NAT

2020

Magyar nyelv
7
tankönyv
szós zerk ezet

lés
érve
szóössz
etétel
meg győz és

é pz és
s z ó k
fe ls zó la lá s

h o zz á sz ó lá s

vita

mondat
 Magyar nyelv
Tankönyv 7.
 9. Viszonyok a nyelvben

A kiadvány 2022. 03. 18-tól 2027. 08. 31-ig tankönyvi engedélyt kapott a TKV/322-7/2022. számú
határozattal.
A tankönyv megfelel a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló
110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet alapján készült, 2020. 01. 31. után kiadott 5–8. évfolyam magyar
nyelv és irodalom tantárgy kerettantervének.

A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértő: Nádasi Ildikó

Tananyagfejlesztők: Sápiné dr. Bényei Rita, dr. Dobi Edit
Kerettantervi szakértő: dr. Kiss Gabriella
Lektor: Tankó Istvánné
Illusztráció: Pap Katalin
Fotók: © Shutterstock
Szerkesztették az Oktatási Hivatal Tankönyvfejlesztési Osztályának munkatársai.

A tankönyv szerkesztői ezúton is köszönetet mondanak azoknak az íróknak, költőknek,

képzőművészeknek, akiknek alkotásai tankönyveinket gazdagítják.

© Oktatási Hivatal, 2021

ISBN 978-963-19-9827-6

Oktatási Hivatal
1055 Budapest, Szalay utca 10–14.
Telefon: (+36-1) 374-2100
E-mail: tankonyv@oh.gov.hu

A kiadásért felel: Brassói Sándor mb. elnök

Raktári szám: OH-MNY07TB
Tankönyvkiadási osztályvezető: Horváth Zoltán Ákos
Műszaki szerkesztő: Karácsony Orsolya
Grafikai szerkesztő: Pétery Anna Patrícia
Nyomdai előkészítés: Gyarmati Imre
Terjedelem: 12,87 (A/5) ív
Tömeg: 275 gramm
1. kiadás, 2022

Ez a tankönyv a Széchenyi 2020 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program EFOP-

3.22.-VEKOP-15-2016-00001. számú, „A köznevelés tartalmi szabályzóinak
megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfej-
lesztés” című projektje keretében készült. A projekt az Európai Unió
támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával
valósult meg.

Gyártás: Könyvtárellátó Nonprofit Kft.

Európai Szociális
Alap

2
8. A határozók: kivel, mivel, kinek, minek, miért?

Magyar nyelv
Tankönyv

Oktatási Hivatal

3
 Tartalom

A tankönyv és a leckék felépítése, a tanulás módszerei, fő tartalmi elemek . . . . . . . . . . . . . . . 5

A 6. osztályban tanultak áttekintése: szófajok, helyesírásuk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
Szóalkotásmódok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13
Szóképzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13
Gyakoroljunk!. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
Szóösszetételek: az alárendelő szóösszetétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18
Szóösszetételek: a mellérendelő szóösszetétel, a szóösszetételek helyesírása . . . . . . . . . 21
Gyakoroljunk! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25
Összefoglalás: szóalkotásmódok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
A szószerkezetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30
Viszonyok a nyelvben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30
Az alárendelő szószerkezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35
A mellérendelő szószerkezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40
Részösszefoglalás: a szószerkezetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44
A mondat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48
Mi a mondat? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48
A mondatfajták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52
A mondat szerkezeti típusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56
Összefoglalás: a mondat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61
Szövegértés: Visegrád. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65
A mondatrészek I. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68
A „főszervező” a mondatban: az állítmány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68
Az alany . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75
A tárgy. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84
Részösszefoglalás: a mondatrészek I. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91
Szövegértés és szövegalkotás: Sirok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95
A mondatrészek II. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97
A határozók I.: hely, idő, mód, állapot. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97
A határozók II.: ok, cél, eszköz, társ, részes, állandó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102
A jelzők. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106
Összefoglalás: a mondatrészek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112
Összefoglalás: a mondat és a mondat alkotóelemei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115
Kommunikáció, könyvtárhasználat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120
A digitális írásbeliség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120
Tájékozódjunk a könyvtárban! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123
Érvelés, meggyőzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126
Vita, felszólalás, hozzászólás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130
27 helyszín – 27 feladat: tanév végi összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133
Forrásjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139

4
  A tankönyv és a leckék felépítése,
  a tanulás módszerei, fő tartalmi elemek

Ez a tankönyv a magyar nyelv mondattani jellemzőit, a szövegértés és a szöveg-

alkotás támpontjait, a véleménynyilvánítás különböző formáit ismerteti meg
veletek. Megmutatja azokat a módszertani eszközöket, technikákat, amelyeket
alkalmazva meggyőzően, összefüggően mutathattok be különböző témákat.
Erre szükségetek lesz iskolai keretek között és a mindennapi életetekben is.
Mindig tartsátok szem előtt: magyarnyelv-órákon olyasvalamiről gondol-
kodtok, amit a mindennapi kommunikáció során magabiztosan használtok: a
nyelvről! A cél az, hogy megtanuljátok felismerni a nyelvben azokat a részlete-
ket, szabályokat, amelyeknek fontos szerepük van abban, hogy a nyelvünk úgy
működik, ahogy!
Abból indulunk ki, hogy elsajátítottátok, és a mindennapokban zökkenő-
mentesen használjátok a magyar nyelvet, közben pedig valamilyen idegen
nyelvet is tanultok. A tankönyv leckéivel abban kívánunk segíteni nektek, hogy
mélyebben megértsétek nyelvünk rendszerét, a szó- és a mondatalkotás sza-
bályait, ezáltal támpontot kapjatok a magyarnak az idegen nyelvekkel való ös�-
szehasonlításához is. Ha ugyanis jobban megértitek anyanyelvetek működését,
sikeresebbek lesztek az idegen nyelvek használatában is.
A leckék felépítése, eszközei
A leckék első része, a RÁHANGOLÓDÁS ismétlő, játékos feladatokkal ve-
zet be benneteket az új tananyagba. Ezek mozgósítják kreativitásotokat,
segítenek előhívni emlékeitekből azokat a tapasztalatokat,
ismereteket, amelyek jól jöhetnek a lecke feldolgozásában. Mf. 1.

Az útjelző táblák 5. vagy 6. osztályban tanult ismeretanyaghoz vezetnek ben-

neteket, amelyeket hasznos lehet feleleveníteni ahhoz, hogy az új lecke anyagát
könnyebben megértsétek.
5.-es, 6.-os
tankönyv

A hivatkozások az alábbi linkeken elérhető tananyagra utalnak.

5.-es tankönyv: https://www.tankonyvkatalogus.hu/site/kiadvany/
OH-MNY05TB (Elérés ideje: 2021. 11. 30.)
6.-os tankönyv: https://www.tankonyvkatalogus.hu/site/kiadvany/
OH-MNY06TB (Elérés ideje: 2021. 11. 30.)
Útjelzők mutatnak jelen tankönyv korábbi leckéire és a munkafüzet feladataira is.
jelen
tankönyv munkafüzet

5
 A leckék JELENTÉSTEREMTÉS szakasza új témát dolgoz fel, elsősorban gya-
korlati feladatokkal. Azt szeretnénk, hogy minél több összefüggésre ti magatok
jöjjetek rá, a tankönyv leckéi pedig megtanítanak arra, milyen fogalmakkal és
hogyan beszéljetek a tapasztalt anyanyelvi jelenségekről. Mivel a következteté-
sek levonását az együtt gondolkodás, a vélemények összevetése és mérlegelése
megkönnyíti, gyakran fogtok párban, csoportban dolgozni. Ugyanakkor az ön-
álló munka is fontos, mert bizonyos helyzetekben egyedül is be kell tudnotok
mutatni egy-egy témakört.
Az új nyelvtani ismeretanyag feldolgozásához az Országos Kéktúra szöve-
geit hívjuk segítségül, amelyek élő nyelvünket testesítik meg. A szövegben lévő
kiemeléseket érdemes különös figyelemmel elolvasni. Reméljük, hogy a magyar-
országi túraútvonal nyelvtanórai tanulmányozásával kedvet kaptok hazánk tája-
inak bejárására, természeti szépségeinek, történelmi és épített nevezetességei-
nek megismerésére.
A tananyag fejlesztői köszönik a Magyar Természetjáró Szövetségnek a hoz-
zájárulását ahhoz, hogy a Kéktúra gazdag képanyagát és szövegeit nyelvtan-
tanítási céllal felhasználhatták.

A leckék végén összegyűjtött KULCSSZAVAK és a FELELETTERV mutatják röviden, miről

szól a tananyag. Ezekre támaszkodva logikus lépésekben, megfelelő fogalmakkal össze
tudjátok foglalni a lecke tartalmát. Kíváncsiak vagyunk a véleményetekre: a REFLEKTÁLÁS
keretében adott feladatok lehetőséget kínálnak arra, hogy bátran elmondjátok, leírjátok
saját tapasztalatotokat, meglátásaitokat egy-egy lecke témájával kap-
csolatban. Mf. 3. a

Hogy az egyes leckék tananyagát könnyebben el tudjátok sajátítani, a

legfontosabb kulcsszavakat vastag betűvel, a fogalmak értelmezését
és a lényeges tudnivalókat színes háttérrel emeltük ki.

A tájékozódást a leckékben a következő ikonok segítik.

egyéni munka pármunka csoportmunka projektmunka

szabály hasznos tanács érdekesség internetes hivatkozás

Magyarázzátok el! Légy óvatos!

6
 A Kéktúra hosszabb
és rövidebb szaka­
szokból álló túra­
útvonal, amelyet
fehér alapra festett
kék sávval jelölünk.
Tájegységeken ke­
resztül húzódik, ezért
útközben garantáltan válto­
zatos természeti és épített
látnivalókban lehet részed.
Az Alföldi, az Országos és
A Kéktúra útvonala a Rockenbauer Pál Dél-du-
nántúli Kéktúra több hos�-
szabb és rövidebb túraszakaszból áll, de a kiírás általános szabályai szerint
nem kell sorrendben haladni a teljesítésükkel. Például a 27 szakaszra osztott
Országos Kéktúra két végpontja – Hollóháza és Írott-kő – között bármelyik
igazolóponton elkezdhető és befejezhető a kéktúrázás, tetszőleges irányban
haladva.
Útvonalkövető túramozgalmakról van szó, vagyis ha el akarunk jutni A-ból
B-be, akkor a fehér alapon kék sávval jelölt útvonalon kell haladnunk. Azt, hogy
az útvonalat követve teljesítettük a Kéktúrát, azzal igazolhatjuk, hogy a Magyar
Természetjáró Szövetség által kiadott igazolófüzetbe összegyűjtjük az egyes
szakaszok bélyegzőhelyein beszerezhető pecséteket.

www.kektura.hu/tudastar-cikk/a-kekturazas-elso-lepesei

Mit jelent az útvonalkövetés?

Pontosan azt, amit az elnevezés ki-
fejez. Vagyis az a felelős és fegyel-
mezett kéktúrás-hozzáállás, ha a
kék sávval jelölt útvonalat gyalo-
gosan, akár folytatólagosan, akár
az egyes szakaszok tetszőleges
sorrendjében teszitek meg. Az út-
közben kínálkozó látnivalókhoz tett
kitérők természetesen megenge-
dettek.
A kéktúrázást bárki bármikor
elkezdheti. Életkorhatár egyedül
a Gyermekkéktúra esetében van. Magyarország legpatinása
bb túraútvonala

7
 A teljesítés nincs határidőhöz kötve, saját döntésetek, hogy milyen tempóban
haladtok. Az egyik leglényegesebb feltétel az, hogy kizárólag gyalogosan telje-
síthetitek a kihívást. A kiírást és a teljesítés teljes szabályzatát a Kéktúra hon-
lapján megtaláljátok. Ha többet szeretnétek tudni a Kéktúráról, ezen a linken
tájékozódhattok:

www.geotrek.hu/mi-is-az-orszagos-kektura-71

1. Érvelj a Kéktúra teljesítésével kapcsolatban!

A fogalmazásod 8–10 mondat legyen az alábbi tartalmi
egységekkel:
a) írj legalább 5 érvet mellette;
b) írj legalább 2 ellenérvet;
c) foglald össze saját véleményedet!

2. Mutassátok be az osztályban a
Mf. 3. b
megoldásaitokat!

8
  A 6. osztályban tanultak áttekintése:
  szófajok, helyesírásuk

1. A hatodikos tananyag nyelvtanból a szófajok megismerését tűzte ki

célul. Mi jut eszetekbe a szófajok rendszeréről? Pókhálóábrán gyűjt-
sétek össze a füzetben vagy a táblánál! Az egyes szófajokat példák-
kal is szemléltessétek!

SZÓFAJOK

6.-os tk. 42., 57., 83., 88.,

91., 99., 112. o.

2. Mi alapján soroljuk a szavakat szófajokba? Mérlegeljétek az alábbi lehe-

tőségeket!
Megállapítás Helyes Helytelen

1. a szavak hossza

2. a szavak jelentése

3. a szavak mondatbeli szerepe

4. a szavak toldalékolhatósága

5. a szavak helyesírása

Mf. 1.

3. Elevenítsük fel az összefoglaló táblázat segítségével a tanult szófajo-

35
kat! Az alábbi Kéktúra-ismertetőből írjatok ki a füzetbe annyi példát
az egyes szófajok szemléltetésére, ahányat a táblázat a zárójelbe tett
számmal jelöl!

9
 Alapszófajok Viszonyszók Mondatszók
Önálló, tartalmas jelentésük van. Nyelvtani viszonyt Kommunikációs
Toldalékolhatók. jelölnek, vagy jelentésük van.
kommunikációs Nem toldalékol-
jelentésük van. hatók.
Valódi Általában nem Önálló közlés-
Névmások
alap- Igenevek toldalékolhatók. egységek, egysza-
(2)
szófajok vas mondatok.
igék (2) személyes főnévi igekötők (2)
birtokos igenév (2)
visszaható
főnevek (3) kölcsönös melléknévi névutók (1)
mutató igenév (2)
kérdő folyamatos
mellék- befejezett segédigék (1)
nevek (2) vonatkozó
határozat- beálló
számnevek lan névelők (2)
(2) általános
határozó- határozói kötőszók (2)
szók (2) igenév (1)
módosítószók (1)

Az Országos Kéktúra több mint ezer kilométer hosszú legendás útvonalának

kiindulópontja és a Dunántúl legmagasabb kiemelkedése az Írott-kő. A szép-
séges Kőszegi-hegység patakcsobogástól zúgó völgyeiből és alpesi panorá-
mákat nyújtó kilátóiból leereszkedünk az egész Kéktúra legsíkabb területére,
hogy a Rába partjáig gyalogoljunk.
A számos látnivalót, természeti csodát és élményt rejtő Országos Kéktúra 
hazánk nyugati határáról indul. A hegyvidéken kilátótól kilátóig vándorlunk
együtt, a közöttük húzódó völgyekben számos forrásnál lehet oltani a szom-
junkat. Az Írott-kőtől e szakasz mentén a Kőszegi-hegység ősi, átalakult
kőzettömegének sűrű erdővel borított hűvös lejtőin fogunk eljutni lejjebb, a Kis-
alföldre, hogy lendületet vehessünk az előttünk álló Dunántúli-középhegység
bebarangolásához. A történelmi Kőszeg annyi látnivalót tartogat, hogy akár na-
pokra rabul ejthet bennünket. Továbbindulva hosszú zarándoklat veszi kezdetét
a sík vidéken, ahol talán már nem kell nagy szintkülönbségeket leküzdenünk.
Apró falvak, eldugott kastélyok, arborétumok, régi templomok mellett halad az
utunk. Közöttük az erdőkben végtelen nyiladékokon, néha aszfaltutakon jutunk
el Sárvárra, ahol bevehetjük a várat, a fáradalmakat pedig a gyógyfürdőben
pihenhetjük ki.

www.kektura.hu/okt-szakasz/okt-01

10
4. Elevenítsük fel, milyen toldalékokkal állhatnak a főnevek!
Ragok
a) Keressetek tárgyragos (-t) és határozóragos (helyet jelölő) főneveket
a következő mondatban! Írjátok le őket a füzetbe a kérdésükkel együtt!
Például: Mit? – látnivalót
A számos látnivalót, természeti csodát és élményt rejtő Országos Kéktú-
ra hazánk nyugati határáról indul.
Jelek
b) Keressetek jellel ellátott főnevet a fenti mondatból! Írjátok le a fü-
zetbe!
Képzők
c) Keressetek képzővel ellátott főneveket a fenti mondatból! Írjátok le
őket a füzetbe! Írjátok az egyes képzett szavak mellé,
Mf. 2.
hogy mi lett a szófajuk!

5. A következő blogbejegyzés 20 hibás szóalakot tartalmaz.

Írd le őket a füzetbe helyesen!
Jó, jó, az Országos Kék Túra az Irott-kőtől indul. De valahogy odáig
elkellet jutnom budapestről. Ez a beszámoló erről a részröl szól.

11
 A 0. nap: érkezés Kőszegre Bu-
dapestről vonatal utaztam le Kő-
szegre. Kelenföldön kalandossan
indúlt a délután: addig fotószgat-
tam a Kelenföldi Metróállomást
és Pályaudvart, hogy kis híjján
lekéstem a vonatott. Szerencsé-
re két percel az indulás előtt fel-
száltam. Aztán a kalaúz úgy ta-
tabánya környékén közölte, hogy
sikeresen el értem egy másik
vonatot...

www.kektura.blog.hu/2015/09/03/koszegtol_az_irott-koig Mf. 3., 4.

6. Olvasd el még egyszer a lecke példaszövegeit, és a füzetbe írd le az aláb-

bi kérdések, feladatok megoldásait!
(1) Milyen hosszú a Kéktúra útvonala? 2 pont

(2) Írj legalább öt olyan földrajzi helyet, melyet érint

a túra útvonala! 5 pont

(3) Országunk melyik égtája felől indul a túraútvonal? 1 pont

(4) Írj két szinonimát (rokon értelmű szót)

a zarándoklat szóhoz! 2 pont

(5) Elért-e a blog írója Írott-kőre? Indokold válaszodat! 2 pont

összesen: 12 pont

Kulcsszavak: szófajok (ige, névszók, főnév, melléknév, számnév, határozó-

szó, névmás, főnévi igenév, melléknévi igenév, határozói igenév, viszony-
szók, kötőszó, névelő, névutó, igekötő, módosítószó, segédige), toldalékok
(rag, jel, képző)

12
 SZÓALKOTÁSMÓDOK
Szóképzés

1. Anyanyelvünkben többször előfordul, hogy ha egy testrész nevéhez

képzőt illesztünk, akkor az új szóval tulajdonságot fejezünk ki. Pél-
dául: TOROK + s = torkos ’falánk’. Keressetek az alábbi meghatá-
rozásokhoz ilyen képzett szavakat!
ALAPSZÓ + képző = KÉPZETT SZÓ Mf. 1., 2.
ALAPSZÓ + képző = képzett szó jelentése ’makacs’
ALAPSZÓ + képző = képzett szó jelentése ’szilárd jellemű’
ALAPSZÓ + képző = képzett szó jelentése ’engedelmes’
2. Figyeljétek meg, mi volt a fenti példákban az alapszó szófaja, és mi lett
a képzett szó szófaja!
Mf. 3.
3. Elevenítsétek fel, mit tanultatok ötödik osztályban a
szóképzésről, a képzőkről!

5.-es tk.
88. o.

Azt a műveletet, amely során egy szóhoz képzőt illesztve új szót hozunk
létre, szóképzésnek nevezzük. Azt a szót, amelyhez képzőt kapcsolunk,
alapszónak nevezzük. A szóképzés szókincsünk gyarapításának kedvelt mód-
ja: internetezik, diszkós, ubi stb.

A képző megváltoztatja a szó jelentését, és új szót hoz létre Mf. 5., 6.

(arany + -os, ujj + -nyi, Balaton + -i, szép + -ít, nyolc + -adik, úsz +
-ni, szaladgál + -ó).
A képzőket két szempontból csoportosítjuk: az alapszó szófaja és a kép-
zett szó szófaja szerint.
6.-os tk. 48.,
75., 85. o.

Az alapján, hogy a szóképzés során milyen szófaj keletkezik, az alábbi képző­

típusok léteznek:
• főnévképzők (nyelv|ész, Peti|ke, olvas|ás, szabad|ság, Papp|né, bicikli|sta),
• melléknévképzők (bokro|s, szomor|ú, al|só, kanál|nyi, pécs|i, hetedik|e|s),
• számnévképzők (ötö|d, tize|dik),
• igeképzők (negyed|e|l, sok|a|ll, hiány|o|l, mérleg|el, kér|et,
Mf. 4.
okos|kodik, ép|ül, kész|ít),

13
 Szóképzés

• igenévképzők (tanul|ni, kér|ő, tanul|t [vers], megtanul|andó

[könyv], nevet|ve).
Az alapján, hogy milyen szófajú szóhoz járul a képző, kétféle szóképzést külön-
böztetünk meg:
• névszói alapú képzések (nyelv|ész, Peti|ke, szabad|ság, Papp|né,
bicikl|ista),
• igei alapú képzések (olvas|ás, siet|ség, terjed|elem, kér|vény,
olvas|mány, mond|at, hajlék|ony, mos|a|kodik, számol|hat, ír|at, kér|etik,
rajzol|tat, hetedik|e|s, olvas|ni, ír|ó, ír|o|tt [levél], ír|andó [levél],
Mf. 7.
ír|va.

Az új szó lehet az alapszóval azonos szófajú (hall + -gat ige > ige), de a képző
meg is változtathatja az alapszó szófaját (hall + -ás ige > fn.). Képezhetünk igé-
ből igét, igéből névszót, névszóból igét és névszóból névszót.

4. Próbáljátok ki ti is!
a) Képezzetek a vár igéből először igét (i. > i.), aztán névszót: főnevet
(i. > fn.), melléknevet (i. > mn.)!
b) Most képezzetek a fej főnévből 3 igét (fn. > i.), 2 melléknevet (fn. > mn.)!
Egy szóalakon olykor több képző is lehet.
szépítő – szép: szótő, -ít: képző, -ő: képző (melléknév > ige > melléknévi igenév)
menthetetlen – ment: szótő, -het: képző, -etlen: képző (ige > ige > melléknév)

Azt a képzett szót, amelyen több képző is van, továbbképzett szónak

nevezzük.

5. a) Keresd meg a képaláírás-

ban a továbbképzett szót!
b) Azonosítsd az igeképző-
ket!
c) Nevezd meg a névszó-
képzőt is!

Évtizedekig megközelíth
etetlen volt a hegységne
k
az a része.

14
 Szóalkotásmódok

6. a) Alkossatok csoportokat a feleletterv egyes témaköreinek bemuta-

tására! A csoportok készítsenek vázlatot a témakörökhöz, amelyek
alapján ismertetni tudják a tananyag részeit!
b) Készítsetek szemléltetőeszközt! Színes papírra írjátok fel egyen-
ként a képzőket, színkódok jelezzék az egyes képzőfajtákat: igekép-
zők, főnévképzők, melléknévképzők, számnévképzők, igenévképzők!
A táblára írjatok fel alapszavakat, és a képzőket hozzájuk illesztve
képezzetek új szavakat!

Kulcsszavak: alapszó, képző, kép- Feleletterv

zett szó, továbbképzett szó, főnév-
képző, melléknévképző, számnév-
képző, igeképző, igenévképző, igei
alapú képzések, névszói alapú kép-
zések
• A szóképzés
• A képzők csoportosításának
szempontjai
• A igeképzők és a névszóképzők
• Az igei alapú és a névszói alapú
szóképzés

15
 Gyakoroljunk!

KÉPZŐ KÉPZETT
+ =
ALAPSZÓ SZÓ

1. IGEI ALAPÚ KÉPZÉSEK

Keressetek az alábbi szövegrészletben igei alapú képzett szavakat, és
írjátok le őket a füzetbe!

Hétforrás – Kőszeg
Elegyes erdőben a dombtetőn álló Kálvária-templomhoz jutunk.
A városszéli szőlősorok fölött szép a kilátás Kőszegre. A városba a
kálvária stációi mentén meredeken ereszkedő úton érünk le. A hegy
aljában, jobbra egy bunkert
láthatunk: 1945 márciusá-
ban néhány na­pig itt rejte-
gették a háború elől mene-
kített Szent Koronát. Ahogy a központ
felé tartunk, lassan kibontakozik Kő-
szeg műemléki arca.

www.termeszetjaro.hu/hu/
tour/toebbnapos-gyalogtura/
irott-ko-sarvar-
okt-01-/22695387/#dmdtab=oax-
tab3&dmlb=1

2. Tudjátok, hogy mit jelentenek a következő képzett szavak? Írjátok le

őket a füzetbe, és jelöljétek az alapszókat és a képzőket a megadott sza-
vakon!
Mf. 1., 2.
megjuhászodik, elkanászodik

3. NÉVSZÓI ALAPÚ KÉPZÉSEK

Az alábbi túraleírás-részletben keressétek meg a névszóból képzett sza-
vakat, és helyezzétek el őket a füzetben elkészített táblázatban!

Alapszó Szófaja Képző Képzett szó Szófaja

főnév
melléknév
számnév

16
 Szóalkotásmódok

A túra részletes leírása: Írott-kő – Hétforrás

Az Írott-kő csúcsán, a kilátó alatti tisztáson kezdődik az Országos Kéktúra első
útvonala; ott, ahol a Rockenbauer Pál
Dél-dunántúli Kéktúra ösvénye jobbra a
fenyőerdőbe tér.
A kilátó előtti táblán, valamint a tisz-
táson az esőbeállóban találjuk a két
írott-kői bélyegzőt. A kilátó – melyet
átszel a határvonal – az ország legszé-
lesebb alpesi panorámáját kínálja: az
osztrák „térfélen” az Alpok legkeletibb
gyephavasai emelkednek.

www.kektura.blog.hu/2015/09/03/
koszegtol_az_irott-koig
www.termeszetjaro.hu/hu/tour/toebbnapos-gya-
logtura/irott-ko-sarvar-okt-01-/22695387/#dmdtab=oax-tab3

IDEGEN NYELVI ÖSSZEVETÉS

A szóképzés a legtöbb nyelvben érvényesülő szóalkotási mód. Az
egyes nyelvek nyelvtani szabályaitól és alaki sajátosságaitól függő-
en számos hasonlóság, ugyanakkor eltérések is tapasztalhatók a
magyar és az idegen nyelvű képzett szóalakok között. Íme néhány
párhuzam és eltérés.
Igéből névszó Névszóból névszó Névszóból ige Igéből ige
olvas – olvasó szép – szépség gitár – gitározik olvas – olvastat
MAGYAR
olvas – olvasás öt – ötödik füst – füstöl mos – mosakodik
reads – reader beautiful – beauty guitar – plays the guitar reads – makes read
ANGOL
reads – reading five – fifth smoke – smokes washes – has a wash
liest – (r) Leser schön – (e) Schönheit Gitarre – spielt Gitarre liest – lässt lesen
NÉMET
liest – (s) Lesen fünf – (r/e/s) fünfte (r) Rauch – raucht wäscht – wäscht sich

Gyűjtsetek még képzett szavakat, és állapítsatok meg hasonlóságokat és

eltéréseket az egyes nyelvek között! Érdemes a magyar alapszó – képzett
szó párból kiindulni és megvizsgálni, hogy az adott jelentéspár milyen
szóalakok formájában van jelen a többi nyelv szókészletében.
 Ha jól figyeltek, észreveszitek, hogy a jelöltség-jelöletlenség kérdése
nagyon fontos támpont az egyes nyelvek összevetésében.

17
 Szóösszetételek: az alárendelő szóösszetétel

1. Új szavakat a szóalkotás módjai közül szó-

képzéssel és szóösszetétellel alkothatunk.
Próbáljátok meg! Alkossatok 3-3 olyan össze-
tett szót, amelynek
az előtagja a könyv szó (könyv )!
az utótagja a könyv szó ( könyv)!
Idézzétek fel, mit tanultatok erről 5. osztályban!
5.-es tk. 84. o.

A szavak szerkezetük szerint lehetnek egyszerű vagy összetett szavak.

Ha két szót egyetlen új szóvá illesztünk össze, akkor szóösszetétel ke-
letkezik (édesanya, számítógép). Az összetett szavakat szerkezetileg két részre
bonthatjuk: előtagra és utótagra. Ha az egyik vagy mindkét szerkezeti egység
összetett szó, akkor többszörösen összetett szóról beszélünk (szemüveg +
tok, húshagyó + kedd, gépkocsi + fényszóró).
A szóösszetétel fontos szóalkotási mód, a szókincs gyarapításának kedvelt
eszköze. Az összeillesztett szavak gyakran mást jelentenek együtt, mint külön-
külön: földalatti, háromszög, nyakatekert, kisasszony, ugróegér.
2. Alkossatok véleményt a következő szóösszetételekről! Az alkotótagok
lazán vagy szorosan kapcsolódnak-e egymáshoz? Segít, ha a tagokat
toldalékoljátok, illetve megfigyelitek az írásmódjukat. A füzetben dol-
gozzatok!
ízes-grízes, napraforgó, búbánat, süt-főz, favágó, itt-ott, mennydörög,
árvíz, autómárka, néha-néha

Az alkotótagok közötti kapcsolat alapján megkülönböztetünk laza (pl.

többé-kevésbé, sebbel-lobbal) és szoros kapcsolatot (hétvége, hírnév).
A laza kapcsolatokat kötőjellel írjuk, és mindkét tagjukat toldalékoljuk (jön-
megy, jövő-menő, jönni-menni). A szoros kapcsolatokat egybeírjuk, és toldalé-
kot csak az utótag kap (szófukaron, dúsgazdagon).
Az összetett szavakat az alapján is csoportosíthatjuk, hogy az alkotótagok között
van-e valamilyen viszony, vagy pusztán egymás mellett szoktuk használni őket.

A szerves szóösszetétel tagjai valamilyen viszonyban állnak egymással

(napégette, éjjel-nappal). A szervetlen szóösszetétel tagjait gyakran
használjuk egymás mellett, ezért egy idő után egyetlen szóvá forrnak össze
(nemrég, miatyánk).

18
 Szóalkotásmódok

3. A 2. feladat szavait próbáljátok meg besorolni az alábbi két csoport

egyikébe! A füzetbe írjátok le a megoldásotokat!
a) Az alkotótagok nem egyenrangúak, szófajuk gyakran eltérő, az elő-
tagra egy kérdőszóval és az utótaggal tudunk rákérdezni.
b) Az alkotótagok egyenrangúak, szófajuk azonos.

A szerves szóösszetételek lehetnek alárendelők (napraforgó → Merre

forgó? – napra) és mellérendelők (ízes-grízes).

4. Miután a 3. feladat megoldását közösen ellenőriztétek, az a) rész sza-

vait, azaz az alárendelő szóösszetételeket bontsátok elemeikre a füzet-
ben! Állapítsátok meg az alkotótagok szófaját! Írjátok melléjük a kérdő-
szóból és az utótagból álló kérdést, amellyel az előtagra rákérdeztek!

Az alárendelő szóösszetétel elő- és utótagja nem egyenrangú. Az elő-

tag az utótagnak alá van rendelve. Az alárendelés típusát a rákérdezés
kérdőszava mutatja meg.

madárlátta Ki/Mi látta? – madár

Az előtag az utótagnak az alanya: alanyos szóösszetétel.
szófogadó Mit fogadó? – szó(t)
Az előtag az utótagnak a tárgya: tárgyas szóösszetétel.
útonálló Hol álló? – úton
Az előtag az utótagnak a határozója: határozós szóösszetétel.
kislány Milyen lány? – kis
Az előtag az utótagnak jelzője: jelzős szóösszetétel.
Az alárendelő szóösszetétel tagjainak gyakran eltérő a szófaja (napra: főnév,
köznév + forgó: folyamatos melléknévi igenév; munka: főnév, köznév + mániás:
melléknév).

Az előtag és az utótag viszonyát általában nem jelöli rag (szófogadó, fa-

vágó, csigalépcső), ezt jelöletlen szóösszetételnek nevezzük. Néhány
tárgyas és határozós szóösszetétel előtagján rag jelöli a tárgyas, határozós
alárendelő viszonyt (egyetért, útonálló), ezek jelölt szóössze- Mf. 1., 2., 3.
tételek.

5. Rendszerezzétek, amit a szóösszetételekről tanultatok!

a) Ehhez segítségül szolgál, ha elkészítitek a szóösszetételek segéd-
anyagát egy csomagolópapírra. Szemléltető példákat az alábbi Kéktú-
raajánlóból válasszatok!

19
 Szóösszetételek: az alárendelő szóösszetétel

b) Példáitok segítségével foglaljátok össze, amit a feleletterv egyes

pontjairól tanultatok!

A Várhegyet uraló impozáns alakjával már messziről kalan-

dokra hívja az utazót hazánk egyik legszebb középkori erőd-
je. A Bakony nyugati részén, Sümeg városa felett, a 270 méter
magas magányos Várhegyen terül el a vár. Egy végeláthatatlan
szerpentinút vezet fel, amely ugyan nem szerény szintkülönb-
séget hidal át, viszont egyedi panorámával ajándékozza meg
a világjárót. A kényelmesebbek, a fájós lábúak vagy az időseb-
bek megvárhatják a vártaxit, amely nemrég kezdte szállítani az úton fel-
le ingázva az utasait. Érdemes azonban a kaptatót gyalog megtenni, mert
a várútról sokkal több szépséget láthatunk a lábunkat is használva, és jó
idő esetén remek fotókat készít-
hetünk az alant elterülő Sümeg-
ről és környékéről.
  A külső várkapu után lépten-
nyomon jönnek a látványossá­
gok: a belső várkapu középkori
hangulatot árasztó árokkal és
csapóhíddal. A második kapu
után pedig rögtön a tágas várud-
varra érkezünk, ahol szép, ren-
dezett környezet fogad.

https://www.termeszetjaro.hu/hu/poi/var/suemegi-var/23102958/

Mf. 4.

Kulcsszavak: szóösszetétel, elő-
tag, utótag, laza–szoros kapcsolat,
szervetlen–szerves szóösszetétel,
többszörös szóösszetétel, aláren-
delő–mellérendelő szóösszetétel,
jelölt–jelöletlen szóösszetétel
Feleletterv
• Szóösszetétel: laza kapcsolat,
szoros kapcsolat
• Szóösszetétel: szerves, szervetlen
• Szerves szóösszetétel:
mellérendelő, alárendelő
• Alárendelő szóösszetétel:
alanyos, tárgyas, határozós, jelzős

20
  Szóösszetételek: a mellérendelő szóösszetétel,
  a szóösszetételek helyesírása

1. a) Csoportosítsátok a szavakat a füzetben az alábbi halmazábrának

megfelelően!
vajas, barátságtalan, felemás, néha-néha, adófizető, olvasás, élenjáró,
szóösszetétel, vörösréz, maholnap, szóbeszéd, szerénység
b) Végezzétek el az összetett szavak további csoportosítását! Az
egyik halmazba az alárendelők, a másikba a mellérendelők kerülje-
nek! Írjátok az alárendelők mellé a típusukat (alanyos, tárgyas stb.)!
összetett szó képzett szó

alárendelők mellérendelők

c) Vizsgáljátok meg a mellérendelő szóösszetételeket! Figyeljétek

meg, milyen tulajdonságaik alapján tudjátok a példákat csoportokba
rendezni! Állapítsátok meg az alkotótagok szófaját!

A mellérendelő szóösszetétel elő- és utótagja egyenrangú. Típusai a

valódi (árvíz) és az ismétléses (folyton-folyvást) mellérendelő szóös�-
szetétel. A mellérendelő szóösszetétel elő- és utótagjának a szófaja azonos:
ár (főnév) + víz (főnév).

2. A következő szavakat egybeírtuk, de így némelyik nem he-

lyes. Melyiket írnátok külön? Melyiket írnátok kötőjellel?
A csoportokat írjátok le a füzetbe! Hogyan segít a toldaléko-
lás a mellérendelő összetett szavak helyes leírásában?
barnahajú, sütnifőzni, fagerenda, fátvág, szembeszállt,
madárlátta, rúgkapál, sülvefőve, messzemessze, favágó,
adómentes, aprajanagyja, hadsereg, körtétalmát,
családiházépítés
A szókapcsolatok és a szóösszetételek helyesírását együtt érdemes meg-
tanulni, mert az alkotótagok közötti viszony tekintetében számos hason-
lóság van közöttük. Ha összevetitek egy adott típusba tartozó szókapcsolat és
szóösszetétel jelentését, könnyen levonhatjátok a következtetéseteket.

