A projekt az Európai Unió támogatásával,

az Európai Szociális Alap

társfinanszírozásával valósul meg.
A TAKTIKAI GONDOLKODÁS
FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI
A JÁTÉKOKTATÁSBAN
MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV A CSAPAT-
LABDAJÁTÉKOK ISKOLAI OKTATÁSÁHOZ

Szerzők:
Boronyai zoltán
Kovács Katalin
Csányi Tamás

Főszerkesztő:
dr. Csányi Tamás PhD

A Magyar Diáksport Szövetség kiadványa

Magyar Diáksport Szövetség – Testnevelés Módszertani Könyvek

Magyar Diáksport Szövetség – Testnevelés Módszertani Könyvek
Főszerkesztő: dr. Csányi Tamás PhD

Boronyai Zoltán – Kovács Katalin – Csányi Tamás:

A taktikai gondolkodás fejlesztésének lehetőségei a játékoktatásban.

Javasolt hivatkozás: Boronyai Zoltán, Kovács Katalin, Csányi Tamás (2014):

A taktikai gondolkodás fejlesztésének lehetőségei a játékoktatásban. Testnevelés Módszertani Könyvek
(Csányi Tamás főszerk.)
Magyar Diáksport Szövetség, Budapest.

A kiadásért felel: Balogh Gábor elnök

Szakmai lektor: Buttás Pál

Formai szerkesztő: Muskovits István
Fotók: Egyed Péter (Lizzy Trade Kft.)
Arculat: Benedict & Helfer Kft.
Illusztrációk: Dynamo Kommunikáció Kft.
Tördelés és nyomdai munkák: Pátria Nyomda Zrt.

Fejlesztési igazgató: Pikó Zsuzsanna

Szakmai igazgató: dr. Molnár László
Ügyvezető igazgató: Rádics Balázs

A fotókon és az oktatófilmen a budapesti Dózsa György Úti Ének-zenei és Testnevelés Tagozatos Általános
Iskola, valamint a Toldy Ferenc Gimnázium tanulói szerepelnek:
Balog Ákos, Balogh Ábris, Bácskai-Nagy Barnabás, Bálint Bence Dániel, Bánfi Anna, Bencsik Balázs, Békési
Emese, Bircher Márton, Bodor Bertalan, Csányi Levente, Csiha Dorina Bíborka, Csomor Máté, Dalkó Dominik,
Forgó Zia, Füzi Tímea, Hajdrik András, Holpert Olivér, Humpester Enikő, Jelinek Gergely Mátyás, Jordán Marcell,
Józsa Tamás, Kálmán László, Kerestély Márk, Kiss Virág Éva, Kovács Gergely, Kövér Botond, Kustánczi Cintia,
Laczkó Virág, Lehofer Áron, Molnár Szabolcs, Moore Emma Zoé, Németh Áron, Nagyházi Ildikó, Palágyi Emese,
Posta Donát, Rabi Panna, Révész Álmos, Serényi Sarolta Boróka, Sulyok Attila, Szeberin Viktor, Szelényi Bence,
Szendrei Levente Attila, Szilágyi Bernadett, Szondy András, Szudi Dominik, Tanai Gergely, Tőzsér Anna, Varga
Kolos János, Varjas Beatrix, Velencei Zelina, Wéber Domonkos
Testnevelők: Scheuring Eszter, Takács Zoltán, Vaskó Balázs

ISBN 978-615-80090-5-8

© Magyar Diáksport Szövetség

A kiadvány akár részben, akár egészben történő sokszorosítása, fénymásolása, mindennemű egyéb felhaszná-
lása, terjesztése, digitalizált közzététele jogszabályokba ütközik, és csak a Magyar Diáksport Szövetség írásos
engedélyével lehetséges.
Ez a kiadvány a TÁMOP-3.1.13-12-2013-0001 kódjelű kiemelt projekt keretében valósult meg.

Printed in Hungary
2014

MAGYAR DIÁKSPORT SZÖVETSÉG

1146 Budapest, Istvánmezei út 1–3.
E-mail: mdszok@mdsz.hu
Telefon: +36 1 273 3570
www.mdsz.hu
Előszó
A
mozgásos játékok fejlesztő hatása és kiemelkedő
szerepe az iskolai testnevelésben nem újkeletű
gondolat. Hagyományosan az iskolai testnevelés
tantervi része, az alkalmazó gyakorlás kiemelkedő mód-
szertani eszköze.
A testnevelésórákon alkalmazott játékokban a problé-
mamegoldó gondolkodás megjelenése már a legegysze-
rűbb játékokban is felfedezhető. Amikor egy fogójátékban
tanítványaink tudatosan üres területet keresnek, vagy
a játékterület széle felé szorítják a menekülőket, akkor
már – szinte észrevétlenül – a későbbi sportjátékokban
is alkalmazható tudással vértezik fel magukat. A kérdés
azonban az, hogy céltudatosan, egy-egy kiemelt tanulási
szemponttal játszatjuk-e a játékainkat, és a tanítványaink
tisztában vannak-e azzal, milyen módon tudnak taktikai
értelemben is sikeresek lenni a játéktevékenység során.
Könyvünkben arra törekedtünk, hogy:
zz logikus, egymásra épülő rendszerben bontsuk ki a
taktikai gondolkodás fejlesztésének lehetőségeit a leg-
elemibb szintektől kezdve a kis játékokon keresztül a
végső csapatlabdajátékokig;
zz minden játékhoz jól körülhatárolt tanulási célokat ren-
deljünk, amelyek segítik a játék megértését, a célszerű
és hatékony játéktevékenységet;
dr. Molnár László dr. Csányi Tamás PhD
szakmai igazgató főszerkesztő, szerző
zz olyan játékokat gyűjtsünk és alkossunk, amelyek alap-
ját képezik a különböző csapatlabdajátékoknak, illetve
felhasználhatók azok oktatásának folyamatában;
zz új, illetve kevésbé ismert játékok segítségével támo-
gassuk a minél változatosabb testnevelésórák terve-
zését és megvalósítását;
zz fényképekkel és ábrákkal segítsük a játékok érthető-
ségét;
zz szempontsort adjunk a tanulási eredményesség ellen-
őrzéséhez, a tanulási folyamat értékeléséhez.
Végül, de nem utolsó sorban a könyv újdonságai közé
tartozik, hogy a játéktevékenység oktatásmódszertanára
vonatkozóan számos olyan alapelvet fogalmaz meg, ame-
lyek biztosítják a hatékony tanulási folyamathoz szüksé-
ges pozitív tanulási környezetet.
Reményeink szerint a könyv módszertani alapjai, a játék-
gyűjteményben megtalálható 105 játék és azok variációi,
továbbá a könyvhöz tartozó oktatófilm hasznos segítséget
nyújtanak a mindennapok eredményes munkájához, és
inspirációt jelentenek a csapatlabdajátékok eredményes
és élményszerű oktatásához.
Boronyai Zoltán
szerző
Előszó
3
 Tartalomjegyzék
6 01 A TAKTIKAORIENTÁLT JÁTÉKOKTATÁS ELMÉLETI
ÉS MÓDSZERTANI HÁTTERE

6 1.1 A játéktevékenység szerepe a gyermeki fejlődésben és a testne-

velésben
8 1.2 A könyv célja
9 1.3 A játéktevékenység megjelenése a NAT 2012-ben
10 1.4 A játékok felosztása bonyolultsági szintek szerint
15 1.5 A játékok taktikai összetevőinek leírása
15 Sportjátékközi taktikai összetevők
17 A taktikai összetevők és a mozgáskoncepciós rendszer kapcsolata
23 Taktikai összetevők az egyes szinteken
26 1.6 A játékok oktatásának módszertani szempontjai

36 02 JÁTÉKGYŰJTEMÉNY

37 2.1 Az I. szint játékai

39 A térbeli tudatosságot fejlesztő játékok
50 A testtudatot, a saját test érzékelésének képességét fejlesztő
játékok
52 Az energiabefektetés tudatosságát fejlesztő játékok
57 A társas kapcsolatok fejlesztését segítő játékok
67 Az eszközzel kapcsolatos tudatosságot fejlesztő játékok
73 2.2 A II. szint játékai
75 Emberfölényes helyzetek megoldásai
79 A játéktér támadó/védő szerepek szerinti szélességi és mélységi
kihasználása
87 2.3 A III. szint játékai

98 3. MELLÉKLET

98 3.1 Ellenőrző listák

102 3.2 A fogó- és pontszerző játékok módosításának lehetőségei
103 3.3 A taktikai elemek megjelenése az egyes szinteken

4
105 4. IRODALOMJEGYZÉK
„A sportjátékokban komplexen
megjelenő, azokat alapvetően meghatározó technikai
és taktikai összetevőket érdemes részekre bontani
a hatékony játéktanítás érdekében.”
 A TAKTIKAORIENTÁLT
01 JÁTÉKOKTATÁS ELMÉLETI
ÉS MÓDSZERTANI HÁTTERE
1.1 A
 játéktevékenység szerepe a gyermeki fejlődésben
és a testnevelésben
A
z óvodai és iskolai testnevelésben (a további-
akban testnevelés) az oktató-nevelő munkánk
során alkalmazott mozgásos játékok1 rendkívül
sokrétű fejlesztési lehetőséget hordoznak magukban.
A tanórai testnevelésben, a tanórán kívüli tevékenységek-
ben és a sport minden színterén meghatározó funkciót
töltenek be.
A játékok – így a mozgásos játékok – szerepe a gyer-
mek személyiségfejlődésében nem kíván különösebb
magyarázatot. A spontán, szabad játék a gyermeki
pszichoszociális fejlődés egyik legfontosabb hajtóereje.
Olyan kreatív folyamat, amelynek során a gyermek és
környezete között állandó és célzott kommunikáció való-
sul meg.
A gyermeki személyiségfejlődés során a játéktevékeny-
ség jellemzői fokozatosan megváltoznak. Az óvodáskor
kezdetére még jellemző szimbolikus játékokat lassan
felváltják a szerepjátékok. A szerepjátékokat fokozatosan
felváltják a szabályjátékok, amelyek sokkal bonyolultabb
játékhelyzetek, problémák elé állítják a gyermekeket.
6 1 A mozgásos játékok és testnevelési játékok kifejezéseket a könyvben azonos értelemben használjuk.
A játéktevékenység fejlődése szorosan összefügg a mo-
toros, az érzelmi, szociális és a kognitív személyiségte-
rületek fejlődésének jellegzetességeivel. A kisgyermekek
kezdetben rendszerint önállóan játszanak még akkor is,
ha társas közegben vannak. Az önálló, egymás melletti
játékokat fokozatosan felváltják a páros és közösségi já-
tékok. Ilyen feltételek mellett egyre fontosabb lesz a gyer-
mekek számára, hogy milyen sikerrel tudnak részt venni
a játéktevékenységben. Természetes módon jelenik meg
ekkor a szociális összehasonlítás igénye, amely gyakran
torkollik különböző spontán és önkéntes versengésekbe,
küzdelmekbe.
A közösségi játéktevékenységek során a mozgásos já-
tékok fokozatosan egyre komolyabb szerephez jutnak,
amelyet a mozgás és a játék szükségleti jellege alapoz
meg. Az óvodai és iskolai mindennapok során a szerve-
zett és tervezett mozgásfejlesztés, testnevelés kötelező
módon egészíti ki a szabad játékot. A gyermekek többsé-
ge az óvodában találkozik először irányított, pedagógus
vezetésével zajló mozgásos játékokkal. Az ekkor meg-
tanult játékok természetes módon jelennek meg az óvo-

dások szabad játéktevékenységei között, mint önkéntes
közösségi tevékenységformák.
Az iskolába kerülés pillanatától a gyermekek élete, min-
dennapjai gyökeresen megváltoznak. Az átmenet so-
rán rendkívül fontosakká válnak azok a kapaszkodók,
amelyek segítségével könnyebben illeszkedhetnek be
új közösségükbe, az iskolába és az osztályba. Az iskolai
testnevelés ebben a folyamatban kiemelt funkciót tölt be.
A mozgásos tevékenységek – így a mozgásos játékok – a
gyermekek számára jól ismertek. Az ismert dolgokkal
való találkozás pedig biztonságot nyújt a sok szempontból
bizonytalan új közegben.
A taktikaorientált játékoktatás elméleti és módszertani háttere
vagy közösségi célok, a játéktevékenységben rejlő funk-
cióöröm, a játékok adta közösségi élmények hozzájárul-
nak a motivált, aktív részvételhez. Utóbbi szempontnak
kiemelt jelentősége van, mivel a hazai, testneveléssel
kapcsolatos attitűdkutatások szerint csupán nagyjából a
diákok feléről mondható el, hogy szereti, kedveli a test-
nevelés tanórákat [1; 2]. Ugyanezen kutatások alapján
elmondhatjuk, hogy a szocioökonómiai háttér mellett az
iskolának – és azon belül természetesen a testnevelést
tanító pedagógusnak – van a legnagyobb szerepe a moz-
gás iránti pozitív attitűd kialakításában.

A mozgásos játékok a mozgásfejlődés, mozgástanulás

szempontjából is rendkívül fontosak. A mozgásfejlődés
és mozgástanulás során a természetes (fundamentális)
mozgáskészségek, majd későbbiekben a sportkészsé-
gek kivitelezésének stabilizálódása, megtanulása, válto-
zó környezeti feltételek melletti alkalmazása érdekében
szervezett sok-sok játék hatékony fejlesztést tesz lehető-
vé. A mozgásos játékok nagy részére jellemző egyéni és/

7
 A mozgásos játékok további előnye, hogy autentikus, élet-
szerű körülményeket teremtenek egy-egy sportági moz-
gásanyag, taktikai helyzet megoldásának kipróbálására,
megtanulására, alkalmazására. Ez az autentikus helyzet
pedig objektív lehetőségeket kínál a játéktevékenység
közben megvalósítható tanulásellenőrzésre és -értéke-
lésre2.
1.2 A könyv célja
K
önyvünk szerkezetének kialakításakor arra tö-
rekedtünk, hogy újszerű megközelítésben mu-
tassuk be a testnevelésórákon alkalmazható
mozgásos játékokat. Ebből fakadóan a könyv szemlélete
A taktikaorientált játékoktatás elméleti és módszertani háttere
és szerkezete eltér a megszokott (klasszikus) játékgyűjte-
ményekétől. Ebben a könyvben a játékok felosztása nem
követi a hagyományos játékrendszerezést – úgymint fogó,
küzdő, kidobó, … jellegű játékok –, mivel elsődlegesen a
csapatsportjátékok előkészítő játékait igyekszik sajátos
összefüggésrendszerben rendszerezni és bemutatni.
A könyv szerkezeti felépítésében sajátos logikát követve
arra teszünk kísérletet, hogy bemutassunk egy lehetsé-
ges játékoktatási (és tanulási) útvonalat. Ezen az útvona-
lon egyre komplexebb játékokat és taktikai feladatokat
8 Könyvünk mellékletében erről bővebben írunk.
2 3
Végül, de nem utolsó sorban a mozgásos játékokban, majd
később a sportjátékokban3 történő rendszeres részvétel
hozzájárul a fizikai fittségi állapot javításához is. A leg-
több mozgásos játék közepes, illetve nagy intenzitással
zajlik, amely fejlesztő hatással jár a szív- és vérkeringési
rendszerre, valamint a mozgatórendszerre nézve.
felhasználva juttathatjuk el tanítványainkat a végső cé-
lig, a csapatsportjátékokban való tudatos, élménydús és
hatékony részvételig. Játékoktatási koncepciónk, amely
A taktikai gondolkodás fejlesztése a játékoktatásban
címet kapta, azokra a csapatsportjáték-közi alaptaktikai
elemekre épül, amelyek megjelennek a kézzel (kosár- és
kézilabda, röplabda, frisbee, korfball), a lábbal (labdarú-
gás) és az ütővel (floorball) játszott csapatsportágaknál.
Így egy-egy játék ugyanazon, vagy hasonló szabályokkal,
de különböző labdával (pattog vagy nem pattog, gömbö-
lyű vagy tojás alakú) különböző módon továbbítva (lábbal,
kézzel, ütővel) új és új formát, dinamikát nyer.
A taktikaorientált játékoktatás során alapvető célunk,
hogy kialakítsuk és megtanítsuk tanítványaink számára a
Könyvünkben a sportjáték és csapatsportjáték kifejezéseket
szinonimaként használjuk.
játékokban történő tudatos és hatékony részvétel kogni-
tív (értelmi) elemeit, amely a taktikai összetevők ismere-
tét, és a taktikailag hatékony játéktevékenység meglétét
jelenti. A könyv játékgyűjtemény részében éppen ezért
választottunk rendszerezési szempontnak fejlesztési
1.3 A játéktevékenység megjelenése a NAT 2012-ben
A
NAT 2012 [3] Alapelvei és céljai több olyan újító
gondolatot tartalmaznak, amelyek alapvető ha-
tással kívánnak lenni a testnevelés mindennapi
gyakorlatára. Ilyenek például:
„A műveltségterület kiemelt célja, hogy a rendszeres fizikai
aktivitás minden tanuló életében jelentős szerepet kapjon,
hogy a tanulókat az élethosszig tartó, egészségtudatos, aktív
életvezetésre szocializálja. […] A testnevelés és sport művelt-
ségterület kitüntetett területe a tanulóközpontú személyiség-
fejlesztés. […] A testnevelés és sport a motoros cselekvések
során a problémamegoldó és kritikus gondolkodás, valamint
a kreativitás fejlesztésében is jelentős szerepet vállal.”
A kiragadott példák jól mutatják, hogy a mozgásművelt-
séghez tartozó ismeretanyagok és személyiségfejlesztési
területek együttesen értelmezendők, együttes megjelení-
tésük és fejlesztésük szükséges. A játékoktatás sem kivé-
tel ez alól, hiszen a játékban való minden tekintetben aktív,
tudatos részvétel az alapja azon fejlesztési feladatoknak,
amelyek a mindhárom korosztályra vonatkoztatva a NAT
részét képezik. Ha kiemeljük a NAT játékokra és az azok-
kal kapcsolatos személyiségfejlesztésre vonatkozó tar-
talmait, nagyon hasonló szerkezetet kapnánk, mint amit
könyvünk használ.
Először is, a fejlesztési feladatok között „Sportági előké-
szítő mozgásos játékok” szerepelnek, ami jól mutatja, hogy
a játékok mintegy előkészítik a sportágakat azok techni-
kai és taktikai összefüggésében is [motoros képességek,
kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése,
amelyek a sportági készségek kialakítását eredményezik
célokat, és hozzájuk kapcsolódó tanulási szempontokat,
amelyekre – direkt vagy indirekt oktatási stratégiától füg-
gően – a játék előtt, közben vagy után rá kell mutatnunk.
A tanulási szempontok a sikeres játéktevékenységhez
szükséges kapaszkodókat jelentik a diákok számára.
(technika – taktika)]. Másodsorban a „Kognitív, affektív és
szociális képességek fejlesztése játékkal” mint fejlesztési
feladat sem megoldható, ha nem határozunk meg olyan
célokat, fejlesztendő területeket, amelyek játékainknak
komplex, fejlesztő céljai lehetnek.
A taktikaorientált játékoktatás elméleti és módszertani háttere
A három korosztály (1–4., 5–8., 9–12. évfolyam) mozgás-
műveltségi tartalmait vizsgálva észrevehető könyvünk
struktúrájához hasonló egymásra épültség. Míg 1–4. év-
folyamon „Sportjáték-előkészítő (kis) játékok” alkalmazását
írja elő az alaptanterv, addig 5–8. évfolyamon már meg-
jelennek, 9–12. évfolyamon pedig folytatódnak a „Testne-
velési és sportjátékok taktikai és stratégiai elemei”, illetve
„A tanult sportági technikai-taktikai elemek alkalmazása
játékhelyzetben”. Jól látható, hogy a játékok bonyolódása
taktikai (és a hozzátartozó technikai) értelemben kifejez-
hető. A könyvben a későbbiekben kifejtésre kerülő szintek
ezen a – röviden felvázolt – elven alapszanak. A szintekkel
a későbbiekben részletesen foglalkozunk.
9
 Az Ismeretek, személyiségfejlesztés elnevezésű közmű-
veltségi tartalomcsoportban szintén megfigyelhető az
egymásra épültség. A sportági játékokat nemcsak moz-
gásműveltségi, hanem az ismereti és fejlődés-lélektani
szempontból is meg kell, hogy előzzék előkészítő felada-
tok, játékok. 1–4. évfolyamon ezt hivatott kifejezni a „Já-
tékszabályok hatása a döntéshozatalra, szabálykövetésre
és szabálytudatosságra”, illetve a „Játéktípusok, játékstra-
tégiák, élményszerűség, öröm a társas tevékenységekben”
mint közműveltségi tartalom. Az 5–8. évfolyamon ös�-
szetettebbé válnak ezen feladatok, ahogyan a játékok is
komplexebbé válnak. Itt nagy szerepet kap a „Testnevelési
és sportjátékok szabályainak rendszere, szabálykövetés”,
illetve a szorosan ide kapcsolódó „Játékszabályok és já-
téktípusok kapcsolatrendszere a döntéshozatallal, felelős-
séggel”. Végül a 9–12. évfolyamon szinte hangsúlyosabbá
válnak a játékokkal fejleszthető nem motoros tartalmak:
A taktikaorientált játékoktatás elméleti és módszertani háttere
„Testnevelési és sportjátékok szabályrendszere és kritikai
értelmezése közösség-, illetve csapatépítő funkcióval”, azon
belül a „Játékszabályok és játéktípusok kapcsolatrendszere,
szabálytudat és alkalmazás. Játékstratégiák, adaptív techni-
ka és taktika alkalmazásával, értékelésével”, egyértelműen
kifejezik a játékok komplex személyiségfejlesztő hatásá-
ban rejlő lehetőségeket.
Koncepciónk elszakadt a hagyományos korosztályi be-
sorolástól. Játékaink egyértelműen, de nem kizárólago-
san köthetőek valamely életkorhoz, a könyvben használt
szintek elsődleges célja a játékok bonyolódásának, egyre
összetettebbé válásának bemutatása. Ennek során olyan
közös sportjáték-közi taktikai elemeken, és azok egymás-
ra épültségén alapuló rendszert alkalmazunk, amely sok
NAT-ban megfogalmazott fejlesztési feladatot, célt együt-
tesen tud megjeleníteni.

1.4 A játékok felosztása bonyolultsági szintek szerint

A
tapasztalatok alapján életkori szakaszonként ami nagyban megnöveli a játékokban való hatékony
meg­­kö­zelítőleg meg tudjuk határozni, milyen részvételt.
össze­tettségű, milyen bonyolultságú játékokat
érdemes játszani. Eközben azonban hajlamosak va- A konkrét műveletek szakaszában a gyermek emlékezete
gyunk csak a koordinációs és kondicionális képességek elsősorban cselekvéses tapasztalataihoz, élményeihez
fejlődésével magyarázni a bonyolultabb vagy taktikai- kötődik. Legkönnyebben konkrét tartalmakat, szemléle-
lag fejlettebb játékhelyzetek megoldását. Az igazság tes jelenségeket képes felidézni. Gondolkodása közvetlen
azonban az, hogy a komplex feladatok eredményes érzéki tapasztalatokhoz, gyakorlati cselekvésekhez kap-
végrehajtása nem lehet független az értelmi (kognitív)
fejlődéstől. A könyvünkben használt szintek kialakítá-
sánál megpróbáltuk követni a különböző életkorokra
jellemző gondolkodási jellemzőket, sajátosságokat. Ez
már csak a taktikai összetevők bonyolultságából faka-
dóan is szükségszerű volt. Könyvünk bemutat egy el-
érési útvonalat arra vonatkozóan, hogyan lehet – Piaget
által létrehozott kognitív fejlődési szakaszokat hasz-
nálva [4] – előkészíteni a konkrét műveletek szakaszából
(kb. 7–12 év) az átlépést a formális műveletek szakaszá-
ba (kb. 12–16 év). A konkrét műveletek szakaszában
történő megfelelő előkészítéssel felgyorsíthatjuk a for-
mális műveletek szakaszába jutást tanítványainknál,

10
csolódik, magyarán figyelme nem terjed túl az adott játé-
kon, nem összefüggésében vizsgálja a játékokat (például
azt, hogy egy adott játék megoldása hogyan lesz haszno-
sítható egy sportjáték – mondjuk, a labdarúgás – során).
Többek között emiatt is nagyon fontos, hogy az életkori
sajátosságoknak megfelelő, reális visszajelzést kapjanak
tanulóink mozgásos feladataik során.
Körülbelül a prepubertás kortól kezdődően, a formá-
lis műveletek szakaszában, a tanulók képessé válnak
kombinatorikus sémákat műveletté alakítani. Ebben
a korban már lehetőség nyílik az absztrakt, logikai
gondolkodásra, az elvont fogalmakkal, feltevésekkel,
lehetséges ítéletekkel végzett műveletekre. A problé-
mák megoldásában a lehetőségek módszeres kipró-
bálásával, a kombinációk alkalmazásával élnek. Emiatt
mondhatjuk azt, hogy ebben az életkorban alkalmassá
válnak taktikai helyzetek megértésére, azok sikeres
megoldására. A könyv szerkezete ilyenformán úgy ír-
ható le, hogy az I. szintű játékok a konkrét gondolkodási
műveletek szakaszába tartoznak, míg a II. és III. szin-
ten megjelenő játékok döntően a formális gondolkodási
műveletek szakaszába. Az I. szint játékai lesznek azok,
amelyek megadják tanítványaink számára a szükséges
tapasztalatot és mozgásbiztonságot ahhoz, hogy a II.
és III. szinten megértsék és megoldhassák a különböző
taktikai helyzeteket.
Az imént vázolt struktúra nem jelenti azt, hogy a 12–16
évesek gondolkodása tisztán elvont szinten történik. Egy-
aránt képesek konkrét és absztrakt jellegű feladatmeg-
oldásra, amelyben a konkrét és az elvont szintet össze
tudják kapcsolni. Többek között emiatt is javasoljuk, hogy
a játékok kiválasztásánál elsősorban ne a csoportunk
életkora játsszon szerepet, hiszen könnyen elképzelhető,
hogy éppen egy I. szintű játék lesz az, aminek köszönhe-
tően élvezhetőbbé és értelmezhetőbbé válnak a későbbi,
bonyolultabb játékok. Itt megemlítendő, hogy a legtöbb
szakirodalom a játékokat „megtöltő” technikai elemek,
természetes mozgások végrehajtásának minőségében is
három szintet határoz meg. Tehát a játék bonyolultsága
csak az egyik tényező, ami meghatározza a játék minősé-
gét. Az sem elhanyagolható, hogy a játékot játszók milyen
mozgástanultsági szinten vannak a szükséges technikai
elemek tekintetében.
Összességében azt mondhatjuk, hogy a mozgásos te-
vékenységekben, játékokban életkortól és fejlettségtől
függő mértékben és összetettségben ugyan, de folya-
matosan megjelenik a gondolkodás, illetve annak olyan
összetevői, mint például a helyzetelemzés, értelmezés,
A taktikaorientált játékoktatás elméleti és módszertani háttere
döntéshozatal, tervezés. Ezek a kognitív összetevők nem
különíthetők el egymástól, és minden mozgás végrehaj-
tásánál jelen vannak – hol tudatosan, hol kevésbé tudato-
san, mintegy automatizáltan. [5]
A mozgástanulás szempontjából vizsgálva azt mondhat-
juk, hogy egy sportjátékhoz köthető technikai elem legma-
gasabb szintű felhasználása taktikailag kifejezhető játék-
helyzetben történik. Ha a technikai elemek gyakorlásánál
meg tudjuk teremteni azt a környezetet, amivel a későbbi
játékhelyzet leírható, jelentősen növeljük a sikeres játék-
helyzetben történő (kontextualizált) alkalmazás esélyét.
Tehát a sportjátékokban komplexen megjelenő, azokat
alapvetően meghatározó technikai és taktikai összete-
vőket érdemes részekre bontani a hatékony játéktanítás
érdekében (például jó helyezkedés, sikeres átadások) [6].
Ennek folyamatáról a következő fejezetben írunk.
Elméletünk szerint a későbbi sportjátékokat felépítő tak-
tikai összetevők leegyszerűsítve, átstrukturálva meg-
jeleníthetők már a játéktanulás, illetve a mozgástanulás
kezdetén is. Ekkor a gyakorlás nem pusztán a helyes tech-
nikai kivitelezés érdekében szükséges, hanem a játék-
helyzetben történő, tudatos, hatékony alkalmazáshoz is.
Mindez csak abban az esetben lehetséges, ha a gyakorlás
során a szintnek megfelelő kognitív elemeket beépítjük a
mozgásos feladatokba, játékokba. Ennek érdekében olyan
11
 módszertani környezetet kell megteremtenünk, amely le-
hetővé teszi az adott játék – esetünkben – taktikai össze-
tevőinek tudatosíthatóságát, tudatosulását [7; 8]. Mind-
ezek alapján az a véleményünk, hogy a játékhelyzetek
sikeres megoldásához – már a mozgás- és játéktanulás
kezdetétől fogva – a játékhelyzet megértésére és a tech-
nikai elemek tudatos alkalmazására van szükség.
Annak érdekében, hogy a játékokat felépítő technikai és
taktikai összetevőket rendszerezzük, a játékokat 3 szint-
be soroltuk. A negyedik szint rendszerünkben a kész,
kiforrott, jól szabályozott sportjáték, amelyre könyvünk-
nek nem célja kitérni. A szintek játékait bonyolultságuk,
nehézségük alapján csoportosítottuk, így egyfajta fej-
lettségi szintet tükröznek (hasonlóan az úgynevezett
„Developmental Level” szintekhez [9]), vagyis aszerint
vannak osztályozva, milyen taktikai bonyolultságot, le-
hetőséget hordoznak magukban. A játékok fejlesztő ha-
A taktikaorientált játékoktatás elméleti és módszertani háttere
zését és a sokszori végrehajtás lehetőségét. (Ez elsősor-
ban azért fontos, hogy azok a diákok is tevékenyek legye-
nek, akik amúgy kevésbé hajlamosak aktívan részt venni a
játékokban.) Az ezen a szinten tárgyalt játékok rendszere-
zéséhez a természetes mozgások rendszerezése kapcsán
használt mozgáskoncepciós struktúrát hívtuk segítségül4.
A játékok célja a későbbi bonyolultabb játék- vagy taktikai
helyzetek előkészítése, melynek során olyan döntési hely-
zeteket teremtünk, amelyek végrehajtásban hasonlítanak
a későbbi játékhelyzetre vagy elősegítik azok megértését.
A játékok elsősorban olyan labda nélküli játékhelyzeteket
teremtenek, amelyek során a tanulók gyors döntéshoza-
talra és annak mozgásos kivitelezésére „kényszerülnek”.
A 2–4. táblázatokban technikai-taktikai tanulási szem-
pontokat adtunk meg. Ebben a szókapcsolatban a taktikai
kifejezés a későbbi valódi taktikai helyzetek előkészítésé-
re utal, nem pedig „igazi” taktikai helyzetekre.

tásrendszerének szempontjából kiindulva a 3 szintet a Amíg az I. szinten a játékszerkezeti elemek elkülöníthe-

következőképpen határoztuk meg (ezek egyben a könyv tően megjeleníthetők, fejleszthetők, addig a II. szinten
játékgyűjtemény részének fejezetei is): (bonyolultabb játékok révén) azok együttes, egy időben
történő alkalmazása történik. Más szavakkal: a II. szintű
I. szint:  aktikai gondolkodás előkészítő elemek moz­
T játékok során az I. szinten tanult technikai elemeket
gás­ban való megvalósítása helyezzük komplexebb játékszi­tu­ációba. Ez legtöbb-
ször az úgynevezett kis játékokkal (small sided games =
II. szint:  portjáték-közi taktikai elemek alkalmazása
S kis területen, alacsony létszámmal játszott játékok) tör-
kis játékokban (alacsony létszám, kis terület) ténik [10]. Ezek jellemzője, hogy alacsony létszámmal
 portjáték-közi taktikai elemek alkalmazása
S (2-3 ember alkot egy csapatot), kis területen (körülbelül
III. szint:
nagy pályán, sportjáték jellegű, módosított já­ 4–6 × 4–6 méter) játszhatóak, ami a technikai elemek
té­kokban sokszori végrehajtására ad lehetőséget minden résztve-
vő számára. Azáltal, hogy 2-3 ember alkot egy csapatot,
Fontos tehát, hogy a szinteket nem életkor szerint osz- minden tanulónak szinte folyamatosan mozgásban kell
tottuk fel, hanem a játék összetettségét, bonyolultságát
kívántuk kifejezni a döntéshozatali szempontok alapján
létrehozott játékszerkezeti tényezők segítségével. Ter-
mészetesen azonban játék és játék között – függetlenül a
bonyolultságuktól – a kivitelezésben, pontosságban, haté-
konyságban jelentős különbségek lehetnek.

A szintek jellemzői
Az I. szintnek A taktikai gondolkodás előkészítése nevet
adtuk. A szint játékaira jellemző, hogy döntően a termé-
szetes (fundamentális) mozgásokra épülnek. Ennek érde-
kében alapvetően biztosítanunk kell tanítványainknak a
minél változatosabb gyakorlást, a mozgásformák felfede-

12 4 Erről részletesen A játékok szerkezeti összetevőinek leírása című alfejezetben írunk

 A taktikaorientált játékoktatás elméleti és módszertani háttere
lennie a játék során, ennek köszönhetően folyamatos le-
hetőség adódik mind a labdanélküli, mind a labdás tech-
nikai elemek (labdabirtoklás, átadás, üresbe helyezkedés)
gyakorlására. Megjelennek a támadó és védő szerepek,
azaz megjelenik a legalapvetőbb taktikai helyzet, a célfe-
lület elérésére irányuló 1:1 elleni játék. A védők jelenléte
minden esetben nehezítik a tanult technikai elemek vég-
rehajtását. A támadó-védő szerepkörrel párhuzamosan
megjelenik a csapattársak közötti együttműködés (át-
adások, kommunikáció) a játékokban. Fontos megemlíte-
ni, hogy a versengő (támadó – védő) kapcsolatot minden
esetben az I. szinten megjelenő együttműködő és labda
nélküli versengő játékokon keresztül érdemes kialakítani,
amely során a társ úgy tölti be a „zavaró” szerepét, hogy
jelenléte még nem a labdaszerzésre irányul. Ezekben a
feladatokban az együttműködés útján alakul ki a helyes
távolság, ami a II. szint játékaiban a helyes támadó/védő
távolság érzékeléséhez, kialakításához szükséges. Egy
másik alapvető fontosságú újdonság a célfelület megjele-
nése a játékokban. A nehezítés ezen formája sok esetben
a célfelület(ek) használatát és a védők jelenlétét együtte-
sen jelenti. A célfelület(ek) belépése új jelentőséget ad a
térben való tudatos mozgásnak, hiszen szélességben és

13
 mélységben kifejezhetővé válnak azok az irányok, ame-
lyeket mozgással a célfelület elérése érdekében teszek.
Másként fogalmazva: a célfelületek megjelenése széles-
ségben és mélységben átstrukturálja a tanulók játékban
való helyezkedését.
a mélységi mozgások, illetve a helyezkedés szerepét.
Mindez szükségszerűen azt is jelenti, hogy a sportági
technikák jelentős szerepet kapnak a III. szint játékaiban,
amelyek ezáltal sok esetben a sportjátékok módosított
változatai lesznek.

A III. szintre is érvényes a II. szinten leírt technikai elemek
játékhelyzetben való alkalmazásának igénye. Azonban
amíg az előző szintre az úgynevezett kis játékok jellem-
zőek, addig itt már nagyobb játékterületet használunk,
ennek megfelelően több játékos alkot egy csapatot (4–6
fő). A több játékos és a nagyobb tér együttesen azt jelenti,
hogy megnő a játéktér szélességi és mélységi kihaszná-
lásának a lehetősége, ebből fakadóan a taktikai helyzetek
bonyolultabbá válnak. Ezt a célfelület radikális csökken-
tése (illetve a több célfelület lecsökkentése egyre) teszi
teljessé, hiszen az egy (vagy kisebb) célfelület mind a tá-
madók, mind a védők részvételét nehezíti, és megnöveli
A taktikaorientált játékoktatás elméleti és módszertani háttere
Azok az elemek, amelyek alapvetően határozzák meg a
taktikai helyzeteket, illetőleg azok megoldását, ezen a
szinten még összetettebben jelentkeznek. Ennek meg-
felelően a játékban részt vevők többször, több módon
kerülhetnek kapcsolatba5, ami – ha a csapaton belüli
együttműködés minőségét vizsgáljuk – szükségessé te-
szi a II. szinten ajánlott, kis játékok alkalmazását, mielőtt a
sportjátékok nagy létszámú változatát választanánk. Csak
ezáltal válik lehetővé, hogy a sportjátékok közös taktikai
elemeit játékonként rögzíthessük, illetve, hogy ugyanazon
taktikai helyzetet eltérő sportágakban is hatékonyan gya-
korolhassuk.

AZ I. SZINT JELLEMZŐI
zz természetes mozgásokon alapul – változatos gyakorlást kell biztosítani a játékok során,
zz taktikai elemek előkészítése történik,
zz mozgáskoncepciós rendszer segítségével rendszerezett,
zz együttműködő helyzetek és kontrollált versenyhelyzetek jellemzik.

AZ II. SZINT JELLEMZŐI

zz kis játékok alkalmazása (2-3 tanuló/csapat, kis terület),
zz támadó/védő szerepek sportjátékra jellemző megjelenése,
zz megjelenik a csapat szinten elérendő célfelület,
zz megjelennek a sportjáték-közi taktikai elemek.

AZ III. SZINT JELLEMZŐI

zz játékok nagyobb létszámmal (4-6 tanuló/csapat) és nagyobb játéktéren,
zz sportjátékközi taktikai elemek teljes (a későbbi sportjátékra jellemző) megjelenése,
zz a korábban tanult technikai-taktikai elemek komplex, tudatos, célszerű alkalmazása.

14 5 Erről bővebben az 1.5. alfejezetben írunk.

