.

.
Jogi és Sportjogi ismeretek

c.
egyetemi tankönyv
feldolgozása
Fogalmak és jogintézmények
 A jog, mint társadalmi jelenség

1. a társadalom nem létezhet normák, magatartási szabályok nélkül

2. minél fejlettebb egy táradalom, annál több normafajta jön létre
3. pl.: a szokás, az erkölcs, a jog, a vallás, az időrendben később kialakult illem és divat, a politikai,
illetve a szervezeti normák
4. az állam alakulásával együtt jelent meg a jog, amely biztosítja a szabályozottságot és rendet, és az
állam állandó szigorú felügyelete alatt áll
5. köznapi értelemben a jogszabályok összességét, vagy mint az egyes személyhez fűződő
jogosultságot (joga van valamire), azaz alanyi jogot értjük
6. továbbá: magatartásszabályok összessége, azaz norma keletkezése és érvényesülése állami
szervekhez kötődik; az adott társadalomban általánosan kötelező; a társadalom egésze érdekének
megfelelően befolyásolja a társadalmi viszonyokat az emberek magatartásán keresztül
 Jogrendszer

A jogrendszer egy meghatározott államban aktuálisan létező jogi normák összessége, de nem
csupán jogszabályok halmaza, hanem azoknak komplex, egymásra kitekintő megjelenése, amely
viszonylagos zártsága ellenére is képes a fejlődésre (annak definiálása például, hogy mit nevezünk
okiratnak, nyilván egész másképp hangzott 1920-ban, mint napjainkban).
 Jogágak

A jogi normák nem csak a jogrendszer szintjén, de egymás közötti összefüggésük szintjén is
rendszert alkotnak, ezek a jogágak. A jogágak azonos típusú, azonos módszerrel szabályozott
társadalmi viszonyok és jogszabályok összességét jelentik. 2 típust különítünk el: a magánjogot és a
közjogot. A magánjog a magánérdek, míg a közjog a közérdek érvényesülésének joga.
A legfontosabb jogágak:

•alkotmányjog (államjog),
•közigazgatási (vagy államigazgatási) jog,
•közigazgatási (vagy államigazgatási) eljárási jog,
•polgári jog,
•polgári (peres és nem peres) eljárásjog,
•munkajog,
•büntetőjog,
•büntetőeljárási jog,
•családjog,
•pénzügyi jog,
•nemzetközi magánjog,
•nemzetközi jog,
•sportjog
 Jogforrástani alapok

A jogforrást 2 értelemben használjuk: köznapi értelemben ahonnan a jog tartalma származik, ilyen
materiális jogforrások:
• az Országgyűlés
• a Kormány
• a minisztériumok
• az önkormányzatok.

Másik értelemben a jogforrás maga a produktum, ami valamilyen formában testet ölt, ezek a
formális jogforrások:
• az Országgyűlés által alkotott törvény
• a Kormány által alkotott kormányrendelet
• az egyes miniszterek által alkotott rendeletek, az önkormányzatok rendeletei.
Jogforrások hierarchiája:

1.Országgyűlés
2.Kormány
3.Minisztériumok
4.Területi és helyi önkormányzatok

A külső jogforrások hierarchiájában a törvényeket a kormányrendeletek, miniszteri rendeletek,

önkormányzati rendeletek követik.
 Hatáskör és illetékesség

A hatáskör a munkamegosztást jelenti az állami szervek között, illetve azt mutatja meg, hogy az
állami szervek közül mely szervnek van érdemi ügyintézésre jogszabályi felhatalmazása, míg az
illetékesség azt mutatja meg, hogy az azonos hatáskörű szervek közül ténylegesen melyik fog eljárni.
 Jogi norma

A jognak az a legkisebb önálló egysége, amely ugyanakkor a jog minden fogalmi elemét önállóan
is tartalmazza. Három szerkezeti egysége: hipotézis, diszpozíció és jogkövetkezmény.

Hipotézis (tényállás): A tények azon összességét, amelyhez a jogszabály joghatásokat fűz,

hipotézisnek (tényállásnak) nevezzük.

Diszpozíció: A diszpozíció jelenti azokat az előírásokat, amelyeknek teljesülniük kell (vagy

teljesülniük tilos), amennyiben a tényállás bekövetkezett, a hipotézis feltételei teljesültek. Tilalom
esetén a jogalkotó valamely magatartástól való tartózkodást ír elő, míg elrendelés, parancsolás esetén
kategorikusan előír valamilyen magatartást.

Szankció: A szankció (jogkövetkezmény) a jogszabály által megállapított állami magatartás, amely

akkor lép életbe, ha a hipotézisben megállapítottaktól eltérően cselekednek, ekkor valamilyen
következmény lép életbe: büntetés vagy akár kitüntetés, de pl. a házasságkötés is ide tartozik
(megváltozik a családi állapot).
 Jogi normák fajai

Definiáló jogi norma: A definiáló jogi norma feladata, hogy meghatározzon egy-egy fogalmat,
mert a különböző jogszabályok másképp értelmezhetik.

Utaló jogi norma: Segítségével lehet eljutni ahhoz az aktuális jogszabályhoz, amely éppen a
jogalanyok jogait és kötelességeit tartalmazza. Azt mutatja meg, hogy mely jogszabályok vonatkoznak
egy adott jogesetre.

Megszorító jogi norma: A megszorító jogi norma azt fejezi ki, hogy a fő szabálytól mely
esetekben, és milyen mértékben kell eltérni. A megszorítás a jogszabály érvényesülési területét szűkíti
le.
 Kiterjesztő jogi norma: Olyan esetekre is alkalmazni kell, amelyek egyébként nem tartoznának
szorosan a jogszabály hatálya alá. Sajátos megjelenési formája a kiterjesztő jogi normáknak az
úgynevezett fikció jogintézménye.

Fikció, vélelem: Azt jelenti, hogy valamely tényállást, vagy jelenséget egy másikkal azonosnak
tekint, annak ellenére, hogy a tényállások/jelenségek nem azonosak. Ez főleg a technikai fejlődés miatt
fontos.
Vélelemről akkor beszélhetünk, ha valamely jogszabály valószínűnek fogad el egy olyan tényállást,
amely általában igaz szokott lenni (pl. egy házasságban élő nőnek gyereke születik, a vélelem szerint a
férj lesz az apja).
 A jogi norma érvényessége és hatályossága

Valamely jogi norma akkor érvényes, ha:

• a kibocsátására feljogosított szervtől származik,
• a jogszabályalkotásra vonatkozó eljárási rendben született,
• a jogszabályban írt előírásoknak megfelelő módon közzétették (kihirdetették).
A hatályosság viszont azt jelenti, hogy a jogszabály alkalmazandó, követendő. Ez azt is jelenti, hogy
olykor érvényes jogi normák nem követendők, mert még nem hatályosak (időbeli, térbeli és személyi).

Időbeli hatályosság: mettől meddig kell a jogi normáknak eleget tennünk. A jogszabályok hatálya
általában a kihirdetésük napján kezdődik, de elképzelhető, hogy csak akár hónapokkal később lép
hatályba.

Térbeli hatályosság: A jogszabály térbeli vagy területi hatálya földrajzilag körülhatárolja azt a területet,
amelyen a jogokat és kötelezettségeket gyakorolhatják a jogalanyok.

Személyi hatályosság: A jogszabályok személyi hatálya a jogalanyok azon körét határozza meg,
amelyekre a jogok és kötelezettségek kötelező vagy tiltó erővel vonatkoznak.
 Jogviszony

Jogilag szabályozott társadalmi viszony.

Hármas viszony:
• ideológiai viszony: tudaton szűrődik át
• teleológiai (céltani) viszony: valamilyen cél elérése érdekében indít el folyamatokat
• akarati viszony: jogalkotók maguk döntik el, hogy mely viszonyokat emelnek az erkölcs és a
szokások világából jogilag szabályozott magasságba.
A jogviszony alanyai:
A jogviszony alanyai lehetnek természetes személyek, jogi személyek, és jogi személlyel nem
rendelkező egyéb szervezetek. A jogviszony alanyait jogalanynak is nevezhetjük. A jogalany
legfontosabb jellemzője a jogképesség.

A jogviszony tárgya:
A jogviszony tárgya az, amire irányul a jogviszony maga: dolgokra, szolgáltatásokra.

A jogviszony tartalma:
Azon jogok és kötelezettségek összessége, amely a jogalanyokat az adott jogviszonyban
megilleti.

A jogviszony szerkezete:
A jogviszony szerkezete relatív és abszolút lehet. A relatív szerkezetű jogviszonyban két vagy több, de
nem végtelen számú pólust ragadhatunk meg. Az egyik póluson áll(nak) a jogosult(ak), a másikon (a
többin) a kötelezettek. Abszolút szerkezet esetén egy jogosulttal szemben számtalan – végtelen számú
(pl. egész nemzet) – kötelezett van.
 Jogi tények

Legegyszerűbb megfogalmazásban jogi tényeknek a jogilag lényeges tényeket (emberi

magatartásokat és egyéb körülményeket, emberi magatartástól független körülményeket pl. idő, elemi
csapások stb.) tekintjük.
 Jogvesztés-elévülés

A jogvesztő határidő azt jelenti, hogy a felek közötti jogviszony végleg lezárul, azt követően a
jogviszonyból már nem származik kötelezettség vagy jog.

Amennyiben a határidő nem jogvesztő, úgy elévülés jellegű. Az elévülés azt jelenti, hogy a
jogviszonyból származó jogosultság nem szűnik meg, de a határidő elteltével az állam annak
érvényesítéséhez már nem nyújt kényszereszközöket.
 Jogalkalmazás, jogkövetés, jogértelmezés

Jogalkalmazás: jogszabály alkalmazása egy konkrét esetre

Jogkövetés: jogalanyok jogkövető magatartása
Jogértelmezés: lehet nyelvtani, logikai, rendszertani, történeti
A sport magánjoga
 Polgári jog

A polgári jog az egymástól elkülönült, egyenrangú és mellérendelt felek vagyoni, illetve egyes
személyi viszonyait szabályozó jogág, amely a vagyoni viszonyok tekintetében alapvető szabályokat
fogalmaz meg, míg a vagyoni viszonyokhoz kapcsolódó személyi(ségi) jogok tekintetében kisegítő
védelmet nyújt.
 Polgári jogi jogviszonyokat szabályozó kódexünk:

I. rész: Bevezető rendelkezések

II. rész: A személyek
III. rész: A tulajdonjog
IV. rész: Kötelmi jog
V. rész: Öröklési jog
VI. rész: Záró rendelkezések

A polgári jog tárgya: egymásnak mellérendelt felek vagyoni viszonyait szabályozza

 A polgári jog szabályozási módszere

• elsősorban a vagyoni viszonyokat szabályozza

• személyiségi jogterület is része (kisegítő védelem, pl.: jó hírnév)
• jogsérelem nagysága is döntő
• egymásnak mellérendelt felek: hatóság és a fél között feltétlenül alá-fölérendelt a konstelláció (nem
így a polgári jogban, ott ugyanis egyenrangúak a felek)
• a vagyoni viszonyok alapvető szabályozása: tulajdoni és használati jogok, kötelmi jog, öröklési jog
• a személyi(ségi) viszonyok kisegítő védelme: természetes személy védelmével kapcsolatos
jogviszonyok, valamint az úgynevezett szellemi alkotások joga
 A magyar polgári jog alapelvei

Az alapelvek fogalma és jelentősége:

• „A törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság gazdasági és társadalmi rendjével összhangban
kell értelmezni.”
• értelmezésben is szerepet játszanak
• le nem írható elvárások
• hézagpótló jelentősége is van
• valamennyi jogszabály közös nevezője

Alapelvek:
• a szükséglet-kielégítés alapelve
• az alanyi jog, a tulajdon védelmének alapelve
• a jóhiszeműség, a tisztesség és a kölcsönös együttműködés alapelvei
• a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve
• a kármegelőzés alapelve
• a Ptk. értelmezési alapelve
 A polgári jogi jogviszony alanyai

Az ember (természetes személy)

Jogképessége egyenlő és általános (fogantatástól).

• cselekvőképesség: nevében jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat, életkor- és
állapotfüggő
o cselekvőképtelen: gyermekkor, belátási nehézségekkel küszködik,
o korlátozott cselekvőképesség:14-18 év
o speciális eset: szellemi fogyatékosság
• vétőképesség: milyen körülmények között felelős valaki a jogsértésekért

Az állam
Az állam jogképessége azt jelenti, hogy az állam a maga egészében polgári jogviszonyok alanya
lehet, jogokat és kötelezettségeket szerezhet( nem mindenfélét), illetőleg vállalhat szervei útján.
Jogi személy
• azokat a szervezeteket, amelyeket a jogszabály jogalanyisággal ruház fel, jogi személyeknek
nevezzük.
• állandó jogalanyisága van
• meghatározott működése van
• vagyona van
 A jogi személy típusai

Egyesület
• társadalmi szervezeti
• egyesületi jog alapján szerveződött a szövetségi formáció is
• olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában
meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsága van és tevékenysége a céljának elérésére irányul
• az egyesület a törvény erejénél fogva jogi személy, és a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre
• sportban betöltött szerepe lényeges
Sportegyesület
• nem bejegyzi, hanem nyilvántartásba veszi a fővárosi/megyei bíróság
• alapításához szükséges legalább tíz természetes személy
• önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező alapszabályban meghatározott céllal alakult,
nyilvántartott tagsággal rendelkező, céljainak elérésére tagjainak tevékenységét szervező jogi
személy
• sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi
tevékenységet nem folytathat (csak kiegészítő tevékenységként)
• közgyűlését évente választják
• felügyelőbizottság vagy könyvvizsgáló
• önkormányzati támogatásban részesül, ha benne van az állami sportinformációs rendszerben
Korlátolt felelősségű társaság
• egy, vagy több tagú gazdasági társaságoknak
• működése során csupán a bevitt vagyona értékével felel
• a Kft. alakításához legfontosabb feltétel a tőke
• jelenleg minimálisan 500 000 Ft törzstőke szükséges hozzá
• a társasági tagok a Kft.-nél társasági szerződést kötnek egymással
• nagyon fontos eleme a társasági szerződésnek a tevékenységi kör pontos, precíz megjelölése

Részvénytársaság
• tipikusan tőkekoncentráló társaság
• felelősségét tekintve, a kft.-hez hasonlóan korlátolt felelősségű társasági alakzat
• a részvényesek a társaság kötelezettségeiért egyébként nem felelnek
• a jogszabálynál fogva kötelező feltüntetni a részvényen a társaság cégnevét és székhelyét, s
részvények sorszámát, névértékét és azt, hogy bemutatóra vagy névre szólóak, a részvény fajtáját és
azokat a legfontosabb jogokat, amelyekhez az alapszabályban meghatározott jogok fűződnek
• Részvénytársaságot, csak úgy, mint kft.- t, egy személy is alapíthat
Országos sportági szakszövetség
• az országos sportági szakszövetség az egyesülési jog alapján létrejövő jogi személy, amely
sportágában kizárólagos jelleggel a sporttörvényben, valamint más jogszabályokban meghatározott
feladatokat lát el, és a törvényben megállapított különleges jogosítványokat gyakorol
• tagjai kizárólag sportszervezetek és sportiskolák lehetnek, amelyek az adott sportág
versenyrendszerében részt vesznek
• az országos sportági szakszövetség status quo- ja is az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényen
alapul
• a sportegyesületek/ sportszövetségek gazdasági ellehetetlenülése követelte ki a formális sporttörvény
létrehozását
Alapítvány, közalapítvány
• az alapítványt – formailag – alapítói okirattal, és nem szerződéssel hozzák létre az alapítók.
• jogi értelemben szerződésnek fogható fel az alapítói okiratuk
• az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelkezésre bocsátani
• az alapító okiratban meg kell jelölni az alapítvány nevét, székhelyét, célját és céljára rendelt
vagyonát, valamint a vagyonfelhasználás módját
• nyílt alapítvány létrehozásakor legalább olyan mértékű vagyont kell az alapítvány rendelkezésére
bocsátani, amely a működése megkezdéséhez feltétlenül szükséges
• a közalapítványt az Országgyűlés, a kormány, valamint a helyi önkormányzat képviselőtestülete
közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hozza létre
•a közalapítványok az első sporttörvényben nyertek igazi relevanciát a magyar sport támogatásában
•Az első sporttörvéyben három közalapítvány került megalapításra:
o Nemzeti Sportközalapítvány
o Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az egészséges életmódért
o Mező Ferenc Közalapítvány
 Nem jogi személyek

• a nem jogi személyek esetében a jog nem írja elő a kötelező minimális törzstőkét
• a főszolgáltatás nem a vagyon szolgáltatásában, hanem rendszerint a társasági tagok személyes
közreműködésében van
• mivel jogilag releváns, kötelezően előírt minimális vagyona ezen szervezeteknek nincs, a
cselekményekért elsődlegesen a szervezet meglévő vagyonával, másodlagosan a nem jogi személy
szervezet tagjai is (mint természetes személyek) felelősek
• a betéti társaság esetében tipikusan a beltag felelős az egész vagyonával, míg a kültag az általa a
társaságba bevitt vagyon értékéig felel
A betéti társaság
• a középkorban még titkos társaságok úgynevezett csendes társaságok voltak
• akkoriban csupán egy tagjuk volt ismert, ennél fogva a felelősség is csupán azt az egy tagot terhelte
• a piac nem tudhatta, hogy kikkel áll szemben, ezeket a tagokat éppen ezért kültagnak nevezték
• a betéti társaságoknak van legalább egy beltagja, és van(nak) kültagja, vagy kültagjai is
• a társaság korlátlanul felel valamennyi vállalt kötelezettségéért