21
 A mellérendelő szóösszetétel…

Az alárendelő szókapcsolatok és szóösszetételek írása

Nyelvtani viszony
A szóviszonyok fajtái és írásuk
a tagok között
  a) Raggal nem jelölhető szóviszonyok

Különírjuk Egybeírjuk

az alkalmi a jelentésváltozásos a hagyományos

szókapcsolatokat szóösszetételeket eseteket
Alanyosak homok csiszolta [kő] nyakatekert rozsdamarta
(= körülményes)

(Minőség)jelzősek megáradt patak, kisasszony (leány) fogaskerék, kőfal (anyagnévi

arany nyaklánc (anyagnévi előtag, mindkettő egyszerű szó)
előtag, ha egyik vagy mind-
kettő összetett szó)

(Mennyiség)jelzősek tíz perc tízperc (iskolában) százéves

tizenhat éves (egyik vagy
mindkét tag összetett szó)
b) Raggal jelölhető szóviszonyok

Különírjuk Egybeírjuk

az alkalmi ragos a jelentésváltozásos ragos a ragtalan a hagyományos

kapcsolatokat összetételeket összetételeket eseteket

Tárgyasak kezet fog jótáll (= szavatol) hókotró —

Határozósak térdre hull tűzrőlpattant munkaképes bérbeadás
(Birtokos) jelzősek a hegy alja (menyecske) asztalfiók tojásfehérje
barátfüle (tésztaféle)
c) Jelentéstömörítő összetételek
A tagok közötti vi- Ezeket a szóösszetételeket mindig egybeírjuk: csigalépcső, testvérváros
szony közelebbről nem
határozható meg, vagy
bonyolult
(Vö.: Különlenyomat a Magyar Nyelvőr 1984. évi 4. számából. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1985.)

A hosszú és többszörös szóösszetételek írása

Nyelvtani viszony
A szóviszonyok fajtái és írásuk
a tagok között
  Hosszú vagy többszörös szóösszetétel
Egybeírjuk Kötőjellel írjuk
2 elemű 3 elemű 6 szótagnál hosszabb többszörös
szóösszetétel
(jel és rag nélküli alak)
történelemtanítás cseppkőbarlang tornász-csapatbajnokság
teljesítménynövekedés élelmiszerkészlet számítógép-javítás

22
 Szóalkotásmódok

A mellérendelő szókapcsolatok és szóösszetételek írása

A tagok egyenrangúak, írásmódjuk attól függ, mennyire szoros vagy laza közöt-
tük a kapcsolat.
A nyelvtani viszony a
A szóviszonyok fajtái és írásuk
tagok között egyenrangú
  Alkalmi Szoros Laza Szóismétlés
Egybeírjuk (a második
Különírjuk Kötőjellel írjuk Kötőjellel írjuk
tagján toldalékolt)
(mindkét tag felveszi a
toldalékot)
gyalult, fűrészelt csúszómászó (= hüllő) orrán-száján sok-sok
apja, anyja hányaveti süt-főz alig-alig
(= nemtörődöm)

Mf. 1., 2., 3.

3. A Keszthelyi városi strandot mutatja be a Kéktúra következő ismer-

tetője. Döntsétek el, hogy a szöveg dőlt betűvel szedett részein a
megadott két szóalak közül melyik a helyes, és írjátok le a füzetbe!
Megoldásotokat indokoljátok!
Különféle sportolási lehetőségek közül választhatunk, hiszen vannak
itt röplabda-pályák/röplabdapályák, kosárlabdapályák/kosár­labda-
pályák, kézilabda-pálya/kézilab-
dapálya, tollas pálya/tollaspálya,
strand-futballpálya/strandfut-
ballpálya, játszó terek/játszóte-
rek, amelyek a belépő jegy/belé-
pőjegy megváltása után díj-men-
tesen/díjmentesen használhatók. 
 Külön költségnek számít a
napozó-ágyak/napozóágyak és
a vízi bicikli/vízibicikli kölcsön-
zése, az ugráló vár/ugrálóvár, Fizetős strand
az óriás vízicsúszda/vízi-csúsz-
da, a trambulin, a golfpálya használata. A városi
strandon strand-könyvtár/strandkönyvtár üzemel, ahonnan egy gyors
beiratkozás után már ki is kölcsönözhetjük kedvenc nyári olvasmá-
nyaink egyikét.

Mf. 4.

23
 A mellérendelő szóösszetétel…

Mivel 2011-től kezdve már ingyenes WIFI is van a strandon, akár

a homokon napozva is utánanézhetünk az interneten az esti program-
le­­hetőségeknek/programlehetőségeknek. A strand főbejáratánál fize-
tős parkolóban, hátsó bejáratánál ingyenes parkolóban tudjuk ott-
hagyni autónkat. A strandon pedig őrzött kerékpártárolót/kerékpár-
tá­rolót is találunk. A városi strand 2019-ben elnyerte a Kék Hullám
Zászló öt csillagos/ötcsillagos, kiváló minősítését.
www.termeszetjaro.hu/hu/poi/fizetos-strand/
keszthelyi-varosi-strand/36100969/

4. Fogalmazzátok meg együtt a feleletterv egyes pontjaival kapcsolat-

ban az ismereteiteket, véleményeteket! Használjátok a megadott
kulcsszavakat!

Kulcsszavak: mellérendelő szóös�-
szetétel, valódi, ismétléses, előtag,
utótag, az összetett szavak helyes-
írása, egybeírás, kötőjeles írásmód,
különírás, összetételi tagok száma,
szótagszám
Feleletterv
• A mellérendelő szóösszetétel két
típusa
• A szókapcsolatok és a szóösszeté-
telek hasonlósága
• A szókapcsolatok és a szóösszeté-
telek jelentése közötti különbség
• A szókapcsolatok és a szóösszeté-
telek fő helyesírási szabályai

24
 Gyakoroljunk!

1. Képezz az ír igéből
Mf. 1.
2 főnevet és 2 igét!

2. Alkoss 4 olyan összetett szót,

amelynek az előtagja a föld szó!

3. Foglaljátok mondatba az alábbi szavakat a füzetben úgy, hogy érzékel-

hető legyen az egyes alakok jelentése közötti különbség! Az igéket ige-
kötővel is elláthatjátok.
nagyol – nagyoll, sarkal – sarkall
Melyik fejezi ki a „lábbelit valamivel ellát”, a „valamit/valakit valami-
lyennek tart”, a „valamit valamilyen minőségben teljesít”, illetve a „vala-
kit ösztönöz” jelentést?

4. Írd le a füzetbe helyesen kiegészítve a szóalakokat -s vagy -ss betűvel!

sürgő…ég, frisse…ég, bölcse…ég, adó…ág, adott…ág, kötele…ég, fele­-
lő…ég, képe…ég, alapo…ág

5. Figyeljétek meg…
a) a szóvégi -ú/-ű helyesírását az igeképző előtt! Folytassátok a sort a
füzetben! Alkossatok szabályt!
fésű fn. > ige fésül   köszörű fn. > ige   hegedű fn. > ige
bosszú fn. > ige
b) az -ul/-ül és a -dul/-dül igeképző magánhangzóját! Folytassátok a
sort a füzetben! Alkossatok szabályt!
pereg + dül = perdül
cseng + =
zeng + =
kong + =
morog + =
szép + =
lassú + =
barna + =
c) az -ít igeképző magánhangzóját! Folytassátok a sort a füzetben! Al-
kossatok szabályt!
piros + ít mn. > ige pirosít kék mn. > ige   édes mn. > ige
öreg mn. > ige fekete mn. > ige

25
 Gyakoroljunk!

6. Írd le helyesen az alábbi anyag- és színneves szerkezeteket! Melyiket

írjuk egybe? Melyiket írjuk külön? Mi a szabály?
ACÉLDRÓT, ARANYNYAKLÁNC, BRONZGYERTYATARTÓ,
PAPÍRZSEBKENDŐ, EZÜSTÉREM, VÖRÖSRÉZEDÉNY,
MŰANYAGHULLADÉK, ALUMÍNIUMKILINCS, Mf. 2.
PAMUTPÓLÓ
7. Foglaljátok mondatba az alábbi szavakat úgy, hogy érzékelhető legyen
az egyes alakok jelentése közötti különbség!
magyar tanár – magyartanár; tíz perc – tízperc; ezer mester – ezermes-
ter; négy emeletes – négyemeletes; barát füle – barátfüle; söröskorsó – sö-
rös korsó; jó tanács – jótanács

8. Írjátok le helyesen a füzetbe a szókígyó TÖBBSZÖRÖSEN ÖSSZETETT

szavait!
HÁZIFELADATKÉSZÍTÉS SZERETETADOMÁNYGYŰJTÉS
Mf. 3., 4., 5.
ÁRAMDÍJKEDVEZMÉNY KÖZÉPFÜLGYULLADÁS

9. Készítsetek az előbbihez hasonló szókígyót saját ötletetek alapján!

10. Biztosan ismeritek az akasztófajátékot. Vajon melyik mellérendelő szó-

összetételt rejti az alábbi feladvány? Jelentése: ’nagy felhajtást csinál-
va, lendületesen, hangosan’.
    É     R     L – D          A
Alkossatok feladványokat az osztály számára!

26
  Összefoglalás: szóalkotásmódok

1. Képezzetek a szép melléknévből 2 főnevet és 2 igét! Mf. 1.

2. Mondjatok 4 olyan összetett szót, amelynek az

Mf. 2.
előtagja az asztal szó!

A Kéktúra útvonalán a Hévízi-tóhoz érkeztünk. Olvassátok el az

alábbi szöveget, majd végezzétek el a feladatokat!
Az Európa-szerte híres gyógyfürdőben tett látogatás akkor is mara-
dandó élmény, ha csak a partjáról bámuljuk a tavirózsás, zöld kör-
nyezetben elterülő víztükröt.
  A 4,5 hektáros kiterjedésű tó egy nagy felületű, fürdőzésre is al-
kalmas gyógyvíz (egyes források szerint a világ legnagyobb fürdőzés-
re alkalmas gyógytava). Meleg vizét az emberiség évezredek óta ismeri, igaz,
gyógyító tulajdonságainak kihasználása sokáig nem indulhatott meg a víztükröt
övező mocsaras terület miatt. A vizenyős területeket Festetics György a 18. szá-
zad végén lecsapolta, ezzel megközelíthetővé téve a tavat, melyre fürdőházat
építtetett. Az első épület, amelyet orvosi használatra terveztek, 1910-ben épült,
a parkot is ekkor tervezték, és ebben
az időben telepítették be a tó jellegze-
tes képéért felelős tavirózsát is.
  A nyáron körülbelül 35 °C-os, té-
len 24 °C-os termálvíz közel 40 méter
mélységből tör a felszín felé – hideg
és meleg vizű források télen-nyáron
egyaránt táplálják. A vízhozam olyan
magas, hogy a tó vize háromnaponta
kicserélődik. A forrásbarlang hatal-
mas karsztos területről gyűjti vizét:
a Zalai-dombságból, a Keszthelyi-
hegységből és a Bakonyból. A 20.
század közepén a Bakonyban meg-
indult intenzív bányászati tevékenység hatására a tápláló források vízhozama
lassan-lassan alaposan le is csökkent. (Mára helyreállt az eredeti állapot.)
A feltörő vizek vizek ásványianyag-tartalmának és a medencét kitöltő, gyógyha-
tású tőzegiszapnak köszönhetően a Hévízi-tó szerves anyagokban, kalciumban,
magnéziumban gazdag. Ennélfogva reumatikus megbetegedésekkel és moz-
gásszervi problémákkal küzdők számára nyújthat enyhülést.

www.termeszetjaro.hu/hu/poi/to/hevizi-to/25719040/

27
 Összefoglalás

3. Keress a szövegben a képzett szavakra és a szóösszetételekre annyi pél-

dát, amennyit a számok jeleznek! A füzetben dolgozz!
Képzett szavak:
a) igéből képzett ige (2)
b) névszóból képzett ige (1)
c) igéből képzett névszó (2)
d) névszóból képzett névszó (2)
Szóösszetételek:
Alárendelő szóösszetételek
e) jelzős (3)
f) határozós (1)
Mellérendelő szóösszetételek
g) valódi mellérendelés (1)
h) szóismétlés (1)

4. Válaszd ki a felsorolásból a hibás alakokat, és írd le őket helyesen a fü-

zetbe!
alább-alább, uram-bátyám, adás vevés, foggal-körömmel, bűbáj,
ügye-fogyott, autómentő, bankjegy-forgalom,
tenger-alatt-járó, igazgatóhelyettes,
Mf. 3., 4.
gyermekrajzpályázat

5. Rajzold le a füzetbe az alábbi táblázatot, majd írd be a megfelelő helyre

a megadott szavakat! Ezután mindegyik típushoz találj ki egy-egy pél-
dát saját magad is! Hová nem kerülhet egyetlen szó sem?
egyetértés, bolondokháza, tagbaszakadt, napsütötte, favágó,
üzlettárs, hegyláb

Szóösszetétel Jelölt Jelöletlen

alanyos
tárgyas
határozós
jelzős

6. A mellérendelő szóösszetételek alkotóelemei összekeveredtek. Tegyél

rendet, és az összetett szavakat írd le helyesen a füzetbe, mondatba he-
lyezve! Magyarázd el a jelentésüket is!
csapot-földet, eget-szüntelen, búja-hátán, szünös-hegyén, baja-papot

28
 Szóalkotásmódok

7. Páronként alkossatok feladványt, amelyet az osztály többi párjának

kell kitalálnia! A feladvány egy összetett szó legyen, amelyet jelle-
meztek először nyelvtanilag a tanult fogalmakkal, aztán pedig az al-
kotóelemek és a szóösszetétel jelentésével! Például:
a) A feladvány alárendelő szóösszetétel.
b) Tárgyas (jelöletlen) szóösszetétel.
c) Szófaja főnév. (De lehet folyamatos melléknévi igenév is.)
d) Előtagja főnév, utótagja igéből képzett igenév.
e) Az előtag jelentése a négy elem egyike (a víz, a föld és a
levegő mellett).
f) Az utótag igei alapszavának a jelentése ki- igekötővel: ’valamit
megszüntet’, el- igekötővel: ’valaminek az égését megszünteti’.
g) -ság képzővel egy egyesület elnevezését kapjuk, amely a
veszélyhelyzetek elhárítását végzi.
Megoldás: TŰZOLTÓ
Az a)-tól g)-ig összegyűjtött tulajdonságok mintájára jellemezzétek a
feladványotokat! A megoldások jutalmazására pontrendszert is kita-
lálhattok, például: az a páros, amelyik az e)-ig kitalálja a feladványt, 3
pontot kap; amelyik az f)-ig, 2 pontot; aki a g)-ig, 1 pontot. Azt a pá-
rost, amelyik megalapozatlanul találgat, ki lehet zárni
Mf. 5.
az adott körből.
8. Kis csoportokban vagy párokban válasszátok ki a feleletterv egy-egy
témáját! A kulcsszavakat felhasználva írjatok bő vázlatot a kiválasz-
tott témakör bemutatásához! Mind az öt témakör ismertetésére ke-
rüljön sor az osztály előtt, majd cseréljétek ki egymás között vázla-
taitokat!

Feleletterv
• A szóképzés alapfogalmai,
fajtái
• A szóösszetétel
alapfogalmai, fajtái
• Az alárendelő szóösszetétel
ismérvei
• A mellérendelő
szóösszetétel ismérvei
• A szóösszetételek
helyesírási szabályai

29
 A SZÓSZERKEZETEK
Viszonyok a nyelvben

1. a) Nemrégiben megtanultátok, hogy a két vagy több szóból létrejövő

új szavakat összetett szavaknak nevezzük. Keressétek meg a kiemelt
háttéren szereplő szavak párját, amellyel összetett szót alkothatnak.
Írjátok le őket a füzetbe két csoportba rendezve: mellérendelő és
alárendelő szóösszetételek.
erdő
mező levél
fa
kint bent
egy
két völgyön
hegyen
nap sütötte lakó
barlang
mászó
hegy
kő szikla erdő Kilátóhely a bazaltorgoná
k tetején
bükk
b) Most próbáljatok minél kevesebb változtatással szókapcsolatokat
alkotni belőlük, például így: hegyorom → a hegy orma, a hegynek az
orma; lent-fönt → lent és fönt, lent vagy fönt.
c) A Szent György-hegy tetejéről készített fénykép címében milyen
összetett szavakat és milyen szókapcsolatokat találtok?
d) A kép egyes részleteit próbáljátok további szókap-
csolatokkal megnevezni (például: nap és árnyék, apró
Mf. 1.
házak)!

A két alapszófajú szóból álló szókapcsolatot szószerkezetnek nevez-

zük. Például a hegyet mászó egy főnévből és egy igenévből, a fa levele
két főnévből áll. Egy szószerkezetben a két alapszófajon kívül lehetnek nem
önálló jelentésű elemek, azaz viszonyszók is.

Ilyen viszonyszók a névelők (egy kedves barátom), névutók (Máté órái után),
kötőszók (szép és kedves), segédigék (Ábel énekelt volna), igekötők (Éváék té-
vedtek el) és módosítószók (Gábor nem keresett) is. Egy szószerkezeten belül
akár több viszonyszó is lehet a két alapszófajú szón kívül: nem a városháza után
kanyarodott be.

30
 A szószerkezetek

Egy alapszófajú szó és egy viszonyszó kapcsolata önmagában nem szó-

szerkezet, pusztán viszonyszós szókapcsolat: az erdő mellett egy fő-
névből és egy névutóból, az elment volna egy igéből és egy segédigéből álló
viszonyszós szókapcsolat. Az ilyen szókapcsolatok egy alapszófajú szóval al-
kothatnak valódi szószerkezetet, például: az erdő mellett sétáltunk, elment
volna Hédihez.

6.-os tk. Emlékeztek arra, mit tanultatok 6. osztályban

Mf. 2.
39., 123. o. az alapszófajokról és a viszonyszókról?

A szószerkezet helye a nyelvi rendszerben a szó és a mondat szintje között van.

A nyelvtan azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek alapján a nyelvi
rendszer kisebb egységeiből komplexebb szerveződések jönnek létre. A szó-
szerkezetekkel kapcsolatos szabályok arra vonatkoznak, hogy a szerkezetet
alkotó szavak egymáshoz való viszonya kifejeződik-e, és ha igen, akkor milyen
formában fejeződik ki. Például a hegyet mászó szószerkezetben a -t tárgyrag je-
löli a két tag viszonyát, az erdőn és mezőn szószerkezetben pedig az és kötőszó.

5.-es tk. Emlékeztek arra, mit tanultatok 5. osztályban

93. o. a nyelv és a beszéd kapcsolatáról?

A nyelvi rendszerre – így a nyelvi rendszeren belül a szószerkezetekre is –

úgy érdemes tekinteni, mint a nyelvi kommunikáció eszköztárára. Az aktuális
kommunikációs helyzet elvárásaihoz, valamint a szövegkörnyezethez igazod-
va „válogatunk” a nyelvi rendszer eszközei közül.

2. a) A következő szövegben keressetek öt összetett szót és öt szószerke-

zetet! Írjátok le őket a füzetbe az alábbi csoportokba rendezve:
– összetett szó,
– szószerkezet!

Hátborzongató, kísértetjárta:
elcsépeltnek tűnő jelzők, de a
Szent György-hegy oldalában
omladozó, elhagyatott Ify-kápolna
valóban olyan, mintha egy
kísértetfilm díszletét felejtették
volna az erdőben.
Az Ify- (vagy Emmaus-) ká
polna
a Szent György-hegy old
alában

31
 Viszonyok a nyelvben

Az Ify-kápolna már ránézésre is izgalmas, horrorfilmbe illő helyszín, de törté-

nete legalább olyan különleges, mint látványa. Az erdő mélyén omladozó temp-
lomrom szélfútta tornyának elferdült keresztje és a rejtélyes »Emmaus« felirat
szinte hívogatja az embert, hogy ismerje meg közelebbről ezt a nem mindenna-
pi helyszínt. Az elhagyatott épületbe csak saját felelősségre léphetünk be, mert
a tetőszerkezete az összeomlás szélén áll.
 […] 
  Több, különböző funkciójú épület is készült itt, mindegyik homlokzatán felirat
díszelgett: az Emmaus nevű, toronnyal is ékesített házban lakott Ify Lajos, és itt
alakította ki a kápolnát is. (Emmaus egyébként az Újtestamentumban szereplő
város.) A Nectar szép, tornácos présház volt, az Animal pedig a tyúkok otthona.
A Názáret és a Remete-lak lakóházként funkcionáltak, utóbbiban élt a házve-
zetőnő. Körös-körül szőlőültetvény, a szobákban pedig Szent György és Szent
Cecília képei lógtak a falon. Az épületegyüttes legbizarrabb pontja, a későbbi
kísértetlegendák fő éltetője a három sírgödör, amelyet a plébános magának
ásott. Állítólag koporsóját is elkészítette, és halálának évszámát minden év-
ben kicserélte. Bár a korabeli hivatalos híradások arról szóltak, hogy a papot
a közeli temetőben helyezték örök nyugalomra, valójában utolsó kívánságának
eleget téve saját birtokán temették el. 1967 szeptemberében távozott az élők
sorából.
Ha szeretnétek elolvasni a teljes szöveget, itt találjátok:
www.termeszetjaro.hu/hu/poi/rom/ify-kapolna/26244559/

b) Már meg tudjátok különböztetni egymástól a szervetlen és a szerves, az

utóbbi kategórián belül a mellérendelő és az alárendelő szóösszetételeket.
Idézzétek fel, hogy a mellérendelő vagy az alárendelő szóösszetételekre
igazak-e az alábbi állítások!
– az előtag alá van rendelve az utótagnak;
– az elő- és az utótag egyenrangú;
– az előtagra egy kérdőszóval és az utótaggal kérdezhetünk;
– az előtag és az utótag azonos szófajú.
3. Próbáljátok eldönteni az alábbi nyelvi jelenségekről, hogy az alkotóele-
mek között mellérendelés vagy alárendelés van-e!
A)  körös-körül B) tetőszerkezet C) omladozó templomrom D) Szent
György és Szent Cecília E) Állítólag koporsóját is elkészítette, és halálának
évszámát minden évben kicserélte. F) Az Ify-kápolna története legalább
olyan különleges, mint a látványa.
Egymással mellérendelő vagy alárendelő viszonyban nem csak a szóös�-
szetételek elemei állhatnak. Ez a két viszony a nyelvi rendszer más szint-
jein is felismerhető.

32
 A szószerkezetek

Mellérendelő viszony Alárendelő viszony

Hasznos megjegyezni, hogy a mellérendelő viszony – függetlenül attól,

hogy szóelemek, szavak vagy tagmondatok kapcsolatát jellemzi-e – logi-
kai (jelentésbeli), az alárendelő viszony pedig grammatikai (nyelvtani) termé-
szetű. A mellérendelő viszonyt ezért gyakran mellérendelő kötőszó jelzi, az
alárendelő viszonynak pedig valamilyen grammatikai jelölője
Mf. 3.
lehet.

6.-os tk. Emlékeztek arra, mit tanultatok hatodik osztályban

129. o. a kötőszókról?

Alapszófajú szavak olyan szerkezeteket is alkothatnak, amelyek jelentése nem

a szerkezetet alkotó szavak jelentéséből adódik össze, mint ahogyan ez a valódi
szószerkezetek esetében történik, hanem a szerkezet egészének többletjelen-
tése vagy átvitt jelentése van. Ezek a szerkezetek a nyelv használata során rög-
zülnek, ezért jellegzetes az a beszédhelyzet, amelyben használjuk őket. Mivel
rögzült szerkezetekként, azaz állandó formában szoktuk meg őket, a szerkeze-
tet alkotó szavak nem helyettesíthetők más (hasonló vagy azonos jelentésű)
szavakkal. Az ilyen szószerkezeteket összefoglaló néven állandósult szókap-
csolatoknak, azaz frazeológiai egységeknek vagy frazémáknak nevezzük.
Az alábbi jelenségek tartoznak közéjük:
Szokványos kifejezésmódok (köszönési formák, közhelyek): Jó napot kívá-
nok! Isten áldjon! Ez van. Nincs mit tenni. A közhelyeket érdemes kerülni, mert
nem tesznek hozzá tartalmi elemet a kommunikációhoz.
Szólások, szóláshasonlatok: valami van a füle mögött; anyám-
asszony katonája; ravasz, mint a róka. Átvitt értelműek, gyakran
egy szóval is kifejezhető a jelentésük. A szóláshasonlatokban ös�-
szehasonlítás van.
Szállóigék: A kocka el van vetve. Nyelvében él a nemzet. Híres
emberektől származó, szó szerinti idézetek, amelyeket sokan ismer-
nek és használnak.
Közmondások: Lassan járj, tovább érsz! Éhes disznó makkal ál-
modik. Tanító célú életbölcsességek, amelyek használata színe-
Mf. 4.
síti nyelvünket.

33
 Viszonyok a nyelvben

4. A szövegből keressetek további példákat mellérendelő és alárendelő

viszonyra! A szö­vegben akad néhány állandósult szókapcsolat, me-
lyek ezek?
VISZONYOK A NYELVBEN
alárendelő mellérendelő
szóösszetétel szószerkezet szóösszetétel szószerkezet

A talált példákkal szemléltessétek és magyarázzátok a leckében ta-

nultakat! Használjátok a fogalmakat, és kövessétek a tartalmi átte-
kintést! Próbáljátok egymásnak összefüggően elmondani a lecke tartal-
mát!

Kulcsszavak: viszonyszós szókap-
csolat, szószerkezet, mellérendelő
viszony – kötőszó, alárendelő vi-
szony – grammatikai jelölés, állan-
dósult szókapcsolat
Feleletterv
• A szószerkezet
• A viszonyszós szókapcsolat
• Az alárendelő viszony
• A mellérendelő viszony
• Az állandósult szókapcsolatok

34
  Az alárendelő szószerkezet

1. a) Az előző leckében megtanultuk, hogy a szószerkezet két alapszó-

fajú szó kapcsolata. Válaszoljatok szószerkezetekkel az alábbi kérdé-
sekre! Például így:
Hová indul? → Bécsbe indul, Milyen film? → izgalmas film
Ki érkezik?
Mit találtak?
Kiben bízva?
Mennyire meleg?
Minek a fővárosa?
Hány barátot?
b) Elevenítsük fel, mit tanultunk az alapszófajokról! Nevezzétek meg,
6.-os tk. milyen szófajú szavak alkotják az a) feladatban alko-
39. o.
tott szószerkezeteket!
c) Ebben a leckében Szigligetre látogatunk. A következő mondat
alapján alkossatok kérdéseket a válaszokhoz! A kiránduló a várból
csodálatos panorámát láthat.

    láthat? – a kiránduló láthat Mf. 1.

       ? – panorámát láthat
       ? – csodálatos panorámát
       ? – a várból láthat

A kilátásra nem lehet panasz a szigligeti várból!

35
 Az alárendelő szószerkezet

Az eddig vizsgált szókapcsolatok alárendelő szószerkezetek, egy alap-

tagból és egy bővítményből állnak.

A szószerkezetet azért nevezzük alárendelőnek, mert az a tag, amellyel az alap-

tag kiegészül (a bővítmény), alá van rendelve az alaptagnak. A viszonyukat így
ábrázoljuk:
alaptag Például: láthat láthat láthat panorámát

bővítmény a kiránduló panorámát a várból csodálatos

Elemzéskor mindig vigyázzatok arra, hogy a viszonyszós szókapcsolato-

kat egy egységnek tekintsétek: a kiránduló, a várból! Mf. 2.

Honnan ismerhetjük fel az alárendelő viszonyt?

Minden alárendelő szószerkezetre érvényes, hogy a bővítményre (az aláren-
delt tagra) egy kérdőszóval és a hozzá értelmileg kapcsolódó alaptaggal kérde-
zünk. A kérdőszó a bővítményt helyettesíti a kérdésben, pontosan úgy, ahogy
ezt az 1. b) feladatban csináltuk: Ki láthat? Mit láthat? Honnan láthat? Milyen
panorámát?
Ha az elemzett alárendelő szószerkezeteket egyetlen ágrajzban ábrázoljuk,
megkapjuk a teljes mondat szerkezetét.

láthat A panorámát szó a panorámát láthat

szószerkezetben bővítmény, a cso-
dálatos panorámát szószerkezetben
a kiránduló  panorámát  a várból pedig alaptag. Így kapcsolódhatnak
össze szószerkezetlánccá az aláren-
delő szószerkezetek: csodálatos pano­-
csodálatos rámát láthat. A láthat alaptagnak több
bővítménye van: a kiránduló láthat,
panorámát láthat, a várból láthat. A közös alaptagú szószerkezetek szószerke-
zetbokrot alkotnak. A mondat szerkezetének legfelső szintjén álló mondatrészt
állítmánynak nevezzük.

Az alaptag és a bővítmény viszonya négyféle lehet attól függően, hogy a

bővítmény alanya, tárgya, határozója vagy jelzője-e az alaptagnak. En-
nek megállapításában a kérdőszók segítenek.
Mf. 3.

36
 A szószerkezetek

Rákérdezés a A bővítmény A szószerkezet

Szószerkezet
bővítményre szerepe típusa
a kiránduló alanyos
a kiránduló láthat Ki láthat?
– alany szószerkezet
panorámát tárgyas
panorámát láthat Mit láthat?
– tárgy szószerkezet
Honnan a várból határozós
a várból láthat
láthat? – határozó szószerkezet
csodálatos Milyen csodálatos jelzős
panorámát panorámát? – jelző szószerkezet

A szerkezeti ágrajzon a mondatrészeket rövidítésükkel is megmutathatjuk:

Á Á T Á láthat(Á)

A T J H a kiránduló(A) panorámát(T)  a várból(H)

csodálatos(J)

Az elemzett mondatban a bővítmények nem ugyanolyan szorosan kapcsolódnak

az alaptagjukhoz. A láthat alaptag mellől a kiránduló és a panorámát bővítmé-
nyek nem hagyhatók el, mert hozzátartoznak az alaptag jelentéséhez. Ezeket
vonzatoknak nevezzük. A várból és a csodálatos bővítmények lazábban kapcso-
lódnak az alaptaghoz, el is hagyhatóak anélkül, hogy jelentésbeli hiány keletkez-
ne. Mivel használatuk nem kötelező, ezek szabad bővítmények.
A szótárak a szavak vonzatait is jelölik. A lát ige mellett ezt találjátok: vki
vmit. Ahhoz, hogy helyes legyen a lát ige köré szerveződő mondat, egy
vki és egy vmit jelentésű elemre tehát feltétlenül szükség van. Ezt az elvárást
az anyanyelvünkkel kapcsolatban ritkán tudatosítjuk, azonban idegen nyelvek
tanulásakor fontos támpont.
  A kommunikációban előfordulhat, hogy a vonzatok nincsenek kifejtve, azon-
ban a helyzetből vagy a szövegkörnyezetből kiegészíthetők, például: Bence is
eljön holnap. Régen látott [Bence] téged [a kommunikációs helyzetbeli befoga-
dót].

2. Figyeljétek meg, milyen szófajúak az elemzett mondat szószerkezetei-

ben az alaptagok és a bővítmények!

37
 Az alárendelő szószerkezet

3. Az alábbi szövegben keresd meg azokat a szószerkezeteket, amelyekre

igazak az alábbi állítások!
a) tárgyas szószerkezet, amelynek alaptagja: megostromolták
b) alanyos szószerkezet, amelynek alaptagja: felrobbantotta
c) határozós szószerkezet, amelynek alaptagja: fekvő
d) tárgyas szószerkezet, amelynek alaptagja: felrobbantotta
e) a várják alaptag tárgyi vonzata
Mf. 4., 5., 6.
f) a csökkent alaptag alanyi vonzata

A szigligeti vár történelme legalább olyan gazdag és mozgalmas,

mint a romok fölött nyíló fantasztikus panoráma. […]
Legismertebb kapitánya Magyar Bálint volt, aki nemcsak a sziglige-
ti, de a túlparton fekvő, fonyódi várért is felelt. A 16. század közepén,
közel három évtizedes
kapitánysága alatt a tö-
rökök többször is meg-
ostromolták Sziglige-
tet, elfoglalni azonban nem tudták.
A 17. századtól kezdve a vár jelen-
tősége csökkent, majd 1697-ben
sorsa végleg eldőlt, amikor egy
villámcsapás felrobbantotta a
Bencés-toronyban tárolt puska-
port. A leégett várat nem építették
újjá, ráadásul I. Lipót a maradékát
is felrobbantatta, hogy a Rákóczi-
l szabadságharc kuruc katonái ne
örgy-hegy oldalábó
Szigliget vára a Szent Gy tudják használni.
  A romos erődítmény  darabjait
a környékbeliek széthordták. A várat csak a 20. században kezdték renoválni. Az
utolsó nagy helyreállítás 2013-ban fejeződött be. A látogatókat több kiállítással
várják: van például barokk konyha és fegyverkiállítás.
Ha kíváncsi vagy a teljes szövegre, itt elolvashatod:
www.termeszetjaro.hu/hu/poi/var/szigligeti-var/23440895/

4. Lássuk, mit tanultunk az alárendelő szószerkezetekről!

Egy villámcsapás felrobbantotta a Bencés-toronyban tárolt puskaport.
a) A füzetben rendszerezzétek táblázatban, milyen szószerkezetek
alkotják a mondatot! A táblázat oszlopai: szószerkezet – rákérdezés
a bővítményre – a bővítmény szerepe (alany, tárgy, határozó, jelző) –
a szószerkezet típusa.

38
 A szószerkezetek

b) Készítsétek el
– először külön-külön a szószerkezetek ábráját,
– majd a teljes mondat ágrajzát!
c) Az alábbi fogalmak használatával jellemezzétek
– először az egyes szószerkezeteket,
– majd a bővítményeket aszerint, hogy mennyire szoros a kapcsola-
tuk az alaptagjukkal!
d) Mit gondoltok, miért nem létezik állítmányos szószerkezet? Arra
gondoljatok, hogy egy szószerkezetet a benne lévő bővítmény fajtá-
járól nevezünk el!
e) Vajon milyen vonzatokkal találjuk a szótárban a felrobbant igét?

Az alábbi fogalmakat használva a vázlatpontok alapján magyarázzátok

el, mit tanultatok az alárendelő szószerkezetről!

Kulcsszavak: alárendelő szószer- Feleletterv

kezet; alaptag; bővítmény; vonzat;
szabad bővítmény; alanyos; tár-
gyas; határozós; jelzős szószerke­zet,
állítmány; szószerkezetlánc; szó­
szerkezetbokor
• Az alárendelő szószerkezet
• Az alárendelő szószerkezet elemei
• Az alárendelő szószerkezet fajtái
• A típusok megállapításának
módszere
• Az állítmány
• A bővítmény két fajtája
• A szószerkezetlánc
• A szószerkezetbokor

39
 A mellérendelő szószerkezet

1. a) Mit gondoltok, milyen viszonyban állnak az alábbi szövegrész ki-

emelt szószerkezeteiben a tagok? Mi fejezi ki a tagok viszonyát?

Az itt látható
lépcső
a Balaton-
medence
egyik
látványossága.

A lépcsősor mentén a
növényzet mellett hatal-
mas bazalttornyok és
törmeléklejtők vonják
el a figyelmünket a má-
Bujdosók lépcsője szás vagy az ereszkedés
fáradalmaitól.
6.-os tk.
129. o.

b) Milyen kötőszóval tudnátok kifejezni az alábbi szavak közötti vi-

szonyt? Több helyes ötletetek is lehet.

szorgalmas sikeres kellemetlen hideg

Zsuzsi a barátnőm egészséges erős

ma holnap  fáradt beteg  meleg forró

Gondolkodjatok többtagú kötőszón is!

ilyet, olyat (kérhetsz)

Lilihez , Grétához (elmegyünk)

autóval, komppal (el lehet jutni) Mf. 1.

Az itt látható szókapcsolatok mellérendelő szószerkezetek. Ahogy a

nevük jelzi: a mellérendelő szószerkezetben a második tagot az első
mellé rendeljük, a tagok tehát egyenrangúak, közöttük logikai viszony van.
Fontos tulajdonságuk, hogy nem kérdezhetünk rá az egyik taggal a másikra,
mint ahogyan ezt az alárendelő szószerkezet esetében tesszük.

40
 A szószerkezetek

Az alapján, hogy a mellérendelő szószerkezet tagjai között milyen logikai vi-

szony van, öt típust különböztetünk meg. Ezeket az alábbi táblázat foglalja
össze azokkal a kötőszókkal együtt, amelyek leggyakrabban használt kifeje-
zőeszközeik.

