POLGÁRI JOG – A SZERZŐDÉSEK JOGA

1. A szerződés fogalma és a szerződéskötés

A szerződés fogalma

A szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére, és jogosultság a

szolgáltatás követelésére.

- Mi a szerződés fogalma?

A szerződés tárgya

A szerződés tárgya a szolgáltatás.

A szolgáltatás irányulhat:
- valamely dolog adására (pl. adásvételi szerződés)
- valamilyen tevékenységre (pl. vállalkozási szerződés, megbízási szerződés)
- valaminek a tűrésére (pl. használati szerződések)

- Mi a szerződés tárgya, és az mire irányulhat?

A szerződés alanyai

A szerződés alanyait (szerződő feleket), általános jelleggel jogosultnak és kötelezettnek

nevezzük.

Az egyes szerződések esetén a szerződés alanyainak külön elnevezése van. (pl. eladó – vevő,
bérbeadó – bérlő, megrendelő – vállalkozó, megbízó – megbízott)

- Hogyan nevezzük a szerződés alanyait?

A szerződések típusai

- visszterhes szerződések: a szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár (pl. eladás esetén

vételár, bérlet esetén bérleti díj az ellenszolgáltatás)

- ingyenes szerződések: a szolgáltatásért nem jár ellenszolgáltatás (pl. ajándékozás

esetén)

- Milyen típusú szerződéseket ismer?

Ajánlattétel

Aki a szerződéskötésre ajánlatot tesz, ehhez az ajánlatához kötve marad (ajánlati kötöttség).
Ha a másik fél az ajánlatot elfogadja, úgy a szerződés létrejön.

Az ajánlati kötöttség megszűnik, ha:

- a másik fél elutasítja az ajánlatot,

1
 - a másik fél eltérő tartalmú nyilatkozatot tesz, mely új ajánlatnak minősül (alkudozás),
- a másik fél nem válaszol az elvárható, vagy az előre meghatározott időn belül.

- Mit jelent az ajánlati kötöttség?

- Meddig tart az ajánlati kötöttség?

Előszerződés

A felek megállapodhatnak abban, hogy egy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek.
A szerződéskötés csak abban az esetben tagadható meg, ha a fél bizonyítja, hogy az előszerződés létrejötte után
olyan körülmények következtek be, amelyek miatt a szerződés teljesítésére nem lenne képes.
Ha a szerződéskötés alapos ok nélkül elmaradna, úgy bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés létrehozását.

Szerződéskötés

A szerződés, a szerződési akarat kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.

- Hogyan jön létre a szerződés?

A szerződéskötés különleges esetei:

- Versenyeztetéssel kötött szerződés: az ajánlatkérő felhívást tesz közzé, és a felhívásra

tett ajánlatok közül választja ki a számára legkedvezőbbet. A szerződés tehát az
ajánlatkérő és a kiválasztott ajánlattevő között jön létre. (Jellemző esete a
versenyeztetésnek a közbeszerzés, amikor az állam, vagy az önkormányzat közpénzből
vásárol árut, vagy szolgáltatást.)

- Általános szerződési feltételekkel kötött szerződés: az egyik fél, több szerződés

megkötésének céljával, a másik fél közreműködése nélkül egyoldalúan, előre
meghatározza a szerződési feltételeket. Az általános szerződési feltételeket előzetesen
ismertetni kell a másik féllel és külön is fel kell hívni a figyelmet a szokásostól eltérő,
illetve a pénzügyi kötelezettséggel járó rendelkezésekre. (Jellemző esetei az általános
szerződési feltételekkel történő szerződéskötésnek a banki, a biztosítási, és a
fogyasztói szerződések.)

- Elektronikus úton kötött (internetes) szerződések: az elektronikus utat biztosító fél

köteles tájékoztatást adni a szerződéskötés technikai lépéseiről (megrendelés módja,
megrendelés javítása, megrendelés véglegesítése, megrendelés elfogadása és
visszaigazolása), valamint a szerződés teljesítésének feltételeiről.

- Mi a különlegessége a versenyeztetéssel kötött szerződéseknek?

- Mi a különlegessége az általános szerződési feltételekkel kötött szerződéseknek?
- Mi a különlegessége az interneten kötött szerződéseknek?

A szerződés alakja

A szerződés, a szerződési akarat kinyilvánításának formája szerint lehet:

- szóbeli szerződés,
- ráutaló magatartással létrejött szerződés,
- írásban kötött szerződés.

2
 - Milyen formában nyilvánítható ki a szerződéses akarat?

Az írásbeli szerződések csoportosítása az okirat bizonyító ereje szerint:

- magánokiratba foglalt: a szerződés csak a felek aláírását tartalmazza,
- teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt:
o a szerződő felek aláírását két tanú hitelesíti, vagy
o gazdálkodó szervezetek esetén cégszerűen aláírt szerződés, vagy
o ügyvéd által ellenjegyzett szerződés.
- közokiratba foglalt: közjegyző által készített és előtte aláírt szerződés.

- Az aláírás hitelessége szerint milyen csoportokba sorolhatók az írásbeli szerződések?

Az elektronikus úton kötött szerződések vagy szóbelinek, vagy írásbelinek minősülnek. Ez

attól függ, hogy a felek tesznek-e erre vonatkozó kikötést (pl. úgy nyilatkoznak, hogy írásbeli
szerződésnek tekintik a megrendelést és annak visszaigazolását). Írásbelinek minősül azonban
az elektronikus úton kötött szerződés akkor, ha azt hiteles elektronikus aláírással látják el.

- Szóbelinek, vagy írásbelinek minősül-e az interneten kötött szerződés?

Képviselet a szerződéskötés során

A szerződés megköthető személyesen, vagy képviselő által.

A képviselet lehet:
- törvényen alapuló: amikor a jogszabály meghatározza, hogy kit kell képviselőnek
tekinteni (pl. kiskorú gyermek esetén a szülőt, Kft. esetén az ügyvezetőt)
- hatóság egyedi határozatán alapuló (pl. gyámhatóság által kirendelt gondnok)
- a felek eseti megállapodásán alapuló (meghatalmazás).

- Ki lehet a szerződő fél képviselője?

A szerződések tartalma

A szerződések tartalmát egyrészt a felek, másrészt a jogszabályok határozzák meg.

