4.

A világgazdaság és a magyar gazdaság a második világháború után (gazdasági

rendszerváltás, a globális világ problémái)

- Világgazdaság a II. világháború után

o Poláris világrend
o Gazdaság
o Mi lesz utána?
 Globalizáció
 A globális világ problémái
- Magyar gazdaság
o Szocializmus időszaka
o Gazdasági rendszerváltás

Háttér:
 A második világháború alatt és azt követően jöttek létre a század második felét jellemző
nemzetközi intézményrendszer legfontosabb elemei. 
  ENSZ Biztonsági Tanácsában öt állandó tagállam (USA, Szovjetunió, Nagy-
Britannia, Franciaország, Kína) 
 A két szuperhatalom - USA és Szovjetunió - jelentőségét tekintve messze
kiemelkedik a világpolitika többi résztvevője közül. 
 A második világháborút követően az Egyesült Államoknak rá kellett jönnie, hogy nem
vonulhat vissza világ ügyeitől, mint azt az első világháború után tette. 
  Csapatai így továbbra is Európában és Ázsiában állomásoztak, a szovjet érdekszféra
határai mentén, miközben a szovjetek sokkal durvábban igázták le érdekszférájuk
népeit, mint ahogy arra a nyugati hatalmak számítottak.
 A szovjet-amerikai ellentét két világnézet, két életforma, két világ szembenállásának kezdett
tűnni, amelyben mindkét fél magát gondolta a fejlettebbnek, s úgy vélte, a történelem a
másikat fogja halálra ítélni. Néhány évvel a második világháború után dúlt a hidegháború, és
sokakat nyomasztotta annak a veszélye, hogy mindez elvezethet a harmadik, minden
korábbinál pusztítóbb világháborúhoz.

- Világgazdaság a háború után:

A globális piacgazdaság kialakulása, szakaszai:
Előzmények: ókori, középkori kereskedelem
1. Gyarmatosítás XVI-XVIII. század
2. Ipari forradalom – gazdasági liberalizmus
3. XIX. század második fele
4. I. világháború végétől 1929-ig
5. Állami monopolkapitalizmus (1930-1970)
6. Transznacionális monopolkapitalizmus (1970-?)
Fogyasztói társadalom - a „globalizáció korszaka”

- Állami monopolkapitalizmus: a tőkés termelési viszonyok megjelenési formája a fejlett

tőkés országokban a 20. sz. második felében. A kapitalista állam és a monopóliumok
összefonódása, és az államnak a gazdasági életbe való jelentékeny beavatkozása jellemzi. A
monopolkapitalizmusból kifejlődött állammonopolista kapitalizmus főként a II. világháború
után szilárdult meg. Rendszerré válása jelentős változásokat eredményezett az elosztási, az
áru- és pénzviszonyokban , a tulajdonviszonyokban stb.

Háttér:
- Hidegháborúutáni első enyhülés 1953 után
- ’70-es évek vége, szovjet külpolitikai aktivitás: kishidegháború.
- A Szovjetunióban 1985-ben hatalomra került Gorbacsov azonban felismerte, hogy a szovjet
gazdasági rendszert súlyos válság fenyegeti,ezért átfogó reformokat kezdeményezett. 
 - A kelet-európai szocialista tömb összeomlásával 1991-ben megszűnt a Varsói Szerződés, a
KGST, s valamennyi országból kivonultak a szovjet csapatok. A hidegháború és a
bipoláris világ korszaka véget ért.

Kérdés: a kétpólusú világrend megszűnése után milyen értékek és érdekek alapján működnek a
civilizációk?
Elméletek: nyugat és a nyugati demokráciák győzedelmeskednek vagy nem lesz globális civilizáció, a
nyugat hanyatlása

- Civilizáció v. kultúrterület  az a komplex

egész, amely magában foglalja a …
o politikai struktúrát,
o gazdasági berendezkedést,
o társadalmi magatartásformákat
(szokásokat),
o erkölcsöt,
o vallást,
o nyelvet,
o művészeteket,
o törvényeket
Szerkezetük:
- mag-állam  mérete, erőforrásai, népessége, katonai és gazdasági ereje kiemelkedő
o mag-állam hiánya  nincs aki rendet tartson  civ. belüli és civ. közötti
konfliktusok nagy száma
  nincs kellő befolyás és nyomás a civilizáción belül, ill kívül
- tagállamok
- elszakadó állam  máshová szeretne tartozni az elit
o  új identitás keresése  azonosulás más civilizációval (Töröko., Mexikó, Chile)
- hasadó állam:  jelentős csoportok különböző civilizációkhoz tartoznak
- magányos állam: „a senkinek sem kellő szomszéd” (Haiti)

Transznacionális monopolkapitalizmus (1970-?)