A mellérendelő
Jellegzetes kötőszók Mf. 2.
szószerkezet típusa
segítőkész és udvarias; Lillát is, Petit is; nemcsak érdekes, hanem
kapcsolatos
izgalmas is; kedves, sőt okos; ment, ment, mendegélt
ellentétes okos, mégsem sikeres; elaludt, de nem késett el; jó, viszont drága
liba vagy kacsa; vagy engem, vagy téged;
választó
akár esik, akár fúj
következtető elaludt, ezért elkésett; céltudatos, tehát sikeres
kopott, hiszen régi; édes, ugyanis megérett;
magyarázó
Béla bácsi, azaz a szomszéd

2. Döntsétek el, hogy az alábbi megállapítások a mellérendelő szószerke-

zetek mely típusára igazak!
a) Az első tag az okot, a második a kö- f) A szószerkezetnek összefoglaló je­-
vetkezményt (az okozatot) fejezi ki. lentése van.
b) A két tag jelentése valamilyen g) Az első tag a következményt (az
szempontból szemben áll egymással. okozatot), a második pedig az okot
c) A második tag az elsőnek lehet fo- fejezi ki.
kozása, kiegészítése is. h) A két tag jelentése laza kapcsolat-
d) A két tag között választási lehető- ban áll egymással.
ség van. i) A nyomatékosító szóismétlés tag-
e) A második tag azonosítja, ponto- jai között is ilyen viszony van.
sítja az első jelentését.
A mellérendelő viszony típusainak vízszintes jelölése is szemlélteti, hogy a
szószerkezet tagjai egyenrangúak.
A magyarázó és a következtető vi-
kapcsolatos: segítőkész — udvarias
szony logikai értelemben éppen
ellentétes: jó ↔ drága
egymás fordítottjai. A jelölés is ezt
választó: liba ∼ kacsa
tükrözi: a nyíl mindig az ok felől a
következtető: céltudatos → sikeres
következmény (okozat) felé mu-
magyarázó: kopott ← régi
tat. A mellérendelő szószerkezetek
több­sége további tagokkal bővíthető, például: udvarias, kedves, sőt okos; Lillát,
Petit és Sárit. A csak mellérendelő viszonyokat tartalmazó több-
Mf. 3., 4.
szörös szószerkezetet szószerkezetsornak nevezzük.

41
 A mellérendelő szószerkezet

A képeken látható nagyvázsonyi Kinizsi-vár a Kéktúra 6. szakaszának

híres látványossága.
Itt olvashattok róla részletesen:
www.termeszetjaro.hu/hu/poi/var/kinizsi-var-nagyvazsony-/22904627/

3. A képekhez kapcsolódó mondatokban egészítsd ki kötőszóval a mel-

lérendelő szószerkezeteket! Írd le őket a füzetbe, és határozd meg, mi-
lyen típusba tartoznak, végül készítsd el a szerkezeti ábrájukat is!
A bástya 18 _____ 20 méter magas lehet.
A bástya romos, _____ tekintélyparancsoló.
Az üde _____ gondozott domboldalra gyönyörű kilátás nyílik.
A vár egyik ablakában a vár urának, _____ Kinizsinek a mellszobra
látható.
A várban izgalmas, _____ közkedvelt kiállítás látható
a katonák eszközeiről.
Mf. 5.
A mondatban a mellérendelő szószerkezet tagjai
a) lehetnek valamilyen alaptag bővítményei: A kirándulók kedvelik a
várat és a környékét.
Kik kedvelik? – a kirándulók kedvelik
Mit kedvelnek? – a várat és a környékét kedvelik
kedvelik

a kirándulók   a várat — a környékét

b) és lehetnek egymásnak mellérendelt alaptagok is: A kirándulók
bejárják és megcsodálják a vidéket.
Mit állítunk? bejárják — megcsodálják
Kik járják be és csodálják meg?
Mit járnak be és csodálnak meg? a kirándulók     a vidéket

42
 A szószerkezetek

Ne felejtsétek el, hogy a viszonyszós szókapcsolatokat (a pél- Mf. 6.

dákban a névelős szókapcsolatokat) egy egységnek tekintjük:
a kirándulók, a vidéket.

4. Foglaljuk össze, mit tudunk a mellérendelő szószerkezetről!

a) Írjatok a füzetbe egy-egy példát a mellérendelő szószerkezet típu-
saira!
b) A kulcsszavakkal magyarázzátok meg,
– miért mondjuk a tanult szószerkezetre, hogy mellérendelő;
– mi jellemzi a mellérendelő szószerkezet típusaiban a tagok viszo-­
  nyát!
c) Próbáljatok olyan mondatot alkotni, amelyben a mellérendelő szó-
szerkezet alaptag szerepű, valamint olyat, amelyben bővítmény sze-
repű!

Az alábbi fogalmakat használva a feleletterv vázlatpontjai alapján ma-

gyarázzátok el, mit tanultatok a mellérendelő szószerkezetről!

Kulcsszavak: mellérendelő szó- Feleletterv

szerkezet, logikai viszony, kapcso-
latos, ellentétes, választó, magya-
rázó, következtető, ok, következ-
mény/okozat, szószerkezetsor
• A mellérendelő szószerkezet
jellemzői
• A mellérendelő viszony típusai,
jelölésük
• Jellegzetes kötőszók
• Mellérendelés a mondatban
• A szószerkezetsor

43
 Részösszefoglalás: a szószerkezetek

1. Az alábbi ábrát rajzoljátok le egy A3-as lapra (a lap felső részére, a lap
teljes szélességét kihasználva)!
a) Írjátok az ábra megfelelő helyeire a következő fogalmakat, majd fog-
laljátok össze, miről lehet felismerni őket!
szókapcsolatok – viszonyszós szókapcsolatok – szószerkezetek – aláren-
delő szószerkezetek – mellérendelő szószerkezetek

b) Döntsétek el a következő példákról, hogy melyik kategóriába tartoz-

nak – viszonyszós szókapcsolatok, alárendelő szószerkezetek, mellé-
rendelő szószerkezetek-e –, és írjátok őket a megfelelő kategória alá!
elmentem volna; esni fog; nem fog tetszeni; izgatott vagyok; a kertben;
egy lánnyal; óra után; talán beteg; nem jön; hozd ide; János fut; gyümöl-
csöt termesztő; szeret síelni; otthon maradni; lifttel megyünk; ápolt külső;
Peti telefonja; néhány füzetet; a fa mellett állva; ötkor vagy öt után; ked-
ves, de unalmas; hűvös, sőt hideg; zöldséges, ezért egészsé-
Mf. 1.
ges; sápadt, ugyanis beteg; Klári is
c) Vegyétek szemügyre a viszonyszós szókapcsolatokat!
Figyeljétek meg, hogy az egyes alapszófajú szavak mellett milyen típusú
viszonyszó áll! A példákat rendszerezzétek táblázatban a „viszonyszós
szókapcsolatok” kategória alatt: az első oszlopban a viszonyszók típu-
sai (névelő, névutó, igekötő, segédige, módosítószó, kötőszó), a máso-
dik oszlopban a viszonyszótípusokat magukban foglaló példák álljanak!
Megtanultátok, hogy a viszonyszós szókapcsolatok önmagukban nem
szószerkezetek, mert nincs nyelvtani viszony az alapszófajú szó és a vi-
szonyszó között. De alkothatnak szószerkezetet egy alapszófajú szóval vagy egy
másik viszonyszós szókapcsolattal.
Például:
– viszonyszós szókapcsolat: a fák alatt;
– alapszófajú szóval alkotott szószerkezet: a fák alatt baktattunk;
– másik viszonyszós szókapcsolattal alkotott szószerkezet: a fák alatt hevere-
dett le.

44
 A szószerkezetek

d) Alkossatok a b) feladat viszonyszós szókapcsolataiból szószerkeze-

teket! Erre a célra egészítsétek ki a rendszerező tábláza-
Mf. 2.
tot egy harmadik oszloppal!
e) Az alárendelő szószerkezeteket rendszerezzétek aszerint, hogy mi-
lyen szerepű az alaptag bővítménye!

Emlékezzetek arra, hogy az alárendelő szószerkezet alaptagjával és egy kérdő-

szóval kérdezhetünk a bővítményre! A kérdőszó segít a bővítmény szerepének
megállapításában.
f) Készítsetek rendszerező táblázatot a kategória alá! Az első oszlop-
ba kerüljenek a b) feladat példái, a másodikba a rákérdezések a bő-
vítményre, a harmadikba a bővítmény szerepe alapján a szószerkezet
megnevezése, a negyedik oszlopban pedig adjátok meg a bővítmények
szófaját (egy bővítménytípust többféle szófaj is kifejezhet, ahogy ezt a
példákat vizsgálva tapasztalhatjátok). Végül a rendsze-
Mf. 3.
rezést egészítsétek ki a példák alárendelő szerkezetének
jelölésével!
g) A mellérendelő szószerkezeteket az alapján soroljátok típusokba,
hogy milyen viszony van a szószerkezet elemei között! Készítsetek
rendszerező táblázatot: az első oszlopba a példák, a másodikba a mel-
lérendelés típusai kerüljenek, a harmadik oszlopban gyűjtsétek össze,
hogy az egyes mellérendelés-típusokat milyen további kötőszók fejez-
hetik ki! A rendszerezést egészítsétek ki az egyes mellé-
Mf. 4.
rendelés-típusok jelölésével!
h) Válasszatok ki a példák közül olyan szószerkezeteket, amelyek to-
vább bővíthetőek! Alkossatok belőlük szószerkezetláncot, szószerke-
zetsort, valamint szószerkezetbokrot, majd ábrázoljá- Mf. 5.
tok is őket!

2. A Sobri Jóska Élménypark a Kéktúra

egyik közkedvelt megállóhelye. Az él-
ményparkról szóló szövegben keresse-
tek szószerkezeteket, majd jellemezzé-
tek őket!
– Alárendelőek vagy mellérendelőek-e?
– A két fő kategória milyen altípusába
tartoznak (pl. alanyos alárendelő szó-
szerkezet, ellentétes mellérendelő szó-
szerkezet stb.)?

45
 Részösszefoglalás: a szószerkezetek

Jól felszerelt kaland-

park Kislőd határában,
ahol a környékbeli tú-
ránkat levezethetjük
például egy szédüle-
tesen gyors drótkötél-
pályás lecsúszással a közeli
hegytetőről. A bakonyi betyárról
elnevezett kalandpark izgalmas
élményeket kínál.
Sobri Jóska Élménypark

Számtalan játék közül válogathatunk, és nem-

csak a gyerekeknek, hanem a felnőtteknek is
bőséggel van tartalmas időtöltési lehetőség
akár egész napra. Találunk itt mászófalat, lé-
zerharcospályát, drótkötélpályákat, számtalan
vízi játékot, gokartot, bobot, ejtőgépet.

Ha szeretnétek utánanézni, milyen lehetősé-

geket kínál még az élménypark,
az eredeti szöveget itt találjátok:
www.termeszetjaro.hu/hu/poi/ vidampark/
sobri-joska-elmenypark/26481202/

3. Döntsd el, hogy az alábbi megállapítások közül melyek jellemzik a vi-

szonyszós szókapcsolatokat, melyek az alárendelő szószerkezeteket,
és melyek a mellérendelő szószerkezeteket!
a) Két alapszófajú szó grammatikai viszonya.
b) Egy vagy több viszonyszó és egy alapszófajú szó alkotja.
c) Két azonos szerepű szó logikai viszonya.
d) A szószerkezetláncot több ilyen szószerkezet alkotja.
e) Nem tekintjük szószerkezetnek.
f) Alaptagból és bővítményből áll.
g) A tagok közötti viszonyt gyakran kötőszó jelzi.
h) A tagok közötti viszonynak grammatikai jelölője van.
i) A szószerkezetsor több ilyen szószerkezetből áll.
j) A tagok egyenrangúak.
Mf. 6.
k) A szószerkezetbokor ilyen szószerkezetekből áll.

46
 A szószerkezetek

4. Az 1. feladat a)–h) részeinek eredményeként kiváló szemléltetőesz-

köz született ahhoz, hogy az osztály közösen mutassa be a szószer-
kezetek témáját. Osszátok szét a munkacsoportok között a fejezet fő
témáit! Válasszátok ki közösen a megfelelő digitális eszközt a projekt
megvalósításához! Az egyes csoportok külön-külön készítsék el fel-
adatukat, végül fűzzétek össze a projekt részleteit! Alább látjátok a
témajavaslatokat, de el is térhettek tőlük a fejezet leckéi alapján.

Viszonyok a nyelvben A szószerkezet A viszonyszós szókapcsolat

Az alárendelő szószerkezet Az alárendelő szószerkezet a mondatban (ágrajz)

A mellérendelő szószerkezet A mellérendelő szószerkezet a mondatban (ágrajz)

A nyelvi elemek jelentése univerzális tulajdonság. Ezért is van sok

hasonlóság egyes nyelvek jelentésen alapuló rendszereiben, pél-
dául a szófaji rendszerben. A jelentésalapú (logikai) mellérendelő vi-
szony kifejezésében is jól látható a párhuzam az egyes nyelvek között.
MAGYAR ANGOL NÉMET
érdekes, sőt izgalmas interesting even exciting interessant sogar aufregend
fel és le up and down auf und ab
A grammatikai természetű alárendelő viszonnyal kapcsolatban más a
helyzet. Mivel a grammatika egy adott nyelv szabályainak a rendszere,
jócskán vannak különbségek a viszonyok jelöltségében-jelöletlenségében,
valamint a jelölés grammatikai eszközeiben is.
MAGYAR ANGOL NÉMET
könyvet olvasni to read a book ein Buch lesen
a fa levele the leaf of the tree das Blatt des Baumes
Hasznos tudásra tehettek szert, ha megfigyelitek az egyes nyelvek vi-
szonyszós szókapcsolatait. Ezekben ugyanis általában jól láthatók egy-egy
nyelv grammatikai sajátosságai (pl. névutók vagy elöljárószók használata,
a tagadószó helyzete, az igekötő viselkedése).
MAGYAR ANGOL NÉMET
ebéd után after lunch nach dem Mittagessen
nem kel fel doesn’t get up steht nicht auf

47
 A MONDAT
Mi a mondat?

A fejezet címében megfogalmazott kérdésre a nyelvészek a nyelvtudomány

története során számtalan meghatározást adtak. Szerintetek hogyan lehet-
séges ez?
  Segítségként gondolkozzatok el egy teljesen más természetű dolog, mond-
juk, a fokhagyma jellemzésén! Növényrendszertani megközelítésben az ama-
rilliszfélék családjába tartozó faj. Felhasználási területei szerint gyógy- és fű-
szernövény, tehát a gyógyításban és a gasztronómiában is meghatározható
a szerepe. Gyógyászati értékét tekintve csökkenti a vércukorszintet, a vérnyo-
mást és a vérrögképződést is; fűszerként húsos ételek kiváló ízesítője, csípős,
erős szagú növény.

1. Gyűjtsétek össze, hogy egy nyelvi alakulatot milyen tulajdonságai alap-

ján tekintünk mondatnak! Ehhez vegyétek szemügyre az alábbi mon-
datokat, majd próbáljátok kiegészíteni a mondatról szóló megállapítá-
sokat szerintetek helytálló kifejezésekkel!

Te megnézted? Viszlát!
Hajrá!
Legyen
szíves!
Ó!

Lilla kémiaóra
Holnap a hajnali órákban előtt hasfájásra
8 °C várható, a keleti panaszkodott.
országrészben sok helyen
köd is lehet.

A mondat terjedelme nem kötött: állhat _______ vagy _______ szóból is.
Nyelvi szerveződését tekintve a mondat hagyományosan a nyelvi rendszer
_______ szintjén áll: a hang – szóelem – szó – szószerkezet sorába illeszkedik.
Mondat egyetlen _______ vagy _______ is lehet.
A nyelvhasználat felől közelítve a mondat a kommunikáció _______ egysége.
A mondat az írásbeli és a _______ kommunikációnak is része.
A mondat alkotójának szándékát szóban a mondat_______ fejezi ki, írásban pe-
dig a mondatvégi _______ jelzi.

48
 A mondat

Az állítások alapján bizonyára rájöttetek, hogy a mondat vizsgálatában

a mondat két tulajdonsága játszik kiemelkedő szerepet:
– a mondat a kommunikáció alapegysége,
– a mondat nyelvi szerkezet.
Az elemző megközelítés tehát a mondatnak vagy az első, vagy a máso-
dik tulajdonságára összpontosít.

Amikor a mondatot mint a kommunikáció egységét vizsgáljuk, az alapján jelle-

mezzük, hogy a mondat alkotójának milyen szándéka van a mondat kimon-
dásával vagy leírásával, tehát a mondat egészéről alkotunk véleményt. Ennek a
megközelítésnek az eredményeképpen a mondatokat mondatfajtákba sorol-
juk. Ez a szempont természetesen nem független a mondat nyelvi formájától.
A következő fejezetben látni fogjuk, hogy a mondatfajták megállapításában fon-
tos támpont lesz az is, hogy a mondatot milyen nyelvi elemek alkotják. Amikor
a mondatot szerkezete alapján jellemezzük, azt vizsgáljuk, hogy a mondatnak
milyen alkotóelemei vannak, azaz milyen mondatrészek alkotják; valamint a
mondatrészek milyen viszonyban állnak egymással. (Éppúgy, mint amikor egy
háztartási gép vagy egy autó szerkezetét vizsgáljuk.) Ennek a megközelítésnek
az eredményeképpen a mondatokat szerkezeti típusokba soroljuk.
A szerkezeti elemzés megkívánja a szófajok és a szószerkezetek típusainak az
ismeretét. A mondatban mondatrészi szerepe vagy alapszófajnak, vagy pedig
6.-os tk. viszonyszós szókapcsolatnak lehet. A mondatrészek egymás-
39. o. hoz való viszonyainak az összessége a mondat szerkezete.
35., 40. o.

2. Mutassátok be a két megközelítést az alábbi mondat elemzésével! A fü-

zetbe dolgozzatok!
Mikor és honnan érkezik a csomagod?
a) A mondat alkotójának szándéka szerinti elemzés keretében
próbáljátok megfogalmazni, szerintetek milyen célja lehet a mondat al-
kotójának az elemzett mondat kimondásával, leírásával! Mivel indokol-
játok véleményeteket?
b) A szerkezeti szempontú elemzés keretében
– először készítsetek táblázatot a következő szempontokkal: szószerke-
zet, rákérdezés a bővítményre, a bővítmény szerepe, a szószerkezet típu-
sa;
– ezután a szempontokat követve elemezzétek a mondatbeli szószerke-
zeteket (ügyelve a viszonyszós szókapcsolatokra); Mf. 1., 2.
– végül készítsétek el a mondat szerkezeti ágrajzát!

49
 Mi a mondat?

Bármely mondat nyelvi formáját (az alkotóelemek és a közöttük lévő

viszonyok nyelvi jellemzőit) két tényező befolyásolja:
–  a nyelv szabályai (amelyek alkalmazása az anyanyelvünk elsajátításával
készséggé válik, idegen nyelvek esetében pedig megtanuljuk helyes haszná-
latukat);
–  az a szövegkörnyezet és kommunikációs helyzet, amelyben egy adott
mondat létrejön, és amelyhez nyelvi formájában igazodik.

3. Figyeljétek meg, hogyan jelenik meg a szövegbe ágyazottság az alábbi,

Szépalmapusztát bemutató szöveg két kiemelt mondatában!

Szépalmapuszta a Bakony egyik gyöngyszeme. A hát­térben ma-

gasodó, erdős oldalú Kőris-hegy, a tágas legelőkön karámok közt
kószáló ménes, az arborétum
és az árnyas facsoportok együtt
festői látványt nyújtanak. Ide ér-
kezni olyan, mintha egy kissé
giccses angol kosztümös so-
rozat jelenetébe csöppennénk.
A hegyek alatt legelésző ménes és gulya, a
Kőris-hegy erdő fedte lejtői, a karámok közt
kanyargó köves út szokatlanul rendezett
látványt nyújtanak. […] Szépalmapusztának
persze volt miből ilyenné fejlődnie.
A teljes szöveget itt olvashatjátok: Szépalmapuszta, a hátté
rben a Kőris-hegy
www.termeszetjaro.hu/hu/poi/birtok/
szepalmapuszta/26844879/

a) A kiemelt mondatokban melyek azok a kifejezések, amelyek jelzik,

hogy a mondatok szövegelőzményhez igazodnak?
b) Próbáljátok megfogalmazni, milyen nyelvi szabályok érvényesülnek
az „Ide érkezni olyan” tagmondatban, valamint a „Szépalmapusztának
persze volt miből ilyenné fejlődnie.” mondatban!
c) Milyen formában jelennének meg a szóban forgó mondatok egy szö-
veg első mondataként (tehát szövegelőzmény nélkül) vagy önálló meg-
nyilatkozásként?
A megnyilatkozás kifejezést a nyelvtudomány bizonyos irányzatai olyan
mondat nagyságrendű kijelentésekre alkalmazzák, amelyek önállóan
töltenek be kommunikációs funkciót egy kommunikációs hely- Mf. 3.
zetben.

50
 A mondat

4. Rendszerezd azokat az ismereteket, amelyeket megtudtál a mondat

elemzési lehetőségeiről, valamint az ezekhez kapcsolódó kategóriák-
ról! Használd az alább megadott fogalmakat!
A mondat A mondat mint a
mint nyelvi szerkezet kommunikáció egysége
Mit vizsgálunk?
Milyen nyelvtani kategóriákat
alkalmazunk a mondatok
jellemzésére?

A vázlatpontok alapján az alábbi fogalmakat használva foglaljátok ös�-

sze a mondatról tanultakat, megállapításaitokat érvekkel támasszá-
tok alá!

Kulcsszavak: kommunikációs alap­- Feleletterv

egység, nyelvi szerkezet, mondatfaj- • A mondat tulajdonságai
ták, mondatrészek, viszonyok, szer- • A mondat mint kommunikációs
kezeti típusok egység
• A mondat mint szerkezet

Az idegen nyelvek mondataiban a szövegkörnyezet, illetve a

kommunikációs helyzet hatása a magyar nyelvű mondatokhoz
hasonlóan megnyilvánul. Abban, hogy ez pontosan milyen nyelvi
eszközök révén valósul meg, már vannak különbségek.
 Az alábbi táblázatban megfigyelhetitek, milyen nyomot hagy a
mondat nyelvi összetevőiben, szerkezetében az, ha a mondat önálló
megnyilatkozás, illetve az, ha a mondatnak van nyelvileg megformált előz-
ménye (szövegelőzménye).
A mondat mint önálló megnyilatkozás
MAGYAR István kedveli a szomszédait.
ANGOL Steven likes his neighbours.
NÉMET Stefan hat seine Nachbarn gern.
A mondat mint szövegelőzmény folytatása
MAGYAR Istvánnak új szomszédai vannak. Kedveli őket.
ANGOL Steven has new neighbours. He likes them.
NÉMET Stefan hat neue Nachbarn. Er hat sie gern.

51
 A mondatfajták

1. Az alábbi fényképek a Gánton lévő bauxitbányában készültek,

amely a Kéktúra 10. szakaszának egyik állomása. A képek láttán
valószínűleg eszetekbe jutnak a témával kapcsolatos ismerete-
itek, esetleg élményeitek; lehetnek kérdéseitek is, akár külön-
féle érzéseket is kiválthat belőletek a bánya nem mindennapi
látványa.

Itt olvashattok a hely érdekességeiről:

www.termeszetjaro.hu/hu/poi/muzeum/
bauxitfoeldtani-park-es-balas-jeno-bauxitbanyaszati-muzeum-gant-/27516060/

a) Alkossatok egy-egy olyan mondatot a képek témájával kapcsolatban,

amelyet jól meghatározható beszélői szándék jellemez! Az alábbi táb-
lázatban olvashatjátok a legjellegzetesebb szándékokat. A bal oldali ké-
pen az egyik bányaudvar részlete látható, a jobb oldalin pedig a Balás
Jenő Bauxitbányászati Múzeum bejárata.

SZÁNDÉK PÉLDAMONDAT
tájékoztatás, közlés
érdeklődés, információ-
hiány
kívánság, vágy
akarat, parancs
érzelemkifejezés

b) A példamondataitok alapján beszélgessetek arról, hogy milyen sajá-

tosságokban tapasztaltok különbséget az egyes szándé-
Mf. 1.
kokat kifejező példamondatok között!

Egy mondat kimondásával vagy leírásával a mondat alkotójának min-

dig van valamilyen szándéka. Ezt a nyelvtanban a beszélő szándékának
nevezzük.

52
 A mondat

A beszélő szándéka szerint öt mondatfajtát különböztetünk meg. Ezek

a kijelentő, a kérdő, a felszólító, az óhajtó és a felkiáltó mondat.
A mondatfajták elnevezései „beszédes kifejezések” (így utalunk arra, ha egy
szakmai kifejezés jelentése könnyen kikövetkeztethető mindennapi szóhasz-
nálatunk alapján).

2. Próbáljátok hozzárendelni őket a táblázatból ismert szándékokhoz az

alábbi állítások kiegészítésével!
Érdeklődést, információkérést fejez ki a(z) ________________ mondat.
Tájékoztatást, közlést fejez ki a(z) ________________ mondat.
Kívánságot, vágyat fejez ki a(z) ________________ mondat.
Akaratot, parancsot fejez ki a(z) ________________ mondat.
Mf. 2.
Érzelmet fejez ki a(z) ________________ mondat.

3. Mit gondoltok, milyen jelenségek alapján tudunk különbséget tenni a

mondatfajták között?
Az alábbi táblázatot készítsétek el a füzetben, majd a beszélő szándéka
szerint különböző fajtájú mondatokat megfigyelve rendszerezzétek az
egyes mondatfajták jellegzetességeit a kijelentő mondat jellemzésének
mintájára!
A nyelvi forma jellemzésében ezekre figyeljetek:
– szóhasználat (valamilyen jellegzetes szófaj jellegzetes előfordulása egy
adott mondatfajtában: például kérdőszóé, módosítószóé, indulatszóé);
– az állítmány grammatikai sajátosságai (pl. az ige módja, valamilyen
jellegzetes toldalék használata).
A hanglejtés jellemzésekor mondjátok ki (hangoztassátok) a mondato-
kat, és közben próbáljátok meg a következő fogalmak ismeretében jelle-
mezni tapasztalatotokat:
– ha a hangmagasság csökken, a hanglejtés ereszkedő, hirtelen ereszke-
dés esetén eső;
– ha a hangmagasság nő, a hanglejtés emelkedő, hirtelen emelkedés ese-
tén szökő;
– ha a hangmagasság nem változik, a hanglejtés lebegő;
– ha a mondaton belül változik a hangmagasság, akkor két fogalom ösz-
szekapcsolásával jellemezhetjük a hanglejtést, például: emelkedő-eső,
eső-ereszkedő.
A mondatvégi írásjelek az egyes mondatfajtákra jellemző hanglejtést
jelölik a mondatok írott formájában.

53
 A mondatfajták

HANGLEJTÉS
NYELVI
MONDATFAJTA PÉLDAMONDAT ÉS MONDATVÉGI
JELLEMZŐK
ÍRÁSJEL
A hegyekben nyaraltunk. kijelentő módú
tényközlő
Holnap ünnep lesz. igealak – ereszkedő
kijelentő
Lili szomorú lenne ettől. feltételes – pont (.)
nem tényközlő
Szívesen elmentem volna. módú igealak
– emelkedő-eső vagy
Jössz holnap? Ő eljön-e?
eldöntendő ereszkedő
Vajon Péter eljön holnap?
kérdő –
Mikor jössz haza? – ereszkedő, elöl eső
kiegészítendő
Mi a baj? –
Vedd le a cipőd! – eső
felszólító
Indulás! –
Bárcsak én is ott lehetnék! – ereszkedő
óhajtó
Hadd menjen veletek! –
De szép ez a ruha! – lebegő
felkiáltó
Jaj, de ügyes vagy! –

A kérdő mondatokat az alapján jellemezhetjük, hogy a kérdező Mf. 3., 4.

érdeklődése milyen tartalomra irányul, azaz a kérdésre milyen
válasz adható. Az eldöntendő kérdésre felelőszóval (Igen. Nem. Talán. Á. Dehogy.)
vagy valamilyen felelő gesztussal (pl. bólintással, fejrázással) lehet válaszolni, il-
letve reagálni. A kiegészítendő kérdésre a válasz a kérdőszóra felelő tartalom (pl.
Mikor jössz? Holnap).
A kérdő mondatok esetében a kérdező szándéka tovább árnyalható, ez
alapján további kérdőmondat-fajtákat ismerünk.
A kisebbet vagy a nagyobbat kéred? – Mivel a kérdező a két felkínált lehetőség
egyikét várja válaszként, ezt a kérdő mondatot választó kérdésnek nevezzük.
Melyik könyvet is keresed? – A kérdező szándéka az, hogy a beszédpartnerével
megismételtesse azt, amit ő egyszer már a kérdező tudtára adott. Ennek a kér-
désfajtának a neve ismételtető vagy echo kérdés (a visszhang latin neve után).
Ez szép, ugye? Ez jó, nem? – Azokat a kérdéseket, amelyekkel a kérdező a beszéd-
partner egyetértéséről kíván megbizonyosodni, simuló kérdéseknek nevezzük.
A válaszadásra ösztönző szócska (pl. ugye, nem, nemde) egy állításhoz kapcsoló-
dik, azaz „simul”.
Az a kérdés pedig, amelyik arra szolgál, hogy a beszélő a saját gondolatmene-
tét gördítse tovább egy kérdésre adott felelettel, a retorikai vagy költői kérdés.
Bár a lírában gyakran használt költői eszköz, nem szükséges költőnek lennünk
ahhoz, hogy ilyet használjunk. Figyeljétek meg tanáraitok magyarázatait! Való-
színűleg észre fogjátok venni a retorikai vagy költői kérdéseket, amelyekre nem
várnak tőletek választ.

54
 A mondat

4. Alkossatok rövid szövegeket az alábbi kommunikációs szándékok kifeje-

zésére!
a) Tudomásodra jut, hogy a barátnőd a családjával a horvát tengerpartra utazik.
Kifejezed, mennyire szeretnél velük menni.

b) Közös a szobád a testvéreddel. Te a rendet szereted, de a testvérednek sajnos

nem erőssége a rendrakás. Megelégelted a rendetlenséget, és miután egy ideje
hiá­ba közlöd vele, hogy számodra ez a helyzet nem megfelelő, stratégiát váltasz,
és utasítod őt hozzáállásának megváltoztatására.

c) Egy hét múlva az osztályoddal kirándulni indultok, de az utazás néhány körül-

ménye még nem világos számodra. Meg szeretnéd tudni a hiányzó részleteket.

d) Amióta az eszedet tudod, szeretnél egy kiskutyát. A szüleid eddig nem támogat-
ták az ötletet. A születésnapod reggelén azonban új családtag ébreszt: egy pajkos,
göndör szőrű, édes pumikölyök. Hangot adsz a kitörő örömödnek.

e) Abban a helyzetben, amikor elkésel az iskolából, az a járható Mf. 5., 6., 7.

út, ha tanárod kérdésére őszintén, tárgyilagosan válaszolsz.

5. A felelettervben szereplő vázlatpontok alapján összegezzétek a mon-

datfajtákról tanultakat! A feladatot pároddal felváltva végezzétek!
Segítenek a fogalmak és a következő kérdések, amelyeket követve
rendszerezhetők az egyes mondatfajták jellemzői:
Milyen szándékot fejeznek ki az egyes mondatfajták?
Milyen nyelvi jellemzői vannak az egyes mondatfajtáknak?
Milyen intonáció jellemzi őket?
Milyen írásjeleket használunk az egyes mondatfajták jelölésére?

Kulcsszavak: mondatfajta, a be- Feleletterv

szélő szándéka, kijelentő, tényköz-
lő, nem tényközlő, kérdő, eldönten-
dő, kiegészítendő, felszólító, óhaj-
tó, felkiáltó, intonáció/hanglejtés,
ereszkedő, eső, emelkedő, szökő,
lebegő, mondatvégi írásjel (pont,
kérdőjel, felkiáltójel)
• A mondatfajták
• Általánosságban a hanglejtésről
• Mondatfajták és írásjelek
• A kijelentő mondat jellemzése
• A kérdő mondat jellemzése
• A felszólító mondat jellemzése
• Az óhajtó mondat jellemzése
• A felkiáltó mondat jellemzése

55
 A mondat szerkezeti típusai

1. Ismeritek a Jenga nevű ügyességi já-

tékot? Milyen összefüggést találtok
a Jenga-torony és a mondat között?
Bizonyára tudjátok, hogy mi törté-
nik, ha a toronynak épp azt az elemét
vesszük ki, amelyik a stabilitásához
szükséges. Szerintetek a képen lát-
ható szótoronyból mely elemeket
ve­­hetjük ki anélkül, hogy összedől-
ne az építmény?
Idézzétek fel, mit tanultatok néhány
leckével ezelőtt a szószerkezetek
kapcsán az alaptag és a bővítmény
viszonyáról!
36. o.

a) A korábban tanultak alapján egészítsétek ki az alábbi állításokat!

Azok az elemek, amelyeket egy alaptag mellől nem hagyhatunk el
anélkül, hogy sérülne a mondat jelentése, a(z)       . Azok
az elemek, amelyek elhagyhatóak anélkül, hogy a mondat jelentése
sérülne, a(z)               .
b) A Jenga-torony elemei közül melyek tartoznak az első, és melyek a
második kategóriába?

Az állítmány – ebben az esetben az ige (kiment) – és a hozzá kapcsolódó

vonzatok (vki vhová) alkotják a mondat alapszerkezetét. Mivel az állít-
mányt szaknyelven predikátumnak nevezzük, az alapszerkezet
Mf. 1.
elnevezése predikatív szerkezet.

Azt a mondatot, amelyben nincs állítmány, és nem is egészíthető ki vele,

tagolatlan mondatnak nevezzük (Nesze neked! Viszontlátásra!). Az egy
szóból álló tagolatlan mondat szerkesztetlen, a több szóból álló pedig szer-
kesztett. Az a mondat, amelyben van állítmány, illetve predikatív szerkezet,
tagolt mondat.

Elemzéseink során tagolt mondatokat fogunk vizsgálni.

A predikátum kifejezés jelentése A magyar nyelv történeti-etimológiai szó-
tára szerint ’nyelvtani, logikai állítmány’. A latin ’kikiált, kijelent’ jelenté-
sű praedicare, praedicatum szóból származik, és arra utal, hogy az állítmány
általában az alanyról állít, azaz „jelent ki” valamit.

56
 A mondat

Az a mondat, amely egyetlen predikatív szerkezetet tartalmaz, szerkezete

szerint egyszerű mondat. Az állítmány lehet önmagában mellérendelő szószer-
kezet is, a mondat ebben az esetben is egyszerű szerkezetű: Délután az osztály
Béla bácsival kiment és rácsodálkozott a partra.
  Ha egy mondat több predikatív szerkezetet foglal magában, akkor ös�-
szetett mondatnak nevezzük. Kettő vagy több tagmondata is lehet attól füg-
gően, hogy hány predikatív szerkezet kapcsolódik össze. A következő ös�-
szetett mondat például két tagmondatot foglal magában: Délután az osztály
Béla bácsival kiment a partra, azután Máté egy szikláról beleugrott a vízbe.
A következő pedig hármat, ezért többszörösen összetett mondatnak nevezzük:
Délután az osztály Béla bácsival kiment a partra, azután Máté egy
Mf. 2.
szikláról beleugrott a vízbe, hogy felfrissüljön a nagy forróságban.

32. o.
Emlékezzetek arra, hogy az összetett mondatok tagmondatai
ugyanúgy lehetnek alárendelő vagy mellérendelő viszonyban,
mint az összetett szóban az előtag és az utótag, illetve a szószerkezetben az
alapszófajú szavak.

2. Elemezzétek a „Délután az osztály Béla bácsival kiment a partra” mon-

datot az alábbi lépéseket követve!
a) Elsőként vizsgáljátok meg a mondatban a viszonyszós szókapcsola-
tokat, amelyek valamely alapszófajú szóval vagy másik viszonyszós szó-
kapcsolattal alkotnak szószerkezetet!
b) Állapítsátok meg a mondatot felépítő szószerkezeteket!
c) Jellemezzétek a szószerkezeteket a következő kifejezések alkalmazá-
sával: alaptag, bővítmény, alanyos, határozós, alárendelő, szószerkezet!
d) Ábrázoljátok őket a füzetben, majd készítsétek el a mondat szerke-
zeti ágrajzát!
e) A mondat ágrajzában karikázzátok be azokat a bővítményeket, amelyek
vonzatok!
30., 31., 36.,
Mf. 3.
37. o.

3. Vizsgáljátok meg alaposan az alábbi mondatokat!

Írjátok a füzetbe a predikatív szerkezetet (állítmány + vonzatok),
amely az alapszerkezetüket alkotja (ugyanaz a predikatív szerkezet
több mondathoz hozzárendelhető)! Jegyezzétek meg, hogy a névmások
ugyanolyan értékű mondatrészek, mint azok az alapszófajok, amelyek
helyett állnak! Például a János is hivatkozott a megállapodásra. és az Ő
6.-os tk. is hivatkozott rá. mondatok ugyanolyan teljes értékű mondat-
99. o. részekből állnak.