A szerződés létrejöttéhez a felek megállapodása szükséges a lényeges, valamint a

bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben.
- Lényeges kérdés: a szolgáltatás és ellenszolgáltatás meghatározása.
- Jellemzően lényegesnek minősített kérdés: a szerződés teljesítésének helye, ideje és
módja.

Nem kell külön megállapodni abban, amit a jogszabály rendez. De!

- Ha a törvény megengedi, akkor a felek a törvénytől eltérő megállapodást is köthetnek.
- A törvénytől abban az esetben nem lehet eltérni, ha a jogszabály kifejezetten így
rendelkezik. (pl. „… Ettől a rendelkezéstől a felek érvényesen nem térhetnek el.”)

- Mi határozza meg a szerződés tartalmát?

- Milyen kérdésekről kell megállapodniuk a szerződő feleknek?
- Eltérhetnek-e a szerződő felek a törvénytől?

3
2. A szerződések érvénytelensége

Amennyiben a szerződéses akaratban, vagy annak kifejezésében hiba keletkezik, az a

szerződés érvénytelenségét eredményezheti. Az érvénytelen szerződésre nem lehet
jogosultságot alapítani, illetve az ilyen szerződés teljesítését nem lehet kikövetelni.

- Mit jelent a szerződés érvénytelensége?

Előfordulhat, hogy az érvénytelenség csak a szerződés egy-egy rendelkezése tekintetében áll

fenn. Ezt nevezzük részleges érvénytelenségnek. Ilyenkor a szerződés – az érintett rész
kivételével – érvényes marad. Feltéve azonban, hogy a felek, az érvénytelen rész nélkül is
megkötötték volna szerződést.

- Mit jelent a szerződés részleges érvénytelensége?

Az érvénytelen szerződések kategóriái:

- Semmisség: súlyos hibát jelent. Semmiség miatti érvénytelenségre a törvényben

feljogosított személyek, vagy azok hivatkozhatnak, akiknek jogi érdeke fűződik hozzá.
A semmisség miatti érvénytelenségre bármikor lehet hivatkozni.

- Megtámadhatóság: kisebb hibát jelent. A szerződést csak a sérelmet szenvedett fél,

vagy az támadhatja meg, akinek jogi érdeke fűződik hozzá. A megtámadhatóság
határideje a szerződéskötéstől számított 1 év.

- Milyen kategóriái vannak az érvénytelen szerződéseknek?

Semmis az a szerződés, amely

- színlelt, azaz nincs szerződéskötési akarat, vagy más szerződést leplez,
- a jogszabály által meghatározott alakiság megsértésével jött létre (pl. nem foglalták
írásba, pedig a törvény írásbeli formát ír elő),
- tilos, azaz jogszabályba ütközik, vagy a jogszabály megkerülését szolgálja,
- nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközik,
- uzsorás jellegű, azaz a másik fél szerződéskötéskori helyzetének kihasználásával
feltűnően aránytalan előnyt tartalmaz a másik fél javára,
- jogszabályban rögzített fogyasztói jogokat korlátoz, azokról lemondat, vagy
alkalmazásukat kizárja,
- lehetetlen szolgáltatásra irányul.

Megtámadható az a szerződés, amely

- a szerződő fél tévedésbe ejtésével, megtévesztésével, jogellenes fenyegetésével jött
létre,
- a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között feltűnően nagy értékaránytalanságot
tartalmaz,
- tisztességtelen általános szerződési feltételt tartalmaz,

- Milyen okból lehet semmis, illetve megtámadható egy szerződés?

Az érvénytelenség lehetséges következményei:

4
 - az érvénytelenség okát a felek észreveszik, megszüntetik és ezáltal a szerződést
érvényessé teszik (pl. ha a törvény írásbeli formát írt elő, akkor utólag írásba
foglalják a szerződést),
- az érvénytelenség okát a bíróság szünteti meg és a szerződést érvényessé teszi,
- ha a szerződés nem tehető érvényessé, akkor a bíróság helyreállítja az eredeti
állapotot, azaz a szerződéskötés előtti helyzetet; mintha a felek nem is kötöttek volna
egymással szerződést.
- ha a szerződés nem tehető érvényessé, és az eredeti állapot sem állítható helyre, akkor
a bíróság elrendeli az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatások megtérítését.

- Milyen következményei lehetnek annak, ha egy szerződés érvénytelen?

3. Szerződések teljesítése

A szerződéseket úgy kell teljesíteni, hogy a szolgáltatás

- feleljen meg a szerződő felek akaratának,
- feleljen meg a jogszabályoknak,
- legyen rendeltetésszerű használatra alkalmas,
- feleljen meg a kötelezett által tett nyilvános kijelentéseknek (pl. reklámban közzétett
tulajdonságoknak).

Ha a szolgáltatáshoz dokumentáció tartozik (pl. Tájékoztató, Használati útmutató, Kezelési

utasítás, Minőségtanúsítvány, Jótállási jegy), akkor a szolgáltatás teljesítésekor azt is át kell
adni a jogosultnak.

A szerződő feleket a teljesítés során is együttműködési kötelezettség terheli. Ennek

megfelelően,
- ha a teljesítés valamilyen akadályba ütközik, akkor arról haladéktalanul értesíteni kell
a jogosultat,
- a jogosult haladéktalanul köteles meggyőződni arról, hogy a szolgáltatás
mennyiségileg és minőségileg megfelelő-e,
- ha valamelyik fél a teljesítéshez közreműködőt vesz igénybe, akkor felel annak
magatartásáért.

- Milyen követelményeknek kell megfelelnie a szolgáltatás teljesítésének?

A teljesítés feltételeit a felek maguk határozzák meg. Ezek közül a legfontosabb a teljesítés
helyének, idejének és módjának meghatározása.

A teljesítés helye lehet a jogosult, vagy a kötelezett lakóhelye, székhelye, vagy egy másik
helyszín.

A teljesítés idejét illetően megkülönböztetjük a határnapon és határidőben való teljesítést:

- Határnap: a szolgáltatást egy konkrétan meghatározott időpontban kell teljesíteni.
- Határidő: a szolgáltatást egy adott időtartamon belül bármikor lehet teljesíteni. (pl.
fizetési határidő, melyen belül a pénzfizetési kötelezettség bármikor teljesíthető.)

