III.

Tétel
Gazdaság alapelemei
6. A nemzetgazdaság ágazati szerkezete: nemzetgazdaság fogalma, ágazatok csoportosítása,
termelő és nem termelő ágazatok. Ágazati rendszer 4 szintje, szektorok szerinti felosztása.
Mikro-, makro-, gazdaság fogalma, szereplői (vállalati szféra, nonprofit szervezetek,
háztartási szféra, állami szféra, külföldi szféra)
7. Az állam szerepe a piacgazdaságban: piacgazdaság fogalma, állam szabályozó szerepének
területei, állami gazdaságpolitika célja, eszközei.

6. A nemzetgazdaság

Nemzetgazdaság (makrogazdaság) fogalma: egy ország gazdasági életének egésze, az

országban zajló gazdasági események és intézmények összessége.
A gazdaságban zajló folyamatoknak számos szereplője van. A szereplők jellemzéséhez, a
köztük zajló folyamatok vizsgálatához az összevonás (aggregálás) módszeréhez folyamodunk.
Makrogazdasági szereplők:
 Háztartási szektor (szféra) valamennyi háztartást összevontan, egyetlen szereplőként
vizsgálunk. (jellemzői)
 Vállalati szektor (jellemzői)
o Nonprofit szervezetek: célja elsősorban nem valamilyen gazdasági tevékenység
folytatása, hanem más, körérdekű célok megvalósítása. Céljaik
megvalósításának érdekében üzletszerű gazdasági tevékenységet is folytatnak.
Törvény határozza meg a közhasznú szervezetek körét. Ezek a köztestületek,
közalapítványok, a közhasznú társaságok, a nonprofit gazdaságok, az
alapítványok, illetve az egyesületek.
 Állami szektor (kormány és hivatalai, önkormányzatok, szervezetek: iskolák,
kórházak, honvédség, rendőrség stb.; jellemzői)
 Külföld (adott ország külgazdasági kapcsolatainak szereplői – export (áruk kivitele
más országokba, import (áruk behozatala más országokból)).
Mikrogazdaság fogalma: Mikrogazdasági szinten a vállalat és a fogyasztó áll egymással
szemben a piacon:
Mikrogazdaság szereplői: A gazdaság kis egységei: vállalat, háztartás, állam, mint egység.
A nemzetgazdaság ágazati rendszere
A gazdasági javak termelésének rendkívül bonyolult folyamatát jelentő tevékenységeket egy
hierarchikus, korlátlanul bővíthető rendszerbe foglalták. TEÁOR: Tevékenységek Egységes
Ágazati Osztályozási Rendszere
A magyar gazdaság ágazati osztályozási rendszere négyszintű:
1. Első szinten a nemzetgazdasági ágak szerepelnek (21 darab), ABC nagybetűivel
jelölik.
Pl.:
C Feldolgozóipar
F Építőipar
J Információ, Kommunikáció
A további szinteken (ágazat, alágazat, szakágazat) az egyes nemzetgazdasági ágakhoz
tartozó tevékenységek találhatók.

2. Második szinten az ágazatok szerepelnek (88 db).

Pl.:
J Információ, Kommunikáció
58 Kiadói tevékenység
59 Film, videó gyártás televízióműsor gyártása, hangfelvétel kiadás

3. Harmadik szintre az alágazatok kerülnek (közel 272 darab).

Pl.:
J Információ, Kommunikáció
58 Kiadói tevékenység
58.1 Kiadói tevékenység
58.2 Szoftverkiadás