A közkereseti társaság
• a 16. században jelentek meg családi vállalkozásként
• írásba foglalták azt, ami korábban generációkon keresztül írott forma nélkül is működött a szokásjog
alapján
• egyetemleges felelősség - a családi vállalkozásból bárki kifizethette az egész társaság tartozását
 A vagyoni viszonyok szabályozása

A polgári jog fogalom meghatározásának lényegi eleme a „szabályozás“. A szabályozás

szigorúan elrendelő, vagy megengedő szabályok által történik. A polgári jogszabály azt mondja meg
olykor, hogy a joggyakorlás során hogyan kell eljárni, máskor rábízza a felekre (megengedi számukra),
hogy a jogszabályok adta kereteken belül a fő szabálytól eltérjenek. A szabályozásnak az is egy
módszere, hogy elveket és alapelveket mond ki a Ptk., amellyel orientálja a gyakorlatot. A szabályozás
zömmel arra van figyelemmel, hogy a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a
feleknek miként kell eljárniuk. A célszerűtlen eljárásokat többek között az a Ptk.-beli rendelkezés is
tiltja, amely kifejezetten kimondja, hogy a törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság társadalmi
rendjével összhangban kell értelmezni.
A dolog fogalma és fajai

• dolognak minősül jogi értelemben minden testi tárgy, tehát az, ami érzékszerveinkkel felfogható és
birtokba vehető
• a dolgok a tulajdonjog tárgyai lehetnek
• a dolgokat a jogirodalom a következőképpen csoportosítja:
o forgalomképes, forgalomképtelen és korlátoltan forgalomképes dolgok
o ingatlan és ingó dolgok
o elhasználható, vagy el nem használható dolgok
o helyettesíthető és nem helyettesíthető dolgok
o osztható és oszthatatlan dolgok
 A tulajdonjog és intézménytörténete

A polgári jog központi kategóriája a dolog és a dolognak a jogalannyal való kapcsolata. A

tulajdon, mint jogviszony, olyan kapcsolat, amely az emberek között történelmileg alakult ki a termelés
folyamatában. A tulajdon tárgyai a termelési eszközön túl használati javak is lehetnek. Mindkettő
esetében lényeges, közös nevező, hogy a birtokba vevő ember uralmat szerez a dolgon (testi tárgyon),
illetőleg azok segítségével előállított használati javakon. Maga az uralom egyrészt azt jelenti, hogy az
ember birtokba veszi ezeket az anyagokat, eszközöket, másrészt viszont rendelkezik velük,
nevezetesen saját céljaira használhatja.
 A tulajdonjog tartalma

• tulajdonosi triász fogalma: a tulajdonos a dolgot birtokolja, használja (hasznosítja, hasznait szedi)
és nem utolsósorban rendelkezik is a dolgával
• a tulajdonjog tartalmát igen közelről érintő kérdések: önkorlátozás, szükséghelyzet, kártalanítás,
kártérítés
A birtoklás joga
• a birtoklás a dolog birtokba vételét és birtokban tartását jelenti
• aki valamely vagyontárgyat birtokol, az annak állandóan közelében van, uralma alatt tartja
• az uralom abban is megnyilvánulhat, hogy a dolgot használja vagy hasznait szedheti

A használat (és a hasznok szedésének) joga

A tulajdonos jogosult a dolgot használni és a dologból folyó hasznokat szedni, emellett viseli a
dologgal járó terheket és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet
kötelezni

A rendelkezés joga
A tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát
másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja, vagy más módon megterhelje, továbbá, hogy a
tulajdonjogát másra átruházza ,vagy akár az is, hogy a dolgot elhagyja.
 A tulajdon (jogviszony) alanyai

Általában az államnak, a személyeknek (magánszemélyeknek, jogi személyiséggel nem

rendelkező és azzal rendelkező személyeknek, alapítványoknak, közalapítványoknak, köztestületeknek,
társaságoknak, egyesületeknek, stb.) lehet tulajdona.
 A tulajdonjog tárgyai

• a hatályos Ptk. szerint minden birtokba vehető dolog tulajdonjog tárgya lehet
• a tulajdonjog kiterjed mindarra is, ami a dologgal oly módon van tartósan egyesítve, hogy az
elválasztással a dolog ,vagy elválasztott része elpusztulna
 Magántulajdon

• a magántulajdon magyarországi polgári jogi fejlődésére a „politikai felszabadulások” nagy hatással

voltak
• a 19. század negyvenes éveitől kezdve olyan korszerű törvények születtek, amelyek máig
meghatározóak a váltójogot, a kereskedelmi jogot és a társasági jogot illetően
• alapelvi jelentőségű volt a tulajdon szentsége és a szerződési szabadság.
• 1875. évi kereskedelmi törvény
• 1900-ban akadémiai szinten elkészült az első magyar Ptk. szövegtervezete, majd közvetlenül az I.
világháborút megelőzően a második, amely már a képviselőház elé is került
• a Horthy-korszakban tovább folytatódtak a magyar Ptk. megalkotása irányába tett kísérletek
• a politikai rendszerváltást követően a magántulajdon visszanyerte régi (egyszerű és ideológiamentes)
értelmét
• a jelenlegi alkotmányi és Ptk.-beli szabályozás alapján köz- és egyéni tulajdonról beszélhetünk.
• a magántulajdon alanyai természetes személyek, személyegyesülések, gazdasági társaságok lehetnek
 Az állami tulajdon tárgyai

A köztulajdon legszélesebb értelemben az állami tulajdont jelenti. Az Alkotmány 9. §-a

értelmében a Magyar Köztársaság elismeri, támogatja a vállalkozás jogát és a verseny szabadságát. Az
Alkotmány egyben rögzíti azt is, hogy Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a
köztulajdon és a magántulajdon egyenlő védelemben részesül. Így például kizárólagos állami
tulajdonban vannak.
 A kizárólagos állami tulajdonban álló dolog birtokát, használatát, hasznai szedésének jogát az
állam átengedheti másnak, a rendelkezési jogot azonban fenntartja magának.

Kizárólagos állami tulajdonban lévő dolgok:

• a barlangok,
• a folyóvizek,
• természetes tavak, valamint ezek medre,
• a folyóvíz elhagyott medre,
• az országos közforgalmú kikötők,
• a nemzetközi közforgalmú repülőtér,
• az ország területe feletti légtér,
• az atomenergia alkalmazását szolgáló üzemi létesítmények, berendezések és nukleáris anyagok,
• a közcélú villamos művek,
• az energiaszolgáltatás- és szállítás országos távvezeték-hálózata.
 A tulajdon keletkezése és megszűnése

Tulajdon

A tulajdon keletkezése a tulajdonjogviszony létrejöttét jelenti, hogy valamely dolog és valamely

személy között jogviszony – elsajátítási viszony – keletkezik.

A tulajdon az arra vonatkozó jog megszerzésével keletkezik, és egy másik tulajdonos jogszerzésével
szűnik meg.
 A tulajdonjog megszerzése

Eredeti: eredeti módon szerzi a tulajdont az, akinek a jogszerzése nem alapszik más korábbi
személy tulajdonjogán. Amennyiben tehát a dolog korábban nem volt senki tulajdonában, eredeti
módon megszerezhető.

Eredeti szerzésmód fajtái

• Találás
• Gazdátlan javak elsajátítása
• Tulajdonszerzés elbirtoklással
• Tulajdonszerzés hatósági határozattal és árverés útján
 Származékos: Ha a tulajdonjog más személy tulajdonjogán alapszik, vagyis a megszerzett új
tulajdonjog a régi tulajdonostól származik (az új tulajdonos egy korábbi tulajdonos tulajdonjogát szerzi
meg), származékos tulajdonszerzés módról beszélünk.

Származékos szerzésmód
• Tulajdonszerzés átruházással
• Termék, termény, szaporulat elsajátítása
• Vadak, halak tulajdonjogának megszerzése
• Feldolgozás és egyesülés
• Tulajdonszerzés hatósági határozattal és árverés útján
 A tulajdonjog védelme

Amennyiben a dolog a tulajdonos akaratán kívül került ki a tulajdonos birtokából, úgy a

tulajdonost különféle jogvédelmi eszközök illetik meg.

A tulajdonos követelheti a jogellenes beavatkozás megszüntetését, ha pedig a dolog a birtokából

kikerült, követelheti annak visszaadását.

A tulajdonos a birtokvédelem szabályai szerint önhatalommal is kizárhat vagy elháríthat minden

olyan jogellenes beavatkozást, vagy behatást, amely tulajdonjogának gyakorlását akadályozza,
korlátozza vagy lehetetlenné teszi.

Aki az állami tulajdon védelmére vagy széles körben fenyegető veszély elhárítására irányuló
célszerű tevékenysége folytán károsodik, kártalanításra tarthat igényt, kivéve, ha ez a tevékenység
munkaköréből folyó közvetlen kötelessége volt.
 Speciális tulajdoni formák

Közös tulajdon:
• e jogot egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek rovására, vagyis törvényes érdekeik
sérelmére
• több tulajdonos lévén a birtoklás, illetőleg a használat, a költségviselés kérdésében a
tulajdonostársak szótöbbséggel határoznak
• minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga, és ilyen arányban terhelik
őket a dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások is
• előfordulhat, hogy a közös tulajdonnal kapcsolatos kérdésekben a tulajdonostársak nem értenek
egyet, ebben az esetben a kisebbségben maradtak a többség határozatát a bíróságon megtámadhatják
Társasági, szövetkezeti, egyesületi tulajdon:
• Sui generis tulajdoni formákként kezelhetjük
• nevezzük csak csoporttulajdon-formának is
• érdekcsoportok
• társasházi tulajdon

Társasházi tulajdon:
• társasházi tulajdon létesítéséhez a tulajdonostársak alapító okiratba foglalt megállapodása és a
jognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges
• ilyenkor természetesen az alapító okirat tartalmát is a bíróság állapítja meg a felek álláspontjának és
méltányos érdekeinek figyelembevételével
 Kötelmi jog

A kötelem meghatározott személyek közt fennálló jogviszony, melyben az egyik felet jogosultnak
(vagy hitelezőnek), a másikat kötelezettnek (vagy adósnak) nevezzük.
A kötelem általában kétszemélyes jogviszony, de léteznek többpólusúak is. Ilyen lehet például az
úgynevezett közérdekű kereset (popularis actio).

További többpólusú (speciális tárgyú) szerződések

• társasági szerződések
• biztosítási szerződéseknek
• bizományi szerződésekben
• pénzügyi lízing esetén
• faktoring
Szerződésből kötelezettség
A szerződés két vagy több, de meghatározott számú személy között keletkező jogviszony,
amelyhez a törvény joghatásokat fűz. Az, hogy a szerződés nem végtelen számú személy között
keletkező jogviszony, az azt is jelenti egyúttal, hogy relatív szerkezetű jogviszony. A szerződés tárgya
valamilyen szolgáltatás, vagyis olyan magatartás, amelyet az egyik fél (a jogosult) a másiktól (a
kötelezettől) követelhet.

• az egyik oldalon a jogosult, a másikon a kötelezett áll

• nem visszterhes szerződések
• kötelezettségvállalás közérdekű célra
• adásra, tevésre /nem tevésre /tűrésre és helytállásra
• később szerződéskötésre kerül sor
• a szerződő felek az úgynevezett nevesített szerződéseket kombinálhatják, minek következtében a jól
ismert szerződéstípusok mellett úgynevezett „ nem nevesített” szerződések alakulnak ki
• ha a felek olyan tartalmú szerződést kötnek, amelyek nem nevesített szerződések, akkor csupán azt
kell megvizsgálni, hogy adott szerződés melyik típusú szerződéshez hasonlít leginkább
A szerződések szabályai között ismerünk megengedő (diszpozitív), és kötelező (kogens)
szabályokat.
• az előbbi (megengedő) azt jelenti, hogy a felek szabadon állapíthatják meg a szerződés elemeit,
vagyis megállapodhatnak olyan kérdésekben, amelyek a törvényben külön szabályozva nincsenek
• az utóbbi (kötelező) viszont azt jelenti, hogy az eltérést maga a törvény zárja ki
 Szerződéstípusok

Különféle szerződéseket (szerződéstípusokat) nevesít a jogszabály (adásvétel, csere, bérlet,

vállalkozási szerződés, fuvarozási szerződés, megbízási bizományi szerződés, szállítmányozási
szerződés stb.)

Másokat nem említ, mégis léteznek. Nem másért, mint a felek akaratából. Ezek az úgynevezett
atipikus, nem nevesített – ha úgy tetszik – innominát szerződések.
Pl.: (lízing, franchising, szindikátusi és különböző együttműködési szerződések, stb.)
 Adási kötelmek

Legfontosabb jellemzője, hogy a szerződő felek egymásnak valamit (dolgot, szolgáltatást, pénzt
stb.) adnak.

Adásvételi szerződés
Az adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni, a dolgot a
vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni, és a dolgot átvenni. Adásvétel
tárgya csak forgalomképes dolog lehet

Az adásvételi szerződések lényeges elemei a következők:

• az eladó és a vevő megnevezése, a későbbiekben is beazonosítható személyi/cégadatok;
• a kialkudott vételár, a vételár kifizetésének módja és ideje;
• a dolog birtokbaadásának helye, ideje és módja;
• kellék- és jogszavatossági nyilatkozat;
• kötelmi biztosítékok.
 Adásvételi szerződés különös elemei

Megtekintésre vagy próbára vétel: a vevő a dolog birtokba vételéhez képest később nyilatkozik
arra egyoldalúan, hogy a szerződést létre kívánja-e hozni vagy sem.

Minta szerinti vétel: az eladó köteles a mintának megfelelő dolgot szolgáltatni; és szavatosság
terheli a dolog fel nem ismerhető hibájáért.

Elővásárlási jog: illeti meg a tulajdonostársat. Az elővásárlási jog személyhez kötött jogosultság,
tehát nem ruházható át és nem örökölhető .

Vételi jog: a dolog tulajdonosa a dolog és a vételár megjelölése mellett, írásban kötött
megállapodás alapján vételi jogot biztosíthat.

Visszavásárlási jog: az eladó maximum 5 éven belül a vételár visszafizetése mellett, a vevőhöz
intézett egyoldalú nyilatkozata alapján visszavásárolhatja az eladott dolgot.
 Részletvétel: a felek megállapodhatnak abban, hogy a vevő a vételárat több részletben fizeti meg,
azonban a dolgot részére a vételár teljes kifizetése előtt átadják.

Árverés: amikor az eladó vételi ajánlatát nem címzetten teszi meg,

• ingó dolog bírósági árverésen történő megszerzésekor úgynevezett eredeti tulajdonszerzés
történik,
• egyéb árveréseken a tulajdonszerzés származékos, tehát a vevő nem szerezhet több jogot, mint
amivel az eladó rendelkezett.
 Adási kötelmek

Csere
A csere tulajdonképpen két vagy több adásvétel kombinációja, ahol mindegyik fél eladó a saját
részéről szolgáltatott dolog vonatkozásában, míg vevő a másik fél dolgára. A csere tárgyát mindkét
oldalon pénznek nem minősülő dolog képezi!

Bizományi szerződés
A bizományi szerződés alapján a bizományos díjazás ellenében köteles a megbízó javára, a saját
nevében adásvételi szerződést kötni. A bizományban sajátosan ötvöződik az adásvétel, illetőleg a
megbízás. Megnőtt a bizományi szerződés jelentősége a televíziós és rádiós közvetítések hasznosítása
kapcsán.
 Tevési kötelmek

• a tevési kötelmek jellemzője, hogy a szerződési szolgáltatás valaminek a tevésére, nem tevésére,
vagy éppen tűrésére vonatkozik
• a tipizálás alapja a dominancia
• néhány tevési dominanciájú szerződés adási elemeket is tartalmazhat, pl.: arculat-átviteli
szerződéseket
• a kötelemben erőteljesen benne van a díjazás, mint adási elem, de lényegesen több a tevésre és nem
tevésre irányuló jogszabályi előírás
• a tipikusan tevési kötelmek körébe tartoznak például a vállalkozási, a megbízási, a fuvarozási, a
raktározási stb. szerződések
Megbízási szerződés

• megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni, a megrendelő pedig a
megbízási díjat a megbízottnak megfizetni
• alanyai a megbízó és a megbízott
• megbízás esetében csupán a Ptk. általános cselekvési zsinórmértéke, a gondos eljárás kötelező
• a megbízói díj a szerződés megszűnésekor esedékes, ebből következik, hogy a megbízott a díját
akkor is követelheti, ha eljárása nem vezetett eredményre
Amatőr sportolói sportszerződés
• a jelenleg hatályos sporttörvény az amatőr sportolói sportszerződéseket megbízási szerződésnek
tekinti
• A sportszerződésben a sportszervezet és az amatőr sportoló megállapodnak a sporttevékenységgel
kapcsolatos együttműködésük feltételeiről
• a sportszerződést írásba kell foglalni
• a sportszerződés csak határozott időre, de legfeljebb 5 évre köthető
• a megbízási szerződés fő szabályként – függetlenül annak határozott vagy határozatlan időtartamától
– bármikor felmondható
• az amatőr sportoló a sportszövetség versenyrendszerében csak akkor vehet részt, ha
versenyengedéllyel rendelkezik
• a versenyengedélyt az amatőr sportoló, mint sportegyesületi tag, vagy mint a sportszervezettel
szerződéses jogviszonyban álló személy kapja meg
• ha az amatőr sportoló sportszerződés alapján sportol, e szerződés fennállásának időtartama alatt csak
a sportszervezete előzetes írásbeli hozzájárulásával igazolhat át másik sportszervezethez
• a sportszervezet az átigazoláshoz való hozzájárulás megadását költségtérítés fizetéséhez kötheti
• ha az amatőr sportoló nem sportszerződés alapján sportol, vagy sportszerződésének időtartama már
lejárt, illetve a sportszerződés jogszerűen megszűnt, a korábbi sportszervezetének költségtérítés nem
fizethető (az ezzel ellentétes megállapodás semmis)
• az amatőr sportoló esetében is megállapítható a tisztességes játék (fair play) és a doppingtilalom,
csakúgy, mint a sportorvosi alkalmassági vizsgálaton való részvétel, az országos sportági
szakszövetség és az IF versenyszabályzatában, infrastrukturális és nyilvántartási szabályzataiban
foglaltak betartása
Vállalkozási szerződés

A vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére,

feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására, vagy munkával elérhető más
eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles.

