magyarságról
k l^ i alkotott XVII. századi nyu­
gati kép változásának jellemzőit
és okait! [F]
„M e ly szép virágjában maradott légyen M agyarország is m indaddig, valam íg
d
a maga nem zetéből választhatott fejedelm et constál [ism er], az históriák b izo ­
nyítják. De m ihelyt derekasan a magok nem zetekből való electiot [választást]
m egutálák, megveték, idegen fejedelm ek alá veték s adák magukat, m icsoda
haszon következék belőle? Nem egyéb kétfelé szakadásnál. A dolog talán ma­
gában világosabb annál is, am int kívántatik. E mi szegény hazánk véghazáját,
hogy az Úristen ingyen való kegyelméből megtartotta, m egoltalm azta légyen,
ennyi idők forgásiban, változásiban, az idegen nemzetből való fejedelm ek reá
való elvégezett gonosz szándékjoktól, kinek pajzsul való oltalm ára mint rendel­
te volt a török nem zetet, m indeneknél nyilván vagyon, és valam ig a török nem ­
zettel való frigy mellett megm aradtak, m ellőle el nem állottak, volt-e valakitől
valam i hántások? János király idejétől fogva arról magunk tehetünk bizonyságot.
De m ihelyt a német nem zet m ellé állán ak, micsoda jutalom m al fizete, száju n k­
ban az íze . A zon tu d n iillik, m ellyel régen kívánta és mesterkedett benne, hogy
nem zetünket elfogyathassa, kegyetlen halálnak nem ével megölesse, országun­
kat a földdel egyenessé tégye, vagy éppen elpusztíthassa, és ha a felséges Ú ris­
ten csudálatosképpen, a török nemzetet újabban hozzánk nem gerjeszti, s kap­
csolja vala, és igen jó , jám bor urat nem tám aszt vala végbenvitelére (am ely do­
logban m ennyit szolgáltam légyen, tégyen az Úristen bizonyságot róla); Ki meri
azt mondani nem zetünk közül, hogy Erdély országát idegen nemzettel meg nem
töltették volna? Hol volna az isteni tisztelet? Hol volna a magyar nemzet? És hol
volna szabadsága? A zt ítélem , hogy itt nem szükség arról szólanom . Annak oká­
ért m indezeket minden hazájokat igazán szerető rendeknek consideratioban [fi­
gyelembe] venni igen szükséges és a megtörtént experientiával [tapasztalattal]
tanult veszedelm es állapotokat eltávoztatni azért, hogy abba többé ne essenek,
így kerülhetik e l." (Bethlen Gábor végrendeletéből , 1629)
Határozza meg, miben látja Bethlen Magyarország romlásának fő okát! Mutassa
( ! ) be, mely politikát tartja helyesnek, illetve melyet károsnak az országra nézve!
Állapítsuk meg, mivel indokolja álláspontját! Magyarázza meg e sorok írásakor ki­
mondva és kimondatlanul mely célok vezérelték Bethlent! [F]
„H ogy pedig mi a törökkel a békét keressük, azt nagy és elkerülhetetlen szük­
ség kényszeríti ránk, mióta II. Lajos M ohácsnál a Szolim ánnal vívott csatában
a legjobbakkal együtt elesett, s Z áp o lya[Szap o lyai] János akkori erdélyi vajdát
em elték a királyi méltóságba ősi szokás szerint a pesti m ezőn, a nagyobbik párt
egyetértésével, s meg is koronázták. De Ferdinánd császár néhány átszökött pár-
toskodó főúr ösztönzésére háborúval támadt rá, s m ikor [Szapolyai] vereséget
szenvedett, végső szükségében kénytelen volt török segítségért könyörögni, s
életét háborúk tüzében élve le, fia és utódai az alá az iga alá kerültek, m ely most
reánk vár. M egkísérelte ugyan néhányszor a mi nem zetünk, s főleg Erdély ezt
az igát a nyakáról lerázni, b ízva a keresztény világban, leginkább pedig a né­
met birodalom ban; de hogy m ilyen szerencsétlenül, azt ma is nagy sóhajtozás-
sal é rezzü k. A német császártól nagyon m essze, valóban az oroszlán torkában
vagyunk, s az oroszlán könnyen darabokra téphet és szétm arcangolhat m inket,
míg ő szent császári felsége tanácskozik felőlünk. Ha a töröktől oly távol fekvő
országok, vidékek, királyok és fejedelm ek nagy pénzen igyekeznek m egszerezni
a töröktől a békét, mi csodálatos van abban, ha m i, oly sok év háborúitól össze­
törve és teljesen elgyengítve ugyanezt tenni kényszerülünk? Mégis nem vagyunk
törökök, akiknek azt kívánjuk, hogy bárcsak m indjárt pusztulnának s tűnnének
el, akárm it is hazudoznak rólunk az em berek; a kegyes és méltányos uralkodási
mód tanúsítja, hogy a mi dicsőséges fejedelm ünk igazi keresztény.
A jó és keresztény fejedelem nek leginkább két dologban kell foglalatoskod­
nia: Isten dicsőségének előm ozdításában, s az ország jólétének növelésében,
békében és nyugalom ban való megőrzésében. Önagysága pedig, midőn átvet­
te az ország gyeplőit, Isten dicsőségének előm ozdításáról intézkedett, m elyet e l­
lenfelei borzalm asan letipornak s pusztulást okozó tévelygéseikkel elborítanak,
( ...) " (A kortárs Keserűi Dajka János: Bethlen Gábor nemzetsége , jellem e és tet­
tei cím íf müvéből)

3 6 . A királyi Magyarország a XVII. században
PÁZM ÁNY PÉTER - A KA TO LIKU S M EGÚJULÁS
A X V i. század végére M agyarországon a katolikus v a l­
lás nagym értékben vissza szo ru lt. A H absburg-dinasz-
tia támogatta a katolikus egyházat, de e zze l csak azt
érte el, hogy a nemesség a katolicizmusban a rend i­
ség ellenségét, a bécsi abszolutizmus támogatóját lát­
ta. A csehek veresége után azo nban a magyar főurak
egy része megrettent, és b irtokad om ányok, h ivatalo k
rem ényében visszatért a katolikus hitre.
A X V II. század első felében érte el M agyarországot
a katolikus megújulási mozgalom, am e lyn e k sikeré­
ben nagy szerepe volt Pázmány Péter (1 570-1 637) te­
vékenységének. P á zm án y erd élyi kálvin ista családb ól
szárm azo tt, de ifjúként áttért katolikus hitre, és b elé­
pett a je zsu ita rendbe. A térítőm unkában az első ered­
m ényeket a nyugat-m agyarországi főnem esség köré­
ben érte el. A m ik o r esztergomi érsek lett (1 6 1 6 ), mint
az ország egyik főm éltósága, kiállt a magyar rendi jo­
gokért, bebizonyítva e z z e l, hogy katolikus is képvi­
selheti a birodalmon belüli sajátos magyar érdekeket.
Ú j m ódon közeledett Erd élyh ez is. Megértette az e r­
d é lyie k törökkel szem beni kiszolgáltatottságát, Erdély
szerepét a m agyarországi rendek jo g ain ak vé d e lm é ­
ben. P á zm án y tudta, hogy a térítőm unkában fontos
szerepe van a szín v o n a la s o ktatásnak, a vitá kn a k és
az em berekre ható külsőségeknek (lásd a 4 0 . leckét).
ZRÍN YI M IKLÓS PÁLYÁJA A katolikus főnem esség
kie m elked ő ala k ja vo lt Zrínyi Miklós (1 6 2 0 - 1 6 6 4 ),
a szigetvári hős d éd u n o kája. Felism erte az O szm án
B irodalo m gyengülését, s elérkezettnek látta az időt
a török kiűzésére. A fe lszabadító háború elind ítását
kezdetben Z rín y i a H absburg-dinasztiától várta. M i­
után ebben csalódott II. R ák ó czi G yörgyö t tekintette a
török elle n i harc lehetséges ve zé ré n e k , ám Erdély b u­
kása után csaló d n ia kellett.
M eggyőződése volt, hogy a magyar rendeknek
jelentős szerepet kell vállalniuk a török kiűzésében,
ha meg akarják tartani vezető szerepüket az országban.
A török elleni harcot szolgálta költői-írói tehetségé­
vel is. M űveiben (pl. Szigeti veszedelem , M átyás király
életéről való elm élkedések, A z török áfium ellen való or­
vosság) a hősi példák mellett felvázolta az önálló nem­
zeti hadsereg megteremtésének szükségességét.
Z rín y i M ikló s horvát bánként mindennapos küzde­
lem ben élt a törökkel. A m ik o r II. R ák ó czi G yö rg y h a­
lálát követően a szultán rablóhada Erdélyre tám adt,
követelte a katonai beavatko zást. A m ik o r a nagyve-
z ír bevette M agyarország egyik legm odernebb várát,
Érsekújvárat (1 6 6 3 ), egyedül a Z rín y i csapatai tám ad­
tak rá az o stro m lókra. H ad ve zé ri tehetségét b iz o n y í­
totta 1 664-es téli hadjárata (ja n u á r-fe b ru á r), am iko r a
török utánpótlás szem po ntjábó l re n d kívü li jelentőségű
eszéki hidat is sikerült felégetnie.
I. Lipót (1 6 5 7 -1 7 0 5 ) b iro dalm i érdekből fonto­
sabbnak tartotta a török elle n i harcn ál a fra n c iá k ­
kal folytatott küzd elm et, így Magyarországon békét
Magyarország a kora újkorban / 2 3 7
akart. Emiatt a k irá ly nem je lö lte Z rín y it, a török e l­
leni felszab ad ító háború következetes kép viselő jét
a nád o rválasztáso n. A m agyarországi császári erők
fő vezérének sem őt nevezte ki, hanem feltétlen h í­
vét, M o n te cu cco lit [m o n te k u kk o lil. A török - téve­
sen - gyengeségnek vélte Lipót b é kü lé ke n y p o litiká­
ját. Támadást indított (1 6 6 4 ), de Montecuccoli Szent-
gotthárdnál fölényes győzelmet aratott a török sereg
fölött. Bebizo nyo so dott, am it Z rín y i is sejtett: a n yu ­
gati hadászat és had itech n ika (fegyelem , fegyverzet)
fejlő d ésével leértékelődött a X V I. század i szinten álló
török haderő. Ennek elle n é re a császár békét kért,
hogy folytathassa a franciák elleni háborút. A vasvá­
ri béke (1 6 6 4 ) a győztes csata ellen ére török kézen
hagyta az elesett m agyar várakat.
A SIKERTELEN FŐNEMESI ÖSSZEESKÜVÉS A vasvári
béke megkötése m élységesen felháborította a magyar
nemességet. K ülönösen a katolikus főnem esség zúgo ­
lódott, am e ly részben azért vo lt hűséges az u ra lko ­
d ó h o z, mert erélyeseb b törö kellenes fellép ésre sz á m í­
tott. A feszült helyzetb en Zrínyi Miklóst vadászbaleset
érte (1 6 6 4 ). Z rín y i h a láláva l a rendek elvesztették leg­
tekintélyeseb b , a hadvezetéshez is értő vezető jü ket.
Pedig égető szükségük lett vo ln a ráterm ett vezetőre,
mert a biro dalom nyugati felén kié p ü lő ab szo lu tizm u s
és a török m eggyengülése az e rő viszo n yo ka t a H ab s­
burgok ja v á ra billentette.
A legfőbb rendi méltóság, a nádor (W esselényi Fe­
renc) a szultánnak ajánlotta fel hűbérül M agyarorszá­
got (1 6 66 ). Különös fordulat, hiszen éppen azért került
szem be a H absburgokkal, mert azo k nem harcoltak
kellő következetességgel a török e llen. A szultán nem
fogadta el az ajánlatot, m ire a főnemesek több ösz-
szeesküvést is szőttek Lipót ellen. Kilátástalan helyzet
volt e z, hiszen azza l a hatalom m al szem ben léptek fel,
am elytől a török kiűzését egyedül várhatták. H atározat­
lanságukban, és hogy po litikáján ak veszé lye ire figyel­
m eztessék az uralkodót, többször felfedték előtte tervei­
ket. Lipót megbocsátott, mert a katolikus főnem esek
jelentették m agyarországi bázisát.
Egy újabb összeesküvéskor azo nb an váratlan for­
dulat történt. A z uralko d ó , m iután átm enetileg bé­
két kötött a fra n c iá k k a l, lefogatta az ö sszeesküvőket
(1 6 7 0 ), és több főnemest (Z rín yi Péter, Frangepán Fe­
renc, N ádasd y Ferenc) kivégeztetett. (A legnagyobb
birtokokkal re nd elkező főúr, I. R ák ó czi Ferenc életét
4 0 0 0 0 0 arann yal az éd esanyja váltotta meg.)
I. LIPÓ T KÍSÉRLETE AZ A BSZO LU TIZM U S BEVEZE­
TÉSÉRE A főúri ö sszeesküvésre h ivatko zva Lipót fel­
függesztette a magyar rendi alkotmányt. Nem neve­
zett ki új nádort, elbocsátotta a m agyar végvári kato­
naságot és az adókat többszörösére em elte. A rendek
e lle n i fellépést összekötötte a protestánsok elleni tá­
madással is, am i fokozta az országban az elégedet­
lenséget.
 2 3 8 / Magyarország a kora újkorban

Az abszolutizmus bevezetésének kísérlete azon­ I. Lipót nyugalmat akart Magyarországon. Országgyűlést

ban Magyarországon kudarcot vallott. A z adókat rö­
videsen csökkenteni kellett, mert nem lehetett b eszed­
ni azo kat. M eggondolatlan lépésnek b izo n yu lt, hogy
a katolikus főnem ességtől a protestáns vég váriakig a
m agyar társadalom szinte m inden csoportját eg yszer­
re állították szem be az ud varral. Az üldözött neme­
sek és a végvári katonák a M agyarországgal határos
erdélyi területen gyülekeztek, és egyre kom olyab b
erőt kép viseltek. Magukat bujdosóknak, kurucoknak
nevezték. A pafi M ih á ly fejedelem katonailag nem tá­
mogatta őket, de eltűrte je le n létü ke t. így a Partium ból
törhettek be portyázni a k irályi M agyarországra.
A kuruc mozgalom jelentősen megerősödött, ami­
kor a Felvidékről m enekült fiatal főúr, Thököly Imre
állt az élére. A X IV . Lajossal ismét háborúba keveredő
hívott össze (Sopron, 1681), am elyen visszaállították a
rendi alkotmányt. Nádort választottak, és a protestáns
vallásgyakorlatot is engedélyezte az uralkodó, igaz,
korlátozottan (m egyénként két helyen).
A nem esség jelentő s része elfogadta Lipót enged­
m ényeit. A kurucok azo nb an elutasították a meg­
egyezést, m ivel az ő sérelm eiket csak részben o rvo ­
solták. A fra n cia udvar és a török is m ögéjük állt. Thö­
köly Imre a Felvidék középső és keleti felén, Kassa
központtal létrehozta a kuruc fejedelemséget, am it
a Porta (a szultán i udvar) is elism ert. T h ö k ö ly kitűnő
sze rve ző n e k b izo n yu lt. A R ákó czi-b irto ko kra tám asz­
kodva - ti. feleségül vette Z rín y i Ilonát, I. R ák ó czi Fe­
renc ö zvegyét - biztosította az állam m űködését. Az
ország immár négy részre szakadt.

ARCHÍVUM

„A z említett Pázm ány mondja vala egykor nála lé­

Milyen földrajzi és társa­
dalmi összefüggések fedez­
hetők fel a katolicizmus XVII.
századi terjedésének folyama­
tában? Milyen hatásai voltak a
folyamatnak a magyar rendek
helyzetére? [F]
A katolicizmus terjedése a XVII. szá­
zadban
PÁZMÁNY PÉTER -
temben. Atkozott ember vo lna, ki titeket erdélyie­
A KATOLIKUS MEGÚJULÁS
ket arra kisztetne, hogy töröktől elszakadjatok, e lle ­
ne rugoldozzatok, míg Isten az kereszténységen másképp nem könyörül, mert
ti azok torkában laktok. O da annak okáért adjátok meg, azm ivel tartoztok, ide
tartsatok csak jó correspondentiát [kapcsolatot], mert itt keresztény fejedelem ­
mel van dolgotok ( ...) adom ánytok nem kell, az törököt töltsétek adománytok-
kal. Mert noha ( ...) nékünk elégséges hitelünk, tekéntetünk van mostan az mi ke­
gyelm es keresztény császárunk előtt, de csak addig durál [tart] az német nemzet
előtt, míglen Erdélyben magyar fejedelem hal lati k floreálni [virág ozni], azo n ­
túl m indjárt contemptusban [megvetésben] jutván, gallérink alá pökik az német,
akár pap, akár barát vagy akárki légyen." (Kemény János Pázmány Péterrel való
találkozásáról, 1629)

Többségében
Fogalmazza meg, hogy a katolikus egy­
katolikus házfő miként vélekedik Erdély szerepéről!
Többségében Határozza meg, hogy véleménye mely társa­
református
Többségében
dalmi és politikai erőével megegyező! [F]
görögkeleti
Többségében
mohamedán

Is k o la „A nnak okáért, egy rövid írásocska

lévén kezem ben, azzal akarom Kegyelm e­
det [Batthyány Ferenc özvegyét] az ú je sz­
tendőben ajándékozn i. Erre pedig, a kisded
írásra okot ada m inap egy főrenden való
ember levele, melyben nagy szorgalm a-
Uclvar, barokk, tossággal tudakozódik, más nagyem bertűl:
Honnan és mi okból indíttatott régi v a l­
lásának elhagyására. Ezt a levelet nékem
A katolicizmus terjedésének hozá, akinek szólott. Hogy a jám bort m un­
társadalmi vetülete kától megmentsem, pennámat kapám , és
kezdeti a XV II. században
röviden, a sok ezer közül csak nyolc okot
foglalók írásoscskában. M ivel pedig egye­
arisztokraták bek is kívánták ezeket látni, és a leírás­
nem esség ban sok csorbák estek: nyom tatónak adám ,
polgárság hogy prés alá vegye. ( ...)
Meghitt, régi, jóakaró Uram s Atyám fia!
Tekéletes jóakaratból írt leveledet, nagy né­
jobbágyok ven és illendő böcsülettel vettem: melyben
nem kevés csudálkozásodat jelented, hogy
religióm at változtatván, Szent Péter hajójá­
ba, a római eklézsiának kebelébe jöttem.
 Magyarország a kora újkorban / 2 39

Mert ha a lutherista vagy kálvinista vallásban gyengén gyökerezett ember meg-

tántorodott volna, azon csudád nem vo lna. De hogy én, aki úgy megvastagod­
tam és erősödtem volt elébbi vélekedésem ben, hogy azok gyökerének szívem
gyökerével kellett volna kiszakadni belőlem , új világosságra tértem: azt minden
várakozásodon kívül esett dolognak jelented, és álm élkodással nem győzöd. K í­
vánod pedig érteni tőlem bizonyos okait, m elyektül viseltetvén, erre bírtam ma­
gamat.
Igazságot írok, mint meghitt A tyám fiának, hogy magam sem győzöm csu-
dálkozással ezt a szent változást, m elyet magamban tapasztalok. Mert ha v a la ­
ki a pápista [katolikus] hittül valósággal iszonyodott, és annak követeléséiül ir­
tózott, merem m ondani, hogy azok közül nem voltam utolsó. Én ugyan lehetet­
lennek ítéltem , hogy belém oltatott és szívem hez gyökerezett vallásom at, akár-
m ely erősség is megm ozgathatná, nemhogy kiszaggathatná. ( ...) " (Pázmány Pé­
ter: Bizonyos okok, 1631)

J Állapítsa meg az érsek és a főrendi családok kapcsolatának jellemzőit! Tárja fel,

L U hogyan és milyen módon terjedt a katolikus hit a főrendi családok között! Mutas­ Pázmány Péter. Váradon, kálvinis­
sa be és elemezze Pázmány Péter hitterjesztő módszereit! [F] ta családban született. A kolozsvári
jezsuiták iskolájában tért át katoli­
kus hitre, majd hosszú tanulmányok
után hazatérve a katolikus megújulás
„E z mostani világban élő papjaink ( ...) éjjel-nappal megindítójaként az esztergomi érseki
ZRÍNYI MIKLÓS PALYAJA székbe emelkedett
szegény országunkban lutheránusok és kálvinisták
ellen deklam álnak, ezekre hadakoznak és kiáltanak ... haraggal, gyűlölséggel, s Miért róla mondták a kor­
ha őtőlük lehetne, tű zzel-vassal." (Zrínyi M iklós Mátyás király életémi) társak, hogy protestáns or­
szágban született és katolikus or­
T k l Határozza meg, miként vélekedett a katolikus Zrínyi a íelekezeti ellentétekről! szágban halt meg? [F]
^ Magyarázza meg Zrínyi álláspontjának hátterét! [F ]

„Itt talán valaki engemet m egszólít s kérdi tűlem : mit akarsz ezekből a sok / K Foglalja össze röviden, mire
beszédekből kihozni? Könnyű akárkinek is kim ondani, p rédikálni, de orvosság ^ szólítja fel Zrínyi honfitár­
kell a betegnek, flastrom a sebnek. Én arra röviden felelek, meg is duplázom k i­ sait! Határozza meg Zrínyi leg­
fontosabb politikai, katonai felis­
áltásom at: Fegyver, fegyver, fegyver kévántatik, és jó vitézi resolutio [elhatáro­
merését! Magyarázza meg, mely
zás]! Ezen kívül én semm it sem tudok, sem m ondok. Avagy azért, m agyarok, e v­
tényezők nyomán jutott erre a
vel o ltalm azzuk meg magunkat, avagy vitézül haljunk meg m indnyájan, mert felismerésre a hadvezér! [F]
nondatur m édium . Elfussunk? N incs hová, sohun másutt M agyarországot meg
nem talá lju k, senki a maga országából barátságunkért ki nem mégyen, hogy m in­
ket helyeztessen belé. A z mi nemes szabadságunk az ég alatt sohun nincs, ha­
nem Pannóniában." (Zrínyi M iklós: A z török áfium ellen való orvosság, 1661)

„Szükséges azért, hogy a magyar nem zet, ha ettül a fennforgó vésztiil meg
akar szabadulni, ha m agának, posteritásának [utódjainak] megmaradást kíván,
tartson fegyvert kezében; de nem úgy, mint eddig, hanem jóval is másképpen.
Mert nem elég az, hogy minden particularis [magán] em bernek legyen fegy­
ver h ázánál, noha annak is úgy kell lenni, hanem hogy az ország tartson egy
ármádát [hadsereget] lábon készen, aki m indenféle, minden órában, minden
szem pillantásban, télen, nyáron, oda mehessen, ahova szükség kévánja. Ez m in­
den fundam entom ja a mi m egm aradásunknak, azért erről többet is kell szóla-
nom ( ...)
Ez az arm ádia szükséges, hogy elegendő fizetéssel és minden provisióval
adm inistráltassék [szükségessel ellátassék]; oly fizetése legyen penig a vitézek­
nek, hogy azzal becsületesen hóról hóra beérje, magát ruházhassa, fegyverez­
hesse, és eledelére elég legyen neki. Mert én azt az ármádát örökösnek [állandó­ Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér.
nak] akarom lenni. Tehát arrul kell tennünk, a vitézlő nép - fogyatkozása miatt - A katolikus nyugat-magyarországi arisz­
ne kényszeríttessék kóborlani, lopni, s kijárn i, ne szökni kételenségbül; azért ab­ tokrácia képviselője, aki egész éle­
ban ily lim itatiót kellene observálni [következőképpen kellene m eghatározni], tében fegyverrel és tollal is a török
( ...) " (Az török áfium ellen való orvosság, 1661) ellen küzdött
Miért volt a nyugat-magyar­

6 Határozza meg, milyen jellegű haderőt kívánt felállítani Zrínyi! Sorolja fel, kiket
akart a haderőbe beszervezni! Tárja fel, Zrínyi elképzelése és a korszak modem
országi arisztokrácia a tö­
rökellenes harc elkötelezett híve?
hadtudományi elképzelései közötti összefüggéseket! [F ] [F]
 2 4 0 / Magyarország a kora újkorban

J T M k h M U i ’ 664
Q SAj t m ta*£* n i n m

NaQp.-szomoel
Léva
Be I

Ersekúfwéf

Veszprém,
Vasvár Új-Zrínyivár. Zrínyi Miklós a saját költségén építtetett várat török területen, melyet a
1664Q D
béke fenntartásán fáradozó Udvari Haditanács kérésére sem bontatott le. A várat a
oodhard török 1664-ben bevette
Következtessünk a most megismert tényekből a korszak főnemes­

U|-2 rinytvár,
□ ségének gazdasági és politikai erejére! Hogyan és miért került
szembe Zrínyi a Habsburg-dinasztiával? [F]