4. Negyedik szinten az szakágazatok találhatók (több mint 615 darab):

58 Kiadói tevékenység
58.1 Kiadói tevékenység
58.11 Könyvkiadás
58.2 Szoftverkiadás
58.21 Számítógépes játék kiadása

A TEÁOR Interneten elérhető: www.ksh.hu oldalról

 7. Az állam

A piacgazdaság fogalma: Érvényesül a kereslet-kínálat törvénye. A termelési tényezők

többségében magántulajdonban vannak. A piac és az állam együttesen szabályozza a
gazdasági folyamatokat, de a piaci mechanizmusok a meghatározóak.
Állam: szabályozó szerepe van, adókat von el, amelyekből közjavakat, segélyeket,
támogatásokat biztosít.
Az állam gazdaságba történő beavatkozása: célja a hatékonyság, társadalmi igazságosság,
és a makrogazdasági stabilitás elősegítése (munkanélküliség, infláción enyhítése).
Államháztartás fogalma:
 az állami funkciók ellátását szolgáló gazdálkodási rendszer,
 az állam és a helyi önkormányzatok feladat-, és hatásköreinek ellátását szolgáló
pénzeszközöket (közpénzt) és vagyontárgyakat (közvagyon), valamint ezekkel való
gazdálkodást és ezek jogi szabályozását jelenti.
Államháztartási gazdálkodás:
 az a gazdasági tevékenység, amellyel az állam a bevételeit beszedi és összegyűjti az
állami költségvetésbe, majd felhasználja a kiadásai teljesítésére (a társadalmi
szükségletek kielégítésére).
Állami költségvetés: olyan pénzügyi terv, amelyben az állam egy időszakra megtervezi a
feladatainak ellátásához szükséges bevételeket és kiadásokat. Naptári évre készül, az
országgyűlés évente törvényt alkot róla.

Államháztartás
alrendszerei

Állami költségvetés Önkormányzati

költségvetés
bevétel pl. helyi adók

Központi
költségvetés
Társadalombiztosítáis Alapok
bevétel Elkülönített Állami Pénzalapok
- Egészségbiztosítási Alap
pl. áfa, szja, bevétel pl. munkaerő-piaci járulék
tao - Nyugdíjbiztosítási Alap

Legfontosabb költségvetési bevételek:

 Adó- és adójellegű bevételek (adók, vámok, járulékok)
 Nem adójellegű bevételek (illetékek, díjak, bírságok)
 Állami tőkebevételek (tulajdon utáni részesedés, állami értékpapírok, vagyontárgyak,
ingatlanok értékesítése)
 Adományok, juttatások (természetes és jogi személyektől, külföldről)
Legfontosabb költségvetési kiadások:
 Kormányzati kiadások: közös fogyasztás finanszírozása (közjavak, oktatás,
egészségügy, rendőrség )
 Támogatások (családi adókedvezmény, fogyasztói árkiegészítés)
 Adósságszolgálati, kamatfizetési és egyéb kiadások
A költségvetés egyenlege:
 Költségvetés egyenlege= BEVÉTELEK-KIADÁSOK
 Szufficites költségvetés: bevétel > kiadás
 Deficites költségvetés: bevétel < kiadás (Magyarország költségvetése deficites)
 Nullszaldós költségvetés: bevétel = kiadás
A költségvetési hiány finanszírozásának lehetséges módjai:
 új adónem bevezetése
 meglévő adókulcsok, adómértékek emelése
 kiadások csökkentése pl. megszorítások, hatékonyabb gazdálkodás
 hitelfelvétel
Állami normatíva: a lakosság száma után a feladat ellátásához szükséges összeg.

Társasági adó (TAO): vállalkozás fizeti

Társadalombiztosítási Alapok (TA): közös kockázatvállaláson alapuló biztosítási rendszer

TB, bevétele a munkáltatók és a munkavállalók befizetéseiből van.

Elkülönített Állami Pénzalapok (EÁP): konkrét közösségi célokra van pl.: munkaerő piaci
alap, árvízvédelmi alap, ez az összes költségvetés 2-3%-a.

Önkormányzat:
 helyi közszolgáltatások finanszírozása
 kötelező szolgáltatások: egészségügy, oktatás, óvoda, bölcsőde, ivóvíz, közvilágítás
 vállalt szolgáltatások: kórháza
 bevételei: helyi adók (idegenforgalmi adó (IFA), bérleti díj, bírság