1.5 A játékok taktikai összetevőinek leírása
A
hogy már az előző alfejezetben a mozgástanulás
kapcsán utaltunk rá, a sportjátékok szempontjá-
ból a mozgástanulás akkor mondható sikeres-
nek, ha az egyén az adott mozgásformát a sportjátékra
jellemző speciális környezetben hatékonyan hajtja végre.
Ezen játékhelyzetek gyakran megegyeznek a sportjáté-
kok taktikai helyzeteivel.
Taktika alatt azokat az elméleti alapú, de gyakorlati fel-
használású tevékenységeket értjük, amelyek játékhely-
zetek vagy különböző feladatok sikeres megoldásához
szükségesek [8]. Megemlítendő, hogy stratégián egy át-
fogó tervet értünk az adott játék során, ami több taktikai
variációt tartalmazhat.
A taktikai helyzetre általánosságban (különösen iskolai
körülmények között) a következők a jellemzőek:
zz célfelület vagy célfelületek elérésére irányul (illetve
a védők szempontjából annak megakadályozására),
zz támadó és védő szerepek szerint leírható,
zz megoldásához (pontszerzéshez) az összes résztve-
vőnek együtt kell működnie.
A taktikai összetevők megállapításakor végig ügyeltünk
rá, hogy fenti szempontoknak megfelelve nevezzünk
meg taktikai elemeket, illetve a taktikai elemek rendsze-
rezési lehetőségeit. A szakirodalom áttekintésekor szép
számmal találtunk taktikai megközelítésű oktatás-mód-
szertani rendszert. Az úgynevezett Teaching Games for
Understanding (TGfU) oktatási modelljében a taktikai tu-
datosság és a hatékony döntéshozatal összekapcsolód-
nak, együttesen adják egy adott szituációban a mozgás
végrehajtásának alapját [6]. A modellben használt mód-
szertani elvek a játékokat felépítő összetevők, struktúrák
módosításával érzékeltetik a játékok taktikai felépítését.
Egy másik hasonló koncepció a korábban már hivat-
kozott úgynevezett Tactical Games Approach (Taktikai
játékmegközelítés), amelyben sportjátékok labdás és lab-
da nélküli elemeit valamint a játék menetének összetevőit
rendezi struktúrába [8]. Öt fejlettségi szintet használ ne-
hézség szerint, amely szinteknek megközelítőleg egy-egy
életkori szakaszt feleltet meg. Ebben a modellben a fő
hangsúly nem a sportjátékok közös jellemzőin, hanem az
egyes sportjátékokat felépítő specifikus technikai és tak-
tikai elemeken van.
Az általunk feldolgozott szakirodalmak alapján összessé-
gében elmondható, hogy a taktikai gondolkodás kialakítá-
sa és a játékokban való tudatos részvétel nélkülözhetet-
len része a hatékony játékoktatásnak. A tanulóközpontú
oktatási stratégiákban a taktikai gondolkodás rendszerét
fejlettségi szintek szerint egymásra épülő feladatok és
játékok alkotják, ahol a fejlesztési célok tudatosíthatók,
kommunikálhatók.
Könyvünkben mindezen szempontokat figyelembe véve
A taktikaorientált játékoktatás elméleti és módszertani háttere
alkottuk meg azt a rendszert, amelynek összetevői általá-
nosságban, mintegy sportjátékközi taktikai elemként azo-
nosíthatók és kommunikálhatók tanítványaink felé.
Sportjátékközi taktikai összetevők
Könyvünk célként tűzte ki, hogy megpróbálja beazonosí-
tani azokat a taktikai helyzeteket és hozzájuk kapcsoló-
dó oktatás-módszertani elemeket, amelyek sportjátéktól
függetlenül, mintegy sportjátékközi tudásként megnevez-
hetők. Megvizsgáltuk, mik lehetnek a sportjátékok közös
taktikai elemei, amelyek fejlettség, bonyolultság szerint
feldolgozhatók testnevelésórán, és amelyek segítik a
sportjátékok magasabb szintű, élvezhetőbb, hatékonyabb
alkalmazását. Mindeközben végig szem előtt tartottuk
azt az elvet, hogy kognitív értelemben kifejezhető tanítá-
si szempontokat kell nyújtanunk tanítványainknak. Négy
olyan összetevőt állapítottunk meg, amelyek megfelelnek
az iménti feltételeknek, és alapvetően határozzák meg
egy játék és a részt vevő játékosok taktikai fejlettségét,
felkészültségét. Ezek – nem fontossági sorrendben – a
következők:
1. Üres területre helyezkedés
A játéktér üres területeinek felismerése és átadások-
kal történő kihasználása szoros összefüggést mutat a
2. ponttal, azonban fejlesztési célként önmagában is
megállja a helyét. Az üres területre történő mozgás
15
A taktikaorientált játékoktatás elméleti és módszertani háttere
feltételezi, hogy a játékos képes a térben az ellenfelek
és csapattársak mozgásához viszonyítani, azok alap-
ján cselekedni.
2. Átadások utáni továbbfutás („add és fuss!”, kényszerítő)
Ez az összetevő – ahogyan már utaltunk rá – az üres
terület kihasználása mellett a játékosok közötti kap-
csolatokat is magába foglalja. Az átadás létrejöttéhez
ugyanis szükséges a labda társ általi elkapása, amit
legtöbbször egy üres területre mozgás (elszakadás,
elmozgás) előz meg. Az átadások utáni továbbfutás
hol kisebb, hol nagyobb mértékben, de meghatározza
egy-egy sportjáték dinamikáját. A játéktéren való tu-
datos helyezkedés egyik elemeként nagy jelentősége
van a játék összképe szempontjából.
3. 1:1 elleni játék (támadó/védő szerep)
Minden sportjáték alapja az 1:1 elleni játék, hiszen a
célfelület eléréséért mindig a védővel/védőkkel szem-
ben kell párharcot nyerni, akár labdával, akár labda
nélkül. A játék technikai elemeinek, illetve a specifikus
16
támadó és védő elemek ellenféllel szembeni alkalma-
zása a gyakorlás és a játék során sem nélkülözheti a
kognitív alapokat. Ez már az egyszerű fogó játékokban
is megfigyelhető (menekülőként gyors irányváltozta-
tásokat végez a játékos, üldözőként a játéktér sarka
felé tereli a menekülőket, ahol lecsökken a menekülé-
si útvonalak száma), de a pontszerzők során az elsza-
kadások és sarkazások közben is meghatározó.
4. A játéktér szélességi és mélységi kihasználása – ember-
fölényes helyzetek megoldása
Az 1:1 elleni megnyert játékhelyzetek olyan ember-
fölényes helyzeteket teremtenek, amelyek megoldá-
sához a játékteret főleg szélességi, de mélységi érte-
lemben is ki kell használni. Ez egyrészt jelentkezik a
csapattársak között kialakítandó optimális távolság-
ban, de az átadások tudatosan választott irányában is.
Gyakran találkozunk azzal a helyzettel, hogy egy csa-
pat „szépen kijátszotta” a támadást, magyarul „ziccer
helyzetig” jutottak. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy
egy 1:1 elleni megnyert párharcot követően technikai­
 lag és taktikailag helyesen oldották meg az emberfö-
lényes helyzetet, és „végigvitték” az akciót.
Megjegyzés: Javasoljuk, hogy iskolai körülmények kö-
zött a nagypályás játékok (kivéve a kézilabdát) esetén
tanulóink „négyszög” alakban helyezkedjenek el. Ez azt
jelenti, hogy a támadó térfélen egy képzeletbeli, körül-
belül 4-5 méter oldalhosszúságú négyzet sarkain legye-
nek a tanulóink, akik ezzel a felállással lehetővé teszik
a pálya szélességi és mélységi megjátszását, illetve a
középre történő befutás, betörés kialakítását. 5 vagy 6
fő esetén természetesen középre, illetve az alsó, alap-
vonalhoz közelebbi pozíciókba is kénytelenek vagyunk
játékost állítani.
A taktikai összetevők
és a mozgáskoncepciós rendszer
kapcsolata
Az előző alfejezetben megnevezett sportjátékközi tak-
tikai elemek mindennapi gyakorlati megvalósításának
érdekében szükséges volt egy olyan rendező szempont-
sor használata, ami alapján kifejezhetővé válnak a takti-
kai elemek. Emellett nélkülözhetetlen, hogy ugyanezen
szempontsor alapján rendszerezni tudjuk az egyszerű
játékokat, a későbbi játékok taktikai előkészítő szerepe
szempontjából.
Ahogyan azt a korábbi fejezetekben írtuk, az I. szint játé-
kai a természetes mozgáskészségekre épülnek, amelyek
előkészítik a II. és III. szintű játékok taktikai megértését,
taktikai elemek alkalmazását. A természetes mozgás-
készségek alkalmazásának rendszerezésére a mozgás-
koncepciós rendszer a leggyakrabban használt rendező
elv [11]. A mozgáskoncepciós rendszer kognitív alapú
megközelítés, és olyan szempontokat használ, amelyek
külön-külön tudatosíthatók. Ezen szempontok alapján
leírható, kifejezhető, módosítható az adott mozgásforma
alkalmazása. Ezek a tudatosítható szempontok: a térbeli
tudatosság, az energiabefektetés tudatossága (dinamikai
tényezők), a saját testtel kapcsolatos tudatosság, vala-
mint a társsal, társakkal és eszközzel való kapcsolat tu-
datossága.
Feltételeztük, hogy ha a mozgáskoncepciós rendszer al-
kalmas a sportjáték-közi taktikai összetevők jellemzésé-
re, akkor segítségével egyszerre tudnánk meghatározni
a taktikai elemeket (II. és III. szintű játékok) és azok elő-
készítését (I. szintű játékok). Így egy rendszerbe tudjuk
rendezni, hogy egy-egy játék milyen technikai és taktikai
elemekből épül fel (legalábbis dominánsan, fejlesztési
célként megjelenítve).
Ennek érdekében megvizsgáltuk a mozgáskoncepciós
összetevőket taktikai szemszögből, kiemelve a legjellem-
zőbb taktikai szerepüket:
1. Térbeli tudatosság – helyezkedés a térben. Minden
sportjátékra jellemző egy sajátos térbeli helyezkedés
a játéktéren, ami taktikailag kifejezhető, tudatosítható.
2. Energiabefektetés tudatossága – idő és dinamikai té-
nyezők szempontjából vizsgált összetevők. A játékok-
ban való hatékony részvételnek feltétele a célszerű
A taktikaorientált játékoktatás elméleti és módszertani háttere
mozgásformák jó ritmusú, megfelelő sebességű vég-
rehajtása.
3. Testtudat, testérzékelés – a különböző mozgásfor-
mák elsajátítását segítő, illetve a különböző játékhely-
zetekben jelentkező testhelyzetek érzékelését előse-
gítő tényezők. A mozgásformák pontos, optimalizált
felhasználása magas szintű kinesztetikus érzékelést,
ritmusérzéket igényel. Egy adott mozgás dinamikai
megjelenítése és tudatosítása taktikai értelemben is
kifizetődő.
4. Társsal/társakkal való kapcsolat – együttműködő/
versengő (támadó-védő) kapcsolat egy vagy több
emberrel. Mind a támadó-védő, mind a csapattár-
sak közötti kapcsolatok alapvető összetevői egy-egy
sportjátéknak. Annak érdekében, hogy tanítványaink
képesek legyenek együttműködésre és a támadó/
védő szerepek hatékony betöltésére, már az I. szintű
játékoktól kezdve szükséges a társakkal való kapcso-
lat elemeinek tudatosítása.
5. Kapcsolat az eszközzel – manipulatív mozgáskész-
ségek fejlesztése (labdás és más eszközös techni-
kai elemek). A sportjátékokhoz köthető manipulatív
ügyesség megkérdőjelezhetetlen összetevője egy ta-
nuló technikai-taktikai felkészültségének.
17
 Miután megállapítható, hogy taktikai értelemben lehetsé-
ges a mozgáskoncepciós rendszer összetevőit értelmez-
ni, megvizsgáltuk, hogy a fejezet elején felsorolt, konkrét
taktikai összetevők hogyan helyezhetők el ebbe a rend-
szerbe.
1. Üres területre futás: térbeli tudatosság [helyezkedés a
térben, energiabefektetés tudatossága (dinamikai té-
nyezők, például ritmusváltás].
2. Átadások utáni továbbfutás: kapcsolat a társsal és az
eszközzel (ügyességi elemek), térbeli tudatosság (he-
lyezkedés a társ és a célfelület által meghatározottan),
energiabefektetés tudatossága (dinamikai tényezők,
például elszakadás).
3. 1:1 elleni játék: testtudat, testérzékelés (például „saját
tér”), kapcsolat a társsal (támadó/védő kapcsolat),
A taktikaorientált játékoktatás elméleti és módszertani háttere
kapcsolat az eszközzel (technikai, ügyességi elemek).
18
4. A játéktér szélességi és mélységi kihasználása, ember-
fölényes helyzetek megoldása – térbeli tudatosság (tu-
datos helyezkedés), kapcsolat a társsal (csapattárssal
és ellenféllel egyaránt).
Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a mozgáskoncep-
ciós rendszer egyszerre alkalmas a taktikai helyzetek
megoldását előkészítő játékok rendszerezésére és a
megvalósult, különböző bonyolultságú taktikai helyzetek
leírására is. Tehát a játékok szerkezetének leírására
választott kognitív szempontok, tényezők nemcsak az
aktuális játékot értelmezik taktikai szempontból, ha-
nem egy fejlettségi, bonyolultsági skálán is segítenek
elhelyezni azt.
Az alábbi táblázatban a mozgáskoncepciós rendszer se-
gítségével kifejezett fejlesztési célokat, azok taktikai je-
lentőségét és a hozzájuk kapcsolódó sportjátékközi tak-
tikai elemeket (piros színnel) jelenítjük meg.
 I. SZINT II. SZINT III. SZINT

TAKTIKAI ELEMEK KIS JÁTÉKOKBAN TÖRTÉNŐ TAKTIKAI ELEMEK ALKALMAZÁSA

TAKTIKAI ELEMEK ELŐKÉSZÍTÉSE
ALKALMAZÁSA NAGY PÁLYÁN

Térbeli Játéktér határainak A játéktér támadó/védő Támadó/védő szerepkörök tudatos

Manipulatív mozgásformák tudatos, célravezető alkalmazása (az ehhez szükséges testtudattal kapcsolatos
tudatosság érzékelése szerepek szerinti szélességi alkalmazása
és mélységi kihasználása
(célszerű helyezkedés támadó

Térbeli tudatosság
és védő szempontból)
Ütközés nélküli Támadásból védekezésbe és
útvonalak kialakítása védekezésből támadásba való átmenet
alkalmazása

Testtudat, Saját test érzékelése Üres területre futás Több ember kapcsolata támadásban,
testérzékelés – kinesztétikus védekezésben
érzékelés
és dinamikai tudatosságot beleértve)

Energiabef. Természetes Emberfölényes helyzetek Sportjátéknak megfelelő technikai

Kapcsolat az eszközzel

– dinamika mozgásformák megoldásai elemek tudatos alkalmazása

tudatossága szabályozott
ritmusban történő
végrehajtása

A taktikaorientált játékoktatás elméleti és módszertani háttere

Statikus és dinamikus − két vagy több ember Üres területre futás
célfelületek eltalálása kapcsolata összehangolása
támadásban
Kapcsolat a társsal

Kapcsolat Együttműködés Átadások utáni továbbfutás Átadások utáni továbbfutás

a társsal kialakítása

Támadó és/vagy −dinamikusan változó támadó/ 1:1 elleni játék

védő szerepkörök védő szerepkörök alkalmazása
megjelenítése

Kapcsolat Manipulatív mozgások 1:1 elleni játék A játéktér szélességi és mélységi

az eszközzel gyakorlása kihasználása

1. táblázat: A mozgáskoncepciós rendszer elemei, a hozzájuk tartozó fejlesztési célok és taktikai jelentőségük
az egyes szinteken

Mindezen gondolatokat követően vizsgáljuk meg alapo- zz a játéktéren elhelyezkedő akadályok érzékelése –
sabban a taktikai összetevők egyes mozgáskoncepciós dinamikus (társak) és statikus (bóják, oszlopok) aka-
szempont szerinti értelmezését! dályok érzékelése.

TÉRBELI TUDATOSSÁG E szempontok oktatása sportjátékok szerinti jelentősé-

A későbbi sportjáték egyik legfontosabb összetevője a gét a bonyolultabb, II. és III. szintű játékokban nyeri el.
térben való tudatos helyezkedés. A térben való elhelyez- A játéktér szélességi és mélységi (kereszt- és hossz-
kedés az I. szinten több szempontból is vizsgálható: irányú), a célfelület elérése érdekében történő kihasz-
nálása minden olyan játékban megfigyelhető, ahol a
zz a játéktér határainak érzékelése – pálya vonalazása, támadók és a védők egy térfélen lehetnek egy időben.
segédvonalak, a játékterületet jelző bójasor; (Sőt, még a röplabdában is megfigyelhető a szélessé-

19
A taktikaorientált játékoktatás elméleti és módszertani háttere
gi és mélységi helykihasználás taktikai fontossága, bár
nyilvánvalóan nem a későbbiekben kifejtett szempontok
alapján.) A térbeli helyezkedés az egyik legfontosabb
összetevője egy csapat játékának, sok gyakorlást igé-
nyel, ezért különösen fontos, hogy megfelelően meg-
alapozzuk. A II. és III. szintű játékoknál pedig kulcsfon-
tosságú az emberfölényes helyzetek kialakításában és
megoldásában is.
TESTTUDAT, SAJÁT TEST
ÉRZÉKELÉSE
A testtudat alapvetően összefügg a „kapcsolat az eszköz-
zel” összetevővel, hiszen az eszközös ügyességfejlesztés
alapvető feltétele a saját test érzékelése, testtudatunk fej-
lődése (erre jó példák a célzó játékok, ahol a célzás sajá-
tos testérzékelést igényel). Néhány játék esetén azonban
felmerülnek olyan szempontok, amelyek nem kapcsolód-
nak szorosan a labda érzékeléséhez vagy más eszközhöz,
viszont nagy szerepük van egyes játékhelyzetek megol-
dásában. Ilyen szempont például a dinamikus egyensúly
20
fejlesztése, amely nagyban segíti a különböző bonyolult-
ságú mozgásformák magabiztos végrehajtását (például
szoborjátékoknál későbbi technikai elem megjelenítése –
alaphelyzet, lövő mozdulatok, …). Továbbá azért is fontos
a megfelelően tudatosított egyensúly- és izomérzet, mert
hatékonyabbá teszi az olyan alapvető technikai elemek
végrehajtását, mint az alaphelyzet, irányváltoztatások,
megállások…
DINAMIKAI TÉNYEZŐK TUDATOSSÁGA
A dinamikai tényezők állandó összetevői a mozgások
szerkezetének. Ennek megfelelően elkülönítésük megle-
hetősen nehézkes, azonban lehetőséget ad a ritmusnak
és a sebességnek – mint a mozgások fontos elemei-
nek – a megjelenítésére. A mozgásformák helyes végre-
hajtásához szükséges belső ritmus kialakítása, illetve a
ritmusérzék célzott fejlesztése jellemzi az itt alkalmazott
játékokat. Ezek jellemzően az I. szint játékai, hiszen a II.
és III. szinten fejlesztésük már nem elkülöníthető. A játé-
kok különböző ritmikai elemeinek érzékeltetése nagyban
segíti a játékokban való aktív és hatékony részvételt. Ezek
a ritmikai összetevők pedig jól megjeleníthetők az I. szint
játékaiban.
TÁRSSAL/TÁRSAKKAL VALÓ KAPCSOLAT
A játék eltérő módon, de minden esetben magában hor-
dozza a társsal, társakkal való kapcsolat szükségességét.
Ebből a szempontból is rendkívül fontos, hogy játékaink
során jelenítsük meg e kapcsolat formáit, legyen szó akár
versengő, akár együttműködő kapcsolatról. A gyerekek
(elsősorban a kisiskolás korosztály) életkori sajátosságai
alapján azt mondhatjuk, hogy a mozgástanulás szem-
pontjából hatékonyabb, ha az együttműködő kapcsolat
megelőzi a versengést. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert
ha azelőtt helyezzük versenyhelyzetbe az adott mozgást,
hogy megfelelően kialakult volna, a végrehajtása gyakran
rosszabbá válik, „szétesik” a mozgás. Könyvünkben is ezt
a sorrendet jelenítjük meg, azzal a kiegészítéssel, hogy az
együttműködést először fizikai kontaktussal, majd anél-
kül javasoljuk. A páros és csoportos együttműködő játé-
kok segítségével a II. és III. szint játékainak hatékonyabb
csapatjátékát tudjuk elősegíteni (többek között a célsze-
rű kommunikáció elősegítésével), ezért fontosnak véljük,
hogy kellő hangsúlyt kapjon az I. szint játékaiban is. Ezen
a szinten emellett már meg lehet kezdeni az ismerkedést
a támadó és védő szerepekkel, de közben ügyeljünk arra,
hogy az ne menjen a mozgás minőségének a rovására.
Magasabb szinten a játékosok közötti versengő kapcso-
lat egyértelműen a támadó/védő szerep betöltését jelenti,
ami az egyik legjellemzőbb nehezítés az I. szintű játékok-
hoz képest. Mind a támadók, mind a védők szempontjá-
ból fontos, hogy ebben a játékszerkezeti összetevőben is
betartsuk a szintek kibontásánál javasoltakat a létszám
vonatkozásában, tehát először 2-3 ember kapcsolatán
keresztül gyakoroljunk, és csak aztán alkossunk nagyobb
létszámú csapatokat.
KAPCSOLAT AZ ESZKÖZZEL
Ebben az összetevőben tudunk a legkevésbé új szempon-
tot megjeleníteni, hiszen az eszközökkel végzett ügyes-
ségfejlesztés – reményeink szerint – minden testnevelést
tanító pedagógusnál meghatározó szerepet tölt be. Köny-
vünk a játékok oktatása szempontjából fókuszál az esz-
közös ügyességfejlesztésre. Az I. szint játékai egyértel-
műen a manipulatív mozgáskészségek például dobások,
elkapások, gurítások, labdavezetés, átadások változatos
végrehajtását és gyakorlását teszik lehetővé, elsősor-
ban olyan jellegű helyzetekben, amelyek segítik az adott
mozgásforma későbbi taktikai alkalmazását (például lab-
davezetéses játékok a játéktér szabad kitöltésével, ahol a
társakra mint dinamikus akadályra kell figyelni – akikből
később a II. és III. szinten védők válnak). Mindeközben fi-
gyeljünk rá, hogy a mozgásformák helyes végrehajtá-
sának összetevőit tudatosítsuk tanítványainkban, illetve
érvényesítsük a későbbi taktikai helyzetben való alkalma-
A taktikaorientált játékoktatás elméleti és módszertani háttere
zás szempontjait!
A játékhelyzetek hatékony megoldásának egyik legfonto-
sabb feltétele, hogy a tanuló képes legyen az adott techni-
kai elem végrehajtására, ezért nagyon fontos, hogy min-
den tanítványunknak minél több kontaktust biztosítsunk a
labdával, eszközzel, vagyis minél több lehetőséget, hogy
rátaláljon a megfelelő végrehajtásra. Ezek után helyez-
zük csak az adott technikai elemet játékba, ahol ugyanúgy
hangsúlyos a minél több (már játékhelyzetben történő)
végrehajtás.
A következő táblázatokban áttekintjük az egyes szintek-
hez tartozó fejlesztési célokat, (kognitív) tanulási szem-
pontokat, illetve azokat a játékokat, amelyek hozzájárul-
hatnak azok kialakulásához.
21

Fejlesztési cél
Térbeli tudatosság Játéktér határainak érzékelése
Ütközés nélküli útvonalak
kialakítása
Testtudat, Saját test érzékelése –
testérzékelés kinesztetikus érzékelés
Energiabefektetés Természetes mozgásformák
–dinamika szabályozott ritmusban történő
tudatossága végrehajtása
Statikus és dinamikus
célfelületek eltalálása
Kapcsolat a társsal Együttműködés kialakítása
Támadó és/vagy védő
szerepkörök megjelenítése
Kapcsolat Manipulatív mozgások
az eszközzel gyakorlása
A taktikaorientált játékoktatás elméleti és módszertani háttere
I. szint
Játéktípus
Futó- és fogójátékok
Statikus akadályok használata
futó- és fogójátékokban
Dinamikus akadályok használata
futó- és fogójátékokban
Akadálypályák
Szoborjátékok
Ritmusjátékok (ritmusfejlesztő
játékos feladatok)
Célzó játékok
Együttműködő (kooperatív) és
versengő-együttműködő játékok
Páros és csoportos játékok
Versengő (kompetitív) és
versengő-együttműködő játékok
Páros és csoportos játékok
Egyszerű játékok, játékos
feladatok (párokban és
csoportokban)
Technikai-taktikai tanulási szempontok
Mozgásútvonalak kialakítása, a teljes játéktér
bemozgása, kihasználása
Irányváltoztatás, ritmusváltás, elindulás,
megállás, elszakadás, cselezés ütközés nélküli
végrehajtása
Izmok feszültségének és a végtagok pozíciójának
érzékelése
Tudatos egyensúlyihelyzet-változtatás
előkészítése
Belső ritmus érzékelése és mozgáson keresztüli
megjelenítése
Dobások, ütések és rúgások (különböző
eszköztovábbítások) dinamikai összetevőinek
(sebesség, távolság, irány) érzékelése
Párok és csoportok közötti célirányos
együttműködés
Optimális támadó-védő távolság kialakítása
Támadó/védő szerep és technikai elemek
gyakorlása (1:1 elleni játék előkészítése)
Általános labdás és eszközös ügyességfejlesztés
(gurítások, birtoklás, labdakezelés, feldobás,
elkapás, …)

Technikai elemek (labdavezetés, átadások)

gyakorlása játékos feladatban

2. táblázat: Az I. szint áttekintő táblázata

II. szint
Fejlesztési cél Játéktípus Taktikai tanulási szempontok
Térbeli A játéktér támadó/védő Pontszerzők Támadók:
tudatosság szerepek szerinti szélességi és − előre meghatározott − labda nélküli játékosok üres területre mozgása
Manipulatív mozgásformák tudatos,

mélységi kihasználása (célszerű célfelület nélkül − „Add és fuss!”, kényszerítő alkalmazása

helyezkedés támadó és védő − statikus célfelülettel (nagy
célravezető alkalmazása

Kapcsolat az eszközzel

szempontból) vagy több célfelület) Védők:

az emberfogásos védekezés alapjainak
megismerése (besegítés)

Kapcsolat a Emberfölényes helyzetek „Cica” játékok Támadók:

társsal megoldásai
− két vagy több ember kapcsolata
összehangolása támadásban
− dinamikusan változó támadó/
védő szerepkörök alkalmazása
(emberfölényes helyzetek)
− két játékos közötti távolság megteremtése
− ritmusváltások, irányváltások alkalmazása
− védővel szembeni átadások
Védők:
− labdás emberrel szembeni védekezés
− passzsáv védésének megjelenése

3. táblázat: A II. szint áttekintő táblázata

III. szint
Fejlesztési cél Játéktípus Taktikai tanulási szempontok
Támadó-védő helyezkedés a célfelület által Pontszerzők kis/kevés célfelülettel Támadók:
meghatározottan −L  abda nélküli játékosok célfelület által
Oldalvonalas játékok meghatározott üres területre mozgása
Támadó/védő szerepkörök tudatos − „ Add és fuss!” célfelület által meghatározott
alkalmazása Többcsapatos játékok
alkalmazása
Támadásból védekezésbe és védekezésből Korfball jellegű játékok − Csapatrészek összjátéka
támadásba való átmenet alkalmazása −E  rős és gyenge oldal felismerése, tudatosítása
„Cserejátékok”
Több ember kapcsolata támadásban, Védők:
védekezésben Sok kapus játékok −a  z emberfogásos védekezés célfelület által
Kevert játékok meghatározott alkalmazása
Sportjátéknak megfelelő technikai elemek
− c sapatvédekezés megjelenése (besegítés, tolódás,
tudatos alkalmazása
váltás, rotáció)

