Nemzetközi jog kollokvium és alapvizsga segédlet a beugró kérdések témaköreiből

(2022/2023)

JOGALANYOK
1. Kik a nemzetközi jog alanyai? Milyen jogalanyisággal bírnak?
Eredeti és teljes jogalanya: az állam
Származékos, de objektív jogalanyisággal rendelkezik: ENSZ(Bernadotte ügy)
Származékos és korlátozott jogalanyok(az államtól nyerik jogalanyiságukat):
1.nemzetközi szervezetek- jogalanyiságuk aktív, mert jogot alkothatnak
2.egyének-passzív jogalanyiság
3.Vatikán és Szentszék(lateráni szerződés)
4.jogi személyek-passzív jogalanyiság
5.Máltai Lovagrend, Vöröskereszt-passzív jogalanyiság
6. nemzetközi felszabadító mozgalmak(eredeti de korlátozott)-kizárólag gyarmati
kontextus

2. Hogyan keletkezik és hogyan szűnik meg a nemzetközi jogi jogalanyiság?

Az állam, mint eredeti jogalany esetében az állam függetlensége, megalakulása következtében lesz
nemzetközi jogalany, valamint ha maga az állam megszűnik akkor azáltal a jogalanyisága is.
A származékos és korlátozott jogalanyok esetében az állam felhatalmazása által szereznek
jogalanyiságot például egy szerződésben való felhatalmazás által vagy olyan célok, feladatok
ellátását kell biztosítaniuk, melyek szerződés megkötéséhez vezetnek.

3. Az államiság feltételei
Az államiság feltételeit képezi egy meghatározott terület, állandó lakosság, működő kormány és
nemzetközi kapcsolatok fenntartására való képesség.

4. Az államutódlás fajtái, hatása a szerződésekre, állampolgárságra, állami vagyonra

Az államutódlás fajtáit tekintve történhet terület egy részének vonatkozásában, beolvadás, szétválás,
egyesülés, kiválás és újonnan függetlenné váló terület. A szerződések tekintetében automatikusnak
tekinthető az utódlás az emberi jogi egyezmények tekintetében, mint erga omnes kötelezettségek
tekintetében. Azon szerződések melyek meghatározott területhez kapcsolódnak azok is az
utódállamot terhelik, valamint a határmegállapító szerződések tekintetében az uti possidetis elve
érvényesül, tehát a korábbi közigazgatási határok vagy a föderáció szövetségi államainak határai
válnak államhatárrá. Az állami vagyon tekintetében megállapodással kell rendezniük, azonban az
egyezmény arra a vagyonra vonatkozik, mely az elődállam belső jogának megfelelően az állam
tulajdonában van. Az állampolgárság tekintetében az államutódlás nem változtatja meg
automatikusan az állampolgárságot, azonban jogot ad a lakosoknak az állampolgárság felvételére.

5. Az államelismerés fajtái, formái, joghatásai

Az államelismerés azt jelenti, hogy egy másik állam egy államot vele egyenrangú félként és
szuverénként ismer el, következménye az, hogy az adott állammal szemben ugyanazokat a
normákat köteles alkalmazni, mint más állammal fennálló viszonyában.Az államelismerés történhet
de iure vagy de facto. A de iure államelismerés, amikor egy másik állam hivatalos okiratba foglalt
elismerő nyilatkozattal kijelenti, hogy a másik felet elismeri. A de facto elismerésről akkor
beszélhetünk, amikor nem hivatalos okiratba történt az államelismerés, hanem az állam
magatartásából állapítható meg, például elfogadja a másik állam úti okmányait vagy olyan
esetekben, amikor régóta létező államokról beszélhetünk, ahol az elismerés amúgy is nehezen lenne
értelmezhető. Joghatásai tekintetében megkülönböztetjük a konstitutív értelmezést és a deklaratív
értelmezést. A konstitutív értelmezés szerint, egy entitás addig nem tekinthető államnak, amíg a
szomszédos államai nem ismerik el. A deklaratív értelmezés azt mondja ki, hogyha az államiság
feltételei fennállnak akkor az adott állam már szuverén államnak ismerhető el.

6. A kormányelismerés fajtái, elvei

A kormányelismerés az államok szuverenitásának körében felmerülő kérdést jelent, melynek
kérdése két esetben merülhet fel:egyrészt ha a kormány alkotmányellenes úton került hatalomra,
másrészt pedig, hogy egyszerre versengő kormányok működnek az államon belül. Elvei
tekintetében meghatározhatjuk: Tobar elv, Estrada elv és a Castenada elvet. A Tobar elvet a Tinoco
ügyben(Costa Rica vs UK) mondták ki, mely szerint egy alkotmányellenes úton hatalomra jutott
kormány addig nem ismerhető el, amíg demokratikus úton meg nem erősítette pozícióját, ennek
értelmében a hatalom gyakorlásának ténylegessége kerül előtérbe. Az Estrada-elv az állami
szuverenitásból indul ki, mely szerint tartózkodni kell más államok kormányának elismerésétől
vagy megtagadásától, mivel az az állam szuverenitásába ütközik. A Castenada-elv egy aktívabb
külpolitikára adott lehetőséget, azonban erről inkább visszatértek a Tobar-elv alkalmazásához.

JOGFORRÁSOK
7. Melyek a nemzetközi jog forrásai, és megállapításának segédeszközei a Nemzetközi Bíróság
Statútuma szerint?
A Nemzetközi Bíróság Statútumának 38.cikk (1) bekezdése alapján az általános vagy különös
nemzetközi egyezmények, melyek a vitában álló államok által kifejezetten elismert jogszabályokat
állapítottak meg, a nemzetközi szokást, mint a jog gyanánt elismert gyakorlat bizonyítékát és a
művelt nemzetek által elfogadott általános jogelvek minősülnek jogforrásnak, valamint
segédeszközök az elismert tudósok tanításai és a bírói döntések.

8. Melyek a nemzetközi jog egyéb forrásai?

A nemzetközi jog egyéb forrásai közé sorolhatjuk az egyoldalú cselekményeket és a nemzetközi
szervezetek határozatait.

9. Az ENSZ Bt-határozatok milyen esetekben kötelezőek?

Az ENSZ Alapokmány VII.fejezete értelmében az ENSZ-nek diszkrecionális jogköre van abban a
tekintetben, hogy meghatározza az adott cselekmény a békét veszélyezteti, a békét támadja vagy
agresszió. Ezt nevezik a helyzet meghatározásának, ennek következtében kötelező erejű határozatot
hozhat, valamint dönthet fegyveres vagy nem fegyveres erő alkalmazásáról.

10. Az ENSZ közgyűlési határozatok milyen esetekben kötelezőek?

Az ENSZ világszervezet, ennek következtében magas létszámú tagsággal rendelkezik. Az ENSZ
Közgyűlésének egyes határozatai kötelezőek az ENSZ tagjaira tekintettel például a költségvetés
meghatározása esetében, azonban legtöbb határozata csak ajánlás jellegű. A Nemzetközi Bíróság
megfogalmazta, hogy abban az esetben lesznek kötelezőek az ENSZ közgyűlési határozatai, hogyha
az államok többsége elfogadja és gyakorlatában alkalmazza, valamint ehhez opinio iuris is társul.

