Magyar nyelv

és kommunikáció
Munkafüzet

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

Magyar nyelv
és kommunikáció
Munkafüzet

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

 A kiadvány megfelel az 51/2012. (XII. 21.) EMMI-rendelet 2. sz. melléklet:
Kerettanterv az általános iskola 5–8. évfolyama számára 2.2.01.1. „A” változat
és 2.2.01.2. „B” változat, továbbá az 5. sz. melléklet:
Kerettanterv a gimnáziumok 5–12. évfolyama számára 5.2.01. előírásainak.

Tananyagfejlesztő: Baloghné Biró Mária, Valaczka András

Alkotószerkesztő: Vitéz Annamária
Tudományos szakmai lektor: Mocskonyiné Nagy Emese, Forró Orsolya
Pedagógiai lektor: M. Tóth Katalin
Fedélterv: Slezák Ilona
Látvány- és tipográfiai terv: Slezák Ilona
Illusztrációk, szakábrák: Baróthy Andrea
Fotók: © 123RF

A tankönyv szerkesztői ezúton köszönetet mondanak mindazoknak a tudós és

tanár szerzőknek, akik az elmúlt évtizedek során olyan módszertani kultúrát teremtettek,
amely a kísérleti tankönyvek készítőinek is ösztönzést és példát adott. Ugyancsak köszönetet mondunk azok-
nak az íróknak, költőknek, képzőművészeknek, akiknek
alkotásai tankönyveinket gazdagítják.

ISBN 978-963-682-762-5

© Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

A kiadásért felel: dr. Kaposi József, főigazgató

Raktári szám: FI-501010602

Műszaki szerkesztő: Szalay Ildikó

Grafikai szerkesztő: Téglásy György
Nyomdai előkészítés: Baróthy Andrea

Terjedelem: 7,15 (A/5 ív), tömeg: 143 gramm

1. javított kiadás, 2015

A kísérleti tankönyv az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program

3.1.2-B/13-2013-0001 számú, „A Nemzeti alaptantervhez illeszkedő tankönyv,
taneszköz és Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztése” című projektje keretében készült.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Nyomta és kötötte: Alföldi Nyomda Zrt., Debrecen

Felelős vezető: György Géza vezérigazgató
A nyomdai megrendelés
törzsszáma: 0000.49.01

Európai Szociális
Alap
Kedves Hatodikos Diák!
Köszöntünk Téged a hatodik osztályban! A magyar nyelv tantárgy tankönyvéhez készült
munkafüzetet tartod a kezedben. E tanévben ebben fogsz dolgozni, ezért ismerj meg néhány
hasznos tanácsot a használatával kapcsolatban!
• A munkafüzet a tankönyv leckéihez igazodik. Mindegyik leckéhez kapcsolódik 1-2 ol-
dalnyi feladatsor.
• A feladatokat jórészt önállóan kell megoldanod, ebben kövesd tanárod utasításait!
• A feladatok alkalmasak arra, hogy a tankönyvből elsajátított ismeretek megértését elle-
nőrizd, a szabályokat alkalmazd és gyakorold.
• Néhány lecke végén találsz egy @ Jegyzetek feliratot és vonalakat, ide az internetes vagy
könyvtári kutatást igénylő feladatokhoz kapcsolódó jegyzeteidet írhatod.
• A tankönyvi összefoglalásokhoz kapcsolódva a munkafüzetben is találsz összefog-
laló feladatsort.

Sok sikert kívánunk a feladatok megoldásához!

Segítség a hatékony tanuláshoz. Próbáld ki, érdemes!

Tudtad, hogy többféleképpen is olvashatunk?
• A figyelmes olvasás során minden részletre
oda tudsz figyelni.
• A gyorsolvasást olyankor alkalmazhatod,
amikor már olvastad a szöveget, most csak
átismétled.
• Az áttekintő olvasás során előzetesen tájé-
kozódhatsz, hogy miről fog szólni a szöveg.
• A kereső olvasáskor csak bizonyos informá-
ciókat keresel a szövegben.
Hogyan láthatod át, miről szól egy könyv?
• Olvasd át a tartalomjegyzéket!
• Lapozz hátra, van-e fogalomtár, kislexikon
vagy más mutató a könyv végén!
• Nézd át, és gondold át, hogyan és miért
következnek egymás után a fejezetek!
• Keresd meg, milyen segítséget ad még a
könyv a tanuláshoz!
Ne add fel, ha valamit nem értesz rögtön!
• Ha nem értesz egy szót olvasás közben, ne
menj tovább, hanem keresd meg a jelentését
a fogalomtárban vagy az interneten!
• Fogalmazd meg kérdések formájában, amit
nem értesz!
• Tanulmányozd az ábrákat, hátha érthetőbbé
válik a hozzá tartozó szöveg!
• Ha még mindig nehezen érthető, nézz utána
más magyarázatnak az interneten, lexiko-
nokban!
• Végső esetben gondold át, kitől kérhetnél
segítséget, személyes magyarázatot!
Ha szeretnél valamit pontosan, tartósan meg-
jegyezni, akkor foglalkozz vele külön is!
• Készíts magadnak jegyzetet olvasás közben!
• Készíts kérdéskártyákat a legfontosabb
ismeretekről!
• Írj vázlatot először a könyv alapján, majd
fejből is!
Ha egy lecke vagy egy fejezet végére érsz, ös�-
szegezz, értékelj!
• Gyűjtsd össze, melyek voltak a legérdeke-
sebb információk számodra!
• Gondold át, miért fontos számodra az új tu-
dás, mikor és hogyan tudnád hasznosítani!
• Szedd össze, milyen korábbi ismeretek,
tapasztalatok jutottak eszedbe a tananyag-
rész tanulása közben!
• Gondold tovább, mit lenne jó még megtudni
az anyaggal kapcsolatban!

Eredményes tanulást kívánnak a könyv szerzői és szerkesztői!

 Mindent a szavakról
1. Olvasd el az alábbi idézetet! Add meg a Kosztolányi által eltűntnek mondott
szavak mai megfelelőjét!

Nem azokról a szavakról akarok írni, amelyeket a múlt század nyelvszokása

nyűtt el. Inkább arról, hogy nálunk öt-tíz év alatt egy egész új magyar nyelv
alakult s öt-tíz év alatt szinte váratlanul kicsöppent a használatból néhány
komoly és becsületes szó, sem jobb, sem rosszabb, mint a többi, a divat és az
élet kegyeltje. Sok émelygősnek, sok komikusnak, sok ízléstelennek tetszik.
A „kebel”-t például ma már alig merjük leírni. A „hon” egyszerűen nevetést
kelt. De humoros mellékíze van a „dicső”-nek, a „lánglelkű”-nek, a „pást”-
nak és az „ifjú”-nak is. Ha egy budapesti ember a „meghitt” barátjáról beszél,
bizonyosan tudom, hogy az ellenségét szapulja. A „bú”, a „mű”, a „férfiú”, a
„hív cimbora” többnyire csak archaikus értékű, legföljebb egy kenetes pap,
egy könyvszagú tanár, vagy egy félművelt, nagyon idealista szüzecske szájába
illő. A „lantos” és a „dalnok” meg egyenesen a humoristák prédája.

(Kosztolányi Dezső: Öreg szavak – részlet)

kebel: ; hon: ; dicső: ;

lánglelkű: ; pást: ; ifjú: ;
bú: ; hív cimbora: ; lantos:

2. Helyezd el az alábbi szavakat a táblázatban!

általában, aludttej, ambíció, bennfentes, egyszer, bensőséges, kulcscsomó, focilabda,

terítő, órásmester, számítógép, telefon, tolltartó, ceruza, füzet, hatkor, Peti, füzetborító,
állatkert, gorilla, majomház, autó, gépkocsi, autópálya, katasztrófa, katasztrófavédelem,
iskola, tanóra, kakaóbab, repülőgép, hajó, futás, három, teremőr, szék, siet

EGYSZERŰ SZAVAK ÖSSZETETT SZAVAK

4
3. Írj legalább 5-5 szót az alábbiak szerint!

Egyjelentésű szó:

Azonos alakú szó:

Hangutánzó szó:

Hangulatfestő szó:

4. Keress a képen minél több igét!

@ Jegyzetek:

5
 Mit kell tudnunk a szófaji
csoportokról általában?
1. Töltsd ki az alábbi táblázatot a szavakkal!
Szófajok:
névelő, indulatszó, főnévi igenév, melléknévi igenév, határozói igenév, mondatszó,
számnév, névutó, segédige, ige, igekötő, főnév, kötőszó, melléknév, tagadószó, névmás

Példák:
telefon, szép, a, át, ki, én, össze, az, fut, egy, kér, három, asztal, alatt, fog, volna, meg-
írt, meg, el, után, de, vagyis, szerint, miatt, kedves, mienk, jaj, hogy, mint, nem, se,
bizony, sütve, olvasandó

ALAPSZÓFAJOK VISZONYSZÓK MONDATSZÓK

Szófajok

Példák

2. Fogalmazd meg, melyek az alapszófajok főbb tulajdonságai!

3. Írj legalább tíz viszonyszót!

, , , ,
, , , ,
,

6
4. Gondold végig, miért nem toldalékolhatóak általában a viszonyszók! Fogalmazd
is meg válaszodat!

5. Írj párbeszédet az alábbi képhez! Használj mondatszókat minden megszólalásnál!

@ Jegyzetek:

7
 A főnevek
1. Egészítsd ki az alábbi fürtábrát!
FŐNÉV

fajtái tulajdonnév pl.: Olaszország

fajtái fajtái

CÍMEK

GYűjtőnév intézménynév

pl.: kutya pl.: arany pl.: Suzuki pl.: Petőfi Sándor

pl.: pl.:

2. Írj legalább 5-5 példát a tulajdonnevek csoportjaira!