4. táblázat: A III. szint áttekintő táblázata

22
Taktikai összetevők az egyes
szinteken
Korábban meghatároztuk a játékok alapvető, sport­játék­
közi taktikai összetevőit, majd megvizsgáltuk azok moz-
gáskoncepciós rendszer szerinti felbontását. A most
következő részben az egyes szintekhez tartozó taktikai
összetevőket mutatjuk be egymásra épültségükben.
A szintek neve mellett – mintegy segédletként – a Mellék-
let táblázatában szereplő elnevezések szerepelnek. Ezek
inkább csak a szerkezet megértését kívánják segíteni,
mintsem hivatalos megnevezései a taktikai elemeknek.
I. SZINT
(ÉN, ÉN ÉS A LABDA, ÉN ÉS A TÁRSAM)
Javasolt tanulási célok taktikai szempontból:
zz 1:0 – alaphelyzet, elindulás, megállás, fel-/elugrás,
irányváltoztatás, védő lábmunka, labdabirtoklás, lab-
davezetés, dobás/lövés/ütés, cselezés
zz 2:0 – átadások, érintőtávolság, együttműködő páros
feladatok, támadó/védő előkészítő feladatok (például
fehér-fekete)
zz 2:2, 3:3, 4:4, 5:5 előkészítés – üres területre futás, ütkö-
zés nélküli mozgásútvonalak fogójátékokban
Az I. szinten a későbbi taktikai helyzetek leképezése, azok
előkészítése történik. Ez technikai elemek gyakorlása
által és a későbbi taktikai helyzetek egyszerűsített vál-
tozataként valósul meg. Sok I. szintű tanulási cél nincs
közvetlen hatással a II. vagy III. szint taktikai helyzet-
megoldására, viszont elősegíti a taktikai helyzetek
megértését és hatékony megoldását a különböző ös�-
szetevők tudatosítása segítségével.
Az itt alkalmazott játékoknak közös jellemzője, hogy tanu-
lási céljuk egyszerű, kognitív szempontból jól kifejezhető,
elkülöníthető, ezáltal ellenőrzésük is nagy biztonsággal
elvégezhető. Ahogy már korábban írtuk, a szint játékainak
és játékos feladatainak célja, hogy technikailag és a tak-
tikai előkészítés szempontjából egy olyan széleskörű, ta-
pasztalaton alapuló mozgásbázist adjon, amit – az itt még
külön álló elemek későbbi együttállásakor – hatékonyan
legyen képes alkalmazni a tanuló. Például, ha az I. szinten
egy labdás ügyességfejlesztő gyakorlatnak a sok irány-
A taktikaorientált játékoktatás elméleti és módszertani háttere
változtatással történő labdavezetés gyakorlása a célja,
akkor a tanuló az ott tanultakat később, mondjuk, védő-
vel szemben vagy társakkal történő átadással tudja majd
végrehajtani. Még később pedig azt már a célfelület eléré-
se szempontjából tudatosan, hatékonyan tudja választani
a csapatrészek együttműködése során.
23
 II. SZINT
(ÉN ÉS A TÁRSAM+, ÉN ÉS AZ ELLENFELEM,
ÉN ÉS A TÁRSAIM)
zz 1:1 – támadó/védő helyzetek célfelület szempontjából,
védővel szemben megvalósult 1:0 elemek.
zz Az 1:1 helyzetre épülve – kiegészülve a két ember
együttműködő kapcsolatával – megjelennek az em-
berfölényes helyzetek. Elsősorban természetesen
nincs másról szó, minthogy azt az átadást, amit eddig
zavaró nélkül gyakoroltak a gyerekek, itt már védővel
szemben kell végrehajtani. Azonban ez egy kritikus ug-
rás a bonyolultságban, ezért javasoljuk a kis létszámú,
kis területen végzett játékokat, ahol sok átadásra, sok
labda nélküli mozgásra van szükség minden tanuló ré-
széről.
zz 2:1 (3:1, 4:1, 4:2) – megvalósult 2:0 elemek, később a já-
A taktikaorientált játékoktatás elméleti és módszertani háttere
téktér szélességi kihasználása a célfelület elérése ér-
dekében (először célfelület nélküli gyakorlással, majd
célfelület szerinti szélességi kihasználás). (A 3:1, 4:1,
4:2 helyzetekben nagyon fontos szempont a védőhöz
képest üres terület kihasználása.)
Megjegyzés: A védők tevékenységét hatékonyság sze-
rint alapvetően három szintre osztjuk:
–– passzív védő: a védő vagy csak egy helyben áll, vagy
valamilyen jelképes mozgást végez a támadóval
szemben (például helyben elfordul a támadó irányá-
ba, amint az elhalad mellette),
–– félaktív védő: a védő lábmunkával, érintőtávolságban
követi a támadót, azonban mozdulatai nem a labda
megszerzésére irányulnak, testével nem akadályoz-
za őt,
–– aktív védő: a védő teljes értékű védő munkát végez.
zz 2:2, 3:3 – „Add és fuss!” / kényszerítő helyzetek, üres
területre futás (elszakadások, elmozgások védővel
szemben). A szélességi mozgások mellett megjelen-
nek a mélységi, a célfelület felé történő mozgások is.
zz 4:4 – az előző elemek használata. A kis területes, kis
létszámú gyakorlásnak meg kell előznie a sok játékos
kapcsolatára épülő játékokat.
24
Itt már az előző szinten még külön-külön jelentkező ös�-
szetevők együttállása figyelhető meg, amelyek taktikai
szempontból is kifejezhetővé teszik a helyzeteket. Újdon-
ság, hogy megjelennek a labdajátékok alapjának tekinthe-
tő 1:1 elleni szituációk, azaz a versengő kapcsolat; meg-
jelenik az ellenfél fogalma. Ennek megfelelően komoly
változás, hogy a védő nélkül gyakorolt technikai elemeket
zavaró védő jelenlétében alkalmazzák a tanulók. Az I.
szinten megjelent kapcsolat a társsal így egy új jelentést
kap, amit megfelelően elő kell készíteni: a versengő kap-
csolatot minden esetben együttműködő kapcsolatnak kell
megelőznie. (Természetesen ide tartoznak azok a koope-
rációs feladatok, amelyekben a gyerekek együttműködés
útján alakítják ki a helyes távolságot támadó és védő kö-
zött, amely a II. szint játékaiban a támadó-védő távolság
érzékeléséhez szükséges.)
Könnyen belátható, milyen jelentős az ugrás a két szint
között, ezért nagyon fontos, hogy az aktuális csoportunk
szintjének megfelelő játékot válasszunk. Ehhez azonban
tisztában kell lennünk választott játékunk technikai és
taktikai összetevőivel, hiszen ezek azok az összetevők,
amik alapján kifejezhető egy játék nehézsége, összetett-
sége. Gyakran előfordul, hogy olyan játékot választunk,
amely az előképzettség vagy az életkor alapján megfelelő
lenne, valamiért mégsem válik folyamatossá, intenzívvé
a játék. Ilyen esetekben könnyebb úgy adaptálni a játékot,
ha pontosan meghatározható, mi az a hiányosság, ami gá-
tolja a játékot. Például ha sokan csak álldogálnak, pas�-
szívak, az jelentheti azt, hogy túl sokan játsszák a játékot,
de azt is, hogy először az üres területre futás igényét kell
tudatosítanunk a játékosokban. Bármelyik legyen is az ok,
a megoldás a kis területes, kis létszámú játékokban rej-
lik, ahol rövid idő alatt viszonylag sok érintkezés törté-
nik a labdával. A kevés opció miatt mindenkinek sokat
kell mozognia, így tudjuk a legkönnyebben modellezni
az egyén felelősségét a csapatjátékokban.
III. SZINT
(ÉN ÉS A TÁRSAIM, ÉN ÉS AZ ELLENFELEIM; MI ÉS ŐK)
A III. szint játékai több ember kapcsolatára építenek. A ko-
rábbi 2, 3 fős csapatok 4-5-6 főssé válnak, ami azt jelenti,
hogy a játéktér is nagyobbá válik, ezáltal a taktikai hely-
zetek bonyolódása is megfigyelhető. A kis játékok során
gyakorolt technikai elemek gyorsabb és hatékonyabb
végrehajtása jellemzi ezeket a játékokat, ennek megfe-
lelően mindez a helyezkedés szempontjából további ren-
dezési elveket igényel. A játéktér szélességi és mélységi
kihasználása célszerűséggel párosul, hiszen elegendő
ember van egy időben jelen egy csapatban, hogy kereszt-
és hosszirányban is legyen jelentősége a mozgásoknak.
A játékban részt vevők között egymás megfigyelése és az
arra adott reakció kulcsfontosságú lesz a támadás és vé-
dekezés szempontjából egyaránt.
A pálya kereszt- és hosszirányú kihasználása történhet
labdával (tehát átadásokkal) és labda nélkül (befutások-
kal, elszakadásokkal). A játéktér szélességi értelemben
vett kihasználása átadásokkal (például kosárlabdában
oldalfordítás, labdarúgásban keresztpassz) az egyik leg-
jobb módja annak, hogy a viszonylag sok ember (4-6 fő)
megtalálja a helyét és az ahhoz tartozó feladatokat az
„összevisszaságban”. A pályán való helyezkedés során
gyakran alakul ki olyan helyzet, amikor kis területen sok
ember tömörül, ami sem technikailag, sem a játék élvez-
hetősége szempontjából nem előnyös. Ezekben a hely-
zetekben tanácsos felhívni a figyelmet az „oldalfordítás”
lehetőségére, hiszen azzal teret nyer a támadó csapat,
ami egyből lehetővé teszi a célfelület elérésének lehető-
ségét. Másik fontos összetevő a csapatrészek (2-3 fő) kö-
zötti összjáték, ami természetesen részben összefügg az
imént kiragadott tanulási szemponttal.
A csapatrészek közötti összjáték egyik összetevője a 3
ember kapcsolatakor kialakuló háromszög tudatosítása:
a legtöbb nagy pályás, 5-6 fővel játszható játék leírható
a labda helyzetéhez képest meghatározott három ember
kapcsolatával. Tehát minden pillanatban megnevezhető
az a három játékos, aki a labdához képest kapcsolatban
van egymással, akik összjátékán múlik az aktuális ha-
tékonyság. Ennek érdekében fontos kiemelni a 3 ember
kapcsolatában rejlő taktikai megoldási lehetőségeket.
Ilyen például a különböző testméretekből adódó pozíciók
megjátszása (például alacsonyabb, robbanékony szélső
kézilabdában, magasabb termetű játékos belső pozíci-
óban kosárlabdában), illetve azok együttműködése tá-
madásban és védekezésben. Ezek az összetevők iskolai
körülmények között jellemzően nem, vagy csak kezdet-
legesen jelentkeznek, így játék közbeni hangsúlyozásuk
elsősorban nem az iskolai testnevelés feladata. A csapat-
részek közötti összjáték összetevője még a védekezés-
ből támadásba (és támadásból védekezésbe) való átme-
net (gyors indulás, lerohanás, „kontra”), amely sok játék
(például kézilabda, labdarúgás, kosárlabda) rendkívül
hatékony taktikai eleme. Ezek jól érzékeltetik a sportjá-
ték ritmusát, tapasztalatunk szerint ezen a szinten önálló
taktikai fejlesztési szempontként megjelenhetnek.
ÖSSZEFOGLALÁS
Rendszerünkben a technikai és taktikai elemek kapcsola-
tát illetően a következő megállapításokat tehetjük:
Annak érdekében, hogy diákjaink a különböző sportjáté-
kokat a lehető legsikeresebben játsszák, tisztában kell
lenniük az adott játékhoz tartozó ismereti összetevőkkel
(technikai és taktikai értelemben is), képesnek kell lenniük
A taktikaorientált játékoktatás elméleti és módszertani háttere
ezen összetevők különböző taktikai környezetben történő
végrehajtására (például koncentráció, gondolkodás „se-
bessége”) és természetesen hajlandóságot és a célokkal
való egyetértést kell tanúsítaniuk mindeközben.
A sportjátékokra jellemző, hogy a technikai elemek mint-
egy megtöltik tartalommal a taktikai helyzeteket. A tak-
tikai helyzetek hatékony megoldásával pedig azt tesszük
lehetővé, hogy technikailag kivitelezhetővé váljon a cél-
felület elérése, tehát olyan helyzetet hozunk létre, ahol
a technikai kivitelezésen múlik a támadás sikeressége.
Itt tehát a taktika előkészíti a játék célját képező tech-
nikai megoldásokat. A technika és taktika ilyen szoros
összefüggése láttán kijelenthetjük, hogy minden egyes
taktikai helyzet egyszerre igényel ismereti, mozgásos és
25
 attitűdbeli felkészültséget a tanulóktól. Ebből a megfon-
tolásból különösen fontos, hogy a játékok oktatásánál
(is) hangsúlyozzuk, tudatosítsuk a játék céljainak, a
helyes végrehajtás összetevőinek, a taktikai felhasz-
nálhatóság elemeinek összességét. Ezen a szemléletet
1.6 A játékok oktatásának módszertani szempontjai
A
játékok oktatása nem könnyű szakmódszertani
feladat. A testnevelésórákon hagyományosan
játszott játékok jelentős része ugyanis nem felel
meg a korszerű pedagógiai alapelveknek, különösen az
A taktikaorientált játékoktatás elméleti és módszertani háttere
esélyegyenlőség elvének. Emellett sajnálatos tapaszta-
lat, hogy a játékok hagyományosan a testnevelésórák vé-
gén jutnak szerephez, gyakran jutalomként a „jól végzett
munkát” követően. Ennek egyik lehetséges magyarázata,
hogy a pedagógusok nem érzik eléggé hatékonynak a já-
tékokat a mozgástanulás szempontjából, esetleg tanítvá-
nyaik figyelme nem eléggé koncentrált a játék során, így
elvesztegetett időként tekintenek a játékokra. Ez azonban
félreértelmezése a játékok céljának, a játékokban rejlő
pedagógiai lehetőségeknek. A NAT 2012 szerint a test-
nevelés elsődleges célja komplex személyiségfejlesz-
tés mozgásos feladatokon keresztül [3]. A játékok ezt a
komplex fejlesztést képesek előidézni, hiszen a tanulók
teljes személyiségükkel részt vesznek a végrehajtásban.
Továbbá amellett, hogy gyakorlatilag minden természe-
tes mozgás gyakorolható játékkal, fontos jellemző, hogy a
játékok szabályozottságának köszönhetően minden játék-
ban megnevezhető és tudatosítható cél rejlik. Ennek meg-
felelően feladatunk, hogy ezt a célt kognitív értelemben
kifejezhetővé és érthetővé tegyük diákjaink számára.
Ennek segítségével könnyebben érjük el, hogy tanítvá-
nyaink azonosulni tudjanak a játék céljaival, hogy megfe-
lelően motiváltak legyenek, és mindennek köszönhetően
hatékonyan vegyenek részt a játékban.
A játékokban összetett fejlesztési lehetőség rejlik, azok
az élmény- és fejlődésközpontú, tanulóorientált testne-
26
követve a játékoktatás folyamatában nagyobb eséllyel
sikerül tanítványainknak a pillanatnyi helyes megoldá-
sokhoz szükséges tudást átadni, ami – mondanunk sem
kell – alapvetően határozza meg a játékban való részvé-
tel élvezhetőségét.
velésóra hatékony eszközévé válhatnak. Ahhoz azonban,
hogy a fenti komplex hatást elérhessük, kiemelten fontos
néhány alapvető szempontnak megfelelni a játékoktatás
folyamata közben:
1. A játék során minden tanulónak egyenlő esélyt
kell biztosítani a részvételre és a sikeresség
elérésére.
Kerüljük a végleg kiesős játékokat! Az ilyen esetekben
éppen azok veszítik el a gyakorlás lehetőségét, akiknek a
legnagyobb szüksége volna rá, ráadásul rendkívül dest-
ruktív hatással van a diákok együttműködésére, a közös
célokért történő összedolgozásra. A kieséses játékok
eredményeképpen általában az a tanulói csoport kapja a
legkevesebb játéklehetőséget, amelyiknek a legnagyobb
szüksége lenne rá. A kiesős játékok elején kiesettek
mintegy 5-7-szer kevesebb játéklehetőséget, tehát ta-
nulási lehetőséget kapnak. Éppen ezért minden esetben
törekedjünk rá, hogy biztosítsuk a gyors visszaállás le-
hetőségét.
Amennyiben a kiesés elkerülése nem lehetséges, minden
esetben biztosítsunk visszaállási lehetőséget az átmene-
tileg kiesett tanulónak (például két egymás melletti pá-
lyán fogójáték zajlik, az egyik térfélen megfogott játékos
átmegy a másik térfélre fogónak vagy menekülőnek), de
semmiképp sem további büntetéssel (például 10 fekvőtá-
masz az oldalvonal mögött, aztán visszaállhatsz). Fontos
erősítenünk tanítványainkban, hogy a hibázás szükség-
szerű velejárója a mozgástanulásnak, játéktevékenység-
nek, a hibákon keresztül lehet eljutni az optimalizált vég-
rehajtásig.
Differenciáljunk! Alakítsunk különböző tudásszintű cso-
portokat, majd a gyakorlás során további módosítások-
kal alakítsuk tovább azokat annak érdekében, hogy min-
denki minél több módon kipróbálhassa az adott játékot.
Semmiképp se rögzítsük tanítványainkat vélt vagy valós
tudás, képességek, esetleg posztok szerinti csoportokba
(például ti vagytok az ügyesek, ti pedig a szépek)! Minden
esetben, mindenki tapasztalja meg a játék minden elemét,
összetevőjét. Természetesen nem célunk a kevésbé sike-
res vagy élvezhető játék kialakítása, mindössze azt sze-
retnénk elérni, hogy tanítványaink reális képet kapjanak
mozgásos tudásukról és azt bátran, tudatosan, az önma-
gukhoz mért legnagyobb hatékonysággal alkalmazni is
tudják játékhelyzetekben.
Ne válasszunk nyíltan csapatkapitánnyal! A nemzetközi
szakirodalom ma már evidenciaként kezeli, hogy a csa-
patkapitányos, társak előtti csapatválasztás tipikusan
azon tanulók énképét és önbizalmát rombolja, akiknek
egyébként a legnagyobb támogatásra lenne szüksége
[9; 12]. Szemléletünkben kerülni kívánjuk azokat a hely-
zeteket, amikor egy-egy osztály általában legügyesebb
tanulói választanak maguknak csapatokat. Az ilyen típusú
választás – tapasztalatunk szerint – ugyanis alapvetően
kétféle módon történik.
A gyakoribb – főleg kisiskolásoknál jellemző –, amikor
szimpátia alapján választanak a diákok csapatot. A szoci-
ális értelemben periférián lévő, esetleg már kirekesztett
vagy be nem fogadott diákok szinte minden esetben a vé-
gére maradnak. Az is a végére marad, aki esetleg éppen
nincs jó viszonyban a kapitányokkal.
A másik esetben a mozgásügyesség dönt a választáskor,
azaz a győzelemhez vezető leghatékonyabb tanulói ös�-
szetételt próbálják elérni a kapitányok. Ennek a választási
folyamatnak a végeredménye, hogy a kevésbé ügyes, le-
A taktikaorientált játékoktatás elméleti és módszertani háttere
maradó, mozgásfejlődési/mozgástanulási nehézségekkel
küzdő diákok várhatóan az utolsók között „kelnek el”. En-
nek a helyzetnek a rendszeres átélése, rögzülése hos�-
szú távon, élethosszig tartóan negatív emlékeket ered-
27
 ményez. A rendszeres negatív pszichoszociális hatások
előbb-utóbb a testmozgással és testneveléssel kapcsola-
tos motivációvesztést, a pozitív attitűdök negatívvá alaku-
lását eredményezik.
Minden tanuló számára hatékony és érzelmileg biztonsá-
gos megoldás, ha:
–– a csapatalakítás véletlenszerűen történik. Előnye a
gyorsasága, illetve hogy ebben az esetben a tanulók
kiszámíthatatlan párokban/csapatokban lesznek. Hát-
ránya lehet, hogy a csapatok ritkán lesznek azonos
erősségűek. Ha indokolt ez a szempont, akkor 5-6 ta-
nuló szándékos csapatcseréje (akik bárkik lehetnek az
osztályból, nem csak a kevésbé ügyesek) könnyedén és
gyorsan megoldja ezt a problémát. Módszerként példá-
ul alkalmazhatunk csoportalakító játékokat, húzhatunk
neveket kalapból, alkalmazhatunk számkártyákat vagy
A taktikaorientált játékoktatás elméleti és módszertani háttere
magyar kártyát (például 4 csoport kialakításához), fel-
használhatjuk a diákok születési dátumait (hónapok, na-
pok), a naplóban elfoglalt névsor szerinti helyüket.
–– a csapatalakítás valamilyen elv szerint történik. Előnye,
hogy a csapatok közel azonos erősségűek lehetnek,
vagy lehetőségünk van valamilyen előzetes tanulás-
szervezési szempont szerint differenciált összetétel
kialakítására. Leggyakoribb módszere, ha a pedagógus
szólítással jelöli ki a csapattagokat, vagy ha előzetesen
felírja őket egy papírra/táblára.
Soha ne büntessünk mozgással! A mozgással való bün-
tetés tökéletesen ellentétes a testnevelés alapvető cél-
jaival, negatív hatással van a motivációra, a mozgáson
keresztül átélt élményekre, csökkenti az énhatékonyság
érzetét, rontja a pedagógus és a tanulók közötti bizalmi
állapotot, büntetésként állítja be a mozgásos feladatot.
A fegyelmezetlenség természetes velejárója a testneve-
lésóráknak, aminek gyakran a motiválatlanság az oka.
Az ilyen helyzetekben javasoljuk inkább a játék vagy
mozgás lehetőségének megvonását, amivel érzékeltet-
hetjük, hogy a tanórán minden szereplőnek megvan a
maga felelőssége, mindenkire szükség van ahhoz, hogy
valóban hatékony és pozitív élményekben gazdag legyen
a testnevelésóra. A testnevelés módszertani tárháza
számos proaktív és reaktív magatartásszabályozási (fe-
28
gyelmezési) módszert ismer, amelyek segítségével ke-
zelhetők ezek a helyzetek.
Kerüljük az agresszivitást kiváltó játékokat! A hagyomá-
nyos iskolai testnevelési játékok sok esetben indokolatla-
nul nagy teret adnak az agresszív viselkedés kialakulásá-
nak. A mindenkori testnevelés egyik kedvenc játéktípusát
képviselő különféle társat kidobós játékok a legjobb pél-
dák erre.
2.  Az eredményesség mellett irányítsuk
a figyelmet a játéktevékenységre!
Annak érdekében, hogy a könyvben szereplő játékok a
lehető leghatékonyabbak lehessenek, fontos, hogy az
oktatás során sok időt fordítsunk az adott játék céljainak
és a helyes végrehajtással kapcsolatos összetevőinek
tudatosítására. Könyvünk alapvetően kognitív szempont-
ból határozza meg a játékok fejlesztési és tanulási célja-
it, amiből következik, hogy ezek a célok minden esetben
megfogalmazhatóak, a tanári (és diákok közötti) kommu-
nikációban megjeleníthetőek. A játékok során gyakran
okoz problémát, hogy tanítványaink fontosabbnak tartják
az eredmény számolását, mint a helyes végrehajtást, ami
gyakran rányomja a bélyegét a játék minőségére és a ta-
nulók közötti kapcsolatokra. Emellett a nem megfelelően
előkészített versenyhelyzet okozhat felesleges agres�-
sziót, motiválatlanságot a gyerekek körében, ami ráadá-
sul rendkívül rossz hatással van a tanulók szimbolikus
(absztrakt) gondolkodására. Ezen okokból kifolyólag na-
gyon fontosnak tartjuk, hogy a játékok oktatása során a
következő elvek érvényesüljenek:
Ne játsszunk olyan játékot, aminek nincs megnevezett
célja! A könyvben felsorolt játékok mindegyikének van
egy domináns célja, döntően annak érdekében, hogy se-
gítségükkel egy-egy sportjáték élvezhetőbbé, jobbá vál-
jon az órákon. Ez azonban nem jelenti azt, hogy azokon az
órákon, ahol egy adott sportjátékot a versenyszerű szabá-
lyokkal, megkötések nélkül, látszólag szabadon játszunk,
ne lehetne célt megnevezni. Ez egyrészt a játék dinamiká-
ja, másrészt a tanulók figyelme és motivációja szempont-
jából is nagyon fontos, hiszen a játék közbeni koncentráció
(a megnevezett cél elérésére való törekvés) mindkét ös�-
szetevőre jó hatással van. Javasoljuk tehát, hogy minden

esetben tegyük nyilvánvalóvá tanítványaink számára, mi-
ért, milyen célokkal játsszuk az adott játékot.
Sokszor előfordul, hogy a csoportunk meglehetősen fá-
radt, esetleg dolgozatok, komoly pszichés teljesítmény
után érkeznek óránkra. Ilyenkor nyilván nem szeretnénk
tetézni a problémákat, sokkal inkább egy felszabadul-
tabb, ilyen értelemben pihentetőbb játékot szeretnénk
alkalmazni. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a játéknak
ne lenne célja, hiszen a korábban tanultak (például „Add
és fuss!”), az együttjátszás szabályainak betartása (pél-
dául a szóbeli agresszió kerülése), az élvezetes játék ko-
rábban már átélt összetevői (például gyors, dinamikus,
sokpasszos megoldások) egyaránt alapvető tanulási cél
lehet a játék során. Ez történetesen nem új ismereteket
jelent, de ettől még egyáltalán nem válik céltalanná a já-
tékunk.
Kérdezzük tanítványainkat, kérdezzünk tanítványaink-
tól! A tanulók bevonásának egyik legerősebb eszköze a
kérdezés a pedagógus részéről. Ennek egyik oka, hogy ha
a tanuló képes megfogalmazni az adott szituációban mit
A taktikaorientált játékoktatás elméleti és módszertani háttere
és miért csinált, sokkal nagyobb eséllyel képes megér-
teni a játék céljait és azonosulni azokkal. Másrészről na-
gyon fontos, hogy kialakuljon tanítványainkban az a szo-
kás, hogy megfigyelik mozgásukat az adott helyzetben.
Így látni fogják, hogy képesek irányítóként, cselekvőként
alakítani azt, tehát nem csak, mint a helyzet elszenvedői
vannak jelen a játékban. Ehhez elsősorban az szükséges,
hogy sikeresnek érezhessék magukat a játék során (vég-
ső soron a módszertani ajánlások mind ennek érdekében
születtek), amihez pedig elengedhetetlen, hogy értsék a
játék jellegzetességeit, összefüggéseit, és azok szerint
cselekedjenek. Így tehát a kérdezéssel, az összefüggé-
sekre való figyelemfelhívással a pedagógus alapvetően
befolyásolhatja a tanulók sikerességét, így az egész játék
hangulatát, hatékonyságát.
A tanár-diák kommunikáció mellett rendkívül fontos a
tanulók közötti kommunikáció megléte, milyensége. Bá-
torítsuk tanítványainkat, hogy kommunikáljanak egymás-
sal, de lehetőleg csak a feladat megoldása érdekében.
A játék közbeni megfelelő kommunikációt tanulni kell,
és a tanulók általában nem ismerik fel, mennyivel haté-
29
 konyabb egy-egy játékban való részvétel, ha egymással
kommunikálva keresik a megoldást, a pontszerzést. Az
együttműködést fejlesztő feladatok, játékok egyik leg-
nagyobb erénye, hogy szinte észrevétlenül hatékonyabb
kommunikációra késztetik a tanulókat.
Mutassunk rá az együttműködés és versengés egymást
kiegészítő kapcsolatára a játékokban! A nem megfele-
lően előkészített versenyhelyzet sok tanuló részvételére
negatív hatással lehet a játék során, főleg a kevésbé ügyes
tanulók esetében [13]. Mivel a játékok nagy százalékára
jellemző valamilyen versenyhelyzet (kompetitív összete-
vő), javasoljuk, hogy a versengő kapcsolatot előzzék meg
együttműködő (kooperatív) feladatok. Hangsúlyozzuk a
csapat közös felelősségét a sikeresség szempontjából, és
csak abban az esetben emeljük ki nyilvánosan az egyé-
ni hibákat, ha azok egyértelműen a csapat kárára váltak!
Ilyenformán irányítsuk arra figyelmet, hogy a játékokban
A taktikaorientált játékoktatás elméleti és módszertani háttere
a legtöbb esetben több emberből álló csapatok vesznek
részt, tehát a versengéssel párhuzamosan szükségszerű-
en jelen van az együttműködés is! Ezek úgynevezett ver-
sengő-együttműködő helyzetek, amelyek alapvetően jel-
lemzőek az összetettebb játékokra (például pontszerzők).
A hibák kiemelése mellett adjunk instrukciót a helyes
végrehajtásra! A játékok során törvényszerűen előfordu-
ló hibák kiemelése mellett fontosnak tartjuk, hogy hang-
súlyozzuk azt is, mi volt a helyes a végrehajtásban, és mit
kell a játékosoknak máshogyan csinálniuk, hogy kijavítsák
az adott hibát. A pozitív megerősítés fontos része a helyes
tudatosítás folyamatának, rendkívül kedvező hatással van
a tanulási folyamatra.
Végül hívjuk fel tanítványaink figyelmét arra az alapve-
tő összefüggésre, hogy egy-egy sportjáték során mind-
két csapat, tehát támadók és védők együtt szükségesek
ahhoz, hogy a sportjáték létrejöhessen, tehát együtt,
egymásra hatva alakítják ki a játékot, annak minőségét.
Éppen ezért nagyon fontos, hogy a játékban ne csak az
egyéni sikeresség lehetőségét lássák, hanem annak a
fontosságát is, hogy mindenki a saját tudásának megfe-
lelően (azt lehetőség szerint maximálisan kihasználva)
tegyen hozzá a csapat sikeréhez.
30
Alkalmazzunk esélykiegyenlítő megoldásokat! Annak
érdekében, hogy az eredménykényszer mozgásminőség-
ben jelentkező negatív hatásait enyhítsük, illetve a játék
sportszerű és élvezhető maradjon, számos módszer áll a
pedagógus rendelkezésére. Ezek a módszerek – játéktól
függően – hatékony eszközei a pedagógusok módszertani
repertoárjának. Közös jellemzőjük, hogy a játék folyamán
a végeredmény helyett végig a játék folyamatára irányít-
ják a hangsúlyt.
–– Megkötések alkalmazása. A játékok jellemzőinek (játék-
tér, eszköz, haladás módja, …) módosítási lehetőségei
(5. táblázat) a játékok kötött, szabályokban rögzített
tulajdonságainak kifejezésére is alkalmasak. Ezáltal
lehetőséget biztosítanak arra, hogy segítségükkel ne-
hezítsük vagy – adott esetben – könnyítsük a játékot.
Például egy egyszerű fogójátéknál csökkenthetjük a
játékteret, amikor kevésbé gyors, kevésbé agilis fogók
kerülnek sorra.
–– Meghatározott gól- vagy pontkülönbségnél a további
gólok, pontok nem számítanak bele az eredménybe, így
a különbség sem lehet több az előre meghatározottnál.
Gyakran előfordul, hogy a két csapat között több gó-
los különbség alakul ki. Ez sem a játék élvezhetősége,
sem a játék folyamatában rejlő tanulási teljesítmény
szempontjából sem kedvez a csapatoknak. Ha példá-
ul 4 vagy több gól van a két csapat között, nyilvánva-
ló, hogy vagy rendkívül alulmotivált az egyik csapat,
vagy nagy a tudásbeli különbség közöttük. Míg az első
esetben nem az esélyeket kiegyenlítő módszertani be-
avatkozásról van szó (különböző motivációs technikák
alkalmazása szükséges), addig a második – gyakrab-
ban előforduló – esetben hatékonyan alkalmazható az
említett módszer. A különbség maximumát akár 1 gól-
ban is megadhatjuk, de javasoljuk a 3 gólnyi különbség
maximalizálását. Bármennyit is választunk, rendkívül
fontos, hogy az eredmény számolása helyett a játékfo-
lyamatra irányítsuk tanítványaink figyelmét, hangsú-
lyozva, hogy elsősorban nem a győzelem elérése a já-
ték célja, hanem az aktuális tudásszintnek megfelelő,
tanulást elősegítő játékban való részvétel.
–– Létszám-változtatási lehetőségek. Gyakran előfordul,
hogy páratlan létszámú a csoportunk. Ilyenkor kije-
 lölhetünk cserét az egyik csapatból, de ha azt szeret-
nénk, hogy mindenki egy időben tudjon játszani, eltérő
létszámú csapatokat kell létrehoznunk. Ebben az eset-
ben választhatjuk, hogy a nagyobb létszámú csapatból
kijelölünk egy embert, aki végig támadóként vagy vé-
dőként játszik, függetlenül attól, melyik csapat támad
vagy védekezik. De választhatjuk azt is, hogy a gól- vagy
pontszerző átáll a másik csapatba (100. játék: Esélyki-
egyenlítő). Ha a játék során végig megmarad az eltérő
létszám, javaslunk valamilyen megkötést alkalmazni.
Például az emberfölényben játszó csapat számára nem
megengedett a leütés kosárlabdában.
3.  Használjunk kis játékokat!
A nemzetközi szakirodalomban csak „small sided
games”-nek nevezett, esetünkben a kerettantervnek
megfelelően [10] „kis játékoknak” fordított játékok, já-
tékhelyzetek szerves részét képezik a modern játékok-
tatásnak. Mielőtt nagy pályán, sok játékossal (5-6) ját-
2.
1.
3.
1. ábra: A játéktér felosztása
szunk egy játékot, több okból érdemes azt kis pályán,
kevés játékossal (2-4) gyakorolni, illetőleg kis játékok-
kal előkészíteni. A sportjátékokra sajátos technikai és
taktikai egymásrautaltság jellemző: a taktikai helyzetet
technikai elemek használatával oldjuk meg, ugyanak-
kor a taktikai helyzet új szempontokat, bővebb kontex-
tust ad az adott technikai elemnek. Végül a sportjáték
nem más, mint taktikailag kifejezhető helyzetek soro-
zata.
Logikus tehát, hogy egy taktikailag kifejezhető helyzetet
csak abban az esetben tud sikeresen megoldani bár-
ki is, ha képes végrehajtani az adott technikai elemet (I.
szintű játékok). Másfajta végrehajtását igényli azonban
a technikai elemnek, ha taktikai helyzetbe tesszük, azaz
kontextualizáljuk (II. szintű játékok). Így tehát lehetőséget
kell teremteni, hogy tanítványaink minél több tapasztala-
tot szerezzenek a taktikai helyzetekről, azok megoldása-
A taktikaorientált játékoktatás elméleti és módszertani háttere
iról, lehetőleg minél többféle szituációban. A kis játékok
úgy segítik ezt a folyamatot, hogy elkülönítve jelenítenek
meg taktikai helyzeteket, amelyek során minden részt-
3.
2.
4.
1.
31
 vevőnek sok lehetősége adódik gyakorolni azt (rengeteg
kontaktus a labdával, sok mozgás labda nélkül). A kis já-
tékok során végső soron a tanítványaink „taktikai” alkal-
mazkodó képességét fejlesztjük, tehát a taktikai helyzetek
hatékony végrehajtásához szükséges képességeket. Csak
így várhatjuk el diákjainktól, hogy a nagy pályás, nagy lét-
számú sportjátékokban sikeresen vehessenek részt (III.
szintű játékok és sportjátékok).
A kis játékok mindemellett remek lehetőséget teremtenek
arra, hogy teljesen kihasználjuk a rendelkezésre álló já-
tékteret, hiszen több, eltérő játék egyidejű lebonyolítását
teszik lehetővé (1. ábra). Ezáltal jelentősen megnövelhet-
jük az egy tanulóra vetített aktív játékidőt is.
4. Időnként alkalmazzunk indirekt oktatási
lehetőségeket a játékoktatásban!
A taktikaorientált játékoktatás elméleti és módszertani háttere
Könyvünk alapvető célja, hogy tanítványaink a célokkal
azonosulni tudó, aktív résztvevői legyenek óráinknak.
Ennek érdekében célszerű úgynevezett indirekt oktatási
stratégiákat is használni [14]. Leegyszerűsítve ez annyit
tesz, hogy a tanítványokat bevonjuk olyan folyamatokba,
amelyek a direkt oktatás során kizárólag a pedagógus
feladata (például: játékalkotás, játéktervezés, csapat-
alakítás, szabálymódosítás, játékvezetés, értékelés). Az
alábbiakban ezekkel kapcsolatban foglaltunk össze mód-
szertani ajánlásokat.
A játékok olyan tevékenységek, amelyeknek több is-
mérve is van: minden esetben valamilyen szabály
szerint, előre meghatározott területen, meghatározott
létszámmal, eszközzel és természetesen meghatáro-
32
zott céllal zajlanak [15]. Ezek mindegyikének megha-
tározása legtöbbször a pedagógus feladata. Az életkor
előrehaladtával azonban egyre több lehetőség nyílik
arra, hogy ezt a felelősséget – részben – átadjuk ta-
nítványainknak. Ennek persze sok feltétele van (példá-
ul a tanulók és a pedagógus közötti bizalmi állapot, a
tanulók és pedagógus közötti kétirányú kommunikáció,
…), de összességében azt mondhatjuk, hogy a pozitív
tanulási környezet magában hordozza annak a lehető-
ségét, hogy – még ha egész kis részben is – a tanulók
meghatározzák az aktuális játékot [9; 15].
Az egyik legegyszerűbb módja ennek, ha egy játék gya-
korlása közben megállítjuk a játékot, és kérdezünk. Pél-
dául: Hogyan kellene módosítanunk a szabályokat, hogy
több átadás szülessen, vagy mindenki többször érjen
labdához? Amikor a játéknak csak egy-két összetevőjét
változtatjuk meg, szabálymódosításról vagy szabály-
alkotásról beszélhetünk. Ez különösen hasznos, hiszen
egyúttal arról is megbizonyosodhatunk, tanítványaink ér-
tik a játékot és a szabályait. Gyakran előfordul, hogy jobb
ötletekkel jönnek elő, mint amire mi gondoltunk a játékot
megelőzően. A kérdezés mint pedagógiai eszköz egy ha-
tékony oktatási stratégiának, az úgynevezett vezetett fel-
fedezéses tanulásnak az eszköze, ami rendkívül jól hasz-
nosítható a játékoktatás során [14].
A játékok végeztével történő értékelés fontos része a tu-
datosításnak. Ebben az esetben is javasoljuk a kérdezé-
sen keresztüli kommunikáció használatát. [9]
Az alábbi táblázatban áttekintjük, milyen egyszerű eljárá-
sokkal tudjuk játékainkat módosítani, más tanulási célok-
kal újakat alkotni.
 JÁTÉKJELLEMZŐK MÓDOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEK

Játékosok száma és A játékosok számának A játékosok számának Különböző képességű Körülbelül azonos
képzettsége csökkentése növelése (vegyes tudású) képességű csapatok
csapatok

A játék célja Valamilyen egyszerű Összetett mozgások Taktikai fejlesztés Maga a játéktevékenység
mozgásforma gyakorlása
gyakorlása

Eszközök Kisebb/nagyobb Könnyebb/nehezebb

Játékszervezés Tanár által Sok lehetőség az átmenet biztosítására Diákok által

meghatározott – direkt meghatározott – indirekt

A taktikaorientált játékoktatás elméleti és módszertani háttere

Játéktér Csökkenteni/növelni, Szélesség és hosszúság
kisebb/nagyobb szerint szabályozott

JÁTÉKSZABÁLYOK MÓDOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEK

Szabálymódosítás Olyan szabályok Olyan szabályok

alkalmazása, amelyek alkalmazása,
nem korlátozzák a játék amelyek sok elemben
folyását szabályozzák a játékot

Kötöttségek szerint Mindenki szabadon Néhány tanulón kívül

(példák) mozoghat, de néhányan senki nem mozoghat
csak megkötésekkel

5. táblázat: Lehetséges játékmódosítási lehetőségek (A fogó- és pontszerző játékokra vonatkozó módosítási lehetőségeket
tartalmazó táblázat a mellékletben található)

33
 Előfordul, hogy a szabálymódosítás egy, a pedagógussal
közös döntés eredménye, de az is, hogy kizárólag a tanu-
lók döntése marad. Számos esetben azonban a változta-
tás olyan nagymértékű, hogy szinte már nem is ugyan-
arról a játékról van szó, mint amit módosítani kezdtünk.
Értelemszerűen minél több összetevő módosításának le-
hetőségét kínáljuk fel a csoportnak, annál inkább indirekt
az adott játék feldolgozása.
Az indirekt módszerek lényege, hogy a diákokat a ma-
gasabb rendű gondolkodási folyamataik segítségével
vonja be a tanórába, ezen keresztül érdekes, kognitív
értelemben is kihívást jelentő tanulási helyzetet terem-
tünk. Tanulói vagy indirekt játékalkotásról vagy játék-
tervezésről beszélünk, ha nem határozunk meg konkrét
szabály- és célrendszert a csoportunk számára, hanem
a diákokkal közösen, az ő ötleteikre építve állítjuk össze
azokat. Például csak néhány eszközt és szabályt adunk
A taktikaorientált játékoktatás elméleti és módszertani háttere
meg (például 3-4 fős csapatokat kell alkotni), magát a já-
tékot a tanulóknak kell megtervezniük. Ez legtöbbször a
pedagógus és a tanulók közös „produktuma”, de a játék-
alkotás történhet teljes egészében tanulók által (szabá-
lyok, eszközök, terület, pontszerzés, …). Ez a játékoktatás
leginkább indirekt megvalósulása, engedjünk teret diák-
jaink kreativitásának.
A játékoktatás során további indirekt stratégiához köthe-
tő elem a tanulók általi játékvezetés. A tanulók általában
34
eleinte félénkek, kevésbé határozottak, de ha rendszere-
sen lehetőséget biztosítunk nekik, a játékvezetés remek
eszközévé válik az egyéni felelősség és a sportszerűség
megtapasztalásának.
A fejezet elején már írtunk arról, milyen módszerek ke-
rülendők csapatalakításkor. Megfelelő szabályozással
azonban ezt a folyamatot is tervezhetik és elvégezhetik
a tanulók. Fontos, hogy tanítványaink átlássák a csapat-
alakítás fontosságát a játék élvezhetősége, kiegyensú-
lyozottsága szempontjából (lehetőleg egyenlő erősségű
csapatok jöjjenek létre), és képessé váljanak arra, hogy ne
egyéni érdekek szerint alakítsák ki a csapatokat. A játék-
tervezésnek ez is része, tehát ezt a feladatot is rábízhatjuk
tanítványainkra.
Végül, de nem utolsó sorban, ha diákjaink tisztában van-
nak az alapvető taktikai összetevőkkel, feltétlenül báto-
rítsuk őket, hogy beszéljék meg a játék során alkalmazni
kívánt stratégiát, taktikai elemeket! Vitassák meg, mi az,
ami szerintük hasznos lehet, hogyan tudják egymást leg-
inkább kiegészíteni, vagyis hogyan lehetnének leginkább
hatékonyak együtt! Egyezzenek meg alapvető dolgokban,
mint például a cserék lebonyolítása, bizonyos kifejezések
használata mérkőzés közben (például „kereszt”). Kom-
munikációjukban mindenekelőtt arra törekedjenek, hogy
a csapatuk közös teljesítménye, hatékonysága növeked-
jen, ezáltal eredményesebbé váljanak!
„A táblázatok és a bennük szereplő játékok
elsődleges célja, hogy rendszerbe szedjék a taktikai
gondolkodás szempontjából releváns képességeket.”
 02 JÁTÉKGYŰJTEMÉNY
A
játékok rendezéséhez könyvünkben olyan kog-
nitív szempontokat alkalmaztunk, amelyek el-
sődlegesen a taktikai gondolkodás fejlesztését,
ezen keresztül a taktikai helyzetek sikeres megoldását
célozzák. A játékgyűjtemény egyes szintjein ugyanazokat
a táblázatokat használjuk, amelyeket az A játékok taktikai
összetevőinek leírása című fejezetben (1.5) mutattunk be.
36
A táblázat első oszlopa a fejlesztési célokat tartalmaz-
za, a középső oszlop a játéktípust, míg az utolsó oszlop
a fejlesztési cél kapcsán technikai-taktikai értelemben
nevesíthető tanulási szempontokat jelöli meg; tehát azt
a szempontot, amit az adott játék során konkrétan meg-
nevezünk. A könyv mellékletében található „Ellenőrző
listák” a tanulási szempontok konkrét megvalósulásait
tartalmazzák, ezek alapján könnyebben tudjuk értékelni
a tanulók teljesítményét. Mivel a játékokat a táblázatban
szereplő fejlesztési célok szerint csoportosítottuk, a já-
tékokhoz nem írtunk fejlesztési vagy tanulási célt, csak a
létszám-, eszköz- és területigényt.
Az alapjátékok leírása során gyakran tettünk javaslato-
kat, amelyek megítélésünk szerint segítik a játék sikeres
lebonyolítását. A játékok leírásának végén sok esetben
felsorolunk játékvariációkat, amelyek legtöbbször az
eredeti játék nehezített, megváltoztatott célú változatai.
Ezek során előfordul, hogy egy játék „szintet ugrik” (pél-
dául I. szintűből II. szintű lesz). Ezek szemléletes példák
annak érzékeltetésére, hogy a játékok hogyan épülnek
egymásra, hogyan válhatnak egyre összetettebbé, ezál-
tal hogyan kapcsolódnak egymáshoz a különböző szin-
tek. Előfordul, hogy a variáció gyakorlatilag új játékként
értelmezhető, így az, hogy egy játék variációjaként van
megjelenítve, utalás arra, hogy módszertani értelemben
az eredeti játékra építve javasolt alkalmazni.
A játékok a teljesség igénye nélkül próbálják bemutatni az
adott szint struktúráját, ezért javasoljuk, hogy az olvasó
egészítse ki saját, jól bevált játékaival, módosításaival, já-
tékvariációival az általunk bemutatottakat.

2.1 Az I. szint játékai

A
z I. szint játékai – ahogyan azt a bevezetőben életkornak megfelelő – szerves része lehet az 5–12. évfo-
írtuk – a természetes (fundamentális) mozgás- lyamok játékoktatásának.
készségekre épülnek. Ezen a szinten – részben
emiatt – helyenként összemosódik a játék és játékos fel-
adat fogalma, ám megítélésünk szerint ez nem befolyá-
solja az elméleti bevezetőben kitűzött cél elérését, azaz a
taktikai gondolkodás előkészítését.

Bár nem köthetjük kizárólagosan életkorhoz a játékok op-

timális felhasználását, elsősorban a kisiskolás korosztály
számára megfelelőek ezek a játékok. Természetesen a Játékgyűjtemény – I. szint
fogó- vagy bombázó játékok egy-egy verziója hatékonyan
alkalmazható felső tagozaton vagy akár középiskolában
is. Emellett nem szabad elfelejteni, hogy az I. szint bizo-
nyos játékai, egy bonyolultabb játék alkalmazása előtt
kiválóan alkalmazhatók bemelegítés gyanánt. Például a
térbeli tudatosság játékaiban (egyszerű fogójátékok) az
idősebb korosztályoknál hatékonyabb és komplexebb
megoldásokat eredményezhet mind a menekülők, mind
az üldöző részéről, amivel előkészítjük a pontszerző já-
tékok során hatékony üres területre helyezkedést. Így egy
I. szintű játék – bár alapvetően nem a példában említett

37
 Fontos megemlíteni, hogy a játékok már ezen a szinten
is összetettebbek annál, hogy az egyes fejlesztési célok,
játékösszetevők izoláltan jelentkezzenek. Ezért semmi-
képp sem állíthatjuk, hogy az adott fejlesztési cél kizáró-
lag a felsorolt játékokkal fejleszthető, mint ahogy azt sem,
hogy a felsorolt játékok csak a mellérendelt tulajdonsá-
gokat fejlesztik. A táblázatok és a bennük szereplő játé-
kok elsődleges célja, hogy rendszerbe szedjék a taktikai
gondolkodás szempontjából releváns képességeket olyan
játékokkal, amelyekben dominánsan megtalálható azok
célzott fejlesztésének lehetősége.