57
 A mondat szerkezeti típusai

Délután az osztály Béla bácsival kiment a partra. – _______________________

Máté egy szikláról beleugrott a vízbe. – ______________________
Az osztály kiment a partra. – ______________________
Máté beleugrott a vízbe. – ______________________
Az osztály kiment oda. – _____________________
Ő is beleugrott a vízbe. – _____________________

Azt az egyszerű mondatot, amelyben a predikatív szerkezeten – azaz az

állítmányon és a vonzatán vagy vonzatain – kívül nincs szabad bővít-
mény, minimális mondatnak nevezzük.

Minimálisak azok a mondatok is, amelyek állítmányának egyetlen vonzata sincs,

például: Alkonyodik. Esteledik. Ezeket alanytalan mondatoknak nevezzük.
  Az az egyszerű mondat, amely a predikatív szerkezeten kívül Mf. 4.
szabad bővítményt is tartalmaz, bővített mondat.
  Az eddig elemzett mondatok mindegyikében rá tudtunk mutatni azokra a
nyelvi egységekre, amelyek a predikatív szerkezetet, azaz a mondat alapszer-
kezetét alkotó mondatrészek. Ilyen nyelvi egység lehet egy alapszófajú szó (dél-
után), egy viszonyszós szókapcsolat (a partra) vagy egy névmás (ő) is.

Azt az egyszerű mondatot, amelyben a predikatív szerkezet tagjai (az

állítmány és a vonzata vagy vonzatai) nyelvi formában megjelennek,
teljes mondatnak nevezzük.

Már tudjátok, hogy a mondat a kommunikáció alapegysége. Önállóan is lehet

szöveg, de mondatok sorába is illeszkedhet. Önálló szövegre példa ez a rövid
felszólítás: Gyerekek, sorakozó! Mondatok sora alkot szöveget egy regény, egy
előadás vagy egy társalgás esetében. Az egyértelmű és sikeres kommunikáció
egyik alapfeltétele a nyelvi gazdaságosság. Ez azt jelenti, hogy mondataink
megalkotásakor kerüljük a fölösleges nyelvi többletet, ezért bizonyos tartalmi
elemek nyelvileg kifejtetlenek maradnak. Például: Szombaton az osztály a part-
ra készült Béla bácsival, de a reggeli eső miatt lehűlt a levegő. Mégis kimentünk
[mi, vagyis az osztály; a partra]. Fölösleges volna teljes szerkezetű mondatot al-
kotni (Az osztály mégis kiment a partra.), mivel a szövegelőzményből pontosan
azonosítani tudjuk a hiányzó részleteket.

Az olyan egyszerű mondatot, amelyben az alapszerkezet valamely egy-

sége (vagy az állítmány, vagy valamelyik vonzat) nyelvileg nincs kifejt-
ve, hiányos mondatnak nevezzük.

Az eddig bemutatott szerkezeti típusok úgy függenek össze egy-

Mf. 5.
mással, hogy a minimális és a bővített mondat is lehet hiányos
vagy teljes.

58
 A mondat

Az alábbi szöveg, amely a Kéktúra Nagy-Kopasz-hegyen lévő kilátójá-

ról, a Jenga-toronyról szól, mondatok láncolata. A mondatok szerke-
zete és szóhasználata is magán viseli a szövegbe ágyazottság nyomát.

4. Az alábbi szövegrész hat egyszerű mondata az alábbi szerke-

zeti kategóriák valamelyikébe sorolható. Hányas sorszámú
mondatra igazak az alábbi tulajdonságegyüttesek?
egyszerű, tagolt, bővített, teljes: _______
egyszerű, tagolt, minimális, teljes: ______
egyszerű, tagolt, bővített, hiányos: ______
[1.] A Nagy-Kopasz 447 méter magas csú-
csán áll a 2015 júniusában átadott, külön-
leges formavilágú kilátó. [2.] A ter­vezők
az építményt a Jenga játékról mintázták.
[3.] A népszerű, fából készült építő-logi-
kai játék szerkezetét vették alapul. [4.] Jenga-torony: a Dévényi
Antal-kilátó
a Nagy-Kopasz tetején
A kilátóból szép panoráma nyílik a Bu-
dai-hegységre és a Pilisre. [5.] Megköze-
lítőleg 270 fokos beláthatóságra számíthattok. [6.] A kilátást csak Klotild-
liget irányában takarják a magas fák lombjai.

A mondat szerkezeti típusainak rendszerét az alább ágrajz szemlélteti.

mondat

egyszerű            összetett

      tagolt                tagolatlan

minimális     bővített     szerkesztett     szerkesztetlen

hiányos  teljes  hiányos  teljes Mf. 6.

5. a) Jellemezzétek az egyes szerkezeti típusokat!

Használjátok a predikatív szerkezet, állítmány, vonzat kifejezéseket!
Állításaitok szemléltetésére alkossatok mondatokat!
b) A feleletterv és a kulcsszavak alapján összefüggően foglaljátok ös�-
sze a mondat szerkezetéről tanultakat!

59
 A mondat szerkezeti típusai

Kulcsszavak: szerkezeti tí­pus, Feleletterv

predikatív  szerkezet / alap-
szerkezet, vonzat, szabad bő­
vítmény, egyszerű, összetett,
minimális, bővített, hiányos,
teljes, tagolt, tagolatlan,
alanytalan mondat
• Predikatív szerkezet / alapszerkezet
• Egyszerű mondat – összetett mondat
• Tagolt mondat – tagolatlan mondat
• Minimális mondat – bővített mondat
• Hiányos mondat – teljes mondat

A vonzatok jelentésbeli és alaki tulajdonságait minden nyelvben

a predikátum „írja elő”. Tanultunk arról, hogy a predikátum leg-
gyakrabban ige. Az igéket a szótárak gyakran főnévi igenévi formá-
ban adják meg. A hivatkozni főnévi igenév angol (refer) és német
(sich berufen) megfelelőjének is az alanyon (aki hivatkozik) kívül
egy további vonzata van: valamire/valakire. Mivel a jelentés a sza-
vak univerzális tulajdonsága, általános érvényű, hogy az, aki hivatkozik,
élőlény (valaki); illetve az, amire vagy akire hivatkozik valaki, lehet élő (va-
lakire), és lehet élettelen is (valamire). Abban, hogy milyen nyelvi forma fe-
jezi ki az egyes vonzatok jelentését, már jócskán vannak eltérések, hiszen
a magyar, az angol és a német nyelv grammatikai szabályai eltérő nyelvi
formákban valósulnak meg. Ezért is célszerű idegen nyelvek tanulásakor
az igékkel – és más szófajú vonzatos szavakkal – együtt azt is megtanulni,
hogy a vonzataikat az adott idegen nyelv milyen nyelvi formával fejezi ki.
Például:
MAGYAR ANGOL NÉMET
hivatkozni vmire/vkire refer to sg./sy. sich berufen auf etw./jn.
Lili hivatkozik a tervre. Lili refers to the plan. Lili beruft sich auf den Plan.
A példa alapján láthatjuk, hogy a jelentés szempontjából azonos vonzatot
más-más nyelvi formák fejezik ki az egyes nyelvekben.
 A magyarban határozórag (-ra/-re); az angolban elöljárószó (to), a né-
metben elöljárószó (auf) és a főnév tárgyesete (den Plan), amely a névelő
változásában nyilvánul meg: der – den.
 Az is érdekesség, hogy egy adott vonzat jellemzően milyen szófajú szó
lehet. A példánk alapján láthatjuk, hogy mindegyik vizsgált nyelvben főnév
fejezi ki a vmire/vkire jelentést. Ez nem véletlen, mert a szófaji csoporto-
kat is a szavak jelentése alapján állapítjuk meg, és – korábbi megállapítá-
sunkat ismételve – a jelentés a szavak nyelvtől független, tehát általános
tulajdonsága.

60
  Összefoglalás: a mondat

1. Az alábbi támpontok alapján foglaljátok össze a mondat általános tulaj-

donságait!
Mit tudunk a mondat… Ne haragudj, nem Visszavitted a
könyveket
a) terjedelméről? tudok veled menni
a könyvtárba?
ma este a moziba, mert
Hajrá! holnapig be kell
fejeznem a töri-
beadandót!

Kedves hallgatóink, b) formájáról?

jövő héten is
tartsanak velünk!
Jó napot
kívánok! Egyszer volt, hol nem volt,
volt egyszer egy király,
és ennek a
királynak volt három lánya.

c) nyelvi rendszerbeli helyéről?

Ez az ábra minden bizonnyal nem tudja
szószerkezet
árnyaltan szemléltetni az egyes nyelvi

mondat
szöveg
egységek, illetve szerveződések egymás- szó, szóelem
hoz való viszonyát. Értelmezzétek az áb-
beszédhang
rát az alábbi mondatok kiegészítésével!
Használjátok az ábrában szereplő kifeje-
zéseket! Ehhez a művelethez az állításokban megadott példák kínálnak
segítséget.

Egy _________ egyetlen _________ból is állhat, ilyen például az ó indulatszó.

Az egyetlen _________ból álló indulatszó akár _________ is lehet, amelynek
erőteljes érzelmi töltését felkiáltójellel jelölhetjük: Ó! Ez érvényes termé-
szetesen egy egyetlen hangnál hosszabb ________ra is: Viszlát!
Két __________ vagy viszonyszós szókapcsolat ____________té kapcsolódik ös�-
sze, például: fát vágni, a patak melletti ösvényen.
Egy _______ akár _______ként is megjelenhet, például az alábbi párbeszédben:
– Hol sétáltatok?
– A patak melletti ösvényen.
Bizonyára ismeritek a következő Kazinczy Ferenc-idézetet, amely az utó-
kor számára jelmondattá vált: „Jót s jól!” Ez egyetlen mellérendelő ________,
amely felszólító ________ formájában jelenik meg a versben.
Magát a jelmondatot gyakran használjuk önmagában, például egy közös-
séget ösztönző feliratként. Ebben az esetben önálló ________. Ugyanez igaz
lehet egyetlen hangra, egyetlen szóra vagy szószerkezetre is, amennyiben
önmagukban látnak el kommunikatív funkciót, nem pedig más szerkezeti
egységek sorába illeszkedve.

61
 Összefoglalás: a mondat

2. Válaszoljatok röviden az alábbi kérdésekre! Válaszaitokat írjátok le a

füzetbe!
a) Milyen szempont alapján különböztetünk meg mondatfajtákat?
b) Hogyan nevezzük az egyes mondatfajtákat?
c) Milyen szándékot fejeznek ki az egyes mondatfajták?
d) Milyen fajtájúak a következő mondatok? Milyen nyelvi eszközökre és
milyen egyéb jellemzőkre támaszkodhatunk a mondatfajták megálla-
pításakor? Rajzoljatok a füzetbe négy oszlopból álló táblázatot (példa-
mondat, mondatfajta, sajátosságok, hanglejtés/írásjel), ebben rendsze-
rezzétek ismereteiteket!
Hadd maradjak fenn ma este megnézni a meccset!
Magyarország döntetlent játszott Németországgal.
Ne felejtsd el felhívni Dávidot!
Ez aztán az elképesztő siker!
Vajon ki nyeri az idei Európa-bajnokságot?
e) Alkossatok mondatokat mindegyik mondatfajta szemléltetésére egy
általatok választott témához illeszkedve! (Ha esetleg nincs saját ötlete-
tek, akkor elképzelhettek például egy éttermi helyzetet
Mf. 2.
vagy akár egy tanórát is.)

3. a) Az alábbi predikatív szerkezetekkel alkossatok mondatokat!

büszke vki vmire/vkire hall vki vmit vmiről/vkiről kezet fog vki vkivel

készít vki vmit szép vmi/vki szerelmes vki vkibe

b) Egészítsétek ki a következő ábrát a hiányzó mondatszerkezeti típu-

sokkal!
c) Magyarázzátok meg, mi jellemzi az egyes mondatszerkezeti típuso-
kat! Ebben a predikatív szerkezet legyen a viszonyítási alapotok!

mondat

egyszerű            összetett

                              

        
     
      
          szerkesztetlen

hiányos  teljes  hiányos  teljes

62
 A mondat

d) A feladat a) részében megadott predikatív szerkezetek közül válas�-

szatok ki egyet, és alkossatok vele mondatokat az egyes szerkezeti típu-
sok bemutatására! A füzetben dolgozzatok!
e) Mely mondatszerkezeti típus nem mutatható be egy
Mf. 1.
predikatív szerkezet köré szerveződő példamondattal?
Miért?

4. Állapítsátok meg a Mátyás király hűvösvölgyi vadasparkját bemutató

szövegrész egyszerű mondatairól és tagmondatairól a következőket!
A füzetben készítsetek jegyzetet!
a) Milyen predikatív szerkezetekre épülnek?
b) A mondatokban mely nyelvi elemek vonzatok, és melyek szabad bő-
vítmények?

Az emlékoszlopnál némi képzelőerővel vissza-

repülhetünk a Mátyás korabeli királyi birtokra.
Akkoriban ezen a területen az uraságok ked-
vükre kiélhették a vadászszenvedélyüket.
[…] Bonfini tudósítása szerint Mátyás korában
Buda-nyéki vadaskertnek hívták a  négy kilo-
méter átmérőjű, körbekerített területet. Egy
vadászkastélyként működő villa is tartozott hoz-
zá. A birtok magában foglalta a főváros II. és XII. kerületé-
nek számos részét.
A teljes szöveget itt olvashatjátok el:
Mátyás király vadas- www.termeszetjaro.hu/hu/poi/
ker tjének emlékműve emlekmu/matyas-kiraly-vadaskertje/25108228/

5. a) Idézzétek fel, mit tanultatok a szószerkezetekről! Állapítsátok meg a

következő mondat szószerkezeteit, írjátok le őket a füzetbe, és készít-
sétek el a szerkezeti ábrájukat!
35., 40. Mf. 3., 4.

A 16. században egy török krónikás is megemlítette feljegyzéseiben a va-

daskertet.
6.-os tk. b)  Elevenítsétek fel, mit tanultatok 6. osztályban a szó­
39–140. fajokról! A mondatrészek elemzéséhez szükségetek lesz
a szófajok ismeretére.
c) Gyakorlásképpen állapítsátok meg a mondatban szereplő szavak
szófaját!

63
 Összefoglalás: a mondat

6. Alkossatok 3 munkacsoportot az itt látható témakörök kidolgozásá-

hoz! A prezentáció formájáról közösen döntsetek!

1. A mondat általános Az egyes munkacsoportokon belül

jellemzői osszátok el a feladatokat a leckék
2. A mondatfajták végén lévő felelettervek pontjait kö-
3. A mondat szerkezeti típusai vetve!

10 perces kiselőadások keretében mutassátok be a 3 projekt eredmé-

nyét!

Egy mondat jelentése szorosan összefügg a mondatot alkotó nyelvi

egységek sorrendjével. Nyelvi egységnek számíthat egyetlen szó, egy
viszonyszós szókapcsolat vagy egy szószerkezet is, amely a valóság egy
részletére utal. A következő két mondat a szórend szempontjából egya-
ránt három nyelvi egységből áll: egy ’valaki’ jelentésű (alanyi) vonzat-
ból, egy állítmányi szerepű igéből, valamint egy ’valakit’ jelentésű (tár-
gyi) vonzatból: A kisebbik fiam kedveli a szomszéd kislányt. Anna szereti Olivért.
Figyeljük meg a második példa különböző nyelvű változatait!
MAGYAR ANGOL NÉMET
Anna szereti Olivért. Anna loves Oliver. Anna liebt Oliver.
Olivért szereti Anna. Anna loves Oliver. Anna liebt Oliver.
Anna Olivért szereti.
Olivért Anna szereti.
Szereti Anna Olivért.
Szereti Olivért Anna.

Az ’Anna szereti Olivért’ jelentésű minimális mondat – hangsúlybeli eltérések-

kel – hatféle szórendben fordulhat elő, mivel a vonzatok alaki tulajdonsága egy-
értelművé teszi, hogy Anna mindegyik mondatban az, aki szeret (nincs esetrag-
ja), Olivér pedig az, aki szeretve van (tárgyragja van). Erre az angol és a német
nyelv sem ad lehetőséget, mert a vonzatok jelentését nem alaki tulajdonságuk
mutatja meg, hanem a szórendbeli helyük. Mind az angolban, mind pedig a né-
metben Anna azért az, aki szeret, mert az ige előtt áll, Olivér pedig azért az, aki
szeretve van, mert az ige után áll. Ha helyet cserélnek (kijelentő mondatban az
ige kötött szórendi helye miatt más szórendi változat nem jön szóba), akkor
szerepet is cserélnek: Olivér lesz az, aki szeret, és Anna az, aki szeretve van.

64
  Szövegértés: Visegrád

1. Beszélgessetek arról, hogy milyen szövegtípusokkal találkoztok a

mindennapokban, és honnan ismeritek fel azokat! Gondoljátok át azt
is, hogy mit vártok egy-egy szövegtípustól!
Például: MESE
– Van címe. Írója nem minden esetben ismert. Jellemzi a hármas
tagolás (bevezetés, tárgyalás, befejezés). Általában bekezdésekből,
mondatokból áll. Tartalma nem valóságos, állandó motívumok jel-
lemzik. Gyakran színes illusztrációk díszítik.
– Azt várjuk egy mesétől, hogy a képzelet világába repít, és valami
tanulsághoz juttat bennünket.
Szedjétek össze hasonlóan a gondolataitokat a VERSről, a GYÓGY-
SZERREKLÁMról és a TÚRALEÍRÁSról!

Olvasd el a DOBOGÓKŐ-VISEGRÁD túraszakasz leírását, és vála-

szolj a kérdésekre!

Pilisszentlászló – Vízverés nyerge

Pilisszentlászló a hegység belső részének egyetlen települése, innen-

től egészen Visegrádig nem találkozunk lakott területtel. A jelentős
arányban szlovákok lakta falut a főtéren keresztül hagyjuk el. Kilépve
a házak közül meredek hegyoldalban kapaszkodunk fölfelé a Szarvas-szérű ka-
szálójára. Innen az erdészeti feltáróúton indulunk el a Pap-rét felé, a turistaút egy
ponton felkaptat a hegyoldalon, hogy levágja az út kanyarját. A takaros kőépület
egy erdészház, ennek kerítésén, a kapu mellett találjuk a pecsétet.
A Pap-réttől nekivágunk visegrádi-hegységi utunk legkülönlegesebb, helyen-
ként kárpáti jellegű szakaszának. Eleinte kelet felé tartunk, utunkat kellemes
hangulatú, szélfútta tisztások kísérik. Egy elágazásnál a K jelzés északnak for-
dul, hogy az Urak asztala oldalában szintben hatoljon át a sűrű, idős bükkösön.
A hegy tetején egy magára hagyott légvédelmi rakétabázis betonépületei pusz-
tulnak. A lejtő bükköse igencsak megtépázott, ettől kicsit természetközelibbnek
ható állapotban van: a 2014. decemberi ónos eső okozta jégkár szaggatta meg
a hegyvidék erdőit (ennek nyomaival találkozhattunk Dobogókő környékén is).
Egy tisztásról rálátunk a Dunára és a fölé magasodó Naszályra, a Szentendrei-
szigetre, és tiszta időben a Mátra gerincei is megmutatkoznak.
A hosszas, helyenként akadályokkal tarkított gyaloglást élvezetessé teszi az
ösvény elhagyatott, mindentől távoli hangulata. Ide nem szűrődik fel a telepü-
lések és az utak zaja, ellenben mindenhol hegyek sziluettjei rajzolódnak ki a
lombkorona mögött. Hamarosan megérkezünk a Vízverés nyerge meseszép tisz-

65
 Szövegértés

tására: a kis nyeregpont üde zöld gyepén csak néhány hagyásfa ad árnyékot,
körös-körül sűrű erdő képez kerítést. A hegyvidékre jellemző erdei tisztást ne-
héz elhagyni, de a Kéktúra északra vezető szakasza további maradandó élmé-
nyeket tartogat.

Vízverés nyerge – Visegrád

Átkapaszkodunk egy vadvédelmi kerítésen, és rövid erdei séta után a Barát-
halom rétjének szélén épült Moli-pihenőnél állunk. Illetve le is ülhetünk a kis
kőpadra. A vadregényes, sziklakopáros hegyoldalról fantasztikus panoráma nyí-
lik a Dunakanyarra: láthatjuk a Visegrádi-hegység tömött erdőit, ahogy a hegy-
vidék a folyó felé alacsonyodik. Szemben a Prédikálószék tömbje és a Szent
Mihály-hegy sziklás, szabdalt oldala uralja a látványt. Az alattunk elterülő Bö-
lényes nevű hegyoldal a 20. század elejének elvetélt próbálkozását őrzi a bölény
visszatelepítésére.
Tovább baktatva az egyre vadregényesebb ösvényen meredek ereszkedésbe
kezdünk. Egy nyomasztóan sötét lejtő alján balra fényt és sziklát látunk: a Borjú-
fő andezitformációja kínál újabb emlékezetes kilátást a Dunát beszorító hegyek-
re. Az egyik sziklatömbre Wass Albertre emlékező feliratot faragtak.
Még mindig távol érezhetjük magunkat a civilizációtól, de valójában egyre kö-
zelítünk hozzá. Utunk érinti a Sóstó-rét vizenyős, üde zöld tisztását, majd hegy-
oldali erdészeti úton, sűrű erdőt átszelve éri el a Tabán fennsíkját. A szépséges
kaszáló hátterében a Börzsöny legmagasabb pontjai emelkednek, szabad szem-
mel is jól láthatjuk a csóványosi kilátót. (Bal felé elhagyva a K jelzést, egy fasor
mögötti rétről újabb kilátást találhatunk a Dunára.) Jobbra, a bobpálya fölött a
Nagy-Villámon álló Zsitvay-kilátóba sétálhatunk föl, hogy körbenézve egészen
a Mátráig gyönyörködjünk a tájban. A Nagy-Villám étterem lépcsőjének oszlopán
vár ránk a kötelező pecsét.
Átkelve az aszfaltúton szép bükkösben, helyenként meredeken lejtő ösvényen
ereszkedünk. Elhaladunk a gazdag történelmű fellegvár alatt (melyre érde­-
mes 1–2 órát szánni), és lefelé baktatunk Visegrádra. Az utunkba eső barokk
Kálvária-kápolna egészen érdekes megoldással hozzáépült az andezitbreccsa
falhoz. Visegrádra érkezve a Kéktúra a rév felé terel, hogy az a vizet szelve átrin-
gasson Észak-Magyarországra. A visegrád–nagymarosi rév állomásépületén, a
kassza melletti irodai bejárat korlátján keressük a bélyegzőt!

www.kektura.hu/okt-szakasz/okt-16

2. A túra során egy tisztásról (ún. lékből) ráláthatunk a következőkre. Írd

ki a megfelelőket a füzetbe!
Duna, Dobogókő, Mátra, Naszály, Szentendrei-sziget,
Pap-rét, Visegrádi-hegység 2 pont

66
 Szövegértés

3. Miért élvezetes a túra? Válaszodat a szöveg alapján

indokold a füzetben! 3 pont

4. Keresd meg a szövegben a meghatározásoknak

megfelelő kifejezéseket, és írd őket a füzetbe!
a) A hátulról megvilágított tárgy árnyékának képe.
b) Nyílt hely az erdőben. Az erdőnek az a része,
ahol nincsenek fák.
c) Társadalmi, gazdasági, szellemi műveltség. 3 pont

5. Állapítsd meg, hogy a túraleírás alapján igazak

vagy hamisak az alábbi állítások!
A helyes választ írd le a füzetbe!
a) A K jelzés azt jelenti, hogy kelet felé megyünk. IGAZ – HAMIS
b) Pilisszentlászlótól Visegrádig a terület lakatlan. IGAZ – HAMIS
c) A szöveg három bélyegzési pontot jelöl. IGAZ – HAMIS
d) A 20. században a bölényeket sikeresen visszatelepítették
a hegyoldalba. IGAZ – HAMIS 4 pont

6. Az alábbi képek, ábrák leginkább melyik bekezdés illusztrálását szol-

gálják? Írd a bekezdés számát a képet jelölő betűhöz rendelve a füzetbe!

A B

3 pont

Összesen: 15 pont

Mf.

67
 A MONDATRÉSZEK I.
A „főszervező” a mondatban: az állítmány

1. a) Fogalmazzátok meg eddigi ismereteitek alapján, hogyan értelme-

zendő a fejezet címe! Elevenítsétek fel, amit az alárendelő szószerke-
zetek kapcsán eddig az állítmányról tanultatok!
36. o.

b) Az alábbi, Nógrád várát be-

mutató szövegrész mondatai-
ban kiemelve látjátok az egyes
mondatok és tagmondatok ál-
lítmányait. Állapítsátok meg a
szófajukat!

A 286 m magas andezit-
kúpon álló belső tornyos
várrom Nógrád megye
névadója. A 11. században
kezdték építeni, a belső
A nógrádi vár a magasbó
várat és az öregtornyot a l
15. század második fe-
lében emelték. A 17. században villámcsapás döntötte le, csak
1997-ben újították fel. Bár egyelőre meglehetősen romos, a Nemzeti
Várprogram harmadik ütemében éppen most zajlanak a felújítási mun-
kálatok. Addig is különleges romantikája miatt érdemes meglátogatnia
annak, aki a Börzsöny keleti szélén jár. […] 1108-ban álltak a várfalak, az
építkezés ekkor már zajlott, és a vár egészen 1685-ig lakott volt. Ekkor
egy nyári vihar villámcsapása felrobbantotta az udvaron lévő puskaport.
Ez a véletlen végzetesnek bizonyult: innentől kezdve Nógrád vára pusztu-
lásra ítéltetett.

A teljes szöveget itt érhetitek el: Mf. 1.

www.termeszetjaro.hu/hu/poi/var/nogradi-var/23839866/

Az állítmány a mondatban
Az állítmány a mondat központi része.
A mondat elemzésekor mindig az állítmányra kérdezünk először. A meg-
szokott kérdés: Mit állítunk? Az állítmány kizárólag alaptag lehet egy szószer-
kezetben. Bővítményeire egy kérdőszóval és magával az állítmánnyal kérde-
zünk.

68
 A mondatrészek I.

Az osztály táborozni indul. A kérdőszók alapján tudjuk megad-

Mit állítunk? – indul ni az egyes mondatrészek fajtáját.
A példamondatban az osztály az indul
Ki indul? – az osztály indul alanya, a kirándulni az indul (cél)hatá-
Hová indul? – kirándulni indul rozója.

Több tagból álló kérdést feltenni nemcsak fölösleges, hanem zavaró is.
A mondatrészi szerep megállapításához csak egy jól megválasztott kér-
dőszóra és az alaptagra van szükség.

Elemzéskor az állítmányt két párhuzamos, egyenes vonallal húzzuk alá:

Az osztály táborozni indul.

Az állítmány szófaja és alakja

Szabály, hogy a mondatban az ige mindig állítmány (vagy az állítmány
eleme). Elemzéskor figyeljetek arra, hogy az ige teljes alakja több szóból
is állhat!
Az osztály táborozni indul.
A kedvenc könyvemet is el fogom vinni.
Bárcsak én is elmehettem volna!
Állítmányi szerepben névszók is állhatnak. Rájuk is érvényesek az eddigi sza-
bályszerűségek és módszerek.

Mit állítunk?
A levegő kellemes. (melléknév) – kellemes Mi kellemes?
  – a levegő kellemes
Éva néni az osztályfőnök. (főnév) – az osztályfőnök Ki az osztályfőnök?
  – Éva néni az osztályfőnök
Sok a feladat. (számnév) – sok Mi sok? – a feladat sok
Mik ugyanolyanok?
Ezek ugyanolyanok. (névmás) – ugyanolyanok   – ezek ugyanolyanok

Állítmány állandó
szókapcsolat is lehet.
A vihar romba döntötte a házat.
Én nem vettem részt benne.
Az expedíció útnak indult.
Mit állítunk?
– romba döntötte Mi döntötte romba?
  – a vihar döntötte romba
– nem vettem részt Ki nem vett részt?
  – én nem vettem részt
– útnak indult Mi indult útnak?
  – az expedíció indult útnak

Mf. 2.

69
 A „főszervező” a mondatban: az állítmány

Az igék és a névszók – eltérő nyelvtani tulajdonságaik miatt – állítmány-

ként is különbözően viselkednek.

2. Gyűjtsétek össze közösen, és a füzetben rendszerezzétek az igék és a

névszók általános nyelvtani jellemzőit!
6.-os tk.
39., 57. o.

3. Egészítsétek ki a füzetben a hiányzó mondatokkal az alábbi összefogla-

ló táblázatot!
Mf. 3.

Múlt idő Jelen idő Jövő idő

kijelentő feltételes kijelentő feltételes felszólító kijelentő
mód mód mód mód mód mód
Megnéztem a Nézzem meg
E/1.
várat. a várat!
Megnézted
E/2.
volna a várat.
Éva megnézte Éva megnézné
E/3.
a várat. a várat.
Meg fogjuk
T/1.
nézni a várat.
Megnézitek a
T/2.
várat.
Megnéznék a
T/3.
várat.
Kíváncsi lettem
E/1.
volna.
Kíváncsi
E/2.
leszel.

E/3. Éva kíváncsi.

Kíváncsiak
T/1.
voltunk.
Kíváncsiak
T/2.
lennétek.
Kíváncsiak
T/3.
legyenek!

70
 A mondatrészek I.

4. Foglaljátok össze, milyen nyelvi eszközök jelölik az igével, valamint a

névszóval (melléknévvel) kifejezett állítmány esetében…
a) az állítmánynak és az alanyának szám- és személybeli egyeztetését!
b) az állítmánynak és a határozott tárgyának az egyeztetését!
c) a különböző időket!
d) a különböző módokat!
A magyarázathoz a szófajtani ismereteiteket hasznos felidézni, beleértve
az igék és a névszók jellemző toldalékait is. A következő fogalmak segíte-
6.-os tk. 48., nek: igeragozás (igei személyrag), időjel, módjel, segédige,
75., 85., 90. o. többes szám jele, létige.

Az állítmány jelentéstípusai
A jelentés szerinti osztályozás alapja az, hogy az állítmányt milyen szófajú sza-
vak alkotják, az egyes szófajokba ugyanis elsősorban jelentésük alapján kerül-
nek a szavak. Eszerint kétféle állítmányt különböztetünk meg: az igei és a név-
szói-igei állítmányt.
Az igei állítmány szófaja ige, alakját tekintve több szóból is állhat.
(Pl. Megnézted volna a várat. Meg fogjuk nézni a várat.) Az igei állítmány –
az ige nyelvtani tulajdonságai miatt – önmagában képes kifejezni az alanyával
és a határozott tárgyával való egyeztetést (pl. Éva megnézi a várat.), valamint a
múlt, a jelen és a jövő időt (pl. Éva megnézte a várat. Éva megnézi a várat. Éva
meg fogja nézni a várat.), ezenkívül a kijelentő, a feltételes és a felszólító módot
(pl. Éva megnézi a várat. Éva megnézné a várat. Éva nézze meg a várat!).
Ábrázolásuk:
megnézi     meg fogja nézni    nézze meg

   Éva   a várat   Éva   a várat   Éva   a várat

A névszói-igei állítmány szófaja főnév, melléknév, számnév vagy valami-
lyen (ezeket a szófajokat helyettesítő) névmás (pl. Éva kíváncsi lehet.).
A névszók állítmányként az alanyukkal való egyeztetésre csak egyes és többes
szám harmadik személyben képesek (pl. Éva kíváncsi. Éváék kíváncsiak.). Ön-
magukban nem tudják kifejezni az egyes és a többes számú, első és második
személyű egyeztetést, valamint az idő és a mód jelen időtől és kijelentő módtól
eltérő egyik formáját sem. Ebben a segédigék vannak segítségükre (pl. Kíváncsi
voltam. Kíváncsi vagyok. Kíváncsi leszek. Kíváncsi lennél. Kíváncsi lettél volna.
Legyünk kíváncsiak!).

Ezt az állítmányt tehát azért nevezzük névszói-igei állítmánynak, mert

a névszói részhez általában segédige kapcsolódik. Segédigére csak az
egyes és többes szám, 3. személy, kijelentő mód, jelen időben nincs szükség.

71
 A „főszervező” a mondatban: az állítmány

Ábrázolásuk:
kíváncsi vagyok   kíváncsi lettél volna   kíváncsiak

(én)        (te)        Éváék

Mf. 4.
Az állítmány szerkezeti típusai
A szerkezeti osztályozás egyik szempontja az, hogy hány alapszófajú szóból áll
az állítmány, a másik pedig az, hogy milyen más nem alapszófajú elem alkotja.
Ez alapján az igei állítmányt egyszerű állítmánynak nevezzük, mert egyetlen
ige alkotja, akkor is, ha ez viszonyszós szókapcsolat része (pl. jövő idejű:
Én is el fogok menni.; múlt idejű, feltételes módú: Peti is elmehetett volna.;
tagadószóval egészül ki: Peti nem mehetett volna el.).
A névszói-igei állítmányt szerkezeti szempontból összetett állítmánynak ne-
vezzük, mert benne egy névszó (alapszófaj) egy segédigével kapcsolódik
össze (pl. Az idő szép lesz. Marcsi beteg volt.). Ez a szerkezeti besorolás
akkor is érvényes, ha a segédige nincs kifejtve (pl. Az idő szép.).
Az igei állítmány és a névszói-igei állítmány is összekapcsolódhat más állít-
mánnyal (akár többel is) mellérendelő szószerkezetet alkotva. Ennek eredmé-
nye a halmozott állítmány. Például: Éváék kíváncsiak és bátrak voltak. Bence
elolvasta és kijegyzetelte a könyvet.

Ábrázolásuk:
kíváncsiak (voltak) — bátrak voltak       elolvasta — kijegyzetelte

        Éváék           Bence     a könyvet

Mf. 5.

Az állítmány helye a mondat szerkezetében

Az állítmány a szerkezeti ágrajzban a felső szinten áll.
indul el fogom vinni elmehettem volna

az osztály     táborozni a könyvemet én
Mf. 6.
kedvenc

A mondat szerkezeti ábrázolása nem igazodik a mondat szórendjéhez, nem ké-

pes ugyanis megmutatni a szavak sorrendjének jelentést megkülönböztető sze-
repét. Például a Judit kedveli Petit. (semleges állítás) és a Judit Petit kedveli. (nem
pedig másvalakit) mondatok ágrajza azonos is lehet. Ennek ellenére a szerke-

72
 A mondatrészek I.

zeti ábrázoláskor törekedhetünk arra, hogy amennyire lehet, kövessük a mondat

szórendjét. Az elemzést az állítmány megállapításával kezdjük, a vonzatokéval és
a szabad bővítményekével folytatjuk.
5. Az alábbi mondatok forrása a nógrádi várat bemutató szöveg.
Másoljátok le a füzetbe az alábbi szerkezeti ábrákat, majd egészítsétek
ki őket a hiányzó mondatrészekkel! Közben kérdezzetek is rá az egyes
mondatrészekre!
Most zajlanak a felújítási munkálatok.

A vár jelenleg meglehetősen romos.

Mf. 7.
Amikor az állítmány nincs kifejtve
A mondatban bármelyik mondatrész maradhat kifejtetlen: az állítmány is. En-
nek egyik esete a tagolatlan mondat, amelybe nem tudjuk egyértelműen be-
illeszteni az állítmányt. Például: Hajrá! Viszontlátásra! Antikvá­
56. o.
rium.
Az állítmány a fölösleges szóismétlés elkerülése végett is kifejtetlen maradhat.
Ilyenkor a szövegkörnyezet ismeretében „belegondoljuk” a mondatba a kifej-
tetlen állítmányt. Figyeljétek meg az alábbi párbeszédet! Ki tudjátok egészíteni
a mondatokat a hiányzó állítmányokkal?

– Mit kér? – Elmentél Annához?

– Egy hideg ásványvizet [__________]. – El[__________].

– Még valamit [__________]? – Kivel találkoztok?

– Semmit [____ ________]. Köszönöm. – Az ügyvéddel [__________].

Azok a mondatok, amelyekben az egyébként egyértelműen „odagondolható”

állítmány kifejtetlen, hiányos szerkezetű mondatok.

