Az Állam

(Az államalkotó tényezők és az állam funkciói)

Az államalkotó tényezők

 Az államiság feltételei: az államterület, a népesség és az adott terület és népesség

fölött gyakorolt, más államok által elismert főhatalom léte.
 Terület nélkül nem létezhet állam, ahogy lakatlan területek sem minősülhetnek államnak.
o Előfordulhat ugyanakkor, hogy van egy adott terület és rajta adott az állandó
lakosság is, azonban a főhatalom tényleges gyakorlása nem ismerhető el (így a
palesztin területeken mindeddig nem jöhetett létre önálló palesztin állam).
 Egy állam léte, függetlensége az államok közösségének elismerésétől is függ

Szuverenitás:

 Kiindulás: egy államban az uralkodó fejedelem korlátlan szuverenitást élvez, azaz hatalma
Istentől ered, és csak Istennek tartozik felelősséggel. (Jean Bodin )
 Később a népet jelölték meg, mint a szuverenitás forrását.
o A népszuverenitásra alapozott közhatalom a népnek – a választópolgárok
közösségének – tartozik felelősséggel.

 A nép szuverenitását közvetlenül (népszavazás), vagy közvetetten (választott

képviselői útján) gyakorolja.
o a közhatalomnak demokratikus legitimációval kell rendelkeznie.
o Közhatalmi jogosítványokat nem lehet olyan szervnek juttatni, melynek létezése és
működése nem vezethető vissza a választópolgároktól kapott felhatalmazásra.

 Az állami főhatalomból az állam különböző szervei eltérő módon részesülnek: az

egyes hatalmi ágak (törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom) és szervek egymástól
elválasztva működnek.
o Egyetlen szerv sem birtokolja, vagy birtokolhatja az állami főhatalom teljességét.
 Az állam szuverenitásának természetes korlátja más államok szuverenitása.
o Az államok, mint a nemzetközi jog alanyai szuverenitásukat kölcsönös akarattal
korlátozhatják, így nemzetközi szerződéseket kötnek, nemzetközi szervezeteket
állítanak fel, vagy akár alávethetik magukat nemzetközi bírói szervek
joghatóságának is.

A szuverenitás jelképei:

 Az állam szuverenitását hagyományosan állami jelképek fejezik ki.

 Az Alaptörvény határozza meg: a Himnusz, a zászló és a címer az állam hivatalos
felségjelvénye.
 Szintén az Alaptörvény rögzíti a nemzeti ünnepeket.
 Az Alaptörvény külön említi, hogy a címer és a zászló a történelmileg kialakult más
formák szerint is használható (így pl. a zászló fehér sávjába illesztett címerrel).

 A nemzeti jelképek nem kritizálhatatlanok, azonban, sajátos büntetőjogi védelem

alatt állnak, meggyalázásuk bűncselekmény.

 A honvédségi csapatzászlóra, a hadilobogóra és a felségjelre, valamint ezek használatára,

illetőleg adományozására vonatkozó részletes előírásokat a honvédelemért felelős
miniszter, míg a címer, a zászló (lobogó) sportszervezetek által történő használatát a
sportügyeket felügyelő miniszter rendelete szabályozza
Államterület

 az a nemzetközi szerződések által meghatározott és elismert terület, ahol az állam

szuverenitása érvényesül.
o Az államterületet államhatár határolja, mely minden állam esetében jelent
szárazföldi területet, a tengerparti államok szuverenitása a nemzetközi jog
szabályai szerint kiterjed a parti vizekre (a kontinentális talapzatra), illetve ezen túl
egy szélesebb teng

 úszó és lebegő államterület

o az adott államban lajstromozott hajó, illetve az állam felségjelét viselő repülőgép
fedélzete

 légtér
o államterület feletti légtér és földfelszín alatti terület
o világűr  egyetlen államhoz sem tartozik

 A világűr és az égitestek, a tengerek és óceánok nemzetközi vizei vagy az Antarktisz

nem tartozik semmilyen állam területi szuverenitása alá.

