Tartalomjegyzék

1. Előszó .............................................................................................................................. 2
2. Szegénység ...................................................................................................................... 2
2.1. A szegénység fogalma .................................................................................................. 2
2.2. A szegénység okai ........................................................................................................ 3
2.3. Szegénység fajtái, társadalmi hatásai ........................................................................... 3
2.4. Egyén és a közösség cselekvési lehetőségei a szegénység elleni küzdelemben .......... 5
3. Saját vizsgálatom............................................................................................................. 8
3.1. A vizsgálat célja ............................................................................................................ 8
3.2. A vizsgálat leírása ......................................................................................................... 8
3.3. Az eredmény ................................................................................................................. 8
4. Zárszó .............................................................................................................................. 9
5. Felhasznált irodalom ....................................................................................................... 10
Melléklet

1
 1. Előszó
Azért a társadalomismeret tantárgyból érettségizem, mert a továbbtanulásomhoz
szükséges. Érdekel a magyar társadalom, politikai, gazdasági rendszerének működése.
A témák közül a szegénységet választottam. Úgy gondolom, ez egy aktuális kérdés,
hiszen manapság is jelen van a társadalomban.
Dolgozatom első fejezetében nyomtatott és elektronikus szakirodalom segítségével
bemutatom a szegénység fogalmát, okait, fajtáit és társadalmi hatásait, valamint az egyén és a
közösség cselekvési lehetőségeit a szegénység elleni küzdelemben. Projektmunkám második
részében bemutatom saját vizsgálatomat.

2. Szegénység

2.1. A szegénység fogalma

A társadalmi szegénység nem gazdasági (vagyoni, jövedelmi, létfeltételekbeni), hanem

társadalmi egyenlőtlenségeket is jelent, azaz alsóbbrendűségi, függőségi vagy
kizsákmányoltsági viszonyt implikál. Ebben az értelemben a szegénység relatív, azaz nem
kötődik meghatározott jövedelmi szinthez vagy vagyonhoz, noha a preindusztriális vagy
alulfejlett gazdaságokban az egyént (ha nem is mindig az osztályt) szegénynek minősítő szint
általában nincs messze a megélhetési küszöbtől1.
Manapság nagyon sok ember néz szembe ezzel a problémával és küzd a mindennapos
megélhetésért. Az alacsony jövedelmük vagy munkanélküliség miatt nem tudnak teljes életet
élni. Véleményem szerint a szegénységben élő családok minél több támogatást érdemelnek,
hogy teljes életet tudjanak élni és gyermekeik se szenvedjenek hiányt az iskoláztatásban.
Vannak emberek, akik úgy vélekednek a szegénységről, hogy az nem is létezik, csak
egyszerűen az emberek lusták, és saját maguknak okozzák a hátrányos helyzetet. Meg kell
említeni még a hagyományosan előítéletes gondolkodást is, amely a fejlett országokban
mindenütt előfordul, amikor is a szegényekről úgy vélekednek, hogy azok munkakerülők,
erkölcstelenek, alkoholisták2.

1
Ferge Zsuzsa: Fejezetek a magyar szegénypolitika történetéből
Kávé Kiadó, Bp.,1988.15.o.
2
Bokor Ágnes: Szegénység a mai Magyarországon
Magvető Könyvkiadó, Budapest-Dabas, 1987.37.o.

2
 2.2. A szegénység okai

A szegénység több okra vezethető vissza. Legfőbb oka a pénzhiány, a pénzhiány pedig
abból adódik, hogy az embereknek nincs munkájuk, munkanélküliek.
Ennek következtében az emberek tartósan fennálló, hátrányos helyzetbe kerülnek.
Ebből a helyzetből, saját erejükből általában nem tudnak kikerülni. Legtöbbször, alapvető
létfenntartási eszközökkel sem rendelkeznek. Okai közé sorolható, még az alany alacsony
iskolázottsága, ami miatt kevesebb pénz birtokába jut. Különböző betegségek, például
depresszió miatt sem tudnak elmenni dolgozni, mert ilyen helyzetben képtelenek az adott
feladatok elvégzésére.
Vannak a munkaerőpiacon olyanok, akiknek olyan képesítése van, amire nincs kereslet
a munkapiacon, így elhelyezkedni sem tudnak. A gyermekes szegénységének például az lehet
a közvetlen oka, hogy az apa iszákos vagy az anya nem vállal munkát, az időseknek az, hogy
nem végeztek olyan munkát, ami nyugdíjjogosultságot biztosított volna, vagy, hogy
hozzátartozóik nem teljesítik szülőtartási kötelezettségüket3.