73
 A „főszervező” a mondatban: az állítmány

6. A lecke egyes részei alapján egészítsétek ki az alábbi megállapításo-

kat, írjátok le a füzetbe a teljes állításokat!
 1. A mondat központi része az ______.
 2. Ha a mondatban van ______, akkor ez biztos, hogy állítmány vagy
az állítmány része.
 3. Állítmány nemcsak ige lehet, hanem bármilyen ______ is: főnév,
______, ______ vagy ______ .
 4. Az állítmányra mindig így kérdezünk: ___ _______? Az állítmányt
elemzéskor ____ párhuzamos egyenes vonallal húzzuk alá.
 5. A mondat szerkezeti ágrajzában az állítmány a _____ szinten áll.
 6. Az állítmányi szerepű kifejezés az alárendelő szószerkezet
_________ja.
 7. Az állítmányt alkotó elem(ek) szófajától függően az állítmány le-
het _____, és lehet ______-___ .
 8. Az előbbit egyetlen _____ alkotja, amely lehet viszonyszós szerke-
zet is.
 9. Az utóbbit pedig egy _____ és egy _____ . Ez alól csak az egyes és a
többes szám harmadik személyű, kijelentő módú, jelen idejű for-
ma kivétel: Gabi éhes. A fiúk éhesek.
10. Szerkezeti szempontból az igei állítmányt ____ állítmánynak, a
névszói-igei állítmányt ______ állítmánynak nevezzük.
11. Ha két állítmány egymással mellérendelő szószerkezetet alkot,
_____ról beszélünk, ennek eredménye a ______ állítmány.
12. Az állítmány kifejtetlen is maradhat. Ekkor vagy _____ mondattal
van dolgunk, vagy pedig a _____ alapján tudjuk kiegészíteni a mon-
datot a kifejtetlen állítmánnyal.

Kulcsszavak: állítmány, alaptag,
ágrajz, igei állítmány, névszói-igei
állítmány, egyszerű állítmány, ös�-
szetett állítmány, névszó, segédige,
halmozott állítmány, kifejtetlen ál-
lítmány
Feleletterv
• Az állítmány a mondatban
• Az állítmány szófaja és alakja
• Az állítmány jelentéstípusai
• Az állítmány szerkezeti típusai
• Az állítmány helye a mondat
szerkezetében
• Amikor az állítmány nincs
kifejtve

74
  Az alany

1. Válaszoljatok egy-egy teljes mondattal az alábbi kérdésekre!

Ki ül melletted?
Mi következik nyelvtanóra után?
Kik manapság a legnépszerűbb énekesek?
Mik vannak a zsebedben?

Az alany a mondatban
Az, aki ül (melletted); ami következik (nyelvtanóra után); akik a (legnépsze-
rűbb) énekesek; amik vannak a zsebedben, a mondatok alanyai.
A ki, mi, kik, mik kérdőszókkal tehát a mondatok alanyára kérdezünk.
Az alany az a mondatrész, amelyre az állítmány jelentése vonatko-
zik. Figyeljünk meg két mondatot!

Julcsi megérkezett. Vagány a csizmád.

Mit állítunk? – megérkezett
Ki érkezett meg? – Julcsi
érkezett meg
A megérkezett jelentése Julcsira
vonatkozik.
Mit állítunk? – vagány
Mi vagány? – a csizmád vagány
A vagány jelentése a csizmádra
vonatkozik.

Elemzéskor folyamatos egyenes vonallal húzzuk alá:

Mf. 1.
Vagány a csizmád.

Az alany az állítmány kötelező vonzata. Ha egy állítmánynak egyet-

len vonzata van, akkor az biztos, hogy alany. Ezért is kérdezünk az állít-
mány után rögtön az alanyra.

Mindegyik elemzett példamondatban lehetnének további bővítmények, példá-

ul Julcsi délután érkezett meg. Nagyon vagány az új csizmád. Ezek az alanynak
és az állítmánynak a viszonyát nem befolyásolnák.

Az alany és az állítmány alárendelő szószerkezetet alkot, amelyben az

állítmány az alaptag.

ül vki vhol van vmi vhol megérkezett     vagány

énekes vki vagány vmi

születik vki vmikor Julcsi      a csizmád

megérkezik vki

75
 Az alany

Ahogy erről a mondat szerkezeti típusainak tárgyalásakor szó volt, az alanynak

nincs kitüntetett helye az állítmány vonzatai között. Egy kötelező tárgy elha-
gyása ugyanolyan hiányosságot eredményez a mondat jelenté­
56. o.
sében, mint az alanyé.
Például: Bence előkészíti a nyersanyagokat.
Előkészíti a nyersanyagokat.
Bence előkészíti.
Előkészíti.
Előfordul, hogy az állítmány olyan ige, amelynek egyetlen kötelező vonzata
sincs, még alanya sem. Ilyenkor az állítmány valamilyen időjárással, napszak-
kal kapcsolatos jelentésű ige: Pirkad. Esteledik. Szürkül. Alkonyodik. Hajnalodik.
Villámlik. Tavaszodik. Akadnak olyan igék is, amelyekhez illeszthetünk alanyt, de
alany nélkül is egyértelmű a jelentésük: Esik (az eső, a hó). Dörög (az ég). Az ilyen
mondatokat alanytalan mondatoknak nevezzük.
Az alany szófaja és alakja
Az alany szófaja főnév vagy főnévi értékű más szófaj.
Mit gondoltok, mit jelent az, hogy „főnévi értékű más szófaj”? (Segít-
ségül néhány mondat: A legkisebb tetszik legjobban. A harmadik elindult. Egy
ilyen jó lesz.)

Mf. 2.

2. A következő szöveg a Kéktúra 19. szakaszának egyik népszerű látnivaló-

járól, Hollókőről szól. Határozzátok meg mindegyik egyszerű mondatban
és tagmondatban az állítmányt és az alanyt, figyeljétek meg, milyen szó-
fajúak! Segítségként az alanyokat kékkel emeltük ki. Ha segítségre volna
szükségetek, elevenítsétek fel az említett szófajokról tanultakat!

Hollókő határában nagy fekete

holló fogadja a látogatókat. A ki-
rándulók 67 védett, mesebeli házi-
kót és egy 800 éves várat találnak
a kis településen, amely 1987 óta
szerepel az UNESCO világörök-
ségi listáján. Az ófaluban egymás
mellett sorakoznak a jellegzetes,
fehérre meszelt, tornácos, deszka mellvé-
des, kontyolt palóc parasztházak. Sok közü­-
lük ma bemutatóhelyként, kézművesmű-
helyként, múzeumként működik. Itt jártadkor
érdemes megkóstolnod az isteni palóclevest,

76
 A mondatrészek I.

a tócsnit vagy a görhét. Hollókő lakosságának hagyománytisztelete messze föl-

dön híres. Ez jeles napok alkalmával mutatkozik meg leginkább. Húsvétkor és
szüreti mulatságokon a falu legkisebbjei is népviseletbe öltözve ünnepelnek.
A teljes szöveget itt találjátok:
www.termeszetjaro.hu/hu/poi/var/hollokoi-var/23579079/

3. Figyeljétek meg a fenti szöveg alanyi szerepben álló szóalakjait! Írjá-

tok le őket a füzetbe, és elemezzétek, milyen toldalékok kapcsolódnak
5.-es tk. a szótőhöz! Ha szükséges, idézzétek fel, mit tanultatok a
87. o. toldalékok típusairól!
Megkönnyíti az alany felismerését, ha megjegyzitek, hogy milyen tolda-
lékai lehetnek egy alanyként álló szónak. Ebben segítenek az alábbi pél-
dák.

Az alany szófaja Mondat Toldalék

főnév Egy helyes fiú költözött a szomszédba. ---
A fiúk állandóan fociznának. többes szám jele
A fiúké a legjobb. birtokjel
A fiam mérnöknek tanul. birtokos személyjel
A fiaid mennek a koncertre? birtoktöbbesítő jel

4. Folytassátok a toldaléktípusok meghatározását a főnévi alany mintájá-

ra! Hasznos, ha leírjátok a füzetbe is.
névmás Valaki kopog.
Ezek túl sokba kerülnek.
Mindenkié jó lett?
Kije apámnak a bácsi a fotón?
Ilyenjeim nekem is vannak.
melléknév A kék nektek is tetszik?
főnévi A nagyok nem eladók.
értékben A legnagyobbé elromlott.
Nem fog a pirosom.
A picinyei előjöttek az ólból.

számnév Az ötödik a legjobb. főnévi Itt tilos dohányozni.

főnévi A hetedikesek remekül tanulnak. igenév Nem kell sietnem.
értékben Szerencsére soké jól sikerült. Sikerült megoldanotok?
A háromnegyede megmaradt.
A nyolcadikosaink felvételiznek. Mf. 3.

mellék- A távolugró remekelt a versenyen. mondat- A gyí a lovak

névi ige- A túrázók felkészültek a hegymászásra. szó biztatására való.
név főnévi A győztes futóé a legnagyobb kupa.
értékben A klub versenyzője csalódást okozott. mondat A „Fűre lépni tilos!”
A hiányzóink lemaradnak a dolgozatról. sokaknak semmit
nem jelent.

77
 Az alany

5. Az alaposan megvizsgált alanyok szófaji és alaki tulajdonságai alapján

egészítsétek ki az alábbi állításokat! A teljes állításokat írjátok le a fü-
zetbe!

Az alany szófaja főnév vagy ________ értékű más szófaj: ________, ________, ________,
________, _________, ________, ________, ________ .
Ha az alany főnév, akkor kapcsolódhat hozzá ________, de soha nem lehet
_______ja. Ugyanez érvényes a névmásra, valamint az alkalmilag főnévi értékű
_______re, _______re, ________ _______re is.
Ha az alany főnévi igenév, akkor viselheti a rá jellemző _________, de állhat
nélküle is. Ilyenkor az állítás általános jelentésű, például: Dohányozni tilos!
Érdekes jelenség az, amikor alanyi szerepben egy egész mondat értékű egy-
ség áll, amely lehet ________, vagy akár ________ is.

Az alany jelentéstípusai
Az alany jelentése alapján három típust különböztetünk meg: határo-
zott, határozatlan és általános alanyt. Mindegyik típusnak vannak
saját nyelvi kifejezőeszközei és jellegzetességei, az alábbi példamondatok
ezeket szemléltetik.

Határozott alany Határozatlan alany

Pontosan tudjuk, hogy az alany kire, mire,
kikre, mikre vonatkozik.
az alany szófaja, jelölője
Péter ül mellettem. tulajdonnév
A szomszéd felhívott. határozott névelős főnév
A tollad leesett. birtokos személyjeles főnév
Te is jössz? személyes névmás
Ez nem kell. mutató névmás
Nem tudjuk (vagy nem akarjuk) pontosan megnevezni,
hogy az alany kire, mire, kikre, mikre vonatkozik.
az alany szófaja, jelölője
Egy fiú ül mellettem. határozatlan névelős főnév
Fiú ül mellettem. névelő nélküli főnév
Két fiú ül előttem. számnévvel álló főnév
Valaki kopogott? határozatlan névmás
Óránként harangoznak. T/3. igei személyragozás

Általános alany
Nem lényeges, kire, mire, kikre, mikre vonatkozik az alany jelentése,
mert bárki(k)re és bármi(k)re vonatkozhat.
az alany szófaja, jelölője
Az ember halandó. általános jelentésű főnév határozott névelővel
Mindenki eljött. általános névmás
Engem Vandának hívnak. T/3. igei személyragozás
Megmutatjuk nekik! T/1. igei személyragozás
Ne lopj! E/2. igei személyragozás Mf. 4.

78
 A mondatrészek I.

Az alany szerkezeti típusai

Az alany lehet egyetlen szó vagy viszonyszós szókapcsolat, ekkor az
alany egyszerű alany: Megérkezett a pizzafutár. Minden tökéletes.
Az alany állhat egy névszóból és a segédige főnévi igenévi alakjából, ezek ös�-
szetett alanyt alkotnak: Jó lenne első lenni.
Több alany alkothat mellérendelő szószerkezetet. A mellérendelő viszony-
ban álló alanyokat halmozott alanynak nevezzük: A bükk és a hárs a kedvenc
fáim. Jó lenne gyerek lenni és a tengernél nyaralni.

Ábrázolásuk:
megérkezett jó lenne a fáim

a pizzafutár első lenni a hárs   a bükk  kedvenc

6. a) Figyeljétek meg az ágrajzokat alaposan, közben kérdezzetek rá a

mondatok állítmányára, majd az alanyára a tanult, kéttagú kérdések-
kel!
b) Magyarázzátok el, hogyan ábrázoljuk az ágrajzban az alany egyes
szerkezeti típusait!
Mf. 5.
c) Készítsétek el a füzetbe az alábbi mondat ágrajzát is!
Jó lenne gyerek lenni és a tengernél nyaralni.
Az alany helye a mondat szerkezetében
Figyeljétek meg három példamondat elemzésének a menetét! Egyelőre az állít-
mány mellett az alanyra összpontosítsatok!
a) A túrázók alaposan felkészültek a hegymászásra.
Mit állítunk? – felkészültek – ÁLLÍTMÁNY
Kik készültek fel? – a túrázók készültek fel – ALANY
Hogyan készültek fel?
felkészültek
 – alaposan készültek fel
Mire készültek fel?
 – a hegymászásra készültek fel a túrázók alaposan a hegymászásra

79
 Az alany

b) Itt tilos dohányozni.

Mit állítunk? – tilos – ÁLLÍTMÁNY tilos
Mi tilos? – dohányozni tilos – ALANY
Hol tilos? – itt tilos  dohányozni       itt

c) Nem kell sietnem.

Mit állítunk? – nem kell – ÁLLÍTMÁNY nem kell
      (viszonyszós szókapcsolat)
Mi nem kell? – sietnem nem kell –ALANY sietnem
Mf. 6.

Vigyázzatok! Lehet, hogy jónak tartaná- Itt is figyeljetek! Nem

tok a „Mit tilos csinálni?” kérdést. Nyelv- lehet helyes kérdés a
tanilag hibás gondolat, mert a mit a csinálni „Mit nem kell csinálni?”! A kér-
tárgyára kérdezne rá, ráadásul a kérdés min- dés itt is kéttagú: kérdőszó
dig csak két tagból áll: kérdőszó + alaptag! (mi) + alaptag (nem kell)!

7. A következő legenda szövegében végezzétek el az alábbi műveleteket!

a) Jegyezzétek le a füzetbe mindegyik egyszerű mondat és tagmondat
állítmányát!
b) Ott, ahol ki van fejtve az alany, állapítsátok meg a fajtáját, és írjátok az
alanyt a füzetbe az állítmány mellé! (Több állítmány alany nélkül marad.)
c) Ott, ahol nincs kifejtve az alany, a szövegkörnyezet alapján egészít-
sétek ki a füzetben a predikatív szerkezetet a hiányzó alannyal! Ezután
állapítsátok meg, hogy az igei személyrag milyen fajtájú alanyra utal!
(Az egyik mondat állítmánya mellől nemcsak az alany hiányzik, hanem
a tárgy is.)
Élt egyszer egy nagy hatalmú földesúr, akit Pusztavár birtokosaként tar-
tottak [    ] számon. A férfi végzetesen beleszeretett egy gyönyörű,
ifjú hölgybe. Érzelmei annyira úrrá lettek rajta, hogy elrabolta [   ]
a lányt, és Pusztavár falai közé záratta [   ] [_ _ _ _ _]. Azzal azonban
nem számolt [   ], hogy szerelme dajkája nem más, mint egy boszor-
kány, és igencsak szívén viseli [   ] neveltje sorsát. Az asszony nyomban
szövetségre lépett a sátánnal, aki holló képében a várhoz küldte a fiait,
hogy hordják el [   ] annak minden építőkövét, s tegyék [   ] ezt
mindaddig, míg a leány ki nem szabadul. Az ördögfiak egy másik magas-
laton halmozták fel a tömböket: ez lett Hollókő vára.

80
 A mondatrészek I.

A magyarban az alany – ha nem hangsúlyos – gyakran kifejtetlen

marad. A magyar mondat szórendjében a hangsúlyos mondatrész he-
lye az állítmány előtt van: Most én következem. (Nem pedig valaki más.) Az
első és a második személyű alanyokra az igei állítmánynak vagy a névszói-
igei állítmány segédigéjének a ragozása egyértelműen utal: Elmegyek. Beteg
vagy? Másodikok lettünk a versenyen. Holnap indultok?

Ez azért is van, mert az én és a te, a mi és a ti a beszédhelyzet által megha-

tározott: én vagyok a közlő, illetve a mi-ben én is benne vagyok; te vagy a
megszólított, illetve a ti-ben te is benne vagy. A harmadik személyű kifejtetlen
alany a szövegkörnyezet alapján azonosítható: A bátyám kirándulni megy. Hol­
nap indul [a bátyám]. A magyar mondatban alanyi szerepben a személyes
névmás akkor jelenik meg, ha hangsúlyos. Ez mindegyik számra és személy-
re érvényes. Például:
Ábrázolásuk:
Én törtem le [, nem az öcsém].
Te menj el Biankához másodikok lettünk
[, ne valaki más]!
Szilágyi vív a legjobban.
 Az aranyat bizonyára ő nyeri (T/1.)     a versenyen
 [, nem valaki más].
voltatok
Mi leszünk a legjobbak
[, nem pedig a másik csapat].
Ti voltatok ott [, nem én]. ti      ott
Gáborékra volt bízva a feladat. Mf. 7.
Ők a felelősök [, nem mi].
Az alany és az állítmány egyeztetése
Az alany és az állítmány egyeztetése azt jelenti, hogy az állítmányi sze-
repben álló ige, illetve az állítmány részeként álló segédige személy-
ragja megfelel az alany számának és személyének. A névszói-igei állítmány
névszói része pedig számban igazodik az alany számához.

Mi is elindulunk végre. A hegycsúcs havasØ volt. A hegycsúcsok havasak voltak.

Ezekben a mondatokban az alanynak a jelentése (pl. többes száma) az alakjá-
ban is megnyilvánul (mi – többes számú személyes névmás; hegycsúcsok – töb-
bes szám jele), ehhez igazodik az állítmány nyelvtani alakja (elindulunk – töb-
bes számú igei személyrag; havasak – többes szám jele; voltak – többes számú
igei személyrag). Ilyenkor tehát alaki egyeztetést végzünk.

81
 Az alany

8. A nyelvérzéketek alapján könnyen rájöttök, hogy az alábbi mondatok

közül melyek hibásak. A fenti meghatározás alapján magyarázzátok
meg, miért!
Magyar aranyérem született a tokiói olimpián. A küzdelem izgalmas volt.
A magyar versenyzők csodálatos volt. Az olimpia történetében eddig szá-
mos magyar siker születtek.
Léteznek azonban olyan szavak, amelyek jelentése nincs összhangban az alak-
jukkal, ugyanis egyes számú jelentésüket többes számú alak fejezi ki. Ilyenek
például a többes számú regénycímek (Egri csillagok, A nyomorultak); a töb-
bes számú államnevek (Arab Emírségek, Amerikai Egyesült Államok); a többes
számú csapatnevek (Okos mate-kosok, Csillámparipák); a halmozott alanyok
(te és én, ők és mi); a gyűjtőnevek (osztály, csoport, alakulat); anyagnevek (sár,
víz). Ilyenkor értelmi egyeztetés történik.
Mf. 8.

A Nyomorultak Victor Hugo regénye. • Az Arab Emírségek kőolajban gazdag.

• Ők a legjobb osztály. • Tiszta víz lettünk. • Te és én megtaláljuk a megoldást. •
A futócsapatok legjobbika lett a Csillámparipák!

9. Foglaljátok össze, mit tanultatok az alany-

ról! Alkossatok gondolattérképeket a lecke
témáihoz, amelyeket majd a részösszefog-
lalás projektjében szemléltetőeszközként
tudtok használni! Használjátok az alábbi
fogalmakat, jelentésüket példamondatok-
kal szemléltessétek! Ihletet meríthettek a
termeszetjaro.hu oldalán meg­tekinthető
„Hol volt, hol nem volt a Hollókői vár!” című rövidfilmből.

Kulcsszavak: alany, alanyos alá-
rendelő szószerkezet, vonzat, ha-
tározott alany, határozatlan alany,
általános alany, egyszerű alany,
összetett alany, halmozott alany,
kifejtetlen alany, alaki egyeztetés,
értelmi egyeztetés
Feleletterv
• Az alany a mondatban
• Az alany szófaja és alakja
• Az alany jelentéstípusai
• Az alany szerkezeti típusai
• Az alany helye a mondat
szerkezetében
• Amikor az alany nincs kifejtve
• Az alany és az állítmány
egyeztetése

82
 A mondatrészek I.

Az idegen nyelvek a személyes névmások használatában külön-

böznek a magyartól. Érdemes összevetni hangsúlytalan és hangsú-
lyos mondatokat is.
Hangsúlytalan helyzetben első és második személyű alany
MAGYAR Megoldjuk a problémát. Megoldod a problémát?
ANGOL We solve the problem. Do you solve the problem?
NÉMET Wir lösen das Problem. Löst du das Problem?
Hangsúlytalan helyzetben harmadik személyű alany
MAGYAR Megoldja a problémát. Megoldják a problémát.
ANGOL She/He solves the problem. They solve the problem.
NÉMET Er/Sie löst das Problem. Sie lösen das Problem.
Hangsúlyos helyzetben első és második személyű alany
MAGYAR Én oldom meg a problémát. Ti oldjátok meg a problémát.
ANGOL I solve the problem. You solve the problem.
NÉMET Ich löse das Problem. Ihr löst das Problem.
Hangsúlyos helyzetben harmadik személyű alany
MAGYAR Ő oldja meg a problémát. Ők oldják meg a problémát.
ANGOL She/He solves the problem. They solve the problem.
NÉMET Er/Sie löst das Problem. Sie lösen das Problem.

A fenti mondatok alapján a következő szabályszerűségek fogalmazhatók

meg: a magyar mondatokban alanyi szerepben személyes névmások
csak hangsúlyos helyzetben vannak kifejtve. Az alany számát és személyét
hangsúlytalan és hangsúlyos helyzetben is jelzi az állítmány igéjének vagy
igei részének személyragozása.
Az angol mondatokban – hangsúlytalan és hangsúlyos helyzetben is –
minden számban és személyben ki vannak fejtve a személyes névmások;
ennek oka az is lehet, hogy az igeragozás hiányos, ezért az állítmány nem
tud egyértelműen utalni alanyának számára, személyére. A hangsúlyos
jelentést a mondat kötött szórendje miatt a mondat hanglejtése fejezi ki.
A német mondatokban a személyes névmások szintén ki vannak fejtve
minden számban és személyben, hangsúlyos és hangsúlytalan helyzetben
is; emellett az igeragozás utaló szerepe erőteljesebb az angolhoz képest.
A hangsúlyos jelentést a mondat kötött szórendje miatt a németben is a
mondat hanglejtése fejezi ki.

83
 A tárgy

1. Mi jut eszetekbe a tárgyról? Idézzétek fel az alárendelő szószerke-

zetekről és a főnévi toldalékokról tanultakat! Segíthet a válaszadás-
ban, ha az alábbi igéket kiegészítitek a vonzataikkal úgy, hogy mi-
nimális mondatokat kapjatok. Van olyan ige, amelynek több-
35. o.
féle vonzatkerete is lehet.
6.-os tk. kémlel   szolgál   megismer   köszön   kiharcol
75. o.
elhelyez   folytat   felhúz   épít   kialakít

A tárgy a mondatban
A kit, mit, kiket, miket kérdőszókkal a mondat tárgyára kérdezünk.
A tárgy azt jelöli amire az állítmány által kifejezett cselekvés irányul,
vagy ami a cselekvés eredményeként létrejön.

Kenyeret veszek. Kenyeret sütök.

Mit állítunk? – veszek Mit állítunk? – sütök
Mit veszek? – kenyeret veszek Mit sütök? – kenyeret sütök
A kenyeret tárgy azt fejezi ki, amire a A sütök cselekvés eredményét fejezi
veszek cselekvés irányul. ki a kenyeret tárgy.

Elemzéskor a tárgyat szaggatott vonallal húzzuk alá: Kenyeret sütök.

2. Keressétek meg a piszkés tetői csillagvizsgálóról szóló szövegrészben

a fenti igék köré szerveződő mondatokat! Írjátok le a füzetbe ezeknek
a mondatoknak a predikatív szerkezetét (állítmány, alanyi vonzat, tár-
gyi vonzat)!
Gyakorlásként állapítsátok meg az állítmány és az alany jelentés- és
szerkezeti típusát is!

1960 óta kémlelik erről a remek, sötét egű helyről a csillago-

kat a szakemberek. Az épület alapvetően tudományos célokat
szolgál, de a látogatók elől nincs teljesen elzárva. Előzetes be-
jelentkezés után ti magatok is megismerhetitek a csillagászok
világát.
A hazai csillagászat Detre Lászlónak köszönheti az obszerva-
tóriumot. A csillagászok a Mátrában e kiváló helyről is folytat-
hatnak észleléseket. Ő harcolta ki azt, hogy létrejöhessen ez az
obszervatórium, amelybe egy már korábban megvásárolt Schmidt-
teleszkóp került 1962-ben. 
Mf. 1.

84
 A mondatrészek I.

A területen felhúzták a csillagvizsgáló

épületét és a személyzetnek szállást adó
házat, valamint raktárhelyiségeket is kiala-
kítottak. A közeli főúttól aszfaltozott bekö-
tőutat építettek, és földrengéseket figyelő
szeizmológiai műszereket is elhelyeztek
ezen a területen.

www.termeszetjaro.hu/hu/poi/csillag-
vizsgalo/konkoly-thege-miklos-obszerva-
torium-piszkesteto-/24071002/

Ha a megállapított predikatív szerkezetekből elhagyjuk a tárgyat, hiányossá

válik a jelentésük, például: a szakemberek kémlelik (Mit kémlelnek?); az épü-
let szolgál (Mit szolgál?); a csillagászat köszönheti (Mit köszönhet?). Ennek
az az oka, hogy a tárgy az alaptag kötelező vonzata. A tárgy az alaptagjával
tárgyas alárendelő szószerkezetet alkot. Az alaptag szófaja ige vagy igenév.

3. A fenti szövegrészben két olyan tárgyas alárendelő szószerkezet van,

amelyben a tárgy nem igének, hanem igenévnek a vonzata. Ezek egyi-
ke: szállást adó.
Az adó folyamatos melléknévi igenevet az ad igéből képezzük.
Az ad ige vonzatkerete: valaki valamit.
A melléknévi igenév nem utal a kifejezett cselekvés alanyára, de megőr-
zi a tárgyát: valamit adó.
Keresd meg a másik igenévi alaptagú tárgyas alárendelő szószerkeze-
tet, és elemezd a szállást adó szószerkezethez hasonló-
Mf. 2.
an! A szószerkezeteket ábrázold a füzetben!
A tárgy szófaja és alakja
Ha megfigyelitek az eddig elemzett predikatív szerkezetek tárgyi vonzatait,
látjátok, hogy a tárgy szófaja főnév vagy főnévi értékű szó. Ötödik osztály-
ban megtanultátok, hogy a tárgy ragja a -t. Az alábbi táblázat példáin figyel-
jétek meg, milyen szófajok esetében maradhat el a tárgyrag!

Abban az esetben, ha a tárgyi mondatrészi szerepet -t rag jelöli, a tárgy

jelölt, ha a rag nem jelenik meg, a tárgy jelöletlen.

Most, hogy megállapítottuk a tárgy jellegzetes szófaját és esetragját, lapozza-

tok vissza az alany szófaját és alakját szemléltető táblázathoz, hasonlítsátok
77. o.
össze a két mondatrész szófaji és alaki tulajdon- Mf. 3.
ságait!

85
 A tárgy

Szófaj Mondatok Alaki tulajdonságok

főnév Vettem egy új ruhát. A főnév tárgyragot kap.
Pakoljuk el a tányérokat! A tárgyrag előtt különböző jelek állhatnak.
Javítják az autónkat.
A Grétiét választom.
főnévi Ezt kérem. A főnévi névmás általában tárgyragot kap,
névmás Ezeket kéred? de bizonyos névmások (a visszaható, a
Mindenkiét ellenőrzöm. birtokos és a személyes névmás egyes szám
Hogy érzed magad? első és második személyű formája) állhat
Add ide az enyém! tárgyrag nélkül is.
Kerestelek téged, de te nem kerestél A tárgyrag előtt ugyanolyan jelek állhatnak,
engem. mint a főnév esetében.
főnévi A kéket szeretem. A főnévi értéken használt szófajok tárgyi
értékű A kicsiket lefektette. szerepben mindig kapnak tárgyragot.
más Hármat vegyél! Sokat kérek. A tárgyrag előtt főnévre jellemző jelek
szófaj A hetedikeseket beoltják. állhatnak.
A versenyzőket biztatják.
A tömeg hajrát kiabál.
főnévi Szeretek főzni. A főnévi igenévi tárgy soha nem kap
igenév Kötni tanulunk. tárgyragot.
egész Kitették a „Fűre lépni tilos!”-t. Ha egy mondat tölti be a tárgy szerepét,
mondat idézetként kezeljük, és tárgyragot kap.

A tárgy jelentéstípusai
A tárgy jelentését kétféle szempontból jellemezhetjük.

Egyrészt az alaptag által kifejezett cselekvés és a tárgyi vonzat jelentése

közötti viszony alapján iránytárgyat és eredménytárgyat különbözte-
tünk meg.

Az iránytárgy azt fejezi ki, amire
az alaptag által kifejezett cselekvés
irányul. Bence a netet böngészi.
Az internet létezett a böngészés
megkezdése előtt.
Az eredménytárgy azt fejezi ki, ami
az alaptag által kifejezett cselekvés
során jön létre. Bence naplót ír.
A napló az írás eredménye.

Mit gondoltok, melyik típusba tartoznak az alábbi mondatok tárgyai?

Gréti pudingot főz. Szívesen olvasom Kosztolányi verseit. Új há-
Mf. 4.
zat építtettünk. Az osztály kirándulást tervez. Meglátogatom
nagymamát.

86
 A mondatrészek I.

A tárgy mint mondatrész a jelentése alapján lehet határozott és hatá-

rozatlan tárgy.

6.-os tk., Figyeljétek meg, milyen ragozású a határozott és

Mf. 5.
46. o. a határozatlan tárgyi vonzat igei alaptagja!

A határozott tárgy által kifejezett dolog vagy személy pontosan azonosítható.

Kifejezőeszközei: Bencét keresem. tulajdonnév
Felhívtad a szomszédot? határozott névelős főnév
Nem találja a tollát. birtokos személyjeles főnév
Éváét vettem fel. birtokjeles főnév
Nézd meg őket! 3. személyű személyes névmás
Ezt vegyük meg! mutató névmás
A másikat kérem. Melyiket kéred? -ik képzős névszó
Meg akarja nézni a filmet. főnévi igenév határozott tárggyal

A határozatlan tárgy által kifejezett dolog, személy nem azonosítható pontosan.

Kifejezőeszközei: Egy ásványvizet kérek. határozatlan névelős főnév
Nyugalmat szeretne. névelőtlen főnév
Engem nézel? Minket vár? 1. személyű személyes névmás
Mit akartok? főnévi kérdő névmás
Amit akarsz. főnévi vonatkozó névmás
Valakit vár. főnévi határozatlan névmás
Mindenkit kedvel. főnévi általános névmás
Ilyet veszünk. melléknévi mutató névmás
Filmet akar nézni. főnévi igenév határozatlan
tárggyal

A tárgy szerkezeti típusai

4. Vizsgáljátok meg a következő mondatok szerkezetét! Az állítmánytól
kezdve kérdezzetek sorban a többi mondatrészre a tanult módon (kér-
dőszó + alaptag)! Rendeljétek hozzá a mondatokat az egyes szerkezeti
ágrajzokhoz!
Kedvelik a Kéktúrát.
Ki ne szeretne első lenni?
Vigyünk sátrat és napernyőt!
a)  állítmány b)   állítmány c)  állítmány

alany     tárgy [alany]  tárgy – tárgy [alany]     tárgy

87
 A tárgy

A tárgy szerkezeti típusai – a mondatrészt alkotó elemek és a közöttük lévő

viszony alapján – megegyeznek az állítmány és az alany szerkezeti típusaival.

Az egyszerű tárgy lehet egyetlen főnév, főnévi értékű szó vagy főnévi
igenév, de lehet viszonyszós szókapcsolat is: Regényt ír. Kéket vett. Sze­
ret úszni. A fa mellettit nézi. Az összetett tárgy egy ragtalan névszóból és a
segédige főnévi igenévi alakjából áll: Jó akar lenni. (Ágrajzban egy egységként
ábrázoljuk: például a 4. feladat ágrajzai. Tárgyi mondatrészek halmozásakor
egyszerű vagy összetett tárgyak állnak egymással mellérendelő viszonyban.
Ekkor halmozott tárgy jön létre: Regényt és verseket ír. Kéket vagy sárgát! Jó
és kedves akar lenni. (Ágrajzban külön alárendelésekként ábrá-
Mf. 6.
zoljuk: például a 4. feladat ágrajzai.

A tárgy helye a mondat szerkezetében

Figyeljétek meg az alábbi mondatok elemzését! Az állítmányra, az alanyra és
legfőképpen a tárgyra összpontosítunk!
a) A szakemberek a csillagokat kémlelik. kémlelik
Mit állítunk? – kémlelik – ÁLLÍTMÁNY
Kik kémlelik? – a szakemberek kémlelik
– ALANY a szakemberek   a csillagokat
Mit kémlelnek?
 – a csillagokat kémlelik – TÁRGY
b) A hazai csillagászat ezt köszönheti
 Detre Lászlónak köszönheti.
Mit állítunk? – köszönheti – ÁLLÍTMÁNY
Mi köszönheti? – a csillagászat a ezt Detre
csillagászat Lászlónak
köszönheti – ALANY
Mit köszönhet? – ezt köszönheti – TÁRGY
Kinek köszönheti? hazai
 – Detre Lászlónak köszönheti
Milyen csillagászat? – a hazai csillagászat
c) Felhúzták a személyzetnek felhúzták
 szállást adó házat.
Mit állítunk? – felhúzták – ÁLLÍTMÁNY
Kik húzták fel? – [T/3.] általános – ALANY [T/3.] a házat
Mit húztak fel? – a házat húzták fel – TÁRGY
adó
Milyen házat? – adó házat
Kinek adó? – személyzetnek adó
Mit adó? – szállást adó – TÁRGY személyzetnek szállást

88
 A mondatrészek I.

d) A túrázók szeretnének egy jót enni. szeretnének

Mit állítunk? – szeretnének – ÁLLÍTMÁNY
Kik szeretnének? – a túrázók
a túrázók        enni
 szeretnének – ALANY
Mit szeretnének? – enni szeretnének – TÁRGY egy jót
Milyet enni? – egy jót enni – TÁRGY
Mf. 7.
Amikor a tárgy nincs kifejtve
Mondatok alkotásakor a magyar nyelvben gazdaságosságra, a fölösleges szó-
ismétlések elkerülésére törekszünk. Olyan helyzetekben, amikor a szövegkör-
nyezet vagy a beszédhelyzet egyértelművé teszi az alaptag tárgyát, a tárgyi
vonzat kifejtetlen maradhat. Ha a tárgyi vonzat kifejtetlen, a
58. o.
mondat hiányos szerkezetű.

5. Gondolatban egészítsétek ki a csillagvizsgálóról szóló alábbi monda-

tokat a hiányzó tárgyi vonzatokkal! Milyen nyelvi eszközök utalnak a
kifejtetlen tárgyakra?
Az obszervatóriumot 1960-ban hozták létre. Azóta is sokan látogatják.
A legnagyobb épületbe egy 101 cm főtükör-átmérőjű távcsövet helyeztek.
Érdemes megnézni. Napóra is van az obszervatórium közelében. A főépü-
lettől északkeletre, egy oszlopon láthatjuk.

6. a) Keressétek meg a szövegben a tárgyi

mondatrészeket, és jellemezzétek őket a
tanult szempontok szerint!
A Nyugati-Mátra elkeskenyedő gerin-
cének kiugró alakzatát Newton-sziklá-
nak hívják. Oldalába talányos idézetet
véstek: „Newton hitétől mentsen meg
minket az Isten!” A felirat a gravitáció
végzetes következményeire hívja fel a
figyelmet. Mf. 8.

b) Gondolataitok rendszerezéséhez írjátok le az alábbi

megállapításokat a füzetbe, kiegészítve a hiányzó fogalmakkal!
A tárgy a mondatban mindig _____, az alaptagjával _____ szószerkezetet
alkot. A tárgy alaptagja szófaját tekintve lehet _____ vagy bármilyen
_____. A tárgy szófaja leggyakrabban _____, de lehet főnevet helyettesítő
_____, _____ értékű más szófaj vagy _____ igenév is.

89
 A tárgy

A tárgy ragja a ___. A tárgyrag előtt _____ állhatnak: többes szám jele,
birtokos személyjel, birtokjel, birtoktöbbesítő jel.
Ha a tárgy szófaja _____ _____, akkor nem kap tárgyragot. Ez érvényes
néhány egyes szám első és második személyű névmásra is: a _____, a
_____ és a _____ névmásra. A tárgy ragját nem kötelező használni egyes
szám _____ és _____ személyű birtokos személyjel után: pl. szeretem a
családom, keresd meg a füzeted.
c) Készítsetek kis csoportokban gondolattérképeket a lecke témái-
hoz! Ezeket is szemléltetőeszközként használhatjátok majd a részös�-
szefoglalás projektjében.