Az 1663-1664-es török háború

Értékelje a törökök 1663-as eredményeit! Mi volt a stratégiai és a
politikai jelentősége Zrínyi téli hadjáratának? Miért volt megalázó
és a magyarok számára miért okozott csalódást a vasvári béke? Miért
kötötte meg ezt a békét I. Lipót? [F]

9
Az 1651-es vezekényi csatában
10 elesett négy Esterházy fiú
emlékére készített dísztál
/ K Milyen jellegű történel-
^ mi forrásról van szó?
Mutassa be, milyen szerepet
játszott a magyar arisztokrá­
cia életében a török elleni
harc! [F]
Mi volt az összeesküvés
f i alapvető kiváltó oka? Kik
vettek benne részt? Miért csak
harmadik alkalommal büntet­
ték meg az összeesküvőket? Ér­ ves hazám , édes nem zetem , gyümölcsét? Szállj magadban. Hol hüti? Hol dip ­
tékelje az udvarhű, katolikus
főnemesség helyzetét a vasvári
békét követő időszakban! [F]
sem kereszténységnek, kit jobban kíván barátjának, utolsó értéke, sőt országi
A Wesselényi-féle összeesküvés ellent­ vesztésivel is megtartani ( ...)
mondásai
francia az udvar nem
háború harcol a törökkel
12
V
nyugat-magyarországi
főrendek elégedetlensége 1
\ fi
t r
az uralkodó csak a
harmadik esetben fogja
13 le az összeesküvőket
„Fényes, tündöklő,
A SIKERTELEN FŐNEMESI
mások fölött d i­
ÖSSZEESKÜVÉS
csőséges, m inde­
nektől félelem m el tiszteltetett vitéz magyar
nem zet, igaz vérednek, hazád fiának szűbéli
fájdalm ábul szárm azott hív intésit necsak
olvassad, hanem kérlek kövessed, lm rajtad
utolsó rom lásodnak végső föl lobbant láng­
ja ( ...) ím elfogysz. Török igája alá nem akará
édes nem zetünknek nagy része magát adni.
Idegen, nem csak nevű, de inkább szívű nem ­
zet alá oly bizodalom m al hajola, keresztény nevet
nem csak vise l, mutat is. De mint esmerjed annak keser­
lomája? Hol törvénye? Hol véghetetlen sok ígéreti az oltalm azóknak? ( ...) H a­
mis m agavallásának, tökéiletlen az evangélicusoknak, hívebb az töröknek, hogy
Dobot üte Kanisa megvételére az nagy jó hírű Z rínyi kívánságára, kit Isten,
az szerencse neked szánt volt, vitéz nem ­
Erdély zetem ; de csak az nem adatott ahhoz az
ő idejében, az mi szükség volt. ( ...) Isten
77
erővel szerencsét vete be Szent-G othárdnál,
( ...) De annak sem éle oltalm unk haszná­
va l, nem követé az nyereséget, noha az e l­
lenséget sem m ivé tehette volna m indenes­
__ y csak a törökhöz
>"| fordulhatnak tül, hanem ottan tized-napra békesség által
ada m indnyájunkat országostul az török­
nek; ( ...) " (Nádasdy Ferenc országbíró röp-
irata, 1668)
X .
V V 1 Sorolja fel a szerző által megfogalmazott
sérelmeket! Állapítsa meg, a felekezeti
erőtlen összeesküvés kérdéshez való viszonyát Nádasdynak! Ma­
gyarázza meg ennek hátterét! [F]
 Magyarország a kora újkorban / 241

„H aladéktalanu l kiadtam szám ára ezt a

I. LIPÓT KÍSÉRLETE
császári, boldogsággyarapító oklevelet,
AZ ABSZOLUTIZMUS BEVEZETÉSÉRE
am ely engedelmességet követel, s megpa­
rancsoltam , hogy mától kezdve a fent nevezett Közép-M agyarország és a h o zzá­
tartozó helyek uralkodója legyen, s azt is, hogy a fentebb említett M agyarország
népe vezetése alá rendeltessék, ha ő derekasan, szilárd lélekkel kitart az én m a­
gas Portám szolgálatában, s - ahogyan azt a neki átadott szerződésokm ányban
részleteztük - ha a 40 000 piaszter adót évente beszállítja az én császári kincstá­
ramba; [m egparancsoltam ], hogy esetleges győzedelm es hadjáratom alkalm ával
csapataival jelenjék meg a meghatározott helyen, s törekedjék arra, hogy az én
császári szolgálatom ban se m m ite l ne m ulasszon; [m egparancsoltam ], hogy Kö­
zép-M agyarország mágnásai és többi lakói: nagyok és k icsik, előkelők és közön­
ségesek, elö ljárók és alattvalók ism erjék el fent nevezettet Közép-M agyarország
parancsolójának, " ( ...) (IV. Moham ed athnáméjából Thököly Imrének, 1682)

Határozza meg a török és Thököly között létrejött kapcsolat jellemzőit! Magya­

<!> rázza meg, hogy mely előnyei származtak a kapcsolatból a Portának, illetve Thö-
kölynek! [F]

„/. törvénycikk És miután ugyancsak Ő felsége, a hü karok és rendek iránti I. Lipót. A magyarok többségének törté­
atyai indulatának jóságos nyilvánításául, az elhunyt nádor helyett, m indjárt a je ­ nelmi tudatában negatív figuraként él.
len országgyűlés kezdetén, minden más országgyűlési tárgyalások előtt, új ná­ Hitéért és a birodalom egységéért küz­
dorválasztás végett, születési fényükkel és saját erényeikkel ékeskedő férfiakat dött, és a korszak abszolutista uralko­
kegyelmesen kijelö lni méltóztatott, s ( ...) gróf Eszterházy Pál urat, ( ...) m indnyá­ dói ideálját követte. A magyar érdekek
fölé helyezte a birodalmi érdekeket, de
juk közegyezésével s szavazatával, az ország nádorává választották ( ...)
végül megerősödött birodalma verte ki
V. törvénycikk A z országlakók saját kárukra tapasztalták és napról napra ta­ a törököt Magyarországról
p asztalják, m ennyire ártalmas volt és ma is m ennyire veszélyes a véghelyi benn­
Tekintsünk ki Európára! Hol
szülött katonaságnak az utóbbi évek lázadásai idején nagyobb részben történt
voltak alkotmányos (parla­
elbocsátása. mentáris vagy rendi) monarchiák, és
Ezért, ( ...) Ő felségének jóságos elhatározásához képest is, rendelték, hogy hol abszolutisztikus államok? [F]
az említett bennszülött katonaságot ( ...) az ország véghelyeire minél előbb visz-
szaállítsák ( ...)
X. törvénycikk A nemesek kiváltságos jogairól s az ország szabadságairól alko­
tott és királyi hitlevéllel megerősített törvényeket, ( ...) Ő felségétől is megerősített
összes kiváltságokat s az ország szabadságainak kedvező statútumokat megújít­
ják, (...)
XII. törvénycikk A z ország hűséges karainak és rendéinek alázatos fo lyam o ­ J Összességében mire tett kí-
dására, Ő felsége jóságos beleegyezésével, a kivetett adó és illeték terheit, me­ k U sérletet az uralkodó? Mi­
lyeket e m ozgalm ak alatt behoztak, és az ezek alapján bárm iképpen követelt lyen összefüggés van az egyes
hátralékokat egyszerűen és teljesen eltörlik ( ...) " (Az 1681. évi törvényekből) törekvések között? Jellemezze Li­
pót lépéseinek társadalmi hatása­
it! Mit eredményezhet a politikai
Fogalmazza meg röviden és saját szavaival az egyes törvénycikkek lényegét! Á l­ fordulat? [F]
S lapítsa meg, hogy mely területeken és milyen mértékben lépett vissza Lipót a
korábban általa szorgalmazott szabályozástól! Határozza meg, mely kérdéskör ren­ I. Lipót intézkedései és társadalmi ha­
dezését hiányoljuk a törvényekben! Tárja fel, milyen nemzetközi és belpolitikai okai tásuk
vannak Lipót meghátrálásának! Határozza meg, mely
csoportok, rétegek elégedhettek

„Egészen újszerű m ódszerrel, s sokkal inkább

a szenvedélyek felkorbácsolása, mint azok le c sil­
lapítása céljábó l hívták össze három éve a sopro­
ni országgyűlést. Jóllehet, igen sok cikk e lyt szer­
kesztettek ezen, a hatalmon levők kénye-kedvé-
re és az ő érdekükben, de nemigen van közöt­
tük egy sem, am elyik ne hemzsegne a körm ön­
font kétértelműségektől és am elynek ne lehetne
ellenkező értelm ű magyarázatát adni. ( ...)
Lázadással vádolnak bennünket az egész v i­
lágon elterjesztett írásokban, azt vetik szem ünk­
re, hogy elárultuk a kereszténység ügyét, nagy és
 2 4 2 / Magyarország a kora újkorban
Sorolja fel a kurucok sérel­
ó meit! Hasonlítsa össze a
sérelmeket NácJasdy Ferenc kiált­
ványával! Állapítsa meg, hogy a
fegyverek mellett milyen jellegű
küzdelem folyt a kurucok és a di­
nasztia között! Vázolja fel ennek
érvrendszerét, s hatását a nyugati
közvéleményre! [F]
r----------- 1
Nézőpontok
Z rínyi M iklós halála a m a­
gyar történelem válságos
időszakában következett be.
A magyar rendek és az ud­
var között az ellentétek kiéle­
ződtek. Ebben a helyzetben
a magyar rendek legtekinté­
lyesebb, hadvezetéshez ér­
tő, tapasztalt alakjának e l­
vesztése gyanút ébresztett a
kortársakban. A tisztázatlan
körülm ények tovább fokoz­
ták a bizalm atlanságot. Több
neves magyar politikus halá­
lával kapcsolatban fogunk
hasonló problém ával talál­
kozni (pl. Széchenyi István,
Teleki László, Teleki Pál
stb.). Több évszázad távlatá­
ból nem tudjuk feltárni a rej­
télyt, de végiggondolni igen.
0 = _______________________________ J
I Tárja fel, mely politikai ér-
19 ■ I dekek húzódhattak Zrínyi
halála mögött! Tegyünk kísér­
20
letet arra, hogy mint az udvar
képviselője érveljünk a vád ha­
21 mis volta mellett! [F]
Zrínyi Miklós halála, korabeli metszet részlete
szörnyű gyanúsításokkal illetnek bennünket, akik az igazságos uralm at soha el
nem vetve, a királyi felséget tiszteletben tartva, teljes engedelmességre m inden­
kor készen kizárólag a merev uralom mérséklését szorgalm aztuk.
A különféle és törvénytelen bizottságokkal megterhelt m agyarok, eltávolít-
va a magyar ügyektől, szinte teljességgel tájékozatlanok voltak, mit tárgyaltak
és határoztak az ország felől a legnagyobb ellenséggel. így történt az, hogy vagy
kényük-kedvük szerint, vagy pedig a béke megvásárlása céljáb ó l, idegenek tár­
gyalásának eredm ényeként, a magyarok tudta nélkül, vagy akár ellenszegülésük
mellett is átengedték a törököknek az ország egyik vagy másik részét. Term észe­
tesen az osztrák ház mindig úgy harcolt vagy kötött békét a legerősebb ellenség­
gel, hogy országunkat megrövidítette, de növelte a saját biztonságát. ( ...) T u d ­
nia kell az egész keresztény világnak, hogy a tekintélyes erősségek: Várad és Ú j­
vár [Érsekújvár] nem kerültek volna olyan könnyen a hódítók hatalm ába, ha a
császári hadsereg nem tagadta volna meg azt, hogy segítséget küldjön. (...) N y il­
vánvalóan bebizonyosodik, hogy minden tanács, minden arra irányult, hogy az
evangélikus [itt protestáns értelemben] vallást kiirtsák, és hogy a lakosok lelkét a
könnyebb legyőzés reményében megosszák (...)" (Thököly kiáltványából, 1684)
„N o elm enénk vadászni. Ó maga levetvén a nagy bő csizm át, m elyeket a
telekes bocskorra is felvonhatott, puskával béméne, és szokása szerint csak
egyedül b ujkálva, lőve egy nagy emse disznót ( ...) Azonban odahozá a fátum
egy Póka nevű jágerét [vadász], ki mondá horvátul: én egy kant sebesítettem,
mentem a vérin, ha utána m ennénk, elveszthetnők. A z úr m indjárt mondá ne­
künk, Z ich yv e l ketten, látván hogy el akarunk menni véle: öcsém uraim , kegyel­
metek csak m aradjanak itt; V itn yédi, G u zics kapitánynak: Csak beszélgessenek
itt kegyelm etek, öcsém uraim ékkal, csak meglátom mit mond ez a bolond, t.i.
Póka, m indjárt visszajö vö k. Csak bocskorban lóra kapa, stuc [rövid puska] ke­
zében, Póka után nyargala; ( ...) Egyszer csak ham ar ihol nyargal G u zics [egy
szolga] mondja a bátyjának: ham ar a hintót, oda az úr ]. M enénk, am int a hintó
nyargalhat, és osztán gyalog a sűrűbe béfuték én, hát ott fekszik, még a bal ke­
zében, am int tetszett, a pulsus gyengén vert, de szem e sem volt nyitva, sem szó­
lott, csak m eghala. M ajláni így beszélte: hogy am int Póka után bément a disznó
vérin az erdőbe, amíg ők a lovakat kötözték, csak h allják a jajszó t; Póka szava
volt. M ajláni legelébb érkezék, hát Póka egy horgos fán, az úr arccal a földön,
s a kan a hátán; ő hozzá lő, elfut a kan, érkezik G u z ics és Angelo, az úr felkél
és m ondja; rútul bánék vélem a disznó, de ihol egy fa (m elyet csatákon is ma­
gával hordozott), sebtében állítsátok a sebnek vérét vele, az arra igen jó . Elég­
gé próbáltak véle, de híjába, csak elfolyt a vére, először üln i, azután hanyatt fe­
küdni, végre csak meg kelle halni, mert a fején három seb vala: egy bal felő l, a
fülén felül, a feje csontján ment csak el a kannak agyara, a hom loka felé rútul a
feje borit; más ugyan a bal fülén alól az o rcáján, a szem e felé, rút szakasztás; de
e kettő sem m i, hanem a harm adik, jobbfelől a fülén alól a nyaka csigánál ment
bé, s elé a torka felé ment, és a nyakra járó minden inakat kettészakasztotta; az
ölte meg, a vére elm envén. így Ion vége Z rínyi M ikló snak; csuda, olyan vitéz
sem lőtt, sem vágott a kanhoz, stuc, spádé lévén nála." (Bethlen M iklós Ö nélet­
írásából, 1710)
„Vagyon olyan hír is, hogy az ausztriai udvar, megértvén titkon Z rínyi M iklós
szándékát, hogy a magyarokat a császár ellen fel akarná lázítani, m ivel nyilván s
erővel nem mernek vala belékapni, alattomban egy német jágert [t.i. a Bethlen­
nél említett Póka nevű vadászt] nagy fizetéssel fogadtanak volna meg, aki Z rínyi
M iklós szolgálatára kötelezvén magát, mint keresett alkalm atosságot, hogy va ­
lahol vadászatban m eglőhesse; és m ikor látta vo lna, hogy a vadkannal tusakod-
nék, egy sűrű helyről, mintha a vadkant akarná m eglőni, úgy lőtte volna meg a
bánt főbe, s amiatt kellett volna m eghalnia. Igaz-e, nem-e, én bizon nem tudom.
Am int hallottam , úgy írtam meg." (Cserei M ihály Históriájából, 1721 után)
Magyarázza meg, hogy miért gondoltak a kortársak politikai gyilkosságra! [F]

37. A t ö r ö k k iű z é s e M a g y a r o r s z á g r ó l
A TÖ RÖ KÖ K TÉVES HELYZETM EGÍTÉLÉSE Thököly
sikereit a Porta a Habsburg Birodalom gyengesége­
ként értékelte. A z O szm án Birodalo m belső válságát
katonai sikerrel kívánta e lle n sú ly o z n i, ezért hatalmas
sereg indult Bécs ostromára (1 6 8 3 ). A török gyen­
geségét mutatta, hogy a tám adó erő jelentő s részét a
függő viszo n yb an lévő állam o k hadereje tette ki (tatá­
rok, e rd é lyie k, ku ru co k, rom ánok).
A császá r elhagyta Bécset, am elyet felújított véd-
m ű vek és közel 20 0 0 0 katona védett. M ikö zb e n a tö­
rök had közeledett, Lipót segítséget kért, és kapott a
lengyel királytó l (Sobieski Jánostól) és szám os ném et
fejed elem tő l. A felm entő seregek Lotharingiai Károly
fővezérletével döntő vereséget mértek az ostromlók­
ra. M ajd követve a n a g yve zír m egtépázott hadát, né­
hány hónappal később ism ét legyőzték a törököt, és
visszafoglalták Esztergom várát.
BUD A VISSZAVÉTELE A g yő zelm ek óriási lelkesedést
váltottak ki a keresztény világ b a n . A még m indig bé­
kére hajló I. Lipót X I. Ince pápa anyagi (10 m illió fo­
rint) és d ip lo m á cia i (X IV . Lajost fegyverszünetre vette
rá) segítsége nyom án a háború folytatása mellett dön­
tött. A pápa tám ogatásával megalakult a törökellenes
Szent Liga a H absburg B iro d alo m , Lengyelország és
V e le n ce részvételével (1 6 8 4 ).
A m agyar történelem egyik tragikus ellen tm o n d á­
sa, hogy a m agyarság, am e ly é vszá zad o k óta a h a rc­
ban állt törö kkel, a felszab ad ító háború kezdetén -
a nádor és néhány nem es kivételével - a török o ld a­
lán állt. Thököly és a kurucok ugyanis a császáriak
ellen harcoltak. A z egyik török fő ve zé r elfogta a ku­
ruc fejedelm et, hogy a békéért cserében kiszo lg áltas­
sa a császá rn ak (1 6 8 5 ). I. Lipót azo nban m ár bízott
a g yő zelem b en , és elutasította az alkut. A kurucok
zöm e pedig - fejedelm ét elh ag yva - a császá r z á s z ló ­
ja alá sorakozott fel. A harcok során a m agyarok rész­
vétele egyre nőtt, de nem ö n á lló , rendi vezetésű ka­
tonai erőként csatlako ztak, am i p o litikailag rendkívül
ked vezőtlen vo lt.
A felszabadító háború döntő fordulatát Buda visz-
szafoglalása hozta 1686-ban. Lotharingiai K áro ly ha­
dai - köztük m agyar katonákkal - és a ném et fe je d e l­
m ek csapatai két hónapos véres ostrom ban foglalták
el a várat a hősiesen vé d e ke ző töröktől.
A keresztény seregek ezután ellenállhatatlanul tör­
tek előre. A m ohácsi sík közelében legyőzték a szu l­
táni főerőket (N agyharsány, a „m áso dik m ohácsi csa­
ta", 1687), m ajd visszafoglalták N ándorfehérvárt (Belg-
rádot). A következő évben m ár m élyen benyom ultak a
Balkánra. Fe lcsillan t a török Európából va ló kiűzésének
rem énye.
A FRANCIA TÁM ADÁS - A HÁBO RÚ ELH Ú ZÓ D Á ­
SA XIV. Lajos - m egrettenve a H absburgok túlzott
m egerősödésétől - a pápának tett ígéretét m egszegve
hátba támadta a dunai monarchiát. A császár jelentős
Magyarország a kora újkorban / 2 43
erőket csoportosított át nyugatra, s ez lehetővé tette
a török ellentám adását. Ez közel egy évtizeddel meg­
hosszabbította a háborút. A harco k ism ét M agyaro r­
szágon fo lytak, m érhetetlen szenvedést és pusztítást
o ko zva .
A Habsburg Birodalom azo nb an k iállta a kétt’ron-
tos háborút: nyugaton megvédte határait, és eredmé­
nyesen folytatta a küzdelmet a törökkel. A tehetséges
h ad vezér, Savoyai Jenő Zentánál (1 6 97 ) újabb döntő
győzelmet aratott a török főerők felett. A z O szm án
B irodalo m a súlyos vereség, és erő forrásainak k im e rü ­
lése miatt békét kért. A dunai m o n arch ia a háborúban
szintén felélte tartalékait, így 1699-ben megkötötték a
törökkel a karlócai békét. Magyarország a Temesköz
kivételével felszabadult, s Erdély is H absburg fe n n h a­
tóság alá került.
ERDÉLY BETAGOZÓDÁSA A BIRODALOM BA A meg­
gyengült Erdélyt - a tizenöt éves háborúval ellentétben
- nem vonták be a felszabadító háborúba. A m int a két
nagyhatalom közötti erőegyensúly - am ely annak ide­
jén létrehozta a különálló Erdélyt - megszűnt, az önálló
fejedelemség sorsa is megpecsételődött. Buda bevételét
követően Lotharingiai Károly hadai m egszállták.
A p afi M ih á ly h a lála után I. Lipót lett Erdély feje­
d elm e. O k le vé lb e n biztosította, hogy tiszteletben tart­
ja a fejedelem ség h agyo m ányait, fe le k e ze ti, rendi be­
rendezkedését és az itteni b irto kviszo n yo kat (D ip lo ­
ma Leo p o ld inum , 1 6 9 1 ). Erdélyt nem egyesítették
Magyarországgal: ezt ekko r sem az uralko dó (nem
kívánta erősíteni a m agyar rendeket), sem az erdélyi
rendek (féltek szab adságaik elvesztésétől) nem ak ar­
ták. A jö vő b en a fejedelem séget az erdélyi főnem esek
közül kinevezett kormányzó (gubernátor) irányította
a király nevében. H atalm át az itt állo m áso zó császári
hadsereg biztosította.
A RENDEK ÉS AZ U RA LKO D Ó A törököt I. Lipót csa­
patai űztek ki az o rszágb ó l. Emiatt a rendek és az u ra l­
kodó közötti - m ár korábban a d in a sztia ja vá ra vá lto ­
zó - eg yensúly tovább rom lott a rendek rovására. Ez­
zel is m agyarázható, hogy a Buda visszafo g lalása után
megtartott o rszággyűlésen (1 6 87 ) a rendek lemondtak
szabad királyválasztási jogukról és az Aranybulla el­
lenállási záradékáról.
A z udvar a m agyar rendiség visszaszo rításá b an ,
a k a to licizm u s terjesztésében és a b irodalom anyagi
cső d jén ek elhárításáb an vo lt érdekelt. A korábbi hó­
doltság területét ezért nem kapcsolta vissza a m agyar
várm e g yé kh e z, hanem új szerzeménynek minősítette,
s az Udvari Kamara irányítása alá helyezte. A m a­
gyar birtokosok csak akko r kaphatták vissza fö ld jeiket,
ha az Ú jsze rze m é n y i Bizottság előtt hitelesen, o km á­
nyo kkal igazolták tu lajd o n u kat, és m egfizették a b ir­
tok értékének 1 0 % -át kitevő fegyverváltságot.
A magyar nemesség érdekeit sértették ezek az
intézkedések. Csorbították a rendi jogokat (m egyék
 2 4 4 / Magyarország a kora újkorban

m ellő zé se ), és szám ukra an yailag is hátrányosak v o l­
tak. O la j vo lt a tű zre, hogy a katolikus egyház a t’egy-
verváltság m egfizetése nélkül kapta vissza a birtokait,
s az udvar a hadseregszállítókat jó részt m agyarországi
birtokokkal fizette k i. (Igaz, az udvarh ű m agyar főurak
is kaptak birtokokat.)
A török háborúk végeztével a kurucokat és a volt
végvári katonákat szé ln e k eresztették. Ezeket a kato­
nai szo lg álataik révén kiváltságokat é lv e z ő rétegeket
jobbágyi sorba kívánták taszítani. Ezt a sorsot szánták
a kuno knak és a já szo k n a k is. A háború által m egnyo­
morított országban megemelték az adókat. Ráadásul
a garázdálkodó katonák az ellátásuk (porció) ürügyén
a kivetett adók többszörösét k izsaro lták. Mindez szin­
te az ország egész lakosságát szembeállította a di­
nasztiával.

ARCHÍVUM

A TOROKOK TÉVÉS i----- 1 A törökok áltál

I1
-------------1
-----1\visszafoglalt
/ ic c 7 a f n n la lt teterület
HELYZETMEGÍTÉLÉSE
"d Szerb felkelés

Magyarország fölszabadítása és XI.