• fontos ismérve a vállalkozási szerződésnek a munkával elérhető eredmény létrehozása

• a vállalkozó a szerződés teljesítéséhez alvállalkozót vehet igénybe, sőt az sem tilos, hogy az
alvállalkozó további, úgynevezett sub alvállalkozói szerződést kössön
• garanciális szabályként mondja ki a Ptk., hogy a vállalkozó az alvállalkozó igénybevételéért úgy
felel, mintha maga teljesített volna
 Helytállási kötelmek

• helytállási kötelmekben az egyik szerződő partner a másikkal szemben a szerződésben írt feltételek
bekövetkezésekor helytállni tartozik
• tipikusan ide sorolhatók a biztosítási szerződések
• a biztosítási szerződések között különleges helyet foglal el a sportbiztosítás (a biztosítási
kötelezettséget a törvény az országos sportági szakszövetségek szabályzatalkotói monopóliuma
körébe sorolja)
• a hivatásos és az amatőr sportoló biztosítása eltérő, sőt, ezek keresztmetszetében ugyancsak eltérő az
extrém sportokat űzők biztosítási szituációja
Biztosítási szerződések

A vagyoni károk következményeinek elhárítása érdekében létrejött, erre szakosodott

biztosítóintézetek, amelyek a velük szerződéses kapcsolatba lépők felé előre meghatározott díj fizetése
ellenében vállalják, hogy előre meghatározott körülmények és előre meghatározott károsító események
bekövetkezte esetén szolgáltatást nyújtanak .

A biztosítási esemény bekövetkezésének valószínűsége, a biztosítási díj és a biztosítási összeg

nagysága egymással statisztikai összefüggésben lévő tényezők.

A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító addigi helytállási (praestare) kötelezettsége

átalakul szolgáltatási (dare) kötelezettséggé.
 Organizatórius (társasági) szerződések

Az úgynevezett társasági szerződések a polgári törvényen alapuló, mégis külön törvényben, a Gt.-
ben szabályozott szerződéstípusok.

• a társasági jog kialakulásának, illetőleg fejlődésének elengedhetetlen előfeltétele volt a társadalom

piacgazdasági átalakulása
• a Ptk.-ban az első igazi átütő siker az egységes keretekbe foglalt jogszabály, a gazdasági
társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény volt
• ezekre az időkre tehető egy igen intenzív antitrösztösítési tendencia is a nagyvállalatok inkább
a holding részvénytársaságként való fejlődése irányában, illetőleg konszernként
(részvénytársaságok lánca) kezdtek szerveződni
• a társasági törvény jó néhány olyan társasági formát ébresztett fel „Csipkerózsika-álmából”,
amelyet a magyar kereskedelmi jog már korábban jól ismert
 Speciális sportszerződések (kereskedelmi szerződések)

• megkülönbözethetünk szponzorálási, arculat-átviteli, illetőleg reklámszerződéseket

• a kereskedelmi szerződések másik nagy csoportja a közvetítői szerződések

• általánosságban elmondható, hogy a sportszövetség jogosult az általa kiírt és szervezett

versenyrendszerre nézve szabályzatban úgy rendelkezni, hogy tagjai egyes vagyoni értékű jogait
hasznosításra meghatározott időre magához vonja
• a vagyoni értékű jogok elvonásáért a jogosultak részére a sportszövetségnek lehetőség szerint előre
meghatározott ,és a közvetítési jog piaci értékével arányos ellenértéket kell fizetnie
• az ellenértéket a szabályzatban meghatározott módon úgy kell megállapítani, hogy az a sportág
sajátosságainak megfelelően arányosan vegye figyelembe:
o a közvetítések számát, továbbá nézettségét;
o a sportszervezet által elért versenyeredményt;
o a sportszövetség többi tagjával való együttműködés (szolidaritás) elvét, ideértve az amatőrök és
az utánpótlás-nevelés támogatását is
 Szponzorálási szerződés

Szponzorálási szerződésben a szponzor természetes vagy jogi személy, illetve jogi személységgel
nem rendelkező szervezet arra vállal kötelezettséget, hogy pénz- vagy természetbeni szolgáltatás útján
támogatja a szponzorált sportoló, sportszervezet, sportszövetség vagy sportköztestület
sporttevékenységét, a szponzorált pedig lehetővé teszi, hogy sporttevékenységét a szponzor
marketingtevékenysége során felhasználja. A szponzor elsődleges célja a sporttevékenység támogatása.
 Reklámszerződések

A reklámszerződés felei ugyanazok, mint a szponzorszerződés esetében, de mivel az előbbinek –

az utóbbival ellentétben – nem célja a sporttevékenység támogatása, így a támogatotti kör lényegében
magára a sportolóra, esetenként edzőjére szűkül le.
 Arculat-átvitel

• az arculat-átviteli szerződés elsődleges célja – a szponzor-szerződéstől és a reklámszerződéstől

eltérően – a piacépítés.
• közvetítési szerződések
• a sporttevékenység, illetve a sportversenyek televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikus-digitális
technikákkal (pl. internet) történő közvetítésének engedélyezése vagyoni értékű jogot képez.
 A szerződést biztosító mellékkötelmek

• a kötelem egy vagy több kötelezettségből áll.

• a szerződésekben a fő kötelezettség a kötelem lényege, mely közvetlenül kifejezi a jogosultnak a
kötelemmel szolgált érdekét, ennek teljesítésével a kötelemhez fűződő érdekek lényegében
kielégítést nyernek
• a mellékkötelezettség ezzel szemben abban áll, hogy annak érdekében, hogy az érdek minél
biztosabban kielégüljön, vagy valamely szerződésen kívüli érdekvédelemben részesüljön, egy
bizonyos garanciát nyújt
 Foglaló

A foglaló a magánszemélyek között létrejött szerződéseknél a leggyakrabban előforduló

szerződést biztosító mellékkötelem.

Visszajár a foglaló, ha:

• a szerződést teljesítik, de beszámításra nem alkalmas a foglaló tárgya;
• a szerződés egyik félnek sem felróható okból hiúsult meg;
• a szerződés meghiúsulása mindkét félnek felróható okból történt

A foglaló joghatásai
• a szerződés megkötésének jele, tehát foglaló adása esetén nem azt kell bizonyítani, hogy a szerződés
létrejött, hanem azt, hogy ennek ellenére mégsem jött létre;
• biztosíték, amely visszatartó hatást fejt ki a szerződő fél hibájából történő meghiúsulással szemben;
• kárátalány, amely felmenti a sérelmet szenvedett szerződő felet a szerződés meghiúsulásából eredő
kárának bizonyítása alól
 Kötbér

A kötbér a legnagyobb jelentőséggel bíró kötelembiztosíték, melyet főleg a gazdasági élet

résztvevői alkalmaznak.
A kötbért – eltérően a foglalótól – a szerződés megszegése után kell fizetni.
A bíróság által a túlzott mértékű kötbér mérsékelhető.
 Zálogjog

• a zálogjognak két fajtáját ismerjük: a jelzálogjogot és a kézizálogjogot

• zálogjog szerződéssel, jogszabály vagy bírósági határozat alapján jöhet létre.
• magának a zálogjognak az a rendeltetése, hogy meghatározott vagyontárgyak lekötésével fedezetet
biztosítson a jogosultnak egy szerződésen alapuló követelés kielégítéséhez

A zálogjog fajtái:

• kézizálogjog: a zálogtárgy tulajdonosa kötelezettség biztosítása fejében átadja a jogosultnak a

zálogtárgyat;
• jelzálogjog: az ingatlanra alapított zálogjog, melyet az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeznek;
• jogokon és követeléseken fennálló zálogjog: a zálogjogról való megállapodáson felül az
elzálogosított jog vagy követelés kötelezettjének tudomásszerzése is szükséges a létrejöttéhez;
• ingó jelzálogjog: a Közjegyzői Kamaránál vezetett kataszter
 Óvadék

• nagy előnye a nem teljesítés esetére a közvetlen kielégítés lehetősége

• fő követelés elévülése nem akadályozza az azt biztosító óvadék összegéből történő kielégítést
 Kezesség

• személyi biztosíték
• a kezes írásban kötött szerződés alapján arra vállal kötelezettséget, hogy ha a kötelezett nem teljesít,
akkor helyette ő fog teljesíteni a jogosultnak
• a kezességre irányuló megállapodás a kezes és a jogosult szerződése
• a kezesség fajtái:
o egyszerű kezesség
o készfizető kezesség
 A szerződés teljesítése

• a szerződésben írt szolgáltatás eredményes véghezvitelét (perfektuálását) értjük alatta

• a szerződés teljesítése meg is szünteti magát a kötelmet
• a jogosult nem minden körülmények között és nem akármilyen teljesítést köteles elfogadni
• a teljesítés térben és időben történik
 A szerződés érvénytelensége

• az okok a szerződési akaratban vagy a szerződési nyilatkozatban vannak

• formái:
o semmisség: automatikusan érvénytelen a szerződés
o megtámadhatóság: az érvénytelenség attól függ, hogy a megtámadásra jogosult személy él-e a
megtámadási joggal, vagy sem
• mindkét esetben a szerződés létrejöttének idejétől kezdődően, tehát visszamenőleges hatállyal
érvénytelen a szerződés ,és fő szabályként a szerződéskötés előtt fennálló helyzetet kell visszaállítani
 A szerződés érvénytelen, ha a szerződésekkel szemben támasztott érvényességi feltételeknek nem
felel meg.

Érvénytelen szerződések:
• bizonyos köre formai hibás
• más szerződések tartalmi előírásoknak nem felelnek meg , ezek lehetnek:
o tilos (jogszabályba ütköző) szerződések,
o lehetetlen szerződések
o az erkölcsi elvárásokba ütköző szerződések
• sajátos érvénytelenségi ok, ha a szolgáltatás és a vele szemben álló ellenszolgáltatás között
feltűnően nagy az értékkülönbség (kivétel: ajándék)
Miként válhat a szerződés érvényessé?

• a felek maguk orvosolhatják az érvénytelenséget

• van, amikor szerződést csak a bíróság nyilváníthatja érvényessé
• a bíróság az érvénytelenségi okot kiküszöböli
• a részleges érvénytelenség szabályait alkalmazzák
 Szerződésszegés és jogkövetkezményei

• a szerződésszegés adós és jogosult oldalon is előfordulhat

• a szerződésszegés és a felróhatóság nem feltétlenül egymást feltételező fogalmak.

Szerződésszegés 4 csoportja:
• kötelezett késedelme
• jogosult késedelme
• vétlen szerződésszegés
• hibás teljesítés
Kötelezett késedelme:
• a kötelezett nem teljesít időben
• a kötelezett egyáltalán nem teljesít, a következő okokból:
o lehetetlenülés
o megtagadás
o átmeneti teljesítési nehézség
• a kötelezett teljesít, de csak a teljesítésre nyitva álló határidő, vagy határnap után.

Jogosult késedelme:
• a jogosult a dolog, vagy a szolgáltatás átvételével késedelembe esik.
• ez az eset fordul elő, ha:
o a teljesítés neki fel nem róható (objektív) okból hiúsul meg
o a teljesítés neki felróható (szubjektív) okból hiúsul meg.
Vétlen szerződésszegés:
A teljesítés olyan okból marad el, amiért senki sem felelős. A szerződésszegés ettől még
megtörténik.

Hibás teljesítés:
• a szerződésszegés szankciói:
o objektív:késedelmi kamat, kellékszavatosság
o szubjektív:kötbér
• a kötelezetti, illetőleg jogosulti késedelem jogkövetkezménye a szerint alakul, hogy a forgalomban
milyen érdeksérelmet okozott a késedelem objektív szankciója, a késedelmi kamat.
 A polgári jogi felelősség

A felelősség fogalma és megközelítése

Társadalmi érdekekkel, ellentétes szituációkkal, magatartásokkal szembeni védekezési

mechanizmus, amelynek keretében a társadalomellenes magatartások megelőzése, a megsértett
társadalmi rétegek jóvátétele történik.
• erkölcsi felelősség: a társadalom által elfogadott erkölcsi normák megsértése miatt valamiféle
elmarasztaló értékítélet következik be
• jogi felelősség: államilag garantált, jogilag kikényszeríthető jogkövetkezmények.
 A polgári jogi (kártérítési) felelősség jellemzői

A polgári jogi felelősség a vagyoni viszonyok megsértésének reparációját szolgálja. A cél az, hogy
olyan helyzetet teremtsünk, mintha a jogsérelem vagy a hátrányos eredmény be sem következett volna:
ha ez lehetséges, akkor az eredeti állapot helyreállításával, ha nem, akkor anélkül.

A polgárjogi felelősség a sportban 3 szükségképpeni elemet foglal magában:

• a jogellenességet,
• a hátrányos eredményt (kárt),
• az ezek közti okozati összefüggést,
• és egy nem szükségképpeni, de rendszerinti elemet, a felróhatóságot.
 A kártérítési felelősség a sportban

A Ptk. 339. §-a szabályozza: „Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül
a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.”

Ezen törvényhely valamennyi elemének a „másnak”, „jogellenesnek”, „kárnak”, illetve az okozati

összefüggésnek nagy szerepe van.

A polgári jogi felelősség nem függ a magatartás minőségétől, mint a büntető- vagy a munkajogi
felelősség.

A polgári jogban két alapvető elv érvényesül a felelősség területén: a reparációs és a prevenciós elv.
• jogalapteremtő (felelősségalapító) méltányosság
• felelősségcsökkentő méltányosság.
 A sportolók által okozott, illetve sportolókat ért károkkor az általános kártérítési szabályok a
Polgári Törvénykönyv, Munka Törvénykönyv lépnek érvénybe.

Polgári jogi vagyoni károk esetcsoportjai:

• sportolók károsodása sportversenyen (sportolók által harmadik személynek okozott károk),
• a sportolók veszélyes üzemi felelőssége,
• a sportegyesületek felelőssége szurkolóik által okozott károkért
• a munkajogi károk:
o a sportolók károsodása munkaviszonyukkal összefüggésben
o a sportolók kártérítési felelőssége a munkáltató egyesülettel szemben
o a sportolók sportversenyekre, sportlétesítményekbe bevitt ingóságaiban keletkezett károk.
 A sportolók károsodása a sportversenyen

A sportolót a sportversenyen ért kár vonatkozásában a szerint illeti meg kártérítés, hogy egyrészről
munkaviszonyban állt-e, másrészről a károsodását saját maga vagy partnere, például az „ellenfél”
magatartása okozta.

Szerződés hiányában nem jár kártérítés, ha:

• a kárt a károsult beleegyezésével okozták,
• károkozás társadalmi érdeket nem sért, vagy veszélyeztet.