Személynév:
Állatnév:
Földrajzi név:
Égitestek neve:
Intézménynév:
Címek neve:
Kitüntetések, díjak neve:
Márkanév:

3. Húzd alá az anyagneveket az alábbi szavak közül! Foglald őket mondatba!

cipész, futó, egér, arany, ember, memória, asztal, farakás, vas, papírlap, könyvespolc, bunda,
paradicsom, fém, játék, hintaszék, növény, virág, torta, tea, labda, juh, ménes, maci, lámpa

8
 Ismerd meg alaposabban
a tulajdonnevek fajtáit!
1. Egészítsd ki az ábrát 3-3 példával!

Személynév Állatnév Földrajzi név égitestek nevei

A tulajdonnév
fajtái

intézménynév kitüntetések, márkanév cím

díjak neve

2. Adj nevet a képen látható gyerekeknek! Legyen vezetéknevük, utónevük és

becenevük is!

1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.

9
 3. Gyűjts legalább 3-3 példát az alábbi címfajtákra!

Könyvcím:
Filmcím:
Újságcím:

4. Nevezz meg minél több földrajzi nevet a térkép alapján!

@ Jegyzetek:

10
 Hogyan írjuk helyesen
a tulajdonneveket?
1. Töltsd ki az alábbi táblázatot!

MAGYAR IDEGEN EREDETŰ

Egy szóból álló
tulajdonnév
Több, különírt szóból
álló tulajdonnév
Földrajzi nevek:
közterület utótaggal

Kötőjellel írt földrajzi név

Újságok, folyóiratok címe

Könyvek, zeneművek,
festmények címe

2. Írj 3-3 példát a megadott szempontok szerint!

Magyar folyók:
Magyar hegyek:
Magyar tavak:
Magyar tájegységek:
Magyar megyék:

3. Oldd meg az „egyenleteket”! Párosítsd az elő- és utótagokat!

Margit + sziget =

Margit + híd =

Margit + körút =

Gellért + hegy =

Gellért + szobor =

Velencei + tó =

Velencei + hegység =

Balaton + felvidék =

11
 4. Alapíts díjakat! Nevezd el őket!

A dombra leggyorsabban feltekerő biciklis díja:

Egy perc alatt a legtöbb gumicukrot megevő díja:

Az énekverseny győztesének járó díj:

5. Keress példákat az alábbi intézménytípusokra! Írd le a teljes nevüket!

Könyvtár:
Mozi:
Bank:
Iskola:
Étterem:
Szórakozóhely:

@ Jegyzetek:

12
 Mikor kell a tulajdonneveket
kis kezdőbetűvel írni?
1. Lásd el -i és/vagy -beli képzővel az alábbi tulajdonneveket!

Margitsziget:
Árpád híd:
New York:
Marcal:
Duna-part:
Shakespeare:
Egyesült Királyság:
Petőfi utca:

2. Foglald mondatba az alábbi köznév-tulajdonnév párokat!

kovács – Kovács:

fekete – Fekete:

3. Köznév vagy tulajdonnév? Döntsd el, hogy az alábbi megnevezések köznevet

vagy tulajdonnevet takarnak-e!
Országh-szótár:
Pitagorasz-tétel:
Duna-hidak:
József Attila-díj-átadás:

4. Foglald össze a több szóból álló, kötőjeles földrajzi nevekből képzett melléknevek
helyesírására vonatkozó szabályokat!

5. Nézz utána, kik kapták a Kossuth-díjat 2010-ben és 2014-ben!

2010:
2014:

13
 A melléknevek
1. Egészítsd ki az alábbi táblázatot! Írj 8-8 melléknevet az összes oszlopba!
KÜLSő Belső
ÁLLAPOT SZÁRMAZÁS
TULAJDONSÁG TULAJDONSÁG

2. Írj az alábbi képekhez a megadott szempontoknak megfelelő mellékneveket!

Egytagú melléknév

Összetett melléknév

Alapszó

Képzett melléknév

3. Írj fogalmazást a tegnapi napodról legalább 5 mondatban! Szerepeljen minde-

gyik mondatodban legalább egy fokozott melléknév!

14
4. Húzd alá a mellékneveket az alábbi versrészletben!

És akarok még sok másszínű tintát,

bronzot, ezüstöt, zöldet, aranyat,
és kellene még sok száz és ezer,
és kellene még aztán millió:
tréfás-lila, bor-színű, néma-szürke,
szemérmetes, szerelmes, rikító,
és kellene szomorú-viola
és téglabarna és kék is, de halvány,
akár a színes kapuablak árnya
augusztusi délkor a kapualján.
(Kosztolányi Dezső: Mostan színes
tintákról álmodom – részlet)

5. Mutasd be a kedvenc autómárkádat vagy állatodat tíz összefüggő mondatban!

Szerepeljen mindegyik mondatban legalább egy melléknév, az egész szövegben
pedig legalább öt fokozott melléknév!

@ Jegyzetek:

15
 Hogyan írjuk helyesen
a mellékneveket?
1. Egészítsd ki az alábbi mellékneveket a megfelelő magánhangzóval!

gyönyör , homor , gömböly , szomor , keser , savany ,

dombor , egyszín , könny , egyszer , nagyszer , jószív ,
jószag , perg , zeng

2. Foglald mondatba az alábbi szópárokat!

falu – falú

áru – árú

3. Gyűjts legalább tíz anyagnevet tartalmazó összetett szót (pl. ezüstvilla) és tíz
szókapcsolatot (pl. ezüst étkészlet)!
1. ,
2. ,
3. ,
4. ,
5. ,
6. ,
7. ,
8. ,
9. ,
10. ,

4. Írj legalább tíz olyan melléknevet, amelyben szerepel ly betű!

, ,
, ,
, ,
, ,
,

16
 A számnevek
1. Töltsd ki az alábbi táblázatot!
JELENTÉSÜK ALAPJÁN ALAKJUK SZERINT
HATÁROZATLAN HATÁROZott SOR- TÖRT-
TőSZÁMNÉV
számnév számnév SZÁMNÉV SZÁMNÉV

2. Írd le az alábbi számokat betűvel! Ügyelj az egybeírás-különírás szabályaira!

14

1999

62000000

83521

101000

3. Írj legalább öt mondatot az alábbi képhez! Szerepeljen mindegyik mondatban

legalább egy számnév!

4. Mire gondoltunk? Add meg, a számnevek melyik fajtájára igazak az alábbi meg-
határozások! Írj mindegyikre 3-3 példát is!
A pontosan megnevezi valaminek a mennyiségét.
Például:
A pontosan megnevezi valaminek a sorban elfoglalt helyét.
Például:
A megnevezi az egyenlő részekre osztott dolog egyik részét.
Például:

17
 Hogyan írjuk helyesen
a számneveket?
1. Az alábbi idővonal a közösségi média egyes állomásait mutatja be. Írj mindegyik
évhez 1-1 eseményt a saját életedből vagy családod életéből! Az eseményeket
napra pontosan add meg, ha tudod! Ügyelj az évszámok helyesírására!

2. Tedd ki a hiányzó pontokat az alábbi évszámokban!

1848 március 15 1848 márciusban 1848 márciusában 1848 áprilisi

2014 évi 2014/2015 1989 őszi 2000 október végén

3. Fogalmazd meg, mikor és hova teszünk kötőjelet, ha betűvel írjuk a számokat!

4. Írd le a lehető legtöbbféle alakban az alábbi dátumokat!

2014. 08. 20.

2000. 01. 01.

18
5. Írd le az alábbi határidőnapló alapján az egyes események időpontját a lehető leg-
pontosabban!

@ Jegyzetek:

19
 Mi mindent tanultunk eddig?
Összefoglalás
1. Gyűjtsd ki az alábbi versrészletből a főneveket és mellékneveket! Írd be őket a
táblázatba!
Tüzesen süt le a nyári nap sugára FőNEVEK MELLÉKNEVEK
Az ég tetejéről a juhászbojtárra.
Fölösleges dolog sütnie oly nagyon,
A juhásznak úgyis nagy melege vagyon.
Szerelem tüze ég fiatal szívében,
Úgy legelteti a nyájt a faluvégen.
Faluvégen nyája míg szerte legelész,
Ő addig subáján a fűben heverész.
Tenger virág nyílik tarkán körülötte,
De ő a virágra szemét nem vetette;
Egy kőhajtásnyira foly tőle a patak,
Bámuló szemei odatapadtanak.
De nem ám a patak csillámló habjára,
Hanem a patakban egy szőke kislyányra,
A szőke kislyánynak karcsú termetére,
Szép hosszú hajára, gömbölyű keblére.
(Petőfi Sándor: János vitéz – részlet)

2. Írj a kép alapján legalább ötmondatos mesét! Szerepeljen benne öt főnév, öt mellék-
név és három számnév!

20
3. Sorold fel a főnév fajtáit és azok altípusait!

4. Írj legalább tíz elvont fogalmat jelentő köznevet!

, ,
, ,
, ,
, ,
,

5. Sorold fel a számnév fajtáit! Írj mindegyikre 1-1 példát!

@ Jegyzetek:

21
 Hangsúly, hanglejtés, hangszín
1. Párosítsd a mondatfajtákat a hanglejtés rajzával!

Kiegészítendő kérdő mondat

Kijelentő mondat

Eldöntendő kérdő mondat

2. Fogalmazd meg az alábbi mondat hangsúlytól függő különböző jelentéseit!

Balázs segít Katinak

3. Húzd alá a hangsúlyos szavakat az alábbi szövegben!

Balatonparton a
nádi világban
megbújtam egyszer
s csuda szépet láttam
bóbitás nádon
nádi veréb fészket
sás bokor alján
kis vízicsibéket.

