2.

Alkotmányos alapok: demokrácia és emberi jogok

A demokrácia követelményei

A kommunikáció jogi alapjairól emberi jogi szempontból fogunk beszélni: tehát a

véleménynyilvánítási szabadság alkotmányos követelményeit tárgyaljuk. Ennek az alapjognak
kiemelt jelentősége van a valódi, plurális demokratikus társadalom megvalósulása
szempontjából.
A demokratikus állam fogalma bizonyos alapvető követelményeket takar, amelyeket az
adott állam alkotmányának garantálnia kell:
1. Biztosítani kell, hogy az állami hatalom gyakorlása visszavezethető a nép akaratára.
Tehát a legfontosabb közös döntéseket, a törvényeket a nép által választott képviselők
hozzák meg (intézményi szinten ez az Országgyűlést jelenti). Emellett arra is lehet
lehetőség, hogy a nép közvetlenül döntsön egy közös ügyben népszavazás útján.
Ilyenkor nem a döntéshozó képviselőket választja meg, hanem egy igen/nem kérdésre
válaszolva maga dönt.
2. Biztosítani kell, hogy a hatalom gyakorlói leválthatók legyenek. Legyenek rendszeresen
ismétlődő szabad választások, többpártrendszer, az állami tisztviselők ellenőrizhetők,
elszámoltathatók legyenek.
3. Biztosítani kell, hogy a közös ügyekben a döntéshozatalt megelőzően az érintettek
kifejthessék álláspontjukat. Ehhez szükséges a széles körben érvényesülő
véleménynyilvánítási szabadság. A demokratikus államban a társadalmi, politikai
kérdésekről nem csak egy álláspont jelenik meg a nyilvános vitákban, hanem több,
amelyek ütköztetésére, egymás meggyőzésére sokféle eszköz áll rendelkezésre (pl.
vitafórum, tüntetés, televíziós megjelenés, blogolás stb. stb.). A vélemények közlését csak
nagyon szűk körben és nyomós indokból lehet korlátozni. A közügyek megvitatásának és
a döntéshozatali eljárásoknak átláthatónak kell lenniük.
4. Biztosítani kell a polgárok szabadságát és egyenlőségét. Ennek garanciája az emberi
jogok elismerése az alkotmányban. Az emberi jogok védelmére külön állami szerveket
kell létrehozni (pl. bíróságok, Alkotmánybíróság). Az emberi jogok korlátot jelentenek az
állam hatalmával szemben: azokat sértő szabályokat nem lehet elfogadni.
5. Biztosítani kell, hogy az államon belül a mindenkire kötelező jogszabályok megalkotása,
végrehajtása megfeleljen a jogállamiság elveinek.
 A jogszabályok általánosan kötelezőek, végrehajthatóak akár állami kényszerrel is.
A jogi normák érvényesülésének elsődleges letéteményesei a bíróságok.
 A jogszabályok nem csak az egyéneket, hanem magukat az állami szerveket is
kötelezik. Az állam szervei csak azt tehetik meg, amire őket jogszabály
kifejezetten felhatalmazza.
 Jogállamban a jogszabályoknak bárki számára megismerhetőnek kell lenniük.
Közérthetőnek kell lenniük. A végrehajtásukra megfelelő felkészülési időt kell
biztosítani.
 A jogszabályokat az erre felhatalmazott állami szervek hozzák létre. A két
legfontosabb a törvény (az Országgyűlés alkotja meg) és a különböző rendeletek
(ezeket például a Kormány vagy a Kormány tagjai, azaz a miniszterek alkotják).
 A jogszabályok egymással alá-fölérendeltségi viszonyban vannak. A
jogszabályi hierarchia csúcsán az alkotmány áll: ez a legfőbb jogi norma.
 Meghatározza a közös értékeket, alapelveket, az állami berendezkedés főbb
szabályait és elismeri az emberi jogokat. A hierarchiában az alkotmány alatt a
törvények állnak, azok alatt a rendeletek.
 Ha bármilyen jogszabály ellentétes az alkotmány valamely rendelkezésével, az
Alkotmánybíróság azt megsemmisíti.

Magyarországon 2012. január. 1. óta a hatályos alkotmány az Alaptörvény. Addig az 1949-

ben elfogadott Alkotmány volt hatályban, amelyet az 1989/1990-es rendszerváltáskor
alapjaiban módosítottak.