Kulcsszavak: tárgy, tárgyas aláren-
delő szószerkezet, kötelező vonzat,
jelölt tárgy, jelöletlen tárgy, hatá-
rozott tárgy, határozatlan tárgy,
iránytárgy, eredménytárgy, egysze-
rű tárgy, összetett tárgy, halmozott
tárgy, kifejtetlen tárgy
Feleletterv
• A tárgy a mondatban
• A tárgy szófaja és alakja
• A tárgy jelentéstípusai
• A tárgy szerkezeti típusai
• A tárgy helye a mondat
szerkezetében, amikor a tárgy
nincs kifejtve

90
  Részösszefoglalás: a mondatrészek I.

Az alábbi képeken a kékestetői tévétorony és a teraszáról nyíló panoráma

látható a Kéktúra 21. szakaszán.
1. Bizonyára többen jártak már közületek Kékestetőn, esetleg a tévé-
toronyban is. Az alábbi képek vagy az emlékeitek alapján alkossatok
állítmányból, alanyból és tárgyból álló minimális mon-
Mf. 1.
datokat! Például: A család megmászta a hegyet.

2. Keressétek meg a szövegben az összes olyan mondatot, amelyre igazak

az egyes állítások!

a) A mondat állítmánya egyszerű, igei állítmány.

b) A mondat állítmánya névszói-igei állítmány.
c) A mondatnak határozott alanya van.
d) A mondatnak halmozott alanya van.
e) A mondat kifejtetlen általános alanyára a T/3. igei személyrag utal.
f) A mondat kifejtetlen általános alanyára a T/1. igei személyrag utal.
g) A mondat alanya főnévi értékű más szófaj.
h) A mondat tárgya az igei állítmány vonzata.
i) A tárgy alaptagja melléknévi igenév.
j) A mondatnak határozott tárgya van.
k) A mondat tárgya határozatlan.
l) A mondat tárgyának szófaja főnévi értékű más szófaj.
m) A mondat tárgyai halmozott szerkezetet alkotnak.

Hazánk legmagasabb pontján, az 1014 méter magas Kékesen áll a jellegzetes

formájú tévétorony. Egy részben nyitott kilátóterasz és egy büfé is helyet kapott
rajta. A mintegy 42 méter magasan lévő kilátószintről lélegzetelállító körpano-
rámában gyönyörködhetünk.
Hazánk legmagasabb csúcsa a Kékes. A hegy 1014 méterrel emelkedik a
tenger szintje fölé. A nevezetes földrajzi pont a Magas-Mátra szívében, Kékes-

91
 Részösszefoglalás: a mondatrészek I.

tető területén található. Itt adták át 1981-ben a 176 méter magas, kilátóként
is funkcionáló tévétornyot. Benne – mintegy 42 méteres magasságban – kör­
presszó is működik. Az égbolt közelébe települt vendéglátóipari egységből tiszta
időben lenyűgöző körpanorámában gyönyörködhetnek a látogatók. A legbátrab-
bak belépődíj ellenében léphetnek be a javarészt vasbetonból felhúzott épület-
kolosszusba. A létesítményt csak nyitvatartási időben lehet látogatni. A közel
180 méter magas toronynak csak az alsó 80 méteres részét készítették vasbe-
tonból. A következő 80 méter acélszerkezetű. A felső 20 méter üvegszövettel
merevített műanyag henger. Az építéshez 1300 köbméter vasbetont és félezer
tonna acélszerkezetet használtak fel. Az 1981 óta üzemelő kilátót 2018-ban
újíttatta fel a tulajdonos. 
Az eredeti szöveget itt olvashatjátok:
www.termeszetjaro.hu/hu/poi/kilato/kekesteto-adotorony-
es-kilato/24173141/

3. Állapítsátok meg, hogy a 3 kiemelt mondat melyikének a szerkezetét

szemlélteti az alábbi ágrajz! Érdemes abból kiindulni, hogy az állít-
mány tárgyas ige, illetve hogy az alany és a tárgy is ki van fejtve.
a) Írjátok le a füzetbe a mondatot! állítmány
b) Kérdezzetek először az
állítmányra, majd az alanyra,
a tárgyra és a többi mondatrészre!    alany  tárgy  határozó
c) Állapítsátok meg az állítmány,
az alany és a tárgy szófaját! jelző
d) Jellemezzétek az állítmány, az
alany és a tárgy alakját!
e) Állapítsátok meg az állítmány, határozó
az alany és a tárgy jelentéstípusát!
f) Állapítsátok meg az állítmány, az alany és a tárgy
Mf. 2.
szerkezeti típusát!

A mondatok szerkezeti ágrajzában az egyes mondatrészeket rövidí-

tésükkel is jelölhetitek. Például:
A létesítményt csak minyitvatartási iidőben lehet látogatni. Á
Ennek az ábrázolásnak előnye, hogy a lehető „leggazda-
ságosabban” ad világos vázlatot a mondat alkotóelemei- A    Hi
nek viszonyáról. Ha tehát pusztán azt kívánjátok megmu-
tatni, hogy a mondatot milyen mondatrészek alkotják, és
 T     Jmi
ezek milyen szerkezeti viszonyban (alá-, ill. mellérendelő
viszonyban) állnak egymással, megfelelő az itt látható
ábra.

92
 A mondatrészek I.

Ha viszont a szerkezeti ágrajz értelme- lehet

zésekor nem akarjátok a figyelmeteket
megosztani (váltogatni a mondat és az látogatni   iidőben
ágrajz között, hogy azonosítani tudjá-
tok, milyen nyelvi egységeket jelölnek a a létesítményt    minyitvatartási
szimbólumok), akkor célszerű az utóbbi
leckékben is látott módszert alkalmazni. Ez a szerkezeti ábrázolás önmagában
összekapcsolja a nyelvi jelenségeket a mondatrészi szerepekkel. Alkalmas arra,
hogy rá támaszkodva az összes tudásotokat felidézzétek, használjátok, amit
csak a mondat szószerkezeteiről, a mondatrészek szófajáról, alaki tulajdonsá-
gairól szereztetek.

4. Az alábbi rendszerezés segít megérteni az állítmány, az alany és a tárgy

szerkezeti típusai közötti összefüggést! Figyeljétek meg, és nevezzétek
is meg, milyen elemekből állnak az a), b) és c) mondataiban lévő mon-
datrészek!
a) Az egyszerű állítmány, alany és tárgy
Anna bakancsot húz. A szomszéd nem kedvelt meg minket. Az osztály
meg fogja oldani a problémát.

b) Az összetett mondatrészek
Állítmány Alany Tárgy
Máté sikeres volt. Jó lenne sikeres lenni. Peti sikeres akar lenni.
A fiúk betegek lettek. Rossz lenne Kezdett beteg lenni.
Peti első lett. beteg lenni. Szeretnének elsők
Jó lenne első lenni. lenni.

c) A halmozott mondatrészek
Állítmány Alany
Ábel okos és szorgalmas. Főzni és takarítani is kell.
Az ebéd kiadós és finom volt. Ákos vagy Ábel telefonált?
A lányok sétálnak és beszélgetnek. Jó lenne művelt és
házias lenni.
Tárgy
Zolit és Mátét keresem.
Sikeres és híres akar lenni.
Évi szeret főzni és olvasni.

93
 Részösszefoglalás: a mondatrészek I.

5. Figyeljétek meg az összefüggést az alany és a tárgy jelentése között!

Milyen szófajú szavak és milyen toldalékok fejezik ki az alany és a tárgy
határozottságát, illetve határozatlanságát?
a) A határozott alany és a határozott tárgy
Határozott alany Határozott tárgy
Éva megérkezett. Évát várom.
A szomszéd átjött. A szomszédot nem ismerjük.
A barátnőm beteg. A barátnőmet felhívom.
Ezek újak. Ezeket kéri?
Eszteré elveszett. Eszterét keressük.
A tollaim kifogytak. A tollaimat nem találom.
A harmadik a legjobb. A harmadikat kérem.
Jó lenne őt meglátogatni. Meg akarom őt látogatni.

b) A határozatlan alany és tárgy Mf. 3., 4.

Határozatlan alany Határozatlan tárgy

Egy lány csenget. Egy lányt várunk.
Tavasz van. Tavaszt éreznek a madarak.
Jött valaki. Valakit megkérünk.
Mindenki megérkezett. Mindenkit megvártok?
Ilyen kell. Ilyet kérek.
Főzni jó. Szeretek főzni.

6. Alkossatok 3 munkacsoportot az itt látható témakörök kidolgozásá-

ra, és döntsetek közösen, milyen prezentációs formát választotok!

1. Az állítmány Az egyes munkacsoportokon belül osszátok el az

2. Az alany alábbi rész­témákat! Egy résztémát többen is ki-
3. A tárgy dolgozhatnak. Használjátok az utóbbi három lec-
ke végén lévő összefoglaló feladatok megoldásait
is! Minden megállapításotokat példával szemléltessétek! 10–15 per-
ces kiselőadások keretében mutassátok be a 3 projekt eredményét!

RÉSZTÉMÁK:
A mondatrész a mondatban. A mondatrész szófaja és alakja. A mondat-
rész jelentéstípusai. A mondatrész szerkezeti típusai. A mondatrész
helye a mondat szerkezetében. Amikor a mondatrész nincs kifejtve.
A mondatrész egyedi sajátosságai (pl. alany és állítmány egyeztetése).

94
  Szövegértés és szövegalkotás: Sirok

1. Meséljétek el egymásnak, milyen vá-

raknál jártatok már családotokkal,
barátaitokkal, és mit tudtok az emlí-
tett várakról!
Ebben a leckében Sirok várát ismer-
hetitek meg egy olyan szövegből,
amely a helyszínen található infor-
mációs táblán lévő tájékoztató egyik
részlete. Mit vár az olvasó egy ilyen
természetű szövegtől? Sirok vára

2. Olvasd el figyelmesen a Sirok váráról szóló tájékoztatót!

„A település az Aba nemzetség birtoka volt, első írásos említése 1302-
ben történik Sirák névalakban. A mai település határában 294 méteres
tengerszint feletti magasságban emelkedik az a sziklás riolittufakúp,
amelyre a tatárjárás után Sirok vára épült. A vár alatt keletkezett Siro-
kalja nevű falu 1426-ban már megvolt, s a 15. században már mezővá-
rosi rangot kapott. Eger eleste után 1596-ban a vár őrsége elmenekült,
így a török csapatok harc nélkül foglalták el. A várban és a várfalak
mentén törökök telepedtek le, míg a falu, Sirokalja a 17. század köze-
péig magyar földesurak birtokában maradt. Amikor Doria János tábor-
nok 1687-ben Eger várát ostrom alá vette, a siroki vár török őrsége
a várból kivonult, hogy az egri török védők segítségére legyen. A hadi
jelentőségét vesztett és rongált állapotban hátrahagyott vár 1693-ban
Bagni márki birtoka lett, aki rendbe hozatta, és császári őrséggel látta
el. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca alatt a vár hadi szerepet nem ját-
szott, ennek ellenére 1713-ban a császáriak felrobbantották. A várrom
ma műemléki védelem alatt áll.”
www.kektura.blog.hu/2019/12/15/siroki_var_szikla_etterem#more14133569

A fenti mondatok alapján a következő állítások közül melyek igazak

biztosan? Írd le a füzetbe ezeknek az állításoknak a betűjelét!
a) A siroki vár már állt a tatárjárás idején.
b) A törökök, Egerhez hasonlóan, ezt a várat is elfoglalták.
c) Az 1600-as években ezen a helyen egymás mellett éltek törökök
és magyarok.
d) A magyarok ostromolták Eger várát.
e) Rákóczi Ferenc felújíttatta Sirok várát.
f) A várrom ma nem látogatható.

95
 Szövegértés és szövegalkotás

3. Keress a szövegből
a) három szótagos igét; b) két szótagos köznevet; c) igekötőt!
Írd le őket a füzetbe!

4. Írd le az alábbi mondatot a füzetbe, majd

a) húzd alá benne az állítmányt, nevezd meg a szófaját, a jelentés- és a
szerkezeti típusát!
b) húzd alá benne az alanyt, nevezd meg a szófaját, a jelentés- és a szer-
kezeti típusát!
„A település az Aba nemzetség birtoka volt.”

5. Keress a szövegben 2 tárgy mondatrészt, és írd le őket a füzetbe alap-

tagjukkal együtt!

6. Egyesek szerint a várromok eredeti állapotú helyreállítására szükség

van, mások ezt éppen fordítva gondolják. 10–12 mondatos fogalma-
zásban írj legalább 2-2 érvet mindkét állítás mellett, és fejtsd ki, hogy
számodra melyik álláspont az elfogadhatóbb!

Mf.

96
 A MONDATRÉSZEK II.
A határozók I.: hely, idő, mód, állapot

1. Egyikőtök mesélje el időrendben előző napjának történéseit (mi-

nél több részlettel, időpontokkal, helyszínekkel)! Másikótok pedig
mesélje el, hogyan történtek tegnap az események, és közben hogyan
érezte magát!
Miközben a párotok beszámolóját hallgatjátok, próbáljatok leírni a
füzetbe minél több hallott körülményt!

A határozó a mondatban
Azt a mondatrészt, amely az alaptagjának vagy a mondat alanyának
valamilyen körülményét fejezi ki, határozónak nevezzük. A határozó az
alaptagjával határozós alárendelő szószerkezetet alkot.

Mivel a határozók sokféle körülményt fejezhetnek ki, szófajukat tekintve is vál-

tozatosak. A szófaji sokszínűséggel összefüggésben a határozókra való rákérde-
zés sem olyan egységes, mint az állítmány, az alany vagy a tárgy esetében.

Minden határozótípusnak meg kell tanulni a jellegzetes kérdőszóit.

A határozót elemzéskor hullámos vonallal húzzuk alá: Korán keltem. Elindul­

tam az iskolába. Kipihenten ébredtem. Késve érkeztem.
Mf. 1.

A határozó jelentéstípusai
A határozók jelentéstípusait arról nevezzük el, hogy milyen körülményt fejez-
nek ki.

Korán keltem. Elindultam az iskolába.

Mit állítunk? – keltem
Mikor keltem? – korán keltem
A keltem cselekvés idejét
fejezi ki a korán. – A korán idő-
határozó.
Késve érkeztem.
Mit állítunk? – érkeztem
Hogyan érkeztem? – késve
érkeztem
Az érkeztem cselekvés mód-
ját fejezi ki a késve. – A késve
módhatározó.
Mit állítunk? – elindultam
Hová indultam el? – az iskolába indultam el
Az elindultam cselekvés helyét fejezi ki az az
iskolába. – Az az iskolába (viszonyszós szókap-
csolat) helyhatározó.
Kipihenten ébredtem.
Mit állítunk? – ébredtem
Hogyan ébredtem? – kipihenten ébredtem
Az ébredtem cselekvés alanyának az álla-
potát fejezi ki a kipihenten. – A kipihenten
állapothatározó.

97
 A határozók I.: hely, idő, mód, állapot

Ahogy látjátok, egy cselekvés módjára és a cselekvő állapotára is a ho­

gyan kérdőszóval és a határozók alaptagjával kérdezünk. Pontosíthatjá-
tok a rákérdezést milyen módon és milyen állapotban formákkal.
Mf. 2.
Például: Milyen módon érkeztem? Milyen állapotban ébredtem?

2. A Kéktúra 23. szakaszán járunk. Alább két érdekes állomást láthat-

tok és ismerhettek meg: a szarvaskői várromot és a cserepes-kői bar-
langszállást. Keressetek a szövegben a) helyet és időt, majd b) mó-
dot és állapotot kifejező mondatrészeket, és írjátok le őket a füzetbe
az alaptagjukkal együtt! Például: nyúlványában lévő, ma fedezhetjük
fel. c) Miután kész a listátok, kérdezzetek a bővítményekre! Ne
feledjétek, a helyes kérdés: kérdőszó + alaptag!

A Bükk központi részének nyugati nyúlványában lévő meredek, zord szik-

laszirten állt valaha a szarvaskői vár. Nevét a legenda szerint arról kapta,
hogy vadászkutyák a szikla tetejéig
üldöztek egy szarvast. Az állat on-
nan a mélybe vetette magát. Az egy-
kori végvárnak ma csak a nyomait
fedezhetjük fel. A kilátóként működő
csúcsról érdemes körbenézni.
  A Cserepes-kő mészkőbarlangját a ki-
rándulók szállásként használják. A Bükk
közepén, 823 méter magasan található.
Bárki szabadon beköltözhet megpihenni,
ha szeret nomád módon élni. A barlangban
A cserepes-kői barlangszállás kialakított fapriccseken hat személy fér el
kényelmesen. Aki itt akar megszállni, de-
rékaljat és hálózsákot hozzon magával! Gondoskodjunk világításról, ételről és
vízről, mivel messze van a legközelebbi vízvételi hely. Éhesen, szomjasan, kial-
vatlanul túrázni nem nagy élmény.
Itt lehet a teljes szöveget elolvasni és még több lenyűgöző képet megnézni:
www.termeszetjaro.hu/hu/poi/rom/szarvaskoi-var/32972020/
www.termeszetjaro.hu/hu/hut/cserepes-koi-barlangszallas/32859713/

A határozó az alaptagnak lehet kötelező vonzata és szabad bővítménye is. Ha

a határozó az állítmány kötelező vonzata, akkor része a predikatív szerkezet-
nek. Például: Máté 2009-ben született. Predikatív szerkezet: született vki (Máté)
vmikor (2009-ben). Ha szabad bővítmény, akkor nem része, például: Máté teg­
nap kirándult. Predikatív szerkezet: kirándult vki (Máté).

98
 A mondatrészek II.

3. a) Döntsétek el, hogy az alábbi határozós szószerkezetekben kötelező

vonzat vagy szabad bővítmény-e a határozó! Állapítsátok meg az alábbi
mondatok predikatív szerkezetét! Emlékeztek, miért fontos támpont a
mondatok elemzésében a predikatív szerkezet?
Reggel felhívnád Ákost? A hatkor kezdődő előadásra megyünk.
A házi feladatom a könyvtárban készítettem el. A képet feltette a falra.
A sprinter remekül rajtolva szerzett előnyt. Az új osztálytárssal jól kijövök.
Szegény öcsém betegen fekszik. Jól érzed magad?
b) Figyeljétek meg, hogy a határozók milyen szófajú Mf. 3.
alaptaghoz kapcsolódnak!

A hely-, idő-, mód- és állapothatározó szófaja és alakja

4. a) Az alábbi rövid élménybeszámoló mondataiból gyűjtsétek ki a füzet-
be a hely-, idő-, mód- és állapothatározós alárendelő szószerkezeteket!
b) Állapítsátok meg, milyen szófajú szavak állnak határozói szerepben!
c) Figyeljétek meg a kifejezések alakját (toldalékait, viszonyszóit) is!
Új üzenet

Gabi és én a legnagyobb sátorban aludtunk. Kényelmesen elfértünk ben­

ne. A sátor mellett hangulatosan csörgedezett egy patak, az éjszakai ál­
latok hangját hallottuk a távolból. Remekül aludtunk, fél nyolc körül kipi­
henten ébredtünk. Ám elcsodálkoztunk, mert éjszaka megszaporodtunk.
Kristóf egyedül rendezkedett be a mellettünk lévő sátorban, de néhány
álmatlanul töltött óra után átcuccolt hozzánk. Reggel mosolyogva újsá­
golta, hogy egy ideig hősként hallgatta az éjszakai neszeket, végül azt
érezte, nincs biztonságban. A következő napokra végleg összebútoroz­
tunk, jó ötlet volt, remekül éreztük magunkat együtt.

d) A jellemző toldalékok gyakran megjelennek a kérdőszókban is.

sátorban aludtunk Hol aludtunk? Miben aludtunk?
fél nyolc körül ébredtünk Mikor ébredtünk? Hány körül ébredtünk?
hősként hallgatta Hogyan hallgatta? Miként hallgatta?
e) Alkossatok hely-, idő-, mód- és állapothatározós szószerkezeteket a
következő kérdőszó + alaptag szerkezetű kérdések alapján! Figyeljé-
tek meg az egyes határozók jellegzetes kérdőszóit!
Határozói szerepben leggyakrabban határozószók és névszók állnak. Előb-
biek viszonyrag nélkül, utóbbiak valamilyen viszonyraggal vagy viszonyszó-
val kiegészülve válnak alkalmassá a határozói szerepre.

99
 A határozók I.: hely, idő, mód, állapot

HELYHATÁROZÓ
Honnan érkezett? Hol találkoztok?
Miből vetted ki? Miben tartod (a pénzed)?
Melyikből tépted ki Melyikbe tegyem bele?
(ezt a lapot)? Melyiken állsz?
Melyikről vegyem le (a fedőt)?
IDŐHATÁROZÓ
Mióta tanulsz Mikor születtél?
(lengyelül)? Hánykor találkozunk?
Mikortól lesz tiéd (a lakás)? Hány körül ér véget (a film)?
Hánytól leszel szabad? Mennyi ideig voltatok (ott)?
Mennyi idő alatt lettél kész?
Hová költöztök?
Merre indultok?
Meddig utazik?
Mibe kell (az elem)?
Melyikre érkezel?
Meddig vártál?
Mikorra legyek kész?
Hányra hívtad (őket)?

Biztosan sejtitek, hogy a fenti kérdések csoportosítása nem véletlen.

A hely és az idő kifejezésében is megfigyelhető három jelentés: kiindu-
lópont (1. oszlop), változatlan körülmény (2. oszlop), végpont (3. oszlop). Ezt
a jelenséget irányhármasságnak nevezzük. Nem jellemezhető vele mindegyik
határozótípus, de a hely- és az időhatározó kifejezőeszközei jól rendszerezhetők.
MÓDHATÁROZÓ ÁLLAPOTHATÁROZÓ
Hogyan dolgozik (az új kolléga)? Hogy(an) érzed (magad)?
Milyen módon intézed el? Milyen állapotban volt (a beteg)?
Miként dolgozik?

Mf. 4.
A határozó szerkezeti típusai
A mondatrészt alkotó elemek és a közöttük lévő viszonyok alapján a határozók
ugyanolyan nyelvi szerkezetekként jelenhetnek meg a mondatban, mint az ed-
dig megismert többi mondatrész (az állítmány, az alany, a tárgy).
A leckében tárgyalt négy határozótípus leggyakrabban egyszerű vagy
halmozott szerkezetű.

5. a) Idézzétek fel, mi jellemzi az egyszerű, illetve a halmozott szerkezetű

mondatrészt az állítmány, az alany, a tárgy esetében!
b) Egészítsétek ki az alábbi meghatározásokat!
A(z) ______ határozó állhat egyetlen alapszófajú szóból, de lehet ______ szó-
kapcsolat is. A halmozott határozó két vagy több határozó ______ viszonya.
c) Alkossatok olyan mondatot,
– amelyben egyszerű módhatározó van!
– amelyben halmozott helyhatározó van! Mf. 5.
– amelyben van állapothatározó és időhatározó!

100
 A mondatrészek II.

A határozó helye a mondat szerkezetében

A határozó lehet közvetlenül az állítmány bővítménye, de lehet bármely más
mondatrészé is.
Figyeljétek meg az alábbi mondatok elemzését! érdemes
a) A kilátóként működő csúcsról érdemes körbenézni.
Mit állítunk? – érdemes – ÁLLÍTMÁNY körbenézni
Mi érdemes? – körbenézni érdemes – ALANY
Honnan körbenézni? h
a csúcsról
 – a csúcsról körbenézni – HELYHATÁROZÓ
Milyen csúcsról? – a működő csúcsról – JELZŐ működő
Miként működő? – kilátóként működő
– ÁLLAPOTHATÁROZÓ á
kilátóként
b) Reggel Gábor mosolyogva újságolta az élményeit.
Mit állítunk? – újságolta – ÁLLÍTMÁNY
Ki újságolta? – Gábor újságolta – ALANY
Mit újságolt? – az élményeit újságolta – TÁRGY újságolta
Mikor újságolta?
 – reggel újságolta – IDŐHATÁROZÓ i
reggel Gábor mmosolyogva az élményeit
Hogyan újságolta?
Mf. 6.
 – mosolyogva újságolta – MÓDHATÁROZÓ

Az alábbi mondat elemzésével szemléltetve és az alábbi fogalmakat hasz-

nálva foglaljátok össze, amit a határozóról általában véve tudtok, valamint
azt, amit az idő-, a hely-, a mód- és az állapothatározóról megtudtatok a lec-
kében!
Fél nyolc körül kipihenten ébredtünk a hangulatosan csörgedező patak mellett.

A mondat elemzésének lépései: a)  Kérdezzetek az egyes mondatrészekre, nevezzétek

meg őket! b) Ábrázoljátok a mondat szerkezetét ágrajzzal! c) Állapítsátok meg az aláren-
delő szószerkezeteket, nevezzétek meg a
fajtájukat! d) Nevezzétek meg az alaptagok Feleletterv
és a határozói bővítmények szófaját! • A határozó a mondatban
• A határozó jelentéstípusai
Kulcsszavak: határozó; határozós • Az idő-, a hely-, a mód- és az
alárendelő szószerkezet; vonzat; állapothatározó szófaja, alakja,
sza­bad bővítmény; idő-, hely-, mód-, kérdőszói, elemzése
állapothatározó; határozószó; név- • A határozó szerkezeti típusai
szó; viszonyrag; irányhármasság; • A határozó a mondat
névutó; egyszerű; halmozott szerkezetében

101
 A határozók II.: ok, cél, társ, eszköz, részes, állandó

1. a) Válaszolj egyetlen mondatrésszel és a hozzá kapcsolódó alaptag-

gal a következő kérdésekre! Válaszaidat írd le a füzetbe!
Példa: Mivel kéred a kávét? Cukorral kérem.
Miért mentél tegnap a sportpályára? Mire vagy büszke?
Mi iránt érdeklődsz? Mitől dideregsz?
Kivel mész moziba? Miért voltál orvosnál?
Kinek vetted a virágot? Mivel mész ki az állomásra?
Kivel találkoztok? Miért kedveled a barátod?
Hányasért felelsz fizikából? Kinek hiszel?
b) Miután leírtad a válaszaidat, döntsd el, hogy szerinted a lecke címé­
ben megadott jelentések közül melyik érvényes rájuk!
c) Padtársaddal vitassátok meg mindegyikőtök megoldásait!

A leckében tárgyalt határozók alaptagjukkal határozós alárendelő szószerke-

zetet alkotnak. Kérdezni rájuk kérdőszóval és az alaptaggal lehet.
Az ok- és a célhatározó a mondatban
Az üzlet leltár miatt bezárt. Kenyérért ment le Gabi.
Mit állítunk? – bezárt Mit állítunk? – lement
Mi zárt be? – az üzlet zárt be Ki ment le? – Gabi ment le
Miért zárt be? – leltár miatt zárt be Miért ment le? – kenyérért ment le
A bezárt történés okát fejezi ki a leltár A lement cselekvés alanyának a célját
miatt okhatározó. fejezi ki a kenyérért célhatározó.

Ahogy látjátok, az ok- és a célhatározóra is lehet miért kérdőszóval kér-

dezni: Miért zárt be? Miért ment le? Ha árnyaltabban kérdeztek, elkerülhe-
titek a hibás elemzést. Az okra lehet Mi okból (zárt be)? vagy Mi miatt (zárt be)?
kérdőszóval kérdezni; a célra pedig Mi célból (ment le)? vagy Mi Mf. 1.
végett (ment le)? kérdőszóval.
A társ- és az eszközhatározó a mondatban

Grétivel oldottam meg a házit. Petiék kocsival jönnek.

Mit állítunk? – oldottam meg
Mit oldottam meg? – a házit oldottam meg
Kivel oldottam meg? – Grétivel oldottam
meg
Az oldottam meg cselekvés alanyának a
társát fejezi ki a Grétivel társhatározó.
Mit állítunk? – jönnek
Kik jönnek? – Petiék jönnek
Mivel jönnek? – kocsival jönnek
A jönnek cselekvés eszközét fejezi ki a
kocsival eszközhatározó.

102
 A mondatrészek II.

A társ- és az eszközhatározóra is lehet kivel vagy mivel kérdőszóval

kérdezni: Kivel oldottam meg? Mivel jönnek? Az is előfordulhat, hogy a
cselekvés eszköze nem tárgy, hanem élőlény: Peti Lacival küldte el a pénzt.
Kivel küldte el? (a Lacival eszközhatározó); illetve egy cselekvés alanyának a
társa nem szükségszerűen személy: A birtok a házzal együtt odaveszett. Mi-
vel együtt veszett oda? (a házzal együtt társhatározó). Ahogy az utóbbi példa
mutatja, könnyebben megállapíthatjuk a társhatározót, ha a
Mf. 2.
kérdőszó mellett használjuk az együtt névutót: Kivel együtt…?
Mivel együtt…?
A részeshatározó a mondatban
A részeshatározóra még pontosab-
Anyának írtam üzenetet.
ban kérdezhettek a Kinek a számá­
Mit állítunk? – írtam
Mit írtam? – üzenetet írtam
ra…?, Kinek a részére…? kérdésekkel.
Kinek írtam? – anyának írtam A legjellegzetesebb igék, amelyek
Az írtam cselekvés címzettjét fejezi ki az kötelező vonzatként igénylik a részes-
anyának részeshatározó. határozót a predikatív szerkezetben,
a mondás, adás igéi. Például: ad vki
vmit vkinek, küld vki vmit vkinek, mond vki vmit vkinek, parancsol vki vkinek.
Az állandó határozó a mondatban
Az állandó határozót arról nevezték
Apám büszke rám.
el, hogy állandóan megjelenik alap-
Mit állítunk? – büszke
tagjával együtt, hiszen kötelező von-
Ki büszke? – apám büszke
Kire büszke? – rám büszke zata, része a predikatív szerkezetnek.
A büszke valakire/valamire jelentésű határo- Nincs egyetlen vagy néhány konk-
zói vonzata a rám, azaz állandó határozó. rét kérdőszó, amellyel az állandó
határozókra kérdezhetünk, mert
jelentésükben nagyon eltérőek lehetnek. Például: büszke vki vkire: kire büsz­
ke?; bízik vki vkiben: kiben bízik?; hisz vki vkinek: kinek hisz?
Mf. 3.

Nem minden határozói vonzat állandó határozó, csak azok, amelyek

nem sorolhatók be más jelentéstípusokba. (Lehet vonzat pl. a helyha-
tározó: Peti bemegy a boltba.; az időhatározó: Peti 2007-ben született.)

2. Készítsd el az eddigi hat példamondat szerkezeti ágrajzát a füzetbe!

Ebben az esetben elegendő a mondatrészeket rövidítésekkel jelölni
(Á, A, T, H). A határozó jelentéstípusát a rövidítés lábánál lévő betű
jelzi: Hi, Hh, Hm, Há, Hc, Ho, He, Ht, Hr, Hád (állandó határozó megkülön-
böztetve az állapothatározótól).

103
 A határozók II.: ok, cél, eszköz, társ, részes, állandó

3. Keressétek meg a Zsidó-rétről szóló szövegrészben a határozós aláren-

delő szószerkezeteket, és írjátok le őket a füzetbe!
Például: borókabokrairól ismert
Miről ismert? – borókabokrairól ismert – állandó határozós szószer-
kezet

Hatalmas borókabokrairól ismert a talán legszebb és legtipikusabb

Bükk-fennsíki rét. Hangulatával bárkit elvarázsol. Egyben foko-
zottan védett terület, ahol tilos letérni a kijelölt turistaösvényről.
A gyönyörűen zöldellő, hullámos tisztás karszthegységre jellem-
ző mélyedéseivel együtt vonzza a kirándulókat. Formavilága, nö-
vényzete és erdőkerete magashegyi hangulatot kölcsönöz a rétlán-
colatnak. A korábbi századokban a térség ipara az üveghutáknak
és vashámoroknak köszönhetően
sokat fejlődött. Az ipar számára a
fát a fennsík bükkösei szolgáltatták.
A felszabaduló gyepes területeket kaszál-
ni kezdték az állatok takarmányozására.
A helyenként sekély, mészkődarabokkal
borított talajon a tápanyaghiány miatt nem
jöttek létre új erdők, azonban pompás ré-
tekben gyönyörködhetünk.
Az eredeti szöveget és még több
érdekességet itt találtok:
https://www.termeszetjaro.hu/hu/poi/noevenyvilag/zsido-ret/22918501/

4. Keressétek meg 3. feladat szövegében azokat a mondatokat vagy tag-

mondatokat, amelyek szerkezetét az alábbi szerkezetek ábrázolják! Ír-
játok le az ábrákat a füzetbe az egyes mondatrészi szerepekbe a konkrét
nyelvi egységeket helyezve!
a) Á c) Á d) Á

He    T Hr    
T   A A

J Hh
b) Á
   J
T     Hc

T    J
Mf. 4.
J J

104
 A mondatrészek II.

5. Elemezd az alábbi mondatot, készítsd el a szerkezeti ágrajzát a füzet-

ben! A mondarészek megállapításakor ügyelj a helyes rákérdezésre!
Formavilága, növényzete és erdőkerete magashegyi hangulatot kölcsö-
nöz a rétláncolatnak.

Kilátás hajnalban a Petőfi-kilátóból

Képzeljetek el egy osztálykirándulást a Bükkben, és alkossatok róla monda-

tokat a leckében tanult hatféle határozó szemléltetésére! A mondatok elem-
zése alapján mondjátok el, amit a határozókról tanultatok!

Kulcsszavak: határozós alárende-
lő szószerkezet; ok-, cél-, eszköz-,
társ-, részes-, állandó határozó;
kérdőszó; alaptag
Feleletterv
• Az ok- és a célhatározó
• Az eszköz- és a társhatározó
• A részeshatározó
• Az állandó határozó

105
 A jelzők

1. Milyen információkat tudtok meg Peti naplójának alábbi részletéből

a kollégákról, a barátokról és a programokról?
Elköltöztünk a Dunántúlra, mert apám új munkát
kapott. Igyekszünk beilleszkedni. Holnap apa két új
kollégája jön el hozzánk. Remélem, jó fejek. Hétvé-
gén Lilla néhány újdonsült barátnőjével a város

gyok rájuk, mármint a lányokra.

az egyik koncertre is!
😊
több érdekes programjára elmegyünk. Kíváncsi va-
Na jó, egy kicsit

Mely szavak fejezik ki a kiemelt szavak minőségét?

Melyek fejezik ki a mennyiségüket? És melyek a birtokosukat?

A jelző a mondatban
A jelzők az alaptagjukkal jelzős alárendelő szószerkezetet alkotnak. Az
alaptag a jelzett szó, amelynek szófaja leggyakrabban főnév. A bővítmény pe-
dig a jelző, amelynek típusait, jellegzetes szófajait és kérdőszóit tanuljuk meg.

apa kollégája Lilla barátnőjével a város programjára új munkát

két kollégája néhány barátnőjével több programjára

új kollégája újdonsült barátnőjével érdekes programjára jó fejek

2. a) Alkoss kérdőszó + alaptag szerkezetű kérdéseket a jelzőkre!

Például: Milyen munkát?
b) Ábrázold is a jelzős alárendelő szószerkezeteket!
A jelzőt elemzéskor pontozott vonallal húzzuk alá:
Mf. 1.
Apám új munkát kapott.
A jelző jelentéstípusai
A jelzők jelentéstípusait Holnap apa két új kollégája jön el hozzánk.
az alapján nevezi el a Mit állítunk? – jön el – ÁLLÍTMÁNY
nyelvtan, hogy az alap- Ki jön el? – kollégája jön el – ALANY
tag mely tulajdonságát Mikor jön el? – holnap jön el – IDŐHATÁROZÓ
fejezik ki. Kérdőszóik Kihez jön el? – hozzánk jön el – HELYHATÁROZÓ
jelentésükhöz igazod- Kinek a kollégája? – apa kollégája – BIRTOKOS JELZŐ
nak. Figyeljétek meg Hány kollégája? – két kollégája – MENNYISÉGJELZŐ
Milyen kollégája? – új kollégája – MINŐSÉGJELZŐ
őket!

106
 A mondatrészek II.

A minőségjelző a jelzett szó valamilyen tulajdonságát fejezi ki. Jellem-

ző kérdése: Milyen + jelzett szó? A mennyiségjelző a jelzett szó mennyi-
ségét, számát fejezi ki. Jellemző kérdése: Mennyi + jelzett szó? Hány + jelzett
szó? A hány kérdőszóval csak megszámlálható, a mennyi kérdőszóval meg-
számlálható és nem megszámlálható mennyiségre kérdezhetünk. Például:
Mennyi liszt? Mennyi ember? Hány ember? A birtokos jelző a jelzett szó birto-
kosát fejezi ki. Jellemző kérdése: Kinek a…? Minek a…?

A jelzők szófaja és alakja

3. A következő szöveg a jósvafői tengerszemről szól.
a) Keressetek benne minőség-, mennyiség- és birtokos jelzős szószer-
kezeteket, írjátok le őket a füzetbe!
b) Kérdezzetek a jelzőkre!
c) Állapítsátok meg a jelzők szófaját!
d) Figyeljétek meg, mi jellemző az alakjukra!

