Hangalak és jelentés

A szó nyelvi jel, amelynek van hangalakja és jelentése. Ezek között nincsen összefüggés,
viszonyuk általában megegyezésen alapul, történeti-, társadalmi hagyományon alapszik.
Vannak azonban olyan szavak, amikor a hangalak tükrözi a jelentés tartalmát. Ezek a
hangutánzó és hangulatfestő szavak.

Hangutánzó szavak: a cselekvés hangját utánozza

Fajtái:
- indulatszó: hopp, durr
- állathívogató szó: cic, pi-pi-pi
- állathangot utánzó szó: vau, háp-háp
- dajkanyelvi szavak: dá-dá, papikál, csicsikál
- hangutánzó igék: sziszeg, dörmög, csattan

Hangulatfestő szavak: a cselekvő érzelmeit, hangulatát fejezi ki.

Fajtái:
- hangulatfestő ige: „Ballag egy cica is.”
- hangulatfestő melléknél: Alamuszi macska nagyot ugrok.

A hangalak és jelentés között többféle összefüggés lehet.

Fajtái:
- egyjelentésű szavak: a hangalakhoz csak egy jelentés társul a szó leírásakor vagy
kimondásakor mindenki ugyanarra a jelentésre gondol. Számuk csekély, többségük
összetett szó. pl.: ablakpárkány
- többjelentésű szó: a szó hangalakjához több egymással összefüggő jelentés társul.
pl.: korong (jég, nap, díszkosz, bakelit, agyagozó)
- azonos alakú (homonima) szó: a hangalak megegyezik, de a jelentések között
semmilyen összefüggés nincs.
o szótári homonima: véletlen egyezés áll fenn a szótári alakok között. pl.: fűz,
nyúl
o nyelvtani homonima: a toldalékolás során jönnek létre. pl.. légy
- hasonló hangzású (paronima) szavak: a hangalak hasonló, de jelentéseik között
semmilyen összefüggés nincs. pl.: helység (Kecskemté), helyiség (osztályterem)
- rokon értelmű (szinonima) szavak:
o szűkebb értelemben vett szinonimák: a szavak jelentése azonos, de használati,
hangulati különbség van köztük. pl.: eb – kutya
o tágabb értelemben vett szinonimák: a jelentések között fokozati különbség van.
pl.: eszik – étkezik – táplálkozik
- ellentétes jelentésű szavak: a jelentések között ellentét feszül. pl.: kutya – macska,
fekete - fehér