I. SZINT

TECHNIKAI- TAKTIKAI TANULÁSI

FEJLESZTÉSI CÉL JÁTÉKTÍPUS
SZEMPONTOK

Térbeli Játéktér határainak Mozgásútvonalak kialakítása, a teljes

tudatosság érzékelése játéktér bemozgása, kihasználása
Futó- és fogójátékok

Ütközés nélküli útvonalak Irányváltoztatás, ritmusváltás, elindulás,

kialakítása Statikus akadályok használata megállás, elszakadás, cselezés
futó- és fogójátékokban végrehajtása ütközés nélküli végrehajtása

Dinamikus akadályok
használata futó- és
fogójátékokban

Testtudat, Saját test érzékelése – Izmok feszültségének és a végtagok

testérzékelés kinesztetikus érzékelés pozíciójának érzékelése
Akadálypályák Egyensúlyhelyzetek dinamikus kialakítása
Szoborjátékok (alaphelyzet)
Tudatos egyensúly-változtatás
előkészítése
Energiabef. Természetes mozgásformák Belső ritmus érzékelése és mozgáson
–dinamika szabályozott ritmusban Ritmusjátékok (ritmusfejlesztő keresztüli megjelenítése
tudatossága történő végrehajtása játékos feladatok)

Statikus és dinamikus Dobások, ütések és rúgások (különböző

célfelületek eltalálása eszköztovábbítások) dinamikai
Célzó játékok összetevőinek (sebesség, távolság, irány)
érzékeltetése

Kapcsolat Együttműködés kialakítása Párok és csoportok közötti célirányos

a társsal Együttműködő (kooperatív) együttműködés
Játékgyűjtemény – I. szint

és versengő-együttműködő Optimális támadó/védő távolság

Támadó és/vagy védő
szerepkörök megjelenítése
játékok kialakítása
Támadó/védő szerep és technikai elemek
gyakorlása (1:1 elleni játék előkészítése)
Versengő (kompetitív) és
versengő-együttműködő
játékok

Kapcsolat Manipulatív mozgások Általános labdás és eszközös

az eszközzel gyakorlása Egyszerű játékok, játékos ügyességfejlesztés (gurítások, birtoklás,
feladatok (párokban és labdakezelés, feldobás, elkapás…)
csoportokban) Technikai elemek (labdavezetés, átadások)
gyakorlása játékos feladatban

6. táblázat: Az I. szint áttekintő táblázata

38
A térbeli tudatosságot fejlesztő játékok
A JÁTÉKTÉR HATÁRAINAK ÉRZÉKELÉSE
1. Sorakozó
Létszám: teljes csoport
Terület: teljes játéktér
Eszköz: –
A tanulók szabadon mozognak a játéktéren, majd jelre
meghatározott módon (például törökülésben, hanyatt fek-
vésben) és meghatározott helyre (például bordásfal, vo-
nal, bójasor) sorakoznak.
Variáció(k)
zz Hozzám legközelebb! A feladat során a tanulóknak a
pedagógussal szemben kell sorakozniuk, aki minden
sorakozó előtt különböző helyre mozog.
zz Ritmusjáték. Labdavezetés esetén a fentieket ki tudjuk
egészíteni a labdavezetés módjának, ritmusának meg-
adásával is. Például: az oldalvonal mögött ülésben, vál-
tott kézzel labdavezetés. Játékgyűjtemény – I. szint
zz Matekos sorakozó. A sorakozó különböző mértani
alakzatokban és/vagy sorrendben történik (például
négyszögben vagy olyan vonalban, ahol az 1., 3., 5., …
helyen páratlan napon születettek állnak, míg a 2., 4.,
6., … helyen páros napon születettek).
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy mielőtt elkezdenek a
megadott hely felé futni, keressék meg a szemükkel azt a he-
lyet, ahova meg kell érkezniük!
39
 2. Körfogó
Létszám: 6-8 fő körönként
Terület: a teljes játéktéren több, egymástól
elkülönülő egész távolságú körök
Eszköz: –
A tanulók kettős körben állnak fel. A belsők ülésben a kör
vonalát jelölik. Jelre a kívül állók megadott irányba a kör
körül futva igyekeznek az előttük lévő tanulót utolérni.
Akit megfogtak, egy másik csoporthoz áll, és részt vesz a
következő játékban. A játék végeztével, vagy ha 15-20 má-
sodpercig nem történt „fogás”, a belső, ülő tanulók helyet
cserélnek a külső kör tanulóival.
2. ábra: Körfogó
Variáció(k)
zz Hátraarc. Jelre megváltoztathatjuk a menetirányt, így
Játékgyűjtemény – I. szint
a gyerekek az ellenkező irányba futnak tovább. Egy já-
tékon belül többször is változtathatunk haladási irányt.
Az irányváltoztatással kismértékben szabályozhatjuk
a játék intenzitását, valamint elkerülhetjük a kis pályán
többszöri körbefutással járó szédülést.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Akit megfogtak, annak egyenes vonalon haladva el kell hagy-
nia a körpályát. Erre azért van szükség, mert ha a fogás pilla-
natában hirtelen megállna, akkor balesetveszélyes helyzetet
teremtene a mögötte futó társaknak.
40
3. Folyosófogó
Létszám: teljes csoport
Terület: teljes játéktér
Eszköz: –
A tanulók (2 tanuló kivételével) az ábrához hasonló mó-
don 4-5 soros vonalban helyezkednek el kézfogással. Ők
képezik a „folyosókat”. A két tanuló közül az egyik a fogó, a
másik a menekülő, akik a kézfogással kialakított folyosók-
ban haladnak. A pedagógus vagy játékvezető jelére (pél-
dául „balra át! ” vagy „jobbra át!”, de lehet más jelzésre is)
a folyosót alkotó diákok a megadott irányba fordulatot vé-
gezve változtatnak a folyosók irányán. Ezzel a segíthetjük,
de nehezíthetjük is a fogó munkáját. Ha sikerült megérin-
teni a menekülőt, egy másik párossal helyet cserélnek.
Variáció(k)
zz Folyosófogó cserével. A menekülő a folyosóban álló
egyik tanuló mögé lépve beállhat a helyére, ezután a
fogónak a folyosóból kilépő tanulót kell üldöznie.
zz Többfogós folyosófogó. Több fogó-menekülő páros
játszik egy időben. Mindenki csak a saját partnerét ül-
dözi.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Hívjuk fel a gyerekek figyelmét, hogy a folyosók „falát” tilos
áttörni, csak a kijelölt útvonalak érvényesek.
3. ábra: Folyosófogó
4. Fekete Péter
Létszám: teljes csoport
Terület: teljes játéktér
Eszköz: –
A tanulók szabadon mozognak a játéktéren, majd jelre
meghatározott módon (például törökülésben, hanyatt fek-
vésben) és meghatározott helyre (például bordásfal, vo-
nal, bójasor) sorakoznak.
Variáció(k)
zz Ne leselkedj! A fogók háttal állnak a menekülőknek, és
csak jelzésre fordulhatnak szembe futó társaikkal.
zz Szoborfogó. Akit megfogtak, beáll a fogókhoz, de nem
mozdulhat. Csak akkor foghat meg menekülő tanulót,
ha nyújtott karral (lépés nélkül) eléri. Ebben a játékban
a fogók közül csak az eredetileg kijelölt fogó(k) mozog-
hatnak szabadon.
Az alábbi variációkban a megfogottak nem maradnak fo-
gónak, tehát végig változatlan a fogók száma. Emiatt ja-
vasolt kicsit több belső embert (fogót) használni, mint az
eredeti játékban.
4. ábra: Fekete Péter
zz Fekete Péter oda-vissza. Az eredeti játékban a kezdő
oldalon álló tanulók fele a pálya másik oldalán állnak
fel, így tehát az egyik csoport kiinduló helye a másik
csoport célterülete is egyben. Minden olyan átjutás a
másik oldalra pontot ér, amely során nem érintették
meg az illetőt. Akit megfogtak, az oldalvonalon kívül
visszafut a kiinduló helyzetbe és folytatja a játékot.
zz Szalagos Fekete Péter. A játék során szalagfogóhoz
hasonlóan szalagot (esetleg jelző trikót) helyeznek el
a gyerekek a nadrágjuk hátsó részénél. Így a játék so-
rán a fogóknak nem a menekülő megérintése, hanem
a szalag megszerezése a feladatuk. A megszerzett
szalagot ki kell dobni az oldalvonalon kívülre, amit az
„elfogott” felvesz, és visszatér a kiinduló helyzetbe.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy minél több a fogó, an-
nál fontosabb, hogy az üres területek felé próbáljanak mene-
külni!
Játékgyűjtemény – I. szint
41
 5. Sávfogó
Létszám: teljes csoport
Terület: teljes játéktér
Eszköz: –
A két határvonal közötti (körülbelül 15-20 méter hosszú és
8-10 méter széles) területet több körülbelül 2-3 méteres
sávra osztjuk. Mindegyik sávban alapvetően egy, széle-
sebb játéktér esetén 2 fogó van, akik csak a saját sávjukon
belül foghatnak meg átfutó tanulókat. A menekülők ele-
inte egyesével, később egyénileg indulnak, és próbálnak
meg átjutni a túlsó oldalra. Akit megfogtak, helyet cserél
a fogóval.
5. ábra: Sávfogó
Variáció(k)
zz Labdavezetéses sávfogó. A menekülő játékosok lab-
davezetés közben próbálnak átjutni a célba. Ez esetben
játszhatjuk az érintéses fogó verziót, de választhatjuk,
hogy csak labdaszerzés esetén cseréljenek helyet a
fogókkal. Ebben az esetben már II. szintű játékról be-
szélünk.
zz További változtatási lehetőség, hogy meghatározzuk,
melyik területen milyen labdavezetést engedélyezünk.
Játékgyűjtemény – I. szint
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Hívjuk fel a figyelmet a cselezés és a gyors irányváltoztatások
fontosságára!
►►Rögzítsük, melyik stratégia volt sikeresebb a feladat végre-
hajtása során: ha egyszerre sokan indultak el, vagy ha egyéni-
leg próbálkoztak tanítványaink. Mindkét esetben tudatosítsuk
annak a fontosságát, hogy felemelt tekintettel, a pályát átlátva
tervezzék meg az útvonalukat.
42
6. 2 pályás fogó
Létszám: teljes csoport
Terület: teljes játéktér
Eszköz: Bóják a sáv kialakításához, további 5 bója a
pálya végéhez
A teljes játékteret két nagyobb részre („A” és „B”) és
köztük egy körülbelül 1 méteres keskeny sávra osztjuk.
Mindkét játékterületre (tehát a sáv két oldalára) kezdetben
egy-egy, később két-két fogót állítunk. Az „A” pályán egy-
szerű fogót játszanak a tanulók, amely során a megfogott
tanulók beállnak a két pálya közötti sávba. A „B” pályán
egy olyan fogó variációt játszanak, amely során a tanu-
lóknak a sávból indulva át kell jutniuk a pályán anélkül,
hogy a fogó megfogná őket. Akit megfogtak, marad fogó-
nak. A „B” pályán a cél a második pálya végénél lévő bóják
megszerzése. Akinek sikerült egy bóját megszereznie,
középre teszi, és visszaáll az „A” pályára, így körforgás-
szerűen biztosítjuk a visszaállást a megfogottaknak.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Az „A” pályán a fogókat gyakran cseréljük!
►►Bátran kipróbálhatjuk több „A” pályás fogóval is a játékot.
7. Fogóváltó
Létszám: teljes csoport
Terület: teljes játéktér
Eszköz: –
Kijelölünk legalább három fogót, akik a játéktér szélén,
egy kijelölt helyen meghatározott sorrendben várakoz-
nak. Az első fogó a játék kezdetekor a játéktérre lép, és
üldözni kezdi a tanulókat. Akit megfogott, a kijelölt helyre
a többi fogó mögé (a sor végére) fut. Az őt elkapó fogó pe-
dig beáll a menekülők közé. Amint a fogó megérintett egy
menekülőt, a sorban következő fogó belép a pályára.
Variáció(k)
zz Több fogó. Egyszerre két fogó üldözi a tanulókat, a so-
ron következő fogónak mind a két fogót szemmel kell
tartania. Bármelyiknek sikerült a fogás, máris beléphet
a játéktérre, és üldözőbe veheti a menekülőket.
 MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Ügyeljünk rá, hogy lehetőség szerint mindenki legyen fogó!
►►A fogók várakozóhelyét úgy alakítsuk ki, hogy a teljes játéktér
jól láthatóan szem előtt legyen!
3
2
1
6. ábra: Fogóváltó
8. Babzsákgyűjtés
Létszám: 4-6 fő/csapat
Terület: kb. 6 × 10 m
Eszköz: csapatonként 1 hulahoppkarika és 10–15
babzsák (csapatonként más-más színben)
4-6 fős csapatokra osztjuk a tanulókat. A játéktér oldalá-
hoz közel tegyük a talajra a karikát, és amennyire lehetsé-
ges, a teljes játéktérre egyenletesen helyezzük el a bab-
zsákokat (a karikába ne tegyünk)! Bátran vegyük igénybe
a gyerekek segítségét! A tanulók a játéktér szélének teljes
hosszában helyezkednek el, és jelzésre megpróbálják mi-
nél rövidebb idő alatt a saját karikájukba összegyűjteni a
csapat számára kijelölt azonos színű babzsákokat.
7. ábra: Babzsákgyűjtés
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►A babzsákokat próbáljuk meg minél jobban szétszórni a játék-
téren, válasszunk az adott karikáktól távoli helyeket is!
►►Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy a teljes játéktéren
nézzenek körbe, és ne csak a karikákhoz közeli helyeken.
Variáció(k)
zz Babzsákfogó. Ha egy babzsákot a kezében tartó tanu-
lót a másik csapat tagja megérint, akkor a babzsákot át
kell adni az ellenfél tanulójának. Az ellenfél a játékté-
ren belül bárhol elhelyezheti a babzsákot, de nem dob-
hatja azt.
zz Hozd haza! Ehhez a játékhoz több (2-3) karikát hasz-
náljunk csapatonként! A babzsákokat a játék kezdetén
az ellenfél karikáiban helyezzük el. Az ellenfél kari-
káiból kell „hazavinni”, azaz a saját karikába átvinni a
babzsákokat. Csak támadó tanuló (kék babzsákért kék
tanuló) léphet a karikákba, védő nem. Ha egy védőnek
sikerül megérinteni a támadó tanulót, akkor a támadó-
nak vissza kell futnia a kiinduló helyre és csak azután
támadhat újra. (Amennyiben már volt nála megszer-
zett babzsák, azt vissza kell tennie a karikába.)
zz Kinek van több? A csapatokat egymástól körülbelül
egyenlő távolságra állítjuk fel. Minden csapat előtt egy-
egy hulahoppkarika, illetve a pálya közepén egy kosár-
ban sok-sok babzsák. Jelzésre a csapatok első tanuló-
ja kiszalad a kosárhoz babzsákért és a csapata előtti
karikába helyezi el. A második tanulónak – aki akkor in-
dulhat, ha az előtte lévő visszaért és pacsit adott – már
választási lehetősége van, hogy egy másik csapat ka-
rikájából, vagy középről hozza a következő babzsákot.
A cél: minél előbb összegyűjteni a csapat karikájába az Játékgyűjtemény – I. szint
előre meghatározott számú babzsákot.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy még az indulás előtt
mérjék fel, hogy melyik helyről célszerűbb elhozni a babzsá-
kot! Ha a másik csapat babzsákjainak száma már nagyon kö-
zelít a kitűzött célhoz, akkor természetesen abból érdemes
elhozni egyet.
43
 9. Szabadulás a babzsáktól
Létszám: 4 fő/csoport
Terület: kb. 5 × 5 m-es négyzet csoportonként
Eszköz: minden játékterületen 4 db karika és 6-6 db
eltérő színű babzsák
A négyzet sarkait karikákkal jelöljük. Helyezzünk el
mindegyik karikába 3-3 babzsákot! Mindegyik karikánál
egy-egy tanuló áll. Jelzésre megpróbálják egyesével
átvinni (nem dobni) a saját karikájukból a babzsákokat az
átlósan szemközti karikába. A cél: ütközés nélkül, minél
gyorsabban áthordani az összes babzsákot az átlósan
szemközti karikába.
1. kép: Szabadulás a babzsáktól
10. Babzsákkergető
Létszám: 4 fő/csapat
Játékgyűjtemény – I. szint
Terület: kb. 5 × 5 m-es négyzet csapatonként
Eszköz: minden játéktéren 1 db karika és 20 db
babzsák
A pálya közepén egy karikába (vagy dobozba) helyezzük
el a babzsákok felét, a többit egyenletesen szórjuk szét
a játéktéren. Az egyik csapat feladata a babzsákok
begyűjtése a „központba”, a másik csapat feladata a
babzsákok szétszórása. Egy tanuló csak egy babzsákot
vihet, és fontos, hogy ebben a játékban sem szabad
dobni a babzsákokat. Az a csapat győz, amelyiknek elő­
44
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy figyeljék társaik moz-
gását, fontos, hogy elkerüljék az ütközéseket!
Variáció(k)
zz Színkód. A négy karikán kívül további 4 eltérő színű
karikát helyezünk el a játéktéren, és a babzsákokat is
azokba tesszük. Minden tanuló kap egy színsorrendet
(színkódot), ami alapján sorrendben haladva begyűjti a
négy babzsákot. Az győz, aki a leggyorsabban, ponto-
san teljesíti a feladatot. (A színkódokat javasoljuk egy-
egy papírlapra leírni, így minden tanuló egyénileg ér-
telmezheti a feladatot.)
ször sikerül teljesíteni a feladatot (az összes babzsák
be­gyűjtése, illetve ennek kivédése, a babzsákok „szét­
szó­rása”), vagy amelyik a megadott idő alatt a leg­több
babzsákot gyűjtötte.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy a védő csapat akkor
járhat sikerrel, ha a játéktér teljes területét megpróbálják
minél jobban kihasználni, minél változatosabb helyre vinni a
zsákokat!
Variáció(k)
zzLabdakergető. Babzsákok helyett labdával is játszhat-
juk a játékot. Ebben az esetben használjuk azt a verziót
is, amelyben a labdával a kézben csak labdavezetés-
sel haladhatnak tanítványaink.
ÜTKÖZÉS NÉLKÜLI ÚTVONALAK KIALAKÍTÁSA – STATIKUS AKADÁLYOKKAL
11. Kőfoglaló
Létszám: 4 fő/csoport
Terület: teljes játéktér
Eszköz: az osztálylétszámnál eggyel kevesebb bója
A játéktéren szétszórtan elhelyezett bóják (kövek) mögött
a tanulók leguggolnak. Egy tanulónak nem jut kő, ő lesz
az óriás. Háttal fordul a tanulóknak, és elkiáltja magát:
„Törpék, törpék, elő a kövek mögül!” A törpéknek új követ
kell találniuk, és ez idő alatt az óriás is megpróbál egy
kő mögé bújni. A tanulók akkor foglalnak el egy követ, ha
leguggolva hozzáérnek a bójához. A törpék futás közben
nem dönthetik, nem rúghatják fel a bójákat. Az a tanuló
lesz a következő óriás, akinek nem sikerült szabad követ
találnia.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Hívjuk fel a tanítványok figyelmét, hogy ebben a játékban a
bójákra és egymásra is figyelni kell, tehát a játék egyik leg-
fontosabb eleme, hogy ne történjen ütközés.
Variáció(k)
zz Óriások a törpék földjén. Több óriást jelölünk ki, azaz
kettő vagy hárommal kevesebb bóját helyezünk el a
teremben, mint a tanulók száma. Társaik fogadják be
azokat, akinek nem jut bója.
zz Ne leselkedj! Az óriás(ok) a játéktértől távolabb
helyezked(ik)(nek) el. A törpéknek is a bójáktól távol
és háttal kell felsorakozni. Az óriás(ok) felszólítására
(„Törpék, törpék, bújjatok a kövek mögé!”), hátra arc
után kell a törpéknek egy-egy szabad bóját keresni-
ük anélkül, hogy az óriás(ok) megfogná(k) őket. Akit
az óriás elkapott, az lesz az új hívó. Ebben az esetben
marad az eredeti játékban szereplő bóják száma.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Különböző mozgásformákkal színesíteni tudjuk a játékot.
12. Labirintus
Létszám: teljes csoport
Terület: teljes játéktér
Eszköz: különböző színű bóják (területtől függően
kb. 15-20 db)
Különböző színű bójákkal kacskaringós utakat alakítunk
ki a pályán, amely összességében egy labirintusra (út­
vesztőre) emlékeztet. Az utak elejét és végét kapukkal
(például zsámolyokkal) jelöljük meg. Meghatározott idő
alatt a gyerekeknek különböző szempontok szerint kell
végigjárni az útvonalat, a bóják érintése nélkül.
bója kapu
8. ábra: Labirintus
A játék során szempontok lehetnek:
–– A tanulók úgy járják be az útvesztőket, hogy nem talál-
kozhatnak szembe társaikkal. (Ezért alakítsunk ki útke-
reszteződéseket is!)
–– A tanulók úgy járják be a labirintust, hogy a lehető leg-
többször próbálnak a bójáknál összetalálkozni társaik-
kal úgy, hogy ketten pontosan egyszerre érnek az adott Játékgyűjtemény – I. szint
bójához – ezt „pacsival” jelzik.
–– Meghatározzuk, hogy a bója melyik oldalán kell teljesí-
teni az útvonalakat vagy milyen mozgásformát használ-
janak a bójáknál (például irány- és ritmusváltoztatás,
alacsony súlyponti helyzetben megkerülve a bójákat).
–– Két tanuló a játéktér ellentétes oldaláról egy időben in-
dulva minél előbb találkozik valahol a labirintusban.
45
 13. Kiszabadítós fogók
Létszám: teljes csoport
Terület: teljes játéktér
Eszköz: –
Egyszerű fogójáték során az elkapott tanulók előre meg­
határozott helyzetet foglalnak el (például terpeszállás,
guggolás). Társaik előre meghatározott módon kisza­ba­
dít­hatják őket, így folyamatosan visszakerülnek a játékba
azok, akiket elfogtak. Valószínűleg a legismertebb ilyen
fogó a terpeszfogó.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►A fogójátékok során – átlagos méretű csoport esetén – ne
kezdjünk egy fogóval. Egyrészt sokak inaktívak maradnak,
másrészt látványossá válnak a tanítványaink közötti sebes-
ségkülönbségek – a gyorsabb tanulók könnyen elkapják a
kevésbé gyorsakat, illetve a kevésbé gyorsak hosszú időn
keresztül nem érintenek meg senkit. A kiváltós fogók arra
mutatnak remek példát, hogyan lehet valaki sikeres egy fogó-
játékban amellett, hogy milyen sok társát fogta meg.
Variáció(k)
zz Alagútfogó. A megfogott tanulók a játéktér meghatá-
rozott területén egymás mellé fekvőtámaszba helyez-
kednek. Kiszabadításukhoz egy el nem fogott társuk-
nak kell átkúszni alattuk.
zz WC-fogó. A megfogott tanuló fél térdelésbe helyezke-
dik, egyik karját magasba emeli. Társa leül a „WC”-re,
azaz a megfogott társ térdére és „lehúzza a WC-t”, azaz
a magastartásban lévő kart.
Játékgyűjtemény – I. szint
9. ábra: WC-fogó
46
zz Házfogó. A tenyerek összeérintésével házat „építenek”
a szabadítandó tanuló fölé.
zz Hangyafogó. A fogójáték során megfogott tanulók
hanyatt fekvésben helyezkednek el úgy, hogy minden
végtagjuk az „égnek áll”. A kiszabadításhoz négy tár-
suknak a lábaknál és kezeknél fogva el kell vinniük
„hangyatársukat” egy kijelölt területre (például sző-
nyeg).
zz Építkező fogó. A megfogott játékosoknak egy előre
meghatározott formációt kell felvenniük ahhoz, hogy
kiszabadíthassák őket. Például hármasával kell ös�-
szeállniuk úgy, hogy egyikük guggol, másikuk mögötte
terpeszállásban áll, míg harmadik társuk szintén mö-
göttük magastartásba tett karokkal áll.
14. Fekvő fogó
Létszám: teljes csoport
Terület: teljes játéktér
Eszköz: –
A tanulók egy fogó és egy menekülő kivételével páronként,
a játéktéren szétszórt alakzatban, egymáshoz közel,
hason fekvésben helyezkednek el. Jelre a fogó üldözni
kezdi a menekülőt, aki menekülés közben dönthet úgy,
hogy lefekszik egy páros mellé. A páros menekülőtől
távolabbi tagja lesz a menekülő.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►A játékot mindenképpen több (2-3) fogóval és (5-6) menekü-
lővel játsszuk, így megfelelő mozgásmennyiséget biztosítha-
tunk a játék során tanítványainknak!
Variáció(k)
zz A játékot játszhatjuk úgy, hogy a „lefekvést” követően
cserélődnek a szerepek, tehát a hason fekvésből felál-
ló tanuló lesz a fogó, a korábbi fogó pedig menekülővé
válik.
15. Karolj belém!
Létszám: teljes csoport
Terület: teljes játéktér
Eszköz: –
Ebben a fogójátékban a játék kezdete előtt kijelöljük a
fo­gó(ka)t és a házakat, akik ugyancsak tanulók. A há­
zak helyét (például hulahoppkarikák) a játéktéren tet­
sző­legesen jelöljük ki. Akit a fogók kergetnek, úgy me­
nekülhetnek meg, hogy belekarolnak az egyik házba. Egy
házban mindig csak 2 tanuló állhat. Ha már egy har­madik
tanuló is beáll, akkor a középső tanuló másik ol­dalán
pihenő tanuló megy vissza játszani.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►A játék akkor lesz igazán dinamikus, ha a tanulóknak körül-
belül 10%-a fogó, 40%-a ház és a többiek a menekülők (22 fő
esetén például 2-3 tanuló a fogó és 5-6 tanuló a ház).
►►Ha nem akarjuk a házak helyét jól látható módon kijelölni,
választhatunk más jelzéseket is, például csípőre tett kézzel
jelzik a tanulók, hogy ők a házak.
Variáció(k)
zz Itt a ház, hol a ház? Nincsenek kijelölt házak és házhe-
lyek. Bármely két tanuló összekapaszkodhat szükség
esetén. Amennyiben 5 mp-en belül nem érkezik har-
madik tanuló, „el kell bontani” a házat, és mindkettejük-
nek tovább kell mozogni. Az 5 mp számolását bízzuk a
gyerekekre!
zz Karika a ház. A háznak kijelölt tanulók guggolnak, és
egy-egy karikát tartanak maguk előtt. A menekülő,
mielőtt helyet cserél a karikát tartó tanulóval, átbújik
a karikán.
16. Bójadöntögető
Létszám: 5-6 fő csapatonként
Terület: 9 × 9 m
Eszköz: körülbelül 10 db magas (tölcsér alakú) bója
A játéktéren elszórtan legalább 3-4 bójával többet he­
lyezünk el, mint egy csapat tanulóinak száma. Ideális
esetben a bóják egymástól 2-3 méter távolságra vannak.
A játék során az egyik csapat tagjai eldöntik a bójákat,
miközben a másik csapat tagjai próbálják felállítani az
eldöntött bójákat. Bizonyos idő múlva (körülbelül 1 perc)
összeszámoljuk, hány bója fekszik a talajon. Szerepcsere
után megállapítjuk, hogy melyik csapat volt ügyesebb.
Variáció(k)
zz Bójadöntögető 2.0. Két különböző színű (de azo-
nos számú) bóját használunk. Az „A” csapat csak
az egyik színű bójákat dönti, a másik színűeket
felállítja. A „B” csapat feladata ugyanez a másik
szí­­nű bójákkal.
zz Fogó + bójadöntögetés. Bójákat szétszórtan helyezzük
el a pályán. A támadó csapat a pálya széléről indul jel-
zésre, és megpróbál minél több bóját eldönteni. A védő
csapat a pályán helyezkedik el és a támadó tanuló érin-
tésével akadályozhatja meg a bójadöntést. A megérin-
tett támadónak az újabb támadási kísérlet előtt meg
kell érinteni az oldalvonalat.
Játszhatjuk meghatározott ideig, majd szerepcsere
után megállapítjuk, melyik csapat gyűjtött több pontot.
Játszható úgy is, hogy megmérjük, melyik csapat tudja
rövidebb idő alatt az összes bóját ledönteni.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
Játékgyűjtemény – I. szint
►►A játék során emeljük ki, hogy a bójákat csak kézzel szabad
dönteni, láb használata nem megengedett. Ezen kívül fon-
tos kiemelni, hogy bójákat a helyükről tilos elmozdítani, így
tudunk változatlan körülményeket biztosítani a mindenkori
támadó és védő csapat számára.
47
 ÜTKÖZÉS NÉLKÜLI ÚTVONALAK KIALAKÍTÁSA – STATIKUS AKADÁLYOKKAL
17. Forgalmi dugó
Létszám: teljes csoport párokba rendeződve
Terület: teljes játéktér
Eszköz: –
A tanulók párokat választanak, vagy párokat alakítunk. Az
egyik diák lesz az autó, a másik a sofőr. A sofőr az autó
mögött áll, kezeit a vállára téve. Az autó csukott szemmel
hagyja magát irányítani. Úgy kell haladniuk a játéktéren,
hogy ne ütközzenek senkinek. Néhány perc elteltével
szerepcsere következik.
Variáció(k)
zz Robog az autó. Az alapjáték előkészítéseként alkal-
mazhatjuk. Mindkét tanuló szeme nyitva. Verbális kom-
munikáció nélkül kell a játékot végrehajtani, hol sétá-
val, hol futás közben, hol a felfestett vonalakat követve.
zz Pótkocsis teherautó. A két tanuló egymásnak háttal
áll, karuk összekulcsolva. A vezető ebben a helyzetben
húzza a menetiránynak háttal haladó pótkocsit.
zz A hátsó tanuló szeme van becsukva a játék folyamán.
zz A tanulók különböző sebességgel haladhatnak, amit a
pedagógus jelekkel szabályoz.
18. Szalagfogó
Létszám: teljes csoport
Terület: teljes játéktér
Játékgyűjtemény – I. szint
Eszköz: fejenként 1 db szalag
Minden tanuló hátul a ruhájába teszi a szalagot úgy, hogy
a vége farokként kilógjon, és könnyen elvehető legyen.
A tanulók megpróbálják elcsenni a szalagot társaiktól.
A megszerzett szalagot hátul betűrik a nadrágjukba, ha a
sajátjukat elveszítették. Ha azonban még megvan a saját
szalagjuk, akkor az új szerzeményt keresztbe a vállukra
helyezik. Később majd onnan pótolják az elrabolt szalagot
a nadrágjukba.
48
Variáció(k)
zz Több szalagos fogó. A megszerzett szalagokat a nad-
rágba kell tenni, így egy tanulónak akár több szalag is
lóghat a dereka körül. Azonban egy tanuló egyszerre
csak egy szalagot vehet le! Újabb szalagért újabb tá-
madást kell indítani! A szalagok egymástól jól elkülö-
nítve legyenek.
zz Két színű szalagos fogó. Két féle színű szalagot hasz-
nálunk a játék során. A csoport egyik fele az egyik, a
csoport másik fele a másik színű szalagot kapja. A já-
ték során a tanulók célja a másik színű szalagok meg-
szerzése. Amint ez megtörtént, az oldalvonalon kívülre
hajítják a szalagot.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Több szalag esetén egymástól távolabb helyezzék el a szala-
gokat a tanulók (például a csípő oldalához és a keresztcsont-
hoz)!
19. Tengeri kígyó
Létszám: 8-12 fő csoportonként
Terület: teljes játéktér
Eszköz: –
A tanulók szorosan egymás mögött oszlopban állnak fel.
Az első tanuló az oszlopban, a kígyó feje, jelre kanyarogva
elkezd futni. A kígyó mozgása egyre gyorsabb lesz, a
tanulók között a hézag egyre nő. A „fej” megpróbál egy
hézagon átfutni, de ha a tanuló, aki előtt át akar szaladni,
megérinti, helycsere következik: a „fejet” megérintő
tanuló áll a sor elejére (ő lesz a kígyó feje), társa pedig
beáll a helyére.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy csak nagy területen (a
játéktér teljes kihasználásával) végzett tempós futással van
esélyük növelni a távolságot a tanulók között!
20. Páros fogó
Létszám: : teljes csoport párokba rendeződve
Terület: teljes játéktér
Eszköz: –
Párokat alakítunk ki, amelyekben az egyik tanuló a fogó,
míg a másik a menekülő. Jelzésre először a menekülők
indulnak el, majd kis idő múlva a fogók. Mindenki a saját
párjával játszik. Ha a fogónak sikerül a társát utolérni,
szerepet cserélnek.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Kisgyerekeknél nagy játékterületet alkalmazzunk, hogy a
megállásokra, irányváltoztatásokra bőven legyen hely! Sőt,
ha lehetőség van rá, először egy-egy nagyobb területen (kö-
rülbelül 5 × 5 méter) csak két pár játsszon.
►►Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy használják ki társaik
helyezkedését cselezésre!
Variáció(k)
zz Jelzésre csere! Nemcsak fogáskor van csere, hanem
a játékvezető jelzésére is. Például tapsra mindkét játé-
kos hason fekvésbe ereszkedik, majd onnan felpattan-
va szerepcserével folytatják.
zz Jelzésre kezdünk! A párok egymástól kartávolságnyi-
ra, együtt futnak sípszóig. (A távolság betartása mind-
két fél számára kötelező, se rövidebb, se hosszabb ne
legyen!) A jelzésre az előre megbeszélt szerepek sze-
rint kezdődik a játék.
zz Számokra figyelj! A párok tagjait 1-es és 2-es szá-
mokkal jelöljük. A játék nem előre megbeszélt szere-
pek szerint, jelzésre indul, hanem a játékvezető által
bemondott számmal jelölt tanulók lesznek az üldözők,
társaik a menekülők.
zz Utánzó fogó. Ha a menekülő bajban van, akkor más tí-
pusú, de hasonlóan gyors mozgásformát választ, amit
a fogónak utánoznia kell, mielőtt újra üldözni kezdené
a menekülőt.
21. Fej és hát
Létszám: teljes csoport
Terület: teljes játéktér
Eszköz: –
Ez a játék egy csoportos fogójáték. A csoportot két
csapatra osztjuk, egyik csapat lesz a „fej”, másik a „hát”.
Aki a „fej” csapatban van, a fejére teszi az egyik kezét,
aki a „hát” csapatban, maga mögé teszi az egyik kezét.
A pedagógus által szólított csoport („fej” vagy „hát”) lesz
a fogó. A tanulók célja, hogy minél több társat elkapjanak,
illetve hogy minél kevesebbszer érintsék meg őket. Mivel
az érintések számát gyakorlatilag lehetetlen számolni,
nincs értelme győztest hirdetni.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Rövid időközönként váltsuk a fogók csoportját! Látni fogjuk,
hogy a nagy keveredésből jó hangulatú játék kerekedik.
22. Fogjunk kezet! 
Létszám: 9-11 fő/csoport
Terület: kb. 5 × 8 m
Eszköz: –
Kijelölünk két tanulót, akik a játéktér két legtávolabbi
sar­kába állnak. A többi tanuló a pályán szétszórt alak­
zatban helyezkedik el. Jelre a két kijelölt tanuló elkezd
egymás felé futni, hogy minél hamarabb kezet fogjanak.
A többiek ütközés nélkül (védekező lábmunkával) akarják
megakadályozni a két tanuló találkozását.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy gyors irányváltoztatá-
sokkal, hirtelen ritmusváltásokkal tudnak csak elég területet
kialakítani a kézfogáshoz!
►►Alakítsunk ki egy sorrendet a csapatokon belül, ami alapján a
tanulók önállóan tudják végrehajtani a körforgást, azaz a ke-
zet fogni igyekvő és a védő szerepek váltakozását!
Játékgyűjtemény – I. szint
10. ábra: Fogjunk kezet!
49
 A testtudatot, a saját test érzékelésének képességét fejlesztő játékok
Az alábbi játékok célja, hogy tanítványaink a testük moz-
gásával, az izmaik feszültségével és pozíció­j­ával kapcso-
latban tapasztalatot szerezzenek, képessé váljanak ezek
érzékelésére, értelmezésére. A kinesztetikus érzékelés a
játékoktatás szempontjából is rendkívül fontos. Egy-egy
SAJÁT TEST ÉRZÉKELÉSE, KINESZTETIKUS ÉRZÉKELÉS KIALAKÍTÁSA
Akadálypályák
23. Mozdonyvezető
Létszám: teljes csoport
Terület: teljes játéktér
Eszköz: az akadálypálya összeállításához szükséges
eszközök
Létszámtól függően 5-10 fős csoportokat alkotunk.
A cso­porttagok egyes oszlopban felsorakoznak. Az első
tanuló a mozdonyvezető, a többiek az előttük lévő vállát
fogják. A mozdonyvezető feladata, hogy az akadálypályán
– egy meghatározott útvonalon – úgy vezesse végig a
„szerelvényt”, hogy más mozdonyokkal ne ütközzenek, és
ne is szakadjon szét a vonat.
Variáció(k)
zz Ütközős. Ha két vonat találkozik, az egyik „átmehet a
másik testén”, így mindkettő mozdonynak figyelni kell,
ne szakadjon szét a szerelvény. Ebben az esetben az
Játékgyűjtemény – I. szint
egyik megáll, és azzal jelzi, hogy „átmehet” a másik
szerelvény. Ez történhet úgy, hogy átbújnak a mellső
középtartásban lévő kezek alatt, de kérhetjük azt is,
hogy a megálló szerelvény guggoljon le, így a másik
szerelvény át tud lépni felettük.
zz Lufivonat. Kisebb létszámú „vonatok” esetén nehezít-
hetjük a játékot azzal, hogy lufiterelgetés közben kell
teljesíteni az adott akadálypályát.
50
taktikai helyzet megoldása a technikai elemek sokrétű
felhasználását igényli, így szükséges, hogy a játékok so-
rán változatos, sokszínű feladatokkal és a megjelenítendő
érzések, érzetek szóbeli visszajelzésével alakítsuk tanít-
ványaink testképét.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Az akadálypálya összeállításánál ügyeljünk arra, hogy telje-
síthető legyen szakadás nélkül, de a tér minden dimenziójára
kiterjedjen, tehát minden irányt érintsen!
►►Váltogassuk a mozdonyvezető személyét, hogy lehetőleg min-
denki sorra kerüljön!
►►Párokban is kipróbálhatjuk a játékokat. A párok kapcsolódhat-
nak kézfogással, azonos oldal karöltésével (így egy tanuló elő-
re, míg a másik hátra néz), illetve egymásnak teljesen háttal.
24. Terelgetős
Létszám: teljes csoport, 3-4 fős csapatok
Terület: 4 × 10 m-es folyosó 2-2 csapat számára
Eszköz: 10 db pingpong- vagy floorball-labda
(bármilyen könnyű labda)
A játékhoz 3-4 fős csapatokat alakítunk. A játékteret úgy
osztjuk fel, hogy viszonylag hosszú és keskeny legyen, így
egymás mellett akár 3-4 pálya is elfér. Mindegyik pályán
két-két csapat egymással szemben, az alapvonalra áll
fel. A cél a könnyű labdákat (például pingponglabda)
egy vastag kartonlappal (vagy hullámpapírdarabbal),
csak legyezéssel terelni az egyik alapvonaltól a másikig.
Minden csapat először csak egy-egy labdát kap, és a
másik csapat labdáját nem szabad „befolyásolni”. Amelyik
csapat először tudja átjuttatni a labdáját az ellenfél
alapvonala mögé, megnyeri a játékot.
Variáció(k)
zz Akadálypályás terelgetős. Tehetünk nehezítő objek-
tumokat a játéktérre, például bójákat, kartonpapírból
készült emelkedőket, sőt a pályák végére különböző
 tárgyakat, amiket plusz pontokért lehet eltalálni. Ez a
verzió is játszható több labdával.
zz Több labdás terelgetős. Több labdával is játszhatjuk a
játékot, akár eltérő méretű és súlyú labdákkal is. Ebben
az esetben a csapatrészek kezdetleges együttműködé-
se a játék részévé válik, ami miatt II. szintű játékként
javasoljuk alkalmazni.
Szoborjátékok
25. Egyszerű szoborjáték
Létszám: teljes csoport
Terület: teljes csoport
Eszköz: –
A tanulók szabadon mozognak a játéktéren, jelzésre
meg­állnak, teljesen megmerevedve megtartanak egy
egyen­súlyi helyzetet. A helyzet lehet valamilyen előre
meg­­
beszélt témához illeszkedő (például hétköznapi
tevékenységek, sportmozgások), vagy más megkötések
sze­­rinti (például megszabhatjuk, melyik testrész érintse
a talajt).
Variáció(k)
zz Páros szobor. A szoboralkotáskor szabadon választott
párral hozzák létre a szobrot tanulóink. Hívjuk fel a fi-
gyelmet, hogy minden alkalommal más párt keresse-
nek.
zz Szobrok eszközzel. Futás közben minden tanuló va-
lamilyen eszközt (labda, babzsák, lufi, …) tart, vezet,
dobál. Jelre az eszköz segítségével hoznak létre szo-
borformációt (például egyensúlyozó művész lufival).
Természetesen ez is történhet párokban és csoportok-
ban is.
zz Csoportos szobrok. A csoportos szoboralkotás során
megadhatjuk, hány fős szobrokat lehet csinálni (példá-
ul 3 taps – 3 fős szobor), de előre meghatározott cso-
portokat is létrehozhatunk a tanulókból, akiknek a jel-
zéskor, a szoboralkotás előtt először meg kell találniuk
társaikat.
zz Egyéb kreatív szoborvariációk.
Játékgyűjtemény – I. szint
51
 Az energiabefektetés tudatosságát fejlesztő játékok
TERMÉSZETES MOZGÁSOK SZABÁLYOZOTT RITMUSBAN TÖRTÉNŐ VÉGREHAJTÁSA
26. Utánzó játék
Létszám: 3-4 fő/csoport
Terület: teljes játéktér
Játékgyűjtemény – I. szint
Eszköz: –
A tanulók a Mozdonyvezető nevű játékhoz hasonlóan
„vo­natokat” képeznek, ám itt nem szükséges egy­más­
ba kapaszkodniuk. A játék során a „sze­ relvénynek”
folyamatos haladás közben a „moz­dony­vezető” mozgását
kell utánozni, miközben nem ütköznek másik vonattal.
A mozdonyvezetők különböző, általuk tetszőlegesen
választott útvonalakon vezetik a sze­rel­vényüket, miközben
a lábukkal és kezeikkel kü­lön­bö­ző ritmust adnak, amit a
hozzájuk tartozó többi tanuló meg­pró­bál utánozni.
52
Variáció(k)
zz Labdavezetés utánzás. A feladatot labdavezetés köz-
ben is végre lehet hajtani, ahol a labdavezetés magas-
sága, erőssége további ritmuskeltési lehetőségeket
rejt magában.
zz Lufivonat. Kisebb létszámú „vonatok” esetén nehezít-
hetjük a játékot azzal, hogy lufiterelgetés közben kell
teljesíteni az adott akadálypályát.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Ügyeljünk rá, hogy a feladat során mindenki kerüljön moz-
donyvezetői szerepbe!
►►Mivel meglehetősen alacsony intenzitású a játék, viszont ko-
moly figyelmet igényel, javasoljuk óra eleji ráhangolódásra,
bemelegítéshez.