A Ptk. 342. § (2) bekezdése alapján: ha a károkozó magatartás a sportverseny tisztaságának,

zavartalan lebonyolításának megakadályozására irányul, minden esetben megállapítható, hogy ez a
társadalmi érdekeket súlyosan sérti.
 A sportoló által harmadik személynek okozott károk

• a sportoló által okozott kár legfontosabb feltétele, hogy a sportoló másnak jogellenesen, felróható
módon okozza a kárt
• Ptk. 348. §: „alkalmazott károkozásáért való felelősség”
• a munkavállalónak (sportolónak) a károsult harmadik személlyel szemben történt
kötelezettségvállalását nem lehet érvényesnek elismerni, amely keretben őt az egyesülettel szemben
a Munka Törvénykönyve szabályai szerint megtérítései kötelezettség terheli
• a sportoló által okozott kárt, függetlenül attól, hogy azt akár bűncselekménnyel okozta másnak, a
munkáltató egyesületnek, sportgazdasági társaságnak kell megtérítenie.
 A sportoló veszélyes üzemi felelőssége

• a veszélyes üzemi felelősség körét a bírói gyakorlat alakította ki, és ma is az alakítja

• „Ha a sporttevékenység szükségképpen együtt jár olyan sporteszköz igénybevételével, amelynek
működése fokozott veszélyességgel járó tevékenységnek minősül, az ilyen sporteszköz használata
elválaszthatatlan alkotóeleme annak a sporttevékenységnek.”
 A sportegyesület szurkolói (a nézők) által okozott károk

• nézőtéri vandalizmus”
• ha az egyes elkövetők károkozása külön-külön bizonyítható, a legjobb jogi megoldás ellenük polgári
peres, szabálysértési, vagy büntetőeljárás megindítása a feltételek fennállása esetén
• a jogszabályokból következő megoldás az, ha a rendező szervet sújtják kártérítéssel abban az
esetben, ha a sportesemény zavartalan lebonyolítása, előkészítése és védelme érdekében nem tesznek
meg minden „tőlük elvárhatót”
 A nem vagyoni kártérítés, mint a sportoláshoz való jog védelmi eszköze

• az Alkotmány 70/D. §-a alapján a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető
legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez, ennek megsértése önmagában kártérítést
eredményezhet.
• a sportoló károsodása során nem csak életében, testi épségében, hanem lelki egészségében, jó
hírében, becsületében, személyes szabadságának korlátlan gyakorlásában is károsodhat
• Ptk. XXX. fejezetében a Felelősség egyes esetei
• a nem vagyoni kár nincs törvényesen elhatárolva a vagyoni kártól
 A nem vagyoni kártérítés jogintézményének alakulása és fejlődése

• a nem vagyoni kártérítés személyiségi jogvédelmi eszközei

• a sportban releváns, nem vagyoni kártérítési okok:
o a sportoló egészségében, testi épségében bekövetkezett károk
o a sportoló jó hírnevét, becsületét sértő károk
o a sportoló személyes szabadságát, mozgásszabadságát károsító magatartások.
 Személyiségi jogokat érintő, nem vagyoni kártérítési okok

A személyiségi jogokat mind az Alkotmány, mind a polgári jog, sőt, számos egyéb jogág védi a
maga sajátos eszközeivel.
• a teljes élethez való jog
• a becsület és a jó hírnév védelme (média)
• a személyes szabadság korlátozása (Bosman-eset )
 Polgári peres és nem peres eljárás

-a polgári eljárás olyan eljárási cselekmények sorozata, amely meghatározott cél irányába mutat
-a cél a bírói útra tartozó ügyek peres, vagy nem peres úton történő helyes eldöntése

Eljárási alapelvek
A polgári eljárás egész folyamata alatt érvényesülnek az alábbi, úgynevezett eljárásjogi alapelvek:
• Az igazságszolgáltatás alapelve
• A bíróság előtti egyenlőség alapelve
• Az anyanyelv használatának alapelve
• A nyilvánosság alapelve
• A közvetlenség alapelve
• A szóbeliség alapelve
• A képviselethez való jog alapelve
• A jogorvoslathoz való jog alapelve
• A társas bíráskodás alapelve
• Népi ülnökök részvétele a bíráskodásban
• A bírói függetlenség alapelve
• A szabad bizonyítás és a bizonyítékok szabad mérlegelésének alapelve
• A jóhiszemű eljárás alapelve
• Rendelkezési alapelv
• Az eljárás kérelemre történő indításának alapelve
• A fél kioktatásának alapelve
• A peranyag-szolgáltatás alapelv.
 A peres eljárás szakaszai

1.Keresetindítási szakasz
Háromfajta kereseti kérelemről beszélhetünk:
• marasztalásra irányuló kereseti kérelem
• megállapításra irányuló kereseti kérelem
• jogalakítási kereset

2. Tárgyalás
• a tanács elnöke vezeti
• per megszűntetése
• a folytatólagos tárgyalás célja a valós tényállás felderítése
• bizonyítási eljárás
• ki nem hallgatható ki tanúként?
• szembesítés
• bizonyítási eszközök: szakvélemény, szemle, okirati bizonyítás (közokirat - magánokirat)
3. A tárgyalás berekesztésének szakasza
• a felek és képviselőik felszólalnak, vagyis megteszik zárónyilatkozataikat ezt perbeszédnek
nevezzük
• amennyiben a per megérett a határozathozatalra, a tanács elnöke bejelenti a feleknek, hogy a
tárgyalást berekeszti
• az elsőfokú bíróság által hozott határozatok fajtái a következők:
o ítélet
o ítélet hatályú határozatok
o végzések
• a kereseti kérelemhez való viszonyát tekintve az ítélet lehet: helyt adó, elutasító, részben helyt
adó, részben elutasító
• az ítéleteket a kereseti kérelem terjedelméhez viszonyítottan a következő csoportokba
oszthatjuk:
o teljes ítélet
o részítéletet
o közbenső ítélet
o perbeli egyezség.
4. Jogorvoslatok
• a jogerős határozatok végrehajthatók, míg a fellebbezéssel megtámadott határozatokat általában
még nem lehet végrehajtani
• fellebbezés: megakadályozza az ítélet jogerőre emelkedését, és annak végrehajtását
• kártérítés
• perújítás: jogorvoslati eszköz, ha új tény, új körülmény, új bizonyíték merül fel
o a perújítási kérelem előterjesztésének szubjektív határideje 6 hónap, objektív
határideje 5 év
• felülvizsgálati kérelem: jogorvoslati eszköz, hatvan napon belül lehet élni vele
5. „Különleges eljárások”
• a házassági perek,
• az úgynevezett apasági és származás megállapítása iránti egyéb perek,
• a szülői felügyelet megszüntetése iránti perek,
• a gondnokság alá helyezés,
• a közigazgatási perek,
• a sajtó- helyreigazítási perek,
• a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek.
 Nem peres eljárások

• a bírói út igénybevétele nem feltétlenül jelenti azt, hogy perben érvényesítsük igényünket
• fizetési meghagyásos eljárás
• cégbírósági eljárás
• csődeljárás
• felszámolási és végelszámolási eljárás
• végrehajtási eljárás
A sport közjoga
 A sporttal kapcsolatba hozható közjogi szituációk

1. A sport és az Alkotmány kapcsolata

2. A sport és a közigazgatás kapcsolata
3. A sport és a munkajog kapcsolata
4. A sport és a büntetőjog kapcsolata
5. A sport és törvénykezés (az eljárásjog) kapcsolata
6. A sport és a pénzügyi jog kapcsolata
 A sport és az Alkotmány kapcsolata

Az Alkotmány fogalma:
• az alkotmány általános értelemben egy társadalmi közösség belső szervezeti és működési rendjét
meghatározó szabályok összessége
• az államelmélet és az alkotmányjog szerint tágabb értelemben: az írásba foglalt, vagy az állami
szervek gyakorlatából eredő szabályokat soroljuk ide, amelyek alapvetően rendezik az alábbiakat:
o az állami szervek létrehozását,
o az állami szervek működését,
o az állami szervek egymáshoz való viszonyát.
• szűkebb értelemben: az állami, közhatalmi berendezkedés alapkérdéseinek szabályozása tartozik e
körbe, amely biztosítékokat foglal magában arra vonatkozóan, hogy:
o az állampolgárok meghatározó befolyást gyakorolhatnak az állami, közhatalmi szervek
létrehozására,
o működésére, továbbá arra, hogy
o az állampolgárok alkotmányban rögzített jogai kellő védelemben részesülnek a közhatalom
visszaéléseivel szemben.
Az Alkotmány tartalmilag:
Tartalmilag az alkotmány az állami szervek megalakulására, egymáshoz való viszonyára, valamint
az állam–egyén közötti viszonyra vonatkozó, az egyén szabadságát is biztosító jogszabályok és
politikai konvenciók összessége.

Az Alkotmány formai osztályozása:

• történeti/ íratlan alkotmány
• írott alkotmány (leggyakoribb változata: kartális alkotmány)
• merev alkotmány
• hajlékony alkotmány
• technicizált alkotmány
• fiktív, papíros alkotmány
• oktrojált alkotmány (nem demokratikus úton)

Az alkotmányok kialakulásának okai:

• a feudális viszonyokból a polgári társadalomba történő átmenet
• forradalmi út
Alkotmányozás fogalma:
• tágabb értelemben: az alkotmány létrehozására, módosítására, kiegészítésére irányuló eljárás
• szűkebb értelemben: az az eljárás, amellyel az alkotmányt (alkotmánytörvényeket) megalkotják
• az alkotmány elfogadására jogosult lehet:
o a választópolgárok összessége népszavazás útján,
o külön erre a célra létrehozott alkotmányozó gyűlés, testület
o a közönséges törvények elfogadására jogosult szerv, de sajátos előírások szerint
Az alkotmányos állam fogalmának általánosan elfogadott elemei:
• népszuverenitás
• hatalommegosztás
• emberi jogok elismerése
• jogegyenlőség, a polgárok egyenjogúsága
• jogállamiság
 Az Alkotmány a sport kérdéseivel csak közvetetten és részlegesen foglalkozik, de a társadalmi és
gazdasági rendre vonatkozó normák fontosak a sport szereplői, állami felügyeletét és finanszírozását,
támogatását ellátók számára.

Az Alkotmány csomópontjai a sportra nézve:

Az alapjogok közül kiemelkedik a sport tekintetében:
• az élethez és az emberi méltósághoz való jog ez a szabály a sportolók emberi méltóságát,
fizikai integritását és életét is védi
• a jó hírnévhez, magántitokhoz és a személyes adatokhoz való jog
• a szabadsághoz való jog
• az egyesüléshez és a békés gyülekezéshez való jog
• a fiataloknak, a gyermekeknek joguk van a védelemre
• a munkához való jog ,és munkája szabad megválasztásának joga
• a tudomány, valamint a tanítás szabadsága
• a konzuli védelemhez való jog
Az alapjogok védelme:
• az ártatlanság vélelme mindenféle eljárásban (pl. sportfegyelmi, büntetőeljárás, közlekedési
szabálysértés).
• a védelemhez való jog
• a jogorvoslati jog
• alapjogokhoz való egyenlő hozzáférést az egyenjogúságot kimondó és a diszkriminációt tilalmazó
szabály szolgálja
Az állami jogvédelem intézményi rendszere:
Jogvédő szervek:
• bíróság
• ügyészség
• kormány
• alkotmánybíróság
• állampolgári jogok országgyűlési biztosa (ombudsman)
A közvetlen demokrácia eszközei:
• országos és a települési szintű (helyi) népszavazás (országos népszavazást kell tartani legalább
200 ezer választópolgár kezdeményezésére)
• népi kezdeményezés (országos népi kezdeményezést legalább 50 ezer választópolgár nyújthat be)
• országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya csak az Országgyűlés hatáskörébe tartozó
kérdés lehet

Érdekvédelem
„Mindenkinek joga van ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme céljából
másokkal együtt szervezetet alakítson, vagy ahhoz csatlakozzon.”

Gazdasági verseny szabadsága:

A gazdaság a vállalkozás jogának elismerésére és a gazdasági verseny szabadságára épül. Így
bárki vállalkozhat arra, hogy hivatásos sportból próbáljon meg megélni, versenypályát építsen és
működtessen, vagy éppen sportrendezvényeket szervezzen vállalkozásban.
Nemzetközi kapcsolatok, nemzetközi jog betartása:
A sport a nemzetek közötti versengés terepe is, amely megköveteli a nemzetközi versenyfeltételek
egységessé tételét. Ennek pedig a nemzetközi jog az egyik leghatékonyabb eszköze, beleértve a tiltott
teljesítményfokozó szerek elleni harcot is.

Elismerések:
Az Alkotmány értelmében a köztársasági elnök adományozza a törvényben meghatározott
címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket, ha azt külföldön kapta egy magyar
állampolgár.

Szervezeti keretek:
Az Országgyűlés – a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva – biztosítja a társadalom
alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. A Kormány, a
végrehajtó hatalom élén állva, biztosítja a sportügyekhez az anyagi forrásokat, személyi és szervezeti
feltételeket.
 A sporttevékenység közigazgatása

A közigazgatás rendeltetése és funkciói

A közigazgatás a társadalom tagjainak és szervezeteinek az igazgatásra (külső igazgatásra)
szakosodott, elkülönült szervezete, amely hivatásos tisztségviselőkből áll. Feladatait az államszervezet
részeként állami közhatalom (impérium) birtokában látja el. A közigazgatás rendeltetése a társadalom
életére, jövőjére ható állami döntések szakmai előkészítése, részvétel a döntésekben és főként a
döntések végrehajtása jogalkotással, a jogszabályok érvényesítésével és egyéb igazgatási eszközökkel.

Funkciói:

• gazdasági, művelődésügyi, népjóléti, szociális igazgatási, belügyi, honvédelmi főágak

• a sportigazgatás ezek keveréke
 A magyar testnevelés- és sportközigazgatás története

• 1779 Mária Terézia - Ratio Educationis (testgyakorlás fontossága)

• 1921. évi LIII. tc. és a végrehajtására – meglehetősen nagy késéssel – kiadott 1924. évi 9000. sz.
VKM rendelet szabályozta az iskolai testnevelés, a férfiak iskola utáni testnevelésének, a társadalmi
alakulatok támogatásának kérdéseit (ez utóbbinál feltételül szabva a „nemzeti irányú működést”).
előírta testnevelési főiskola felállítását és Nemzeti Stadion építését, elrendelte az Országos
Testnevelési Tanács (OTT), mint javaslattevő, felügyelő és végrehajtó szerv felállítását
• 1930-ban új szervezeti szabályzatot kapott az OTT, mely új jogosultságokat határozott meg számára,
pl.: a sportegyesületek pénzkezelésének ellenőrzését és főfelügyeleti jogát, az állami költségvetésben
a testnevelés céljaira fordítandó összeg megtervezését.
• 1941-ben a háború miatt centralizálás, OTT, OTA (Országos Testnevelési Alap) megszűnt
• 1948-ban került elő a sportigazgatás szervezésének kérdése; 3 féle elképzelés
o az országos főhatóság vagy önálló állami szervként, vagy
o valamelyik minisztérium részeként, vagy
o társadalmi szervként működhet
• 1948-ban a Vallás- és Közoktatási Minisztérium keretében jött létre az Országos Sporthivatal (OSH)
államtitkár vezetésével (1951-ig)
• 1951-ben hozták létre a Minisztertanács mellett működő Országos Testnevelési és Sportbizottságot
(OTSB).
• 1958-ban létrehozott Magyar Testnevelési és Sporttanács (MTST), és hivatali szerve, az MTSH
• 1968-tól Magyar Testnevelési és Sportszövetség (MTS)
• a „visszaállamosítás” 1973-ban következett be: az addigi társadalmasítási folyamat végén létrejött az
Országos Testnevelési és Sporthivatal, majd 1986-ban az ifjúsági feladatok „odacsapásával” az
Állami Ifjúsági és Sporthivatal (ÁISH), amely 1989-ig működött
• 1989 júliusától 1990 júliusáig OSH-ként, majd 1991 júliusától 1998. december 31-ig OTSH
elnevezéssel tevékenykedett a hazai sportirányítás legfelsőbb szerve
• 1999. január elsejétől a sport – magyarországi történelmében, első ízben – szakminisztériumi
irányítás alá került: megalakult az Ifjúsági és Sportminisztérium
• a sport jogi szabályozásának teljesen új kereteit határozza meg a 2000. december 19-én elfogadott, a
sportról szóló – sokat bírált – 1996. évi LXIV. törvény helyébe lépő új sporttörvény, a sportról szóló
2000. évi CXLV. tv. e jogszabály alapvető elemeit megtartva, hibáit sok tekintetben korrigálva
alkották mg a jelenleg hatályos sportról szóló 2004. évi I. törvényt.
 Sportigazgatási alapvetés

A hazai sportigazgatás kettős természetű. Maga az igazgatás nem feltétlenül közigazgatás, igen
markánsan jelen van ugyanis a sportban az önigazgatás is. Ma Magyarországon a közigazgatás
részének tekintjük a sport állami eszközökkel történő befolyásolását, igazgatását is, sőt, – tekintve,
hogy a közigazgatás magában foglalja az államigazgatáson kívül az önkormányzati igazgatást is – a
lakossági, és bizonyos fokig a professzionális sport is kénytelen elviselni az önkormányzatok
bábáskodását is.

A rendszerváltás utáni 1990. évi LXV. tv.-nak köszönhetően újra elkülönül az államigazgatás és
önkormányzati igazgatás. Közös azonban az is a kétféle igazgatásban, hogy mindkettő rendelkezik
döntései kikényszerítésének jogával, vagyis a döntéseiket a címzettek kötelesek tudomásul venni, ha
szükséges, végrehajtani. Ez a kétségtelenül meglevő alá-fölérendeltség talán a legjellemzőbb ismérve
mind az állami-, mind pedig a közigazgatásnak. Társadalmunkban a közigazgatási szerveken kívül
egyetlen más igazgatási szerv sem kényszeríthet – akár a személyi szabadság megvonásával,
lakóházának lebontásával – másokat egyoldalúan, nem megállapodáson alapuló döntéseinek
elfogadására.
• a sportigazgatás – hasonlóan a kulturális, művészeti és köz-, valamint felsőoktatás igazgatáshoz –
része az államigazgatásnak, s az ok, amiért külön választva ismertetjük ezen kultúrterületek köz- és
önigazgatását, az éppen az, hogy számos tekintetben csak reá jellemző sajátosságokkal rendelkezik
ez a sajátságos terület
• államigazgatás = országos érdekképviselet és érvényesítés,
• önkormányzati igazgatás = helyi (városi, községi, megyei) érdekképviselet és érvényesítés
• legfelsőbb szint: az 1999-ben létrejött Ifjúsági és Sportminisztérium, majd az azt követő Gyermek-,
Ifjúsági és Sportminisztérium után a belügyi feladatokat ellátó – egymást követően több elnevezés
alatt – jegyzett minisztérium, majd a második Orbán-kormány idején a Nemzeti Erőforrás
Minisztérium sportügyekért felelős államtitkára a sportigazgatás miniszteriális szintje

Az államigazgatási szerveknek valójában nem a jogszabályok megalkotása, előkészítése és

alkalmazása a fő feladatuk, hanem az a szinte pontosan körülhatárolhatatlan tevékenység, amit
szervezésnek nevezünk, amibe beletartozik az állam kül- és belpolitikájának kialakítása, a
nemzetgazdaság egyensúlyi állapotának megőrzése, a közegészség, a közoktatás, a közművelődés, a
művészetek és a tudomány intézményrendszerének kiépítése, működése, anyagi és személyi
feltételeinek biztosítása, a környezet védelme, stb.
 A testnevelés és sportigazgatás különleges helyzete

Magyarországon a politikai rendszerváltozás után sporttörvény megalkotása.