 Az államterület belső tagolása az állam belügye.

o Az Alaptörvény értelmében Magyarország területe megyékre, városokra és
községekre tagozódik, Magyarország fővárosa pedig Budapest. A helyi
önkormányzatok autonómiáját az Alaptörvény védi.
Államhatár és ellenőrzése

 Az államhatár: a Föld felszínén függőlegesen áthaladó képzeletbeli síkok összessége,

melyet nemzetközi szerződések (Magyarország esetében a Párizsi Békeszerződés,
melyet az 1947. évi XVIII. törvény cikkelyezett be) határoznak meg.

 A határvonal: az államhatár és a Föld felszínének metszésvonala. A határvonalat a

természetben határjelek jelölik (Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény).
o Az államhatár módosítására kétoldalú szerződéssel kerülhet sor

 Az államhatárt (…) közúti, vasúti, vízi vagy légi határátkelőhelyen vagy

határátlépési ponton, ellenőrzés mellett szabad átlépni
o Az Európai Unió fontos vívmánya, hogy a Schengeni rendszerben részt vevő
tagállamai egymás között a határellenőrzést felszámolták, így pl. a magyar–osztrák
határ bárhol átléphető, akár ladikon a Fertő-tavon, vagy a Soproni hegységben
gombászva.

A nép

 Az Alaptörvény nem nevezi a Magyarországot nemzetállamnak, azonban a

magyarság az állam név- és jellegadó etnikuma (tituláris nemzet).
o A magyar etnikum az államiság szempontjából az államiságot megelőző és máig
meghatározó etnikai közösség, melyet közös nyelv, nemzeti kultúra és
történelmileg kiforrott összetartozás jellemez
Az állampolgársági jog alapfogalmai

 Az állampolgárok sajátos jogokkal – státuszjogokkal (így a hazatérés joga, a választójog

vagy a közhivatal viselésének joga) – rendelkeznek, és sajátos kötelezettségek is terhelik
őket (így az állampolgári hűség és a haza védelmének kötelezettsége).
o Létrejöhet olyan helyzet, melyben egy személy egyetlen állam állampolgárságával
sem rendelkezik, azaz hontalan (a hontalanokat kivéve mindenki külföldi, szinte
mindenütt – saját hazáját kivéve).
o Vannak állampolgárok, akik egyidejűleg több állam állampolgárai: kettős, vagy
többes állampolgárok.

 Az európai államok állampolgársági joga elsődlegesen a ius sanguinis elvét, azaz a

vérségi leszármazás elvét követik,
o azaz a magyar állampolgár apa vagy anya gyermeke magyar állampolgárként
születik.
 Az amerikai földrészen (és korábban Franciaországban) főszabályként a ius soli elvét,
azaz a területen születés elvét alkalmazzák.

 A család állampolgári egységének elve:

o azaz a törvény arra törekszik, hogy ha egy család valamely tagja magyar
állampolgár, akkor a család további tagjai egyszerűbben juthassanak magyar
állampolgársághoz.

 A nemzeti elkötelezettséget: a törvény a magyar nemzet minden tagja számára lehetővé

kívánja tenni az állampolgárság megszerzését.
A demokrácia elve

 „a nép kormányzása, a nép által, a nép érdekében”

 A nép önrendelkezési joga a többség akaratán nyugszik, a szabadság és egyenlőség elve
alapján
 Alaptörvény: Magyarország független, demokratikus jogállam.
o A demokrácia elve: a népfelség elvéből következően a politikai hatalom csak a
néptől származhat, a nép képviselői útján vagy közvetlenül részt vehet a hatalom
gyakorlásában.

o 38/1993. (VI. 11.) AB határozat - demokratikus legitimáció elve: „közhatalom

csak akkor gyakorolható, ha annak forrása végső soron a nép, azaz a
közhatalom gyakorlásának a népre visszavezethetőnek kell lennie”

o A demokratikus legitimáció közvetlen, ha a közhatalom gyakorlására vonatkozó

felhatalmazás közvetlenül a néptől származik (pl. a parlamenti és az
önkormányzati képviselők és a polgármesterek esetében),
o és közvetett, ha a választások, kinevezések láncolata végső soron visszavezethető
a néphez.