(Nagy László: Balatonparton – részlet)

4. Magyarázd meg, miért segíti a hallott beszéd értelmezését az alábbi szabályszerűség!

Rendszerint hangsúlyosak a kérdő névmások, tagadószók, tiltószók, indulatszók stb.

A határozott és határozatlan névelő, a névutók és a kötőszók általában hangsúlytalanok.

22
 A hangerő
1. Írj egy-egy jellemző szituációt az alábbi hangerőszintekhez!

Hangerő szintjei

0. Teljes csend

1. Suttogás

2. Halk beszéd

3. Normál hangerő

4. Hangos beszéd

5. Kiabálás

2. Magyarázd meg, miért nem hatékony a kommunikáció, ha hangerődet nem a

szituációnak megfelelően választod meg!

3. Hozz öt érvet amellett, hogy zavaró lehet a túl hangos beszéd, a kiabálás!

– Gyerekek, csendesebben!
Nem hallom tőletek a saját
kiabálásomat!

4. Idézd fel a legutóbbi alkalmat, amikor suttognod kellett, és amikor kiabáltál!

Miért volt ezekre szükség?

23
 Beszédtempó, beszédszünet
1. Milyen gyorsan beszélsz? Olvass fel egy részt kedvenc köny- szó /
korcsoport
vedből egy percen keresztül padtársadnak, normál beszéd- perc
tempódban! Ahol vége az egy percnek, jelöljétek meg a szö-
átlag
veget, és számoljátok meg, hány szót mondtál ez idő alatt!
6 évesek 82,1

7 évesek 81,3
2. Próbálj az előző feladatban kapott értéknél másfélszer 9 évesek 88,9
gyorsabban, illetve fele olyan lassan beszélni! Melyik
11 évesek 90,1
nehezebb? Szerinted miért?
13 évesek 99,6

3. Magyarázd meg, miért zavaró a hadarás!

4. Tagold az alábbi szöveget! Tegyél || jelet oda, ahol hosszabb szünetet tartanál!
Ügyelj a központozásra is!

ÉnnembánnámhanéhanéhameglátogatnaaSzomorúságMondjukhavonta-
egyszerVagyinkábbfélévenkéntElüldögélhetneittMégbeissötétítenékakedvé-
értÖsszehúznámmagamÉssajognasajognaaszívemDehogymindennapeljön–
Nanemaztmármégsem!
(Lázár Ervin: Négyszögletű Kerek Erdő – részlet)

5. Írj le legalább három nyelvtörőt!

24
 Tekintet, arcjáték, gesztusok
1. Milyen lelkiállapotról, hangulatról, érzésekről árulkodnak az alábbi képek?
Írd a képek alá!

2. Fogalmazd meg, miért fontos, hogy beszélgetés közben a partnered szemébe nézz!

3. Írj le legalább tíz gesztust, amelyet használsz a mindennapokban!

, ,
, ,
, ,
, ,
,

4. Írj le üdvözléshez kapcsolódó gesztusokat!

5. Játssz Most mutasd meg!-et! Gondold végig, hogyan adnád elő az alábbi szituációkat
csak mutogatással, gesztusokkal! Padtársaddal játsszátok el őket!

a) Találkozás egy régi ismerőssel

b) Rossz jegyet kaptál

c) Megkéred a szüleidet, hogy engedjenek el moziba a hétvégén

d) Osztályod csapatának szurkolsz a focimeccsen

25
 Testtartás, térköz
1. Előfordult már veled, hogy egy idegen ember túl közel jött hozzád? Fogalmazd
meg, miért zavaró ez a jelenség!

2. Miről árulkodik a képen látható fiatalok testtartása? Írd a kép alá!

3. Írd le, mire érdemes minden utazónak figyelnie a tömegközlekedési eszközökön,

hogy a lehető legkevésbé zavarják egymást az utasok!

4. Milyen viszony van a képen szereplő emberek között? Írd a kép alá!

5. Figyeld meg a saját testtartásod! Mit kezdesz a karjaiddal, lábaiddal, hogyan tartod
magad az alábbi szituációkban?
Tanároddal beszélsz:
Legjobb barátoddal beszélsz:
Ellenőrrel, kalauzzal beszélsz:

26
 Külső, hajviselet
1. Hogyan illik megjelenni? Öltöztesd fel az alábbi figurákat a helyzetnek meg-
felelően! Írd le a sorszámokat az egyes szituációkhoz!
1) 4) 6) a) d) g)

e)
7) b) h)
2) 5)

c)
8) f)
3)

a) Ünnepség:
b) Baráti találkozó:
c) Iskola:

2. Magyarázd meg, miért fontos, hogy az alkalomnak, szituációnak, elvárásoknak

megfelelően öltözködjünk!

3. Gyűjts olyan meséket, amelyekben kiemelt szerepe van a ruháknak, öltözködésnek!

Választásaidat indokold is!

4. „Ne ítélj elsőre!” Magyarázd meg, hogy mit jelent a mindennapi életben ez a
tanács! Gondolj a megjelenésről, öltözködésről tanultakra! Valóban igaz, hogy
nem a ruha teszi az embert?

27
 Mi mindent tanultunk eddig?
Összefoglalás
1. Olvasd fel az alábbi szöveget! Húzd alá a hangsúlyos szótagokat!

Mint ha pásztortűz ég őszi éjtszakákon, Ez volt ám az ember, ha kellett, a gáton,

Messziről lobogva tenger pusztaságon:
Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem
Majd kilenc-tíz ember-öltő régiségben.
Rémlik, mintha látnám termetes növését,
Pusztító csatában szálfa-öklelését,
Hallanám dübörgő hangjait szavának,
Kit ma képzelnétek Isten haragjának.
Nem terem ma párja hetedhét országon;
Ha most feltámadna s eljőne közétek,
Minden dolgát szemfényvesztésnek hinnétek.
Hárman sem birnátok súlyos buzogányát,
Parittyaköveit, öklelő kopjáját;
Elhülnétek, látva rettenetes pajzsát,
És, kit a csizmáján viselt, sarkantyúját.
(Arany János: Toldi – részlet)

2. Rajzold meg az alábbi lelkiállapotoknak megfelelő arckifejezést a példa alapján!

nyugodt mérges szomorú boldog

kételkedő döbbent ijedt izgatott

3. Foglald össze, miről árulkodik az emberek testtartása, illetve a partnereik és a

köztük lévő távolság!

28
4. Sorolj fel 3-3 olyan szituációt, amikor:
a) az átlagosnál hangosabban szoktál beszélni:

b) átlagos hangerővel beszélsz:

c) az átlagosnál halkabban szoktál beszélni:

5. Nézd meg iskolád házirendjét! Van szó benne az öltözködésről? Fogalmazd

meg, hogyan illik vagy célszerű öltözködni az iskolában!

@ Jegyzetek:

29
 Az ige
1. Húzd alá az igéket az alábbi versben! Írd be őket a táblázat megfelelő oszlopába!

Egymásra néz a sok vitéz, Itt van, király, ki tetteidet

A vendég velsz urak; Elzengi, mond az agg;
Orcáikon, mint félelem, S fegyver csörög, haló hörög
Sápadt el a harag. Amint húrjába csap.

Szó bennszakad, hang fennakad, „Fegyver csörög, haló hörög,

Lehellet megszegik. – A nap vértóba száll,
Ajtó megől fehér galamb, Vérszagra gyűl az éji vad:
Ősz bárd emelkedik. Te tetted ezt, király!
(Arany János: A walesi bárdok – részlet)

CSELEKVő MűVELTETő SZENVEDő VISSZAHATó

2. Írj 2-2 példát az előző táblázat azon oszlopaiba, amelyek üresen maradtak!

3. Írj 5-5 tárgyas és tárgyatlan igét!

TÁRGYAS: TÁRGYATLAN:

30
4. Egészítsd ki a táblázatot!

JELEN IDEJű MÚLT IDEJű JÖVő IDEJű

futok
rajzoltak
kirándulni fogunk
sietsz
kérni fog
sírtatok

5. Írj a képek alapján legalább 5-5 történést és állapotot kifejező igét!

Történés:

Állapot:

31
 Az igeragozás
1. Írj igéket a megadott igeragok elé!

k; sz; Ø;
ik; unk; ünk;
tok; tek; tök;
nak; nek; sz;
Ø; ik; nak;
unk; m; d;
ja; i; juk;
jük; játok; itek;
ják; ik; om;
ol; otok; anak

2. Írj 3-3 mondatos napi időjárás-előrejelzéseket az alábbi kép alapján!

Csütörtök:

Péntek:

Szombat:

Vasárnap:

3. Írj 1-1 mondatot az alábbi szavakkal! Figyelj a megadott szófajra!

elég (ige):
elég (számnév):
vár (ige):
vár (főnév):

32
 Hogyan fejezzük ki
a cselekvés idejét és módját?
1. Sorold fel a magyar nyelvben használatos igeidőket! Írj mindegyikre 1-1 példát!

2. Sorold fel a magyar nyelvben használatos igemódokat! Írj mindegyikre 1-1

példát!

3. Írj 3-3 példát a táblázat összes lehetséges helyére!

MÓD
KIJELENTő FELTÉTELES FELSZÓLÍTó

Jelen
Idő
Múlt

jövő

4. Fogalmazd meg a saját szavaiddal, hogy mi a különbség az alábbi igealakok között!

Hozz! Hozzál!