27. Szimfónia
Létszám: 4-5 fő/csoport
Terület: teljes játéktér
Eszköz: különböző méretű és súlyú labdák
A zene és a mozgás kapcsolata egy nem kellően kihasznált
módszertani és motivációs eszköze a testnevelésnek.
Akár hangulatjavításként, akár a mozgások rit­mu­sá­nak,
lüktetésének megéreztetésére, akár külső rit­mus­­keltés­
ként alkalmazhatjuk a legkülönbözőbb zenei stí­ lu­so­
kat. Ezzel mindenképpen színesebbé, élmény­szerűbbe
varázsoljuk óráinkat. A „Szimfónia” nevű játék csak egy
a zene és mozgás kapcsolatára épülő számos lehetséges
felhasználási mód közül.
4-5 fős csoportokat alakítunk ki. Minden tanuló kap
egy-egy labdát, lehetőleg minél különbözőbbeket, de
olyanokat, amelyek pattannak (például fitball, kosárlabda,
ping­ponglabda, …) A különböző labdák pattanáskor kü­lön­
bö­ző hangokat adnak ki, amelyek összerendezésével egy
komplett „szimfóniát” alakíthatunk ki.
Variáció(k)
zz Alkalomadtán használhatunk más eszközöket is (pél-
dául floorballütő, hulahoppkarika).

STATIKUS ÉS DINAMIKUS CÉLFELÜLETEK ELTALÁLÁSA

Célzó játékok

28. Klasszikus bombázó Ebben az esetben is csak a vonal mögül lehet célozni a
tanulóknak. (A vonalak egymástól körülbelül 8-10 mé-
Létszám: teljes csoport két csapatra osztva terre legyenek. Természetesen bójákkal, esetleg sza-
Terület: kb. 12 × 6 m laggal is kijelölhetjük azt.) A fitball mozgását kizárólag
Eszköz: 3-5 db röp- vagy kosárlabda, valamint a nekidobott labdákkal szabad befolyásolni. Az alapjá-
csapatonként 6-8 kisebb labda (például ték során mindkét csapat kapjon legalább 5-5 labdát
maroklabda, kézilabda), 2-3 hosszabb pad középen annak érdekében, hogy minél több kísérlet történhes-
sen a tanulók részéről a labda eltalálására.
A játékteret hosszában elfelezzük a padokkal, amelyekre
elhelyezzük a medicinlabdákat egymástól megközelítőleg
egyenlő távolságra. A csoportot két részre osztjuk,
akik a játéktér két szélénél felállnak egy soros vonalba,
szemben a padsorral. A csapatok a vonal mögött céloznak
a kicsi labdákkal, és igyekeznek eltalálni a padra helyezett
medicinlabdákat úgy, hogy azok az ellenfél térfelére Játékgyűjtemény – I. szint
pottyanjanak. Amelyik oldalon kevesebb medicinlabda
lesz a talajon, az a csapat a győztes. Szabadon guruló
labdákat a tanulók összeszedhetik, de csak visszalépve,
a vonal mögül lehet célozni.

Variáció(k)
zz Fitball bombázó. A játékteret az ábra szerint alakítjuk
ki. (Nem feltétlenül szükséges paddal elválasztani a
szomszédos pályákat.) A játék során a két csapat egy
fitballt céloz nem túl nehéz, egyszerű gumilabdákkal,
azzal a céllal, hogy az az ellenfél vonala mögé guruljon. 11. ábra: Klasszikus bombázó

53
 12. ábra: Fitball bombázó

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK

29. Agyaggalamb-lövészet
►►Hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy hatékonyan csak szemből
(az oldalvonalra merőlegesen) lehet eltalálni a labdát, ennek
Létszám: 2 db 5-6 fős csapat
érdekében passzoljanak annak a társuknak, aki jobb pozíció- Terület: 10 × 20 m-es terület
ban van!
Eszköz: 1 fitball, 4-4 labda csapatonként

zz 2 labdás fitball bombázó. A Fitball bombázó játék-
nak ebben a verziójában mindkét csapat csak két-két
labdát kap, így egy-egy dobás nagyobb „jelentőséget”
kap, hiszen ha egy csapat mindkét labdáját sikertelenül
eldobta, védekezési lehetőség nélkül marad. A játék
ezen verziójában fontos, hogy a csapattagok kommu-
nikáljanak egymással, passzoljanak a jobb helyzetben
lévőnek, alakítsanak ki stratégiát arra vonatkozóan,
hogyan gazdálkodnak a rendelkezésre álló labdákkal.
Ez már II. szintű játék.
Játékgyűjtemény – I. szint
Két csapat, kettes oszlopban, egymással szemben feláll
körülbelül 7-8 méteres távolságban. A két csapat első
két emberénél legyenek a labdák. A pedagógus vagy
játékvezető a csapatokhoz képest középen, kissé oldalt
állva feldobja a labdát, amit a levegőben, vagy második
pattanásig lehet eltalálni. Aki eltalálta pontot kap. Ezt
követően a következő páros lép előre az újabb feldobáshoz.
Variáció(k)
zz Gyakorlatilag bármilyen labdát használhatunk célként,

zz Labdaszedős bombázó. A „Fitball bombázó”-hoz ha- és sokféle labdát célzó eszközként. Az eltalálás nehéz-
sonló szabályokkal játsszuk ezt a játékot. Azonban sége szerint pontozhatjuk a találatokat, különböző he-
amíg ott bárki beléphet a vonalon belüli labdáért, itt lyeket határozhatunk meg a célzáshoz.
kijelölünk csapatonként két embert, akik végig a játék-
téren mozognak, és onnan juttatják a vonalon kívül álló MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
társaiknak a labdákat a lehető leggyorsabban. ►►Ügyeljünk rá, hogy fejmagasság alatt már ne lehessen eltalál-
ni a labdát, ezzel elkerülhetjük a szemközti csapat eltalálását!
zz Kooperatív bombázó. A játék során a csapatok nem
egymás ellen küzdenek, hanem együtt, egymást segít-
ve a lehető legrövidebb időn belül, vagy legkevesebb
dobással kell eljuttatni a labdá(ka)t a kijelölt területre.

54

13. ábra: Dobó István
30. Dobó István
Létszám: teljes csoport
Terület: teljes játéktér
Eszköz: 2 db svédszekrény (3-5 részes), 4 db zsámoly,
2 db fitball, 8-10 db bója, flakon, vagy ehhez hasonló
eszközök, csapatonként 6-7 db gumilabda
Két csapatot alkotunk (ebben a játékban javasoljuk a „tö­
rök” és „magyar” csapat megnevezéseket), akik kü­lön
térfélen helyezkednek el. A térfél felénél felállnak hár­
mas oszlopba (ábra szerint), és hangjelzésre onnan pró­
bálják meg eltalálni a gumilabdákkal az alapvonalon, a
zsá­molyokon és svédszekrényen (az „ellenség” várán) lé­
vő tárgyakat (körülbelül 8–10 db labdát, bóját, flakont). Aki
dobott, oldalt bemegy egy labdáért, és átadja a soron kö­
vet­kezőknek. Akinek először sikerül ledönteni az összes
esz­közt, nyer.
Variáció(k)
zz Védjük a várat! Azok közül, akik már dobtak, a másik
térfélen lévő várakhoz állhatnak a labdájukkal védő-
nek. Ha a labdával el tudják ütni az ellenfél labdáját,
maradhatnak, de ha őket találja el a labda, vissza kell
állniuk a kiinduló térfelükre. Fontos, hogy ez a lehető-
ség választható.
zz Golyógyűjtés. Az előző variációt egészíti ki a követke-
ző lehetőség: a tanuló a dobás után beáll a „vár” mögé,
és a soron következő dobás után ő viszi vagy passzolja
Labda/Fitball
Svéd szekrény
Pad
vissza a félpályára a labdát. Ezzel a lehetőséggel fel-
gyorsíthatjuk a játékot.
zz Támadás! Különböző dobóhelyeket alakítunk ki a fél-
pályán belül, amelyekhez különböző módon lehet el-
jutni, például kúszásban, szőnyegen gurulásban, eset-
leg zsámoly („folyó”) felett történő átugrással. Bátran
használjunk különböző mesés, képi elemet, különösen
alsó tagozatos gyerekek játéka esetén.
zz Mindenki támad! Meghatározott szerhez meghatáro-
zott dobótechnikát alkalmaznak a tanulók: például 1
kg-os medicinlabdát csak kétkezes alsó dobással lehet
eldobni, teniszlabdát csak felső hajítással. A játék ked-
véért meghatározhatunk nem szokványos dobásokat,
például háttal felállva fej fölött vagy láb között dobva a
labdákat. Ezenkívül különböző dobóeszközökhöz más
és más hatást adhatunk: a találat a babzsákkal például
csak akkor érvényes, ha fennmarad a zsámolyon vagy
svédszekrényen a dobást követően. Ezen kívül megha-
tározhatunk olyan eszközöket, amelyeket csak két em- Játékgyűjtemény – I. szint
ber együttesen dobhat.
zz Renoválás. Ha megfelelő történetet tudunk kitalálni
a játékhoz, megoldhatjuk a szerek visszapakolását, a
„vár” javítását. Például akkor kerül vissza az eltalálan-
dó tárgy, ha a várvédők közül legalább hárman egy-
szerre megfogják és visszateszik.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►A cél a pontosság, nem a gyors végrehajtás. Ügyeljünk arra,
hogy az „időkényszer” ne menjen a pontosság kárára!
55
 31. Célzó kalandpark
Létszám: teljes csoport
Terület: teljes játéktér
Eszköz: jól dobható labdák, babzsákok és más
eszközök, illetve számos olyan eszköz, ami
célként használható, például karikák, zsámoly,
póló
A játék bizonyos előkészületet igényel. A teremben kü­lön­
bö­ző helyekre, különböző módon különböző eszközöket
helyezünk ki, (például karikát kötéllel felfüggesztünk a
kosárlabda palánkra, bordásfalhoz különböző dőlés­
szögű KTK6-eszközöket akasztunk, zsámolyokat eltérő
magasságú helyre teszünk), majd meghatározzuk a
dobás helyét, módját, és a helyszínek közötti haladási
irányokat. A játék során különböző eszközöket (labdákat,
babzsákokat, bójákat, rongyokat…) úgy kell dobni vagy
rúgni, hogy egy adott területre essenek és/vagy azon
belül, illetve azon is maradjanak.
Variáció(k)
zz 3-4 fős csoportokat alakítunk, akik közösen hajtanak
végre bizonyos feladatokat (például lepedő négy sarkát
fogva dobnak célba egy babzsákot), és a pontszámai-
kat is összeadják.
Játékgyűjtemény – I. szint
56
6 Kiegészítő tornakészlet
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►A különböző célfelületek nehézség szerint különböző pont-
számokat érhetnek.
32. Királyozás másképpen
Létszám: 6-7 fős csapatok
Terület: a játéktér négy részre osztva
Eszköz: tanulónként 1 labda, kijelölt célfelületek
A játékteret négy részre osztjuk. Mindegyik negyedpályán
különböző, előre megadott helyről és módon, egyes
oszlopba felállva, egymás után dobnak/rúgnak/ütnek a
tanulók. A pontos találat 2 pontot ér, ha azonban kimarad
a dobás/rúgás/ütés, akkor a le- vagy kipattanó labdával
még egyszer meg lehet kísérelni a pontszerzést. Ekkor
azonban már sietni kell, ugyanis ez idő alatt a sorban
következő tanuló is dobhat. Ha az első tanuló talál be
hamarabb, akkor 1 pontot kap, és beáll abba a sorba,
amiben kezdett. Ha a mögötte lévő korábban talál célt, a
tanuló nem kap pontot és egy másik pályára kell átmennie.
Az nyer, aki adott idő alatt a legtöbb pontot gyűjti.
A társas kapcsolatok fejlesztését segítő játékok
Az alábbi fejezetben olyan játékokat gyűjtöttünk össze,
amelyekben a társ(ak) hangsúlyos szerepet kap(nak).
A csapatsportjátékok egyik felbecsülhetetlen értéke
a társas együttműködés alapelveinek megtanítása és
elsajátítása a gyakorlatban. A játékok természetéből
adódóan a testnevelésórákon az interakciók legvál-
tozatosabb formái jelenhetnek meg. Tudatos játékvá-
lasztással a két ember „kézzelfogható” kapcsolatá-
tól eljuthatunk a csapatok céltudatos, sikerorientált
együttműködéséig.
Ahogyan arra már korábban utaltunk, fontosnak tart-
juk, hogy a versengő jellegű feladatokat előzzék meg az
együttműködést igénylő feladatok, játékok. Azon belül is
könyvünk előrébb sorolja a fizikai kontaktussal létrejövő
együttműködést. Az érintkezés mintegy segédeszköze a
kooperáció létrejöttének, annak érzékeltetésének. Ráadá-
sul nagymértékben megnöveli a tanulók közötti kommu-
nikációt és a konstruktív gondolkodás lehetőségeit. Az
érintkezés nélküli feladatok fejlettebb kommunikációt és
érzékelést (percepciót) igényelnek a tanulóktól, ezért ja-
vasoljuk az ilyen játékokat az érintkezésesek után alkal-
mazni.
Tanítványaink csak akkor lehetnek igazán hatékonyak a
sportjátékokban, ha átélik, önmagukban tudatosítják az Játékgyűjtemény – I. szint
együttműködés képességének fontosságát, pótolhatat-
lanságát, és képessé is válnak kooperációra. Ennek érde-
kében javasoljuk minél több kooperációs játék alkalmazá-
sát a testnevelésórákon, edzéseken.
57
 EGYÜTTMŰKÖDÉS KIALAKÍTÁSA

Együttműködő és versengő-együttműködő A 3 fős csoportokból két tanuló egymás mögött derék­

páros játékok
33. Ragadós kukorica
Létszám: teljes csoport
Terület: teljes játéktér
Eszköz: –
A játék egy újabb fogójáték-variáció. A játék kezdetekor
egy tanulót kijelölünk fogónak. Akit megfogott, azzal kézen
fogva futnak tovább és próbálnak újabb menekülőket
megérinteni, amíg négyen nem lesznek. Ekkor kettéválnak
páros fogóknak és így folytatódik tovább a játék.
Variáció(k)
zz A párok kézfogás helyett karöltéssel haladnak.
zz A pár mindkét tagja jobb kézzel fog kezet, ellentétes
irányba néznek.
zz A párok tagjai nem beszélhetik meg (verbálisan) a tak-
tikát, más módot kell találniuk a kommunikációra.
fogással áll fel. Az elől álló tanuló a „pajzs”, a hátul lévő
tanuló a „lovag”. A csoport harmadik tagja a fogó, aki
egyedül kergeti a lovagot és csak a lovagot, tehát a hátul
álló embert foghatja meg. Ha sikerült a fogás, akkor a
„lovag” lesz a következő fogó, a régi fogó lesz a „pajzs” és
a „pajzs” lesz a „lovag”.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy végig behajlított térd-
del, alacsony súlyponti helyzetben legyenek, mert ebben a
helyzetben tudnak gyorsan védekezni, illetve kitérni a fogó
elől!
►►Azt is jelezzük a diákok felé, hogy a „pajzs” karral nem, csak
lábmunkával védekezhet, nem teheti karjait oldalsó középtar-
tásba!
►►Fontos tudatosítanunk, hogy nem az egyre gyorsabban körbe-
körbefutás a célravezető, hanem az irány- és ritmusváltások
után a váratlan támadás.
Együttműködő és versengő-együttműködő
csoportos játékok

35. Füle – farka

Létszám: 6-9 fő/csapat

34. Pajzsfogó
Terület: teljes játéktér
Létszám: 3 fős csoportok Eszköz: –
Terület: teljes játéktér
Eszköz: – A csapatok tagjai egymás mellett, egyenes vonalban, kézen
fogva sorakoznak. A felsorakozott csapatok között legyen
legalább 3-4 méter távolság. A sorok egyik vége a „füle”,
Játékgyűjtemény – I. szint

a másik vége a „farka” elnevezést kapja. A pedagógus a

sorok valamelyik végét szólítja. Ekkor a szólított tanuló
– a kézfogás elengedése nélkül – a sor (másik) végéhez
fut, ahol mindenkinek át kell bújnia a végén álló két
tanuló kaput tartó kezei alatt. Cél, hogy a tanulók minél
hamarabb visszaálljanak (üljenek, feküdjenek) az eredeti
kiinduló helyre.

14. ábra: Pajzsfogó

58

15. ábra: Füle – farka
36. Alkoss csoportot!
Létszám: teljes csoport
Terület: teljes játéktér
Eszköz: –
A tanulók a teremben szabadon futkároznak. A pedagógus
kiált egy számot, és egyben mutatja is. A tanulóknak a
pedagógus által mondott számmal azonos létszámú
csoportokat kell alkotniuk meghatározott pozícióban
(például guggolásban, fekvésben, körben).
Variáció(k)
A csoportalkotáshoz használhatunk különböző témákat,
például:
zz Kajak, kenu, evezés. Ebben az esetben a meghatá-
rozott pozíció az érintett evezős szakágak jellegzetes
mozdulatait is jelenti: kajak esetén egymás mögött tö-
rökülésben ülve két kézzel kajakos evezést imitálnak
tanítványaink, kenunál féltérdelésben kenuevezést,
míg evezésnél terpeszülésben a jellegzetes két- vagy
négypár evezős mozdulatokat hajtják végre. Mindegyik
esetben annyian kell, hogy összeálljanak, amekkora az
elhangzott szám. (Az elhangzó utasítás például: „Kenu
4-es!”)
zz Mexikó. Az iménti „Kajak, kenu, evezés” játékot gya-
korlatilag bármilyen más témára átültethetjük. Például
„mikrobusz” felszólításra 5 tanulónak kell úgy össze-
állnia, hogy két páros egymás mögött, mint utasok, az
ötödik tanuló eléjük áll, mint sofőr, és úgy haladnak
tovább a játékvezető jelzéséig. „Mexikó” felszólítás-
ra két tanuló egymásnak háttal támaszkodva leülnek
törökülésbe. Jól látható, hogy gyakorlatilag bármilyen
témából meríthetünk a játék során megjelenítendő
alakzatokhoz, figurákhoz.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Minden esetben a teljes játéktéren történő, szabad mozgásból
indítsuk a játékot, semmiképp sem körben futásból vagy ha-
sonlóan kötött alakzatból! Ez a játék kiválóan alkalmas beme-
legítéshez, illetve csapatalakításokhoz.
37. Színcápa kézfogással
Létszám: 4-7 fő/csapat
Terület: 9 × 16 m
Eszköz: –
A tanulókat minimum 3 egyenlő létszámú csoportba
osztjuk, és mindegyiknek adunk egy „színnevet”.
A csoportok elfoglalják a kijelölt sarkokat (házakat).
A pedagógus két csoportot szólít a színek bemondásával,
például „lila-zöld!”. A hívott csoportok helyet cserélnek.
Az a csoport kap pontot, amelyiknek minden tanulója
előbb foglalta el az új házat. Kötelező megfogni egymás
kezét, így alkotva láncot. A két csapatnak ki kell kerülnie
egymást!
16. ábra: Színcápa kézfogással
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►A kiinduló helyzetet változtathatjuk, például törökülés, hason
Játékgyűjtemény – I. szint
fekvés. Az új házba mindig a kiinduló helyzetet felvéve kell
megérkezni.
38. Szerencsekerék
Létszám: 3-4 fő + 1 fogó csoportonként
Terület: 4 × 4 m-es terület csoportonként
Eszköz: –
59
 A tanulók kézfogással kört alkotnak, a fogó a körön kívül
40. Kotlós – kánya
helyezkedik el, majd kijelöl valakit a körből, akit üldözni
fog. A kör tagjai – a kézfogás elengedése nélkül – együtt Létszám: 4-6 fő/csoport
segítik a menekülőt jobbra-balra mozgással. A fogó nem Terület: kb. 4-5 méter átmérőjű kör csoportonként
nyúlhat és bújhat át a körön. Eszköz: –

A tanulók vállfogással egymás mögött sorakoznak. Egy

tanuló (a kánya) szemben áll a többiekkel. A sorban
az első tanuló a kotlós, a többiek a kiscsibék. A kánya
megpróbálja a sorban a legutolsó kiscsibét megérinteni,
míg a kotlós védekező mozgását (kar a csípőn) a kiscsibék
követik.

17. ábra: Szerencsekerék

Variáció(k)
zz Vakon bízz! Az egyik körben álló tanuló szemét beköt-
jük, és „vakon”, társaiban megbízva kell „menekülnie”.

39. Pókhálófogó 18. ábra: Kotlós – kánya

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK

Létszám: 4-6 fő/csapat
►►A kotlós csípőre vagy mellkasra tegye a kezét, így is segítve a
Terület: teljes játéktér védekező lábmozgás kialakulását!
Eszköz: –

A tanulók csapatonként, egymás kezét fogva kört ala­kí­ 41. Sárkányfogó

tanak (pókháló). Az egyik csapatot kijelöljük fogónak. Az
ül­döző csapat bármely tagja megérintheti bármely másik Létszám: 4-5 tanuló/csoport
csapat bármelyik tanulóját a vállával, esetleg a fenekével, Terület: teljes játéktér
de semmiképp sem a lábával. Ha valakit megfognak, sze­ Eszköz: –
rep­csere következik. A csapatok tagjai nem engedhetik el
egy­más kezét. A csapatok egyes oszlopban vállfogással állnak fel. Az
Játékgyűjtemény – I. szint

oszlopok első tanulója a sárkány feje, az utolsó tanuló

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK a farka. Cél, hogy a csapatok menekülés közben minél
►►Minimum négy csapattal élvezetes igazán a játék. többször megérintsék bármely másik sárkány farkát.
Szétszakadt sárkány érintése nem érvényes! (A számolás
Variáció(k) megkönnyítése érdekében játszható úgy is, hogy a
zz Főpókok harca. Minden csoportban kijelölünk egy-egy sárkányok 4-6 szalagot tesznek az utolsó tanuló ruhájába,
tanulót, aki megérintheti a többieket, illetve akit meg amelyeket meg kell szerezni. Egy fogás csak egy szalagot
kell fogni. ér.)
zz Kifordított pókháló. A csoport tagjai arckör helyett
egymásnak háttal állnak, vagy váltakozva, egy tanuló
arccal kifelé, egy pedig arccal befelé, és így alakítják
ki a kört.
60
Variáció(k)
zz Sárkányfogyasztó. Az oszlop végén álló tanuló átmegy
abba a csapatba, amelyik megfogta.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy a játék elsődleges cél-
ja, hogy a sárkányok egyben maradva, együtt reagáljanak az
ellenfél sárkányok mozgására!
Versengő játékok (párokban)
Az alábbi játékokat a legtöbb sportjátékedző az alap-
helyzet, a védekező lábmunka gyakorlására alkalmaz-
za. A testnevelésórákon főleg azért szeretjük elővenni
ezeket, mert segítik a tanulók közötti optimális távolság
(érintő távolság) megtanulását és annak mozgás közbeni
betartását. Mindeközben rávezethetjük tanítványainkat a
helyes alaphelyzet fontosságára és az utánlépés előnyére
a szökdelések vagy keresztbe lépések helyett.
E játékoknak szinte mindegyike nehezíthető labdaveze-
téssel, ami remek lehetőséget kínál a manipulatív ügyes-
ség fejlesztéséhez.
Az alábbi játékokat a tanulók néha versengésnek fogják
fel, és minél előbb megpróbálják „lerázni” társaikat, azaz
próbálnak érintő távolságon kívül futni. El kell magyaráz-
ni diákjainknak, hogy nem pusztán gyorsasági versenyről
van szó, hanem az a cél, hogy váratlan irányváltoztatá-
sokkal, fordulatokkal meglepjük a társat, a mozgást köve-
tő tanulót, és ezzel ütemelőnyt szerezzünk.
A játékok közös jellemzője, hogy egy meglehetősen egy-
szerű helyzeten keresztül alakítják ki a tudatos jelenlétet
a tanulóknál, tehát minden pillanatban szükséges a kon-
centráció a játék folyamán. Ennek egyik legalapvetőbb ki-
fejeződése a cselezés, ami csak abban az esetben lehet
sikeres, ha a támadó figyeli a társ reakcióját, és aszerint
dönt a megindulás irányáról. Ez minden korosztálynál ko-
moly koncentrációt igényel, amit érdemes gyakorolni.
A feladat nem ér véget ott, hogy az egyik tanuló sikeresen
teljesítette a játék célját. Vagy új játékot kell kezdeniük egy
másik párral, vagy ellentétes karral folytatják a gyakor-
lást.
42. Árnyékjáték
Létszám: teljes csoport párokba rendeződve
Terület: teljes játéktér
Eszköz: –
A pár „A” tagja meghatározott területen sebesség- és
irányváltoztatásokkal próbál elszakadni társától, „B”
tanuló célja úgy követni az „A” tanulót, hogy a távolság
mindig körülbelül egy karnyi legyen.
Variáció(k)
zz A játékot játszhatjuk csoportokban is, így egy-egy cso-
portban több helyen is kell ügyelni az érintő távolság
betartására.
43. Tükörjáték
Létszám: teljes csoport párokba rendeződve
Terület: teljes játéktér
Eszköz: –
A pár „A” tagja meghatározott területen irány­vál­toz­ta­tá­
sok­kal és különböző mozgásokkal (oldalazó lépés, előre
és hátra futás…) halad, társa vele szemben próbálja
ugyanazon irányokat és mozgásformákat követni.
Variáció(k)
zz Hármas tükör. Az „A” tanuló mozgását két tanuló pró-
bálja meg követni ütközés nélkül.
44. Kő-papír-olló fogó
Játékgyűjtemény – I. szint
Létszám: teljes csoport
Terület: teljes játéktér
Eszköz: –
A tanulók szabadon mozoghatnak a teremben, köz­
ben tetszőlegesen választott párral egymástól érintő­
távolságra megállnak, és játszanak egy „kő-papír-olló”
játékot. A győztesnek egy lépés áll rendelkezésére, hogy
megérintse a párját, aki megpróbál kitérni az érintés
elől. A játék első látásra talán furcsának tűnhet, de a „kő-
61
 papír-olló” lebonyolítása olyan sajátos kognitív jelenlétet
igényel a tanulóktól, ami élvezetessé és tanulságossá
teszi a játékot számukra.

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK

►►A párok folyamatosan cserélődjenek!

45. Told el!

Létszám: 4-6 fő/csapat párokba rendeződve

Terület: teljes játéktér
Eszköz: –

A párok tagjai jobb vállukkal egymásnak „dőlnek”, és meg­ 19. ábra: Kardozás
próbálják a másikat elmozdítani egyensúlyi hely­ze­téből.

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK 47. Szembeforduló

►►A tanulók használják mindkét vállukat a „párharcok” során!
Variáció(k)
zz Egy vonal ellentétes oldalán állnak fel a tanulók. Az
nyer, aki úgy tudja eltolni társát, hogy mindkét lábával
át tud lépni a vonalon.
zz Haladással egy meghatározott célfelülethez kell eltolni
a társat.
zz Labdavezetéssel, ha a pár egyik tagja elvesztette a lab-
dát, 1:1 játékkal folytatódik a küzdelem.
Létszám: teljes csoport párokba rendeződve
Terület: 3 × 3 m-es terület
Eszköz: –
A párok tagjai egymás mögött állnak fel. A hátul álló tanuló
megpróbál társával szembe kerülni. A karok (mindkét
tanuló esetében) összefonva, azaz passzívak. A pár tagjai
lábmunkával, sarkazással és gyors irányváltoztatásokkal
próbálják elérni céljukat, és nem futómozgással.

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK

46. Kardozás ►►Kezdetben elhelyezhetünk egy karikát a párok közé, amibe

egyikőjük sem léphet. Így elkerülhetjük az összeütközést.

Létszám: teljes csoport párokba rendeződve

Terület: teljes játéktér
Játékgyűjtemény – I. szint

Eszköz: – 48. Vállfogó

A párok tagjai egymással szemben, hajlított térddel, ha­ Létszám: teljes csoport párokba rendeződve
ránt­terpeszállásban állnak, jobb kezüket a hüvelykujjuknál Terület: 3 × 3 m-es terület páronként
összeakasztva kezet fognak. A cél a másik megérintése a Eszköz: –
kézfogás közben, kinyújtott mutatóujjal.
A pár „A” tagja jobb kezével megfogja a saját bal vállát.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
Ezzel jelzi „B”-nek, hogy melyik vállát kell megérintenie.
►►A gyakorlatot mindig végezzék el a tanulók a másik kézzel is,
mielőtt párt váltanak!
Az „A” tanuló megpróbálja elfordulásokkal és/vagy lé­
pésekkel megakadályozni az érintést.­

62
 MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Szerepcsere után oldalcserével játszassuk a játékot!
►►Labdavezetés esetén a labdát vezető kéz vállát kell megérin-
teni.
49. Térdcsata
Létszám: teljes csoport párokba rendeződve
Terület: 3 × 3 m-es terület páronként
Eszköz: –
A párok tagjai egymással szemben állnak fel, hajlított
térddel. Meghatározott idő alatt megpróbálják minél
többször megérinteni a társ térdét, míg a sajátjukat távol
kell tartani a társtól.
Variáció(k)
zz Bokacsata. A mélyebb lábmunka érdekében a célfelü-
let a boka.
zz Piros pacsi. Fekvőtámaszban az egyik kezet felemelve
a pár másik tagjának talajon lévő kézfejét kell megérin-
teni.
50. Védd ki!
Létszám: teljes csoport párokba rendeződve
Terület: 3 × 3 m-es terület páronként
Eszköz: –
Kijelölünk egy rövidebb vonalat vagy pontot, tárgyat.
A támadó megpróbálja megérinteni a kijelölt vonalat vagy
tárgyat úgy, hogy a védő csak lábmunkával védekezhet
(a kéz csak egyensúlyozhat, nem érintkezhet a társsal).
Ütközés, fizikai kontaktus kerülendő!
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Kezdetben nagyobb célfelületet jelöljünk ki, majd csökkentsük
a területet egészen karika nagyságig! Később akár bója is le-
het a cél.
Versengő játékok (párokban)
A versengő-együttműködő játékok jól modellezik a ké-
sőbbi sportjátékokat abból a szempontból, hogy a csapat-
társak közötti együttműködés és az ellenféllel szembeni
versengő helyzet egy időben van jelen. Már a játékokta-
tás ezen szintjén érdemes hangsúlyozni, hogy az egyéni
képességek, az általában vett ügyesség csak akkor ki-
fizetődő igazán, ha a csapat eredményét növeli, tehát a
csapatot győzelemhez segíti. A tapasztalat azt mutatja,
hogy tanítványaink hajlamosak elfeledkezni erről a tény-
ről, és előtérbe helyezik egyéni ambícióikat, érdekeiket.
A csapatsportok, csapatjátékok különlegessége éppen
az emberek közötti együttműködésben rejlik, amit az él-
sportban is évekig gyakorolnak, csiszolnak egy csapatnál.
51. Számok „párbaja”
Létszám: teljes csoport 2 csapatra osztva
Terület: teljes játéktér
Eszköz: minden tanulónak egy-egy jól pattanó labda;
2-3 babzsák vagy kendő
A csoportunkat két csapatra osztjuk. A csapatok egy­más­
sal szemben, két soros vonalban helyezkednek el, akár
állásban, akár ülésben vagy fekvésben. A tanulók egy-egy
számot kapnak 1-től kezdve. (Például egy tízfős csapatnál
1-10-ig). A játék során a pedagógus elhelyezi a babzsákot
(vagy kendőt) a pálya közepére, majd mond egy számot
(abban a tartományban, amit kiosztott a gyerekeknek).
A számhoz tartozó két tanuló célja, hogy labdavezetés
közben megszerezze és visszavigye a csoportjához a
babzsákot anélkül, hogy a másik tanuló megérintené. Játékgyűjtemény – I. szint
A játék során nem az lesz a legsikeresebb, aki a leg­
gyor­sabban teljesíti a távot, hanem aki leggyorsabb rit­
musváltásra képes, illetve, aki a leggyorsabban reagál
az „ellenfele” mozgására. A cselezés ebben a játékban is
ja­vasolt!
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Mivel egyszerre csak egy páros dolgozik, meglehetősen inak-
tív játékról van szó. Megpróbálhatunk egyszerre több babzsá-
kot elhelyezni, így több párost egy időben megnevezni. Ebben
az esetben már a babzsák színét és a számot kombináltan kell
bemondanunk (például kék 5 és piros 4)!
63
 52. Fekete-fehér
Létszám: teljes csoport 2 csapatra osztva
Terület: teljes játéktér
Eszköz: –
A csoportot két csapatra osztjuk. Az egyik csapat lesz
a „fekete” a másik pedig a „fehér” csapat. A csapatok
egymással szemben kétsoros vonalban állnak fel, egy­
mástól körülbelül 2-3 méterre. A pedagógus jelzésére
(el­hangzik a fekete vagy fehér), a megnevezett csapat
támadó lesz, míg a másik a menekülő. A menekülők célja,
hogy anélkül érjenek az oldalvonalhoz (ami körülbelül 4-5
méterre van a kiinduló helyzettől), hogy az üldöző csapat
egy tagja megérintené. Amint a tanulók „ráéreztek” a játék
ritmusára, érdemes a „támadás irányát” megváltoztatni,
azaz az első szín után bemondani a másikat, amire hirtelen
irányt kell változtatni a csapatoknak. Természetesen
más jelzéseket is választhatunk, például egy sípszó / két
sípszó.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Válasszunk különböző kiindulóhelyzeteket!
►►A csapatok egymástól való távolságát is változtathatjuk a dif-
ferenciáláshoz.
53. Tárgyüldöző
Létszám: 4-5 fő + 1 fő csoportonként
Terület: 10 × 10 m-es terület csoportonként
Eszköz: kendő, sapka, kesztyű…
Kijelöljük a fogót, és a menekülők egyikének odaadunk
egy könnyű tárgyat (kendő, sapka, kesztyű), ami nehezen
Játékgyűjtemény – I. szint
dobható. A fogónak mindig azt a tanulót kell kergetnie,
akinél a tárgy van. A menekülő tanuló futás közben
to­
vább­ adhatja a tárgyat, ezzel nehezítve az üldöző
dolgát. A tárgyat adni kell, dobni tilos, és nem javasolt
5 másodpercnél tovább megtartani azt. Cselezés, hát
mögötti átadás megengedett. Cél: minél jobban meg­
nehezíteni a fogó feladatát.
64
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy csak igazi összmun-
kával sikerül a játékot élvezetesen játszani! Ha álló helyzetben
várják a kendőt, akkor a fogó könnyedén megérinti a kendős
tanulót, mivel álló helyzetből nehéz úgy felgyorsulni, hogy a
mozgásban lévő fogó elől könnyedén megmeneküljön.
►►Ha a kendős tanulónak nem segítenek a társak például ellen-
és/vagy keresztbefutásokkal, akkor két (a fogó és a kendőt
tartó tanuló) főre csökken az aktív szereplők száma.
►►Ez a játék is egyike azoknak, amelyek bár az I. szintű játékok
között szerepelnek, képzettebb csoportok esetén is hasz-
nálhatók. A csapattársak egymásrautaltsága és közös, egy-
másra reagáló mozgása nagy hasonlóságot mutat a későbbi
sportjátékok egyes elemeivel (elszakadások, befutások, üres
területre helyezkedés).
54. Bázisfoglaló
Létszám: 7-10 fő/csapat
Terület: teljes játéktér
Eszköz: 2 zsámoly, 2 kendő (vagy mez)
A tanulókat két csapatba osztjuk, és a kétfelé osztott
játéktér egy-egy térfelén állítjuk fel őket. Mindkét térfél
alapvonalának közepén, attól a pálya felé 1 méterre
elhelyezünk 1-1 zsámolyt, amire rátesszük a kendőket.
A csapatok a saját térfelükön fogók, az ellenfél térfelén
menekülők. A játék sípjelre indul. Célja, hogy az ellenfél
térfelén lévő zsámolyon lévő mezt vagy kendőt a csapat
valamelyik tagja megszerezze. A védők a zsámolyhoz nem
érhetnek hozzá! Akit támadás közben megfognak, annak
az érintés helyén le kell ülnie. Saját támadó csapattársa
érintéssel kiszabadíthatja, és akkor tovább támadhat,
vagy visszamehet védőnek. A csapatok maguk tervezik
meg a támadást és a védekezést. Az a csapat győz,
amelyiknek bármely tanulója előbb szerzi meg az ellenfél
zsámolyáról a kendőt. A csapatok minden kendőszerzés
után újra felállnak a saját térfelükön.
Variáció(k)
zz Kapuelőteres bázisfoglaló. Gyakran előfordul olyan
helyzet, amikor a zsámoly környéke zsúfolttá válik,
ami nagyon megnehezíti a támadók dolgát. Ilyenkor ja-
vasoljuk, hogy a zsámoly körül bójákkal jelöljünk ki vé-
dőzónát, ahol csak egy védő tartózkodhat, vagy esetleg
egy sem. Ezzel mintegy felszabadítjuk a zsámoly, azaz
a célfelület körüli területet, ami a védők és támadók
szempontjából is több lehetőséget nyújt a támadó és
védő lábmunka gyakorlására.
 „hazavinni”. Ha a támadó térfélen a tanulót megérin-
tik, akkor fogoly lesz, és beáll a tárgy mellé. A tárgyak
kimenekítése előtt a foglyokat kell kiszabadítani kéz-
ráütéssel.