1683
Ince pápa. A pápa hatalmas összegek­ V
kel és a franciák semlegesítésével a ■^nngiaij^ irsekújvárx
háborúra ösztönözte I. Lipótot r°°'almi csap at
Mikor tettek a törökök utol­ 3 Buda ~~ Diploma V,
jára kísérletet Bécs elfogla­ Fehérvár'© 1686
(Várad ( § Leopoldinum
lására? Milyen tényezők mérlege­ 1692 1691
lése után döntöttek Bécs ostroma Kanizsa E *
mellett? Éltékelje a törökök döntés A r i 690 Balázsfalva
előtti helyzetértékelését! Mire utal szigetvár w $ r
a török seregben a segédhadak
JN a g y -O '
nagy aránya és szerepe a hadjá­ harsán* * Temesvár
ratban? Miért volt alapvetően fon­ 1687 X ^
tos XI. Ince fellépése? [F]
B e lg rá d i
Magyarország
X 1686 1684-ben
1689-ig felszabadult
1 Vitassuk meg, hogy a vesztes területek
L J hadvezér kivégzése milyen
területek
hatást váltott ki a felszabadító há­
borúk során! Következtessünk a
történetből a török előkelők hely­
zetére! [F]
„M íg 19-én a bajorok ezt a mély sáncot ásták, a por­
BUDA VISSZAVÉTELE
Kara Musztafa, az 1683-as hadjárat ve­ tyázásra kiküldött huszárok jelentették - s ezt a szöke­
zére. A Bécs alatti vereség után nem kért vények és kémek is megerősítették - , hogy a nagyvezír erősítést kapott: csatlako­
békét, mert mindenképpen győzelmet zott hozzá a temesvári basa 3000 végbeli törökkel s vajdájuk vezetése alatt 6000
akart aratni. Párkánynál azonban is­ oláh. A z egész keresztény tábor biztosra vette, hogy Szolim án [a nagyvezír] most
mét kudarcot vallott. Nándorfehérváron már ütközetet fog kínálni, hiszen 60-70 000 ember felett rendelkezik. El is indult
várta a selyemzsinór, amellyel szultáni a circu m vallácio [az ostromlókat védő külső sánc] felé, de a Kamaraerdőnél nem
parancsra kivégezték
jött tovább, sőt visszafordult s tábort ütött Budafok mellett, a Duna partján. (...)
Ugyanezen hó [szeptember] 2-án az ágyúzás
sokkal erőteljesebben kezdődött, mint bármikor,
ugyanis 9 üteg 40 ágyúja csaknem szünet nélkül
lőtte a nyílásokat és a várost; ennek meg is lett a
nagyon is kitűnő hatása, ezért folytatódott egé­
szen a roham pillanatáig. 1 2 0 0 0 főnyi lovas és
gyalogos katonaságot vezényeltek rohamra, kik
már sóvárogva várták a jelet, minthogy az egész
éjszakát készenlétben töltötték. A jelet délután 3
óra tájban adta meg a sváb üteg 6 ágyúból. Mind
a császári, mind a brandenburgi oldalról hatal­
mas erővel rohanták meg a katonák a futóárko­
kat. A törökök meglehetősen keményen védekez­
tek, éspedig főként a brandenburgiak rohama e l­
len, ezért úgy tűnt, mintha a katonák meg akar­
nának torpanni. M ihelyt azonban tisztjeik fellel­
kesítették őket, s a cölöpsoron valam elyest túl­
jutottak, s az új rést is tömegesen megrohanta a
 Magyarország a kora újkorban / 2 45

Buda várának visszavétele Budavár visszavétele

5
Milyen szerepet játszott az ostromban a tüzér­ Vesse össze a kép információit a szöveggel és a térképvázlattal!
□ ség, a sáncok és futóárkok? Tárja fel és elemez­
ze a török felmentő sereg hadmozdulatait! Milyen
( 5 Mely épületeket tudjuk azonosftani? Mennyi maradt meg a kö­
zépkori Budából 1686-ra, s mi történt az ostrom idején? [F]
■
6
feladatokat láttak a magyarok az ostrom során? [F]

legénység, már nem lehetett nekik e llenállni. Heves erővel nyomultak utánuk a Sorolja fel az ostromban
többiek, s beözönlött a katonaság a városba, miután a zsákm ányra éhes katonák részt vevő alakulatokat! Mu­
két másik helyen is megmászták a falat, és megnyitották a nagykaput. Erre a ba­ tassa be a magyarok szerepét a vár
visszavételében! Hasonlítsa össze
jo r lovasőrség a kapuba nyom ult, s a katonák csakúgy özönlöttek utánuk, s aki a
a korabeli leírást a várostromról
törökök közül nem menekült a várba, azt mind levágták, illetve fogságba ejtet­
készült vázlattal! Értelmezze a
ték. Egyidejűleg előre vezényelték a legközelebbi császári lovasezredet azzal a török nagyvezír magatartásának
paranccsal, hogy gyalogosan foglalja el a réseket; e célból négy brandenburgi jellemzőit! Mutassa be, milyen
zászlóalj vonult ide. változást tükröz ez! [F]
A városban általánossá lett a zsákm ányolás, s az ellenség már csak a várnak
volt ura, ahol védte is magát: ( ...) A zsákm ány nagy volt, s csaknem m indenki,
még a gyermekek is a városba rohantak, hogy részesedjenek belőle, különösen
sok szép ló és asszony esett prédául; s ez a zsákm ány még sokkal nagyobb lehe­
tett volna, hiszen ismeretes az, hogy milyen messzi hfres gazdagsága volt ennek
a városnak, hacsak a kapzsiság, vagy a reményvesztettség, avagy a végzet tűzbe
nem bontotta volna a várost; 6 óra felé gyulladt ki, s annyira elterjedt a tűz, hogy
kilenc óra tájban már minden lángban állott, s a város képe Trójának volt a m ása."
(Henrik , szász herceg Buda ostromáról)

Savoyai Jenő lovas szobra. A döntő

jelentőségű zentai csata győztese, a
Magyarországot felszabadító császári
erők fővezére Lipóttól jelentős birto­
kokat (pl. Ráckeve környékén), a hálás
utókortól pedig szobrot kapott a budai
várban (Róna József alkotása)
A zentai csata (1697).
Savoyai Jenő a Tiszának szorította a
török erőket, és a török sereg jelentős
része az átkelés közben a vízbe ve­
szett
Milyen nagyságú hadsere­
gek csaptak össze Zentánál?
Miért válhatott ez a győzelem
döntővé, amely meghozta a bé­
két? [F ]
 2 4 6 / Magyarország a kora újkorban

/ K Állapítsa meg, hogy Magyar­
j a i ország mely területei szaba­
dultak fel, s melyek nem! Mire utal
a megállapodásban a portyák szi­
gorú büntetése! Sorolja fel, hogy
a felek mely politikai-katonai kér­
déseket érintettek még, s tárja fel,
hogy ezekkel milyen problémákat
kívántak előre kivédeni! [F]
10
„Erdély területe, amint most a császári felség birtoká­
A FRANCIA TAMADAS
ban és hatalmában van, ugyanannak az uralma alatt
- A HÁBORÚ ELHÚZÓDÁSA
maradjon.
A Tem esvár vára alá vetett tartomány minden kerületével és a köztük folyó fo­
lyókkal együtt maradjon a magas török birodalom birtokában és hatalmában. ( ...)
Végül az ezen szerződés által meghatározott, és a szükséghez képest kiküldött
megbízottak által a helyszínen megállapított közös határvonalak mindkét részről
teljes törvényes tiszteletben tartandók, úgy hogy semmi okból vagy ürüggyel kiter­
jeszteni, áttenni vagy megváltoztatni ne lehessen, és az egyezséget kötő felek kö­
zül egyiknek se legyen szabad a másik fél területére az egyszer megállapított ha­
tárvonalon túl kiterjeszteni vagy gyakorolni semm ilyen jogot vagy hatalmat, vagy
a másik fél alattvalóit meghódolásra, vagy adó fizetésére kényszeríteni, akár hát­
ralékról, akár jövendő adóról legyen is szó, vagy bárki más, emberi ésszel kigon­
dolható behajtással és zsarolással zaklatni, hanem minden vitát igazságosan kell
elintézni.
Ellenséges betörések, megszállások és mindenféle orvul vagy hirtelen történő
támadások, bárm elyik birodalom területének fosztogatása és pusztítása a legszi­
gorúbb tilalom alá vettessék, s ennek a szakasznak a megszegőit, bárhol fogják el
őket, börtönbe kell vetni és engedékenység nélkül méltóképpen megbüntetni.
Tilalom alatt legyen továbbá az elkövetkező időkben is menedéket és támoga­
tást nyújtani rossz em bereknek, lázadó vagy elégedetlen alattvalóknak.
( ...) egyik félnek se legyen szabad fenntartani és táplálni a hajdúkat, akiket sza­
badoknak hívnak, a pribékeknek nevezett emberrablókat, és a bűnös embereknek
azt a fajtáját, akik nem állanak egyik fejedelem zsoldjában sem, hanem rablásból
élnek." (A karlócai béke pontjaiból, 1699)

„Elő ször: Semmit sem változtatunk az Erdélyben be­

ERDELY BETAGOZÓDÁSA
vett vallások ügyében, ez idő szerint meglevő temp­
A BIRODALOMBA
lom aik, iskoláik, lelkészségeik tekintetében, és nem
vezetünk be más papságot vagy egyházi szem élyeket; ennek ellenkezőjét soha
nem fogja elérni az egyházi vagy világi rend sem m iféle tiltakozása sem ; olyan
értelemben azonban, hogy a katolikusok saját költségükön, te­
hát a többi vallás legcsekélyebb megterhelése nélkül, K olo zsvá­
rott, jelenlegi im aházuk helyén templomot építhetnek, továb­
bá: G yulafehérvárott, a nemrégiben Báthori Kristóf által emelt,
i N a SÍ
s l XOPOUAS
. ez idő szerint azonban romban álló tem plom ukat h elyreállíthas­
D*\ 'lul.iNrnlc CU mkhU u 1 sák; ugyanazon katolikusok minden helységben - ha kevesen
lu 'lu ^ kv'm ukoruiti-liupctitar vannak és jö vevén yek, akkor m agánmódon, ha azonban sokan
M V|I;< !ÍU5 ,U lic rim jtl'l
Mi u h u ru .T V * <|\iimnfi nYü vannak, akkor nyilvánosan - gyakorolhassák vallásukat és meg­
Ü lt . \ i m am i. Iwx W liu legyen nekik tem plom építési joguk ugyanúgy, ahogyan m indez
& 11 puiulut Bmba uhx St tyfll megilleti a többi bevett erdélyi vallást is, abban az esetben, ha
•*tl l-llllU k4niU (4LlkU lllH ltjU
"tfHnmft%lidkrvn4»iik.M4 JRi l, tagjai az adott helységben többségben vannak.
tcuK rjji \H iK i F ri.x it.S u i.Y ti M ásodszor: M egerősítjük a magyar királyok, valam int Er­
.Vuniiiuu. rtKotiuiitlmiHiiii«Mr délynek M agyarországtól való különválása idejében, valam eny-
flcn ix NV)nvu>iwcrtt t ) íliécni-
nyi erdélyi fejedelem által hűséges karainak juttatott összes ado­
b n teA i I tin i m ányozásokat, átruházásokat, kiváltságokat, cím adom ányozá­
<jrt\ tu*A U.itku; sokat, nemesi leveleket, hivatali rangokat ( ...)
V. IIH 4 TVh v v V u M i JÚ'A11IH14 U ftl-
Ö tödször: M inden hivatalt - akár a rendfenntartásban, akár
az igazságszolgáltatásban, akár a gazdasági ügyek lebonyolítá­
sában szükséges tisztségekről van szó - erdélyi honosokkal töl­
tünk be, tehát m agyarokkal, székelyekkel és szászo kkal, nem té­
vén különbséget közöttük vallási szempontból ( ...)
Tize d sze r: A közügyek megtárgyalása, az igazságszolgáltatás
és - ha lennének ilyenek - a királyi előterjesztések tudom ásul­
vétele szem pontjából szükséges évi országgyűlések ( ...) meghir-

A Diploma Leopoldinum
^ Miért nevezetes ez az oklevél? [F]
 Magyarország a kora újkorban / 2 4 7

detését korm ányzónkra s a titkos tanácsra b ízzu k: de m indannak megerősítését,

am it ezeken tárgyalnak, saját szem élyünknek tartjuk fenn.
Tizennegyedszer: A székelyek - az emberiség e legharciasabb fajtája - le­
gyenek teljességgel mentesek a jövőben is minden adótól, csakúgy mint eddig,
a téli és nyári katonatartás minden terhétől szintén, továbbá: tizedtől és szo lgál­
tatásoktól is, azon javak után, m elyeket a székely felkelés kötelezettségével bir­
tokolnak. Ezzel szemben fennmarad abbeli kötelezettségük, hogy a haza vé d e l­
mére saját költségükön kell katonáskodniuk. Nem értjük ide a székely paraszto­
kat vagy jobbágyokat. ( ...)
Tizenhetedszer: Nem terheljük a tartományt nagy és szükségtelen őrsereggel,
m elyet részben a helyi katonaságból szervezünk és kincstárunkból látunk ek­
éiére azonban német tábornokot állítunk, kinek a korm ányzó val, az álla m ­ Állapítsa meg a kormányzat
céljait a diploma kiadása­
tanáccsal és az erdélyi hadsereg főkapitányával hadügyekben majd a kölcsö ­
kor! Tárja fel, hogy az erdélyiek
nös kapcsolatot kell tartania, de más, az említett állam ot és korm ányzóságot
mitől tartottak, és mi ellen akar­
érintő dolgokba nem árthatja magát." (Az I. Lipót által 1691-ben kiadott D iplo­ ták biztosítani magukat a megál­
ma Leopoldinum ból) lapodásban! [F]

„I. te. Ez oly nagy s örökké hálával em lítendő jótéte­ Sorolja fel, mely pontokon
A RENDEK ES AZ URALKODÓ
m ényeknek em lékezetére, s alázatosan kedveskedő módosították a korábbi ma­
lelkűknek m indenkorra felism erhető hálája je lé ü l, e M agyarországnak s kap­ gyar törvényeket! Állapítsa meg,
csolt részeinek összes karai és rendei kinyilatko ztatják, hogy mostantól jövőre s mit fejeznek ki a változások! Ha­
örök időkre senkit mást, mint fenncím zett Ő császári és királyi felségének saját sonlítsa össze az elfogadott tör­
vényeket a korábbiakkal! Értékel­
ágyékából szárm azott fiörökösei közül az első szülöttet (ugyanezt határozván az
je a változásokat jogi és hatalmi
1547-ik évi 5-ik s más e felől alkotott törvénycikkek) fogják törvényes királyu k ­ szempontból! [F ]
nak s uruknak ismerni és azt m indenkor és an nyiszo r, valahányszor ily fe lava­
tás újból bekövetkezik, a fentebb kijelentett hitlevélben [a nemesi kiváltságok
megtartására tett eskü] foglalt cikk e lye k előrebocsátandó elfogadása, vagy kirá­
lyi biztosítása s e felől oly alakban, mint elődei teljesítették, leteendő eskü után,
országgyűlésileg, e M agyarországon belül, meg fogják koronázni ( ...)
IV. te. M indam ellett a karok és rendek e pontban is, hódolatuknak és mocsok-
talan hűséges kötelességének további tanúsítására, s a bizalm atlanságnak, mely
a király s az ország és annak kapcsolt részei közt emiatt netalán a jövendőben
felm erülhetne, gyökeres kiirtására alázattal kedveskedő s hódoló lélekkel bele­
egyeztek, hogy az ellentm ondás s e llenállás szabadságáról beiktatott em ez előbb
mondott záradékot, második Endre király fentebb említett decretum a előbb idé­
zett 31-ik cikkelyén ek tartalm ából s értelm éből, következőleg az előbb leírt mó­
don letett koronázási esküből is, e jelen törvényes rendelettel kizárják s eltávo­
lítsák." (Az 1687. évi országgyűlés cikkelyeiből) 13

F
Nézőpontok

A H absburg B irod alo m a török kiű zé sé ve l hatalm as területek birtokába jutott. M ivel a fra n cia és a török há­
borúk következtében az állam adó sság m ár elviselhetetlen m éreteket öltött, kezdetben elsősorban a jö v e ­
d elm ek, s a jö ved elm ező ség m inél gyorsabb növelése vo lt a c é l. A z új b erendezkedést akarta m egvalósíta­
ni K o llo n ich Lipó tnak, a kam ara vo lt eln ö kén ek a tervezete.
0=_________________________________ J
J Vitassuk meg, kinek az érdekeit tartja szem előtt a tervezet! Gyűjtse össze az ország szempontjából kedvező, s a
L U kedvezőtlen javaslatokat! Húzza alá eltérő színű tollal, amelyek nagyon negatív, s amelyek nagyon pozitív képet
festenének a szerzőről és művéről! [F]

„C sászári és királyi Felséged a most folyó 1688. év jú liu s 29-én kiadott

( ...) tájékoztató rendeletéből alázatosan láttam, hogy császári és királyi Fel­
séged mit méltóztatott e magyar örökös Királyságban és az új szerzem ények­
ben [a töröktől visszafoglalt magyar területek] a közigazgatási, kamarai és kato­
nai ügyek rendezése tárgyában nekem , Kollonich bíborosnak és az erre kiren­
delt többi tanácsosoknak legkegyesebben megbízásként és feladatként adni, ( ...)
 2 4 8 / Magyarország a kora újkorban
Kollonich Lipót (1631-1707). Jezsu­
ita szerzetes, majd különböző főpapi
tisztségeket töltött be, és az Udvari
Kamara elnöke volt. 1695-től haláláig
esztergomi érsek. Tervezetet készített
arról, hogyan lehetne a töröktől fel­
szabadított területeket beilleszteni a
birodalomba
Mely európai országok tör­
ténetéből ismerünk jelentős
politikai befolyással rendelkező
és fontos állami tisztségeket be­
töltő egyházi személyeket? [F]
15
16
Az Udvari Kamara rendelkezé­
sei az újszerzeményi területek­
re vonatkozóan:
Az ú jszerzem én yi terület ka­
marai irányítás alá kerül.
A katolikus egyházon kfvül a ko­
rábbi birtokosok csak hiteles
dokum entum ok alapján kap­
hatják vissza birtokaikat.
A birtokaikat visszasze rző k - k i­
véve a katolikus egyházat -
a birtok értékének 1 0 %-át
kitevő fegyverváltságot fizet­
nek.
Először és legfőképpen az ország és ezen belül is különösen az újszerzem é­
nyek benépesítését. M inthogy a háború kezdetén nem csupán nagyszámú népet
vágott le és hurcolt barbár szolgaságba az örök ellenség, hanem egész hadsere­
gek állandó ide-oda vonulása, továbbá az erős várvívás és táborozás, a mérték­
telen adók, valam int a saját és idegen katonaság elviselhetetlen kihágásai fo ly­
tán még többet űztek el házából és udvarából. ( ...) Teljesen világos ugyanis,
hogy császári és királyi Felséged jövedelm e is növekedni fog az ország helyre-
állításával és benépesítésével az általánosan ismert közm ondás szerint: ahol a
nép, ott a garas.
2. Hogy a róm aiak példája szerint nem szabad nemzetiségi alapon különb­
séget tenni a bejövő idegen népek között, a nagyon távol lakó hitetlenek és bar­
bárok kivételével, mégis m iközben a többieket egyform ának tekintjük, mindig a
németeket, különösen a császári Felséged német örökös tartom ányaiból szárm a­
zókat közem berek és magas rangú szem élyiségek mások elé kötelesek h elyezn i,
hogy az ország vagy legalább nagy része lassanként elném etesedjék, a forrada­
lomra és nyugtalanságra hajlam os magyar vért a némettel lehessen m érsékelni,
és ezáltal természetes örökös királya és ura iránti állandó hűségre és szeretette
n evelni. Ebből az alkalom ból a bizottság nagy csodálkozással vette észre, hogy
bár császári Felséged nagytekintetű örökös H ázából már olyan sok király meg­
szakítás nélkül dicsőségesen korm ányozta ezt az országot, mégis oda fejlődött
a helyzet, hogy sem a királynak, sem egyetlen németnek nem lehet uradalm a
M agyarországon, a magyarok viszont a német örökös tartom ányokban sok és
jö vedelm ező birtokkal zavartalanul rendelkeznek. Ennek azonban az az egye­
düli oka, hogy maguk a magyarok á llítják : idegennek ebben az országban nem
lehet birtoka. Ezt az ellenállást azonban azáltal lehetett megtörni, hogy nem csak
minden országgyűlésen nagyon sok különféle nem zetiségűt vettek be a magya­
rok közé, hanem császári és királyi Felséged a rendek ho zzájárulása nélkül is és
ahány embert csak akar, minden méltóságra; ( ...)
3. H asonlóképpen, hogy a vallások különbségét itt megszüntessük vagy he­
lyesebben a katolikusok között bizonyos más vallásúakat nyilvános gyakorlat
nélkül tűrni kellene, ugyanazokból az okokból, am elyek miatt azokat Magyar-
országon ténylegesen tűrni kell. M ár csak azért is, mert e vallási türelem nélkül
a benépesítés hosszú ideig tartana vagy egyáltalán elérhetetlen vo lna. De csak a
vidékre kell kiterjeszteni és nem a várakra, mert ezeket am ennyire csak lehetsé­
ges, katolikus ném etekkel kell m egszállani. ( ...)
Ezek közül külön egyedül arra mutatunk reá, hogy sok ezer szegény embert,
akiket egy fillé r kiadás nélkül meg lehetett volna nyerni, éhhalálra hagytak, és
ami még bosszantóbb, hogy még ezen a télen is több ezernek kell elpusztulnia,
( ...) a hadbiztosság állataikat és am ijük még azo nkívül van, régi és új adók ki-
egyenlítésének cím én katonai végrehajtással elvéteti, sőt még a szegény em bere­
ket is fogságba vetteti. Ahogyan nemrégen M unkácson és Kalocsán történt, ( ...)
Nem szólunk egyébként arról, hogy bármi jut eszébe valam e lyik legkisebb
hadbiztosnak, egészen vakon végre kell hajtani, ( ...) M inthogy m indezeken k í­
vül egyik oldalról a kam arai tisztviselő k ezeken a nyom orult elűzött, egyedül a
földesurak segítségével visszahozott és megélhetésre találó jobbágyokon köve­
telik és behajtják azt, am it azok azelőtt a töröknek voltak kötelesek fizetni, am i­
kor igája alatt éltek, a másik oldalról a hadbiztosok az említett módon kato­
nai végrehajtással akarják behajtani az új és régi hátralékos adókat ."(Kollonich
Lipót tervezetéből, 1689).
J Mutassa be a szerző szövege alapján az ország akkori viszonyainak jellemzőit!
^ 3 Foglalja össze röviden a tervezetben megfogalmazottak alapvető céljait! Sorolja
fel, hogy a tervezet mely problémákat jelöli meg, s azokat hogyan kívánja megoldani!
Állapítsa meg, miként kezeli a tervezet az etnikai és a vallási kérdéseket! Tárja fel, hogy
a tervezet milyen értelemben beszél itt magyarokról és németekről! Állapítsa meg,
hogy Kollonich tervezete ellen kik emelhették fel hangjukat, és kik támogathatták! [F]