5
A teljesítés módja: ezeket a feltételeket jellemzően a jogszabályok határozzák meg (pl.
minőségi követelmények, csomagolás, stb.), de ha a feleknek ettől eltérő igényeik vannak,
akkor azt a szerződésben kell rögzíteni.

- Írjon példát a teljesítés helyére, idejére és módjára!

- Mi a különbség a határnapon és a határidőben történő teljesítés között?

4. Szerződésszegés

Fogalma: A szerződésszegés, a szerződésszerű teljesítés elmaradását jelenti.

A szerződésszegés következményei általában:

- a jogosult továbbra is követelheti a szerződésszerű teljesítést,
- az ellenszolgáltatás arányos része visszatartható,
- ha a jogosultnak a teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt, akkor a szerződéstől elállhat,
illetve felmondhatja azt,
- ha a szerződésszegés a másik félnek kárt okozott, akkor azt meg kell téríteni. Mentesül
a kötelezett a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén
kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem
volt elvárható, hogy ezt a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.

- Mit jelent a szerződésszegés, és milyen következményei lehetnek általában?

A szerződésszegés egyes esetei és következményei

Kötelezett késedelme: ha a kötelezett nem teljesíti a szolgáltatást az esedékesség időpontjában

(teljesítés napján, vagy teljesítés határidején belül). Jellemző következményei:
- szolgáltatás további követelése,
- kötbér, késedelemi kamat fizetése,
- érdekmúlás esetén elállás a szerződéstől.

- Mit jelent a kötelezett késedelme, és milyen jellemző következménye lehet?

Jogosult késedelme: ha a jogosult, a felajánlott teljesítést nem fogadja el. Következménye,

hogy a dolog őrzésének költségei, illetve a dolog feletti kárveszély átszáll a jogosultra.

- Mit jelent a jogosult késedelme, és milyen jellemző következménye lehet?

Hibás teljesítés: A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem

felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek.
Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte,
vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett. (Utóbbira szoktak utalni az
adásvételi szerződésekben a „megtekintett és megismert állapotban” formula használatával.)

- Mit jelent a hibás teljesítés?

Hibás teljesítés következményei (felelősség a hibás teljesítésért):

6
- Kellékszavatosság: ha hibás a teljesítés, akkor a jogosult kérheti a hibás dolog
kijavítását, kicserélését, árleszállítást, illetve elállhat a szerződéstől.
o Feltétele és határideje: a hibát haladéktalanul közölni kell a kötelezettel. A
szavatossági igény a teljesítésétől számított 1, fogyasztói szerződés esetén 2,
ingatlanra kötött szerződés esetén 5 éven belül elévül.
(Pl. Ha a használt autó hibájáról tudott az eladó, de elhallgatta a vevő elől, akkor
kellékszavatosság alapján felel a hibáért. Tehát köteles a vételárból visszaadni, vagy
tudomásul venni, ha a vevő eláll a szerződéstől.)

- Kellékszavatosság esetén mit kérhet a jogosult a kötelezettől, és mennyi időn belül?

- Termékszavatosság: a fogyasztási cikkek gyártóját/forgalmazóját terhelő felelősség.

Amennyiben termék nem felel meg a forgalomba hozatalakor hatályos minőségi
követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártói leírásában szereplő
tulajdonságokkal, akkor a jogosult kérheti a hibás dolog kijavítását vagy kicserélését.
o Feltétele és határideje: a hibát haladéktalanul közölni kell a kötelezettel. A
gyártót/forgalmazót a forgalomba-hozataltól számított 2 évig terheli a
termékszavatosság.
o Mentesülés a felelősség alól: ha a hiba a tudomány és technika állása szerint
nem volt felismerhető.
(Pl. Ha a betontégla a beépítés során darabokra törik, akkor az építőanyag kereskedő
köteles kicserélni.
Pl. Ha a porcelántál a gyártói leírás szerint mikrohullámú sütőben is használható, de
az első alkalommal kettétörik, akkor a kereskedő köteles kicserélni.)

- Termékszavatosság esetén mit kérhet a jogosult a kötelezettől és mennyi időn belül?

- Mikor mentesülhet a felelősség alól a termékszavatosságra kötelezett?

- Jótállás: a legszigorúbb felelősséget jelenti a hibátlan teljesítésért. A jótállási

kötelezettség általában jogszabályon alapul, azaz a jogszabály meghatározza, hogy
mely termékek körében és mennyi ideig kell helytállni a teljesítés hibátlanságáért.
Ugyanakkor lehetőség van arra is, hogy a kötelezett – jogszabályi kötelezettség
hiányában – önként vállaljon jótállást valamely termékre. Ennek jellemző oka, hogy
így erősítheti a vevők bizalmát. Jótállás keretében a jogosult ugyanazokat a jogokat
érvényesítheti a kötelezettel szemben, mint a kellékszavatosság esetén, azaz kérhet
kijavítást, kicserélést, árleszállítást és elállhat a szerződéstől.
o Feltétele és határideje: a hibát haladéktalanul közölni kell a kötelezettel. A
jótállási igény a szerződésben, vagy a jogszabályban meghatározott határidőn
belül érvényesíthető. (pl. új műszaki cikkek eladása esetén 12, tartós cikkek
esetén a 24 hónap, építési munka esetén 10 év)
o Mentesülés a felelősség alól: a kötelezett csak akkor mentesül a felelősség alól,
ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. (Másként
fogalmazva, ha bizonyítja, hogy a dolgot a jogosult tette tönkre.)
(Pl. A kereskedő 2 évig felel azért, hogy az általa eladott új gépjármű nem hibásodik
meg. Ha mégis, akkor a kereskedő viseli a javítás költségét.)

- Jótállás esetén mit kérhet a jogosult a kötelezettől és mennyi időn belül?

- Mikor mentesülhet a felelősség alól a jótállásra kötelezett?

7
 - Kárfelelősség: ha a hibás teljesítés miatt a jogosultnak kára is keletkezett, akkor azt
meg kell téríteni.

Jogszerzés akadálya (jogszavatosság): ha a jogszerzést egy harmadik személy joga

akadályozza. (Pl. az ingatlanvásárlást a bank javára bejegyzett jelzálogjog, perindítás, vagy
valakinek a használati jog akadályozza.) Azt, hogy ilyen körülmény nem áll fenn, az
adásvételi szerződésekben a „per-, teher- és igénymentes” formula használatával szokták
kifejezni.