Ötletek:
• sportágazat önálló tárcává fejlesztése
• „sportbarát jogszabályi környezet” létrehozása

Végül:
• 1996.évi LXIV. Sportról szóló törvény
o sportigazgatási törvény
o közalapítványi működés
o sportösztöndíj rendszer
• 1998. Évi XXXI törvény
o sporttevékenységet egyesületi vagy vállalati formában lehet folytatni
o hivatásos sport szabályozás
 • 2000. Évi CXLV sporttörvény
o „új bort új tömlőbe”!
o magánjogi kompenzáció
o civilszervezetek

Sportigazgatás - önigazgatás
• a testnevelés a sport alrendszere, egyben a sportigazgatás testnevelés-igazgatás is
• 1996. évi sporttörvény sportigazgatási intézményeket a 2000. évi és 2004. évi I. törvény szűkítette
• megszűnt a Sporttanács, megváltozott a Sportfőhatóság

Cél:
• sport piacosítása
• sportvállalkozások megerősítése
• sport üzleti oldalának jogi megalapozása
 Sportági Szakszövetségek és Sportszövetségek

Sportszövetségek
• országos sportági szakszövetségek
• sportági szövetségek
• szabadidősport szövetségek
• fogyatékosok sportszövetségei
• diák- és főiskolai - egyetemi sport sportszövetségei

Köztestület
• Magyar Olimpiai Bizottság
A magyar testnevelés- és sportigazgatás összehasonlítása
 Az állam szerepe és A testnevelésről szóló A sportról szóló
1921. évi LIII. A sportról szóló 1996. évi A spotról szóló 2004.Évi
összehasonlítási
törvénycikk LXIV. törvény 2000 évi CXLV. törvény 1. törvény
szempontok

Szükséges egy törvény a Mivel a sport fontos, az A sport alkotmányos jog.

Preambulum a Testnevelés feladata a sportról, a állam feladata a sportolás Ezt az állam elősegíti,
(„Levente”küldetés) sportigazgatásról. elősegítése, támogatása, támogatja, biztosítja,
ösztönzése erősíti

18 értelmező rendelkezés
Értelmező rendelkezések Nem szerepel benne A törvény elején hat 30 értelmező rendelkezés betűkkel jelölve a törvény
kifejezést definiál a törvény végén (88.§) végén, a többi a megfelelő
fejezeteknél

Nem szabályozza (a A sportoló lehet Amatőr: egyesület A „sportoló jogállása” c.

Szabályozás a
tagjaként, sport
sportolókról törvény ui. nem spotról amatőr (vagyis vállalkozással kötött fejezetben szabályozott.
hanem testnevelésről szól) kedvtelésből amatőr sportolói Amatőr: (aki nem
sportszerződés alapján
sportoló) és hivatalos folytat tevékenységet. hivatásos) Hívatásos: aki
sportoló Hivatásos: ezzel pénzt keres, de csak
munkaviszony vagy
munka végzésre irányuló munkaszerződéssel.
egyéb jogviszonyban,
jövedelemszerzési céllal
sportol.
Versenyszerű
sportoló:Amatőr és
hivatásos, ha versenyen
vesz részt.
A testnevelésről szóló 1921. évi
LIII. törvénycikk
Nincs szabályozás
(a törvény ui. nem a sportról,
hanem a testnevelésről szól)
Iskolai és iskolán kívüli
testnevelés bevezetése és
támogatása
Lóverseny-fogadásra feltett és a
testnevelés céljára fordítható
összegek esetenként (esetleges
állami kiegészítéssel fordíthatók a
testnevelés céljaira)
A sportról szóló 1996. évi LXIV.
törvény
Sportegyesület, sportszövetség,
sportági szakszövetség,
köztestület, alapítvány,
közalapítvány, (később)gazdasági
társaság,
Országos sportági szakszövetség:
Önkormányzati elven működő
köztestület.
MOB
Sportolási feltételek
megteremtéséről gondoskodás
minden oktatási formában
Támogatás minden
sporttevékenység területén
OTSH + Sporttanács
NSKA: olimpiai mozgalom,
versenysport, utánpótlás-nevelés.
NISZKA: gyermek-, ifjúsági- és
szabadidősp.,fogyatékosok sportja.
OTSH :kp-i állami pénzek feloszt.
A sportról szóló A sportról szóló 2004.évi
2000.évi CXLV. törvény I. törvény
Sp.egyesület/sp. Sportegyesület/sportvállalkozás
vállalkozás, Országos sportági szakszöv.,
Szakszövetség Nemz. Sp.Szöv. Sportági szövetség,
Fogyatékosok Nemzeti Szabadidősport szöv.
Sp.szövetsége, Nemzeti Fogyatékosok sportszöv.
Szabadidősport Szövets.,MOB Diák-és főiskolai-egyetemi
sportszövetség, Nemzeti
Sportszövetség, Fogyatékosok
Nemzeti Sportszövetsége,Nemzeti
Szabdidősport Szövetség, MOB,
Magyar Paralimpiai Bizottság.
Közreműködés minden oktatási Gondoskodás a közoktatásban,
formában, közreműködés a feltételek
Támogatás minden biztosításánál a felsőoktatásban,
sporttevékenység területén, finanszírozásban való részvétel.
ISM Közreműködés a sportesemények
biztonságos lebonyolításában.
Az OTSH helyébe lép a Nemzeti döntés az állami támogatásról, a
Sportszövetség, normatív hozzájárulás bevezetése.
Nemzeti Szabadidősport
Szövetség;
Wesselényi közalapítvány
Az állam szerepe és A testnevelésről szóló A sportról szóló
1921. évi LIII. A sportról szóló 1996. évi A sportról szóló 2004.évi
összehasonlítási
törvénycikk LXIV. Törvény 2000.évi CXLV. törvény I. törvény
szempontok

Nem szabályozza

A doppingról Nincs szabályozás (pedig a dopping már

csaknem 20 éve ismert)

Maga a törvény nem

szabályozza. Gondoskodás a
sportesemény
A biztonsági Nincs szabályozás Sérülés esetére a közbiztonságáról.
intézkedésekről sportesemény rendezője
köteles egészségügyi
ellátást biztosítani
 A magyar sport irányító szervezete

• kormányzati: az országgyűlés, a Kormány és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (mindnek megvan a

saját feladata a sportirányításban)
• nem kormányzati: összhangban van a sport társadalmi küldetésével (szerepük jelentős a
sportirányításban)

Az állam feladata a sportirányításban

• alapvető jogok tiszteletben tartása (alkotmány deklarálja)
• garantálja a testi-lelki egészséghez való jogot
• az állam a sport esetében nem maradhat tétlen, a sportéletben aktívan részt kell venni, bele kell
avatkozni ,ahol kell
• kellő önmérséklet tanúsítása a beleavatkozások között
• az állami feladatok két részre bonthatók
o jogalkotási feladat
o igazgatási-ellenőrzési feladat
 További csoportosítási szempontok:
állami szervezetrendszer (életviszonyok rendezése)

A hatályos Stv. 54. § szerint az állam:

• meghatározza a sporttevékenység gyakorlásának jogszabályi feltételeit

• gondoskodik a mindennapos testedzés megteremtéséről a közoktatásban, felsőoktatásban és
kollégiumokban (1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról)
• egészséges életmód és szabadidősport feltételének megteremtése
• utánpótlás-nevelésben, diáksportban, felsőoktatási sportban, fogyatékosok sportjában és
szabadidősportban részt vesz
• gyermek és ifjúsági sportot, nők sportját és a fogyatékosok sportját támogatja (egyenlőség)
• a sport káros megnyilvánulásait korlátozza (dopping ellenőrzések)
• sportpiac kialakulásának és működésének ösztönzése
• olyan sportlétesítmények létrehozatala, melyek alkalmasak sportrendezvények lebonyolítására, de
emellett figyelembe veszik a természetvédelmi és egészségügyi követelményeket
• állami tulajdonban lévő sportlétesítmények fenntartásáról gondoskodik
• a nem állami tulajdonban lévő létesítmények támogatása (építés, felújítás, korszerűsítés,
karbantartás)
• hozzájárul a sportrendezvények biztosításához és lebonyolításához
• nemzeti együttműködésben részt vesz
• olimpiai mozgalom támogatása: magyar sportolók olimpián, illetve egyéb világjátékokon való
részvétele(speciális is, mint fogyatékosok világjátékai)
• sportszakemberek képzését is elősegíti, mindemellett biztosítja a felsőoktatási feltételeket
• sportorvosi tevékenységet támogatja, sportegészségügy országos hálózatát ápolja
• állami sportinformációs rendszert működteti
• sporttudományi képzést és a testkultúra fejlesztését támogatja
Az állami szervezetrendszer további jellemzői:
• az általános sporttörvény csak az irányt mutatja a sportpolitikában és a sportközigazgatásban
• a bíróságra, ügyészségre, alkotmánybíróságra nem vonatkoznak a rendelkezések
• a bíróságok tevékenysége a sportban korlátozódik a sportegyesületek nyilvántartásában és
törlésében
• az Alkotmánybíróság a sportban a vele kapcsolatos döntések feletti alkotmányossága felett
őrködik ezek a jogszabályokra is vonatkoznak (nem csak a törvényekre)
• az ügyészség szerepe utólagos, az alapítványos törvényességi felügyeletét látja el
• a sportirányításban a legfelsőbb szinten a törvényhozó testület áll
• az országgyűlés a sport hasznos társadalmi megvalósulásáért felelős
• a normatív rendelkezések az egységes feltételek megteremtésére irányulnak.
• az országgyűlésen belül elkülönítünk sportbizottságot és turizmus bizottságot, melyek állandó
bizottságok feladataik a törvények előkészítése, jogi aktusok figyelemmel kísérése, amik csak a
sportot vagy az ifjúságot érintő hatással bír
 Stv. 50. §-a annyit tesz, hogy az Országgyűlés feladatkörét leszűkíti arra, hogy a sporttevékenység
végzésének feltételeit érintő törvényeket és határozatokat rendszeresen ellenőrizze.

A kormány feladatait képezik az alábbiak:

A hosszú távú sportstratégiát, fejlesztési tervet a kormány alakítja, amikről javaslatot tesz az
országgyűlésen, ahol meghozzák a döntéseket.

A Kormány az Országgyűlés döntései alapján:

• a sport állami támogatásának célkitűzéseit, módszerét határozza meg a költségvetésről szóló
törvénnyel összhangban
• részt vesz, a nemzetközi együttműködésben, és a sporttal kapcsolatos nemzetközi szervezetek
munkájában is
• szerződéseket készít elő és köt, illetve a miniszter javaslata alapján garanciát vállal a nemzetközi
sportrendezvények magyarországi megrendezésére
 A hatályos állami sportigazgatás, a sportigazgatás tárcaszintű feladatai

A sporttörvény értelmében a sport irányításával, szabályozásával és ellenőrzésével kapcsolatos

feladatok ellátásáról a miniszter a sportigazgatási szerv útján gondoskodik. Sportigazgatási szervnek a
sport államtitkárság tekinthető.

A sportigazgatási szerv törvényben előírt feladatai:

• sporttal kapcsolatos kormányzati döntések előkészítése

• sportcélú központi állami pénzeszközök elosztásával kapcsolatos feladatok ellátása (elosztás,
ellenőrzés, visszafizetés is)
• sporttal kapcsolatos kormányzati döntések végrehajtásáról való gondoskodás
• szakmai támogatást ad a helyi önkormányzat sporttal összefüggő feladatainak ellátásához
• az Országos Területfejlesztési Tanáccsal, a regionális fejlesztési tanácsokkal, a megyei
területfejlesztési tanácsokkal, illetve a térségi fejlesztési tanácsokkal való együttműködés
• együttműködés a sport területén a következő szervekkel: MOB, MPB, nemzeti sportszövetségek,
közalapítvány, érdekképviseleti szervek
• hatósági jogkörök gyakorlása
• programokat dolgoz ki a szabadidő-, a gyermek- és ifjúsági sportnak, a nők és a családok
sportjának, a fogyatékosok sportjának, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sportjának, a
köz- és felsőoktatás sportjának, valamint a sportpiac fejlődésének a támogatására
• kialakítja és működteti az állami sportinformációs rendszert
• közreműködik a sportszakember-képzésben és - továbbképzésben, a miniszter hatáskörébe tartozó
feladatok teljesítésében, valamint a sport szakmai hátterének biztosítása érdekében együttműködik
az e feladatokat ellátó intézmények felügyeletét ellátó minisztériumokkal
• ellátja a részére jogszabályban, valamint a Kormány által meghatározott egyéb feladatokat
 A Nemzeti Erőforrás Minisztérium sportigazgatási feladatai

A minisztérium szervezeti és működési szabályzata az alapfeladatok között sorolja fel a sport és

rekreáció központi igazgatását. A miniszter – egyebek mellett – irányítja a sportért felelős államtitkár
tevékenységét.

A minisztérium sport államtitkárságának sportigazgatási feladatai

• A sportpolitikáért felelős államtitkár:

o közreműködik a sport kormányzati irányítási és intézményrendszerének kialakításában és
működtetésében, és biztosítja az ehhez szükséges szabályozási és egyéb feltételeket,
o javaslatot tesz a miniszter számára a Papp László Budapest Sportaréna állami napjainak
odaítélésére.
• A sportpolitikáért felelős helyettes államtitkár feladatai
o a feladatkörébe tartozó kérdésekben képviseli a minisztériumot a hazai és külföldi kormányzati,
valamint egyéb intézmények, testületek, érdekvédelmi és érdekegyeztető fórumok munkájában,
tájékoztatást ad az őket érintő kormányzati tervekről, döntésekről, állásfoglalásokról,
o felelős az általa irányított területre vonatkozó jogszabályok szakmai előkészítéséért,
módosításuk kezdeményezéséért, és azok végrehajtásáért, a terület tárcaközi kapcsolatainak
működtetéséért és a más szervezeti egységekkel való kapcsolattartásért, a stratégiai, a
költségvetési és az egyéb stratégiai intézkedések kidolgozásában történő közreműködésért,
továbbá azok végrehajtásáért,
o közreműködik a sportinformációs rendszerrel összefüggő szakmai feladatok ellátásában,
o közreműködik a sporttal kapcsolatos pályázati tevékenység ellátásában,
o koordinálja a sportért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek munkáját.
o a sportpolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítja a Sportszakmai Főosztály és a
Sportigazgatási Főosztály vezetőjének a tevékenységét.
Sportszakmai Főosztály

A Sportszakmai Főosztály kodifikációs feladatai körében előkészíti a sportköztestületek, országos

sportági szakszövetségek, sportszövetségek, sportszervezetek működésének támogatási rendjére,
különösen a szakmai kritériumrendszer kialakítására vonatkozó jogszabályok és állami irányítás egyéb
jogi eszközei szakmai koncepcióját, továbbá figyelemmel kíséri a támogatások felhasználását.

Koordinációs feladatai:
• elkészíti a versenysport, az utánpótlás-nevelés, az iskolai és diáksport, a főiskolai-egyetemi sport,
a szabadidősport, a fogyatékosok sportja, a sportegészségügy és a sporttudomány fejlesztési
stratégiáit, koncepcióit, cselekvési programjait,
• ellátja a sport és környezetvédelem, a sport és turizmus kapcsolatából eredő feladatokat,
figyelemmel kíséri a sport és gazdaság kapcsolatának, a sportmarketing legfontosabb területeit,
javaslatot dolgoz ki fejlesztési lehetőségükre,
• együttműködik az egyéb kormányzati és nem kormányzati szervezetekkel a nemzeti fejlesztési
tervekhez és egyéb kormányzati stratégiákhoz való kapcsolódás feltételének kialakításában,
• segíti a sport területén a regionális és kistérségi kooperációt,
• kíséri az országos sportági szakszövetségek, országos sportági szövetségek, szabadidősport-
szövetségek, a fogyatékosok sportja, valamint az iskolai és diáksport, a főiskolai-egyetemi sport
területén működő sportszövetségek szakmai tevékenységét,
• figyelemmel kíséri a sportköztestületek szakmai tevékenységét, kapcsolatot tart velük,
• ellátja a Gerevich Aladár-sportösztöndíjjal, az eredményességi támogatással, az Ezüstgerely
Művészeti Pályázat működésének támogatásával és az idős sportolók szociális támogatásával
kapcsolatos feladatokat,
• együttműködik a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézettel a Sport XXI.
Utánpótlás-nevelési Program, valamint a Héraklész Program koordinálásában,
• ellátja az olimpiai és paralimpiai játékokkal, a speciális világjátékokkal és más kiemelt
nemzetközi sporteseményen való részvétellel kapcsolatos feladatokat,
• sportági referensi feladatokat lát el az egyes sportszövetségekkel együttműködve,
• ellátja a területi sportigazgatási rendszerrel kapcsolatos szakmai feladatokat.
Funkcionális feladatai:
• közreműködik a sportcélú támogatási szerződések előkészítésében,
• közreműködik a feladatkörébe tartozó sportcélú fejezeti kezelésű előirányzatok tervezésében,
kezelésében,

Egyéb feladatai :
• ellátja a kiemelt hazai rendezésű nemzetközi sportesemények nyilvántartásával és
megrendezésének támogatásával kapcsolatos feladatokat,
• ellátja a szociálisan hátrányos helyzetűek sportjával, és a rétegsportokkal kapcsolatos feladatokat,
• figyelemmel kíséri a sportegészségügyi feladatok ellátását, gondoskodik azok támogatásáról,
kapcsolatot tart az Országos Sportegészségügyi Intézettel,
• gondoskodik a sportinformációs rendszer kialakításáról és működtetéséről,
• javaslatokat dolgoz ki a sportszakember-képzés, szakképzés, átképzés, továbbképzés rendszerét
érintően, áttekinti a sporthoz kapcsolódó tudásmenedzsment segítségének állami lehetőségeit,
• javaslatokat dolgoz ki a sporttudományt érintő kérdésekben, kapcsolatot tart a sporttudomány
területén működő szervezetekkel, figyelemmel kíséri azok szakmai tevékenységét,
• előkészíti a miniszter döntését a sportszakmai vizsgabizottságok elnökeinek megbízásáról,
• sportért felelős államtitkár részére előkészíti sportszakmai elméleti és gyakorlati képzést ellátó
pedagógusok továbbképzésének szervezéséhez szükséges intézkedéseket,
• ellátja a Formula–1 Világbajnokság Magyar Nagydíj megrendezésével kapcsolatos, az állami
sportirányítás hatáskörébe tartozó feladatokat
• a Sportigazgatási Főosztály közreműködésével – ellátja a sportrendezvények biztonságával, a
nézőtéri erőszak komplex megközelítésével összefüggő sportszakmai feladatokat
 Sportigazgatási Főosztály

Kodifikációs feladatai körében előkészíti a sportért felelős államtitkár feladatkörébe tartozó

jogszabályok és állami irányítás egyéb jogi eszközei szakmai koncepcióját.

