Nemzetközi Magánjog/Drept

Internațional Privat

2557.-2663. Cikkek
 Lényege: az alkalmazandó jog és joghatóság
meghatározása olyan jogviszonyok esetén, amelyek
több országhoz kapcsolódnak.

(kolliziós jognak is nevezzük)

A nemzetközi magánjog és a felek döntési szabadsága

A nemzetközi magánjog kogens és diszpozitív szabályokat

tartalmaz

Ha diszpozitív, akkor a felek akaratának pótlását szolgálja.

 Jogforrások
• Polgári Törvénykönyv
• 105/1992. törvény
• EU-s jog (az EU területén)
 Külföldön szerzett jogok
A külföldön szerzett jogok érvényesek a
román jog szerint is, kivéve ha vétnek a
közrendnek.
Személyekre vonatkozó szabályok
• Természetes személyek: a személyi jogokat az állampolgárság
országának joga határozza meg

• Jogi személyek: annak az országnak jogi fennhatósága alá tartozik

ahol megalakult, ahol a székhelye van.
Ha több országban van székhelye a jogi személynek, akkor a
tényleges székhely határozza meg a joghatóságot. Ez azt jelenti,
hogy azon ország joga alkalmazandó, ahol a jogi személy
ügyvezetése működik.
 A név
A személy nevét a nemzeti joga/állampolgársága határozza
meg.

A névhez való jogot a törvény védi !

(ECHR: 8. Cikk, 7. Cikk Alapjogok Európai Chartája)

 Jogi személyek
• A jogi személy jogi státusát a nemzeti jog határozza meg.

• A fiók-szervezet (sucursală) a jogi személy nemzeti joga alá

tartozik. Ez azt jelenti, hogy RO területén müködő fiokszervezet a
külföldi anyavállalat országának joga alá tartozik, viszont romániai
tevékenysége során be kell tartsa a román törvényeket.

• A leány-szervezet (filială) azon külföldi ország joga alá tartozik, ahol

be van jegyezve.
 Külföldi jogi személyek elismerése
Romániában
A külföldön létrejött gazdálkodó jogi személyek
teljes-körű elismerésnek örvendnek Romániában.

A külföldön bejegyzett non-profit szervezetek elismerése előzetes

kormányengedéllyel, bírósági határozattal történik.
 Az elismert jogi személy
Rendelkezik mindazon jogokkal és kötelezettségekkel,
amit külföldi alapító okirata meghatároz.

Viszont: a román jogszabályoknak megfelelően kell

végezze tevékenységét Románia területén !
 Dolgokra vonatkozó szabályok
A dologi jogok azon ország szabályai szerint léteznek és
gyakorolhatók, ahol a dolog található (lex rei sitae).

Cégvagyon: azon ország joghatálya alá tartozik, amelyhez legjobban

kötődik

Visszakövetelés esetén (lopás, illegális export): a tulajdonos

választhat azon ország joga között ahonnan eltűnt a dolog, vagy
ahol a dolog található.
 Ingóságok
• Ingóságokra vonatkozó tranzakciók: azon ország joga, ahol a jogi
aktus (szerződés) létrejött. Pl. üzleti adásvétel, leasing esetén

• Fuvarozásban levő dolgok:

Alapszabály, hogy annak az országnak a joghatósága érvényesül ahol
feladták a dolgot. Kivéve ha: a felek másként határoztak.

Postai szolgáltatás?
 Folytatás
• Fuvarozási eszközök: közúti és vasúti fuvarozás esetén, azon
ország joga ahol be lett jegyezve a fuvarozó cég
• Értékpapírok: a kibocsátó intézmény nemzeti joga
• Szellemi tulajdonjogok: a levédés, nyilvánosságra-hozatal
országának joga
 Jogi aktusok
• Az alkalmazandó jogot a felek szabadon meghatározhatják, erről
kifejezetten kell rendelkezzenek, vagy következzen a
körülményekből.