A smaragdzöld tengerszem sűrű erdőben,

szűk völgy alján fekszik Jósvafő határá-
ban. Egykor malom működött itt, ma egy
könnyű erdei séta tökéletes célpontja.
A néhány, víztükörre hajló fa, a gáton le-
csobogó vízesés és a parkos környezet va-
rázslatos összhangban forr össze. Jósvafő
neve a tóhoz közeli Jósva-forrásból ered.
Ez szláv nyelven égerfákkal szegélyezett
vízfolyást jelöl. Kezdetben tó nem Jósvafői tengerszem
volt itt, csak a forrásra épített
malom az 1840-es évektől. Később vil-
lanytelepet is felhúztak a vízfolyásra, mely 1917-től a falu házainak
biztosított áramot. A völgyzáró gát 1935-ben épült, ekkor létesült a
Tengerszem-tó és a turbina is, mely a barlangnak megtermelte a vi-
lágításhoz nélkülözhetetlen elektromosságot.
Mf. 2.

A jelző és az alaptagja jelzős alárendelő szószerkezetet alkot. A minő-

ségjelzőt a következő szófajok fejezik ki:

melléknév kellemes út mi
Kellemes utatok volt?
melléknévi névmás ilyen ruhát Én is miilyen ruhát szeretnék.
melléknévi igenév futkározó fiúk mi
Futkározó fiúk voltak hmindenütt.
melléknévi értékű más szófaj ajándék lónak mi
Ajándék bilónak ne nézd a fogát!

107
 A jelzők

A mennyiségjelző és az alaptagja mennyiségjelzős alárendelő szó-

szerkezetet alkot. A mennyiségjelzőt a következő szófajok fejezik ki:

számnév sok érdekességet me

Sok érdekességet láttunk ha tónál.
számnévi névmás bármennyi linzer me
Bármennyi linzer elfogyott volna.
főnév egy evőkanál ecettel A levest egy meevőkanál eecettel ízesítjük.
A minőségjelző és a mennyiségjelző soha nem kap viszonyragot, így a
kérdőszóik alakja sem változhat. (Milyen? Mennyi? Hány?)

A birtokos jelző -nak a / -nek a toldalékot kaphat, amelyet a birtokos

jelző ragjának nevezünk, de állhat rag nélkül is. A jelzett szó birtokos
személyjelet kap: Máténak a papagája. Máté papagája.

Ugyanezek a toldalékok jelennek meg a kérdésben is. Kinek a papagája?

A birtokos jelző a jelzett szóval birtokos jelzős alárendelő szószerkezetet al-
kot, amelyben a birtokos jelző a birtokos, az alaptag a birtok.
A birtokos jelző mindig főnév vagy főnévi értékű szó.
főnév az író szülőhelye bi
Az író szülőhelye híres lett.
főnévi névmás ennek a dallama bi
Ennek a dallama a kedvencem.
főnévi értékű más szófaj a kéknek az árnyalata biA kéknek az árnyalata tetszik.

Mf. 3.
A jelző szerkezeti típusai
A jelzők lehetnek egyszerűek, és lehetnek halmozottak. Az egyszerű jelző
egyetlen – rá jellemző – alapszófajú szóból vagy viszonyszós szókapcsolatból
áll. A halmozott jelzőt két vagy több egymásnak mellérendelt jelző alkotja.
Ábrázolásuk:
forrás színét víz

néhány bi
a tengerszem mi
hűs  —  mitiszta
me

A jelző helye a mondat szerkezetében

Az alábbi mondat mindegyik tanult mondatrészre mutat példát. Elemzése so-
rán figyeljétek meg az egyes jelzőtípusokat!
A tengerszem smaragdzöld színét néhány közeli forrás hűs, tiszta vizének kö-
szönheti.
Mit állítunk? – köszönheti – ÁLLÍTMÁNY
Mi köszönheti? – a tengerszem köszönheti – ALANY
Mit köszönhet? – színét köszönheti – TÁRGY
Milyen színét? – smaragdzöld színét – MINŐSÉGJELZŐ

108
 A mondatrészek II.

Minek köszönheti? – vizének köszönheti – RÉSZESHATÁROZÓ

Milyen vizének? – hűs vizének – MINŐSÉGJELZŐ
Milyen vizének? – tiszta vizének – MINŐSÉGJELZŐ
Minek a vizének? – a forrás vizének – BIRTOKOS JELZŐ
Milyen forrás? – közeli forrás – MINŐSÉGJELZŐ
Hány forrás? – néhány forrás – MENNYISÉGJELZŐ
köszönheti

tengerszem színét vizének

smaragdzöld
mi  bi
forrás hűs­­  —  mi tiszta
mi 

néhány   mi közeli
me 
Mf. 4.

Az értelmező
A jelzős szószerkezetekből, illetve az alanyos szószerkezet egyetlen tí-
pusából (az azonosításból) szórendi cserével és alaki változtatással ér-
telmezős szerkezet jön létre. Az értelmezős szerkezet első tagja az értelme-
zett szó, második tagja az értelmező. Mivel jelzői természetű, pontvonallal
jelöljük.
4. a) Figyeljétek meg, mi jellemzi az alakjukat és az írásjelhasználatot!
Zsófi vett egy szép ruhát. — Zsófi vett egy ruhát, szépet. Ábrázolásuk:
Küldtem három meghívót. — Küldtem meghívót, hármat.
küldtem
Megyek Björk koncertjére. — Megyek a koncertre, Björkére.
Péter a barátom. — Találkozom Péterrel, a barátommal. meghívót
b) Végezzétek el a fenti műveletet a következő
hármat
mondatokkal a füzetben! é 

Elhagytam Tibi könyvét. Beiratkoztál a német kurzusra?

Voltunk a karcagi fürdőben. Van két papagájunk.

Anna az unokatesóm. (Találkozom…)

Az értelmezett szó és az értelmező közé mindig vesszőt teszünk. A két al-

kotótag szófaja általában azonos: az értelmezett szó jellemzően főnév, az
értelmező pedig alkalmilag főnévi értékűvé válik (meghívót, hármat). Az értel-
mezett szó és az értelmező azonos vagy azonos szerepű toldalé-
Mf. 5.
kot kap (Debrecenbe, a városba; Budapestre, a fővárosba).

109
 A jelzők

Az alábbi linken található képek Jósvafőt ábrázolják.

www.termeszetjaro.hu/hu/poi/toertenelmi-varoskoezpont/
josvafoi-ofalu/29402441/#dmlb=1

5. Alkossatok jelzős szerkezeteket, amelyekkel jellemezni tudjátok a

fenti képeken látottakat! Példáitokkal szemléltetve foglaljátok össze,
amit a jelzőkről tanultatok!
Feleletterv
• A jelző a mondatban
• A minőség-, a mennyiség-,
Kulcsszavak: jelzős alárendelő a birtokos jelző szófaja, alakja,
szószerkezet; jelző; jelzett szó; mi- kérdései
nőség-, mennyiség-, birtokos jelző; • Az értelmező alaki tulajdonságai,
birtokos; birtok; értelmezett szó; ér- helyesírása
telmező; egyszerű, halmozott jelző • A jelző a mondat szerkezetében

A jelzős szószerkezeteket az egyes nyelvekben abból a szempontból

érdemes szemügyre venni, hogy a jelző és a jelzett szó között van-e
nyelvileg jelölt egyeztetés, és ha igen, akkor milyen természetű. Nyelv-
tanulóként az egyeztetés jelölésének módját jegyezzük meg. Az aláb-
biakban a minőség-, a mennyiség- és a birtokos jelzős szószerkezetek
alakját hasonlítjuk össze a magyarban, az angolban és a németben.
A minőségjelző kifejezése
Az alábbi példákon látható, hogy az angolban és a magyarban az egyes és
a többes számú jelzett szóval sem egyeztetjük a minőségjelzői bővítményt.
A németben más a helyzet:
MAGYAR ANGOL NÉMET
egyes számban nem szerinti
érdekes film interesting movie interessanter Film
egyeztetés történik (a der Film
hímnemű), többes számban gyors autók fast cars schnelle Autos

110
 A mondatrészek II.

pedig szám szerinti egyeztetés van: nemcsak a jelzett szón jelezzük a többes
számot (mint egyébként az angolban és a magyarban), hanem a minőségjel-
zői szerepben álló szón is.
A mennyiségjelző kifejezése
A magyar nyelv különlegessége – a külföldi magyarul tanulók általában nem
is jegyzik meg könnyen –, hogy az egynél többet jelentő mennyiség után
álló jelzett szó egyes számban marad, tehát nincs szám szerinti egyeztetés.
Az angolban és a németben ezzel szemben ilyen helyzetben többes számba
kerül a jelzett szó.
MAGYAR ANGOL NÉMET
két film two movies zwei Filme
néhány barát a few friends einige Freunde

A birtokos jelző kifejezése

A jelöltség szempontjából a birtokos és a birtok viszonyának kifejezése a
leginkább sokszínű. Ennek megfigyelésekor érdemes külön kezelnünk az
élettelen és az élő birtokos esetét. Tudjuk, hogy a magyarban a birtokon
mindig birtokos személyjel van (vége, lakása), a birtokos – akár élő, akár
élettelen – állhat ragtalanul, de meg is kaphatja a birtokos jelző ragját
(a film …, a filmnek a…, Éva …, Évának a …). A birtokos jelöltsége főként akkor
kap szerepet, ha a birtokos és a birtok egymástól távol kerül a mondatban:
A filmnek nem láttam a végét. Évának csodaszép a lakása.
MAGYAR ANGOL NÉMET
a film vége, a filmnek a vége the end of the movie das Ende des Films
Éva lakása, Évának a lakása Eva’s flat Evas Wohnung

Az angolban és a németben az élettelen birtokost kifejező szó a birtokszó

után kerül (the end of the movie, die Ende des Films), az adott nyelvre jellem-
ző alaki jegyekkel: az angol of elöljárószót használ, a német birtokos esetet,
amelyet a névelőn és a szóvégen jelöl. Az élő birtokost tartalmazó szerkezet
az angolban és a németben hasonló: a birtokost kifejező szó kap végződést
(Eva’s, Evas), amely szerepét tekintve a magyarban használt birtokos jelző
ragjával egyenértékű.

111
 Összefoglalás: a mondatrészek

1. Elevenítsétek fel néhány példával szemléltetve, hogy milyen határo-

zókról és jelzőkről tanultatok!
a) Döntsétek el az alábbi állításokról, mely jelenségre vagy jelenségek-
re igazak! A válasz lehet egyetlen vagy több határozó- vagy jelzőfajta,
a határozó, illetve a jelző általában véve, valamint a határozós, jelzős
szószerkezet is!
Döntéseteket nyelvi példákkal támasszátok alá!
 1. Az alaptagban kifejezett cselekvés vagy az alany valamilyen
körülményét fejezi ki.
 2. Az alaptagja általában főnév vagy főnévi értékű szó.
 3. Jelző és jelzett szó alkotja.
 4. A predikatív szerkezethez tartozó határozói vonzat, amely nem
sorolható más határozói jelentéstípusba.
 5. Az a jelző, amely a milyen? kérdőszóra válaszol.
 6. Az a határozó, amelyre ugyanúgy is kérdezhetünk, mint a
célhatározóra.
 7. A mondás, adás igéinek határozói vonzata.
 8. Az a két határozó, amely az irányhármasság mindegyik jelentését
ki tudja fejezni.
 9. Az a mondatrész, amely alaptagjának minőségét, mennyiségét,
birtokosát fejezi ki.
10. Az a két határozó, amelyre a hogyan kérdőszóval is kérdezhetünk.
11. Az a bővítmény, amely ugyanolyan toldalékot kap, mint az alaptagja;
az alaptagja után áll; vesszőt teszünk az alaptag és a bővítmény közé.
12. Az a jelző, amelynek jellegzetes kérdőszói: hány, mennyi.

b) Ha elkészültetek, ellenőrizzétek a

válaszaitokat az előző három lecke alapján!

c) Hány pontotok van, ha mindegyik válasz

1 pontot ér?

2. Az alábbi szöveg úgy mutatja be a Bükki Nemzeti Park Jósvafő körüli

vidékét, hogy megelevenedik képzeletünkben. A szemléltetés kitűnő
eszközei a körülményeket kifejező határozók és a tulajdonságokat ki-
fejező jelzők. Oldjátok meg az a) és a b) feladatot!

112
 A mondatrészek

A hegyoldalon présházak bújnak meg az árnyékban annak ellenére,

hogy a szőlőtermelés nem tekinthető hagyománynak Jósvafőn. A fa-
luhoz tartozó szőlőhegy délies fekvése miatt előnyös a bortermelés
számára. A szőlők helyét sok helyen lassan visszafoglalja a természe-
tes növényzet. Azért még találunk működő présházakat és tőkéket a
szép fekvésű domboldalon. Régebben szellősen ültetett gyümölcsfák
is foglalták a lejtőt, a köztük növő gyepet a falubeliek a téli takarmányozáshoz
lekaszálták.
  A kilátás pazar! Az Aggteleki-karszt déli részét, a Galyaságot láthatjuk. Ez
nem dicsekedhet nagy sziklaformációkkal, barlangnyílásokkal. Viszont az észa-
ki lejtőin zöldellő, hatalmas fenyves a mellette elterülő kaszálókkal felvidéki
képet kölcsönöz a domborulatok-
nak. Kelet felé a Szalonnai-hegység
tömbje zárja a völgyet. Egy maga-
sabb pontról a szemközti lejtőn ki-
szúrhatjuk a nemzeti park címer-
állatának, a foltos szalamandrának
hatalmas, kőből kirakott mását. Az
Országos Kéktúráról a kilátópontok
felkeresése mindössze pár perces
kitérő, Jósvafőről különböző útvona-
lakon 30–60 perc alatt érhetünk föl.
www.termeszetjaro.hu/hu/
poi/kilatohely/szolohegy-josvafo-/
29244792/

a) Döntsétek el, melyik mondatot alkotják a következő mondatrészek!

– alany, állítmány;
– alany, állítmány, tárgy, birtokos jelző, helyhatározó;
– alany, állítmány, minőségjelző, halmozott állandó határozó;
– állítmány, (kifejtetlen T/1. alany), minőségjelző, halmozott tárgy,
minőségjelző, minőségjelző (nem halmozva), helyhatározó.
b) Ha megtaláltátok a mondatokat, ábrázoljátok őket a füzetben! Ügyel-
jetek arra, hogy helyesen kérdezzetek a mondatrészekre: Mf. 1.
kér­dőszó + alaptag!

3. Elemezzétek az alábbi mondatot, és készítsétek el az ágrajzát a füzetbe!

a) Miután megállapítottátok a határozók fajtáját, vizsgáljátok meg a
szófajukat és az alakjukat is!
A faluhoz tartozó szőlőhegy délies fekvése miatt előnyös a bortermelés
számára.

113
 Összefoglalás: a mondatrészek

b) Ugyanezt a feladatot végezzétek el a két jelzővel is! Mf. 1.

4. Alkossatok munkacsoportokat az alábbi témakörök bemutatására,

egyezzetek meg a prezentáció módjában! Lapozzatok vissza az utóbbi
három lecke záró feladataihoz, kulcsszavaihoz! Az előző leckék nyelvi
példáinak mintájára alkossatok újakat az egyes mondatrészek szem-
léltetésére!
– a helyhatározó • Mit fejez ki a mondatrész?
– az időhatározó • Melyek a jellegzetes kérdőszói?
– a mód- és az állapothatározó • Milyen szófajú alaptaghoz
– az eszköz- és a társhatározó kapcsolódik?
– az ok- és a célhatározó • Milyen szófajok fejezik ki?
– a részeshatározó és az • Milyen jellegzetes alaki tulajdonságai
állandó határozó vannak (ha vannak)?
– a minőségjelző • Hogyan jelöljük a mondat szerkeze­
– a mennyiségjelző tében (aláhúzás, ágrajz)?
• Van-e valami, amire különösen
– a birtokos jelző
érdemes figyelni elemzésekor?
– az értelmező

Példáitok egyik forrása lehet az alábbi szöveg, amely a karszthegység jellegze-

tességeiről szól.
A világörökséghez tartozó Baradla–Domica-barlangrendszer 25 km-es összesí-
tett hosszával és impozáns cseppkőformációival, valamint jól kiépített turisztikai
infrastruktúrájával lenyűgöző betekintés a karsztosodott mészkőtakaró gyomrá-
ba. Maga a barlangrendszer lényegében
egy föld alatti folyóvölgy, mely a mész-
követ szénsavtartalmával oldó, abban
járatokat kialakító víz szüntelen mun-
kájának következménye. Ahogy a terület
fokozatosan kiemelkedett, a mélyben
csörgedező patakok újabb barlango-
kat hoztak létre. Ennek nyomán a Ba-
radlában is több szint fut egymás alatt,
illetve néhol óriási barlangszádák, ré-
gen kiemelt járatok nyílásai ásítanak a
hegyoldalban.

www.kektura.hu/okt-szakasz/okt-24 Mf. 3.

114
  Összefoglalás: a mondat és a mondat alkotóelemei

Azok az ismeretek, amelyeket a szószerkezettel, a mondattal, valamint az

egyes mondatrészekkel kapcsolatban megtanultatok, lehetővé teszik, hogy a
mondatot tüzetesen jellemezzétek. Rendelkezésetekre állnak a részösszefog-
lalások projektmunkáinak eredményei is.

1. Tanulmányozzátok alaposan az alábbi ábrát, majd példákkal szemlél-

tetve magyarázzátok el, hogy
a) mit jelent az, hogy a mondat szerkezet, illetve az, hogy a mondat a
kommunikáció egysége;
b) hol a helye a mondatnak a nyelv rendszerében, illetve a kommuniká-
cióban!
szószerkezet Jaj, a lábam! Hé! Ó!
mondat
szöveg

szó, szóelem
Egyszer volt, hol nem volt…
beszédhang

Dohányozni tilos! Ki korán kel, aranyat lel. Mf. 1.

2. Az alábbiakban egy egyszerű mondat elemzése szemlélteti, hogyan

kapcsolódnak össze az elsajátított részrendszerek: a szószerkezeteké,
a mondatfajtáké, a szófajoké és a mondatrészeké.
Most tehát sok mindenre kell figyelnetek: „lépkedni” az egyes részrend-
szerek között, összpontosítani a fogalmak helyes használatára. Nem
baj, ha nem emlékeztek azonnal minden egyes fogalomra, viszont egyvalami
fontos: a figyelmes munka, a lépések pontos követése, és meglátjátok, szépen
összeáll a kép.

A mintaelemzés mondata egy cso-

dás helynek, az aggteleki cseppkő-
barlangnak (más néven Baradla-
barlangnak) a leírásából való. Itt a
barlang híres koncerttermét látjá-
tok. A teljes szöveget pedig, amely-
ből számos érdekességet tudhattok
meg a cseppkő kialakulásáról, itt
találjátok:

www.termeszetjaro.hu/hu/poi/barlang /baradla-barlang-aggteleki-
barlangpenztar

115
 Összefoglalás: a mondat és a mondat alkotóelemei

Az elemzendő mondat: Az elemzés szempontjai (lépései)

A repedések között leszivárgó víz las­
san hozta létre oldó, koptató munkájá­
val a felszín alatti üregeket.
1. A mondat predikatív szerkezete
2. A mondat fajtája (mondatfajta)
3. A mondat szerkezeti jellemzése
4. A mondatot alkotó mondatrészek
a) Szófajuk, alakjuk
b) Jelentéstípusuk
c) Szerkezeti típusuk
5. A mondat szerkezeti ágrajza
6. Szószerkezetek a mondatban,
típusuk

1. A mondat predikatív szerkezete

predikátum, vonzat
létrehoz (valami valamit) – hozta lét-
re (a víz, az üregeket)
A létrehoz igei predikátumnak két von-
Mf. 2.
zata van: egy alany és egy tárgy.
2. A mondat fajtája (mondatfajta)
mondatfajta, a beszélő szándéka, kije-
A mondatfajta, amely a beszélő szán-
lentő, tényközlő, nem tényközlő, kérdő,
déka szerint jellemzi a mondatot:
eldöntendő, kiegészítendő, felszólító,
tényközlő kijelentő. A mondat állít-
óhajtó, felkiáltó, hanglejtés, ereszkedő,
mányi szerepű igéje kijelentő módú
eső, emelkedő, szökő, lebegő, mondat-
(hozta létre).
végi írásjelek

3. A mondat szerkezeti jellemzése

A mondat egyszerű, mert egyetlen szerkezeti típus, predikatív szerkezet /
predikatív szerkezetre épül. alapszerkezet, vonzat, szabad bővít-
Tagolt, mert felismerhető benne az mény, egyszerű, összetett, tagolt, ta-
állítmány. golatlan, minimális, bővített, hiányos,
Bővített, mert az állítmányon (hozta teljes
létre) és a kötelező vonzatokon (a víz,
az üregeket) kívül szabad bővítmé-
nyeket tartalmaz.
Teljes, mert az állítmány és a kötele-
ző vonzatok nyelvileg ki vannak fejtve Mf. 4.
(hozta létre a víz az üregeket).
4. A mondatot alkotó mondatrészek
Figyeljetek a helyes rákérdezésre! KÉRDŐSZÓ + ALAPTAG?

116
 Összefoglalás: a mondat és a mondat alkotóelemei

Lássuk, milyen fogalmakat kell ismernünk az egyes mondatrészek jellemzé-

séhez!
állítmány, alaptag, igei állítmány,
névszói-igei állítmány, egyszerű ál-
lítmány, összetett állítmány, névszó,
segédige, halmozott állítmány, tago-
latlan mondat, kifejtetlen állítmány
alany, alanyos alárendelő szószerke-
zet, vonzat, határozott alany, határo-
zatlan alany, általános alany, egysze-
rű alany, összetett alany, halmozott
alany, kifejtetlen alany, alaki egyezte-
tés, értelmi egyeztetés

tárgy, tárgyas alárendelő szószerke- jelző, jelzett szó, jelzős alárendelő

zet, vonzat, határozott tárgy, határo- szószerkezet, minőség jelző, men�-
zatlan tárgy, iránytárgy, eredmény- nyiség jelző, birtokos jelző, birtok,
tárgy, egyszerű tárgy, összetett tárgy, értelmező, értelmezett szó, egyszerű,
halmozott tárgy, kifejtetlen tárgy halmozott

határozó, határozós alárendelő szószerkezet, alaptag, vonzat, szabad bővítmény,

idő-; hely-; mód-; állapot-; ok-; cél-; eszköz-; társ-; állandó határozó, határozói von-
zat, egyszerű, halmozott, határozószó, névszó, viszonyrag, névutó, irányhármasság

Mondatrész Mondatrész Mondatrész

Rákérdezés Mondatrész
szófaja, alakja szerkezete jelentéstípusa
Mit állítunk? hozta létre* igekötős ige* egyszerű igei állítmány
Mi hozta létre? a víz hozta létre névelős főnév* egyszerű határozott alany
folyamatos mel-
Milyen víz? leszivárgó víz egyszerű minőségjelző
léknévi igenév
a repedések kö- névelős, névutós
Hol leszivárgó? egyszerű helyhatározó
zött leszivárgó főnév*
Hogyan hozta
lassan hozta létre ragos melléknév egyszerű módhatározó
létre?
Mivel hozta munkájával
ragos főnév egyszerű eszközhatározó
létre? hozta létre
Milyen munká- folyamatos mel-
oldó munkájával halmozott minőségjelző
jával? léknévi igenév
Milyen munká- koptató munká­ folyamatos mel-
halmozott minőségjelző
jával? jával léknévi igenév
Mit hozott az üregeket hoz­
névelős főnév* egyszerű határozott tárgy
létre? ta létre
Milyen ürege- felszín alatti névutó-mellék-
egyszerű minőségjelző
ket? üregeket neves főnév*

*A jelzett kifejezések viszonyszós szókapcsolatok. Mf. 5. a, b

117
 Összefoglalás: a mondat és a mondat alkotóelemei

5. A mondat szerkezeti ágrajza

Nyelvi elemekkel: Rövidítésekkel:
hozta létre Á

a víz mlassan e
munkájával az üreget A  Hm   He   T

mi
leszivárgó oldó — mikoptató
mi
felszín
mi
Jmi Jmi — Jmi Jmi
alatti
h
 repedések között Hh Mf. 5. c

6. Szószerkezetek a mondatban
A szószerkezetek jellemzésekor arra figyelünk, hogy milyen elemek kapcsolód-
nak össze, és milyen a közöttük lévő viszony.
Éppen annyi szószerkezetet jellemeztünk az 5. pontban, amennyi (alá-
rendelő és mellérendelő viszonyt jelző) vonal van a mondat ágrajzában.

szószerkezet, mellérendelő viszony – kötőszó, alárendelő viszony – grammatikai

jelölés, alárendelő szószerkezet, alaptag, bővítmény, vonzat, szabad bővítmény,
alanyos, tárgyas, határozós, jelzős szószerkezet, állítmány, szószerkezetlánc, szó-
szerkezetbokor, mellérendelő szószerkezet, logikai viszony, kapcsolatos, ellenté-
tes, választó, magyarázó, következtető, ok, következmény/okozat, szószerkezetsor

hozta létre viszonyszós szókapcsolat (NEM szószerkezet)

a víz hozta létre alanyos alárendelő szószerkezet
leszivárgó víz minőségjelzős alárendelő szószerkezet
a repedések között leszivárgó helyhatározós alárendelő szószerkezet
lassan hozta létre módhatározós alárendelő szószerkezet
munkájával hozta létre eszközhatározós alárendelő szószerkezet
oldó munkájával minőségjelzős alárendelő szószerkezet
koptató munkájával minőségjelzős alárendelő szószerkezet
oldó, koptató kapcsolatos mellérendelő szószerkezet
az üregeket hozta létre tárgyas alárendelő szószerkezet
felszín alatti üregeket minőségjelzős alárendelő szószerkezet

Az ágrajz alapján könnyen megtalálhatjuk a szószerkezetcsoportokat.

szószerkezetláncok: a repedések között leszivárgó víz hozta létre
oldó munkájával hozta létre
koptató munkájával hozta létre
a felszín alatti üregeket hozta létre

118
 Összefoglalás: a mondat és a mondat alkotóelemei

szószerkezetbokrok: oldó, koptató munkájával

munkájával a víz lassan az üregeket hozta létre
Szószerkezetsor nincs a mondatban, mivel a mondat egyetlen, pusztán két tag-
ból álló mellérendelő szószerkezetet tartalmaz (oldó, koptató). Akkor beszélhet-
nénk szószerkezetsorról, ha az említett mellérendelő szószerkezet kiegészülne
még legalább egy taggal, például: oldó, koptató és áztató.
Mf. 5. d

3. Alkossatok kis csoportokat, és készítsétek el egy – legalább hat mon-

datrészből álló – mondat elemzését a minta szerint! Kövessétek a hat
lépést!

4. Add meg az alábbi feladványok megoldását! Írd le őket a füzetbe!

Ellenőrizzétek közösen!
a) Az a mondatrész, amely a mondat szerkezeti középpontja.
b) Az állítmány egyik vonzata (cselekvő, cselekvés elszenvedője).
c) Az a mondatrész, amely az alaptagjának valamilyen körülményét
fejezi ki.
d) Az alaptagjának a minőségét kifejező mondatrész.
e) Az a mondatrész, amelyet gyakran -t ragos főnév vagy főnévi értékű
szó fejez ki.
f) Az a mondatrész, amelyre hogyan kérdéssel kérdezünk.
g) Ez a mondatrész fejezi ki egy cselekvés címzettjét.
h) Ilyen szerkezetű az a mondatrész, amelynek alkotótagjai egymással
mellérendelő viszonyban állnak.
i) Ilyen szerkezetű az a mondatrész, amely egy ragtalan névszóból és
egy segédigéből vagy segédigenévből áll.
j) Ilyen szerkezetű az a mondat, amelyben a predikatív szerkezet
minden eleme ki van fejtve.
k) Ilyen szerkezetű az a mondat, amely csak az állítmányt és a kötelező
vonzatait foglalja magában.
l) Ilyen szerkezetű az a mondat, amelyben a predikatív szerkezeten
kívül szabad bővítmény is van.
m) Ilyen az a mellérendelő viszony, amelynek egyik kötőszója a de.
n) Ilyen az a mellérendelő viszony, amelynek jellegzetes kötőszói:
ugyanis, hiszen, tudniillik.
o) Ilyen az a mellérendelő viszony, amelynek egyik kötőszója az ezért.
p) Ilyen az a mellérendelő viszony, amelynek a jellegzetes kötőszója a
vagy.
r) Ilyen az a mellérendelő viszony, amelynek kötőszói: és, s, meg.
s) Az alárendelő szintagmának az az alkotótagja, amelyhez a
bővítmény kapcsolódik.
t) Ezzel a mondatfajtával a beszélő a kívánságát fejezi ki.
u) Ilyen típusú az a kérdő mondat, amelyre felelőszó vagy -gesztus a válasz.

119
 KOMMUNIKÁCIÓ, KÖNYVTÁRHASZNÁLAT
A digitális írásbeliség

1. Ti hogyan oldjátok meg, ha valamire emlékezni szeretnétek?

a) Válaszaitokat írjátok le a füzetbe, majd hasonlítsátok össze őket!
b)  Tegyétek időrendbe a következő írást, képet létrehozó eszközö-
ket! Beszéljétek meg, hogyan befolyásolja a kommunikáció eszköze
magát a kommunikációt!
a) mobiltelefon-képernyőn írás
emotikonnal (emojik 1), rövidítéssel
b) rováspálca
c) kódex
d) nyomtatott könyvoldal
e) csomókat tartalmazó madzag Mf. 1., 2.
f) írás tablet képernyőjén, mémek2 használata

A digitális technológia a szóbeli (beszélt) és az írásbeli (írott) nyelvhasználat

mellett megteremtett egy harmadik változatot: az írott beszélt nyelvet. Ez el-
sősorban az internetes kommunikáció nyelve: a közlés és az értelmezés csator-
nája írott, azonban a nyelvi elemek és szerkezetek a szóbeli formákhoz állnak
közelebb. (A szóbeli kommunikáció eszközeivel egyszerűen kifejezhető érzelmi
töltést bizonyos helyzetekben erre a célra megalkotott szimbólumok jelezhe-
tik.)

2. Készítsetek ötperces kiselőadást a Gutenberg-galaxisról! Elevenítsé-

5.-es tk. tek fel, mit tanultatok arról, hogyan készül egy kiselőadás!
49. o.

A nyomtatott szöveg manapság egyre inkább átkerül a számítógép képernyőjé-

re. A könyv lapjára, a levélpapírra írt vagy nyomtatott szöveg a beszéd logikáját
követve mesélt, időben haladt, igazodva az írásbeliség szabályaihoz. A nyelvi
elemek és szerkezetek ismeretében az olvasó képzeletével alkotta meg a tartal-
makat, az olvasó a befogadó szerepében volt.
 A digitális írásbeliség nagy változást hozott. Ma már elsősorban a képernyő
mutatja be a tartalmakat. A külső valóság tárgyilagos ábrázolásával együtt sze-
mélyes, belső tartalmakat is közvetít. A tartalom pontos megértésében keve-
sebb szerep jut a képzeletnek. A szöveges információ kevesebb, előtérbe kerül-
nek más jelek: a kép, a mozgás, az animáció, a zene. Az értelmezés (az „olvasás”)
útvonala szabadabb. Az olvasó, a felhasználó a tartalmakat, a tudást – előzetes
ismereteihez kapcsolva – maga hozza létre.
emojik: olyan online szimbólumrendszer-elemek, amelyeket mindenki megért
1

gondolatok képi vagy multimédiás egységei

2

120
 Kommunikáció, könyvtárhasználat

A hiperszöveg (angolul: hypertext) olyan, alapvetően digitális szöveg, amely

két jellemzőben tér el a hagyományos, nyomtatott szövegektől: (1) nem feltét-
lenül lineárisan olvasható, és (2) nem kizárólagosan szöveges tartartalmakat
foglal magába.
 A hagyományos értelemben vett olvasási sorrend megváltoztatásához a
szöveg kattintható elemeket, hiperlinkeket tartalmaz, amelyek megjelenési
formája lehet szöveges és képi. A hiperlinkek kiemelésére a szövegben tipog-
ráfiai eszközöket alkalmaznak annak érdekében, hogy az olvasó számára egy-
értelmű legyen, hol helyezett el a szerző elágazási pontokat. A linkhez érve az
olvasó dönti el, hogy milyen irányban folytatja az olvasást. A linkre kattintva
megszakíthatja a lineáris olvasást, és eljuthat a szöveg egy távolabbi pontjára
vagy egy másik dokumentumba, amely nem feltétlenül szövegalapú. A tágabb
értelemben vett hiperszöveg alapú digitális dokumentum különböző multimé-
diás elemeket foglal magába, például álló- és mozgóképeket, hangokat és ezek
tetszőleges kombinációit.

3. Vajon hogyan használják a reklámok céljaik elérésére a digitális írás-

beliséget? Hozzatok példát a befolyásolás digitális eszközeire egy-egy
most futó, időszerű reklámból!
5.-es tk. 6.-os tk.
Mf. 3.
51., 136. o. 31–32. o.

A tömegkommunikáció sok ember tájékoztatása, sokak számára elérhető esz-

közök – rádió, tévé, újságok (sajtó) és internet – által. A média (a médium latin szó
többes száma) tömegközlési és -tájékoztatási eszközök összességét jelenti.

4. A tömegkommunikáció a közérdekű kulturális, gazdasági, politikai

kérdésekben kíváncsi a köz véleményére. Hozzatok példát erre a leg-
utóbbi hetek eseményeiből! Választásotokat indokoljátok!

5. Hogyan állapítjátok meg, hogy egy internetes szöveg célja a tájékozta-

tás, a szórakoztatás, a reklám vagy a meggyőzés?

Mf. 4.

121
 A digitális írásbeliség

6. Írjatok, tervezzetek hagyományos és digitális reklámot Mf. 5., 6.

Hollókő népszerűsítésére!

A hollókői vár

www.termeszetjaro.hu/hu/poi/var/hollokoi-var/23579079/#dmlb=1

Kulcsszavak: tömegkommuniká- Feleletterv
ció, digitális írásbeliség, média, írott • A digitális írásbeliség hatása
beszélt nyelv, hiperszöveg • A hiperszöveg jelensége
• A tömegkommunikáció szerepe

122
  Tájékozódjunk a könyvtárban!

1. Bármilyen ismeretanyag gyűjtésekor manapság az interneten kez-

dünk keresgélni. Mit írnátok be a keresőbe, ha Boldogkő váráról
szeretnétek tájékozódni? Ez talán először túl egyszerű kérdésnek
tűnhet, de meglátjátok, hogy a szállásoktól kezdve a keresett helyen
eladni kívánt termékekig mindent ki fog adni a kereső. Mi alapján
tartotok egy megtalált forrást hitelesnek? Beszélgessetek tapaszta-
lataitokról!
Idézzétek fel, mit tudtatok meg 6. osztályban az internetes kommu-
nikációról!
6.-os tk.
Mf. 1.
28–32. o.

2. Menjetek el az iskolai vagy más könyv-

tárba anyagot gyűjteni Boldogkő vá-
rával kapcsolatban! Tervezzétek meg
együtt, milyen lépésekből fog állni a
keresés! Állítsatok össze bibliográfi-
át a témáról, amelyre támaszkodva
röviden bemutatjátok majd a várat!
Tarthattok prezentációt, de írhattok
fogalmazást is, ahogy tetszik.
www.termeszetjaro.hu/hu/poi/var/ Boldogkő várának szikla
kiszögellése
boldogkoi-var/23850689/#dmlb=1

A bibliográfia egy témához kapcsolódó források meghatározott rendben

összeállított jegyzéke, amely tartalmazza a dokumentumok azonosító
adatait. A forrás a vizsgált téma szempontjából lényeges tartalmat magában
foglaló művet jelent. A meghatározott rend általában szerzői betűrend, de le-
het időrend vagy a dokumentumok típus szerinti csoportosítása is.
Az azonosító adatok általában a szerző, a mű címe, a kiadás helye, a kiadó
neve, a kiadás éve. Ha idézünk a műből, akkor az oldalszámmal Mf. 2. a
adjuk meg az idézett szöveg pontos helyét.
Bibliográfiaköteteket önálló kiadványként is megjelentetnek. Ezek arra va-
lók, hogy egy helyen megtalálhassuk a kutatott témában írt műveket, valamint
hogy egyetlen forrásból szerteágazó irányokba tudjon tovább tájékozódni, aki
szeretne. Ilyen például: Pesti Ernő: Móricz Zsigmond bibliográfia. Budapest, Fő-
városi Szabó Ervin Könyvtár, 1979.