Koordinációs feladatai:
• javaslatot tesz a sportigazgatási feladatokra, ellátásuk rendjére, különösen a doppingellenes
tevékenységben részt vevő szervezetekre,
• irányítja, felügyeli és összehangolja a létesítményfejlesztési feladatokat, ennek keretében ellátja az
állami, önkormányzati és egyéb sportlétesítmény-fejlesztéssel kapcsolatos sportszakmai
koncepciók előkészítését (programok, pénzügy, pályázatok koordinálása),
• ellátja a Kormány, valamint a miniszter által meghatározott, kiemelt sportlétesítmény-fejlesztési
programok és projektek tekintetében a kormányzati koordinációs, irányítási és koncepcióalkotási,
képviseleti és érdekérvényesítési feladatokat,
• feladatkörében figyelemmel kíséri a sport civil szervezeteinek tevékenységét, kapcsolatot tart a
sportköztestületekkel és a sportszövetségekkel,
• sportági referensi feladatokat lát el az egyes sportszövetségekkel együttműködve.
Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai:
• előkészíti a sportcélú ingatlanok elidegenítésével, megterhelésével összefüggő tulajdonosi
méltányossági kérelmek elbírálására vonatkozó miniszteri határozatot,
• előkészíti az állami vagyon körébe tartozó, az ingatlan-nyilvántartásban sporttelepként megjelölt
ingatlanok önkormányzati tulajdonba adásához, valamint sportcélú ingatlanok értékesítéséhez
szükséges miniszteri döntést,
• előkészíti a sportért felelős államtitkár részére az olimpiai járadék jogosultjának és a járadék
mértékének megállapításával kapcsolatos közigazgatási határozatot, valamint a jogosultak részére
kiállítja az igazolásokat, továbbá megteszi a közbenső intézkedéseket,
• előkészíti a sportért felelős államtitkár részére a „Nemzet Sportolója” cím adományozásával
kapcsolatos közigazgatási határozatot, és a jogosultak részére kiállítja az igazolásokat, továbbá
megteszi a közbenső intézkedéseket,
• a Sportszakmai Főosztály szakmai indoklása alapján előkészíti a sport területén jogszabályban
előírt képesítés/szakképzettség megszerzése alóli miniszteri mentesítésre vonatkozó igazolást.

Funkcionális feladatai:
Ellátja a feladatkörébe tartozó sportcélú fejezeti kezelésű előirányzatok tervezését, kezelését.
Egyéb feladatai:
• ellátja a Nemzeti Sporttanács és a Nemzeti Doppingellenes Koordinációs Testület titkársági
feladatait, valamint a doppingellenes tevékenység állami koordinációjával kapcsolatos további
feladatokat,
• előkészíti a Papp László Budapest Sportaréna üzemeltetésével összefüggésben az
eseménynapokkal kapcsolatos döntéseket, háromoldalú használati szerződések megkötését,
gondoskodik az állami eseménynapokkal kapcsolatos pályázati rendszer működtetéséről,
javaslatot készít a Papp László Budapest Sportaréna működéséhez és üzemeltetéséhez kapcsolódó
kérdésekben, valamint kapcsolatot tart és együttműködik a Papp László Budapest Sportaréna
üzemeltetőjével és tulajdonosával,
• előkészíti a külföldi sportolók magyarországi (munkajogviszony keretében végzendő)
sporttevékenységéhez szükséges munkavállalói engedélyhez, magyarországi tartózkodáshoz és
letelepedéshez, valamint a magyar állampolgárság megszerzéséhez kapcsolódó miniszteri
támogató iratot,
• felvilágosítást nyújt a sportról szóló törvény, valamint végrehajtási rendeletei, és a sport
különböző területeinek működését érintő jogszabályok értelmezésével kapcsolatos,
állampolgároktól, sportszervezetektől, sportszövetségektől, sportköztestületektől,
sportközalapítványoktól, helyi önkormányzatoktól, államhatalmi szervektől, valamint egyéb
szervektől érkező megkeresésekre,
• vezeti a sportköztestületek nyilvántartását,
• közreműködik a sportinformációs rendszerrel összefüggő feladatok ellátásában,
• közreműködik az eredményességi támogatásokkal kapcsolatban a Sportszakmai Főosztály
feladatában és a sport területén – a Sportszakmai Főosztály személyügyi szakmai javaslatai
alapján – adományozható kitüntetésekkel kapcsolatban a Személyügyi Főosztály feladatában.
 Sportlétesítmények

A politikai rendszerváltás utáni jogalkotói munka jelzi a téma fontosságát. Az utóbbi tíz év
legfontosabb jogforrásai a sportlétesítményekkel kapcsolatosan az alábbiak voltak:
• a társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló törvény
• a testnevelés és a sport megújításának koncepciójáról szóló kormányhatározat
• az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény
• az államháztartásról szóló törvény
• a kincstári vagyon kezeléséről, értékesítéséről és az e vagyonnal kapcsolatos egyéb
kötelezettségekről szóló rendelet
• a kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó versenyeztetési szabályzat jóváhagyásáról szóló
határozat
• az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló határozat
• a Sportról szóló 2000 és 2004-es törvény
Új sportlétesítmény építése vagy meglévő korszerűsítése csak akkor engedélyezhető, ha az:
• minden biztonsági feltételnek, így különösen a nézők biztonságos elhelyezésének megfelel,
• a fogyatékos sportolók és nézők számára biztosítja az akadálymentes használatot,
• megfelel a környezet- és természetvédelmi követelményeknek.

Iskola, kollégium és óvoda nem építhető a tanulók számához viszonyított, tornaterem, tornaszoba
vagy sportlétesítmény nélkül. Az építés során lehetőség szerint figyelembe kell venni a lakossági
igényeket is.

A versenyrendszerben szervezett versenyek lebonyolítására alkalmas sportlétesítményeket

biztonságtechnikai szempontból a rendőrség, a tűzoltóság, a katasztrófavédelem, a mentőszolgálat és a
tulajdonos (üzemeltető) évente legalább egy alkalommal közösen ellenőrzi.
 Rendezvénybiztonság

• a sporttörvény, valamint a végrehajtását szolgáló, a sportrendezvények biztonságáról szóló 54/2004.

(III.31.) Korm. rendelet rendkívül részletes szabályozást tartalmaz a sportrendezvények biztonságos
lebonyolítása érdekében

• a nézőtéren, valamint a sportpályák környékén szűnni nem akaró erőszak ugyanakkor azt mutatja,
hogy a jelenleg hatályos rendelkezések még mindig nem alkalmasak a kívánt cél elérésére, ezért e
tárgykörben újabb jogalkotás várható
 A szervező felelőssége

A sportrendezvény előírásoknak megfelelő lebonyolításáért a szervező felelős, aki jogszabályban

előírt képesítéssel rendelkező rendezőt is igénybe vehet, ez esetben a rendezővel egyetemlegesen felel.

A szervező felelőssége a résztvevőknek a sportesemény helyszínén történő megjelenésétől addig

tart, amíg a résztvevők a sportesemény helyszínét elhagyják.

A sportrendezvények biztonsági minősítése:

a) normál,
b) fokozott, vagy
c) kiemelt biztonsági kockázatú lehet.

Normál és a fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvényeken a létesítményen belüli

biztonságért a szervező felel, míg a kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény létesítményen kívüli
és belüli biztosítását a rendező mellett a rendőrség közfeladatként végzi.
 A beléptetés

A néző a sportrendezvény helyszínére akkor léptethető be, ha:

• érvényes belépőjeggyel, bérlettel, vagy más, a sportrendezvény helyszínére való belépésre jogosító
igazolással rendelkezik
• nem áll nyilvánvalóan alkohol, kábítószer vagy más bódító hatású szer befolyása alatt
• nem tart magánál szeszes italt, kábítószert, valamint olyan tárgyat, amely a sportrendezvény
megtartását, továbbá mások személyi- és vagyonbiztonságát veszélyezteti, vagy amelynek a
sportrendezvényre való bevitelét a szervező a belépőjegy vásárlását megelőzően megtiltotta, és
erről a belépőjegy vásárlóját megfelelő módon tájékoztatta
• nem tart magánál mások iránti gyűlöletre uszító feliratot, zászlót vagy egyébként jogszabály által
tiltott önkényuralmi jelképet
• nem áll eltiltás, valamint a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény szerinti kitiltás
hatálya alatt
 A szervező köteles azt a résztvevőt, aki a sportrendezvény megtartását, illetve mások személyi és
vagyonbiztonságát veszélyezteti, vagy rasszista, gyűlöletre uszító magatartást tanúsít, e magatartások
abbahagyására felszólítani.

Ha a résztvevő megszegi a törvényi előírásokat, a sportrendezvényről el kell távolítani. A

szervező vagy a rendező jogosult a sportrendezvényen résztvevő ruházatának, csomagjainak
átvizsgálására. Kényszerítő eszköz alkalmazására - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kizárólag a
rendőr jogosult.
 A kamerával történő megfigyelés

A szervező a normál és a fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvény ideje alatt – annak

helyszínén – a résztvevők személy- és vagyonbiztonsága érdekében a résztvevőket jogosult kamerával
vagy más képi adathordozóval megfigyelni, és a felvételt rögzíteni, kiemelt biztonsági kockázatú
sportrendezvény esetében erre köteles is.

• a megfigyelés tényéről a résztvevőket megfelelő módon tájékoztatni kell

• amennyiben a rendőrség a kamerák által rögzített valamely adatot igényli, ennek a szervező
haladéktalanul köteles eleget tenni
• a külön jogszabályban meghatározott sportrendezvények esetében a szervező köteles évente
helyzetjelentésben összegezni az általa szervezett sportrendezvények rendezésének tapasztalatait,
értékelni a tett és elmulasztott intézkedéseket, valamint azok hatásait
 Kitiltás

A néző köteles betartani a szervező által meghatározott biztonsági előírásokat, és nem folytathat
olyan tevékenységet, amely a sportrendezvényt megzavarja vagy meghiúsítja, illetve a
sportrendezvényen résztvevők testi épségét, továbbá vagyoni javait károsítja vagy veszélyezteti.

„A szabálysértési hatóság a büntetés alkalmazása mellett vagy önálló intézkedésként az eljárás alá
vont személyt a sportrendezvényen való részvétellel összefüggő szabálysértés miatt kitilthatja a
sportrendezvényről, illetve sportlétesítményből.”

A kitiltás legrövidebb időtartama hat hónap, leghosszabb időtartama pedig két év lehet.
 Önkormányzati sportigazgatás

Az Alkotmány 70/D. § (1) bekezdése rögzíti: „A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van
a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ezt az alkotmányos jogot a (2) bekezdés szerint:
„a Magyar Köztársaság (....) a rendszeres testedzés biztosításával (....) valósítja meg”.

A sport amellett, hogy alkotmányos alapjog, a helyi önkormányzati és közigazgatási szervek

feladata is.

„A testnevelés és diáksport, a szabadidősport, a verseny- és élsport, a természetjárás, valamint a

túrizmus feltételeinek biztosításának, továbbá a lakosság testedzési igényeinek kielégítése érdekében a
sportlétesítmények építésének, fenntartásának és fejlesztésének támogatása.”

„A megyei és települési önkormányzatok között nincs függőségi viszony, a kölcsönös érdekek

alapján együttműködnek.”
Helyi önkormányzatok feladatai:

a) meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót, és gondoskodik annak megvalósításáról,

b) az a) pontban foglalt célkitűzéseivel összhangban együttműködik a helyi sportszervezetekkel,
sportszövetségekkel,
c) fenntartja és működteti a tulajdonát képező sportlétesítményeket,
d) megteremti az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit.
 A regionális és kistérségi sportigazgatás

A Nemzeti Sportstratégia a helyi és területi önkormányzatok együttműködésének ösztönzése

érdekében kiemelten foglalkozik a kistérségi valamint a regionális szintű sportszervezés lehetőségeivel.

• a helyi önkormányzatok e célból intézményi társulásokat hozhatnak létre

• az állam szorgalmazza kistérségi humánmenedzser (sportmenedzser) alkalmazását a közös
sportprogramok szervezése, a szabadidő-sport és utánpótlás-nevelés népszerűsítése, valamint
információcsere céljából
• az állam a kistérségi szintű együttműködést szakmai, szakértői feladatok elvégzésével, valamint
kommunikációs eszközökkel igyekszik segíteni
• hazánkban a regionális szintű együttműködésnek még csak kezdeményei a megyei és települési
önkormányzatok egyelőre csak alkalomszerűen működnek együtt, ennek intézményes formái a
sportéletben még nem alakultak ki
 A sport és a munkajog kapcsolata

Munkajogviszony a sportban

• a sport közjogának jelentős területe a sportbeli munkavégzés joganyaga

• kiemelt jelenősége van a munkajognak a versenyszféra és a közszolgálat jogviszonyát illetően
• a munkavégzés történhet: munkajogviszony és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (pl.:
vállalkozás, megbízás) keretében viszonyaikra külön jogszabályok vonatkoznak
• a leendő sportvezetőknek szükségesek bizonyos mértékű munkajogi alapismertetek
• a „munkaviszony” formáljogi értelemben jogviszony munkavégző és munkáltató közötti
jogviszony
• a munkaszervezet (pl. sportklub) munkáltató és munkavállalók koordinált érdekközössége, amely
feltételezi a munkaszervezést, amiben szükség van a munkavégzés feltételeinek megteremtésére is
• a munkajog tárgyalja:
o a munkajogviszonyban végzett munka (a szolgáltatás) ellenszolgáltatását, vagyis a munkabért
o a kiemelkedő teljesítmény külön elismerését (a jutalmazást, a premizálást és más egyéb
juttatásokat)
 Jogági kapcsolatok

Kapcsolat a polgári joggal

• a munkavégzés néhány tevési szolgáltatásban testesül meg, pl.: megbízás (gondosság ellenőrzése),
vállalkozás (itt eredménykötelem) ezek munka-jellegű tevékenységek
• a munkavégzőnek nagyfokú önállósága van a munkajogviszonyban ez kevésbé figyelhető
meg
• nagyfokú szabadságot biztosít a szerződést kötők számára a szerződés tartalmát illetően a
munkajog kevésbé flexibilis
• sok munkadarab (a munkavégzés eredménye: „opus”) születik a munkavégzésben nem az
eredmény a fontos, hanem a munkavégzés módja

Kapcsolat a közigazgatási joggal

• hatósági igazgatás jellemző a munkajogviszonyban a szerződéshez alakuló vezetési
viszonyok jellemzők
• „bírság-jellegű” szankciók vannak mindkét jogágban, pl.: fegyelmi felelősségre vonás,
szabálysértési szankciók (elhatárolás itt is a szerződéses megalapozás, pl.: a sportban)
 A munkajogviszony fogalma és tartalma

• a munkajogviszony – hasonlóan a kötelmi jogviszonyhoz – relatív szerkezetű jogviszony

• pólusain jogosulti, illetőleg kötelezetti pozícióban állnak a felek ezek egyike a
munkaadó/munkáltató, másik a munkavállaló
• a felek önmagukban kötelezettek és jogosultak a munka végzésére, díjazására, ellenőrzésére, és
annak tűrésére, irányítására, stb.
• a munkavállalói kötelességekkel szemben munkáltatói jogok, míg a munkavállalói jogokkal
szemben munkáltatói kötelességek állnak

A Munka Törvénykönyvében (2012:I.tv) szereplő alapjogok és kötelességek összefoglalva:

• alapkötelezettségek és alapjogok = a munkaszerződéssel létrejövő munkajogviszony állandó jellegű,
statikus elemei
• dinamikus elemek = ezeket meghatározzák pl. politikai változások, a gazdaság ereje, a társadalom
teherviselő képessége
o céljuk: a munkajogi jogviszonyok szándékolt megváltoztatása vagy a jogosult által nem
kívánt változások reparációja
 A munkajogviszony elemei

A munkajogviszony elemeit statikus szemléletben (fő- és mellék) jogokra, illetve

kötelezettségekre bonthatjuk. A kötelezettségekkel szemben jogosultságok állnak.