Jellemző következmény: a kötelezettet felszólítják az akadály elhárítására (pl. az ingatlan

tehermentessé tételére), vagy megfelelő biztosíték adására. Ha az akadály nem hárul el, akkor
a jogosult elállhat a szerződéstől és kártérítést követelhet.

- Mit jelent a jogszavatosság és mi a jellemző következménye?

Teljesítés lehetetlenné válása (meghiúsulás): ha a teljesítés lehetetlenné válik, akkor a

szerződés megszűnik. Jellemző következménye:
- A lehetetlenné válásért felelős személy kártérítést fizet a másik félnek. (Pl. A fuvarozó
cég járműve tönkremegy, és emiatt nem tudja teljesíteni az elvállalt fuvart. Ilyenkor
meg kell téríteni a megrendelő kárát, ami a fuvarozás elmaradása, késedelme, vagy
más fuvarozó megbízása miatti többletköltségként merült fel.)
- Ha egyik fél sem felelős a lehetetlenné válásért, akkor a már teljesített szolgáltatásért
jár az ellenszolgáltatás. (Pl. Az építőipari céget megbízzák egy épület felújításával, de
az épület, a felújítás ideje alatt, egy földrengés következtében megsemmisül. A
vállalkozó jogosult az addig elvégzett munka ellenértékére.)

- Mi a jellemző következménye a teljesítés lehetetlenné válásának?

5. A szerződés megerősítése

A szerződés megerősítése a szerződési akarat komolyságát hivatott bizonyítani. A szerződést

megerősítő fél valamilyen többlet-kötelezettséget vállal arra az esetre, ha a szerződéskötéskor
adott szavát nem tartaná.

Foglaló

Pénzfizetéssel járó szerződések esetén alkalmazzák, tipikusan az adásvételi szerződéseknél.

Ha a felek teljesítik a szerződést, akkor a foglalóként adott pénz a vételárba beszámít. Ha a

szerződés meghiúsul, akkor az adott foglaló elveszik, illetve a kapott foglalót kétszeresen kell
visszaadni – attól függően, hogy melyik fél felelős a meghiúsulásért. Ha egyik sem felelős a
meghiúsulásért, vagy mindkettő, akkor a foglalóként adott pénz visszajár.

- Mi lesz a foglaló sorsa, ha valamelyik fél miatt meghiúsul a szerződés?

Kötbér

Az egyik fél meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezi magát a szerződésszegés esetére.

8
A gyakorlatban a vállalkozási szerződésekre jellemző, a teljesítés késedelme, vagy
elmaradása, vagy a hibás teljesítés esetére. (pl. a vállalkozó napi 10.000 Ft-ot fizet a
megrendelőnek, ha nem végzi el időben az építési munkát)

- Írjon példát a kötbérfizetési kötelezettségre!

Jogvesztés kikötése

A felek írásban megállapodhatnak abban, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít

valamely jogot, vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné. (pl. elveszik a
bankbetét kamata, ha az ügyfél, a futamidő előtt felbontja a lekötését)

- Írjon példát a jogvesztés kikötésére!

6. Szerződésmódosítás és változás a felek személyében

A szerződések, a szerződéskötésre vonatkozó szabályok szerint módosíthatók, azaz a

módosítás jellemzően a felek közös megegyezését igényli.

Kivételesen egyoldalú szerződésmódosítás is előfordulhat, ha ezt a jogszabály, vagy a felek

előzetes megállapodása megengedi. A tartós szerződéseket a bíróság is módosíthatja az egyik
fél kérelmére akkor, ha szerződéskötés időpontjában előre nem látható váratlan körülmény állt
be, és emiatt az eredeti feltételek szerinti teljesítés a szerződő fél lényeges jogi érdekeit
sértené.

- Milyen esetben módosítható egyoldalúan a szerződés?

Előfordulhat, hogy a szerződés teljesítése során a szerződő felek személye változik. Ennek
esetei:

- Engedményezés: A jogosult (engedményező) átruházza a kötelezettel szembeni

pénzkövetelését egy harmadik személyre (engedményesre). Az engedményezésről a
kötelezettet értesíteni kell, aki így már nem jogosult, hanem az engedményes felé
köteles megfizetni a tartozását.

- Tartozásátvállalás: A kötelezett helyett egy harmadik személy teljesít a jogosultnak. A

tartozásátvállaláshoz az érintettek – tehát a jogosult, a kötelezett és a tartozásátvállaló
– háromoldalú megállapodása szüksége. A jogosult beleegyezése azért szükséges,
mert lehet, hogy a tartozásátvállaló nem olyan fizetőképes, mint az eredeti kötelezett,
és emiatt romlana a megtérülés esélye.
Ha a jogosult nem járul hozzá az átvállaláshoz, akkor a megállapodás csak a kötelezett
és a harmadik személy között jön létre. Ezt „tartozáselvállalás”-nak nevezzük,
melyben a tartozáselvállalónak olyan helyzetbe kell hoznia a kötelezettet, hogy a
lejáratkor teljesíteni tudjon.

- Milyen változást jelent a szerződésben az engedményezés?

- Mi a különbség a tartozásátvállalás és a tartozáselvállalás között?

9
7. Szerződések megszűnése

A szerződések megszűnésének jellemző esete a szerződés teljesítése.

A szerződés azonban megszűnhet a teljesítés közben, illetve a teljesítés megkezdése előtt is.
Ez bekövetkezhet a szerződő felek közös akaratából (megszüntetés, felbontás), vagy
valamelyik fél egyoldalú nyilatkozata alapján (felmondás, elállás).

Közös akarat (megállapodás) esetei:

- Megszüntetés: a szerződés a jövőre nézve szűnik meg, a felek további szolgáltatással

már nem tartoznak egymásnak, a teljesített szolgáltatások tekintetében pedig
elszámolnak. (Pl. A felek a könyvelésre kötött megbízási szerződést közös
megegyezéssel, május 31-ével megszüntetik. A könyvelő cég május 31-ig elvégzi a
könyvelést, elkészíti a bevallásokat és ezzel a nappal átadja az iratokat, míg a megbízó
májusig fizeti a könyvelési díjat.)

- Felbontás: a szerződés a szerződéskötés időpontjára visszamenőlegesen szűnik meg, a

teljesített szolgáltatások visszajárnak, és ezzel helyreáll az eredeti állapot. (Pl.
Adásvételi szerződés felbontása esetén az eladott dolgot és a vételárat is visszaadják.)