5. Ragozd el az alábbi igéket jelen idő, kijelentő mód, általános ragozás minden szám
összes személyében!
eszik:
fut:
kér:
hoz:

33
 Mire vigyázzunk
az igék helyesírásakor?
1. Egészítsd ki az alábbi táblázatot!

FELSZÓLÍTÓ MÓD
E/1. E/2. E/3. T/1. T/2. T/3.
lesz legyen legyetek
tesz
vesz veszek
visz
iszik igyatok
eszik egyél

2. Keress 3-3 példát az -s, -sz, -z, -dz végű igékre! Ragozd el az összeset E/2.
felszólító módban!
-S -SZ -Z -DZ
IGE E/2. IGE E/2. IGE E/2. IGE E/2.

3. Fogalmazd meg a saját szavaiddal, hogy mi a különbség határozott és általános

ragozás között! Mindkét ragozásra hozz 2-2 példát!

4. Írj az alábbi képeknek megfelelő utasításokat! Ügyelj rá, hogy felszólító módú
igéket tartalmazó mondatokat alkoss!

34
 A határozószók
1. Írj hatmondatos fogalmazást a kép alapján! Ügyelj rá, hogy az összes mondat-
ban szerepeljen határozószó! Használd a határozószók összes altípusát!

2. Keress legalább öt film- vagy könyvcímet, amely határozószót tartalmaz!

Például: Mezítláb a parkban

3. Írd az alábbi határozószókat a táblázat megfelelő helyére!

ahogyan, ahol, akkor, alig, alul, azonnal, benn, bent, egyedül, egyszer, elöl, fenn, fölül,
gyalog, hanyatt, hátul, haza, hazulról, holnap, így, itt, kinn, majd, messze, mezítláb,
mindig, mindjárt, most, néha, nemsokára, ócskán, oldalt, ott, otthon, reggel, rögtön,
távol, vaktában, valahogyan, valahol

IDőRE UTALó HELYRE UTALó EGYÉB KÖRÜLMÉNYRE

HATÁROZÓSZÓK HATÁROZÓSZÓK utaló HATÁROZÓSZÓK

4. Gyűjts minél több fokozható határozószót!

5. Gyűjts minél több kötőjellel írandó határozószót!

35
 Az igenevek.
A főnévi igenév
1. Fogalmazd át az alábbi mondatokat úgy, hogy főnévi igenév szerepeljen bennük!

Szégyen a futás, de hasznos.

Mások segítése nemes jellemre vall.
A sírás nem szégyen.
A leckeírás idegőrlő.

2. Egészítsd ki az alábbi táblázatot a hiányzó igealakokkal!

FŐNÉVI
E/1. E/2. E/3. T/1. T/2. T/3.
IGENÉV
lesz lesznek
hinni
veszek
viszünk
isztok
eszel

3. Gondold végig az előző táblázat alapján, hogy a magyar nyelvben a szavak szó-
tári alakja miért az E/3. személyű alak a főnévi igenév helyett!

4. Egészítsd ki úgy az alábbi szóvégződéseket, hogy főnévi igenevet kapj!

ni; ani; eni; nni

5. Gyűjts főnévi igenevet tartalmazó, gyakran használatos tiltómondatokat!

Például: Fűre lépni tilos!

36
 Mit érdemes tudni
a melléknévi és a határozói igenévről?
1. Írj tízmondatos fogalmazást az alábbi kép alapján! Használj legalább egy melléknévi
vagy határozói igenevet minden mondatban!

2. Írd be az alábbi szavakat a táblázat megfelelő oszlopába!

alvó, befizetendő, elhozandó, elküldendő, elolvasott (könyv), futó, meghozott (ajándék),

megírandó, megírt (lecke), megvett (ajándék), olvasandó, siető, táncoló

MELLÉKNÉVI IGENÉV
FOLYAMATOS BEFEJEZETT BEÁLLó

3. Húzd alá az igeneveket az alábbi mondatokban!

A buszon egy olvasó nő mellé ültem.
A leszedett borsót a kosárba rakta.
Jánost egész este a megoldandó probléma foglalkoztatta.
A számolást elvétve rontotta el a dolgozatát.
Peti a szobában játszva elaludt.
Betéve maga után az ajtót, elsietett.

37
 Mi mindent tanultunk eddig?
Összefoglalás
1. Képezz az alábbi igékből minél többféle igenevet!

IGE FőNÉVI IGENÉV MELLÉKNÉVI IGENÉV HATÁROZÓI IGENÉV

fut

kér

nevet

ad

keres

tanul

segít

2. Írj legalább öt mondatot a kép alapján! Használj a megadott igékből képzett
igeneveket!
játszik lóg nevet pihen erősödik

38
3. Írj 10-10 igét a megadottak alapján!

Cselekvést fejez ki:

Történést fejez ki:

Létezést fejez ki:

4. Foglald mondatba az alábbi határozószókat!

akkor

azonnal

egyszer

gyalog

haza

5. Egészítsd ki az alábbi mondatokat 1-1 határozói igenévvel! Ügyelj rá, hogy

értelmes mondatokat kapj!
Zsolti oldja meg a feladatot.
A kisbabát anyukája fogja meg.
Az autó 30 km/h-ra kanyarodik.
Peti mindig lát munkához.
A férfi esett össze.
Ezt a zenét mindig hallgatom.
Nyáron az iskola be van .
A karom be van , mert el van .
Ennél a sátorhelynél sem találhattunk volna jobbat.

39
 A szöveg képe, tagolása
1. Hozz öt érvet amellett, hogy fontos a rendezett, szép íráskép!

2. Próbálj ki egy szövegszerkesztő programot! Írd le, hogyan tudod beállítani vele
az alábbiakat!
a) betűtípus:
b) betűszín:
c) betűméret:
d) új bekezdés:

3. Jelöld pirossal az alábbi szövegben, hol kezdenél új bekezdést!

Aromo nyúl. Ugrifüles, nagyeszű. Úgy is hívjuk: fékezhetetlen agyvelejű. Ő meg,
tudod, kint lakott a mezőn. Szabadfoglalkozású nyúl volt. Káposztaszakértő.
Egyszer hoz ám neki a postás egy levelet. Azonnal jelenjék meg itt meg itt, ekkor
és ekkor, mert köteles elvégezni a nyúlfutás-tanfolyamot. El is ment szegény.
Egy nagy épületre ki volt írva, hogy Nyúlfutást Oktató Főtanfolyam. Oda kellett
mennie. Egy bizottság elé vezették. Kövér, pirospozsgás urak ültek a bizottság-
ban. Aromo éppen mondani akarta, hogy minek tanulja ő a nyúlfutást, amikor...
de a főkövér már rá is reccsent: „Na, fusson egy kört!” Aromo futott. „Rettenetes!
– sopánkodtak a bizottság tagjai. – Hogy dobálja a farát, micsoda rossz lábtartás,
ezt a gyenge technikát!” Aromo megint mondani akarta, hogy hiszen ő nyúl, de
nem engedték szóhoz jutni. Heteken át gyakoroltatták. Nyúlfutásra oktatták a
kövérek. De igen elégedetlenek voltak vele. Ilyen rossz tanulójuk még sose volt,
ingatták a fejüket, és három hét múlva előhoztak egy teknősbékát. „Na, mutasd
meg neki!” – mondták, s a teknősbéka fél nap alatt végigcsoszogott a kerten.
„Na, látod, ez az! – mondták a kövérek Aromónak. – Ez az igazi nyúlfutás. Látod,
milyen szépen ingatja a fejét, milyen kecsesen rakja a lábát?! Igaz, a gyorsaságát
még icipicit fejleszteni kell, de akkor is így fut egy igazi nyúl.” Aromo igen mér-
ges lett, azt se mondta, fapapucs, csak zsupsz! átugrott a kerítésen, és uzsgyi
neki, vesd el magad! Isten veled, nyúlfutásra oktató tanfolyam! A kövérek meg:
„Utána, utána, hiszen még nem tud rendesen futni, fogják meg!” De mire kettőt
léptek, Aromo farkincája végét se látták. Nosza, vérebeket eresztettek utána. Így
találkoztam Aromóval. Futott, mint a nyúl, nyomában a vérebek.
(Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő – részlet)

40
4. Foglald össze, melyek a fő külalaki hibák az alábbi írás esetében!

@ Jegyzetek:

41
 Margó, sor- és szótávolság,
betűtípus, színek és ábrák
1. Jelöld az üres lapon, hogy hol találhatóak az alábbiak: széljegyzet, lábjegyzet, margó!

2. a) Fogalmazd meg, miért fontos, hogy könnyen olvasható legyen egy betűtípus!

b) Az általad ismert szövegszerkesztő programban keress nehezen olvasható

betűtípusokat! Írd le ide a nevüket!

42
3. Írd le vagy rajzold be az alábbi képre, hogy mit nevezünk sortávolságnak, mar-
gónak, betűméretnek, szótávolságnak és szövegtükörnek!

4. Sorolj fel olyan megoldásokat, amelyekkel kiemelheted a fontos információkat

a szövegben!

43
 A beszéd
és az írott szöveg különbségei
1. Sorolj fel öt különbséget élőbeszéd és írott szöveg között!

ÉLőBESZÉD ÍROTT SZÖVEG

2. Írd a kézmozdulatok alá a jelentésüket!