38. A t ö r ö k k o r m é r le g e
NÉPESEDÉSI HELYZET A két évszázadon át dúló há­
borúk, a g yilko lás, a rabságba hurcolás, a háború nyo­
m ában járó járván yo k és éhínségek hatalmas ember­
veszteséget okoztak. A z ország M átyás korabeli 3,5-4
m illió főre becsült lakossága néhány százezerrel csö k­
kent, m iközben ez idő alatt Európa lakossága átlagosan
50-60 százalé kkal növekedett. A tényleges veszteség
tehát óriási volt.
Korábban úgy vélték, a pusztulás folyam atos volt.
N ap jain kb an a tudósok inkább úgy g o nd o lják, hogy
a nagyobb hadjáratok idején következett be vissza­
esés, és békésebb időkben a népesség lassú nö ve ke ­
dése figyelhető meg. A tizenöt éves háború okozta
az első jóvátehetetlen veszteségeket. M ajd az Erdély
ö sszeom lása körüli harco k (1 6 5 8 -1 6 6 4 ), végül az e l­
húzódó fe lszabadító háborúk jártak súlyos népesség­
csö kkenéssel.
A népesség pusztulása elsősorban a hadak útjába
eső területen jelentkezett. Egyes vidékek teljesen el­
néptelenedtek, másutt akár nőhetett is a lélekszám.
A z utakat k ije lö lő fo lyó k környezetét, leginkább a
D un a m entét, és általában az alföldi területeket é r­
ték a nagyobb káro k. (A m egm aradás lehetőségét itt
csak a m o csarak biztosították.) Ezeket a területeket
alapvetően a m agyarság lakta, ezért a veszteségek is
elsősorban a magyar népességet érték. A hegyekben
élő szlo vá ko ka t, ruszin o kat, rom ánokat kevésbé é rin ­
tette a népességcsökkenés. Két é vszá zad alatt az e l­
néptelenedett területekre bevándorlók is érkeztek: Er­
délyb e ro m ánok, a D é lv id é kre szerbek. Mindez ösz-
szességében a magyarság arányának csökkenéséhez
és az etnikai (a népek közötti) határok megváltozásá­
hoz vezetett.
A pontos viszo n y o k at - a lé le k szám h o z hasonlóan
- nem lehet m e g állap ítan i, de a M átyás-kori 8 0% -ró l
a X V III. század e lejére 7 0 -6 0 % -ra csökkenhetett a m a­
gyarok arán ya. U g yan akko r a korszakban a nemzeti­
ségi kötődésnél még meghatározóbb volt a társadal­
mi és a vallási hovatartozás.
A TELEPÜLÉS ÉS A TÁJ PUSZTULÁSA A népességgel
együtt a települések is elp u sztu ltak. A végvári v o n a ­
lon és attól délre a virág zó városokból végvárak let­
tek (Esztergom , Bu d a, V eszp rém stb.). A tem plom okat
b ástyákká alakíto tták. A lakosság egy része a harcok
miatt elp usztult vagy elm en ekü lt.
A török dúlta területeken eltűnt az Árpád-korban
kialakult aprófalvas településszerkezet. A D é lvid é ke n
a lakossággal együtt nyo m talanul veszett el é v s z á z a ­
dok m u n káján ak g yü m ö lcse. A z Alföld középső ré­
szein a lakosság betelepült a nagyobb mezővárosokba
(Szeged, K ecskem ét, D ebrecen stb.), m elyek jobb v é ­
delm et biztosítottak a portyákkal szem ben.
A hol a települések eltűntek, ott felhagytak a
földműveléssel is. A szántó k helyét legelők, de sok
esetben az ingo vány vagy a futóhom ok foglalták el.
A z egykori erdők nem települtek ú jjá , sőt a hadak k i­
irtották az A lfö ld m aradék erdőségeit is.
Magyarország a kora újkorban / 2 49
TÁRSADALM I VÁLTO ZÁSO K A török háborúk je le n ­
tős m értékben b efo lyásolták a kor társadalm i m ozgá­
sait. Nem erősödött, sőt a váro sok p usztulásával in­
kább gyengült az amúgy is erőtlen magyarországi
polgárság. M agyarországon nem jelentek meg a m a­
nufaktúrák, pedig a korszak végére Közép-Európa
nyugati felén (pl. A u sztriáb a n , Cseho rszágb an) m ár
m űködtek ilyen üze m e k. A céhes keretek érintetle­
nül tovább éltek. A pénzt nem forgatták vissza a k o c­
kázattal já ró term elésbe, hanem könnyen m ozgatható
ötvöstárgyakat vagy földet vásároltak rajta. A vagyont
biztonságosan csak föld formájában, esetleg nemes­
fém tárgyakban lehetett megőrizni az utódok számá­
ra. Em iatt a főurak újabb birtokokat vásároltak, és
növelték kin cseike t. A nem nemesi származásúak, ha
va la m ily e n v á lla lk o z á s (többnyire kereskedelem ) ré­
vén m eggazdagodtak, földvásárlással próbáltak a ne­
messég soraiba emelkedni. így váltak a m agyar a ris z ­
to krácia tag jaivá az eredetileg m arh akeresked elem ­
mel fo g lalko zó T h ö kö lye k vagy a G aram menti bá­
nyászatban érdekelt T h u rzó k .
A nem esi társadalom erő viszo n ya ib an jelentős
vá lto zá so k történtek. Megnőtt a m agánhadseregek­
kel és vá ra kkal ren d elkező főnemesek súlya. A bá­
rói cím tartalm a m egváltozott. A Habsburg uralko­
dók, mint császárok birodalmi rangokat: hercegi,
grófi, bárói címeket adományoztak híveiknek. így a
báró m ár nem az országos tisztségeket vise lő nagy­
urakat jelentette, hanem a főnem ességen belül a leg­
alacso n yab b rangot. A nemesség aránya megnőtt
a társadalmon belül, főként a háborús időkben tör­
tént ad om ány nélkü li nem esítések révén. A kö znem es­
ség renddé sze rve ző d é sé ve l m egszűnt a fa m iliaritá s.
A köznemesség egyre nagyobb szerephez jutott a
vármegyékben.
A X V II. század k ö ze p é re e g yre in k áb b é rzé k e lh e tő e k
vo ltak a nyugat- és a kelet-magyarországi nemesség
közötti különbségek, m elyeket a száza d végi ún. ku-
ru c -la b a n c ellentét elő futárának tekinthetünk. A n yu ­
gatiak zöm e katolikussá vá lt, alapvetően szem ben állt
a tö rö kkel. M íg a keletiek m egm aradtak protestáns­
nak, s nem lévén a török hatalom torkáb an, hajlottak
az együttm űködésre a törö kkel.
A háborús viszo n y o k m egnövelték a kollektív ne­
mességgel bíró , katonáskodó rétegek szerepét. A szé ­
kelyek m ellett m egjelent a hajdúság és a végvári kato­
nák vité z lő rendje.
A jobbágyság helyzete területenként változott.
A háború m iatt a nem esek nem tudtak érvén yt sze ­
rezni az 1 514-ben törvényb e foglalt röghöz kötésnek.
Emiatt a jobbágyköltözés kérdését a vármegyék hatás­
körébe utalták (1 6 08 ).
G AZD ASÁGI VÁLTO ZÁSO K A M agyarországot a
nagy fö ld ra jzi felfedezések nyom án k ia la ku ló árrob­
banás ked vezően érintette, m ivel a mezőgazdasági
termékek kivitele nagyobb haszonnal járt. A z ország
korábban is p o zitív külkeresked elm i m érlege még
 2 5 0 / Magyarország a kora újkorban

ked vezőbb lett. A m ezőgazdasági kivitel növekedése
e lle n sú lyo zta a nem esfém bányászat csökkenését.
M agyarország a X V I. században közvetlen nyugati
és északi szo m szédaival kereskedett: Lengyelországgal,
Csehországgal, A u sztriával, Bajorországgal és Észak-
Itáliával. A korabeli közlekedés Nyugat-Európával nem
tette lehetővé a nagyobb méretű árucserét.
Kedvezően hatott a m agyar é le lm isze re xp o rt­
ra a nyugati szomszédságban bekövetkező népes­
ségnövekedés. A kö zleked ési nehézségek miatt a
legjelentősebb m agyar kivite li term ékké a lábon k i­
hajtható szarvasm arh a (szürke m arha) vált. A korszak
sikerágazatát a marhakereskedelem jelentette. A
szürke m arha rideg tartását a háborúk sem a k a d á ly o z ­
ták, mert a kö zeled ő ellenség elől m ásik legelőre lehe­
tett hajtani a jószágot. A szántóföldi m ű velés v is s z a ­
szo ru lása pedig növelte a legelőterületek nagyságát.
A m arhakereskedelem a X V I. század m ásodik felében
élte virágkorát: évente közel 2 0 0 0 0 0 m arhát szá llíto t­
tak k ü lp ia co kra . A X V II. század háborúi és a „k is jég­
ko rszak" a fe lv e vő p ia co k népességének jelentő s csö k ­
kenését ered m én yezték, így a kivitel m ennyisége visz-
szaesett.
M agyarországon a m arhakereskedelem fontos
összekötő kapocs vo lt a k ü lö n álló o rszágrészek kö ­
zött, és kapcsolatot biztosított a külfö ld d e l. H isze n az
állato kat a D u n a - T is z a köze és a Tiszá n tú l pusztáin
h izla ltá k , innen a m arhakereskedők (tőzsérek) hajtat­
ták a p iaco k felé. Itt a kereskedést m ár m agyar nagy-
birtokosok folytatták. A virág zó üzletből a vám o k
révén a két sze m b e n á lló nagyhatalom is kivette a
részét.

ARCHÍVUM

A NÉPESEDÉSI HELYZET Ez idő hatra megh irtt véghbelj és egieb rendbeli g ravam inak [sérelm ek]
reövidenden va ló Extractussa [kivo n ata].

Kis Kom ár
Innenda' kiket el vittenek, és le vághatnak tészen person
[sze m é lye kl No 235
Item [továbbá] haitottanak m arhat No 1901

Peöleske
Innend az kiket el vittenek, és le vaghatanak te s z e n ... No 72
H aitottanak éli lovat No 1 69

Egervár
Innend az kiket el vittenek, és le vaghatanak te s z e n ... No 28
H aitottanak el lovat No 19

Határozza meg, mit jelen­
tett a békeév a végvári vo­
nal mentén! Tárja fel, hogy béke­
időben mely tevékenység okozott
ilyen jelentős károkat! Sorolja
fel, miben jelentkeznek a vesz­
teségek! Ismertesse ezek rövid és
hosszú távú hatásait! [F]
Lenthi
Innend az kiket el vittenek, és le vaghatanak te s z e n ... No 197
H aitottanak el lovat No 84
Szecsjszigeth
Innend az kiket el vittenek, és le vaghatanak te s z e n ... No 147
H aitottanak el lovat, m arhat No 4 5 0
(Egy b ékeév veszteségeiből kiragadva néhány zalai település adatai, 1630)

„A z rabló égető török, tatár, kurtány [havasalföldi román] sok helyeken

T U l Gyűjtse össze, mely okokra
^ vezethető vissza a féktelen
pusztítás (célok, hadseregek fel­
építése, élelmezés stb)! Állapítsa
meg, mely időszakok követelték
a legtöbb emberéletet! [F]
megelőzvén az házaktúl m indenekkel felrakodott s háznépestül szaladó szegény
hajdú s egyéb akármi rendbeli kereszténységet, az erős férfiakat levágja, feleségei­
ket, gyermekeiket pedig minden javokkal benyeli és rabokká teszi vala. Kaba vá­
rosát jó reggel porrá s hamuvá tette vala; Szoboszlót azonképpen, de ennek hogy
egyháza környül ugyan jó erősséggel való kastélya volna, abban ugyan feles szám ­
mal sokak háznépestül is szorultak vala, és a míg szegények magokat bírhatták, lö­
véssel is mind magokat, kastélyokat valóban nagy emberséggel oltalm azzák vala.
De a vezér a számos jancsárokat kastélyoknak neki hajtá, parancsolván az azon­
nal elboríták, rájok vívák, vágák. A z hol noha ők is nagyon emberkedvén számost
el is hullattak vala a jancsárok közül, de tőlük meggyőzettetvén, a férfiaknak mind
fejét szedeték, és a vezér maga eleibe kihordatni parancsolván, mind egyig meg-
nyúzatja, bőrüket az agy koponyájáról levonatja, azokat szalm ával megtölteti és
szekerekre számán úgy rakatja vala, sőt hogy az egész hadakozása alatt minden
fejet hozzá vinnének, minden főtől egy-egy tallért rendelt és fogyatkozás nélkül
adatott va la ." (Szalárdi János Siralmas magyar krónikájából - a Tiszántúl pusztu­
lása 1660-ban)
 Magyarország a kora újkorban / 251

A pusztulás mértéké
a korábbi nepesseg
döntő része
a korábbi népesség
jelentős része p

románok

Népességi és etnikai változások Magyarorszá­

gon a XVI—XVII. században
íj Milyen területi eltérések figyelhe-
I tők meg az ország népesedési vi­
f ö l szonyaiban? Mely földrajzi és politikai
tényezők játszottak szerepet egy-egy
terület pusztulásában? Milyen népmoz­
Magyar | :| Német 'N-' I Román | I Vend
gások figyelhetőek meg a korszakban?
I I Szlovák | Magyar és német vegyesen Horvát □ Ruszin
Hogyan változtak meg az ország etnikai
I I Magyar és szlovák vegyesen Magyar és ruszin vegyesen I Szerb I | Lakatlan
viszonyai? [F]

E G Y E S EURÓ PAI O R SZ Á G O K É S R É G IÓ K N É P E S S É G É N E K
A LA K U LÁ SA M ILLIÓKBAN 1500 É S 1700 KÖZÖTT. A R É G IÓ K
O R O SZ O R SZ Á G É S AZ OSZMÁN BIRODALO M ÁLTAL URALT
T E R Ü L E T E K N ÉL K Ü L
T e rü le t 1500 1550 1600 1650 1700
Skandinávia 1,5 1,7 2 ,0 2 ,6 2,9
Anglia és
2 ,6 3,2 4,4 5,6 5,4
Wales
Hollandia 0,95 1,25 1,5 1,9 1,9
Belgium 1,4 1,65 1,6 2 ,0 2 ,0
Németország 12 ,0 14,0 16,0 12 ,0 15,0
Franciaország 16,4 19,0 19,0 20 ,0 19,0
Itália 10,5 11,4 13,1 11,3 13,3
Spanyolország 6,8 7,4 8 ,1 7,1 7,5
Ausztria és Csehország3,5 3,6 4,3 4,1 4,6
Lengyelország 2,5 3,0 3,4 3,0 2 ,8
Régiók
Észak- és Nyugat-Európa 8,3 9,8 11,9 14,9 16,0
Közép-Európa 29,0 33,8 36,0 33,0 35,2
Mediterráneum 18,3 2 0 , 0 22,3 19,6 2 2,8
Kelet-Európa 6,0 6,6 7,7 7,1 7,4

7 f í l Milyen tendenciák figyelhetők meg Európa demográfiai válto-

^ zásában? Vesse össze a magyar adatokat az európai fejlődési
irányokkal! [F]

AZ ERD ÉLYI F E JE D E L E M S É G N ÉPEI A XVI. SZÁZAD VÉG ÉN

(EZER FŐ, B E C S L É S )
Becslések a népességszám alakulására m a g y ar,
szász ro m á n
Mennyire becsüli a szakirodalom Magyaror­ s z é k e ly
szág népességét a török kor végén? Milyen Székelyföld 150 - ?
okokból nőhet a becslések közötti különbség? M i­ Szászföld ? 65 15
ben láthatunk eltérést? [F] A hét vármegye
240 20 200
együtt
Részek 170 - 110
Ö sszesen: 560 85 325

Mi jellemezte a fejedelemség etnikai viszonyait a XVI. század

ó
végén? Milyen események változtattak az arányokon a XVII.
század végéig?[F ;
2 5 2 / Magyarország a kora újkorban
Határozza meg, mely jelen­
ségről tudósít a szöveg! Ma­
gyarázza meg, miért fogadja be
Batthyány Ferenc a menekülteket!
Tárja fel a folyamat hatásait! [F]
Párkány és környéke
Mi mindennek a pusztulá­
sát mutatja be a korabeli
metszet? [F]
„B atthyány Ferenc ( ...) Jelen írásunkkal em lékezetül hagyjuk és tudom ásá­
ra hozzuk m indazoknak, akiket illet, hogy az elm últ és lefolyt években, ponto­
sabban az Ú r 1545-ik évében Szent G yörgy vértanú ünnepén [április 23.] egyes
szlávo k, vagyis M isüak Balázs ( ...) elénk jöttek és a következőket adták elő:
ők a töröküknek, a a keresztény név ellenségeinek egym ásratörő dúlásai miatt,
am elyektől szakadatlanul szenvednek, és csaknem minden órában életveszély
és kem ény fogság leselkedik rájuk, nem maradhattak és nem lakhatnak tovább
Szlavó niában, hanem feleségükkel és gyerm ekeikkel kénytelenek m áshová, b iz­
tonságosabb helyre költözni. Könyörültek tehát nekünk, hogy fogadjuk be őket
N ém etújvár várunkhoz tartozó birtokainkra és je lö ljü n k ki szám ukra alkalm as
letelepedési helyet. Mi érett megfontolás után azzal a szándékkal is, hogy birto­
kainkról gondoskodjunk és azokat sok néppel díszítsük és gazdagítsuk, a neve­
zett szlávo k részére Szent M iklós püspök és hitvalló temploma mellett, az itt em ­
lített N ém etújvár várunk alatt egy elhagyott ( ...) helyet jelö ltünk ki szállásh e lyü l.
( ...) " (Batthyány Ferenc egyezsége a birtokaira települt horvátokkal, 1558)
„A beteget (...) délután 3 vagy 4 óra tájban (...) rosz-
A TELEPÜ LÉS ES
szullét és könnyű rázóhideg szállotta meg (...) A lig egy
A TÁJ PUSZTULÁSA
óra m úlva hőség váltotta fel azt, m ely a következő na­
pokban és éjjeleken is m egszállva tartotta a megtámadottakat. M inden m egvizs­
gált beteg leginkább fejfájásról panaszkodott, s kezével a szegycsont alá muta­
tott (...) V alam ennyinél egy elle n álló keménység volt e helyen észlelhető, m ely­
nek az ujjakkal való nyomás alatt a betegek élénk felkiáltásokkal árulták el a
leghevesebb fájdalm at. O lthatatlan szom j gyötörte őket kezdettől fogva (...) A
következő vagy legkésőbb 3. napon delírium ok léptek fel, m elyekben az volt
a figyelem re méltó, hogy az összefüggés nélküli
beszédek tárgyát életpályájuk képezte: jogászok
pörökről fecsegtek, fuvarosok kocsikról, boltosok
árukról, kocsm árosok romlott borról és kéjnőkről;
csatáról, táborokról, h ad icikkekrő l" (Jordanus tá­
bori orvos a morbus hungaricusról)
Magyarázza meg, miért vitte el az idegen ka­
6 tonákat tömegesen a magyarországi járványos
betegség, míg a hazaiakat kevésbé! [F]
A Buda környéki településszerkezet változása
Hogyan alakult át a településszerkezet? Milyen
okokra vezethető vissza a folyamat? [F]
 Magyarország a kora újkorban / 2 53

„A zo n k ívü l ugyanez alatt az út alatt, am int az em ­

GAZDASÁGI VÁLTOZÁSOK
lített m arhákkal Szanc m ezőváros közlegelőihez ér­
keztünk, ahol a m ezővárosiak barm aikat nyilvánosan etetni és legeltetni szok­
ták, az említett Szene m ezőváros jelenlegi Ludw yk nevű gazdatisztje, a mondott
közlegelőről említett m arháink közül egyet ismeretlen okból elhajtott és úgy en­
gedte el, hogy minket pénzbírsággal sújtott.
Ráadásul a szent császári és királyi felség, kegyelmes urunk katonái, akik
nagyságos gimesi Forgách Sim on úr, D unáninneni főkapitány kapitánysága alatt
most D iószeg, Dudvágszeg és Kosolth legelőjén tartózkodnak, am ikor m arháin­
kat az ország szabad és közútján hajtottuk, az említett közutat annyira megkes-
kenyítették, lezárták fával és földhányással, továbbá torlaszokkal körülsáncol-
ták, hogy ha valam e lyik marha a közútnak az általuk önkényesen m egjelölt ré­ Mutassa be a marhakereske­
delem rendszerét Magyar-
szén kívülre ment, azonnal és ténylegesen pénzbüntetéssel sújtották, és nem res­
országon! Sorolja fel a marhák
te llik , hogy m inket és szolgáinkat h a lállal, ridegekkel, csapásokkal és bünteté­ hajtása közbeni nehézségeket!
sekkel fenyegessenek meg és ezekben részesítsenek." (Marhakereskedők pana­ Magyarázza meg, kik vettek részt
sza , 1576) a kereskedelemben! [F]

Marhákat hajtanak nyugat felé. A marhaexportot az is fellendítette, hogy a kunok által behozott szívós magyar szürke alig vesztett súlyából a
több ezer kilométeres út során
Kövesse nyomon a térképen a marhaexport útját! Milyen feltételei voltak annak, hogy ilyen távolságokon tízezrével 14
hajtsák ki évente a marhákat? [F]
15

1000 2
40

J3
%
100 §
cr. £
3?

10
1500 1550 1600 1650 1700

A háztartásokra eső gabonatermelés Ugocsában és a gabonafélék árának alakulása

Milyen tendencia figyelhető meg a gabonatermelés és a gabona árá­
nak alakulásában? Milyen okokra vezethetők vissza a változások? [F]

Kivitel és behozatal Magyarországon

 2 5 4 / Magyarország a kora újkorban

r
Nézőpontok

A X V I-X V II. században még □ Ezüst.^ rSp

CD Higany '— ^ f
a nemzeti ébredés előtt já ­
£ Vashámor
runk, így a nemzetiségi ho­ X B á n y a __ .
vatartozás alapvetően még ^ N ag ( , .Selm ecbánya
íz°m
0ba,X °
nem állította egymással szem­ Bé6SÖ ^ JP o zso n y ./ y
be az embereket. U gyanak­
^smarha ' ( •
kor nemzetiségi jellegű e l­ O sztráfo , # V S iagybánya
— Öf&kös MV
lentétek is kialakultak, ha a
Tartományod f f
nemzeti hovatartozás más £ O Kolozsvár

tényezőkkel párosult, mint ITÁLIA ^

azt láttuk a huszita hábo­
rúk idején. A m agyar-szerb
(a korszakban a szerbek m a­
gyar népneve a rác) viszo ny
is hasonlóan alakult. A török
időkben az oszm án végvá­
rak katonaságának jelenté­
keny részét alkották a dél­
szlávo k, akikkel a magyar
végváriak élethalálharcot vív­
tak. U gyanakkor a hódolt­
ság területére nom adizáló
rác csoportok érkeztek, akik
a hódoltsági parasztsággal
kerültek szem be. A helyze­
tet a határőrvidék létrejötte
tovább mérgesítette.
G=_______ J
Elemezzük és vitassuk meg
□ a szerb-magyar viszony
alakító tényezők egymásra hatá­
sát! Keressünk hasonló jelensé­
geket! [SZ]
17
18
Rác (szerb) határőrök
Mely területekből hasítot­
ták ki a határőrvidéket?
nemesfémj&arvasmai
Magyarország gazdasága a XVI-XVII. században
Tj Mennyiben befolyásolták a kereskedelmet a politikai határok? Elemezze a magyar
E _] külkereskedelem szerkezetét! Mely tényezők befolyásolhatták a marhaexport meny-
nyiségét? Hogyan alakult át a magyar bányászat? [F]
„Tiszteletre méltó, és szeretett hívünknek, C sernovics A rzénnak, a keleti
egyház görög szertartásé rácai érsekének, az említett görög szertartású és rác
nem zetiségű püspököknek és minden más egyházi és világi rendeknek, kapitá­
nyoknak, alkapitányoknak és egész közösségnek ( ...) hogy a törökök kegyetlen
zsarnokságának torkából kiragadtunk, és egykori szabadságotokat helyreállítot­
tuk, továbbá örök kötelezettségeteket, am ellyel akkora jótétem ény nyújtásáért ti
és utódaitok nekünk tartoztok, kötelességszerűen beism eritek, ( ...)
V iszon t, hogy császárságunk és uralm unk szelídségét és vonzó voltát m ind­
járt a küszöbön érezzétek, kéréseiteket velünk született kegyelmességünknél
fogva elfogadtuk és kegyelmesen elhatároztuk: hogy a görög szertartású kele­
ti egyházhoz tartozók szokása és szabálya szerint szabadon használjátok a régi
naptárt és ahogyan eddig, a jövőben is sem egyházi, sem világi rendek nektek
kellem etlenséget ne o ko zzanak, hanem szabadságtokban legyen magatok kö­
zött saját hatalmatokból rác nem zetiségű és nyelvű érseket á llítan i, akit az egy­
házi és a világi rend közösen választ. A z érsek pedig szabadon rendelkezhetik a
görög szertartású összes keleti egyházakkal, püspököket szentelhet, a monosto­
rokba papokat helyezhet, a szükség szerint tem plom okat építhet a saját hatalm á­
ból, a városokba és falvakba rác papokat helyezh et." (I. Lipót szerbeknek nyúj­
tott kiváltságleveléből , 1690)
, K Sorolja fel, kiknek és milyen jellegű kiváltságot adományozott az uralkodó! Mu-
zrcJ tassa be, az elnyert kiváltság mely területeken biztosít részleges függetlenséget!
Állapítsa meg a kiváltságok viszonyát a magyar alkotmányhoz és a magyar rendek
érdekeihez! Sorolja fel a szerb egyház vezetőjének jogkörét! [F]
N EM ET- Szeg e d . Csanád -4
Q Mar°si határőr^
RÓM AI

Kik láttak el hasonló feladatot

a birodalom határán ekkor már
másfélszáz éve? Milyen okokból
kerülhetett sor a váltásra? Ho­
gyan fogadták a magyar rendek a
határőrvidék kialakítását? [F]

A magyarországi határőrvidék a török

háborúk után. Ez a terület nem került
vissza Magyarországhoz, hanem
19 közvetlenül Bécsből kormányozták