Fogyasztói társadalom - a „globalizáció korszaka”

A globalizáció kiteljesedésének főbb hatótényezői:

o A tudomány és a technika fejlődése
o A tömegkommunikáció átalakulása
o A világtermelés és fogyasztás felgyorsuló növekedése
o Az államokat átfogó intézmények kialakulása (transznacionalizálódás: a termelés
globális vállalati rendszerekbe integrálódik)
o Az államközi viszonyok megváltozása (nemzetköziesedés)

Fogyasztói társadalom:
- Fogyasztói társadalom egy olyan társadalom, ahol az egyre növekvő számú árucikkek és
szolgáltatások birtoklása és használata az elsődleges kulturális törekvés, ez az egyéni
boldogsághoz, társadalmi státuszhoz és nemzeti sikerességhez vezető legbiztosabb út.

Globalizáció:
- Legáltalánosabban értelmezve az emberiség időben egyre jobban egységesedő
fejlődéstörténetéről beszélünk. A eltérő feltételek között élő embercsoportok egymásra
hatásának, összefonódásának, egységesedésének több évezredes folyamata.
 o A gazdasági viszonyok világméretű rendszerbe szerveződése, a kapitalizmus és a
globális világgazdaság kialakulása minőségi ugrást jelentett ebben a folyamatban.

- A globalizáció fogalma először a hatvanas-hetvenes évek fordulóján jelent meg a

köztudatban, amikor a Római Klub jelentése következtében egyre többen kezdtek el
foglalkozni a globális környezetvédelmi problémákkal.
- Az eredeti jelentés arról szól, hogy világunk mára összeért, a környezetszennyezés nem
egyszerűen helyi, hanem határokon túlnyúló probléma lett, az emberi tevékenységeknek az
egész bolygóra kiterjedő hatásai vannak. „Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!”

- A globalizációnak mára egy új jelentése terjedt el, amelyben az internet fejlődésén, a

kommunikáción, a kereskedelem, a pénzpiacok, a transznacionális vállalatok egész
bolygóra való kiterjedésén van a hangsúly.
o Ha egy vállalat tevékenységét több országban végzi, akkor nevezzük
transznacionálisnak. Az ilyen cégek leányvállalatokat, gyártó, kiszolgáló vagy
összeszerelő egységeket hoznak létre a különböző országokban. A transznacionális
vállalatok egy része nem multinacionális, mert a tulajdonosi kör nem nemzetközi.
o Az államok mellett növekvő befolyásra tesznek szert a transznacionális vállalatok. Az
államhatárok egyre inkább elmosódnak.

- A globalizáció nem jelenti a földrajzi tér homogenizálódását! A vállalatok épp az egyes

térségek különbségeit használják ki.
• Centrumok: Vállalati központok, tőkefelhalmozás
• Félperifériák: a feltörekvő országok csoportja. A
Külföldi tőkét a képzett munkaerő, alacsony bérek,
fejlett infrastruktúra, kedvező gazdasági
szabályozások csábítják az országba.
• Perifériák: a világ országainak közel fele a
természetföldrajzi adottságait, nyersanyagkészletét
bocsátja áruba.

- A globálizáció intézményei:
- Világbank és az IMF - fejlődő országok szükségleteinek kielégítését tűzte ki célul. Hosszú
lejáratú kölcsönöket nyújt, cserébe a piacok megnyitását és szerkezetátalakítást vár el.
- WTO/GATT - célja a kereskedelem liberalizálása, az országok közötti árukereskedelem
korlátainek lebontása (kvóták, vámok és egyéb illetékek) .
- G8 – A világ 7 legfejlettebb országának (Franciaország, USA, Nagy-Britannia, Németország,
Japán, Olaszország, Kanada) és Oroszország államfőinek találkozója.