A pluralizmus elve

 A politikai pluralizmus értelmében: a modern demokráciák nélkülözhetetlen szereplői

a politikai pártok.
o közvetítő feladatot lát el az állam és a társadalom között: a választások
alkalmával a pártok azok a szervezetek, amelyek képesek a választói akarat
képzésére, majd a két választás között a választói akarat képviseletére az állami
szervekben

 A demokrácia egészséges működéséhez alapvető feltétel a politikai pluralizmus.

o Az államnak ugyanakkor semlegesnek kell lennie a politikai pártok küzdelmében
és a politikai verseny kereteit meghatározó jogszabályok megalkotása során és
köteles a pártokat egyenlőként kezelni.
 A pártok egyenlősége csak formális szabály, amely azonban két esetkörben is megtörik:
o a parlamenti küszöb meghatározásakor,
o a pártok állami finanszírozásának szabályozásakor.

A jogállamiság elve

 „Nemcsak a jogszabályoknak és az állami szervek működésének kell összhangban

lenniük az Alkotmánnyal, hanem az Alkotmány fogalmi kultúrájának és
értékrendjének át kell hatnia az egész társadalmat.”

 A formális jogállamiság egyik alappillére a jogbiztonság.

o Az Alkotmánybíróság szerint a jogbiztonság megköveteli azt, hogy a jog egésze,
egyes részterületei és az egyes jogszabályok világosak, egyértelműek,
működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma
címzettjei számára (normavilágosság elve).

A hatalommegosztás elve

 Charles Montesquieu a zsarnokság megakadályozása céljából állította fel a

hatalommegosztás elvét.
 Három hatalmi ágat különített el: a törvényhozó, a végrehajtó és az
igazságszolgáltatást ellátó hatalmi ágakat.
o Álláspontja szerint a hatalmi ágak koncentrációja zsarnoksághoz vezet.
Ugyanakkor a hatalmi ágak egymást kontrollálhatják, a törvényhozó hatalom a
jogalkotás révén kontrollálja a végrehajtó hatalmat, de a végrehajtó hatalom
feje, az államfő feloszlathatja a törvényhozó hatalmat, a bíróságok függetlenek
a végrehajtó hatalomtól, ugyanakkor a törvényhozó hatalom által elfogadott
jogszabályok alapján hozzák meg döntéseiket.

 A hagyományos hatalmi triász a későbbiekben kiegészült a Benjamin Constant

nevéhez fűződő államfői hatalmi ággal.
 o Constant szerint az államfő semleges hatalmi ágat képez, a hatalmi ágak fölött
helyezkedik el, őrködik az alkotmány tiszteletben tartása fölött. Ugyancsak
Constant nevéhez fűződik az ún. municipális (önkormányzat) hatalmi ág
elismerése is, a helyi hatalom a központi hatalom korlátját képezheti.

 Carl Schmitt „alkotmányozó hatalomról”, mint új hatalmi ágról ír, amely az

alkotmány kidolgozásával és elfogadásával meghatározza a többi hatalmi ág
egymáshoz való viszonyát

A hatalmi ágak elválasztása

 Egy demokratikus jogállamban korlátlan és korlátozhatatlan hatalom nincs, ennek

érdekében bizonyos hatalmi ágak szükségképpen korlátozzák más hatalmi ágak
jogosítványait.
o A szuverenitásból fakadó jogokat tehát nem egy állami szerv gyakorolja,
hanem az államszervezet egésze.

 Hatalmi ágak: függetlensége, kölcsönös ellenőrzése, együttműködésének a

kötelezettsége
o A hatalmi ágak elválasztásának elve nem csak annyit jelent, hogy az egyik hatalmi
ág nem vonhatja el a másik jogosítványait, hanem azt is jelenti, hogy a
demokratikus jogállamban korlátlan és korlátozhatatlan hatalom nincs, s ennek
érdekében bizonyos hatalmi ágak szükségképpen korlátozzák más hatalmi ágak
jogosítványait.

 Az Alkotmánybíróság így foglalta össze a hatalmi ágak elválasztásából eredő

követelményeket:
1. a hatalommegosztás elve,
2. az elválasztott alkotmányos szervek együttműködési kötelezettsége,
3. az elválasztott szervek eljárási és döntési autonómiájának, döntéshozatalának
kölcsönös tiszteletben tartása,
4. az Alkotmányra visszavezethető eljárási szabályok léte és betartása
Állami funkciók

1. A társadalom és a természet viszonyának befolyásolását szolgáló funkciók

2. Gazdasági funkciók
3. Politikai-igazgatási funkciók
4. Ideológiai-kulturális funkciók
5. Külpolitikai funkciók
6. Nemzetközi együttműködési funkciók

1. A társadalom és a természet viszonyának befolyásolását szolgáló

funkciók
 A társadalom létezésének feltétele a külvilág, a természet.
o Bizonyos esetekben és vonatkozásokban a társadalmat védeni is kell a természettel
szemben, és a természetet is védeni kell bizonyos emberi tevékenységekkel
szemben.
 Beletartozik:
o az állami tevékenység és az egészségügyi, demográfiai viszonyok,
o természeti csapások elhárítása,
o természeti környezet állapota (környezetvédelem), természettudományok
fejlettsége közötti összefüggések.