2.3. A szegénység fajtái, társadalmi hatásai

A szegénység fajtái a következők lehetnek, abszolút, relatív, szubjektív, objektív, tartós

és átmeneti.
Abszolút szegénységről beszélünk, ha az egyén vagy a család létminimum alatt él. A
létminimumot legtöbbször egy bizonyos egy főre jutó havi jövedelemben határozzuk meg. A
relatív szegénység viszont azt jelenti, hogy az egyén vagy a család erősen elmarad az adott
társadalom átlagos viszonyaitól, pl. az egy főre jutó jövedelem kevesebb, mint az átlag 60, 50
vagy 40 százaléka4. Ezek az emberek nem jutnak el nyaralni, nem mehetnek színházba, a jobb
minőségű élelmiszert sem engedhetik meg maguknak. Legtöbbször feketén vállalnak munkát,
így próbálják kiegészíteni jövedelmüket. Vannak olyan családok, akik nem fizetik ki a
számlájukat, nem fizetnek fűtés, víz, és villanyszámlákat. Így próbálnak anyagi többlethez
jutni. De nem csak a létfenntartásukban veszélyeztetetteket tartjuk szegénynek, hanem azokat
is, akiknek az életkörülményei erősen elmaradnak az adott társadalom átlagos viszonyaitól.

3
Ferge Zsuzsa: Fejezetek a magyar szegénypolitika történetéből
Magvető Könyvkiadó, Budapest-Dabas, 1986.125.o.
4
Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába
Osiris Kiadó, Bp., 2006.118.o.

3
Ők nem rendelkeznek elegendő forrással ahhoz, hogy úgy táplálkozzanak, úgy
szórakozzanak, úgy éljenek, ahogy a társadalomban szokásos, vagy legalábbis széles körben
elfogadott5. A jövedelmi szegénységet legtöbbször a megfigyelt (a háztartás tagok által
bemondott) jövedelem alapján definiáljuk, ekkor objektív szegénységről beszélhetünk6. A
szubjektív szegénységi küszöb a vizsgált egyén, illetve háztartás saját jövedelmi helyzetének
értékelésén alapul. A szubjektív szegénység számbavételének egyik legegyszerűbb módja az,
amikor az emberektől közvetlenül megkérdezzük, hogy önmagukat a szegények közé
sorolják-e7. Tartós szegények közé tartoznak azok, aki szegény családba születnek bele, és
tovább is viszik ezt az állapotot. Ezt láthatjuk a roma családoknál, sok család nem is próbál
változtatni a helyzetén, nem akar dolgozni, nem szeretne szebb lakást. Amibe született, azt
viszi tovább. Többgyermekes szegény családban, valószínűleg a gyermek segítségére is
szükség van otthon, mint például vigyázni a kisebb gyermekekre, amíg a szülők több
műszakban dolgoznak a minimálbérért, ezért hamarabb elhagyják az iskolát, és így nem lesz
esélyük jobb állást találni a szüleiknél. Átmenetileg szegényeknek nevezzük azokat, akiknek
van esélyük arra, hogy kikerüljenek a rossz helyzetből. Ide tartoznak azok, akiknek van
reményük arra, hogy a gyes vagy gyed lejárta után visszatérjenek a munkába; illetve azok,
akiknek van valamilyen képzettségük, és remélik, hogy munkát, vagy jobban fizető munkát
találnak, esetleg úgy, hogy lakóhelyet is változtatnak8. A foglalkoztatási támogatás összege
22 800ft. Ebből az összegből nem lehet lakást fenntartani, élelmiszer vásárlásra is kevés. Ha
élelmiszert vesz, belőle akkor semmi mást nem tud kifizetni. Az embereknek sokszor kell
választaniuk laknak vagy esznek. Ha egy háztartásban ketten élnek, a másik fél már nem
igényelheti meg a segélyt, mivel két családtagnak már nem jár ellátás. Ilyenkor szokták az
emberek azt a kiskaput választani, hogy nyilatkoznak arról, hogy külön háztartást vezetnek és
akkor a házastárs is megkapja a támogatást. A minimál nyugdíjnál még rosszabb a helyzet. A
nyugdíjas 28 500ft ellátást kap, de sajnos ők már kisebb eséllyel találnak maguknak
kiegészítő munkát, amivel kipótolhatnák kevés nyugdíjukat. Ilyenkor szükség lehet arra, hogy
a gyerekek támogassák idős szüleiket. Sajnos általában az ilyen szülőknek a gyermekei is
szegények és nem tudják támogatni szüleiket. Ezek az idős emberek öregotthonba, vagy
utcára kerülnek. Meg kell említenünk a közmunkában dolgozókat is. Akinek nincs
szakképesítése, 54 000ft munkabért kap. Ebből a pénzből már ki tudja fizetni a számláját. Ezt