11. Az egyoldalú aktusokból milyen feltételek esetén keletkezhet jogi kötelezettség?

Az egyoldalú cselekmények már magukban hordozzák a kötelezettség szándékát, azonban a
Nemzetközi Bíróság a Francia nukleáris kísérletek ügyében mondta ki, hogy egyoldalú aktusok
akkor keletkeztetnek jogi kötelezettséget, hogyha nyilvánosak és közismertek, valamint magukban
hordozzák a kötelezettségvállalás szándékát.

12. Van-e jogforrási hierarchia vagy normahierarchia a nemzetközi jog szabályai között?
A nemzetközi jogban nincs jogforrási hierarchia, csak normahierarchia van, melynek élén a ius
cogens szabályok helyezkednek el, alattuk a ius dispositivum szabályok, azon belül pedig: ENSZ
Alapokmányból fakadó jogszabályok, nemzetközi szerződések/nemzetközi szervezetek
határozatai /egyoldalú aktusok /szokásjog és általános jogelvek.

13. Mi az, hogy kógens nemzetközi jogi norma? MI a kogencia joghatása?

Kógens normának tekinthető a nemzetközi jog feltétlen alkalmazását igénylő szabályai. Az
1969.évi bécsi egyezmény írta elő, hogy kógens norma alatt olyan normát értünk, melyet az
államok nemzetközi közössége, mint egész olyannak fogadott el, melytől eltérni nem lehet. A
kógens normába ütköző egyezmények ab initio semmisek, valamint, ha már fennáll olyan
szerződés, melynek tárgya kógens normába ütközik azt érvénytelennek kell tekinteni. A kógens
normába ütköző jogsértésre az államok nemzetközi közösségének kötelessége fellépni és
kiküszöbölni magát a jogsértést.

14. Mi az, hogy erga omnes nemzetközi jogi norma?

Erga omnes nemzetközi norma, melyek minden államot érintenek és megállapítható, hogy melyek
fennállásához minden államnak érdeke fűződik, mindenkire nézve kötelező. (Barcelona Traction
ügy)

15. Létezik-e regionális szokásjog vagy csak globális szokásjogi normák vannak?
Létezik regionális szokásjog, mely nem a nemzetközi jog valamennyi alanyára terjed ki, csupán egy
kisebb csoportot kötelez. Lehetséges az általános és a regionális szokásjog egymás mellett élése,
azonban szigorúbb mércéhez kötött a helyi szokásjog fennállásának bizonyítása. Az a különbség
figyelhető meg a helyi szokásjog és a globális szokásjog között, hogy amíg a globális szokásjog
hallgatólagosan(tehát hogy nem tiltakozik) is létrejöhet, addig a regionális szokásjog esetében a
kötelezettség kifejezett elfogadása szükséges.

16. Mindenkire kiterjed a szokásjog?

A szokásjog nem terjed ki a persistent objectorokra(Angol-norvég halászati vita), akik a szokásjog
fenállássa óta, tehát az adott gyakorlat kezdetétől folyamatosan tiltakoztak az adott szokás
kialakulása ellen, ennek következtében rájuk az adott szokásjog nem érvényes.

17. Mi az opinio iuris?

Az opinio iuris a szokásjog pszichikai, szubjektív eleme, mely alatt azt értjük, hogy a gyakorlatot
követő állam az adott állami gyakorlatot jogként fogadja el. Tehát az adott gyakorlatot az államok
abból a meggyőződésből folytatják, hogy jogi kötelezettségként követik.

18. Mi és hogy működik és mit csinál a Nemzetközi Jogi Bizottság?

Az ENSZ Közgyűlése hozta létre a Nemzetközi Jogi Bizottságot, annak érdekében, hogy a
nemzetközi jog fejlesztésében és a kodifikációban részt vegyen. Tervezetei később a szerződések
tárgyalási alapját képezhetik.A Nemzetközi Jogi Bizottság tervezetet készít, melyben összegzi az
államok területén érvényesülő gyakorlatot és ez alapján fogják lefolytatni az egyezmények
tárgyalásait.

NEMZETKÖZI JOG, BELSŐ JOG

19. Hogyan szabályozza a magyar jog a nemzetközi szerződések megkötését?
Az Alaptörvény Q cikk (2) és (3) bekezdése szabályozza a nemzetközi jogi szabályok belső joggá
válását. A nemzetközi szerződések speciális transzformáció útján kerülnek a belső jogba, tehát a
nemzetközi szerződéseket külön belső jogi normák teszik a belső jog részévé, ebben az esetben
törvényben kell kihirdetni őket.
20. Hogyan szabályozza a magyar jog a nemzetközi szerződések belső joggá válását?
A nemzetközi szerződés megkötésére a köztársasági elnöknek vagy a külügyminiszternek
felhatalmazást adó jogszabály egyúttal ki is hirdeti a szerződést a belső jogban, azonban fontos,
hogy úgy kell hatályba léptetni, hogy egybeessen a szerződés Magyarországra vonatkozó
hatálybalépésének időpontjával.

21. Hol helyezkednek el a nemzetközi jog szabályai a belső jogforrási rendben?

Ius cogens – At. – szokásjog, ált. jogelvek, nemzetközi szerződések – tv.

A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK JOGA

22. Mit jelent a pacta sunt servanda?
A hatályban lévő szerződés kötelezi a részes feleket és a szerződést jóhiszeműen kell
végrehajtaniuk(1969.évi bécsi egyezmény). A szerződéseket be kell tartani.

23. Melyek a nemzetközi szerződésekre vonatkozó legfontosabb nemzetközi szerződések?

Az nemzetközi szerződésekről szóló 1969.évi bécsi egyezmény, valamint a nemzetközi szervezetek
szerződésiről szóló 1986.évi egyezmény.

24. Milyen a nemzetközi szerződések megkötésének folyamata az 1969. évi Bécsi egyezmény
alapján?
előzetes tárgyalások-meghatalmazás-tárgyalás-parafálás-kötelezőként elismerés-csatlakozás

A nemzetközi szerződések megkötése előzetes tárgyalásokkal kezdődik a felek között, ahol

megegyeznek egyáltalán a szerződés létrehozására irányuló közös akaratban, valamint az elérendő
elvekben, célokban, valamint részletekben. Az előzetes tárgyalásokat követi a meghatalmazás,
amikor meghatalmaznak egy olyan személyt, aki képviselőként fog eljárni a tárgyalásokon, a
meghatalmazás alól kivételt képez az államfő, kormányfő és a külügyminiszter. Fontos
megállapítani, hogy maga a meghatalmazás meddig terjed ki, tehát, hogy a képviselőnek a
szerződés aláírására is van-e joghatósága. A meghatalmazás után következik a tárgyalás, ahol a
felek leginkább informális keretek között tárgyalnak, úgynevezett az “elnök barátai”-ként, ahol nem
nem születik formális jegyzőkönyv, azonban többoldalú szerződések megkötése esetén a felek
különböző csoportokat is alkothatnak és az alapján folytatják le a tárgyalásokat. A tárgyalás után
történik a parafálás, ahol a végleges szerződés minden oldalát ellátják aláírásukkal, jelentősége az,
hogy a szerződés véglegesítették, tehát azon többet nem fognak módosítani. A parafálás után
következik a kötelezőként elfogadás, mely több féle módon történhet, például aláírással,
ratifikációval, csatlakozással vagy jóváhagyással. A kötelezőként elfogadás lényege, hogy az
államokat akkortól fogva kötelezi az adott szerződés, hogyha minden feltétele azelőtt megtörtént a
hatályba lépésnek. A kötelezőként elfogadás után történik a csatlakozás, mely lényege, hogy egy
szerződés csak akkor lép hatályba, hogyha meghatározott számú fél azt magára nézve kötelezőnek
ismerte el.