39. A R á k ó c z i- s z a b a d s á g h a r c
A SZABADSÁGH ARC KITÖRÉSE II. Rákóczi Ferenc
az egyik legtekintélyesebb főnemesi családból szár­
mazott. Ő sei a m agyar főnem esség legjelentősebb
c salá d ja ib ó l szárm aztak (B áth o riak, Z rín y ie k ), és s z á ­
mos fejedelm et talá lu n k közöttük. R ák ó czi g yerm ek­
ként vett részt n e velő a p ja, T h ö k ö ly Im re h a d járatai­
ban. M iko r éd e san yja, Z rín y i Ilona feladta M u n kács
várát (1 6 88 ) a c sá szá ria k n a k , elszakították a családjá­
tól. Egy csehországi je zsu ita kolostorban nevelkedett,
és csak később, ifjúként térhetett v issza o rszágrészn yi
b irto kaira.
A z ifjú R ák ó czi a Tokaj-Hegyalján kitörő kuruc
felkelés idején (1 6 97 ) Bécsbe menekült, nehogy az
udvar előtt gyanúba k evered jék. A lázad ás leveré­
se után hazatért. Barátja és későbbi harcostársa Ber­
csén yi M ikló s fe lvid é ki főnem es döbbentette rá a m a­
gyarországi helyzet tarthatatlanságára. Ettől kezdve
élete fő cé ljá n a k tekintette h a zája szolgálatát. Bercsé­
nyivel a Habsburgok elleni szervezkedésbe kezdtek.
M iután az ország erejét elégtelennek ítélték egy fe l­
kelésh ez, a H absburgok régi e lle n sé g é h e z, XIV. La­
joshoz fordultak. Szánd éku k leleplező dött. Rákóczit
börtönbe vetették, és életét csak úgy tudta m egm en­
teni, hogy Lengyelországba szökött.
A Habsburgok elleni felkelésre a spanyol örökösö­
dési háború teremtett lehetőséget, mert kivo nták az
országból a császári hadsereg jelentős részét. Ekkor
v á lla lta el R ák ó czi a Lengyelországban őt felkereső Ti-
sza-vidéki, zömében parasztokból álló felkelők v e z e ­
tését.
Rákóczi tudta, hogy m ozgalm a csak akko r lehet
eredm ényes, ha a nemesség is csatlako zik. Hogy a
különböző sérelm ek miatt elégedetlen nemességet és
jobbágyságot egy táborban tartsa, a felkelés zászlajá­
ra tűzte a rendi sérelmek orvoslását, a katonának álló
jobbágyoknak pedig hajdúszabadságot ígért. A nem es­
ség tömeges csatlakozását követően a kuruc hadak a
nagyobb várak kivételével elfoglalták a Felvidéket és a
Tiszántúlt. A katolikus R ákó czi sikerrel szorította hát­
térbe a felekezeti ellentéteket is.
A KURUC HADSEREG A kuruc hadsereg gyorsan meg­
szervező dö tt (létszám a 1 705 és 1 708 között 75 0 0 0 kö­
rül m ozgott). A haderő m agját a török kor háborúiban
edződött egykori kuruco k adták. Ennek m egfelelően
a sereg ellenállhatatlan volt a portyákban, a rajtaüté­
sekben, de volt nem képes nagyobb csaták megvívá­
sára. Itt ugyanis az ö sszehangolt h ad m o zd ulato k, a
fegyelem vezethetett vo ln a ere d m é n yh e z. A magyar
katonaság harci értéke kisebb volt, mint a reguláris
császári csapatoké. (A hogyan korábban a törökök is
hátrányba kerültek a csá szá ria k ka l szem b en.) R ákó ­
c zi igyekezett a fegyelem e rő sítésével, tisztk é p zés­
sel és a felszerelés fejlesztésével ja vítan i a helyzeten.
A lap vető változást azo nban nem sikerült e lé rn ie , még
fra n cia segítséggel sem . (X IV . Lajos kezdettől tám o ­
gatta R á k ó c zit. Pénzsegélyeiből fegyvert és zso ld o so ­
Magyarország a kora újkorban / 255
kat fogadtak, a fra n cia tisztek pedig részt vettek a ku­
ruc katonaság kikép zéséb en.)
A szabadságharc idején a számbeli fölényben lévő,
mozgékony kuruc hadak ellenőrizték az ország je­
lentős részét. A nagyobb várak többsége mindvégig
császári kézen maradt. A várakba szorult császári ka­
tonaság szinte szabadon átcsoportosíthatta az erőit. En­
nek következtében a hadi helyzet bizonytalan volt, Er­
dély és a Dunántúl például többször is gazdát cserélt.
A szab adságharc sorsa végső soron a nyugati had­
színtéren dőlt el. A franciák kezdeti előretörését az
osztrák-angol haderő H öchstádtnél [höhstett] megál­
lította (1 704 ). A fra n ciá k és e zze l a R á k ó czi-sza b a d ­
ságharc gyors g yő zelem ének a lehetősége m egszűnt.
A császári erők azo nb an még jelentő s m értékben le
vo ltak kötve nyugaton, így a kuruc haderő továb­
bi sikereket tudott elérni. A fra n ciák újabb vereségei
(1 709) után növelték Magyarországon a császári erők
létszámát, e záltal katonailag m egpecsételődött a fe l­
kelés sorsa.
KU RU C O RSZÁGGYŰ LÉSEK A m agyarországi rendek
a szab adságharc idején e lő szö r Szécsényben tartottak
országgyűlést (1 7 05 ). M iután a d in a sztiával folytatott
béketárgyalások nem vezettek eredm én yre, gondos­
kodni kellett a felszabadított területek irányításáról
és á lla m sze rve ze té rő l. A lengyel példát követve ren­
di szövetséget (konföderációt) kötöttek, s vezérlő fe­
jedelemmé választották Rákóczit.
A fejedelem tám ogatására és e lle n ő rzé sé re egy
vezető testületet hoztak létre, a Szenátust. Felállítot­
ták a kancelláriát és a Gazdasági Tanácsot, am e ly a
hadsereg ellátását segítette. A feg yverh ián y enyhítése
érdekében összehangolták a fegyvergyártást. A legna­
gyobb gondot az e lh ú zó d ó háború miatti p énzszűke
o ko zta, m elyet nem sikerült m egnyugtató módon
m egoldani. Adót nem vetettek ki, a kibocsátott érmék
(libertások) jó részt rézből készültek, így cse k é ly érté­
ket kép viseltek.
A z évtized m ásodik felére egyre nagyobb külső
és belső nehézségek veszélyeztették a szabadságharc
sikerét. A nemesség m ind nagyobb része az új ural­
kodóval, I. Józseffel (1 7 0 5 -1 7 1 1 ) történő megegye­
zést szorgalmazta, és sérelm ezte a kuruc katonaele­
m ek sú lyán a k növekedését. A problém ákat R ákó czi
az ónodi országgyűlésen kívánta (1 7 07 ) m egoldani.
Kimondták a Habsburg-dinasztia trónfosztását. R á­
kó czi azt rem élte, hogy ez a lépés m e g akad ályo zza
a rendek és az udvar kiegyezését, és X IV . Lajos h iv a ­
talosan e lism eri a kuruc állam o t szövetségesének. A
trónfosztás a tárgyalások lehetőségét való b an kizárta,
de nem hozta meg a rem élt fra n cia tám ogatást, sőt az
egyre rosszabb h elyzetb e kerülő X IV . Lajos a p énzse­
gélyek folyósítását is beszüntette.
A z országgyűlésen a pénzügyi h elyzet javítása ér­
dekében adót vetettek ki, melyet a nemességnek is
fizetnie kellett. A T u ró c m egyei követek tiltako ztak,
 2 5 6 / Magyarország a kora újkorban

m ire a je le n levő kuruc tisztek n yilván o san fe lk o n co l­
ták őket. Az országgyűlésen történtek és az elfogad­
tatott törvények eltávolították a kuruc mozgalomtól a
nemesség jelentős részét.
KATONAI VERESÉG - MEGEGYEZÉSES BÉKE A ku­
ruc főerők Tre n csé n n é l vereséget szenved tek a lét­
szám ra jó va l kisebb császári seregtől (1 7 08 ). A v e ­
reséget súlyosbította, hogy a kuruc had jelentő s ré­
sze szétszéled t, és nem harco lt tovább az egyre kilá-
tástalanabbá vá ló ügyért. A fejedelem a sárospataki
országgyűlésen (1 7 08 ) a hajdúszabadság ígéretének
m egerősítésével próbálta a jobbágyságot mozgósíta­
ni. A háború szenved ései és a bevezetett adók miatt
azo nban a jobbágyság is egyre inkább kedvét vesztet­
te. A császári hadsereg létszám át n ö velték, míg a ku­
ruc seregé folyam atosan apadt. A hadak egyben tartá­
sát nehezítette, hogy pestisjárvány tört ki. Ú jab b ve re ­
ségek nyom án a felkelő hadak Északkelet-Magyaror-
szágra szorultak vissza, így egyre szű kü lt b ázisu k.
Rákóczi külső támogatásban bízott. V arsóban
szerződ ést kötött I. Péter cárral (1 7 07 ). Ám tényleges
segítséget nem kapott, hiszen a kuruc m ozgalm at az
o rosz cár csak a svédek e lle n i háborújában (északi há­
ború) kívánta fe lh a sz n á ln i. A cárn a k nem állt érd eké­
ben, hogy a kuruco k tám ogatása kedvéért a H ab sb u r­
gokban újabb ellenséget sze re zze n m agának. Később
is csak azért tárgyalt újból a kuru co kkal (1 7 10 ), hogy
R ák ó czi segítségével e lk e rü lje a délről jö v ő török tá­
m adást, m ely erőit elvonta vo ln a a svéd háborútól.
Rákóczi lengyelországi megbeszélései I. Péterrel
lehetővé tették, hogy Károlyi Sándor kuruc tábornok
kezébe vegye a császáriakkal folyó tárgyalások irá­
nyítását. I. József és Savo yai Jenő, az U d vari H a d i­
tanács elnö ke a tartós rendezés érdekében a rendek­
nek tett engedm ényekre is h ajlan d ó n ak m utatkoz­
tak. A tárgyalások sikerét a z z a l is biztosítani akarták,
hogy Pálft’y János szem élyéb en egy c sászá rh ű m agyar
(lab anc) főurat neveztek ki a császári haderő élére.
H osszú alku d o zás következett, m elyben a K áro lyin ak
adott szem élyes kegyelem től eljutottak a k ö zke g ye le ­
mig és a rendi jogok vissza á llítá sá ig . A Szatmárban
aláírt békeszerződés (1 7 11 ) a kuruco k katonai ve re ­
sége e lle n é re teljesített jó néhány kuruc követelést:
az uralkodó biztosította a rendi jogokat és a szabad
vallásgyakorlatot, az Ú jsze rze m é n y i Bizottságot meg­
szüntették. A szab adságharcb an va ló részvételért sen­
kit nem vontak felelősségre, ha elism erte a H absburg
uralkodót. A rendeknek azo nb an bele kellett nyugod­
niuk a d in a sztia térnyerésébe: nem állították vissza
a szabad királyvá lasztást és az e lle n á llá si záradéko t.
A szatm ári béke aláírása után a kuruc sereg a majtényi
síkon letette zászlóit, k ife je zve e z z e l, hogy a harc v é ­
get ért.
A Rákóczi-szabadságharc legfőbb eredménye,
hogy a török elle n i felszab ad ító háborúk során a
H absburgok ja vá ra eltolódó e rő viszo n yo ko n a rendek
m ódosítani tudtak. K ölcsö nös engedm ényeken nyug­
vó m egállapodás (kom p rom isszum ) révén M agyaro r­
szágon fennmaradhatott a rendi dualizmus. U g ya n ­
akko r az ország a koráb b iaknál erősebben betagozó­
dott a H absburg Biro d alo m b a.
EM IGRÁCIÓ BAN Rákóczi elutasította a szatmári bé­
két, nem kért kegyelm et, így elvesztette hatalm as b ir­
tokait. Elő szö r Fran ciao rszág b an , m ajd a törökorszá­
gi Rodostóban élt emigrációban. A fejedelem meg­
próbált m inden nem zetkö zi konfliktust fe lh a szn á ln i a
szab adságharc ügyének újjáélesztésére. P ró b álko zá­
sai nem jártak sike rre l, azo nb an kitartása jelentő s sze­
repet játszott abban, hogy a Habsburgok lényegében
betartották a szatmári békében vállaltakat. A fe je d e ­
lem ham vait a X X . század elején (1 9 06 ) h azah o zták,
és a kassai dóm altem p lom áb an tem ették el újra.

ARCHÍVUM

„Eközben a magyar népet tűrhetetlen követelésekkel

1 Fogalmazza meg röviden,
bZál miként látta az ország hely­
zetét Rákóczi! Állapítsa meg,
mely kül- és belpolitikai tényezők
hatására vállalta el Rákóczi a
Habsburg-ellenes mozgalom veze­
tését! Határozza meg, kik indítot­
ták meg a szabadságharcot! Ma­
gyarázza meg, ez milyen jellegű
problémákat jelentett Rákóczi
számára! [F]
A SZABADSAGHARC
és adónövelésekkel nyomorgatták. Elrendelték, hogy
KITÖRÉSE
a vármegyék állítsanak tizenkétezer embert, akiket
majd Olaszországba és a császárságba küldenek. A z ország bővelkedik sóban,
mégis a rá kivetett vámok következtében annyira megnövekedett a só ára, hogy
a szegény nép kénytelen volt kenyerét só nélkül enni. E sok szenvedéshez járult
a hivatalokban és az adókivetéseknél elkövetett rengeteg visszaélés és m indenfaj­
ta csalás: ( ...) M unkácsi hercegségem jobbágyai ( ...) elküldték hozzám Lengyel-
országba egy Bige László nevű embert ( ...) Előadták nekem a nép végső nyom o­
rát, a kétségbeesést, mely arra sürgeti őket, hogy fegyvert fogjanak, ha állapotu­
kat megszánom és bármiféle segítséget ígérek nekik. Hogy csak kisszámú császári
csapat tartózkodik az országban a helyőrségek kivételével; hogy a M ontecuccoli-
ezred már meg is kapta a parancsot az indulásra és útban van O laszország felé, s
ezért ha akárm ilyen kis segítséget nyújtanának nekik, könnyű lenne fegyverfogás­
ra bírni a lakosságot; hogy a nemesség kétségkívül csatlakozna a vármegyék á llí­
totta csapatokhoz, am elyek ez idő szerint szétszóródtak az egész országban, mert
erőszakkal besorozták őket, és el kellett hagyniuk hazájukat és tűzhelyeiket; hogy
mind ennek következtében siettetni kell a segély reményét, mert különben azok,
akik alkalm asak a fegyverforgatásra, kénytelenek lennének elhagyni az országot."
(II. Rákóczi Ferenc: Emlékiratok, 1717)
 Magyarország a kora újkorban / 2 5 7

1676 Borsi: megszületik II. Rákóczi Ferenc, s még ebben az évben elveszti édes­
apját.
1683 Neveló'apja, Thököly Imre mellett részt vesz a Bécs elleni hadjáratban.
1688 Zrínyi Ilona feladja Munkácsot, s Rákóczit elszakítják családjától.
1688-tól Gyámja, Kollonich Lipót a csehországi neuhausi jezsuita kolostorba kül­
di tanulni.
1694 Gyámja és a császár ellenére feleségül veszi Sarolta-Amália hercegnőt, s ha­
zatér Magyarországra.
1697 a Hegyalján kitört kuruc felkekés elől Bécsbe menekül, nehogy összefüggés­
be hozzák az eseménnyel.
1698 Megismerkedik Bercsényi Miklóssal, akinek hatására felvállalja a rendi moz­
galom irányítását.
1701 Letartóztatják Sárosi várában a XIV. Lajossal folytatott tárgyalásai miatt. Még
ugyanebben az évben Lengyelországba szökik bécsújhelyi börtönéből.

II. Rákóczi Ferenc fiatalkorának eseményei

II. Rákóczi Ferenc Mányoki Ádám
Milyen politikai irányban indult el a gyermek Rákóczi élete? Mire törekedett a
1705-ben készült festményén
bécsi udvar? Miért és hogyan váltott irányt az ifjú Rákóczi? [F]

„Ism ét felszakadnak a híres magyar nem zet sebei, a nem zet megsértett sza­
badságának annyiszo r mostohán kezelt sebesülése ( ...)
A z oly sok nagy mozgalom legfőbb oka most és mindig - az ősi törvények
szégyenletes eltörlése ( ...) kierőszakolták a beleegyezést, s az országnak a sza­ ‘ ______a 1 H4
bad királyválasztásban oly sok századon át csorbítatlan érvényben fennálló KERESZTYEN VELA0
, H I N D I N
arany szabadságát szolgai átváltozással örökletes királyság képére alakították
át. Hogy pedig annál jobban növeljék uralm ukat, kikényszerítették az ország F E JE D E L M E IN E K ,
ES
főurai egyetértését, s a saját uralm uk érdekében gyalázatos módon eltörölték R E S P U B L IK Á IN A K ,
ama nagy Jeruzsálem i Endre király nagyfontosságú törvényét, am ely a nem zet iL-
dicsőségére magában foglalta az összes rendek sarkalatos szabadságjogait a
U N D IK N U
mai napig kiható érvénnyel, s örökre megadta azt a jogot, hogy törvénysértés
esetében szem beszegülhessenek a királyokkal ( ...) M I í E L I Ó V A D A I Z I
Szomorú látvány, hogy ezt a nem zetet, m ely M arsnak ugyancsak híve, most R á kó czi Fe r e n c z .
megfosztják hadi érdemeitől ( ...) s a háttérbe szorított magyar vitézséget párat­ ISTENnck Kegyelméből
lanul megcsúfolva egy idegen népségnek adva prédául olyan nyíltan, hogy alig » f JA D A L I M . S sjr e * V áraK gW M *
f 0 •ISP a N N Y A, M uslicát ét MaAo
találni egy-egy erőd élén magyar embert ( ...) T«ui H «C2»0 , U tc t - r« k -
S miután így elvették hazánk fiaitól a felem elkedés lehetőségét, kik n * i. ToU áw fc. K é ifc zo H . I n t j t á .
Jo e U yó M á . L t u k i n t k , Sj c ,
szám űzöttek őseik földjén, mi más marad hátra nekik, mint hogy fel-fel nyögje­ % reanne* , O u d a a k
A ÓR ÓK .O SU R A,
nek, hogy idegen igát raktak rájuk (s ugyan ki tudná ezt elviselni?). Á ltalános a
A i A’ é -
felfordulás az országban; az uralkodás új módja jelent meg: az ország minden
ügyintézését az udvari tanács bitorolja m ohón, hogy puszta paranccsal önké­
nyesen rendelkezhessék; valam int kizárják az ország nemeseit minden tanács­ Rákóczi kiáltványának magyar nyelvű
kozásból, s m inden, az ország közügyéit érintő ügyben nélkülünk határoznak változata. A magyar nemzet sérelme­
felettünk. M utatja ezt a karlo vici békeszerződésnek nemrég nélkülünk történt it megfogalmazó kiáltványt Rákóczi
megkötése (...) útmutatása nyomán titkára, kancellá­
Ezzel szemben ki ne látná az U dvari Kam ara önkényuralm át? A z égre csap ­ riájának vezetője, Ráday Mihály fogal­
mazta meg
nak a sirám ok, az isteni gondviseléshez fohászkodnak m egbosszulásukért az
árvák és özvegyek. Elborzad a lelkünk az újszerzem ényi jog, zsarnoki törekvé­ Milyen szerepet szántak a
seik e m üve puszta em lítésére is. ( ...) az ország területének nagy részét elvették kiáltványnak? Miért volt je ­
lentős ez a törekvés?[F]
törvényes birtokosától, és m ellőzve a haza érdemes fiait, idegeneknek adom á­
nyozták - csak azért, mert az országból kiszorították a törököt (...)
Szégyen elm ondani, hogy a fizető képességét teljesen elvesztett népet m i­
lyen sokféle kétségbeesés gyötri ( ...) A z ország népe még most is széliében
hangoztatja, hogy jobb volt a sorsa a hódító félhold uralm a alatt; az meg okm á­
nyokból bizonyítható, hogy az osztrákok évenkénti zsarolásai az ottománok-
nak fél évszázad alatt teljesített szolgáltatásokat is bőséggel elérik ( ...) " (II. Rá­
kóczi Ferenc kiáltványából, 1703-1704)
, K Sorolja fel a felkelés okaként megfogalmazott problémákat! Csoportosítsa a
^ problémákat társadalmi rétegek szerint! Határozza meg, mely társadalmi ré­
tegek problémái jelennek meg többségében! Tárja fel, miként fogadhatták ezeket az
érveket európai királyi udvarokban! [í]
 2 5 8 / Magyarország a kora újkorban

,U Állapítsa meg, mely okok
vitték a parasztságot a fel­
kelés zászlói alá! Magyarázza
meg, miért nem engedhetett sza­
bad folyást Rákóczi a paraszti kö­
veteléseknek! [F]
Kövesse nyomon a kuruc
előretörést! Mely tényezők
határozták meg, hogy hol tudták
megvetni a lábukat a kurucok?
Mely adottságok révén marad­
tak jelentős területek mindvégig
császári kézen? Vonjon le követ­
keztetéseket a kuruc és a császári
hadseregek mozgásából! Vesse
össze a térképről szerzett infor­
mációkat a hadseregek létszám­
adataival! [F]
A kurucok előretörésének időszaka
(1703-1705)
Császáriak hadjáratai
-*■............... 1703
—--------- 1704
— --------- 1705
-----1707
Na9I S v o bat
1704xxu í
Kurucok hadjáratai oPozson V
............ 1703 \ V ----- .S z é c s é n y / { ^ n o d X
------- 1704 ís z e g ^ ^ ^ u d a - " - ^
- — ->1705
rx sT
o-
Simon-
tornya
„Ez a hirtelen és lelkes parasztfelkelés megdöbbentette a nemességet. V issza­
vonultak váraikba és védett házaikba. A parasztokat bensőséges gyűlölet vezet­
te az urak ellen, és elhajtották nyájaikat és gulyáikat. (...) A nemesség nem tud­
ta, m elyik pártra álljo n, mert egyformán félt a néptől és a németektől." (II. Rákó­
czi Ferenc: Emlékiratok)
„M ivel mi sem avégre fogtunk fegyvert, hogy a földes urak jussát s szabadsá­
gát bontogassuk, sőt valam int mások, úgy a földes urak jussát is hellyre állítsuk,
m elly okra nizve, hogy tellyességgel urok szolgálattyául fel szabadícsuk, mind a
Nemes Ország törvényének, mind pedig a földes urak jussának ellenére vagyon,
mind azon által a még hadban szolgálnak, ki adott pátensünk tenora [tartalma]
szerint az o lly hadban mentek cselédgyek [családjuk] urok szolgálattyára nem
com pelláltatnak [hajttatnak]." (Rákóczi válasza kérvényező'katonáinak, 1704)
„M ásodszor. És mivel az eddig közöttünk szokásúl vött
A KURUC HADSEREG
tizenkét havi fizetésnek m ivolta, mellyet a Tisztnek
keze és osztállyá által szoktak vala venni a V itézlő Rendek, sok tapasztalt fogyat­
kozásokat és egyenetlenségeket okozott a ruházatnak hol defalcatiojában [levoná­
sában], hol, és kiváltképen annak meg-nem szerezhetőségében, m elly miatt szám ­
talan rendeletlenségek jöttek élőnkben a Regimentnek rendéitől, mert habár egyik
vehette szükségében hasznát hó pénzének de századiknak és ezerediknek sem le­
hetett ideje, helye és alkalmatossága maga megruházására; azért a hadak, G enerá­
lis U rak, és egyéb rendek közt tetszésekből és javailásokból is tétetett oly rendelés,
hogy ezután a szükséges ruházattya,
Császáriak áltál birtokolt terület
I II mindvégig úgymint: minden időn dolm ánya,
L V 1707 végétől
nadrágja, és két esztendőre egy kö-
penyegje, minden köz Legényre, Lo­
/ K Sárospatak ? Munkács vasra és G yalogra, és a Zászlótartó­
X _____ _ o
Ű o 1 7 0 5 "-v--^ kon alólvaló Tisztekre kiadattassék, a
minden Districtus mellé rendeltetett
1707 # 4
Ruházó Comm is-sáriusok által, úgy
hogy semmiképpen maga ruházatlan­
/ Várad'
'< ? ’
sága iránt panaszra oka ne lehessen a'
V itézlő Rendnek." (Az Általános Ka­
jSyulafehi
tonai Szabályzatból, 1707)
Nagyszeben

Határozza meg a szövegben

Kurucok által elfoglalt területek
1703 nyaráig
□ 1703 rvf iá n a k végéig
I l 1703 végéig^
megjelenő törekvések lényegét!
Tárja fel, mely feltételek esetén lett
| | 1704-ben volna remény a szövegben megjelenő
1 I 1705 végéig
szándékok megvalósítására! [F]

Potyázó kurucok A magyarországi császári haderő és a kuruc hadsereg létszámadatai

9
Miért volt a kuruc hadsereg utolérhetetlen a por­ Hogyan alakultak a két hadsereg létszámbeli erőviszonyai?

10
tyákban? Milyen hadi célokat lehetett elérni a
portyázó harcmodorral, és milyeneket nem? [F]
□ Mit nem fejeznek ki a létszámadatok? Milyen tényezők
hatottak e hadseregek létszámára? [F]
 Magyarország a kora újkorban / 2 5 9