Munkavállalói kötelességek:
• didaktikai megközelítéssel kétféle kötelezettséget különböztetünk meg:
o a rendelkezésre állás és a munkavégzés kötelezettségét
o a munkáltató szervezeti rendjének megfelelő magatartás (ezeken belül
mellékkötelezettségek)

• a munkavállaló fő kötelezettségei:
a) Rendelkezésre állási kötelezettség
o a munkahelyen történő megjelenés kötelezettsége,
o a jelenléti kötelezettség,
o esetleg készenléti, vagy ügyeleti kötelezettség
b) Munkavégzési kötelezettség
o a munkahelyen a munkaidőt munkával kell tölteni
o a munkát személyesen, az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkára
vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint kell végezni
o a munkavégzési kötelezettség mégsem feltétlen mentesül a munkavállaló a
munkavégzési kötelezettsége alól:
amíg állampolgári kötelezettségét teljesíti;
közeli hozzátartozó halálakor, (esetenként legalább 2 munkanap);
ha keresőképtelen beteg;
a kötelező orvosi vizsgálat teljes időtartamára;
amíg önkéntes, illetőleg létesítményi tűzoltóként tűzoltási vagy műszaki mentési
szolgálatot lát el, feltéve, hogy a tűzoltás és a műszaki mentés nem munkaköri
kötelessége;
a véradás miatt távol töltött teljes időtartam;
ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni;
munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a munkáltató engedélye alapján;
a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés teljes
időtartamára.
 További munkahely (ezt a munkáltató nem tilthatja) esetén bejelentési kötelezettség. Hivatásos
sportolónál: előzetes írásbeli hozzájárulás a munkáltatótól a sporttevékenységhez, ha nem
összeegyeztethető a munkaviszonnyal.

c) A munkakörnek és a szervezeti rendnek megfelelő magatartás tanúsításának kötelezettsége

o Munka Törvénykönyve szerint = „együttműködési kötelezettségek”:
o Információadási kötelezettség (bírálati kötelezettség)
o Probléma: ha jogellenes, vagy veszélyes feladat ellátására kapott utasítást a munkavállaló.
A munkáltató utasítására háromféle munkavállalói reakció lehet:
o megtagadhatja az utasítást, ha megítélése szerint jogszabályellenes az utasítás
végrehajtása;
o köteles megtagadni a végrehajtását, ha az más személy életét, egészségét, testi épségét
veszélyezteti;
o információadási/figyelem felhívási (bírálati) kötelezettség terheli, ha az utasítás
végrehajtása kárt okozhat
I nformációadástól való tartózkodás (titoktartás) kötelezettsége
• ez a munkavállalói részkötelem kétirányú:
o köteles megőrizni az információt
o köteles az információt megszerezni

Oltalmi kötelesség
• védendő jogtárgyak: az élet, egészség, testi épség oltalmazása, nevezetesen:
o a munkatársak veszélyeztetésének tilalma és az
o önveszélyeztetés tilalma
• nem köteles a munkavállaló teljesíteni a munkáltatói utasítást:
o ha annak végrehajtása jogszabályba, vagy munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik
o ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet elő és a munkavállaló ezzel számolhat, köteles erre az
utasítást adó figyelmét felhívni (az utasítás teljesítését azonban nem szabad megtagadni!)
• meg kell tagadni az utasítás teljesítését:
o ha annak végrehajtása valamely személy életét, testi épségét, vagy egészségét közvetlenül és
súlyosan veszélyeztetné
• vagyontárgyak oltalmazásának kötelessége
Tűrési kötelezettség
• ellenőrzés tűrése
• eljárásba vonás tűrése
• pl.: alkoholtilalom megtartásának ellenőrzése, doppingtilalom szabályai, sportfegyelmi
alávetettség

A méltó magatartás tanúsításának kötelezettsége

• a munkakörhöz méltó magatartás tanúsítása, belső szabályzatok elvárásai
• a munkakörön kívüli méltó magatartás tanúsítása
A munkáltatói jogok

a) irányítási jogkör: a munkát minden időpillanatban ellenőrizheti, újabb utasítást adhat, ez nem
mehet a célszerűség rovására

b) a munka feletti felügyelet joga

• komplex: magában foglalja mindazokat a jogokat, amelyeket a munkáltatói kötelezettségeivel
együtt gyakorol a munkáltató
• eszközei: belső ellenőrzés, munkáltatói intézkedések meghozatala, kollektív szerződés
munkáltatói felülvizsgálata, adott esetben a módosítás kezdeményezése stb.

c) fegyelmezési jogkör: gyakorlása törvényi garanciák mellett, kollektív szerződésben, vagy egyéb
belső szabályzatban (pl. fegyelmi szabályzatban) részletesen körülírt
módon történik

d) valamely kiemelkedő teljesítmény külön elismerésének joga

e) A kiküldetési, munkaerő-kölcsönzési, kirendelési jog
A munkavállaló olykor köteles a szerződéses munkahelyén kívül is munkát végezni, ami
történhet:
• kiküldetéssel:
o a munkáltató ideiglenesen, a szokásos munkavégzési helyén kívüli
munkavégzésre kötelezheti a munkavállalót
o feltétele, hogy a munkavállaló ezen időtartam alatt is a munkáltató
irányítása és utasításai alapján végezze a munkáját

• munkaerő-kölcsönzéssel:
o nem kockázatmentes, hiszen magában foglalja a munkavállalói
érdekek csorbulásának veszélyét
o a Munka Törvénykönyve nem ad róla részletes szabályozást (de
van európai Uniós irányelv)
o a két munkáltató között kölcsönjogügylet – gyakorlatilag polgári
jogi jogviszony – jön létre
• kirendeléssel:
o a munkavállaló a munkáltatók között létrejött megállapodás alapján más
munkáltatónál történő munkavégzésre is kötelezhető
o kirendelésére ellenszolgáltatás nélkül kerül sor, de a bérezés szempontjából
a munkavállaló hátrányára nem történhet
o feltétele: a munkavállaló a kirendelés során olyan munkáltatónál végezzen
munkát, amellyel a kirendelő munkáltató valamilyen tulajdonosi
jogviszonyban áll
o a munkajogviszonyból származó munkáltatói jogok és kötelezettségek azt a
munkáltatót illetik meg, illetve terhelik, amelyhez a munkavállalót
kirendelték

• külszolgálattal
f, személyzeti jogkör
• idősebb generációban rosszízű sztereotípiákat gerjeszt
• ma a munkáltatók humánpolitikáról, humánerőforrás-menedzsmentről beszélnek
• ide sorolható részjogosítványok:
o alkalmazási jogok (ezen belül: választási jog, illetve kinevezési jog)
o minősítési jog (egységes megítélés, értékelés szempontjai indokolják a létét)
o kedvezményezés joga (besorolásához képest megjelenő kedvezményeket megkapja)
o jogviszony módosításának joga (Mt. 82. § pl.: az előléptetés, átsorolás)
o jogviszony megszüntetésének joga (Mt. 98–99. § a munkáltatót megillető jogviszony
megszüntetési jog természetesen megilleti a munkavállalót is)
 Munkáltatói kötelességek

Fő kötelezettség:

•a munkavállaló munkavégzési kötelezettségével szemben a munkáltató munkadíj fizetési

kötelezettsége
•a munka díjazásának kötelezettsége:
oAlkotmány: „minden munkavállalónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája
mennyiségének és minőségének”
oMunka Törvénykönyve: A különböző munkavállalói kategóriák különböző díjazási formákban
részesülhetnek. Jogszabály garantálja a legkisebb munkabér (az úgynevezett minimálbér) mértékét.
odiszkrimináció tilalmának elve (nők, fiatalkorúak, faji, nemzetiségi megkülönböztetés tilos)
Mellékkötelezettségek:

1. Foglalkoztatási kötelezettség:
• ha a munkáltató a működési körében felmerült ok miatt nem képes a foglalkoztatásra, a
munkavállaló jövedelem-kiesés kompenzálását követelheti
• ha a munkáltató képes lenne ugyan, de nem kész (nem hajlandó) foglalkoztatni a
munkavállalót, előbbi eset áll fenn
2. Gondoskodási kötelezettség (védelmi jellegű – kötelességet foglal magába):
• a munkavállaló életének, egészségének, testi épségének a védelme
• a pihenőidő biztosítása
• információval történő ellátása
• támogatási (ellátási) kötelezettség
 A munkavállalói jogok

1. A foglalkoztatáshoz való jog:

Alkotmány: a Magyar Köztársaságban minden állampolgárnak joga van a munkához, a
maga és családja számára egészséges és emberhez méltó megélhetési lehetőséget biztosító
munka és foglalkozás szabad megválasztásához.
2. A pihenéshez való jog:
Alkotmány: „Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres
fizetett szabadsághoz.”
3. A munkáltatói cselekvést befolyásoló jog:
• bírálati jog
• véleményezési jog
• javaslattételi jog
4. Az érdekérvényesítés és a sztrájkjog:
• szakszervezetek alakítása
• törvényes keretek között jogosultak a munkamegtagadás (sztrájk) jogát is gyakorolni
 A munkajogviszony működése

- keletkeztetésének ált. jogalapja a munkaszerződés, ill. a kinevezési okirat és elfogadása

1. Érvényességi kellékek:
• formaérvényességi kellékek (írásbeli forma)
• alanyi érvényességi kellékek (vizsgálható a munkajogviszony mindkét pozíciójából)
• nyilatkozati érvényességi kellék (a munkaszerződés olyan szerződés, amelyhez kifejezetten
megkívántatik a felek kölcsönös akaratnyilatkozata, és amelyhez a törvény joghatásokat fűz)
• tartalmi követelményeken belül:
o kötelező megállapodások: a kötelező megállapodásokhoz tartoznak a munkakörben, a
bérezésben, a munkavégzés helyében (állandó-, vagy változó munkahely) történő
megállapodás
o lehetséges megállapodások: a munkaszerződés lehetséges megállapodásai főleg szociális
töltetű munkavállalói jogokat szoktak tartalmazni
2. Hatályossági kellékek
A szerződés akkor hatályos, ha joghatály kiváltására alkalmas. Az akaratnyilatkozat
hatályosságához olykor többletfeltételeket határoz meg a jogszabály.
 A sport-munkajogviszony specialitásai

A sportmunkaviszony alanyai
• munkaadói oldalon a foglalkoztatók lehetnek: egyesületi vagy gazdasági társasági formában
működő sportszervezetek, a sporttal foglalkozó alapítványok, közalapítványok, illetve
köztestületek
• munkavállalói oldalon: a hivatásos sportoló, a sportszakember, játékosügynök

A hivatásos sportolói jogállás

• a hivatásos sportoló a sportvállalkozással kötött munkaszerződés alapján fejti ki
sporttevékenységét
• hivatásos sportoló sportegyesületben csak akkor végezhet sporttevékenységet, ha ezt a
sportszövetség szabályzata lehetővé teszi
• a sportszövetség hivatásos tagozata a hivatásos sportolók érdekképviseletét ellátó szakszervezettel
kollektív szerződést köthet
 Eltérések a Munka Törvénykönyvétől

• a hivatásos sportolóval kötött munkaszerződés csak akkor jön létre, ha az Mt.-ben foglalt kötelező
tartalmi elemeken túlmenően tartalmazza a munkavégzés módjára, a munka- és pihenőidőre, a
szabadság kiadására, valamint a munka díjazására vonatkozó megállapodást
• a munkaszerződés csak határozott időre köthető
• a hivatásos sportoló csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthet
sporttevékenységgel össze nem függő további munkaviszonyt
• ha a hivatásos sportoló versenyengedélyét a sportszövetség a hivatásos sportoló önhibájából
visszavonja, a munkáltató a munkaviszonyt megszüntetheti
• a hivatásos sportolónak a nemzeti válogatott keretben történő szereplésére a kirendelésre vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni
• ha a köztartozás fennállása miatt vagy más okból a sportszervezet nem indulhat a
versenyrendszerben, ez a munkáltató súlyos szerződésszegésének minősül (a felmondás után a
sportoló – függetlenül az esetleges átigazolási időszaktól – azonnal igazolhatóvá válik)
 Átigazolás

A hivatásos sportoló igazolásával, illetve átigazolásával kapcsolatos közvetítői jutalék, valamint a

sportszövetségnek fizetendő hozzájárulások kivételével semmisnek tekinthető az a megállapodás,
mely: a hivatásos sportolón, illetve a használati jogot ideiglenesen vagy véglegesen átruházó
sportszervezeten kívül másnak biztosít részesedést a játékjog használati jogának átruházásáért fizetett
ellenértékből
 Versenyengedély

A hivatásos sportolónak hivatásos sportolói versenyengedéllyel kell rendelkeznie. A

versenyengedélyt a sportszövetség a hivatásos sportoló kérelmére adja ki. A sportoló hivatásos
sportolói munkaszerződést sportszervezettel csak hivatásos versenyengedély birtokában köthet.
 Játékjog

• a hivatásos sportoló játékjogának használatát a sportszervezettel kötött munkaszerződésben, a

munkaviszony fennállásának időtartamára ruházza át a sportszervezetre
• a játékjog használatának sportszervezet részére való biztosítása a hivatásos sportoló igazolásának
minősül, amelyet a sportszervezetnek a sportszövetség felé be kell jelentenie
• a munkaszerződés időtartamának lejártával, illetve a munkaszerződés jogszerű megszűnése esetén a
játékjog használati joga ingyenesen visszaszáll a hivatásos sportolóra
• semmis az a szerződés, amely a játékjog, mint személyhez fűződő vagyoni értékű jog elidegenítésére
vagy megterhelésére irányul
 A sportszakember jogállása

A sporttörvény nem tartalmaz érdemi szabályozást a sportszakemberre.

„Sportszakember: az a természetes személy, aki a KSH elnökének a foglalkozások egységes

osztályozási rendszeréről (FEOR) szóló 9029/1993. (SK 1994.1.) KSH közlemény
szerinti szakképesítéssel rendelkezik, illetve a sportszervezettel munkaviszonyban,
vagy polgári jogi jogviszonyban sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül
vagy közvetetten feladatot lát el (az edző, a csapatvezető, a mérkőzésvezető, a
versenybíró, a sportorvos, a gyúró) .”

„Edző: a külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel rendelkező természetes személy, aki a

sportolónak a sporttevékenységre való felkészítését végzi.”

A sportszakember nem csak munkaviszonyban láthatja el a tevékenységét, gyakori, hogy más

polgári jogi jogviszonyban áll, jellemzően megbízási szerződéssel foglalkoztatják.
 A játékosügynök jogállása

• közvetetten kapcsolódnak a sportélethez

• tevékenységük alapvetően gazdasági jellegű
• szerepüket sem hazánkban, sem az Európai Unió számos országában nem szabályozza állami norma
• a nemzetközi sportszövetségek kidolgozták a maguk játékosügynöki szabályzatát, pl.: a
labdarúgásban: licenszrendszer
• tevékenységük lényege: az érdekképviselet és munkaközvetítés egyes játékosok,
sportszakemberek és sportegyesületek üzleti érdekeit védik és képviselik
• a játékosoknak nyújtott szolgáltatások:
o pl.: csapatkeresés, játékos közvetítés ; átigazolási képviselet és ügyintézés , jogi- és pénzügyi
tanácsadás stb.
• a labdarúgóklubok részére nyújtott szolgáltatások:
o pl.: nemzetközi kapcsolatok kiépítése és ápolása; edzőtáborok szervezése, edzőmérkőzések
szervezése, a szükséges engedélyek beszerzése; utazásszervezés, szállás, ügyintézés, étkeztetés;
képviselet az UEFA és a FIFA rendezvényein, stb.
 A munkavégzésre irányuló jogviszony fajai

a) polgári jogi jellegű jogviszonyok

• megbízás
• vállalkozás

b) A közszolgálati (közalkalmazotti és köztisztviselői) jogviszony

c) A versenyszféra munkajogviszonya.

Egyesületi tagsági jogviszony feljogosítja ugyan a sportolót sportolásra, de hivatásos sportolóval

munkaszerződést kell kötni
 A munkajogviszony specialitásai

Általános jogelv: a speciális rendelkezések megelőzik, sőt, lerontják az általánosokat. Némely

esetben azonban maga a speciális jogszabály engedi meg, hogy az általános jogszabály érvényesüljön
A munkatörvényhez képest speciális a közalkalmazottak, ill. a köztisztviselők jogállásáról szóló
jogszabályi rendelkezés, mégis számos munkatörvénybeli paragrafus alkalmazandó a
közalkalmazottakra, illetőleg a köztisztviselőkre is.
 A közalkalmazotti jogviszony jellemzői

A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdéseket törvény, kormányrendelet, miniszteri

rendelet, illetve az egyes közalkalmazotti munkahelyek szabályzatai szabályozzák.

A lex specialis elve: nem jelenti azt, hogy a közalkalmazottakra csak a „saját törvényük”, a Kjt.
Vonatkozna a közalkalmazotti jogviszonyra a Munka Törvénykönyve szabályait is alkalmazni kell.

A közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltató és a közalkalmazott létesíti kinevezéssel és annak

elfogadásával formáljogilag szerződésnek tekinthető.

A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazott besorolásának alapjául szolgáló

fizetési osztályt és fokozatot, illetményét, munkakörét és a munkavégzés helyét.
A közalkalmazotti jogviszony megszűnése : nem sokban tér el a munkajogviszony megszűnésétől
• specialitások:
o a jogviszony áthelyezéssel történő megszüntetése (az áthelyezés a Kjt. vagy a Ktv. hatálya alá
tartozó munkáltatók között történjék)
o fegyelmi elbocsátás: ha a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges
kötelezettségét vétkesen megszegi

A közalkalmazottak előmeneteli- és illetményrendszere szorzószámos illetményrendszer:

• a közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz szükséges iskolai végzettség, illetve képesítés
alapján közalkalmazotti osztályokra tagozódnak (ezekhez fizetési fokozatokra tagolódó fizetési
osztályok is kapcsolódnak)
o „kiemelt” osztály: az egyetemi végzettséget szerzettek
o „felső” közalkalmazotti osztály: a főiskolai, vagy középiskolai végzettséget/felsőfokú
szakképesítést szerzett közalkalmazottak
o „közép” közalkalmazotti osztály: középiskolai végzettséggel, vagy az általános iskola után
megszerzett középfokú szakképesítéssel bírók
o „alsó” közalkalmazotti osztály: a legfeljebb általános iskolai végzettséget igénylő munkakörök
betöltői
 A köztisztviselői jogviszony jellemzői

A köztisztviselők: a központi közigazgatási szervek, továbbá ezek területi, helyi szerveinél, a

megyei/fővárosi közigazgatási hivatalokban, valamint a helyi önkormányzati képviselőtestületek
hivatalában foglalkoztatottak.