5
http://mek.niif.hu/03400/03477/pdf/3_szegeny.pdf
6
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szeg%C3%A9nys%C3%A9g
7
INFO-Társadalomtudomány: Szegénység Magyarországon
Nagy és Társa Nyomda és Kiadó Kft.,Bp.,2001.10.o.
8
i.m.25.o.

4
is csak, úgy ha nem pazarol, hanem spórol mindenen víz, villany, fűtés. Sajnos, ha kifizet
minden számlát, alig marad pénz élelmiszerre. Nem tud magának venni gyógyszert, ruhát,
egészséges élelmiszert. Ha gyermek is van a családban még rosszabb a helyzetük. A
minimálbéren élő családoknál egy kicsivel jobb a helyzet, ezek a családok már könnyebben
fizetik ki a számlákat, emberibb körülmények között élnek, de itt is meg kell gondolni, hogy
mire mennyit költenek. Ők sem tudnak a fizetésükből félre tenni, ezért ha egy hosszantartó
betegséget kapnak, biztos út vezet a szegénység felé. Ebből a pénzből még nyaralásra sem
telik a családnak, új ruhát ritkán vásárolnak, azt is inkább a gyerekeknek vesznek. Ezek az
emberek a túlélésért küzdenek nap mint nap. A szegénység elleni küzdelemnek már világnapja
is van. 1992-ben, október 17-ét az ENSZ a szegénység elleni küzdelem világnapjává
nyilvánította. Szegénység sajnos mindig volt, és lesz is, teljesen felszámolni nem lehet.
A szegénységi helyzet jelentősen meghatározza az emberek életét. A diszkrimináció a
szegénység szempontjából jelentős. Nehezen illeszkednek be a társadalomba, és számos
alkalommal megtapasztalják a kirekesztettség érzését. Leginkább a gyerekek körében van
jelen ez a fajta diszkrimináció az iskolában. Sok család életét sújtja az aggódás a számlák és a
megélhetés miatt, amiből konfliktusok születnek. Társadalmi hatása köré tartozik még a
nagyfokú elégedetlenség, lelki problémák, mint például a szorongás, depresszió. Nem jut
egészséges étel az asztalra, nincs pénz változatosabb ételekre, ezáltal a várható élettartalmuk
is csökken. A depriváltak közül 2,7-szer annyian számolnak be valamilyen krónikus
betegségről, mint a nem depriváltak közül9. Nincs pénzük kezelésekre, vagy magán orvoshoz
menni, daganat esetén, emiatt is a szegénység idő előtti halálhoz vezethet. A tudatlanság is a
társadalmi hatásai közé tartozik, sokaknak nincs TV, Internet hálózat a lakásban, így számos
információról lekésnek, vagy nem is tudják meg. Az anyagi javak hiánya miatt sok házasság
megy tönkre, vagy állandósul miatta nap mint nap a veszekedés, melynek a következménye a
válás. Véleményem szerint van néhány pozitívnak mondható társadalmi hatása is. Míg a jobb
anyagi helyzetben lévők legtöbbször az okostelefonjukkal foglalják el magukat nem törődve a
többi emberrel, addig a szegények kevésbé veszítik el a többi emberrel való kapcsolatot. Azt
tapasztalom, amely családban a szülők is az okostelefonjukkal vannak elfoglalva egész nap, a
gyerekkel sokkal kevesebbet beszélgetnek. Ellentétben azokkal, akiket kevesebb értékes tárgy
vesz körül, azok jobban figyelnek a másikra és többet is beszélgetnek.