55. Karikafoglaló

Létszám: 7-8 fő/csoport

Terület: 8 × 8 m-es terület csoportonként
Eszköz: minden tanulónak egy karika

A karikákat szétszórtan helyezzük el a földön, körülbelül

3–5 méter távolságra egymástól. A kiválasztott tanuló
(támadó) kivételével mindenki beáll egy-egy karikába.
A támadó az üresen maradt karikától a legtávolabb
helyezkedik el. Indítójelre megpróbálja elfoglalni az üres
karikát, amelybe szabadon bármely más tanuló (védők)
is átszaladhat. Ekkor a felszabaduló karikát próbálja a
támadó elfoglalni, amelyet a védők szintén megpróbálnak
megakadályozni, belépnek a karikába.
Cél: minél tovább megakadályozni, hogy a támadó tanuló
belépjen egy karikába.

2. kép: Bázisfoglaló
zz Sokkendős bázisfoglaló. A két térfélen mindkét csapat
számára kijelölünk egy-egy területet, amelybe 6-6 db
könnyű, de jól látható tárgyat helyezünk el. Az ellenfél
területéről a tárgyakat egyenként kell megszerezni és
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Emeljük ki tanítványainknak, hogy a sikeres védekezés ér-
dekében a támadó mellett egymásra is figyelniük kell, mert
csak együtt mozogva, egymás mozgására reagálva tudják
megakadályozni a támadót a karikafoglalásban.

Játékgyűjtemény – I. szint

1.
2.

1.
2.

20. ábra: Karikafoglaló

65
 56. Szabad helyre fuss!
Létszám: 3 fő
Terület: 6 × 6 m-es terület
Eszköz: –
Kijelölünk egy körülbelül 6 × 6 méteres négyzetet, amely­
nek 3 sarkában egy-egy tanuló helyezkedik el. Az „A”
ta­nuló, akivel átlósan szemben senki sem tartózkodik,
át­fut a szabad sarokba. Ekkor a másik két tanuló egyike
el­foglalja az üresen maradt helyet, míg a harmadik ta­
57. Babzsákos üldözés
nuló átlósan átfut a szabadon maradt sarokba. Cél: fo­
lyamatosan (ütközés nélkül), meghatározott idő alatt
mi­nél több átfutást végezni. A játékot először „kötött” mó­
don, számokkal meghatározott sorrendben hajtják végre
a ta­nulók.
zz A játékot labdavezetéssel és átadásokkal is játszhatjuk,
ahol a labdát mindig annak kell átadni, aki éppen átló-
ban fut az üres helyre!
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Először határozzuk meg a tanulók futási sorrendjét, ami alap-
ján meg kell keresni az éppen szükséges helyet! Csak fokoza-
tosan vezessük be a szabad sorrendet!
Létszám: 3-4 fő + 1 fő csoportonként
Terület: 8 × 8 m-es terület csoportonként
Eszköz: 1 db babzsák vagy kisebb labda minden
csoportnak

A C B Minden 4-es csoportban kijelölünk 3 fogót és 1 menekülőt.

1.
3. 2. A fogóknál van egy babzsák (vagy kisebb labda). Csak az
2. 3. 1.
foghatja meg a menekülőt, akinél a babzsák van, ennek
érdekében a fogók passzolják egymásnak a labdát, amíg
olyan közel nem kerülnek a menekülőhöz, hogy meg tudják
B C A
érinteni vele. A babzsákkal eleinte előre meghatározott
21. ábra: Szabad helyre fuss! számú (1-2) lépést tehetnek a tanulók, később azonban
csak sarkazhatnak.
Variáció(k)
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
zz Az átfutásokat nem meghatározott sorrendben, hanem
egymás mozgását figyelve, azokból következtetve hajt- ►►Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy a sikeres „fogáshoz”
nagyon fontos a labda nélküli emberek menekülő társ felé
ják végre a tanulók. való helyezkedése és az ehhez kapcsolódó gyors és pontos
átadás! Más szavakkal: passzokkal próbálják beszorítani a
menekülőt!
Játékgyűjtemény – I. szint

66
Az eszközzel kapcsolatos tudatosságot fejlesztő játékok

A manipulatív mozgások gyakorlása című alfejezet nem lönböző manipulatív mozgásokat. Fontos megjegyezni, hogy
igényel különösebb magyarázatot. A játékokkal az a célunk, az itt felsorolt játékok helyenként inkább csak játékos felada-
hogy játékkörnyezetbe helyezzük a technikai elemeket, kü- tok, de emiatt nem sérül az adott fejlesztési cél.

MANIPULATÍV MOZGÁSOK GYAKORLÁSA PÁROKBAN

58. Találd el! MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK

►►Mivel a pontos átadás gyakorlása a cél és nem a célzás, ezért
Játékgyűjtemény – I. szint
Létszám: teljes csoport párokban a célterületek mérete ne legyen túl kicsi! Kosárlabda eseté-
Terület: falfelületnél egy kb. 2 × 4-5 m-es terület ben például körülbelül 1 méter átmérőjű kört javaslunk.

Eszköz: páronként egy labda

Variáció(k)
A falra egymás mellé több négyzetet (kört) rajzolunk, és zz A játék játszható úgy is, hogy nem a karikák, hanem a
mindegyikbe írunk egy-egy számot. A pár egyik tagja dobó helyek kapnak pontszámot, attól függően, milyen
hangosan mondja a számot, a labdás társ pedig megpró- messze vannak a célfelülettől.
bálja minél pontosabban és gyorsabban eltalálni az adott
számmal megjelölt területet. Meghatározott számú át-
adás után szerepcsere következik.

67
 59. Vetkőző-passzoló
Létszám: teljes csoport párokban
Terület: kétsoros vonal, egymástól kb. 3-4 méterre
Eszköz: páronként egy labda
A tanulók párokban folyamatos átadásokat végeznek,
közben leveszik (és esetleg vissza is veszik) a cipőjüket
és zoknijukat. A játék sokkal inkább egy vicces ügyességi
feladat, viszont remekül érzékelteti, milyen az adott pilla-
natnyi feladatra koncentrálni, vagyis ad egy sajátos kog-
nitív jelenlétet.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Kezdetben hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy tartsák a sze-
müket a labdán! A feladat nehézségét az is adja, hogy olyan
mozdulatokat kell végezni egymással párhuzamosan, ame-
lyek amúgy nem megszokottak együtt, csak külön-külön.
60. Páros küzdőjátékok labdával
Létszám: teljes csoport párokban
Terület: páronként 3 × 3 m-es terület
Eszköz: páronként egy labda
Ki az erősebb? A párok egymással szemben állnak fel, a
labdát mindketten két kézzel tartják. A feladat során meg-
próbálják a másik kezéből „kiszakítani” a labdát, miköz-
ben húzó és toló mozdulatokat végeznek, végig szembe
maradva a társsal
Told ki! Ebben a verzióban fejenként egy labdára van
szükség. A feladat során csak a kézben (test előtt vagy
fej felett/előtt) tartott labdák érintkezhetnek, amellyel a
Játékgyűjtemény – I. szint
társat ki kell tolni a kijelölt területről.
Állj fel! A tanulók leülnek a talajra egymásnak háttal úgy,
hogy a labdát beszorítják hátaik közé. Úgy kell felállniuk
(majd leülniük), hogy a labda ne essen le közülük. Ugyan-
ezt a feladatot próbálják megoldani úgy is, hogy a kiindu-
lási helyzetben hason fekszenek a tanulók, és a homlokuk
közé szorítják a labdát. Ha felállás és a leülés (vagy le-
fekvés) könnyedén megy, akkor felállás közben a társat
próbálják meg kitolni az előre meghatározott területről.
68
61. Érd utol a labdát!
Létszám: teljes csoport párokban
Terület: 6-8 m × 2 m párosonként
Eszköz: páronként egy labda
A tanulók egymás mögött helyezkednek el, körülbelül
1–1,5 m távolságra. Az elől lévő tanuló terpeszállásban
csak előre, a talajra nézhet, hátrafelé nem. A hátul álló
tanuló a labdát átgurítja az előtte lévő tanuló két lába kö-
zött, aki megszerzi a labdát, és a lehető leggyorsabban
átszalad vele a túlsó oldalvonalhoz. A labda nélküli pedig
megpróbálja megérinteni, megfogni társát.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Ügyeljünk arra, hogy a labdás tanuló mindaddig betartsa a
1,5 méteres távolságot az előtte álló tanulótól, amíg el nem
gurította a labdát! Először tehát gurít, és csak utána indulhat
a labdáért. (Sok tanuló hajlamos rá ugyanis, hogy labdával a
kézben halkan megközelíti a terpeszben álló társát, és csak
innen gurítja el a labdát.)
Variáció(k)
zz Ketten egy ellen. Két tanuló egymás mellett, terpesz-
ben áll. A harmadik ember mögülük gurítja a labdát.
A tanulók csak előre nézhetnek, a guruló labdára moz-
dulhatnak. A gurító tanulónak három választási lehe-
tősége van: vagy a két tanuló között, vagy valamelyik
terpesz alatt gurítja el a labdát. Ebben az esetben két
támadó lesz a gurító védővel szemben, akik átadással
is segíthetik egymást.
zz Érd utol labdavezetéssel! A fenti játék mindkét verzió-
ja labdavezetéssel is végezhető. Ebben az esetben el-
képzelhető, hogy célszerűbb a védőnek azt a feladatot
adni, hogy próbáljon labdát szerezni az egyszerű „fo-
gás” helyett.
zz II. szintű feladattá válnak a játékok, ha a gurított vagy
dobott labda megszerzése után az 1:1 és 2:1 elleni já-
ték kosárra vagy más célfelületre történik.
62. Pontos passzoló
Létszám: teljes csoport párokban
Terület: teljes játéktér
Eszköz: páronként egy labda (több fajta és méret),
12-14 lapos körlap vagy karika
A játékot megelőzően tetszőleges módon elhelyezzük a
lapokat vagy lapos karikákat a játéktéren, ügyelve arra,
hogy egymástól nagyjából egyenlő távolságra legyenek.
Ezek lesznek a pontok. A játék során a párosok végig
egymásnak passzolhatnak, de csak akkor érvényes az át-
adás, ha az elkapó éppen egy ponton áll. Az átadást köve-
tően egy másik ponthoz kell futni, a társnak már oda kell
passzolni.
Variáció(k)
Az alábbi variációkat párokban és 3-4 fős csoportokban
is lehet játszani.
MANIPULATÍV MOZGÁSOK GYAKORLÁSA – CSOPORTOKBAN
63. Fuss körbe, add körbe!
Létszám: 4-8 fő/csapat
Terület: létszám- és tudásfüggő
(4 fős csapatoknál 8 × 8 m-es terület)
Eszköz: csapatonként egy labda
A két csapat egyike a pályán szétszórt alakzatban helyez-
kedik el (védők), míg a másik csapat (támadók) egy meg-
határozott pont mögött sorakozik. Az első támadó tanuló
játékba hozza a labdát (gurítja, elüti, dobja, rúgja, …), és
elkezd körbefutni a kijelölt pályán. Ez alatt az idő alatt a
védő tanulók megpróbálják minél hamarabb elkapni a
labdát és körbe adogatni (passzolni). Abban a pillanatban,
hogy az utolsó tanuló is birtokolja a labdát, a futó tanuló-
nak is meg kell állni. Cél: az adogatás alatt minél több kört
megtenni. Miután a támadó csapat minden tagja dobott
(rúgott, ütött…) és futott, térfélcsere következik. Az a csa-
pat győz, amelyik a futó tanulók egyéni eredményeinek
összege alapján több kört teljesített.
zz Bárhol lehet passzolni, de pontot csak az ér, ha a labda
elkapás pillanatában az egyik ponton van a tanuló. A já-
tékot könnyen a II. szintre emelhetjük, ha ehhez a variá-
cióhoz 1, esetleg két félaktív védőt (aktívan lábmunkázó
védők, akik labdát nem szerezhetnek) adunk.
zz 3 passzos pontos passzoló. További megkötése lehet
az iménti – immár – II. szintű játéknak, ha csak minden
3 passz után lehetséges a pontszerzés. A játékosoknak
tehát úgy kell helyezkedniük, hogy a harmadik passz
egy pontnál lévő tanulóhoz menjen.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Csak a teljes köröket számoljuk!
►►Amennyiben nagy terület áll rendelkezésünkre, bázisokat ki-
alakítva oszthatjuk részeke a teljes kört. Ekkor azt számoljuk,
hogy hány bázist tudtak a támadó tanulók elérni.
►►Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy a megfelelő erejű és
pontosságú átadás mindig gyorsabb, mintha labdavezetéssel
vagy futással juttatnánk el a labdát a társhoz! Alakuljon ki az
igény az átadásra – és ezzel együtt a labdanélküli emberek
helyezkedésére – a jobb és hatékonyabb átadások érdekében!
Variáció(k)
zz Mindenki fut! A kezdőpont vonalában kijelölünk egy
egyenes szakaszt, amely nem zavarja a pályán a védő
tanulók mozgását. Miután a támadó tanuló játékba
hozta a labdát, a teljes csapatnak el kell futnia a kijelölt
pontig és vissza, amíg a védők az előre kijelölt ember-
hez nem juttatják a labdát. A védőcsapat annyi pontot Játékgyűjtemény – I. szint
szerzett, ahányan nem értek vissza a támadók közül a
kiindulóponthoz.
zz Tüzes hely. A támadó csapat ütőembere csak addig
futhat, amíg a védők az elkapott labdát egy előre meg-
határozott helyre – a „tüzes helyre” – nem juttatják.
Szükség esetén (pár lépésre a tüzes helytől) labdával
a kézben lehet futni. Az ütőtanuló célja: hamarabb oda-
érni a tüzes helyre, mint a labda.
69

64. Labdagyűjtés
Létszám: 6-7 fős csapatok
Terület: kb. 9 × 9 m (egy átlagos tornaterem
félpályája)
Eszköz: 1 zsámoly, 3 gumilabda
A pálya közepén egy dobozt (felfordított zsámolyt) helye-
zünk el. Egy tanuló a pályán kívül helyezkedik el, míg a
többiek a játéktéren szétszórtan. A pályán kívül álló tanu-
ló mellett három labdát helyezünk el, ezeket kell játékba
hoznia úgy, hogy a lehető legmesszebbre és egymástól is
távolra dobja őket a teremben. A harmadik labda eldobá-
sa után gyorsan futni kezd a pálya körül egészen addig,
amíg mind a három labda bele nem kerül a dobozba, amit
a labdagyűjtők egyike „állj”-t kiabálva jelez. A partvonal
mentén futó tanuló arra törekszik, hogy a labdagyűjtés
alatt minél hosszabb távot tegyen meg. A futás után a ta-
Játékgyűjtemény – I. szint
22. ábra: Labdagyűjtés
65. Sánta cica
Létszám: 2 + 1 fő
Terület: 5 × 5 m-es terület
Eszköz: 1 db hulahoppkarika + 1 db labda
70
nuló helyet cserél egy pályán álló társával. Tudásszinttől
függően határozzuk meg a labda dobozba juttatásának
módját. Ez történhet úgy, hogy labdával a kézben a doboz-
hoz szalad a mezőnyjátékos, de történhet labdavezetés-
sel és átadásokkal (a választott sportág szabályai szerint)
is, ahol már komoly összjátékra is szükség lehet.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Lehetőség szerint különböző labdákat készítsünk elő, olyano-
kat, amelyeknek továbbítása más-más módon történhet (pél-
dául rögbilabda, pingponglabda, lapos, régi labdák, maroklab-
da, …). Ha több csoport játszik egyszerre, nem szerencsés, ha
a labdák átgurulnak egyik játékterületéről a másikra. Azaz a
labdákat az adott játékterület, a létszám és a korosztály függ-
vényében válasszuk meg, hogy a különböző játékterületek
labdái ne zavarják egymást!
►►A labdának a pálya területén belül kell pattannia, főleg ha több
kis pályán egyszerre több csapat játszik.
►►Nagyobb létszám, de kis terület esetén két pályaszéli tanuló
dobhat és futhat egy időben.
Az adogató (sánta cica) helyét hulahoppkarikával jelöljük
ki, ahonnan nem mozdulhat el. A karikából próbál pas�-
szolni szabadon mozgó társának úgy, hogy az egér ne
tudja megszerezni a labdát. A sánta cica 5-ször próbálhat
passzolni, utána csere következik.
 MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►A „sánta cicának” csak az egyik lábát kell a karikában tarta-
nia. Ha kisebb méretű karikát használunk és meghatározzuk,
hogy mindig ugyanaz a láb legyen a karikában, akkor segíthet-
jük a sarkazás megtanulását.
►►Már a játék kezdetén érdemes meghatároznunk azt a zónát a
sánta cica körül, amelybe a két másik tanuló nem léphet be.
Idővel nehezíthetjük a játékot a zóna növelésével.
►►Hívjuk fel tanítványaink figyelmét kosár- és kézilabda haszná-
latakor a pattintott átadásokra is!
Variáció(k)
zz Két sánta cica. A másik cica mozgásterét két bója közé
szorítjuk, azaz csak e két bója között mozoghat, amíg
várja a labdát. Minél nagyobb a bóják közötti távolság,
annál könnyebb elvégezni az átadásokat.
66. Labdaüldöző
Létszám: 6-8 fő/csapat
Terület: 6-8 fő köralakításához elegendő hely
Eszköz: 2 labda
Páros számú tanuló helyezkedik el egy körben. Az egy-
más mellett álló tanulók váltakozva „1-es”, illetve „2-es”
sorszámot kapnak, így két csapatra osztjuk a körben fel-
sorakozott tanulókat. Az egyik „1-es” tanulónak, és a kör
ellentétes pontján álló „2-es” tanulónak adunk egy-egy
labdát. „1-es” csak a tőle jobbra álló „1-esnek”, „2-es” csak
„2-esnek” adhatja a labdát. Vajon melyik csapat labdája
éri utol a másik csapat labdáját?
Variáció(k)
zz Irányváltás. Megadott jelre megfordul a passzirány,
tehát az eredeti jobbra történő átadásokkal szemben
most balra történnek a passzok.
zz Passzváltás. A megadott jel az átadások módját vál-
toztatja, például egy taps után pattintott átadással, két
taps után fej fölötti átadással kell passzolni.
67. Szabadulás a labdától
Létszám: 5-7 fő/csapat
Terület: 6 × 4 m-es terület csapatonként
Eszköz: 4-6 db könnyű labda csapatonként
Ahány csapatot alakítunk, annyi részre osztjuk a játék-
teret. Minden csapatnak egy vagy két labdával kevesebb
labdát adunk, mint a csapat tanulóinak száma. A csapatok
csak a saját játékterületükön mozoghatnak. A cél időegy-
ség alatt különböző átadásokkal minél több labdát az el-
lenfelek területeire juttatni.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Könnyű, sérülést nem okozó labdákkal játsszuk a játékot, de
lehetőség szerint minél több fajtával! Megadhatjuk, milyen
dobásformákkal dobjanak tanulóink, akár labdatípusonként
eltérően is.
Variáció(k)
zz Többcsapatos gurítós. Ez a játék többcsapatos válto-
zata. Egy csapat több helyről is kaphat labdát és több
helyre is guríthat, tehát nem csak az előre meghatá-
rozott területre. Ebben az esetben a labdát kizárólag
gurítani szabad.
23. ábra: Szabadulás a labdától!
Játékgyűjtemény – I. szint
zz Röp-szabadulós. A játékterületeket gumiszalaggal vá-
lasztjuk el, felette kell a labdát átjuttatni ülésből, tér-
delésből.
zz Többcsapatos célgurítós. A két csapat területe mögött
célfelületeket (oldalára fordított padok palánkszerűen,
sok-sok zsámoly) helyezünk el. Itt a labda minél gyor-
sabb átgurításán túl a gurítással történő pontszerezés
is cél. (Ez lényegében a csörgőlabda változatának is
tekinthető.)
71
 68. Alagútlabda
Létszám: 6-8 fő/csapat
Terület: nagy, nyitott tér, legalább 10 × 20 m-es
terület
Eszköz: 1 jól dobható labda
A tanulókat két csapatba osztjuk, egyik fele az „adogató-
csapat”, másik fele a védőcsapat. Az adogatócsapat az
alapvonal mögött, a védőcsapat a pályán szétszórt alak-
zatban helyezkedik el. Az első tanuló a célvonal mögül a
pályán álló tanulók közé, dobja a labdát, majd futásnak
indul a pálya oldalvonala mentén a kijelölt cél felé, hogy
pontot szerezzen csapatának. A védők gyorsan felsora-
koznak a labdát elkapó tanulótársuk mögé terpeszállás-
ban. A labdát végig kell gurítani a lábak között az utolsó
tanulóhoz úgy, hogy minden védő bent áll a sorban. Ez-
után az utolsó tanuló igyekszik a labdával együtt (labdával
a kézben) a célterületre (várba) jutni az adogató játékos
beérkezése előtt. Az a csapat kap pontot, akinek az embe-
re előbb ér a célvonal mögé. Miután az ütőcsapat minden
tanulója dobott, a két csapat helyet cserél. Az a csapat
győz, amelyik több pontot gyűjtött.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Ha a dobást végrehajtó tanuló feladata túl könnyű, akkor pél-
dául szlalomfutással, szökdeléssel nehezíthetjük a haladást.
►►A dobás helyett használhatunk rúgást, gurítást, eszközzel tör-
ténő ütést is (például floorball ütővel szivacslabdát).
►►Ügyeljünk rá, hogy mindenki sorra kerüljön, mint adogató!
2. 2. 2.
2.
Játékgyűjtemény – I. szint
3. 2. 2.
1.
24. ábra: Alagútlabda
72
69. Fogó labdapasszolással
Létszám: 7-10 fő/csoport
Terület: 10 × 10 m-es terület csoportonként
Eszköz: 3-5 különböző labda csoportonként, 2-4
zsámoly
A pálya több (2–4) sarkában több labdát helyezünk el
egy dobozban (felfordított zsámolyban). Kijelöljük a fo­
gó­(ka)t. Akit elkaptak, megáll, karjait magastartásba eme-
li, és megvárja, amíg egy szabadon mozgó társa megér-
kezik labdával. A megbeszélt számú (körülbelül 3-5 db) és
fajtájú (kézzel, lábbal, ütővel) átadás után a kiszabadított
tanuló visszaviszi a labdát a kosárba, és játszhat tovább.
Alapvetően tehát egy speciális kiszabadítós fogóról be-
szélünk, ami remekül alkalmas az átadások és a labdave-
zetés játékos gyakorlására.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►A tanulók számától függően döntsük el, hogy a labdás tanu-
lót meg lehet-e fogni vagy sem! Ha sok a tanulónk (12–15 fő),
akkor célszerű megengedni, hogy a fogó labdás tanulót is el-
kaphasson. A megfogott labdás tanuló labdával a kezében áll
meg, és egy szabad társnak kell segítenie rajta.
►►Kezdőknél a labdával a kézben lehet futni, később kiváló játék
lehet ez a labdavezetés gyakorlására is.
Variáció(k)
zz Labdaszerzős fogó. A szabadításra induló tanulónak
labdavezetéssel kell haladnia, miközben a fogó(k)
elütheti(k) a labdáját. Ilyen esetben a tanulónak el kell
szaladnia az elütött labdáért, betenni a legközelebbi
dobozba, majd egy másik dobozból vehet ki egy újabb
labdát, hogy megkísérelje az újabb szabadítást!
70. Védd a labdád!
3.
Létszám: 4-5 + 1 fő csoportonként
Terület: 8 × 8 m-es terület csoportonként
Eszköz: csoportonként – egy tanuló kivételével –
mindenkinek egy labda
Egy tanulót kijelölünk fogónak, nála nincsen labda, míg a
menekülők csak labdavezetéssel menekülhetnek. A fogó-
nak el kell ütnie a menekülők labdáját, és egy meghatáro-
zott helyre kell összegyűjtenie azokat. A begyűjtött labdák
már nem kerülhetnek vissza a játékba, az elguruló labdá-
ért még mehet a „küzdelem”. Ha a kijelölt fogónak sike-
rült minden labdát megszereznie, akkor csere következik.
A cél minél rövidebb idő alatt begyűjteni az összes labdát.
A labdájukat elvesztett tanulók fogóvá válnak.
Variáció(k)
zz Labdavezetéssel kell a labdákat a kijelölt kosárba gyűj-
teni. Ebben az esetben javasolt több fogót kijelölni.
zz Minden tanulónál van labda. Két három fős csapatot
alakítunk, akiknek célja folyamatos labdavezetés köz-
2.2 A II. szint játékai
T
estnevelésórán gyakran tapasztalt jelenség, hogy
nehézséget jelent megértetni és megtanítani az
üres helyekre és területekre futást, az átadások
hatékony technikai kivitelezését és taktikai szerepét a já-
ték összképe és élvezhetősége szempontjából. A diákok –
elsősorban a pontszerző játékok esetében – a labda körül
csoportosulnak szinte egy kupacban. A labdát úgy követik,
mint egy rajzó méhkas, egy nagyjából 2 méteres sugarú
körben. Ez tipikusan annak a jele, hogy a fenti tényezőkkel
nincsenek tisztában a játék célját, annak taktikai összete-
vőit illetően.
ben csak a labdához hozzáérve elütni, megszerezni
a másik csapat labdáit, majd ezután visszajuttatni az
alapvonalukon található zsámolyba. Aki elvesztette a
labdáját, labdavezetés nélkül folytatja a labdaszerzést.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy a fogók csak a labdá-
hoz érhetnek, a labdát vezető társukhoz nem! Érdemes olyan
helyre terelni a menekülőket, ahol nehezebben tudják megvé-
deni a labdájukat, például a játéktér sarkaiba.
Játékgyűjtemény – II. szint
Miután az I. szinten a tanulók tapasztalatot szereztek a
játéktéren való helyezkedésről, a különböző játékok rit-
musáról, a társakkal létrejött eszközös és nem eszközös
kapcsolódásokról, a II. szinten, komplexebb, taktikailag
kifejezhető környezetben, új tanulási célok mentén alkal-
mazzák őket.
Ebben a fejezetben olyan módosított pontszerző és „cica”
játékokat mutatunk be, amelyekkel elősegíthetjük a já-
téktér kihasználását, valamint az üres területre futások
és irányváltoztatások céltudatos elsajátítását a minél
hatékonyabb átadások érdekében. A sikeresség érde-
73
 kében szinte csak kis játékok, tehát kispályán, alacsony
létszámmal játszott (2-4 fő alkot egy csapatot) játékok
gyakorlását javasoljuk7. A 2:2 elleni játék gyakran komoly
kihívást jelent a tanulóknak, mert megállás nélküli, gyors
és intenzív helyezkedést, valamint magas szintű technikai
végrehajtást igényel. A 3:3 és 4:4 elleni játék már jóval
összetettebb lehet, a több taktikai lehetőség élvezhetőbb
mérkőzéseket eredményezhet, ezért javasoljuk az alábbi
pontszerző játékok esetén (ahol lehetséges, például zsá-
molyos pontszerző) mindhárom verziót kipróbálni.
OKTATÁS-MÓDSZERTANI JAVASLATOK
zz A különböző játékterek lehetőséget biztosítanak az el-
térő létszámú csapatalakításra. Azaz, amíg az egyik
pályán 3:3 elleni játékot játszanak tanulóink, addig a
másik pályán 4:4 diák játszik, ami segít alkalmazkodni
az osztálylétszámhoz.
zz Mind az eltérő létszámú csapatok, mind az izolált já-
tékterek kiváló alkalmat teremtenek a differenciálás-
ra. A több kisebb játéktéren játszhatjuk egy játék eltérő
nehézségű variációit, vagy akár játékterenként más és
más játékot.
zz Páratlan létszámnál, kijelölhetünk egy „dzsókert”, aki
mindig a támadó (esetleg védő) csapattal van, így elő-
segítve az emberfölényes helyzetek kialakulását.
zz A legtöbb játékot lehet labdavezetéssel játszani (kéz-
zel, lábbal), azonban ha labdavezetés nélkül játszatjuk
a játékokat, akkor szükségszerűen több mozgással
gyakorolnak a tanulók, jelentősen megnő a labda nél-
küliek felelőssége a játék folyamatossá tételében.
Játékgyűjtemény – II. szint
zz Ha nehezen megvalósítható a labdavezetés kiiktatása,
használhatunk rögbilabdát vagy frizbit. Mindkét eset-
ben – a labdavezetés hiánya miatt – remekül érzékel-
hető tanítványaink számára, milyen fontos, hogy olyan
sávba mozogjanak a labdához képest, ahol nincs védő.
Emellett meglehetősen fontos kiemelni, hogy a labda
(frizbi) elkapásáig mozgásban kell lenni, ne álljanak
meg korábban, mert akkor a védő utoléri a mozgó tá-
madót.
74 7 A „kis játékok” jelentőségére felhívtuk a figyelmet az 1.6 alfejezetben (A játékok oktatásának módszertani szempontjai) is.
3. kép: Kis játékok
A táblázatban nem szerepel elkülönítve sem az „Energia­
befektetés tudatossága”, sem a „Saját testtel kapcsolatos
tudatosság”. Ezekben a játékokban már elkülöníthetet-
lenül jelennek meg azok az összetevők, amelyek önálló
megjelenítésére kísérletet tettünk az I. szinten. Az olyan
összetevők, mint például a labdavezetés, passzolás vagy
ritmusváltás szerves részeivé válnak a játékoknak, tehát
nem külön megjelenítendő fejlesztési célként vannak jelen.
További magyarázatot igényel, hogy miért szerepel külön
a „Kapcsolat az eszközzel” oszlop a táblázatban. Az em-
berfölényes helyzetek gyakorlását célzó „cica” játékoknál
a fejlesztési célt elsősorban a jó ritmusú, pontos, a társ
mozgását kiszámítani képes átadások gyakorlását jelenti.
A pontszerzőknél viszont már a játékhelyzetek megoldá-
sához szükséges bonyolultabb manipulatív készségekről,
technikai elemekről beszélünk. A pontszerző játékok az
egyszerűbb, emberfölényes helyzetekhez képest már el-
szakadások és átadások sorozatát jelentik. Az I. szinthez
képest ez jelentős előrelépés a játékok összetettségében,
ezért mi ezzel hangsúlyozzuk a minél gyakoribb, labdával
történő gyakorlás fontosságát.
Bár a táblázatban a pontszerző játékok előrébb szere-
pelnek a „cica” játékoknál (követve az I. szinten használt
sorrendet, azaz a térbeli tudatosság után következnek a
további összetevők), javasoljuk, hogy ezek előzzék meg a
pontszerzők alkalmazását. Ennek megfelelően a játékok
sorrendjében is előrébb kerültek a „cica” játékok, és csak
azok után következnek a pontszerzők.
 II. szint
Fejlesztési cél Játéktípus Taktikai tanulási szempontok
Térbeli A játéktér támadó/védő Pontszerzők Támadók:
tudatosság szerepek szerinti szélességi − előre meghatározott − labda nélküli játékosok üres területre
és mélységi kihasználása célfelület nélkül mozgása
Manipulatív mozgásformák tudatos,

− statikus célfelülettel − „add és fuss!” alkalmazása

(nagy/több célfelület)
célravezető alkalmazása

Védők:
Kapcsolat az eszközzel

− az emberfogásos védekezés alapjainak

megismerése
Kapcsolat Emberfölényes helyzetek „Cica” játékok Támadók:
a társsal megoldásai: (emberfölényes − két játékos közötti távolság
− két vagy több ember helyzetek) megteremtése
kapcsolata összehangolása − ritmusváltások, irányváltások
támadásban alkalmazása
− dinamikusan változó − védővel szembeni átadások
támadó-védő szerepkörök
alkalmazása Védők:
− labdás emberrel szembeni védekezés
− passzsáv védésének megjelenése

7. táblázat: A II. szint áttekintő táblázata

Emberfölényes helyzetek megoldásai

„Cica” játékok labdát. A karikában állók passzolhatnak egymásnak is, de

csak a szabadon mozgó társnak sikeresen eljutatott labda
71. Hárman egy ellen számít. A szabadon mozgó társ a két karika között nem
kaphat labdát.
Létszám: 3 + 1 fő csoportonként
Terület: 5 × 5 m-es terület csoportonként MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK

Eszköz: 2 db hulahoppkarika + 1 db labda
csoportonként
Két tanuló helyét hulahoppkarikával jelöljük ki, ahonnan
nem mozdulhatnak el. Ők próbálnak passzolni a szabadon
mozgó társnak úgy, hogy a cica ne tudja megszerezni a
►►Már a játék kipróbálásakor határozzuk meg azt a zónát a kari-
kák között, ahol az átadásokat nem számoljuk!
►►A karikák egymástól való távolsága döntően befolyásolja a
játék nehézségi fokát. Idővel nehezíthetjük a játékot a zóna
növelésével.
►►Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy a harmadik tanu-
ló bármely társának passzolhat! (Ha akarjuk, megköthetjük,
hogy ne tudja visszapasszolni annak, akitől kapta az átadást.)
Játékgyűjtemény – II. szint

2.

1.

3.

25. ábra: Hárman egy ellen

75
 72. Aranyháromszög 73. Kapus cicajáték

Létszám: 3 + 1 fő csoportonként Létszám: 2 + 1 fő csoportonként

Terület: 5 × 5 m-es terület csoportonként Terület: 6 × 6 m-es terület csoportonként
Eszköz: 4 db bója csoportonként Eszköz: 2 db bója és 1 db labda csoportonként

A játéktér 4 sarkára bóját helyezünk el és 3 mellé áll egy-
egy tanuló. A negyedik tanuló lesz a cica, ő a játéktéren
belül helyezkedik el. A három tanuló átlósan nem pas�-
szolhat, csak a jobbra vagy balra lévő sarokba. A labda
nélküliek feladata, hogy mindig a labdás tanuló melletti
sarokba (tőle egy egységnyi távolságra) legyenek.
1.
A játéktér közepén 2 (magas) bójával kijelöljük a kaput.
A két passzoló feladata átadásokat végrehajtani úgy, hogy
azt a cica ne tudja megszerezni vagy megérinteni. A cica
kezdetben csak a két bója közötti vonalon mozoghat, le-
hetőleg alaphelyzetben, némi gyakorlás után azonban
kiléphet a labdás támadó felé, így nagyobb felületet le-
védve a passzolás elől. A tanulók csak a kapun keresztül
passzolhatnak egymásnak, a két bóját összekötő képze-
letbeli vonal felett. A labdavezetést megengedjük, de csak
az irányváltoztatás és a megindulás gyakorlása céljából,
illetve hogy oda lépjen a labdás ember, ahonnan jobban
lehet passzolni.

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK

2. 2. ►►Minél nagyobb a távolság a két bója között, annál könnyebb a
játék. Nehezítésként kialakíthatunk a labdás tanulók számára
tiltott zónát a kapu vonalával párhuzamosan.
►►Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy az adogató pár labda-
nélküli tanulójának a védőtől távolabb eső bója felé kell mo-
zognia a sikeres átadás érdekében! A védő tanulót biztassuk
arra, hogy a labdás embert támadja, lépjen közel hozzá érin-
tőtávolságig!