25. Melyek a nemzetközi szerződések érvénytelenségének esetei?

A nemzetközi szerződés érvénytelenségének esetei a semmisség és a megtámadhatóság. Szerződés
akkor lesz semmis, hogyha kógens normába ütközik a tartalma vagy kényszer hatására kötötték
meg(személy elleni vagy állam elleni). Megtámadhatóvá válik a szerződés, hogyha tévedés,
megvesztegetés, megtévesztés, belső(eljárási)normába ütközik vagy a meghatalmazás túllépésével
kötötték meg.

26. Melyek a nemzetközi szerződések megszűnésének esetei?

A szerződés megszűnésének esetei történhet a felek akarata által vagy a felek akaratától függetlenül.
Vita tárgya, hogy a szerződés teljesítése is a szerződés megszűnései közé sorolható-e. A felek
akaratából megszűnik, hogyha ugyanazzal a tartalommal új szerződést kötöttek, valamilyen
esemény bekövetkezéséhez kötötték(feltétel vagy idő), egyetértés és desuetudo, valamint
felmondás. A felek akaratától megszűnhet lényeges szerződésszegéssel, a kötelező létszám
lecsökkenésével, lehetetlenüléssel(jogi vagy fizikai), háború fennállása esetén, államutódlás esetén,
a körülmények alapvető megváltozása esetén, valamint kapcsolatok megszakításakor.

ÁLLAMTERÜLET, TENGERJOG, A LÉGTÉR ÉS A VILÁGÚR

27. A területszerzés jogcímei a nemzetközi jogban
A nemzetközi jog 5 jogcímet ismer a területszerzés szempontjából: terület növekedése, átruházás,
foglalás, hódítás és elbirtoklás. A terület növekedése valamilyen földrajzi jelenség által történhet(pl
Chamizal ügy). Az átruházás alatt egy meghatározott területnek a megvételét vagy akár
ajándékozását értjük. A hódítás egy terra nullius helynek az elfoglalása(napjainkban már nincs
ilyen). A foglalás alatt erőszakos úton való megszerzését értjük, az adott területnek, mely
annexióhoz vezet, amit a nemzetközi jog tilt.Az elbirtoklás egy olyan területen tényleges és
folyamatos hatalom gyakorlása, mely megelőzően más állam szuverén hatalma alá tartozott.

28. Az államhatár (szárazföldön, tengeren, szárazföldön, levegőben)

Az államhatárok szárazföldön nemzetköz megállapodásokként jönnek létre a legtöbb esetben vagy
valamilyen földrajzi képződményhez kötődnek. A tengeren a parti tenger vonala jelenti a határt,
mely az alapvonaltól 12 TM-re van. Tavak esetében nem alakult ki szabályzás, ezért megállapodás
alapján döntik el az államok. Folyóknál fontos, hogy az adott folyó hajózható vagy nem hajózható,
mivel hajózható folyóknál a sodróvonal minősül határnak, míg a nem hajózható folyók esetében a
középvonal. A levegő és az világűr között a Kármán-vonal képezi a határt, mely a tengerszinttől
100 TM-re található.

29. Az államterület fajtái, államterületnek nem minősülő területek

Az államterület alá tartoznak a belvizek, a szárazföld és az ezek, valamint a parti tenger fölött
húzódó légtér. Kvázi államterületek körébe sorolható a parti tenger szélességét meg nem haladó
sávját, a nemzetközi tengerszorosok, a szigetközi tengerszorosok és a parti tengerek.
Államterületnek nem minősülnek a csatlakozó övezet és az ADIZ, légi ellenőrzési övezet, tehát ahol
rendészeti feladatokat látnak el, a KGÖ és a kontinentális talapzat, ahol gazdasági jogokat
gyakorolhatnak, az emberiség közös örökségét képező mélytengerfenék és a Naprendszeren belül
található égitestek, valamint a res communis területek(nyílt tenger, világűr).

30. Az alapvonal meghatározása

Az alapvonalnak az apályvonal minősül, innen számoljuk a különböző tengeri övezetek
meghatározását.

31. A tengerjogi övezetek határai és az egyes övezetekben gyakorolható jogosultságok

A parti tenger az alapvonaltól 12 TM-re található, ahol a békés áthaladás joga gyakorolható. A
csatlakozó övezet az alapvonaltól 24 TM-re húzódik, ahol rendészeti jogokat gyakorolhat az adott
állam, mint például határellenőrzés. A kizárólagos gazdasági övezet(KGÖ) az alapvonaltól 200
TM-re húzódik, mely különböző anyagokban gazdag, gazdasági jogosultságok gyakorolhatóak. A
kontinentális talapzat a többi tengeri övezet alatt húzódik, valamint a kiterjesztett kontinentális
talapzat az alapvonaltól 350 TM-re vagy 2500 izobát + 100 TM húzható meg.

32. A kontinentális talapzatra vonatkozó igények

A kontinentális talapzat egy fizikai képződmény, melyre a parti államnak jogai lehetnek az azonos
kontinentális lemezeken található tenger alatti területek felett.A kontinentális talapzatra vonatkozó
igények közös sorolható a tudományos kutatások és a bányászat, azonban ez csak a parti államokat
érinti, valamint ők is csak úgy gyakorolhatják jogaikat, hogy semmilyen indokolatlan beavatkozást
nem okozhatnak. Fontos, hogy csak az altalajára vonatkozik.
33. Nyílt tengeri szabadságok
A nyílt tengeri szabadságok közé sorolható: hajózás, átrepülés, kutatások, halászat, tenger alatti
kábelek és csővezetékek lefektetése, azonban mind ezt egy gyakorolva, hogy figyelemmel legyenek
a környezeti korlátozásokra.

34. A nemzetközi vízfolyások használatára milyen fontosabb regionális és globális

megállapodások vonatkoznak?

35. A légtérre vonatkozó jogi szabályozás jellege, milyen egyezmények vonatkoznak a

légtérhasználatra
A légtérre vonatkozó szabályozást kétoldalú megállapodások jellemzik, azonban a polgári repülésre
vonatkozó szabályokat a chicagói egyezmény rögzíti. Továbbá a kétoldalú megállapodásoknak a
Bermuda 1,2 és a Nyitott égbolt egyezmények szolgálnak mintául.