9
Ferge Zsuzsa: Szegénység a mai Magyarországon
Magvető Könyvkiadó, Budapest-Dabas, 1987.164.o.

5
 2.4. Egyén és a közösség cselekvési lehetőségei a szegénység elleni
küzdelemben

A munkaképtelen szegények támogatása és gondozása állandó problémáját képezi a

társadalomnak. Ε kérdés megoldására irányuló törekvésekben lassanként kialakultak bizonyos
alapelvek, intézmények és szervezetek, amelyek feladata a beállott nyomor enyhítése és a
legszükségesebb életfeltételek biztosítása10.
Vannak diplomás szociális munkások, akik segítségükre vannak a szegényeknek. A
szociális munka az alkalmazott társadalomtudományok közé sorolt professzionális segítő
tevékenység, mely elősegíti a társadalmi fejlődést, az egyének, csoportok, közösségek
működésének javítását, helyreállítását, problémáinak megoldását. Segíti a hatalomtól
megfosztottak hatalomban való részesedését, a nagyobb társadalmi jólét és jól-lét elérését,
melyhez igyekszik kedvezőbb társadalmi feltételeket teremteni11. Az önkormányzatok is
különböző juttatásokat biztosítanak a rászorulóknak: Segély, közgyógyellátás, aktív korúak
ellátása, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, védendő fogyasztás, települési
támogatás, köztemetés, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, gyermek étkeztetés,
hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetre való jogosultság. A segéllyel kiegészítek az
alacsony jövedelmüket, ezzel próbálják a szegénységüket enyhíteni. A közgyógyellátás a
szociálisan rászorult gyermekek/felnőttek számára biztosít az állam anyagi támogatást a
gyógyszer kiváltásához. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív
korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás12. Egészségügyi szolgáltatása való
jogosultság annak az alanynak jár, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik és társadalmi biztosi
hozzájárulást nem tudja fizetni, ezért az önkormányzat a szociális rászorultság igazolásáról
hatósági bizonyítványt állít ki. A szociálisan rászoruló lakossági fogyasztók lehetnek védendő
fogyasztók, ők az alábbi kedvezményeket kaphatják meg, részletfizetés, fizetési haladék és
előre fizető mérő. Az önkormányzat rendeletben meghatározott települési támogatást nyújthat.
Ez jár lakhatási kiadásokhoz, tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását végző személy
részére, gyógyszerkiadásokhoz vagy a lakhatási kiadáshoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó
személyek részére. Az önkormányzat még adhat rendkívüli települési támogatást, ha a

10
Dr. Pálos Károly: Szegénység szegénygondozás
Martineum Könyvnyomda Rt., Szombathely, 1934.3.o.
11
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szoci%C3%A1lis_munka
12
https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300003.TV

6
családnak valamilyen többletkiadása van, például: betegséghez, halálesethez, elemi kár
elhárításához. Az önkormányzat a köztemetéssel azoknak nyújt segítséget, akik önerőből nem
tudják eltemetni hozzátartozójukat. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek
azok a családok, aki kevés jövedelemmel rendelkeznek, tartósan beteg gyermeket nevelnek,
és ha a gyermeket valamelyik szülő egyedül neveli. Ezek a gyermekek gyermek étkeztetésre
lesznek jogosultak a bölcsödében, óvodában, nyári napközis otthonban, általános iskolában,
középiskolában. Továbbá, jogosultak lesznek tankönyv támogatásra. Hátrányos helyzetűnek
minősül az a gyermek, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult és az alábbi
körülmények közül egy fennáll: ha a szülőnek alacsony iskolai végzettsége és
foglalkoztatottsága van. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, aki rendszeres
gyermekvédelmi kedvezményre jogosult és három körülmény közül legalább kettő fennáll:
alacsony iskolai végzettség, alacsony foglalkoztatottság, elégtelen lakókörnyezet. Az
egyházak is nagy szerepet vállalnak a szegények segítésében, ruha és élelmiszer
adományokkal.
Állami szférán kívül civil szervezetek is működnek, mint például Ózdon is több
felekezet segít élelmiszer osztással, ruhák, bútorok adományozásával a szegényeken. Nagy
segítséget nyújt például a Református Szeretet Szolgálat. Ezenkívül, a Vöröskereszt is
hatékonyan kiveszi szerepét a szegények támogatásában. Ezen felül a szegénypolitika is a
szegénység életkörülményeinek javítása érdekében működik. A szegénypolitika lényegében a
következőt jelenti: a politika a relatív egyenlőségekkel összefüggő szegénységet nem, vagy
kevéssé érzékeli problémaként. Zavaró, kezelendő jelenségnek az abszolút, létfenntartási
küszöb alatti szegénységet tekinti. A szegénypolitika célja az, hogy a küszöb alatt élő
egyének, illetve családok helyzetén javítson. E törekvésből következően a szegénység egyéni
problémaként jelenik meg, ami tehát valamilyen módon összefügg az egyén adottságaival13
Véleményem szerint a szegénységből munkával, és tanulással lehet kitörni. Sokszor, ha
igazán jó megélhetést akarunk, nem elég egy munkahely, hanem több lábon kell állni. Tanulás
terén pedig olyan szakmát kell választani, amivel nincs megtelve a munkaerő piac és igény
van rá.