„ ( ...) M ásodik articulus. M inekokáért az Austriai H á z­

KURUC ORSZÁGGYŰLÉSEK
nak oly csalárd alattomban való, alánk áskálásával,
veszedelm ünk m unkálódása, és álnokul velünk bánása, és nem egyébre (hanem
hogy maga kegyetlen uralkodása, és utálatos igája, és erőszakos hatalma alá hajt­
hasson bennünket) célozása, avagy csak onnan is bővségesen kitetszik, hogy ő ki­
rályi hatalm ával, és authoritasával [tekintélyével] gonoszul élvén, és nem lévén
maga kötelességére (mely H azánk írott törvényeiben, és a hittel meg erősített dip­
lomákban bőven le van ábrázolva:) semmi tekintete, külöm b-külöm b féle színek
alatt nyilván való erőszak-tételre, vérontásra, és ezen Magyar Nemzetnek feltett
eltörlésére kifakadott, ( ...) az Ország lakos Rendéinek, és azoknak szabadságinak
nyilván-való ellenségévé változtatta magát, ( ...)
Hatodik articulus. Megírt módon, illyetén állapotokra lévén O rszágunk­ íK Foglalja össze tömören az
nak jutása, e mostani hadakozásunknak továbbvaló folytatásához, régi szabadsá­ ^ egyes pontok tartalmát! Ma­
gyarázza meg, mely szándékok
gaink helyre hozása kedvéért, feles költség kívántatván, annakokáért az O rszág­
álltak a Habsburgokkal való vi­
nak proventusin [jövedelem ], és a V itézlő Rendnek nyári, s téli élődésén, avagy szony megváltoztatása mögött!
alim entatioján [élelmezésén] kívül, m indnyájan egyen-egyen, senkit ki nem vé- Mi tette szükségessé a hatodik
vén, két m illió pénzbeli segítség adást rendeltünk közöttünk, Országunkban kisze­ pont megfogalmazását? Elemez­
detni" (Az ónodi országgyűlés pontjaiból, 1707) ze ennek következményeit! [F]

„9 . végzés. A zok megvigasztalására, akik mint paraszti sornak vállalják vagy a

jövőben vállalni fogják az ország szolgálatát, határozzuk és rendeljük, hogy m ind­
azok, akik ennek a háborúnak a végéig hűségesen és állhatatosan kitartanak, saját
Határozza meg, kiknek és mit
szem élyükben és a földesurak földjéről elköltözni akaró kiskorú gyerm ekeik sze­
S v .l ígér a határozat! Hasonlítsa
m élyében, földesuraik joghatósága alól örökre felszabadítottak, szabadok és fel­ össze e rendelkezést a szabadság-
mentettek legyenek; gondoskodni fog lakóhelyükről is a hajdúvárosok mintájára harc megindításakor kiadottakkal!
különleges kiváltságok adom ányozásával, ha a fenséges fejedelem előtt jelentkez­ Magyarázza meg a változások hát­
nek." (A sárospataki országgyűlés határozata, 1708) terét! [F]

A szabadságharc pénzei, melyeket a zászlókon és a pénzen is szereplő jelmondat (Cum

deo pro Patria et Libertate - Istennel a hazáért és a szabadságért) miatt libertásoknak
neveztek
Miért vertek kevés aranylibertást? Hogyan hatott a gazdaságra, a ka­
© tonák és általában az emberek hangulatára, hogy a vert pénz döntő
többsége rézből készült? Mutasson ki összefüggést a probléma és az 1707-
es országgyűlés 6. cikkelye között! [F]

„Ő felsége távol áll attól, hogy ezt a fejedelm et a csá­

KATONAI VERESÉG -
szár elleni rebellisnek tekintse. Ő t nagyapja, Erdély
M EGEGYEZÉSES BÉKE
szuverén fejedelm e, Ragotzi (R ákó czi) fejedelem tör­
vényes utódjának tekinti, aki hajdanában Franciaország és Svédország szövetsé­
gese volt. joggal hiszi, hogy ezt a fejedelem séget a császár bitorolja, Ragotzi fe­
jedelem pedig a jogaiért harcol ( ...) " (XIV. Lajos)

Állapítsa meg, miként vélekedik Császáriak hadjáratai Kurucok áltál birtokolt terület
zaszloletetelkor (1711)
XIV. Lajos Rákócziról! Tárja fel a -------- 1708
_ Késmárk V
királyi megállapítások hátterét! [F] --------- 1709 7 °1 7 0 9
—--------- 1710 mesén
o Kassa
-«---------1711 :e-.
Sárospatak °M unkács
__O 1708°
Kurucok hadjáratai
Érsekújvár ..E g e r
...............1708
\ -mo k Majtény o,
tomhány
^ --------- 1709
1710 ^ 1711°
Budaw D ebréG fn' '
;o*Palota
oKolozsvár
A kuruc területvesztés időszaka
(1707-1711) Kölesd ^Gyulafehérvár

Kövesse nyomon a kuruc haderő

térvesztését! Mely csaták és mely
erősségek elvesztése jelentett forduló­ iDuna.
pontot a szabadságharc katonai törté­ A császáriak által elfoglalt területek

netében? Értékelje a hadi helyzetet a | Mindvégig általuk birtokolt

szatmári béketárgyalások kezdetén és r~~1 1708 végéig I | 1710 végéig

I I 1709-ben I 1711 elején.
végén! [F]
 2 6 0 / Magyarország a kora újkorban
Fogalmazza meg röviden
a megállapodás lényegét!
Magyarázza meg, a megállapo­
dás megkötését milyen politikai
16
célok eredményezték! [F]
Milyen okok vezethették
III. Károlyt álláspontja kiala­
17
kításához? [F]
Mi a különbség a zászló­
i u l letétel és a fegyverletétel
között? Mennyiben fejezi ki a ko­
rabeli illusztráció a képaláírást, s
mennyiben a vesztesek megaláz­
kodását? [F]
A majtényi zászlóletétel 1711. május
elsején. A kuruc katonák jelentős ré­
sze megkönnyebbülten fejezte be a
harcot, mert a béke pontjai amnesztiát
(kegyelmet) biztosítottak számukra
„Elő szö r. M inthogy a Lengyel Köztársaság rendéinek Erdélyország fenséges
fejedelm e a cár ő felségének megígérte, hogy Lengyelország koronáját, ha a
Köztársaság őt szabad szavazatokkal királynak választaná, a jelen szerződés ere­
jénél fogva elfogadja ( ...)
H arm adszor. A svéd a mostani hadjáratban tör be Lengyelországba, erre az
esetre nézve mind a két szerződő fél abban egyezett meg, hogy a választást e l­
halasztja, és e közben m egkísérli, hogy a svédet francia-bajor közbenjárás m el­
lett békére b írja; ( ...)
Kilenced szer. A felséges cár kegyesen megígéri, hogy a felséges császárt M a­
gyar- és Erdélyország szabadságának visszaadására b írja, s erre nézve minden
lehetőt elkövet.
Tized szer. A felséges cár minden lehetőt el fog követni a felséges császárnál,
hogy a fenséges fejedelem nek az erdélyi fejedelem ségben való megtartása ünne­
pélyesen és forma szerint kötelezze magát. Végre minden lehető segítséget ígér
ebben a tekintetben őfenségének" (Rákóczi Ferenc és Péter cár szerződése, Var­
só, 1707. decem ber 10.)
„A z az akaratom , hogy ezen nemzettel nagyobb megértéssel bánjunk, elejét
vegyük azon panaszának, hogy a németek elnyom ják; meg kell mutatni, hogy
bennük épp úgy m egbízom , mint a többiekben, és becsületben tartom őket."
(III. Károly)
„Elő szö r. A z említett jeles R ákóczi Ferenc életének és összes, M agyarorszá­
gon s a hozzá csatolt részeken, valam int bárhol egyebütt található ingó és in­
gatlan javain ak - az előbb említett császári és királyi teljhatalm ú felhatalm a­
zás alapján, melyet mi is, mint mondottunk, kegyesen helybenhagytunk és
megerősítettünk - kegyelmet adunk.
M ásodszor. V alam ennyi - mind felsőbb, mind alsóbb rendű és rangú, akár
polgári, akár katonai rendben levő - Rákóczi-követőnek, m agyaroknak s m ind­
három erdélyi nem zetbelinek egyaránt, azoknak is, kik jelenleg az országban
vannak s azoknak is, akik most a jeles R ákóczi Ferencnél tartózkodnak, még
akkor is, ha akadnak köztük olyanok, akik előzőleg bárkinek hitlevelet adtak,
szintén a már gyakrabban említett határidőn b elül, ugyancsak megbocsátó ke­
gyelmet adunk jóságosán; és bőségesebb kegyelm ünk és jóságosságunk jeleként
azoknak is, kik jelen megegyezést megelőzően visszatértek a szent királyi ko­
rona iránti köteles hűségre, ám bár csak életükre szólt a kegyelmi ígéret, bárm i­
kor tértek is vissza, s tették le a hűségesküt - jó llehet az egyezség pontjai sze­
rint ki voltak zárva - jelen soraink szavával kegyelmesen javaikra is kiterjeszt­
jük a kegyelmet.
H arm adszor. A vallás ügyében érvényben hagyjuk az ország elfogadott tör­
vényeit, ugyanúgy a vallás gyakorlását is ugyanazon törvények, valam int az or­
szág határozatai és törvénycikkei szerint kegyesen engedélyezzük, az ezzel
járó törvényes kedvezm ényekkel
együtt, mind M agyarországon,
mind Erdélyben; senki elől sem
zárjuk el az útját annak, hogy ná­
lunk és a királyi felségnél, avagy
az országgyűlés színe előtt sérel­
m einek előadása céljáb ó l megje­
lenhessék. ( ....)
Kilenced szer. A m ellett, hogy
M agyarország és Erdély jogait,
kiváltságait és szabadságjogait
szentül és sértetlenül megtartjuk,
sem m iképpen sem engedjük meg
azt, hogy e megbocsátó kegye­
lem ellenére új viszályo kra és ci-
vódásokra adódjék ürügy.
T ized szer. Sértetlenül megma­
rad a lehetőség nem csak arra,
 Magyarország a kora újkorban / 261

hogy az elkövetkező országgyűlésen az egyéb sérelm eket előadhassák, hanem

annak a lehetősége is, hogy m indarra, ami ténylegesen a nem zet üdvét és be­
csületét szo lgálja, szabad kívánság form ájában, kellő tisztelettel és törvényes
úton, a királyi kegyes jóváhagyását is m egkérhessék. így tehát valójában senki­
nek sem kell kételkednie abban, hogy a királyi felség az előbb említett Magyar-
ország és Erdély törvényeinek megtartásában, s a z z a l, hogy az országos méltó­
ságokra e haza szülötteit em eli, az egész keresztény világnak bizonyságot akar
tenni arról, hogy M agyarország és az erdélyi fejedelem ség iránti jószándék te­
kintetében ugyanazon királyi felségtől már nem is lehet kívánni többet." (A szat­
mári békéből, 1711)
T K ” Rendezze táblázatba a Rákóczi kiáltványában megfogalmazott sérelmeket és a Rákóczi címerével ékesített zászló.
^ szatmári béke rendelkezéseinek főbb pontjait! Állapítsa meg, mely kérdésekben A zászlókat letették, de a harc nem volt 19
engedett a dinasztia, és melyekben a magyar rendeknek! Határozza meg, mely sérel­ értelmetlen, biztosította Magyarország
meket nem orvosolták! Magyarázza meg, mely érdekek vezették Károlyit, és melyek az helyét a birodalmon belül. 20
udvart a megegyezés létrejöttében! [F]

„A kom prom isszum m al biztosítani vélt önállóság és függetlenség így a való ­

ságban csak egy egészen szűk réteg szám ára biztosított előnyt, a többség szá­
rA szatm ári béke új ko rsza­

Nézőpontok
mára nem hozta meg a szabad fejlődés és felem elkedés lehetőségét. A z ország kot nyitott M agyarország
életérdekeire továbbra is szinte korlátlan a bécsi udvar befolyása s az elm últ két történetében. A z ország a
évszázaddal szemben a különbség csupán an nyi, hogy az ország erőforrásainak koráb b iaknál szorosabban
igénybevételére nem erőszakos, hanem az alkotm ányos jogok és rendi kiváltsá­ betagozódott a H absburg
gok megtartása mellett történik kísérlet. A z elkövetkező időkben a gyarmati k i­ B irodalo m rendszerébe.
szolgáltatottság sötét kora szakad hazánkra, m ely minden réteg eleven érdeké­ Ezért e fontos fo rd uló p o n­
be vág. Éppen ezért, nem egészen egy évszázad alatt, a magyar nemesség nagy tot sokféleképpen értékelte
többsége újra szem befordul az idegen, elnyom ó hatalom m al." (M ódA ladár: 400 és értékeli a történetírás
év küzdelem az önálló Magyarországért, 1951) és a k ö zvé le m é n y. A z eltérő
ítéleteknek szám os oka
„ A z 1711. évi szatm ári békekötés tulajdonképpen a felszabadító háború kö­ lehet, de az egyik alap vető
vetkeztében a Habsburgok javára módosult belső viszonyok korrekciója volt. Ha szem pont, hogy a béké­
az abszolutizm us im már visszavonhatatlanul erősebb p o zíció kkal rendelkezett ben elérteket, illetve az
is, mint korábban, a hatalommegosztás visszazö kkent az 1 6 0 8 -1 6 7 0 közti ke­ abból kim aradt eredm é­
rékvágásba. M ivel a török kiűzése után M agyarország végre ismét m egkezdhet­ nyeket m ih ez v is z o n y ít­
te a gazdasági-társadalm i felzárkózást Európához, annyit jelentett, hogy bár a já k . M ás eredm ényre ju t­
H absburg-m onarchián belül, im már mindig Habsburg-uralkodók alatt, de maga hatunk, ha a szabadság-
- értsd: nemessége - szabadon dönthet annak m ódjáról. V áltozatlanul több kü­ harc résztevevő inek k e z ­
lön kezelt részre tagoltan ugyan, hiszen a szatm ári béke nem vetette fel a Bécs deti c é lk itű zé se ih e z (ami
által külön korm ányzott országrészek (Szerb határőrvidék, Erdély) újraegyesíté­ term észetesen m egint csak
sének kérdését. kü lö n b ö ző volt) v a g y a hadi
A békekötés sem m inem ű nem zetközi garanciát nem tartalm azott, s így a h e lyze th e z visz o n y ítu n k ,
jö vő nagy kérdése volt, hogy az udvar tartja-e szavát, s a megállapodás átvihető- m intha a későbbi korok v a ­
e a gyakorlatba?" (Szakály Ferenc: Virágkor és hanyatlás , 1990) la m e lyik kiem elt, és ezért
értékmérőnek tekintett szem­
„A békefeltételek látszólag csak azt tartalm azzák, hogy a Rákóczi-szabadság- po ntjáho z (pl. nem zeti füg­
harc résztvevői m ilyen feltételekkel kaphatnak am nesztiát. Közelebbről tekintve getlenség vagy az e ln y o ­
az okm ányt, m egállapíthatjuk, hogy igen kedvező feltételekkel kecsegteti a vesz­ mott o sztályo k h elyzete).
tes kurucokat. M agának R ákóczinak is garantálja birtokai visszaadását - a vá­ A z is döntő lehet, ki hogyan
rak kivételével - , am ennyiben három héten belül leteszi a fegyvert. ( ...) A szé­ ítéli meg az ország meg­
les körű am nesztián kívül országos ügyekben is tartalm az néhány fontos ígére­ egyezés után kib ontako zó
tet a szerződés. Ezek szerint a király megtartja M agyarország és Erdély szabad­ fej lődését.____________________
ságjogait, közöttük a jászo k, a kunok, a hajdúvárosok kiváltságait. A vallási tör­
vények is érvényben m aradnak, a király eltörli a magyar fejlődéstől idegen hi­
vatalokat, köztük a N eoacquistica Com issiót [Ú jszerzem én yi Bizottság]. A ren­
deknek a jövőre nézve lehetőségük nyílt rá, hogy sérelm eiket törvényes úton a
király elé terjesszék." (Bertényi Iván-Gyapay Gábor: Magyarország rövid törté­
nete , 1992) 23
1 Hasonlítsa össze a különböző történészi véleményeket a szatmári béke meg-
■ I ítéléséről! Csoportosítsa, hogy a véleményekben milyen viszonyítási pontok
tükröződnek! [F]
2 6 2 / Magyarország a kora újkorban
40 • M ű v e l ő d é s é s é le t m ó d a k o r a ú jk o r i M a g y a r o r s z á g o n
A R E F O R M Á C IÓ H A T Á S A I A m agyarországi reform á­
ció elindította a magyar nyelvű írásbeliség virágzását.
Bib liafo rd ítás (K áro li G á sp á r, V iz s o ly , 1 5 9 0 ), zsoltá-
ro skö nyvek és röpiratok je lentek meg. A hitterjesztők
révén az írásos m ű vek a ko ráb b iakho z képest sokkal
szélesebb rétegekhez jutottak e l. Ezáltal és a hitviták
által is fejlődött a m agyar n ye lv. A részekre szakadt
országban a kibontakozó anyanyelvi kultúra jelen­
tette az egyik összetartó kapcsot. A va llá si tartalm ú
könyvek m ellett m agyar n ye lvű történeti m u nkák és
szem élyes visszae m lé ke zé se k (m em oárok) is születtek
(pl. Forgách Ferenc vagy Bethlen M ikló s).
Külön iparággá vált a nyo m dászat: nyomdák sora
jött létre (Sárvár, Sárospatak, D eb recen stb.). A refor­
m áció M agyarországon is magas szín vo n alú iskola-
rendszert hozott létre. Híres iskolák, úgynevezett kol­
légiumok (G yu la fe h é rv á r, K o lo zsvá r, V á ra d , D eb re­
cen és Sárospatak) egész o rszágrészek oktatását látták
el. A protestáns d iáko k nyugati protestáns egyetem e­
ken (pl. W ittenbergben) tágíthatták látókörüket.
A m agyar m űvelődéstörténet külön fejezete kap­
csoló dik Erdély aranyko ráho z. Bethlen Gábor a kul­
túra bőkezű tám ogatójának (m ecénásának) bizo nyult.
Gyulafehérváron főiskolát alapított és felkarolta a h í­
res erdélyi iskolákat (N agyenyed, K olo zsvár). A kul­
túra tám ogatásában I. Rákóczi György sem maradt
el elődjétől. A kálvinista nagyúr az udvari fényűzésre
nem sokat áldozott, az iskolákra annál többet. A X V II.
század közepén az akko r Erdélyhez tartozó Sárospata­
kon a híres m orva pedagógus, jan Kom ensky (latinosán
Comenius) a legkorszerűbb pedagógiai m ódszereket
vezette be. A fejedelmek segítették a tehetséges diákok
külföldi tanulmányait. Sokan kö zülü k később az erdé­
lyi m űvelődés m eghatározó ala k ja ivá váltak. H azatért
H ollandiábó l Apáczai Csere János, hogy m agyar nyel­
ven taníthassa a korszerű tudom ányokat. A p ácza i meg­
honosította Erdélyben a korszak kedvelt m űfaját: ma­
gyar nyelvű enciklopédiát, a tudom ányokat összefog­
laló m űvet alkotott. Példájával nem állt egyedül: sz in ­
tén nyugati karrierjét áldozta fel az egykori nagyenyedi
d iák, Misztótfalusi Kis Miklós nyom dász. Erdélybe ha­
zatérve m agyar nyelvű Bibliát, Szenei M olnár Albert
zsoltárait és ábécéskönyvet adott ki.
A K A T O L IK U S M E G Ú JU L Á S A X V II. század b an M a­
gyarországon is jelentkezett a katolikus m egú julás. A
hit terjesztésében Pázmány Péter kie m elked ő szerepet
szánt az oktatásnak: számos iskola létesítése fűző d ik
a n e véh e z. Ő alapította a nagyszombati egyetemet
(1 6 3 5 ), am e ly m áig folyam atosan m űkö dik (jogutódja
a budapesti Eötvös Loránd Tu d o m ányegyetem ). M a ­
gyar n ye lvű vitairatai barokk irodalmunk kiemelkedő
alkotásai. A katolikus egyház is fontos e szkö zn e k tar­
totta a könyvnyom tatást. M egszületett a katolikus bib­
liafordítás is (K áld i G yö rg y, 1 62 6 ). A va llá so s e lm é ­
lyülést és az erkö lcsö k javítását szo lg álták a szentek
életéről m egjelentetett leíráso k és a d iáko kkal e ljá t­
szatott szín d arab o k (isko lad rám ák).
É P ÍT É S Z E T A m agyar építészet a kora újkorban is az
európai korstílusokat követte. A XVI. században tovább
terjedt a reneszánsz. A k ato licizm u s előretörésével
m eghonosodott hazánkb an a barokk templomépíté­
szet, am e lyn e k első kie m elked ő alkotása a nag yszo m ­
bati érseki tem plom vo lt. A X V II. században Magyar-
országon is a barokk vált uralkodóvá. A legigénye­
sebb épületek a tem plom ok és a kastélyok vo ltak, de
sok szép polgárházat is em eltek.
A háborúk sajátos építészeti em lékei a vá ra k. A ko­
rábbi gótikus várak a korszakb an m ár nem nyújtottak
m egfelelő véd elm et. M agas, vé k o n y fa la ik nem álltak
e llen a tüzérségnek, kis alap területük pedig nem tud­
ta befogadni a nagyobb létszám ú őrséget. Em iatt az
új és az átépített várakat alacsonyabb és széles falak
jellemezték. A k irályi M agyarországon és Erdélyben
a legkorszerűbb várakat em elték. A z ó-, majd újolasz
vagy fülesbástyákkal ellátott erősségek vastag fa la ik ­
kal hosszú ideig ellenálltak a tüzérségi tűznek, s a ka­
zam atáikb an elh elyezett ágyútelepek o ld a la zó tüzet
zúdítottak a tám adókra.
A török által m egszállt vá ra kb an , városokban für­
dők, imahelyek (d zsám ik és m inaretek) ép ültek, ke­
leties jelleget ad va a korábban keresztény te le p ü lé ­
seknek.
V É G V Á R I É LE T A háborúk és a békés éveket je lle m z ő
portyázó had viselés a társadalom m inden rétegének
életm ó djára kihatottak. A halál, a pusztítás a minden­
napok tapasztalatává vált. M ásfél é vszá zad o n át nem ­
zed é ke k építő m u nkája időről időre a háborúk m arta­
lékává vá lt. A társadalmi megaláztatás rég elfeledett
formái váltak ismét fenyegető valósággá a kortársak
szám ára. M agyar család o k tíze zre it hurco lták el, s ad ­
ták el - a családtagokat egym ástól e lsza kítva - a T ö ­
rök B irod alo m rab szo lg avásárain.
Sajátos életform át alakított ki a háborúk által életre
hívott vité z lő rend. A végvári katonák elsősorban a hó­
doltságból m enekült nem ességből toborzódtak. M eg­
élhetésüket a katonáskodás jelentette, ugyanakkor a
zsoldot csak elvétve kapták meg (se p énz, se posztó).
Em iatt a töröktől eltanult portyázó taktika a megélhe­
tésüket szolgálta. So kszo r cselt vetettek a törö kn ek, az
egykori földbirtokosok m egbízásából beszedték a hó­
doltságiaktól az adót. Éhezés, halál és gyakorta a fog­
ság je lle m e zte m in d e n n a p jaikat. A katonák közül so­
kan a kezdetleges orvosi ellátás miatt nem élték túl a
kisebb sebesüléseket sem . A belső szerveket ért sérü­
lések a biztos halált jelentették. A z életben m aradt,
de rokkanttá vá lt katonák pedig nem tudták eltarta­
ni m agukat.
 Magyarország a kora újkorban / 2 63