36. A világűrre vonatkozó jogi szabályozás jellege, milyen egyezmények vonatkoznak a

világúr használatára, kiaknázására
A világűrre vonatkozó szabályozás jellegét tekintve szokásjog jellemzi. Öt egyezmény alakult ki a
szabályozásának érdekében: Világűrszerződés, Megállapodás egyezmény, Felelősségi
megállapodás, Regisztrációs egyezmény és Hold egyezmény. A világűrszerződés szabályozza a
világűrt, mint res communis omnium usus, ennek értelmében senki nem sajátíthatja ki, viszont
mindenki használhatja.A Naprendszer és a többi égitest, azonban EKÖ-nak minősül. A felelősségi
egyezmény előírja, hogy az államok felelőssége a világűrben vétkességi. A mentési megállapodás
arra vonatkozik, hogy az államok területén levő űrhajósokat és objektumokat kötelesek megmenti
és erről azonnal tájékoztatni azt az államot, melynek joghatósága van felettük. A regisztrációs
egyezmény arról rendelkezik, hogy minden állam köteles lajstromba vezetni az objektumait. A Hold
egyezmény nem lépett hatályba, azonban rendelkezik arról, hogy a Hold és a többi égitest is
demilitarizáltak.

KÖRNYEZETVÉDELEM
37. A környezethasználatra vonatkozó legfontosabb elvek
1.Határon átnyúló súlyos szennyezés tilalma (SZ)

2.Államok erőforrásai feletti szuverenitás elve (SZ)

3.Megelőzés elve (SZ)

4.Elővigyázatosság elve

5.Szennyező fizet elve

6.Közös de megkülönböztetett felelősség elve

7.Környezeti információkhoz való hozzáférés elve

8.Fenntartható fejlődés
38. A környezethasználatra vonatkozó legfontosabb nemzetközi szerződések?
A környezetvédelmi szabályozás fordulópontja a Stockholmban tartott ENSZ-konferencia 1972-
ben,ahol felállították az UNEP-et(Egyesült Nemzetek környezetvédelmi programja), meghatározták
az alapvető elveket.

1982-ben elfogadták a tengerjogi egyezményt és az ózonréteggel kapcsolatos bécsi egyezményt. A

tengerszennyezést az 1982.évi tengerjogi egyezményen kívül még 3 szabályozza: az 1969.évi
brüsszeli egyezmény, az 1992.évi jegyzőkönyv, valamint az 1977-ben elfogadott egyezmény. Az
1982.évi tengerjogi egyezmény a nyílt tengerek élővilágával foglalkozott.

Reykjavikban írták alá az Észak-atlanti óceánban honos lazacok védelméről szóló egyezményt
1982-ben. Ezt követően 1992-ben az OSPAR egyezményt az észak-atlanti óceán környezeti
védelmére.

1991-ben Espooban aláírt egyezmény „Az országhatárokon átterjedő környezeti hatások

vizsgálatáról” szól.

1992-ben Rióban elfogadták a fenntartható fejlődés átfogó programját tartalmazó Riói

nyilatkozatot, valamint a Biológiai sokféleségről szóló egyezményt.

Az 1998-ban kötött Aarhusi egyezmény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről,

a nyilvánosság részvételéről a döntések előkészítésében és a döntésekben, valamint a közigazgatási
és bírósági határozatról szól.

A LRTAP-egyezmény(genfi egyezmény) foglalkozik az atmoszféra védelmével, a

légszennyezéssel.Az egyezményhez 8 jegyzőkönyvet csatoltak, melynek részét képezi az említett
aarhusi egyezmény is.

Az ózonpajzs védelméről a Bécsben megkötött sztratoszferikus ózonréteg védelméről szóló

keretegyezmény, valamint a montreáli jegyzőkönyv, ami az ózonrétegeket lebontó anyagokról szól.

Az éghajlatváltozással a párizsi megállapodás foglalkozik, melynek része az 1992-ben elfogadott

UNFCC(Az éghajlatváltozásról szóló keretegyezmény).

1997-ben fogadták el a Kiotói jegyzőkönyvet, mely országonként lebontott, jogilag kötelező

irányzatoknak megfelelően előírta, hogy csökkentsék az üvegházgáz kibocsátásokat.

Az Antarktisz-egyezmény tiltja az Antarktiszon a katonai tevékenységet, a nukleáris kísérleteket és a

nukleáris hulladéklerakást. Megjelent az antarktiszi fókák és a tengervilág védelméről.Továbbá
Washingtonban aláírták a bálnavadászati egyezményt.
Ramsari egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes területeket szabályozza, legfőképp a
vízimadarak élőhelyeit.

A bonni egyezmények a vándorló madarak védelméről szólnak.

A bázeli egyezmények rendelkeznek a veszélyeztetett hulladék országhatárokat átlépő szállításának

ellenőrzéséről és ártalmatlanságáról.

JOGHATÓSÁG ÉS IMMUNITÁS
39. A joghatóság fogalma, alapjai, fajtái
A joghatóság az állami szuverenitás egyik eleme, melynek következtében az állam létrehozhat,
megváltoztathat vagy megszüntethet jogviszonyokat. Három típusát különböztethetjük meg:
jogalkotási, jogalkalmazási és végrehajtási.Joghatóság meghatározható közigazgatási jogi, polgári
jogi és büntető joghatóság. A büntető joghatóság elvei: területi elv, személyi elv- passzív
személyiségi elv, védelmi elv és univerzális elv.

40. Az immunitás természete, fajtái

Az immunitás egy állam vagy egy képviselő az adott terület államának joghatósága alóli
mentességét jelenti, Fajtái tekintetében:államimmunitás, állam-,kormányfő és külügyminiszter
immunitás, diplomáciai és konzuli mentesség, speciális missziók és azok képviselőinek immunitása,
valamint a nemzetközi szervezetek képviselőinek immunitása.

41. A diplomáciai és a konzuli mentességek különbségei (személyes, épület, gépjármű)

A diplomáciai kapcsolatokról szóló jogot az 1961.évi bécsi egyezmény rendezi, míg a konzuli jogot
az 1963.évi bécsi egyezmény. A diplomáciai képviselők személye abszolút mentességet élvez,
azonban a konzuli képviselők személye nem abszolút, a diplomáciai képviselőkénél sokkal
korlátozhatóbb. A diplomáciai képviselők helyiségei, annak minden épületével és az azokat
körülvevő területtel sérthetetlenek, ahova a fogadó állam hatóságai csak abban alesetben léphetnek
be, hogyha a diplomáciai képviselet arra engedélyt adott. A konzul képviselet csak azon helyiségei
sérthetetlenek, melyeket kifejezetten a hivatás ellátására használnak. A konzul családtagjait nem
illeti meg a mentesség, míg a diplomáciai képviselet vele egy háztartásban élő családját megilleti. A
diplomáciai képviselet gépjárműi is teljes mentességet élveznek minden kutatás, valamint
végrehajtás alól, ezzel ellentétben a konzuli gépjárművek nem élveznek ilyen fajta mentességet.