A köztisztviselői jogviszony: az állam és az önkormányzat, valamint a nevükben foglalkoztatott

köztisztviselő között létesített jogviszony. Közszolgálati jogviszonyt létesíteni csak büntetlen előéletű,
cselekvőképes, egyes esetekben közigazgatási versenyvizsgával rendelkező magyar állampolgárral
lehet. A jogszabály pontosan meghatározz az egyes állami közfunkciók ellátásának feltételeit, és az
összeférhetetlenség eseteit. (pl.: nem létesíthető közszolgálati jogviszony abban az esetben, ha a
köztisztviselő ezáltal valamely hozzátartozójával kerülne irányítási/felügyeleti, ellenőrzési vagy
elszámolási kapcsolatba). A köztisztviselők kötelesek megtartani az állami és szolgálati titkot.

A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény a központi államigazgatási

szervek, továbbá az államigazgatási szervek tisztviselői és ügykezelői kikerültek a Ktv. hatálya alól
rájuk külön szabályok vonatkoznak.
 Kártérítés a munkajogban

A munkavállaló károsodása munkaviszonyával összefüggésben

• ha sportolót munkaviszonyával összefüggésben kár éri a Munka Törvénykönyvének a

munkáltató kártérítési felelősségére vonatkozó szabályai érvényesek
• munkáltató objektív felelőssége : Mt. 174. §-a
• a Munka Törvénykönyve magas szinten szabályozza, hogy a munkáltató milyen „működési
körébe eső” károkért felel (lásd az M.t 174. § (5) bekezdését)
• annak bizonyítása, hogy a munkaviszonnyal összefüggésben keletkezett a kár, a munkavállalót
(sportolót) terheli
A sportoló kártérítési felelőssége a munkáltató sportszervezettel szemben
• a sportoló maga is okozhat kárt az őt foglalkoztató, alkalmazó egyesületnek ilyen esetben
megfordul a bizonyítási teher
• a sportolókat is érinti az az objektív (vétkesség nélküli) teljes kártérítései felelősség (jegyzék vagy
elismervény alapján átvett dolog esetében (szerszám, anyag) )
• ha ugyanezen dologban kár keletkezik munkavállaló (sportoló) felelőssége már nem teljes és
nem objektív, csak vétkessége (szándékosság, gondatlanság) esetén felel a bekövetkezett kárért
• objektív felelőssége akkor terheli a sportolót, ha a sportszer elvesztését nem elháríthatatlan külső
ok idézte elő
 A sport és társadalombiztosítás kapcsolata

A sporttörvény és a társadalombiztosítás

A Stv. 49. §-ának o) pontja kimondja: a sport társadalmilag hasznos céljainak megvalósítása
érdekében az állam fenntartja a sportegészségügy állami intézményeit és országos hálózatát, támogatja
a sportorvosi tevékenységet.

A törvény a sport tevékenységet két nagy meghatározó csoportra osztja

• amatőr sportolók amatőr sportoló társadalombiztosítására nézve a sporttörvény nem tartalmaz
rendelkezést
• hivatásos sportolók hivatásos sportolónak (Stv. 8. § (2) bekezdésének rendelkezései szerint ):a
sporttevékenységgel összefüggő munkaviszonyára az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni
o a hivatásos sportolót ért baleset (amennyiben ebben a tevékenységében szenvedte el azt ) a
munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. §-ának 3. pontja alapján
munkabalesetnek minősül
 A hivatásos sportoló társadalombiztosítási jogállása

Biztosított a munkában álló személy, így a hivatásos sportoló is, ezért valamennyi
társadalombiztosítási ellátásra jogosultságot szerezhet.
 Társadalombiztosítási ellátások

Egészségbiztosítási ellátások

• egészségügyi szolgáltatások (orvosi, szakorvosi kezelés, gyógyászati segédeszközök, kórházi

ápolás)
• pénzbeli ellátások (terhességi-, gyermekágyi segély, táppénz, gyermekgondozási díj)
• baleseti ellátások (baleseti egészségügyi szolgáltatások, táppénz, baleseti járadék)

Nyugellátások

• társadalombiztosítási saját jogú nyugellátás (öregségi-, rokkantsági-, baleseti rokkantsági nyugdíj)

• hozzátartozói ellátások (özvegyi-, szülői nyugdíj, árvaellátás, baleseti hozzátartozói ellátások)
• rehabilitációs járadék
 Az ellátások fedezete

A foglalkoztató sportszervezet 2010 január 1-jétől egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot,

valamint nyugdíj-biztosítási járulékot fizet (magánnyugdíjpénztár, társadalombiztosítási nyugdíj). A
biztosított által fizetendő járulék mértéke 7,5 százalék
 A társadalombiztosítás szervezetére vonatkozó rendelkezések

• a társadalombiztosítás a nyugdíjbiztosítás és az egészségbiztosítás területére parciálódik

• az Egészségbiztosítási- és a Nyugdíjbiztosítási Alap felügyelete, irányítása állami feladat, a
Kormány felügyeli
• ezt a feladatot az egészségbiztosításért és a nyugdíjbiztosításért felelős miniszterek látják el
• minden munkáltató (amely legalább 100, társadalombiztosítási ellátásra jogosult személyt
foglalkoztat) köteles gondoskodni ellátásukról
 Az üzemi baleset társadalombiztosítási fogalma

Az 1997. évi LXXXIII. törvény adja meg az üzemi balesetre vonatkozó egészségbiztosítási ellátás
alapját.

Üzemi balesetnek minősül, amikor a sportoló sporttevékenysége közben, vagy azzal

összefüggésben sérül meg.
 Munkáltatói feladatok

A sportolót foglalkoztató munkáltatónak a társadalombiztosítás illetékes szervénél köteles

bejelentenie.

Amennyiben a munkáltató egyben fizetőhely, köteles nyilvántartani őt, munkabére után járulékot
kiszámítani, bevallani és befizetni.
 Sportegészségügyi ellátás

A sport egész területére átfogóan szükséges valamilyen egészségügyi igazolás léte.

A hatályos sportegészségügyre vonatkozó jogszabályok alapján két terület különíthető el:

• sportegészségügyi gondozás
• doppingszabályozás
 Sportegészségügyi gondozás

• a rendelet hatálya kiterjed a (versenyzőt, szabadidő-sportolót, sportszakembert ellátó) egészségügyi

szolgáltatást nyújtó szolgáltatóra, az esemény szervezőjére, a sportolóra és a sportszakemberre
egyaránt
• Országos Sportegészségügyi Intézet (OSEI)
• a versenyzők és a meghatározott sportszakemberek orvosi vizsgálata az OSEI által
• a sportigazgatási szerv támogatási szerződést köt az OSEI-vel (MOB, MPB, NSSZ, FONESZ)

Az OSEI biztosítja:
• emelt szintű alkalmassági vizsgálat
• élettani vizsgálat
• sportpszichológiai vizsgálat
• edzőtáborok
• olimpiai központok sportorvosi ellátásának működtetése
• doppingellenőrző laboratórium működtetése
• nemzeti válogatottak keretorvosi hálózatának működtetése
• versenyezni csak érvényes sportorvosi engedéllyel lehet
• a válogatott versenyzők sportorvosi vizsgálatait az OSEI sportorvosai végzik
• a rendszeres edzések megkezdésének feltétele az „alkalmas” minősítés
• versenyezni csak „versenyezhet” minősítés esetén lehet
• a versenyzési engedély érvényességi ideje 18 éven aluliaknál 6 hónap, 18 éven felülieknél maximum
1 év lehet
• szabadidős sportolók esetében az iskola-egészségügyi szolgálat orvosa, illetve háziorvos is végezheti
a vizsgálatot
• sportszakemberek egy része is köteles sportorvosi vizsgálaton részt venni (fizikai erőkifejtés)
 Doppingszabályozás

• a dopping egyidejűleg több védeni kívánt érdeket is sért (egészség károsítása, tisztességtelen
versenyelőnyt eredményez, gazdasági és „fair play” vonatkozásban)
• több országban is a Büntető Törvénykönyvbe kerülnek a sportbeli doppinggal kapcsolatos
rendelkezések
• a magyar jogban az 1998. évi LXXXVII. törvény 65. §-a a Btk. 238/B. §-ba iktatta be a visszaélés
tiltott teljesítményfokozó szerrel vagy módszerrel tényállást, ezt az Alkotmánybíróság
megsemmisítette
• a hatályos jogunk a doppingeljárást leginkább egy speciális fegyelmi eljárásnak tekinti
 A sporteseményekkel kapcsolatos egészségügyi feladatok

• sportrendezvényen a szervező köteles sportegészségügyi ellátást biztosítani, valamint sürgősségi

egészségügyi ellátásról gondoskodni
• a sportszövetség versenyszabályzatában vagy a kiírásban meghatározott szintű egészségügyi ellátás
szükséges
• a szervező az esemény jellegétől függően köteles biztosítani gyalogőrséget, illetve mozgóőrséget
(pl:. autó-, motor-, lovas, repülő sportágak)
• tömeges részvétellel és fokozott fizikai igénybevétellel járó eseményen a szervező köteles ellátást
biztosítani
• az eseményről az OSEI-t tájékoztatni kell
• a szervező köteles biztosítani elsősegélynyújtásra alkalmas helyiséget és elsősegélynyújtó
eszközöket
• a mentőszolgálat tekintetében az Országos Mentőszolgálattal kell együttműködni
 A sport és a büntetőjog kapcsolata

A büntetőjog fogalma

• leegyszerűsítve elmondható, hogy a büntetőjog az erkölcsi szempontból legmélyebben elvetendő

cselekményeket „gyűjti csokorba”, és rendeli büntetni.
• a büntetőjog a jogrendünkön belül az a jogág, amely a társadalom általános értékítélete szerint
legveszélyesebb magatartások esetére a legkomolyabb hátrányok kilátásba helyezésével és
érvényesítésével avatkozik be az egyén életviszonyaiba
• az állam a büntetőjog eszközrendszerét csak akkor veheti igénybe, ha „szelídebb” beavatkozási
lehetőségek a társadalom védelmét nem szolgálják megfelelő hatékonysággal (ultima ratio)
• a jogállamokban e beavatkozás elsődleges alapja, hogy az a cselekmény, amely miatt az elkövető
büntetésben részesül, már az elkövetést megelőzően törvény által tilalmazott, azaz büntetéssel
fenyegetett legyen (nullum crimen sine lege elve), valamint a bűncselekményhez rendelt szankció is
legyen már az elkövetéskor megismerhető (nulla poena sine lege elve)
• az elkövető, mielőtt a bűncselekmény megvalósítására szánná magát, mérlegeli a bűncselekmény
elkövetésével járó előnyöket és a leleplezése esetén őt sújtó joghátrányokat
• a törvényhozó azon magatartásokat emeli ki a társadalmilag jelentőséggel bíró cselekvések közül,
amelyek veszélyesek a társadalomra ezeket a magatartásokat a törvényalkotó tipizálja, és ezáltal
megalkotja az egyes bűncselekmények törvényi tényállásait (pl.: aki mást megöl, emberölést követ
el)
• ezen tipizált és jellegük szerint csoportokba sorolt bűncselekmények leírását tartalmazza a jelenleg
hatályos, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) Különös
Része
• a büntethetőség általános feltételeit, a bűncselekmény megvalósulási szakaszait, az elkövetők
kérdéskörét, valamint a bűnelkövetőkkel szemben alkalmazható joghátrányok (büntetések,
intézkedések) esetkörét a Btk. Általános Része határozza meg.
 A bűncselekmény fogalma

• a Btk. nem tilalmakat állít fel (pl.: Ne ölj!), hanem leírja azon magatartások körét, melyek
tanúsítóival szemben indokolt a büntetés kilátásba helyezés,eés adott esetben annak kiszabása
• ennek a szabályozási módszernek a következménye, hogy a bűncselekmény elsőként említendő
fogalmi eleme az úgynevezett tényállásszerűség azaz az elkövető olyan magatartást tanúsít,
amelyet valamely bűncselekményi törvényi tényállás megfogalmaz (pl.: mást megöl)
• a tényállásszerű magatartás tanúsítása szükséges, de nem elégséges feltétele az adott személy
büntethetőségének társadalomra veszélyesnek is kell lennie
• a bűncselekmény harmadik fogalmi eleme és ezen keresztül a büntethetőség harmadik feltétele az
úgynevezett bűnösség általánosságban azt fejezi ki, hogy a bűncselekmény elkövetője miként
viszonyul saját tényállásszerű magatartásához és annak következményeihez

Tehát a bűncselekmény három fogalmi eleme:

• tényállásszerűség
• a tényállásszerű magatartás társadalomra veszélyes mivolta
• bűnösség
 A bűncselekmény fajai (a bűntett és a vétség)

• a bűncselekmény gyűjtőfogalom két típusa különböztethető meg: a bűntett és a vétség.

• bűntett minden olyan szándékos bűncselekmény, amelyet a törvény két évnél súlyosabb
szabadságvesztés kiszabásával fenyeget
• minden gondatlan bűncselekmény vétség, illetve e kategóriába tartoznak azon szándékos
bűncselekmények, melyeket a törvény kétévi vagy ennél csekélyebb szabadságvesztés kiszabásával
fenyeget
• a vétséget megvalósító, ha vele szemben szabadságvesztést szab ki a bíróság, azt fogházban tölti le,
mely lényegesen szabadabb életet biztosít számára, mint a bűntettet elkövető számára a börtön vagy
a fegyház
• korábban a bűncselekmény hármas felosztását ismerte el a magyar büntetőjog, a társadalomra
legcsekélyebb veszélyességgel bíró cselekményeket nevezték kihágásoknak mára ezek helyét a
szabálysértések vették át, amelyekre a vonatkozó szabályozást külön törvény tartalmazza
• vannak azonban olyan bűncselekmények, melyek meghatározott, a cselekmény társadalomra való
veszélyességét érintő körülményektől függően szabálysértési alakzattal is rendelkeznek (pl.: a
garázdaság).
 A büntethetőség feltételei

A büntethetőség tárgyi feltételei

• függetlenek az elkövető személyétől

• ezek a tárgyi, objektív elemek valamilyen módon az elkövetési magatartást jellemzik
• az elkövetési magatartás az a magatartás, amellyel az elkövető a bűncselekményt megvalósítja
• jellegét tekintve lehet aktív, illetve passzív magatartás más néven tevés, illetve mulasztás
• vannak olyan bűncselekmények, melyek csak aktív, és vannak olyanok, melyek csak passzív
magatartással valósíthatóak meg, és végül vannak olyanok is, melyek mindkét típusú elkövetési
magatartással megvalósíthatóak
• az elkövetési magatartás fogalmához szorosan kapcsolódik az elkövetési tárgy fogalma az
elkövetési tárgy az a tárgy, amelyre nézve a bűncselekményt megvalósítja az elkövető
• az elkövetési tárgynak emberi személyre lebontott megfelelője az ún. passzív alany
• az objektív tényállási elemek közé sorolandó a bűncselekmény eredménye
• azon bűncselekmények esetében, ahol a törvényhozó eredményt fogalmazott meg, ott az elkövető
magatartása és az eredmény bekövetkezése között ok-okozati összefüggésnek kell fennállnia
• az elkövetési magatartáson, az eredményen és e kettőt összekapcsoló okozati összefüggésen kívül
vannak még olyan tárgyi tényállási elemek, melyek csak kevés bűncselekményt jellemeznek ezek
a következők:
o az elkövetés eszköze: vannak olyan bűncselekmények, ahol az elkövetés hatékonyságát növelő
eszköz fokozza az adott bűncselekmény társadalomra veszélyességét és ennek következtében a
törvényhozó az ilyen eszközt használó személyt súlyosabban kívánja büntetni ilyen a
fegyveresen, vagy felfegyverkezve történő elkövetés, melyet például rablás esetén a törvény
súlyosabban büntet
o az elkövetés módja: mely az elkövetési magatartás társadalomra fokozottabban veszélyes
megvalósítási módozatainál kerül előtérbe (ilyen például a különös kegyetlenséggel elkövetett
testi sértés)
o az elkövetés helye és ideje: ezek az egyes bűncselekmények törvényi tényállásaiban
legritkábban előforduló tárgyi tényállási elemek
• természetesen ezen körülményeket is csak akkor rendeli a törvényhozó valamely bűncselekmény
elkövetési magatartásához, amennyiben ez a cselekmény társadalomra veszélyességét érinti
például nyilvánvalóan nagyobb a társadalomra veszélyessége a magánlaksértésnek, ha azt éjszaka
követik el, így az súlyosabban is büntetendő, vagy súlyosabb büntetést érdemel az is, aki árvíz
sújtotta településen fosztogatja a hátrahagyott lakásokat, ebben az esetben az elkövető közveszély
színhelyén elkövetett lopás miatt felel
 A bűncselekmény alanyi feltételei

A bűncselekmény alanya

• a jelenleg hazánkban hatályos rendelkezések szerint bűncselekmény alanya csak ember lehet
• egyfelől meghatározott életkor eléréséhez, másfelől megfelelő tudati állapothoz köti a Btk. a
büntethetőséget
• a büntethetőség alsó korhatára a betöltött 14. életév
• a 14. életév betöltését megelőzően elkövetett bűncselekmény miatt a gyermekkorú egyetlen
esetben sem vonható büntetőjogi szempontból felelősségre, de a gyermek gondozója, nevelője,
szülője sem vonható büntetőjogilag felelősségre a gyermekkorú bűncselekménye miatt
• azon személyeket, akik a 14. és 18. életévük közötti időszakban követnek el bűncselekményeket,
fiatalkorú elkövetőknek nevezzük
• ezen elkövetői körre speciális rendelkezések vonatkoznak, esetükben a büntetés nevelő jellege
kerül előtérbe a megtorló szemlélettel szemben