Szerződés egyoldalú megszüntetésének esetei:

- Felmondás: a szerződés a jövőre nézve szűnik meg, a felek további szolgáltatással már
nem tartoznak egymásnak, a teljesített szolgáltatások tekintetében pedig elszámolnak.
Felmondás esetére gyakori a felmondási idő kikötése, amely alatt még mindkét fél
teljesíti a szerződéses kötelezettségét. (Pl. A bérbeadó felmondja a lakásbérleti
szerződést. A szerződés a felmondási idő utolsó napjával szűnik meg, mely időpontig a
bérlő jogosult a lakást használni, a bérbeadót pedig megilleti a bérleti díj.) Ha nincs
felmondási idő, akkor azonnali hatályú felmondásról beszélünk.

- Elállás: a szerződés a szerződéskötés időpontjára visszamenőlegesen szűnik meg, a

teljesített szolgáltatások visszajárnak. Az elállási jog gyakorlása bánatpénz fizetéséhez
köthető. (Pl. A vevő eláll az adásvételi szerződéstől, de a vételár X %-a az eladót,
bánatpénz címén így is megilleti.)

- Mi a különbség a szerződés megszüntetése és a felmondás között?

- Mi a különbség a szerződés felbontása és az elállás között?
- Milyen következmény fűződhet a felmondáshoz és az elálláshoz?

8. Tulajdonjog átruházására irányuló szerződések

Adásvételi szerződés

Alanyai: eladó és vevő

Szolgáltatás: tulajdonjog átruházása
Ellenszolgáltatás: vételár

10
Az eladó köteles a dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni és a dolgot átadni, a vevő pedig
köteles a vételárat kifizetni és a dolgot átvenni. Ingatlanok esetében a szerződést írásba kell
foglalni.

- Kik az adásvételi szerződés alanyai, és mire vállalnak kötelezettséget?

A szerződés főbb tartalmi elemei:

- Felek megállapodnak abban, hogy az eladó eladja, a vevő pedig megveszi a dolgot.
- Eladó tájékoztatja a vevőt a dolog fizikai és jogi tulajdonságairól.
o Fizikai tulajdonság: a dolog állapotára, használatra vonatkozó tájékoztatás.
Ingatlanok esetén az eladó un. energetikai tanúsítványt köteles készíttetni,
mely az ingatlan műszaki állapotára, energiafelhasználásának hatékonyságára
tartalmaz megállapításokat.
o Jogi tulajdonság: a dolog per-, teher- és igénymentessége. Ha valamelyik
mentesség nem áll fenn, akkor arról tájékoztatni kell a vevőt. Ha valamilyen
körülmény a tulajdonszerzést akadályozza, úgy ezt az akadályt el kell hárítani.
- Felek megállapodnak a vételárban, a fizetési határidőben és a fizetési módban.
- Felek megállapodnak a dolog birtokbavételének időpontjában és módjában.
- Felek megállapodnak a tulajdonjog átszállás időpontjában.
o A tulajdonjog átszállhat a vevőre a szerződéskötéskor.
o A tulajdonjog átszállhat a szerződéskötést követő időpontban is, legkésőbb
azonban a vételár teljes kifizetésekor (tulajdonjog fenntartás).
- Felek megállapodnak a költségek viseléséről.
o Eladó költségei: a dolog jogi rendezésének (pl. ingatlan-nyilvántartási állapot
rendezésének) költségei, átadás költségei, energiatanúsítvány díja, stb.
o Vevő költségei: átvétel költségei, szerződéskötés költségei (ügyvédi,
közjegyzői munkadíj), tulajdonszerzés költségei (illeték), nyilvántartásba vétel
költségei (földhivatali szolgáltatási díj).

A szerződés jellemző biztosítéka a foglaló, melyet a vevő ad az eladónak a szerződés

megkötésekor. Ennek összege megállapodás kérdése, de a jellemző mérték a vételár 10 %-a.

- Nevezze meg az adásvételi szerződés főbb tartalmi elemeit!

Elővásárlási jog

Alapulhat szerződésen, vagy jogszabályon. (Pl. ha a közös tulajdonban lévő ingatlanban

valamelyik tulajdonostárs eladja a saját részét, úgy arra a többi tulajdonostársnak
elővásárlási joga van.)

Elővásárlási jog gyakorlása:

- az eladó, a kapott vételi ajánlatot teljes terjedelmében közli az elővásárlásra
jogosulttal,
- ha az elővásárlásra jogosult az ajánlatot elfogadja, úgy a szerződés az eladó és az
elővásárlásra jogosult között jön létre,
- ha az elővásárlásra jogosult az ajánlatot nem fogadja el, illetve kellő időben nem tesz
nyilatkozatot, úgy a szerződés az eladó és az ajánlattevő között jön létre.

11
Termőföldek adásvételekor figyelembe kell venni, hogy a törvény nagyon sok személynek
biztosít elővásárlási jogot, ezért a kapott vételi ajánlatot nyilvánosan is ki kell függeszteni az
önkormányzatok hirdetőtábláján.

- Hogyan gyakorolható az elővásárlási jog?

Ajándékozási szerződés (ingyenes tulajdonszerzés)

Alanyai: ajándékozó és ajándékozott

Szolgáltatás: tulajdonjog átruházása
Ellenszolgáltatás: -

Az ajándékozó valamely dolog tulajdonjogát ellenszolgáltatás nélkül ruházza át az

ajándékozottra. Ritkán, de előfordulhat, hogy a nagyobb értékű ajándékot az ajándékozó
visszakövetelheti. Ennek esetei:
- ha a szerződéskötés után bekövetkezett okból, a létfenntartásához szükségessé válik az
ajándék,
- az ajándékozott súlyos jogsértést követ el az ajándékozó, vagy hozzátartozója
sérelmére,
- az a feltevés, amelyre tekintettel az ajándékozás történt, utóbb véglegesen meghiúsul.

- Mondjon példát arra, amikor az ajándék visszakövetelhető!