A NEMZETKÖZI JOG ELVEI

42. Mi a szuverenitás tartalma?
A szuverenitás tartalma az államok önálló döntését jelenti, más államok beavatkozása nélkül,
miszerint minden állam saját területén korlátlan és osztatlan központi hatalommal rendelkezik(belső
oldal).A szuverenitás külső oldala értelmében az államok szabadon alakíthatják nemzetközi
kapcsolataikat

43. A szuverén egyenlőség fogalma és megjelenési formái

A szuverén egyenlőség azt jelenti, hogy minden állam szuverenitása egyenlő mértékű.Ennek
megjelenési formái:
-valamennyi állam egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik
-valamennyi állam a nemzetek közösségének egyenjogú tagjaként vehet részt
-valamennyi állam a nemzetközi jog eredeti alanya, mely szabadon köthet szerződéseket más
jogalanyokkal
-a nemzetközi jogi normák csak azokat az államokat kötelezik, melyek magukra nézve kötelezőként
ismerték el az adott normát
-minden állam egy szavazattal rendelkezik a nemzetközi szervezetekben és a nemzetközi
konferenciákon

44. A területi sérthetetlenség elve

A területi sérthetetlenség elve az államok szuverenitásából fakad, mely kimondja, hogy az államok
kötelesek tiszteletben tartani más államok területi épségét.

45. Az uti possidetis elve

Az uti possidetis elve egy római elv, mely azt mondja ki “ahogyan birtokoltátok”.

46. Az önrendelkezési jog külső és belső aspektusa (SZERINTEM EZ SZUVERENITÁSRA

INKÁBB)
A szuverenitás belső oldala, hogy az állam saját felségterületén korlátlan és oszthatatlan központi
hatalommal rendelkezik. A külső oldala azt jelenti, hogy nemzetközi kapcsolatait önállóan
alakíthatja.

47. Az önrendelkezési jog alanya, érvényesítésének szabályai

Az önrendelkezési jog egy népnek, nemzetnek vagy valamilyen más embercsoportnak önálló,
független állam alapításához való jogát jelenti. Az önrendelkezési jog a gyarmati népeket illette
meg, annak érdekében, hogy független, önálló államot tudjanak létrehozni. Fontos, hogy csak
egyszer gyakorolhatták, tehát abban az esetben, hogyha már egyszer éltek önrendelkezési jogukkal,
akkor később nem hivatkozhatnak már erre. A kisebbségeket napjainkban csak abban az esetben
illetheti meg, hogyha az adott állam kormánya súlyos diszkriminációt alkalmaz felettük.

48. A beavatkozás tilalma (ENSZ Ao. 2(7) és a be nem avatkozás elve

A beavatkozás tilalma értelmében az államoknak tartózkodniuk kell más államok belügyeibe való
beavatkozástól.

UNIVERZÁLIS ÉS REGIONÁLIS EMBERI JOGI VÉDELEM

49. Mi az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata? Mi a jogforrási státusa?
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata az alapnorma által védett jogok katalógusa, mely
megerősítette és értelmezte az Alapokmánynak az emberi jogok tiszteletben tartását kimondó
normáját. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának jogforrási státusát tekintve szokásjog,
ennek értelmében azokra az államokra is kötelező melyek nem részesei a szokásjogi jelleg
érvényesülése miatt.

50. Melyek az ENSZ főbb emberi jogi intézményei?

Az ENSZ főbb emberi jogi intézményei elsősorban az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága, melynek
működését 2006-tól az Emberi Jogi Tanács vette át. Továbbá a főbb emberi jogi intézmények közös
sorolható az Emberi Jogi Főbiztos.

51. Hogyan érvényesíthetőek a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezség okmányából

fakadó jogok?
A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányából fakadó jogok az államok területén
jogszerűen tartózkodó személyeket megillet. Korlátozásuk csak törvényben meghatározott
esetekben történhet, valamint csak akkor, hogyha a korlátozás a közrend, a közvédelem, a
közerkölcs vagy mások jogainak tiszteletben tartása érdekében szükséges.

52. Ismertesse az Emberi Jogok Európai Egyezményének tárgyi hatályát!

Az EJEE tárgyi hatálya az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalt jogok regionális
biztosítása.
53. Ismertesse az Emberi Jogok Európai Bíróságának joghatóságát, különös tekintettel az
egyéni panaszos eljárásra.
Az EJEB joghatósága kiterjed az EJEE-re és a hozzá fűzött jegyzőkönyvek értelmezésével és
alkalmazásával kapcsolatos minden ügyre. Az egyéni panaszos eljárás esetében a egyesbíró, tanács
vagy kamara jogosult dönteni az egyéni panaszról, azonban fontos, hogy nemzeti igazgatási
határozatokat vagy nemzeti bírói ítéleteket nem semmisíthet meg.

54. Ismertesse az Emberi Jogok Európai Bíróságának összetételét és felépítését! AZ ENSZ

Az EJEB összetételét tekintve egyes bírából, tanácsból(3), kamarából(7) és nagy kamarából(17) áll.
Az EJEB bírái nem választhatóak újra, számuk megegyezik az egyezményben részes államok
számával, minden állam 3 jelöltet állíthat, azonban kettőnek a saját állampolgárának kell lennie. A
bírákat végül az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése válassza szótöbbséggel.

55. Ismertesse az ENSZ Alapokmány főbb jellemzőit

Az ENSZ Alapokmány tartalmazza az ENSZ céljainak és működésének elveit, ezek az elvek
egyben a nemzetközi jog elveinek is tekinthetőek. Az ENSZ céljai ennek értelmében a nemzetközi
béke és biztonság fenntartása, az államok közötti baráti kapcsolatok fejlesztése, valamint a
nemzetközi együttműködés.

56. Ismertesse az ENSZ Közgyűlésének összetételét és hatáskörét

Az ENSZ Közgyűlése az ENSZ fő képviseleti, tanácskozó és döntéshozó szerve, melyben minden
államnak egy szavazata van. A rendes üléseken válasszák meg a Közgyűlés legfőbb képviselőit és
legfőbb 6 bizottságának elnökét.Rendelkezik külső és belső hatáskörökkel is. Belső hatáskörei
magára a szervezet tevékenységére és struktúrájára vonatkoznak, mint például megállapítja a
szervezet költségvetését, az ENSZ szervek tagjainak megválasztásában is fontos szerepe van,
valamint dönthet újabb intézmények felállításáról. A külső hatáskörök a nemzetközi közösségre
vonatkoznak, ennek értelmében bármilyen ügyet megvitathat.

57. Ismertesse az ENSZ Biztonsági Tanácsának összetételét és hatáskörét

A BT- nek 15 tagja van, melyben 5 állandó tag és 10 változó. A BT-n belül zajlik a legmagasabb
szintű politikai egyeztetés, valamint a nemzetközi béke és biztonság fenntartásával kapcsolatos
döntéshozatal.

58. Ismertesse az ENSZ Biztonsági Tanácsának szavazási szabályait

Eljárási kérdésekben 9 tag támogató szavazatára van szükség. A szavazási szabályok
jellegzetessége a kettős vétó, ennek értelmében a vétójog kétszer áll rendelkezésre. A gyakorlatban
csak a kifejezett nem szavazat minősül vétónak, tehát ágy állandó tagnak például a tartózkodása,
távolmaradása nem akadálya a határozat elfogadásának.

NEMZETKÖZI BÍRÓSÁGOK
59. Hol és hogyan működik a Nemzetközi Bíróság (NB)? Kik lehetnek felek a Nemzetközi
Bíróság előtt?
A Nemzetközi Bíróság Hágában működik a Békepalotában. A Nemzetközi Bíróság felei csak azok
az államok lehetnek, akik alávetik magukat a működésének. Természetes és jogi személyek nem
lehetnek felek az NB előtt.

