Állati és növényi szövetek

Növényi szövetek:
A szárazföldi növényekben jelennek meg a szövetek, szervek

1. Állandósult szövetek:
- bőrszövet :
 véd a környezeti hatásoktól
 sejtjei laposak, szorosan illeszkednek egymáshoz
 egy rétegben borítják a sejt felszínét
 némelyik között anyagvándorlás folyik
- szállítószövet:
 behálózza az egész növényt,
 csövek, szállítónyalábok
 szervetlen és szervetlen anyagokat szállít
- alapszövetek:
 bőrszövet és szállítószövet között helyezkedik el
 levelekben: táplálékkészítő alapszövet
 termésben , gumókban: raktározó alapszövet
 szárban: szilárdító alapszövet
2. osztódó szövetek: belőlük képződik az összes szövet

Állati szövetek:
Az állati és emberi szövetek sejtekből és sejtközötti állományból áll.

I. hámszövet:
 szorosan illeszkedő sejtekből áll, sejtközötti állománya alig van
 külső és belső felületeket borít, véd , határol, összekapcsol a környezettel
1. Többrétegű elszarusodó hám:
 testünk külső felszínét borítja
 verejtékmirigy , faggyúmirigy
2. Egyrétegű hám
 testünk belső felületeit borítja
 pl,: vérerek, húgyhólyag fala

II. Kötő és támasztószövetek:
Sejtek mellett gazdag sejtközötti állomány van.
1. Kötőszövetek
 szerveket, szervrészeket kapcsolnak össze
 sejtjei között sok a sejtközötti állomány
- lazarostos kötőszövet (pl. bőrben)
- inszövet
- zsírszövet – sejtjei zsírt raktároznak
- vérszövet - folyékony sejtközötti állomány
2. Támasztószövetek
Alakot formál, formát határoz meg, védelmet nyújt. Testünk szilárd vázát adja.
 Sejtjei nem illeszkednek szorosan, jellegzetes sejt közötti állomány
-csontszövet: sejtközötti állomány az ásványi anyagoktól szilárd
- porcszövet: sejtközötti álománya rugalmas a rugalmas rostok miatt

III. Izomszövetek
Összehúzódásra és elernyedésre képes szövetek
1. Harántcsíkot izomszövet:
 mikroszkópikus képén haránt irányú, rostokra merőleges csíkozottság
figyelhető meg
 vázizomzat
 gyors összehúzódásra, nagy erőkifejtésre képes, fáradékony
 akaratunkkal irányítjuk
2. Simaizomszövet:
 gerincesekben a belső szervek izomzatát építi fel
 lassú, tartós összehúzódásra képes , nem fejt ki nagy erőt
 akaratunktól független mozog
 pl.: tápcsatorna , erek fala stb.
3. Szívizomszövet:
 mikrószkópikus képe harántcsíkolt
 hosszú ideig tartó nagy erőkifejtésre képes
 akaratunktól függetlenül mozog
 szívben
IV. Idegszövet:
 Agyvelőt, gerincvelőt, idegeket
 idegsejtekből és támasztósejtekből áll
 idegsejt: test, rövid- hosszú nyúlvány, idegvégződések
 ingerelhető, ingerületet vezet
 rövid nyúlvány felveszi az információt, hosszú - idegrost (velőshüvely borítja,
szigetel) leadja