9. Vállalkozási típusú szerződések

Vállalkozási szerződés

Alanyai: megrendelő és vállalkozó

Szolgáltatás: olyan munkavégzés, melynek eredményeként valamilyen fizikai, vagy szellemi
alkotás (mű) jön létre (eredménnyel járó munkavégzés)
Ellenszolgáltatás: vállalkozói díj

A vállalkozó valamely tevékenységgel elérhető eredmény (mű) megvalósítására, a

megrendelő pedig a mű átvételére és díj fizetésére köteles. A vállalkozói tevékenység tárgya
lehet tervezés, szerelés, építés, kivitelezés, javítás, karbantartás, üzemeltetés, szervízelés,
kutatás, utazás, mezőgazdasági tevékenység, közszolgáltatás.

A vállalkozói díj az anyagköltséget és a munkadíjat foglalja magába. Általában utólag

fizetendő, de nagyobb értékű munkák esetén jellemző az előlegfizetés.

A megrendelő oldaláról a szerződés jellemző biztosítéka a kötbér, mely a vállalkozót terheli

akkor, ha nem, vagy késedelmesen, vagy nem szerződésszerűen teljesít. A vállalkozó
oldaláról a legnagyobb kockázati tényező a megrendelő fizetőképessége. E kockázat
mérséklése érdekében – a nagyobb értékű vállalkozási szerződéseknél – bankgaranciát kérnek
biztosítékként. Ennek lényege, ha a vállalkozó szerződésszerűen teljesít, de a megrendelő nem
tudja kifizetni a számlát, akkor azt a bank fizeti ki helyette. Ezzel a megrendelő és a bank
közötti kapcsolat kölcsönné alakul át.

12
 - Soroljon fel olyan tevékenységeket, melyeket jellemzően vállalkozási szerződés
alapján végeznek!
- Milyen tételekből tevődik össze a vállalkozói díj és jellemzően hogyan fizetendő?
- Melyek a vállalkozási szerződés jellemző biztosítékai?

10. Megbízási típusú szerződések

Megbízási szerződés

Alanyai: megbízó és megbízott

Szolgáltatás: valamilyen feladat ellátása
Ellenszolgáltatás: megbízási díj

A megbízott köteles a megbízó által rábízott feladatot ellátni. (Pl. A könyvelőirodát

megbízzák a cég könyvelési feladatainak ellátásával.) A vállalkozási szerződéstől az
különbözteti meg a megbízást, hogy míg a vállalkozásnál a munkavégzésnek mindig van
valamilyen tárgyiasult eredménye, addig a megbízás eredménytől független munkavégzést
jelent.

A megbízás lehet ingyenes és díjazáshoz kötött egyaránt. A megbízás gyakran együtt jár a
megbízó képviseletével is. Ha a képviseleti jog bizonyítására okiratot állítanak ki, azt
„meghatalmazás”-nak nevezzük.

- Miben különbözik a vállalkozási és a megbízási szerződés keretében történő

munkavégzés.
- Mit bizonyít a meghatalmazás?

Bizományi szerződés

A megbízási szerződés különleges típusa, melyben a bizományos (megbízott) a megbízó

javára, de a saját nevében adásvételi szerződést köt. (pl. a megbízó javára beszerez vagy elad
valamilyen ingóságot)

Eladási bizomány esetén meghatározható az az összeg, amely alatt a bizományos nem adhatja
el a dolgot (alsó limitár), vételi bizomány esetén meghatározható az az összeg, amely felett a
bizományos nem vásárolhat (felső limitár). Sikeres adásvétel esetén a bizományos elszámol a
megbízó felé.

A bizomány lehet ingyenes és díjazáshoz kötött egyaránt. Ha a felek díjazásban állapodnak

meg, akkor az jellemzően a dolog értékének meghatározott százaléka.

- Mi a különbség az eladási és a vételi bizomány között?

11. Használati típusú szerződések

Bérleti szerződés

Alanyai: bérbeadó és bérlő

13
Szolgáltatás: valamely dolog (bérlemény) használati jogának időleges biztosítása
Ellenszolgáltatás: bérleti díj

A bérbeadó köteles a dolgot (bérleményt) időlegesen a bérlő használatába átengedni, a bérlő

pedig köteles bérleti díjat fizetni.

A szerződés főbb tartalmi elemei:

- Felek megállapodnak abban, hogy a bérbeadó bérbe adja, a bérlő pedig bérbe veszi a
bérleményt.
- Felek megállapodnak a bérlet időtartamában, mely lehet:
o Határozott idejű – a felek megjelölik a jogviszony kezdetét és végét,
o Határozatlan idejű – a felek csak a jogviszony kezdetét jelölik meg.
- Bérbeadó tájékoztatja a bérlőt a bérlemény jogi és fizikai tulajdonságairól.
- Felek megállapodnak a bérleti díjban, a fizetési határidőben és a fizetési módban.
- Felek megállapodnak a bérlemény birtokbavételének időpontjában és módjában.
- Felek megállapodnak a költségek viseléséről.
o Bérlő költségei jellemzően: a működtetés költségei (rezsi) és a bérlemény
fenntartásával járó kisebb költségek
o Bérbeadó költségei jellemzően: az állagfenntartás, javítás, felújítás költségei,
közterhek viselése.
- Felek megállapodnak a használati jog terjedelmében (mire és hogyan használhatja a
bérlő a bérleményt, átalakíthatja-e, másnak biztosíthat-e használati jogot, vagy
befogadhat-e más személyeket a bérleménybe)
- Felek megállapodnak a szerződés megszűnésének egyes szabályairól. Pl.
o határozatlan idejű bérlet esetén a felmondási időről,
o a bérlemény visszaadásának módjáról,
o az elszámolás szabályairól (pl. bérlő értéknövelő beruházásainak elszámolása,
óvadék elszámolása).

A bérbeadó pénzbeli biztosítékot (óvadékot) kérhet a bérlőtől arra az esetre, ha a tartozását

nem fizetné ki. Lakások bérbeadásánál egy-két havi bérleti díjnak megfelelő biztosíték a
jellemző. További biztosíték, hogy a bérlőnek a bérleményben lévő vagyontárgyain törvényes
zálogjog keletkezik a bérbeadó javára, a bérlő tartozásának erejéig.

Albérlet: Akkor beszélhetünk róla, ha a bérlő maga is jogosult a bérleményt, vagy annak egy
részét más személy használatába adni.

- Melyek a bérleti szerződés főbb tartalmi elemei?

- Mit jelent az albérlet?