60. Hány bíróból áll a Nemzetközi Bíróság és hogyan választják őket?

A Nemzetközi Bíróság 15 bíróból áll. A BT és a Közgyűlés választja a bírákat 3 évente egyszerű
többséggel. Az NB-ben nem lehet két azonos állampolgár, valamint nem muszáj az államukban
bírák legyenek, az a lényeg, hogy rendelkezzenek azokkal a szükséges feltételekkel, melyek a
hazájukban a legmagasabb bírói tisztség betöltéséhez szükségesek.

61. Automatikus-e a Nemzetközi Bíróság joghatósága? Mire alapulhat a Nemzetközi Bíróság

joghatósága?
Az NB joghatósága nem automatikus, ugyanis 4 úton alapozhatja meg joghatóságát:
-ráutaló magatartással
-alávetési nyilatkozattal
-többoldalú egyezmény részese mely kimondja az NB joghatóságát
-külön megállapodással

62. Milyen pergátló kifogások vannak az NB eljárásában?

A pergátló kifogások 3 típusa különböztethető meg: joghatósági, elfogadhatósági és elbírálhatósági.
A joghatósági pergátló kifogások a Nemzetközi Bíróság joghatóságát kifogásolják. Az
elfogadhatósági a perlő állam jogi érdekének hiányát állapítja meg vagy akár perképességének
hiányát. Az elbírálhatósági pergátló kifogások azt állítják, hogy az adott ügy politikai vita, nem
pedig jogi.

63. Az ideiglenes intézkedés szabályai az NB eljárásában

Az ideiglenes intézkedést az egyik állam kérheti a per érdemi szakasza előtt, melyről a NB csak
akkor dönthet, hogyha van joghatósága. Az ideiglenes intézkedés célja a felek visszatartása a
helyzet visszafordíthatatlan megváltoztatásától.

64. Milyen hatáskörei vannak a Nemzetközi Bíróságnak?

A Nemzetközi Bíróság az államok közötti vitákban hozhat ítéletet, másodsorban tanácsadási
funkciója van az ENSZ fő szerveivel szemben, valamint az ENSZ Közgyűlése által felhatalmazott
szakosított intézmények is kérhetnek tanácsadási véleményt.

65. Mi a tanácsadó vélemény (NB) lényege, kik kérhetik, milyen feltételekkel és mire?
Tanácsadási funkciója van az ENSZ működésére tekintettel, melyet az ENSZ fő szervei, valamint
az ENSZ Közgyűlése által felhatalmazott szakosított intézmények kérhetnek tanácsadási véleményt.
Bármely kérdésben kérhetik az NB tanácsadó véleményét, viszont a BT és a Közgyűlés csak olyan
kérdésekben melyek a tevékenységi körükbe tartozó ügyek. Fontos, hogy abban az esetben, hogyha
már véleményt alkotott egy adott kérdésben akkor ugyanazt a kérdést nem teheti fel más szerv sem.

66. Milyen nemzetközi bíróságok vannak még a Nemzetközi Bíróságon kívül?

A Nemzetközi Bíróságon kívül még működik a Nemzetközi Büntetőbíróság, a WTO DSU
vitarendezési rendszere, valamint az ITLOS.

67. Hol és hogyan működik a Nemzetközi Büntető Bíróság? Kik a felek a Nemzetközi Büntető
Bíróság előtt?
A Nemzetközi Büntetőbíróság előtt azok az államok lehetnek felek, akik a statútumát magukra
nézve kötelezőnek ismerték el. Székhelye Hágában van, területi hatálya a tagállamok területére
terjed ki, valamint tárgyi hatálya a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményekre terjed ki. A
Nemzetközi Büntetőbíróságnak kiegészítő joghatósága van, tehát csak akkor járhat el egy adott
ügyben, hogyha a nemzeti bíróságok nem hajlandóak eljárni vagy nem képesek.

68. Hány bíróból áll a Nemzetközi Büntető Bíróság és hogyan választják őket?
69. Automatikus-e a Nemzetközi Büntető Bíróság joghatósága? Mire alapulhat joghatósága?
A Nemzetközi Büntetőbíróságnak kiegészítő joghatósága van, tehát csak akkor járhat el egy adott
ügyben, hogyha a nemzeti bíróságok nem hajlandóak eljárni vagy nem képesek. Ilyen lehet például,
hogyha az igazságszolgáltatási infrastruktúra megsemmisül. Olyan esetekben is eljárhat amikor nem
részes állam területén követték el a bűntettet, azonban a Római Statútum része államának
állampolgára az elkövető, ilyen kivételes esetben akkor járhat el, hogyha a joghatósággal
rendelkező állam eseti alávetési nyilatkozattal elfogadja a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumát.

70. Hol és hogyan működik a WTO DSU vitarendezési rendszere, milyen a joghatósága?
A WTO vitarendezési mechanizmusa a DSU, melynek székhelye Franciaországban van. A DSU
joghatósága a WTO tagállamaira terjed ki. Eljárása egy 60 napos kötelező jellegű konzultációval
kezdődik, ha a konzultáció eredménytelen, akkor a DSB(Vitarendezési Testület) egy panelt hoz
létre , ami 3 szakértőből áll, akiket a részes államok választanak. A bizottság objektív módon
értékeli a vitát minden beadvány, illetve a bizottság által szerzett információ alapján. 6 hónapon
belül a panel benyújtja a DSB-hez a javaslatát, ennek következtében bármelyik fél a Fellebbezési
Testülethez fordulhat, mely 90 napon belül bírálja felül a panel döntését. A Fellebbezési Testület
jelentését a DSB fogadja el és minden esetben kötelező erejűvé válik.

71. Hol és hogyan működik az ITLOS? Milyen a joghatósága?

Az ITLOS(Nemzetközi Tengerjogi Bíróság) székhelye Hamburgban van. A tengerjogi
egyezménnyel kapcsolatos jogviták tartoznak a joghatóságába.

ÁLLAMFELELŐSSÉG
72. Melyek az államfelelősség fogalmi elemei?
Az államfelelősség fogalmi elemei a kötelezettségszegés, az államnak való betudás, a nemzetközi
jogsértés, felelősség és a jogkövetkezmények(önkéntes helytállás és szankciók).

73. Milyen az államfelelősség természete és jogforrási szabályozása?

Az államfelelősség természetét a szokásjog uralja, a felelősség felhívásának szabályait és tartalmát
mai napig nem rendezi átfogó egyezmény. Továbbá született egy olyan egyezmény, mely a
szokásjog elméletén alapul: az ÁFT.