ARCHÍVUM

„Szerető nem zetem! Jódra nagy erőlködéssel fárado­

A REFORMÁCIÓ HATASAI
zó indulatom at nálad kedvesnek lenni eléggé megbi­
zonyítod a z z a l, hogyha helyt adándasz e két-rendbéli kérésem nek inkább, mint
intésem nek, melyet másképpen közönségessé nem tehetvén, itt kell kifakaszta­
nom.
I. Igyekezzed - inkább annál mint eddig szoktad - a könyvekhez, az íráshoz
való értéssel magadat ékesíteni. B izo ny nem semmi ékessége, nemessége, v ilá ­
ga és boldogsága ez a nem zetnek s akárm ely magános szem élynek is; am int e z­
zel ellenben az írástudatlanság m ocska, parasztsága, setétsége, félszegsége és
nyavalyája.
M inthogy pedig a könyvekben foglaltatott tudom ányoknak, s azokra segítő
nyelveknek teljes isméretségekre jutniok m indeneknek lehetetlen, am it én leg­
alább feltészek m indenekre nézve szükségesnek lenni, és am ire kérésemmel s
tanácso so m m al itt c é lzo k : az olvasásnak tudása. Ha valaki többre nem mehet,
bár csak a maga születési nyelvén tudja olvasni az írásokat, csak ezzel is nagy
sok jókra segítheti magát.
Ezt követik más keresztyén nem zetségek, m elyek között akik bujdosunk,
látván ezeknek ezaránt való nagy boldogságokat, nem győzzük eléggé az ő
állap o to k at m agasztalással csud álni, s a miénket szánakozással szégyenleni. Itt A Károli Gáspár által fordított Vizsolyi
Biblia címlapja
keresve kellene keresned, míg találnál olyan szem élyt, aki olvasni nem tudna,
még pedig am int a férfiak, úgy az asszonyi állatok között. ( ...) Mi volt a jelentősége a ma­
gyar nyelv fejlődésében a
1. A könyveknek közöttünk szűk és drága voltok. Am i e fogyatkozást ille ­
Vizsolyi Bibliának? [F]
ti, ennek közöttünk lehetnek orvosi. Hogy tudós em bereinket ezaránt tisztek­
ben való serénykedésre gerjesszem , arra nem vagyok méltó. Én elhiszem , hogy
ami rajtok áll, el fogják követni mind magoknak ilyen közönséges haszonra való
m unkálkodásokkal, mind pedig annak haszna vételére, azaz a könyvekkel való
élhetésre, élésre és evégre magyar oskolák tartására a népnek serkentgetésével „ ( ...) szabad m inden­
( ...) " (Misztótfalusi Kis M iklós előszava a zsoltárokhoz, 1686) nek Isten házához ajándékot
Állapítsa meg, mit tekint küldetésének Misztótfalusi Kis Miklós! Határozza meg, vin n i. Egyebek vigyenek ara­
H minek tulajdonít kiemelkedő jelentőséget! Keressen kapcsolatot a reformáció és
a szerző álláspontja között! [F]
nyat, ezüstöt, drágaköveket.
Én azt viszem , az mit vihe­
tek, tudniillik magyar nyel­
„A birodalomnak elosztása ven az egész Bibliát, melyet
Ez birodalom pedig három féle: fejedelem ség, főrendeknek és a községnek eleitől fogva sokan igyekez­
igazgatása. Mert minden nemzetségeket és városokat a község, avagy a főrendek, tek offerálni [felajánlani], de
avagy egy ember igazgatnak. És akárm int tudakozzad is, ez form ák közül v a la ­ véghez nem vihették. Annak
m elyik nélkül egy társaságot sem találsz, sem abban mást, ezeken kívü l. ( ...) okáért minden keresztyén
De ez három közül m elyik jobb? Régtül fogva forog ez vetekedésben, melyet olvasókat kérek, hogy az én
láttatik s nem is megfejteni Cornelius Tacitus. A közönséges társaságnak ezekből munkámért engem ne rágal­
választatott és rendeltetett form ája, úgymond, dicsértetik inkább, hogynem mint m azzanak, és meg ne kese­
hasznoson viseltethetnék; avagy ha hasznos lehet is, nem lehet állandó. Én, rítsenek, hanem nagy iste­
ha nem helyesben is, de világosan jelentem meg a dolgot, és a fejedelem séget ni félelem mel és háládatos-
nyílván jobbnak mondom. Ezek indítnak engemet; hogy az legrégibb, főbb és sággal vegyék és olvassák
istenesb a fejedelem ség. És bizonyos, hogy minden régi népek eleinte királyoktúl ez magyar nyelvre fordítta-
függöttek. És ez neveztetett először e földön birodalom nak. Úgyhogy Justinus tott Bib liát." (Károli Gáspár
igazán kezdette így el írását: e világi birodalm ak kezdetiben, a népeken és nem ­ bevezetője bibliafordításá­
zetségeken királyok uralkodtak. H ozzáteszem , hogy a fejedelem ség igen illendő hoz, 1590)
a term észethez. ( ...) Sok igazgatókat mit kívánsz? Háborúság követné, nem kü­
lönben, mintha két napok akarnának fényeskedni, kik miatt félő, hogy m indenek
/ K Fogalmazza meg a szerző
tűzzel meg ne em észtetnének. Mert igen nehéz m indenkor együtt lakni az hata­ ^ indokát a mű elkészítésére!
lom nak és egyezségnek. Annak okáért a békességre tartozik, hogy minden ha­ Állapítsa meg, mennyiben fejezik
talom egy ember kezében legyen. O lvastu k, sőt magunk láttuk, hogy a gyakorta ki Károli érvei a reformáció álta­
egyenetlenkedő hazának nem volt egyéb orvossága, hanem hogy egy embertől lános törekvéseit, és mennyiben
igazgattassék." (Laskai János: A polgári társaságnak tudományáról, 1641) lépnek azon túl! [F]

Határozza meg, mit élt a szerző birodalomtípus alatt! Fogalmazza meg mai szó-
használattal a Laskai által felvázolt három birodalomtípust! Állapítsa meg, hogy
a szerző szerint melyek az eltérő vonások, s miért tartja legjobbnak a fejedelemséget!
Hasonlítsa össze Laskai elképzeléseit a korszak államelméleti irányzataival! [F]
 2 6 4 / Magyarország a kora újkorban
5 kulturális hatásainak térbeli meg­
A Pázmány Péter által 1635-ben alapí­
tott nagyszombati egyetem, a mai Eöt­
vös Loránd Tudományegyetem elődje
í K Milyen stílusú az épület-
^ együttes? Miért tartotta fon­
tosnak Pázmány az oktatás szín­
vonalának emelését? [F]
A reformáció kulturális hatásai
A kulturális élet mely terü­
letein hozott a reformáció
leginkább fellendülést? Ismertes­
se a térkép alapján a reformáció
oszlását! Milyen okai lehettek
ennek? [F]
„lm , halljátok, Édes M agyarim , mint felelnek a mi
A KATOLIKUS MEGÚJULÁS
írásinkra az új hitfaragók: nem a köz tudatlanok pe­
dig hanem az egész lutheristaságnak színe és eleje: a W ittenbergai A kadém ia, és
fő superattendense. Ham isság költés, csúfolás, szitok, csavargás, hiúság minden
feleletek. N incs is egyéb m ódjok, az igazságnak t'ojtóson nyakokba vetett idegé­
nek oldozgatásában. Mert ha az agyok veleje mind füstben mégyen is a nagy e l­
m élkedésben: de soha a Szentírásban csak egy cikke lyt sem találnak azokban,
am iket ellenünk vitatnak.
Azért ne m enjetek, Édes M agyarim oktalanul, mint a szarvon kötött m arha,
az örök kárhozatnak m észárszékibe! Ne higgyetek vakul a nyelves prédikátorok­
nak: nyissátok fel szem eteket; lelketekre vigyázzato k: mert b izony verem re v is z ­
nek benneteket az új tanítók!
Adja a m ennynek, földnek teremtő Istene, a közbenjáró Krisztus Jézus ér­
deméért, hogy m indnyájan egy akolban, egy hitben és vallásban szolgáljunk ő
szent felségének! Á m en." (Pázmány Péter: Setét hajnalcsillag, 1627)
Húzza alá a szövegben a barokk stílusra jellemző részeket! Gyűjtse ki, és ma­
(!) gyarázza meg Pázmány szóképeit! Fogalmazza meg Pázmány szándékainak lé­
nyegét! [I]
„M iko r prédikációm kibocsátásárúi sokan szorgalm aztatnának,
és magam gondolkodnám , két dolog sokáig függőben tartotta ta­
nácskozásom at. Első az volt: Ha isten tisztességére és a magyar-
országi anyaszentegyház épületire szükséges-e, hogy am it élő
nyelvem m el hirdettem, azt rendbe hozván és kiter­
jesztvén, nyomtatásba bocsássam?
Bezzeg ha elégséges szám ú papok volnának,
kik prédikálásokkal taníthatnák a községet: úgy
tetszik, szükségtelen volna a magyar nyelven való
prédikációk nyom tatása. De látom az Isten igé­
jének éhségét: Látom, hogy a papok szűk voltá­
ért nem adhatunk m indenüvé egyházi em bere­
ket; hanem licentiatusokra [egyházi funkciókat
ellátó világiak] kell bíznya sok helyeket, hogy
postiIlát [prédikációt] o lvassanak. ( ...) A z is sze­
mem előtt forog, hogy a plébánosok nem egy­
aránt tudósok, nem is egyaránt bévesek jó köny­
vekkel, és így a prédikáció csinálásh oz sem egyaránt
érkeznek. Azért úgy találám , hogy pásztorságom tiszti­
 Magyarország a kora újkorban / 2 65

hez illendő, és sokakra nézve hasznos vagy szükséges, hogy prédi­

kációim nyomtatásától ne kím éljem fáradságomat. ( ...)
I. Noha az Isten könyvéből a régi szent atyák és világi tudó­
soknak tanításából, sokat deákul írtam : m ivel sokszor nagyobb és
kevesb ereje vagyon mondásoknak abban a nyelvben. De különb
és kisebb betűvel nyomtatták a deák szókat. Úgy rendeltem pedig
azoknak magyarul írt form áját, hogy aki deákul nem tud vagy aki a
község előtt deákul nem akar o lvasni, csorba ne esik a magyar írás­
ban; hanem úgy fo ly, mintha a deák szók közbevetve sem vo ln á­
nak. A zt is adom tanácsul, hogy akik ebből a könyvből olvasnak a
község előtt, kihagyják a deák m ondásokat, és csak azt olvassák,
ami magyarul vagyon. Mert hasztalan és unalm as a község előtt so­
kat deákul o lvasni, m ivel a közbevetett deák szók keverik inkább az
együgyűk elm éjéből, hogysem beléoltanák a tudom ányt. A prédiká­
ció is nagy résszel rövidebb lesz, ha a deák mondások elhagyatnak."
(Pázmány Péter a prédikációról , 1636)

Sorolja fel, mely feladatokat látja elsőrendűnek

S Pázmány számos
Pázmány a papság helyzetével kapcsolatban!
vitairatának egyike
Állapítsa meg, hogy milyen lehetőségeket lát Páz­
mány a könyvnyomtatás terjedésében! Határozza Milyen nyelven
meg, hogy a magyar nyelv szerepét Pázmány mi­ írta Pázmány vi­
lyennek ítéli a hitéletben! Fogalmazza meg röviden tairatát? Milyen kultu­
Pázmány godolkodásmódjának jellemzőit! Hason­ rális hatásai voltak a
lítsa össze az érsek gondolkodását és tevékenysé­ katolikus megújulás­
gét a katolikus megújulásról tanultakkal! [F] nak? [F ]

A nagyszombati jezsuita templom.

ÉPÍTÉSZÉT
A templomot Esterházy Miklós nádor
költségén emelték
Mi volt nagyszombat jelentősége a XVI—XVII. századi Magyarorszá­
<b gon? Milyen stílusban emelték a templomot? Mire utal az építtető
személye? [F]

A magyar várépítészet fejlődése

A rajz alapján különítse el a magyar várépítészet korszakait! Milyen
ó politikai, gazdasági, társadalmi és technikai változások hatottak a
várépítészetre? [F]

külső torony 10

o laszb ástyák 11
 2 6 6 / Magyarország a kora újkorban

„Tinódi Sebestyén
VÉGVÁRI ÉLET
minden rendbé­
li tudós olvasó jám boroknak köszönetöt és
istenben való imádságot!
Ez jelönvaló könyvecskét szörzeni nem
egyébért gondolám, hanem hogy az hada­
kozó, bajvívó, várak-, várasok-rontó és a
várban szorult magyar vitézöknek lenne ta­
núság üdvösséges, tisztösségös megmara­
dásokra, az pogán ellenségnek mi módon
ellene állhassanak és hadakozzanak; mert
mint illik lélök szerént az ördöggel, testtel és
ez világgal karonként az jó körösztyénnek
hadakozni: ugyan ez világ szerént és
az pogán ellenséggel illik tusakodni,
Áruló katonák kivégzése ellen állan i, örök életöt nyerni. ( ...) Én azt
meggondolván, és látván ez szegin M a­
Milyen kivégzési módot mutat a kép? Milyen célokat szolgálhattak
I az embertelen kínzások? Milyen hatással lehettek ezek a módszerek gyarországban, mely csuda veszödelm es
a katonákra? [F] hadak kezdének lennie: ezöknek megírásá­
ra, hogy ki lenne végem léközet, senkit nem
hallhatnék. M indezök meggondolván, és
uraim nak, barátimnak erre való intésöket
gyakorta hallván: készöríttetém én maga­
mat ez szegin eszömmel ezöknek gondvi­
selésére foglalnom, és ez egynéhány istóriát
megírnom, öszveszednöm és az községnek
kiadnom , ki lenne az több krónikák között
végem léközet, kinek m unkájába sokat fá­
radtam, futostam, tudakoztam , sokat es köl­
töttem. Igazmondó jám bor vitézöktül, kik
ez dolgokba jelön voltának, érteköztem;
sem adományért, sem barátságért, sem fé­
lelemért hamisat be nem írtam - az mi ke­
13
veset írtam, igazat írtam" (Tinódi Lantos Se­
Török-magyar párviadal bestyén: Krónika, 1554)
/ K Hogyan kerülhetett sor azokra a megrendezett párviadalokra, ame- / K Határozza meg, miért tartotta fontosnak
^ lyek egyikét a metszet megörökítette? Mit jelenthetett egy végvári ^ munkáját Tinódi! Állapítsa meg, milyen
14 vitéz számára egy párviadalon való részvétel? [F] történetíró elveket vallott a szerzó'! [F]

Eger vára
Mi történt a
várban levő ko­
rábbi épületekkel,
például a székesegy­
házzal? Miért kellett
növelni a vár mére­
teit? Milyen jellegű
védművekkel látták
15 el a várat? [F]
 Magyarország a kora újkorban / 2 6 7

F ----------------------------------------------------------"--------------------------------------------------- = f l
A p á c za i C sere jáno s (1 6 2 5 -1 6 5 9 ) szegény szé ke ly családb ól szárm azo tt. A tehetséges és szo rgalm as fiúra
azo nban felfigyeltek tan árai, és a reform átus egyház tám ogatásával a k o lo zsvá ri, m ajd a g yu lafeh érvári k o l­
légium ban tanult. 1651-ben H o lla n d iá b a küldték, ahol több egyetem en is tanult. M iután doktorrá avatták,
feleségül vette Aletta van dér M aetot, egy ho lland polgár leányát. A sikert és a jólétet o dahagyva 1 653-ban
hazatért Erdélybe. A g yu lafeh érvári kollégium b an tanított, azo nb an puritán e lvei miatt szem b ekerült az is­
kola em igráns - az angol puritánok elől elm e n e kü lt - rekto rával, Basire Izsá k k a l. El kellett hagynia katedrá­
ját, de a feje d e le m asszo n y, Lorántffy Z su zsa n n a tám ogatásával K olo zsváro tt kapott állást. R övidesen meg­
halt, s a tatárok pusztításának kitett Erdélyben nem sokára felesége is utánahalt.

B= =0
Gyűjtse össze és elemezze a források segítségével Apáczai munkásságának fő
□ célkitűzéseit! Tárja fel életpályájának és tanári munkásságának jelentőségét, tra­
gikumát és emberi értékeit! [GY] É N C
M A G Y A R
Y C L O P y t D I A-
*1* ét.,
„M ioltától fogva, Kegyelm es uram, hazánknak egyetlenegy ékessége a dolog­ M I N D E N I G A Z E S H A S Z N O S
hoz valam it sajdítani és a több keresztyén nem zeteket a magyar nemzettel egy­ B ö ltíW c g o c k fz c p re ndbe f o g l a ü -
& rt Magyar n jd vio világra boiíaíifc.
be kezdtem hasonlítani: csudálkoztam erősen rajta, hogy a tudom ány dolgában
m indazoktól olyan m essze m aradtunk; ( ...) E gonosznak én a többi között három . l P J 7 Z . i l T S Í R Z J J N O f r x
okait találván, tu d n iillik a jó , okos és hűséges tanítóknak, a jó tanítás m ódjának,
és végezetre a magyar nyelvén írott könyveknek (kiváltképpen am elyek a scholai
ff J «HIM| k v r T r i b m i é a u f n f A r f i m r : I p c
ál lapátot néznék) rettenetes szűk voltát: vékony tehetségem és az Úrtól nékem / M rr .’f f t m p e r <*t*l*n» r r t t , ly W //r'vr*.
adatott kicsin talentom szerént nagy igyekezettel kívántam avagy csak egyiknek JattUiAiS
megelőzésére orvosságot keresni. És m ivel az utolsónak találtam ártalm asabb t | r t$ t A
voltát, legelőször is annak akartaim ] mérgét elo ltani, m ely dolog más úton mint
lehetett vo lna, hanem minden disciplín ákot [tudományágakat] és tudom ányokot
egy sum mában foglalván és a magyar nem zetnek szem e eleiben adván, én fel
nem találhattam . Innen vagyon, hogy én, magam gyengeségével nem gondol­
ván. a M agyar Encyclopaediának írásához kezdtem volt, igyekezvén tehetségem v V 'n g
szerént szegény édes nem zetem nek megsegéllésére, ha aranyat, ezüstöt avagy
* - ▼' U
drágaköveket nem , bár csak lent és gyapjat bémutatni. Innen vagyon az is, hogy
e két rövid és kicsin m unkácskám ot még odafel laktomban [H ollandiában] íro ­
gattam vo lt." (Apáczai Csere János: Magyar logikácska, 1654) u l t r a ; e c t i.
*OlRciná J o a r n u i W am <
• c l* la c c m .
„Különben pedig, ha e jeles tudós eme híressé vált tettét akarnám utánozni,
iskolát m ondanék, és ezzel feloszlatnám a gyűlést. Mert az iskolára olyan nagy
szükség van, és olyan sokféle a haszon, m ely az iskolából szárm azik, hogy va k ­ Apáczai Csere János Encyclopaediájá-
nak címlapja 16
nak, sőt érzéketlennek kell lennie annak, aki ezt magától föl nem fogja, be nem
látja. De boldog Isten! A m ilyen nagy az iskolának a szükségessége, am ilyen sok­ Mit jelent az enciklopédia
szó? Miért ilyen jellegű 17
féle a haszna, olyan nagy, ha ugyan nem sokkal nagyobb a nyomorúsága a ma­
művet írt Apáczai? [F ]
gyaroknál, olyan nagy a megvetés és - hogy a gyűlölet szót ne használjam - az
ellenszenv iránta. Szám ítva jóakaratú érdeklődésetekre, hallgatóim , mind a két
kérdést szeretném előttetek néhány durva ecsetvonással fe lvázo ln i. Ezért ism é­
telten kérlek benneteket, ajándékozzatok meg figyelm etekkel!
A z iskola, hallgatóim - hogy a meghatározáson kezdjem , am int azt minden
rendes értekezésben tenni illik tanítók és tanulók rendezett társulása, akik az
emberi életkörülm ények szem pontjából hasznos és szükséges ismereteket taní­
tanak és tanulnak. E társulás - m ivel tagjainak nagyon is eltérő volta miatt nem
lehet egyöntetű - az iskolaügyek szakértőinek gondos megfontoláson alapuló
rendszerezése szerint felo szlik alsó, közép- és felső iskolákra. Mégpedig úgy,
hogy az alsó iskolák népiskolák, m elyekben tu d n iillik leginkább az anyanyelven
való olvasást, helyes beszédet és írást tanítják a vallás elem eivel együtt. Ezért
ezeket anyanyelvi iskoláknak is h ívju k. ( ...)
A zt sem lehet figyelm en kívül hagyni, hogy an yan yelvi iskolák nélkül, me­
lyek a gyerm ekeket már zsenge korukban olvasásra és írásra tanítják, a keresz­
ténység szükségképpen szabados gondolkodássá és istentagadássá faju l. A pá­
paság alatt eltelt sok évszázad tapasztalata b izo nyítja, hogy ez magától bekövet­
kezik, ha elhanyagolják az állandó katekizm ustanítást, am ely pedig a tanulók
olvasni- és írni tudása nélkül bizony csaknem egészen sikertelen próbálkozás.
( ...) " (Apáczai Csere János: A z iskolák fölöttébb szükséges voltáról, 1656)
2 6 8 / Magyarország a kora újkorban

Lázár deák térképe a XVI. század elejéről. Ez volt az első Magyarországról készült térkép
I | Tájolja be északra a térképet, és fordítsa ennek megfelelően a könyvet! Hasonlítsa össze Lázár deák munkáját a mai
1 térképekkel! Hol talál jelentősebb eltéréseket az ábrázolásmódban és a tartalomban? Milyen információk olvashatók
le a térképről? Mondjon néhány konkrétumot! [F]
 /2 6 9

A kötetben előforduló új fogalmak

A 2006-ban kiadott tankönyvrendeletnek megfelelően kigyűjtöttük a tankönyvben újonnan előforduló történelmi szak-
kifejezéseket. Közülük csillaggal (*) jelöltük azokat, amelyek a Kerettantervi, és így az érettségi követelményekben is sze­
repelnek. Újnak tekintettük az általános iskolában már tanult szakszavakat is, de nem számítottuk ide a gimnáziumok és
szakközépiskolák 9. évfolyamának szakszavait, jegyzékünkben a könyv zárójeles szakszavait is feltüntettük, de terjedel­
mi okokból mérlegelnünk kellett, hogy az azonos jelentéskörbe tartozó szakszavak közül melyik szerepeljen (pl. a rendi­
ség mellett nem vettük a rend és a rendi gyűlés fogalmakat). A fogalmak tematikai csoportosítása azt jelzi, hogy a fogalom
tankönyvünkben elsősorban milyen tartalmi háttérrel fordul elő (pl. az aztékokkal kapcsolatban művelődéstörténeti vonat­
kozásokat találunk a könyvben).