3. Hogyan jelzed az alábbiakat írásban!

szünet:
bizonytalanság:
meglepődés:

4. Sorold fel, milyen nem nyelvi elemei vannak az élőbeszédnek!

44
 A kulturált nyelvi viselkedés
1. Sorold be az alábbi véleménynyilvánítási módokat, eszközöket az alábbi kategóriák
alá! A sorszámokat írd a megfelelő helyre!
1. Ordítva, kiabálva magyarázunk.
2. Nem vágunk a másik szavába.
3. Nem zavarjuk meg a másik gondolatmenetét.
4. Bekiabálásokkal, nevetéssel, mozdulatokkal zavarjuk a másik érvelését.
5. Nem teszünk becsmérlő kijelentéseket sem az elhangzott érvekre, sem az érvelő
személyére vonatkozóan.
6. Kinevetjük a másikat.
7. Tömören fogalmazzuk meg az állításainkat.

HELYES HELYTELEN

2. A vita lényege az érvek ütköztetése. Fogalmazd meg, miért fontos, hogy meg-
hallgassuk a másik fél gondolatait, érveit!

3. Vita közben mit üzen a testbeszéded? Segít a kép.

4. Írj 1-1 szituációt, amelyben pozitív (kedves), illetve negatív (udvariatlan) az

alábbi megszólalás!
Szia, nagyi, jól nézel ki!

45
 Nyelvi agresszió a diákok között
1. Nézz utána az interneten, mit jelent az iskolai zaklatás (bullying, mobbing)
kifejezés!

2. Gyűjts olyan internetes oldalakat, telefonszámokat, szervezeteket, ahol segítsé-

get kérhetsz, ha iskolai zaklatás áldozata vagy!

3. a) Emlékezz vissza olyan esetre vagy esetekre, amikor valakit megbántottál

szavakkal! Mondtál valami sértőt a barátodnak? Szekáltad a padtársadat?

b) Gondold végig, hogyan „tehetnéd jóvá” utólag!

4. a) Ismered A rút kiskacsa történetét?

A kicsinyek szót is fogadtak; az udvar népe mind őket szemlélgette, aztán
megmondták, amit gondoltak: – Még ez hiányzott! Nem vagyunk elegen, most
ezek is a nyakunkra jönnek! Hát az meg miféle, az a rút jószág? Ezt már nem
tűrhetjük! – Egy kacsa mindjárt neki is ugrott, és megcsípte a nyakát. – Ugyan,
hagyjátok! – védte az anyja. – Nem vét ez senkinek! – De nagyobb, mint más
becsületes kiskacsa, és rút is! Ezért bizony verést érdemel! – kiáltotta az in-
dulatos kacsa. – Olyan szép a többi fiókád! – mondta a piros kapcás kacsa-
hölgy. – Takarosak és jó növésűek. Csak ez az egy ilyen szerencsétlen formájú.
A legjobb volna, ha újra kiköltenéd.
(Andersen: A rút kiskacsa – részlet)

b) Magyarázd meg, miért nem viselkednek helyesen a kacsák!

46
 Hazugság, elhallgatás, részigazság,
megtévesztés
1. Gyűjts legalább öt szólást, közmondást amelyek az igazmondással és hazugsággal
kapcsolatosak!

2. a) Gyűjts olyan szituációkat, amelyekben egyszerűbbnek tűnik füllenteni!

b) Magyarázd meg, miért jobb mégis elkerülni a füllentést, hazugságot!

3. Gyűjts olyan mese-, regény- és filmcímeket, amelyekben az igazmondás győz!

4. Mi a különbség hazugság, elhallgatás, megtévesztés között? Párosítsd ezeket a

fogalmakat a megnyilatkozásokkal, cselekedetekkel!
Fociztál otthon a lakásban, és levertél egy vázát, ami összetört.

1) Összesöpörsz, rendet raksz, és nem szólsz senkinek.

2) „Anyu, valahogy leesett a váza.”
3) Odarakod a macskát az asztalra.
4) „Nem én voltam”.

5. Magyarázd meg, mit jelent a „kegyes hazugság” kifejezés! Kérdezd meg a

témáról szüleidet, nagyszüleidet!

47
 Mi mindent tanultunk eddig?
Összefoglalás
1. Sorold fel az írott szöveg legfontosabb formai elemeit!

2. Írd le lépésenként, hogy az általad használt szövegszerkesztőben hogyan tudod

beállítani az előző feladatban felsorolt formai elemeket!

3. Rajzold be a megadottaknak megfelelő kar- és lábtartást!

magabiztos elutasító, zárkózott zavart

4. Írj rövid párbeszédeket az alábbi képekhez! Ügyelj az udvarias megfogalmazásra!

48
 Mit kell tudni a névmásokról?
Mi a személyes névmás?
1. Nevezd meg a névmások fajtáit a táblázat megfelelő oszlopában! Írd melléjük a
hozzájuk tartozó példákat!
ahány, ahol, akárki, akármikor, aki, ami, amikor, amilyen, annyi, az, bárhány, bármerre,
bármi, bármilyen, egymás, én, engem, enyém, ennyi, ez, hogyan, hol, így, ilyen, ki,
maga, magad, magam, mennyi, mi, mi, miénk, mikor, milyen, néha, néhány, néhol,
olyan, ő, ők, övé, te, téged, ti, tiéd, úgy, valaki, valamennyi, valamilyen, veled, velem

FőNEVET,
MELLÉKNEVET,
FőNEVET
PÉLDÁK SZÁMNEVET PÉLDÁK
HELYETTESÍT
ÉS HATÁROZÓSZÓT
HELYETTESÍT

2. Húzd alá a szövegben a névmásokat! Milyen szót helyettesítenek? Írd át úgy a

szöveget a füzetedbe, hogy ne legyen benne névmás!

Éjfélre készen volt a lyuk. A kőművesek eljöttek, és meg-

kopogtatták az ablakot. Gregorics beeresztette őket. Már
akkor a szoba közepén állt a katlan. Nem látszott a tete-
jén semmi, csak fűrészpor, de azért szörnyű nehéz volt,
alig bírta vinni két erős kőműves. Belül volt, ami volt...
– Ha holnap bemeszelteti az úr, az ördög se találna rá
holnapután. – Meg vagyok elégedve – mondá Gregorics
Pál, és kifizette nekik az ígért összegeket. – Most már
elmehetnek. Az öregebb kőműves csodálkozni látszott,
hogy ilyen könnyen eleresztik. – Azelőtt másképpen
ment az efféle – mondá némi fitymálással.
(Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője – részlet)

49
 3. Húzd alá a névmásokat a mondatokban! Nevezd meg a fajtájukat!
Bolond, ki fának gyümölcsére néz, magasságát pedig nem tekinti.

Gyerekkoromban akkor voltam a legvidámabb, amikor elvittek a Vidám Parkba.

Ki korán kel, aranyat lel.

Légy boldog mindig, amikor lehetőséged van rá.

Minden történetben van valami részlet, ami egyedi.

Nem én voltam az, aki elrontotta a rádiót.

Nem hiszem azt, hogy mindig igazam van.

Otthon sokszor megcsináltam azt a feladatot, amelyik nem sikerült jól a dolgozatban.

@ Jegyzetek:

50
 Mit jelöl a birtokos névmás?
1. Töltsd ki az alábbi táblázatot!

AZT AZOKAT
Én birtoklom enyém
Te birtoklod
Ő birtokolja
Mi birtokoljuk
Ti birtokoljátok tieitek
Ők birtokolják

2. Írd a vonalakra a hiányzó birtokos névmásokat! Ügyelj a ragozott alakokra!

A lila fagyi az
Ez a labda a
, nem a Ezek a ruhák
Ez a rajz az , nem a
lehetnek az
. .
? .

3. Töltsd ki a táblázatot a megadott példa alapján! Húzd alá azt a szót a mondatokban,
amelyeket hangsúlyozással emelnél ki!
én + labda Ez a labda az enyém. Ez az én labdám.
Feri + toll
te + szendvics
mi + autó
ők + füzet
ti + ruha
ő + kutya
én + torta

51
 Kire hat a visszaható névmás?
Mi a kölcsönös névmás?
1. Ki mit csinál? Fejezd ki egy-egy szóval, és visszaható névmást tartalmazó szerkezettel is!

2. Gyűjts legalább három olyan szólást, közmondást, amelyben szerepel kölcsö-

nös vagy visszaható névmás!

3. Írj a képek alapján legalább öt visszaható vagy kölcsönös névmást tartalmazó

mondatot!

52
 Mi jellemzi a mutató
és a kérdő névmásokat?
1. Írj 2-2 példát a mutató névmások alábbi fajtáira!

HATÁROZÓSZÓT HELYETTESÍT
MELLÉK- SZÁM-
FőNEVET EGYÉB
NEVET NEVET
HELYET- HELYRE IDőRE KÖRÜL-
HELYET- HELYET-
TESÍT UTAL UTAL MÉNYRE
TESÍT TESÍT
UTAL
Közelre
mutató
Távolra
mutató

2. Csoportosítsd az alábbi kérdő névmásokat fajtájuk alapján!

hány? hányadik? hányféle? hogyan? hol? honnan? hová? ki? kicsoda? meddig?
mekkora? mely? melyik? mennyi? merre? merről? mettől? mi? micsoda? miért?
miféle? miként? miképp(en)? mikor? mikortól? milyen? mióta?

FőNEVET HELYETTESÍT SZÁMNEVET HELYETTESÍT

MELLÉKNEVET HELYETTESÍT HATÁROZÓSZÓT HELYETTESÍT

3. Névelő vagy mutató névmás? Döntsd el, hogy az Arany János Toldijából vett
idézetekben a kiemelt szavak mutató névmások vagy névelők!
Bort ez csobolyóban, az kecsketömlőben,
Kenyeret hoz amaz bükkfa tekenőben.
De ki az a bajnok? Nem ösmered, Toldit?
Toldi megfogá a csehet,
És az ijedtében legott térdre esett.
Halvány is, piros is volt az ábrázatja.
Mert nem tréfaság az, amit most hallotok.
Jó az Isten, jót ad: megszerzi a kardom.