Az ábra szerinti elrendezésben egyidejűleg sok hármas

1. dolgozik, így rengeteg átadás és ahhoz kapcsolódó labda
nélküli mozgás jön létre.
26. ábra: Aranyháromszög
Játékgyűjtemény – II. szint

27. ábra: Kapus cicajáték

76
74. Fordított cicajáték
Létszám: 2 + 1 fő csoportonként
Terület: 4 × 8 m-es terület 2 csapat számára
Eszköz: 1 db labda 2 csapat számára
Az ábra szerint csapatonként 2-2 tanuló helyezkedik el a
játéktéren, míg a „cicák” az alapvonalak mentén. A játék
során a játéktéren belül lévő játékosok feladata eljuttatni
a labdát az alapvonalon álló „cica” csapattársuknak, azaz
most a cicának kell játszani a labdát, és nem ő próbálja
meg elvenni. Természetesen a védő (labdát nem birtokló)
csapat célja mindezt megakadályozni.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy az alapvonal mentén
elhelyezkedő („cica”) tanuló folyamatos (oldalirányú) mozgá-
sával segítheti a sikeres átadásokat!
28. ábra: Fordított cicajáték
75. Oldalvonalas cicajáték
Létszám: 5 + 2 fő csoportonként
Terület: 6 × 6 m-es terület csoportonként
Eszköz: 1 db labda csoportonként
A játéktér 4 oldalvonala mellett és a játéktéren egy-egy
támadó tanuló helyezkedik el. Meghatározott idő alatt az
oldalvonal mellől próbálnak meg minél több labdát be-
játszani egyetlen csapattársuknak úgy, hogy a 2 védő ne
tudjon labdát szerezni. Minden jó átadás 1 pontot ér. Ha a
védők labdát szereztek, visszaadják azt a támadóknak és
az eredményükből egy pontot levonnak. Az oldalvonalon
játszó tanulók labda nélkül mozoghatnak bármely irány-
ba, labdával azonban nem. Szabadon passzolhatnak egy-
más között is, azonban az nem számít pontnak.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Kezdőknél a játéktér méretét csökkenthetjük, míg haladóknál
érdemes növelnünk.
Variáció(k)
zz Ha a védő tanuló labdát szerzett, akkor a labdát fogadó
tanuló helyére forog, aki a rosszul passzoló oldalvo-
nalas tanuló helyét fogalja el, míg az oldalvonalas be-
megy védekezni.
zz A játék egyik variációja a III. szinten tárgyalt „Oldalvo-
nalas (faljáték)” játék.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy a két védő tanuló,
csak akkor lehet sikeres, ha egymásra figyelve és egymással
kommunikálva helyezkednek, tudva, hogy a másik melyik tá-
madó tanulót, illetve területet védi!
Játékgyűjtemény – II. szint
29. ábra: Oldalvonalas cicajáték
77
 76. Sok gólos játékok
Létszám: 5-6 fő/csapat
Terület: kb. 6-7 × 9-10 m-es terület a 2 csapat
számára
Eszköz: 16-20 db bója és 1 labda a 2 csapat számára
A pálya alapvonalai mögött 8-10 bóját állítunk fel. A kivá-
lasztott sportág szabályai szerint átadásokkal és labda
nélküli mozgásokkal kell haladni a játékosoknak, céljuk
a bóják labdával történő eltalálása. Ha egy bóját sikerült
feldönteni, akkor a másik csapat folytatja a játékot. Kapus
használata megengedett, de nem kötelező. Az a csapat a
győztes, amelyik hamarabb találja el az összes bóját.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Minél szélesebben helyezzük el a célfelületeket, annál jobban
ráéreznek a tanulók a szélességi mozgásra.
►►Tiltott zónát is kijelölhetünk, ahova már se a védő, se támadó
nem léphet.
Variáció(k)
zz Több labda. Két labdával is lehet játszani a játékot.
Túl kicsi pálya esetén (könnyített körülmények) nehe-
zíthetjük úgy a játékot, hogy nemcsak a sikeres, de a
sikertelen támadás (fölé vagy mellé célzás) után is az
ellenfél folytatja a játékot.
zz Melyiket célozzam? A gólvonal hosszában különböző
célfelületeket jelölünk ki (élére állított vagy felfordított
zsámoly, bója, karika…). A célfelületek eltalálása (be-
letalálás) esetén jár pont. A különböző méretű célfelü-
letek eltalálásához különböző pontszámokat rendelhe-
tünk. (A legkisebb célfelület éri a legtöbb pontot.)
Játékgyűjtemény – II. szint
30. ábra: Sok kapus játék több labdával
78
77. Sok kapus játékok
Létszám: 4-6 fő/csapat
Terület: kb. 6-7 × 9-10 m-es terület a 2 csapat
számára
Eszköz: 6–10 db bója és 1 labda a 2 csapat számára
A pálya területén rendszertelenül elhelyezve több (3-5)
kaput jelölünk ki bójákkal. (Lehet kapu a pálya közepén is,
az egyik kapu vonala lehet merőleges a másikra, és így
tovább.) A kiválasztott sportág szabályai szerint átadá-
sokkal és labda nélküli mozgásokkal kell haladni a játéko-
soknak. Pontot ér, ha a két kapu között sikerül az átadás.
Ugyanannál a kapunál egymás után két vagy több pontot
nem lehet szerezni. Az ellenfél csak az átadások megaka-
dályozásával szerezhet (halászhat) labdát. Az a csapat a
győztes, amelyik hamarabb gyűjti össze a 10 pontot.
A játék során sok pillanatnyi emberfölényes helyzet ala-
kul ki, ezért érdemes a „cica” játékokat követően kipróbál-
ni csoportjainknál.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►A játék leginkább floorball és labdarúgás gyakorlásához al-
kalmas, mivel ez esetekben a labda gyakorlatilag végig a ta-
lajon van, tehát egyértelműen megállapítható, hogy a bóják
között haladt-e át.
Variáció(k)
zz Több labda. Két, esetleg több labdával is lehet játszani,
ha szeretnénk kissé gyorsítani a játékot. Ehhez javasol-
juk, hogy egy csapatban legalább 5-6 tanuló legyen.
A játéktér támadó/védő szerepek szerinti szélességi
és mélységi kihasználása

PONTSZERZŐ JÁTÉKOK, ELŐRE MEGHATÁROZOTT CÉLFELÜLET NÉLKÜL

Ezekben a játékokban célfelületek hiányában az ered­ törekszik az eredményesség érdekében. A pontszerző

ményességet a sikeres átadások jelentik, így a teljes játékok akkor a leghatékonyabbak, ha a tanulók nem
játéktér kihasználása, azon belül is az üres területek vezethetnek labdát, így a csapattársaknak keresniük
megtalálása a siker kulcsa. Itt a védekező csapatnak kell az üres helyeket, és gyors mozgással elfoglalni
már zavarnia kell az átadásokat, azaz labdaszerzésre azokat.

Játékgyűjtemény – II. szint

79
 78. Kör pontszerző
Létszám: 4-6 fő/csapat
Terület: két koncentrikus (azonos középpont
körüli) kör (egy körülbelül 3-4 méter és egy
5-7 méter átmérőjű); esetleg négyszögformát
is használhatunk 4 × 8 m-es terület 2 csapat
számára
Eszköz: 1 db labda
Az „A” csapat tanulói a külső kör mentén helyezkednek el,
míg egy társuk a belső kör közepén labdával. A „B” csa-
pat tagjai a két körvonal között. A belső kör tanulójának a
külső körön álló társainak kell passzolni a labdát, anélkül,
hogy a másik csapat labdát szerezne. A külső körön álló
tanulóknak a középen álló embernek kell juttatniuk a lab-
dát. A sikeres átadások pontot érnek. A külső kör tagjai
egymásnak is passzolhatnak, de az nem ér pontot, csak a
biztonságos átadást segíti elő. Az a csapat nyer, amelyik
meghatározott idő alatt több átadást tud végrehajtani.
Variáció(k)
zz Nem időre játsszuk a játékot, hanem labdaszerzés után
szerepcsere következik a két csapat között.
zz A kör közepén álló tanuló egy (vagy meghatározott szá-
mú) sikeres átadás után helyet cserélhet egyik csapat-
társával.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Hívjuk fel tanulóink figyelmét, hogy bár a körön kívüli társak
egymás közötti átadása nem ér pontot, célszerű alkalmazni
az ilyen jellegű átadásokat, hogy a védelmet a kör egyik olda-
lára „csaljuk”! (31. ábra jobb oldala)
Játékgyűjtemény – II. szint
31. ábra: Kör pontszerző
80
79. 3 fős pontszerző
Létszám: 3 × 3 fő/játéktér
Terület: 9 × 9 m-es terület
Eszköz: 1 db labda minden 3 fős csapatnak
Mindhárom (háromfős) csapatnak van egy-egy labdája.
A játék során átadásokkal mindegyik csapatnak arra kell
törekednie, hogy megadott számú átadást végrehajtson,
anélkül, hogy elpattanna a labda. A játék során mindhá-
rom csapat végig ugyanazon a területen játszik.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Javasoljuk, hogy korlátozzuk az átadásokat valamilyen szem-
pont szerint: például csak pattintott átadást lehet adni, vagy
nem lehet visszapasszolni annak, akitől a tanuló kapta a lab-
dát.
80. 3 csapatos pontszerző
Létszám: 3-4 fő/csapat
Terület: 9 × 5 m-es terület sávonként
Eszköz: kb. 10 m hosszú, 2-3 cm széles gumiszalag
A középvonalnál érintőmagasság felett kifeszítünk egy
gumiszalagot. A játékterületet az ábra szerint 3 sávra
(részre) osztjuk. Egy-egy csapat szétszórt alakzatban
helyezkedik el a kijelölt sávban, a harmadik csapat a kö-
zépen, a gumiszalag alatt áll fel. A két szélső csapat meg-
próbál minél több átadást végrehajtani a gumiszalag alatt
úgy, hogy a középen játszó tanulók ne tudják megszerez-
ni a labdát. Lehet passzolni saját csapattársnak is, de az
nem számít pontnak.
3.
2.
4.
1.

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►A középen álló tanulók között közel egésztávolságnyi hely le-
gyen, amelyet oldalirányú mozgással próbálnak meg fedez-
ni. A középen álló tanulók létszáma lehet kevesebb is, mint a
„mezőnyjátékosoké”.
►►Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy az átadások során
keressék a „lyukas helyeket” a hálóban, amelyeket leginkább
saját térfeles passzokkal tudják előkészíteni!
32 ábra: Sávos, 3 csapatos pontszerző
81. Fogó + pontszerző
Létszám: 4-5 fő/csapat
Terület: 10 × 10 m-es terület 2 csapat számára
Eszköz: 1 db labda 2 csapat számára
A csapatok célja, hogy a labdával minél többször meg-
érintsék az ellenfél tanulóit. (Nem kidobás!) A támadó, lab-
dás csapat passzokkal közelítheti meg az ellenfél bármely
tanulóját. Labdás ember nem léphet és nem vezetheti a
labdát. Ha a labdás, támadó csapat leejti a labdát, akkor
szerepcsere következik. A védekező, labda nélküli csapat
belenyúlhat az átadásokba, hogy megszerezze a labdát.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Kezdők esetén csökkentsük a játékteret, és könnyen elkapha-
tó, nagyobb labdát használjunk!
►►Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy a labda nélküli táma-
dó tanuló szerepe döntő a sikerben! Labdás tanuló nem mo-
zoghat, így ha a labda nélküli társa nem siet a segítségére,
megáll a játék.
►►A játék 4 fős csapatok esetén nagyon intenzív, ezért fontos
megtalálni az optimális méretű pályát, amely nem túl kicsi és
nem is beláthatatlanul nagy tanítványainknak. A pályamére-
tek célszerű megválasztása jó differenciálási eszköz a külön-
böző képességű csoportjaink esetén.
Variáció(k)
zz Több labda. Egyszerre 2 (esetleg 3) labdával játsszuk
a játékot.
zz Sávos, 3 csapatos pontszerző. A középső csapat nem
egy vonalon, hanem ugyancsak egy sávban mozoghat
(32. ábra).
Variáció(k)
zz Több labda. Egyszerre 2 labda használatával nehezít-
hetjük a játékot. Egy-egy labda nélküli támadó tanu-
lónak így egyszerre két labdát kell figyelnie, illetve a
labdás tanulónak passzoláskor ellenőriznie kell, hogy:
–– figyel-e a társ;
–– a másik labda nem lesz-e zavaró.
zz Támadjunk! Mindkét csapatnak van egy-egy labdá-
ja. A cél: meghatározott idő alatt minél több ellenfelet
megérinteni. Ugyanazt az embert kétszer egymás után
nem lehet megérinteni.
zz Csapatos csapdázás. A megérintett tanuló azonnal, Játékgyűjtemény – II. szint
ott helyben leül, és a későbbiekben segíthet az átadá-
sokban (csapdázásokban) csapattársainak, illetve ki
is ejthet másokat. A labda nélküli csapat az átadások
akadályozásával próbál labdát szerezni. Az a csapat
veszít, amelyiknek először ül az összes tanulója. Ha
sikeres érintés után visszaállhatnak az ülő tanulók,
akkor előre meghatározott idő után az a csapat győz,
amelyiknek kevesebb tanulója ül.
zz Fogyasztó. Csak 3-4 ember kezdi a támadást. Akit
megfogtak, az is beáll üldözőnek.
81
 82. Csapdázás
Létszám: 4-5 fő/csapat
Terület: 6 × 8 m-es terület
Eszköz: 1 db labda
Az egyik csapat tagjai (a védők) a játéktéren szétszórtan
helyezkednek el, míg a másik csapat (a támadók) a játék-
tér alapvonalánál. Kezdéskor a labda a játéktér közepén
van a védő csapatnál. Jelzésre a támadó csapat első ta-
nulója belép a játéktérre, és megpróbálja elkerülni, hogy a
védő csapat tagjai megérintsék a labdával, amíg az egyik
alapvonaltól a másikig nem ér. Minden támadó tanulónak
egy kísérlete van, utána a csapatok szerepet cserélnek.
Az a csapat nyer, amelyik több tanulót tud megérinteni.
A védők labdával a kézben nem léphetnek, csak sarkaz-
nak, a megérintett játékosok pedig leülnek a talajra.
Variáció(k)
zz Időre játsszuk a játékot. Az óra a kezdő jelzésre in-
dul, az első támadó tanuló ekkor lép be a pályára. Ha
megérintették a futó (támadó) tanulót labdával, akkor
a következő támadónak kötelező a játéktérre lépni. Az
utolsó tanuló labdás megérintésekor állítjuk le az órát,
és a csapatok helyet cserélnek. Az a csapat nyer, ame-
lyik hamarabb (kevesebb idő alatt) ejti ki az ellenfél já-
tékosait. A támadó tanulók célja, minél több időt tölteni
a pályán.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Ha a támadó tanulók a teljes alapvonal mentén léphetnek a
játéktérre, a védő csapat feladata jelentősen nehezedik. Az
újonnan belépő tanulónak lehetősége lesz a labdától távoli
ponton pályára lépni.
Játékgyűjtemény – II. szint
83. Érintős pontszerző
Létszám: 3-4 fő/csapat
Terület: min. 8 × 8 m-es terület (4-4 fő esetén)
Eszköz: 1 db labda csapatonként
A csapatok célja előre meghatározott számú átadás el-
végzése, anélkül hogy az ellenfél tanulója megérintené a
82
labdát birtokló tanulót. Ha a védők két kézzel megérintet-
ték a labdás tanulót, akkor a másik csapaté a labda.
Variáció(k)
zz A játékot nehezíthetjük vagy könnyíthetjük azzal, hogy
megszabjuk mely testrészen és hogyan érvényes a fo-
gás. Például csak szemből, két kézzel megérintett játé-
kos esik ki, vagy egyik kézzel a labdát, másik kézzel a
lábát kell megérinteni a fogáshoz.
zz További nehezítés lehet, ha megszabjuk, mennyi ide-
ig birtokolhatja a labdát egy-egy játékos. Például 3-ig
lehet elszámolni, utána már passzolni kell. Ebben az
esetben a labda nélküli játékosokon nagyobb a nyo-
más, hogy oda lépjenek, ahol labdát kaphatnak.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Hívjuk fel tanulóink figyelmét, hogy emberfogással (minden
védő egy-egy támadó mellé áll, és őt követi úgy, hogy lehe-
tőség szerint a labdát is szemmel tudja követni) sikeresebb a
labdaszerzés, azaz a társ megérintése, amely elől a támadók
elsődlegesen elszakadással (gyors megindulások, irányvál-
toztatások) tudnak menekülni.
84. Számozott pontszerző
Létszám: 4–7 fő/csapat
Terület: 4 × 8 m-es terület (4-4 fő esetén)
Eszköz: 1-1 labda csapatonként
A tanulókat mindegyik csapatban megszámozzuk 1-től
4-ig (illetve a létszámnak megfelelően). Az éppen támadó
csapat (akinél a labda van) tanulói csak a sorrendben utá-
nuk következő társuknak adhatják a labdát. Azaz „1‑es”
csak „2-esnek”, „2-es” csak „3-asnak” és így tovább. Akkor
kap a csapat pontot, ha sikerül mindenkinek labdát pas�-
szolni, azaz végigér a kör. A védő tanulók megpróbálnak
minél hamarabb labdát szerezni, fizikai kontaktus nélkül.
Variáció(k)
zz A játékteret két térfélre osztjuk. Az átadásoknak egyik
térfélről a másikra kell történnie, azaz az átadó és az
elkapó nem tartózkodhat ugyanazon a térfélen.
 4.
4.
1.
1.
1. 3. 3.
2.
2.
3.
2.
33. ábra: Számozott pontszerző
PONTSZERZŐK STATIKUS CÉLFELÜLETTEL
Míg a korábbi játékokban nem szerepeltek előre meg-
határozott célfelületek, ahova a labdát el kellett juttat-
ni a pontszerzés érdekében, addig az alábbi játékokban
már megjelennek a „kapuk”. A kijelölt célfelület(ek) kez-
detben tévesen determinálja (determinálják) a diákok
mozgását az általuk „hasznosnak” ítélt játékterületekre.
Tanítványaink legtöbbször a kapuk (kosarak) előtti sá-
85. Páros karikás pontszerző
Létszám: 2 + 1 fő csoportonként
Terület: 5 × 5 m-es terület csoportonként
Eszköz: 2 db karika csoportonként
Két karika fekszik egymástól 3-4 méter távolságra. Egy
tanuló megpróbálja védeni mindkét karikát a két a tá-
madóval szemben. A támadók labdavezetés nélkül, ado-
gatással megpróbálják valamelyik karikába helyezni (és
nem dobni!) a labdát. Aki a labdát a karikába helyezte ma-
radhat támadónak, a másik két tanuló szerepet cserél. Az
nyer, aki a legkevesebbszer volt védő.
Variáció(k)
zz 2:2 elleni játéknál három karika lehet a célpont.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Bármely sorszámú tanuló labdát szerezhet. Az ő passzkörük
ilyenkor tőle indul és nála is ér véget, azaz neki nem kell az
1-es számú tanulónak passzolnia.
►►Hívjuk fel tanulóink figyelmét, hogy a labda átvételéhez ke-
resniük kell az olyan üres helyeket, ahova társuk biztonsággal
passzolhat! A „minél közelebb a labdához” megoldás a leg-
több esetben nem célravezető.
►►Használjunk számozott mezeket, amennyiben lehetséges!
vokban tömörülnek, a teljes játékteret nem használják
ki, akadályozva ezzel a minőségi játék kialakulását. Ah-
hoz, hogy elkerüljük a kezdeti „tömegjeleneteket” hasz-
náljunk több kaput vagy nagyon széles (hosszú) célfelü-
leteket (vonalakat), ezzel vezetve rá a diákokat a pályán
való mélységi mozgásra, valamint a pálya méreteinek
kihasználására.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy nem célravezető ka-
rikában vagy a karikához közel állva várni a labdát, hanem
az irányváltoztatásokkal, cselekkel, elszakadásokkal történő,
sokmozgásos támadás a jó megoldás!
86. Karikás pontszerző csapatban Játékgyűjtemény – II. szint
Létszám: 4-5 fő/csapat
Terület: 9 × 6 m-es terület 2 csapat számára
Eszköz: 7-8 hulahoppkarika 2 csapat számára
A karikákat szétszórtan helyezzük el a földön. Legalább
2-3 karikával legyen több, mint egy csapat tanulóinak a
száma. Úgy szerezhet pontot az éppen támadó csapat
(akinél a labda van), ha a labdát birtokló tanuló egyik lába
egyedül van a karikában, azaz nincs ott egy védő lába
sem. A védők a támadókkal való fizikai kontaktus nélkül
83
 megpróbálnak minél hamarabb labdát szerezni, azaz az
átadásokat „lefülelni”. Az a csapat nyer, amelyik hama-
rabb összegyűjti a 10 pontot.
dát. A dzsókerek csak annak a csapatnak adhatják vissza
a labdát, akitől kapták. A győzelemhez tehát szükséges
az előre megadott számú átadás végrehajtása úgy, hogy
legalább egyszer-egyszer mindkét dzsóker labdát kap. Ha
a passzok száma megvan, de még nem volt minden dzsó-
kernél a labda, akkor a játék addig folytatódik, amíg nem
sikerül mindegyik zsámolyoshoz eljuttatni a labdát. En�-
nyivel hosszabb ideje van az ellenfélnek labdát szerezni.
Labdaszerzés esetén természetesen nullázódik az addig
elért átadások száma.

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK

►►Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy az átadásoknál keres-
sék az üresen álló dzsókereket, bátran játsszák be az egész
játékterületet!
►►Labdaátvételkor emeljék fel a tekintetüket, próbálják meg fel-
4. kép: Karikás pontszerző csapatban – a karikák
térképezni a pályát a passzolások előtt!
elhelyezése

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK

►►Hívjuk fel tanítványink figyelmét, hogy a szoros, emberfogá-
sos védekezés készíti elő leginkább a labdaszerzési lehető-
séget!
►►A labdás csapat tanulói elszakadásokkal (gyors megindulás,
induló csel) az üresen álló karika vagy karikák felé fussanak!

Variáció(k)
zz Csiki-csuki nincs! A tanuló, nem passzolhatja vissza a
labdát annak, akitől kapta.
zz Keress egy másikat! Ugyanabban a karikában kétszer
5. kép: Dzsóker pontszerző
egymás után nem lehet pontot szerezni.

Variáció(k)
zz Gyors helycsere. Azok a tanulók, akik sikeresen pas�-
szoltak labdát a dzsókernek, átadás után helyet cserél-
87. Dzsóker pontszerző
nek a dzsókerrel.
Játékgyűjtemény – II. szint

Létszám: 3-4 fős csapatok (csapatonként 1 fő zz Hatosra belépni tilos! A zsámolyok környékén bóják-
dzsóker) kal egy körülbelül 2 × 2 méteres területet jelölünk ki,
Terület: 6 × 10 m-es terület 2 csapat számára ahova sem támadó, sem védő nem léphet be.
Eszköz: 2 zsámoly és 1 labda a 2 csapat számára

A játéktér két végéhez közel, középre, két zsámolyt helye-

zünk el, amelyre a dzsókerek állnak. Ők egyik csapathoz
88. Zsámolyos pontszerző
sem tartoznak, bármelyik csapattól kaphatnak labdát.
A játék egy pontszerző, ahol a csapatok célja a megadott Létszám: 3-4 fő/csapat
számú átadás elvégzése leütés nélkül, melynek során Terület: 4-5 m-es átmérőjű kör 2 csapat számára
legalább egyszer mindkét dzsókernek bejuttatják a lab- Eszköz: 1 db zsámoly, 1 db labda a 2 csapat számára

84
Egy 4-5 méter átmérőjű kör közepére helyezett zsámoly
tetején áll egy tanuló. A zsámoly körül helyezkednek el
a támadó és védő tanulók úgy, hogy minden támadóhoz
jut egy védő. A labdás csapat célja (labdavezetés nélkül)
átadásokkal bejuttatni a labdát a zsámolyon állónak, aki
csak annak a csapatnak passzolhatja vissza, akitől kapta.
Mivel minden támadóra jut egy védő, fontos, hogy a tá-
madók sok mozgással, elszakadásokkal fussanak olyan
területre, ahol labdát kaphatnak.
4.
3.
2.
1.
34. ábra: Zsámolyos pontszerző
Variáció(k)
zz 2 emberes zsámolyos pontszerző. Kezdetben játsz-
hatjuk 2 fős csapatokkal, ahol intenzívebb a labda nél-
küli játékos mozgásos szerepe abban, hogy labdát kap-
hasson, hiszen ha nem nála van a labda, tudhatja, hogy
csak ő szakadhat el a védőjétől, csak ő lehet az, akinek
passzolhat a társa.
zz Falzsámolyos pontszerző. A zsámolyt tehetjük a fal-
hoz, így nem lehet körbe mozogni, nagyobb szerep jut a
szélességi mozgásoknak.
zz Zsámolyos pontszerző megkötésekkel. Eleinte meg-
köthetjük, hogy a támadók egymásnak nem passzol-
hatnak, csak a zsámolyon állónak. Később történhet
egymás közötti átadás is (34. ábra), sőt, kérhetjük,
hogy mielőtt bepasszolják a zsámolyon állónak, min-
den játékosnak érintenie kell a labdát. További megkö-
tés lehet, hogy a tanulók egymás között csak pattintott
átadást adhatnak, hiszen abban az esetben sokkal ne-
hezebb labdát szerezni.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Hívjuk fel tanulóink figyelmét, hogy a zsámolyon álló tanuló
könnyedén tud a labda irányába fordulni, azaz az átadások ne
csak a zsámoly egyik oldala előtt történjenek, hanem minden
irányból, a játéktér teljes kihasználásával!
►►A védők próbáljanak arra figyelni, hogy tekintetükkel ne a lab-
dát, hanem az emberüket kövessék, törekedjenek arra, hogy
végig érintő távolságban legyenek a támadójuktól!
►►Bár a későbbi labdajátékok során nem kifizetődő, ebben a já-
tékban eleinte kérjük tanítványainkat, védőként támadójukkal
szemben maradjanak (háttal a zsámolyos tanulónak), és védő
lábmunkával próbálják követni mozgásukat! Ha úgy érezzük,
hogy tanítványaink megfelelő lábmunkával és figyelemmel
rendelkeznek, kérhetjük, hogy a védővel teljesen szemben
lévő pozíciójukból kicsit forduljanak és lépjenek oldal irányba,
mert így már a passzolót is tudják figyelni egyidejűleg.
89. 4 célfelületes pontszerző
Létszám: 3-4 fő/csapat
Terület: 6 × 10 m terület 2 csapat számára
Eszköz: 4 különböző célfelülethez szükséges eszköz,
ez lehet karika, zsámoly, svédszekrény…
Elhelyezzük az eszközöket a játéktér tetszőleges helyén.
A játék célja átadásokkal eljuttatni a labdát ahhoz az esz-
közhöz, amit a pedagógus kijelöl. Egy támadáson belül
többször is lehet célfelületet módosítani.
Variáció(k)
zz 2 karikás pontszerző. Térfelenként 2-2 karikát helye-
zünk el a pálya két végén úgy, hogy az alapvonaltól 1-2
méterre, egymástól pedig körülbelül 3-4 méterre le-
gyenek. Ezzel gyakorlatilag kijelöltünk egy határozott
támadásirányt mindkét csapatnak (egymással ellenté-
tes irányút), ami nagyon is jellemző a labdajátékokra.
Ebben az esetben taktikai értelemben felemeltük a Játékgyűjtemény – II. szint
játékot a III. szintre, bár II. szintű játékként is remekül
alkalmazható. (Ennek a játéknak alkalmazhatjuk azt a
verzióját is, ahol a pontszerzéshez egy támadáson be-
lül mindkét karikába le kell tenni a labdát.)
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
Hívjuk fel tanítványaink figyelmét arra, hogy:
►►lehetőség szerint védőként a karika és a támadó közé helyez-
kedjenek;
►►támadás során használják ki a pálya szélességét (adjanak ol-
dalirányú átadásokat);
►►ha náluk van a labda, minden csapattag támadjon, ha elvesz-
tették, minden csapattag fusson vissza védekezni!
85
 90. Alapvonalas pontszerző
Létszám: 3-4 fő/csapat
Terület: 8 × 8 m-es terület
Eszköz: 1 db labda 2 csapat számára
A hagyományos pontszerző szabályai szerinti játék, mely-
ben az alapvonallal párhuzamos, attól számított 2 méte-
res sávban lehet pontot szerezni, a bent álló társnak be-
passzolt labdával. A labdát csak adott átadást követően, a
levegőben lehet megszerezni, tehát azt az ellenfél kezé-
ből kivenni nem szabad.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy nincsen kapus szerepkör,
azaz senki sem időzhet folyamatosan a sávban labdára várva,
és nincs előre kijelölt tanuló sem, akinek passzolni kell!
►►Minél kevesebb tanuló lehet a sávban, annál nehezebb a pont-
szerzés. Ugyancsak nehezítjük a játékot, ha a sávban tar-
tózkodás lehetséges időtartamát csökkentjük. A legnagyobb
kihívást az jelenti, ha az átadás pillanatában érkezik a labdát
elkapó tanuló a sávba.
Variáció(k)
zz A játékot játszhatjuk olyan megkötéssel, hogy az alap-
vonal mögött egy időben legfeljebb 1 ember tartózkod-
hat, ő is csak 3 másodpercig.
91. Medicinlabdás pontszerző
Létszám: 5-6 fő/csapat
Terület: 15 × 15 m-es terület 2 csapat számára
Eszköz: 1 db kis medicinlabda tanulónként + 1 db
röplabda a 2 csapat számára
Játékgyűjtemény – II. szint
A csapatok csak a medicinlabdával érinthetik a röplabdát.
Céljuk egy általunk meghatározott helyre juttatni a labdát,
ez lehet például kosárlabdapalánk, kapu, bordásfal. Ha a
86
labda lekerül a földre, csak a medicinlabdával érintve ve-
hető fel két vagy három ember együttműködésével (az a
csapat teheti ezt meg, aki először rátette a medicinlabdát
a játéklabdára).
Variáció(k)
zz Ne pattanjon a labda! A pontszerzés értékét megdup-
lázhatja a csapat, ha pattanás nélküli összjáték után
sikerül célba juttatnia a labdát.
zz Visszapattanó. A pálya két végére (esetleg egy svéd-
szekrényre) teszünk egy-egy kiskaput, körülbelül 2
méterre a faltól, szembefordítva a fallal. Csak a falról a
kapuba pattanó labdáért jár pont.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Ügyeljünk arra, hogy ne válasszunk túl nehéz medicinlabdát a
tanulóknak! Fiatalabbnál a kosárlabda is tökéletes választás.
92. Fordított cicajáték
Létszám: 12-15 fő/csapat
Terület: teljes játéktér
Eszköz: 4-5 különböző méretű és anyagú labda
(esetleg frizbi, dobókorong)
A játék során három területet hozunk létre. Egy csapatból
mindhárom területen állnak játékosok, akik nem léphet-
nek a másik két területre. A játék célja, hogy átadásokkal
eljuttassák a labdát (labdákat) a támadó harmad végén el-
helyezett bójákhoz és azokhoz hozzáérintsék. Amikor ez
sikerült, a labdát át kell adni az ellenfélnek.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Megadhatjuk, hogy a különböző harmadokban milyen tech-
nikával vagy szabályok mentén szabad továbbítani a labdát.
(Például csak két kezes pattintott átadás vagy csak felső egy
kezes hajítás engedélyezett.)
2.3 A III. szint játékai
A
III. szinten dominánsan sportágspecifikus moz-
gások jelennek meg sportjátékközi taktikai já-
tékszituációkban. Ha úgy tetszik, a fejezetben
módosított sportjátékokat mutatunk be, mivel célunk volt
olyan játékokat összegyűjteni, amelyek több sportág gya-
korlására is megfelelőek. Így a sportági mozgások közötti
gyors váltásokat is lehetővé teszik (például kosárlabdá-
ban egy „add és fuss!” helyzetet követhet egy foci-kény-
szerítőre építő játék). A III. szinten minden, korábban külön
tudatosított összetevő egyszerre, komplexen jelentkezik,
így a játékok összetettségén csorbítanánk, ha bármelyiket
is kiemelnénk.
Ebben a fejezetben a II. szinttel ellentétben:
–– kicsi játékterek helyet már nagy pályákon zajlanak a já-
tékok;
–– a térfeleken előre megjelölt célfelületekben kell pontot
szerezni;
–– a kapuk és kosarak száma és mérete közelít, vagy sok-
szor megegyezik a szabályos sportjátékban leírtakkal;
–– 2-4 fő helyett már 5-6 (esetenként több) fős csapatok
vesznek részt a játékban.
Szinte mindennapos a létszám és a pályaméret problé-
mája, amikor csoportunk számára nem elegendő a ren-
delkezésre álló terület. A módszertani ajánlások során
kifejtett elveknek megfelelően a III. szinten is olyan játé-
kokat gyűjtöttünk, ahol a játékban éppen részt nem vevő
játékosok is részeseivé válnak a játéknak, tehát minden
tanulónak szerepe van a játék során. Emellett több példát
is adunk arra, hogyan lehet a pályán lévő és pihenő csapa-
tok cserélődését gyorsan, a játékban való részvétel rövid
megszakításával végrehajtani. Sajnos nem mindig sikerül Játékgyűjtemény – III. szint
azonos mozgásintenzitást biztosítani minden tanulónak,
azonban, még ha időnként alacsonyabb fizikai aktivitással
is, de mindenki részese a játéknak.
Továbbra is igaz, hogy a legtöbb játékot lehet ugyan lab-
davezetéssel is játszani (kézzel/lábbal, sőt floorballütővel
is), de komolyabb összjátékkal és több mozgással, több
átadással történik a gyakorlás, ha limitáljuk a labdaveze-
tést.
A legtöbb játék nem kimondottan egy csapatsportjáték
előkészítő játéka, hanem adaptálhatók a meglévő oktatási
célhoz, helyszínhez és adottságokhoz. Sok játék ötletét a
87
 sportági edzéseken látottak és tapasztaltak adták. Azokat
újragondolva megpróbáltuk a testnevelésóra anyagához
adaptálni. Az alábbiakban összegyűjtött legtöbb játék ala-
kítható például a kosár- és kézilabdázás, a labdarúgás
vagy a floorball szabályai szerint.
Mivel ezek a játékok meglehetősen hasonlítanak a sport-
játékokra, gyakorlatilag lehetetlen lenne az I. és II. szinten
használt szempontok szerint felosztani a taktikai össze-
tevőket. Így mintegy ömlesztve bármelyik játék bármelyik
fejlesztési cél elérésére használható, de néhol lehetőség
van bizonyos összetevők hangsúlyosabb megjelenítésére
(például korfball jellegű játékok esetén átadásokkal tör-
ténő gyorsindulás gyakorlása). Azonban az adott játéknál
ügyeljünk arra, hogy legfeljebb két olyan tanulási célt ad-
junk meg, amire tanulóinknak figyelniük kell.
Megemlítendő még, hogy a nagypályás sportjátékoknak
szinte kivétel nélkül van egy kispályás „testvérük”: strand-
kézilabda, streetball, strandröplabda, … A nagypályás és
a kispályás változat között hasonló a kapcsolat, mint a kis
játékok és az egész pályás játékok között.

III. szint

Fejlesztési cél Játéktípus Taktikai tanulási szempontok

Támadó/védő helyezkedés a célfelület Pontszerzők kicsi/kevés célfelülettel Támadók:
által meghatározottan
− labda nélküli játékosok célfelület által
Játékgyűjtemény – III. szint

meghatározott üres területre mozgása

Oldalvonalas játékok
Támadó/védő szerepkörök tudatos − „add és fuss!”célfelület által
alkalmazása meghatározott alkalmazása
Többcsapatos játékok − c sapatrészek összjátéka
Több ember kapcsolata támadásban, − erős és gyenge oldal felismerése
védekezésben Korfball jellegű játékok

Védők:
Sportjátéknak megfelelő technikai „Cserejátékok”
elemek tudatos alkalmazása − az emberfogásos védekezés célfelület
által meghatározott alkalmazása
Kevert játékok − c sapatvédekezés megjelenése

8. táblázat: A III. szint áttekintő táblázata

88
93. Négykapus játék
Létszám: teljes csoport 4 csapatra osztva
Terület: teljes játéktér
Eszköz: 4 db kapu és 3 labda, minden tanulónak 1-1
jelölő mez (4 különböző színben)
A játék bizonyos szempontból kakukktojás a III. szinten,
ugyanis nem minden tekintetben igazak rá a bevezetőben
leírtak. Ennek ellenére a játék hatékony végrehajtása ko-
moly mozgástapasztalatot igényel tanítványainktól, ezért
„préseltük be” a III. szintű játékok közé.
A játéktér négy sarkára helyezzük el a négy kis kaput úgy,
hogy a pálya középpontja felé nézzenek! A csoportot négy
csapatra osztjuk, a csapatok különböző színű mezeket
kapnak, és beállnak egy-egy kapuba. Mindegyik csapat
a saját kapuját védi a játék során, de bármelyik másik
3 kapuba szerezhetnek gólt. A játékot a választott sportág
szabályai szerint játsszuk.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Eleinte egy labdával kezdjük a játékot, amit hamarosan még
további labdák kövessenek! A több labda több összjáték és
gólhelyzet kialakítását teszi lehetővé. A játék hasznossága
leginkább a nagyszámú labdás érintkezés, átadások, ember-
fölényes helyzetek kialakulásában van.
►►Több labda esetén sok találat születik, amit nehéz egy em-
bernek követni. Ezért ez a játék kiváló lehetőség arra, hogy
alkalmazzunk indirekt oktatási módszereket, például kérjük
meg a csapatokat, hogy hangosan számolják a találataik szá-
mát, illetve, hogy a szabálytalanságokat önállóan kövessék és
reagáljanak rá.
35. ábra: 3 csapat a pályán
►►Kapus játékok (kézilabda, floorball, labdarúgás) esetében
javasoljuk, hogy ne legyen „kapus”. Mindenki a mezőnytanu-
lókra vonatkozó szabályok szerint mentheti a labdát (foci és
floorball játéknál kézzel senki sem érhet a labdához). Ha van
kijelölt tere (zónája) a kapusnak, akkor ott mindig csak egyet-
len tanuló tartózkodhat.
►►Hívjuk fel tanulóink figyelmét, hogy azokat a célfelületeket ér-
demes kiválasztani támadásra, ahol kis létszámú a védelem,
tehát folyamatosan, felemelt tekintettel próbálják „átlátni” a
pályát, és ahol üres terület keletkezik, csapjanak le rá!
94. 3 csapat a pályán
Létszám: 4-6 fő/csapat
Terület: teljes játéktér
Eszköz: 2 db célfelület és 1 labda a 3 csapat
számára
A pályán a kapuk (kosarak) előtt feláll egy-egy csapat
(„A” és „B”). A harmadik csapat („C”) a pálya közepéről
indítja a támadást a választott kapu felé (például „A” irá-
nyába). Amikor „C” befejezte a támadást, akkor a kapu
(kosár) előterében marad pihenni, amíg „A” csapat tá-
mad „B” ellen. A támadás befejeztével „A” csapat pihen,
amíg „B” támad „C” ellen. Az a csapat győz, amelyik a
legtöbb pontot szerzi.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Fontos, hogy a 3 csapat tanulói jól megkülönböztethetők le-
gyenek egymástól.
►►Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy a „pihenő” csapat ne
passzívan várja a támadást, hanem vegyék fel a megbeszélt
védekező pozíciót, felállást! Így a támadó csapatnak a rende-
zett védekezés ellen nehezebb a támadás.
Játékgyűjtemény – III. szint
89

95. Mint a korfball
Létszám: 8-10 fő/csapat
Terület: teljes játéktér
Eszköz: 1-1 célfelület és 1 labda a 2 csapat számára
A csapatokat két csoportra osztjuk, egyik a támadó,
másik a védekező térfélen helyezkedik el. (Így mindkét
térfélen mindkét csapat képviselteti magát.) A tanulók a
félpálya vonalát nem léphetik át. Ha az „A” csapat támad,
és a „B” csapat védői megszerezik tőlük a labdát, akkor
legkésőbb a félpálya vonalánál át kell passzolniuk azt a
túloldali csapattársnak, akik befejezik a támadást. Azaz
a csapat egyik fele csak védekezik, a másik fele csak tá-
mad. Félidőben szerepcsere következik.
Variáció(k)
zz Több labda! Legfeljebb két azonos labda használatát
javasoljuk és csak komoly sportági ismeretekkel ren-
delkező csapatoknál. A képzetlenebb csoportoknál az
1.
5.
4.
Játékgyűjtemény – III. szint
36. ábra: Mint a korfball
90
intenzitás növekszik ugyan, de a játék minőségének
rovására.
zz Kosárfoci. A játéknak létezik olyan változata is, amely-
ben két különböző labdát, a labdához tartozó sportági
felhasználás szerint alkalmaznak. Ilyen például a „Ko-
sárfoci”, ahol a kosárlabdát csak kézzel lehet érinteni
és a kosárlabda gyűrűbe bedobva lehet pontot elérni,
míg a focilabdát csak lábbal érintve kiskapura játsszák.
Ez a játékváltozat inkább csak érdekesség, közvetlenül
nem feltétlenül segíti a taktikai elemek alkalmazását.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Mivel az egyes csoportoknak megvan a domináns szerepe
(védő vagy támadó tanulók), ezért még a játék kezdete előtt
tudatosítsuk tanulóinkban a szerepkörökhöz tartozó feladata-
ikat! A játék során – azon a térfélen, ahol nincs labda – van idő
„rendezni a sorokat”, újra felvenni a megfelelő pozíciót.
►►Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy a támadás befejezése
után még nincs (átmeneti) pihenő! Ha ugyanis a labdát sikerül
visszaszerezni, mielőtt azt az ellenfél a túlsó térfélre juttatja,
akkor újabb pontszerzési lehetőséghez jut a csapat.
2.
3.