74. Mi az a betudás és melyek a betudási alapok?

A betudás egy logikai kapcsolatot jelent, mely értelmében az adott jogsértésért az állam vonható
felelősségre. Meghatározhatóak különleges esetek:
-közhatalommal rendelkező személyek cselekményei
-egy másik állam által az állam részére bocsátott szerv magatartása
-magánszemélyek cselekményei, hogyha az állam utasítása alapján járnak el vagy az állam
hatékony ellenőrzést gyakorol
-sikeres polgárháború esetén a hatalomra kerül kormány
-ultra vires hatáskörök
-felkelő csoportok cselekedetei
-az állam magáénak tudja be ezeket a cselekményeket

75. Melyek a jogellenességet kizáró körülmények, melyek a feltételeik és joghatásaik?

Jogellenességet kizáró körülmények fennállása esetén nem vonható az adott állam felelősségre, még
akkor sem, hogyha történt kötelezettségszegés és ez betudható az államnak. Jogellenességet kizáró
körülménynek minősül a sértett beleegyezése, az ellenintézkedés, az erőhatalom(vis maior), az
önvédelem, a végveszély és a szükséghelyzet.
76. A kauzalitás és a kár szerepe, jelentősége
Az okozat és a kár közötti összefüggés értelmében a sérelem a jogsértés következménye. A kár
lehet anyagi vagy erkölcsi, illetve közvetlen és közvetett.

77. Melyek az államfelelősség felhívásának feltételei?

A felhívásnak két feltétele van, miszerint ha volt érdemi és hatékony helyi jogorvoslat azokat ki kell
meríteni, a másik feltétel pedig, hogy a sértett nem mondott le az igényéről és magatartásából sem
lehet arra következtetni, hogy a jogsértésbe belenyugodott volna.

78. Mi az a felperesi legitimáció és milyen formái vannak a nemzetközi jogban?

A felperesi legitimáció értelmében az az állam érvényesítheti az igényét, akinek ehhez közvetlen
érdeke fűződik. Formái tekintetében erre jogosult a sértett állam, az az állam aki többoldalú
egyezmény részese, mely különösen érintett és helyzetét megváltoztatná, valamint olyan államok is,
akik nem sértettek, de az adott jogsértés kógens normába ütközik vagy a nemzetközi közösség
érdekét érinti.

79. Mi az a diplomáciai védelem? Mik a feltételei?

A diplomáciai védelem azt jelenti, hogy az adott állampolgárt vagy az adott államban honos
társaságot ért sérelem esetén ezek állama érvényesíthet igényt a jogsértő állammal szemben. A
diplomáciai védelem feltétele a genuine link megléte az állam és az adott állampolgár között.

80. Milyen jogorvoslat kérhető és milyen esetekben?

AZ ERŐSZAK, ANNAK KORLÁTAI, A NEMZETKÖZI REND JELLEMZŐI

81. Melyek az általános erőszaktilalom főbb előzményei?
Az általános erőszaktilalom főbb előzményei a Drago-Porter egyezmény(1907), a Nemzetek
Szövetségének egyezségokmánya(1919) és a Kellog-Briand Paktum(1928).

82. Mi az önsegély? Mi az a retorzió, mi a represszália?

Az önsegély az államok egyéni szankcióját jelenti, amikor egy állam saját maga lép fel egy másik
állam jogsértésére. Ennek két típusa van: retorzió és represszália. A retorzió az állam barátságtalan
és a jogsértő államnak hátrányt okozó ellenintézkedését jelenti, mely esetében az ellenintézkedés
jogszerű. A represszália esetében az adott állam ellenintézkedése jogsértésnek mindősül, viszont,
hogyha arányos az eredeti jogsértéssel, akkor jogszerűnek tekintik.

83. Mi az erőszak fogalma az Alapokmány 2(4) cikke és a szokásjog alapján?

Az ENSZ Alapokmányának 2.cikk (4) bekezdése rendelkezik az általános erőszaktilalomról,
miszerint a nemzeteknek tartózkodniuk kell minden olyan magatartástól, mely az államok
szuverenitását vagy területi épségét sértené, valamint az ENSZ Alapokmányának céljaival össze
nem férő erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától.

84. Mi az agresszió fogalma?

Az agresszió fogalmát a 3314.ENSZ közgyűlési határozat mondja ki, mely szerint az agresszió alatt
két vagy több állam fegyveres erőinek súlyos következményekkel járó elsőként való alkalmazását
értjük, mely a másik állam szuverenitása, területi épsége vagy függetlensége ellen irányul vagy az
ENSZ Alapokmányának céljaival bármely más módon.

85. Mi az önvédelem természetes joga, melyek a jogforrásai?

Az önvédelem természetes joga kimondja, hogy az önvédelem joga szűk kivétel, mely ideiglenes és
kiegészítő. Az ENSZ Alapokmány és a szokásjog párhuzamosan rendelkeznek az önvédelemről,
azonban tartalmuk azonos. Az önvédelem az erőszak általános tilalma alól az egyik kivételt képezi,
melynek alapfeltétele a fegyveres támadás. Mennyiségi tényezője tekintetében a fegyveres
erőszaknak el kell érnie egy bizonyos szintet, a minőségi tényezője kimondja, hogy mindenképp
egy államnak betudhatónak kell lennie. Az önvédelem gyakorlásának elengedhetetlen követelménye
a szükségesség és arányosság követelménye.

86. Melyek az önvédelem gyakorlásának típusai és alapfeltételi?

Az önvédelem lehet megelőző, azonban ez tilos, tehát ennek kizárására törekszik a nemzetközi jog.
A megelőző önvédelemnek 2 típusa van: preventív önvédelem és preemptív önvédelem. A
preemptív önvédelem értelmében az állam fegyveres erőszakot alkalmaz a másik államon, azáltal,
hogy az utóbbi állam ténylegesen fenyegeti, a fenyegetés küszöbön álló, tehát azonnali, nincs más
eszköz az elhárításra és az önvédelemként alkalmazott erőszak arányos a fenyegetéssel.
A preventív önvédelem esetében az állam fegyveres erőszakot alkalmaz a másik állam ellen, úgy,
hogy ténylegesen nem került fenyegetett helyzetbe, a fenyegetés látens, valamint a támadás csupán
egy későbbi időpontban várható.

87. Mit nevezünk humanitárius intervenciónak?

Egy vagy több állam, illetve nemzetközi szervezet fegyveres erőszakot alkalmaz egy másik állam
területén az adott állam beleegyezése nélkül annak érdekében, hogy az ott élő közösség tagjai
életének vagy alapvető emberi jogainak védelmére fellépjen.

88. Mi az ENSZ kollektív biztonsági rendszere és melyek a főbb szabályai?

A kollektív biztonság szakosított intézménye a Biztonsági Tanács(BT), melyet az ENSZ
felhatalmazott a fegyveres erőszak alkalmazásával. A BT legfőbb feladata a nemzetközi béke és
biztonság védelme, valamint fenntartása. Az ENSZ Alapokmány VI. Fejezete rendelkezik azon
cselekményekről, melyek a nemzetközi békét és biztonságot veszélyeztethetik, ilyen esetekben a
BT ajánlásokat tehet. Az ENSZ Alapokmány VII.fejezete értelmében az ENSZ-nek diszkrecionális
jogköre van abban a tekintetben, hogy meghatározza az adott cselekmény a békét veszélyezteti, a
békét támadja vagy agresszió. Ezt nevezik a helyzet meghatározásának, ennek következtében
kötelező erejű határozatot hozhat, valamint dönthet fegyveres vagy nem fegyveres erő
alkalmazásáról.