53
 4. Gyűjts legalább öt olyan szólást vagy közmondást, amelyben szerepel kérdő
vagy mutató névmás!

5. Párosítsd a kérdő névmásokat az arra válaszoló mutató névmásokkal, majd írd

hozzájuk a mutató névmás párját (ha közelre mutató szerepel, akkor a távolra
mutatót és fordítva)!

milyen addig

mekkora emitt

hol ugyanúgy

hová onnan

honnan ugyanoda

meddig ilyesmi

miképpen ekkora

@ Jegyzetek:

54
 Melyek a határozatlan
és az általános névmások?
1. Csoportosítsd az alábbi általános névmásokat fajtájuk alapján!

akárhány, akárhogyan, akárhol, akárhonnan, akárhová, akárki, akármelyik, akármen�-

nyi, akármi, akármikor, akármilyen, bárhogyan, bárhol, bárhonnan, bárhová, bárki,
bármeddig, bármelyik, bármennyi, bármi, bármikor, bármilyen, mind, mindahány,
mindegyik, mindenféle, mindenhogyan, mindenhol, mindenhonnan, mindenhová, min-
denképpen, mindenki, mindenkor, mindenütt, mindig, sehány, sehogy, sehol, sehonnan,
sehová, semennyi, semmi, semmiképp, semmikor, semmilyen, senki, soha

HATÁROZÓSZÓT HELYETTESÍT
MELLÉK- SZÁM-
FőNEVET EGYÉB
NEVET NEVET
HELYET- HELYRE IDőRE KÖRÜL-
HELYET- HELYET-
TESÍT UTAL UTAL MÉNYRE
TESÍT TESÍT
UTAL

2. Helyettesítsd névmásokkal az alábbi mondatok szavait! Igyekezz minél több szót

kiváltani!
Peti elvitte Feri labdáját az iskolába.

A történet bemutatja Juli és Mari életét.

Az összes ember örülne egy szép születésnapi ajándéknak.

55
 3. Mindegy, hogy melyik névmás? Fogalmazd meg, mi a különbség az alábbi mon-
datok jelentése között!
Ha betartod a szavad, mindenki boldog lesz.
Ha betartod a szavad, valaki boldog lesz.

Olyan könnyű ez a feladat, hogy akárki meg tudja csinálni!

Olyan könnyű ez a feladat, hogy mindenki meg tudja csinálni!

4. Magyarázd meg, miért nem célszerű túl sok általános névmást használni! Segít
az alábbi szöveg.

Volt egy csapat, amelynek négy tagja volt: Mindenki, Valaki, Bárki és Senki.
Kaptak egy fontos feladatot. Mindenki biztos volt benne, hogy Valaki meg-
csinálja. Bárki meg tudta volna csinálni, de Senki nem tette. Valaki mérges lett,
mert Mindenki feladata volt. Mindenki azt gondolta, hogy Bárki megcsinálhatná.
Az lett a vége, hogy Mindenki hibáztatott Valakit, hogy Senki nem csinált meg
valamit, amit Bárki meg tudott volna tenni.

@ Jegyzetek:

56
 Mire vonatkozik
a vonatkozó névmás?
1. Alkoss mondatokat! Használd az alábbi vonatkozó névmásokat!
aki

amely

ahol

amikor

akivel

2. Gyűjts legalább öt filmcímet, amelyben szerepel vonatkozó névmás!

Például: Kincs, ami nincs

3. Magyarázd meg, mi a különbség a visszaható és a vonatkozó névmás között!

4. Keresd ki és írd le a névmásokat az alábbi népdal szövegéből! Írd le a fajtájukat is!

Kossuth Lajos azt üzente,

Elfogyott a regimentje!
Ha még egyszer azt üzeni,
Mindnyájunknak el kell menni,
Éljen a magyar szabadság,
Éljen a haza!
Esik eső karikára,
Kossuth Lajos kalapjára!
Valahány csepp esik rája,
Annyi áldás szálljon rája!
Éljen a magyar szabadság,
Éljen a haza!
Nyolcszáznegyvenkilenc óta,
Hangzik még a Kossuth-nóta!
Addig fújjuk, addig hangzik,
míg a Nemzet ki nem alszik,
Éljen a magyar szabadság,
Éljen a Haza!
(Népdal – részlet)

57
 Hogyan írjuk és használjuk
helyesen a névmásokat?
1. Oldd meg az alábbi „egyenleteket”!

ez + -kor =

az + -képp =

ez + -vel =

az + -val =

ez + -féle =

az + -beli =

ez + -fajta =

az + -ban =

2. Írj minél több, de legalább tíz névmást, amelyben szerepel ly!

3. Írd be az alábbi mondatokba az aki, ami, amely névmások odaillő, megfelelően

toldalékolt alakjait!
A nyomozó felmutatta a bűnjelet, élete kockáztatásával szerzett meg.
A szomszédom egész nap elektromos gitáron gyakorol, számomra
elviselhetetlen.
Jelen volt a FIFA elnöke is, tegnap Budapestre látogatott.
Kétszer kell megadni a jelszót, később azonosítani tudjuk magunkat.
Megérkeztek a csomagok, vártunk.
Ő az, megnyerte a versenyt.

4. Magyarázd meg, miért nem használjuk személyekre az ez, ezek mutató névmásokat!

58
 A viszonyszók
1. Kapcsold össze egy-egy mondattá az alábbi mondatokat a megadott kötőszók
egyikével!
de mégis mégsem viszont

Juli naponta háromszor eszik. Juli reggelente nagyon éhes.

Kati alszik. Peti a számítógépén játszik még mindig.

Fúj a szél. Feri nem vesz fel kabátot.

Sári nagyon magas lány. Húga, Anna, alacsony.

Bezárt a bolt, mert nem értem oda időben. Holnap oda fogok érni.

2. Írd be a hiányzó névutókat az alábbi közmondásokba és szólásokba!

Elhúzza az orra a mézesmadzagot.

Munka édes a pihenés.
Maga vágja a fát.
Nincsen öröm üröm .

3. Kösd össze az alábbi tagmondatokat úgy, hogy értelmes mondatokat kapj!

Apukám ügyes ember, mégis korán kel az edzés miatt.

Peti szeret lustálkodni, mégis hamar megunta

a kézműves szakkört.
Panni szívesen fűz gyöngyöt,
mégis azt szeretne enni minden nap.
Juli megbetegedett,
mégsem tudta megszerelni a hűtőt.
Tomi tudja, hogy a hamburger
nem egészséges, mégis hamar haza kellett menni.

Nagyon jól mulattunk a buliban, mégsem szívesen marad otthon.

59
 Vannak még további viszonyszók?
1. Helyezd el az alábbi kategóriákat az ábra megfelelő részére!

tagadó, kötőszó, határozatlan, egyéb körülményt jelölő, óhajtó, segédigék, névutók,

kérdő, időt jelölő, határozott, igekötők, egyes, bizonyító

VISZONYSZÓK

SZÓ-
ÉRTÉKŰ
NÉVELŐK
MÓDOSÍTÓ-
SZÓK

helyet jelölő

páros tiltó

határozat-
lanságot
kifejező

2. Magyarázd meg, mi a különbség az alábbi igék jelentése között!

csinál – megcsinál

ír – beír

3. Gyűjts legalább tíz igekötős szlengszót! Magyarázd meg a jelentésüket!

60
4. Alkoss minél több szót az alábbi igéből igekötők használatával!

megy

bemegy,

5. Gyűjtsd össze, hogy az általad tanult idegen nyelvben melyek a segédigék! Add
meg ezek jelentését is! Írd be a táblázatba a magyar segédigé(ke)t is!
MAGYAR ÁLTALAD TANULT IDEGEN NYELV

@ Jegyzetek:

61
 A mondatszók
1. Keresd meg az elrejtett mondatszókat! Írd le őket! (22 mondatszót rejtettünk el.)

X H U R R Á M G Í M E T F Ú J

S Z E R V U S Z S V Z J A Y Á

M B H O G Y I S N E F S Z I A

C H A P C I H J A J G V P Á M

H E J K L B U M M H H D U R R

G T R E V I S Z L Á T R T O H

R H E L L Ó R F C S Á Ó D N Ó

R E C C S S G L Á M P A J A J

2. Egészítsd ki az alábbi párbeszédet!

–
– Jaj! Ugyan!
–
– Nahiszen!
–
– Ja! Jó!

3. Gyűjts 10-10 mondatszót az alábbiaknak megfelelően!

Indulatszó:

Hangutánzó mondatszó:

62
 Hogyan alkothatunk új névszókat?
1. Milyen szófajú szó képezhető az alábbi névszóképzőkkel?
-ság/-ség

-ás/-és

-dik

-ság/-ség

-talan/-telen

-nyi

2. Írd be az alábbi képzőket a megfelelő helyre! Légy résen! Lehet köztük olyan
képző, amely több helyre is illik!
-ász/-ész; -ság/-ség; -talan/-telen; -ás/-és; -ó; -tlan/-tlen; -s

FőNÉVBőL FőNEVET MELLÉKNÉVBőL IGÉBőL FőNEVET

KÉPEZ FőNEVET KÉPEZ KÉPEZ

FőNÉVBőL MELLÉKNÉVBőL IGÉBőL MELLÉKNEVET

MELLÉKNEVET KÉPEZ MELLÉKNEVET KÉPEZ képez

3. Keresd meg azokat a szlengszavakat, amelyek névszóképzőt tartalmaznak!

Ismered a jelentésüket? Írd melléjük!
naci moci dumál pulcsi csőrözik surranó kiidegel töri

4. Gondold végig, miért van szükségünk arra, hogy igékből névszót tudjunk
létrehozni! Fogalmazd meg, mire jutottál! Segítenek az alábbi példák: csíp – csípős;
nevel – neveletlen!