- Következmények:
o a világ összekapcsoltsága
o környezeti, szociális problémák erősödése
o a növekedési kényszer erősödése
 csak a növekvő gazdaságok működnek jól. (GDP, profit) Fenntartható a
folyamatos növekedés?
o a gazdasági polarizáció, a jövedelmi különbségek növekedése
o a gazdasági, politikai hatalom koncentrációja a demokratikusan ellenőrzött szférán
kívül
 Az államok mozgásterét a külföldi befektetők korlátozzák. Ezek a vállalatok
pedig nem a társadalomnak, hanem a tulajdonosi körüknek tartoznak
felelősséggel.
o túlnépesedés erősödése
 Azokban az országokban, ahol a demográfiai átmenet nem természetes úton,
hanem a nyugati civilizáció gyors térhódítása következtében megy végbe, ott
 ez az átmenet is nagyobb népességrobbanással jár. (Kína, India, afrikai
országok)
o állampolgári jogok eróziója
 A legtöbb állam különféle engedményekkel próbálja a külföldi tőkét az
országba csábítani. Ezek az engedmények gyakran ellentétesek az ott élő
emberek érdekeivel:
 Alacsonyan tartott bérszínvonal
 Szakszervezeti és egyéb jogok korlátozása
 Enyhébb környezetvédelmi előírások
o uniformizálódás, a kulturális globalizáció
 A globális gazdaság térhódításával a fogyasztási cikkek, a szolgáltatások
uniformizálódása is megfigyelhető.
 Monokultúra: hasonló, fogyasztói társadalmat jellemző életstílus
figyelhető meg az egész világban, a helyi hagyományok, termelési
módok sorra tűnnek el.
o A tevékenységek globális méretűvé válásával azok hatásai is globális méreteket
öltenek:
 Pénzügyi válságok
 Környezetszennyezés
Globális problémák:
- Túlnépesedés – elosztási válság
- Energiaválság – nyersanyagok kimerülése
- Légkör globális problémái
o globális felmelegedés – üvegházhatás
o savas esők
o ózonréteg elvékonyodása
o elsivatagosodás
- Környezetszennyezés
o vízszennyezés
o talajszennyezés
o levegőszennyezés
o hulladék elhelyezése

Antiglobalizmus:
- Az antiglobalizációs mozgalmak egyesítik magukban a következő elveket:
o a neoliberalizmus bírálatát,
o a kapitalizmus kritikát,
o az antikapitalizmust,
o a népek szolidaritását,
o az antirasszizmust.
- Következetesen elutasítják a következőket:
o a globalizációval szembeni fundamentalista-nacionalista, a nemzetállami kereteket
restaurálni kívánó irányzatokat,
o a hatalmi elitek által provokált etnikai ás vallási konfliktusokat.
o A globalizáció ellenes szervezetek nem a termelés, a kultúrák, az érintkezés modern
technikák által bekövetkező világméretűvé válását, és szabad áramlását ellenzi,
hanem azon formát, amelyben ez megvalósul. Véleményük szerint az ember
fontosabb, mint a profit.

Magyarország gazdasága a II. Világháború után:

Előzmények:
- Magyarország közepesen fejlett ország
- még mindig a világ békés országai közé tartozik.
- A Magyar Állam sok hibája ellenére világviszonylatban elég jól működőnek tekinthető, 
- sajtónk viszonylag szabad,
- és a korrupció szintje pedig csekély mértékben nő, de azért közép-európai viszonylatban nem
vészesen magas.
- Ugyan a világ gazdag országai közé tartozunk, bennünket a pénz nem boldogít - nincs nálunk
boldogtalanabb gazdag nemzet
- 20. század sikertelen felzárkózás
o A dualizmus korának sikerei után
o 
o Trianon
o A II. vh anyagi és embervesztesége
o 45 év a szovjet rendszerben
o nemzetközi eladósodás a 70-es évek közepétől