Haszonbérleti szerződés

A bérbeadó termőföldet, vagy más hasznot hajtó dolgot (pl. vendéglátó-ipari, vagy
szórakoztatóipari egység) ad bérbe. A haszonszerzés lehetősége jellemzően azzal jár együtt,
hogy a bérbeadó magasabb bérleti díjat, és több költségátvállalást kér a bérlőtől.

- Miben különbözik a haszonbérlet a normál bérlettől?

Haszonkölcsön szerződés
(ingyenes használat)

14
Alanyai: Kölcsönadó és kölcsönvevő
Szolgáltatás: dolog használati jogának biztosítása
Ellenszolgáltatás: -

A kölcsönadó valamely dolog használati jogát ellenszolgáltatás nélkül biztosítja a

kölcsönvevőnek. (szívességi használat)

- Miben különbözik a haszonkölcsön a bérlettől?

12. Pénzügyi szerződések

Hitelszerződés

Alanyai: hitelező és adós

Szolgáltatás: a hitelező meghatározott összegű hitelkeretet tart rendelkezésre, és annak erejéig
az adós kérése szerint hitelműveletet végez. (pl. bankkölcsönt ad, kezességet vagy garanciát
vállal) Hitelező alatt a bank értendő, mert a hitelezési tevékenységre csak a bankok
jogosultak.
Ellenszolgáltatás: rendelkezésre tartási díj. Amennyiben a hitelkeret terhére hitelműveletet
végez a bank, úgy az annak megfelelő ellenszolgáltatás jár. (pl. bankkölcsön után kamat)

- Mit vállal a hitelszerződéssel a hitelező?

Kölcsönszerződés

Alanyai: hitelező és adós

Szolgáltatás: a hitelező meghatározott pénzösszeget fizet az adósnak, aki azt, a futamidő alatt
köteles visszafizetni.
Ellenszolgáltatás: kamat

A szerződésnek létezik ingyenes változata is, mely esetben az adós nem fizet kamatot. Ezt
szívességi kölcsönnek nevezzük.

- Mire köteles a kölcsönszerződés adósa?

- Mi a szívességi kölcsön?

Betétszerződés

Alanyai: betétes és bank

Szolgáltatás: a betétes a bank számára meghatározott pénzösszeget fizet („lekötés”), melyet a
bank a futamidő végén köteles visszafizetni.
Ellenszolgáltatás: kamat

A szerződéshez jellemzően kapcsolódó biztosíték a jogvesztés kikötése. Ez azt jelenti, ha a

betétes a futamidő eltelte előtt kéri a visszafizetést, akkor elveszti jogosultságát a betéti
kamatra.

- Mi a következménye annak, ha a betétes a futamidő vége előtt visszafizetést kér?

15
Folyószámla szerződés

A tartós jogi kapcsolatban álló személyek, az egymással szembeni pénzköveteléseiket

egységes számlán tartják nyilván és számolják el. A felek rendszeresen (pl. havonta,
negyedévente) értesítik egymást arról, hogy aktuálisan melyikük és mennyivel tartozik a
másiknak.

- Kik között, és milyen céllal jön létre a folyószámla szerződés?

Fizetésiszámla-szerződés (bankszámla-szerződés)

Alanyai: számlavezető és számlatulajdonos

Szolgáltatás: folyószámla nyitása és vezetése pénzforgalom lebonyolítása céljából
Ellenszolgáltatás: számlavezetési díj

A fizetési számla feletti rendelkezésre a számlatulajdonos és az általa bejelentett személyek

jogosultak.

- Ki rendelkezhet a bankszámla felett?

Fizetési megbízási szerződés

Alanyai: megbízó és megbízott

Szolgáltatás: a megbízott, a megbízó rendelkezése szerint meghatározott pénzösszeget fizet a
kedvezményezettnek
Ellenszolgáltatás: megbízási díj

A jogviszony jellemző alanya a posta, ahol a bankszámlával nem rendelkező személyek

„adnak fel” fizetési megbízást.
- „Sárga csekkek” esetén (pl. közüzemi díjak befizetése) jellemzően a kedvezményezett
(pl. a közüzemi vállalat) fizeti a megbízási díjat a postának. Ezt utóbb áthárítja a
fogyasztóra úgy, hogy magasabb működési költséget (alapdíjat) határoz meg vele
szemben.
- „Piros csekkek” esetén a feladó fizeti a megbízási díjat a csekk feladásakor.

- Ki és hogyan fizeti meg a fizetési megbízás díját?

13. Biztosítéki szerződések

Kezességi szerződés

Alanyai: jogosult, kötelezett és kezes

A kezes vállalja, amennyiben a kötelezett nem teljesítené a szerződést, akkor azt ő fogja
helyette teljesíteni. Ha a kezes teljesít, akkor a jogosult helyébe lép, tehát a kötelezett innentől
kezdve a kezesnek köteles teljesíteni.

16
A szerződés abban különbözik a tartozásátvállalástól/elvállalástól, hogy a kezes már a
kezdetektől fogva a teljesítés biztosítéka, míg a tartozásátvállaló/elvállaló csak utólag „lép
be”, és teljesít a kötelezett helyett.

A kezesség típusai:
- egyszerű kezesség: a jogosult először a kötelezettől kéri a teljesítést, és csak ennek
eredménytelensége esetén fordulhat a kezeshez,
- készfizető kezesség: a jogosult nem köteles a sorrend betartására, hanem rögtön a
kezestől is kérheti a teljesítését.

- Mi a különbség a kezesség és a tartozásátvállalás/elvállalás között?

- Mi a különbség az egyszerű és a készfizető kezesség között?

Biztosítási szerződés

Alanyai: biztosító és biztosított

Szolgáltatás: fedezet nyújtása a biztosítási szerződésben meghatározott kockázatra, és a
biztosítási esemény bekövetkeztekor a szerződésben meghatározott szolgáltatás teljesítése.
Ellenszolgáltatás: díjfizetés

A biztosítás két alaptípusa:

- kárbiztosítás: a biztosított kárának a szerződésben meghatározott módon és mértékben
történő megtérítése, illetve ezzel összefüggésben más szolgáltatás nyújtása,
- összegbiztosítás: a biztosítási esemény bekövetkeztekor a szerződésben meghatározott
összeg megfizetése

Biztosítási esemény: egy jövőbeni esemény, melynek bekövetkezése, vagy a bekövetkezés

időpontja bizonytalan.
Kockázatviselés kezdete: a biztosító kockázatviselésének kezdete a szerződésben
meghatározott időpont, ilyen hiányában a szerződéskötés időpontja.