• Ez utólag is módosítható
 Ha nem rendelkeztek a felek:

Azon ország joga, amelyhez legjobban kapcsolódik a jogviszony

(a). Ha ez nem állapítható meg, akkor az a hely ahol a jogviszony
létrejött (b).

Azzal a hellyel van legszorosabb kötődése a jogviszonynak, ahol a

szerződésre jellemző szolgáltatás történik, vagy ahol a lakhelye
vagy székhelye van a szolgáltatást végző félnek.
 Kötelmek (szerződések, szerződésen
kívüli felelősség)
Szerződéses felelősség:
EU-s jog (593/ 2008.Rendelet, más néven Róma I. Rendelet)
(adásvételi sz. , munka sz., ingatlannal kapcsolatos dologi jog,
bérlemény, franchise, forgalmazás, fogyasztói sz., fuvarozási sz.)
Szerződésen kívüli felelősség:
EU-s jog (864/2007.Rendelet)
(tisztességtelen piaci magatartás, versenykorlátozó magatartás,
termékfelelősség, szellemi tulajdonjogok megsértése, környezeti
károkozás)

Amire nincs EU-s szabály, arra a tagállami nemzetközi magánjog

rendelkezései alkalmazandók.
 593/2008/EK Rendelet: szeryődéses
jogviszonyokra alkalmazandó jogról

Tárgyi hatály: a rendeletet szerződéses kötelezettségekre kell alkalmazni

polgári és kereskedelmi ügyekben olyan helyzetekben, amikor
különbözőországok joga között kell választani.
 Folytatás
NEM VONATKOZIK:
•adó-, vám- és közigazgatási ügyekre
•természetes személyek személyi állapotával, illetve jog- és
cselekvőképességével összefüggőkérdések, a 13. cikk sérelme nélkül;
•végrendeletből és öröklésből eredő kötelezettségek;
•váltók, csekkek és saját váltók, valamint egyéb átruházható
értékpapírok alapján létrejö vőkötelezettségek,
•választottbírósági megállapodások és joghatósági kikötések;
•a társasági jogot, valamint a más jogi személyekre vagy jogi
személyiség nélküli szervezetekre vonatkozó jogot érintő kérdésekben
 3. cikk: a jogválasztás szabadsága

(1) A szerződésre a felek által választott jog az irányadó. A jogválasztásnak

kifejezettnek kell lennie vagy annak a szerződésrendelkezéseiből vagy az
eset körülményeiből kellőbizonyos-sággal megállapíthatónak kell lennie.

Választásukkal a felek aszerződés egészére vagy annak csak egy részére

alkalmazandójogot határozhatják meg.

(2) A felek bármikor megállapodhatnak abban, hogy a szerződést a korábban–

az e cikk szerinti korábbi jogválasztás,illetve az e rendelet más
rendelkezései alapján–irányadó joghelyett egy másik jog rendelkezései
alá vonják.
 4. Cikk: jogválasztás hiányában alkalmazandó jog

(1) Ha a szerződésre alkalmazandó jogról nem született megállapodás a 3. cikknek

megfelelően és az 5–8. cikk sérelmenélkül, a szerződésekre alkalmazandó jogot a
következőképpen kell meghatározni:

a) adásvételi szerződésre azon ország joga irányadó, ahol az eladó szokásos

tartózkodási helye található;

b) szolgáltatási szerződésre azon ország joga irányadó, ahol a szolgáltatást nyújtó

fél szokásos tartózkodási helye található;

c) ingatlannal kapcsolatos dologi jogra vagy ingatlannal kapcsolatos bérleti

jogra vonatkozó szerződés esetén az ingatlan fekvése szerinti ország joga irányadó;
 Folytatás

d) olyan szerződésre, amelynek tárgya ingatlannak legfeljebb hat hónapra ideiglenes