2. Gazdasági funkciók
 Az állami tevékenység és a gazdaság szférája közötti összefüggéseket foglalja magába.
o Meghatározott tulajdonviszonyok, elosztási, valamint kooperációs viszonyok
kialakítását és állami-jogi védelmét;
o Az infrastruktúra állami eszközökből történő fejlesztését, állami tulajdonú
gazdasági egységek létrehozását, és meghatározott termelőtevékenységek
közvetlen megszervezését és biztosítását
o Állami tulajdonú gazdasági egységek privatizálását;
o A gazdálkodási egységek közötti viszonyoknak a befolyásolását;
o Meghatározott gazdasági tevékenységek gazdaságpolitikai (adó-, vám-, hitel-,
pénz- és költségvetési politikai) eszközökkel történő befolyásolását;
 o A gazdasági tervezés rendszerét.
 A gazdasági funkciók köre nem azonos az állam gazdasági hatásának egészével.
o Ez az állam közvetett hatásait is átfogja, például az állam által kialakított
iskolarendszernek a gazdaságra gyakorolt hatását.

3. Politikai-igazgatási funkciók
 Az állami szerveknek ebbe a körbe tartozó tevékenysége igen sokrétű lehet.
o a rendszerrel szemben álló politikai erők elnyomása,
o valamely társadalmi réteg vagy osztály társadalmi-gazdasági értelemben vett
felszámolása vagy korlátozása,
o valamely társadalmi osztály vagy réteg számszerű erősítése (például földosztás,
iparosítás, „középosztály-építés” révén),
o a politikai intézményrendszer (mindenekelőtt a politikai pártok és az
érdekképviseletek) viszonyainak az alakítása,
o a politikai jogok szabályozása,
o a jogrend, közrend és közbiztonság védelme
o bizonyos szociálpolitikai intézkedések
 Az állam ún. „önépítő funkciója”, a saját szervezet kialakítására irányuló állami
tevékenység.

4. Ideológiai-kulturális funkciók
 Az állami tevékenység és az uralkodó ideológia kidolgozottsága, elterjedtsége és
elfogadottsága közötti összefüggések tartoznak.
 Annak a biztosítása, hogy ezt a berendezkedést a lakosság széles tömegei törvényesnek
ismerjék és fogadják el.
o Az ideológiai-kulturális funkciók csoportjához tartoznak még az állami
tevékenység és a képzettségi, műveltségi színvonal közötti összefüggések,
amelyeknek lényeges mozzanata az újratermelési folyamat külső feltételét képező
iskolarendszer alakítása, továbbá a tudomány és a művészetek támogatására
és befolyásolására irányuló állami tevékenység.
 o A pluralista demokrácia kibontakozásával az állam ideológiai jellegű tevékenysége
is jelentősen megváltozott, az alapvető és általánosan elfogadott demokratikus
értékek védelmére és terjesztésére korlátozódik.
o Elfogadottá vált az állam világnézeti semlegessége, ami azt is jelenti, hogy nincs
már részleteiben is kidolgozott hivatalos állami ideológia.

5. Külpolitikai funkciók
 az állam katonai erejének, politikai-területi befolyásolásának, szövetségi kapcsolatainak és
az állami tevékenységnek a viszonyát fejezi ki

6. Nemzetközi együttműködési funkciók

 az állami tevékenység és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok, valamint a nemzetközi
kulturális és környezetvédelmi együttműködés viszonyai közötti összefüggéseket öleli föl.
o Itt részben közvetlen állami tevékenységről van szó, részben pedig az állam
szerepe közvetett, és csak megkönnyíti a civil társadalom nemzetközi
együttműködésre irányuló törekvéseit.