96. Váltó sportjáték
Létszám: 8-10 fő/csapat
Terület: teljes játéktér
Eszköz: 1-1 célfelület és 1 labda a 2 csapat számára
Két csapatot hozunk létre („A” és „B”), majd azokat további
két csoportra osztjuk („A1” és „A2”, illetve „B1” és „B2”).
„A1” és „B1” a pályán helyezkedik el, míg a másik két cso-
port az ellenfél kapuja, kosara, vagyis az alapvonala mö-
gött várakozik. „A1” csapat támad a kiválasztott sportág
szabályai szerint. Ha pontot szereztek, vagy elvesztették
a labdát, a támadás végeztével, helyet cserélnek az alap-
vonal mögött várakozó csapattársaikkal („A2”-vel). Az ed-
dig pihenő csapat fut védekezni, míg a társaik az alapvo-
nal mögött várják a következő támadás végét.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►A játék a pihenőidők ellenére nagyon gyors, intenzív, így fá-
rasztó. Ezért ne tervezzünk hosszú játékidőt, ezzel a felállás-
sal!
►►A pihenőből érkező csapat csak a felezővonal átlépése után
(saját térfelén) kezdje meg a védekezést, a labdaszerzést. Ha
a félpálya előtt megszerzik a labdát, akkor könnyedén káosz
alakulhat ki a cseréknél.
►►Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy a védekező tanulók
késve és rendezetlenül tudják felvenni a pozíciót, ezért érde-
mes gyors és határozott átadásokkal indítani a támadást!

3.

1.

2.
2.

3.

37. ábra: Váltó sportjáték

Játékgyűjtemény – III. szint

97. Streetball – nem csak kosárlabdával
Létszám: 4-6 fő/csapat
Terület: teljes játéktér
Eszköz: 1 célfelület és 1 labda a 2 csapat számára
Az ismert streetball játék alapötlete könnyen átültethető
bármely csapatsportjáték szabályaira, azaz két csapat
egy célfelületre játszik (például „egykapuzás”). A játék
során jól elkülöníthetőek a különböző taktikai helyze-
 tek, ezért remekül alkalmas taktikai jellegű megkötések
gyakorlására. Ilyen lehet például:
–– egy támadás alatt mindenkinek érintenie kell a labdát a
pontszerzéshez;
–– minden átadást követően történjen a kapu vagy gyűrű
felé irányuló befutás;
–– legalább egy passznak létre kell jönnie az egyik oldal-
vonaltól a másikig.

91
 MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►A le- vagy kipattanó labda megjátszásának szabályait, vala-
mint a pontszerzés utáni kezdést feltétlenül egyeztetni kell.
Lehetőség szerint olyan szabályokat használjunk, amelyek az
adott sportjáték dinamikáját megtartva, gyors egymás utáni
akciókat engedélyeznek! Például kosárlabdánál a labda- vagy
lepattanószerzés esetén ki kell vinni a labdát a 3 pontos vonal
csúcsánál kialakított területre (esetleg a kezdőkörbe), mint-
egy imitálva a másik térfélre való átjuttatását a labdának.
Variáció(k)
zz Egy kapus bajnokság. Több kapunál, palánknál zaj-
lanak mérkőzések egy időben. A játékot mindegyik
kapunál/kosárnál egyszerre kezdik. A cél nemcsak a
közvetlen ellenfél legyőzése, hanem az összes csapat
közül az előre meghatározott pontszám leggyorsabb
elérése. Kérjük meg tanítványainkat, hogy hangosan
számolják az eredményt!
98. Ülj be védeni!
Létszám: 4-6 fő/csapat
Terület: teljes játéktér
Eszköz: 1-1 célterület tiltott zónával és 1 labda a 2
csapat számára
A játéktér két alapvonalánál kijelölünk egy kapus zó-
nát, ahova se a védők, se a támadók nem léphetnek be
(például kézilabdapályán a 6-os vonal mögötti terület).
Pontot úgy lehet szerezni, ha az átadás pillanatában egy
(egyetlen egy!) támadó tanuló belép vagy befut a kapu-
előterébe és ülőhelyzetben kapja el a labdát.
Variáció(k)
zz Kezdetben könnyíthetünk a „bejátszáson”:
Játékgyűjtemény – III. szint
–– Meghatározott időt (5 mp vagy 3 mp) várakozhatnak
a tanulók a kapu előtérben.
–– A belépő tanulónak nem kell leülnie, elég álló hely-
zetben fogadnia a bejátszott labdát.
zz Nehezítésként meghatározhatjuk az átadás technikáját
(például pattintott átadás, felugrásos lövés).
92
99. 4-3-2 – és gól!
Létszám: 3 fő/csapat (+ 3 védő)
Terület: minimum 6 × 12 méteres terület
Eszköz: 6 db bója, 1 db labda + valamilyen eszköz
arra az esetre, ha nem a terem tartozéka (palánk,
kiskapu) a célfelület
A játékteret bójákkal, hossztengelyre merőlegesen, há-
rom egyenlő méretű zónára, harmadokra osztjuk. A há-
rom támadó az alapvonal mögött helyezkedik el egy lab-
dával. A három védő egy-egy zónában, ahol csak a saját
területén védekezhet, azt nem hagyhatja el. A három
támadónak a pálya első zónájában 4 átadást kell úgy el-
végezni, hogy a védő ne tudja megszerezni (vagy elérni)
a labdát. A második zónában csak 3 átadást kell végre-
hajtani, míg a harmadik zónában a 2 átadás után pontot
kell szerezni, legalábbis kísérletet kell tenni rá.
Variáció(k)
zz A játékot nehezíthetjük azzal, hogy az első zónában 1,
a másodikban 2, míg a harmadik zónába 3 védőt állí-
tunk. Nyilvánvalóan ebben az esetben eltekinthetünk a
passzok ilyen megkötésétől, de érdemes valamennyire
limitálni az átadások számát.
100. Esélykiegyenlítő
Létszám: 5-6 fő/csapat
Terület: teljes játéktér
Eszköz: 1-1 célfelület és 1 labda
Két azonos létszámú csapatra osztjuk a tanulókat.
A megbeszélt szabályok szerint kezdik a kiválasztott
sportjátékot játszani. A pontot szerző tanuló a pontszer-
zés után átáll az ellenfélhez, ezzel emberfölényes hely-
zetet kialakítva. Előfordulhat, hogy egy csapat kettős
emberelőnybe kerül, ha a hátrányban lévő csapat ered-
ményes volt. Mivel egyáltalán nem biztos, hogy az a játé-
kos fog visszakerülni, aki átállt, a csapatok folyamatosan
cserélődnek, átalakulnak.
 MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►A csapatalakításnál nagyon figyelni kell az azonos erősségű
csapatok kialakítására, mert ellenkező esetben a erősebb
csapat létszáma túl alacsony lesz. Még figyelmes csapatala-
kításkor is előfordulhat a fentebb említett szituáció, ilyenkor
közbe kell lépni, az átállások módját meg kell változtatni!
►►Hívjuk fel tanulóink figyelmét, hogy az emberfölényes hely-
zetben mindig marad legalább egy tanuló védő nélkül, akinek
könnyebb a labdát passzolni!
Variáció(k)
zz Ki álljon át? Nem a pontszerző tanuló áll át a másik
csapathoz, hanem minden pontszerzés után egy elő-
re megbeszélt sorrendben állnak át tanulók. Vagy a
pontot vesztett csapat választhat, hogy kit szeretné-
nek csapattársnak. Az utóbbi változatot nem javasoljuk
akkor, ha csak egy tanuló rendelkezik kiemelkedő tu-
dással, mivel ebben az esetben mindig őt fogják kérni
a csapatok.
zz 4 perces esélykiegyenlítő. Kispályás játéknál (például
floorball, kispályás foci) megbeszélünk egy sorrendet
a játékosok között, ahogyan elhagyják majd a pályát.
Egy játékos a 2. perc végén, egy másik pedig a 3. perc
végén jön le. Közben él az a szabály, mely szerint a gól-
szerző is leül arra a 4 perces menetre. Természetesen,
ha a gólszerző az eredetileg tervezett „pályaelhagyó”,
úgy nem kell egy újabb játékosnak lemennie a játéktér-
ről. Javasoljuk, hogy az egymást követő mérkőzések-
nél más és más legyen a játékosok sorrendje, mert így
biztosan ki fog alakulni olyan helyzet, amiben a kevés-
38. ábra: Oldalvonalas játék
bé képzett vagy agilis tanulók maradnak a pályán, olya-
nok, akik amúgy ritkábban tapasztalják meg az adott
játék dinamikáját.
101. Oldalvonalas játékok
Létszám: 8-10 fő/csapat
Terület: teljes játéktér
Eszköz: 1-1 célfelület és 1 labda a 2 csapat számára
A csapatokat két csoportra osztjuk, egy-egy csoport
(mezőnytanulók) a pályán helyezkedik el, míg a másik
két csoport egy-egy oldalvonal (esetleg az alapvonal)
mentén. A mezőnytanulók a kiválasztott sportág sza-
bályai szerint elkezdik a játékot. A játék során a pályán
lévő tanulóknak lehetőségük van az oldalvonal mellett
álló csapattársaknak passzolni a labdát, ezzel segítve
az emberfölényes helyzet kialakítását. Az oldalvonalon
kívül/kívülről azonban:
–– az ellenfél tanulója nem szerezhet labdát,
–– az oldalvonalas tanulók nem szerezhetnek pontot (gólt,
kosarat),
–– kézi- és kosárlabdázás esetén az oldalvonalnál álló ta-
nulók nem pattinthatják le a labdát.
Bizonyos idő után a játéktéren lévő tanulók és az oldalvo-
nal mellett álló társaik helyet cserélnek.
Játékgyűjtemény – III. szint
93
 Variáció(k)
zz Jobban képzett tanulóknál a két csapat oldalvonalas
tanulói felváltva (ellenfélként egymás mellett) is állhat-
nak egy-egy oldalvonal mentén.
zz Ha csak 1 vagy két tanulónk van az oldalvonal mentén,
akkor alkalmazhatunk folyamatos cseréket is. Ilyenkor
az a tanuló, aki az oldalvonalasnak passzolt, kijön a
pályán kívülre, az oldalvonalas tanuló pedig az átadás
után befuthat a pályára játszani.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Ha a játéktéren lévő tanulók nem vezethetnek labdát, akkor
sokkal többször kényszerülnek az oldalvonalas tanulóknak
passzolni.
►►Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy az oldalvonal mentén
elhelyezkedő tanulók is mozogjanak együtt a labdával, azaz
ne egy helyben várják az átadást! Ezzel segítik az emberfölé-
nyes helyzetek kialakulását, valamint a gyorsindulás megér-
tését és gyakorlását.
►►Kezdő tanulóknál a teljes oldalvonal mentén, valamint az
alapvonal kapuig (palánkig) tartó részén is mozoghatnak a
tanulók. Így az ellentámadásnál nem kell (túl) hosszú átadá-
sokkal indítani.
102. Emelkedő számsorrend
Létszám: 4-6 fő/csapat
Terület: teljes játéktér
Eszköz: 1-1 célfelület és 1 labda a 2 csapat számára
Két egyforma létszámú csapatot alkotunk, mindkét csa-
patban mindenkinek adunk egy számot 1-5-ig (vagy ad-
dig, ahányan alkotják a csapatot). A tanulók ebben a sor-
rendben fognak pályára lépni akkor, amikor az ellenfél
Játékgyűjtemény – III. szint
94
kosarat szerzett velük szemben. A játékot a két 1-es szá-
mú tanuló 1:1 ellen kezdi, kosár esetén a védő csapat-
ba beáll a 2. számú játékos. Így 2:1-es, emberfölényes
helyzet alakul ki, amely során – amennyiben – kosár
születik, úgy a kosarat elszenvedő (védő) csapatba áll be
2. számú játékos. A játék így folytatódik, amíg mindenki
pályára nem lép.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►Az első néhány tanuló sorrendjét gondosan válasszuk ki, hogy
lehetőleg ne alakulhasson ki 3:1 vagy 4:1 elleni játék. Emellett
előfordulhat, hogy sokáig nem születik kosár, ilyenkor bátran
beállíthatjuk mindkét csapatba a soron következő játékosokat.
►►A játék során kialakuló emberfölényes helyzetekben korlá-
tozhatjuk a labdavezetést (például csak félpályáig engedé-
lyezzük), vagy akár meg is tilthatjuk az összes emberfölényes
helyzetre vonatkozóan.
103. Keresztbe játék
Létszám: 5-6 fő/csapat
Terület: teljes játéktér
Eszköz: 4 db célfelület és 2 labda a 4 csapat
számára
A pályán több célfelületet (kaput, kosárpalánkot) állí-
tunk fel keresztben. 4 csapatot alakítunk, amelyek a vá-
lasztott sportág szabályai szerint játszanak keresztbe.
A két-két csapat jelzésig egymással játszik, csak azután
történik csere (például tanár által választott párosítások:
kék-lila foci, zöld-sárga kosárlabda). A játék elsősorban
a különböző sportágakra jellemző mozgások gyakorlá-
sára alkalmas, gyors sportágváltásokkal.
39. ábra: Keresztbe játék
104. Fele ez, fele az
Létszám: 5-7 fő/csapat
Terület: teljes játéktér
Eszköz: kiválasztott sportágakhoz illeszkedő labda
a 2 csapat számára
A játékterületet 3 közel azonos részre osztjuk. Ezáltal
kialakul egy-egy kapu (kosár) előtti, illetve egy köztes,
felezővonal körüli tér. A kapuk előterében és a középső
téren más-más sportjáték szabályai szerint kell játsza-
ni. Például: A kézilabdapályán a két 9-es vonal között az
átadásokat kézzel kell végrehajtani, míg a 9-esen belül
lábbal történik a játék. Vagy a kosárlabdapályán a 3 pon-
tos vonalon kívül a kosárlabda szabályai érvényesek,
míg a vonalon belül röplabda érintésekkel lehet pas�-
szolni és pontot szerezni. Palánk: 1 pont, gyűrű: 2 pont,
kosár: 5 pont.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►A kéz és láb hirtelen változó használata szórakoztató kihívás
a tanítványaink számára. A balesetek elkerülése érdekében
fontos, hogy a különböző zónákban betartsák a kéz és láb
használatának szabályait.
►►Kéz és láb használatánál ügyeljünk a labda kiválasztására!
Gondoljuk végig, hogy:
– milyen méretű labda megfelelő a lábbal és kézzel történő
átadáshoz egyaránt;
– a labda lábbal történő továbbításhoz is elég nehéz-e!
►►lépésszabály rögzítéséhez és a kétszer indulás elkerülésének
gyakorlásához tanulságos a kosár- és a kézilabda keverése!
(A 3 pontos zónán belül a kosárlabda, azon kívül a kézilabda
szabályai érvényesek.)
Variáció(k) Játékgyűjtemény – III. szint
zz Fele rögbi. Érdekesség gyanánt javasoljuk a rögbiből
átvenni azt a szabályt, amely szerint a támadás irányá-
hoz képest csak hátrafelé szabad passzolni. Kezdetben
komoly problémát okoz a tanulóknak ennek betartása,
később viszont további taktikai lehetőségeket hordoz
magában a megkötés (például kézilabdában használt-
hoz hasonló „húzás”).
95

105. Válaszd a kedvenced!
Létszám: 5-7 fő/csapat
Terület: teljes játéktér
Eszköz: 1 db labda kiválasztott sportágakként
a 2 csapat számára
Mindkét alapvonalnál elhelyezünk különböző labdákat
és/vagy szereket (rögbi-, kosár-, focilabda, frizbi, …),
majd különböző célfelületeket jelölünk ki (palánk, olda-
lára állított zsámoly, alapvonal…) A játék a játékvezető
által (vagy sorsolás útján) meghatározott labdával és
szabályokkal kezdődik. Az első eredményes támadás
Játékgyűjtemény – III. szint
96
után az a csapat választhat labdát (sportágat), aki a pon-
tot kapta. A labdacsere után kezdhetik a támadást a vá-
lasztott sportággal és annak szabályaival.
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK, MEGJEGYZÉSEK
►►A gólszerzés lehetőségét könnyítsük (például széles kapu,
alacsony kosár), hogy minél többször legyen labda-, illetve
sportágcsere!
Variáció(k)
zz Nagyon jól alkalmazhatóak mind a „3 csapat a pályán”
játék, mind a „Váltó sportjáték” szabályai, hiszen a pi-
henő csapatoknak van idejük megbeszélni, hogy me-
lyik szerrel folytatják a játékot!
„A szintek áttekintő táblázatait alapul véve olyan
ellenőrző listákat készítettünk, amelyek az egyes
fejlesztési célokhoz tartozó taktikai-technikai tanulási
szempontok gyakorlatban történő megvalósulásának
méréséhez« adnak támpontokat.”
 03 MELLÉKLET

3.1 Ellenőrző listák

F
ontosnak tartjuk, hogy a tanítás-tanulás eredmé-
nyessége érdekében ne csak a folyamat végén,
hanem a folyamat közben is értékeljük tanítványa-
inkat. A szintek áttekintő táblázatait alapul véve olyan el-
lenőrző listákat készítettünk, amelyek az egyes fejlesztési
célokhoz tartozó taktikai-technikai tanulási szempontok
gyakorlatban történő megvalósulásának „méréséhez”
adnak támpontokat. Így a fejlesztési cél (amit pedagógus-
ként tudatosítunk) és a tanulási (kimeneti) szempont (ami
tanítványainkban tudatosul és alkalmazása megtörténik)
segítségével az egész tanítás-tanulási folyamat hatéko-
nyabbá válhat.
Megjegyzés: A különböző kimeneti tanulási célok minden
esetben egy tanulóra vonatkoznak.

I. SZINT

nem általában mindig

Térbeli tudatosság – a játéktér határainak érzékelése
jellemző jellemző jellemző
A játéktér határait nem lépi át.
Képes a játéktér különböző vonalait figyelembe véve a mozgását célszerűen
megválasztani.
A teljes játékteret „bemozogja”, kihasználja.
Üres területre mozog.

nem általában mindig

Térbeli tudatosság – ütközés nélküli útvonalak kialakítása
jellemző jellemző jellemző
Képes gyors elindulásra / megállásra / irányváltoztatásra / ritmusváltoztatásra az
ütközések elkerülése érdekében.
Kiegészítő szempont: alaphelyzetben behajlítja a térdét.
Az üres területre mozgás érdekében felismeri a szabad mozgásútvonalakat.
Menekülőként futás közben gyors irány- és ritmusváltásokat végez.
Üldözőként „leköveti” a menekülő mozgását.
98
Üldözőként „beszorítja” a menekülő társát a játéktér sarka felé.
 nem általában mindig
Testérzékelés – testtudat (Saját test érzékelése)
jellemző jellemző jellemző
Képes a különböző mozgásirányok megnevezésére.
A cél érdekében képes mozgásának irányait megválasztani – a megfelelő irányba mozog.
Képes egyensúlyhelyzeteket helyváltoztató és helyzetváltoztató mozgásokból is
kialakítani.
Képes a mozgás és mozdulatlanság közötti gyors váltásokra.
Képes az alaphelyzet felvételére különböző hely- és helyzetváltoztató mozgásokban.
Az irányváltoztatásokat hajlított térddel, megfeszített törzzsel hajtja végre.
Mindkét irányba képes ritmusváltással elindulásra / irányváltoztatásra.
Szabályosan sarkaz (támaszlába végig a talajon marad).
Játék közben indulócselt hajt végre.
Játék közben dobó- vagy lövőcselt hajt végre.

Energiabefektetés – dinamika tudatossága (Természetes mozgásformák szabályozott nem általában mindig

ritmusban történő végrehajtása) jellemző jellemző jellemző
Képes különbséget tenni lassú, normál sebességű és gyors végrehajtás között.
Képes külsőleg meghatározott ritmusban futni / labdát vezetni / tapsolni…
Képes saját maga által kialakított ritmusban futni / labdát vezetni / tapsolni…
Képes a különböző ritmusú, hosszúságú és sebességű lépesek ritmusát tapssal vagy
hangjelzéssel megjeleníteni.

nem általában mindig

Kapcsolat a társsal (Együttműködés kialakítása)
jellemző jellemző jellemző
Képes társa mozgását megfigyelni, lekövetni.
Társa mozgásának megfigyelése alapján képes megnevezni a helyesen vagy helytelenül
végrehajtott mozgásokat.
A sikeres közös végrehajtás érdekében kommunikál társával / társaival.
A sikeres közös végrehajtásra vonatkozóan megoldási javaslatokat tesz.

nem általában mindig

Kapcsolat a társsal (Támadó szerepkörök megjelenítése)
jellemző jellemző jellemző
Képes társával szemben ütemelőny kialakítására – elszakadás.
Képes a labdát védőjével szemben megtartani (labdavezetések során fedezi a labdát).
Képes átmenet nélkül váltani a támadó és védő jellegű szerepkörök között.

nem általában mindig

Kapcsolat a társsal (Védő szerepkörök megjelenítése)
jellemző jellemző jellemző
Képes érintőtávolságban követni társát az előre-hátra illetve az oldalirányba történő
Melléklet

mozgások során is.

Alaphelyzetben képes keresztlépés nélkül oldal- vagy rézsútirányú védőlábmunkát
végezni.

99
 A könyv – a manipulatív mozgások rendkívüli összetett- lönböző technikai elemeinek, felhasználás szempontjából
sége miatt – nem térhet ki általánosságban minden ma- közösnek tekinthető alap taktikai megjelenését viszont
nipulatív mozgásformára. Néhány későbbi sportjáték kü- fontosnak tartjuk bemutatni.

nem általában mindig

Kapcsolat az eszközzel (Manipulatív mozgások gyakorlása)
jellemző jellemző jellemző
Képes mindkét kézzel, összefüggően labdát vezetni helyben / haladással.
Képes helyben labdavezetésből megindulásra.
Képes lábbal átvenni a labdát.
Képes mindkét lábával meghatározott útvonalon történő labdavezetésre.
Képes célzott hajító mozdulat végrehajtására helyből / haladásból.
Képes két és egy kezes átadás végrehajtására és elkapására.
Képes alsó, mellső és felső átadást adni és azokat elkapni.
Képes pattintott és nem pattintott (mellső és felső egy/két kezes) átadásokat adni és
azokat elkapni.
Képes különbséget tenni az előre irányuló és a fölfelé irányuló dobások között. (Például a
kézilabdapálya szaggatott vonaláról képes eldobni a kapuig, illetve képes feldobni a labdát
a kosárlabdagyűrűig.)
Ismeri a különbséget a lökés, hajítás, vetés között, és tapasztalattal rendelkezik
a különböző dobásformák végrehajtásáról.
Ismer speciális dobómozdulatokat (például a kosárlabda dobómozdulatát, kézilabdában az
alsó hajítást), és tapasztalattal rendelkezik végrehajtásukról.

II. SZINT

nem általában mindig

A játéktér támadó szerepek szerinti szélességi és mélységi kihasználása
jellemző jellemző jellemző
Képes a célfelület elérése szempontjából szélességben és mélységben bemozogni
a játékteret.
A sikeres átadás érdekében üres területre mozog.
Üres területre mozgást követően labdát kap.
Üres területre vezeti a labdát, ahonnan pontosabban tud passzolni.
Átadása után olyan területre mozog tovább, ahol labdát kaphat.

nem általában mindig

A játéktér védő szerepek szerinti szélességi és mélységi kihasználása
jellemző jellemző jellemző
Védő lábmunkával érintő távolságban követi támadóját.
Mozgása közben figyelemmel kíséri a labdát és a támadóját is (ennek megfelelően
helyezkedik).
Tudja, hol helyezkedik el a célfelülethez képest, melyik célfelületet kell védenie.
Melléklet

100
Az üres területre futás különösen fontos akkor, ha olyan azzal segítsék labdás társukat, hogy felé, üres területre
társ felé futunk, aki a labdával helyváltoztatást már nem lépnek!
tud végezni. Hívjuk fel tehát tanítványaink figyelmét, hogy

nem általában mindig

Emberfölényes helyzetek megoldásai
jellemző jellemző jellemző
Két vagy több ember kapcsolata összehangolása támadásban
Társától olyan távolságra helyezkedik, amit 1 védő nem tud levédeni (kb. 3-4 méter).
Képes társának mozgását elővételezni (anticipálni) – mozgásban lévő társának pontosan
passzol.
Képes cselezés után passzolni (például lent cselez és fent passzol vagy fordítva).
Védővel szemben képes átadások végrehajtására (például védő mellett pattintott
átadást ad).
Két vagy több ember kapcsolata összehangolása védekezésben
Nem helyezkedik olyan támadóra, akivel szemben már van védő.
Úgy követi a labda mozgását, hogy közben figyeli védőtársait is.
Dinamikusan változó támadó-védő szerepkörök alkalmazása
A játék során átmenet nélkül vált védő és támadó szerepek között.

nem általában mindig

Manipulatív mozgásformák tudatos, célravezető alkalmazása
jellemző jellemző jellemző
Képes védővel szemben egy- és kétkezes átadások végrehajtására és elkapására.
Képes védővel szemben jobb és bal lábbal átadások végrehajtására és lekezelésére.
A védő megtévesztése, illetve a védővel szembeni ütemelőnyszerzés érdekében lövő-,
passz- és dobócseleket hajt végre.
Sarkazás közben társai felé fordul, látja őket.
Védőtől távolabbi kézzel (lábbal) vezeti a labdát.

III. SZINT

nem általában mindig

Támadó szempontok
jellemző jellemző jellemző
Védővel szemben képes ütemelőnyt szerezni.
Üres területre történő mozgása vagy a célfelület elérésére, vagy a labda megszerzésére
irányul.
Átadás után a célfelület elérését lehetővé tévő (a célfelület elérését szolgáló) területre fut.
Szélességben és mélységben is képes passzolni.
Átadása olyan társnak megy, ahol kevesebb védő van (például oldalfordítás, mélységi
átadások).
Ismeri az erős és gyenge oldal fogalmát, felismeri annak játékbeli formáit.
Melléklet

Gyors, pontos, sikeres átadásokat ad, azokat biztonságosan átveszi.

Képes 2:1 elleni játékhelyzet megoldására. (Ha a védő megtámadja, lepasszolja a labdát,
ha nem, végigvezeti dobásig, lövésig.)
A védekezésből támadásba való átmenet során a lehető legnagyobb sebességgel fut, hajtja
végre átadásait.

101
 nem általában mindig
Védő szempontok
jellemző jellemző jellemző
A védekezés során úgy helyezkedik, hogy a támadót és a labdát is figyelemmel tudja
kísérni.
A védekezés során folyamatosan a támadó és a védendő célfelület közé helyezkedik.
A védekezés során mellkasával döntően a támadó felé fordul.
A hozzá közel (egy átadásnyi távolság) lévő társaknak besegít (amennyiben az a támadó
ütemelőnyt szerzett védőjével szemben).
A védekezésből támadásba való átmenet során a lehető legnagyobb sebességgel fut,
„rendeződik vissza”.

3.2 A fogó- és pontszerző játékok módosításának

lehetőségei
A fogó és pontszerző játékok talán a legnépszerűbb já- áttekintjük, milyen szempontok szerint lehet módosítani
tékok az iskolai testnevelésben. Az alábbi táblázatokban az adott játékot.

Fogó játékok módosítási lehetőségei

Fogók száma egyedül párban csoportban növekvő vagy
csökkenő
létszámmal
(például növekvő
fogó)
Eszköz és például például ugrókötél-
használata labdavezetéssel áthajtásokkal
vagy anélkül
Mozgásforma járás futás szökdelés kúszás – mászás állatutánzó
mozgások
Ház sávok körök vonalak alakzatok bevonása háttértörténet
(a „kiesés”
elkerülése)
Szabadítás módja érintés „feldörzsölés” utánzás (például mozgásos feladat több ember
(például jégszobor) akkor állhat vissza, (Alagútfogó) együttműködése
ha társ utánozza a (például WC-fogó)
szobrot)

Pontszerző játékok módosítási lehetőségei

Játékosok száma 2-3 fő/csapat 4-6 fő/csapat
Célfelület statikus dinamikus
Célfelület mérete, nagy méretű kis méretű egy célfelület több célfelület
száma (például 2 × 6 (kis kapu) (például Dzsóker (például két karikás
méteres sáv) pontszerző) pontszerző)
Pálya mérete kis játékok esetén nagy területen
használt méret: kb. (egész pályán)
Melléklet

5-6 × 7-9 m játszott játékok

(például 9 × 18 m)
A pontszerzés például falról
nehézsége visszapattanó
labda

102
3.3 A taktikai elemek megjelenése az egyes szinteken
Az alábbi áttekintő táblázat szintenként jeleníti meg a taktikai elemeket.
Taktikai jellegű képességek
1. Egyéni (nem labdás) ügyesség
ÉN
2. Egyéni labdás ügyesség
ÉN és a LABDA
ÉN és a TÁRSAM
ÉN és az ELLENFELEM
3. Helyezkedés (játékosok egymáshoz képest)
ÉN és a TÁRSAM +
ÉN és az ELLENFELEM +
4. Helyezkedés (a pályán)
ÉN és a TÁRSAIM (MI)
ÉN és az ELLENFELEIM (ŐK)
5. Játék
MI és ŐK
Mit jelent? Taktikai helyzet Szint
− alaphelyzet 1:0 – helyben/mozgásban I.
− irányváltoztatás
− ritmusváltás
− felugrás/ elugrás
− megindulás
− cselezés
− labdavezetés 1:0 – mozgásban I.
− labdabirtoklás (labda- fedezés)
− dobás/lövés
− (labdaszerzés)
− átadások 2:0 – helyben/mozgásban I.
− támadó/védő szerepek 1:1 – s tatikus helyzetből/ II.
mozgásból
1:1 – változatos pozíciókból II., III.
− c sapattársak támadásban, védekezésben 2:1 – statikus/ mozgásos II., III.
(szélességben, mélységben)
−e
 llenfelek (2:1-es szituációból kiindulva 2:1-ből emberfölényes helyzetek II., III.
emberfölényes helyzetek) (3:1, 4:1, 4:2)
− ellenfelek (védő feladatok) 2:1 védő feladatai II.
− szélességi és mélységi üres területek keresése 2:2, 3:3: III.
− célfelület − célfelület felé befutás
− alapfelállások (támadó és védő egyaránt) − elszakadás
− mozgásból 1:1
− védők helyezkedése, feladatai
3:2: III.
− védők kapcsolata
− támadók helyezkedése
szélességben és mélységben
4:3, 5:4: III., IV.
− az 1:1, a 2:1 és az „add és fuss”
változatos alkalmazása
− folyamatos azonos létszámú csapatok egymás 4:4, 5:5, 6:6: III., IV.
Melléklet
elleni játéka −1 :1, emberfölényes
megoldások, gyorsindulások,
„add és fuss!” alkalmazása
változatosan, jó ütemben,
gyorsan
− gyorsindítások, lerohanások
103
 1:0 2:0

1:1 2:1

2:2 3:2

emberfölényes
helyzetek

3:3 4:3 5:4

4:4 5:5 6:6

Melléklet

40. ábra: A taktikai helyzetek egymásra épülése

104
4. Irodalomjegyzék
[1] Rétsági Erzsébet – Ács Pongrác (2010): A felnőtté válás
útján… Serdülők életmódja és testneveléssel kapcsolatos
véleményük. Magyar Sporttudományi Szemle. 11. 44. sz.
13–18.
[2] Boronyai Zoltán – Csányi Tamás (2011): HuNPASS, avagy
serdülőkorú fiatalok mozgásos aktivitásának szokásrend-
szere a számok tükrében. VIII. Országos Sporttudományi
Kongresszus, Győr, V. 18–20. Absztraktkötet (Magyar Sport-
tudományi Szemle 12. 46. sz. 26.)
[3] A Kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti
alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról.
Magyar Közlöny. 2012. évi 66. szám. http://www.ofi.hu/
sites/default/files/attachments/mk_nat_20121.pdf, letölt-
ve: 2014. augusztus 26.
[4] Piaget, J. (1970): Válogatott tanulmányok. Gondolat kiadó,
Budapest.
[5] Király Tibor (2001): A testneveléstanítás módszertana taní-
tók részére. Dialóg Campus Kiadó, Pécs.
[6] Griffin, L. L. – Butler, J. I. (2005): Teaching games for
understanding. Human Kinetics, Champaign, Illionis.
[7] Kröger, Ch. – Roth, K. (2002): Labdaiskola – gyakorlatok,
ötletek, technikák. Dialóg Campus Kiadó, Pécs
[8] Mitchell, S. A. – Oslin, J. – Griffin, L. L. (2013): Teaching
sport concepts and skills. Human Kinetics, Champaign,
Illionis
Játékgyűjtemények – ajánlott irodalom
Reigl Mariann (1997): Az iskolai testnevelés játékai. Semmelweis
Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest.
Nádasi Lajos (2001): Motoros cselekvéses játékok az iskolai test-
nevelésben. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Orlick, T. (2006): Cooperative games and sports: joyful activities
for everyone. (2nd edition), Human Kinetics, Champaign, Illionis.
Csányi Tamás (2013): Kooperatív játékok a testnevelésben.
In: Csányi Tamás – Pappné Gazdag Zsuzsanna – Vass Zoltán
(szerk.): Testnevelés, testmozgás. Segédanyagok, ötletek, foglal-
kozástervek a 3-10 éves gyermekek mozgásfejlesztéséhez. Raabe
Kiadó, Budapest.
[9] Graham, G. M. – Holt/Hale, S. A. – Parker, M. A. (2010):
Children Moving: A Reflective Approach to Teaching Physical
Education. McGraw–Hill, New York, 2010.
[10] A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről
szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet. Magyar Köz-
löny. 2013. évi 53. szám. http://www.ofi.hu/kerettantervek,
letöltve: 2014. augusztus 26
[11] Csányi Tamás (2012): „Terem van a teremben.” Mozgáskon-
cepciók- a térbeli tudatosság. In: Csányi Tamás – Pappné
Gazdag Zsuzsanna – Vass Zoltán (szerk.): Testnevelés, test-
mozgás. Segédanyagok, ötletek, foglalkozástervek a 3-10 éves
gyermekek mozgásfejlesztéséhez. Raabe Kiadó, Budapest.
[12] Pangrazi, R. P. – Beighle, A. (2013): Dynamic Physical Edu-
cation for elementary school children. (17th edition), Pearson
Books, London, UK
[13] Shields, D. L. – Bredemeier, B. L. (2009): True competition
– A guide to pursuing excellence in sport and society. Human
Kinetics, Champaign, Illionis.
[14] Tematikus összefoglalás az Iskolai testnevelés az egészség-
fejlesztésben: módszertani megújulás és egységes fizikai fitt-
ség mérés (NETFIT) a gyakorlatban című akkreditált tovább-
képzéshez. 2014. Magyar Diáksport Szövetség, Budapest.
[15] Hastie, P. (2010): Student-designed games – Strategies for
promoting creativity, cooperation and skill development. Hu-
man Kinetics, Champaign, Illionis.
Csányi Tamás (2012): Variációk szobrocskára – A klasszikus
játék újragondolva. In: Csányi Tamás – Pappné Gazdag Zsu-
zsanna – Vass Zoltán (szerk.): Testnevelés, testmozgás. Segéd-
anyagok, ötletek, foglalkozástervek a 3-10 éves gyermekek moz-
gásfejlesztéséhez. Raabe Kiadó, Budapest.
A. Dowson (2009): More Fun and Games. Human Kinetics,
Champaign, Illionis.
Kovács K. (2001): Testnevelési játékok. In: Rétsági Erzsébet
(szerk.): Kézikönyv a testnevelés tanításához (5–8. csoport). Dialóg
Campus Kiadó, Pécs, 274–300.
105
 Szerzők

BORONYAI ZOLTÁN,
az MDSZ módszertani munkacsoportjának vezetője, testnevelő tanár, kosárlabda szakedző

A Semmelweis Egyetem Testnevelés és Sporttudományi Karán szerzett testnevelő tanári diplomát

2003-ban, majd kosárlabda-szakedzői diplomát ugyanott 2005-ben. 2010-től kezdődően az Eötvös
Loránd Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola hallgatója, ahol a témája a 13–18 éves
tanulók fizikai aktivitási szokásrendszerének vizsgálata. 2003 augusztusától 2013 februárjáig a Kőbá-
nyai Szent László Gimnázium testnevelő tanáraként dolgozott, ahol többek között osztályfőnökként,
sítáborok és edzőtáborok szervezőjeként is tevékenykedett. 2001 és 2013 között több egyesületnél is
edzőként dolgozott a hétévestől a felnőtt korosztályig. 2013 februárjától a TÁMOP 3.1.13-12-2013-0001
jelű kiemelt projekt keretén belül a Magyar Diáksport Szövetség módszertani munkacsoportjának fe-
lelőseként, a többi munkacsoporttal szoros együttműködésben dolgozik.

DR. KOVÁCS KATALIN PHD,

egyetemi docens, testnevelő és gyógytestnevelő tanár, kosárlabda szakedző

A Testnevelés Egyetemen 1988-ban szerzett testnevelő tanári diplomát, majd 1994-ben ugyanott ko-
sárlabda szakedzői diplomát. Egyetemi tanulmányai után testnevelő tanárként tanított egy budapesti
középiskolában. 1993 óta a Testnevelési Egyetem Sportjáték Tanszékén tanít, jelenleg egyetemi docens
beosztásban. Neveléstudományi doktori fokozatát az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán szerez-
te 2004-ben. Fő kutatási és érdeklődési területe a játékcentrikus oktatás hatása az osztályközösségek
alakulásra, valamint annak oktatásmódszertana. Oktatói pályafutása során több országban is tanított:
az USA-ban szerzett tapasztalatai alapján mélyült el a kooperatív tanítás módszereiben, törökországi
tanulmányi út kiemelt témaköre a játékoktatás szerepe volt a testnevelőtanár-képzésben, míg Szinga-
púrban a testnevelő tanárok továbbképzésében vállalt aktív szerepet.

DR. CSÁNYI TAMÁS PHD,

az MDSZ kiemelt projektjének és az Iskolai Testnevelés Osztályának szakmai vezetője,
testnevelő tanár

A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán (TF) szerzett testnevelő tanár és labda-
rúgó szakedző diplomát. Egyetemi tanulmányai után testnevelő tanárként és edzőként dolgozott. 2005
óta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Karának oktatója, jelenleg egyetemi ad-
junktus beosztásban. Neveléstudományi doktori fokozatát az ELTE Pedagógiai és Pszichológai Karán
szerezte 2011-ben. Fő kutatási és érdeklődési területe az iskolai testnevelés módszertanához, a fiatalok
fizikai aktivitási és fittségi állapotának vizsgálatához kapcsolódik. Számos akkreditált pedagógus-to-
vábbképzés kidolgozója, oktatója. Tantervfejlesztőként részt vett a NAT 2012 kidolgozásában, valamint
az arra épülő kerettantervek fejlesztésében. 2013-tól a Magyar Diáksport Szövetség Iskolai testnevelés
osztályának vezetője, a TÁMOP 3.1.13-12-2013-0001 jelű kiemelt projekt szakmai vezetője.

106
 Jegyzetek


107
 Jegyzetek


108