magánhasználatra kötött bérlete, azon ország joga irányadó, ahol a bérbeadó
szokásos tartózkodási helye található, ha a bérlő természetes személy, és szokásos
tartózkodási helye ugyanebben az országban található;

e) franchise-szerződésre azon ország joga irányadó, ahol a franchise-vevőszokásos

tartózkodási helye található;

f) forgalmazási szerződésre azon ország joga irányadó, ahola forgalmazó szokásos

tartózkodási helye található

g) az árverés útján történő adásvételre irányuló szerződésre azon ország joga irányadó,
ahol az árverésre sor kerül, ha ez a hely meghatározható;
 6. cikk: fogyasztói szerződések

(1) Olyan szerződésre, amelyet egy természetes személy üzleti vagy szakmai
tevékenységén kívüli célra („a fogyasztó”) kötött egy másik, az üzleti
vagy szakmai tevékenysége gyakorlásának keretében eljárószeméllyel („a
vállalkozó”), annak az országnak a joga az irányadó, ahol a fogyasztó
szokásos tartózkodási helye található, feltéve, hogy a vállalkozó:
a) üzleti vagy szakmai tevékenységét abban az országban folytatja,
ahol a fogyasztó szokásos tartózkodási helye található; vagy
b) minden más esetben ilyen jellegű tevékenységei ebbe az országba
vagy az ezen országot is magában foglaló országokba irányulnak,és a
szerződés e tevékenységekkel kapcsolatos.
(2) Az (1) bekezdés ellenére, a felek a 3. cikknek megfelelően
megválaszthatják az alkalmazandó jogot azon szerződésükre,amely
megfelel az (1) bekezdés követelményeinek.

A felek jogválasztása azonban nem eredményezheti azt, hogy a

fogyasztót megfosztják az olyan rendelkezések által biztosított
védelemtől, amelyektől–az (1) bekezdés alapján jogválasztás
hiányában alkalmazandó jog értelmében–megállapodás útjánnem lehet
eltérni.
 A fenti rendelkezések nem alkalmazandók:

• szolgáltatás nyújtására irányuló szerződések, ha a szolgáltatást a fogyasztó számára

kizárólag a szokásos tartózkodási helye szerinti országtól eltérő országban nyújtják;

• fuvarozási szerződések, kivéve a 1990. június 13-i 90/314/EGK tanácsi irányelv

(1)szerinti szervezett utazásra vonatkozó szerződéseket;

• c) ingatlannal kapcsolatos dologi jogra vagy ingatlanbérletre vonatkozó

szerződések, kivéve az 94/47/EK irányelvszerinti, az ingatlanok időben megosztott
használati jogára (time share) irányuló szerződéseket;

• d) pénzügyi eszköz által megtestesített jogok és kötelezettségek, átruházható

értékpapír kibocsátás, arra vonatkozó nyilvános ajánlattételnek vagy nyilvános
vételi ajánlat, illetve a kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek
jegyzési és visszaváltási feltételeit meghatározó jogok és kötelezettségek,
amennyiben ezen tevékenységek nem minősülnek pénzügyi szolgáltatás nyújtásának;
 8. Cikk: egyéni munkaszerződés

(1) Az egyéni munkaszerződésre a felek által a 3. cikknek megfelelően

választott jog az irányadó.
Ez a jogválasztás azonban nem eredményezheti azt, hogy a munkavállalót
megfosztják a jogválasztás hiányában az e cikk (2), (3) és a (4) bekezdése
értelmében alkalmazandó jog olyan rendelkezései által biztosított
védelemtől, amelyektől megállapodás útján nem lehet eltérni.

(2) Ha az egyéni munkaszerződésre alkalmazandó jogot a felek nem

választották meg, a szerződésre azon ország joga az irányadó, ahol vagy–
ennek hiányában–ahonnan a munkavállaló a szerződés teljesítéseként
rendszerint a munkáját végzi. A rendszerinti munkavégzés helye szerinti
országon nem változtat, ha a munkavállalót ideiglenesen egy másik
országban foglalkoztatják.
 864/2007/EK Rendelet a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra
alkalmazandó jogról („Róma II.”)