13
Ferge Zsuzsa: Fejezetek a magyar szegénypolitika történetéből
Kávé Kiadó, Bp.,1998.125.o.

7
 3. Saját vizsgálatom

3.1. Vizsgálat célja

Vizsgálatom módszerének azért a kérdőívet választottam, mert úgy gondolom az

emberek sokkal nyitottabbak és őszintébbek, ha nem nyíltan kell beszélniük a
magánéletükről. Véleményem szerint, az emberek többsége elégedetlenül fogja megítélni
jelenlegi élethelyzetét, legfőképpen a nők.

3.2. Vizsgálat leírása

Kiosztottam 30 db kérdőívet, ebből kitöltve visszakaptam ugyanennyit.

Különválogattam a férfiak és a nők válaszát, és a kérdéseket az adott válaszok szerint, hogy ki
melyiket húzta alá. A végén összesítettem őket, és oszlopdiagramként szemléltettem az
eredményt.

3.3. Az eredmény

Úgy gondolom, hogy a kérdőívek kiértékelése után bizonyíthatom, hogy a

megkérdezettek elég alacsony életszínvonalon élnek, kevés olyan ember van közöttük, aki
elégedett jelenlegi életszínvonalával.
Az értékelésem a következő eredményeket hozta: a megkérdezettek 33%-a férfi és 67%-
a nő. A 25-34 év közöttiek 40%-a férfi 22%-a nő. 35-49 éveseknél 30%-a férfi és 57%-a nő.
50-64 éveseknél 30% férfi és 21% nő van. Iskolai végzettségüket tekintve a férfiak 60%-a
végzett középiskolát, a nőknek pedig 100%. A megkérdezettek közül diplomai végzettséggel a
férfiak 40%-a rendelkezik, nők közül egy sem. A férfiak 70%-a valamennyire tartja családját
szegénynek és 30%-a egyáltalán nem. A nők 79%-a tartja családját valamennyire szegénynek,
21%-a egyáltalán nem. A férfiak közül 60% tudja a havi számláját törleszteni, 10%-a nem és
30%-ának elmaradása van. A nők 81%-a tudja a havi számláját törleszteni, 5%-a nem és 14%-
ának elmaradása van. A férfiak 30%-a elégedett jelenlegi életszínvonalával, 30%-uk nem és
40%-uk szeretne jobban élni. A nők 30%-a elégedett és ugyanennyi arányban elégedetlenek
jelenlegi életszínvonalukkal, és 40%-uk szeretne jobban élni.
Összesítve, a hipotézisem nem az elképzeléseim szerint alakult, mert én úgy gondoltam,

8
a nők többsége elégedetlen lesz az életszínvonalával.

4. Zárszó

Projektdolgozatom témája a szegénység. A dolgozat első részében általános képet

kaptam arról, mi a szegénység, milyen típusai vannak, megismertem a szegénység társadalmi
hatásait, a közösség cselekvési lehetőségeit a szegénység elleni küzdelemben.
Bemutattam a vizsgálatom célját, eredményeit. Sok nyomtatott szakirodalom
felhasználásának segítségével gyűjtöttem anyagot a munkámhoz.
Ez a munka újszerű volt számomra, de hasznos. Izgalmas volt a kérdőívek vizsgálata és
feldolgozása. A projektkészítés alatt sok információ birtokába jutottam, ami a szegénységet
illeti.

9
 5. Felhasznált irodalom

Bokor Ágnes (1987): Szegénység a mai Magyarországon. Magvető Könyvkiadó, Budapest-

Dabas
Dr. Pálos Károly (1934): Szegénység szegénygondozás. Martineum Könyvnyomda Rt.,
Szombathely
Ferge Zsuzsa (1986): Fejezetek a magyar szegénypolitika történetéből. Magvető Könyvkiadó,
Budapest-Dabas
Ferge Zsuzsa (1988): Fejezetek a magyar szegénypolitika történetéből (2.kiadás). Kávé
Könyvkiadó, Budapest
INFO-Társadalomtudomány (2001): Szegénység Magyarországon. Nagy és Társa Nyomda és
Kiadó Kft, Budapest
Andorka Rudolf (2006): Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó, Budapest

Internetes irodalom

http://mek.niif.hu/03400/03477/pdf/3_szegeny.pdf
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szeg%C3%A9nys%C3%A9g
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szoci%C3%A1lis_munka
https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300003.TV

10