Az emberi jogok fogalma és jelentősége

Az emberi jogok (más szóval alapjogok vagy alapvető jogok) az egyéneket megillető
legalapvetőbb jogosultságok, amelyek morális követelményekként a jogi
dokumentumokban történő elismerésüktől függetlenül léteznek. Ezek olyan jogosultságok,
amelyek az embert emberi mivoltánál fogva illetik meg, nem az állam teremti őket, az
állam csak elismeri. Ezek tehát az ember vele született, elidegeníthetetlen jogai. Ezek a
jogok minden embert egyenlően illetnek meg. Ezek erkölcsi és egyben alanyi jogok,
amelyek azon alapulnak, hogy a jogosult emberi lény, akit emberhez méltó bánásmód illet
meg.
Elsődleges szerepük egyrészt a védelem az egyén számára az állami beavatkozásokkal
szemben, az állami közhatalom-gyakorlás korlátozása, másrészt azt szolgálják, hogy az
ember szabadon vehessen részt a társadalmi életben, a politikai folyamatokban, tehát az
egyenlőség és szabadság megteremtése. Az emberi jogok révén mindenkinek joga van saját
életének alakításához, életmódjának meghatározásához, feltéve, hogy nem árt másoknak és
nem veszélyezteti az állam biztonságát.
Az alapjogok az egyéneknek az állammal szemben fennálló legfontosabb jogai. Az
alapvető jogok az egyén és az állam viszonyát szabályozzák. Alanyi jogokként azt
határozzák meg, hogy az egyént milyen jogosultságok illetik meg pusztán annál a ténynél
fogva, hogy embernek született. Emellett az állam felé kötelezettségeket keletkeztetnek:
 Az állam indokolatlanul nem avatkozhat be az alapjogok gyakorlásába, nem sértheti
az egyének alapjogait. Az államnak hagynia kell, hogy az egyének alapjogaikat
gyakorolják (passzív magatartás).
 Az állam bizonyos esetekben beavatkozhat, korlátozhatja egy alapjog érvényesülését,
de csak az alkotmányos keretek között. (lásd a következő anyagrészt)
 Ha valakit alapjogsérelem ér, az államnak jogorvoslati lehetőséget kell biztosítania
számára. Ez elsődlegesen bírósági jogorvoslat kell, hogy legyen.
 Az államnak meg kell hoznia a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy az alapjogokat
gyakorolni lehessen. Például meg kell alkotnia azokat a jogszabályokat, amelyek az
alapjogok gyakorlásának keretszabályait meghatározzák. Működtetnie kell azokat az
intézményeket, amelyek az alapjogok érvényesülését biztosítják.
Az alapjogokat a demokratikus államok elismerik és beemelik a jogrendszerükbe. Az
emberi jogokat az egyes államok alkotmányos szinten ismerik el. Magyarországon az
Alaptörvény „Szabadság és felelősség” c. fejezete tartalmazza az alapjogi katalógust. Az
alapjogok érvényesítésére a demokratikus államokban alapjogvédő intézményeket kell
működtetni (pl. bíróságok, Alkotmánybíróság, ombudsman).
Emellett a XX. század második felétől, tehát a II. világháborút követően az államok
nemzetközi szinten is együttműködnek az alapjogok védelmezésében. Például az ENSZ
keretében elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata vagy a Polgári és Politikai
Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya ilyen nemzetközi emberi jogi dokumentumok.
Európában az Európai Unión belül is erős védelmet élveznek az alapvető jogok, ezeket
az Európai Unió Alapjogi Chartája tartalmazza.
Európában létezik egy másik nemzetközi szervezet is, amelynek elsődleges célja
kifejezetten az emberi jogok védelme. Ez az Európa Tanács, amelynek jelenleg már
minden európai állam tagországa, sőt azon kívül országok (pl. Oroszország, Törökország,
volt szovjet tagországok) is. 1949-ben tíz európai állam alapította az emberi jogok, a
pluralista demokrácia és a jogállamiság védelme céljával. Magyarország 1990 óta tagja.
Az Európa Tanács keretében 1950-ben írták alá az Emberi Jogok Európai Egyezményét
(EJEE vagy Római Egyezmény), amely 1953-ban lépett hatályba, és amely a
legfontosabb alapjogok biztosításának kötelezettségét rója a tagországokra. Ez egy
védelmi minimumszint a tagországok számára: mivel az alapjogokat az államok saját
jogrendje is biztosítja, az EJEE egy másodlagos, kiegészítő védelmet jelent.
Az Egyezmény érvényesülését az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ellenőrzi,
amely 1959 óta működik, és székhelye után Strasbourgi Bíróságnak is nevezik. Bárki
fordulhat hozzá egy részes állammal szemben, ha az adott állam valamilyen közhatalmi
szerve (pl. közigazgatási szerv, bíróság, rendőrség, törvényhozó szerv) megsértette az
Egyezményben biztosított valamely jogát. A Bírósághoz csak akkor nyújtható be panasz,
ha a panaszos az adott államban rendelkezésre álló jogorvoslatokat kimerítette és a
jogerős bírósági határozat kézhezvételétől számítva 6 hónap nem telt el. Ha az EJEB
megállapítja a jogsértést, a jogsértő államot kártérítés megfizetésére kötelezheti. A
tagországok jogi előírásait azonban nem semmisítheti meg, nem változtathatja meg.
A legnagyobb jelentőségű emberi jogok:
 emberi méltósághoz való jog
 élethez való jog
 egyenlő bánásmódhoz való jog
 személyi szabadsághoz való jog
 tulajdonhoz való jog
 véleménynyilvánítási szabadság
 gyülekezési jog
 egyesülési jog
 lelkiismereti és vallásszabadság
 tisztességes eljáráshoz való jog