Tárgyi hatály: a rendeletet a polgári és kereskedelmi ügyek területét érintő, olyan

szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra kell alkalmazni, amelyek több állam jogához
kapcsolódnak.

A rendelet nem alkalmazandó különösen az adó-, vám- vagy közigazgatási ügyekre,

illetve az állami közhatalom gyakorlása során megtett intézkedésekkel és elkövetett
mulasztásokkal kapcsolatos állami felelősségre.

NEM VONATKOZIK: társasági jogból, valamint más jogi személyekre vagy jogi
személyiség nélküli szervezetekre vonatkozó jogból eredő szerződésen kívüli
kötelmi viszonyokra; önkéntesen létrehozott célvagyon („trust”) kötelezettségvállalói,
vagyonkezelői és kedvezményezettjei közötti kapcsolatból eredő szerződésen kívüli
kötelmi viszonyra; váltókból, csekkekből és saját váltókból, továbbá más átruházható
értékpapírokból eredő szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra, amennyiben az ilyen
kötelezettségek azok átruházható jellegéből fakadnak.
 4. cikk
Általános szabály

(1) Ha a rendelet másképp nem rendelkezik, a jogellenes károkozásból eredő

szerződésen kívüli viszonyra azon ország jogát kell alkalmazni, ahol a kár
bekövetkezik, függetlenül attól, hogy mely országban következett be a kárt
okozó esemény, valamint, hogy ezen esemény közvetett következményei mely
országban vagy országokban következnek be.

(2) Ha azonban a károkozó és a kárt elszenvedő személy szokásos

tartózkodási helye a kár bekövetkezésének időpontjában ugyanabban az
országban található, a jogellenes károkozásra ezen ország joga alkalmazandó.

(3) Amennyiben az eset valamennyi körülménye alapján egyértelmű, hogy a

jogellenes károkozás szorosabban kapcsolódik egy eltérő országhoz, akkor
annak jogát kell alkalmazni.
 5. cikk: termékfelelősség
A termék által okozott kárból eredő szerződésen kívüli kötelmi viszonyra
alkalmazandó jog a következő:
•azon ország joga, amelyben a kárt elszenvedő személy a kár bekövetkezésekor
szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett, amennyiben a terméket abban az országban
forgalomba hozták; vagy, ennek hiányában
•azon ország joga, ahol a terméket beszerezték, amenyiben a terméket abban az
országban forgalomba hozták; vagy, ennek hiányában
•azon ország joga, ahol a kár bekövetkezett, amenyiben a terméket abban az
országban forgalomba hozták.

Abban az esetben, ha a felelősnek tekintett személy nem láthatta előre ésszerűen a

terméknek vagy az azzal azonos típusú terméknek az a), b) vagy c) pont alapján
alkalmazandó jog szerinti országban való forgalomba hozatalát, az alkalmazandó jog e
személy szokásos tartózkodási helye szerinti ország joga.
 folytatás
• Amennyiben az eset valamennyi körülménye alapján egyértelmű, hogy a
jogellenes károkozás nyilvánvalóan szorosabban kapcsolódik egy eltérő
országhoz, akkor e másik ország jogát kell alkalmazni.
 6. cikk: Tisztességtelen verseny és a szabad versenyt korlátozó
cselekmények