63
 Hogyan alkothatunk igéket,
igeneveket?
1. Párosítsd és kösd össze a képzőfajtákat a hozzájuk tartozó példákkal!

gyakorító képző dobhat, nevethet

mozzanatos képző olvastat, láttat

műveltető képző fésülködik, mosakodik

szenvedő képző írogat, olvasgat

visszaható képző csavarint, koppint

ható képző kerestetik, építtetik

2. Írj a kép alapján legalább ötmondatos fogalmazást! Használd fel a megadott

igeképzős szavakat!
kémkedik sokall szépül kerestetik nevethet csavarint

3. Csoportosítsd az alábbi szavakat aszerint, hogy az igeképző igei vagy névszói

alapszóhoz kapcsolódik-e!
adatik, álldogál, csendül, csörren, éled, emelint, emelkedik, gyullad, jelentkezik, kapkod,
kéretik, kérhet, kondul, küldet, lépked, lökdös, mosakodik, mosat, neveltet, neveltetik,
nézhet, olvashat, olvastat, olvastatik, szólal, szökell, táplálkozik, vagdos, vetődik, villan

ALAPSZÓ NÉVSZó ALAPSZÓ IGE

64
 Mi mindent tanultunk eddig?
Összefoglalás
1. Add meg az alábbi névmások fajtáját!
tiédet
ezt
magunkról
amennyi
valamilyen
2. Alkoss olyan mondatot, amelyben szerepelnek a következő névmások!
kölcsönös névmás:
mutató névmás:
birtokos névmás:
visszaható névmás:
3. Keresd meg az alábbi szövegben a viszonyszókat és mondatszókat! Írd be őket
a táblázatba a megfelelő helyre!
Ej mi a kő! tyúkanyó, kend
A szobában lakik itt bent?
Lám, csak jó az isten, jót ád,
Hogy fölvitte a kend dolgát!
Itt szaladgál föl és alá,
Még a ládára is fölszáll,
Eszébe jut, kotkodákol,
S nem verik ki a szobából.
Dehogy verik, dehogy verik!
Mint a galambot etetik,
Válogat a kendermagban,
A kiskirály sem él jobban.
Viszonyszók
egymással
annyi
kicsoda
engem
sehány
Ezért aztán, tyúkanyó, hát
Jól megbecsülje kend magát,
Iparkodjék, ne legyen ám
Tojás szűkében az anyám.
Morzsa kutyánk, hegyezd füled,
Hadd beszélek mostan veled,
Régi cseléd vagy a háznál,
Mindig emberűl szolgáltál,
Ezután is jó légy, Morzsa,
Kedvet ne kapj a tyúkhúsra,
Élj a tyúkkal barátságba’...
Anyám egyetlen jószága.
(Petőfi Sándor: Anyám tyúkja)
Mondatszók
65
 4. Húzd alá a képzett szavakat! Csoportosítsd őket aszerint, hogy névszóképzőt
vagy igeképzőt tartalmaznak!
dió, gépi, gumi, hajó, hintaló, hősi, író, kabátka, kendő, kettő, kézi, kifli, kutató, legelő,
mentő, mezei, móló, néni, olvasó, repülő, senki, terítő

Névszóképzőt tartalmaznak:

Igeképzőt tartalmaznak:

5. Alkoss az alábbi igékből minél több névszót a megadott képzők segítségével!

segít, keres, néz + -ás/-és; -ság/-ség; -ó/-ő

6. Képezz az alábbi igékből új igéket a megadott igeképzőknek megfelelően!

kötöz mos tegez csodál kínál

Műveltető igeképző:

Szenvedő igeképző:

Gyakorító igeképző:

@ Jegyzetek:

66
 Sajtó, elektronikus sajtó, online hírek
1. a) Nézz utána a könyvtárban vagy az interneten, hogyan működött Petőfi
korában a nyomdagép! Ez alapján tippeld meg, nagyjából mennyi időt vett volna
igénybe ezer szórólap kinyomtatása!

b) Derítsd ki, otthoni vagy iskolai nyomtatótok mennyi idő alatt oldaná meg
a feladatot!

2. Melyik napilap és melyik folyóirat? Vedd szemügyre az alábbi képeket, és döntsd

el, melyik ábrázol napilapot és melyik folyóiratot! Írd le azt is, mi alapján döntöttél!

Válogatási szempontok:

3. Sorold fel, milyen rádióadókat ismersz! Ha van kedvenc rádióműsorod, írd le a címét!

4. Szoktad ellenőrizni az internetes információk valódiságát? Sorolj fel legalább öt

szituációt, amelynek során elengedhetetlen, hogy ellenőrizd a hitelességet!

67
 Bulvár, sztárkultusz
1. Gondold végig, mi különböztet meg egy igazi sztárt (példaképet, hőst) a bulvár-
hősöktől! Írj 4-4 jellemzőt mindkettőre az alábbi táblázatba!
SZTÁR, PÉLDAKÉP, HőS BULVÁRHőS, CELEB

2. Sorold fel legalább öt bulvárújság címét!

3. Mit gondolsz, mit jelent a „megélhetési celeb” kifejezés?

4. Magyarázd meg, miért veszélyes, ha a médiában sokszor szerepelnek olyanok,

akik (szinte) semmit „nem tettek le az asztalra”!

5. Csoportosítsd az alábbi címeket! Döntsd el, és húzd alá, melyik illik a bulvár-
sajtóba és melyik nem!
Szenzáció! Hétfejű oroszlánok születtek!

A forint tartós emelkedésére rendezkedhetünk be.

Ilyet még nem látott! Teljesen kivetkőztek magukból a sztárok!

Kattintson, ha kíváncsi az évtized legnagyobb titkára!

A városok felkészültek az árvízi védekezésre.

Villantott a híres színésznő! Exkluzív képek csak nálunk!

68
 Facebook, fotók, visszaélések
a virtuális világban
1. Tervezd meg Petőfi Sándor Facebook vagy Twitter oldalát! Mit gondolsz, milyen
információkat osztatna meg magáról?

2. Foglald össze a képek segítségével, mik az internetes kapcsolattartás, ismerkedés

főbb veszélyei!

3. Csoportosítsd az alábbi tartalmakat annak megfelelően, hogy nyugodtan megoszt-

hatóak-e a közösségi oldalakon, vagy célszerű inkább megtartani őket magadnak!
Sorszámukat írd be a táblázat megfelelő oszlopába!

1. fotó a hétvégi buliról; 2. fotó a lakásotokról, amelyen látszik az asztalod lap-

toppal, telefonnal; 3. státuszüzenet, amelyben megírod, hogy két hétig nem lesztek
otthon és aggódsz, hogy elhervadnak a virágok; 4. fotó a kutyáddal, amelyet kirándulás
közben készítettél; 5. születésnapi köszöntés a legjobb barátodnak; 6. státuszüzenet-
ben véleményed a tanárodról, akitől rossz jegyet kaptál, szerinted igazságtalanul

SAJÁT FELHASZNÁLÁSRA NYUGODTAN MEGOSZTHATó

4. Érdeklődj utána, milyen adatvédelmi beállítások léteznek a Facebook-profilon!

69
 Etikus információkezelés, plagizálás
1. Sorold fel, hogy hányféle módon idézhetünk! Írj a lehetőségekre egy-egy példát!

2. Karikázd be azokat az adatokat, amelyeket meg kell adni, ha másoktól idézünk!

szerző neve; könyv színe; könyv címe; könyv oldalainak száma; a lapszám, ahonnan idézünk;
a könyv kiadója; a könyv kiadásának éve; a könyv kiadási helye (város); a könyv helye a
polcon; a könyv súlya; a szerző születési dátuma; a könyv szerkesztője

3. Az előző feladat megoldásának megfelelően írd le, hogyan hivatkoznál az alábbi

könyvből vett idézetre!

Kiadta a Csimota Könyvkiadó Kft. 2010, Budapest

www.csimota.hu, info@csimota.hu
A kiadásért felel a Katordór-Csimota Könyvkiadó Kft.
ügyvezető igazgatója
Illusztráció és könyvterv: Takács Mari
www.marilandblog.blogspot.com
Nyomda: Pauker Nyomdaipari Kft.
© Orszáczky Ildikó
www.csiri-biri.hu
© Takács Mari
© Csimota Könyvkiadó
Minden jog fenntartva!
ISBN: 978-963-9768-36-9

70
4. Olvasd el az alábbi Wikipédia-idézetet az Iliasz-pörről!

„A magyar irodalom történetében az első plágiumper az ún. Iliasz-pör volt.

Kazinczy szerette volna, ha valaki lefordítja magyarra az Iliaszt. Egy Vályi
Nagy Ferenc nevű tanító ezt meg is tette. Kazinczy elküldte neki Kölcsey
Iliasz-fordításának egyes részeit is, és az ezekből összerakott művet adta ki
a saját nevén. Kölcsey ezen felháborodott, de Kazinczy nem értette az
okát: ő úgy vélte, mindegy, ki fordította: a szerző Homérosz.”
(Wikipédia, http://hu.wikipedia.org/wiki/Az_Iliasz-pör; 2014. 05. 28.)