123
 Tájékozódjunk a könyvtárban!

Egy téma után kutatva – ha nem áll rendelkezésünkre bibliográfiakötet – hasz-

nos támpont lehet egy olyan átfogó mű, amelynek megírásához a szerző felku-
tatta a megírás időpontjában elérhető forrásokat, és ezeket a mű végén bibli-
ográfiába rendezte.
Lássuk a könyvtári keresés lépéseit!
a) A tágabb témakör megállapítása
Annak eldöntése, hogy milyen témájú könyveket fogtok keresni, hogy
minél több és többféle ismeretre szert tegyetek a várról.
b) Az informatív kiadványok kiválasztása
Miután megvizsgáltátok egy könyv tartalomjegyzékét, beleolvastatok
a legfontosabb fejezetekbe, eldöntitek, hogy hasznos-e a téma szempontjából,
vagy sem. A keresést érdemes addig folytatni, míg legalább 2-3, számotokra
megfelelő kiadványt találtok.
c) A források forrásainak vizsgálata
A legtöbb – jól megszerkesztett – műnek van bibliográfiája, jellemzően a végén.
Ezeket érdemes végignézni, hátha találtok közöttük olyat a címük alapján, ame-
lyet témába vágónak ítéltek.
d) Információgyűjtés
A keresés legizgalmasabb része az olvasás adatok, információk után kutatva.
Fontos, hogy könyvjelzőkkel, jegyzetekkel jelöljétek a mű azon oldalait, ahol lé-
nyeges szövegrészleteket találtatok. Ha szó szerint szeretnétek idézni, feltétle-
nül jegyezzétek meg az oldalszámokat, ahol a fontos szövegrészletek találhatók.
e) A bibliográfia összeállítása
A tájékozódás utolsó lépése a forrásjegyzék, azaz a bibliográfia összerendezése.
Ez általában a szerzők nevének ábécé szerinti rendjében történik. Ha például az
alábbi műveket használjátok fel, mi lesz a helyes sorrendjük?
Vida Péter: Magyar várak. Elektra Könyvkiadó, 2020.
Dévay Ferencné – Hubay Miklós: Boldogkőváralja – Történelmi emlékek. Buda-
pest, TMK Egyesület, 1986.
Fucskár Ágnes – Fucskár József Attila: Várak és erődtemplomok a
Mf. 2. b, 3.
Kárpát-medencében. Budapest, Kossuth Kiadó, 2020.

3. Miben tér el a megismert keresési módszertől az internetes gyűjtő-

munka?
a) Keressetek internetes forrásokat Boldogkő váráról!
b) Válasszatok ki 5 találatot! Rangsoroljátok őket az alapján, mennyire
megbízhatóak, hitelesek!

124
 Kommunikáció, könyvtárhasználat

Néhány javaslat:
www.boldogkovara.hu/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Boldogkői_vár
www.szallas.hu/programok/boldogkoi_var-boldogkovaralja-p859
www.csodalatosmagyarorszag.hu/hirek/itthon/boldogko-vara-a-tun-
derek-lakhelye/
www.varleso.hu/var/boldogkoi
www.varlexikon.hu/boldogko
www.kirandulastippek.hu/zemplen/boldogko-vara
www.www.turistamagazin.hu/blog-bejegyzes-1/a-zemplen-egyik-leg-
festoibb-vara-boldogko
c) Fogalmazzátok meg, milyen adatokkal hivatkozhatunk egy internetes
forrásra!
Az internetes források lehetnek nyomtatásban megjelent művek digi-
tális változatai vagy online formátumú források. Az utóbbiaknak nem
készült nyomtatott változata. Mindegyik internetes forrásra URL-lel hivatkoz-
hatunk, és meg kell adnunk a letöltés pontos dátumát is.
Mf. 4.

4. Alkossatok 4 fős csoportokat! Minden csoport vá-

lassza ki a Kéktúra valamelyik várát! Mindegyik
csoport állítson össze egy legalább 10 műből álló
bibliográfiát a témául választott vár történetének
bemutatására!
www.kektura.hu/

Kulcsszavak: bibliográfia, bibliog- Feleletterv

ráfiakötet, forrás, rend, azonosító • A bibliográfia
adatok, internetes forrás • A könyvtári tájékozódás
• Az internetes keresés

125
 Érvelés, meggyőzés

1. A következő ismertetőből keressétek

ki a meggyőzés eszközeit!
Miért érdemes ellátogatni Boldogkő-
váraljára?
Akinek tetszik a középkori miliő, azt
biztosan nem kell sokáig győzködni,
hogy látogasson el Boldogkőváral-
jára. A Zempléni-hegység egyik leg-
szebb vára egyébként is amolyan jolly
joker. Tavasztól őszig minden hétvé-
gén megelevenedik a lovagkor, a gyerekeknek ott van Közép-Európa
legnagyobb ólomkatona-kiállítása, a fotósok az Oroszlán-sziklán hó-
dolhatnak a szenvedélyüknek, az ínyencek pedig a középkori étterem-
ben – és persze a túrázók is megtalálják a számításaikat.
Ha szívesen olvasnátok még a várról, látogassatok el erre az oldalra:
www.termeszetjaro.hu/hu/poi/var/boldogkoi-var/23850689/

Az érvelés során az adott téma többirányú megközelítéséből származó

tények, adatok világos, érthető felsorolásával győzzük meg a hallgatót,
olvasót saját álláspontunk helyességéről.

2. Figyeljétek meg újra alaposan a fenti szöveget! Hány irányból közelít a

szöveg szerzője?

Az érvelő szöveg írásakor a következő szerkezeti elemeket érdemes al-

kalmazni:
1. a téma értelmezése, a saját (vagy megadott) álláspont azonosítása;
2. anyaggyűjtés (gondolattérkép készítése);
3. 2-3 érv kiválasztása, az érvek elrendezése, vázlat készítése;
4. az összefüggő szöveg megírása;
5. befejezés: összegzés, saját vélemény megírása;
6. ellenőrzés.
A saját (vagy előre megadott) álláspont az érvelés tételmondata. A té-
telmondat a bekezdés vagy szövegrészlet legfontosabb gondolata.

Helye vagy a bekezdés elején van, ebben az esetben részletezés követi; vagy a
bekezdés végén van, ekkor pedig ez a bekezdés összegzése. A bekezdésben leg-
többször előforduló szó a kulcsszó. Ez lehet szóismétlés, szinonima vagy nyelv-

126
 Kommunikáció, könyvtárhasználat

tani ráutalás ragokkal, egyéb szófajokkal, például mutató névmással. (Az általá-
ban leggyakrabban használt névelőket és kötőszókat nem vesszük figyelembe
a kulcsszó megállapításakor.)
Gondolattérkép készítésekor a tételmondatot érdemes középre írni. A tételmon-
dat bizonyítására gyűjtsük köré az érveink kulcsszavait! Számozzuk meg őket!
A kulcsszavak mondattá bővítésével írjuk le érveinket! Figyeljünk arra, hogy
mondataink kapcsolódjanak egymáshoz, például kötőszókkal. Ha ismerünk a
témával kapcsolatos ellenérvet, fogalmazzuk meg ennek cáfolatát! Összegez-
zünk, majd következtetésként írjuk le véleményünket! Az ellenőrzésről se feled-
kezzünk meg!

Az ellenérv és a cáfolat „beszédes”

kifejezések. Mielőtt folytatjátok
Érdemes
Boldogkőváraljára a gondolattérképet, tisztázzátok,
látogatni. mit jelent az ellenérv vagy a cáfo-
lat.

Mf. 1.
3. Írd le a füzetedbe az ellenkező érvek cáfolatát!

4. Hangosan olvassátok fel Kossuth Lajos alábbi toborzóbeszédét! Azo-

nosítsátok benne a tételmondatokat és az érveket! Mondjatok példát
a szövegből arra, hogy a szónok a meggyőzés során milyen eszközök-
kel hat az értelemre és az érzelemre!

KOSSUTH TOBORZÓBESZÉDE
Szeged, 1848. október 4.

Szegednek népe, nemzetem büszkesége, szegény elárult hazám

oszlopa! Mélyen megilletődve hajlok meg előtted.
Mikor Szegedhez közeledtem, sajnálni kezdém, hogy mellem-
ből kifogyott a hang; de midőn Szeged népét látom, úgy látom,
hogy nincs mit sajnálnom, mert itt többre nincs szükség, mint
hogy a lelkesedés előtt mélyen meghajoljak.
Midőn én, mint az ország teljhatalmú biztosa s a Honvédelmi
Bizottmány egyik tagja, népfelkelést intézendő, utamban más
helyekre bementem, azért mentem be, hogy lelkesedést ébres�-
szek; de Szegedre azért jöttem, hogy itt a lelkesedést szemléljem.

127
 Érvelés, meggyőzés

És én, mondhatom, örömmel szemlélem Szeged népében a lelkesedést; mert veszedelem

fenyegeti szegény elárult hazánkat, oly veszedelem, melyhez hasonlót évkönyveink nem
mutatnak, s melynek láttára némely kicsinyhitűek a fővárosban azt mondák, hogy a magyar
nemzet napjai megszámítvák. De én azt mondám: ez nem igaz.
Alkudozásba akartak ereszkedni Jellačićtyal, ama gaz árulóval, kit az ármány pokoli cél-
jainak kivitelére, arra, hogy csak nemrég visszanyert szabadságunkat s függetlenségünket
kezeinkből újra kicsikarja, s a népet újra a szolgaság jármába hajtsa, eszközül szemelt ki. De
én azt mondám, hogy mielőtt a nemzet annyi erővel s küzdelemmel kivívott szabadságából
csak egy hajszálnyit is lealkudnék, elmegyek és megtekintem a népet.
És most, miután Szeged népét látom, látom szemeiben a lelkesedés szikráit, nem késem
megírni a fővárosba, hogy Szeged népe az árulóval való minden alkudozás ellen ünnepélye-
sen tiltakozik. Megírhatom-e ezt? (A nép: Meg!)
Igenis, megírom, hogy miután Szegedet s népének ezreit a haza szerelmétől lelkesülve
láttam, kőszirtté szilárdult keblemben a hit, hogy e haza, lépjen bár a pokollal szövetségre
ellene az ármány, mentve lesz.
Krisztus, mennyei országát megalapítandó a földön, egynek választottai közöl azt mon-
dá: e kőszálra építem én egyházamat; és én hasonlóan mondom, hogy Szegedre s ennek
lelkes népére építem nemzetem szabadságát, és a pokol kapui erőt nem vesznek azon.
Oly hatalmasnak hiszem én a népet, hogy ha felkel és összetart, a ropogva összerogyó ég
boltozatait is képes fenntartani erős karjaival.
Hazámfiai! Mondhatatlanul fontos az óra, melyben hozzátok szólok; talán éppen ebben
az órában ütköznek vitéz seregeink az áruló csordával. Ki tudja, mit hoz ránk ez óra, győ-
zelmet-e vagy veszteséget? – De győzzünk bár vagy veszítsünk, én Szeged népére minden-
esetre számolok. A népre minden esetben szükségünk lesz: ha győzünk, hogy a győzelem
gyümölcseit learassa; ha vesztünk, hogy a veszteséget győzelemmé változtassa.
Tehát e fontos órában, e mondhatatlanul fontos pillanatban kérdem: találkozik-e egy fia a
hazának, találkozik-e egy polgára a városnak, ki hazája szabadságáért vérét, életét feláldoz-
ni kész nem volna? (A nép egyhangúlag: Nem!)
Én esküszöm a mindenható Istenre, ki védi az igazságot, és a hitszegő árulót megbünteti,
esküszöm, hogy hazánk szabadságából egy hajszálnyit utolsó csepp véremig elraboltatni
nem engedek, esküszöm, hogy hazánkat védeni fogom, míg karomat felemelhetem. A ma-
gyarok Istene úgy segéljen és áldjon meg engemet!
Hajdan, midőn a hazát veszély fenyegette, hős apáink véres kardot hordoztak körül az or-
szágban, s ennek láttára mint sasok repültek harcmezőre a vitéz magyarok. Én, látván a haza
jelen veszedelmét, zászlót ragadtam kezembe, megesküdve, hogy addig nem nyugszom,
szegény fejemet nyugalomra nem hajtom, míg az elárult haza fiait szabadságának megmen-
tésére annak árulói ellen zászlóm alá nem gyűjtöm. De most, miután Szeged népének lelke-
sedését látom, bízvást összehajtom e zászlót, e zászló nem enyém többé, én Szeged zászlója
alá állok. És én bízom a magyarok Istenében, bízom Szeged népének lelkesedésében, hogy
kevés idő múlva mentve lesz a hon; ha pedig a hadiszerencse kevésbé mosolyogna fegyve-
rünkre, ha netalán a végrehajtó hatalom az ármány által a fővárosból kiszoríttatnék, azon
esetre Szegedet oly pontnak tekintem, melyről a haza szabadságát, a nemzet függetlenségét
megmenteni erősen hiszem.

128
 Kommunikáció, könyvtárhasználat

Szegediek! Testvériség köt össze bennünket. Nincs nemes és nemtelen többé; egy hazá-
nak fiai, polgárai, testvérek vagyunk mindnyájan. Tehát testvérileg összetartva ragadjunk
fegyvert az árulók ellen, legyünk készen hazánk oltalmára.
Testvérek! Ha úgy jöttem volna e városba, mint valamely rendkívüli örömnek, boldogság-
nak hírnöke, igényelhettem volna talán tőletek koszorúkat, de miután avégre siettem körö-
tökbe, hogy benneteket fegyverre, a haza megmentésére hívjalak fel, azon virágkoszorúkat,
melyeket lelkes hölgyeitek utamban elhintettek, nem tekinthetem másképp, mint előjeléül
azon győzelemnek, melyet a haza ellenségein nemsokára kivívandunk.
Egész életem küzdés és szenvedés vala; de e pillanatban jutalmazva érzem magamat –
ám pihenni nem fogok, árva fejemet nyugalomra nem hajtom, míg el nem mondhatom az
írás ama szavait: Most bocsásd el, uram, szolgádat, mert láták szemeim hazám szabadságát,
boldogságát megmentve.
Keblem tele érzéssel, még sok mondanivalóm volna hozzátok; de az érzés elfojtja ajka-
mon a szót. Különben egypár napig körötökben szándékozván maradni; még lesz alkalmam
hozzátok bővebben szólani. De most nézzétek – soha nem sírtam – és könnyezek.
http://mek.niif.hu/04800/04834/html/kossuth0032/
Mf. 2.
kossuth0032.html

Kulcsszavak: érvelés, kulcsszó, té- Feleletterv

telmondat, ellenérv, cáfolat • Az érvelő szöveg szerkezete
• A tételmondat fogalma és helye
a szövegben
• A kulcsszó szerepe
• Ellenérv, cáfolat

A szegeden szónokló Kossuth szobra

129
 Vita, felszólalás, hozzászólás

1. Osztálytársaitokkal, barátaitokkal,
szüleitekkel, tanáraitokkal egy-egy
kérdésben nem értetek egyet. Mi-
lyen eszközeitek vannak arra, hogy
meggyőzzétek őket?
Gyűjtsétek össze a kulturált vita
sza­bályait!

Egy beszélgetés során előfordul, hogy a résztvevők véleménye eltér egymástól,

nem értenek egyet. A szemben álló vélemények megfogalmazásakor vita ke-
letkezik. A vélemények kifejtésekor érveket sorolnak saját véleményük alátá-
masztására és ellenérveket (cáfolatot) a másik véleménye ellen. Az érvek hat-
hatnak az értelemre és az érzelemre.
Tanácsaink a kulturált érveléshez:
Az érv mindig Ne személyes- A vitapartner
tény, adat kedjünk, ne érveire
megfogalmazása legyen! kiabáljunk! reagáljunk!

Hallgassuk meg a Célunk ne a másik

másikat, legyőzése, hanem a
ne vágjunk a szavába! meggyőzése legyen! Mf. 1., 2.

2. Magyarázzátok el, mi a különbség a veszekedés és a vita között! Vála-

szotokat egy-egy példával is szemléltessétek! Alkossatok párbeszédet,
az osztály pedig döntse el, vitát vagy veszekedést hall,
Mf. 3.
illetve lát-e!

Egy kommunikációs helyzetben, amikor a résztvevők mindegyike ismeri

a témát, többféle kiindulópontból és többféle céllal is megszólalhatunk.
Ha a megszólaló figyelmének középpontjában az átfogó téma áll, amellyel
kapcsolatban érveket sorol fel, valamint ismert ellenérveket cáfol, felszó-
lalásról beszélünk. Ha azonban a megszólaló célja a témához, a téma egyik
részletéhez vagy egy korábban elhangzott véleményhez kapcsolódóan – akár
támogatólag, akár cáfolatként – saját álláspontjának a kifejezése, nyomatéko-
sítása, a megszólalást hozzászólásnak nevezzük.
Az említettek alapján a felszólalás gyakran tervezett, a hozzászólás pedig in-
kább spontán megnyilatkozás. Mindkét gondolatközlést érdemes a hallgatóság
megszólításával kezdeni és figyelmének megköszönésével zárni.

130
 Kommunikáció, könyvtárhasználat

3. Magyarországon számos híres vár történetéről olvashat az, aki felke-

resi túrája során ezeket az épületeket. Alkossatok csoportokat, ame-
lyek választhatnak az a) és a b) feladat megoldása között!
a) Készítsetek felszólalást a Regéc környéki általános iskola felső ta-
gozatosainak iskolagyűlésén a következő ismertető alapján! Használ-
játok a felszólalás következő szerkezeti elemeit!
a hallgatóság megszólítása – a téma megnevezése – érvek – ellenérvek
– cáfolat – összegzés – a figyelem megköszönése
A téma: a diákok, tanárok csatlakozzanak a vár helyreállítási
munkálataihoz.
b) Készítsetek hozzászólást a Regéc környéki általános iskola felső
tagozatosainak iskolagyűlésén az alábbi ismertető szöveg alapján!
Használjátok a hozzászólás következő szerkezeti elemeit!
a hallgatóság megszólítása – a saját álláspont megfogalmazása – az
előző felszólaló érveinek cáfolata – saját véleményünk alátámasztása
érvekkel – összegzés – a figyelem megköszönése
A téma: a diákok, tanárok csatlakozzanak a vár helyreállítási
munkálataihoz.

Regéc vára négyszáz évig volt a körülötte elterülő nagy kiterjedésű uradalom
központja. Ez idő alatt számos tulajdonosa közül szinte mindegyik épített a vár
már álló részeihez, vagy átalakította, felújította a meglévő épületrészeket. […]
A vár eredetileg a mainál jóval kisebb alapterületű volt: csupán az északi szikla-
tömböt foglalta el egy torony és a tőle délre eső, íves fallal körülvett udvar, me-
lyen alighanem faépületek álltak. Ezt a kis várat a 15. század végén gyökeresen
átalakították, majd a 16. század közepétől jelentős mértékben kibővítették dél
felé. Teljes kiépülése csak a 17. században következett be, akkor, amikor bir-
tokosainak (Serédyek, Alaghyak, Rákócziak)
rezidenciájaként is szolgált. […] Nem vélet-
len, hogy Zrínyi Ilona ide költözött 1676-ban a
nagy jövőre hivatott, mindössze néhány hetes
csecsemővel, II. Rákóczi Ferenccel és testvé-
rével, Júliával. […] Thököly Imrével kötött há-
zasságuk után a regéci vár falait és őrségét
is erősíteni kellett a császári csapatok vár-
ható támadása miatt. […] A német csapatok
a regéci várat kirabolták, hatalmas kincs
jutott a kezükre. Egy évvel később a falakat
Regéc vára

131
 Vita, felszólalás, hozzászólás

lerombolták, lakhatatlanná tették. Közel két évtized múltán, amikor II. Rákóczi
Ferenc hadai élén megjelent gyermekkora egykori színhelyén, Regéc már annyi-
ra romos volt, hogy helyreállítására nem vállalkozott, kellett az ember és az erő
a szabadságharchoz. [...] 1998-ban megszületett a döntés: kezdeményezni kell a
vár régészeti feltárását, állagmegóvását, helyreállítását. Egy évvel később már
diákok és az önkormányzat dolgozói ásták ki a falakat... 313 év telt el. (Részle-
tek a helyszíni információs tábláról, a teljes szöveg a helyszínen Mf. 4., 5.
elolvasható)

www.kektura.blog.hu/2020/12/15/boldogkovaraljatol_regecig

Kulcsszavak: vita, felszólalás, hoz- Feleletterv

zászólás, érv, ellenérv • A kulturált vita szabályai
• A felszólalás és a hozzászólás
hasonlóságai és különbségei

132
  27 helyszín – 27 feladat: tanév végi összefoglalás

Az alábbiakban a Kéktúra mindegyik szakaszát egyetlen nevezetes hely kép-

viseli. A látványosságokat leíró hosszabb szövegekből kiragadott mondatok-
hoz nyelvtani feladatok kapcsolódnak, amelyek megoldásához mozgósítano-
tok kell a tanév során szerzett tudásotokat! A feladatok megoldását a füzetbe
írjátok!
Jó kirándulást kívánunk utoljára ebben a tanévben!
1. szakasz: Írott-kő–Sárvár, Jézus szíve plébániatemplom (Kőszeg)
A háromhajós csarnoktemplomot Ludwig Schöne
bécsi építész tervezte, belsejét a szintén bécsi mű-
vész, Otto Kott sokszínű festése díszíti.
Keressétek meg a mondatban a szóösszetételeket
és a képzett szavakat! Jellemezzétek őket a tanult
szempontok szerint!

2. szakasz: Sárvár–Sümeg, Kisfaludy Sándor szülőháza

A kiállítás egy része a költő életébe enged betekin-
tést otthonának eredeti bútorai, használati tár-
gyai, kéziratai segítségével.
Elemezzétek a mondat jelzőit jelentésük és szer-
kezetük szerint!

3. szakasz: Sümeg–Keszthely, Festetics Imre Élményközpont

A 2012 óta működő állatpark névadója, gróf Fes-
tetics Imre (1764–1847), a Horvátországból a 17.
században Magyarországra települt Festetics csa-
lád leszármazottja zoológusként, genetikusként és
állatnemesítőként tevékenykedett.
Keressétek meg a mondatban az értelmezőt!

4. szakasz: Keszthely–Tapolca, Balatoni Múzeum

A Balaton nemcsak a fürdőzők, hanem a túrázók és
a kerékpárosok között is kedvelt célpont.
Milyen mellérendelő szószerkezetet találtok a
mondatban? Állapítsátok meg a fajtáját a kötőszó
alapján!

133
 27 helyszín – 27 feladat: tanév végi összefoglalás

5. szakasz: Tapolca–Badacsonytördemic, a tapolcai Malom-tó

A Malom-tó és a mellette épült középkori eredetű
házsor hangulata nehezen engedi el a látogatót.
Rákérdezéssel állapítsátok meg a mondat mon-
datrészeit, majd jellemezzétek őket jelentésük és
szerkezetük szerint!

6. szakasz: Badacsonytömeric–Nagyvázsony, Gulács

Felnézve a Gulácsra egy karcsú, erdőpalástba bur-
kolózó hegyet láthatunk.
Keressétek meg a mondatban a határozós szó-
szerkezeteket! Állapítsátok meg a határozók faj-
táját és az alaptagjuk szófaját!

7. szakasz: Nagyvázsony–Városlőd, az úrkúti őskarszt

Úrkút határában hatalmas gödör tátong a föld-
ben.
Jellemezzétek a mondat szerkezetét a tanult fo-
galmakkal, a predikatív szerkezetből induljatok
ki! Ábrázoljátok a mondat szerkezetét ágrajzban!

8. szakasz: Városlőd–Zirc, a Zirci Ciszterci Apátság

Az apátság egyszerre turisztikai látványosság, a
benne élő szerzetesek otthona és a város plébánia-
temploma is.
Elemezzétek a mondat állítmányát jelentése és
szerkezete szerint!

9. szakasz: Zirc–Bodajk, az Ádám–Éva-fa a Gaja-szurdokban

A sokáig természetes hídként szolgáló faóriás on-
nan kapta szokatlan nevét, hogy a néphiedelem
szerint két összenőtt példányból állt össze.
Keressétek meg és elemezzétek a mondat öt mon-
datrészből álló szószerkezetláncát!

134
 Tanév végi összefoglalás

10. szakasz: Bodajk–Szárliget, Vitányvár

Magyarország egyik legromantikusabb várrom-
jának tartják a Vértes északi lejtőjén álló Vitány­
várat.
Rákérdezéssel állapítsátok meg a mondatrésze-
ket! Ábrázoljátok a mondat szerkezeti ágrajzát!
Jellemezzétek a szószerkezeteket!

11. szakasz: Szárliget–Dorog, Serédi-kastély: az egykori hercegprímási üdülő

A Kéktúrán járva, a Nagy-Gerecse északi lábánál
egy kerítés mögötti tisztáson tornyos, kúriaszerű
épület látványán akad meg a szemünk.
Keressétek meg a mondatban a viszonyszós
szókapcsolatokat! Állapítsátok meg, mely szó­
szerkezetek alkotóelemei!

12. szakasz: Dorog–Piliscsaba, Legény-barlang

Ezt a termet az ősember óta a történelem során
mindig is használták.
Állapítsátok meg, mely elemből látszik, hogy a
mondatot szövegből ragadtuk ki! Megállapításo-
tokat nyelvtanilag magyarázzátok!

13. szakasz: Piliscsaba–Hűvösvölgy, Makovecz-kilátó a Kis-Hárs-hegyen

A neves építész, Makovecz Imre volt a tervezője a
Gyermekvasút vonalától alig száz méterre, a Kis-
Hárs-hegy tetején található fakilátónak.
Állapítsátok meg a mondat állítmányát és ala-
nyát! Jellemezzétek őket jelentésük és szerkeze-
tük alapján!

14. szakasz: Hűvösvölgy–Rozália téglagyár, Oroszlán-szikla

Kár, hogy letört a feje, de a hasonlóság még így is
feltűnő! Öregebb turisták azt mesélik, hogy az oro-
szok robbantották le 1946-ban, hogy a járművek
elférjenek tőle.
Állapítsátok meg, mely elemekből látszik, hogy a
mondatokat szövegből ragadtuk ki! Megállapítá-
sotokat nyelvtanilag magyarázzátok!

135
 27 helyszín – 27 feladat: tanév végi összefoglalás

15. szakasz: Rozália téglagyár–Dobogókő, pilisszentkereszti szlovák tájház

A kiállításon a korábbi tulajdonos berendezési
tárgyai és a község lakói által adományozott tár-
gyak repítenek vissza minket az időben.
Rákérdezéssel állapítsátok meg a mondatrésze-
ket! Ábrázoljátok a mondat szerkezeti ágrajzát!
Jellemezzétek a szószerkezeteket!

16. szakasz: Dobogókő–Visegrád, dobogókői jurtaszállás

A Dobogókőn található jurtaszállás természetkö-
zeli, hagyományőrző, kényelmes szálláshely. Csalá-
dok és baráti társaságok számára egyaránt ideális.
Milyen halmozott mondatrészeket találtok a két
mondatban? Ábrázoljátok őket ágrajzban!

17. szakasz: Nagymaros–Nógrád, nyári Három-hárs

Az utolsó kilátópont a Csóványos előtt egy tarvá-
gás széléről nyílik.
A mondat predikatív szerkezetéből kiindulva jel-
lemezzétek a mondat szerkezetét a tanult fogal-
makkal! Válaszotokat indokoljátok is!

18. szakasz: Nógrád–Becske, bánya a Naszály oldalában

A Dunakanyar Vác felőli kapujában őrködő, az
oldalában lévő hatalmas bányáról messziről felis-
merhető sasbérc a Naszály.
Állapítsátok meg és jellemezzétek a mondat határo-
zóit jelentésük és szerkezetük szerint! Vizsgáljátok
meg, milyen szófajú az alaptagjuk!

19. szakasz: Becske–Mátraverebély, remetebarlangok

Ezeket valószínűleg már létező, természetes bar-
langok megnagyobbításával hozták létre a világ-
tól elvonulni kívánó remeték.
Keressétek meg a mondatban a képzett szavakat!
Állapítsátok meg az alapszó és a képzett szó szó-
faját!

136
 Tanév végi összefoglalás

20. szakasz: Mátraverebély–Mátraháza, az Ágasvár csúcsa

A csúcs kanyarjában északi irányban szemlélhet-
jük a Karancs-Medves vonulatait egy szűk kis résen
keresztül a Mátra kiemelkedései mögött.
Keressétek meg a mondat viszonyszós szókap-
csolatait, és elemezzétek, mely kifejezésekkel al-
kotnak szószerkezeteket!

21. szakasz: Mátraháza–Sirok, Jávoros-forrás és piknikezőhely

Kékestetőről egy rövid, kellemes ereszkedéssel ér-
hető el hazánk második legmagasabban fakadó
forrása.
Elemezzétek a mondat jelzőit és határozóit jelen-
tésük és szerkezetük szerint! Figyeljétek meg, mi-
lyen szófajú alaptaghoz kapcsolódnak!

22. szakasz: Sirok–Szarvaskő, siroki vár

A legizgalmasabb a vár kazamatarendszerének,
zegzugainak, barlangjainak a felfedezése.
Rákérdezéssel állapítsátok meg a mondatrésze-
ket! Ábrázoljátok a mondat szerkezeti ágrajzát!
Jellemezzétek a szószerkezeteket!

23. szakasz: Szarvaskő–Putnok, a Lázbérci-víztároló madártávlatból

Az Uppony fölötti sziklatetőről fantasztikus a ki-
látás az Upponyi-szorosra és a Lázbérci-víztároló
elágazó, erdők közé préselt tükrére.
Keressétek meg a mondatban az összes viszony-
szós szókapcsolatot, állapítsátok meg a szószerke-
zeteket! Utóbbiakat jellemezzétek fajtájuk szerint!

24. szakasz: Putnok–Bódvaszilas, a tengerszem felé rohanó patakágak

Az ország legnagyobb vízhozamú, hideg vizű for-
rása nem csak a mohos köveken átbukó patakoktól
hangos parkja és a közeli tengerszem smaragdzöld
csillogása miatt izgalmas látnivaló.
Állapítsátok meg, hány szószerkezet alkotja a
mondatot!

137
 27 helyszín – 27 feladat: tanév végi összefoglalás

25. szakasz: Bódvaszilas–Boldogkőváralja, Rákóczi-barlang

Figyelem! A barlang technikai okok miatt jelenleg
zárva van.
Milyen a mondatfajtája a felhívás első mondatá-
nak?

26. szakasz: Boldogkőváralja–Nagy-Nyugodó,
kilátás a Nagy-Péter-mennykőről
Tiszta időben a Milic-csoporttól jobbra feltűnik a
Kárpátok vulkáni övezetének egy távolabbi, a Mát-
rához hasonló magasságú tagja, a Vihorlát gerince.
Keressétek meg a mondatban az értelmezőt, áb-
rázoljátok is!

27. szakasz: Nagy-Nyugodó–Hollóháza, Zemplén Kalandpark

(Sátoraljaújhely)
A mára komplex szórakoztató-központtá fejlődött
park helyén 2001 óta működik az ország leghos�-
szabb libegője.
Jellemezzétek a mondat fajtáját és szerkezetét!
Rákérdezéssel állapítsátok meg a mondatrésze-
ket! Ábrázoljátok a mondat szerkezeti ágrajzát!
Jellemezzétek a szószerkezeteket! Mf. 1., 2.,
3., 4.

138
 Forrásjegyzék

IRODALOMJEGYZÉK
127–129. oldal. Kossuth toborzóbeszéde
(Forrás: http://mek.niif.hu/04800/04834/html/kossuth0032/kossuth0032.html.
A letöltés ideje: 2021. 12. 08
A tankönyvben szereplő, az Országos Kéktúra helyszíneit bemutató szövegek a Magyar Ter-
mészetjáró Szövetség honlapjáról származnak.

KÉPJEGYZÉK

Illusztrációk
A tankönyvben szereplő illusztrációkat Pap Katalin készítette.

Fotók
 7. oldal. Fénykép: Magyar Természetjáró Szövetség
 7. oldal. Fénykép: Magyar Természetjáró Szövetség
 8. oldal. Fénykép: Burger Barna, Magyar Természetjáró Szövetség
11. oldal. Fénykép: Burger Barna, Magyar Természetjáró Szövetség
12. oldal. Fénykép: fovarosi.blog.hu, indafoto.hu/fovarosiblog/image/23130555-2dbeca99
(Letöltés ideje: 2021. 11. 15.)
14. oldal. Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
15. oldal. Fénykép: Burger Barna, Magyar Természetjáró Szövetség
16. oldal. Fénykép: Burger Barna, Magyar Természetjáró Szövetség
17. oldal. Fénykép: fovarosi.blog.hu, kektura.blog.hu/2015/09/03/koszegtol_az_irott-koig
indafoto.hu/fovarosiblog/image/23130563-5ffb44e1 (Letöltés ideje: 2021. 11. 15.)
18. oldal. IStock
20. oldal. Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
23. oldal. Fénykép: Magyar Természetjáró Szövetség
www.termeszetjaro.hu/hu/poi/fizetos-strand/keszthelyi-varosi-strand/36100969/
(Letöltés ideje: 2021. 11. 15.)
24. oldal. Fénykép: Veszelovszki Zsolt
27., 29. oldal. Fénykép: Joó Annamária, Magyar Természetjáró Szövetség
30. oldal. Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
31. oldal. Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
33. oldal. Shutterstock
34. oldal. Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
35. oldal. Fénykép: Tóth Judit, Magyar Természetjáró Szövetség
38. oldal. Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
39. oldal. Fénykép: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
40. oldal. Fénykép: Garancsi Kata, Magyar Természetjáró Szövetség

139
 Forrásjegyzék

 42. oldal. Fénykép: Nógrádi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség

 43. oldal. Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
 45–46. oldal. Fénykép: Sobri Jóska Élménypark facebook.com/sobri.kalandpark
www.termeszetjaro.hu/hu/poi/vidampark/
sobri-joska-elmenypark/26481202/#dmlb=1
 50. oldal. Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
 52. oldal. Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
 52. oldal. Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
 56. oldal. Shutterstock
 59. oldal. Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
 63. oldal. Fénykép: Sztankó Bálint, Magyar Természetjáró Szövetség
 67. oldal. „A” kép Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
 67. oldal. „B” kép Fénykép: Papp Géza, kektura.blog.hu
 67. oldal. „C” kép
kektura.blog.hu/2018/10/15/dobogokotol_visegrad-nagymarosig
(Letöltés ideje: 2021 . 11. 15.)
 68. oldal. Légi fotó: www.civertan.hu
 76. oldal. Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
 79. oldal. Fénykép: holloko.hu, www.termeszetjaro.hu/hu/poi/var/hollokoivar/
23579079/#dmlb=1 (Letöltés ideje: 2021. 11. 15.)
 82. oldal. Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
 85. oldal. Fénykép: Sztankó Bálint, Magyar Természetjáró Szövetség
 89. oldal. Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
 90. oldal. Shutterstock
 91. oldal. Fényképek: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
 95. oldal. Fénykép: Papp Géza, kektura.blog.hu
 96. oldal. Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
 98. oldal. Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
104. oldal. Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
105. oldal. Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
106. oldal. Shutterstock
107. oldal. Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
110. oldal. Fényképek: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
113. oldal. Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
115–116. oldal. Fényképek: Csanádi Márton, Magyar Természetjáró Szövetség
120. oldal. IStock

140
 Forrásjegyzék

121. oldal. Thinkstock

122. oldal. Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
123., 126. oldal. Fénykép: Szlatki Gabriella, Magyar Természetjáró Szövetség
125. oldal. A kéktúra jelvénye, kektura.hu
127. oldal. Shutterstock
129. oldal. Kossuth-szoborcsoport (Fénykép), Fényképezte Rovibroni (Barna Rovács),
CC BY-SA 4.0
130. oldal. IStock
131. oldal. Fénykép: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
133. oldal. Fénykép: Sztankó Bálint, Magyar Természetjáró Szövetség
133. oldal. Fénykép: sumegiprogramok.hu
133. oldal. Fénykép: Bakonyerdő Zrt. Festetics Imre Élményközpont
133. oldal. Fénykép: Balatoni Múzeum, Keszthely
134. oldal. Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
134. oldal. Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
134. oldal. Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
134. oldal. Fénykép: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
134. oldal. Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
135. oldal. Légi fotó: www.civertan.hu
135. oldal. Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
135. oldal. Fénykép: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség)
135. oldal. Fénykép: parkerdo.hu
135. oldal. Fénykép: Tassy Márk, Magyar Természetjáró Szövetség
136. oldal. Fénykép: pilisszentkereszt.hu
136. oldal. Fénykép: Dobogókő Jurtaszállás
136. oldal. Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
136. oldal. Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
136. oldal. Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
137. oldal. Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
137. oldal. Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
137. oldal. Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
137. oldal. Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
137. oldal. Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
138. oldal. Fénykép: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
138. oldal. Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
138. oldal. Fénykép: zemplenkalandpark.hu

141
 Jegyzetek

142
Jegyzetek

143
 Jegyzetek

144