A szocializmus korszaka- 1949-1989

o 1948-50 – a nagy államosítások és az állampárt totális uralma
o az 1956-os forradalom, amely alapjaiban rengette meg a rendszert
o az ezt követő megtorlás, majd az „olvadás” (1963 - amnesztia)
o az 1968-as új gazdasági mechanizmus
- ami végig megvan:
o cél az egyenlőségelvű társadalom, ez kollektív (közösségi), azaz állami tulajdonnal
valósul meg
o ez megteremti a teljes foglalkoztatottság lehetőségét is (nemcsak jog, kötelesség
is!)
o az államosítás már ’46-ban megkezdődött, és 1963-ban érte el csúcspontját, amikor 97-
3% volt az arány az állami tulajdon javára
o vannak azonban „egyenlőbbek” : a párt nomenklatúrájának elitje mint ennek a vagyonnak
a kezelője és kedvezményezettje

- 1968-ban aztán jön az: új gazdasági mechanizmus (UGM)

o félénken, de kapitalista elemeket is bevezet
o nagyobb vállalati önállóság
o szabad árak bevezetése
o melléküzemágak, engedélyezik a háztáji termelést (jelentős jövedelmi többlet)
o később az iparban is: egyes üzletrészeket kiadtak,
o 1981-től az UGM második szakasza: gmk-k, vgmk-k
- Következmény:
• ezzel hamar kialakul a „második gazdaság”, és ehhez kapcsolódóan a - „második
társadalom” és utána a „második nyilvánosság” is
• az emberek aztán már a rendes munkaidőben nem is igazán dolgoztak, csak mikor már
saját hasznukra tehették
• ezzel vége a teljes egyenlősdinek, egyesek, ha szolidan is, de gazdagodhattak
• ez részben jó, hiszen a megszakított polgárosodási folyamat újjáéledésének is
tekinthető
• egyesek szerint a rendszerváltás után ez a „kapitalista rutin” jelentős előnyt jelentett az
országnak gazdasági téren
• másrészről az emberek kizsákmányolták magukat, másod- és harmadállásokat vállalnak,
ami egyértelműen meglátszik a betegségeken, halálozási statisztikákban…
•

A rendszerváltás- Politikai, gazdasági és társadalmi

- Politikai: a magyar állam a pártállammal és annak kulturális, ideológiai relációival
szakítva demokratikus állammá vált
- Gazdasági:
- a gazdasági átalakulás sarokköve az államtalanítás (a privatizáció, reprivatizáció)
• a nemzeti vagyon leértékelődött
• állami, ill. szövetkezeti tulajdon hegemóniája  magántulajdon
• nemzetközi (multinacionális) óriáscégek dominanciája
- működő szociálisan korlátozott piacgazdaság
• visszakapcsolódás a világgazdaságba
• a KGST-n belüli mesterséges munkamegosztás megbukott a világpiaci megmérettetésen
• külföldi működőtőke-befektetés (FDI)
• új beruházások
• profitrepatriálás problémája
• külkereskedelmi reorientáció (KGST EU)
• a pénzpiacok (bankok) nemzetközivé válása
- vállalati-tulajdonosi struktúra átalakítása
• a jogi személyiségű gazdasági szervezetek megsokszorozódása
• az egyéni vállalkozások számának növekedése  jelentős számú kényszervállalkozó

problémák:
• a regionális eltérések megmaradása, sőt növekedése a környezetvédelemben, az
infrastruktúrában és az agrárszektorban
• a foglalkoztatási problémák növekedése
o piaci verseny, korszerű techn.  a termelékenység, hatékonyság fokozódása 
tömeges munkanélküliség
- Gazdasági szerkezetváltás:
• A bányászat, kohászat, nehézgépgyártás sorvadása
• a transznacionális vállalatok új iparágakat, korszerű technológiákat, új piacokat hoztak
• a tercier szektor (szolgáltatások) előretörése
• a bankrendszer kiterjedése
• a kiskereskedelmi hálózat, bevásárlóközpontok fejlődése
• az infrastruktúra fejlődése
• a távközlés (mobil, internet) fejlődése

• a gazdaság területi átrendeződése

• Pannónia  Hunnia
• változó külgazdasági kapcsolatok
• EU: piacok  kemény verseny a hazai piacon
• a TNC-k döntő szerepe
• Oroszország: súlyos függőség az energiahordozóitól
• Kína: olcsó (és pótolhatatlan) cuccok a fogyasztói társadalom szegényeinek
• ma már magyar tőkekivitel is van
• OTP, MOL, MKB, CBA
…

Társadalmi:
A nagy társadalmi elosztórendszerek
reformjának halogatása  kritikus mértékű,
folyamatos külföldi eladósodás