89. Mit jelent a „helyzet meghatározása”?

Az ENSZ Alapokmány VII.fejezete értelmében az ENSZ-nek diszkrecionális jogköre van abban a
tekintetben, hogy meghatározza az adott cselekmény a békét veszélyezteti, a békét támadja vagy
agresszió. Ezt nevezik a helyzet meghatározásának, ennek következtében kötelező erejű határozatot
hozhat, valamint dönthet fegyveres vagy nem fegyveres erő alkalmazásáról.

90. Mi a békefenntartás és kinek/kiknek a hatáskörébe tartozik?

A békefenntartás a BT hanyatlásának következtében alakult ki, annak érdekében, hogy a különböző
fegyveres konfliktusokban egy pártatlan és semleges szereplő az adott állam beleegyezésével
törekedjen a béke fenntartására, a béke teremtésére vagy a béke építésére. A békefenntartó missziók
felállítása a Közgyűlés, valamint a BT hatáskörébe tartozott.

NEMZETKÖZI BÜNTETŐJOG ÉS NEMZETKÖZI HUMANITÁRIUS JOG

91. Melyek a nemzetközi bűncselekmények, transznacionális bűncselekmények, és azok
jellemzői, fogalmi elemei, fajtái?
A nemzetközi bűncselekmények közé sorolhatjuk az emberiesség elleni bűncselekményeket, a
háborús bűncselekményeket, az agressziót és a népirtást. Transznacionális bűncselekményeknek a
határon átnyúló bűncselekményeket nevezzük, például a kalózkodás és a terrorizmus, valamint a
nem nemzetközi fegyveres konfliktusok is.

92. Mi a kapcsolat a nemzetközi büntetőjog és a nemzetközi humanitárius jog között?

A Tadic ügyben mondta ki a Nemzetközi Bíróság, hogy a háborús bűncselekmények a humanitárius
jog szabályába ütköznek, hogyha:
-a jog melyet megsértettek a humanitárius jog része
-az adott jog megfelel a nullúm crimen sing lege elvének
-a jogsértés súlyos
-az elkövetőt egyéni büntetőjogi felelősségre kell vonni a nemzetközi jog alapján

93. Mi a kapcsolat a nemzetközi humanitárius jog és a jus ad bellum között?

A jus ad bellum a háború indítás jogát jelenti, valamint a humanitárius jog azt szabályozza, hogy
hogyan kell bánni fegyveres ellenségeskedés idején az ellenséges állam kombattánsaival.

94. Melyek a nemzetközi humanitárius jog alapelvei?

A nemzetközi humanitárius jog alapelvei: emberiesség elve, arányosság elve, különbségtétel elve és
a szükségesség elve. Az emberiesség elve kimondja, hogy egyes cselekmények még háború
fennállása idején sem tekinthetőek legitimnek, ezeket legelőször a Martens klauzula mondta ki. A
szükségesség elve a katonai célok megvalósításának mozgástere érdekében áll fent, mivel a
katonáknak lehetőséget biztosít arra, hogy az ellenséges fél megölése is lehet szükséges, azonban a
polgári személyeket védelem illeti meg. A különbségtétel elvét mind két félnek szigorúan be kell
tartania, ennek értelmében különbséget kell tudjanak tenni maguk és az ellenséges fél között,
maguk és a semleges szereplők között, a támadható személyek és objektumok, valamint a nem
támadhatóak között.Az arányosság elve az emberiesség és a szükségesség elve közötti arányosság
megteremtésére törekszik és csak a feltétlenül szükséges mértékben lehetséges.

95. Melyek a Nemzetközi Vöröskereszt jogosultságai, tevékenységei?

A Nemzetközi Vöröskereszt Bizottság(IRC) terepmunkát végez, emellett vezető szerepet játszik a
humanitárius jogi tárgyú egyezmények kidolgozásában. A Vöröskereszt szervét pártatlanság és
függetlenség jellemzi, továbbá nem jellemzi a nyilvánosság, valamint működése bizalmas. Az
ICRC munkatársai mentesek a tanúvallomás megtétele alól. Az ICRC hatásköreiről a genfi
egyezmények rendelkeznek, mely értelmében a Vöröskereszt Bizottsága kapcsolatot tarthat fenn a
hadifoglyokkal, valamint, hogyha nem részesülnek a megfelelő bánásmódban akkor haza küldheti
őket. A szervezet járművei szabadon mozoghatnak bármelyik fél területén, azonban csak a
nemzetközi fegyveres konfliktusok esetén.
A nem nemzetközi fegyveres konfliktusokban nem rendelkezik ezekkel a jogosítványokkal,
ilyenkor csak felajánlhatja a segítségét a szembenálló feleknek.

96. Melyek a Genfi Egyezmények tárgya, főbb szabályai?

Négy genfi egyezményt hoztak létre a hadviselt személyek védelméről. Az első genfi egyezmény a
hadviselt személyek sebesültjeinek és betegeinek helyzetének javításáról szól, A második genfi
egyezmény a tengeri haderők sebesültjeinek helyzetének javításáról, a harmadik genfi egyezmény a
hadifoglyokkal való bánásmódról és negyedik genfi egyezmény a polgári lakosság védelméről a
háború idején.

97. Mi a kombattáns státusz és annak tartalma?

A kombattáns státuszra azok jogosultak, akik jogszerűen vesznek részt az ellenségeskedésben.
Kombattáns státusz illeti meg a katonákat, a népek harcoló csoportjait és a fegyverüket nyilvánosan
viselőket. Tartalma azt takarja, hogy ők jogosultak a humanitárius jog által biztosított védelemre.
98. Melyek a konfliktusok osztályozásának szempontjai és jelentősége
A konfliktusok tekintetében megkülönböztetjük a nemzetközi és a nem nemzetközi fegyveres
konfliktusokat.

99. Melyek a nemzetközi fegyveres konfliktusok főbb szabályai?

A nemzetközi fegyveres konfliktusok alatt értjük az államok közötti ellenségeskedéseket értjük. A
nemzetközi fegyveres konfliktusokra teljes egészében alkalmazható a humanitárius jog, valamint az
ellenségeskedésben részt vevőket megilleti a kombattáns státusz. Az 1977.évi kiegészítő
jegyzőkönyv rendelkezik a szabályozásukról.

100. Melyek a nem nemzetközi fegyveres konfliktusok főbb szabályai?

A nem nemzetközi fegyveres konfliktusokról az 1977.évi kiegészítő jegyzőkönyv rendelkezik. A
Tadic ügyben mondta ki a Jugoszláviai büntetőtörvényszék(ad hoc), hogy a kormányzati hatóságok
és a szervezett felkelő csoportok között elhúzódó fegyveres erőszakra kerül sor, akkor fegyveres
konfliktusról beszélhetünk. A nem nemzetközi fegyveres konfliktusokra ennek értelmében azok a
jellemzői, hogy szervezettség és bizonyos fokú intenzitás, ezek különböztetik meg a pusztán
zavargásoktól. A nem nemzetközi fegyveres konfliktusok részét képezik a transznacionális
konfliktusok is. Továbbá fontos megemlíteni, hogy a nem nemzetközi fegyveres konfliktusokban a
résztvevőket nem illeti meg a kombattáns státusz, valamint a résztvevők mind felelősségre
vonhatóak a nemzetközi jog alapján.