Magyarázd meg, miért nem volt igaza Kazinczynak!

5. Keress az alábbi feltételeknek megfelelő internetes oldalakat!

törvényesen férhetsz hozzá könyvekhez, folyóiratokhoz:

törvényesen férhetsz hozzá filmekhez:

megoszthatod saját élményeidet:

@ Jegyzetek:

71
 Számítógép-függőség,
biztonsági beállítások
1. Van élet a számítógépes világon túl is? Javasolj legalább öt szabadidős tevékeny-
séget a képen szereplő fiúnak!

2. Hozz érveket a számítógépezés mellett és ellen! Gondold végig, mik az előnyei

a számítógépeknek, internetnek, online közösségeknek! Azután vedd sorba
ezek hátrányait is!
ELőNYÖK HÁTRÁNYOK

3. Nézz utána, mit jelentenek az alábbi kifejezések! Írd melléjük a jelentésüket!

a) Cyberbullying:

b) Grooming:

c) internetfüggőség:

d) illegális internetes tartalmak:

72
 Jegyzetelés, blogolás
1. Foglald össze, miért használható nehezen jegyzetelésre ez az újságoldal!

2. Készíts rövid, maximum ötsoros vázlatos jegyzetet a Toldi első énekéből, melyből
később fel tudod idézni a tartalmát!

3. Keress 3-3 divattal és sporttal foglalkozó blogot az interneten! Írd be a címüket

az alábbi táblázatba!
SPORT divat

4. Sorold fel az általad leggyakrabban használt rövidítéseket, melyeket jegyzetelés

közben használsz! Add meg feloldásukat ( jelentésüket) is!

73
 Ismeretközlő szöveg
1. Karikázd be azon állítások betűjelét, amelyek az ismeretközlő szövegekre igazak!
A helyes válaszok betűjeleiből egy értelmes szót olvashatsz össze. Írd le a megfejtést!
S) Adatok, táblázatok, ábrák, grafikonok is szerepel(het)nek benne
B) Szerkesztése csapongó; gyakran épülnek epizódok a szövegbe
Z) Szakszavak, idegen szavak gyakran előfordulnak benne
A) Megfigyeléseken és kutatásokon alapuló szöveg
C) Szóhasználata élőszóbeli kifejezésekre jellemző
K) A feldolgozott téma lehatárolt, nem szerteágazó
D) A szöveget laza szerkesztettség jellemzi
M) Világos mondatszerkesztés jellemzi
A) Ok-okozati összefüggésekre helyezi a hangsúlyt
Megfejtés:

2. Fogalmazd át az alábbi verset ismeretközlő szöveggé!

Volt egy török Mehemed, Csodálkozik Mehemed:

Sose látott tehenet. „Ilyenek a tehenek?”
Nem is tudta Mehemed, Számlálgatja Mehemed,
Milyenek a tehenek. Hányfélék a tehenek.

Egyszer aztán Mehemed Meg is számol Mehemed

Lát egy csomó tehenet, Háromféle tehenet,
„Én vagyok a Mehemed!” Fehéret, feketét és tarkát,
„Mi vagyunk a tehenek!” „Meg ne fogd a tehén farkát!”

Nem tudta ezt Mehemed,

S felrúgták a tehenek.

(Móricz Zsigmond: A török és a tehenek)

74
3. Írj 3-3 mondatot ismeretközlő és irodalmi szövegre jellemző stílusban az alábbi
képről!

4. Szegődj el idegenvezetőnek! Válassz ki egy nevezetességet lakóhelyed környékén,

és írj róla tízmondatos összefüggő ismeretközlő szöveget!

@ Jegyzetek:

75
 Érvelés, meggyőzés
1. Sorolj fel három érvet, hogy meggyőzd szüleidet arról, engedjenek el legjobb
barátod születésnapi bulijába!

2. Írj három érvet az alábbi állításokkal szemben! Idézd fel a vitatkozás szabályait,
és azoknak megfelelően építsd fel érveidet!
a) A mai fiatalok neveletlenek és hangosak.

b) Az internetnek semmi haszna nincs, csak veszélyt jelent mindenki számára.

3. Magyarázd meg a kép segítségével, miért fontos, hogy ügyeljünk a logikus

érvelésre vitatkozás közben!

A pingvinek fekete-fehérek.
Néhány régi tévéműsor is
fekete-fehér.
A pingvinek tehát fekete-
fehér tévéműsorok.

4. Idézd fel az legutolsó alkalmat, amikor valakivel vitatkoztál (vagy összevesztél)!

Gondold végig, megfelelően érveltél-e abban a szituációban!

76
5. Döntsd el az alábbi állításokról, melyik csoportba tartoznak!
a) Az állítás és indoklás is igaz, köztük van összefüggés.
b) Az állítás és indoklás is igaz, köztük nincs összefüggés.
c) Az állítás és az indoklás is hamis.
A zongora és a párduc is fekete, tehát rokonok.
Anyukám megkért, hogy vegyek tejet, tehát elmentem vásárolni.
A medve nagytestű rágcsáló, ezért leginkább csak füvet eszik.
Sokat kell koncentrálni az iskolában, tehát célszerű időben lefeküdni esténként.

@ Jegyzetek:

77
 Mi mindent tanultunk eddig?
Összefoglalás
1. Mit csinálna Toldi Miklós a 21. században? Képzeld magad a helyébe!
a) Válassz magadnak profilképet az alábbiak közül! Választásod indokold is!

b) Írj rövid blogbejegyzést a cseh vitézzel folytatott párbajodról!

c) Készíts fürtábrát arról, hogy miért (milyen tulajdonságaid miatt) vagy igazi hős
(nem pedig bulvárhős)!

Én,
Toldi Miklós

78
2. Érvelj amellett, hogy nem volt helyes a katonák közé dobni a malomkövet!

@ Jegyzetek:

79
 Tartalom
1. A NÉVSZÓK
Mindent a szavakról……………………… 4
Mit kell tudnunk a szófaji csoportokról
általában?………………………………… 6
A főnevek ………………………………… 8
Ismerd meg alaposabban
a tulajdonnevek fajtáit!…………………… 9
Hogyan írjuk helyesen a tulajdonneveket?…… 11
Mikor kell a tulajdonneveket kis
kezdőbetűvel írni? ………………………… 13
A melléknevek …………………………… 14
Hogyan írjuk helyesen a mellékneveket? …… 16
A számnevek……………………………… 17
Hogyan írjuk helyesen a számneveket? …… 18
Mi mindent tanultunk eddig?
Összefoglalás……………………………… 20
2. AZ ÉLŐBESZÉD
Hangsúly, hanglejtés, hangszín …………… 22
A hangerő………………………………… 23
Beszédtempó, beszédszünet ……………… 24
Tekintet, arcjáték, gesztusok……………… 25
Testtartás, térköz………………………… 26
Külső, hajviselet ………………………… 27
Mi mindent tanultunk eddig?
Összefoglalás……………………………… 28
3. AZ IGÉK, AZ IGENEVEK
ÉS A HATÁROZÓSZÓK
Az ige…………………………………… 30
Az igeragozás…………………………… 32
Hogyan fejezzük ki a cselekvés idejét
és módját?………………………………… 33
Mire vigyázzunk az igék helyesírásakor? …… 34
A határozószók…………………………… 35
Az igenevek. A főnévi igenév……………… 36
Mit érdemes tudni a melléknévi
és a határozói igenévről?………………… 37
Mi mindent tanultunk eddig?
Összefoglalás……………………………… 38
4. A HELYES BESZÉD
ÉS SZÖVEGALKOTÁS
A szöveg képe, tagolása…………………… 40
Margó, sor- és szótávolság, betűtípus,
színek és ábrák…………………………… 42
80
A beszéd és az írott szöveg
különbségei……………………………… 44
A kulturált nyelvi viselkedés……………… 45
Nyelvi agresszió a diákok között………… 46
Hazugság, elhallgatás, részigazság,
megtévesztés……………………………… 47
Mi mindent tanultunk eddig?
Összefoglalás……………………………… 48
5. NÉVMÁSOK, VISZONYSZÓK,
MONDATSZÓK
Mit kell tudni a névmásokról?
Mi a személyes névmás?…………………… 49
Mit jelöl a birtokos névmás? ……………… 51
Kire hat a visszaható névmás?
Mi a kölcsönös névmás?…………………… 52
Mi jellemzi a mutató
és a kérdő névmásokat? …………………… 53
Melyek a határozatlan
és az általános névmások? ………………… 55
Mire vonatkozik
a vonatkozó névmás?……………………… 57
Hogyan írjuk és használjuk helyesen
a névmásokat?…………………………… 58
A viszonyszók…………………………… 59
Vannak még további viszonyszók?………… 60
A mondatszók …………………………… 62
Hogyan alkothatunk új névszókat? ……… 63
Hogyan alkothatunk
igéket, igeneveket? ……………………… 64
Mi mindent tanultunk eddig?
Összefoglalás……………………………… 65
6. A SAJTÓ ÉS AZ INTERNET VILÁGA
Sajtó, elektronikus sajtó, online hírek…… 67
Bulvár, sztárkultusz……………………… 68
Facebook, fotók, visszaélések
a virtuális világban………………………… 69
Etikus információkezelés, plagizálás ……… 70
Számítógép-függőség,
biztonsági beállítások…………………… 72
Jegyzetelés, blogolás……………………… 73
Ismeretközlő szöveg……………………… 74
Érvelés, meggyőzés……………………… 76
Mi mindent tanultunk eddig?
Összefoglalás……………………………… 78