Biztosítási esemény lehet:

- vagyoni károsodás (kárbiztosítás)
- károkozás más személynek (felelősségbiztosítás)
- haláleset, vagy meghatározott életkor elérése (életbiztosítás)
- baleset (balesetbiztosítás)
- megbetegedés (egészségbiztosítás)

A biztosítási díj fizetése lehet egyösszegű (pl. turisták betegség, baleset és

poggyászbiztosítása), vagy rendszeres (pl. gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása)

- Nevezzen meg biztosítás fajtákat, a hozzájuk tartozó biztosítási eseménnyel együtt!

- Miként fizethető a biztosítási díj?

14. A polgári jogi felelősség, felelősség a szerződésen kívül okozott károkért

A polgári jogi felelősség szempontjából két esetkört különböztetünk meg:

- felelősség a szerződés érvényes létrejöttéért és megfelelő teljesítéséért,
- felelősség a szerződés nélkül keletkezett kötelezettségek teljesítéséért.

17
Utóbbira magyarázat, hogy két személy között abban az esetben is létrejöhet polgári jogi
kapcsolat, ha egymással nincsenek szerződéses kapcsolatban. Ennek klasszikus esete a
szerződésen kívüli (értsd: szerződés nélküli) károkozás.

A szerződésen kívüli károkozással kártérítési jogviszony keletkezik a károkozó és a károsult

között, melynek lényege, hogy a károkozó felelősséggel tartozik tettéért, és köteles
megtéríteni a kárt.

A polgári jogi felelősség általános szabálya: Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt
megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.

- Kik az alanyai a kártérítési jogviszonynak?

- Mi a polgári jogi felelősség általános szabálya?

Minden károkozás jogellenes, kivéve, ha a kárt

- a károsult beleegyezésével,
- jogos védelmi helyzetben (azaz jogtalan támadás elhárítása érdekében),
- szükséghelyzetben (élet, testi épség, vagy a vagyon védelme érdekében),
- jogszabály által megengedett magatartással
okozták. Ilyen esetben a vétlen károsult nem kártérítést, hanem kártalanítást kap, a
jogszabályban, vagy szerződésben előírt módon.

A károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni. Ebbe nem csak a károsult vagyonában
bekövetkezett értékcsökkenés, hanem az elmaradt vagyoni előny és a kár miatti egyéb
költségek is beleértendők.

A károsult nem nézheti tétlenül a kár bekövetkezését. A törvény kármegelőzési, kárelhárítási

és kárenyhítési kötelezettséget ír elő számára. Az ennek elmulasztása miatt keletkezett kárt a
károkozó nem köteles megtéríteni.

A kártérítés jellemző módja a pénzfizetés, de ha a körülmények indokolják, akkor

természetbeni megtérítés (pl. a megrongált dolog megjavítsa), illetve havi járadékszerű
kártérítés is lehetséges (pl. jövedelempótlás céljából).

- Mi a különbség a kártérítés és a kártalanítás között?

- Mit jelent a teljes kártérítési kötelezettség?
- Milyen kötelezettsége van a károsultnak?
- Milyen módon teljesíthető a kártérítés?

A szerződésen kívüli károkozásnak vannak olyan különös esetei, amikor a károkozóra

szigorúbb felelősségi szabályok vonatkoznak, vagy a kárt nem a tényleges károkozó köteles
megtéríteni.

- Veszélyes üzem (fokozott veszéllyel járó tevékenység) esetén a károkozó csak akkor
mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a tevékenységi körén kívül eső
elháríthatatlan ok idézte elő.
- Az alkalmazott által az ügyfélnek okozott kárért a munkáltató felelős. Később ennek a
kárnak egy részét a munkáltató, a munkajogi szabályok szerint átháríthatja a
dolgozóra.

18
 - A közhatalom gyakorlója abban az esetben felel a közhatalom gyakorlásával, vagy
annak elmulasztásával okozott kárért, ha a kár, a törvényben biztosított jogorvoslati
lehetőségekkel nem volt elhárítható.

- Soroljon fel olyan eseteket, amikor az általánoshoz képest szigorúbb felelősségi

szabályok érvényesülnek!

15. Az elévülés és a jogalap nélküli gazdagodás

Elévülés

A polgári jog egyik alapelve, hogy a szerződésből, vagy más polgári jogi kapcsolatból (pl.
károkozásból) eredő igényeket – ha a másik fél nem teljesíti – bírósági úton ki lehet
kényszeríteni. Egy bizonyos idő elteltével azonban ez a lehetőség megszűnik. Ezt hívjuk
elévülésnek.

Az elévült követeléseket bírósági úton nem lehet érvényesíteni. Az általános elévülési idő öt
év, de jogszabály vagy a felek ennél rövidebb időt is meghatározhatnak.

- Mit jelent az elévülés és mennyi az általános elévülési idő?

Az elévülés kezdete az az időpont, amikor a követelés esedékessé vált. (pl. amikor a számla
fizetési határideje lejárt, vagy a káresemény bekövetkezett)

Az elévülést megszakító cselekmények, melyekkel az elévülési idő újból kezdődik:

- bírósági eljárás kezdeményezése,
- kötelezett elismerő nyilatkozata,
- felek egyezsége.

Elévülés nyugvásáról beszélünk, ha a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni az

igényét. Ilyenkor, az akadály megszűnésétől számított egy évig ezt akkor is megteheti, ha az
elévülési idő már eltelt.

Az elévült követelést
- a kötelezett önként bármikor teljesítheti, illetve
- a jogosult, a kötelezett felé fennálló tartozásába beszámíthatja.

- Mikor kezdődik az elévülés?

- Milyen események szakítják meg az elévülést és mi ennek a következménye?
- Mikor beszélünk az elévülés nyugvásáról és mi ennek a következménye?
- Teljesíthető-e az elévült követelés?

Jogalap nélküli gazdagodás

Aki másnak a rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt visszatéríteni.

Nem köteles a visszatérítésre, ha az előnytől már a visszakövetelés előtt elesett, kivéve, ha

rosszhiszemű volt, azaz tudta, hogy vissza kell majd adnia a dolgot.

19
- Mit jelent a jogalap nélküli gazdagodás?
- Vissza kell-e téríteni a joglap nélküli gazdagodást?

20