(1) Tisztességtelen versenyt megvalósító cselekményből eredő szerződésen kívüli kötelmi

viszonyra alkalmazandó jog azon ország joga, amelyben az a versenyviszonyokat vagy a
fogyasztók kollektív érdekeit sérti vagy sértheti.
(3)
a) Verseny korlátozásából eredő szerződésen kívüli kötelmekre alkalmazandó jog annak az
országnak a joga, amelynek piaca érintett vagy érintve lehet.
b) Ha a piac több országban is érintett vagy érintve lehet, a kártérítési igényt érvényesíteni
kívánó személy – aki az alperes állandó lakóhelye szerinti bíróságon kezdeményez peres
eljárást –, alapozhatja a keresetét az eljáró bíróság helye szerinti jogra is, feltéve ha azon
tagállam piacát a kereset alapját képező szerződésen kívüli kötelmi viszonyt eredményező
versenykorlátozás közvetlenül és jelentősen érinti; amennyiben – a joghatóságra
alkalmazandó szabályoknak megfelelően – a felperes több alperes ellen kezdeményez peres
eljárást ezen a bíróságon, kizárólag akkor alapozhatja keresetét az e bíróság helye szerinti
jogra, ha a valamennyi alperes ellen irányuló kereset alapját képező versenykorlátozás azon
bíróság országának piacát is közvetlenül és jelentősen érinti.
(4) Az e cikk szerint alkalmazandó jogtól nem lehet a 14. cikk szerint
megállapodás útján eltérni ! (a felek nem rendelkezhetnek másként utólag)
 7. Cikk: környezeti károk

A környezeti károkból vagy az ilyen károkból eredő, személyeket ért vagy

dolgokban okozott károkból eredő szerződésen kívüli kötelmi viszonyra
alkalmazandó jogot a 4. cikk (1) bekezdésének alkalmazásával kell
meghatározni (tehát a kár bekövetkezésének helye a mérvadó)

kivéve, ha

a kártérítést követelő személy úgy dönt, hogy követelését annak az országnak

a jogára alapozza, ahol a károkozó esemény bekövetkezett.
 8. Cikk: szellemi tulajdonjogok megsértése

(1) A szellemi tulajdonjog megsértéséből eredő, szerződésen kívüli kötelmi

viszonyra annak az országnak a jogát kell alkalmazni, ahol az oltalmat
igényelték.

(2) Az egységes közösségi oltalommal védett szellemi tulajdonjog

megsértéséből eredő, szerződésen kívüli kötelmi viszony esetén az
alkalmazandó jog az irányadó közösségi jogi eszköz által nem szabályozott
valamennyi kérdésben a jogsértés elkövetésének helye szerinti ország joga.

(3) Az e cikk szerint alkalmazandó jogtól nem lehet a 14. cikk szerint
megállapodás útján eltérni.
 14. cikk: a jogválasztás szabadsága

A felek megválaszthatják a szerződésen kívüli kötelmi viszonyra

alkalmazandó jogot:
•A jogválasztásnak kifejezettnek kell lennie, vagy az eset körülményeiből
megállapíthatónak kell lennie, és harmadik személyek jogait nem sértheti.

•Amennyiben a kárt okozó esemény idején valamennyi jelentős tényállási elem más
országban található, mint amelynek jogát a felek választották, a felek jogválasztása
nem sértheti ezen másik ország olyan jogszabályi rendelkezéseitnek alkalmazását,
amelyektől megállapodással nem lehet eltérni.
•Amennyiben a kárt okozó esemény bekövetkezésének idején valamennyi jelentős
tényállási elem egy vagy több tagállamban található, a felek harmadik ország jogára
vonatkozó jogválasztása nem sértheti a közösségi jog – illetve adott esetben annak az
eljáró bírói fórum szerinti tagállam által átültetett – olyan rendelkezéseinek
alkalmazását, amelyektől megállapodással nem lehet eltérni.
 A Cod Civil rendelkezései az alábbiakra:

• Személyi jogok sérelme: a sértett választására a saját székhelyének

országa, vagy azon ország joga ahol a sérelem történt, vagy a károkozó
székhelyének országa.

• Viszkereseti jog (acțiune în regres): a követelési jogra alkalmazandó jog

szerint történik.

• Elévülési jog: az alanyi jog határozza meg