Egyházi élettel kapcsolatos fogalmak: in vesztitú ­
ra*, kikö zö síté s*, zará n d o k*, e re klye *, in k v iz íc ió * ,
eretnekség*, ko ld u ló re n d e k*, refo rm áció *, protes­
táns*, e va n g é lik u s*, reform átus*, u n itá riu s*, e lle n re ­
fo rm á ció *, je z su itá k *, an g lik á n *, puritán*, clu n y i re­
form , katedrális, érsek, szim ó n ia , cö lib á tu s, bíboros,
konkordátum , ferencesek, d o m o nko so k, albigensek,
va ld e n se k , b o gum ilok, Treuga D e i, lovagrendek,
tem plom osok, jo h an n iták , nagy nyugati e g yh á zsza k a ­
dás, két szín alatti á ld o zá s, zsin at, kelyh esek, tábo-
riták, teológia, böjt, káptalan, legenda, b ú csú céd u la,
bűnbo csánat, va llá sh á b o rú , p red esztin áció , presbite­
rek, katolikus m egú julás, hugenotta, va llá si türelem ,
vallásszab ad ság
Gazdasággal kapcsolatos fogalmak: nyom ásos g az­
d álko d ás*, c é h *, regálé*, h a rm in ca d *, kap uad ó *, bá­
n yaváro s*, m e ző váro s*, gyarm atosítás*, ültetvény*,
világ k e re ske d e lem *, m anufaktúra*, m o n o p ó liu m *,
m erkantil izm u s*, áruterm elés, p én zg azd álko d ás, le-
vantei kereskedelem , H an za-ke re ske d e le m , te ch n ika i
fo rrad alo m , v íz ikerék, m ester, inas, legény, rem ek­
m u nka, kontárok, válság , fe lle n d ü lé s, cen tru m , p eri­
féria, posztó, m u n ka e rő h ián y, regálé, izm a e litá k , ka­
m ara haszn a, vá m , pénzrontás, urb ura, aranyfo rint,
dénár, m ező város, árum egállító jog, export, im port,
kiadási és fe lvásárlási rendszer, term elékenység, ve r­
senyképesség, kettős ad ó zás, libertás

Társadalommal kapcsolatos fogalmak: városi ön-

Állam- és jogtörténettel kapcsolatos fogalmak: királyi
u d var*, k am ara*, k a n c e llá ria *, b án *, v a jd a *, nádor*,
szu ltán *, ú riszé k *, p allosjog *, ko rm án yzó *, füstp énz*,
re n d kívü li h ad iad ó *, fekete sereg*, a b szo lu tizm u s*,
Jo g n yilatko zat*, rendi ko n fö d e ráció *, trónfosztás*, v á ­
lasztó fejed elm ek, k irá ly i tanács, o k le v é l, sheriff, par­
lam ent, rendi m o n a rch ia, rendi d u a lizm u s, e g ykam a­
rás, kétkam arás, végrehajtó hatalom , központosítás,
p e rszo n álu n ió , kánság, d espo tizm us, cárság, zsupán-
ság, khászb irto k, defterdár, vila je t, sza n d zsák , pasa,
kádi, ü tkö ző á lla m , ad o m án yo zás, dukátus, szo lg ab í­
ró, szé ke k, ko ro názás, tárnokm ester, d in a sztiku s p o li­
tika, háram lási jog, telekkatonaság, ítélőm ester, taná­
cso k, állam szö vetség , alko tm án yos m o n a rch ia, felelős
korm ány, ce n zu s, intendánsok, reguláris hadsereg,
örökös tartom ányok, Szent Korona-tan, szabad király-
vá la sztá s, nagyhatalom , rendi alko tm án y, új sze rze ­
m ény, t'egyverváltság
Általános politikatörténeti fogalmak: keresztes had já­
ratok*, h u szitá k*, reco nq u ista*, vég várren d szer*, hó­
doltság*, fa n atizm u s, zso ld o s, adó, m órok, gazdasági
és társadalm i m o d ell, régió, ra d iká lis, m érsékelt, por­
tya, kora újko r, fo rrad alo m , in d ex, k a ló z, tengeri ha­
talm ak, hatalm i eg yensúly, kom prom isszum
k o rm án yza t*, hospes*, vá rn é p e k*, várjo b b ág yo k*,
sze rvie n s*, b an d ériu m *, b áró*, nem es*, A ra n y b u l­
la *, fám iIiaritás* s z é k e ly e k *, sz á s zo k *, k u n o k*, ren­
diség*, sz p á h i*, ja n ic s á r* , szabad k irályi váro s*,
fő nem es*, kö zn em es*, k ile n ce d *, ősiség*, C o rv i­
n a*, k o n kvisztá d o r*, örökös job b ágyság*, h ajd ú *,
k u ru c*, la b a n c*, kom m una, polgárm ester, p atríciu s,
plebs, lord, p arasztfelkelés, kó b o rló k, báró, etnikai
visz o n y o k , já sz o k , b eolvad ás, telek, tartom ányúr,
honorbirtok, b an dérium , bárói ligák, b érm u nka, b e l­
terjes gazd álko d ás, közvetítő kereskedelem , tőkés,
b ekerítések, d zsen tri, taláros nem esség, szabad költö­
zé s, három nem zet, k o lle k tív nem esség
Művelődéstörténettel és életmóddal kapcsolatos fo­
galmak: sk o la sztika *, egyetem *, lovagi kultú ra*, ro­
mán stílus*, gó tika*, hiteles h e ly *, re n e szá n sz*, hum a­
n izm u s*, Szent K oro na, pestis, népsűrűség, k a ra ve lla ,
puskapor, könyvnyo m tatás, fakultás, szabad m ű vé ­
szetek, m agister, doktor, triviu m , q u a d riv iu m , tám pil-
lér, csú csíve s b oltozat, ró zsaa b lak, lakó to ro ny, gyer­
m ekhaland óság, történelm i dem ográfia, geszta, inka,
azté k, m aja, b arokk, helio cen triku s világ ké p , utópia,
kis jé g ko rszak, kollégium o k
IDŐ NYUGAT-EURÓPA KÖZÉP-EURÓPA MAGYAR TÖRTÉNELEM BALKÁN és KELET-EURÓPA EURÓPÁN KÍVÜLI VILÁG ÉLETMÓD, TECHNIKA
997 a Capetingek
1000 1 0 0 0 k ö r ü l az inkák
hatalomra jutása 1 0 0 0 k ö r ü l a kínaiak lőport alkalmaznak
997-1038 megalapítják Cuzcot
Franciaországban Szent István
1020 1 0 1 0 k ö r ü l megjelenik Európában az Indiából
behozott sakk

1040 1051 é s 1052 III. Henrik 1 0 5 2 a westminsteri apátság építésének kezdete

S T Í LUS
sikertelen támadásai 1 0 5 5 a tihanyi alapítólevél kiadása

Trónviszáiy
1066 Hódító Vilmos
1060
Hastingsnél legyó'zi az ango­ 1077-1095
1061 megalakul a Hanza a bayeux-i szőnyeg készítése
lokat Szent László
1 0 7 7 Canossa-járás

R O M Á N
1095 II. Orbán a clermont-i
1080 1091 Szent László meghódítja
zsinaton meghirdeti a keresztes 1 0 8 5 a Domesday Book kiadása
Horvátországot
hadjáratot
1100 1095-1116 1 1 0 5 Könyves Kálmán keresztes államok
vízzel hajtott mechanikus óra Kínában
Könyves Kálmán meghódítja Dalmáciát alakulnak Palesztinában

1122 Wormsban konkordá­

I N V E S Z T I T Ú R A H A R C
H Ű B É R IS É G

1120 1 1 1 5 a clairvaux-i apátság alapítása

tumot köt a pápaság és a csá­
1119a bolognai egyetem alapítása
szárság

Trónviszály
1140 1 1 5 4 a Plantegenet-ház hata­ felbomlik Lengyelország
trónra lép Mánuel (1 1 4 3 ) a gótika megjelenése
lomra kerülése Angliában egysége Á R P Á D - H Á Z

H A D J Á R A T O K
1160 1 17 2 -11 9 6 7 174 Szaladin 1 1 5 0 a párizsi egyetem alapítása
1 1 7 6 legnanói csata Bizánc második fénykora
III. Béla elfoglalja Szíriát 1163 a párizsi Notre-Dame építésének kezdete

7180 k ö rü l a szélmalmok megjelenése Európában

1180 7 ÍŐZHattinnál legyőzik
7181 III. Béla elrendeli a személye előtt tárgyalt

Trónviszály
a keresztes hadakat
ügyek írásba foglalását
1 2 1 2 gyermekek keresztes
1200
hadjárata 1 2 0 0 k ö r ü l a jegygyűrű elterjedése Európában
1 2 0 2 - 1 2 0 4 a IV. keresztes
1 2 1 4 a franciák legyőzik 1 2 0 0 k ö r ü l Anonymus Gesta Hungaroruma

KE RESZTES
1205-1235 1 2 1 3 összeesküvők megölik hadjárat során elfoglalják 1 2 0 6 Dzsingisz kán
az angolokat (Bouvines) 7202 az arab számok átvétele Európában
II. András II. András feleségét, Gertrúdot Bizáncot - megkezdi hódításait
1215 a Magna Charta kiadása 7270Szent Ferenc megalapítja a Ferenc-rendet
a Latin Császárság létrejötte
1 2 1 5 a pápa bevezeti 7270 k ö r ü l Angliában megjelenik a cseréptető
az inkvizíciót

G Ó T I K A
7275 Szent Domonkos megalapítja
1220 1 2 2 6 a Német Lovagrend 1222 II. András kiadja
1235-1270 1 2 2 3 a Kalka folyónál a Domonkos-rendet
megtelepedése az Aranybullát
IV. Béla a tatárok legyőzik a kunokat 1 2 3 6 Julianus barát a Volgánál rátalál a keleten
a Baltikumban 1 2 3 2 a kehidai oklevél
maradt magyarokra
1 2 4 0 Kijevet beveszik
1240
a tatárok 1248 Granadában megkezdik az Alhambra
1241-1242 tatárjárás
7240 csata a Néva folyónál építését
1 2 4 2 a csúd-tavi csata
1278 I. Rudolf Morvamezőnél 1 2 7 0 Aquinói Szent Tamás: A teológia
1260 1 2 7 3 Habsburg Rudolfot
- IV. László magyar király 1 2 6 7 nemesként említik a 1261 a Latin Császárság a mongolok befejezik rendszere
német-római császárrá
R E N D I S É G

segítségével - legyőzi 1 2 7 2 -12 9 0 szervienseket megszűnése Kína meghódítását 1 2 7 5 Marco Polo Pekingben
választják
II. Ottokárt IV. (Kun) László 1 2 7 9 a budai zsinat eltörli a tüzesvaspróbát
7297 elesik Akkon, 1 2 8 3 Kézai Simon megkezdi krónikája írását
1280 1 2 9 5 I. Edward összehívja 1 2 8 2 Kun László szétveri
129 0 -13 0 1
az utolsó keresztény erőd 1 2 8 9 klisével nyomtatnak Itáliában
az első angol rendi gyűlést a kunokat
a Szentföldön 1 2 9 0 az első szemüveg Észak-ltáliában
III. András
1302 IV. (Szép) Fiilöp
1300 1 3 0 6 a Pr'emysl-ház 130 1 Oszmán (1 2 8 1 - 1 3 2 6 ) 1 3 0 0 k ö r ü l először állítanak elő Európában
összehívja az első francia 1301 kihal az Árpád-ház
kihalása megalapítja államát puskaport
rendi gyűlést
 M AGYAR TÖRTÉNELEM c.iDÓDA EURÓPÁN KÍVÜLI
ID Ő N Y U G A T-E U R Ó P A KÖZÉP-EURÓPA BALKAN es KELET-EUROPA „ ÉLETM ÓD, TEC H N IKA
VILÁG
1300

Trónviszály
1 3 1 5 a svájciak
1 3 0 9 - 1 3 7 8 a pápák avignoni 1308-1342 1301 Károly Róbert 1 3 0 7 -1 3 2 1 Dante: Isteni színjáték
Morgartennél legyó'zik a
fogsága 1. Károly első megkoronázása 1 3 1 5 k ö r ü l Lyonban megindul a selyemgyártás
Habsburgokat

1 3 2 0 k ö r ü l helyreáll Len­
1320 1312 rozgonyi csata 1 3 2 0 k ö r ü l a reneszánsz kezdete Itáliában
1 3 2 8 kihal a Capeting-ház, a gyelország egysége
1321 Csák Máté halála 1 3 2 4 az ágyú első alkalmazása Európában

trónt a Valois-család szerzi meg
1337 a százéves háború
1340
kezdete
73 4 8 a nagy pestisjárvány
A N J O U - H Á Z
1 3 3 3 -1 3 7 0
1335 visegrádi királytalálkozó 1 3 2 8 a fűrészmalom feltalálása
III. (Nagy) Kázmér
1 3 2 5 - 1 3 4 4 Ibn Battuta beutazza a Közel­
1 3 4 7 - 1 3 4 8 Nagy Lajos és Távol-Keletet
o 1356 IV. Károly kiadja a első nápolyi hadjárata 1 3 5 4 a törökök megvetik lá­ 7345Tenochtitlan azték 1 3 4 7 az első kémények megjelenése

G Ó T I K A
k e z d e te ~” Német Aranybullát 1342-1382 1 3 5 0 a második nápolyi hadjárat bukat Európában főváros megalapítása Velencében
1 3 5 8 francia parasztfelkelés 00 Nagy Lajos 1351 Nagy Lajos törvényei 1 3 5 8 k ö r ü l elkészül a Képes Krónika
(Jacquerie) u 1 3 5 3 Boccaccio: Decameron
L 1 3 6 0 k ö r ü l Kolozsvári Márton és György megal­
1360
kotják a Szent György- és a Szent László-szob-
1 3 7 8 - 1 4 1 7 a nagy nyugati 1 3 7 0 - 1 3 8 2 Nagy Lajos rot
egyházszakadás lengyel király 1 3 6 0 -tó l a flamand művészet virágzása

T E R J E S Z K E D É S
1 3 6 7 a pécsi egyetem alapítása
1 3 7 0 k ö rü l kiépül a diósgyőri gótikus királyi vár

1380
I
1 3 8 0 kulikovói csata
1 3 9 7 temesvári országgyűlés 1389 a törökök Rigómezőnél 1 3 8 0 Timur Lénk 1 3 8 0 John W yclií lefordítja angolra a Bibliát
R E N D I S É G

Trónviszály
- EJ Á Z
1381 angol parasztfelkelés 1 3 7 4 kassai privilégiumok 1387-1437
- a telekkatonaság bevezetése legyőzik a szerbeket meghódítja 1 3 8 7 a Medici bankház alapítása
(Wat Tyler) 1 3 8 6 lengyel-litván unió Zsigmond
1396 Zsigmond nikápolyi Közép-Ázsiát 1 3 8 8 a z első köztisztasági törvény Angliában
veresége
L U X E M B U R G

1 4 0 0 k ö r ü l a háromárbocos karavella megjele­

1400

74 75 azincourt-i csata, angol
győzelem
1 4 2 9 Orléans ostroma, Jeanne
1420
d'Arc fellépése
1431 Jeanne d'Arc megégetése
O S Z M Á N
1 4 0 4 Zsigmond érvényesíti a királyi 1410 a grünwaldi csatában a 1 4 0 2 az ankarai nése
1 4 1 4 - 1 4 1 8 konstanzi zsinat
tetszvényjogot lengyelek legyőzik a Német csatában Timur Lénk 1 4 0 0 k ö r ü l a leprát kiszorítják Európából
1415 Húsz János megégetése
1 4 0 5 városi törvények Lovagrendet legyőzi az oszmánokat 1 4 0 5 - 1 4 3 3 Cseng Ho kínai utazó afrikai útja
1 4 0 8 a Sárkányos Rend alapítása
1 4 2 0 a pekingi Tiltott 1 4 2 0 -a s é v e k Zsigmond gótikus palotát építtet
1 4 2 8 Galambóc sikertelen ostroma
Város felépítése Budán
1 4 4 4 először jelenik meg a sávos, kettős keresz­
HABSBURGOK JAGELLÓK

1440
1 4 3 7 kápolnai unió tes országcímer Ulászló pecsétjén
1 4 1 9 - 1 4 3 4 huszita háborúk 1 44 0 -14 4 4 1443-1444 Hunyadi 7447 Vitéz János a íerrarai egyetemre küldi uno-
Trónviszály

1 4 3 4 lipanyi csata 1. Ulászló hosszú hadjárata kaöccsét, Csezmicei Jánost, a későbbi Janus

R E N E S Z Á N S Z
1453 a százéves háború befe­
1444 Hunyadi várnai veresége Pannoniust
jezése
1 4 5 6 nieszavai statútumok 1448 Hunyadi 1453 a törökök beveszik 1 4 5 0 k ö r ü l Gutenberg felfedezi a könyvnyom­
1 4 5 5 - 1 4 8 5 rózsák háborúja
1 4 5 3 -1 4 5 7 rigómezei veresége Bizáncot tatást
1 4 6 3 bécsújhelyi egyezmény V. László 1456 a nándorfehérvári diadal 1 4 5 0 k ö r ü l a budai apácák számára lemásolják
az 1370 körül készült legrégibb, teljesen magyar
nyelvű könyvet, a Jókai-kódexet
1 4 6 0 -a s é v e k kancelláriai, bírósági
1460 1 4 6 5 Galeotto Marcio lesz a Corvina könyvtár
1458-1490 és adóreform
HUNYADIAK

vezetője
1 4 7 9 Spanyolország létrejötte Hunyadi Mátyás 1471 összeesküvés Mátyás ellen
1 4 6 7 a pozsonyi egyetem alapítása
1 4 7 9 kenyérmezei csata
1 4 7 6 - tó l Beatrix királyné révén teret hódít Ma­
1480
1 4 8 5 a Tudor-ház hatalomra 1 4 9 9 az önálló Svájc 1 4 8 5 Mátyás elfoglalja Bécset 1 4 8 0 a z oroszok lerázzák a gyarországon a reneszánsz
kerül Angliában létrejötte 1 4 8 6 nádori törvények tatár igát 7477 a brassói Fekete-templom átadása
1 4 8 8 Thuróczy János krónikája
 B A L K Á N ÉS EU RÓ PÁ N
ID Ő N Y U G A T -EU R Ó P A K Ö Z É P -E U R Ó P A M A G YA R TÖ R TÉN ELEM É L E T M Ó D , T E C H N IK A
K E LET -EU R Ó P A K ÍV Ü L I V IL Á G

1490 1 4 9 2 Kolumbusz
1 49 0 -15 1 6 felfedezi Amerikát 1 4 9 8 a fogkefe megjelenése Kínában - a plusz
II. Ulászló 1 4 9 8 A portugálok és a mínusz bevezetése a matematikában
q elérik Indiát
_i ln
LU 1 5 1 4 Dózsa-tele 'LU 1 5 1 9 - 2 2 Magéi Ián 1 5 0 0 Paracelsus felfedezi a hidrogént
1500 1 5 1 7 Luther Márton fellépése o
parasztháború Q körülhajózza a Földet 7576 a kávé megjelenése Európában
< 1 51 6 -15 2 6
sz
II. Lajos N 1 5 2 3 Mexikóból behozzák Európába a pulykát
1520 0 1 5 2 4 - 1 5 2 6 német LO
1 5 2 6 a cognac-i liga létrejötte 1 5 2 6 -1 5 4 0 1 5 2 8 Bajorországban megjelenik a Magyaror­ N
'< parasztháború 1521 Nándorfehérvár eleste
1 52 6 -15 6 4 Szapolyai János Ez szágról készült első térkép, Lázár deák mun­ ln
^ 1 5 2 9 - 1 5 5 5 német 1 5 2 6 a mohácsi vész
Z
I. Ferdinánd i- kája
vallásháború 1 5 3 2 Kőszeg ostroma
1 5 3 6 Kálvin János fellépése z 1 5 3 4 megjelenik Luther német nyelvű Bibliája '<
lu 1 5 2 9 Bécs ostroma '< N
0É 1 5 3 9 Peré feltalálja a művégtagot
cn
1541 Buda eleste 7547IV. (Rettegett) N LU
1540 1 5 4 5 - 1 5 6 3 tridenti zsinat lr> 7545 megkezdődik az
1552 török hadjárat a magyar végvárak ellen Iván cári címe 0 1 5 6 0 k ö r ü l megjelenik a Törökországból beho­
ezüstbányászat a Z
zott tulipán, a Közép-Amerikából behozott do­ LU
dél-amerikai Potosiban
1560 1 5 6 2 - 1 5 9 8 hugenotta háborúk hány és burgonya cm
1 5 6 6 Szigetvár ostroma 1 5 7 7 - 8 0 Drake kapi­
1 5 6 6 - 1 6 0 9 németalföldi 1 5 7 3 Henrik-féle cikkelyek 1 57 1 -15 8 6 7575 A római II Gesú megépítése, a barokk
1 5 6 8 drinápolyi béke tány körülhajózza a
szabadságharc O 1 5 7 6 -1 6 0 8 Báthori István kezdete
Földet

1 5 8 8 a Nagy Armada pusz­ 1 5 8 4 az első 1 5 8 2 XIII. Gergely pápa naptárreformja

1580
tulása Ü észak-amerikai angol gyar­ 1 5 8 9 az első vízöblítéses W C és Lee kötőgépe
0 1 5 9 1 - 1 6 0 6 tizenöt éves
1 5 8 9 a Bourbon-ház kerül ha­ U_ mat (Virgínia) Angliában
LU háború
talomra Franciaországban C£ 1 6 0 0 a brit Kelet-indiai 1 5 9 0 megjelenik Károli Gáspár bibliafordítása
Z
1 5 9 8 nantes-i edictum LU Társaság megalakulása (vizsolyi Biblia)
1605-1606

Trónviszály
</s LU 1 6 1 4 a z első angol
1600 D 1 60 8 -16 1 9 Bocskai István 1 6 0 4 - 1 6 0 6 Bocskai 1 6 0 8 Hans Lippershey feltalálja a távcsövet
1 6 0 3 a Stuart-ház uralkodik Angliában kereskedőtelep Indiában
II. Mátyás 1 61 3 -1 6 2 9 szabadságharca 1 6 0 9 a tea behozatala Kínából
5 1619a hollandok
N Bethlen Gábor 1 6 0 6 a bécsi és a Zsitva-toroki 1 6 1 5 pénzbedobós dohányadagolók az angol
1 6 1 8 - 1 6 4 8 harmincéves háború megalapítják Batáviát
sz béke megkötése kocsmákban
h- (a mai Dzsakartát)
O
D 1 6 2 0 fehérhegyi csata 76 3 7 Japán elzárkózik
1620 _ j u 1621 nikolsburgi béke 1 6 2 6 Káldi György katolikus bibliafordítása
1 6 3 0 -16 4 8 a külföldiek elől
c I. Rákóczi
16 4 0 az angol parlament szembe­ D
1640 N CQ György
W) száll a királlyal 1631 a szerzői jog jelzésének bevezetése
LO 1 6 4 9 az oroszok elérik
1642-1649 polgárháború Angliában 1 6 4 8 vesztfáliai béke 1 6 5 7 -1 7 0 5 1 6 4 8 -16 5 8 1 6 4 5 linzi béke Angliában
CQ a Csendes-óceánt
< 1 6 4 9 1. Károly kivégzése I. Lipót II. Rákóczi 1 6 4 0 Az első pamutgyár Manchesterben
< György
1653-1658 Cromwel 1nyílt diktatúrája
i
ÜJ 1 6 6 0 Váradot elfoglalja
1660 h—
LU
O a török 7667 megjelenik Zrínyi „Az török áfium ellen 0
N 1 6 6 3 Köprülü-féle
1 6 6 0 restauráció 1 6 6 4 a „szégyenteljes" való orvosság" című műve cm
reformok az
Angliában vasvári béke 7665 a londoni pestisjárvány (60 000 halott) <
GO Oszmán Birodalomban CQ
16 6 0 - a s é v e k 7666 a nagy londoni tűzvész
Q
q Wesselényi-féle összeesküvés

1680 1 6 8 6 Buda felszabadítása

ln 1 6 8 5 a nantes-i 1 6 8 7 a magyar rendek 1 6 8 5 a kínai kikötők
'LU Nagy Péter reformjai 1 6 9 4 az Angol Bank megalapítása
edictum visszavonása lemondanak megnyitása a külföldi
o Oroszországban 1 6 9 8 a londoni értéktőzsde megnyitása
1— 1 6 8 9 Jognyilatkozat a szabad királyválasztásról kereskedők előtt
< 1 6 9 9 karlócai béke
1 7 0 5 -1 7 1 1 1 7 0 2 az első napilap Angliában
1700
I. József 1 7 0 5 -1 7 1 1 1 70 3 -1 7 1 1 1 7 0 9 az angol Darby kokszot alkalmaz faszén
II. Rákóczi Ferenc Rákóczi-szabadságharc 1 7 0 0 - 1 7 2 1 északi helyett a vasolvasztásnál
1 7 0 1 - 1 7 1 4 spanyol örökösödési háború
1 7 0 5 szécsényi, háború 1 7 1 2 Mányoki Ádám megfesti II. Rákóczi Fe­
1 7 0 4 höchstadti csata
1 7 0 7 ónodi, 1 7 0 3 Szentpétervár renc portréját
1 7 0 9 malplaqueti csata
77 0 8 sárospataki országgyűlés megalapítása 7777 az első szabadkőműves páholy London­
1 71 1 szatmári béke ban
777 9 Deíoe megírja a Robinson Crusoe-t
 -■ . .

5 revekenysegköz|)ontu
történelem tanítás

A Forrásközpontú történelem sorozat tankönyvei kísérletet tesznek a történelmi múlt forrás­

központú feldolgozására, és lehetőséget adnak a tanulói tevékenységekre épülő történelemta­
nításra. A sorozat nem azért újdonság, mert a kötetek bőséggel tartalmaznak forrásokat, hanem
azért, mert a tankönyvek pedagógiai apparátusa és szerkezete is maximálisan a forrásközpontú
történelemtanítást szolgálja, a tananyag mennyisége pedig elegendő időt biztosít ehhez.
Minden lecke három részből áll, s ezek a tankönyvből elsajátítható tudás három szintjét is jelen­
tik. A rövid, 1-1,5 oldalnyi szerzői szöveg adja meg a források földolgozásához és a korszerű
történelemszemlélet kialakulásához szükséges alapismereteket.
Az Archívum rész szöveges forrásai, képei, térképei, ábrái, diagramjai és a hozzájuk tartozó fel­
adatok lehetővé teszik, hogy a tanulók több oldalról, mélyebben ismerjék meg az adott témát
vagy korszakot, és fejlesszék a történelem megértéséhez szükséges képességeiket (forráshasz­
nálat, szaknyelv alkalmazása, tér- és időbeni tájékozódás, az eseményeket alakító tényezők
feltárása stb.). A 10. évfolyamos kötet külön értéke a szöveges források sokszínűsége és a nehe­
zen áttekinthető eseményeket, folyamatokat bemutató ötletes ábraanyag.
A Nézőpontok című rész leckénként egy-egy történelmi probléma, vitakérdés több szempontú
elemzésére ad módot.
A kötetet kiegészítő szinkrón időtábla gyors tájékozódást biztosít.
Tankönyvsorozatunk ösztönzi és segíti az új vizsgakövetelményeknek megfelelő szaktanári gya­
korlat kialakítását, alkalmazását, a tananyag komplexebb feldolgozását, egy használhatóbb
történelemtudás megszerzését.

Néhány adat a 10. évfolyamos kötetről

■ i±o lecke - mindössze 55 oldalnyi tanulnivaló
■ kb. 370 szöveges forrás
■ 265 kép, 107 térkép, 79 ábra, 13 táblázat
■ több mint 1300 kérdés és feladat
■ színjelölés mutatja a forrás tartalmát
■ piktogramok jelzik a forrással leginkább fejleszthető kompetenciákat
■ betűjelzések tájékoztatnak arról, hogy milyen formában ajánlott a forrás feldolgozása